AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió.A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm.ellenállási-tényezo sebesség. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes .1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s. hoáram. méret.

r.xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. ~) kg/m3 T. d % mis úl. cp. s. (!. W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség . }" A. dinamikai viszkozitás fajhoviszony.

hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. közeg átlagos környezet befelé. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . méretezési.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. víz leszálló folyadék kifelé. befúvási. csapadék gerincvezeték eleje. atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo.

üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz.

futés. hoelIátás Szerkesztette: Dr.Hotechnika. . Fekete Iván . .

.

Az a) esetben nem állandósult. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét. . Ezek számítása a következok szerint lehetséges. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI. 1.a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota. az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI. Hovezetés Az a test. A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár. (Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. a hoegyensúly állapotában van.1. A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik.a hovezetés jelensége egydimenziós. amelyek a következokkel jellemezhetok: . kezdeti feltétel) .a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének. 3· . b) hoáram idóoeli változása. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása. A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe. nem állandósult. a hovezetést. ezzel hotartalma változik. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása.1. instacionárius jelenségrol.a jelenség hoforrásmentes . Hotechnika Sunro: DR. A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében.a test anyagjellemzoi állandó értékek. ill. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük. . ill. . a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé. fejezet tárgyalja. ill. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. hotartalmuk változatje lan.a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi. FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr. a homérsékletmezoidoben állandóvá válik.a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI.1. instacionárius homérsékletmezorol. b) a folyamat periodikus. A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik. felmelegedéséveI. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe. (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5. . instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed. .1. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. . .a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot. 1.hotartalom-változásával kapcsolatos. Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk.

2. (1-2). at ahol O hoáram . a) ábra szemlélteti. A hotartalom-változást az 1-1.1. (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1. (1-4) :~ hoA felü- o d-.). A.1. A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre.1. Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1. b) ábra szemlélteti. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1. a-. az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban. r helykoordináták. az ido függvényében: henger esetében : a-. y. a test hovezetési tényezoje. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának . ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet. Idobeli változását az 1-1. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! .. a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete... an A. let a hoterjedésre meroleges irányban. c a test fajhoje. -.] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A. (a2t +~.. A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez.a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása . mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t.1.1.iellegét a test felületén az 1-1. -. -.. e a test surusége. b) ábra görbéje alatti terület jellemzi.). (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen.1.ido. ábra. a test hovezetési tényezoje.. (1-5) ax2+ a2t a2t). 1. x. Hotartalom-változás. c) ábra tünteti fel..=VeC(tk-te).. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez.1.1. (1-2) O=f(n. és 1. tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.ar ' . A.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. z. pontban található.1.4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-. (1-8) ahol Va test térfogata.. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-. _ at -a A homérsékletmezo (1-1).

••. ábrát]. W/m2K (kcal/m2h°C). I .a 2.. a test hocserében részt vevo A felületébol. e a test surusége.'0. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1. (1-10) . oC (1-2.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G.az (1-8) összefüggést és az 1-2. Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani.5 .a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku. Túlhomérséklet ). Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben.999 /' 997 68' f2 7 o 0.HOVEZETÉS 5 . l' ido. <x (1-11) ahol G=:. <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. táblázat tartalmazza. otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1.°C).Bt. I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo. Hoáram a test felületén: (1-16) . Kritériumos formában: <x sát.a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. Bi és Fo értelmezése az (1-12). A gyakorlatban a Bi«O.. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek.1{) (r) 0.998 0.a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.8. m2. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. ábra tartalmazza.l esetek tartoznak ide (pl. ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0.-. c a test fajhoje. A a test hovezetési tényezoje. ábra. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején. (1-13) szerint. ábra. ot b) értelmezése aj lehlilés. s (h). (m2/h). Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok). az 1-1. Ei-O (Bi«O. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2.8 d7 3 OPOfO l' I 0. m3. A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . J/kgK (kcal/ki. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. hoátadási tényezo a test felületén.~ 5 I 2 " . A a test hocserében részt vevo felülete. Va test térfogata. I a test jellemzohosszmérete. (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec . táblázat.99 Afl_ 0. ill.és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1. bJ felmelegedés véges érték. a Biot. kg/m3.Fo. oC.1) 1-3. c) ábra jobb oldali ordinátáját]. ábra). A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1.

Gömb II 2A.-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni.Fo 2A. ro2 3 I1 L:--4oL •.2.Fo 6o2aOee-3Bi.Fo I 4oLaf). pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .ee-2BI. (1-21) .Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi.•. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét. Egyszeru alakú.Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA.Fo R2nL R2 LlQ= ..aOee-Bi.. ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4. valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku. Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.a test A hovezetési tényezoje.Fo e·-2BI.a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC. l_e-2BI..Fo o3 e-Bi.. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi. (1-20) . elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása.Fo lJ' I ~~ ~ . táblázat. felületi hoárama és hotartalom-változása.1. . 1. 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI.Fo i4al_e-3Bi. l_e-Bi.a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1.1..Fo -R -R Test .1.- / Q(r).

1606 3.5823 12.8678 12.6057 7.3477 3.2003 10.6296 12.5202 4.1.5514 4.8172 10.7082 15. M.7143 9.7105 12.0949 10.7085 15.0893 0.6060 3.1448 3.6218 12.7240 3.1422 1.4333 6.4879 9.0000 6. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.2.2594 16.0447 0.3959 7.2694 4.2636 3.2341 12.7207 9.1410 9.5400 1.9956 10.9096 16. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.7524 9.5708 6.1.3766 1.0107 6.2142 13.3204 12. M.1177 16.7012 17.5680 3.9519 3.4256 6.5664 1.7118 9. 7 M.4729 1.1502 10.8928 6.7573 13. M.8336 15.6543 7.4983 9.4256 9.2845 6.3111 0.1660 13.3305 6.4074 9.5218 0.5665 0.7080 12. A gyakorlatban aBi számértékének O.7051 1.5087 9. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.6375 12.7587 15.4775 6. az (1-12) össze- 1.1116 4.4289 1.4311 9.5696 12. 16.8666 13.2646 1.9352 12.3898 10.8.1746 4.7081 15.7910 0.7124 17.4249 15.5325 10.5981 12.5190 9.1093 13.9094 7.4224 6.7764 7.1263 7.4290 3.5672 12.2. táblázat.4003 3.2895 15.5932 0.6202 4.2791 0.8794.2425 0.7040 7.5668 12.8119 7.5097 9.2923 3.6841 12.5552 10.7832 15.4373 9.4252 9.0774 0.2927 6.4149 .0316 0.0632 0.7713 6.2039 3.9644 4.5902 12.2959 15.4954 15.3496 1.0686 I 0.5667 12.7131 9.0339 10.7334 15.6436 3.4354 15.5670 12.7259 16.9981 1.1864 6.5864 16.8540 0.6658 17.1479 17.0998 0.0654 16.1668 3.7966 13.5615 3.5293 9. ábrát): l__ .6543 10.2832 9.5117 10.3058 9.8603 1.4474 3.1441 3.6296 6.9924 9.9352 9.8274 0.8871 10.9667 6.4248 6.3770 6.5422 4.1141 13. Homérsékletmezo.4328 0.2147 16.10.4269 3.3138 1.4670 15.7650 15.2833 9.4078 13.2838 9.3616 6.0026 7.8026 9.1419 3.1372 0.1925 1.3148 6.0769 1.7085 9.1806 7.2991 6.3744 3.7334 4.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide.7223 12.2281 7.7460 12.1987 0.8048 13.5420 13.1543 1.9536 15.6353 4.3978 1.5743 3.8088 15.HOVEZETÉS 1-2.1675 16.5801 15.4915 16.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.0584 13.4565 15.5727 12.3923 6.7083 15.8606 4.2835 6.7397 15.4258 6.4459 15.6533 0.az 1-4.1435 3.8140 3.5451 1.6139 0.5783 7.2848 6.7092 15.4250 9.7506 0.2841 6.8945 12.0336 4.4254 9.7086 15.1416 12.1429 3.5711 12.6453 12.1731 12.7270 6.0640 16. o 14.2264 4. pontot) jellemzo.7691 7.9988 13.5979 4.4255 4.6647 15.3461 6. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.4961 1.1.2788 3.

O. .I<Bi<IOOO - . számértékeit az 1-2.04001 0. ábra. ábra.1 . 'V(!f.7 aB ag 7.:lés ~ véges érték (O.ati meghatározására alkalmas az 1-5. ábra .( .o.OOI<Bi<O.001 <Fo<100. 2 sin Mti . TJ~O 1-4.l<Fo<IOOO. x +x A felületi homérsékletek gyakorl. 0.4 0. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén . Homérséklet x/l=l.Z =. táblá(1-23) <J. A lJ.3 0. A fal felületén (x= ± 1) : 1-3. 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6.5 0..2 i 0. és 1-8.8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza.f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza.y.05 141 1-5. 1 0. 1-6. 1-7. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.. ábra.6 - 0.I<Bi<IOO) --. O. ~ - ~5 1 x/l=l.5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0..

2717 1.1115 0.0000I 1.0876 -0.1098 0.1141 -0.0159 -0.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).1759 -0.3880 -0. A.0016 -0.4227 -0.0676 -0. ábra.0040 -0.1365 0.0184 0.0004 -0.2039 0.0153 -0.0379 0. A..4244 -0.0004 -u.1959 0.0427 -0.2539 1.2546 0.2727 1.0124 0.2731 -0. és 1-10. -r)=1}e ~ .0366 -0.1819 -0.0241 0.1132 -0.1154 1.0795 -0.1089 -0.0008 1.1025 -0.2104 1.0119 0. q(x.0466 1.2728 1.0008 -0.0022 -0.1791 0.2394 1.2732 .0414 -0.0048 0.0543 0.1808 -0.1621 -0.0881 0.0006 -0.0024 -0.2526 1.0002 0. Bi táblázat.1282 -0.1174 -u.1154 0.0002 -0.1861 1.0025 0.0063 0.2598 1.1779 -0.1016 1.2699 -0.0001 0. -0.0132 -0.0000 -0.0381 -0.4232 -0.0002 1.0020 0.2013 0.0005 -u.0010 0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9.2320 0.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.2502 0.2102 -0.0483 -u.2612 -0.0013 0.1405 0.0032 0.0030 1.0217 -0.0000 -0.1309 -0.1015 -0.0196 0.1107 1. A.0012 -0.0038 0.00tO 0.1803 -0.1784 -0.1394 0.0750 -0.0991 -0.2532 1.HOVEZETÉS 9 1-3.0001 -0.0067 -0.0015 1.0130 -0.1291 0.4237 -0.0030 1.2881 -0.0020 0.2472 0.0004 1.2723 1.0087 0.2569 1. A.0555 -0.2403 1.1340 -0.1403 -0.0075 -0.0089 -0.0423 -0.2677 1.0626 0.0018 -0.1517 -0.1246 -0.0003 1.0045 -0.2535 0.0175 0.0813 1.0050 -0.0243 1.1182 0.0157 -0.2730 1.0072 0.1718 -0.1588 0.3604 -0.0002 -0.3215 -0.0158 0.4239 -0.0451 0.4147 0.0719 -0.0196 -0.0873 -0.1396 0.119 0.0848 0.0007 0.4198 -0.0099 0.0112 0.4084 -0.0080 -0.1192 -0.0581 -0.0335 0.0020 1.0450 1.0231 -0.0289 -0.0008 1.0197 -0.=1 i A"M" sin (M~~. W/m2 (1-26) . az 1-4.1157 -0.2517 0. 0.3934 -0.0000 -u.2367 1.0667 0.2287 1.0056 -0.1379 0.3442 -0.0009 --0.0040 0.1415 0.0065 -0.ü701 0. ) e-M' (kcalíh Fo m2).0000 1.4217 -0.0013 -0.0318 0.0701 -0.0300 -0.0351 0.0312 1.0768 0.0148 1.0918 -0.1069 -0.3812 -0.0535 -0.1072 0.0828 0.0064 -0.0583 0.0589 -0.0004 1. A.1740 -0.0000 1..1514 -0.0100 0.0003 1.0901 0.0012 -0.2478 -0.3722 -0.01 0.

az elozo.0. (1-29) (1-30) .2 " 43 ~4 0.0 0.'U / ""'" +/): Fo m2). ábra.7 0.5 Fo 1 1-8. az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti . (A jelölések értelmezését 1.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.-.0 0.O. '0.7:) 0. Mn 'Fo).0001 <Fo<I.7 AS 0. hogy a hoáram ezen a felületen .005 0. Homérséklet . n SIO M ne_M2.10 ~ tt!'(il.0005 14001 0.9 8i 1. Homérséklet xl/=I.001 0.5 1 Fo ~6 0. Homérsékletmezo c. ~" . 0.05 0.Ot HOTECHNIKA 1. bekezdésben.0001 <Fo< 1.) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1.1 0.0 1 0.005 o.00050.x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban.0 r -~ v'(tl.5 Bm 2<Bi<90 0. T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/. ábra.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki.1 <Bi< 1.T) O) .- e 0." I~ 1•• .01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0.+/. T )_-'1e ~ n~1 AM' .0001 0.3 ~ 0. 0. 1-7. végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1.6 . 0. --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2).0.8 49 ~OM001 0.1.

r) 0. 0. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12. ábra. ábra.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1.és villamosmérnökök kézikönyve 1.1 <Fo< 1000.6 0.2 tp D. A test felületével párhuzamos.1. 1.9 Ah" a=.2 0. ábra alkalmazha- tó. 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo.0 V(O. m2/ s 7. rooo Fo 1-10.0 0.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.3 0.0 f(_lFo ) + .1 <Bi<IOOO Bi=J. 1 10 ~- v (O.2.2.TJo. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.HOVEZETÉS 11 1r 0. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva). {}(x.6 0.7 f--- . az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész./_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2.1 0. 0. kötetében]. 0. Homérsékletmezo c.5 0. A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9.FO).7 0.5 0.) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11.a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ".8 0.05<Fo< 100.~ 0. ábra.f Fo (m2Jh).1 . 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0. (A jelöIésekmagyarázatát 1. Végtelen félteret kitölto test {}(x.001 <Bi<O.050. az elozo. O.bekezdésben. x. om érse et-vezetesl tenyezoJe.1.

3 0.7 . 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg.tl. Llx a fal rétegvastagsága. ábra.6 Hotartalom-változás. 1:)= - oc Oe [1.T) ~0. a= ~ ce (m2/h). és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben.2. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O).3. azzal a különbséggel.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg. az (1-31) és (1-32) összefüggés után.2 0. -I(x.~-1. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2). Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó. W/m2K (kcalfm2h oc). Végtelen félteret kitölto test homérséklete .4 0.0 Ll1: idoköz.0 0.1. A a test hovezetési tényezoje. A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható. pontban felsoroltakkal. ábra).1.12 ~(-I. ábra.1. 0. 1:)= AT 0. ha a 4(0. és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0. 70-5 aD 1-11.2 (1. m.1 (1-13.5 0. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1. W/mK (kcalfmh°C). (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O.~ 0.1.5 a6 0. A módszer feltételezi. (1-39) s (h).8 0.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi.7 S 70 BlflO 50 1-12.T) HOTECHNIKA "q~.2.1 0. a többi jelölés magyarázatát 1. oc (1-37) ahol (~.9 0. A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O. a réteghatárokon ugrásszeruen változik. a fal homérséklet-vezetési tényezoje. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges. Az ido.2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között.

1 és 3 összekötése a 2' pontot. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre.4' és 5' pont összekötése egyenesekkel. z. 1". A O'. A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább.3'.2'. 3. 1'. az (1-39) össl. Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O. 3". de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak.r)-Ar r 1-13. Ezek a következok szerint számíthatók.ábra. ábra szemlélteti. adja a homérséklet-eloszlás új vonalát. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14. y. b J hoáram nagysága. Így nyerjük az O". x.1. . annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. 1. r helykoordináták. . A O pontot A-val. . A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza.r) 4q(o. Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. ill. A környezo közeg homérsékletvonalán (tk).HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét.a test anyagjellemzoi állandó értékek. az 5 pontot B-vel kötjük össze. 8t -O' r (1-41) 1·14. . 4" és 5" homérsékletvonalat. végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk. Különbözo anyagokból álló. 3 és b összekötése a 4' pontot. 2. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk. L1-r idoköz eltelte után.a hovezetés jelensége egydimenziós. vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. amely idoben állandó. A határoló felületek elott. szilárd testek esetében. 4. a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a. ábra. tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). . 8r . Minél kisebb rétegvastagságot választunk. tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni.2.a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. 5 vonal).. A a fal hovezetési tényezoje. oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között). Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel.efüggést.a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet.a jelenség hoforrásmentes . 2 és 4 összekötése a 3' pontot. a következo feltételek mellett: . 2". henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik. A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk. A és összekötése a O' és a' pontot. Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo). A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o. l' l' 1. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot. folyamatos változást. 1.

de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. (1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15.. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket.az 1-15. és 1-17. a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 . :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. ábra. 1.1. A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16. n a rétegek száma. A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris.--.14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A. W/m K (kcal/m h oc). Ai a réteg hovezetési tényezoje.1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. {Ji rétegvastagság.'2 a test hovezetési tényezoje. A (1-43) t-IW't. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes). (1-41). n a rétegek száma. .~ . Ai a réteg hovezetési tényezoje. (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot. A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. ill. Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma. Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n). Aj a rétegek hovezetési tényezoje. a hoterjedés irányában. m.1. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása. {Jegy dH1 . és 1-17. A többi jelölést 1. (:~1 a Fourier-törvény [(1-4). Az í-edik réteg homérséklete az i. ábrán. 1=1 Al hely szerinti deriváltja. ábra). (1-50) .2. 1. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. {Jegy. ábra használható.2. Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/.= 2n In --cr. (1-47) 2-. m. Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h). A a fal hoáram irányára meroleges felülete. A homérsékletmezo (1-40). az 1-15. ot ahol Q hoáram. ábra. m2• A többi jelölést l. A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont). m. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16.!. W/mK (kcal/mh oC). W/mK (kcal/mh°C). ábrán.1.+I ) Homérsékletmezo. 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma.2.

1 ~Ml ~~T "'" 0. <:J a3 • ~ 8 ~ 10 .• ~~ ~~i O' ~. ". W. . I 'z'" ' ./n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16..gr ' "' . • 1>" " .<:><<' <:s-'" ' . Nomogram sík fal AId és dp.0708p'100 ~.••.'. .fJ5 0....118 1J.v 114 af 41! ~Q.00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ ').• 10 It.981 II G . I ~ _ Il'\~~~ < m 2 . Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 . értékének meghatározására .• _ \'J~ 20 JI! 4f4. J • I .. 1'1. qOJ 0. mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •. •• '111 ".•••ca S -' V 31ll 3.••••• '111 ~ m.S 6 789103 ..7SO . 10-. •.. 3 < .HOVEZETÉS 15 • .. 'ti ~ 0. ~. ó/~.. ábra. lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •.mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17.". 1 ~ "i. ábra.02 0/1 ójí.1 2 2IlO.•• a .••••. I I 1 ' I ..0.jJ. • V'" ~ ~'>~.

gy-!r1n rt fil{/! O. ábra. 2 Ili-Pil~i" 1-11.1. 0. ábrából leolvashatók. és 1-17.I!._.gy ahol {Jegy. ábrán. /il .+tl-. helyettesíto rétegekkel J.16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20. és 1-21. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d. határfelülete di 1-21.oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42.. {Jey értékei az 1-20.ll.})-'Q)~.•.ll3 2.--- d ln- t1=t. A o. (1-53) o 1 1.7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm). 1 m hosszú falra vonatkoztatva. WjmK (kcal/m h oc). qu qM • ~ 0.~ .8 1..-+ ln~ d. Itt 1 QI= ~ --In--!±! .51.l~ 1. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o. A..J2 [}.3 3 .' II]. ábrán. vagy n = = ó... ®. az 1-19. 0.l.~ o../O 0. és 1-17..38 . 1-18. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó.. és 1-21.L IL 438 ~38 -. ábrából. az (1-52) összefüggésnél. A {Jegy/A értékek az 1-16. ábra.0 :lttl Az 2. az egyes rétegek hovezetési tényezoje. ®.5. tetszoleges léptéku éJI).$ JI 4~ 4~ 3 . n 1 d (l1-t.O'.02 _1-1.Ol " '/II. @ a rétegek <D.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint. ábra.18 418 4~-aII(.1.= 1 2:rr". 18 ... n a rétegek száma.. az 1-19. A többi jelölést 1./0 0.. ábrából egyszeruen meghatározhatók.+I) Wjm(kcal/hm). a többi jelölést 1. d.§'L o. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7. () 1-20. S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A.61. Hoáram.9 2 lJ 2. 2. .08 [}. ábra. ábra felso részét)./2 0. ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16. ábrából vehetok.J--jÓ~ A.~~ ~--~" o.t'+I) oc (1-51) (1.J.L'1 _1 In!!iti. ~ / I ~.1 !. 1.. (t.08 ~5 1 [}. (1-52) ó'!J'I 1-19.Z8 'lJ.08 a.. az 1-19.!. ahol i a rétegek sorszáma. -': 0. 0.. A többi jelölést 1.3 a rétegek megjelölése. ~ 42~ 0.ÉL ~.. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t.

ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható. A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét.2. (2-68) összefüggés szerint.8. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. ill. ami a hoterjedésintenzitását növeli. LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. m2/s.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi.1. v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten.2. 4 1X=2.129(Gr . m. 0. Pr a közeg Prandtlszáma [1. pont (2-68) összefüggését]. IX IX IX IX 1.faltól távoli . ha Pr<. 8 CPr=0. a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33. hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. ábrából egyszeruenmeghatározható). fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója.2. konvekciós hoátadásról beszélünk.5.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1.W/m2K. K. gázok esetében fl=. Konvekciós hoátadás 1. Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség.1. kényszeráramlásról beszélünk. Hoátadás szabad áramIással 1.56y' LJi~-~. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet.k' 1/K. ha Pr>0. Pr)1/3.faltól távoli .2. pontot). A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo. Érvényességi határ: Gr . ill.a 2. Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1. W/m2K ahol (kcal/m2h oc). }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1.652 '1'" Prl/2 I n. (1-56) ( 1. Nusselt szerint: 4 1X=2. Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33. I/K. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le. A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2.I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1. (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve . K. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. a 2. Hoátadási tényezo. pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe. a 2. 1 a fal magassága. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak. ábra alapján egyszeruen meghatározható. az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza. m/s2. A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is. (1-60) ill.A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok.közeg homérséklete.2. Pr<. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).8. Érvényességi határ: Gr .1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2).2y' LJtCk kcalfm2hoC. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0. LJTck a fal és a nem áramló . oC. A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges.mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol. Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg. Tk a . 109• A kapott Nusaz 1-33.közeg homérséklet-különbsége.6.5.2. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra.

Grigul/- .. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás.. I.. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2.0+0.~ méroje. vÍ7Szintes cso körül Gr .58 . (1-68) ex=(0. Jellemzo I méret a cso külso átméroje. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 . ex=3. Érvényességi határok: IOS<Gr .2. 1. ábrából veheto."L . Pr> 109 határ felett turbulens... kcal/m2hoC.. 1. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra.4.2)YL1tfk W/m2K. K.2. ábrából leolvasható. (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.49+0. Függoleges cso ahol oC.28)J1 L1tfk ex=4. .4(Gr ·Pr)1/4. 4 __ !dtfk V. 3. Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22. Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22. K. m. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr.k kü! 1.2. (1-67) hoátadás lefelé 4 ill. 1. m. (1-73)" . 4 __ ex=(2.2. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. oC. ábra. Jodlbauer szerint: Nu=0. oC.. Tk közeghomérséklet. Hoátadás lamináris szabad áramláskor.76 11 t~t'jVt~::. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. Tk közeghomérséklet.0 0. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.2.2.~ (18.5 .3 .. 1.8yY L1tfk kcal/m2hoC. ex a Nusselt-szám alapján az 1-33.i~ kcal/m2hoC. ábra tünteti fel..2. Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).7 .5. (2-68) összefüggés szerint. Pr< 105 esetén. W/m2K. Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto.09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill.. ill./ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6.08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K.. W/m'K.7. dkül a cso külso át.Pr ' . 2..7 ill. (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó. I a fal magassága.98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K. Az áramlás Gr .I)Y L1tfk keal/m2hoC. (1-64) 1. (1-66) Turbulens szabad áramlás. i.2. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben.3.15 ill./ i. 1.. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. J odlbauer szerint: (1-71) ill.20 v/ l I V " r... Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg. (1-72) ex=(0.6+ 20.18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3.2.

4 l t~:~k kcalfm2hoC. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. Hoátadás szabad áramlás esetén. ábra eseteinek megfeleloen.-. A " tényezo meghatározása m(Gr.2. Hoátadás szabad áramlás esetén. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe. (1-78) -2. ill.=1+ Gr.!032'lo'if. 'kl t f+ tk c'. zárt térben. Pr)' .oc. ill.3. Turbulens kényszeráramlás: Nu=O. 1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. 1. a sík fal hossza az áramlás irányában. a sík fal hossza az áramlás irányában.057(Re .I ~r -«t. A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). (2-68) összefüggés szerint.85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet.2.270 V 40l511. Jellemzo métet: L. A kifejezés m. Pr~O. 4' . I IW19 1~4S·1O'17. zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" . ábra 1.1. az 1-23.Pr+n • A római számok jelentését 1. . V 1·23. m. ábra.6. ábra.(víz-) homérséklet. .KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill. A Nusselt-számbóla az 1-33. n és r állandóinak értékét a geometriai forma.S 10123 103 1-24. 1. 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke. Érvényességi határok:· Re>5 . Pr)O. ábrán tünteti fel. jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága. 3 2 1. ábrábólleolvasható. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt. ábra tünteti fel. m. oC. 'kl t f+ tk ~)' . Pr1/3• (1-77) i RJl~ . A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. Jellemzo méret: L.3JJ -~~-+ I I n V II/. dkül a cso külso átméroje. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59). A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. tk közeg. mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne.. (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni.2. az t-23. IOS. lO-I<Pf< lO3.71.78. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk.. WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr . vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2. Érvényességi határok: Re< IOS . ezért x= 1.3D'!O'IP60 I - k'· h" . Az (1-76) összefüggést az 1-24. amit úgy tekintünk..2. oC. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1. (2-68) összefüggés értelmezi. -2. m. Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O. Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás. oC.3.664' Re1/2. Pr)r .. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS.

!.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5. Vonatkozási homérséklet: az. tkköz< 100 oC.3. Víz közegre.4v kcal/m2 h oC. az. túlhevített gozök esetében: Nu=0. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete.8+3. Érvényességi határok: 7 . ot HOTECHNIKA értékét az 1-33. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0.045(Re. W/m2K. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33.13 bel W/m2K. d->l.(1-85) egyenletnél. (1-89) . (1-81) 0. ábrából veheto.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. (1-79) +( d t ~~. oc. (1-80) A jelölések magyarázatát 1.6<Pr<500. Pr . Vonatkozási homérséklet: . )2/3] ( )0. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.2.2.015tkköz) tf. (1-87) ill.14 . pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések.pr. az (1-85) egyenietnél. oc.2. Pas (kps/m2).14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. ot=1755(1+0. (1-84) A jelölések magyarázatát 1.78 L 2320<Re<1()6. dt. Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO.7<Pr<lO. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO. a 2. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. tkköz a víz közepes homérséklete. Pa 8 (kp 8/m2). Víz közegre turbulens áramláskor. oc.87 kcal/m2hoC. Víz közeg esetében: Nu=0. d>1. ot=2041(1+0. Nu= [ 3. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. . oC.7. (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége.87 W/m2K. Érvényességi határok: lO-4< L 0.87 Re· Pr· L__ dbel < lo. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. áramló közeg számtani középhomérséklete. m.33.015tkköz)vo. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro..45.024 ill. az (1-85) egyenletnél. m. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7.024 ahol v a víz áramlási sebessége. ábrából veheto. 0.14vo. m. 1<Pr<500. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1. m.786 ·PrO.015tkköz)vo. m. m. 1Q3 < Re< 1()6.9v W/m2K. ábrából leolvasható. .20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. L csónossz. bel Nem . ahol dbel cso belso átméroje. Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6. 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke.l. Gázok.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0.8Pr0. mis. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén. d->1. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. oc.65+ d 1+0. m/s.

Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= .782 0. Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje.4 0.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC. Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill.675 0.0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet. táblázat. [355+02 . 1-4. C cs6 és m értékeit az 1-4. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete. dbel a cso belso átméroje. 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) . Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1.vD a normálállapotú levego közepes sebessége.30 1~ ) . mis. K .0239 0.385 0.785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni. dbel a . oC. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete. oC. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~.805 0. K. turbulens áramlás esetén. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s. a levego közepes homérséklete.0921 0.m. W/m2K.31 (o ..144 0.4 .330 0.5<Pr< 103. a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke. m/s.. tkköz< <100 oC. CIt= ..2.m.174 0.588 0. vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége.618 0.. Tk Re'" . táblázat tartalmazza. A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete.615 0. (1-93) Cs6koresztmetszct I je.2S V2. tHöz ..638 0. W/m2K. átméroje. dbel a cso belso átméroje. 4000 0. (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége. m. m. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6. Levegore. llC cSu ' •.3..8 (0.75 ill. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5.42+0.821 19500 0.8915000 40 . A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint.2 bel ill. • ao~ VnO. Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ. .466 0.~ t vO. . Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1. }'rO. tHöz::> 130 oC esetén vO.3.7S (1-95) ill.138 0. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete. táblázatnak megfeleléSenmódosul. mIs..222 . [413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K. 0. v a víz áramlási sebessége. 100000 0. folyadékoknál értékét 1-nek vesszük. 40000 Hatszög 0.

Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.OOO +--t---r-'1. ábra.6 f45 (jtzÍllós lemez 1.0 0.1()4. ábra tünteti fel. dkü1 a cso külso átméroje. oC. 2 Csóe/rendezés ex leolvasható.9 J.1 A 1. 1.5<Pr<500. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5.:: 29 1:>-< l!e·~qfi:. aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete. I Egyszeru közelíto összefüggés.86 0.7 0.65+0.I' ~rl~ll_ Sz N 1. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje.tI >-- (1-98) 1.2. A Au ff! 1-26.0 0.9 1.9 Re.50 60 30 50 0. d '12 _ 'li.1 ~f t-.1 1.11-_ 'C". annál több csosorra vonatkozik. 1. Hoátadás bordás felületen. ábrából '" e·2000~ 0. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro. h bordamagasság. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ. " -= -.95 20 90180 0. Re°·61 . /.32fA . A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0. ReO.1 1. ábra.22 HOTECHNIKA 1-5.8 2 III -- - ---- = tI (4+03. 1-25..2 1.r' 1-'1 __ f.31. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke.32fA . fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0. Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0. 1 1.1 +tsatJ4--$-~~ .0 . kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken.3 1. csoköteg Nu =O. 0. - ir 1. ábrából. oC.&-8&.. Levegore Schack szerint: I II . ex= to q9 k" 1.3. 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete. kcal/m2hoC ' 0. t t t II v -'-t~t 3 i' I'. fok 70 0. mis.2 ~zidl.99 11-1 1. táblázat szerint csökken. ~ W/m2K. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete.2 1. m.81 • PrO.2 k.2 . Un a normálállapotú levego közepes sebessége.5.9 0. SI bordaköz .9 1.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.1 ill.~e-2JUO.tfff1·' I r--./1 - IZ ex= (4. a geometriai jellemzoket az 1-25. m.2. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.0 o.63/ rp. táblázat. az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso.~ 0.3.0 1.35 t~~d~~. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo.4.7 49 1.1 1. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén.75 0. PrO·31.S 1.8 0. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25. ábrából olvasható le.

9 x = 'l'y dkUt [1. W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C).KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo.r·a t- 0.8 2 meg- X 10 7 1-29.3 0. Az 1-26. SI a bordaköz.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete.4 0. '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között).03 OjJ5 0.2 o. A=Ac. Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C). az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. Hoátadás bordás felületen. dkUt a cso külso átméroje 0. m2. Hri. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete. ábra. Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete.5 0. . zetési tényezoje a borda hove- !lll. ábrából veheto.8 I 0. a bordázatlan cso (ill.6 0. Hoátadás bordás felületen. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik.5 0.6 i 50 0. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo. m2 (Ac.0 aR 0. az 1-26. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje.2 O 0.8 0. Hoátadás bordás felületen. .7 Y.0 ~2 l.8 DJ -ffe . "b a borda vastagsága.8 1.7 5 0. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo.0 AbiA 1-30. m2). {}bordahatásfok . {) bordahatásfok határozása 0. ebben az esetben h a bordamagasság.ábra.5 q~50 0. (1-102) 0. oc.9 1.2 0.az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n.7 0.ábra. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0. ábra bordás lemezre is érvényes. csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1.~ 0. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége.07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28. bb a kisebbik mérete.7 0.5 o. csokötegre az (1-1(0) összefüggést]. mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl.~ 0.6 0. W/m2K (kealjm2h°C).3 0.2 0.6 0. ábra.9 dkti/7fk:it 1-27. bb 4- ~O 11 0.3 0.~ M 1. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete. Hoátadás "R bordás felületen. 1. egyes esore az (1-97). "R közepes hoátadási tényezo .

cx=0. (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1. eltolt csoelrendezés: 1. Yaz 1-28.24 HOTECHNIKA csokötegnél. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31. e a kondenzátum surusége.6687 ( H ~. m. kcal/mhoC.~2r r4 1. kp/m3. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29. ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható.2. ábra). az (1-106) egyenletnél ]. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a.1.• 3600 'YJ.2. oC. turbulens kondenzátumáramlás 1-31. Pas. lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30.=0. ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r. ill. W/mK. ábra.4. (1-110) 1. kg/m3 . JIkg. ábrából adódik. Függoleges felület.5. r. H a felület (fal) függoleges mérete.dinamikai viszkozitása. (1-103) (1-104) ex-0. az (1-107) egyenletnél] . Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. mOC.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t . de mértékegységük: A.4. A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC. az (1-107) egyenletnél. A3 cx=1. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. m.2. y. a kondenzátum. ábrából. soros csoelrendezés: 0. Az áramlás turbulens. A jelöléseket és mértékegységeket 1. H. ep az 1-27. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel.4. Függoleges felület. Llt. oC. oC. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége. dkúl a cso külso átméroje. '!t/3 S/3 • ~ . ill. az (1-106) egyenletnél.655cxo.2 )1/4 W/m2K. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje. m.2.41cxo. Érvényességi határ: Re> 350. r a goz párolgáshoje.943 (3~~. 'YJ. kcal/kg. oC. 'YJ 1.9392 .2. ábrából határozható meg. ill. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK.

Az ábrák mind SI. at.877po. de mértékegységük: p.5 ot. - S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt. • A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt. PrandtI. ill. L1t= t f. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak. ábra. értékecsökkenni kezd. ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség. ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25. 1 a test jellemzo geometriai mérete . kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33. 1-34. ·C 30 1-32. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32. ábra. ábra tünteti fel.. L1t. Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S .58L1t2.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. 235770 2 jS:'. ábrák teszik lehetové.ot az áramló közes hovezetési tényezoje.O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . (1-112).3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 .. bar. Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33. L1tkr az 1-31.33 Wjm2K. Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek. és 1-36. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu . oC. (1-112) '/. W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot.1t. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/. 1-35. ill. oC. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel.

Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200.1fl'6..... 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. ep.. A m 1-35. fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI. ábra. I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete. 1'/. '''- -------------------------------- i ~ ..JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás. I ~ 50 100 200 500 ..26 HOTECHNIKA 1-34. P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója.2 v a közeg áramlási sebessége..-= a 1Jcp . A Gr-szám meggP Gr=--. • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~. Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!. a. ábra. ábra.001 6m 1-36. . A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0. Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0.. f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. az áramló közei kinematikai viszkozitása..•. 1 a test jellemzo geometriai mérete. homérsékletvezetési tényezoje.• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000. dinamikai viszkozitása.

.• " • lJ I . A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj.2.ugyancsak sugároznak hot.. ill. 3 beton.8 ..•. 4 fehér csempo .dJ. ózon (03).0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0.••. A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J. -..2 \ \. monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37.. amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik.c). Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR). \ . nyeln ek el hosugárzást.1 .j. így Cf/af= 1.3 0. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium. és más anyag hosugárzását teljesen átengedik.::. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0.. 1.6 " . A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak.Ii/ \I II il . ill. dA ' a=J..m. Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten.J -l 2 1 0. af= 1. szén-dioxid (C02).=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ. A visszavert. ammónia (NH3). (1-118) "..~ 0. vízgoz(H20).1...9 0.--1--I -.I 'v I "I ! j..-- I 1" .1. egy részét elnyeli (Ea). átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1. sósav (HCl). Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában...=o aiJ. monokromatikus elnyelési tényezo..3. kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének .7 0. pontot).1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus. lj. ill. ill..Hullámhossztartománya A= 0..=~ f J. ill.4 0.az 1. (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1.HOSUGÁRZÁS 27 1. elnyelt. A hidrogén (H2).. ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal. Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát.fO.3..az 1.3.Jim 123456789 1-37.3. oxigén (02). Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik. .400 fJ. ábra.pl.--t. hosugárzásnak nevezzük.8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0.. ábra). ~ ... a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul.4. elnyelik a hosugárzást. így ezekre: R+a=1. nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1. A a sugárzás hullámhossza. (1-121) (1-120) 1.. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a. 1. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók. az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1... . 2 eloxált alumlnium.. átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a. ~ . Egyes gázok ..5 I I D=É? E fejezi i. pontot) és a el- l'-J - ".

Szürke testrol beszélünk.35 . CI összevont állandó: 3.10-18 ergjK. C2 összevont állandó: 1. és 1-39. ill.2182 .7428.. a tér minden irányába kibocsátott . ábra."1. ábra). ill. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. Színes testrol akkor beszélünk.. Érdesnek nevezzük a felületet. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye. h Planck-féle állandó: 6. ábra szemlélteti. k Boltzmann-féle állandó: 1. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében. Az intenzitás mértéke . ábrát). Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi. 10-2 mK. c fénysebesség vákuumban: 2. A A=O. 10-16 kcalm2jh). 0.6236. homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától. A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük. belso rétegeinek tulajdonságaitói.10-18 Wm2 (3. különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l . A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe.3.03 b 8 A.3.4. ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38. Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. Ezt az RA monokromatikus visszaverési. 1. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki. T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete. bizonyos gázok sugárzása).'um 70 1-39. ha a ráeso hosugárzást minden irányban.3. A gyakorlatban eloforduló anyagok. K. m. ill. szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok.3. ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint.3802.8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1. Wjm2m (kcaljhm2m). A a sugárzás hullámhossza. Az emittáló.a hullámhosszal változik (1-38. 1010 cmjs. Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk. Az (1-123) összefüggést az 1-39. az 1-38.9979 . . Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. ábra. Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon.2. különbözo intenzitással veri vissza. 0.4387 . elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának. A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S..adott testhomérsékleten .10-27 ergs. ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada. különbözo testhomérsékleteken.

W/m2 (kcaljhm2).3. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében . Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40. A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2). (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója. és 1-42. Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye). A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes. (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. pontot) a sugárzás 1hzintenzitása .ábra. ill.3.5. {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge. e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye). En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada.HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2). ábra). Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test. Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh). Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-.) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó. IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). az 1. m2. a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh). a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban.-=áll.2.' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O). A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg. (1-126) Szürke test esetében (1. ábra. ábra). (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban.96 kcalfm2hK4). (1-130) 1-41..77 Wjm2K4 (4. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr). 1. Wjm2 (kcaljhm2). W (kcaljh).

b fa.3. (1-140) (nl az A2 felület térszöge).l. c üveg. emissziós tég nyers korund f réz-ollid.~.8 1. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu.Z 0.1. 1.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki. . 1.m2.4 0. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete. dAl' dA2 a két felületelem nagysága.6. hogy . 1. r a két felületelem távolsága. hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre.:Ir.( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 . 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza. K.l.3. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10. fok. valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége.és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . m.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje .a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát.. . (1-136) (1-142) 1'&r2 . az (1-125) egyenletet!] .n1 -1'&. TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh). Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll.6 0.( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh). 1. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl . (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh).30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o. 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög. A f/J.azzal a feltétellel. {JI' {J2 az 1.3.2. [ ( 100 )4 .6. e agyag. ábra. fejezet tartalmazza.6.3.!:l f COS {JI . A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel.3. valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk.6. d papír. En hányada a felület normálisa irányában ({J=O).tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük. Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható. A f/J1-2tényezo azt fejezi ki. Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes. ill. Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég.0 Ell GjJ Ep 1-42. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- . a test emissziójával E En=. az (1-132) összefüggést . mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram.

Tt a burkolt felület abszolút homérséklete. a többi jelölést 1. nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel. at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1.1.(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh).=-)4] 100 .3. m2. és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1.1. Tt. a. hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja. és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). ábra. esetbentPt-2= 1. az n difliiíemez 1-43. az 1-43. K. Feltétel.m2.8. az (1-125) öszszefüggést] . A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. (1-150) 1. n a lemezek száma (1.1. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K.az (1-132) összefüggést -. T2 a burkoló felület abszolút homérséklete. fejezet tartalmazza. ábra): )4] 100 W (kcaljh).K. [Vö.3. és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje .) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r. Párhuzamos. Akicserélt hoáram az A2 felülettel. J CfJt-2dAt· (1-143) 1.100 W (kcaljh). nagysága.1. hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki. A2 a burkoló felület .7. T2 a két felület abszolút homérséklete.3.] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10. At az egyik felület nagysága (At = A2). az 1. a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje.az (1-132) összefüggést -. Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43. Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T. Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület. (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A. ábrát). az (1-148) összefüggésnél. . pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje .

K]. Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo.3.5 1-45..=IX.. Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk. értéke az 1-46. 6 lj "O 8 pf 60 50 ::... ábra.. A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44. (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A.@ . O 10 V. ti' t2 a felületek homérséklete.. C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja.. (1-149). b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg.. ábra. az (1-137). ábrából veheto. jelöljük. K4.9. Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4.- I -. ÍJ 70ro • ~.:::.oC. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - . akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4. Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2).=(lXk+IX. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel .0 50 1" ·c meghatározása 1-46.10. ábra). (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45. b- (.3. (1-151) összefüggést. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo. (1-147). TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. ábra..oC 10 20 30 1.(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2).LJt=IX.32 HOTECHNIKA 1. ábra).. . oC. Az f eos Pl eos P2 A.)(tr-tJ 1-44.~r ( tl -t2 . Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei.. 1.- / [/ 3 2 r 08 0.~r-. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f. 1.

fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu. amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora. (1-159) 1-47. 4~ _ 1. (1-162) ahol (1-163) 1. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1.4.t~ oC. ábra. K. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö.4.a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó. Ezek számítása a következlS.a hovezetés egydimenziós. . b) a hlSáram nagysága. Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw .a ho.a jelenség hoforrásmentes . ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto.a fal anyagjellemzoi állandó értékek. A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo. Az összetett jelenség a hoátbocsátás.1. . akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC. 1. (1-158) ahol (/J s.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : .4. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk.. (1-161) ill.és közegáramlás stacionárius jellegu. .HOSUGÁRZÁS 33 ill. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!]. az (1-142) összefüggést!]. ill.3. Az1. .11. Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1.1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC. Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 ').

és 1. A a hoáramlás irányára meroleges falfelület. ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris. pontot!).09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--. (1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo.1. tkl. ábrát). k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0. Hoaram: r- ~.2. és 1-49.2. ábra alapján egyszeruen meghatározható).1 0.< IXkI aitl CA. i a rétegek sorszáma. W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint. az 1-47. pontot)..:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh). ábra. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1. W/m2K (kcal/m2h°C) (1.1 -L+Lfri. k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 . ábra. 1-49.2. A többi jelölés magyarázatát 1. tla közeghomérséklet a fal két oldalán.1. az 1. oC (1. n a rétegek száma.az Ll. az 1-47. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán. IXkl.3. m2.34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48. HU..

tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán. m. és 1-49. az 1-50. tkl . ábrából veheto.2. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. és 1-21. dHl) kl(tkl- t~ ° C. IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén.2. W/m2K (kcaljm2h°C) [1. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC. (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása . ha IXkl helyett IXkldlJl értékét. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon. tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. ábrából meghatározható. m2. 1. tkl. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége. W/m2K (kcal/m2h°C) (1. n a rétegek száma. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán. ábra.1.4. W/m2K (kcaljm2h oC). az (1-102) öszszefüggést] . i a rétegek sorszáma.1n--+ 1 1 1=12JlA. pontot). az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo. oC. 1-50. Alm hosszú bordáscso külso összfelülete. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje.2.az 1.2.4. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén.2. Értéke a sík falra érvényes 1-48. (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t. A többi jelölés magyarázatát 1. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d. (1-165) 1-20. W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo. Wim (kcal/hm). m2 (Akül=LA). m2. csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. IXkl. lJ a eso falvastagsága. A a csoanyag hovezetési tényezoje.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható. a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel. Bordáscsó.l/Jegy.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -.3. ill. W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint. Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu.3. Abe11m hosszúságú eso belso felülete.. és 1. W/mK (kcal/mh oC). ábrán •. 1=1 I~ 1 -d.tk2) W ahol (kcal/h). 1.az 1-50. 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl.= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA. oC (1. ábrát).

40. oc (a jelölések magyarázatát 1. . ábrából leolvasható. az 1-51. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége.7 0. v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54. JI. Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164). ábra.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik.60.36 1. ábrán). ·C 1-53.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb.0. (1-170).2 0.5 2 1.70. I. ábra. a jelölések értelmezését az 1-52.4. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi. és így azok Llt= tk1... A O 0. e index: hocserélobe lépo közeg. . A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1.tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l.8 Ó p 7 5 1.O 1-51. ~ 0.8 ' . meghatározása Ellenáramú hocserélo. ábra. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax .in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0.4.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar..9 0.y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J . ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb.8 2 1 1" (U . ill.tJa homérsékletkülönbség. 6 stb. 4.4. e index: hocscrélóbe lépo közeg.5 líJ /5 20 2530 I. (1-171).9 f.30. (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk.4. mint a felület mentén változó Llt= tk1. csooldalon 2.50.1. Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes. Köpenyoldalon l járatú. oc). 2 fötött közeg.10.. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 . ábra. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI.At m.6 .. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete. 2 futött közeg. .oC ICJ 1. . de a Llt= tk1. Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53. 3 2.

ábra. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke.A..:eV ~t1Y 0. ábrát).0 1ell ID (A keresztáramú. (1-177) e=f(LI\ LI~)..0 wr/Wí C 0.W2 ~I .2 o.4.9 'l'tlg~. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke.0 5.7 Atz Alt"" {·ss.01 (102 M 0. ill.1 O W. 1\ I fJ ifJ 0. az 1-51.9 lfell 0.4.W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén. Egyenáramú hocserélo. az (1-179) összefüggés1. a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56. A a hocserélo készülék fütofelülete.2 0.5 0. '\1 ~I T 7. CfJeiY értéke az 1-56. és 1-55. a homérsékletek értelmezését 1.0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.8 0 0. Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1.3 0.3 0. az 1-52. 1.s o. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai. A jelöléseket az 1-52.3 41 O 0. a közegek véghomérsékletének rozásához . J/kgK (kcaljkg°C).1 II. m2• A többi jelölést 1.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén.5 (.02 0.05 M ~2 0.. ml a fütoközeg tömegárama. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje.9 o. ábra tartalmazza. ~I. W/K (kcal/h oc).HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C).8 47 0..5 0. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te . ! 2. a közegek jellemzoi alapján.0 1\ In.5 -~O . ábra. Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54.- I ~O 2j]. 0. -.2.7 0. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete. 'Pegy=f o (41 O. W/K (kcal/h oc).)kA w' CfJegy= _ 2 0.4. ill. .5 0.~ 0. S. ábra. ábrán.2 1-e _(I+W.7 0. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra. (1-179) qO! 0. kg/s (kg/h).5 . c pl a futoközeg fajhoje.7 0.O 70.. -. r. vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1.8 \.s 7.05 0. iD 0.WI (.8 0. az 1-51. ábrán található. ábrából veheto. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél .Z OJ3 OJIt OJS 0.0 70.0 2.5 D.8 0J9 1. ~O 0. ábrán.

[13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Berlin-Heidelberg-New York. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. [21 Bosnjakovié. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii. M. ábrán.: Recent advances in heat and mass transfer. J.I._1 W. Inc. Budapest.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai. Aufl. neubearb. Fr.5. McGraw-Hill. I. Verlag Theodor Steinkopff. 1961. Paris. Muszaki Könyvkiadó. a hömérsékletek értelmezését 1. American Society of Heating. 1975.: Épületgépészeti kézikönyv.az (1-179) összefüggésnél. Aufl.. McGraw-HiII. Berlin-Göttingen-Heidelberg. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang.T. 4th ed. Budapest. 4. Dresden -Leipzig. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer. 1963.: l'echnische Thermodynamik. I-I1. R. Refrigerating and AirConditioning Engineers. Muszaki Könyvkiadó. J. !fell értéke az 1-57.: Introduction to heat and mass transfer. McGraw-HiII. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1. az 1-52. Springer Verlag. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. Tankönyvkiadó. (1-183) l-e _(I_W. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. W.1963. R. 1__W e _(I_~. 1974. az 1-52. 1963. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. az (1-181) összefüggésnél. köt. a hömérsékletek értelmezését 1. [4] Eckert. New York. Budapest. Düsseldorf. ábrán! 1. IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. [9] IHVE Guide. London. Book C. P. Tankönyvkiadó. 2. A. köt. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. .Oldenbourg. [81 Hartnett. New York. R. Dunod.rmeübertragung. kiad. VDI Verlag GmbH. S. . 1963. Budapest. 1963. Bd. 1970. [16] VDI-Wiirmeatlas. 1965. Manuel des industries thermiques et aérauliques. [3] Co. München-Wien. G. 1970. 1970. Teil.38 Ellenáramú hocserélo. [51 Egyedi L.C. A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC. E. 1973. 15. Springer Verlag. II. 1957.2)kAW.und Klimatechnik. New York. ábrából veheto. A/utött közeg véghömérséklete: oc. 1967. München.und Klimatechnik. The Institution of Heating and Ventilating Engineers. Oldenbourg. [121 Mihejev. New York. 1971.)kA W.

hibát jelent. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. más szóval az átáramlási keresztmetszet. m3/s. A homogenitás azt jelenti.kg/m3. . ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. amely valóságos közeg áramlására is érvényes. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. Ideális közeg Az ideális közeg homogén. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill.1. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s. kg/m3. m/s. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási. v az áramló közeg átlagsebessége. Az összenyomhatatlanság azt jelenti. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. m2. kp/m3. azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs.3. A súrlódásmentesség azt jelenti. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. y a közeg fajsúlya. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. (2-1) lakra meroleges felület.2. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI. 2. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. (2-3) ahol e a közeg surusége. akkor e= állandó. A az áramvona- ahol V térfogatáram. (2-2) ahol 111 tömegáram. Áramlástani alapok Szerzo: DR. Pa (kp/m2). Feltételezzük. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. 2. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. m/s. Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki.2. a helyzeti energia. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét. v átlagsebesség. Gyurcsovics Lajos 2. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. m3/s. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges.::pó=állandó kp/m2. ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. e az áramló közeg surusége. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. kg/s.

Levego. zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m.nyomásszinttol való eltéréssel. (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). (kp/m2). a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. Pozitív elojel esetén túlnyomásról. negatív elojel esetén depresszióról beszélünk. második tagja a nyomás energiáját. (2-9) (2-18) (2-10) ill.40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása. P h=p m. nyomáskülönbséggel is számolhatunk. a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa. Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú. Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el. (2-17) Pa. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely . a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak.Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. ill. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent. amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül. Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. (2-4). A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki.81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. A (2-3).és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. ill. g=9. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak. kp/m2. második tagját statikus nyomásnak. Pa . Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2). a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés. hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó.tetszolegesen választott . (2-13) A (2-11). harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú. m. ill.(kp/m2). (2-5) összefüggés kifejezi. (2-11) ill. Pa. figyelembe véve a (2-6). (2-22) . Pa (kp/m2). (2-14) (2-15) ill. A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. (2-12). m. 'Y (2-16) ill. A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk.

4.4. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s. (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással .és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -. (2-28) (2-23) ill. Nyitott tartály. A feltétel szerint At»A2.1. P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás. m. (2-26) Zárt tartály. I i l7i 2. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban.3. dimenzió nélküli átfolyási száma (1. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás. g a nehézségigyorsulás. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2. pontban).2. m/s2. m3/s. ábra. (2-24) 2.4. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel. az áramlás állandósult (stacionárius). Vt = O.1. m2. -(Pt-P2) V2 el m3/s. y a közeg fajsúlya. ill.2.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos). Pa (kp/m2).A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. Nyitott Az I =- . ábra. Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban. ábra szerint. (2-30) ill.4. A jelölések értelmezése a 2-2.P2+h) mis. Kifolyási sebesség 2. a 2. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától. e a közeg surusége. Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2. m. ho a vízfela tartály keresztmetszete. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik. Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2. Pa (kp/m2). kp/m3.3. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. (2-27) m3/s.1.4. hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik.4. és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás.4. következésképpen v2»vl. V2= V2g(Pt. kg/m3.1. A jelölések értelmezése a 2-1. ábrán látható.

Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott. 1..~.16 peremre a 2-5. összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego.70 1. !'»~ ~20 .72 1.11. ábrából..I ~l::j I"'=-~ . ill. kg/m3. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1.=1.01.1 Re 2-4.42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám. iliJIU _". Pa (kp/m2). szén-dioxid esetén .. a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást.. m2.98 0. VIm-O. ábra. ()ltii i. Mérotorok 2-5. mérotorokra a 2-4..82 0. = D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3..41. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében .) . 1.45' I I I '~'f?IllTT.1 ! '1 1IIIm-o.81. kp/m3. kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség. Pa (kp/m2).(fajsúly-) változását. . el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott. nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. oxigén.06 488 1.64 0.Ill' I 1. . '1 --+ lj /1 / 'i' //.4= eP -i1k'té·· . értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-. ábrából. a " izentropikus o{ 1.. 0. e expanziós szám.~.= 1.08 1.00 0..60 458" I 11111 2345 ].96 103 0. Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·. a Pl - Pl P2 nyomásviszony . gázok esetén e értéke a 2-6. szén-mon oxid esetén . (A Venturi-mérore.31. ábrából I.08 0.01.76 1. ábra.4 : I~~ '1" . m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i. méro1.02 0.00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében. ábra.62 1. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol.) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3.18 o( 0. veheto. ~02 . ot 1. Levego. nitrogén. II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '".10 ~08 1.. hidrogén.••• I I I l' II V ~. ábrából veheto.II-. i I IT 'tn7-0S5 .12 0.12 1.80'478 ~f4 0.. I 1 . A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete. I ~] m-0401 I 'm=O.

m/s2. a Pa (kp/m2). 1.Vjpstl ahol. statikus nyomása Pstl.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2. A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg. y2 (PöI . (APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást.P2) mis. y a közeg fajsúkp/m3. Pa (kp/m2).~ ~ v.96 Pa. PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban. torló pont keletkezik.96 q97 0. A torIóponton a közeg össznyomása (PI).62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2. el.) 2-7. o.A2 . (2-33) .=0. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s.95 0.4. A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0. Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár . éles szélu kiömlonyílás (2-7. azaz lég- 0. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. ábra).Az orr. ott az ún. Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi.4.A2 mis. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto. Pa.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill.Pö2) el - m3/s. (2-36) ábra.4. következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik. Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus. g nehézségi gyorsulás. (2-39) I Af v= Iya. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu. a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa. az expanziós tényezo e= l-nek veheto.98 2-6. A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos.i a közeg stírusége.gg [. ábra. A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó.00 izentro- V = a. surusége el' kg/m3. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható. V~ (PI.5. átfolyási szám az a. kg/m3.

Pa. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill.6.5. A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz.: 1 pv mis. ha Re> 2320. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása. (2-41) Ps/ti a közeg surusége. m2/s. a közeg sebessége a szuk csoszelvényben. I jel· lemzo méret (csoben. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb. v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. m/s. i íJ. v. v v (2-43) >2320 esetén. csatornában áramlás esetén a d csoátméro). ábra.. I ~áfl . mint a Bernoulli-egyenletbol számítható.6. kg/m3. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . Sebességmegoszlás csoben i . b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz. súrlódási tényezo hirtelen megno. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. kp/m3. Pm oZ i1p'=k (v. Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. 2. ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo. turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. 2-8. m3/kg. Az áramlás minosége Csövekben. Lamináris az áramlás Re< 2320. ábra.4. v a közeg fajtérfoga· ta. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége.~ 2Váll I rmax- J b) esetén. p a közeg abszolút nyomása. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri. y a közeg fajsúlya. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége.-v2)2 ahol fl kp/m2. m/s. ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. mis. m.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje.

m. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9. amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes.ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni). a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés.1 0.15 0. a) ábra].. J. (2-46) (2-47) VRe 2-1.5 3..AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2. d az egyenes cso átméroje (ill. ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg. 0. 0. hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni. A jelölés azt jelenti.0 3. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2). pontot).125 0.4 0.8 (esetenként 2.316 ./- t. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani.0015 0.0 5. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0. 2.7.0 1. Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9.0 3. hidraulikusan sima csoben. A görbesereg egy határgörbéhez simul.6 . falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10. Pa (kp/m2). görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.6 .7. A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : . Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O.7.0) 1. 1 az egyenes csoszakasz hossza. (2-7) öszszefüggés szerint. Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6). Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású.)-0. b) ábra].6 0. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget.0 .15 1.1.005 0. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb. A= 0. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik. 2. egyenértéku átméroje. összefüggés a nyomásveszteség.0 1. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.045 0. és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg. A ).2. C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje. ill.mm 2. Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo. táblázat..0 0..(=21g (Rer J.15 0.. m.2 1. súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ). ábrán látható. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k.8.0 0. Hagen-Poiseuille-áramlás). (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg. I..alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. Ez.

Turbulens áramlás érdes csoben..l:::' mr ~ o.r. d a cso belso átméroje. \ i l (2-50)~ .'" r '+ I ~o. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet.237.009 0..l"lll 1 ll.008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10. A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1.2 19 (k/d175 3.10 0. I YTm 'Ifj .-' . A 2-10.09 0. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük.. k az érdességet jellemzo méret. határgörbe. Ebben a tartományban a .221 Re -0. ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r. A hidraulikusan (2-48) + 0. amelyben A független a Reynolds·i számtól. ábra. Turbulens áramlás érdes csoben.46 -~ 0. f.0032 mány.0. m. A 1 ri = 1.7 0. (2-51)1 l .. m.nnn7 . .010~t (J. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. táblázat tartalmazza. súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0.06 I nof. ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól.51 + Ref..14- 2.0 19 ~ . (2-49)t te: i : ReYi=200. tiszta turbulens szakasznak nevezzük.' _ Turbulens áramlás 2.l -~I-. (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége.' ) ..

Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe. "II--==-)'. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re.3.90 = b+2m ~80 ~70 2. Ívek. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz.teljesen kitöltött szelvény deo.7.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i. ábra. nyitott (részben kitöltött) szelvény. K az ún.1. m.2. ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. Az alaki ellenállást a kilépo 1. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C.7.7. m2.• -=-----"'-'C-c-. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo. ill. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni. és 2. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo.5 O 1. ábra.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. = a+b. nedvesített kerület.0 2.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12. ábrából veheto. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- .00 C négyzetkeresztmetszetú. Tekintettel arra. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz. . Egyenértéku átméro A 2.7. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. m. =a. 2-12. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete. A 2-11. teljesen kitöltött szelvény. ej téglalap ke4bm resztmetszetü. A 2-2.0 3. deo. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni. és 2-3.20 ~tO 2. ábrából. azaz a szelvény kerületének az a része. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú. deIn 0. ill.

.y I I I I r· M~ 1:= 1.62 4.0 =3. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.5 =1.58 45° I 0.74 ~.0 '1.77 I 3.74 0.1 0.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0.0 =2.0 0.2 0.48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.+-- 0.23 1_ X-.5 0.07 0.90 2.0 L1p=l:-v2 =0.54 0.20 =0.35 (! =0.43 I 2.55 0. v~ 2g ELÁGAZÁS.0 Ij~ I /1=90° j~o 1. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.45 0.8 1:=1.5 0.7 4. táblázat. Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 .4 =0.

07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l. • =0. A 2-IS.. Ll =1. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T. ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik.2 veszteségtényezo veheto számításba.•....-vi 2g J- p. 2 vI P a y Llp= 1._ 2 e Llp= \...J N . beáramlás [Il I I _ V." "'.-v2 kp/m2 _ ' Llp=1.-.l (Borda-carnot) ~ hirtelen . sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14.= 1-1. ábrából veheto.." O ~ :.~ ~ - •. Ebben az esetben C = =0.=0. ~ vi Pa =300 = 40" . 1.-. A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI.. 1 ~ -A2V.20 =0.sorba kötött . Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb. 0. .• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1.-=r-~ j3 :=1 ••.alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra. rendezetlen közeg áramlik a másodikba.-vl LJp=I.99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1. - J"'Az _ -Az . táblázat folytatása C.2v~ Pa e y I V2 -.= (1 ~_I )2 Y Ap~. és így tovább.-. ábra áramlatok szétválasztására.. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható.-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' .0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l.90 a=O. ] -A . kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 ... . a 2-16.63 a=0. Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart.45 1.".= 1.04 =0. Az egymás után közvetlenül következo .!. hogyazok egymásra hatnak. Különbözo.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --.> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege.!.vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •.öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II.60 LJp=1..i.v2 kp/m 2g a= 0.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni.15.75 a =0.l .02 =0. _ LJp=..=0. I t J.

.. veszteségtényezoje 8 3. 5...5 1. táblázat..0II 100 200 ---I 4..0 .0 - 2-3..5 Átméro.2 4.0 2.5. Szerelvények 0.0 Hullámonként Jel d.5 I 3...2.53.15 .75 4.5 I 6 5 6.4.0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I ..5 2. 1.30 2..0 5.0 ...5. 0.0 1.5 ..5 I tangenciális 3. 8.5 I 300 5.0 1.0 3.0 I 1.50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C .. 2. mm 0.01..0..

80 0.90 OIJO 0. 1.. ':'1 m·· D 2-15. Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.0 /if 2-13.8 0.2 -0. 0. ábra.2 0.0 . Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.2 O 0.8 1.4 0. ábra.6 belso sugá<. TkUl külsö sugá< 0.. m(j 2-16.301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0.8 . Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.70 0.2 O O/tO -0.1 ".2 i .8 Ibt-2obZ 0.6 0.3 0.45 1 0.~ 34567 aid .• 1 072 ~ . A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0.35 Q2S r 0.1 .6 0.2 0/.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0.* 0.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0. ábra.4 -0.1 ••.8.2 0.0 2.!!!i.0 "2 O 0.

52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges.44 2. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes. A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz. .80 0. c) a jelenségek akkor hasonlók. d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított.10 1. További adatokat a 2-4. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását. A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele).85 0. jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés. A bizonytalanság okai: . Az esetek többségében meghatározhatók.05 5.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. ill.4. A folyamatok. A modell az eredeti. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek. megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat.jP~A~'~v'=+~lf r~ 2. Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú.az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága.69 1.70 0. Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg. azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni. lerakódás következtében idovel növekedhet.25 1. egyes esetekben megoldhatatlan. egymástól elkülönítve vizsgáljuk. a vizsgált folyamatot. hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen.a csatlakozások kialakításának bizonytalansága. . . hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket.95 3.a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. A modellezés lehetoséget ad arra.21 . . táblázat tartalmaz. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent.a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése.OS 14. a 2 index a tényleges értékekre utal. 0.29 0. amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele). amely rQzsdásodás. folyamat egyértelmu megfeleltetését.93 0.98 0.90 1. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát.8.99 1. külön-külön.75 0.7. a (2-53) összefüggéssei] . táblázat. amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer. és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i .95 0. 2-4.

viszkozitás. [J(T1. segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja. g nehézségi gyorsulás.HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele). 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. fajho stb. m. Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr . e a közeg surusége. amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága. [J(T1. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium.' Reynolds-szám: Re= vi . akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. . amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe. Froude-. 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr . Fr= zr. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. IIK. kg/m3 (kps2/m4).T2)= (2-62) gl . Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. mis. hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási. Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani. b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség. és a suruség. Az önmodellezés azt jelenti. p a közeg nyomása. K. Egyes esetekben a (2-57). Reynolds-. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul.T2). hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától. m2/s. c) a rendszerek kezdeti állapota.T2)=""2 [J(T1. A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága. Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. úrn. A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium. T abszolút homérséklet. 't ido. v Grasshof-szám: Gr= Ga . gázokra [J= ~ ' l/K. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium. (2-58). (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 . A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg. d) a rendszerek határánfennálló állapotok. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása. s. Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. Pa (kp/m2). és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok.) hasonlósága. Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. / az áramlás irányában jellemzo méret. m/s2. Re2= gP . amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. csovezeték esetén az átméro.

. ).I967. R.' Rolrrhydmulik. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo.és hófolyamatok modellezése. mjs. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium. négy és több atomos gázok esetén Pr=1. Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re. kétatomos gáz esetén Pr= 0.agy a v homérséklet-különbség.: A hasonlóságelmélet alapjai.és Villamosmémökök Kézikönyve. sem a nyomástól. s (h). [6] Szucs E. [4JRi. Az áramlástechnikai. Muszaki Könyvkiadó. v az áramló közeg átlagsebessége.. hoátadási tényezo. . 1-11. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása. köt. ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo. WjmK (kcal/mh oc). csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium. ÉTI. Budapest. ÉTI. Budapest.vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium..: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése.~d Klimatechnik. amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még. I jellemzo méret. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 .h Oldenbourg Verlag. . 1963. A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le. Budapest.. 58. Springer Verlag [5] Tömöry T. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég. fm Hcimng.72... 1973. és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje. Alaptudományok-Anyagismeret. "". Budapest. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol. annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat. Pr) (2-70) Nu= -. """"-1 5 Aull. Heidelberg-New York._h. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. 1974. 1954.107. [2] PaUantyús Á. háromatomos gáz esetén Pr= 0. 1961. Wien. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. a ' Nusselt-szám: a. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy.8.: Szellozo. 2. 2. Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr. Folyadékok 1952. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium. kiadás. kötet. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. m2js cpe homérséklet-vezetési ido.: Gépész."h".H. sem a homérsékleuol nem függ. a. Wjm2K (kcal/m2h°C). Egyatomos gáz esetén Pr=0. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki.54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy. m2js.67. Minél tagoltabb az áramlást határoló tér. és a homérséklet-különbség mérheto.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~. m2js. Pr). amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok..h. m. A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma. G. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani.9. )"hovezetési tényezo. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium. IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T. homérséklet-vezetési tényezo. mechanikája.

a medencehatás is érvényesül. mélyen fekvo területek.5°-a. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. táblázat. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1.9 és 49. A domborzati elemek (hegy. a Kárpát-medencében. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu. a tengerszint feletti magasság. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között. Megemlítjük a I. 3-1. ezért éghajlatában a környezet hatása. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását. Ez utóbbi az oka annak. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs.I 146 . ami a sugárzás. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását. vÍZelnyelését és párolgását. mintegy 93%-a állandóan. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is.I 239 x. légcirkulációnak. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. síkság stb.5°-a között foglal helyet. de kisugárzásuk is intenzívebb. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak. szárazföldi. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. Országunk területének túlnyomó része. míg egész tefületének 13%-a erdoség. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. ill. mint a szennyezett levegoréteggel borított. ill. völgy. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása.75 és 48. % 46 67 14 41 13 I 20 VII.3. 27 IV. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el. Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. valamint a keleti hosszúság 14.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. a növényzet és a légcirkuláció.5 és 26. közvetlen környezetükben számottevo. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán.5°-a. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. idoszakosan növényzettel borított. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad. táblázat.1. tengeri és meleg égövi eredetuek. s így a mérsékelt égövbe esik. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki.

0 14.41. 5 oC körüli érték.1 5.0 -0.8 21.8 16.1 19.5 -0.6 22.0 19.0 20.2 13.6 4.6 19.7 17.2 21. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik. .82.1 12. 1871-1950) Levego-homérséklet.52.9 18. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.6 -1.1 3.4 .7 12.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.72.8 16.5 16.3 22.3 9.6 8.2 17.7 9.0 5.7 8.5 8.8 15.1 15.93.4 19.3 3.5 8.7 7.2 20.1 5.6 17..4 20. I IX.9 19.9 3.9 3.1 3.1 12.2 3.5 15.6 4.1 10.70.0 3.8 16.2 6.2.7 -0.7 12. A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete. Eszerint beszélünk havi.4 14.0 22.1 7. I x.3 16. II. lVII.2 22.1 14.5 15.80.1 4.2 17.1 18.5 7.3 16.7 16.63.0 14.2 12.1 3. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel. ábra.2 12.5.7 -0.3I -1.2 15.5 6.8 15.2 4. évek) közepes homérsékleteit.4 12.60.2 21.09.0 -0.51.6 -1.8 -2.6 13. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.4 20.7 18.0 10.1 19.01.4 -1.7 7.9 11. 22. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát.9 22.1 -0.0 19.2 -0.2 13.9 6.7 20. évi közepes homérsékletró1.0 11.3 20. VI.8 10.0 -0.3 14.7 19. A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2.6 19.1 -1.1 18.5 15.9 6.2 12.9 5.1 3.9 -0.30.6 14.8 -1. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3. A közepes homérsékletek kö- 3-2.7 4.60 2.8 17.2 -1.7 16.6.93. oC Nap Hónap --.4 7.12.4 1.2 5.4 4.8 21.4 22.5 20.7 15.4. Ill.1 14.7 17.1 10.9 -0.4 2.4 .6 8.3 21.9 20. lXII.8 15.82. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.4 5.4 21.3 -0..60.80.6 21.3 1.3 9.4 20.81.4 21.2 -1. téli.0 3.1 21.8 19.6 14.2 14.7 11.51.6 13.4 8.7 3.7 13.S 21.1 6. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét.3 12.7 9.8 -1.9 15.3 20.9 8.4 -1.2 3.6 2.0 22.0 -1.9 17.8 13.00.6 01.52.7 7.8 7.43. I VIlI.8 5.2 18.8 -1.8 11.3 21.0 -0. táblázat.11.7 4. a homérséklet szélso értékeit.6 -1.5 13.5 10.9 13.2 4.8 8.0 -0.3 22.3 18.30.2 3.2 10. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.S 14.2 13. táblázat tartalmazza.7 9.4 16.4 7. I IV.8 18.1 11.8 -0. nyári. I XI.90.38.0 18.21.6 20.7 -0.7 21. I v.6 19.4 10.6 11.1 17. hónapok.2 11.1 14.4 13.1 15.- 21.0 19.11.2 1.4 7.8 21.3 0. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.0 4.10.4 21.1 88.5 9.6 15.92.

A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban. /. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg . A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. ábra.. D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. ábra. ábra.

3 XI.6 17.3 -0.1 11.4 18. 5. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4.5 1.4 16. A 3-2.1 4. A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .8 9.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.9 21.1 16. és 3-3.1 16.3 10.2 Ill.7 11.I 6.1 -0.9 10.6 19. 50 év átlagolása alapján.90.0 4. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel.8 9.8 x.51.8 VI.2 11.6 6.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.3 12.2 20. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.4 111.9'0.4 6.7 4.4 19.1 16.I 18. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3.5 -0.7 v. táblázatból veheto.7 6.6 10.-----.. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3. ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete.9 0.7 21.3 11.4 16.21.6 9.0 10.8 9.8 11.8 22.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C .7 3-3.I 4.II 6.lVII.4. táblázat.3 4. ábrán.1 10. táblázat.5 -2.2 21.-. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.8 10. táblázat tartalmazza.4 11.1 9.0 0.8 4.2 I 5.7 17.4 9.9 1.8 -3.8 19. IX.4 -1.8 -1.1 20.8 -2. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag.2 11. ábrán látható.6 5.9 22.9 19.4 13. 17.4 5.0 11.'7·C felett 3-4.8 II.8 20.3 15.8 16.31.9 20.1 5. 3-4.2 14.60.2 I 6.8 -0.5 16.0 16.0 lVIII. 5.8 17.1 0. ábra.5 0.7 20.5 9. ábra szemlélteti.9 4.---.0 IV. 10.0 -3.3 10. I 14.5 6.9 15.2 I 2?.0 -0.7 XII.0 -0.7 0.6 --.8\ 1.5 20.5 21.- --.4 19.2 -2.3 15.6 18.2 21. 1901-1950) Hónap -1.2 0.4 11.

lVIII.7 7.1.0 28. I II. 3.2 -27. iD.4 1942 -3.0 28.9 38. -19.2 .5 7.43.0 21. .0 -23.8 21.S -7.0 -17.11920 1. I IV.6 35.5 15.6 -3.7 32.8 -0.2 Homérséklet.28.5 -4.1 -14.51-13.8 -23. 1935 1927 1920 1942 1929 4.3 2.0 28.9 31. 6. 11. 9.5 3.3. 1928 1926 1913 26. I IX.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5.4 -1.2 -16.2 1902 -32. I SOév minimuma -13. I Ill. táblázat. lXII.0 16. 1928 VI.5. -26. I IX.2 14.8 37.-5. 12.4 -13. 15. I II.5 6. 1905 5.7 1931 1905 3. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17.5 -2.0 38. 14.6 25.2 35.2 -7.3 39.16.9 -22. 21. 15. 2. 1915 1927 1932 1943 1931 22.1929 29.5 15.0 34. -25.2 -2.9 -17. 1939 1930 1915 3.4 38.9 33. 6. 27. 5.3 36.2 34. 11. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1. 1950 1935 1917 14. I IV.1940 14.8 16.0 31.4 1.1908 28. 16. 8.7 38..8 17. 1. I VI. 28.6 19. VII.1.9 -9. 1921 1921 2.7 -16.7 23.2 18.2 -27.8 18.2 32. I m. lVIII. 1920 15. 1907 1928 1902 1914 29. 31. . 17. 16. 17. 1 v.2 39.2 -14. 6.3 1928 15. I x. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi.5 5. 1925 1949 30.5 -28. I VII. II.8 38. I XI. 1921 -3. 23. I v. -23.117.4 30.0 6.1 25.6 39.9 19.11.7 38. 21.5 22. 30. 22. 23. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24.4. 19i.1935 1920 1936 30.6 31.5.0 5. VII. 19.0 29. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. 11. 1950 1920 29.5 38.2 37. 1935 21.2 3. 31. 2.0 -18.15. 1950 1945 1947 1924 1942 13.-32. 27.5 28. 11948 1920 -----.----ll.18. 4. 20.4 8.1 0.3-28. 1923 1903 1925 1946 28.15.2 -9.5 -19. I maximuma 3-6. Hónap I VII. -50 26.0-27. I XI.24. lXII. ill. 16.5 1913 -21.4 24.61-4. 2.8 38.8 12.15. m~ I VI.5 27.0 13.3 22.0 -12. I x. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24.7 0.1921 7.5 -1.6 30.0 2.0 9.7 36.0 30. 1.7 -23. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet.1 18.2 28.1 25. táblázat. -192 1918 1940 31.4 29. 21.0 38. 10.5 24. 30.

2 28.0.6 117.9 9.4 30.3 VI.--13.5 27.8 23.2 -12. 12.3 -13.3 -11.8 32.9 28.I 11.4 27.2 Ill.8 3.4 9.7 25.4.2 24.1 v.5 18.6 1 --13:4 I -11.9 16.9 24.3 -14.6 -11.2 15. 10.8 4.6 9.9 -1.6 I 1-0. hogy egy évben hány olyan nap van.4 -1. táblázat.0 1.6 I10. táblázat adja meg. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét. A 3-7.3 34.6 9. 12.5 34.1 25.1-125 3.71 -12.7 .2 2.8 - Levego-homérséklet.3 -8.I VI.4 7. táblázat.7 2.6 9.5 3.6 -6.8 -0.7 34.6 -0.9 10.7 -4.1 33.0 24.3.3 .8 I -5.0 26.9I .1 29.9 32.0 0. 1.5 3.1.3 10.9 -5.1 6.9 I VIlI.3 VII.IX.3.210.2 -6. 8.0 19.5 34. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni.6 19.9 9.1 22.1 18.5 XI.8 29.9 5..3 IV. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.6 -1.5 -2.2 10.8 3.0 15.III 6.4 8.0 Ill.91 9.1 32. 11. Hojokgyakoriságon azt a számot értjük.7 10.6 X.2 -7. ill.2 6.6 11.4 29.9 34.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7.1 11. 5.3 -3.0 21.6 21. -118 -11.9 6.II 10.7 -2.2 30.4 28.7 24. 1901-1950) .1 -11.8 10.8I -_ .3 8.6 24.9 7.3 29.9 -10. 1901-1950) 24.1 19.3 6.0 11.5 22. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.6 10.I 7.2 15.0 11.3. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van.6 -11. I 12.3 16.6 0.7 32.7 II.8.99 oc).2 4.5 6.1 25. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.2 II.1 30.0 6.IlVII.8 --9.2 21.71 -11. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.8 8.I -1.9.2 IV.10.8 x.0 -0.6 -5.3 -12:71-Ú -1.6 8.3 19. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.0 24. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást.1 XII.4 4.I 7.2 lVIII.6 12. IX.9 I 27.. 1.5 -1.8.3 31.7 9-9.5 -15.9 32. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9. abszolút minimumát szemlélteti.5 i .1 Hónap Levego-homérséklet.6 20.I 12.5-10.3 19. és 3-6.9 9.3 .2 -13.' ~.8 6. 10.0 8.0 I 2.9 3.4 34.5 1 --_.5 32.3.8 -5.1 32.5 16.51-7'1 10.4 -63 .0 9.5 6. I 1 . míg a 3-8. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.5 23.51 0.-.6 -4.6 30.5 29.6 30.8 2.2 4.7 2. Ekkor azt vizsgáljuk.0 13.lXII.0-11. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag.4-13.1 27..7 16.2 i v.8 17.9 23.0 23.-6.8 i--------8. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.0 XI.6 10. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl.3 -4.01.9 i I I . A 3-5.0 18. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-.9 6.4 -4.8 .6 9.9 9.8 16. 6. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.4 25. t táblázat tartalmazza. oc 3-8.3 11.5 33.6 23.4 0.

01.6714.300 17.2 16.300 228.99 144.2 -2..668 +27.22 14.99 +1 +20 +21.1.99 215.600 5.067 +28.55 10.0 -31.0 -12. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke.9 10.23417.100 homérséklet.99 90..0 32.06 13.52 1.0 38.000 364.033 +29.52 0.26tköznapok 364. évi gyakorisága 240.400 269.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .02 0.400 182.067 360. táblázat.62 3.99 0.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9. nyabb homér- +20 .10.600 356.4 3.168 napok 299.2713.1 12.068 0.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.368 +26.99 tköz-nél14.76 0.0 2.0 -13.8 33.980 339.0 12.5212.350 131.3 15.62 12.87 9.0 -11.0 34.12 1.0 homérséklet.067 0.62 10. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma.500 365.99 0.57 12.97 0.20113.87 1.300 0.160 22.700 2. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.8 4.6714.7 13.600 193.000 -17 +7 12.7 35.87 3. évi 32.99 0.119 0.72 2.99 3-10.400 -14 +8 6.200 -15 16 5.7 20.700 7.87 I 61 3-9.9 25.3 8.2 7.800 49. levegotköz.330 170.0 38.52 7.0212.99 157.300 13.450 -19 +6 15.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313.7 Évi 17. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.8 35.0 -3.400 61.850 9.000 38.3 30.499 napok 29.6 21.99 284.599 +30.6 34.0 36.234 +22.6 -17.0 -8.750 362.100 327..4 25.400 0. táblázat.468 117.42 14.12 11.+15.62..200 1.0 40.134 204.92 4.3 9.800 -ll0.600 közepes 103.0 43.8 13. +21.134 1. 33.52 +24.000 0.560 száma. +20.0 -19.3713. - Hofokközök. nap/év száma.230 száma.0 31. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.22 0.7 11..0333 -16 +9tkös+23.22 alacso3.alacsoévi elofordulási tköz.+31 14.700 76.0 -15.1 22.32 12.600 364.4 9.52 10.0712.99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25.82 0.710 349.400 -12 Napi 0.

62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. Futési nap minden olyan nap. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. (3-1) 3-12. Hazai városok téli hofokhidja séklct. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési .nap G. táblázat. Megválasztásához a 3-ll. 3-11. táblázat ad tájékoztatást. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye. amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. táblázat. Hofokhíd Szellozteto. 12 18 19 Belso 15 homérséklet.3. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ.

továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b). táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5. heti. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma. a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c). Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12. hanem óra fok : z. ~ H' t-U-J II 100 150 200 . G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9. A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is. h Évifütési oCnap. Pl.1 3210 +7.a 3-13. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható. külsovaPl. a belso homérséklet tbcI= + 20 oC. az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. esetünkben 1 nap. oC.8 1730 +14. .8 3040 +10. nyerjük az ordináta-tengely. A futési napok számát a b vonal metszi ki.9 1950 +8. Például.9 G. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg.4 oC. 230 5450 +11. azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo.oCnap homérséklet.8 188 3670 +9. ezért a mértékegység nem nap fok. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet. napi hofokhídnak. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch. sc.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . ábra).7 233 216 3061 +10. Z.5 1530 +12. ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c).4)28= = 549 °Cnap.7 212 136 3270 +15. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = . (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5.Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC.0 3520 +3. havi.3 3590 +9. Z idotartam.1 273 840 92 2610 +15. t a lehutött levego homérséklete . táblázat tartalmazza.-tH-H ~ ' •.HOFOKHíD 63 3-13.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés. 250 300. hogy milyen idoszakra vonatkozik.nap s+10. táblázat.8 Z. ábra tartalmazza.2 oC.0 Téli ofokhíd. hofokhíd is. A hofokhidat aszerint.3 153 248 215 +8.3 183 3080 záma. 211 154 171 225 3870 +9.4 201 k 3920 +14. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke. csak a hutési idot nem napokban. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. hanem órákban adják meg. ábra. oC. a oC. ri 1 00'. 4 . Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6. Berajzolva a 3-5.. a futési napok számát jelölo ordináta (b). ha február havának átlagos homérséklete +0. A 3-9..2 5350 +4. ~ -r-. valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet. A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal. nevezzük téli.1 224 12980 Évi özepes 3500 -16.

°Ch VI.3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 . Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD. A szélsebesség évi alakulását a 3-19. míg estére a szél lecsendesül (3-18. nyárvégi. táblázat. hanem .. fokhíd értékeit adja meg.. ábra.. .. és 3-17. A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik. A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak. táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten. Z' a 3-14. míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7. A szél sebességének már határozott napi menete van.4 mis körül van.helyi hatások is érvényesülnek. I X. oc.".lVIII. évi hofokhíd). ábra). ZI a hutési napok száma. IX. táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV. és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- .foként a hegyvidéken .94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak.és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot..-. Futo. A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi. Az évi menet tavaszi megélénkülést.. táblázat. oszi ellanyhulást mutat. A 3-16.. l.. A 3-14. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél. táblázatban láthatjuk.~ / ) ( i. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki. délben a legerosebb.. Széljárás Földrészünkön nyugati. 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v. ..II Hütési hofokhid.~_ . táblázat). északnyugati szélirány az uralkodó..II 501 6250 VII.. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza. A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki.I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3..-..64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro./'-' J ..j . rMagyarországon 30DD 3-6.. Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma.-. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 . Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati.4. amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül. \ _. A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15.

ábra. táblázat. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány. táblizat. SzéUrányok eloszlása Magyarországon. % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17. 6S 3-15.egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve . SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 .SZÉLJÁRÁs 3-16. Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7. Magyarország. táblázat. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány. % csend.

1. 460 kJjcm2év (100. . I 3.. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása.91 1. % -1- 2 Viharos napok.3 3. táblázat. 24 h mis2.. A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 .4 2. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20.3 mjs volt (1940. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra.8 értéke III XII..27 1.4 IIOéV Hónap Szélsebesség.0 19.40 2. míg Sopron.21 táblázat. 452 .. Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam.szélsebesség napi menete Budapesten 16..22 I II Szélsebesség. évi középértéke (10 évi átlag) 5.7 2. X.18.7 5.97 3. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10.99 1. táblázat szemlélteti.97 2. napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg.3 2. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42. II 21.88 3. Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. ALAPISMERETEK II I bak.5 2. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik. I VII.. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év).05 12.4 1.8 2. a 3-9. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8. párolgás.9 4.0 I I 5.2 1. 20%-ot visszaver. 13 13. Szélsebesség havi. 110 kcaljcm2év). amibol a földfelszín kb.1 3. .75 2.1 II. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme.93 2. 2.4 1.95 1.2 1. március 15. 16 17.71 3. 2.23 1. táblázat. 19 14.. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap. .0 5. XI..A különbség oka a sugárzási. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik.8 6. 3.28 2.1 1. 17 18 14 3.16 2.4 1. és 3-10. 21 3.9 4.5I Ill. Országunk területére számítások szerint 4.. táblázat' tartalmazza.66 IDOJÁRÁSI 22 .. 15 A1.7 . a többit elnyeli.2 VI.9 4.. V. 20 I 23 2.IX..17 1. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit.. Néhány hazai városra a 3-21.5.0 1..8 I 3.. A 3-8... IV. Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22..32 3-18. Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben. 15. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére..97 2.6I 2.8 3. hóolvadás.. 1016 kcaljév) homennyiség érkezik. mis 3. Berendezéseink szempontjából elsosorban .12 2.. felhoképzodéi stb. ábra tartal maz..1017 kJjév (9.8 2.7 3. ennek függvényeként alakul éghajlatunk. 3-20.1 2. % v=15 mis 3-19.7 2..4 2.3 közép....évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.).17 Idotartam. 23 20 .49 2.06 . l lVIII. ill. 110 kcaljcm2 év)..460 kJjcm2 év (108..5 2. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok.0 4... I 2. 3-9.6 2.

0 8.8 13.7 13.lXII. július 1-60 (2] l 7' _ .7 15.2 65.4 Besugárzás.9 443.4 66.0 15.0 7.6 X.5 átlag 58.5 25.7 14.6 4.4 m.3 33.8 54.9 20.6 12.40 9.3 65.1 64.6 443.3 44.2 7.1 64.67. 1/ '\ .7 34.0 9.5 15. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon.9 vm.2 105.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \.0 1.4 ]2.1 8.6 39.I 10.] 39.1 105. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.7 3.3 58.9 69. . Budapesten. Budapesten.8 436.8 2.7 34.2 10.3 39.7 5. július Hn (2] 3-9.2 13.8 105.9 13. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16. 15 16 77 18 Napslok.6 59.0 38.8 8.8 44.7 kl/cm'I év 34.4 68.3 5.0 443.3 104.4 59.3 428.7 59.1 23.0 v.9 56.1 15.NAPSUGÁRZÁS 3-21.62..I 13.5 2. \ . ábra.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.1 15. kcal/cm' év Sokévi Besugárzás.0 24.7 13.S 43.6 VI.8 63.~' tga í7~ mero.4 4.8 12.8 11.7 57.20 2. .5 14.5 1.6 104.5 65.7 8.9 XI. táblázat.fl 11.II 10.2 9.4 I 44.1 14. 10 11 72 13 lJ.1 3.9 5.7 36.4 ]6.5 15.3 34.1 8.5 8.1 19.0IX.9 ]9.0 57.1 19.S 11.1 37.I 10.4 438.7 6.5 63.1 9.3 8.7 IV.0 54.10 ]05.7 442.7 15.3 2.6 24.9 14.0 38.1 12.1 104.8 13.8 9. 15 lG 17 18 1920 30" ábra.5 438.8 4. II.5 ]4.3 102.0 45.5 I 14.0 33. 10.4 62.lVII.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen.1 1.8 59.1 16.6 ]5.9. \ __ /\ 1 .

10 óra). táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet.. táblázat ad tájékoztatást.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg.6 0. 65%-ában süt... míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet.7 0. ábra. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon.. míg a napsütés minimuma... 40 .5 3-10. azt tapasztaljuk.. 1. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 . 50 óra (napi átlag 1. 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11.idotartamnak decemberben és januárban a l5 .5 óra) decemberben mérheto. míg júliusban és augusztusban a 60.. 270. táblázat. 7950" 2000 !-. ábrát. A napsütés havi maximuma július hónapban van. A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24.. ábra. Budapesten. >2050 ora E7J 2000 . július l-én sem. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk. hogya Nap a lehetséges ... Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0.ss-. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23.9 0. 310 óra értékkel (napi átlag 8.8 0. 2050 .. ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11. 20%-ában..

27160 Ill. lXII. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza. 2051 II. Berendezéseink méretezéséhez (hutés.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>. IX.I 2068 VI. 2002 I v. táblázat adja meg.I VII.. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja.NAPSUGÁRZÁS 3-23. ~ Q 80 """ '!J/ius .0 ~ gO fQfll/ar . A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII. I 3-24. táblázat. XI. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten. ábra. szárítás. x.. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13. 30 évi 3-13. Ill. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI.Il 1991 x.kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. '" r::::.J.87 lVIII. II. IV. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25. táblázat tartalmazza. táblázat. 3-12. h I 3.6.'. I ~ .ábra.. ábra. V. szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII. 35 évi átlag alapján [2]. ábra tartalmazza. Légnedvesség A futo.5 2. I l Év 69 lVIII. h I XI. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12. 35 évi átlag alapján . A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten..és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás. 1950 IV.. IX. 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam.

. IX.. 59 I 13 3261 Homérséklet. 64 II.... l Ill... 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 .Helység 58 84 I 82 I VII. % 3-27. 34 évi átlag) Relatív nedvesség. 29 30. I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 . 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x. oC -9 . 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI.. % 67 79 73 64 IV.. ÉvlVIII. Y. IlVIII. Hónap Relatív nedvességtartalom. XII. 78 Ill.. I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 . 40 . 90 v. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231. 63 69 73 67 83 62 64 II. 19 20 . táblázat.. táblázat. Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x.70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25.. A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest. 69 I VI.. I I Év Hónap I IX..0 0. XI... IV.. 9 I 10. táblázat... 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 .I VII. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. I 3-26. lXII. % I.I 63 XI. 12011 401 I 19 16 849 I 14.

.... táblázat.. 5 358 128 0.3 7. 15 15.9 \16 .6 1. 8 192 37 13.. 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·.991 527882 241 1 3388 ...6 44 41 <-2-1..19 I 20 •..1 13 195 >1711.7 7.6 701 8..39 2.... 5741 42 4612 119 .39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5.5 613 5..5 813 6.. 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete.01 0. Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze.2 55 13 . valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak....37 682 1. 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 .• 14 I 15..7706 4.. táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát.. 1462 1 378277 54 8. 7 9 4 16 3 10 . ..3 102 14. 4 5 •.8 6. A külön-külön kiszámított homérséklet. 121 647 540 1274269 21461·.. 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0...71573 .és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása. 34 I 35... . A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos...-1.11 11 ... .LÉGNEDVESSÉG 3-28.3 0 21 . 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10.0 0..0 229 17..3 2.0 6.... 13 96 14... míg a 3-28. 22 181 ·. tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára. .. táblázat adja meg.12 7.05 5579311. valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást.3 574 4. Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata. Értékeit Budapestre a 3-29.7 811 8..5 16.. táblázat. A 3-27.....8 1. A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest. . % 71 nyáron Homérséklet.2 ... 273 1499 ·2650 . oC 0.237 .. A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest.. . 2278 95 2644181 1305 72 1951 . .. és a levego entalpiájának évi változásairól.... 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 .6 0. 1 .. ..320.... .1 675 11. táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel.545.. 9 I 10 .. 35 évi átlag) Relativ nedvesség. Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak. az entalpia évi és napi változásáról... I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29.... 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 ..4 3..04 -2 -8... .8 1.49. 24 I 25 ••..4 607 2..2 14 6 12..2329 9. 29 I 30 .2 0.. ill...

: A légkör fizikája. Budapest. München. 6. Moszkva. kötet. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.7. Inc. Taubner V. Budapest. P. 1965. Tankönyvkiadó. New York. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1967. Oldenbourg. (Egyetemi jegyzet. 1-11. Budapest. 1965. Tankönyvkiadó. 1974/75.1976. Akadémiai Kiadó. Fr. IRODALOM [1] Aujeszky L.) Budapest.: Otoplenyija i ventiljacija.és légtechnika. [4] Böer. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Muszaki Könyvkiadó. Verlag von Theodor Steinkopff. N. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.és villamosmérnökök kézikönyve. Akadémiai Kiadó. Verlag R. [7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. köt. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. [16] Rietschel-Raiss: Futés. 1969. [2] Bacsó N. 1964.: Légtechnika. Budapest. 1975. [14] Probá/d F. 1965.: Technische Meteorologie. G. Muszaki Könyvkiadó. 1. Dresden-Leipzig. 2. Budapest. 1964.und Klimatechnik. Budapest. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. [9] Kamenyev. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Refrigerating and Air Conditioning Engineers.: Budapest városklímája. Muszaki Könyvkiadó.-né: Futéstechnika. 1965. Leipzig. Épületgépészet.: Gépész. . [ll] Menyhárt J. [5] Egyedi L. American Society of Heating. sz. W. [12] Menyhárt J. Budapest. Budapest. (1963) [8] Homonnay Gy.: Magyarország éghajlata. 1974.: Épületgépészeti Kézikönyv. [13] Pattantyús Á. 1963. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. [3] Bosnjakovic. 1963. . 1970.Méretezési alapadatok.: Szellozéstechnika. 1. 1975.: Technische Thermodynamik.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.

nedvességtartalma.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto. más néven mikrokIímás tényezok. Kirekesztik azt az esetet. biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. testsúly.4. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4. A körérzetet környezeti jellemzok.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység.de folytonosan termeltmelegének leadását. áramlásának sebessége és iránya. A ± 0. Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás.0 oC körüli érték. Közérzet Szen:o: DR. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre. A közérzet fogalma . a test hoegyensúlya felborul.1. ill. a test hoszabályozó rendszerének muködése. normál testalkatú embert vesznek alapul. holeadás. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak. A vizsgálatokhoz felnott. MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. 4. a világítás (természetes vagy mesterséges). Kellemes a közérzet. Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. levego stb. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. a környezo felületek homérséklete. Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük. Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban. A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. a környezet zajszintje stb. a munkavégzés intenzitása és milyensége. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja.. céltudatos munkája. ital. Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai. a táplálék mennyisége és összetétele stb. továbbá az ember hasznos. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre.. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. ill.2. . Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés. a környezet színe. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete. kémiai. ami állandó. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább. szenynyezettsége. Fiziológiai tényezok: életkor. hoguta).) használ fel. 90%-os többség véleményére támaszkodnak.

m2.0belso átlagos Szabad terület.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség. alváskor.0 szélsebesség légállapot 1. ábrából veheto a -testsúly függvényében. 90 kp 4-1. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij. séta.13 10.'hoC 4.sugárzással.konvekcióval. Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben. az ember által végzett munka. oC. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ. 4-1..4 139. táblázatból veheto.0 4. Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye.) is.. a környezo felületek sugárzási homérséklete.4 lépcson 232. táblázat.s :I:. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2. táblázat Az emberi testre vonatkozó . oC. I «konv Hoátadási ténYezo.kODvekciós MátadAsi tényezo értékei . az ember ruházata stb. 0.a környezettol függo .0 I Termelt 46.6 ahol AE az emberi test felülete.48I 8.97 5.7~ .0 29.6 kézzel 145. . Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1. munkavégzésbol származó hotermelés minimális. a levego mozgásának iránya és sebessége. I lev a környezo levego száraz homérséklete. Ebben az értelmezésben munka a mozgás. W1m2 K (kcaljm2 hOC). táblázat tartalmazza.3. Zárt helyiség kis belso méretekkel. 4-2. ábra.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak. . légáramlás részben.0 mis gig kel. számértéke a 4-2. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó.4 nehéz 23. számértéke a 4-1. I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: . (4-1) 7.2 11.0 6. ilyen pl.64 3. kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók.~ . 00 ~ ~ 69. ábrán láthatók. a helyváltoztatás (pl.0 5. sport stb.5 járás I 3. a levego száraz homérséklete.62 I kcal/m. AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség.s uo s:: ~ N > . IXkonv konvekciós hoátadási tényezo.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1. a levego abszolút és relatív nedvessége.74 KÖZÉRZET 4.0 11. 3. Az emberi test felülete· .0 törzzsel 290.2 87.légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh).0 6.párolgással.SO 7. nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464.8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58. IE az emberi test közepes felületi homérséklete.5 mis ajtónyitás. .

. ábra. pontot).~/ -~ .5 oC homérséklettel vehetok figyelembe). /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz . -273°C. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80.:-. -.6. n 4-2.•.. ~.. m2. ~=-_ '>~kX "'.mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás. {holeadás párolgás útján. ábra.." -t.. (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1. ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel.7 ---...:=.4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31.~_ ---~ " " 1---. e 1c:onvekciós holeadás. bl homérséklettényezo..f.11 W/m2K4 (4..-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~".. . Qo..)(/JE-A."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC.. 10 ----. ~ 't:. ' függvényében adja meg az emberi test /d •.) -". ~->. -~ )0 10 ..--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~. ábrán látható nomogramot.~ ~ 20.az 1. Qn.=~c ~-------. Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés).I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete.•.28 } •.•./ no' n_" L ------ " . d holeadás sugárzás útján... Úpár .=1 1 b.Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4.. '~ 1:-.J~~r~_~ I ~ / n_ -=:. 2l 'C ülo munka végzése.~ 30 70 - ." ~--~~~~. Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A. amely a test összes felületének (1.5 oC." ------f--'". ábrát) mintegy 80%-a.. 90 80 70 b. ~I'< 'k. amely a tSUg és a tE (ill.ey .(tE-tA. W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) . normálroházat .<6 ---"... l4 tsug..-. oC...•.= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható. a ruhával fedett testrészek 24..~ "J--~.~?"t-..0 " ".•.. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ . ov (lev) Qs=A~ ~ . (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható.... 4-3.)//-'\ ---....._--"---_____ t------..3.I ___ i'--~-fL.. a 4-1... Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben.C.. (TE)4 (TAI)4 f .'" -. •..... átlagosan C=5.Ti. ábra..•. Qkonv. tAl a határolófelületek homérséklete. ---. valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3. (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének. .. ~ W~(kcalfh)..".AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása.... ----~----------./". ::::>'<. és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh). Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás).

10-3 1632. nedvességtartalma.8 21.10-8 kg/m2sPa (0.539 . PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása. A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása.1440. b= 1. A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev.2 59.8 21.76 KöZÉRZET 4-3 •.1 21. 9 mkp/s).1 I homér.5 28. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul.10-3 28. W v1ev=0 I I sugárzási holeadását. V1eV 320 '-.5 mkp/sj. Pa (torr). m/s.4 23.6 49. Pa (torr). A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete. ahol a= =4.10-8 kg/m3 Pa (0. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5. valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-.11 W/m2 K4 (4.3·IO-a 23.10-3 18. a levego sebessége.9. b= = 3. kg/m2sPa (kg/m2htorr).•.5 8.10-3 20.---o .2 42.6.78. J/kg (kcaljkg).017 kgs/m3htorr).4 35.0 31. ábra.5 51.581 .10-3 24.0 1 19. r a vízgoz rejtett hoje.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego.táblázat.1 1273 2 24 1816.022 kg/m2htorr).1.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27. könnyií ruházat.3.4. könnyií ruházat.0 59.10-3 8.oC gis adás.10-3 11.4 69.4 31 18.10-3 8. Az emberi test ho. 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W.7 10 18. ahol {3párolgási tényezo. j könnyClülO munka végzése.32 2ft/' J 36 'C o .6 m2.10-3 13. séklet.3.6.03 K4tC és C=5. 4.4.121.8.6.10-3 8.8 9. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 .

ülo. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll. nyugvó levegó'ben a 4-3. ~?l ~' ~r . A diagram könnyu munkát végzo. könnyu. testsúlya stb. táblázatban látható.89 W (4. ábra szemlélteti.4..'] -1/ ] // I -.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. Számításokban Qlég= =4. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak. a munkavégzés intenzitása.// 7 f 1:/ ~<:... tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik. a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja. Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. . Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz). határozza meg. A táblázat normálöltözetu. a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. normál ruházatú emberre vonatkozik. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya. 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. az ember ruházata. A táblázat adatai mérési eredmények.J'C 4-6. ábrán látható. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése. 30. ábra. A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye.5. életkora. normálruházat párolgással 4.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni. a levego relatív nedvességtartalma (ep). a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg). I :W~ '*' "CI 4. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4. Az ábra normálöltözetu. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ. ábra tünteti fel. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. 70% relatív nedvességtartományban. Az emberi test nedvességleadása párolgással.

Ghai amerikai kutató 0. ábra..522tsz+0. fejezetben levokkel.478tsug-0..1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes..1 ..52tsz+0.48tsug -2-- tcr. ábra) oc.15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg. 83 W (56 ."-. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással. 34 oc. v1ev a levegosebesség..8tsz)JIvlev oc. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel. (4-7) A kifejezés v lev = 0.205(37.2.45tsz+ 0.•••••••••'.1.5.78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8.... 71 kcal/h). Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8. Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.55tsug 4. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond.. Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0.5. Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0.'iU!]J 30 oc 4-7. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét.. (4-10) oc.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C .5 . Winslow. sot gyakran elofordul.1. A levego-homérséklet. 4. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott. 21. (4-9) :0 A 4-7.. Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal.. mis. ábra.5. 20 ~-. Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4. oc). a borhomérséklet 33. A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18. 1 15 70 20 l~ 25 t. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0. amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 . Kata-homéro .

1 kellemes zóna.7 2. ábra.0' 10-2 >4.5 •. ~\\2 IlS"\'\ 1\.4.5. ábra). b nehéz testi munka. Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4. \\{l.5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük. A Kata-homéron általában t2=38 oC. A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9. oC. t1=35 oC értéket jelölnek meg.1 \\ ~ ~\1'-0.Vi... 4...\ '\.5· 10-2 2. ábra. '"'"'\'\. I 1-1 \\ \ k'\ "\ . táblázat. 6 értékekközé esik (4-9. amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza. Kata-érték (B) összetartozó értékei .. r" . nis\7 1\2 \3 ---. levegosebesség.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség.5 4-10.!m/~ ·"U. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11.. ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. ábra). ábra.. miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2).7.3.5.. 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S. Szerinte x= 11. 4-4. A kellemes övezet B= 2. és megadják a muszert jellemzoq számértékét.•. ter az eredo homérséklet.••. táblázat).. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U.) --. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1. 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ .1'\.Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa. Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. (t2-rol tere).5 .3 1..3. s. % közér- 6 9.0... A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10.10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1.10-2 1.. 2\!7m/s\(\ 1\\\ .J"\. 3 rossz közérzeti zóna zóna. 10-2 1... 't a lehulés ideje. I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\..v=L . Levego-homérséklet.. ábra. 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 . Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás.3.

0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego. o 4-13.80 KÖZÉRZET 45 40 'I.1(37. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0. táblázat. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC.9..gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer. de általánosan használható lesz.. de még elfogadhatóS= -1.9 3. AzS= -2 . a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45.6.S=C+0. Fürdoruha 0. amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki. A levego-homérséklet.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0.0 ~".. nyáron 19.lx-0.5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0.sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12. ábrán látható.) 4. amely azonos közérzetet vált ki..5.1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel...6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu.t1ev)YU:. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2. értéke: nyáron -10. -3 esetén hidegérzet.4.4 lemzésére. + 3 esetén melegérzet alakul ki.2. mint a vizsgált tsz 4-5. (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel. ábra. C állandó. Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet.1(37. télen . 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik.5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0. 0. (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek. A (4-14) kifejezés egyszerubb.mjs . ábra... míg S= + 2. (4-15) potú levego homérséklet.0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1.. . Az ekvivalens effektív Ruházati faktor. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla.. Kellemes a közérzet S = O esetén. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego.8. + 1 értékek nél is.25(tlev+ tsUg)+0. gjkg. .8- t1ev)YU:.3 .4 . A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük.25(tlev+ tSUg)-0. Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik. ábrán.

A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15. A hoérzeti méretezés. ábra) (. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -.08 20.95 0.D30 H2 Ne He - Kr Xe 0. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele. az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5. ~ W .fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14.28 0. ábra. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02). a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan. száraz levego összetételea 4-6. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel.20 1. A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6.00053 0. Példa erre a 4-15.00011 0. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4. Egyes növények.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük. X s. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr). Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg). a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között. a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep). táblázat). atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr.0003 0. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket.·C 30 könnyu munka végzése esetén.5 m3 Ih.. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik.9325 0. 0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78. vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat. táblázat. ill. könnyu és vastag ruházatú emberekre. a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz. ábra. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát.00004 . A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. A tiszta.-.47 23. táblázatban látható.6. és a különféle öltözeteket minosítve.0012 0. A példaként közölt nomogramból (4-14.00007 0. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg.000009 75. száraz. 6 ~ Z ~ tsug.015 0.00150 0.001 0.046 0.

akkor már szédülést. Ne stb. Mértékegysége g/m3. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0..4 . képzodik. a közérzetet nem befolyásolják. A levego szén-dioxid. A levegoben található ásványi. 37 oc) és telítetté válik. Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken. növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros. érc stb. párolgás. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. földrengés. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is. Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését.. Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök.) eredetu. 0.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék . Kilégzéskor testhomérsékletu. 2.. Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. Ilyenek pl. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak.(H2-) és hélium. nem ülepednek le. pl. valamint a nemesgázok (Ar. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol.) és állati (gyapjú. igen kis méretu szilárd részecskék (0. 10 mg/m3 turhetonek. virág stb. sot tüdobántalmakat idézhet elo.3 [Lm)összességét füstnek nevezzük. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. Zárt helyiségekben 1. kondenzáció stb. Ezt az ember még könnyen elviseli. Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. a szél.. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe.. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják.. ólom stb. izgatja a kötohártyát és a légutakat. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur. vulkáni tevékenység. hogya durva és finom porhoz kötve. fejfájást okoz. Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe.).) biológiailag általában közömbösek.5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0. ljm\ m3/m3 stb. A 0. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg.(He-) atomokat is (1. Porok. gozök kondenzálódásakor stb. növényi (liszt. szor stb. a 4-6.. 1. telített és közelítoleg 4.: arzém. kellemetlen lesz a közérzet.82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. Azokat a porfajtákat soroljuk ide.ha nem mérgezo hatásúak .0. A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén. Halmazállapotuk szerint szilárd. Légszennyezodések. króm. fa. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be.5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik. Köd folyadék porlasztásakor .(C02-) tartalma erosen hat az emberre. míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo. Ilyen pl. Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt. Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek.. táblázatot).. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh. és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik. de ha ennél nagyobb. a levego oxigéntartalma majdnem állandó. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok.0%-nál. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm). A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. 0. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben.5% CO2-tartalom is mérheto. Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg. kg/m3. Ide sorolhatók azok a porszennyezodések... Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag.5 . Ezek. valamint ezek vegyületei. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul. Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet.) Krónikus megbetegedést okozó porok.1.. A 6 ..4%0. A por származása szerint lehet ásványi (homok.. tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést.3 .1. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is.. A porok méretei igen különbözok. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük. és így a levegot állandóan szennyezik.nem veszélyesek. A higiénikusok szerint a 0. amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe. folyamán keletkezo szennyezodés. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes.. amelyet kvarctartalmú porok okoznak.5 . A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják. nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo.5%0-et nem haladja meg.5. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- .

A légzoutakat izgatja. Már 1. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb.. 4. ill. 1. A szervezetre bódítóan hat. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére... Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású. teljesítményét. Ólom. 2 mg/m3. A mérgezés az idegek. 010csarakból kerülnek a levegobe. Protoplazma méreg... bármely irányba tekint is. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó..) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök. levertséget okoz. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését... Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet. Arzén. 6. Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. facsiszolat stb. 11 mg/m3 már nyomasztó. Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát. szín. a szív-érrendszer megbetegedésében. F-cso. A 15. Klór. akkor a szemnek. Egészen kis koncentrációban is mérgezo. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. gyomorfájást okoz. Színtelen. Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében.. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb. földgázmezokrol. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen. állati porok. bódító és mérgezo hatásúak. szúrós szagú gáz. 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes.. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg. Az ólom az idegrendszerben.7. 4 mg/m3 már eros szagú.. A megvilágítás hatása. Kénsav. majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján. amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. 500 mg/m3 életveszélyes. eros szagú gáz. Ennek eredményét mutatja a 4-16. Benzingoz. ingerlo. tehát legkevésbé fárad el. növényi. 50 ..400 . A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. szagtalan. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto.. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10.... 600 . nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak. Kén-hidrogén. a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást.. Ammóniák. Színtelen. lOO-szor mérgezobb.A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa. Az ammóniák színtelen. Kén-dioxid. ábra. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik. 0. Gyártelepekrol. záptojásszagú gáz.környezet nemcsak za- . Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg. azokat a légzoutak kiszurik. légkörielektromosság. nagyobb mennyiségben (50 . Színtelen. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével. idojárás. a belélegzett gáz elobb csökkenti. Csekély mennyiségben erdoségek. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. Mérgezést okozó gáz. Már szobahomérsékleten párolog. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást. zaj. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás.5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo. fejfájást. Színtelen. átlátszó folyadék. magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható. 75 mg/m3) alig elviselheto. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban. Az idegrendszerre ható eros méreg. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. Higany. 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét .

zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél.zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. Hirtelen. Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani. Ez a felismerés módot ad arra. A férfiak inkább a hideg. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. Tapasztalat alapján megállapították azt is. A környezet. az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. határolószerkezetek stb. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. Újabban rendszeresen vizsgálják. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan. Kísérletekkel igazolták. A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. piros-zöld. míg a nok a meleg színeket kedvelik. a színek . a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. A fiziológiai hatás az. sárga-ibolya. Az ember szemére igen elonyös. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. mint a gyorsabb felfogó- .. ezzel nemcsak a közérzet romlik. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak. ami munkateljesítményben kb.jelzésekre elonyösen felhasználhatók. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. sárgászöld-narancsibolya stb. a légzés. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . kék-narancs. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. Az életkortól is függ a színválasztás. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. a szívverés. amelynek olyan tényezoi vannak. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre. Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. amely az emberre kellemetlenül hat. A. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket.) észlel. A zöld. Így pl. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. hogya zöld. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. színe is hat az ember közérzetére. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek.84 KÖZÉRZET 110 105 roD . A kedélyállapotra hat az eso. a szél. változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással. a szívmuködés. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. egymástól el nem választható. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van. sot altatóan hat. 5 OC-kal lehet módosítani. a narancs és vörös színek pedig izgatják. az anyagcsere mechanizmusát. E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet. Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb. Ix 4-16 ábra. mint a spektrum többi színét. mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti.különösen munkatermekben . nyugodt. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat.. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. ha egy idoben két komplementer színt (pl. 15% növekedéssel. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. de sok esetben baleset is lehet a következménye. igénybevételét erosen csökkenti. a vérnyomás. míg az egyenlotlen zaj izgató.

Muszaki Könyvkiadó. Medicina Könyvkiadó. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. P. Philips Technische Bibliothek. (Világítástechnika. München. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto. [5]Homonnay Gy. 1960. (Egyetemi jegyzet. Oldenbourg. [6]Jansen.és légtechnika. kötet. Muszaki Könyvkiadó. [15] Rietschel-Raiss: Futés.: Gépész. New York. kötet. Berlin. a fáradékonyság csökkenése. Muszaki Könyvkiadó. [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika. [8]Lantos T. 1970. 1974/75. Budapest. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. 1963. 1975. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. 1954. [21 Egyedi L. Tankönyvkiadó. Eindhoven (Hollandia). American Society of Heating. P. [12] Menyhárt J. 1975. VEB Verlag Volk und Gesundheit. 1952. Danish Technical Press. a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). 4. 1965.) Budapest. [ll] Menyhárt J.8. 1%3.: Thermal Comfort.: Lehrbuch der Hygiene. N. Inc. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású. 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Budapest. Budapest. Tankönyvkiadó.: Légtechnika . nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól. K. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido). 1967. [18] Fanger. ill.és villamosmérnökök kézikönyve. Budapest. nedvességtartalmú. Verlag R. Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. 1976. Muszaki Könyvkiadó.) Budapest. H. 1962. I-II. O. Budapest. I.: Épületgépészeti Kézikönyv.Méretezési alapadatok. 1964.-né: Futéstechnika. J.: Szellozéstechnika. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok). IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve. [13] Pattantyús Á. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. [7]Kamenyev.) (Egyetemi jegyzet. 1970.: Otoplenyija i ventiljacija. Budapest.: Villamos berendezések. Muszaki Könyvkiadó. Egészségügyi Kiadó. I. G. Budapest. 1963. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.und Klimatechnik. 1963. 2.: Beleuchtungstechnik. Copenhagen. 1954. Budapest. Moszkva. . [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy. [16] Walter. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo.

A kilépo hoáram a hoveszteség.1. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk.6tkül min+O.5.1. . 5. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2. amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet. A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel. A két hoáram különbsége pótlandó. . míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell.1.1. 5. s azt hoszükségletnek nevezzük. ahol tbel belso homérséklet.20 oC.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. légfuto-.. Épületek hovesztesége. ill. Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása. Két.1. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC. egymással határos. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók. különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni. a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg. ha a homérséklet-különbség At~4 oC. Szomszédos építmény. oC.vagy belépo hoáram nagyságát. (5-2) 5. táblázatból vehetjük. táblázat. kondicionálóberendezések biztosítják.4tközh oC. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1. más néven pótlék nélküli hoveszteség.1. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39]. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. oC. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken . MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0. W/m2K (kcaljm2h°C). Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR.4 oC-kal növelheto. Aj az egyes lehulo felületek. légfuto.2. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert. valamint az üvegarány függvényében 1. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete. a nyílászáró szerkezeteken. 5. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon. és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. oC. a külso lehulofelület. az üzemeltetés módját.1.1. A hoszükségletet a futo-. oc.

. ..20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12..... táblázat..~-1 Homérséklet. W.. Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák..Bár50.....6 24 18 22 18 nedvesség.. öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75.. 12. 16.Raktár9065 terem 5. oC I Relatív nedvesség. 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75.75. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~. 75...C.4...HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1..... 50 W.0rendelo C. 16 Könyvtár 75.. .. tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16.. (bel. 50. Ruhatár 7550 65 6S 50. tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I ... 7565 50 50. Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16... 18.. 20 18 Rajzterem Fürdoszoba..zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák... Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó. 16 Étterem " I I iI I I I I séklet.

.•• 5. Fürdok.. q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet.. I I . % Relatív Edénymosogató 8.0 0 18....• 4012 12 10..... 20... I I Festöde ../ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo...2 2 22-25 16.... ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1. 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75. 65 65 Várószoba Mintázó 66 75. tbel. 65. /'Pbd. uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9.•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O. táblázat folytatása Megnevezés séklet.. 16-20 7565 7 50..525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll.88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE... 50-65 .. oC nedvesség. 90 SO SO 90 7575 SO .• Receptkezelo 60.. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó. 50. 75 75. 75 SO Mosdók. tbelt oC Homérnedvesseg. 20.

táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet.. padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5. Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50. ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2. 2 10 Laboratórium 5-2. +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba.....1 m) m2. Abel f= /5/8 mz.1.l m)(lz+O. oC -/ Külso homérséklet. az 5-1. . Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó.75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem.. Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség . padló. A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg. mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van.. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12.. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház. nyílászáró nélkül a külso térrel határos.. tbel. így pl. tbe].nedvess!g..1. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl. Váróterem W:C.% Megnevezés séklet. 7550..3.. Belso falak.1 m)(l4+0.. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: . oC 1 nedvesség. Étterem 75 13. így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1. I I Ipbcl.és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni. táblázat. ennek mérete is beszámítandó. .HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l. oC Relatív Homér- . azaz a fodémköz belmérete. A legfelso födém /* vastagságát . Tetotér. 18 20.. SO 65 ..1 m) Aabl=(lI+O. A~jt=(/3+0..

táblá. Az elobbiek szerint az 5-1.1 Fsz.\\' IX. em. 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb.'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8. (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6. '@ zetet nem tartalmazzák. akkor k értéke az (1-163) i. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre . em. ábra. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg.1. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja. táblázatban. W/m2K (kcaljm2h°C). IX./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1. táblázat tartalmazza.'iil a./ =10./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3.8W/m2 (5 kcal/m2 h . W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján..4. kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC.) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) . azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit. 5. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe. em.1. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz. a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit . lJi a határolószerkezet rétegvastagsága.5 W/m2 K b) metszet. Szoba K OC) ClHI=5. '\'\\\\\\.'. Az 5-9.(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja.I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2.90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. táblázat és az 5-2.az 5-7.. m. aj 5-1. IXb. ábra. ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5. Szoba tb. em.. W/m2K (kcal/m2h°C). (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb.. és 5-4. f.Barcs nyomán . ábra. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani. Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . táblázat.

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

..7 0. kék felület Szürke felület (zöld.. (5-15) 5-19... ábrát). . az ~-l.. az 5-3. oC (1..6 0.45 60 múto épületek 30 24 .9 0.5 0. m2. a a felület abszorpciós tényezoje (5-19.5 0.. 24 34 30. tiblázat..65 0. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0.. W/m2 (kcal/m2h) (1. 1 a napsugárzás intenzitása. táblázatot). A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI... 34 1632 34. táblázat).. .. Otklll külso oldali hoátadási tényezo. Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6. és 5-20. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett . 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1..6 0.. táblázat). oC.. üvegezés) át bejutó ho-.. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh).. táblázatot).) jelentos lehet..8 0. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 . 3-9. 5-4. ....• 26 24 Irodák40 20 .. fürdo stb. Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke. 60 50 35 50. 50 60.. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje. . % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel.. 3-10.7 O.7 0. 25 26 20 60 18:2428 25 15.. Kereskedelmi K6rház.HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület.. táblázat.. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda..65 5-20. konyha. Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 .. az 5-6.1. táblázatot). tklll külso homérséklet. I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21..•70 60. W/m2 (kcal/m2h). a 3-8. W/m2K (kcaljm2h°C) (1... Atlátszó felületen (ablak.. tbel belso homérséklet. Szinháznélküli 30. épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 . barna. W/m2K(kcal/m2h°C) (1.9 0. Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16. piros) Világos (sárga.4~O. Lak rlicionált terek40. Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s . ·c K..

32 Belso 5-21.6 árnyékolás I tényezo 0. üvegezett felületeken. a viz felületén uralkodó telitési nyomás.36 Fazsalu 0. azaz a felület hoáramsurusége ingadozik.080. A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen.09 Fazsaluzás 450-os 0. A határolófelü.24 Külso árnyékolás I üveg. hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik.62 Fazsaluzás 0. Pa (torr).3. ábra alapján is meghatározható. fódémek) át bejutó hoáramból. tömör határolószerkezeteken (falak.=s= -.' 5. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik. Pa (torr). I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi.. valamint a nem átereszto. (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki.57 Faredony 0.950. A másik kérdés az.5 Vászonredony 0. A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. 5. A honyereség-számítás egyik problémája.T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0. anyagból visszahatol. Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C). és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése. 2 belso (védett) oldal .50. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7.118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE.09 lécekkel 0. A periódus egyik felében a ho az anyagba. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval.0 q 170 =. ill. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken. A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e.1.1 0. Jfkg (kcal/kg). hogy az épület külso felületeit éro. másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8.660. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik.1'0 ~2n.3. Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso. táblázat. ábra. (5-16) g. (támadott) oldal. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). Naptényezo értékei 0.9 0.iII. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto.

636+ 1.()()()+O.40 0.606 -0.155 0.017-0. xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5.10 1.547+0.1250.50 1.5800.402+ 1. .368 -4.699 -2.90 0.40 1.70 náta -tengely elhelyezkedése.216 0.30 1. Az 5-8.635+3.398 1.076+2.0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ .142 0.591 1.152 0.997+0.320 0.624 -15. m. .754-31.340+ 0.647 0.20 2.0 5-12. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon).2450.556+2. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon).612+0.30 0.692 -12.504 -0.A.819 0. (5-20) dimenzió nélküli számot. + sYi rx.03 -8. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.a fal hc5vezetési tényezoje.60 5.290 -15. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx.983+&.071 . (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22.00 Feltételek: .80 4.339+0.411 0.00 3.639+ 1.2.079 0. + 0.503+0.788 j -8.999+0.939+0.hovezet~si tényezojétol.HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A.020.412 0.005 -2.A.50 0.958+0. az úu.449 i -4.a fal "támadott" 0.404 0.70 0.0450. táblázat tartalmazza. (5-24) xSYi .999+0..~shDYi) h oC. -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6.573 1.856-6.· kiterjedése két irányban végtelen..v6hoátadási tényezo a védett felületen.461 +0.486 .302+2.881 + 1. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.00 1.584+0. . fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.20 1.90 1.80 1.50 3.747-31.499 0.565+ 1.00 0.60 1.3. S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.i h 0'v6 C xSYi .a fal anyaga homogén. a vizsgált periódust több periódus elozte meg.973 1. Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =.151+3.A.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx.740 -15.591 0. A.970 0.654++ 1.994 0. . x a sik távolsága a védett oldaltól. ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.v68Y6h s.956 0.719 0.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.911 0. táblázat.275+0.454+0.999+0. -15. oC.829-6.058+0.280 0.840+0.728+ 1.50 2. 1.a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó.995+0.209+0.257 0.020 0.213+3.990+0.483+ 1.701+3.8411 0. Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0.590+2.A.716 0.076+0.534 I i i i ii i i.838-12. W/mK (kcalfmh°C).545+ ah(xy'i) 0.487 0.549 0. W /m2K (kcalfm2h oc) . QY6 h +sfis.109 0. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le.597 0. Az .615 0.037 0.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.790+ 1. hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot.020+2.180 0. W/m2K (kca1/m2h°C).140+0. Egyrétegu véges vastagságú sík fal.621 1. Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon.00 0.603 0.50 0.925 0.631+ 1.00 6.v68Y6 W/m2 (kcalfm2h).914+0.

mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e .Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l.vé . ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1. (5-27) S. más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö. ew. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség. a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-.3. az (5-20) összefüggést]. az 5. sh DVt. pontot). Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). amelynek abszolút értéke a támadott és védett. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo.3. • {J= ch DYi+ -1. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . A {J csillapitási tényezo komplex szám. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek.3. A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI. ábra. e) tbel>tkUI .r. ábra).3. 12 rpór.tényezo. oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9. ábra. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. (5-29) {J rad. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~. Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1. A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI. {J fázis- aj bJ e) 5-10. ábra). Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg. (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi. D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo.=mTn h .b) 'kll1>t ••••.UO apOLETEK HOVESZTESaOE. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10.

. oC. e~Yi .HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk. hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té. Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján.. Abszolút értéke azt mutatja meg.oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. és igy tovább.. Az 1.hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C). rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1. Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J. ábra. . amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében. A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). ábra). ill.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör. az (5-18) összefüggést]. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . Ez azt jelenti. (5-35) píthatjuk meg. S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. A 2.. A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám.'t rázisk~sés 5-11.Otklll+U"' ot klll B komplex szám. vazása. réteg védett oldala az 1.3.ahol U" az utolsó (n-edik.. Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. csillapitási tényezoinek."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11. W/m2 (kcal/m2h). shDYf S·i: ri 5.lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni. Fázisszöge a hl:Smér. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása.3. ". (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl.4.= "1"2'"'' . A 5. (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram. e" - chDYf+~ ev~fi. etá a tá..sát értjük.5. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram. réteg védett oldala a belso falsik.3... rétegre az 5. 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J. tehát a 2. . A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo. réteg támadott oldala. {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje.W/m2K (kcal/m2hoC.6. qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata. itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest. az (5-23) összefüggést].

4. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC). (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása. Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa.rámutatvaarra. H a helyiség hostabilitása. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. m2. A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát.1. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás. W/m2K (kcal/m2h°C). Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest.4. fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva. mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo. ahol Q egy sinus.hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto. amely körül a hoterhelés ingadozik O.3. ~ 5. A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása.•. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. hogy a középérték. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H. H komplex szám. [37]. Ha olyan speciális eset adódik.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C). A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25].3.7. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy . n azok összes száma. A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5. abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya.(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni.4. At az i-edik határolószerkezet feljilete. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között. Az összefüggést átalakítva. i a határoló felületek sorszáma. f- t t 5. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját. Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása. hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik. Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. Az 5. ebet komplex szám. W (kcalJh). akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek. sot sok esetben átlagérték. i (5-38) ["" ~ . oC. ~. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható.

SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5. (SI+Ul)(S2+U~. réteg: (5-44) n. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége.-O 9(Sál%be.4. amely téli és nyári esetre írható fel.4. S2+Ul . (5-48) (5-51) ahol ".)(S2+Ul)" .HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5.. W (kcaljh).SJ+Uo. és (5-42) U.(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0. Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám. I+R. az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:.uI-l "Vékony" rétegek (D .+ M.M. mert B eredetileg vektormennyiség.csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik. de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel.)' 2.. R.shUI-I.< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) . Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló. .9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk.(Sn+Un-l)(l%kül+Un) .4. a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo.. réteg: B= -+-- 1 . réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be.V1+ M2V2+ .5..z . Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq.3.. Csillapítás A . H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke. Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük.meghatározott értékével számolunk: D. 5. ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni. akkor '11= tpeDIY2.I (" vastag" réteg) esetén az (5-41). (5-45) összef'úggések szerint].4. amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki..+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám. M= ~ oC.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1. ill. 1: Rj$j JI=ej~..YiI ~D.2.1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C). Sn+Un-l. D.. Hostabilitás Un=R"S.<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D..Yn oC. Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában. A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén. [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3. Yl+Y2+···+Y •• (5-52) .4.. W lK (kcaljh oc). téli maximális hovesztesége. de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel. Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett. haD>3.

2 -2.0 -1.3 _1_.9 -0.71 5'511 4.8! 4.0 4.8 6.1 -7.7 2.8 14.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6.0 -0.3 51.5 -1.6 6.5 3.4 300 -3.7 8.6 9. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.8 1.9 13.7 0.1 3.5 -0.8 7.1 -1.2 0.2 -0.0 3.3 -5.5 -2.2 3.4.9 8.41-1.0 21.2 3.8 -3.9 19.5 3.3 0.9 -8.2 2.414.6 9.9 11.0 -5.8 -7.1 -8.7 17.5 -7.2 5.8 -3. 100 -7.2 -1.3 -7.9 4. de eros közelítésnek tekintendo.7 -0.0 -1.8 -1.6 5.4 -2.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1.3 5.2 2.5 14.4 100 -6.3 -3.4 -.2 -0.5 -0.1 -1.8 12.9 -1.8 -5. t (5-55) .7 500 0.8 4_.2 -0.6.1 I -3.2 5.8 -8.8 -1.2 11.3 14.3 -8.5 6.7 9.9 9.O 14.5 8.6 -7.9 6.5 6.7 7.1~ 1100 -4.3 O -2.1 3.7 0.21-1.0 5.1\-2.4 9.0 0.3 .7 -6.0 -0.9_ 1.0 1.6 4.4 100 -7.0 -O.01-2.8 -7.1 I 0.1 0.1 -4. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.6 -7.0 1.7 2.0 -3.5 8.1 300 -0.3 11.5 -0.61 0.5 -4.8 10._1 9.3 0.61-2.8 -7.8 -2.4 0.9 O 5.9 4.2 3.0 DNy 300.5 8.3 -0.9 300 1.9 -7.9 --.9 -0.0I 4.7 6_. mC&Y' 'C Idotartam.8 -0.5 -4.0 5.0 2.1 _2_.0 500 -2.3 -8.4 0.Or-7:3~~ 500 -0. ! 5-23.2 -1.4 19.1 --1100 K I --.5 -3.5 -0.4 5.81-0.5 0. táblázat.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.5 -5.5 13.4 7.9 18.9 0. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.9 6.2 -2.7 16.7 -6.5 7.4 1.1 500 2.2 0.2 -2.0 0.6 D 500 1.0 I 4.8 0.21 2.2 7.8 -7.3 9.8 -1.5 6.7 0.5 14.4 -2.7 -3.21 1.1 11.4 11.2 -6..6 7.9 0.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.3 -4.9 -7.3 11.3 0.0 0.0 -3.7 -8.2 ------------------------------1---1.2 -3.2 -3.4 20. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.6 É 300 -2. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.7 1.81 5. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.0 -0.31 1.4 5.9 -4.~ 7.4 0.0 -3.9 12.5 4.0 O 4.3 0.s~1T. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .8 5.8 500 1.6 14.2 6.1 -1.2 0_.1 0.7 3.1 10.9 4.0 13.5 -2.4 ~8.3 -1.3 ~ 1.6 7.7 8.0 1.8 2.9 5.7 I I --- ---------- 8.3 0.8 1.6 -7.81-2.9~~ 11.0 12.1 -3.0 -4.1 10.9 2.31-0.7 -4.2 -1.9 -0.9 7.0 O 3.0 1'_500_'1_2.5 9.8 3.4 11.3 -3.9 5.1 -4.0 -3.0 13.0 -0.4 13. az eredmény közelítésnek tekintendo.4 2.1 -3.31 5.0 -2.4 0.2 4.2 -0.2 -0.9 2.2 7.4 --.0 10.2 _0_.5 1.7 10.8 5.41 4.1 -2.5 I I I -- DK I 300 -2.5 -1. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).----- --7._7 -2.-0.2 -1.0 8.7 -4.7 1.7 100 -7.6 0.5 1.7 -5.7 -0.7 i 1.8 13.0 -2.5 -0.9 5.5 i 300 -2.7 10.5 7. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük.0 1. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk.4 0.6 5.3 4.2 -0.4 -2.7 0.0 14.9 20.5" -1.7 2.81-1.1 -5.6 -4.7 3.4 300 -7.6\ 5.2 l' I 7.9 2.9 -1. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.1 10.7-----U:S16.8 3. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.7 0.0 -1.0 15.7 -0.-------- I -2.5 3.7 -2.1 o 10. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.3 -3.7 20.6 16.7 -4.3 14.0 3.2 -2.8 7.4 3_.

oC.tbcl belso homérséklet. oC. táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz. fázískésés a k fi1uvényébcn 1. tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet). . A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC. táblázat falakra.6 aj 40 0.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0.5 r.0 5-12. W/m2K (kcalfm2h°C). k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23.\5 1. táblázat használatával. Az 5-23. és 11 5-24. tkül= =32 oC. Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében.* 0.. a csillapítási tényezo (5-12.p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1.\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje. oC. tnaplköz özepes napléghomérséklet. míg az 5-24. ábra a). ábra. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban.2 °U.

2 4.2 18.9 .2 32.0 -4.6 "':'4.3 6.1 --. ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC.4 28.7 -5.8 25.7 2.2 -:-:---+---1--.-5. s ezzel 5.95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h). a=0.2 9. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.2 18. 0.6 -2.0 -4.6 10..2 33. .4 -4..2 13.0 0. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2). IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).4 -2.3 -5. Példa.5 -6.0 8.2 10.7 kolt 500 -3.6 ':"'1.6 2.5 7.1 10.5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n. 100 -6.5 4. A hoáram: qns=kLlt~y=0.0 15.51 7.8 -5.8 -3.1 -1..7 -0.6 1.0 7. A közölt adat 'Okkal az 5-23.1 5.9 1.0 -5.8 kcalfm2h°C).9 -3.8 5.9 3. akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.7 1.7 -2.4 -4.dIeII)" Idotartam.5 --------". Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • . (5-56) c értéke + 1. táblázatból).7 -4.1 -4.4 -4. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24.7 0.4 5.-----. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.9 4.6 16.•• 30%-kal csökkentheto.---- 37.0 -3.2 Hideg.-.0 -5.8 0.5 -6.3 -5.4 -4. 7 kcalfm2h°C).6 -4. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek.5 -7.9 13.-+-~I---I_--I--.7 -0. amit a számításban figyelembe kell venni.7 -4.5 17.7 0.5 -0.0 23.4 -4.7 18. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor.2 -7.2 -7.5 27.1 1.1 -4.5 7. világ<?s falak esetén LItegy 1O.4 2.7 23.=2.4 5.2 -0.7 -2.8 1.0 30.0 besu.9 -7.7 kcalfm2h°C).4 -9..1 -6. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve.4 0.5 22.3 26.5 -5.0I 16.0 11.7 13.0 -9.4 -0.95 W/m2K (".7 -7.2 -5.3 4.9 13.3 17.8 42.9 -2.6 -8.9 7. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.4 -2. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.2 14.9 -2.4 -3.7 7.0 -3.5 5. LItegy 18 oC (az 5-24.300 -4.2 1.2 -5.9= 11. A hoátbocsátási tényezo 2.7 32. az 5-19. 100 -6.9 -2.2 11.9 teto.4 nyé.5 3..4 13.3 3.3 teto. Az épületnek vasbeton födéme van.2 -6.7 16.5 2.2 26.--.2 7.0 33.8 13.3 -4. = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.6 -0.8 10.0 19.0 -4. 100 -1.2 2.6 13.4 5.8 -4.8 -7.5.. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0.5 5.8 22.0 19.-.2 ár200 -7.3 5..1 -3.0 25..8 9.7 -1.2 -6.3 19.3 22. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.5 oC tiszta levego és .4 1.5 19.5 15.6 -1. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.5 -5.0 -3.4 1.3 -4.1 -9.7 30.0 -3.6 1.3 12.0 13.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet. 16.3 ------0.0 ·5.5 11.6 -7.2 -8.1 ---------5.5 oC (július hónap).8 -3.1 -3.7 -5. táblázatot).7 -6.2 -4.0 4.kp/m' kftás I súlya.7 17. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel .7 6.4 3. óra 6 Kiala.8 -3.5 0.4 26.6 7.0. Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8.9 -4.4 -2.8 -6. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.0 9.5 -3.0 2. Tiszta.-----3.2 -4.5 7.0 5.0 ------------------- 42.0 10.6 -4.4 -1.8 -5.7 Meleg SO -11.9 -7.7 12.6 7.0 11.1 24..9 1..0 12.5 -5.9 -2.1 -5.3 -6.200 -3.0 3.1 -5.0 -8.6 -4.8 -4..6 1.4 -2.5 18.0 23.6 -0.2 ár.4 1.3 :-:--+---:-:-:--1---::-..9 6.200 -1.7 7.5 -4.SO -9.7 2.5 nyé.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.0 -2.3 kolt 500 -3.4 -2.4 -1.7 41.7 . 45.0 -4.9 (1.2 5.8 7.6 -8.3 -4.0 W/m2K ('" 1.5 -6. 5.9 -5.9 4.3 -2.3 4. táblázat. ..5 -4.9 11.0 21.1.4 7.2 8.1 -7.6 24. Milyen nagy a hoáram 16 órakor.-----------------Hideg.2 28.2 23.4 5.2 O 2.300 -5.8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).2 17. 4n.3 19.7 tetö.7 -0.6 5.8 -5.1 27.2 -4.9 6.6 7.7 -4.2 tkúlköZ=24. táblázatból L1tegy= oC.7 25.6 15.1 -5.3 28.6 -3.7 28.2 16.0 -1.7 5.81 29.0 gár.1 33.5)+(26tbel)+c oC.0 -5.3 -5.3 -7.8 5. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5.2 zott 500 8.0 40.3 0.SO -6.1.2 8.0 -1.8 20.6 1.7 -1.300 3.4 7.8 tet6.6 I 14.

dp g= RT' d ahol D1=2. Ezeken a helyeken hohid keletkezik. a hovezetéssei analóg transzport jelenség. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje. Pa (kp/m2). Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. Pa (torr). K. d rétegvastagság. az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél. d rétegvastagság.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D . hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI. m. hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül. ill.) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei. g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h). m2/s (m2fh). A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése. . m.0. révén kerül vízgoz.dp fLd g= R~ .461 torr m3jkgK). az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr]. szelloztetéssei. JjkgK (kpmjkgK). [36] a hazaitói eltéroen a p. kgfm2s (kgfm2h).=Dl/D. Használatos még a páraáthatolási ellenállás. légzése stb. hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást. . ~=T D ~ g='it. A páradiffúzió mindaddig. m2/s (m2fh). A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. T a vízgoz homérséklete. m2/s (m2fh). Ez a szerkezetet rongálja.0021 D - T kg/msPa. A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat. ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. (J. c a vízgoz koncentrációja. Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken. amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h).PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze. a falakon keresztül diffúzióval távozik.09 m2/h). K. [31]. . (5-59) .dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége.dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között.anyagjelleffiZO. mint másutt. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége.5. kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D . m. A nyugat-európai szakirodalom [17]. és belso páralecsapódas következik be.= ~ viszonyszámot vezeti be. azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb.9 JjkgK (3.dp 289 g/mhtorr. (A módszer elonye. A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~. (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h). A zárt térbol a nedvesség filtrációval. R~461. (5-57) ahol D diffúziós tényezo. mosás. a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A. (5-63) 5. Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. m2sPa/kg (m2htorr/g). a felület elszinezodik. páralecsapódás következik be. (5-61) ill.1. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje. amíg a nedvesség goz alakban terjed. hovezetési tényezovel. T a vízgoz homérséklete. a fozés. az emberek páraleadása. R a vízgoz gázállandó ja.5· 10-5 m2/s (0. d a réteg vastagsága. Pa (torr). (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). (5-65) több réteg esetén : . m2/s (m2fh).

az 5-7. Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek. és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg. A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7]. A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. a levego a felü: let közelében telitetté válik. arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. Az elnyelés foleg eleinte intenzív.031 . szódnak le. páralecsapódás következik be.. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. a száradás viszont 2 . A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani. Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h).5..5.3. A laza. mint a hidegebb és szárazabb. mint a hovezetési tényezo. 0. Az olyan több rétegu szerkezetek. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe. a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. 10-6 ••• 0.Barcs nyomán .2.020 kg/m2htou). a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú . A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják. a lecsapódás szempontjából veszélyesek. ábra). A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek. a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. hogya kisebb tömegu.. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk. ábra. kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed. nagyobb tömegu anyagoké kisebb.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. 5. A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13. A párazáró réteg belso oldalán ). Ha a lecsapódó pára megfagy. Pa (tou). Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken.2 91> ((2 t T p eSt> S2 5. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak. ill. 10-6 kgjm2sPa (=0. amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat. Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek. 3-szor lassúbb folyamat.1> ). a tömör. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények. táblázat tartalmazza.042. ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel. Pa (tou). Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni. ill. kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb.. (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo.. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik. Homérséklet és páranyomás falban 1. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet.015 . A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. csak ahatárolószerkezet diffúzióját. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ.

2 réte. foleg ha a terhelés ingadozik.PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego. metszi. hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete. 5.Io [37]. W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. ha (~)bel< x 5-14. A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be. ábra). tbel a belso levego homérséklete. ábrát). zárt pórusú muanyaghabok). a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14. hogya szerkezet belsejézoje. A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el.kívülrol befelé haladva . ábra és 97kül=9()O. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . oC. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok . k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. afelett helyezkedik el. Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni.§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget. Három.4.akkora nyomásnövekedést okozhat. oC. k(tbel(Xbel d. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be. venni. és lülettol. Ha a parciális (kcal/mh°C). A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra. hogya külso oldalon elhelyezett laza. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. A felso vízszigetelo réteg .az 5-14. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe. amelyben a párazáró réteg van. a külso lég(kcal/m2h°C). A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto. m. vagy olyan felületet kell kiképezni.esetén is okozhat károsodást. mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát.5. II Az épület&épészet kézikönyve . IXbel a belso oldali hoátadási tényezo. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál.meg kell gyozodni arról. jelölése Másik megoldás. Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell. és lecsapódás jön létre. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti. ábra. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye. oC. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. ill. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. Helyes. kül a külso oldalra utal. tkül a külso levego homérséklete.kezik be káros mértéku páralecsapódás. amelyek egyben párazárók. nedvszívó vakolattal kell ellátni. A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. szerkezeteket kialakítani. fl1 <'12 A1< ).lapos te. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától. W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC).

[19] Járzay T. Tankönyvkiadó.: Der Wiirme. [14] Eichler. 1965. [21] Ukov. 1959.Springer Verlag. M. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése. Hoszükségletszámftás. Tankönyvkiad6. N. F. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (.: Otoplenyie i ventiljacia. 1962. Budapest. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai.: A hoszigetelés kézikönyve. Moszkva. A.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. J. Budapest. München. McGraw-HiIl Book Company.: Légtechnika. 1953. 1967. R.: Klímaberendezések. Oldenbourg Verlag. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. Berlin-Göttingen-Heidelberg.6. W. Berlin. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. Muszaki Könyvkiadó. K. Moszkva. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura.: Stroiteinaja teplofizika.und Klímatechnik. New York.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. Moszkva. 1967. 1967. ME 30--65. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére. G. Épitésügyi Tájékoztatási Központ. N. [39] Muszaki Eloirás futo-.[27] Menyhárt J. Izdate1sztvo VISzsaja Skola. Budapest. [8] DQ1I1Úu. Mac Laren and Sons Ltd. J. 1952. Budapest. [12] Eichler. Mérnöki Továbbképzo Intézet.-ni: Távfutések.Méretezési alapadatok. Budapest. [30] Raiss. . 5. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. Muszaki Könyvkiadó. Moszkva. M6szaki Könyvkiadó.: Automatic refrigeration. Budapest. Tank&yvkiad6. S. [33] Sklover. 1963. Moszkva. [5] Bo~oszlovszkij. Springer Verlag.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére. Inc.: Introduction to heat and mass transfer. [9] Degtjarev. Moszkva. [3] Barcs V. Muszaki Könyvkiad6. [34] Sklover. [20] Kamenyev. F. 1-11. F. modosltás. . 1962. E. [10] Ecken. [6] Bosnjakovic.) Budapest.und Lüftungstechnik. [11] Egyedi L. 7. [13] Eichler. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. [25] Menyhárt J. [32] Rietschel-Raiss: Futés. 1967. (Egyetemi jegyzet. Épftéstudományi Intézet jelentése. [16] Fokin.1962. 1960. 1964.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. kötet. Könyvkiadó. 1963. 1965. Építésügyi Tájékoztatási Központ.: Tyeploperedacsa. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung. Dresden und Leipzig. 1964. New York. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés.und Kiilteschutz in der Industrie. F. VEB Verlag Technik. 1962. Budapest. Verlag von Theodor Steinkopff. 1972.) Budapest. Budapest. M. IRODALOM [1] Alberl J. Danfoss. Budapest. mod.: Lexikon der Kiiltetechnik. Berlin. Berlin. Berlin-Göttingen-Heidelberg. 1970. ME 8--67. sz. Budapest. köt. 1.1971. Muszaki Könyvkiadó. P. Épltésügyi Tájékoztatái. A. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. 1965. 1956. Budapest.i Központ. [29] Pattantyús Á. Tankönyvkiadó. N.) [24] Menyhdrl Budapest. 1953. 1975. Budapest.: Bauphysikalisches Entwerfen. M. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1959. 1964. Springer Verlag. 1975. Á. Budapest. 1961. Muszaki Könyvkiad6.: Technische Thermodynamik. 1963.és légtechnika. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola. A. J. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. VEB Verlag für Bauwesen. Nordborg. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. M6szaki Könyvkiad6.1975. Moszkva.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij. Inc. (Egyetemi jegyzet. Richter-Markewitz Verlag. ME 8-53/1. Budapest. [18] Homonnay Gy. 1952. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése.I962. 1950. 1965.: Épületszerkezetek hotechnikája. Muszaki [26] Menyhárt J. Berlin.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. 1964. [2] Anderson. (Egyetemi jegyzet.) Budapest. Fr.: Melegvizfutések. 1961. Tankönyvkiadó. G. 1974.: Épületfizikai tervezés. Vo: Teorija teploprovodnoszti. S. (Egyetemi jegyzet.és villamosmérnökök kézikönyve. 1965.: M6szaki hotan. VO N. szelIozteto. A. [28] Mihejev.: Gépész. [35] Sorin. [7] Cammerer.: Épületgépészeti Kézikönyv.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii.: Szellozéstechnika. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. Budapest. Sz. R. Budapest. Budapest. H.. Tankönyvkiad6.

sra .1. Mosoni György. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok. mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják. Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. . tehát mind a hidraulikai. az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2. Oravecz Béla 6.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni. A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo. füstjáratok és füstcsatorna. . . felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el.huzatigényük csekély. A kazán muködése a következo (6-4. a víztereket összeköto közhüvelyek furatai. DR. helyigényük mind alapterület. SALLAl GYULA. 70-es években kifej- 6.a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható.öntöttvas kazánok. víztér.a kazán szerkezeti magassága kicsi.szerelheto össze. . amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják.acéllemez kazánok.a tagok könnyen szállíthatók. Üreges öntvényekbol .. A hüvelyek elhelyezése a 6-1. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. tet. középen pedig a rostély. anyagai Szerzo'K:DR.kezelésük egyszeru. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba. füstcsatornája. A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut.6. rostély. majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* . Látható a rostély vÍzhutése. mind magasság tekintetében csekély. ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni. TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr. . Mészáros Ferenc. FEKETE IVÁN. DR. eloállításuk olcsó.nincs szükség befalazá. mert csak a hibás tagot kell kicserélni. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek. Az üreges öntvényu testeket. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan). Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket. A jobb oldali a víztéren át készített metszet. ábrán. . Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja.1.a kazánanyag korrózióálló . a füstjárat. . MENYHÁRT JÓZSEF. A 6-3. Futoberendezések szerkezetei. A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. ábra. innen lehet eltávolítani. megmunkált lérek.kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. ill. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. ábrán látható. ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1. a h rostélyra.a kazánok javítása egyszeru. Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . Erdosi btván.1. . . . Az 1960-as. Majoros András.tagokból .

Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal. IlL kazán. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. ábra. 3 füstjárat.._. kizárólag melegvíz-üzemre. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák._ füstgáz . II. ábra. A kazán kialakítása egyszeru. ! lesztették az olaj.1. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek. ábra.és gáztüzelésu. 4 rostély. Felso égé. KOMFORT elnevezésu "kazánokat. 6. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. ábra szemléltet. Öntöttvas kazánok összeszerelése .1. 2 rostély vízhutése. Öntöttvas kazán muködése levCllo. Egy közbenso tagot a 6-5.su kazánok. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3.1. Felso égésu a MARABU 1.. Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. 5 közhüvely 6-4. A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok. _.132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2. az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik.

kazánokat.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. MARABU J. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely. mint a felso égésueké. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját.KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. táblázatban. összeállított kazán a 6-7. mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. V. A kazán üzemére jellemzo. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. Alsó égésu kokszkazánok. s igy azért. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át. Már hosszabb ideje nem gyártják.).vagy hátlapján két nadrágidom. A kazán akkor alsó égésu. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán.. (A vizkazán jele m. MindkettlS alkalmazható viz. v. amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. a gozkazán jele IJI. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne. ábra. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület.. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. MARABU IX. és VII. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata. ill. és VII. ha a levego. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5. II. A MARABU IJJ.. jó minoségu koksz eltüzelése esetén. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül. Mivel a VII.és glSzuzemre (jele V. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása. g.és gozüzemre is. hengeres tartályt szerelnek. g. ill. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. egymás mellé helyezve oket. v.) A viz-. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6. V.. a muködésben levo elemek jellegzetessége. csak felmelegszik. Közös jellemzojük. Futofelülete 3.. gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. hogy közös viztér alakuljon ki. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. Erre azért van szükség. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- . VII. legfeljebb hiányok pótlására. ábrán. kazánt ma már nem gyártják. 35000-75000 W (30000.. ábrán látható. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6.. ábra.5 m2• Teljesítménye kb. ill. hogy alkalmasak víz. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. 6. az egyik a két felso. Úgy módositották a VII. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. és úgy távozik el a kazánból. g. MARABU lJ. kazánhoz képest.65000 kcal/h) közötti. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb. A kazán két felének egymástól független a viztere..

~ f 1. Egy kazántagjukat a 6-8. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. ábra)..) 1 füstjárat. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti. 10. A felszabaduló gázok az a térben égnek el.. 3 primer ieftI6 metsze~ . A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. Ennek ellenére. tehát a tuztérben keletkew. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására. VIlI. BamaszéD. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. 7~ta& 6 közbens6 tagok. f j 6-8.134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok.. innét lehet eltávolitam. s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. ábra szemlélteti. 15% víz. 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna. 2 t6ztú. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku. még égheto gázok is kapnak friss levegot. táblázat tartalmazza . Adatait a 6-1. kb. felülrol töltjük a kazánba. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV. kazánok. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni. ábrán a). ábra. majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe..-VIII. . MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8.tüzelés6 kazánok. Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik. ábra.. a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik. 5.és hamutartalmú. ahol a kigázositás kezdetét veszi. A szekunder levegot ott vezetjük be. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7. tak ki..

. 407." . A 6-9.4204. s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg. clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat.0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 .A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik.. hogy.. az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra.0 407.6I ~8S6' .0.--- 6-1.jobbos". 1 ~18 1841214. . A szénminoség romlás8 esetére. Ennek ~gitségéve1 00. ill.• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok.folyamatosan jusson. kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját.hogy az összes szerkezeti részeke. A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. Viztér.. ltyenszenekbol.0 63.erk~zetét.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -. s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik.kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni.szénmennyiséget tehát nem a tolattyú. portartalmú~ nek..szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto. annál több levego jut a kazántérbe. .5 I 38~6 34. Akazánolll vizüzemre és. 75 XI.-----.széngarat. ikerkazánokat lebet elc5állitani.erre való· a d.0 371.ezeket a feladatokat jól megoldotta. aránylag . táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza.01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye.0 581.. Gondoskodni kellett arról.. igyekeztek . kazántipust. táblázat.5 178..0 I 3150100. . EgyszeJii. 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----. hogy.amely a.tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. ábrán viz.2 -1024 44 . azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni. Széles-I Hosz. s ~ogy e tüzeloanyag ..Azelölnézc.t "balos" Jdvitelben is gyártják. Ac Mt\RABUVIII S.6 száI101. azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot..1200 372 22 1012 36 251. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve). A jobboson.0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt. A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik . MARABU kazáncsalád Biztositani kellett.--' I felü1:t. .. 23 500 10-' 40 88. Minél nagyobb a huzat.t egy elemen ala- f kitották ki. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban. .815401060 súly.és gozuzemre is bemutatott kazán. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni.séreaz elso lépésben az Meu VIlI. begyújtás elott.balosonforditva. ' A rostélyra jutó . többet kellelégetnil@nós J16. Ezek egyébként.elégeté.KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70.. Ezerikivjil mindkét tipust .I Magas1043.kis módosítással áta~itani.6546.egymástól teljese» függetlenek.. hanem a kazán huzatának.--------. deigy valósitható meg legjobban.4 12. ill. gyengébb IPinoségu ésnagy. A 6-1.2 320 892 118..8 214.5 16310 325. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé. 'síteni kellett a kazán S7..9 Szén1060 3150 75.közhüvelysor útján lehet összehúzni. s igy a kazánt két.. A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata. mig a. Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak.Ezt azáltal érték el. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza.

ill.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása. és XII. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. kazánt. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz...) aj vizüzem. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: . ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. Másfelol az olaj. Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV. a füstgázok e1szívására van szükség. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos.•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 .és Radiátorgyár FA XI. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún. . nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot. fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas. és FA XII. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. Így alakították ki a VIlI S. Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket. hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták. mint a széné. Olaj. A gyenge minoségu. ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj. egyenletes elosztása a kazán hosszában.. hogy olyan nagy ellenállású. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen. ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . kazánok. az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak. amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható.és gáztüzelésu kazánok. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló. 14000 kJ/kg (2000. s így legalább 27 . elotét-tüzelést. . az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. és amellett csovezetéken szállíthatók. Kezdetben olaj. jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege. o m (O f I o k B ~.UE3 aj 6-9. FA XI.és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem. Különösen azért nem. hj gözüzem mennyiség termeléséhez. jelu félautomatikus kazánjait. ábra). VIlI. tágasabb tfiztér keletkezett.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép.az égéstermékek terelése. ill. tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére. az urbanizáció. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló. és a forró füstgázokat vezették át a kazánon. mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését.. A feladatot úgy oldották meg. ábra. 8000. A kazánokat ma már nem gyártják.. ill.és gáztüzelésre a MARABU IX. eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár. mint a szénrétegé. a levegonek. A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére. Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett..136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.. 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására./ft ~~. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak.és nyersolajtermelés növekedett.a tökéletes lángkiégés megvalósítása. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt. .

6 cm között változhat. az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el. ábrán. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok. és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését. hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. mert a kazánt túlterhelni nem lehet. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható. gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll. Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) . ábra.. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. két félbol egymásnak támasztott. hogya lefedés kb. amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. másrészt pedig azzal védenek. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. helyi túlhevüléstol. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle. Kísérleteztek a MARABU IX. ábra. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. 2 samottboltozat. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). íveit boltozatidomok fedik le. a kazán közepéig ér. égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli..). Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható. A samottbélés feladata. A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10. Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges.2. leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik.. A bevonat vastagsága 2. 15% pótlékkal) megválasztani. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg.. 3 égokamra.a kazán védelme szúrólángtói. Méretezéskor ügyelni kell arra. tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. Egyébként általánosságban a MARABU IX. . Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. 4 alsó közhüvely . ill. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba.a kazán hossza szerint . sík felületu ütközolap. Hátulról elore haladva . A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek. és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el. adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. A. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. -habarcs bevonattaHátják el. illeszthetok. elejét pedig a már említett idom határolja. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik..4 boltozattéglát helyeznek el oly módon. Samottbéléssel ellátott.

törések. Kialakult az új. 1 olajvezeték. és MG-IX. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. Az elemeket vonócsavarok kötik össze. ábrán látható. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak. 5 töltö-ürltö csap helye.13. A kazántest hossztengelyének Az olaj. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. e) elölnézet. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet. ábra. 6. '2 eJzarÓC8ap. A pontos iIleszkedést. 1 a fústll'z útja. b) oJdaJné7. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. a gaidaságos és megbízható üzém. típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. hiszen az MO-IX. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. b) metszet a füstjlÍraton at. olaj-.1. 7 olajtaftályból . Ezek a köztagok.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. korszerubb KOMFORT kazáncsalád.1.et. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. ábra. hj &. gáztüzeléssel. Nincsenek sarkok. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit. elemekbol szerelik öszsze. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. és így nincs kiindulási pont a repedéshez. a tökéletes lángkiégés. minimális karbantartás. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz. a kazántestet öntött tagokból. valamint homloktag és végtag. ill.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. és így < '@2 aj b) ej ~12. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége.3 hore 'iár6dó'szelep. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam.2. e) metszet a vlztéren '1. igénytelen és biztos üzem. 2 viztér Kazánok közölt min.

6l1oxibltia tÖmI6 . b) oldalnézet.1 manométer. ej . 2olajvuet6k. -4 sáznyomás-szabályozó. 1 zárókamrás szelep. hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. 700 Kazón ellJft min. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . 5 szúr6 Kazanokközött min. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct. 650 rt bJ 6-14. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. ej elölnézet. ill. A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. 5 tölt6-ürító csap helye. 1 höre záró szelep. ej elölnézet. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van.Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. ábra.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. 2 sázhiány-biztosltó.jc:satIakoás. A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak. oI8. A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min. ej -4 . ábra. és az idonként összegyult pernye itt távolítható el. Samottbélés a tuztérben általában nincs. esetleg egyes típusokon ovális tuztér. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki.1elzárócsap. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. I 190 --=-=-. bJ oldalnézet. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja.

. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd. bordázott csövekbol áll. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6.0 417.0 232.0 46.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI va. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16.3. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv. Gáztüzelésu. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek. ill. Ill.40 69. -------180 360 Tipus I -- -- sá. táblázatban foglaltuk össze.TM su Hosszú. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. ábra). KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín. Gozüzem Széles. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat. 40 teljesítmény " 10-' loztér.. 140 2075 Gázolaj v. táblázat a KOMFORT 1. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre. ill.].60 464. 6-15. vízkazánok és a KOMFORT II.. ábra. Ill.és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve.0 156.2 23. táblázat. Több tag egymásra helyezése. amelyek osztó-. gyujtokamrába csatlakoznak. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v. gozkazánok adatait sorolja fel olajo.IMagaS. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. mm . ill. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására. táskás öntöttvas kazán keresztmetszete. kazánéhoz. A 6-2. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze. 6-14. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki. behegesztett karimás csonkokkal. földgáz..és városigáz-tüzelés esetében.0 278. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat.5/20 1563"1 y. A dob a homlok.1. adataikat a 6-3. 1265 sél 200 %2050 fok. II.. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso.20 tüzeloolaj 40 630 Víztér.

2 162. ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33.8 sáma 274.0 274. SZI!1eIséII ~ - 6-4..8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér.5 47 980 755Vizl1zem 45092. ábrán a gáz. 41 168075 feli11et. W 80 1630 . tüzeloakna és hamútér található benne. 1250 Kazántc1jesi~Hatás.6 Viztéc. A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni.6 880 300.61y.I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás. A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül. 10 5607Szén 20 134 2730 U.1200 IVW 220 190 880 39.0 380 152.8 340 191. 1000 ~ Geometriai ~. de összeszerelve is szállítják.980 14 10 4770 14 16 tu. tábIÚat.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ.0 146. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3.1. amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak. egymás tükörképét alkotó két különálló félból. 6.21920 144. AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük. táblúat.Z.3 318. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek.2 258.0 314. 1495 ..439. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70.0 370 157.0 870 318. és 6-17.0 236.fok. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez. táblázatban foglaltuk össze. MULTITEMP Kazán- kazán I M:: .61y.. táskás öntöttvas kazán metszete. viz útját szemléltetjük. 186.8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o. Y. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270. ábra.0 855 363.70 274 33. A 6-16. SZlIánI tüzelésií kazánok. töltoakna.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml. A katalógus szerinti adatokat a 6-4.elésú.6 16ztá".o-o Geometriai méretek. Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest. fok.8 70kpFiit6. Gáztii.4 7I Kazán164.3 590 205 870 ..1. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok.mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17. . ill.R-80B mm . A kazán kétaknás rendszerli. 82 80Y.

táblázatban található. % k:II~lwl~ 7. gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3. amelynek rendszere alsó égésii..stély alá vezetik. 30 mm szemnagyságú.2 27 34 51 8.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 .3. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI.1. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva.2.3 31. f 6-5. kett6s köpenyii. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval.20 0. ill. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. pontot). Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt. Néhány tájékoztató adata a 6-5. 10 . hanem g5zt kívánunk termelni. hazai szénbrikett égethet6 el. Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI. ill. A kazán lábakon áll. táblázatot). A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van. Alul salakolóajtó van. majd a füstcsonkon át távozik. A kazán adatait a 6-5.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2. pontot). A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes.5 27 46. m" Kazánteljesltmény . a 6-5.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0.33· 9. A kazán hatásfoka kb. A kazán szénés olajtüzelésre készült. max. a 6.4 2. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1. földgáz Barnaszén v. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas.05 0.1. 14% hamutartalmú. ANYAGA! legfti a ffitlSvizet. az ég6fejet tartó ajtóval. 25. A primer leveg6t az öntöttvas sikro. A 6-18. koksz 15.4 39. Átalakítással olaj-. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5.4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70.- 16.IG FOTöBERENDE2P. I Hatásfok.. I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1. ún..sEK SZERKEZEfEI. Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6.75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el. a 6-5. 50 mm szemnagyságú. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk. ill. ábrán a széntüzelésu változat látható. A kazánban 15. Adatait 1. táblázatban. a 6. A kazán állóhengeres kivitelu. táblázat.35 0. pormentes. lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt.. A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku. A széntüzelésfi kazán darabos... Ha nem meleg vizet..8 ES-KA -. engedélymentes kazán (1. PG IN típ1lSÚ. 1.3.2 25.2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21. nem összesülo.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv.4 27 46.. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található.!: ll. o. mögötte vannak a b vfzcsövek.2.49 1. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására.4 40 21. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el. gáztüzelésre is alkalmas.7 0. brikettel ffithet5.• Geometriai méretek. Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület. hazai barnaszénnel. táblázat tartalmazza. 70%.43 .

az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. tetlStéri kazántelep. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. fertlStlenit5k. hanem g5z termelése a cél. Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. A gá. Legkisebb egységük.. Mindkét kazán álló elrendezésu. szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják. ill.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni. Ennek a gáz-.. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. Mra. A berendezést ellátják vizhiány-biztositással. Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5. VBS-350típusúkazán alkalmazható.közvetlenül a deflektor ellStt -. A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe . Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. akkoraKLT-l típusú. A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. gázmágnesszeleppel.. Az együttest blokkba. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . száritók. Mosodák. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával. háromhuzamú vizcsöves. 1200000 W (70000 . Néhány adatuk a 6-5. 6-6. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. ábra.. az ÚD. gáztüzelésseI is készül. f e 6-18.. táblázat). égéstermék-visszaáramlás gátlóval..zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. táblázatban található. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett. A m6szaki adatokat a 6-5. Hazai gyártmány. viz. ábra). Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. táblázat tartalmazza. A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. ábra. egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. igy 105. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. g5zellátására alkalmasak. olajtüzelésu változata. amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. amely olaj-. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki. ÉTI-kazán. g5zbefúvásos ipari kádak stb. ill.

6.5 69.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 .5 2OSO. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2. Ma-I fok Át- 875 IlU.h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC. . 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l. 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451.600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly.EZETEI.1 gáz1~7 11Í1y.6 1S-S5 lS-J 9.mm ~ Kaán8SOI460 máete1<. 437 1400 1140 táblázat. ANYAGAI F6t6Hatáfok.W 2S-GSZHKaán.6 17.h I fel61et.Városi ~ 12. kca1l.144 FuTÖBEREND~ SZERK.4 25-J 2 Viz.5 605SO~imáete1<. 1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::.8 2..hl i tér.4 9. ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i . ~120 I ~ ~.1 98. 215 17SO 6-7.I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«.8 1.5 vagy0 6. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl. I I~ •••• ~ 380.. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l.7 12.4.5 1..1 11.q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény..6lII6a7 • 10-0 58. 2X3 Alapteril1et.

deH levego 11' \ -. . I'7 -jtt-<-. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás. \ .. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6.1. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik. .és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. 6. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O..Il91ják. ·6.automatizálhat6ság. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. kis munkaigény .•. . bezár. a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14.kisebb helyigény. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt).1 készülnek. G~1ésú aj éa6 ümmbeo. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás. fejezet tárgyalja. amely az ég5k üzeme esetén nyitva van.nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra. hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21. több villamos energiára.. ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be.3.. alacsonyabb kémény.jól szabályozható tüzelés.2. a fiités robbanásbiztonságára van szükség. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak.1. szemben a szilárd tüzeléssel. 6.3. Levego aj 6-21. Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. 6-7. táblázat). ábra. a koksz-számot és a kéntartalmat...3. Amint a láng kialszik. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt.1. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak.e15személyzetre.. ábra. gazdaságos üzem. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: . Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7.. a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. s igy megakadályozza. szerviz. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. tanult kez. a tároláshoz szükséges helyigény. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre.KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••. Olajfajták.és javítóhálózatra. mint a Diesel-olajokra vonatkozók. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj.1. majd meghatározzák a maximális viszkozitást. . t ~elmeleg.korszerli.

A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható. és származását tekintve lényegében gázolaj. . hokezelo . vált a futoérték eloirása is. Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél. Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel. t ~ iparban. de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség. Újabban szokásossá. tárolása egyszeru és veszteségmentes. etázskazánokban és központi futoberendezésekben. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi.%. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. és gázolaj on kivül . A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható. kénmentes és általános tüzeloolajokat.és nehéz futoolajok.és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. pl. könnyu. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar. · nagy jelentoségu iparban.az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I . elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat . Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru. mind a porlasztás elott fel kell melegíteni. Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája). 50. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak. A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is. A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük. Felhasználása igen ' I . A magyar tüzeloolaj.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú. a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel. . A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: .. csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási.vagy atmoszferikus párlatokat. közép. 80. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg.. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc.pakurát is tartalmaz. szobahomérsékleten végezheto. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják.a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés. a nagykonyhák. a korszeru gépesített kemencékben. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek. hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. mint a legnehezebb. és ezért kis kéntartalom kívánatos. mert a felhasználás jelentos részében. (fatüzelés. minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek. Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. ANYAGAI A futoolaj ok második. mint a szénnél. A ven. Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett).• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett). lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok. könnyu kénes. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb...abban oldva . Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron.eltéro felhasználási területük miatt .146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. porlasztás elott kismértéku. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta. az acél. mint a háztartási tüzeloolaj.a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. különösen a süto. 60 °C-os elomelegitése szükséges. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj. több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával.

KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. nagy i~ri kemencék céljaira . esetleg gázolajat is kevemek. A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken. ill.. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok. (A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l. a homérsékleti 12° viszonyok.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez. A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. .els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. közepes ipari kemencék. kisebb ipari kazánok stb. 45 oE. ffit50lajfajták szállitása. 2 ~. a terhelés csökkentésével stabilis. amelyen az olaj viszkozitása kb. ill. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani..és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo. Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések. ill. NIMSZ 18 M-{)1. hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok.ajnnknak kb. maximális értékek.paraffinos párJatokat. A tüzel5-. Az egyes tüze15. központi ffitések. Az atmoszferikus pakurához . 4. Utal a szabvány arra is. er5mfivi kazánok. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. táblázat tartalmazza. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése. könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15. kisebb ipari kemencék. továbbá az olajtermékeket tüt.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett. A közép-ffit5olaj . A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. Magyar oIajfajták.többek között . a felét teszi ki .viszkozitás szempontjából . Ezt az olajfajtát . Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag. ellátására. A csoportositásban .és tozegkátrány-termékek. továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik. A táblázatot az Országos Koolaj. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések. 50 OC-on kb. kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására.köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961. szerint kell kivsnslll~S1ni. 1. pl. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb. 100 OC-on kb. viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo. Szállitás. amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú. Az adatok értelemszerfien minimális. Az olaj száUitása és tárolása. A szo- . egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak. Felhasználói a kohászat.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik. A tüzel5.a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. IV. 100 °C-on 40. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre. mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi.és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján.amely összes ffit5oJ. száritóberendezések üzemeltetésére.a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé.

880 0. 4. Háztartási Könnyií I \ - ---. ill. mint pl.5 1. csavar. A fut&:slSkigyó glSz-.0 kcalJkg0.10 4. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok ..2 135..0 2. mind a nyomóoldalon.02 0. t . ill. Le/ejtés.820 II 122100 OE 3.0 oE I 55-52. táblázat. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl. 50 OC-kal emelhetlS.0 kJJkg9800max.995 0.0 eSt 0. efelett fogaskerék-.~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik.950 0. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték.0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0..15 5 0.15 0.2 30. 76 I 110 ban 20 oC-on. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek.0 0. Nagy fogyasztók esetében. Ezeket 3.0 ban I min. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani. az erlSmuvek és kohászati üzemek. a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia.820 2.900 0.970 0. mennyiségétlSl függ. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék).940 0.1. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges.vagy dugattyús szivattyúk használhatók. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-.1-555 min. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel.. A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui.9SO 0. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása). Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is. A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel. Az olajat tárolótartályokba fejtik le.930 0.2 2.985 0.1 5 0. ill.. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell.5 0.. A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni. SO 4.5 5.0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4. 5° lejtéssel kell fektetni. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb.05542700 35 -5 41900 2. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk.02eSt oC 0.8700.0 1. ANYAGAI 980030. hogy 9.0 0. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.- ~.5 55 0.0 kJJkg512.965 0. kgfl max. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep.

amely a tartály meg. A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak.4 heti tartalékot tárolni. 8 lecsapolócsonk. 12 robbanásvédo szerkezet. 7 szivattyú. 20 kézi tOzoltó készülék II . leveg/l2ÖCs6. 9 akna. Ióld alatt. 4 berobbanás ellen védo szerkezet.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja . ill.teni. 1. 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. 2 töit6cs6. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak. Az. Ennek célja. ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs.elzárhatatlan szellc5zocso. ill. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. 6 szívócso. A 6-22. ideális tartály .hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok. 14 lábszelep.túlfolyó-. 8 levegoz6cs6. hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse. 15 alsó szellóz6. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. 17 beton (talajszint). 95%-os töltés esetén). 6 mér6cs6. . 10 mérocso zárósapkája. 2 töltoakna. 4 faliszekrény.18-0. méretezé.a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. 9 faliszekrény. vagy betonból készülnek. A tartály alatt olajfelfogó gödröt van. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani.KAZÁNOK 149 Olajtárolók. 5 dóm. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. pontjából is kedvezo.túlfolyóvezeték (9O. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22. Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. 5 visszacsapó szelep. .az épület helyzetétc51. 16 felso szellozo. W . Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. leürítotartályok. (kcaljh).... aj és hj ábra épületen kívül. .az olajszálHtás körülményeitc51. 18 folyadékszint-mutató. 'll szívócso. 3 töltöcsonk. 13 kavics. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni. közbensc5 tartályok.5-szerese. 13 kamra. célszerubb 3.homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére). olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . vagy mellvédet kell építeni. ill. Az. amelyek a tá.olajmennyiség-mutató. épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet.2)Q kg/év. 14acélajtó. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: . túltöltésének meggátlására. 7 földe161emezés vezeték. . 10 önmöködó áróozelep.vagy homokfeltöltés . nek: . Az.pontjai. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. . Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény. ábra. (6-1) resztmetszetének kb. 19 földeIt lemez és vezeték. 3 töitocso.általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt.napi. bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály.

és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. Ez olyan magas legyen. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. 1J to 6-23. 14 kazán. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. lefejt6akna. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. ANYAGAI is. 12 olajég6. és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. Betonból készült. szivárgásmentes zárásának. 2légzovezeték. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. Erre a célra háromszoros aszfaltréteg.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. 15 földel6elem. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. 3 túJfolyóvezeték. 16 földel6vezeték II . az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson. 6 elzárószelep. 8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. 5 visszacsapó szelep. 7 hIlhatásra záró szelep. ábra. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz. 4 szívóvczeték. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. 13 kéziszívattyú. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni. 10 föld alatti tartály.

. 7 futoolaj-tároló. kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. 16 hohatásra záró szelep. I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••. 13 homéro. egy napi.. 18 rugós biztosítószelep. A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23.. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila. mind az olaj károsan túlmelegedhet.. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el.. A 6-24. és a tál is kevésbé kokszosodott. amelybol kb.porlasztásos égok (levego és goz).elpárologtató és elgázositó égok. ábrán látható. hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el. ábra.. 14 feszméro. Így. 3 Olajégok. 10 csap. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti. 17 folyadékszint-mutató. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be. Il szivattyú.forgóserleges égok. Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. az olaj jobban keveredett a levegovel. 12 szúro. 3 viz .. s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. 5 flitoolaj napi tartály. 6 begyújtóolaj-tároló tartály. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. 15 lángbiztosító. . napi tartályt. 2 olaj. 19 súlyterhelésú biztositószelep. kevésbé volt kormos a láng. 4 begyújtóolaj napi tartály. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni. ábra. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat. A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún. ábra). Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt. 2 égo. 8 szelep.. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. ... 3 túlfolyótartáJy. 6-25. foleg házak futéséhez (6-25. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -.. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: . - 219~/ 6-24. 9 tolózár. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére.nyomásporlasztásos égok..

A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. Hátránya. A porlasztást az a nyomás idézi elo. ábra. 2 úszó. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség. Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók.. Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. Elgázosít6 égo 1 porlasztó. 7 olaj. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi. ami az égési folyamat romlását idézi elo. Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli. és ezt a levegot . A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. 4 rugó. 2 olaj be.J 6-27. 8 adagoló. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29.különösen nagyobb egységek esetén . adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. 6 mágnesszelep. A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be. 7 égIlkamra . ábra). 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28. 9 levea6 .porlasztónyílást. 3 olaj. Az elpárologtató égoket (6-26. ábra) . 2 . 3 olaj vissza. Ott spirálmozgást végez.elomelegítjük. mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. 5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra. ábra. ábra). 2 levea6. 3 biztonsági úszó. ábra. Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok.152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 5 visszaálUtó gomb. és egyébként is számos szerkezeti. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. de nem párologtató vagy gázosító elven. 4 levea6. Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. szerelési elonye van. ANYAGAI 8 6-26. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába.

3 fúvókanyflú. A gozporlasztás elonye. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. 6 örvénykamra . Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30. ábra.vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. . arányosan csökken az áramlási sebesség is. hogy tömör. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. cseppnagyság-növekedést) idézi elo. ábra. és ez hátrány. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra . Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók. ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. 2 állitható dugattyú r-- 6-31. ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet. ábra. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. 2 beáramló olaj. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. Az öivénykamrába lépo d) . tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32. Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. ábra. Levego. A 6-31. A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó.. Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra]. ábra. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. ábra. fényes. A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. 4%-át teszi ki.

zajosabbak. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre. 4 ventillátor. a gyújtás ugyanaz.. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti. ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. 7 lapátsor. ábra). de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja. ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6. Az adagolószivattyú biztosítja. Ezért kis teljesítményre is kitunok. 4 adagolószivattyú. 3 olajnyomás-szabályozó. ábrán összetett kazánégo látható. 7 gyújt6clcktródok.": •. a folyadékszuro. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34. Legelterjedtebb formája az emulziós égo. ábra. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 5 levcg6komprcsszor. üzemük kényesebb. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5.. a motor.. Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki.. a levegoszállítás. vagy ha a láng kialszik stb. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak. mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem.. 8 fúvóka. ábra. A 6-35. 6 fúvóka. Gozporlasztásos égo 11. 3 nyomásszabályozó. légkompresszort. 2 3 .5 at) nyomású olaj. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. 10%-a.3.5 at) túlnyomású levego adja. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol.3. azt keni is. ezek az égok drágábbak.5 bar (0. ábra. az adagolószabályozo és az elomelegíto. 0. 2 szivattyÚ. Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye.. 0. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. Az égo egyéb részei. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. Az olajszivattyút. a ventillátor. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez. A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja. 4 at) nyomású g6z 6-34. mint nyomásporlasztás esetén. Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe. 5lapátsor. a szivattyú.•.. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. oxidáló hatások jelentkeznek. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. 2 olajszivattyÚ.5 bar 0. Nyomásszabályows égo 1 szdr6. 6 leválasztó. adagolószivattyút egy öntvénybe építik.. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ. 3/*" 6-33. az olaj mino- 1 . 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét. 4 bar (3 . 8 gyújtótranszformátor --1/.

fejezet tárgyalja.KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35. 4 olainyomás-szabályozó.3. ill. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok. amely a megadott határok között jól szabályozható. 6.1. és 6-37. 2 szivattyú.1. öntöttvas) levegot melegit fel. a tuztér kialakítása. 6. 7 minimális olajbeállító. a láng alakja (mérete). Forg6serleges égo 1 olaj. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú. Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat. sége. 9 e1omelegito. ábra. 2 szúro. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani. a szabályozási igény. 10 levegoszabályozó mágnesszelep. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. 3 levego-viz hocserélo. az égo üzemeltetési költségei.a hotároló anyag (magnezit. 12 ventiUátor.4. 4 ventillátor. Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám. Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit. 5 h6tároló anyag (magnezit. a . a hazai gázféleségeket. öntöttvas). 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar. ábra). Ilyen 6-36. a hozzá tartozó segédberendezések költsége. az égo. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. Néhány megoldás: .turheto zajhatás. a gázszálIítást. 8 gyorszáró mágnesszelep. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. 3 olajszivattyú. sóolvadék.3. ábra. az automatizálási igény. Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. a meglevo segédenergia. jellemzoit. 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. szerelvényezést a 30. ill. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. a várható karbantartás költségei. 6 h6szilletelés . 13 forgó serleg. a helyi adottságok.

ábra. ábra). 5 hotároló anyag (magnezit.. ábra). 8 nyomástartó edény . 6-41. 6-40. öntöttvas). ábra). sóolvadék. 3 kondenzálótér. ábra). és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38..156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.a hotároló anyag (magnezit. 3 hoszigetelés . 7 hosziiOtoIés 9 6-39. ábra. 2 központi flítési csohálózat. Felmerülhet az a gondolat is. 9 hoszigetelés 6-38. 7 atmoszféra. ábra. .a vizet 150 OC-rafiitjük. 1 7 2 '7 J 6-37. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály.a hotároló anyag vizet melegit fel. A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. táblázat tartalmazza. 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 6-42. 6 flít6patronok holyo. 6 flítopatronok helye. 4 vontillátor. Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44. a jósági sorrendet a 6-10. 2 g6z-v1z hocsorélo. öntöttvas) vizet gozölögtet el. Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. táblázat. 6 hoszigetelés. és 6-39. ábra. ANYAGAI 7 . hogy fiitsünk közvetlenül olajjal. 2 szivattyú. 5 sóolvadék-tartály. ill. 8 nyomástartó edény. 4 vizvlsszatápláló cso. 5 sóolvadék-tartály. 7 atmoszféra. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. 3 kondenzálótér. 2 g6z-v1z hllcserél6. 4 vlz-viaszatápláló Cso.

43 2. ábra. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175.068 11.6 0.0vii· 35. öntöttvas). 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb.KAZÁNOK 6-10.511. ábra. 5 hoszigetelés.95 0. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán.0192 0. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit. 2 viz-vlz h&aeréli5. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak.0 5010 lamos 5.0 111.0205 kcal/h 0. ill. 3 hiltároló anyalI (maanezit.I BeépI- I I fog~t.2mény.0 1 -.15 3. 5 tágulási tartály 6 6-9.67H6te1jes1t.6 ·10-'175. . öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat.35 3. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni.0125 11. közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41.027 0. A villamos futésu kazán muködése a 6-45.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35. Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat. 3 sóolvadék-tartályok.0mtér0. I - 5 6-42.0 villa10 58 Víz 17. m.tott tér4. táblázat.8mény teljealt. 2 viz-víz h&aeréICl.027 0.3 0.96teljesít0. 26.tett 0. ábrán látható. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály .152 35.80. 0. táblázat.098 Levegomos mény. 4 futllpatronok helye. 4 hoszigetelés.36 Víz II 35.44 3.12 50 0.6 I 2.

5 tágulási tartály 6. 9 salakledobó és felvonó.és gáztüzelésre. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat. 7 tüzeloanyag ledobónyílása. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba. 5 hengeres viztartály . amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített. 13 szivattyúk. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. 8 salaktároló edények. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47. Üzem közben. ábra. Ameddig nincs futési idény. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. 7 koncfenzgytijto csonk. 2 hc5tároló kazán. ábra. 5 ftitési eloremeno vezeték. a mágnesszelep ismét lezár. 5 kiáramló leveg6. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. 3 forró víz (1SO OC). ANYAGAI ó 6-46. 4 hoszigetelés. 2 kémény. miközben a 4 hotároló anyag kb. 4 kiáramló levego. 3 e!gozölögtetokamrák. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. olaj. ábra.1. 3 beáramló levego. 2 olai-vlz hocserélo. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be. 10 kezelojárda. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep. 3 tisztítónyílás. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. Amint a futovíz eléri a beállított. 1 f 7 6-45.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából. Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály. 2 víz-víz hocserélo. ábra. 5 v1ztelenltoakna. kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 ... 8 mágnesszelep. 6 hoérzékelo . 2 kémény. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. 90 OC-ot). szivattyúk helyisége. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. ábra. II kapcsolótábla. Amikor megindul a hoelvétel (a futés). 4 hosziaetelés. 4 bötároló anyag. 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere.5. és 6-48. 4 heáram1ó levego. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. gy\1jtó .. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. 6 kapcsolótábla. 14 osztó. 6-43. s a hoátadás megszunik. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. 600 oC-ra felmelegszik. 3 olaj. 6-47. 12 osztó. ábra. gyujto.

KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F..0 2..0 ~ 4... r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •. r!i(UD7_~7_M~ J.5 ..ÖU:/. ~91 5.6 -.W~~ 1- •.D7?.~II II I ~ 1 II 1 1 5.2_}." 2 A I A 8 \ ..2 0..

10 napi olajtartály. héSmérséklete) nem megfelelok. 14olajszivattyúk. ábra. 13 szivattyúk. 9 olajtartály.2. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: .a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától. 4 kéménytisztltó nyitás. ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. ay6. II kapcsolótábla. gyÖjtok. Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán. 12 osztók.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása. Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48. -:. 3 kémény. szivattyúk he1yisége.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. . 5 beáramló levego. 6 kiáramló levego. 2 olajélÓ. 7 meIegviz-termelo berendezés. 8 'Vizte1enltóakna. 15 osztók.16 vészkijárat 6.itók.

építoelemes hocserélo (6-50. forróvíz-goz hocseréloket. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. goz-goz. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. belso csobattéria. táblázat tartalmazza L c -H c 1 . amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak. táblázat tartalmazza [ 6-SO. a közegnek a fut6csövek közötti elosztására. gyujtésére használatos. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo. Az elobbi vízszintes elhelyezésu. de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk. peremes acé1köpenybl5l. forróvíz-melegvíz.hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. henger alakú. elofej csatlakozócsonkokkal. ún. Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49. A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén. áb- 3 c 1:. 6-ll. oldható csavarkötéssel. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték.. . Az elofej. ábra. A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik. fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll. "'H 6-49. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk.vagy vörösréz csobol.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. ebben elhelyezett U alakú. ábra. ill. így a futött közeg cso- . ra). táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. ezért belül osztott teru. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. A méreteket a 6-ll.HOCSERÉLOK 161 . Általában öntöttvasból készül. ábra. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek.. A futofelület készülhet acél. A méreteket a 6-14. ill.

dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52.• mt&:sOOyalábos. 6-13.81 bar (l0 att) túlnyomás. a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani. ml. 1: co. oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított. :. I 2SO . Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. ahol Q az átszármazta· tott h5áram. A készülék tisztítása nehézkes.162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú . A a fut5felület a 6-Il. táblázat szerint. oC. U alakú flitOOiéioyalábos. táblázat szerint. ill.11. A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei. W/m2K (kcal! mIh oc). A hIS- . ill.k F6tötl víz homérséklete. táblázat. kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható. k h5átbocsátási tényez{) a 6-12. elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1. ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo. A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük..j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú.o . a 6-49.• III3700 -ó~ . ábra értelmezése szerint. W (kcal/h). A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. táblázat. ANYAGAI .r mm Csatlakozásak >... ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 .. ábrán) ~ til .12. 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet.

eUeánUn6 •••• -. db e 400 320 1625 9 180FCito.2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ . ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80.---.0 121 2500 25.67 3. ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek. a 6oS0. és 60S1..6133 17X2.~U~1 d f ---.<0 felület.82 8.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 . 851000 410 2000 280 2000 142 537 1.94 .. Hazai gyártmányú.12 .-I I I 1 I I 8..!Száma.1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27. építoelemes. táblázat. U alakú flltks&lyaIábos. FCitöcsövek M H .t!.0 36. 108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2. táblázat.lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete.HOCSERÉLOK 6-13..6 192500 27. .Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1.6 '-...3 ~~..-----I 6-14. I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai .. ellenáramú hkserélo mérete..0 3. 11 212 265 nélkül. Hazai gyártmáDyú.5 1.• :.

A köpeny két végén. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben . táblázat. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v. ábra.5 O 1 1.3..m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. ANYAGAI átadási tényezlSk az 1.2.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0.5 3 3. amelyek a ffftofelü1etet képezik. ábra.4. amely egyúttal csatlakoz6perem is.5 4 M 5 5t5 6 6.2. a 6-51. A csofalakba hegesztik az egyenes.2.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra és a 6-14. A méreteket a 6-14. ábra. az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai. Méreteit és súlyát a 6-14.105 ri. mindkét végén csofallallezárva. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1.5 5 5.5 " 3 2 3 2 L 1 0. kcal/h 6-52. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51. ábrát). táblázat adja meg. ill. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51. fejezetben foglaltak szerint számithatók. táblázat tartalmazza 1 12 L. hengeres köpenye forrcso.5 6. az 1. A hocserélo külso.6 mm méretff folytacél csöveket.5 2 2.5 7-102 1 Q. 17X 2. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. 4.5 4.

HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható. 1.m/s 1. lagyobb áramlási sebesség választható.6 3 2 0.2 0.3 1 °0 0..8 0.6 . amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg.kW 28. ill.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto.61.3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben . lagyobb hoátadási tényezok érhetok el.1.7 0.9 0.kW 15 17 18. az áramlás zavarmentesebb..0 0. "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a. ábra. különbözo homérsékletviszonyok.-105-0 a. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása. o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges...102 10 L. 6-59.4 "'3 v.9 0. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a.2 1t1 "'O 0. kcol/h 6-54.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21. kco/jh O 18-105 6-53. ábra.m ". ". 9 8 7 6 1. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben.1. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben. A hocserélo 15. forró vizre és telített goz futoközegre.1.4 1 O O ==-v.l.1 1.8 0.5 0..m 9 8 7 6 5 4- 1.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~.2 1.6 5 4 3 2 as 0. 0.8.5 1. ábrák).mls L.3 1. Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok.7 0.102 1. goznyomás esetén (6-52.!!jvz 10.

a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg.m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT "..4 4. ábra.90•C-~. ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot..'I R=l.3 ~2 1.0 --1~.5 2 2.m's 1.~oMo·tt[[[.1 v..ae a csoben . A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek.102 20 ill '-' ~ . I I ~.:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-.5 2 2. ha a gozt a köpenybe vezetjük..1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24..5 49 ~8 0.3 .. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/.l.5 1.H~ ~ I 1 l' _'3J. liT -.l-I"I-P -tG.. 1.5 3 3...kW 28.11.0. a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0.5·10 16 .O . 0..90 IoC I 1-.pill T::iII 'Í..3 0.J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'.. NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé..1 T.1BO.5 ri.6 0.5 1 O.5 4 1.1/11 ° .7 2 1.5' l' 1.5 3 2 '2la4 v110.' . NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben.. Q..1 10 L. ábra. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak.4 1.105 ° élikca/jh 6-55.I '-'_ .m 4. kca/jh 50 4·10 6-56.5 4 kW 2 5 L.166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. l' - III t5' 1.0 3 2..0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0.5 3 3.5 1 1... ha a forró viz a csövekben.3 1.90. a meleg viz a köpenyben áramlik. a meleg viz a csövekben áramlik.180 1-._ II II'~ 1.-.5 1 0.Y _ _ J.L ~ 1..I I 9 7.5 O ~a6 ~5 alt.2 0.90'C I I ilil".6v:m/s 1.1 O 0.·C .2 1.1 3.. 9 ~I III ..

+-.. ábra.3. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J .6 .8 0..QE.2 o 5 L..4 G. ~ . ~ "" 5 L.. a csoben .11- 1 0.3 1...Q'2~.mls 1.211 2Qi~ -.3 0.5 0.5 2 1.1 O 105 0..6 0. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt..h~1'..7 ~ '.7 0.LU.kW n u·w2 ~5v.:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j. kca//h 6-57..I bor bar :..5 0.5 1.9 0.kW 2 1. I "" 10 l. v .6 v..-.2 1.5 -t0.. 4 3.0 0.9 0...2 0. kcal/h 6-58.3 1 0...-)L 4.5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1.2 0. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V ".5 0..3 1. 1---'" . Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 .--' "" ~ hr 9 ..4 "" O. (6.OP9~'12..7 0.5 1..HOCSERÉLOK 167 a..ml$ ~4 --1'1..5 0.{.5 O 0.8 3 2. ábra..1 1.m 1.5 4 I r.- 10 11 Q..1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.6 2 1.5 3 2..1 1.t..m --.5 O O 0.0 3.105 O Q. v" 8 i-...Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II .

kis. sirna cséSfütéStestek. kis hely· igény. .1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q.5 0.kca//h o 16-105 6-59.) A hohordozó közeg lehet meleg víz.2 1. esztétikai megjelenés. 3 2. festés).döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél.9 2 1.3 0.6 1. a holeadó víztérfogata. ANYAGAI 4 L.2 0. nyomása. . forró víz.1 1. kis anyagszükséglet.3.a hohordozó közeg fajtája.. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak.használat alatt). . fejezetben található.vagy nagynyomású goz. Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt.5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti. a héSleadógeometriai méretei és méretarányai.0 0.a felszerelés (felerosítés) lehetosége. javíthatÓság .•. Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok.7 0. sugárzó holeadókat. csovázas radiátorok. .a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából. szállitás. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en.8 0. -ár. Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is..5 at. kW 14 15 16 17 18. . A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: .4 1/3 . héSmérséklete.sv.102 1. részben sugárzás útján megy végbe.6 1 0. (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában.5 1. A sugárzó holeadók ismertetése a 10.elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület. konvektorok.ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás. lapradiátorok. csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek.m/s 1. . .hoigény (héSteljesítmény). . ill.tisztithatóság.helyszfni munkaigényesség (szerelés. .bordáscs6-ffitotestek. 0. . . kis víztartalom) . A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós.168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A hoátadás részben konvekció. ábra. a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából). . szerelés.élettartam (korrózióállóság).m 3.

A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu.098 bar (0. táblázat. 1. A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes. Magas felületi Mmérséklet (pl. A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le. (A 6-60. A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC.o.) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez. Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba.o. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz. A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik. alacsonyabb ára. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik. széles határok között választható. ". nem törik.4 att). méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16. ábra. Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62.m). Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak.III. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés.1. háromosz1opos stb. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. ElheD c c 6-60. IV az oszlopok száma . C elemhossz. víztartalmuk kicsi. 0.. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC. tábláZat tartalmazza. A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. ábra.. A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. hátránya rövidebb élettartama. Tagos radiátor A kötéstávolság. ábra. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas. gozfutés esetén azbesztgumi.. az igényhez illesztheto.. Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61.és középületekben. 6-63.25 mm vastag acéllemezbol készül.4 bar (40 v. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol. 6-70. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír.és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. . kis hotehetetlensége. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5. temperöntvény közcsavarokkal. hegesztéssei javítható.3. ill. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. Melegvíz-futésre. ill. Belemmagasság. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66. ábra tartalmazza. a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. ábrák adják meg. A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos. Helyszükségletük nem túl nagy.. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor.. tagos radiátorról. és 6-64.HOLEADÓK 169 6.. A radiátorokat a faltói 50 mm-re. táblázat. továbbá festése miatt elég sok.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. D elemszélesség 6-61. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal. ábra. A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. ábni). a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (". A tagos radiátorok lényeges elonye.o. 40 v. A méreteket a 6-15. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ". megengedett maximális túlnyomása általában 3.4 bar (40 v. 4 bar (30. ill.

. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt.57 0.5aGe 56001- 6. 6-15. ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru.•••.25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: . a 6-61. '00 '000~~5 2800 r .001-. ábra. Az elobbi megoldás elonyösebb. I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~. ~'200 3. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1.6 15coo >BO. ábra). 20 oC helyiség-homérséklet esetén. A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ. amikor L1tköz= = 60 oC. akkor lábakra állithatók.Q() 12:. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0.~v~.lrW . tag ff· .72 3.345 0.170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.42 0..83 2.' 1-1. amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással. ltáblázat.390.: 1000 IJ~~4 13.5 .M ~Z 1f.. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották.78 0.OOt-. ~g~ m.285 2.06 1.00 1500 IJlOO 22t1Or2.. Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72.88 2. kp 50I I II súJya.332 1.•••.n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••.098 bar (0. 500-/11.• 't-. Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71.5 -~J'500 4400 420(1 14001 . I3..•••. ••.32 2. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63..5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~.240 fíítofeliilete.•••• 6-62. szükség esetén belso falon.18 4. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt.t ff.1 att) nyomású gozfutésu mdiátor.480 1.48 1.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff.5 '000 7.205 lirtartalma. ábra. "5~.27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1.!-s. a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h..)' ~.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV. ill 80 oC.. ábnín) II . ábra szeqÜélteti .

akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0.80 .7 esetben számtani középértékkel. táblázat tartalmaz. 0. II. m2. és 6-74~ ábra). különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett. A a radiátor ffitofelülete. táblázat tartalma:zza.303 1. felso eloremeno.5 ~.7 esetben logaritmikus középértékkel .30 0." u. •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~.HOLEADÓK 6-16.n R •• .~'. táblázat tartalmazza. )kp I 25600 6. A méa 6-16.~.}.lhÁIII~U. . L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek. L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ .540 0.~ff.'. a 6-6S.~m .202 0. D I I I II I D 4 n 'n '3.~~~ ~~~. ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül.djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni.28 18. ábra.236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1. V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték.2 I úrtartalma.. m' I 380 50III 1980 15050 5010.5 'l6I101-3 Z .~1f. oC.dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor.~t-5 I .8 Méretek. ~~~ ~. Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18.601II 0.IUI:UlU~l . L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség.9C.mm 1. ábra.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe).7 0. W/m2K (kcal/m2 h oc).~'~"'it.'~~~'~..38730SOSO fút6follilete._~~~~~ 6-65. D 6 "tIQ:lI ~5 . ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo. Néhány tájékoztató értéket a 6-17. mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.10 1.~~~ ~~W~~~~~~~. A . III az oszlopok száma .'~. 6-64. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0.súlya.340 0.7 2..215 12. lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73.12 0. alsó visszatéro kötéssel].n~~~~.0 10.10 lUI B27.

i_to f4DD 15/J0 H 1. 1000 0.8 8. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17. _ f1~~ ViZ .OOf_15 ff 6-66.5 8.5 a5 ~! .-{s-·c--:2Ó--C ..1 6.~.4 ~N~~~~~~.~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 .172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.:~~ ·C :.5 .5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.1 6.aoo 1-5...w~~~~~~~~. táblázat.8 6.88 ml ~200 fOOO ~::If.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1..4 8.#.TlSZA· 300-.3 8.6 I 8..J2/ag 6. (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 ..2 7.0 8.52001f~7 iSO/70 BOO Méretek. ANYAGAI 1.00' 123".5 '000 -6 ilao .200 -.2 9.0 7.vA'" 4011 I}~ 200 I~I.. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.~.fal).73 GtU 22/ag m~ .8 7.7 9.3 (624) 6008.5 7.8 7. ábra. k 220 .3 8.6 8.4 8.1 10..5-1.9 9.7 8.5 S'OOl--' 1000 (1006) 7.6 7.11.9 9.6 500 (472) (777) -1 8.98.2 7. --1-L. Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -.5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.9 7.5 7.600 l.1 7.5 2200t-15 (O.0 7.9 8.5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~. ] O. ábra. 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC .lz laO!J8 bor ~r .~ _~-I_.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara.7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.0 (624) 7. '00 ~5 ".~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j.4 9.L-L}2?§~~ 5t.7 6.

-!.?Q. 33 o~z. ábra.i-.:' 1..:~t. 3 4 .&.5 10 10.jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják.~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá.&...... ábra.. (6-4) 1.:'t..33 A LJtköz W (kcaljh). ábra./ ség: Q*=Q (.L.?....r:~Jf'i lo~ r 28.1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19.5 6-71.1t*köz )1.•• •. ill.. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre.~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.. .{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.21 3000 J.+~12·C '" fOOO .<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott .4 .!."..5 22 .j-l4-1-..1" t.QIJ f )( /.S -If 9 9. .. ábra. különbözo helyiség-homérsékletek mellett.-!-.5 O.17'157G?7.-o! \~ 'Iv. táblázat adja 5 5 5 5 m(.5~f200 800 O. ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J.•.5 / fl.33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén...0!18 }a. f!.4-!-. 1516 6200 600....fA til UJ '" ..j..l.JL-J. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1.5Jf. LJtköz A (~tk~z)I..t?u n . belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~. 2140 500-Ill.QO. S/JOO I.l-!-..l-..ff t'JfAf.5 '600 3 '200 '800 2.. 7 ~ 8 .!..15 1'200 1800 11.../10 M " ~ff~ 16. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!. 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ .?/7??? 6-70.~/eg'(íz9/• .5 :..../Ja.!<O. 111M _f".. f~ t.~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / .•••. Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69.HOLEADÓK 173 ?~ k '1.-.-!.. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72. 500-Ill.fal)g!r CIC . bilincsszáma a l .5-IóO/I 70gszóm 2 . •.I..r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J..098 bor -~ \~~6° bar (Q.IJO .5 8..:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA .

ábra.0001 I 1 -.5 l:: -le 11 6 5.815 0.891 1.I 6-18.891 0.956 0.853 1..908 0. 30 szama.940 0.020 ~e0. -<:: 12 -:§.010 11. .040 0.050 I lll ••• 1.020 0.940II 1.836 0.5 5 10 15 n.010 13 l.924 0.872 1. a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74.770 0.792 1. radiúfor/agok 6-73.> 1<'.040I 0.000 95 90I 85 45 I 0.dtkllz .853 0.174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.985 0. ábra. táblázat.010 1.dt:öz oc I I v- 1.836 I I 0.5 .11.815 1. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához. db 30 n. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) .970 0.924 80 75 70 so 60 SS 65 0.956 0. ANYAGAI e~0.985 0..060II 1. radióforfagok ~u---25 . db 5 5 10 15 20 25 5zama.000 1.

000 0. Az alumíniumbronz. e számértékeit a 6-75.260 0. ábra.842 0.396 0.443 1.534 0. padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20. a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest. d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete.632 0. A különbözo elhelyezések. 6-24.170 0.210 0. ábra szemlélteti.684 1.580 I . táblázat. ábra szemlélteti.. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását..443 I 0.~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 . az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni.I II .946 0. bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6.tltkllz 45 0.0001 II 0. ablak alatt.734 1. ·C I I I ~.490 1.080 0.!:io '-.785 0.632 0.170 0./Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75. .534 1.632 ' 1. a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80.842 1.• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ . burkolatok esetére a 6-20. A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81.. Ennek hatását Lobajev szerint.785 0. 6-79.892 0. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni..!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése.353 11.734 0. faltói 50 mm távolságra.580 0. A hazai gyártású "DV" és .684 0... ill. A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében. Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül. 15%kal csökkentik. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak. jll. A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását.040 0. A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú.. ill.HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82.:ol :5.684 0.040 1. táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19. A táblázatok irodalmi adatok. ábrák szerinti elhelyezés. ábra nyújt tájékoztatást.. táblázatok tartalmazzák.490 0. Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával..946 0.

:i o. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1.9. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24. táblázat tartalmazza 6-21.~11. ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0. táblázat.15 23 24 2S 26 L 27 6-19.15 1. ANYAGAI 12 l 6·76. táblázat tartalmazza . ábra.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78. ábra.0 I ~.~11. táblázat tartalmazza if áram. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23. Fútotestek burkolatai.04 lyezés IlL. Fútotestek burkolatai.o.13 220 1.. ábra. A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21.97 ISO 1. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22.. Fútotestek burkolatai. ábra.12 1.9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1.~~91 ~1. 'Futotestek burkolatai.19 1.0 I 0. táblázat. táblázat 21 22 6-77.04 száma 1. I I 6-20. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76.

-6.o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC.L./.95 100 0..75 I0.92 b+D I 0. ábra.b-a./ / ~ J90 70 80 1/ !. 450.97 0.. ábra szerinti burkolatok esetén L.Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t.HOLEADÓK 6-22.76 -- - Méretek.- I ~ 60 100 ../A .l.89100045 a0..70 0. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79.. ai!iO.75 I 0. Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77./. ..81 ISO I 100 0.88 10 600 I 0..92 0.97 60 LI L 0.75 0./ / .tkIJ'zl DC 6-80.87 180 0. ábra. valamint felso-alsó bekötés csetén. Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24. Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség..85 260 0..70 .85 0.95 1..75 0.677S SO. táblázat..90 0.4.~ 50 ~ 40 50 ·L./ 'l.••• - .75 0.90 so 0.. 100 14Az épQletPI*zet káikönyve .94 80 0.93 40 0.800. 6-81.98 I750.95\ 0. táblázat...66D.// V// h ./I ri'" ./ /' .89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%.. q a radiátor 1 m' felületének holeadása .JiJ'--7.89 I 0. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 . ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D .. Jaa 6-23./ 200 1//. q..mm 1100 a •• AA •• A a I 75 .. Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78.97 50 0./ / V/ .05 ~ I 100 150 ./ e 0.94 A 600 600 1000 00.. 100.88 220 0. táblázat.94 0. ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a.0-Si••...o/.mm 100 0.0 1000 0.601.

69 0. Ma általában alumínium· ból készülnek.24 3.06 2. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové.35 5. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro.mm 0.47 4.97 1.15 9.04 4.46 1.. a 6-83. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség.09 0. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet. 1 664\ I 564 lep Súly. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik.08 5.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.89 1.50I 10.95 Ta&szám I I~Súly.55 2. ~ Q.29 4. növelo lemezek. L. Csováza és futofelülete alu- 6. összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít.51 1. Régebbi épületekben sokféle. mint a tagos radiátorok esetében.46 8.05 3. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották.48 2. tisztitásuk körülményesebb. lep 445 ! 1140 10.32 3. mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet. méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I . 6 . román. Közös jellemzojük.33 10.10 1. kg/h 150---. 200 250 300 6-82. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet.3. lep 1 584 7 5 1001 167 3.16 12.67 7.40 3. amelyek adatai katalógusokból vehetok.mm N. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- . Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen.61 ! 11064\ I Urtartalom.18 5.26 11. ábrán) Súly. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja. táblázat tartalmazza 6-25.35 3.07 6.70 13. felületi kezelésre nincs szükség. ábra. olasz) radiátor kerül felhasználásra.17 2.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg. ábra Alutherm radiátor.08 9. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez.51 3.00 7. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 .71 2. lengyel. futofelületet 6-83.69 7. jugoszláv. a helyszíni munkaráforditás is kisebb.58 3.47 2. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó.83 6.51 291 0. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok.55 9. Alutherm radiátor.2.. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll. mert csak felerosités és bekötés szükséges. korábban gyártott radiátor található. A méreteket a 6-25. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1.80 4. táblázat.15 1.20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2.94 6.

oc I .-1"0 110 T ~100 ...~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85.. táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl.. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26.~ 90 .8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84.. Radal radiátor.ábra.A méreteket a 6-28..HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 . 40 50 60 '""''Ii=O. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot. ábra. táblázat.

Méreteit és adatait a 6-83. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. és 6-87. holeadását meleg vízre a 6-90.o. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. ábra szerint számítható. táblázat tartalmazza.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig. ábra adja meg. táblázat. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. A1utberm radiátor holeadása 0. a 6-28.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet. ábra tünteti fel. ill. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84. táblázat. ANYAGAI blázat. ábra és 6-29.098 bar (0. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül.és fenéklemez levételéveI végezheto. a 6-25. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest. ábra tartalo mazza. holeadását a 6-26. Méreteit és adatait a 6-89. Méreteit és adatait a 6-85. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik. és 6-27. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI.o. Belso tisztítása a fedo.m) üzemnyomásig. . táblázat. futofelülete aluminium lemezekból készül. Thermotip radiátor. ábra szerint változik. 6 bar (60 v. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v. Aluminium anyagú. Radal radiátor.o. melegvíz. ábra.m) össznyomásig alkalmazható. ill. ábra. Csováza acélból. holeadását meleg vízre a 6-86.

~ ~ \~I ~~ 1- E~ .HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc.•.RADAL-600 ~ ~ -~.'/' ~ x Il. ábra.L 800•. Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. 20 4 1. ke. ábra. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje.5 5 00 'O 3. táblázat tartalmazza .5 5 . x ••• / V . 34(1200 200 I / Ur ~ "/ )./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/.? O/70 )90/70 1.5 3 5 '00 2 'OOt2.p(J01-6 100[--5.. ft =0.5 '00 1. /'000 .5 001 5 '00 4.65 fJ=O.V ~\. Thermotip radiátor. A méreteket a 6-29. j... . !/hlkW IXlOf-7 :600 1-6..• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> . 1/1/.melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2. L~L ~17'. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86.----)/-1/ /It ~J DC oc. --.. felso-als6 kötés./' RADAL-10002 .<.:.. ~J& . N L lJ 6-89.5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87. I I ~ . ábra. ábra.85 6-88.

92 4.0 15.72 3.8 1.70 0.0 6.39 19.9 3.5 15.1 25.SO 0.6 1II 23. a 6-8S.1 6.58 2.00 1.32 3. Soo 1 300 jUrtarlalom.2 1060 1.35 5.57 1.70 6.1 I 7.0 1125 1522 425 1447 500 II1.27 24. A.60 0.mm ll2 984 IS84 108.3 0.98 3.4 3. táblázat.3 17.3 2.30 25.86 5.13 27.45 8.91 14. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.25 2.17 3.9 6.61 2.8 I (A1jelölések értelmezését 1.33 4.2 20.76 4.1 15.9 9.0 3840.26 4. ábrán) Súly.24 2.14 4.2 4.30 12.39 3000.89 14. L - (A jelölések értelmezését 1.7 10.0 17.2 10.4 2.34 3.76 4.84 3.6 5.3 31.7 7.1 2.8 O.2 772 847 675 600 825 6225.49 11.42 1. 697 4SO 397225 3228.81 1.18 18.66 28.8 750 1.1 2.75 2.86 1.08 6.68 6.4 9.3 1222. táblázat.0 22.14 2.5 4.86 6.54 1.3 5ISO 3.53 1.2 17.12 1000 I IU~om.0 24.35 16.54 7.2 20.75 9.0 31.1 9.17 1.8 Súly.01 Súly.95 5.1 4.89 3.52 7.60 2.8 6.0 24.55 2.1 2478.5 13.95 1.Kötéstávolság.0 T3.46975 1372 275 47 1747 575 9125.7 10.26 2.2 10.6 34.84 18.48 1.03 15.1 4.0 13.5 14.54 2.97 20.4IUrtartalom.a 6-89.2 375 300 1723.2 900 112 12 7 2.8 13.8 5. ANYAGAI 6-28.21 30.20 38.3 22.7 IOSO 1297.04 5.02 2.6 37.1 1 I 4112 162 6-29.73 1.9 7.84 0.60 3.74 3.0 2.7I I 1l.59 0.3 22.2 13.47 ll.29 mm 8.04 6.9 19.60 20.7 6.56 3.0 0.04 4. I UrtartaIom.5 5.37 2.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4.67 1.5 8.98 2.S 6.5 2.11. kp Súly.8 I I 2.6 2.67 9.99 2.5 6.80 18.4.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.74 2.10 5.6 9. mm I Súly.94 20.3 7. Radal radiátor méretei és adatai 2.15 4.74 7.8 9.4 2.43 8.6 2. UrtartaIom.45 4.89 3.32 4.51 5. kp .4 4.32 4.58 8 1.2 kp 14.66 2.1 15.51 22.1 33.7 Nagyság 28.5 4.6 8.07 2.5 II 12.0 26.02 3.2 11.32 3. kp I 0.10 4.0 15.1 1l.6 13.5 2.3 3.0 12.4 2.4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.81 1.75 19.9 12.2 20.9 10.2 1.4 4.4 3.79 0.7 3. mm Súly.62 17.1 5.2 I I .2 1~.60 3.31 3.22 7.96 112.93 2.74 2.18 21.18 1.5 13.4 7.24 2.03 1.92 21.70 0.17 1.1 6.1 16.7 I4728.40 0.9 1.96 3.3 12.SO1.13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.32 36.-I I I .88 0.47 17.38 3. ábrán) 9.93 4.0 15.19 1.68 23.8 6.9 3.60 34.1 16.0 11.8 4.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1 11.0 5.91 7.3 1.3 5479.

3. számitott holeadását a 6-31.lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra. A 6-91. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi. táblázat tartalmazza aj e1öln6zet. anyaguk öntöttvas vagy acél.3. fe1ü1nézcte. nagy felületu holeadók. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima. A méreteket a 6-30.. sima vagy profilozott futofelülettel. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható. ábra. ábra. Készül egy. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. . is.600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP.500 TH~Rf1OTlP .s()oldala 6-92. Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve.m). 50 mm) és meglehetosen sima felületük. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. pontot). ill. b) flla6lepa boépitb l . A méreteket a 6-32.o.és kétsoros kivitelben."I:o:=~:.300 kcaljhPW 3.ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-.05 06 07 .5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91.5 -=Jr-. maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v.a 63. a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik.t · ej '"* 400rO.5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I. BIM lapfútötest.2. bJ és . további elonyük igen lapos épitésük (25•. táblázat. ElüJ. Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny.. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill. Szerkezeti kialakításuk igen különbözo.. A ho nagy részét sugárzással adják le.88 THCRHOTIP . Méreteit és adatait a 6-30. fe1ü1nézete Ol.(JO ·2 a) 1. táblázat tartalmaZza. Beton lapCútötest. táblázat tartalmazza aj vizszinta.

0 13. -Cll .8 kp kp 8.82 4. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re. .71 12.47 7. Alkalmas melegvíz-. táblázat. mm 10. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest.95 1.a 6-91.69I tar1aJ0m.44 16.8 3.25 23.84 2.! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 .7 1.04 15. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.46 1.9 16.06 9. .12 2.58 2.8 3.0 10.9 5. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg. t:: •.6 1.1 3.38 2.72 1.1 5.6 21.66 1.6 2.00 I ÚrÚrI 1. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest.>Futo1.0 3.97.7 0. flltofelülete.2 1.8 5. 6-30.6 1. ANYAGA! majolit mázzal.68 1. 2.53 0.3 16.5 2.> •.16o 400 0. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének.04 0.90 1.. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15.37 3.07 3..69 0.3 6.44I ItI I I I ]] .9 2.2 15. holeadását a 6-33..26 1. 1200 490 590 2.9 7.7 felület.07 1.5 12.39.50 11..61 14.83 6. méretei és adatai. másik oldala cementmázzal van bevonva. mM Iapmtiítestek.42 6.3 4.69 1..2 2.26 8.88 4.9 2.\ol 2. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.6 2.6 1.1 1.85 4.13 4.09 3.54 14. flItofelülete.5 3.17oc.26 Súly.4 3.33 2.32 23.0 5. o ~ -cll . D kétsoros lapflltotest.IIItart~lom. A jelölések értelmezését 1. forróvÍz.9 1.42 1.74 14.84 5.3 25.9 acll .2 8.::1 ~ • ::1 'N LO.4 7.35 20.94 1.. ~ 19. táblázat adja meg.48 24.29 1. ábrán E egysoros lapfíítotest.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.21 0. A beton lapfutotest méreteit a 6-92.37 7. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.32 2.8 17.88 3.53 18.24 27.11 3.és kisnyomású gozfutésre.98 28.19 O.79 11.\ol I600 Méretek.63 5.60 20.4 2.90 1.>.76 2.16 5.74 4. táblázat. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l. m' 1.5 3.05 1.65 10.8 3.42 1.3 15.82 13. 20%-kal csökken.1 13. sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek. ábra és a 6-32.21 18.92 0.3 0. EK 2.1 4.70 21. Futo31.3 18.5 5.'N T9..3 0.43 0..79 1.. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.60 2.14 felület.

6 8.3 20. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.67 7.69 30.51 3.18 3.i tart~lom.05 2.9 29.38 3.HOLEAOÓK 6-30.77 12.94! 2.6 ~ 3.5 5.44 32. 800 ~ 25. Futo21. :2 a bIl L9.- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .16 39.7 1.79.4 4.5 14.93 t.4 22.47 4.25 2. .92 22. 11. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI.7 5.01 38.j . Futofelü!ete. FÖlÖfclülcte.6 4.81 4.9 36.3 29. D kétsoros lapflilÖtest. •..10 2.g Súly.80 6.21 16.6 1.2 23.:l 4.72 21.1 5.9 3.8 3.3 1.3 7..84 3.9 2.2 16.63 4.13 2.0 0. 185 I\II I I m' 560 .6 7.71 34.1 -<ll kp 17.1600 Méretek.54 26.37 3.62 1.súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---.95 .87 2. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.39 7.7 6.6 3.8 13.5 2.9 5.03 41.2 31.09 6.0 7.26 32.36 5.12 19.4 1.24 5.73 2.21 10.51 tartalom. 1200 790 kpII 1.8 1.7 8.~ 26.45 2.40 3..56 6.83 4.79 felület.24I 1280 t.1 2.7 17.04 28.36 3.61 0. 880 .15 24. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.87 2.6 6.32 19. táblázat.23 42.25 2.94 6.68 3..mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31. táblázat folytatása bIl .95 31.8 1.54 1.3 6.10 27.2 13.8 Tfelület.61 1.48 11.51 8.66 15.

Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I .186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. táblázat folytatása E Típus EK D w ---. ANYAGAI 6-31.

kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.26 i 8 11 13 3.84 1.mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -. B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés. Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek.12 3.84 1.52 .dt =80 oC I . táblázat.80 I 2:10 3. Ellenállás-tényezo 0.098 bar (0.---. 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.84 I Fútofelület.12 . 0. Vízszíntes .62* 1.24 I 140 168 2.85 1. Beton Iapfütótest höleadása. .80 1.10 1.24 I 2. 1175 1058 Méretek.90/70 °C-os melegvíz-fütés. ábrán) 187 'H.12 1.mm i 1050 H.31 0. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0.68 \ 2. ill. táblázat.12 \ 2.40 1.68 11.I I 1470 Holeadás.68 2.rom oc I 704 0. Beépités mm 700 értelmezését 1.84 1.I H.mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33. 1. . kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo .1 att) gozflités.36 4.56 0. a 6-92.68 2.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.dt = 60 H.08 I 3.26 1.54 .56 0.68 2.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1.HOLEADÓK 6-32.

105 I I .0 13.4 10.5 15.5 12. több út. tartalom. ábra szemlélteti.0. A szokásos kötési módokat a 6-93.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.9 több Fajlagos kpJfm 14.3 10. 3. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség..152 0.=80 oC TöbbI I 10. II 2.3 I13.és gozfutésre.2 súly. 3. ANYAGAI 6. [A jelölések magyarázatát 1. ábra.0.8 11.3.0' 10.5 12.5 11. táblázat.17 13.1 2. Függo.17 12. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.5.098 bar (0. táblázat tartalmazza.7 Goz 12.9 9.0 12.2 0. 2. 3.Egyv. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk. Csofutotestek 6.0 11.0 m hossznál 70%.0 11.0 10.8 12.6 1. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák. 0. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.3 1. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak.8 I/fm Egyv.2 12.6 5.3 11.. csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület.6 4.8 3. a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu.5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1.61 11.0 m hossznál 90%. !14. táblázat.2S 6-93. Alkalmazhatók melegvíz-.6 13.0 14. Sbna csofíítotestek Sima csobol.33 9.3 külso I 10. egy. 6-34. Sima csofutotestek méretei. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I.00 13.1 14.6 11.7 2.46 13.5 m hossznál 80%.0 0. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo. 2.0 12.199 12.0 8.43 9.3.87 3. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.8 11.179 13.0 14.vagy több soros elrendezésben.2 kcal/m'hoC 14. forróvíz.8 11. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható.8 3..65 12.Meleg vízBeépltés. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók. 10.188 2.1..4. a tagos radiátoroknál. 1..57 0.5 8.4. ahol a holeadók részére hosszú.0 Egy I 10.2 ·14.6 12. keskeny hely áll rendelkezésre. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35..4 Vízszintes dtkö". 2. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja. táblázat.3 I dtköz=60°C leges 11. 2.2 9.4 12...133 I I m'Jfm 0. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák. a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik.5 10.06 0.5 m hossznál 60%.18 0.. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén .5 .

oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -. Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet. A maximális üzem- l . táblázat. forróvÍz. de nehézkesen tisztíthatók. Melegvíz-.HOLEADÓK 6-35. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v. ábra és a 6-38. Elonyükaz olcsóság. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94. Bordáscso elemekbol.I -. soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok. különösen olyan esetek- ben. Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 . ábra és a 6-37. táblázat tartalmazza.-. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja.4. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák. valamint folytacél bordáscsövet. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI.vagy gozfutésre alkalmasak. Támaszokkal. táblázat. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket. 6.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek.128 81 Helyiség-homérséklet.3. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást. Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással.2.

06 10. kp/m Fútofelület'.3 13.42 2.9 mm.1 2.91 1. táblázat.9 0. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18.54 1.88 5.12 6.2 5. I 0d= 70X 2.07 1.26 3.3 28. 0D=120mm I .0 16.2 23.2 4.42 2.8 2. ábrán) Cs6hossz.66 1.48 1.6 42.9 0.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.5 22.2 1000 1500 500 2.68 24.06 2.6 0.3 I 0.8 18.32 6.41II 14.4I 0.38 2500 1500 ISoo 2.8 3.4 5.1 13.8 Soo 2000 10.5 5.40 2.88I 12.7 4.43 1.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.76 2.00 10. módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0. 6-37.82 1.90 3.38 1.90 4.5 I 612-70típus.25 2. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek. táblázat.91 16.9 6.3 17.2 7.3 ------33.06 10.78 3.85 3.1 3.14 16.51 20.7 3. L.97 0.54 1.6 7. mm Súly'.20 3. ml/m I III I 31.1 2.6 21.00 35.30 3.8 I (A jelölések értelmezését I.58 12.098 bar (0.03 16.9 0.8 8.57 0. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet. ANYAGAI 6-36.4 5. a 6-94.9 28.1 28.

ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében. 612 típusú spirálbordás acé!cso. '"". 4 db 0d ESoros 180SH-2. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból.5 bar (25 att) max. ill. különbözo bordaosztás mellett. A méreteket a 6-38.2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. a 6-9S. táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24. SK soros karimáS. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ . 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1.130 70 1/4* ". melegvíz-. 300 OC-ig. OC J 6-96. és 6-98. 4. forróvíz-futés esetén a bordaosztás. táblázat tartalmazza soros hegesztett. ill.= 2. A méreteket a 6-37. telített gozre a 6-97.9 bar (6 att) 120 OC_ig.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg. Párhu". ll.. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza . ábra.70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2. ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-.00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz. ábrán) Csoszálak száma: . A 6-96. ábra. táblázat. PH párhuzamos hegesztett.180 zamos PH-2.HOLEADÓK 191 60 L 6-94.9 bar (5 att) 300 OC-ig. 3. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása. 1l PK-2. ábra. karimás kivitelnél 5. -3. ábra. forró vÍZrea 6-96. mm PK 6-95.

612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége.:J 100 110 120 130 LJt. ábra.. 70 80 90 . Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített.U. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez. a bordaosztás. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba.L. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg. bordás· cso felülettel kialakított futotestek. ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2.. 120 130 DC .5. A lemezház felmelegedése nem jelentos. gozfutésnéll. az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni. felül áramlik ki a készülékbol.56-szorosa.51-szorosa. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén).. gozfutésnél 2. a bordaosztás. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98. mm holeadását 75. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll.83-szorosa.86-szorosa.3.95 . Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu. 6.192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében. és a bordáscsó mentén felmelegedve. ábra. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni. 1. ezért a konvektorok fajlagos . A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0.

Melegvíz-.00 10.40 34.4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50.11" _ IPUS L T· l~qo L .0 40.10 7. táblázat értékeit a 6-42.00 3.6 bar (20 att).30felület. légoldalí csappantyúval . HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo.00 26.00 38. T______ mm típus I 15. ábrán.7 25. így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové.300.90 I ~~ I --. a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható. közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto. M magasházas típus. A méreteket a 6-39.60 8. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.30 29.lt' --r L --l - Sai 1. Elhelyezésük külso fal mentén. 8. táblázat adja meg.85 4. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek.70 19. hegesztettcsatlakozás esetén 19. szálIításuk.. 0.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99.30 8.5 mm-es bordaosztással. . ablak alatt célszeru.60 55.10 17.8 15.o.00 12.8 46. M_~17.0 23. jel LISúly.6 11.75 32. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41.HOLEADÓK 193 6-39. 6-99. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly. FK-69 T típusú konvektor.5 45.50 30.422 16. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.50 19.098 bar (0.25 2. mm tipus holeadása kedvezobb. a 6-99.60 6.6A 13.I Hossz. forróvíz.4 60.60 28. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J. táblázat.80 18..60 I 26.60 5.. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni. táblázat. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel. szerelésük gondos munkát igényel. jobb vagy baloldali csatlakozással. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes. ábrán) m'9.60 14.és gozfutésre alkalmasak. Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges.2 7.00 3 4. csak bekötésükre van szükség.4021. 5 fokozatban. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39.--Hossz. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez.382 13.80__ 34.0 42.3 22. 1.50 26.50 24. Lemezházuk általában önhordó. kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40. Két magassági méretsorban készül. Holeadó felületük hosszú élettartamú. 0. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit.752 21. táblázat tartalmazza.9 bar (6 att).237.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet.50 5.60 6. el.-" ~ ~~ .00 36.10 50. ábra.

táblázat. FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet. 24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 . ANYAGAI 6-40.194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.

oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 .. táblázat. 1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -.. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ .1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 ...1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I ..-.HOLEADÓK 6-41. FK-69 típusú konvektor holeadása 0. I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I .--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' .098 bar (0.

0 FK-69 2. tuzben horganyozva.09411.33011. Falra konzolokkal erosítik fel.98 tipusú 13. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _. Hazai gyártású szegélyfutotest. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2. hosszú.3. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter. Alkalmas melegvíz-.8 mm méretu acél spirálborda. ábrán) I . táblázat. ANYAGAt 0.14 I Belso 18. fejezet tárgyalja. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú.588 0.60 I 0. b) metszet.04711.6.0000.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt.2941 0. jó hoelosztás a helyiségben. 1.07111.490 I 0. méretei és adatai a 6-43.30 I 0. Hátrányai: tisztítása nehéz. táblázatban találhatók. ábra. táblázat tartalmazza.7841 0. 5 mm-es osztással.10 bar0.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához. kis hotehetetlenség. olcsó.50 att 0.94 más más) 0.18811. táblázat tartalmazza aj elölnézet. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100.96 11. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1.01.196/ 0. könynyu szerelés.42511.89712. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró.25 I11. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll.2451 0. Inkább közösségi épületekben használatos.370 6-42. a 6-100. folyamatos építésu holeadó.80 táblázat.40 0. Elonyei: kis helyszükséglet.15Korrekciós I tényezli 0. L 6. keskeny. de annál lényegesen alacsonyabb.2361 1. ábrán. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja. A sugárzó futotesteket a 10.147 I 0.75 mm vastag acéllemez.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. A méreteket és adatokat a 6-43. Háza 0.és gozfutésre. forróvíz.02311.141konvektor 1. és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki. Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44.0 12.0981 0.1:-:1 ej 6-100. 0. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0.20 10.

'.26 2.14 0.81 0.87 1.~~I ÜNy=NNy II dék. vörösréz.89 2.65 2.29 1.4 21" 2.05 2.25 0.és nagynyomású goz.51 1.87 1.4.59 110/90 1.69 1.0 3. szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél.95 2. 6.99 1.07 3.11 2. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés.OC-ig ~ga-' Iyadék. 6-45.10\ 1.47 1.11 2.28 2.1.---~.59II2.08Goznyomás 4.5 0.40 1.HOLEADÓK 6-44. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl.94 I II 0.68 i I3.1.21 130/110 2.93 1. 2.71 0. surített levego.20 1. z-.96\ \ 1._-----.. táblázat.11 2. sárgaréz.13 2.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet. kis. 300 OC-ig -300 .08 0.> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.98 0.11 0.05 1.98 1.0 3.34 1.94 3.4.64 NNy .18 2.0 2.17 90/700.28 0.86 1.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével.10 1.50 1.09 1.55 1.71 4.0 1.50 0. .75 0.89 1.91 0.78 1.20 1.33 1.9 I 1.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2.12 1.22 0. Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos.03 1.07 !I I A futés0. amelynek számértéke megegyezika 9. GOzfutés.25 0.63 0. szerelvények 6.18 2.36 1.. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim. gáz stb.06 3. alumíniumés muanyag.00 3. táblázat.81 1.09 1.4.98 1.15 2. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1. semleges fo~1I-.13 1.22 2.33 1.5 5. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----.45 1.00 1.06 FutovÍz-hömérséklet.67 0.39 1.83 1.1 2.12 2.1.0 2.92 1.99 1.49II.()()J 25 1.04 1.90 1.- I I .24 1. A meleg víz.46 1.-fo-Iy-a~--' --.2 1.79 0. goz 120 -------.94 0.17 LI!()()i 2.19 1.52 1.forró víz.88 6..04 1.55 0.56 I. NH3.8 NNy ÜNy=O.00 1.34 6.04 170/150 1.18 2.94 5.1 Víz.60 1.o<l 2.96 1._~ .92\0. 400 oC ÜNy=0. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o .67 2.43 1. I-G-o-z~.04 1. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik.36 2.63 1. Csovezetékek.30 0.0 140/120 1._-----~---_.E fajtája c o.15II0. gáz. Lltköz=60 oc: 380 Wim.74 1.97 1.02 0.86 1.82 1.

1 16. cso A197 A cso 10.6 18.9 0.87 5.0 39.592 4..10 97.87 2. táblázat.30 3.2 12. ANYAGAI I .6 101 2. .6.0 58.29 6.8 88.0 1. 51.3III 1110.30 4.33 5..9 0. Varrat nélküli acélcsövek méret.6 65. mm 71.6 8 1.6 4.4 9.0 36.52 5.7 13. 2.198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.2 77.56·.4 2.8 5.493 1.28 6.93 4.6 18.5 1. 20.51 4...9 52.91 0.27 7.789 ! 73.kpjm 0.33..3 2.38 1.79 7.8 10..9 · 88.. normál 8. 6-46.93. 1.6 3.2 1.53 2.46 0.00 2.630 0.3 33.395 0..3 77.3 32.és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.23 4...67 Súly.9 1.691 0.0 37.1 5.0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok.7 2.kpjm I I I · .3 2.0 190 ..0sólya..0 8.0 2.34.8 98.5 125 .89 1504.2 2..0 7.98 8.75 3.35 4. 41.0 1.80 4. 166..1 1 71.2 3. 64.3 14..740cso .mm ·AA .74 falvastagsága.. .0 22.77 3.7 85.5 2.0 16.888 falvastagságú iII 1.64 2..76 1389.453 2.4 12.76.986 2.364 1.37 2..0I 10.4 17.1 57.3 59.331 0.27 0..1 55.8 2.69 13.0 1.96 2.675 1.40 19.0 1724.1 12...80 21.78 45.0 4.0 2.11 10.7 62.1 28.0 4.01 46. 85.542 0.410 0.9 3.4.4 30.18 21..38 5..6 1.6 0.1 26.10 6.78.3 0.0I 9.7 35.08 68.58 6.normál .27 9.3 11. . .3 58.23 3.8 2.2 0. · ..0 24.07 8.5 25.

CSOVEZETÉKEK.42 2. táblázat.0 16.773 1.0 2.59 4.8 14. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk.en~t nelkul és karman- külso átméroje.81 I 4.0 8.46 0.26 5..0 1 Cso 4.4 17.17 0. 6") átmérovel gyártják (6-47.9 17.2 47.8 76.1 súlya16.6 47.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg..8 I 21.3 21.0 2. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC.8 i 60.10 115.4 89.3 0.és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.8. I I tyúval menettel coli I mm mm max. 6-48.5 115. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21.1 1l. NÁ coli I _ .7 18.2 9.852 1. A nálunk gyártott max. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.3 I \10.9 3. Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul.2 0. táblázat).0 9.3 1l. 1.9 27'3[1 48.4 nélkül 1100 mm lmin.4 I 2. lmin.680 59.858 mm számított falvas-19. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak. 4.0 140. .93 4.2 3.63102.6-49.5 34.51 13.1 166.1 26.650 max.9 59.9 34.0 26. 113.17 2.654 2.1 100.4 21.7 \ 138. táblázat).. táblázat tartalmazza. Dl min.5 3.0 8.és súlyadatait a 6-51.90 10.12 5.3 2.065 5.407 116.9 3.0 33.2\ 48.22 0.0 11l3.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13.02 10.84 I 3.2 I ~ 0.21 2..747 1.5 I 0.2 59.51 88.10 1. tyúval 166.3 42.61 I 2.64 ISO 6.51 I menettel 2.8 14.03 1. Menetes végu acélcsövek (gázcsövek).2SO 33.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza.9 2.9 2.2 1.7 75. az utóbbin spirálvarrat van. tagsága. Vékony Calú gázcsövek méret.84 4A3 6.8 6-48. 419 mm külso átmérovel.45 1.640 s és19. üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45.769 1.1l 1.8 0. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.61 3. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46..7 33. A normálfalú csöveket NÁ 6.56 .0 100.5 2. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740).5 88.5 112.41 I 0. mm menet külso 20 15 8 6 10 .1 II 12.573 0.14 27. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50.02 1.24 8. Vastag Calú gázcsövek méret. 3~ 17.090 tagsága. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal.10. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak. Az MSZ 120 vastag.9 42.4 21.63 I 27.753 1..0 21.7 I 41.3 34.7 5.9 3..58 2. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10.5 47. táblázat.30 5.6 14.8 Névleges I kp/mkarman.8 138.I mm 140.61 1 16.2 16. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy).7 21.8 3. táblázat).3 60.97 3.410 163.5 1163.8 89.3 6.44 1.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102.90 2.2 42. 150 mm (1/4.47 60.99 3.23 76.0 17. Spirálhegesztésu csövek méret.577 0. táblázat).6 75.7 13.17 7.7 75. 12. 48. s 199 számított súlya m.1 6-49.0 2.325 21.. normál. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .8 3..5 mm) gyárthatók. mm mm mm max. 8.0125 átméróje. át• méro 720 mm.2 42. SZERELVÉNYEK 6-47. táblázat. NormálCalú gázcsövek méret.65 3..23 3.87 2.9 ~ ~ ~ SA SA 0.91 2.3 2.632 26.46' 1.7 1.87 4A7 6. 4-12 m hosszúságban készülnek.8 76.2 42.

.099 0.44 0.103 0.173 0.2.182 0..96 13.0437.419 0.4.6~ 21. foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák.083 0.260 0.. gNá- I Falvastagság.11 5.52 2.2.300 0.52 27..76 2.345 0.54 7. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .280 22.09 4.691 1.vörösréz és már több adataikathódítani.142 0.35 0.863 0. .166 .2.8. .0925.47 5.&38 0.78 1.35 0.37 0.715 0.75 6.764 0.98 ·2.07 13..518 0.. esztként.01 1..20 18.09 4.179 0. 11..641 2.13 0.13 0.63 1.395 0.345 0.01 0.55 7.12 .339 0.5 .222 0.86 .221 0.66 0.105 0..78 40.. .73 3..888 .117 0. sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium.123 0.59 3. táblázat.38 0. . táblázatban gyártják....83 4..469 4.00 4.07 .03 19.56 16. 1.148 g.06 0.379 1.02 0.I .13 1.592 0. ..83 8.962 0.50 24. míg az ANYAGAI össze. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze.200 ..34 0. ·10.26 2.986 0.4.21 1.0.16 2.46 20.87 1. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.33 3.82 0.370 3. .28 1. ..60 3..142 10.27 .28 12.592 0.82 3.51 9.122 0.68 1.0556. Az alumínium most SZERKEZETEI.16 3.321 0.99 1.80 3.080 0.37 1.84 3.34 5.04 I I I.8 ·.493 0.57 3.50 0.789 0.48 2.162 0.296 17.97 1.48 0..33 14.66 0.197 0.912 4.271 0.0685.

Fal- 'lU Z 2. FaI- I m~~~t.8852.632 5.0 8.5 53.8 39.132 3 4. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret.8 88.5 1. mm 4.265 2.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1.371 2.0 201 166 32.066 1.0 82.6 77.3 71.8 36.0 44.6 I 101 I 26. mm Külso átméro. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.1 86.646 2.653 1.7 88.4 23.0 2.0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.1 74.7 51.9191.0 6.665.6 43.778 2.371 1.422 1.085 2.5 33.365 1.7 47.7 6-52.868 1.III .2 76. \ Keresztm=t.934 3.és súly táblázata Falvastagság.485 3.071 1.5 1 30XlO 15X154.171 3OX20 45X25 1.364 1. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8.367 3.5 1..600 2.7 39. kpJm 9.0 I 11.CSOVEZETÉKEK. 2.>.171 2.0 10.3 155II 106.7 26.0 I 12..861 30X30 1.244 3.571 0.4 0.307 4.8 23.7 15.8 21. Spirálhegesztés6 csövek méret.7 62.390 1.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .3 29.5 6.132 1.0 4.065 2.4 26.8 17.971 3.718 0.285 2 3.3 190 109 90.0 I 12.0 0.1 81.306 0.704 0.-.836 1.5 122I II I I 1 .371 1.és súly táblázata Súly.2 55.771 1.5 5.1 98.233 0.459 2.0 95.762 4OX4O 3.0 61.0 Súly. táblázat.1 71.5 66.765 215 4.7 I 106 29..I II I I I I I 4.971 4.332 3. SZERELVÉNYEK 6-51.915ci.076 4.285c: 1. táblázat.0 54.882 2.0 7.262 2.0 0.3 21.0I 18.

323 I 3.477 0. 1.43 1..305 0.060 1.636 0. de általában a korróziónak jól ellenáll.0 .0 m hosszúságban.154 1.159 0. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1. Gyártási tartománya 3. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .229 0.263 0. 0.0 I 8.32 1. I .0 I 5. 6.07 1.814 1..414 0.483 0.214 2..301 6.kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0.299 0. 150 mm áto 6-53.052 1.161 0.441 0.238 I 0.605 4.490 0.817 1.5 I 2..891 0. táblázat).0 I 10.057 0. félkemény és kemény fokozatban.901 0.645 0. mm á~~~t '-0.475 0. 120 mm belso átmérovel gyártják.. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság. 6.0 I 3.574 7.1.102 0.400 1.015 0.059 0. lágy. húzási technológiával készülnek (6-53.239 2.688 0.108 0. 0.119 0.679 0.959 2.143 1. Lúg és sóoldat megtámadja.877 5.261 0.5-1 4 5 0... ANYAGAI 6.450 1.11 0.753 0.400 1.093 0.5 I 4..029 4.110 0.984 1.136 0.705 1..0 I 6.687 0.066 1.040 0.738 0.795 0.032 0.271 .583 0.899 1.069 0.235 0..127 0.076 0.882 0.0 1_~5 __ 1 _ 3.729 0.121 2.723 2.331 0..0 .713 0.5 .178 0.083 0.339 0.0 m hosszúságban.172 0.611 0. 10. dc ammónia.184 0.3.204 0.181 3.023 0.337 0.0 I 1.204 0.848 0.541 0.0 mm falvastagsággal. 5.220 0.626 0.578 1.025 0.2.314 0.464 0.15 1.202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI..000 0.0 Súly.00 1.560 0. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3.32 0.975 1.390 0.019 0. az MSZ 3714/I-et). Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot.814 0. táblázat.0 .579 3.598 .388 0.484 I I 1. 160 mm belso átmérovel.942 1.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0.559 0.1.042 0.060 0. sósav. Korróziónak jól ellenáll.4. megtámadja.034 0.757 3.210 0.445 4.049 0.909 2.363 0.246 0.134 0.28 130 160 2.553 0.4.272 1.169 0.144 0. táblázat tartalmazza.950 0.221 o •• ri 1. kénsav stb. 2.509 0.257 2.

.15 - 32 -3538 '..92 5.62 2.0492 i 0.-----. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság. 0.11 - 2.32 __ - 1.23 -".:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=.68 3. I 0.59_ 4.9..=_-_-=-.50 0.-----.45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.23 __1.19 3.O_O-~_~-~~ =.68 9.53 2.0324 0.32 4.67 17.~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0.5 súly. táblázat. Turés mm 0.08 ~ - 0.0370 0.12- --'.03 2.0611 0.46 2.50 --.25 110 124 130 8.58 -=-- _ ~.- - 1.08 IO.89 I 5. kpjm 2.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0.-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=. SZERELVÉNYEK 6-54.76 6.-.0769 0.28 1.0 203 Kúlso átméro.50 - = .84 1=--__ ---=- .:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0.- ---l~:~ .25 0.0604 ±O.97 11.1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.2-7 .93 .23 0.=--.35 ±0.48 5.13 2.51 20.0192 .o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~.~27 .~.03 1.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O..57.~I~~.216 0.42 5.O1 -'.0349 I ±0.056 1· -.0751 0.28 --=--1 _0..20 -.32 1.0436 :_0._ .24 6.2~_~~ I 0. = 1_~:-O.68 3.64 6.--.101-.13 8.------.46 ~.87 -----4.0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.0548-i-o:068-1--0.34__ ~ 0.87 1.BO -4-.10 I 4.12 ----2.40 14.CSOVEZETÉKEK._=-~.--.0541 0.94 ---- .-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.04 3.98 3.36 - I 2.37 _=_1 5.0472 0.36_1_ 1 - 0.88 13.110 ----- 0.0 1.-. mm (túrésIO%) 1.26 ±0.105 _-=__ 0.. -1 685 ~ -ISO-'- -.45--=---=-----.20 0.2.75 3.29_ 7.-i-.0908 -0~131-<>'0\.5 3.37 4._:~~ - Tl.194---0:250.0156 0.119 0.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-.15 6.'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.-95.14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.82 ±0.147 0.1~-.---~----1.--O.----1-0.----------------- 3.75 i 5.-- = I - .0.__ I'~.3-74.0 2.0402 0.78 ---.

9 Üzem- 6-58.0 Pl ----10.8 3. csofalbevonat használatos. értelmezését J. 2. a nem oldható lehet hegesztés. a hoés ütésérzékenység. a 6-55. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz. forrasztás. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2.1 P. 6-57.6I I I -I -I 2. sima és jól tisztán tartható csövek..0 2. 0.. ANYAGAT méro... szagra. 5 mm falvastagság és 1. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55.1.45.5 6. táblázatban..4. + 5.0 2. Külsomm átméro.3 1.6 1. méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak..7 3. 15 mm falvastagsággal.0 2. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag.7 3.02. az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57..0 2.4. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is.8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso.06.0 m hosszúság. Korrózióállósága fol~g vízzel.. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés. táblázat). gozzel szemben jó.4.•. Az MSZ 7566 a lágy. Hátrányuk a csekély szilárdság.3 2. 160 mm átmérovel (6-56. táblázat). 2.0 6.03.0Kék--~------"-------.2 középnehéz I -------2.•.4 23. ill. 6. A polietilén csövek minoségi követelményeit.0 2. és 6-58. 5. táblázat.0 7.2. könnyen meg· munkálható.7 6.3 2.7 I Falvastagság.3 3. méreteit szintén szabvány rögzíti.6 3. 3 m hosszú darabokban gyártják. + 40 oC homérséklethatárok között használható. Kemény PVC csövek mérettáblázata 3. Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze. zánkban (6-55. 5. táblázat. táblázat). sa} tolás és ragasztás. mm -nehéz 4. Lágy PVC csövek anyagára.. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti.. 10.36. 100 mm belso átmérovel.0 2. Nem ég. könnyu.0 2.0.2. mm I 6-56.3 1. Savnak.7 2.. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro.6 2. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság. lúgnak jól ellenálló.6 6. táblázat.. de nem rugalmas. 6.0 4... 12. ..5 2.. ízre nem érzékeny.. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET. hidrofób.0 . • P" P•• P. Hazánkban még nem gyártják.3 4. táblázat.3 5.

Szukítokarmantyúk (6-105. ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása. ej 1 CSO. ill. 4lazakarima. A laza karima elonye a könnyu illesztés. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. Menetes kötések cso. 2944. ábra. ábra. s a két karimával a csovégeket összehúzatják. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és. bJ menetes merev karima. 2 aj b) 6-102.4. ábra. 6. b) ábra].2 peremes aj b) 6-104. 3 . Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. 3. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák. 2lazakarima.2. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso.2 peremes CSOVég. a hegesztheto toldatos karima [6-103.2. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102.2.) vagy fix karimák családjából a 6-102. c) ábra] alkalmazható. ábra. bJ kötés hosszmenettel: 1. 2995 stb. 5 csavarkötés. a) ábra]. Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú. 2994 szerint 01dandó meg. ej nyakas menetes karima 6-105. 2 cso. 6" átmérovel készülnek. b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima. SZERELVÉNYEK 205 6. esetleg ötvözött acél.CSOVEZETÉKEK. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103. b) ábra]. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové.4. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104. 3 karmantyú. 2 karima. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. 3 menetes gyuru. Az elozo kötési módtól abban különbözik. 3 karmantyú. Csokötés lazakarimával 1. kovácsolt acél. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101.. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 . A mereven rögzített karimák (MSZ 2911. A karimák anyaga acélöntvény. 6 tömltés. 31azakarima 6-101. Szukítókarmantyú aj 6-103.1.. ábra). Az ellenanya tömören zár. Gyártható tem- I . ábra. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104. csonk. b) ábra].

A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. ábra). ill. A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025). peröntvényként (MSZ 6020). A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. ábra. J anyás csavar: -# hollandi anya. 2 hollandi anya. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1. ANYAGAI 6-106.4. 2. ill. 3 anyás csavar. csobol (MSZ 6030).206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109. Idomdarabokkal. ábra. d) ábra] megoldás jöhet szóba. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés. és 6-108. fves hoJlandi 1 Iv. 2 T darab 2 / C) 6-109. ill. b) he8esztett cs6kölés V varratta1. c) ábra] vagy védotokos [6-109. 5 tömltés aj bj 6.2. ábra. a) és b) ábra szerinti kialakitás. b) hollandi kötés: 1 cso. hollandival készülnek. hol/andi kötés is [6-106. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107. Menetes kötések a) közcsavar.3. b) ábra]. ábra. -# 6-108.

V. ú'~~ >'.SZige.'" Q. A felerosítések számának megválasztásához a 6-59. 'ell csó górI'P. ábra. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . Ezt a problémakört a 11. 250 225 200 '" - 6.. a tömítés felfekvésétol és szorításától függ.-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110.3.If ___ -. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg.k.1 ' ~5:/ /. gumi.5 :~ . A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme.§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V. réz stb.0"\) ! I ~/ / J v1 1/. A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender).J :"~" ~~~<'h: / _ ~ . Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban.."~'i. papír.. Acsovezetéket a falra. szigeteléssei védve. szövetbetétes gumi (MSZ 2974)."/ f-.l~ '/.4. .~ 100 . szigetelés nélkül.'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 . .•• e.~.4. vagy csupaszon. Az épületgépészeti gyakorlatban papír.'/ /i/~~A //~~.$>.' . forrasztással köthetjük össze. azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683)... Épületen belüli megfogások. < I ~~ ~~/- -:><2- I /" .~..'-~("": ~ú'~'~~ 1.3. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol. azbeszt.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:. MSZ II 082).. ú' .4. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak. pont tárgyalja.-/". Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak. rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110. Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni. ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -. I/. Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek. "- ' '/ .y ~" c\".. . táblázat adatai adnak tájékoztatást. nyomása. Ritkábban külso térben.. Csoöálózat kialakítása A futo-.Y M~f7II / /V .h. ill. 6. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt..~ 2.___ V :--.. kemény tömítések az alumínium. ólom stb.. mennyezetre stb.SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei./~ ~~ l' . Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni. bor." .CSOVEZETÉKEK. ábra.. Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani.i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h.-ú'o ~/-' (O~.y ~V '/ O . a csoanyag fajtája.és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni.. fel kell erosíteni.• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:. t ~'--I- ! • '_ I I ".. /. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül. nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki. e I ' ///. bor. valamint mugyanta ragasztó kat is. gu~ mi (MSZ II 023. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén.~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1.. A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete. huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos. A lágy tömítés anyaga.::-"1 I "<..

31 3.07. 11955 19560 33376.06.//////// 40 I .~\J}6.29 64.13 kp/m 130.90 68..13.3 2.59.7 17.5 2.7 104S4.208 -H I--hossza.2525.112.7bJ9.7 1..311.1 25.4 25.3 8.16 4.4 26360 83SO4. hossza.2 8.6 12.2 9. / m V/zzel 55 137358. 2.//// töltött v. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'".8.6 2. kengyel.96 3.88. 9. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet.7 vezetékek~ 16698 0.8 3.6 kp/m T------.55.13 2 7.66206.9 3.48 14.36.5 55. ". Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI.8 226.7 I 1+2.1 3..8 17.0.5 6 101. 225.7O 1.8 ej3. töltött 158.8 11.6 5.8 d}6.70 6. 31.: .91 12. "~. 3.1 2.67.. Ib) kivánatos.1.4 34.28 9.2 a6lya.3 8. mm ""'/. x-.sólya.9 10. Cs6vezetékek .1 sólya.9 1984.09.77 2.49 3.~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi .2 94.7 4.8 4. :B j l' I .9 11.5.5 2.81 5.8 sólya. ábra.85.0)'//: 3.2. .6 ábrán láthatók.2 30(vezetékek 9.4 15855 45.3 5.4 6.//g6zvezetékekleveg6.+.3tám·. I1.8 6.1 5.9 v.9 5.25 2.3 SO27.7tám-6.7 2.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.5 4.5 Szigeteléa.1 0 4230vastapáp.33 51.1 2.. táblázat.8 m Gáz-.a) /////'//// .2 3.. 1.2 7 7..5 SO °Cig 'h/'.3 4.8 12.6. 3.99.0 41..15 5.2 7.0 idomacél talp.5 3.8 1 8..6 vezetékek 15.4 12. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.4 5. . / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6.

3 6.a. I súlya.9 2.\ 199 267 I 9. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114. Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":.5 8.4 6. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni.2 5.6 5.1 4.3 7.4 2.8 11.0 4.4 5.0 I I 3. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.1 4. gozt stb.4 -_ 10.1 8. ábra.9 4.7 3. üzemvitel függvényében gyakran változik.1 2. kp/m sága.9 --8-'1-11 8.7 7.8 5.4 I 6-113.3 7. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel.4 2.6 6.1 8.a.0 5.8 6. ábrán láthatók.8 3. 4 I I 3.9 3. horonyba fektetni.CSOVEZETÉKEK. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre.9 7. kp/m I .3 6. vastagmm I --- 1.7 5. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés .3 7. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz. Csovezeték hötágulása A vizet.5 4.4 11. meleg vizet. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- . kp/m támho:za.1 12.8 5.1 4.1 5. ábra). ill. vastagmm támho:za.4 2.0 10.6 6.0 5.5 10.2 8.2 6. ábra.4 I I 3.4.6 8. 1---------- támho":.4 5.7 9•.1 2.2 11.6 13.8 4.1' 13.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -.6 2.4 8.2 17.1 4. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be.2 16.7 7.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1.7 3. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.6 9.0 13.9 2. ezért célszeru vályuba. I súlya.7 6. támasztás konzolra 6.2 7.v.0 4.5 3.5 5.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából. Ennek következtében a hálózat hossza is változik. I súlya.9 2.6 2.1 7.5 9.1 2. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114.2 2. sága. kP/m.8 23.6 6.0 7. I súlya.8 18 22 29 37 48 I I I 1.9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1.4 2.5.9 2.

1.67· 10-5.45 5. értéke acélcsore 5. Elzárószerelvények H6mérséklet. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. értéke acélcsore 1. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása.56 1. C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60. a csorendszer üzemét biztosítják. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait. ex állandó. vörösréz csore 4. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok. közömbösítheto. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök. a hoszigetelés módját. amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják. ANYAGAI egyenlítoket. Felhívjuk azonban a figyelmet arra.8 /2. amelyeket a csoháló-. 10-5.1181 .7. tolózár. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61.4. szelep és csappantyú.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3. hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. pont tárgyalja. b állandó.és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély .31 3. 10-9. m.4. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás. ill. 10-9. szabályozzák. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható.17 1. méretezését a 6-10. táblázat. megválasztását a 11.7. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei. táblázat tartalmazza.3.26 . Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6. és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg. fejezet tartalmazza .6.210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60. 6. 6. táblázat. vörösréz csore 1.8314. technológiai kérdéseit. táblázatban 6ri 6-61. A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását.3. ill. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel. ill. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten. zattal szemben általában támasztunk.03 .4. nl. oc.

100 mm méretben karimás kivitelben készülnek.ábra.megfelelo kivitel esetén . Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. ábra. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés. 2" között menetes. Muködtetésük szerint kézi. Csapok. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek. SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-... Különféle kivitelben készülhet. ábra). . Szelep . ábra. ábra szemléltet.. A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres. A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el. MSZ 48 477) beszélünk. Csap 1 csapház .bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható. tölto-üríto csap (6-117. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. kis ellenállás. nyomáshatárait az MSZ 4563. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol.és tuszelepet (6-121. A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható.ábra). kúp. kevés karbantartási igény. kötése a csovezetékhez karimával [6-118. A csap szokványos kialakítása a 6-115. tömör zárás. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. A szelep- 1 3 --. A szelepek csatlakoztatása. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett. 2 forgó. könnyu kezelési lehetoség. A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek. A hazai gyártású csapok 1/2. színesfémbol készítik. bronz vagy nemesacél.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas. ábrán látható. ill. Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. távhajtású szelepeket ismerünk. 0 15. Háromjáratú csap ábra. szabályozó. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-. ábra.. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115. Szelepek. ábra). A mozgatóorsó sárgaréz. 3 alátét. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. Kazánbiztosítás (szabályozás stb. Egyenes szelepet a 6-118.és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122.--6-117. mechanikus vagy. b)ábra](MSZ 12130). ill. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni. Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. ábra). A legegyszerubb záróelem a csap.CSOVEZETÉKEK. újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. könnyu szerelhetoség. A csapok anyagát. de eloállítanak hegesztett házzal is. Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság. a szeleptányért szintén ötvözött acélból. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476. 4 anya 16' . 6-116. A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért.

3 szeleptányér . Egyenes szelep ll) 1 szelepház. MSZ 13 130-13 132. Ferde szelep . . nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. nemesacél vagy bronz. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A névle- ges átmérot. ábra. 2 felsorész. vagy:az A. 6 anya. Különleges szelepek. 2 am.. 5 k6zikerék. ábra. b) 1 ház. ábra. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118..és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. A futo. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el. temperöntvény (NNy 320). A 6-123. ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. MSZ 7390-7399. A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak. A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. MSZ 11106-1108). am. A szeleporsó anyaga acél. szürkeöntvény (NNy 16). 3 szeleptányér. 6-119. 7 tömítöszelence.

A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133). 3. A szelepházban csapforgót helyeznek el. ill. 6 szelepúléa. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121. és 6-125. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. ábrán láthatjuk. ábra). Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep. Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó. ill. Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. ábra. 5 szeIeptányér.CSOVEZETÉKEK. 2 orsó. Ezek körébol a 6-127.az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. ábra. Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124. Háromjáratú 6-122. ábra. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. -1 kézikerék. 7 tömszeleoc:e . Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható. Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház. A 6-128.mint beiktatott többletellenállással . Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval . zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki.__ A6 -c 1 6-123. 3 felsorész.

ábra). ábra. To/ózárak. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges. \. Az elobbi a fixorsós (6-129. 4 fojt6henger (csapforlI6). Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129. . 40 60 1 \20'\00 -\. Peets-tolózárat (6-132. """"'" L \_\ " ~ . hiszen ezek a lakott belso térben vannak. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza. egymásra felfekvo gyÜrupár adja. kötése stb. 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak. A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú. 3 szeleptányér.'\ \ -" . nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan. ~\ o 160 .. bJ eayenes szelep fojtási görbéi . 2 fotsorész. I \ .1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125. A csaphoz hasonlóan. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124. o I - . mint a szelepeké. A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. azonos az elozokben ismertetett szelepekével. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják.\ '\ \\\.\ 1. 4 fojt6henger (csapforg6). Áramlási ellenállá· suk csekély. nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. esetleg hegesztéssel kötik. 3 szeloptányér. típusait az MSZ 2877. névleges nyomását. 2 felsorész. 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. ovális házú (NNy 16) és lapos házú. ábrán lát· ható. ."\.: --- 1. menettel. ábra) korábban gyakran alkalmazták. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár.120 'R-.. ábra). 5 ors6. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún. 12 11 . 5 orsó. A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. ábra). A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. orsók és szelepülések) anyaga. 1. A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú. alkalmazási területeit az MSZ 2878.'\. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni. \0 r-++10 I . A tolózárakat a csovezetékhez karimával. ábra.214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.\ . 180 1---'. A tolózárak anyagát. (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. ábra. beépítési helyigényük is kedvezobb. ~--. Elvi kialakítása a 6-131.

sugárveszély stb. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház. ábra. gázszivár-. szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. 4 kézikerék.talános követelmény. ábgás. 5 tömszelence.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés. Ha az elozok. de közvetlen kiszolgálá. Tolózár . 2 felsorész.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. bizben bemutatott csapokat. ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. ábra. akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI. ábra. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti.ra). A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség). 7 záróteat. 8 záróllYlIrú .) vagy nehezen megközeIíthe. Csuklós kapcsolás 6-129. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép. hogy a feladat könnyen. suk balesetveszélyes (magas homérséklet.tyúval vagy csuklóval összekötve. bJ szelepséma. karmanerot igényel.CSOVEZETÉKEK.128. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133. Ennek elemei acélrúd vagy cso. 3 orsó. esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. 6 orsóröpft6.

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

Yb a mért folyadék fajsúlya 6. U csöves nyomásméro 6-196. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós. ábra. ábra.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.vagy folyadéknyomás membránra. Csorugös nyomásméro -. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el. szelencés nyomásméro ben a gáz. amibol a térfogatáram számítható.5. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi.4. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 . Térfogatáram-métÖ muszerek. ábra. hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. ábra). rugalmas falú szelencére hat.7.'Ib t~l 6-193. Y. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. Mérofolyadékként használható gáznemu anyag. a méroszukület nyomáselvételi pontjain. A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. ábra). a szá· raz gázméro. ill. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194. ábra. Kialakításának elve a 6-194. Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. lényegében membrános köbözo (6-197. ábra). A membrános. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra. ábra). Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok. A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. levego is. a mérofolyadék fajsúlya. Fordított 'tp. másik csoportja az áramló közeg sebességét. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195. Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. ábrán látható. pl. 6-195. ill.

.. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek. amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ. Csak tiszta levego mérésére alkalmas. ábra. ábra). stopperórával mért . Az anemométerekkel meghatározott . A rotaméter függoleges állású.5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer. Mérl5feje villamosan futött izzószál. kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0. ábra).. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk.1. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható.idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. Közegáramlás sebességét méro muszerek. ábra. Légsebességmérok. 10 mis) használjuk (6-200.és pl. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3. mert kezelése egyszeru.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége. Lapátkerekes anemométer 6-198. ábra. Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre. méroszáj. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri. Kis légsebesség (0. Mérjük a . mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel.. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer. és használatához nem szükséges különösebb szakértelem. ábra). I I W i i I t * 6-197. Méroperem. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200. A mérés lényege. Igen elterjedt a légtechnikában. Számlálómuve a fordulatszámot mutatja.5.. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199.

. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. ábra). a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják .6. állandó átméroju és zavarmentes legyen. Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso.7. a 2. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. 2 6-201.7. (2-7) kifejezéssel számítható.7. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere.4. amelynek orrában vízgyujto tér van. Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6). ajánlatos olyan Prandtl-cso használata. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. A torlópont kivezetése az össznyomást. 02-' H2-tartalmának meghatározása. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi. valamint térfogatáram meghatározására. a palástfuraté a statikus nyomást. Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk..4. Ehhez a mérési hely elott legalább 10 .7. ill.FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 1 méroellenállás . Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával . Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo. 5 terhelo-ellenállás.. 4 ellenállás. Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni. 2 összehaso• • lító ellenállás. Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni.3. elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok. ezen a hosszon belül sem szerelvény. a statikus. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen. a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges. pontot). ANYAGAI O. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik.8. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. ábra szemlélteti. ennek integrált érté két.3d 7 6. . a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges. sem más zavaró elem nem lehet. amibol az áramlási sebesség számítható (1. 20. Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének. akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. b) négy gázkamrával . A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. ábra. Az egyik a mérofej homlokfuratával. 6.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto. A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra. 3. ábra. Kis méretu berendezésekben az össz. 6. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). 6 rövidrezárható galvanométer . méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget). Ismertek tisztán mechanikus. Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. ~ BV ~ BV a) 6-202. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen.4.4. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk. ill. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos. A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. elsosorban COl' továbbá CO-.

A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. 6.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be. A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani.2. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk.5. Mér6perem is alkalmazható. 6. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. ill. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. ill. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas.5.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek.5.5. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni.7. ill. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó. 6. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik. A kazán huzatát is ellen6rizni kell.4. Olaj. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi. . A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. 6. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak.5. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik. Melegvíz-.7. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is. ill.3. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja. manométer.7. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni. Készülékek muszerezése 6. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi.7.7.1. az energiafogyasztást mutató. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni.

és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad. összehasonlító szerv. surített levegovel (pneumatikus). emberi (kézi) beavatkozás nélkül. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6. ill. a szabályozott szakaszhoz. rendszerint szelepet.8. ábra. külso zavaró hatások ellenére. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl.246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. beavatkozószerv. folytonos muködésu szabályozók. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók. . Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat.1. a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. Keveroszelep 1 hidcgviz. Utóbbiak lehetnek arányos (P). ill. ún. nedvesség-. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo.8.1. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják.2. Futoberendezések automatikaelemei 6. a holeadó és csovezetéke.2. arányos-integráló (PI). értéket beáJlltó szerkezet. biztonsági szabályozókat. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo. a membrános vfzhiánybiztosító stb. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol. 4 homérséklet-érzékelo.8. arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. ill. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét. Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont. Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt.8. nyomás stb. 2 melegviz. valamint villamos energiával. 6. 3 --- 4 -1 2 . ANYAGAI 6. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul. Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri.8.2. A 6-203. Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség. ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket. integráló (1). ábrán keveroszelep látható.2. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók. Homérséklet-szabályozók. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat.vagy energiaáramot. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet. térfogatáram-.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. 6. ill. a szabályozott jellemzo . a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. 3 kevert viz. szintszabályozó stb. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. valamint a futött helyiség. 6-203.pl. nyomás-. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. homérséklet. Helyiségfutés esetében pl. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása. A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu).

ábra. 4 öSS2ekötö vezeték. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. ábra. Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. ábra. p. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. és 6-207. ábra. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. Megkülönböztetünk átmáraló. ábra. Pl bemenönyomás. 6IneBÖz6nyUás. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. ábra. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken.és beáramlószelepes szabályozókat. ábra. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó. kimenönyomás 6-'1m. Pl bemenönyomás. 5 differendálótag. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. ábra szemlélteti. p. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. Olyan mennyiségszabályozó. Súlyterhelésu. Gázmennyiség-szabályozo . A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi. A membránt nem a gáznyomás. Mennyiségkorlátozó. függetlenül a közegnyomás változásaitól. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204. Nyomáscsökkentok. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206. Mennyiségszabályozók. kimenonyomás Nyomásszabályozók. ábrán. A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása.FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. Az elobbiek a szabályozó elott.

ábra.•.1. A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet. A 6-211. Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209.~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel.nem .* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi. .8. c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti. bemeno és kimeno jelük . ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel. a). Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210.. Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik.•. .8. felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet..6. amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású. 2 kondenzvíz-tápszelep. ábra. Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó.. Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás. 6-209. de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása. Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók. Érzékeloszervek fajtái. akár folyamatos müködtetésre. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet. engedi túlIépni. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek. Tartály folyadékszint-szabályozója.EK SZERKEZETEI.. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez. szabályozók ese- aj 6-211..•.. Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6.•. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0. 1/ " I . b). Erzeke!' ~ Oc . 4 csatlakozás a kazán vízteréhez .EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók. ábra. TI" 6.. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210.. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez.. " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . Kétállású.~ -~ Blme/all maximumát _".~ .változtatására használják fel.248 FUTÖBERENDEZÉS'.3. ~. esetleg indukció vagy kapacitás . . ábra.'-. ábrán. Nyomásdifferen.

•.. ~~ Csd'membrtÍn -e:. ~ Pa ...::. ~ m Kime nokl ni}el '"'fj ..~. ~.~ --Pa Im m3j."nion"ó ~ógY'.----. " t:> Erre] .~---.FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •.•. .~ t:J lrze..•.'. .. ~-\) l/mll BuborÚold lemzo . hj t:J --...lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~.n7 'mro -"'" .3/s .. ~elfelj A kesru/ek.m . -~ " ..•.~ ~ " ~ ..------------... ~rn t:::-<::> 1.. ii '" ~-~ ~8.szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ ..~ ~ 1::: -------. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I . I 1.reJ . I -=---...~~ neve r..-Vszó ----..--=-.slm e) .----.----------~~-----'--.. eglJs~ ••.-------~--. I f ~ 1 m.Pa .... .keltjcl..------.•-. ~ I~ -~ . .~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . 1::: ----~~ ~ . Harangt/Pusu n!Jomasmero 1._--------.. " 1::: Pa I In -~ . fa I m ~ ~~ _~erem . AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A . ~ ~ .. keszulek voz/% Paes neve I I .------.. .. m . <::: 1 ..'" . :::.rú Q .

É érzékelo. 6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. ábra. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával. Rio Rz• R3 cI\cnálIás. kapcsolás. 3 differenciálrelé. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212.250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. D di1fcrenciáIrelé . 5 visszavezetés. M szervomotor. 4 szervomotor. ábra. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I .

Szabályozók ben a 26. Ezt szemlélteti a 6-213. kí-be mágnesszelep. 8 táplevego . 6 visszavezetés. 4 fojtás. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216.3. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215. ellenállást láthatunk. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok. csolását mutatja. A 6-212. l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni. középállásos galvanométerre vezetjük.adatot lehet ellátni. 12 kis méretu villamos futotestek~214. 3. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel. 2 kapcsoló.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl. A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. E forrasztási pontok a 11. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6. ábrán. . Ellenállás-homéro esetén . A középso ábrán két.átalakítójának kapcsolását szemlélteti. amely a 6-7 ponton jelenik meg. A merev visszavezetés. ho~lemet stb. fejezet tárgyalja.2.8. ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. ill. Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. ábra). 5 mérohíd. ábra. ábrán. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva. 7 beavatkozöszerv. ábra hazai gyártású. ábra. Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves. ábra. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót. ellenállás-homérot.

ANYAGAI b a f g 6-216. ábra. a hid kimenofeszültsége zérus. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás.1. b váltakozóáramú csatlakozás.höméro.. 6-218. egyszeru vezetékként vi· selkedik. h méröhid kapcsolva. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. c érzékelo. -L_-Q \ 01 -+--. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes. Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". ee 7 6.. j bifiláris hidellenállás. 12 villamos tUt6test .------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I . A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse.---t. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes.J 6-217. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be. ábra. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. a hid egyensúlya fel· borul. s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér. Rendszerint a szelep kinyitását. Ily módon a r------. 2.FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Beavatkoz6szervek 6. ábra.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak.4. e bemenet. 4 ellenállás. I . a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak._J I -}-D: OJ I: -r----. d lágyvas rudacska. 3. a termoelem termofeszültséget nem ad. 6.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----. ll. 8 méromlíszer. 10 h6elem. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal. 7 hid kimeno jele. g induktivitás.4.8. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket.8. 5 potenciométer. 9.

hogy a villamos áram kimaradása. geometriai méreteitol függ. ábra. esetleg csigahajtással csökkentik. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni. a kvadtatilgJs.4. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- . esetleges üzemzavar stb. A gyakorlatban a lineáris. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". 6.8. Elvi vázlatuk a 6-220. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti.2.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok.4. Ezeket attól függoen alkalmazzuk. A másik. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek. A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek. ábra. A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. serleges forgórészu motorokat használnak. Csappantyúk muködtetésére is használható. Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. Fordított muködtetéssel is készülnek. ábrán látható.8.tltek el. legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. A 6-219. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol.3. 6-220. 6. a szabályozási kör többi tagjával együtt. kondenzátoros segéd-fázistekercses. Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test. mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése.

ill. T abszolút homérséklet. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet.0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés. v. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben . kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1.16. m3fs. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. m'/s. nyomáson. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. .-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók. kv. kg/s. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr. p.81 N/cm' és .81 .dp=9.=9. m'/kg. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük. O DC). 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén.88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (.103 = 0.. kg/s.teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében. csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-. N/cm'. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. mtel goztömegáram telített állapotban. K.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Nfcm'. táblázat. A lineáris. Nm'fs. 10' N/m'). A 6-67. A tartozik. P. 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben.438mtel JIP2L.311 VV2 Llp in =0. fajlagos goztérfogat p. térfogatáram. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges. abszolút oyomás a belépésoél. "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr. zás tartozik. Nfm'. ábra. O oC). ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. " a közeg fajsúlya. 6-221.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú. Ezt tartalmazza a kv szelepállandó. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. ANYAGAI 6-67. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. ábra szemlélteti. goztömegáram. N/cm'.JP • 2Vn 0. abszolút oyomás a kilépésoél. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza. különbözo közegek esetére. N/m'.dp nyomásesés a szelepen.

nyomáson.. fajlaaoa iröztérfogat p.:l ~ . A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4]. ~ ~ ~ 20 _t5. 'l. '. ata. Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep. 40 S 60 80 . kp/Nm'.6 P2LJp 514 = 2VnYynT P. térfogatáram. . O 700 Szelepeme/kt:des.'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm'). abszolút DYomása bel6pésnél. m'/kg.::. kp/dm'. a) 6-222. abszolút hom6rséklet. aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr.. O oC). 100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/. at.. ábra..FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22. K.enlöszázalékos sze1ep . bJ Sze/epeme/kedés. m'/h. göztömegiram.• 100 --. ata.4PI LJp m~ m~ 2VnYY. p.4YP2LJpLJp 31. normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr. " L1p "n v.- kv Ji' Vn . abszolút nyomás a kilépésn61. kp/h. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy. O oC).Vn~ Vn~ 22. [12]. Nm'/h. T • Me~gyzé$: .. ro'/h.. [6]. a közeg fajsúlya.'"> . kp/h. telitetta6z-tömegáram.6 2niteJ = 31. DYomásesésa szeJepen.

táblázat. Xkl kimeneti jellemzo. a mért jellemzok.256 6-68. lineáris lyozásban X. X. vezeto jellemzo. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. X" X. egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. . kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris.

Az eltérés annál jelentosebb. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki. % 6-224. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély.. amelynek során az anyag tönkremegy. aj és bJ ábra]. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel.a 6-222. Korrózióvédelem 6. A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok. A gázok (pl. a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68.9. Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds. holeadók) szabályozásakor létrejövo.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel. O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos.1. táblázat nyújt támpontot. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep. aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. Látható. ábra). valamint a fogyasztó ellenállásának összege. 6. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol. ábra). ábra. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak. b J ábrát].. Q a készülék . A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- . azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222. A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás. hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. hoteljesitménye o 6-223. csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe. ábra.9.

gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész. a vason azokonelektromosSzegecs.FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban. Pl.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl.szellozése nak polírozott Savállóionú. ANYAGAI 6-69.vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb. centrációjúsugárzásnakoldatban.berendezésekenhelyzet.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek. -- korrodálódik ziója. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut. táblázat. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo .passziváló létre. berendezéseken.ság kilép a fémbol részek polírowttközött. Jólhe.

Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. a csapadék). A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása.KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6. amely a további korróziót nem akadályozza.2. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén. valamint a víz. korróziós folyamat indul. hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul. ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. Néhány fontosabb fém korróziója. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só. hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69. A talajban. alumíniummal. a korróziót. 80% felett ez még intenzívebb. Az alumínium korróziója. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-.). Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul). másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. horgannyal érintkezve. Helyi elemek kialakulását segíti elo.9. vízgoz.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. . eutektikumok stb. A felületre tapadt szilárd részecskék (por. A réz korróziója. sége közötti különbség következtében. Ezek a kis galvánelemek pólusai. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. Ez kazánrobbanást. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. amely a további korróziótóI megóvja. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van.9. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul. Lúgos kémhatású mésszel. ötvözetek szilárd oldatai. 6.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek. hamu stb. Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. ezzel lassítja a korróziót. ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések.3. következésképpen a fém oldatba megy. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat. A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén. Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. a fémfelület anódként viselkedik. ezek korrózióját jelentosen növeli. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. Vassal. Tekintettel arra. kén-dioxid stb. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. táblázat foglalja össze. Rosszul szigetelt villamos vezetékek. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. zárványok. Azokon a helyeken. korrodálódik. azonban ez általában nem elég hatékony. a védoréteg megsérül. A kazánok vízzel érintkezo felületein . A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. A vas korróziója. falakban.

2 . hidraulikus emelok. táblázat....szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok. Ez is erosen mérgezo Foszfátok. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal.. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3. táblázat. polifoszfátok Fe 25 . savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság. ivóvíz-vezetékek.. 6-71... ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium. könnyufém alapozó.150 védelmére. lenalkidos bauxitvörös..5% . elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg. vízhutéses motorok..4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav.üstök. minium. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége. Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek. nagynyomású csövek és kompresszorberendezések. 300 I Kémiai revementesítés 10. 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések. savval tárolók.. mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát. hutovizekhez adagolva.. . hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre.. ANYAGAI 6-70.. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1. ellen véd2 3 savval felüfelület.. sav.260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.130.vagy kálium-kromát Fe Al 400 .... hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére... Várható rakra I I/ 2 .. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1.4 még 1..közeg némi 1/2 . futoberendezések.....4.2 klt goz I Goz-távfutés 250 .. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg.

ill. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket. táblázatban található. 6.) alakjától. A hatásfok kifejezés félrevezeto. A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb.) energiavesztesége. Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6.KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét. energiaköltségektol. HOSzigetelés A futo. 6-73. technológia. valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72. az üzemvitel módjától. 26 m 2. A formulák a védett felület (cso.10. henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható.1. a beruházás évi leírási) költsége. az üzemköltség. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés .. tolózár stb. W/m2 (kcaljh m2). zsíro~ olajok felhasználása •. 3 m .) energiavesztesége. táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku. élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól. tartály stb. görbültségétol függoen választhatók.. táblázat). mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok. ill.. A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják.festékbevonatok (6-70. 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak. Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg..és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani..sm 10"/0 . fordítva arányos az energiaveszteség.7.9 m 112. mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI.) nem szigetelik. A 6-73. Energiaveszteség A futés. (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. Tekintettel arra.. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez. tartály stb. A korrózió elleni védekezés lehetoségei. kémiai felületvédelem •.. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill.5 . A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma.. 3 m 15 . hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár.10"/0 s.fémbevonatolás . Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében.. táblázat).... a választott szigetelés (anyag.10. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto. meghatározható az optimális szigetelési vastagság. Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). táblázat. 9 m 1m 1m 2. W/m2 (kcaljhm2). készülék stb. katódos védelem•. tartály stb. átlagos szigetelésu csohosszakat. (6-25) ill. Ez az energiaveszteség. A szigetelésannálhatékonyabb.) energiaveszteségét.. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71. ben csökkenti a szerkezet (cso.. szerelvényeket (szelep. q szig a szigetelt szerkezet (cso. A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4. Helyesebb hatékonyságról beszélni. .

.--. 'lJ Homérséklet-különbség. "I/zn -3.79 ~71 5j-. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható..--..04 0. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés).--.--.08 II I I0. Hátránya. 250.10.139 0.12 I 0.4. 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható.2.139 0. Néhány . Elonye.hagyományosnak tekintheto . Hátránya.139 I O.09 so ISO 120 100 I 0. ANYAGAI 6-72.72 90 81 -. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 . és a szerelvények egy. szeru eszközökkel nem szigetelhetok.és ömlesztett anyagos szigetelés. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül.08 10. 100.12 kcal/mhDC I 0. Hoszigetelo anyagok. szálas. Szálas.12 0. szigetelési eljárást alkalmaznak.FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3. és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre.09 I O..08 I 0.57.12 ~ 0.04 0. 6.046S I 0.~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 . általában kovaföld alap- anyagú. . eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot. A szigetelés batékooysága. tömlo.5 . táblázat tartalmazza. A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével.--.--. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore.139/ 046S 0. A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban.----. A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb.--.09 '1 I tényezoje O. oC I 0.046S I W/mK I 0. és az elemek javítás után újra felhasználhatók. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik.és kötoanyagot tartalmazó habar· esok.09 Csoméret 3/8.5.dI. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik. hogy az idomok törékenyek. hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától).hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74.70m~-lzo"78~15-130 40 76.--..~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ .046S I I 0. táblázat.80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 .. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra.--. Képlékenyanyagkeverék.és fonal- .04 anyag I hovezetési 0.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51.

HOSZIGETELÉS 263 6-74.077 0.180 0.horganyzott dróttal rögzítik. táblázat. és igen ked.036 0. Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek.042 0. kép-szigctcloanyaa-. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako. -. 0. tuzött paplan szigetelések.039 0.122 0.063 0. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ.110 0.· 000 o•• 0.170 0. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván.134 °C-ig250 35 maz-ható.033 0. Az egyes rétegeket .053 0. 450 300 HovezJDtési tényezo.124 0.113 0.anyagot használnak fel.038 0.099 0.szükség esetén .043 0.közepes 380 ---.031 0. 15 11m vastag 500 alumínium fólia.062 ség. szemcsés. a helyszínen szabhatók. Hézagmentes szigetelést ad.085 0.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak.050 0.oC ---'-... T orokgázpernye Parafako. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal.066 0. A külso felületet eros lemezburkolattal védik.029 0.87 120 145 --1 100 186 .0 o o •• 000 •• o .00 00.093 0. • 000 o. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I. A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül.Af6-homérséklete.070 0. Hátránya.085 0..mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el.200 0. A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy . expandálttekkel tekercselik..037 0. szálas anyagot töltenek. Anyaguk általában üvegszál.052 0.064 0. Külso héjként . Fonal. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben. különösen mechanikus rezgé.alakú felületre felhordható. vagy gyúrt állapotban helyezik el.. Ezeket meghatározott méretre elore gyártják. sával hordják fel.075 0.045 0. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya. azbeszt. üveggyapotból készített matrac.055 0. A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo.028 0.163 W/mK.150 0. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe. 0. rostos. kcal/mh oc 0. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa.rögzítik.textilkötelékezést. Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök).300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg. gia a Limpet-eljárás. ko-.096 0. gipszhabarcsot használnak és mázolják..foképpen idojárástól védett helyen .047 0.130 0. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek.Stir6.60 Kovaföld.0 • --- -- --- . s fennáll a táskásodás veszélye.. 3 700 0.092 0.--- 000 •• 0' o o.055 0.040 0. .068 0.072 0. A hoszi.. 0. Tömloszigetelés során ko. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát.056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége. Az ALFOL szigetelésnek kedvez. •• •• 0o0.211 0..044 0.078 0. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7. .

Budapest. 1972. köt.1. Aufl. Muszaki Könyvkiadó. Oldenbourg. Tankönyvkiadó. [2] Egyedi L. Tankönyvkiadó. 1. [5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje. tartályok.: Épületgépészeti kézikönyv. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. N. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. Épületgépész méretezési táblázatok. 15. Muszaki Könyvkiadó. 41. 1963. köt. Muszaki Könyvkiadó. [9] Merryhdrt J.3. 2. Tankönyvkiadó. Danfoss. ponthoz: [I] ten Bosch. Budapest. Melegvizfutések. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. München-Wien.!. köt. Muszaki Könyv· kiadó. ll. Berlin-Heidelberg-New York. Budapest. [7] McAdams. 1%4. Mérnöki Továbbképzo Intézet. köt. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. [5] Kamenyev. (Egyetemi jegyzet. (1971). [3] Hajdú lapradiátor. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai.und Klimatechnik. Buda· pest. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Springer Verlag. Tankönyvkiadó. Katalógus és kezelési utasítások. Budapest. Nordborg. R. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés. G-56. köt. ponthoz: [1] Egyedi L. 1.) A 6. 1970.: Hoeromuvek csovezetékei. Muszaki Könyvkiadó. [11] Pattantyús Á. könyve. 4291. 6/1-6/2. (1964-tol folyamatosan.) Budapest. kötet. Tankönyvkiadó. 1-11. 1972. 1964. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Budapest. [11] Ölbrennertypen. [3] Hocserélok. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus. Budapest. G. 1966. 1970. Springer Verlag. 1971. Budapest. 1%3.) Budapest. Budapest. Bd. A 6. (Egyetemi jegyzet. Muszaki Könyvkiadó. 1971. Budapest. [2] Egyedi L. Budapest. K. II.und Klimatechnik.: Otoplenyie i ventiljacia. Springer Verlag. XX. [3] Hirsch E. Aufl. 1965. Düsseldorf. [14] Raznjevic. Muszaki Könyvkiadó. 1971. 1970. és szerzotsai : Központi futés. 1967. 6. Tankönyvkiadó. 1967. 1964.2.und Klimatechnik. köt.und Klirnatechnik.:. Tankönyvkiadó. H. Budapest. G87. Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. Budapest. Budapest. [7] ÉTI kazánok ismertetoje. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések. [7] Macskásy Á. Berlin-Heidelberg-NewYork. McGraw-HiII. [4] Hocserélok. FUTÖBER gyártmánykatalógus. kiad. Budapest. 1968. Mu' szaki Könyvkiadó. [12] Heizöle. Budapest.: Gépész. P. Muszaki Könyvkiadó. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.: Heat transmission. Tankönyvkiadó. 1971. Budapest. neubearb.:. 1975. (Egyetemi jegyzet. [4] Homonnay Gy. II.11.: Hotechnikai táblázatok. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. Oldenbourg. 15. W. Budapest. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje.4. Tanulmány. Budapest.: Épületgépészeti kézikönyv. [9] Bassa G. 1963. Épületgépészet. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. köt. Építoipari Tájékoztatási Központ. [5] Kalorikus berendezések. ANYAGAI 6.és villamosmérnökök kézi. 1972.: Épületgépészeti kézikönyv. Muszaki Könyvki"adó. neubearb.) Budapest. Berlin-Heidelberg-New York. [10] Ory R. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. BME. 1965. 1970.: Olajtüzelésu ipari kazánok.: Gépelemek. tartályok. R. FUTÖBER gyártmánykatalógus. karbantartása. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. [16] Homonnay Gy. Muszaki Könyvkiadó. r. [10] Pribék P. ponthoz: [1] Arnold K. 1964. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. 1965. 1974.: Vegyipari csovezetékek. 1963.: Olajtüzelés tervezése. 1957. 1970. A 6. B. Tervezési Segédlet. München-Wien. Danemark. . 1974. Muszaki Könyvkiadó. M. . New YorkToronto-London. Budapesti Vegyipari Gépgyár. kivitelezése.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. [13] Hausen: Ölfeuerungen. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1953. 1970. Budapest. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. Shell Katalógus. IRODALOM A 6. Budapest.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Muszaki Könyvkiadó. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. [8] ERKA kazánok ismertetoje. [15] Popa. Budapest. Tankönyvkiadó.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. [6] Magyar Épitoipari Katalógus. 1959. 2.-né: Távfutések. Moszkva. 1959. Épületgépészeti Tanszék. és szerzotársai: Ipari égok.

[9]Gruber J. 1974.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. [12] Borgwardt. 1967. Muszaki Könyvkiadó. G. Springer Verlag. Berlin. Budapest. [4] Egyedi L. Budapest. 1960. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [7] Pattantyús Á.1968. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig.5.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. Lüftung und Klimatechnik. 1967.: Irányítástechnikai jeladók és relék. 1964. Muszaki Könyvkiadó. [3] Csák/-Bars: Automatika. 1974. Budapest. 1973.IRODALOM 265 12] Raiss. 1964. Budapest. Maschienen Funda[8] Sorge. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.: Csovezetéki szabványok. Theorie und Praxis. Düsseldorf. 1963. 18] Szabvány jegyzék. 1952.7. 1968. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek. Berlin-Heidelberg-New York. W. és szerzotársai: Ventillátorok. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.und Klimatechnik. Budapest. H. H. [2] Szotszkov. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások. 1946. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó.: Gépész. 2. Budapest. [9] Automatika elemek katalógusa. A 6.und Lüftungstechnik. 1955. B. G. . Springer Verlag.: Zajtalanítás. Muszaki Könyvkiadó. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867). Budapest. [6] Reinders. Budapest.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei. 1. Budapest.969. 4 6.: Villamos motorok önmuködo vezérlése.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. Táncsics Kíadó. VDIVerlag GmbH. Budapest. 1964. méromuszerei és [3] Fa/tin. 1964. [13] Ze/enka L.: A villamos vezérléstechnika építoelemei. 1961. München. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. 1970.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai.: Villamos berendezések biztonságtechnikája. Budapest.: Gépészeti lengéstan. [7]Rausch. München-Wien. kézikönyv. 1957. [3] Egyedi L. 1967. 1967. 1965. 1952. 1974. Budapest. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. [2] Makku/t M. Verlag Technik.und Sanitartechnik. Futés. S.: Épületgépészeti kézikönyv. 1968. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. VEB Verlag für Bauwesen. Könyvkiadó. Tankönyvkiadó.: A muszaki lengéstan elemei. A 6. Budapest. 1.: Gép.: A gázelemzés méréstechnikája. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.és turbinaalapok számítása és tervezése. Budapest. 1963. 1967. [13] Építoípari katalógus. Irányítástechnika. 15] Taub L. Muszaki Könyvkiadó. 1965. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. [ll] Mohanov. 16] Vörös1. kötet. 3. Budapest. W. Budapest.: Kínematika és kinetíka. Budapest. [2] He/m L. H. Budapest. R. Tankönyvkiadó. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa. Tankönyvkiadó. Muszaki [14] Szentmártony T. 1. Magyar Szabványügyi Hivatal. [9]Gottschalk. 14]Schwaigerer. [10] Fábry J. kiad. ponthoz: [1] [6]Major S. Akadémiai Kiadó. Futés~ és légtechnika. 1959. pontJlOz: [1] Makku/t M. Budapest. Budapest. 1963. köt. E. 1953. kiad.: Gumirugók. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Düsseldorf. Építésügyí Tájékoztatási Központ. A 6. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1967. Berlin.: Rohrleitungen. 1974/75. V. P. 7. Budapest.: Áramló mennyiségek mérése. Muszaki Könyvkiadó. A.: Gépelemek. ÉTK. E. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.8. Oldenbourg. 1975. Budapest. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. [8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Budapest.és légtechnika. R. Budapest.: Schwingungstechnische mentierung. Oldenbourg.6. Budapest. ponthoz: [1] Oppe/t. Berlin. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto. Muegyetemi jegyzet. VOIVerlag. 1964. 1970. 1974. Nehézipari Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1959. Tankönyvkiadó. Sz. 1972. Budapest. [3] Muttnyánszky Á. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung. Budapest. jav. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [4]Muttnyánszky Á. 1971.: Ipari folyamatok muszerezése. 1960. [5] Pattantyús Á.és villamosmérnökök kézikönyve.: Die Heizölfeuerung. 1963. Lüftungs. Budapest. 1956. [6]Petrov. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Budapest. L.

Budapest. Braunschweig. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából. Ill. 1967.: Gépész. köt. 1956. 1967. 1964. Muszaki Könyvkiadó. G. [2]Egyedi L. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika.: Gas. Wasser. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. A 6.und Sanitiirtechnik. Muszer. fejezet: Bdcskay Gy. ponthoz: [1]Pattantyús Á. Összeállította: Sallai Gy. 1974. 1961.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Oldenbourg. (Kézirat. köt. Budapest.: Klímaberendezések. Iparterv. Düsseldorf. Muszaki Könyvkiadó. 1966. Muszaki Könyvkiadó.: Szervetlen kémia. Budapest. Akadémiai Kiadó. Lüf. Muszaki Könyvkiadó. A 6. Futés. Budapest. Lüftung und Klimatechnik. 2.10. 1963.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai. Oldenbourg. 1966. [15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása. Muszaki Könyvkiadó.Telkes: Szabályozó berendezések. 1966. Ill. 1967. 2. 1966. München-Wien. [4]Pattantyús Á. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó. R. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé. Budapest. . [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó.: Épületgépészeti kézikönyv. 1961.) Budapest. G. [7] Csáki F. R. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. W. [16]Samal E.és lrodagépértékesíto Vállalat.: Gázipari kézikönyv. W. Építéstudományi Intézet. Muszaki Könyvkiadó.: Általános és fizikai kémia.és légtechnika. 1968. Nehézipari Könyvkiadó. [13]Dányi. Budapest. Abwasser. fejezet: Lipovetz I. G. 1967. Központi futés 1. [19] Automatika elemek katalógusa. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.: Épületgépészeti Kézikönyv. Tankönyvkiadó. Lüftungs. Budapest. W. Budapest. IV. H. 1971. 1974. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Budapest. [10]Laber. 1961. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása.: Korrózió. [17] Samson gyártmányismert~tó. Berlin. Budapest. 1963. [18]Frede. [11]Szilágyi L. 2. 1961. 1964. Budapest. [26]Menyhárt J. VEB Verlag fúr Bauwesen. köt.és villamosmérnökök kézikönyve.és villamosmérnökök kézikönyve. fejezet: Fekete L. 1952. Muszaki Könyvkiadó. [24] Billmann gyártmánykatalógus.és villamosmérnökök kézi· könyve.: Die elektrische Heizungs. Muszaki Könyvkiadó. 1965. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [8] Wolsey. 1970. [3] Pattantyús Á. VOI-Verlag. [20] Építóipari Katalógus. München-Wien. Budapest. Klimatechnik. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása.9. Budapest.: Gépész. [5]Egyedi L.: Gépész. E. Budapest. sek önmuködo szabályozása. fejezet: Lipovetz I. Schlesser Verlag.: A szabályozás technika épftoelemei. 1. 1966. Ill. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.: Elektrokémia.und KIiIRaregelung. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. köt.: Szabályozások dinamikája. Budapest. tung. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.

Kandalló l . .. . ábra.egyszeru kezelhetoség. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva. sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek.az alkalmazott energiahordozó szerint.jó hatásfokú. kis beruházási és fenntartási költsége miatt. Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : . .egészségügyi követelmények: tiszta üzem. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható. és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává. folyékony és gáznemu tüzeloanyag. 7. A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása.. 7-1.1.. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára... Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: .az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés). 30%. nem túl magas felületi homérséklet. ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává. 7. lehetoleg szabályozható tüzelés.1. Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk..7 kW/m2 (3000.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés).1. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs. leginkább a cserép- 7. hiszen az egyedi futés definíciójából következik. Teljesítménye 3. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor. Napjainkban a központi futés. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk.5.1.A holeadás módja döntoen sugárzó. Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb. . közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1.2. egyenletes helyiség-homérséklet. Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7. A kémiai energiát hordozhatja szilárd.. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége. a berendezés hatásfoka mindössze 20.4. ábra). Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek.

egyajhavan.361 alapterület. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.hogy ebben külön ham tér el.57 0.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0.27 2.11 4. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0. W 800ban.11 1.38xO.60 6.83 112 0.316 1.87 2. egy.631 1. ábra.futése hasáb cserépkályha.76XO.80 0.51 153 =0.26 1.3161.79 0.217 3.39 120 =0.475Elfoglalt 1.53 112 1.76XO. ill.406 3.0.95 1. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0.76 1.57=0.428 .0399 futheto7-2.475XO.855xO.alakú. Holeadás. tájékoztat.76XO.665XO.89 5.26 1.43 1. 5. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra).289 0.47 1.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni.57=0.47 4.475 =0. lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4.68 1.38=0.475=0.95 x0. sokaz aA7-1.65 3.75 5.16 0. Miután után leégett cm=0. és a a futofelületet és go.91 3.27 1 kcaljh 0. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I .51 0.19 3. csakcsempe ezenhatárokelotérbol.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.665 = 0.07 128 0. füthetnek egyes oldalait.89 0.47 0.68 0.144 0.68 4.15 0.144 2.855 hm214498=0.433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.68 0. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen.181 .433 0.51 2.631 1.(7-5.35 2.39 5.47 0.76 xO.51 1 1.24 135Holeadás.4851.47600felület.47 3.38=0.47 0.452 3.38 0. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2.68 0.A égéshezésberakása levetatni.38=0.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha.92 104 0. ábra).26 120 1.38=0.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.47572=0.

735=0.686006760 0.44 Holeadás. Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület.525=0.529 2.92 4.551.92 5.71 6.92 2180 0.3531 11.496 2540I 0.42xO.42=0.85xO.770 m' I 4.496 .44 0.72 1.331. " .02 104 0.84 1.176 1. Hordozbatócserépkályha.63 3.42=0. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4.23 1.44 1.660 5. Üzem közben a töltoajtó zárva van.221 3440 9863 0.05 1.735hm20. ábra hordozató. szállítható cserépkályhát szemléltet.68 120 0. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok.16 2820 0.595 kcal/h 1. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak. Legtöbbször folytonégok.388 3. 3.0.63XO.771 1 0.945 X14472=0.92 szarna. Két helyiséget futo cserépkályha 7-2.42 0.112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0.68 6.386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0. Az ajtók.265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.20 0.42=0.525 12054=0.44 7.05XO. táblázat.63 2.84 128 =0.735 0. Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben. I I .0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' .92 1.64 6.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0.05 3. hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására. 0.24 2. zabályozó.1761.02 7.525=0.94 136 Holeadás. m' Futo. " I L 1 __ II I " " " r-.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0.05xO.63 0. és ennek a térek a felso végén (kb.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van. A rentüzelésutol abban különbözik.551.68 1. .és tüzeloszerkezetek. a kályha közepén) van a töltojtó.84 Elfoglalt=0. . ábra.85 6.59 4. A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk. Eszerint nehéz.08 153 Magasság.80 1. A 7-6. . . 4.2651.525=0.42 3.529 .525 =alapterület.68 2.945I XXO.53 112 0.68 2 1. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.45 0. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz). mint a vaskályhákban.82 4.331 1.92 1.26 1.05XO.16 4.05xO.88 2.18 1.

A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm. Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a. ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér. . A cserépkályhák huzatigénye 15. 8 kályha.. együttes névleges teljesítmény 23 000. 9 samott-tégla..4. felégo. 25000 kcaljh). Széntuzelésu. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h). 3 elso füstjárat. 4 beégo. A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%..5.. együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh).. 5 második metszetei füstjárat. 14x20 cm.. bukó.. ábra. 6 átégö.3 : . VI metszetek aj A metszet.. aj b) e) 7-5.. Kémények. 40 Pa (1. //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h).. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok. 29000 W (10 000 . 36 ~IVMfTSZET . 7 harmadik füstjárat. 8 cserép. 40 000 kcaljh). bJ B metszet. ábra. emelkedo.. 2 tuztér. : ~ glMfTSZET .. vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h). bJ oldalnézet. 20X20 cm. Hordozható cserépkályha . 4 kályha. 46 000 W (20 000. ábra. 1. Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet...270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ .. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3. együttes névleges teljesítmény 11 500. . 2 kályha. 5.....0 kp/m2).

ill.szal<i datai< a Mapaság. samottfalazás nélkül. amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni. a másikon keresztül távoznak a füstgázok. ami áltaában 4 . Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. 6 füstláz.. ábra.dnak..SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7. A vaskályhák mzatszükséglete 10. 7·10. ill. egy másikat lent a tisztitáshoz.és kétaknás kályhákat. Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. ábra. A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó. hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. + . Megkülönböztetünk egy.2. A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad. 100 80 10S 118 .zegyaknás kályha felso égésu. felfutés után hamar meleget .. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk.uj. itt a levego. 30 Pa (1. 5 m magas kéménnyel érheto el. .25 S800 sooo 60 . ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. ! 7-7. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó. Super Kalor vaskályha J Mii. m' Súly. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún. amelyet öntöttvasból készitenek. A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni. VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu.3 kp/m2). mm Szélesség. és 7-11. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére. ábrán.. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h). Kétaknáskályha metszete látható a 7-8. mielott I kéménybe jut. hamukivételhez. mm 46 915 344 279 _.yorsan felfuthetok.2. trni azzal a hátránnyal jár. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1.1. A 7-9. mm Mélység.Az izzás. mm Füstcs6-középmapaság.. 2 rostély: 3 hamutálca. . de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat. belülrol sa[lottal bélelt kályhák.•• 120 85 4000 60. n. távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1. A 7·7. m" Holeadás. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik. \. mm FütMelOlet. A kétaknás kályha alsó égésu. 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna. amerikai kályha. kP Füstca6nyúlváoy átméroje.. hatásfoka 80%. 7-8.(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes. Nincs hotároló képességük.(huzat-) szabályozó csappantyú.. a salako. 12 7-9. Az egyik aknában a tüzelomyag van. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz.. ábra..

ábra.3.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s. jék. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. mm 1030 620 510 2. mm Szélesség. kp Füstcsonyúlvány átméroje. mm Futöfelület. mm Szélesség. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos.1. m' Súly. W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere.f1. kávéházak. Ideiglenes futésre. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. ábra). W kcal/h Futheto helyiségtérfogat. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12. Ez kívül bordázott felületu v. mm 822 548 459 683 1. mm Mélység. 7-10. Z-típusú túzlégkalorifer . kályha. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül. Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság. m' Súly.mm Fúslcso-középmagasság. Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. acéllemez köpennyel ellátva.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11.272 EGYEDI FUTÉSEK 7. kp Fústcsonyúlvány átméroje. hogy a levego kelloképpen felmele. mm Mélység. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi.2. ábra. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett. m' Holeadá. ipari csarnokok stb.mm Futofelület.I! 7-12. m' Holeadás. készülo épü· letek szárítására. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel..) alkalmazzák. ábra.

4 Höleadás. I/h Hatásfok. tbel a futendo helyiség homérséklete.. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1. max. 7. ábra. W kcallh Olajfogyasztás. szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák.2. ábra.3. Pa Holeadás. fóldszinten vagy a padláson. Lényegesen tisztább. max.3. táblázat). % Fiítheto he1yiségtérfogat. Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt. 7-14.•• 15 0.33 84 30 •••40 8 . és 1. ábra. oC.2.8 •••1. nagy a felfutési p6tlék. 7-18. ábrán láthatjuk.1. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto. Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7.3 85 30 •••40 8 . raktárak.1. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. 1. pontokat). Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá. m2.an szakaszos.2. Egy részüket az égokre visszavezetik. % Ffithetö helyiségtérfogat. csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20. Huzatigény. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. A füstgázok a futendo térbe jutnak.2. kényelmesebb. valamint központi ellátású olajkályháka t. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . mezogazdasági létesitmények. amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében.4. ~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos.2. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is..5 W kcal/h Olajfogyasztás. Kálybák méretezése. Huzatigény . egyizerubb. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk. A a kályha felülete.az 1. 7-3. 7-13. ábra. I/h Hatásfok. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására. 7.2. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van.•• 14 0. Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0.8 ••.10. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges. tájékoztat6 1. Szelloztetendo. 7. TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13. stacionárius állapot nem áll be. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki.

Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás. ábra.4 •••2 tp/Dll 1. Ilh Hatásfol<. % Ftitheto helyiségtérfogat..274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15.llh Hatásfok."0 15 •••20 tp/m' 0. max. 2 Holeadás. Hatásfok. 20 1.84 80 75 . Pa 1.5••. max. ábra.. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás.% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat.. Huzatigény. 7-17. pa Holeadás.• 2 kp/m' 7-16. 7550 6500 0. % Fútheto heJyiségtérfogat. W kcal/h OlajfollYasztás. % Ftitheto holyiségtérfogat.• 120 15 .. m' Huzatigény.5 •. Pa 7000 6000 0. Pa m' 11 600 10000 1.4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 . W kcal/h OlajfollYuztás. ábra. max. IIh Hatásfok. Huzatilény. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás..5 .. ábra.2 .04 83 100 140 15 20 1..93 7-18. max. Huzatilény.

Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás.5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21..OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19.kW homérsékleten.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség. O/ajká/yha 7-3. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges. ábra.3.75 I 3X380/220 1. táblázat.V kp/ml Levego Hatásfok max. Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30. 20' . holeadás W Súly. ábra). oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség. Olajkályhák központi olajellátása 7.9 250 50 I mása. 1. mS/h t6o. -650 bJ ábra. 290 I 3X380/220 I 0..W 5500 86.% 400 81000 17500 I 540 87 50 . pont tárgyalja. kp homérséklet-emelke-nyo. IPa m6oye. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21.. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó. ábra.5. OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek.. Minimális holeadás. . Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20. OTR-71 tipus) aj nézet.6. Füstgáz-homérséklet. oC dése.

Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is.1. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. ábra. Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. felületen keresztül közli a hot a környezettel. A padló.a fogyasztott futoenergia mérheto. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. 7.nem szennyezi a levegot. . ábra) csak a burkolaton. Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki. Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes. A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni. Korunkban. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74.nincs szükség égéstermék-elvezetésre . az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. A kis sorozatban gyártott. A légcsatornát kézi 7-23. Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett. A hotároló cserépkályha (7-22. Kifejlesztésekorfontos szempont volt. ábra). higiénikus hoellátást kap.4.276 EGYEDI FUTÉSEK 7. viszonylag gyenge hoszigetelésseI. és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. A hoátadás részben a kályha felületén.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása . Ventillátoros tárolókályha. Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék. . KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll. . a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át. kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban.és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára). részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is. táblázat foglalja össze. külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. hogy a futotest láthatatlan.4.a futoteljesítmény jól szabályozható. . hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. . Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. ábra. ábra). Hazánkban e könyv. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással . lassan és megközdítoen egyenletesen. Elonyei: . úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre. A kályha felületén adja le a tárolt hot. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha. Hotárolós 7-22.

. ábra.. napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja.10: > A hot oC-os. A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•.. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt. 7. C.befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus.ad fokozására termosztát muködik matikus. egyszerubb. a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást. W. egészsegítségével. ábra. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest.) futésére alkalmazzák. 7-25.1 . hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik.felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak. Minden helyiség. a azonbankályhafelfútés le.0 kW teljesítménnyel) (7-25. azbeszt) szott szövet.2.•. A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek.~ 0: 'e:~5cn .4. Konvekciós futotestek. 2 flitötest . ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23. Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba. A tapétafutés nagy elonye. ábra). A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek. sugárzó teljesen levegot nem. parabolikus tükörfelületben (1. amelyben ellenálláshuzal van. falra.. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük. ábra) -<ll á1 .sen ott. természetes vagy mesterséges konvekcióval. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. E :g . Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor. A nem Általában míndenütt. A második változat javíthatÓbb. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek. A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl.. AI le. ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24. leadás levego auto-Hot táttalnyitásával).ho. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel. táblázat. mennyezetre szerelheto formában készülnek.ventillátor kályhába ve.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4.a be-használt teljesen termoszresztül adja le. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet.•.. ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24.0-4.. A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke.

ábra). A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést.. 1969-tol folyamatosan. Oldenbourg. bordázott csöves futotesttel készítik. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. 1971. Budapest. kiad. a ll. amely két. [3] Egyedi L. . amikor még vagy már a távfutés nem muködik. Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna. [2] Rietschel-Raiss: Futés. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún. templomok padjaiban. R. Villamos futés mint kiegészíto futés. Budapest. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F . Különösen jármuvek. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet. Muszaki Könyvkiadó. K). A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik. de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. Budapest. [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye.i feleloen fokozni. és Genthon 1.. méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. 14.278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1. További elony. (Foszerk. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas. Budapest. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. 1974/75.: Épületgépészeti kézikönyv. München-Wien. Épületgépészet. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26. Külso holeadó felületük vas-. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. 1965. Akadémiai Kiadó. Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. egyéb fémvagy porcelán burkolatú.5. Peltier-elemek. Muszaki Könyvkiadó. 7.0 és 2. ábra. Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. jav. [6] Magyar Építoipari Katalógus. 1964. Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve. Magyarországon 1. fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni.és légtechnika. 1966.) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl.und Klimatechnik.) Budapest. vagy ráfuthetnek.0 kW teljesítménnyel kapható. ÉTK.vagy háromfokozatú. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. hajók.: Zádor A.

.a felfutés hosszadalmas. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is. Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero. ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz.külso energiát nem használ fel. szivattyúmunkát) használunk fel. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer. .és középületekben) elonyös. kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó..nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek. Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása. ha attól elzártan.a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb. hosszú a felfutési ido. . A melegvíz-futés hátrányai: .nagy a rendszer tehetetlensége.a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. lIO oC. Hátrányai: . MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését. . Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik. a jutorendszer nyitott.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható.8.a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI. akkor szivattyús juiésrol beszélünk. nyomás alatt áll. A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. kétcsöves jutésrol.1. ami egészségi és biztonsági okokból elonyös. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja.igénytelen berendezés. s az ellátó hálózatok üzemétol. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges. Melegvíz-futések osztályozása. 8. ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik. ha külso energiát (pl. zavarai tóI független. A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása. gravitációs jutésrol. akkor zárt. így karbantartása egyszeru. A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: .a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség. leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget .. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik. és csohálózatát pontosan kell méretezni. figyelemmel arra. így üzemének villamosenergiaköltsége nincs. . Szerzo: DR. Melegvíz-futések . Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. állandó felügyelet nem szükséges. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására. . Egyéb elonyei: . eszerint van alsó elosztású. . A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken. egycsöves jutésrol beszélünk. . A csohálózat kialakítása szerint.

A levegot a 8-1. ábra szerinti elrendezés. 2 '/ 8-1. A 3 fel. 4 futotest. 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. A hálózat . hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék. A 8-1.és egyben ürítocsapon át töltheto fel. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. Alsó elosztású. hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. ábra). Alsó elosztású gravitációs melegvíz. ábra. 9. 7 és 8 bekötovezeték . amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1. ábrához képest a 8-2. akkur az alapvezeték padlócsatornában. ill.1.és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki. 10 légvezeték. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni. és 8-2. A hot az 1 kazán ban termelik. visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt.1. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. Eltérést mutat a 8-1. igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. gravitációs. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). itt történik a hasznos holeadás. 2 alapvezeték . 3 felszálló. Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen. 6 gyujtovezeték . A 2 elosztó. Ennek elofeltétele. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. II táguJási tartály. BL biztonsági leszállóvezeték .és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7.tölto. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. elve 5 leszálló. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve.fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz.rend· szerint a kazánon elhelyezett . kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán. Ez lehetoséget nyújt arra. BP biztonsági felszállóvezeték . Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték. az esztétikai igényeknek megfeleloen. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el.

Alsó elosztású. Külön figyelmet kell fordítani arra. ritkábban falhoronyba fektetve szereljük. feIszáJJ6vezeték . i-ff 1 4J B. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. / külön 8-2. A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból.. A leszállóvezetékeket általában szabadon. Felso elosztású.1. A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4.j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. FF A részi ef 8-3. kétcsöves melegvíz-futés. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. ábra). ábra). és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik. Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei.2. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket.GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . ábra.::!:: . Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet. hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen.BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel.. ábra. felszálló-. mázolással kell védeni. ábra. védoburkolattal.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el. A gyujto . A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3. ritkábban szabadon szerelve halad. A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. A gyujto. A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. l' I I I I I I . A fofelszálló falhoronyban. Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4.. ábra). A részlet).

C átkö!is I fQt6testekben.z I . Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4. I légtartáIlyal. ábra. B részlet). a D leszálló aB-hez . Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés. ábra.- LT // ////////// // . Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk. ábra B leszállójának vízszint es válto- 8.282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I . A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7. ábra..iránya 7//77777 8-5. LT légtelenltötartály -..ztó.hasonló.levegö mozgá. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van. A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3. I I I végén I . Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4. -./ . a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6.1. A 8-7. ábra. ábra A részlete a 8-6.zaka. Felso elosztású. fút6testek. amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5.tek. A 8-6. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte. Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete.zaka. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük. Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni.3.z elzáróval . gravitációs. ábra). ábra A leszállójának. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk.. ábra). a futotesteket .. míg a B részlet a 8-6. ábra). Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad. B részlet: Iégtelenités elo. de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van. a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át.viz mozgásiránya . B átkötöszakaszo. D átköt6. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz. egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4. ábra).

1.nem számottevo. E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás . I I / 8-7. I . bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja. nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál. eloregyárthatóság. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani. akkor a radiátorok holeadása szabályozható.4. Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8. amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi. ábra. lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni. Etázsfútés általános elrendezése 1kazán.GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i . mert az a radiátorfelületeket megnöveli. egyszerubb szerelés. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. ábra. A visszatéro há- . azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. távfutésekre kapcsolt épületekben). h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa ... Felépítésük . szintén szigetelés nélkül szereljük.és a biztosítás módja azonos. ábra szemlélteti.. Ennek egyik módja a h magasság növelése. 2 flítotest. Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1. Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között. bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. A leszálló. B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. 3 tágulási tartály. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható. Olyan kétcsöves futó'berendezés. törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére.a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt .a leszállóvezetékektol eltekintve . • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8.-I 8.stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat . Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok.és bekötovezetékeket falon kívül. esztétikusabb megjelenés. i i I bályozhatók külön-külön.

valamely "vizes" helyiségben (pl. A 8-9./ . amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont). >//// /~'. I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni. hogy az elosztóvezeték rövid. ha a falsarokban szabadon nem szerelheto.a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van. külön kell gondoskodni (8-8. Hátrányok: . s így kedvezo csoátméroket nyerünk. Hátrányos azért. ábra. A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes. a belso falakon helyezték el. A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer.3 ua. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- . kevésbé maradnak le az egyes szárnyak. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: ..284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. ábra). fürdoszobában) helyezzük el. szivattyús futoberendezésnek nevezzük.. E megoldás elonye. A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni. Ha a ~_JI. . A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8.2. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját. az esés lehetoleg nagy legyen (1. . . Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1. lakások stb.. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik. ábra. vízszintes kiterjedésu épületek. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz.2. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni. ábra. . Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók. a konyhában. A 8-10. B ág).a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy. akkor //////////////// //////////. így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg. hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be. közbenso elosztású és felsll elosztású. 2%).gyors felfutési lehetoség. fürdoszobában helyezheto el. mint a gravitációs futések esetében.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak. épületcsoportok futésére. mint a 8-8. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve. Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák.a futoberendezés indulása egyenletes. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9. Lakások futése esetén a kazán pl. futésére használják.//////// 8-9. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen. A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8.//»>>'/// ///. míg a B részlet azt a típust. A felso elosztású rendszer egy. de különösen elonyösen alkalmazható nagy. akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. Az elosztó. ahol az egész futoberendezés van. B vezeték).szivattyú. 4-. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges. mert azon a szinten kell elhelyezni. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja. A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel.és két· csöves elrendezésben készülhet. A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag.. ábrán.

2 futotest. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan. ill. Kétcsöves. ábra szerint lehetséges. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. Felszállók. ábra szerinti légtelenitotartály. A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. HL biztonsági leszállóvezeték . A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik. valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. 3 tágulási tartály. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13.SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. Az olajo.automatikusan légteleníthetok. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. B részlet: felso elosztás. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~. szivattyús A részlet: alsó elosztás. Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. 4 osztó. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük. BF biztonsági felszállóvezeték. ill. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani. . 1 kazán. vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. 6 szivattyú. ábra). Az elosztó. mint a gravitációs futó'hálózatok.. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában. ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol. ábra. nyomott rendszereknek. A 8-10. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest.é& A tobe vezetjük.. A berendezést közvetlenül. szívott rendszereknek nevezzük. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes. leszállók kiképzése a 8-6. C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével.mint legmagasabb vízszint . bár a hálózat korántsem olyan érzékeny. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum).szabja meg a nyomás nagyságát. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. ocsere/o I 8-11. ábra). és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14. ábrán. így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. ábra. 5 gyujto. Egycsöves. Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be. ábra. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. Azokat a rendszereket. C pont). A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. -M--_J TJ~hJíó~.

L--I Ul .. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el.JL. 2 osztó. 4 futötest.. ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI..J P.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' . hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r.és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto..L _ kapcsolása távvezetékre 8-14. egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el.-~- __L ~~ r~_' -' t. ábra.c::==-'-. A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. 5 gyujtö.. A futoenergia mérése is kivánatos lehet. ___ . akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c. Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el. .és egycsöves futoberendezések elosztó. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el. Ha nem holeadóként. két. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást. A 8-15. Ennek elonye.1.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok.J I I I ~~ I I J.a felszállók rendszerint azonos mérettel. A két.4 . Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . _ I I ----~--~-. 3 szivattyú. ábra. }. ábra. I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12.L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13. _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1. I I I __ ~ ~~ 1" I . ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu. bJ közvetett kapcsolás (höcserélo).

Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése... A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra. ábra... Általában 8. 8..h. zónára osztottuk. zárt futorendszerek. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani.. ábra. Magas házak melegvíz. zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto.. valamint azt a körülményt. hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes. A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. hogy a szokványos fütotestek. a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be. ábra ej megoldása jöhet számításba. Kialakításuk az elozoktol abban tér el. B egycsöves rendszerelrendezését is.. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható. víztelenítése külön oldandó meg.. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók.3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. szokásos a felso zónát gozzel futeni.//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II . gépészeti szint kiképzése szükséges.. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru. mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. 8. G semviz homérséklete kétcsöves. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés.. ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8. te eloremeno. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1. . A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre.~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16. 10 emeletenként ún. Mind az alsó. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók.. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók. Figyelembe kell azonban venni. M membrán. Ekkor a 8-13. lelles lláz bevezetési kazán helye. il . igy pl. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik. ill. de célszeru a kazánházban elhelyezni.. tv visszatéro K kazán. ábra). toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel. szerelvények általában csak 3 bar (". ábra.3. Ilyent szemléltet a 8-17.. Ezek az ún.futése Magas épületek. nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl..

Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük. lehuléskor térfogata csökken. déskor kitágul. A túlfolyó. holeadókat. ábra. hocseréloket. fejezet tárgyalja. keringtetoszivattyúkat. figyelembe véve. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- .és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. automatikaelemeket a 6. A víz a rendszerben felmelege-. A nyitható. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni. ábra). Magas házak zónás melegvíz-fütése 8. a kazánokat. muszereket. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme.288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. Tágulási tartály.4. csovezetékeket és tartozékaikat. zárószerkezeteket. pl.

b gravitációs fútorendszer. vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese).. kcaljh. ábra. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. 10 cirkulációs vezeték. 6 fútocsokigyó. Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el. 400 tartalma.futoteljesítménye. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek.3. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1. Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. 8 tartály. ábra nyújt segítséget.l <150 tartály Ílr- 8-1. 4 jelzovezeték. ábra szemlélteti. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye.. mm.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150. 7 hoszigetelés. Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték . A tartály megváIasztásához a 8-19.. ábra). mm.. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21. W. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . - ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm. táblázat.71a víz tágulása. 105kcal/h 25 dése 4. Biztonsági vezetekek. 9 ·Iégtelenitovezeték. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . ábra. Q a rendszer futoteljesitménye.táblázat tartalmazza. 3 túlfolyó. kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell.3% térfogat-növekedéssel jár. Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. erre v. / 3000 8-19. o 105 W. a rendszer kialakításától. 1. 0 1000 2000 V. Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer. 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. ábrán látható. 5 ellenorzo vezeték (3/8").aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek. ill. h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték . A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték. az alkalmazott futotestektol függoen. Beépítésük a 8-20.

. TV túlfolyó vezeték Osztók. 6 elzárószerkezetek. Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. 2 szivattyú motorral. 3 megkerülovezeték . ill. BF biztonsági felszálló. üzemük zajszintje alacsony. ábra. mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. 5 biztonsági leszállóvezeték. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. 2 11r--3 8-21. 3 fo felszállóvezeték . a 8-22. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. hegesztett csonkokkal. Kivétel a biztonsági felszálló. hj álló elrendezés. 1 gyújto. ábra.és leszállóvezeték. 4 kéziszelep. BL biztonsági le- szálló. Légtelenítotartály. ábrát). zajtalanul üzemeljen.-~ 5 ------4 1 megoldása . A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. a 6. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el.5. pontban. ábra). Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges.kel kell szerelni (1. A kazánok vízcsonkjait. futési keringtetöszivattyúkat. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. Erre valók a csobol készített osztók. hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. B beépítési hossz Szivattyúk. A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni. Aszivattyúkat megkerülövezeték. 5 vízsZÍntmutató 8-23. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. kis beruházási és üzemköltsége legyen. A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. 2 alapvezeték. 3 légtartály. fenntartása. Gyujtok. de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel). ill. ábra. 5 légtelenítoveufél 1:. gyujto foglalja össze (8-22. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1. alapozást ne igényeljen. hogy valamely szakasz légzsákba kerül. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. 4 tartály. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda. Tágulási tartály etázsfútéshez 1. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. 1 túlfolyóvezeték . osztja szét a vizet a kazánok között. energiaszükségletük kicsi. A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. ábra).290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20.elosztóvezeték.

(Bovebben 1.Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül . ábrán látható. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy.hátránya a nagyobb csoszükséglet. Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni.) 8. más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját . Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo. és elvezeti a keletkezo gozt. Több. Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása.. Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk.5. 2. hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül. ábra. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal.köti össze a tágulási tartály légterével.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. fejezetet. Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges. a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. A 8-25. A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak. amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. A kazáncsatlakozásokra. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet. Muszerek. ábra.· r~ ~ I I . a 13. ábra). továbbá az. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. T tágulási tartály . Ezt elterjedtenalkalmazzák. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen. bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget. Bóméro. a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék. Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24.1. A biztonsági leszálló(BL). ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását. Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van. ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . LL I ~ I 8-24. mérni kell (távjelzés). A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek. 8. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. I . A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el.5.a tágulási tartály vízterével köti össze. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott. Mérete 1 1/4-2" között választható. E biztosítási mód elonye az egyszeruség.

2 tágulási tartály.6 biz· tonsági felszál1óvezeték. ábra. Vizsgálatunk célo ja az. ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto.. 2 visszacsapó szelep 8-27.:. O') pont]. a tágulási tartály nem ürül le. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja. A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz. A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. 3 biztosítószelep . 2 szivattyú. _ I i Ii lj _L_. A csatlakozási pontban. Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán. a vízveszteség kisebb. Hátránya. Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26. hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo. Csatlakozás a szivattyú elott. az O (ill.5. ábra. 4 gyujto. Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad. .. akár nyugalmi állapotban van a rendszer. Ez olcsóbb.%1 _:í! / D II . 8. O') az egyetlen pont a rendszerben. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást.I 'I l' . a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- .292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . 3 osztó.-. ábra. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó.-JJ I.. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto. A csatla· kozási pont az egész hálózatot két.2. Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye. ábra. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' . ábra). . karbantartása viszont igényesebb.I ! ~ JJ. Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges. hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést. O (ill.//////////h/h/ /// 8-25. ábra. 7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van.1 8-28.. r-----J I . 5 háromjáratlÍ lZClep. akár üzemi.

" depressziós szakasz. ábra. A rendszer többi pontjában ." w1.. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott).MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott. mint az O pontban (az NO szakasznyomott). Csatlakozás a szivattyú után. nyomott rendszerunek. és így üzemben túlnyomás alatt állnak.a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között . A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie. BL. 3 L.. ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '.5. N a szivattyú nyom6csonkja. h.2. azzal a kikötéssel. azaz hBF>hszivüj' BL'.zlv a szivattyú nyomása. . ttJ. 8. o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után.. O Nyomás nyugalmi állapo/bon . S a szivattyú szlv6csonkja. 3 tágulási tartály. amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik. "1 I I .1.a nyomás nagyobb.. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága. O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott. 2 biztonsági leszáJlóvezeték. b túlnyomásos szakasz. Azokat a szivattyús futó'berendezéseket.I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30. ábra. N a szivattyú nyomócsonkja. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás. 4 kazánok. szívott rendszerunek nevezzük. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott. APkaz túlnyomás a kazánoknál. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. AP. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. s ezért üzem közben csökken a nyomás. 5 szivattyúk. Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll.l. 'i 1 ~1 I 21 I I i I I .

1 kazánok. 4 szivattyú.J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. O a 2 8-32. ábra. 6 osztó. LJPsziv szivattyúnyomás . hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . ábra. 5 t4gulási tartály. 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . Alsó elosztású rendszer biztosítása. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31. a depreslZiós szakasz. 4 szivattyú. 3 tágulási tartály.-___________ J 'IN !It t ~ it:f . 2 tágulási tartály. o I I 1 ~ - 12 o .-r __ --... szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. 7 szivattyú. 3 osztó..294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---. 4 kazánok. N a szivattyú nyomócsonkja. N a szivattyú nyomócsonkja. 2 légtelenítöedény. ábra. 2 biztonsági leszálló. 8 légtelenitoedény.-I '-1)( L __+ . hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága. b túlnyomásos szakasz. l. 3 gyujto.. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló. 5 gyujto. S a szivattyú szivócsonkja.

hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni. leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe. és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére.5. ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. 8-35. 8. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe.2.6. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. Elonye viszont. ábrán látható módon. A 8-32. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. ábra. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához. csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. Nincs szükség magas hurokra. Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el. Hátránya a bemutatott biztosításoknak. h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. így magasabb homérsékletnek van kitéve. ill. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. Hátránya. ábra. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . A bezárt levego meggátolja. A pont). Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése.MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. a 8-33. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el.6. ábra. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni. amely a tágulási tartályhoz vezet. amely teljes kazánbiztosítást ad. hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni. s így feltöltéskor megtelne vízzel. a 8-3.2. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. 8. A 8-31. ábra). ábra). mint a vízszintes légvezeték.1. így a víznívó benne üzem alatt csökken. s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. ábra). Hogy ezt megakadályozzuk. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak. ábrát).

Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság . ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. ábra.296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8". Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. 1". A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz.. azaz 8-37. akkor a következok szerint járhatunk el. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen. Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. a vízszintes légvezetéké 3/8". Minimális értéke nagyobb. Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1.. mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. (8-5) .5 m. mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi. 5 felszálló után 1/2". Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36. A légvezetéket úgy kell kialakítani. az n számú függoleges lég· 1-1 . Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges. C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja. azzal a feltétellel. 8. hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg. ábrán látható. nyugalmi állapotban.2. ~ A. Ez a megoldás mind feltöltéskor. A 8-37.a 8-37. Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. ábra. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. a rendszer teljes töltésekor.2. Ez adja a h maximális értékét.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A. Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. a hurok átméroje 1/2. 0. ebben Po az atmoszferikus nyomás. h. A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük. amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri. 4 . hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás . Hátránya. mint a szivattyú emelo magassága. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8. hogy biztosítsa a kívánt légzárat. Pa (kp/cm2). mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe. az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. egyébként olyan legyen. LJPszivC a C pontban ható n 8-36. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük. Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön... x-x vizszint a légvezetékekben. ábrát). de a futotestek cirkulációját ne gátolja. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége.6.1.6. m3. A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható.0-1.

és 8-5.7. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8.2.345 • 10-4).7.3. Ezért kívánatos hc-hc'~0. ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni. kgjm3. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított. mert a szivattyú nem üzemel. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. (2-44) 2.eu- ms. ábra szerint alakítjuk ki. és így üzemzavar következhet be... Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá.354 • 10-4).8 kg/m3 értékével (8-2.::.2. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. H. mv a futovíz lömegárama. 8. A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah.) . j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. :v Pa. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. ~ e800C= m~ Pa.LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. 8.5 m betartása. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok. és (2-6) 2. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: . A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.LÉGVEZETÉKEK 8-38. a és összepontot. m. p* = =Po+ (h+ H)eg.6. v=--::nmv :rr. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed. A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni. <::kkor LJpszivC= O. d csoátméro. fajlagos (8-8) 4. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. pontot és a (2-44) összefüggést]. Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban.2 dS . a 2. táblázat): LJPsur= 8. ábra. (8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. kg/s. Palm.7. mert akkor a cirkuláció megszunik. hogy a legfelso 8-38. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön.

3 989. 63.7 990.5 1.I Megnevezés II 3.2 82.ív66.8 972.4 985.5 51.5 80.5 983.0 980.8 970.7 990.2 977.5 964.2 51 74 75 53 7 986.0 986.6298 I O 62.5 59.5 -darab.1 981.6 982.4 2.0 972.5 88.77958.1 983.1 66.5 86.0ellenáram 84.7 980.8 985.7 0.5 72.6 983.5 973.9 967.9 75.0(nagy) I9 Karmantyú60.1 988.6 963.7 977.3 976.5 55.5 93.0 70.7 973.0 975.8 968.9 %9.5 I ! 980. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .3 983.5 988.5 982.5 %2.5 73.1 979.9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.0 989.5 61.1 981.5 984.5 83.5 57.4 991.5 69.4 elágazás 974.5 96.~ 1.5 54.3 979.5 Megkerüloív 992.5 58.8 989.9 962.1 TT-darab.4 10059.3 64.0 976.5 78.5 94.5 986.4 970.9 8 .3 Kettos974.5 56.7 992.6 977.5 9 960.5 91.3 972.2 988.5 %7.2 968.3 974. '.5 985.2 971.3 990.9 90.5 987.2 974.8 986.5 985.2 959.8 978.1 53.0 980.7 969.•.1 991.5 85.3 969.8 88 65 95 74.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987.5 52.5 965.6(kicsí) 66 64.5 971.0 60.3 967.7 971.2 981.8 970.6 965.5 65.8 67.9 95.5 1.3 984.7 76.7 990.5 990.5 966.5 988.3 987.3 973. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .1 982.0 68.7 978. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.0 963.5 79.5 961.5 965. CC 298981.5 IocSor.5 976.9 I •.3 989.5 969.6 87.7 984.0 984.5 81.5 92.5 961.0 989.5 991.7 991.968.9 977.5 964.7 71.6 979.l .0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.4 991.2 986.0 0.0 T-darab.5 963.561.5 975.5 89.7 975.2 978.5 77.5 1.5 966.4 978.

10-11 ~ • ~~ Palm. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában.0 8. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39.744 . (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat.0 0. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi.3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4. Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban.7.0 4. a homérséklet. Palm mértékegységben.0 7.1. táblázat tartalmazza. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk. a Q hoáram függvényében ismerteti.. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8. Ha a ho be. A táblázat a csoátméro és my. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39.0 1. Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3. az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás.0 6. A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni.016. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást. . táblázatban találhatók. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit.0 2.0 25 12 900-osSO7. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket.1. v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést.és elvezetés idoben állandó. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot.5 3. ill. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható. W (kcalfh). Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el.0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7. mellékletben közöljük.Könyök2.0 4..MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3. azokat a 8-1.7.5 2.5és40 5. (8-11) A (8-7).0 9. A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4. A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál.5 1. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram). Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8. A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be. s így a suruség a hálózat mentén változik. J/kgK (kcalJkg°C).0 12. (8-12) . Cy a víz fajhoje.0több Néyleges átméro.0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas.5 3. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4.0 0. b) ábra] (folytonos vonal).0 1.5 1.0 1. egy másik pontján hot vezetnek be. akkor a 8-39. mm Sor.0 10. A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük.1.5 6. ábra).

46 618.49.64 206.87 971.97 II338.26 75.33 125.09 784.02 122.31 1.10 85.25 163.00 78.54 131.97 941.80 19.27 294.89 21.81 774.68 174.22 686.70 431.83 201.81 81.77 104.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.63 87.25 3.03 833.31 333.70 510.54 209.63 42.39 155.81 16.04 59.64 608.94 55.83 618.26 23.54 33.95 78.77 66. 17.45 I 140.83 65.27 83.93 235.20 70.49 235.94 85.60 421.66 47.32 25.62 111.79 104.73 0.11 1196.99 11.65 441.92 529.64 16.45 12.51 24.45 44.59 308. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi. táblázat.54 255.16 152.04 142.10 to.33 598.53 4.05 7.45 220.31 76.30 122.45 149.81 11.75 14.68 28.68 21.59 167.18 31.098 0.45 35.45 189.73 54.78 706.72 116.775.07 284.73 215.68 63..88 578.26 155.45 55.54 31.18 33.61 68.983.69 175.98 765.40 313.77 696.94 131.96 3.09 51.58 90.94 94.50 65.929.16 49.87 2.39 114.83 98.80 143.79 189.54 38.84 2.896.30 26.35 174.64 210.26 53.73 421.92 431.06 4.89' I 23.96 8.23 230.58 29.09 9.86 9.818.10 549.91 1167.35 431.97 348.55 500.92 12.77 56.84 93.15 23.11 637.34 36.20 157.03 568.492.35 190.75 755.94 58.89 941.72 10.18 676.98 0.85 367.75 63.31 9.26 140.92 1049.96 som 95. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >.93 451.91 5.15 0.62 97.83 83.01 77.28 188.39 52.28 35.06 161.48 126.67 8.73 39.35 1.74 28.49 853.43 734.57 168.79 568.63 136.85 14.874.94 182.81 0.49 480.80 737.33 299.52 10.20 2.68 264.20 62.19 814.92 255.96 12.35 119.83 154.07 44.83 14.32 0.72 18.15 0.54 274.88 0.44 392.40 657.31 264.94tIl 225.:"7 76.10 168.77 833. mis Ütközési ellenállás.91 912.661 1.62 133.28 210.21 279.67 1.25 353.32 353.85 149.51 382.18 73.85 15.12 124.90 38.23 109.62 7. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.82 1108.31 259.78 309.83 98.53 259.64 309.99 696.72 4.48 64.49 I a 1 I .76 647.098 11.83 12.66 13.16 39.92 7.02 2.77 50.98 197.51 392.910.43 11.64 250.50 397.22 33.47 I 220.42 19.51 47.20 47.96 0.90 0.39 0.39 55.36 86.73 17.35 24.26 28.92 1010.88 284.94 0.91 6.86 5.44 2.56 1.08 74.35 48.27 539.53 16.63 87.11 210.43 38. v.87 0.43 1088.87 15.08 76.02 70.49 627.35 19.39 25.31 193.98 87.73 873.41 338.45 117.96 12.42 1030.97 141.06 174.92 21.24 37.09 70.89 461.75 34.u3 17.09 41.63 230.98 245.75 269.41 9.49 3.24 47.83 18.70 108.87 40.55 99.98 470.76 853. Ap.68 1285.97 0.75 29.39 15.87 490.12 318.33 6.96 28.78 123.42 1.79 43.58 11.36 196.16 163.75 13.96 106.62 0.73 24.63 164.96 500.70 519.52 113.63 171.4911.96 1.52 81.21 58.92 99.73 56.98 98.80 931.74 63.71 27.92 6.73 10.80 111.58 13.26 402.11 113.25 153.8-4.59 90.87 343.200.16 186.63 235.83 362.77 31.42 57.53 44.

ábra. ee a futotestbe belépo víz surusége. hl.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás. (8-14) a rendszer elvi kialakitása. a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság). és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg. hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van. /}P9 f. A nyomásdiagrambóllátható. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet.1. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása. vagy a 8-1. A zárt görbe területe azonos marad. ha az egyes területeket(trapéz. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. 1. Qo. aj f" f. lll. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39.. .MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil.és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto. feltételezve. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. bJ hatásos nyomás szerkesztése.dti a tényleges homérsékletesés..7.. IV koncentrált lehulési pontok. elo ez •. hlI •.. ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett. 110 '2 .2. = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése . Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása.dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint. kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI. '0. hlo h2 •. A vezeték lehulésecsekély.W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény.5-nek veheto. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre.9 r I 919 I 919 909 l' . g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig.. elhanyagolható. A ... 8. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása. ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása. ll. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos.a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése. a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm.. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes. ennél kedvezó'bbek.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát. ábra. mellékletbol veheto. ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása . kg/m3.dPgrav két részre bontható.az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható. .dPR=...elozetes méretezés. A (8-13) összefüggés azt is mutatja.. vizhomérséklet. (8-15) a értéke gravitációs futések esetén O. A többi radiátor áramköre. A 8-40. S'= a ~tav 8-40. A súrlódási hányadot a-val jelölve.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság). A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: . m. .

nyomása. azt le kell fojtani. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg . és Ru ftitötestek hatáso.g !bg J!L/ 8-41. . Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa.I I I f.302 MELEGvíZ-FUTÉSEK . vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. A hatásos nyomás. ~ tapasztalati értékeit a 8-5. pontját). mert a szuk csohálózat elégtelen futést. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42. -R~ --. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI. 1-0- i 1~lh. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk. ill.a 8-42. diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. futotest szempontjából itt felmelegedés van. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. és 8-4. elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon. . A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre.7.meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. . A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. ábra). A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo. 8-42. hatásos ~'yomása 8. . A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik. ARn az R. a diagram most két részbol áll. _~ll N U~ Iw h. Az I. táblázat). ábra V. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges. Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. ábra. táblázat tartalmazza. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál. Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással. Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül. a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása. A méretetést kello pontossággal kell végezni. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti.3.vagy mértékadó áramkör. ~----. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges. ábra. akkor az egyes méretek megváltoztatandók. nyomása. a hatásos nyomás csökken. hll~rr'16 --f~ 4J. mellékletbol is vehetok).s--- RI"" 1 101 'j'. ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük. ami költséges. a méretezés megfelelo.pontos méretezés. Ha jelentos az eltérés.1. A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1. . A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége. ábra). Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2).

-10 oC. . (cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC. +5 ..15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --. a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 ..20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -. A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei.--. 75%-os S2. bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 .a csohálózat elozetes méretezése.--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban.10 oC. lj eJ . a pincében flitési vezetékek vannak. m 8 A fütotest magassága a kazán felett. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett. táblázat...és azbesztcement fedés)-5 . dJ padláshomérséklet -12 oC.MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5.--.--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----.-------~-------- 5030 ---- --.80 105 90 115 15 100 10 25 12 201. 60 oC.I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------. Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól. .. 50 oC.35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --.% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett. alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon. pince. az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban. ej padláshomérséklet (deszka... A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól.70 30 I 95 . Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett.15 . m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük.. -5 "<:-Os padlástérben.igetelésae1. MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr.

az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ. táblázat felhasználásával is elvégezheto..1. A 8-43. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : . Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása.. mvRU' •• . . víztömegáramának meghatározása (LltR= 10. holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44. . Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható.a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele. . mv-mvR mv . . kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8. ábra).5 értéknek veheto [1. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. . 20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). A hálózat méretezése a 8-J. a (8-15) összefüggést] . RI . ez a hatásos nyomás változását vonja maga után. hp 8-43. A számítást célszeru táblázatosan végezni. Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0. mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete.a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. amiben radiátorok nincsenek bent... A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés. lehulésének felvételével a futotestek mvRI.7..a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10. . Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet.végleges csoméretezés. Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el. ábráéval) .4. Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. és amellékáramkört.a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni.a közelíto hatásos nyomás meghatározása. 35 oC értékben választható. Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával.'-': 2 +~VN ' hR 8-44.a pontos hatásos nyomás számítása. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört. Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk. . ábra). A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható. táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. szaggatott vonallal határolt. a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk.elozetes csoméretezés . sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is.az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. majd a 8-2. melléklet és a 8-4. lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken. A joáramkör méretezésének lépései a következok: . . VOaaJ.-f')'lg -. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r. ábra. A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb. ábra. A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre..304 MELEGvíZ-FUTÉSEK .~t-j-'-R/-'. LltRD. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása .az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében. ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43.

dtR = 10.. . stb. Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg..dtB= ~~. m (1.dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8. [1. A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni. a rövidrezáró csoszakasz . Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik.• kgjs' . (8-25) t .7. oC.a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (. A különbség abban áll. ami meghatározza víztömegáramuka t.7) lehet súrlódásra elhasználni.dto= QI~ Cvmv oc.• (8-24) . Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul. ) Pa. A hatásos nyomás 70%-át (a=0. A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével.dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--.dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: ..dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) .1.a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43.az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n .dtjg+ i=' 1: hici. cvmv A keveredési pontokban . A keveredési pontokban eloálló lehulés. a (8-17) Összefüggés elotti szöveget]. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül.1Pel6z=(1 + cx)(hBcB. (8-20) . mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj .. m/s2. második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása..dtR-ccsö . Cv LJtRU - . (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1.dP=. _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g. ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet. .dtB. 9 pontot) jelöli. számértékeit a 8-5.a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés. ábrán az 1. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43. A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45.s. . ábrán a B és D pontot). táblázatból vel1etjük. .dtR lehulésüket. ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: . . a 8-43.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: . B helyett B' pont).dPgrav= j=1 1: hjcj. Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik... pont szerint. akkor az illeto vonalhoz tartozó. A mellékáramkörök méretezése.dtcso)g Pa.dtR lehulését vesszük fel. hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett.dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu. g a nehézségi gyorsulás. A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44. (8-19) mv Pa. és ebbol számítjuk . . . ábrát). ábra. hanem elore felvesszük víztömegáramokat.t-' . A leszállón elhasználható .dtBg+ hoEo. (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni.dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint.20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----.2.a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44.dtog (CR . ábra B és D pontjában. . LJ tB kgjm30C.dtig Pa. Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu. a (8-13) összefüggés magyarázatánál]. i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. hogy az egyes futotestek esetében nem azok . az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el.. (8-18) . A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak. CB= ~eB . ábra diagramját a technikai mértékrendszerben. .az elozetes csoméretezés a .

..... szakaszt egyaránt J '1. szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel.1PAB=60 kplm'.. . 12=8000 kcalih.. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI.w. Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt. . A leszálló mérete végig 1'..1/'1/1/'" = ~ . A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46..~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ . ' .. es II.§ 220 . ábra.-1" cs6méret." cs6méret. (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto.. 10 ••.o ~6 2 4 ' 5 . "(. iw.1/h=20 oC. ri =8000 1<callh.' méretre bovitjük 8. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln.• I 550 500? 400~ .3 180~ ~ ~ 100 .1/h=25 oC. 17 homérséldotea. szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell.306 b"~. Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet. /III 'J / 'b ~ 400. .~ '" E: 3m vagy 3.' a .. A keletkezo hatásos nyomás kicsi.f. . .. ==~+~ I ! .1PAB=65 kplm'. .'o {Ii . h vonalak: az átmérot a II. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik. hl . ábra).~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g... 6 lehlílési pontok. PI.-. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1..1.IT --~_II ~ . növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges. - . keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45. h) leszállóvezeték kialakítása Á..-:-.6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A. .. --'1" cs6méret.....~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o.BO '~ 110 ~ 70 . h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett. .~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 . -. fl7 vlzsllriiség 10' •. /7 vizhomérséklet. 1-1 Pa. 110. de a c vonalnak megfeleloen az 1. '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c. . ábra. (csökkenteni) kell.YUj. Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/.7. 90 80 .. A leszálló mérete 1'. és IT..g. A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46..f.+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc. II nehézséai gyonulás ... li o I 1~ r + b.. ~~ . Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 .1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1. .t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 .5.

A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni.. és 8-49..jelu terület).0. ábra az elosztóvezetékre. táblázat). my víztömegáram.1 1.... 4.8 0. A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi.5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro. ~du ~d*~d· C'O'). ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat.MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6.3.2 0.3 0..=0. a 8.4 m. A méretezéshez a 8-48.t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d. a 8-49. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1. ezért itt nagy homérsékletesést választunk. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 . Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0. Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI.4 0. A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6. ábra használható fel."~c:.JI fajlagos vizlehlllés .. 4 a kazántói. A 8-48.lapJlI. 8 0 .. így a víztömegáram kicsi. A módszer az elosztóvezetéknél 2.m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet. ábra. 20 16.1. a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok..7. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb. 28 12. értéke 3.9 0..0 0.. mint amennyi abban a szakaszban fejlodik.. 10-3 m 8-48. Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet. f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói. oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47.1 o ~ ~ ~ ~"". A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1.. A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik.0 Pa/m2 között veheto fel. ... mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a . Vy vízsebesség.. kglh kglsf f v. amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik. ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni..7 ali as 0. A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC. ábra. táblázat. pontot). m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I. A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg. a csatlakozóvezetékeknél 1.35 m hatásos magasságot vesz a.. ro. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik.

d'. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik. 30 oC között célszeru felvenni. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol. d" közelében 50%-a.010. 10..a35i 120. hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen. 0. '" ri.7.adott víztömegáram esetén .04 la ~ '" '" .6 8. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk. 1.2. ábra. d'" pont).. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is. 80 0.041 ?. d' és d" pont).6 1. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el. akkor a teljes 21.0 G.-3 m dll ~ 8-49.0. A méretek variálásával elérhetjük.5 Ja ~0.laf5j 0. Vy vízsebesség.7 0. Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható. A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása .1 o. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére.5 o. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC.nH .. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét.+ vv 150. o. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10.a42 0.45 60.GG5{a ~0.04O~ 140.02a 70.308 mv *9/h *975 o.0 / 0. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro . ~o. de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség. ábra. A L1tb hasznos homérsékletesés. hogy melyik méret választandó. Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére. ábra szemlélteti. ábra. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik. hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk. d". Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50.043 40. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk.adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége . hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg. akkor a visszatéro vezetéket 8-50. el kell dönteni. 1.2 130.044 l.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt. mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség.3 1. Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk. 0.. mis M 'elm 1. ábra. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható.025+90. mv víztömegáram .0. 0.4 1.ll1Ofa m 0. 0.. Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó.. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49.46 0. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160.

táblázatban.05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható. a méretezést ezzel kezdjük. La foáramkör hossza. a futotestekben megengedett homérsékletesést. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata. táblázat segitségével számítható. (A vízsebesség épületen belül 0.8 . Méretezendo a 8-51. példa.. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1.(!90)g= =2.175(Ahe _ Q )0. oszlop). a m. a 8-7. Th3 stb.45 ·12. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb. példához) @ szakaaz-sz4mok . A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1.a Ll. A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét. Ql ml= CvLJth = S' . a ka- I iFJtöfest 8-51. 1. figyelembe. Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb.. n amortizációs ido.81 ~301 értékeit 1.. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk.. táblázat alapján határozzuk meg.ftv Palm. A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1.) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5.) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0. A 3. ábra. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0. futotest. az amortizációs idot. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet.. ezért ezt is figyelembe kell venni.•. a foáramkör hosszát.5 ~. év.0 mis.0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0. Palm (10 . te=90 oC. ha a keresett szám nincs meg. 1. Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O. Ha azonban LJPsrav< <O.0 Ft/kWh). A melléklet S'. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru. oszlop). tv=70 oC. értéke is (3. melléklet és a 8-3. hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük. az áramköltséget. Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát.I?3 LJthO.5 .20~1.5 Pa.MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK.. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is. A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb.25 kg/s... valamint az egyes szakaszok hosszát (4. tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1. m. mellékletbol elozetesen meghatározható. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1.. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1. Ezzel készen van az elozetes .827 Lo. Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto. 3.175 szorzótényezo helyett 0. az épület hoveszteségét. táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban. oC. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét.. Hasonló módon számítható az ~. ügyelve arra. A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. 2. 12 kP~m2) lehet. a 8-2. v* áramköltség (0.3). oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 .5) használjuk fel: A 2.5. A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC. gravitációs futéS (adatok az 1.519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o.0 mis lehet.. melléklet és a 8-3. értékét. mint a többi melegvíz-futoberendezésnél.2.5 . Természetesen. melléklet táblázatát használjuk. felvételével S'I a Llpgrav 0. csak a 0. 0. alapvezetékben 1. AIs6 eloszlású <D . A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100. oszlop). mellékletbol kiveheto. oszlop)..1 értékkel kell számolni. 1.5· 9. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani. 301 ~5 1 P / _ El 29.

oszlop).0 4. oszlop az IS' súrlódási ellenállást.8 25.2 243. van). kaJI PaW Pa 1.238 0. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'.19 70.0 29.5 2.3 201. oszlop) a 8-51.0 -73.4 43.17 28.5 53. A 7.5 4 1050003.8 16.169 23. szakaszában 2 db könyök.0 0.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012.1 51.5 45.7 105.2 Pa ( rv 30 kp/m2).3 1/2' 11/~1 l' 7. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto.0 1.' 1.0 6.5 158.9 5."'12.08 21.3.3 1.3 84.19 28.0 3.069 1 45.0 81. Az 1. ábra 1. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1.4 45.0 26. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény.0 126.5 2. futotest áramköre Fojtandó: 6.8 ---I 0. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést.5 650." 11/.1 52. Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását.3.25 54.475 5800 1. A 12. II Id. Ha a keresett my nem található. a 8.5 I II.6 0.3 148. táblázat.5 0.8 4.25 kg/s értéket a 8-1. Megkeressük az lhl= 1.515. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4.7 3.5 4.4 3. oszlopába.0 0.' 18.7 0. ábra alapján a 8-3. oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását. példa.6 0.5 271.3 46.5 0.0 1.5 8. a 8-51.5 0.4 0 0. 6 m á. ábra) csöméretezése S'.18 0.4 197.0 1/.4 S/" sI.8 52. I m". . közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa). oszlop a számított (vágy a 8-1.3 6.7 24.13 38. táblázatból vehetok (pl.7 0.1 1.4 2. A El: értékei (9. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll.8 0.08 28.5 0.5 112.238 1/.13 0.069 151. Az ehhez tartozó S' = 3.1 0.0 14200 18. It1p.238 3.8 12.5 59.0 21. I Apz. a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.0 0. Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük.0 1.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 .059 325.5 18. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel.1 4.0 I 5800 1I 6. A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6.9 11/230.310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7. táblázat 10. 1 db tolózár. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb.0 2.8 7 5.5 1/. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza. és 10.5 Palm. mellékletbol. szakaszban 1 db T idom.45 ~3. melléklet d= 100 oszlopában.8 129. 12 mis 3 10PalmV. A LJp értékek összegezése után látható. hogy az 1. oszlopa). A 7. a 3.069 109.0 19." 55.8 298. táblázat· ból vehetjük (a 8-7.2I11003. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51.4 Pa méretezés. 1. áramkör ellenállása 298. 1 db nadrágidom . a 2.475 50 40000 . 8.

381 37.5 1.9 Pa nyomás.773 5000 65000 9.7.9 Pa.8 1.0 0 320.8 302. 115.4 18.0 11/. 8.3 82. csoszakaszból áll. A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk. és 8. 12 1011 " 91.1. Bármelyik szakaszt fojtanánk. a hoáram... S8S . 11.3 15.. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73. .19 8. 16. A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel.= 6.0 67.1 83.. szakasz ellenállása 269. Az eddig méretezett 1.6 Pa (1.9 7. így az áramkör még nem méretezett 9.6 0 18.6 33. Így a 13.7 267..0 7. s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható.5 23.0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36. A felsorolt szakaszok hossza: "1:. Kismértéku fojtás itt is szükséges. szakaszokon elhasználható 301-185.09 0. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1.030 1.5 80 6500082.1.5 0. A hatásos nyomás LlpRII=5. Méretezendo a csohálózat.5 28. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52.(1 8000 5.5 67.7 Pa nyomásesés.0 0.8 7.81 ~668 Pa.0 0.. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0.11 35.. lAblbatot).. 14. példa.ár=lS'.7 2.060 1.. fiitotestáramköre az 1.". 3.. 2.095 6.3 44.16 0. 2.143 12000 .. 13..8 7.6 16.= 9 m. a m.5 . A Ill. A 8-52. Illp. 15.. te=90 oC. S' .4 16000 .8 1"13. 2. 16. 548. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne.0 0.5 101.~ 97.7 406.2 12. és 6.3 0. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I. +llp.773 32000 9.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp.2 0.0 ~..1 = 115. valamint a méretek a 8-8.0 1.0 0... táblázatban találhatók..0 36. 1.MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II.0 0.0 803.5 .' 11/. 9.0 652.S 238.5 3.3=398. a 8-9.0. mv. 8. így Ath=20 oC. 8-II..6 16." 8/: I 11/.0 221.16 548.5 51.0 3. futotest áramkörének méretezése. A csoszakaszok teljes hossza "1:. 10. futotest áramköre 1 32000 11. A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük.9 ~9.5 2.. ty=70 oC.4 76.2 3. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa. 15.11 503. Már méretezett az 1." Palm. táblázat.5 8.0 m.7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani.8 27.3 6.8 31. és a 7.. szakaszán elhasználható 668-269.6 0. Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi. 14. 12.5 185.1 0.3 Pa.45 .8 500.5 .7 Pa.16 86. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre.19 0. A méretezett szakaszok ellenállása 185. ábra) cs6méretezése d. pékla.7 ~22 1 P / II- 9..7 /. Ö.0 2500 29.1 Pa. AP. 12.5 18. 398.7 16. 2. ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható. Palm Pamis S'..0 11. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani. szakasz. 7.

cs<5szakasz 7.68 4h. oszlopban a szigetelés adatait. oszlopban találhatók.6 280.7 37. P / a m. és 4.35 88.0 m o kgfs t1P. A fajlagos súrlódás.60 37.0 14.204 oc80 '18z18' 0. A 8-9.3 10.82tv." 1.tkö különbséget.02 IS7. ha a= 0.25 0.5 és a hálózat hossza 55. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1. 505. mm •• sm kgfmO Pa2. L1Pelöz=(1 + 0.306 50. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52.• test 1. 12. Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e. a 6. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto. 2..0231 0.7 0. cx= 65% (a 8-5. ev.075 60. a padlás homérséklete -10 oC.0 0. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .143 87. példa.61 4e.9 14.59 1289. táblázat).2 15. meghatározása. oszlop értékeinek különbségét. szakaszon).0 0.0814 0.4 0. és 7. = te ~ tv .16 11/. s ezek után az 1.98 98. Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9.5 kg/m3 (8-2.6 7.9 41. táblázatból.5 0.60 88.5 90. Fali horonyban a homérséklet 40 oC.0186 0.071 110. példa) II 1.6 ~ -----.030 768..60 98. a szigetelés 75%-os.0534 0.82 13.2120 86.2. a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül.e2= 12.~. táblázat 6.81 .21 84.y.65 46.2 84.060 32.68 0.82 0.5 ~.38 0.1540 88.g· A 8. Az 5.0292 30.5 .5 .7 Pa (rv 55 kp/m2)." 84.0327 51.15 _g_c 88. táblázatban gyujtöt· tük össze." "l ll/c" ~ O.93 66.5.5 83. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d.6 88.15 0.4 6S 751/2" 1" %0.67 117.02~1 JO 88.66 0. A rendszer ellenállása 548.381 oc 46.98 13.8 ~4 55 L'[ 55. 64..---WI is -- -- '. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.:505.0 84. a 14. táblázat.99 86.0 87. az 1. oszlop adatai a 8-52. ~ .6 248. táblázatból)..5 L1Pelöz_ 0. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14. 3.6 154.21 0..4 1%.5 m: 8-52.25 0.5 . 161. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1.0 0. ábrából vehetó'k.8 Pa. mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk.0 m magasságú pontja).43 oc0.172 S-10 10 9m 20.07.::.08 0.312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten.6 8/. 2.ee)g· I rpoo (j) ha =2.06 87. Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl.7 00.65) .054 . mi· L1r S' = 0.06 20.7 67.4 130.98 I ' I . a 7.081 0.0375 0.03. flitotestm" áramköre 64. Az 1. ábra. oc Futo~llo4. Felso elosztású gravitációs futés (2. ml' ~ stb. oszlop adatai a 8-8.19 67.4 1585. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható. oszlopban 8-9. a leszállók szabadon haladnak. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük.62 120. 9. 2.386 140.mv.5 11.8 11/2 1.5 m.095 8 Jcr 296.99 4t=14t. radiátor és ennek áramköre.773 1.25 33. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v.99 87.

9 166.3 104.7 I 202.0 190.1 380.2 76.8 93.1 20.1 36.1 .8 113.2 11.6 87.2 236. táblázatból a 9.elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását . Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés .20.9 123. °C/m ~ ~ .7 168.1tl tényleges csolehulést adja meg.0 357.9 46.2 '/." '/.1tl= 10 oC.6 8.:.3 37.3 38.9 63.6 81.6 .1 I 326.7 47. .8 126. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).8 26.7 19. Az m.1 17.2 125.4 47.6 62. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram.3 55.3 124.1 74.7 Pa.3 18.6 85. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét. 8-10.1tm= = 15 oC.6 50.7 10.3 56.6 18. te=90 oC.3 60.6 102.MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).3 53.7 224.4 80. oszlop) viszonya a méterenkénti .ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.5 66.0 193.6 82.7 13.2 60.4 6. A függoleges vezetékek futött térben.4 23.8 74.9 54.7 202.9 30.3 42.1]szig).1 57.9 I 236.1 11.9 320.9 33.4 114.5 28.9 96.4 28.3 18.8 141.8 80. valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.2 45.2 68.4 62.6 115.8 106.6 22.1 54.0 150.0 88. és 14.5 143. A 16.71429.3 19. ahatásmagasság megváltozása miatt. Számításainkban a 3. 366.1 I 452.3 218.1t homérsékletet tartalmazza .1 234.8 mm 10. Ezt követoen m.1 145.. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését.7 8.0 I 96.5 63.8 36.5 269.6 104.7 158..' .4 26. Az 1.6 4.1 34.5 52.9 39.9 22.4 28. ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés.5 105.0 45.7 47.8 23. - 82.0 116. példa.6 41.0 191.1e. mv .5 13.9 27.2 76.2 73. Méretezendo a 8-53." 252.g formájában minden szakaszra számítható (15.1 298.7 87.1 283.5 337.9 185. .1 216.71171.4 78.7 166.7 55.7 13.9 61.8 43.5 62.1 87. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -.8 37.1 133. oszlop).1 51.3 118.3 116.6 179.0 81.1 12.8 59. oszlopba írjuk.7 14.1th = 20 oC.2 150 8//' 1'/.9 65.1 53. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza.3 152.9 12.2 44.4 50.nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585.3 16.2 132.3 6.7 21.4 14. értékeit tartalmazza) 1 .1 I I. 100.3 95.3 48.7 33. Vízszintes elosztó a padlástérben van.9 49.8 33.7 70.1 58.5 133.6 178.8 35.4 222.2 \ 307.2 13.3 60.5 8.7 106.0 39.3 27.7 161.3 13.1 23.1 20.4 24.1 31. oszlop) és az mv (2. futotestekben a felvett homérsékletesés : .2 149.7 88.2 44.3 51.3 238.7 67.8 28.5 117. ezért (I .5 140.1 76. a 12.9 9.5 23.9 40. A ll.8 28.2 18.6 46.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje.4 70.3 170.3 109.6 1'/. táblázat.7 \29.5 127.6 \ 6.0 27.6 98.7 35.3 32.1tll= 15 oC.1 207.7 32.0 253.9 5..8 32.5 97. (9.8 42. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~. .3 75.5 90.8 156.8 11.0 43.9 21.6 155..8 79.7\140.4 29.7 69. A csohálózat méretezését.2 28.0 32.9 168.5 38.2 125mm 80 100" 20034.3 5.6 12.9 24.5 87.1Pgrav=h. 288.3 255.5 25.4 386.6 277.0 mm 128.1 32.8 120.7 32. 3.3 42.'. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.8 268.2 135.8 113.2 30.6 93.1 15. 402.8 74. értékét a 8-10.1 61.7 134.4 26.1 65 32.táblázatb61 veheto.6 30.2 67.4 1202.2 71.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.4 40.9 90.7 7.5 70.3 33. .9\ I 10.2 24. kg oC sm (a táblázat UP'.6 24.2 38. oszlopáé ba. szakaszt két külön részre kellett bontani.8 318. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .1 10.6 10.5 110.0 51.8 39. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .8 63.3 25..0 16.2 124..1e értéke a 8-2.3 45.2 152.6 141. A 13.1 17.8 181.8 200.7 52.0 8.8 66.1 297.3 100. szabadon haladnak.6 21.5 83.1 343.2 16.6 Pa:>548.

065 0.mv. táblázat.~::: _~_-' 38500 i 0. • QIJI 4100 4200 .25 2.-0-. a szakaszok száma. ábrán a rendszer elrendezése.4 3.s-I~616.0 0.041 _1.0 0.~:~1.5 523. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ.3 I 467.0 ____ 1 ------1---..065 8-53.3 120.139 0. "- A 8-53.3 1 23.0 ----s6-1 16.5 13. kgjs.2 13.0 I 2.s--~ 10.l6!I:o ~ 0.5.5 6 I 10.5.7 16. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : . IS'.-I1. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0. kgjs.l6 --7J-\ -0:5 24. 78.0 192. ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .0 0.7-~1--~118. 15. Egycsöves gravitációs futés (3.=.7 25.1-6.-.5 I 1// 10.0 Különbség fojtandó Ill.5 6.:--0. 15. példa. 10 ~0.139 7.0 31. táblázatban az egyes szakaszok he).8 I 1- 13.7 --0~-24--0'-3-1 8.5 0.2.458 8. B és ekeveredési .0.0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.2 10.312.0 lI 50 [_ 16. Palm 1.139 0.128. mellékáramkör -14-' -15-' 0.9 -0.-0-1.6 3.16 0.0 0.458112. A /óáramkör méretezése.5 8 ill700 0.II ._5 __ 4_.5 36.13 I-b-I 20. példa) II 1· .056 0.8 14. d.3 1-38-1.8 I 13.55.0 1.9 10.0 I 261.5 I 69. a 8-11.11 0.1 v..06 I 2.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11.6~ 500.25.0 112.5 6.139 0.4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_.08 1.07 0.~ 11700 11700 - ~tI7.0.065 2.21-41.56io.1 579._0_1 _1_' _ __ 1 4_.. mellékáramkör 17 _16_1 0.24 I 2. Q) cyLJtl QII 4100 m)= .1 --114.6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.056 kgjs.5 '~ I-Io.074 7.5 . árama és a szakaszok hossza található.0 I I 0.0 0.6 ----1----1 _9 _1 0.2 31.5 l' 1// 1 \ 8.4_ 554.1P'~a=ls'. 3.-17.0 I 12.0 261.056 lIT I I 1.098 3500 4200 .2_ O.458' 7.--6-.-5I 1// ----1--.3-_-1 __ 86..8 10 I II 700 ~:~:.=.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.8 -0.6 i _2~~::_-+~-~ Il.5 5.-0. ábra.139 0. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53.8 27.

1121.0 0. példa. 0.7 felvételével: ~143 P / 51.0 20 .4 21.0 7.=aL1p=0.2 410.74 0.50 ---.8 ~.5 5.19 87. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8..53 0. oC.035 0.03 87.19 79.19 79.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).~ - -6C B _8_ A -=- 60..139 ~7. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk.20 ~ - 68. A Ill. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90.9 10.161_0.7.52 --=-tO67.64 0. Ennek birtokában a 8-ll. a 8-5.52 0.74 72.61 6.02 0. táblázatból).157.19 .-. futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S.139. .81= =723.087 0.68 2 0.45 .19 87. a m.0 9.4 11.5 ~1050 Pa.1050 .66 0.11/: 0.1610.3500 _".031 0.0 944. Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.1)9.9 ~a ..0 586.039 0.8+2.021 1 '-"8.4 Pa.458 50 75 88.: *.023 0.2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72.10 70.2.61 7.3 65. 723.458 50 12. :Ö -.••.3 ·4.24 88.021 0.76 80.048 0.Lleig 1 = =(9.52 0.085 I 1.139 I 11/: ~ 1.64 20 20 .31 0..u20 53.8 39.025 59.139 1*1/. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !. .50 98.62 0.8 838.60 4.5 "\ 0.85 ~-=-~~~ -.-. Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 .4.I 79.5 99.3 827.5 ·4.0 0.76 0. Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53.024 0. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.0 0.74 53.7 I 210.76 179'52 73.5 Pa.9 845. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924.151 - 0. = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 .7 -13. 8-12..36 173.6 0.3 44.5 Keletkezo hatásos nyomás: 944. táblázat). I o o •• -1 - --II--I· 1 0.0 I 2 3 ~1".3 I ~ I - I 0.57 0. --~--------l--* °'1391 1 1/: .415 --1--1--1-.8 617.5 Pa.I -35 4 7 0.50 88.018 0.017 1°. A foáramkörben 944. A különbség 20.61 0.8 176.9 Pa felhajtóero van.5 44..64 88.-..~ ~ 1.52 0:67 ~!52. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás.1 9.! o :2 I i.98 98. ~~ 8 . Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1.981 0. A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.2 608.66 9.• .083 1* 0.h.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést.• I ~ ~ • I.0.029 0.0 .68 ---6.§.0625 0.64 87.5 ---.03 80.--1 ~I~\' 2.0 ~ ~6.0 ~I I 88.074 1 0.8 0. Mellékáramkörök méretezése.20 20 .43 7.03 0.obDl~ ~! 13 14 ~ . Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1.25 0.9 ·3. 3. (iX=45%.. a 8-ll.0 73.20' g s. táblázatot). pont: Llt B ..98 88.. táblázat szerinti csoméretezés befejezheto. _ " ".3 6. korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba).42 65.0 o C.62 117. táblázat.l 19.6+5.

036 155coli a teket a 8-48.36 0. a hasz. ----. Hoáram.775 0.0 2. S'. .34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280. példa.-8 316 861 LJpz.4200 .5 155 0.8 2.1576250.-- Il.5 3..072 Csoméret 4.31 0 1. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''.381 mm150 Pa.futés. táb.Il/!' l' %-..42 0.0 3/5381 9280 4210 103.191 0. 1/2 11/4·Llpz.I420 -~"'-4439357 ® 3. és. A csoméretöbbi adat a8-13.t oc.5 8 7 12 6 mis AP.V.381 +0.0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900. 1. I__ 150 ___ @2. szakaszok).036 számítható' a II. ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54.úr=IS'. 7.44 1. cyL1tR . visszatéro vezeték padlóban avesszük. ábrán levo etá1.m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1. futotestben =20 10 450650001200. táblázat. 140 0. példa.EAp..5 0.(4.0 7.3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---.. Etá:lSffités adatai (8-54. ábra) 8-13.J @1. és 1.. d. 4. 8-49. %' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_.Jp=LlPoúr+! 6 2.esL1ts)g = s .5 -----' 1.192 70ban..20 Pa m . ígyleszálló-táblázat alapján az 1.I táblázatban látható. Hasonló .095 2.30 6156 338 Méretezésvan.legtávolabbi fogyasztó0.8-6.0297 Palm IC5818 0.0595 0.0 morevan.5 0.5 0.143 mv. Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama. szigetelet I 1 I Szakasz.5 0.2' 3// kgjs./ R -oC.3.60 70 120 3200006640.3Pa W Pa 7 ////////.QR lenül.módon szabadon.l' Il/t' II Il/t' l' . A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2.

jg. a rendszer mértékadó áramköre (az V.625·20· 9. A futotestek homérsékletesését . A szakaszok hoáramát..8.1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. célszeru . 30 oC értékre vehetjük fel.1p=6812 Pa. víztömegáramát. és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút . A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik. ábra. és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van. 0. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi.1th= 10. példa) [Ii ..81 ~1830 I ~ I I Pa. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1. j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek. Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50. ábra). mv és . mint az egész évben Ü1. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55. futotest áramkörében : .0 ·0. A rendszer O. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik. A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni. A csomércitek a 8-1. (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. A sebesség legyen 0. (.. !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani.1th=20 oC homérsékletesést felvenni. minta gravitációs futésé.1Pgrav<O. Alsó elosztású szivattyús futés (5.akkor minden futotestet olyan beavatkozó. A szivattyú jellemzo adatai. ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel. példa.1psziv'Ez szuk futohálózatot ..1pgravv= hv.nagy szivattyú-emelomagasságot .1ev. A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van.. 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor.1pgrav. futotest áramköre ) méretezheto.625 ·20· 9. 8. mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero. ha .8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó').táblázat tartalmazza.(szabályozó-) elemmel kell szerelni.81 ~368 Pa.. A . a 8-14. Ha nagy a .1tvg= = 15·0.1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.jelent.emeltetettberendezéseké.. lJ tR = 20 oC. futotest áramkörében : . <>s 8-55. ennek nagysága a (8-13) szerint az V. melléklet segítségével meghatározható.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. hosszát stb. A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása . . Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható. 114j szakasz-számok 5. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége.5 oC külso homérsékletig gravitációsan. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár.3.:) az 1...1Pgvavl=3. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk. A kombinált berendezés csohálózata szukebb. így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb. ....:) Il<i 1" I I 1 vehetok.I. ~-~ .

) közvetlenül ezzel a vízzel. ben kicsi. 8-57.L. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás.1. Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés. HU ~ U~~. a méretezés kor ügyelni kell arra. h~ a futotest hatásos magassága 8.318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel. 8. alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el.). ~ II K nT.1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa. keveroszerkezettel látunk el (8-57. A keverés a B pontban megy végbe. Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni. a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont.A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru.. A 110nt)..~. A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen.I. III~'IL" l~? 1&-:: . A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb. Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek.. .2.JlL~. hR [ [hR .J. ábra szemlélteti. I r 'SF 0_01 . ábra.7'lkv " ~ I 1. A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A .9. csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel. kisebb az épület hovesztesége. A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56. i .~~~. . ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. ábra. A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet. tkeY a kevert víz homérséklete. ty a visszatéro víz homérséklete. II B jr---: I .. Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni. . ~ i ..9. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. 8-56. A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. (8-JO) 8.9. ábra jelölésévei : APsrav= . I I I I I I SL I I I I I . Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI. A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni. A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete. Minden olyan csoportot. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni. hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget. míg a többi. mert különben lemaradnak.10. .:. amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik. míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására. A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel.. ha a kazánáramkört. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek. ábra.

5(20.1. 8. ty a visszatéro homérséklet. ill. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása. Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít. a 6. Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. ty=f(tkül)' ill. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik. 'y yisszatér6 homérséklet.tkm) oC. k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje. A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete.1. A te=f(tkül).a (6-3) összefüggést]. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A . pontot. ábrán ARk: látható(folyamatos vonal). függvény a (8-32) alapján: ty= 0. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében.3.1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC.10. A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. A a helyiség lehulo felülete. el6remen6 h6mérséklet. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó. a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik.2. tbel=20 oC. tbel=20 oC esetén [1. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '. a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. oC = 60 8-58. pontot és a 12. (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58.. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak). k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t . tkül külso homérséklet.8. oc és ~"-.10. MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8.2. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. {kü!. ez- 8. valamint a te és ty homérsékletet. Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás).10.2.2. :1t:öz R=60 oC. te=90 oC.~ 1. Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik. ty= =70 oC. tbel helyiség-homérséklet.5 értékkel a 8-58. hogy a kazán teljesítményét.5. Mindkét szabályozási mód azt jelenti. AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete. 'kUl külso homérséklet .10. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás). A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes.1. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0.tkül) oC. Bovebben 1. valamint a hatá90 oC 8. ábra.. Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul.

oC .tJ ' 2 8-60.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8. A 8.1.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet. tköz R a futotest kozepes homérséklete. A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és . 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram.2. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol. oC 100 .2. 10 Gravitációs O -10 -20 fküt. Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja. :nv'''. tv visszatéto homérséklet. tkOI külso homérséklet.10.10._.10. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik.10. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua. oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt.2. 80 80 60 40 20 ~f72L. mint a (8-31) összefüggésnél. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében. myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f . ábra. 40~20 40 20 I 8. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is.4. ábra.1. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet.3._. pont feltételei mellett a 8-60. (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59. -=:]100 80 mvo .§ . fküt. a 8. mV. ty visszatéro homérséklet. Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 . ábra. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás. (8-35) 8.320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki..(90.2.tkül fh-:~. ábra tünteti fel. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk. m".5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi. ábra szemlélteti.% mvo 2 20 8-59.10. (kUlkülso homénék· let. tköz R a fútótal közepes homérséklete .2. Kombinált te eloremeno homérséklet. ty visszatéro homérséklet. Magyarországon a tküt.% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc.1.

kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik.12. Törekedni kell. 23Az épületgépészet kézikönyve . Alapüzemben a kisebbik. hogy nyitott rendszerben . hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza.l kcal/m hOC). szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. A tiszta. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell. 8. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. A technikai megoldások.3. s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni..közel 300 oC homérsékletig melegítheto. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot. és ezután a rendszer gondosan feltöltheto. 8. s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. Nagy elonye. . Ha koromleválasztó is van. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12. A kombinált szabályozás gazdaságosabb.5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van. úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni.8. mint az egyszeru szabályozás. Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál). üzeme is. 0. csere indokolt.MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. de ezek még nagyon költségesek. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként. évenkénti cserére nincs szükség..4 . Kedvezo abból a szempontból is. lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott.5 kcal/kg oC).4 kJ/m h K (~O. többszörösen át kell mosni. Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. ábrán látható. A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé.4 kJ/kgK (0. ésa muszaki megoldás sem teljes. hogy két különféle teljesítményu (pl. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61.az olajminoségtol függoen . hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van.. csakutántöltésre. Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is. Közelíto adatok: fajho 1. muszerek és szabályozóelemek állaga. A kazánt külön kell tisztítani. 2. hovezetési tényezo ~0. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek. pont foglalkozik. A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell. A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni).. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik. Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják.11.

.

9 0.20 3.76 0.40 1.74 0.55 40.0 9.1 1.61 0.434 0.51 0.00 0.5 11.88 0.16 0.25 18.13 1.26 0.281 0.22 1.3 0.0 4.86 0.07 2.25 0.24 0.45 0.70 38.28 1.8 6.45 0.1 3.0 2.18 5.01 0.1223 0.40 16.05 0. mis I belso átméroje.12 0.329 0.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség.8 9.60 24.56 1.79 0.26 0.14 6.2 4.0 12.35 6.95 7.65 5.0 16.65 5.26 0.44 0.10 0.80 17.60 S'.69 1.08 11.12 0.05 14.0 4.57 0.1 0.83 8.90 0.20 1.70 0.8 5.1 6.10 1.90 0.5 12.42 0.14 0.30 0.55 0.65 8.60 7.4 7.17 0.64 1.11 3.448 0. Palm I .22 1.60 11.5 22.93 1.0 9.00 10.08 0.36 1.85 0.4 2.3 0.19 1.05 4.8 • 23.15 6.412 15.60 m 200 0.1470 0.5 5.00 20.50 0.09 3.0685i 0.09 9.60 2.68 0.94 0.87 0.5 3.14 0.41 0.20 2.90 10.60 0.80 3.27 0.5 8.70 26.20 0.3 mm2.40 30.60 0.7 24.78 1.482 0.9 4.1 1.0 25.71 1.305 10.08 0.3014I I I 125 0.8 4.3 1.24 0.90 7.06 13.4 1. 0.0 2.25 4.18 0.05 43.0 0.9 2.70 1.97 0.372 0.53 0.50 14.75 0.20 0.25 0.40 3.86 1.65 0.48 0.05 0.70 14.83 1.20 1.1 9.10 0.2023 0.9 8.85 0.0985 2500.85 0.23 1.40 4.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.2532 0.00 0.06 0.07 0.0 3.15 7.4 10.95 28.6 1.60 14.54 1.11 17.14 0.50 1.85 0.47 1.10 0.32 3.25 0.30 0.37 12.36 15.30 5.351 11.16 8.34 0.16 35.5 33.46 0.40 27.38 0.77 1.7 0.17 0.0807 0.0 3.66 1.253 3.7 2.4 0.5 1.15 0.50 3.15 0.10 3.99 0.07 13.14I1 65 mm 3000.4 2.55 18.52 0.

34 0.331 0.305 0.0185 0.19 0.0182 0.0082 0.32 0.0470 0.0079 0.384 0.051 0.36 0.48 1.84 0.0430 0.487 0.11 0.20 0.------- A név.187 0.59 0.36 0.096 0.169 0.26 0.44 0.0347I 0.0146 I-0.65 0.069 0.14 1.0100 0.30 0.150 0.325 0.0111 0.0125 0.24 0.0497 0.227 0.175 0.0215 0.79 0.079 0.13 0.0166 0.375 0.435 0.360 0.54 0.15 Palm 0.0.00 0.149 0.0350 0.164 0.22 0.60 0.442 0.078 0.0210 0.284 0.066 0.0385 0.301 0.0440 0.--------0.91 0.237 0.0305 0.0365 0.22!II 0.0072 I \ .108 0.0179 0.54 0.26 0.316 0.0150I 50 mm II/43/4" -.0260 0.095 0.0230 0.458 0.0455 0.157 0.0220 0.412 0.101 0.050 0.28 0.0076 0.410 0.0204I 0.086 0.60 0.74 0.55 0.124 0.075 0.0485 0.62 0.245 0.052 0.204 0.0250 0.102 0.105 0.09 0.28 0.24 0.0198 0.38 0.42 0.0116 0.0406 0.133 0.070 0.52 0.14 0.58 0.0198 0.92 0.240.0158 0.248 0.0260I 0.34 0.0089 0.406 0.12 0.354 0.--.072 0.0240 0.488 0.18 0.14 0.426 0.0410 0.16 0.258 0.-~----1/2-IIIII II 0.0165 0.239 0.65 0.32 0.15 0.0172 0.66 0.46 0.30 0.40 0.110 0.0250 --.40 0.30 - - "~---- I I .178 0.69 0.26 0.346 0.0225 0..0240 0.143 0.44 0.70 0.053 0.62 0.058 0.208 0.081 0.0156 0.191 0.0086 0.198 0.42 0.056 0.0400 0.0121 0.55 0.17 0.218 0.286 0. legkisdlll 0.20 0.120 0.215 0.163 0.087 11/2" 0.489 0.0106 0.0415 0.438 0.267 0.48 0.---.322 0.74 0.13 0.226 ---------------0.141 0.392 0.0345 0.20 0.22 0. A cso cso turt.229 0.463 0.0380 0.07 1.64 1.114 0.373 0.0151 0.060 0.57 1.10 0.0095 0.0285 0.50 0.0136 0.

3 62.28 1.90 6.8 0.0 28 30 76.70 0.2532 0.5 33.80 92.46 7.2 0.0 0.70 0.-0-1---1S-0.0 46.3 0.65 0.70 51.25 0.3 0. LO.43 0.1-5-__ 1'~232.48 8.1223 0.55 0.00 73.5 0.96 0.20 0.0 1.3 0.85 28.50 0.90 __ 0.95 0.08 0.85 -----------4.80 ----0.55 9.55 0.1470 0.0 1.70 -----.30 I_..44 5.35 0.27 1~6 __ 1.65 18.10-.00 11.70 12.5 ~ 24.30 1.5 26 1.24 0.5 0.w-----.38 2.15 0.40 4.04 0.0 108.13.2 O~ ~8~ 4.8 17.70 _ ------- ---- ----------I 3.30 0.5 1.60 15.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.7 28.15 9. melléklet folytatása belso átméroje.3 0. 65mm m 0.44 7.30 1.32 1.35 50 34.34 2.60 0.0985 0.55 0.65 11.60 _ --8-.40 1.6 0.65 10.65 0.55 2.05 1.66 0.5 1.77 O~ 1.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.0 2.46.1.55 0.95 67.80 l' 2.6 0.55 6.80 0.80 0.50 ~ 0.80 0.20 0.00 147.8 73.3-~~8--__ 0.45 0.40 6.05 I 1 I 4.6 79.5 12.36 2.95 7.40 --.3 0.80 0'?2~20.65 0.36 ----.5 1 45 1.65 0~ 21.65 0.49 0.65 0.4 29.8 0.55 ------------2.0685 átméroie.50 6.125.95 0.6 ~ 44.5 133.65 I 110 .70 1.<>-I------.05 ~ ----Zjs 0.9 25.42 1.1 34.55 4.85 0.60 0.8-1.--------------- 0.0 1.75 0.1 1.39 0.10 14.34 1.20 1.90.4 0.60 1.65 45.65 0.38 1.15 13.75 10.5 117.61 0.32 2.2 47.00 0.32 1.0 0.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.4 0.75 ----0.42 5.00 0.0 ----------------I--~---.15 I ------------~ 1.0 93.40 2.0 0.8 0.5 59.7 68.55 ---I-~----70.50 3.2023 0.9 1.75 26.1 6.80 4.70 0.90 5.05 0.05 0.65 ---0.60 0.75 2.30 18.45 0.1 ~ 10.60 7. 200mm 250 mm 300 mm II 0.0 -1----35--1.15 0.46 3.95 -- 6.40 1._ __ 30.60 __ 0.65 17.65 0.80 I -----1-----1.25 ----<-1.38 4.1 1.30 0.0 16.50 I < I 1.85 4.0 2.36 4.00 __ 0~ 3.10 1.25 22.60 17.10 1.42 I '3.5 1.95 0.5 1_.63 0.15 'I -----g8.60 2.60 10.00 0.26 1. I 80 90 100 0.95 0.34 1.35 0.0.50 8.20 0.85 .15 4.5 0.5~1 __ l.35 1.46 2.1 31.60 0.0 0.0 1.70 -20.37 1.28 1.28 1.35.8 1.20 ~ 0.10 82.80 2.0807 0.6 1. 1.70 19.70 2. 0.05 13.35 0.0 98.33 ~D I I I 0.74 0.42 7.90 140.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.38 3.85.05 1.35 2.32 2.0 20.85 0.00 7.20 7.50 5.50 0.87 0.0 1.5 1.70 49.90 0.48 1.90 I 1.75 ----s3.50 2.85 5.70 __ 0~ 9.20 21.50 48.44 2.70 88.10 10.20 1.40 ------60 37.55 -------0.4 38.90 47.50 -------1.60 -------------------1----.------1.85 0.92 0.26 0.50 2.75 7.0 __ 1.75 55.00 6.10 I 0.97 0.20 1.80 42.8 32.% 0.46 1.50 0.30 1.30 0.35 0.6 1~ __ 55.60 3.70 0.85 8.60 0.05 -----1.50 0.40 4.21 0.65 24 1.5 0.3 83.5 0.88 0.35 __ 0~ 5.44 3.80 3.8 43.55 51.60 3.50 0.65 3.00 52.55 0.90 0.65 14.5 16.65 0.4 0.3 1.55 ---70 40.

15 0.35 1.95 0.70 3.266 0.0150 I 0.75 0.76 ~ 1.46 0.65 0.95 1.05 1.10 0.65 0.60 0.378 3/4" 0.55 1.082 0.44 1.32 0.30 1.164 0.28 0.43 1.057 0.32 0.080 3/8" 0.55 0.35 1.050 0.75 0.220 0.275 0.236 0.10 1.75 1.75 1.80 0.34 0.05 2.80 0.01 1.247 0.70 0.05 0.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .44 0.20 2.0345 0.62 0.85 0.315 1.63 0.85 0.325 0.65 0.086 0.116 0.103 0.44 0..173 0.65 O.60 0.358 1.05 1.265 0.15 0.90 0.072 0.55 0.70 0.442 0.0285 0.48 0.87-W 0.52·-----z:60 1.40 0.25 1.80 0.50 0.0204 I 0.60 0.257 0.54 1.70 1.55 0.60 2.89 0.156 0.65 0.40 0:137 0.32 0.37 0.10 1.10 1.71 0.20 .0430 0.126 0.34 0.55 0.46 0.70 1.80 2.076 0.05 0.legkisebb S' Palm 0.59 0.38 0.90 1.470 0.50 0.0330 0.237 0.055 0.71 1" 0.30 1.05 1.70 0.0400 0.50 2.70 0.34 1.73 0.55 0.45 1.95 0.90 1.80 1.309 0.34 0.062 0.48 0.20 0.50 0.148 0.0260 ~.26 0.292 0.91 1.38 0.291 0.251 0.66 0.203 0.70 0.80 1.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.50 0.50 1.85 1.90 0.95 1.24·~ 1.82 0.089 0.75 0.95 0.46 0.A cso lúrl.70 1.15 0. 1.127 0.61 1.15 1.354 0.42 0.0.096 0.06 0.88 1.51 Il/4" 0.70 O.40 I 1.071 0.138 0.166 I - 0.55 0.75 0.067 0.196 0.340 0.110 0.45 1.079 0.44 0.70 0.28 0.90 0.90-w3 0.36 0.60 0.056 0.30 I -w 1.70 0.15 1.80 0.061 0.90 0.65 0.80 0.337 1.65 0.42 0.00 1.75 0.0415 0.60 0.35 2.77 0.46 0.85 0.60 0.068 0.63 1.42 0.0406~-I- 0.368 0.06 1.51 0.413 0.80 0.495 0.57 0.131 0.146 0.17 _ 1.40 0.053 0.59 1.0347- o.05 3.34 0.55 0.0275 0.50 0.05 1.25 1.60 0.10 2.80 0.0310 0.55 0.75 0.60 0.0265 0.85 0.15 1.70 0.80 0.65 0.064 0.80 0.95 1.157 0.0295 0.381 0.0380 0.0365 0.76 0.00 0.189 0.% 1.50 0.84· 0.0114 I I 0.40 0.30 1.65 0.181 0.75 0.79 0.00 1.076 0.95 2.060 0.142 0.30 0.00 0.90 1.48 0.25 1.55 0.0465 0.95 0.36 0.26 1.85 1.60 3.65 1.35 0.45 1.53 0.85 3.67 1.60 0.19 0.

65 .85 1.---.----- ----- ~ - ----- --_.10 ----- ------' ----I --.45 7.70 1.50 ------ 120 130 0.10 1.80 58.15 9.35 1.10 66.5 5.45 29.0 1.1 1.0 2.0 1.00 2.----- 20.50 5.--- ------------ -------- ---- --------.0 2.85 I 6.90 53.80 4.90 1.5 1.6 2.0807 I 0.50 1.30 166.70 56.40 24.30 15.85 2.5 2.40 26.20 1.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.90 10.75 1.9 1.25 24.0985 I 0.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.85 60.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.20 112.5 1.40 7.15 2.0 2.0 1.25 14. .35 I 97.8 1.40 16.05 105.90 9.55 26.2023 \--0:.1470 I 0.0 2.8 2.532 I I 0.30 1.45 119.00 15.05 5.90 2.05 1.50 11.15 5.45 25. Molnár Zoltán irányításával.65 12.15 22.75 13.00 2.75 9.60 1.9 1.30 2.10 0.10 8.95 10.0 2.20 ----.5 1.00 -------zt-.-----4.---3.05 1.5 -.5 1.00 -------140 150 ----1.5 1.70 I 23.15 108.75 2.0685-átméroje.25 14.95 I 8.50 8.55 - ----.0 125.0 73.35 5.00 ----.0 1.60 1.8-1.35 12.8 2.70 28. Épületgépészeti Tanszék dr.10 8.95 3.40 11.35 7.7 2.----- 2.0 2.30 1.8 2.4 2.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2.60 12.20 9.05 1.1223 I 0.45 0.7 36.05 21.3 2.3 42.-s:-5-1.15 11.95 101.40 1.9 1.3 32.15 1.95 3.10 16.00 1.15 8.05 5.35 ----~16.85 3.10 4.01.7 2.20 ! 4.65 8.0 1.60 6.0 2.40 1. Készitette a BME I.0 2.20 4.60 19.I-.35 1.80 31. I I 0. - ----.25 4.40 172.55 17.0.00 1.15 -----1.1 1.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3.4 1.55 1.20 160.80 1.9 1.60 1.75 0.50 25.-\ - ---I I 1 76.0 1.45 19.30 4.0 1.00 1.5 1.0 1.30 6.9 2.80 7. melléklet folytatása \ f.40 1.70 ---1.9 1.4 1.6 39. használatuk at célszeru mellozni.gj.90 62.0 2.70 6.35 0.85 14.25 6.15 I ----1 1.9 35.30 2.~21.60 2.8 2.20 1.50 1.9 2.---160 .0 2.90 1.55 1:?.3 1.9 2.75 1.4 30--.--.45 79.30 1.4 1.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 .05 3.55 - \ 155.95 4.60 27.35 9.0 2.-------.95 7.45 1.0 2.----.25 18.

: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii. J.und Lüftungstechnik.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. 5. Budapest. Tankönyvkiadó. 261-266. 1958. München-Wien. P. [5] Garms.: Szabályozáselmélet. [22] Muszaki eloírás a futo-.: Szivattyús futések szabályozása.und Lüftungstechnik. (1957). Építoipari Könyv.: Handbuch der Heizungs. [13] Oficerov. N. 1952. Budapest. Leipzig. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija. [15] Molnár [16] Pattantyús Á. IRODALOM [1] Barcs V. Budapest. G. 5/6.: . 1965.: Épületgépészeti kézikönyv.1966. Springer Verlag. Segédlet. Budapest. Tankönyvkiadó.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi. Goszenergoizdat. 1964. Budapest. E. [17] Raiss. Leningrad.: Die Wasserheizung.: Segédlet. [3] Brodszkij. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Gosztrojizdat. Építoipari Könyv. E. Budapest. Verlag R.és Lapkiadó. M. 1964. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung. i961.: Melegvíz-futések. Budapest. 1960. Oldenbourg. szellozteto. Tankönyvkiadó.13.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. 1972. 1963. 1963. Épületgépészet. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. L. [21] Szokolov. Budapest. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. 1968. [4] Egyedi L. Tankönyvkiadó.és Lapkiadó. ME 867). flO] Macskásy Á. 1953. Berlin.: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung. Moszkva. Muszaki Könyvkiadó. w.: Gyakorlat~ áramlástan. Moszkva.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. 1971. 1951. [12] Menyhárt J. (1957). Tankönyvkiadó.E. 1972.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija. F. Muszaki Könyvkiadó. A. 1972 [20] Száday R. Springer Verlag. [6] Kamenyev. Moszkva. 1970. [2] Belinkij. 154-158. 1963. Gosztrojizdat. Berlin. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. Budapest. [7] Kapp. Gesundheits Ingenieur. z. [19] Ruhmann J. Budapest. Fachbuchverlag GmbH. Tankönyvkiadó. 1974. Tankönyvkiadó. Budapest. 17/18. Moszkva. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. F. L.

a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal. .1 bar-nál (0.1. Gozfutések Szerzo: DR. Gozfutések hálózatsémái 9.közbenso elosztású rendszerek. 0. A kazánban eloállított 0. . a kondenzátum kazánba táplálása szerint: .szakaszos.2 .kisnyomású. . A gozfutés elonyei: ..05.1 bar (0. .1.2 bar (0. rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén. 0.gravitációs.05.minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás.kis tehetetlenség. 9.15 at). A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel. A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia.goz-lég forgatás os rendszer.kis fagyveszély . továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos. A 0.1 at). (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor.) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg. a kondenzvezeték szerint: . 50 m kiterjedésig az ÜNy=0. táblázat tartalmazza..5 bar (0.felso. kb.száraz.5 bar (0..9. A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg. a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: .2 at). 0. .nedves kondenzvezetékes rendszerek. A 0.05 bar (0..05 at) 200 m-ig az ÜNy=O. . 0.. mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik. • a teljesítményszabályozás szerint: .1. .15 bar (0. .2. Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota..nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb.. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: .mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás.) berendezésekhez használják. konyha stb. hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel.mennyiségi. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük.nagynyomású.vákuum-gozfutések. a hálózat kialakítására. gyors felfutés . kb. Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé. . . .5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges.. Hátrányai: . 500 m-ig az ÜNy=0.alsó.kis beruházási költség.üzem közben nedves. hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is. . TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz. Állapotjellemzoit a 9-1. 300 m-ig az ÜNy=0. A biztonsági. .5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda.

helyezkedik el.4 118.5740 1.0 334.1985 192.6 661.0010 0.2031 0.98 356.0108 8.6 2537.8 2651.02 69.3 642.03 35.3900 452.6277 1.1 11.2 20.1 0.6680 0.0114 36.07 1.9 444.3160 112.8536 0.83.225 2..2337 0.98 486.4609 1.3 5.93 19.3167 10.0174 0.2 15.2 0.06 0.00116 0.8795 478.0573 0.3 852.0238 1.1375 140.14 2643.04 0.8 419.194 0.3 19.9 182.2 0.6015 27.4242 639.7 120.dék.83 3.2751 1.302 15. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.2 2546.03 633.6 623.1 0.4 147.24 0.1 7.6 658.1 0.3 188.2 1.04 608.127 0.2 209.0323 0.0831 0.802 0.4 653.00104 2697.076 10.5 2678.0977 0.4647 104.1165 7.0 314.1044 1.00107 0.1605 0.04 5.36 6.5894 0.5 0.800 8.00105 2555.3 2734.0 646.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.0 645.3 635. I Fajlagos térfogat I! goz.5040 161.4 589.8775 0.862 5.98 632. goz. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2.1982 0.99 546.00 601.99 0. levolejtésben A(3.121 49.40 57.5 2626.00101 25.9-1.2934 0.8 167.68 1.3 763.67 2681.5 146.04 21.1 0.00104 0.00108 12. i' Goz.4235 272.857 2.243 2720.0396 0.8 619.01 59.7809 e" 1.1 469.0094 0.000.7 2757.3 0.04 74.0128 77. 3.57 1.0 2691.00113ábra szerinti 0.2730 125.0 0.0512 251.1258 0.3536 80.0173 125.6 32.13 2.1 0.3 0.90 0.7 597.98 2694.2550 0.1704 0.7149 0.4 616.7 230.1 114.509 9.0048 637.7800 4.00106 1.5 2659.7 102.2 42.393 4.4622 645.7375 0.7 663.5045 0.1302 1.0752 1.0230 0.41 2768.8 603.2 0.668 0.20 4.5618 12.0 2510.1092 1.1 10.496 45.685 P i" Goz.3 106.0068 2667.0 0.0 0.4524 3.001060.0125 0.6%0) hálózatsémái láthatók.00106 0.1 13.0 0.122 673.1898 1.58 2688.3 171.5251 203.3 631.0 377.2 614.2 0.8 667.2420 0..966 1.6 17.97 62.0654 0.2335 2.00111 0.0611 0.00109 0.7356 3.0304 0.4 155.8 2617. I I .0 644.7 0.00102 0.4 2.3 640.4I 15.6386 83.2 613.9582 656.29 kg/m'2500.4 0.9 100.547 1.3178 5.8 610.8619 I Nyomás.3 2793.3265 110.0245 1. 0.307 0..01 1.2 629.37 1.3 108.0063 0.1613 0.7 641.6821 40.3 2778.8 2746.6 130.854 2703.2 0.258 621.00103 2.2 0.00 503.0089 0.5 599.5007 0.8 2700.9 606.3 6.8264 642.3 0.4 18. irányában II FOly.7544 0.04 0.1 54.2 12.4829 0.5 206.6 79.3931 0.02 427..07 1.01 25.9917 30.9950 0.6 719.3614 643.4 2573.7 104.8 2786.8 100.1322 116.5 2706.00 64.3 0.8550 0.6 625.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.47 0.947 2685.0 61.00114 6.1.156 2582.0433 43.0 649.4 2591.28 Folyadék.3 2600.8 95.8015 665.00.4 0.0 47.3654 1.7278 0.1 293.8995 0.55 2519.6684 1.98 85.21 2675.7758 461.3 106.4 2528.8 1.0872Fajlagos entalpia 436.1227 10.1 90.157 807.97 2609.2 627.0010 0.0332 1.2 14.9354 16.5 2634. vezetéket a a 9-1.84 7.05 0.394 4.00110 0.056 495.5045 398.5 151.6 2564.3 0.5977 639.

52 2.38 4. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.7 2370.3 537.61 1.29 2.50 11.7 569.59 3.l.55 0.46 0.5 0.18 5.06 2.15 1.3 551.09 2. az A víz.3 2.2 566. kcal472.65 0.1 kcaljkgOC Hovezetési.15 1.67 7.65 3.54 3.18 489. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .4 554.0 0.1 545.3 0.64 1.2 548.23 2.44 2.61 1.nye.75 3.68 2.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2.49 3.50 1.55 2.08 2.4 574.gozvezetékek 0.39 1.2 571.2 588.7 530.0 542.1 563.9 597.31 1.3 560.3 536.83 1.53 3.6 533.34 2.70 1.04 2.7 594.85 felszálló ep 1.6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo.04 532.8 539.59 1.6 580.77 1.08 1.76 497. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.00 2.17 2.18 1.4 528. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.49 15.0 591.11 0.3 577.30 3.71 2.00 3.1 531.5 526.21 512. DinamikaiFajho. kcaljkg viszkozitás.0 mh°C • 10'.5 1.83 3.01 2. Elpárolgási ho.11 pr 2441.10 4.37 2.02 519.84 9.57 2.9 3.94 1.2 A 2382.4 505.69 3.53 3.28 0.99 2.3 1.7 szám.71 2394.31 0.23 2.21 463.48 4.09 2.0 583.3 586.53 0. kljkgK m'js Prandtl0.41 20.72 1.00 535.3 527.0 557.20 2.02 1.67 481.

Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak.. 3 vízteleníto vízzsákcsö. mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be. hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék. ábra. Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás.. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték.. hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás.332 GOZFUTÉSEK r. ábrán látható. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik. a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után.. A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák. Ezzel elkerülheto. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint). 5 száraz kondenz-alapvezeték.•-=---~ I I . L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto. J göz-alapvezeték.m a gozzel ellenáramban halad. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4. Ez utóbbira akkor nincs szükség. LNy) miatt számítani kell arra. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk. pince hiánya stb. vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot. ábra). részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik. nedves.lJ ~----C --. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. hogy . 2 goz-felszállóvezeték. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz. Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol. ábrán látható. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. ••. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok.--A y' ---.. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban. A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását. mind a kon· denzvezetékben azonos. A felszállóban a kondenzátu. A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni. A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben.

A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez. ábra).. 9-4.. ábrát). ábra. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése. 3 goz-Ieszállóvezeték.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2.-A-.. E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti). Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100. 48 C'. Kisnyomású gozfutés nyomás.és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5. Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6.. A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie. Üzem közben. Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése.J ----------T- 3. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése . ábra.továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be.-== -=:-= : -+_ A_ . 5 száraz kondenz-alapvezeték.. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1.6 %0 ! I C ~ 8-r~----. Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto. a 9-1. ábra. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A. ábra). Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan . B. nedves vezeték esetén.. 300 mm vízszintemelkedést jelent.. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben..6%0 Kondenzvezefék 9-3. C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez.__ L 3. Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint).. F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint)..GOZFUTÉSEK 2. 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték. 9-2. D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c.1. 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték. Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4.

-~--~ C --O. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el. C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben .. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék.. A gyakorlatban 1. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg..L------ I 90S. lJ . A kondenz· vezeték . V a gozvezeték víztelenítése . Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban. gyozését. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7. E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-. ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható. . hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo). ill.•. Va gozvezeték víztelenitése. L. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban.-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6.. Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. a légbevezetést.különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú.. E. ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése. LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett.334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:. amely a levego mozgását gátolja. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben. Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb. mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé. ábra. Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. A 9-4. R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését. amelyet .. Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba. és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be..szintmagasság.I 0-1-'. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás .egyes esetekben teljesen feltöltene. mert a levego fajsúlya nagyobb. A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani. --1. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak. A hurok megakadályozza. ábra.. L a légvezeték légtelenitése. L a légvezeték légtelenítése.• " '" .. Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni.-" Al -._J l.

.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni. L a goz. ábra. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. 9-7. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban. ábra megoldása szerint. Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. ábra. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1. Meg kell oldani azonban. Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. hátrányai: .l_ gozfutés.fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. .2%0) szerelni. A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott. .a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége. ábra szemlélteti. A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb. ill. ábra).gondos méretezés szükséges hozzá. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . építészeti és szerelési szempontból).és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése. =--~ 9-8. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. ill. A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni. Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el. Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai. C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken.. Az ábra jobb oldalán száraz. a kétcsöves (goz. a légbevezetés nem oldható meg. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek. A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1.. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l. .. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be. A 9-6. ill. Az alapvezeték légtelenítésérol. -- t I .Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget. A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: . azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére.L A---I•. hogy leálláskor. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges.magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya. Ebbol következik. Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése. légbevezetésrol gondoskodni kell. A mélypontokat vízteleníteni kell.és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva.

A. . a felület mentén változó homérséklettel adja le. Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. A ka· zánban termeit.a magas felületi homérséklet (érintésvédelem).. L kondenzvíz-levego szit.költséges kondenzvíz-visszatáplálás.2. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik.-?. Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható.w-r~ ~L I I I -. . .a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége.. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik.. A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére. . Kiszámítható a hocserélo felület azon része. A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik.1.1. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb. 0.a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség. Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt. A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb. ábrán látható. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb. . hátrányai: . Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul. B elzárószelepek.1.5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben. . A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo.-1 forgatásos rendszer 9-9. A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik. F futotest.teljesítményszabályozási nehézségek. D lég1elenító-légbevezeto szelepet. Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9.0.0. C. gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0. G oxigénleköto edény._L- I K ~. A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású. emelkedo gozvezeték). következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E . . Goz-Jég K kazán. választó edény.3. rugós. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg.kondenzedények alkalmazásának szükségessége.. A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk. A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható. szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak.a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése). amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek. N nyomáscsökkento szelep .a fagyveszély elkerülése.5 bar-nál (0.2 at) túlnyomás. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból. mint a keverék össznyomása.nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék. A nagynyomású gozfutések elonyei: ..1. . . és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége. .336 9.a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés. . A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik. ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk. E injektor. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély..2 bar (0. ábra. és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal.

túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt. Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. következésképpen létesítési költsége nagy. Erre azért van szükség. Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget.tömszelence nélküli . A levegoszivattyú különleges kialakítású. A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken. .szerelvények alkalmazása. mert a levego körforgását akadályozná. A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést.4. (A C is D légteleníto-. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges. az egész rendszer nyomásacsökken. ábra. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. Állandósult üzemben. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban. A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be. A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. d vízállás-szabályozó. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. meghatározott teljesítmény esetén. A vákuum-gozfutés zárt rendszer. A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0.25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes. A rendszer hátrányaként említheto a különleges . részben a tervezéssel. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz. A különleges kialakítás lényege. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek.teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen.. 9. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi. c légtelenítés. A 9-1. A tüzelés megfeleloszabályozásával. clbránlátható. Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható. légbevezeto szelepek zárva vannak. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van.. mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). is.1. ill. Az állványcsövek különleges kialakításúak. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe.25 bar (0. e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. b nedves levegoszívattyú. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik.) A teljesen zárt A és . részben az átlagosnál nagyobb költsége. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni.

(9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat. továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze. figyelembe véve a kazánalap magasságát). A gyakorlatban meg· felel. e) alul elhelyezett gy6jtövd. 9. A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények. A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület.. m. --::::. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével. mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés. mint a kazánközép vízszintje. A 9-12.2. Ennek oJca a goz. m. b) alul dhdyezett t6vcl. fds6 vízbcvczctésscl.1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. ábra. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. a kondenzátum. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés. amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. m. m. m. A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11. ill. légbevezetésére.2. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb.338 G6zFuTÉSEK 9.~- lJ) 9-11. ha külön kiegyenlítoedénnyel. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd.1. ábra alapján határozható meg. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után). ábra.2. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt. Ez az eIren· dezés a biztonságos. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását. m. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll.2. Ez csökkenti a vízszintingadozást. Ezekbol következik. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó. d biztonsági távolság (0. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. alsó v~ lDl ri .

3 üritOliugó . 2 terelosapka. Az állványcsövet rögzíteni kell. 10 talplemez. táblázatból vehetok. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. ábra). ábra. ábrán láthatók. 6 elolefúvató cso. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. táblázat tartalmazza.és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15. att) a vízszintcsökkenést lassítja. 4 visszavezeto cso. Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza.2. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. ábra. ábra. 9 ürítés. Célja. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. 8 töltocsap. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség. teleszkóp-rendszerú 9. 5 lefúvatócso. táblázat.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék. és a legrövidebb. 7 töltötölcsér. A lehetséges megoldásokra példák a 9-13. 2 elölefúvató furatok .3. Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. 9-14. 140 I 120 I 100 tartalom. A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be. Kisebb helyet foglal el az ún. 3 felfogótartály. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. Az edények adatai a 9-2. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. ábra. mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. (Méretek a 9-3. méreteit a 9-3.

30 0.92.55 340 50238038x2. 0. ábrán 0D I . A több szárú állványcso 9-16. valamint a légtelenítoket ki kell nyitni.61700 h. B. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó.51050 H I 3000 50 44.(j()() 89X3. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop. továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre. A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható.20 0. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill. A több szárú állványcso szárhosszúsága változik. hogy (9-2) legyen. a 9-14. ábra. 1140 h. A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés .:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --. C. 130 250 200 120 376X2. részben a fajsúlyváltozás. Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását. A méretek a 9-16. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság.-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen.30 1620 call.5h.0. Dcsapját. túlIlYomás. A több szárú állványcso muködése több. ábra szerinti megoldással csökkenthetok. 2 páracsö . A 9-3.6bar ('" at) 7044100d.- talma.2 3200 57X2.45 0.IN 3.9 400fogó140 110 108 X . továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos. mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0. táblázatbóllátható. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J.10 0..

5. ábrának megfeleloen. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás. A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz. a 9-19. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval). 0--1---'--9-17. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket.5 LNy legyen. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással.3. 2 kondenzvezeték. 1. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni. ábra. \ két csap ellentétesen zár. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni.. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát. ábra. Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- .GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni. ábra..8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel. LNy lefúvási nyomás. végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni.. A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges.6%" 2 1 2 3 9-18.. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok. Kazánszerelvények 3.6%0 ~ 9-19... ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását. 1 gozvezeték. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással.. Az általában használt úszós. 3 üríto f1 9. 3. A 9:20.2.4. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt.. A 9-18. Közbenso zárást. Több szárú állványcsövek bekötése 9. valamint vagy az egyik. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en.2. vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa.

Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. A 9-21.342 GOZFUTÉSEK 3. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. Gyorsürito NNy 5. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk.1' 9-22.2. A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják. 25 mm 9. ábra. a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz. ábra). Ez jobb vízleválasztást eredményez.. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. NÁ l/z . 1' (j 9-20. ábra. NÁ 15.NÁI/Z" átmeneti goztorl6 . A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be. A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani. A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni.. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont.6.. 2 kondenz. ábra. a I 9-24. ábra átmeneti.1' 9-21. 9·23. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6. Mechanikus NNy6... 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást.és elzárószerelvényeket kell beépíteni. A 9-25. ábra. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is. A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23. bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24.. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet. A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. gyorsürítokben tágulótest zárja. NÁ 1/2" . 6 %. ábra. nyitja a folyadék útját A rugalmas. -+--- 9-22. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer. .

ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6.. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. ábra.8. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni. A légtelenítést.2. NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget. Futotestenkénti légtelenítés (1. 8/8- 9-25.. 1- . NÁ 1/.. NÁ l/!. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik. 9. .2. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van. ábra) lezár. Légtelenítotulipán NNy 6. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben. ábra. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni. A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti. fejezetben található. ábra.7. a 9-30. Kondenzvíz-visszatáplálás 9.. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. ábra). A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. ábra). A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26. aminek következtében az automata légteleníto (9-26.GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. A tartályokban a kondenzátum lehulhet. ill. ábra). Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el. Ez elkerülheto.

. 16 kondenzátum. ---1 V . 6 meleg víz bojlertol. 4 villamos kapcsoló. II üríto.. NÁ 25 mm ra a kazánba... Az ezen az elven muködo berendezések kb. 7 goz. Kazánvízszint-szabályozó NNy 0. 10 adagoló. 8 elomelegito hocserélo.1 5-1- --I 7 r---. 3 ro emelo magasságúak.J II . 15 villamos csengohöz. 14 páracso.5. I t -i L_ . . 5 táptartály. ri I ro... 17 túlfolyó.•. 18 gyüjtotartály 9-29.I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I . Muködésük automatizálható a 9-30. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz.•_~ __ _16 17 I l' IL . .) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ . ábra. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre.J - r I 18 L.. 3 szivattyú motorvédohöz.. ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be.. i I . 9 megkerülo. 12 villamos kapcsolóhoz.2. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral. 2 villamos csengohoz.344 GOZFUTÉSEK .f: i !~L.~ '_.í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28. Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31. ábra. és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik. 13 motorvédo és indítókapcsoló.

hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással.1. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto.GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték. . 8 goz. 4 hideg víz. 3 goz.1.3. 7 átemelo. 5 üríto a csatornába. 2 átemelo. 6 úszótói. 4 kondenzgyújto tartály. 8 csatornába 9. ábra. ábra. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél. 7 kondenzgyújto tartály. 5 adagoló. 2 kondenzátum. 3 túlfolyó. 9 adagoló 9-31. 6 kondenzátum. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9.

746 4.79 2.00025 1.56 0.00338 0.00033 0.88 2.71 7.00147 0.55 3.00837 2.09 2.00106 0.92 0.194 9.00012 0.96 6.00063 0.3 6.00212 0.96 0.79 7.18 4.15 0.00203 3.66 0.778 0.00017 2.00026 4.55 41.37 I1.00299 2.914 7.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.64 17.115 1.96 2.00515 0.00093 5.110 0.637 14.7981 0.258 13.00374 0.25 31.49 3.00018 2.388 0.00039 0.00031 0.82 5.90 20.00019 2.00093 1.972 0.79 10. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.52 4.78 0.00002 2.5018 0.72 1.1 12.00868 3.46 0.1 7.0347 0.82 5.31 2.82 3.00006 0.02094 0.16 8.00128 6.28 10.69 0.5999 0. coli A cso tllrt.00365 4.2902 1.47 3.13 0.01 3.50I 1'/.1451 0.27 4.87 I 2.47 5.15 3.00886 19.02316 0.69 18.30 0.2 0.98 0.0406 0.97 0.5 7.28 11.64 22.70 1.7 11.9691 0.767 24.592 4.61 9.76 2.30 10.2 4.4 12.61 2.00012 2.00155 0.31 3.01857 0.00043 0.1 12.5063 0. 0.26 0.7 6.00311 6.43 0.01728 9.125 2.17 0.4353 0.93 5.29 0.00172 1.00265 6.33 22.02 1.91 6.00079 0.00424 0.80 1.3 7.00606 0.27 1.48 7.35 0.98 1.00138 0.56 1.78 7.619 0.271 3.22 2.0 9.29 4.69 '/.419 1.00319 0.010 0.104 0.052 3.00143 3.40 8.40 28.64 0.598 1.0150II 0.81 7.39 0.564 0.00785 3.86 5.00006 2.34 12.47 14.00082 0.00004 2.13 0.45 0.28 52.16 0.109 0.08 6. legkisebb .311 4.67 3.746 6.104 0.238 0.1 II.00248 6.851 1.774 8.930 5.9 5.9 7.00062 0.59 11. 0.508 0.9478 0.6551 16.00352 7.30 3.78 0.236 2.5805 0.00044 0.00256 0.14 2.17 16.00021 2.00 44.944 0.91 15.67 4.00981 0.01 0.575 1.3 6.0114 I I '/.00536 0.99 5.0497 0.36 4.798 0.76 9.00015 3.50 2.03 4.00486 0.07 2.00035 0.37 4.00278 38.884 0.83 0.13 9.51 8.00457 3.93 1.89 3.7 0.197 32.00731 0.00173 35.23 3.29 .62 11.651 '/.520 0.79 1.05 3.38 2.01270 5.01978 0.00019 1.93 2.00137 0.84 20.85 8.00022 I 0.7256 0.46 4.15 2. MSZ 120/2 acélcsö.01591 0.11 4.83 5.439 25.15 10.01084 0.00029 0.00010 2.977 4. NÁ.397 15.39 17.433 19.14 4.0260 .32 0.94 0.47 3.59 6.67 3.95 8.00042 0.% 6.71 4.00117 0.00049 1.00032 1.83 0.7528 3.888 3.63 6.58 2.75 2.366 0.35 3.00091 0.7053 1.4 5.97 0.01436 0.82 5.00456 5.00672 3.00590 0.65 0.10 12.90 47.00072 0.00571 0.00008 2.85 4.15 0.56 5.44 3.796 1.21 0.31 3.00390 8.80 3. I 2.0204II 0.00077 1.012 0.00067 I1 013.8852 3.72 0.37 0.89 1.00055 2.00230 5.

1 19.53 3.2 9.97 0.3 245.0 2445.0 114.2601 12.0 448.5667 519.6 0.7 15.08419 6.02313 3.8 0.1109 17.28 19.4 99.5 67.01 33.4 0.3 0.4 0.8 20. bóáram.09835 647.2.05239 55.9 21.85 0.7 276.1 249.0816~ 76.2 6.8 0.0 144.3 176.2 9.96 4.3 0.9 0.1 0.4 299.4 103.1 48.82 0.3118 33.8 1455.4731 0.2 15.1090 55.04135 3.0 135.29 358.0 0.1470 0.9 321. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.08 15.54 153.07526 0.3 9.5742 116. NÁ.6 12.4 0.5231 0.3 0.4 20.3 18.8 110.5 946.4151 18.02885 0.49 16.02819 0.1 10.4202 95.8 11.5 0.04920 38.0985 0.9665 1.7 0.81 5.02 35.47 37.05154 7.3 145.1991 0.6691 0.2 4.6829 0.04622 0.5 85.0 118.1223 0.14 0.1331 14.0 108.6463 12.4 182.O 2030.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.25 10.5 29.74 4.2 847.4 0.09 0. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.1 137.24 52.1591 19.6 11.08766 11.24 653.03375 85.2901 0.9 585.8324 1874.06 93.0 22.8 9.9 21.09332 342.3603 0.3761 63.06025 32.2308 11.34 0.7 86.04221 8. dinamikus scbcss6g.4 7.2 63.3 1.13 5.7532 19.87 85.1 0.3175 0.7 51.05542 28.4 0.03811 6.0 0.1227 0.9 124.7 1042.1 %.1520 0.00917 5.0 lS07.7 0.3 9.4 13.4 0.6 0.0 107. .9015 1065.5 16.0 801.4 1293.7 0.0 0.5 14.7 163. 0.6 7.7 41.8 0.4 753.6 69.1 51.6 0.0 6.3558 0.2532 0.09869 197.0 1276.04581 26.8 0.0807 0.0 715. kör keresztmetszetü esoben.9 702.06761 0.9 9.35 445.0 1538.1089 0.2 222.1428 50.8 20.45 221.5 13.0 1178.085 131.9 125.6 26.0 10.6077.7 49.0 10.3 40.11 0.2877 0.3 0.09 40. m kgls kW Pa mis belso átméroje.197 1.3 8.0 934.0 10.6 245.4 12.3 24.1 26.3345 0.06 63.1978 0 5.2 9.3 0.0 130.6 43.0 24.6 14.91 189.0 12.4 0.7 16%.6 12. nyomás.1 221.82 811.3014 acélcso.7 183.5 16.1607 14.78 0.0 10.1775 70.4627 7.027 1696.0 32.2023 0.0 54.0 104.5 152.0 87.71 64.06797 0.5 19.4 0.3 169.7533 0.0 14.6 12.99 15.8 23.0 16.0 1368.3 399.0 2176.7 0.9 362.0 0.72 26%.4 17.2 210.0 2314.1 74.0 26.06126 41.78 7.5 69.01574 0.

1 0.01090 24.713 14.24 4.00023 0.5 1'/.4 5.80 0.2 10.6 6.75 0.62 3.4949 3.00900 20.0 28.6 11.00187 4.02 42.559 9.00036 0.0 18.77 49.35 0.8 8.1 6.00620 13.6 13.3 13.50 19.76 42.3 0.5598 4.00828 18.44 0.00175 3.402 16.80 28.67 0.00407 9.39 0.8 0.55 55.00201 4.2 0.00466 10.87 0.462 10.78 4.127 13.79 0.6737 6.8 7.0 5.83 4.15 3.662 17.1 0.844 12.00331 7.62 0.826 16. 1'/.0 18.56 0.00613 13.00493 11.0 19.05 39.231 7.0 26.1 7.956 22.42 46.59 4.73 0.70 23.00081 1. NÁ.3 0.1 12.00227 5.00106 2.68 3.82 0.01160 26.95 0.00 '/.958 26.43 0.9 16.6468 6.1 0.4599 3.99 0.58 5.00251 5.32 30.00070 1.82 33.3 10.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.352 9.6 6.64 0.46 31.9 10.19 51.11 5.07 53.9 6.09 4.7 9.4 5.48 35.92 26.389 22.01989 44.00028 0.98 23.1 0.03491 78.5 0.0347 0.67 0.1 0.7583 8.00666 15.03 41.6 15.01601 36.78 0.09 73.03195 71.48 0.994 12.00126 2.6189 5.57 0.0 0.26 26.5 0.01742 39.00132 2.4 11.4 17.5 9.958 34.7l1 10.3 7. 0.05 34.5282 4.05 0.03631 81.0 14.17 0.1 7.8209 10.8 13.2 15.00309 6.00031 0.11 0.00239 5.226 9.408 9.594 12.00021 0.00262 5.18 0.00568 12.544 11.43 0.913 19.66 32.30 0.400 8.03346 75.00120 2.256 15.11 4.294 8.00 23.02698 60.16 3.64 0.00544 12.854 16.13 0.86 5.64 0.6 14.7 0.39 0.65 0.4 6.3 7.03766 84.00 20.6 12.8 14.9 .00057 1.00046 1.4 11.683 19.5 0.6 6.26 38.00020 0.80 0.81 82.00042 0.00215 4.19 4.55900 5.6 6.3 8.35 5.9 0. 0.78 27.23 5.96 18.38 0.77 0.35 4.41 53.96 59.4 14.5 6.01016 22.00064 1.59 36.21 97.3 11.00029 0.0 30.6998 7.2 0.9 6.1 9.5 9.13 0.6 5.9 12.23 0.0 45.5 8. 14.1 9.4 8.1 126.00052 1.04669 105.00710 15.0 0.15 45.16 0.02513 56.0 40.00l13 2.01484 33.04094 92.00187 4.79 82.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.36 65.09 0.9631 4.4 9.84 0.3 8.00273 6.08 0.00790 17.036 5.00591 13.80 0.2 0.00076 1.9 12.81 0.91 0.9 10.69 47.7 0.63 70.0 0.35 5.8 8.77 76.00038 0.01422 32.47 0.00353 7.88 48.01869 42.01065 24.1 10.00717 16.00033 0.88 5.01144 25.0 20. 50 65 16.4 0.0 35.00751 16.01219 27.0260 0.5 0.31 0.00933 21.7 10.129 14.0204 0.5 0.00062 1.25 0.00026 0.86 0.03037 68.9 0.00054 1.15 0.9 10.4 11.13 63.87 112.02872 64.58 0.32 0.7 8.00150 3.0406 0.4 12.06 0.1 0.0 0.00099 2.0 11.01290 29. coli '1.105 6.4 9.3 7.0 0.00437 9.00668 15.9 8.24 63.6 0.8 6.7 7.63 0.12 0.8 9.00027 0.81 29.6 7.00519 11.00049 1.3 0.9 8.62 0.01357 30.00024 0.9 0.8 9.01544 34.04390 98.00283 6.3 0.380 16.4 16.12 0.79 0.169 74.0 0.89 0.00163 3.234 7.215 25.11 21.00763 17.00060 1.92 0.5 0.00138 3.155 20.8749 11.20 0.72 4.855 11.65 3.171 6.31 4.472 30.00865 19.36 0.0 24.24 '1.0 22.1 7.00144 3.2 10.57 38.40 0.

0 0.5122 29.0 622.6441 3162.0 32.2 0.0 692.8 5017.8 29.0 320.09922 2.5 18. m 0.1 207.03892 0.5684 79.0 49.3 2529.2023 200 O.2S32 0.4818 154.5 180.3014 80 100 2S0 300 270.0 1747.08824 0.4 0.6 176.0 1.7 0.2 2320.6 170.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.7 20.0 2627.2658 293.7 0.2763 750.5 13.2 1.0 0.2 0.1567 0.0 19.4 522.8 111.7 22.0 114.7 0.6 0.1757 4688.0 16.07127 87.0 32.2549 162.0 1012.0 147.0 162.7 2.6 0.918 0.5 17.365 0.7 368.0 0.5 361.6 23.0 215.4 25.8737 0.0 28.5 670.0 0.5 455.0 490.0 149.2063 1.3 115.6 25.6 645.0 340.6 1.1 35.0 382.9 700.0 1.2179 164.0 1.3 246.7 160.4 237.0 27.0 3321.0 336.0 152.0 1.0 223.030 28.2194 1.5 0.0 464.1348 0. I O.0 535.9 304.5 15.0 1.7 22.0 4014.8 46.0 343.0 4170.851 2426.1 1.7 30.09204 19.0 204.8 22.0 2954.1181 22.0 797.6 189.0 1.0 21. 152.2 23.7 337.295 I I I 492.5947 375.4 52.0 19.3110 224.635 1085.6 0.557 0.1223 12S I I 0.0 41.0 266.2 178.6 548.0 20.7 27.4 0.0 I .404 1631.0 1396.1 574.1078 32.1228 123. NÁ.0 459.9 401.0 0.7 0.0 17.0 5327.0 1.0 0.7 59.0 518.0 0.9 30.2 44.8240 531.1913 23.209 36.0 25. mm 1_.0 1836.4 19.0 1.098S I I 0.0 270.1 40.3539 33.0 2208.9 2723.5 0.0 396.081 0.2 198.2 193.08429 242.7246 1.4495 36.0 316.0807 __ acéJcso.6 494.1 24.5 0.0 303.0 0.4 37.077 0.0 866.0 17.491 423.6 27.0 105.0 1.7 453.0 0.1498 0.123 330.7 570.1634 I II IIII 2918.782 II I 116.0 0.9 103.0 25.1424 461.4 0.0 91.0 0.0 0.1 3683.1267 285.0 38.0 1218.6 3507.4 22.0 37.5410 0.1 131.0 353.0 .0 1450.1 259.0 1.9 127.710 433.0 4321.6675 40.0 52.0 200.0 177.1761 21.0 101.0 299.0 29.5 0.0 34.3331 265.0 1968.07584 260.0 1339.0 2091.0 0.1 414.0 3852.388 207.5 15.9 31.0 26.1155 157.2050 208.06642 276.2864 209.2436 26.227 1.166 30.312 42.0 1503.2 392.0 0.0 0.5 140.1 0.0 768.7 239.0 223.0 0.5 32.0 23.2 21.0 613.474 1153.0 2.8 0.2318 598.9287 268.08017 14.0 39.2 0.3 3359.6198 25.6 18.7 0.09569 298.6 30.8 96.0 180.1 20.1470 ISO I I 0.1 431.1699 0.0 1280.2 133.0 1855.0 46.0 3126.9807 0.0 35.0 0.1923 0.8155 0.

0 137.07809 0.00317 0.00255 64.0 21.74 0.0 0.2 29.00071 111.00077 17.33 414.0 24.832 20.00110 0.58 3.0 37.01574 35.61 0.7 39.4 31.3 0.03026 395.0347 0.04340 0.7 228.26 30.4 0.04933 0.5 15.01165 24. táblázat .73 222.1 4.0 216.56 0.5 97.28 1I 0.0 0.7 0.1 60.95 0.7 18.0 0.21 0.0 33.745 0.0 0.0 0J.0 20.21 40.00219 12.8 18.47 0.1 0.3 23.0 9.352 14.00597 0.04558 11.00170 4.2 0.00818 91.16 47.7 13.0 192.6 21.7 20.4 12.0 190.810 0.8 9.1 175.00368 0.139 22.00966 17.6 25.9 56.115 0.05892 17.4 68.2 53.18 132.06 30.0 0.00737 9.0260 0.01674 0.0 0.00448 7.6 82.1 56.00435 0.9406 0.1 7.0 47.0 3500.89 85.02694 10.03868 0.02668 658.0 0.25 82.8 0.00049 13.4 0.6 141.0 73.71 116.418 18.1 0.106 99.1 0.0 0.52 1'/.00180 8.01675 0.6 7.1 101.13 70.1 25.8 2.52 23.01951 0.3 273.2 0.08447 0.00124 111. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.614 3.4 2.3 31.01492 0.44 145.08 0.1 16.3 21.368 0.066 169.65 29.00059 18.150 0. 0.1 0.00237 0.933 18.61 28.02865 I 9-4.02540 0.4 72.00693 0.9 30.0 50.3 12.0497 37.9 8.1 152.48 122.34 0.276 0.84 26.8 24.1 261.0 23.66 8.8 3.68 233. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ". '/.05442 0.00045 16.4 24.00041 legkisebb 65 1'/.3 35.0 0.9 0.8 16.303 0.00480 5.01392 196.933 34.0204 0.62 0.0411 18.00392 0.84 0.0150I 0.8 54.57 19.5 0.82 2.54 0.A cso turt.0 26.9 435.45 0.3 0.02263 43.4 81.03337 39.7 64.00137 0.3 9.0 203.7 112.01286 0.77 247.7 15.9 0.0685 0.09608 52.3 0.00082 14.4 19.2 0.02513 0.305 0.09045 38.02112 132.656 6.02102 0.0 39.I 273.00511 16.0 0.00095 8.0 179.00066 15.44 0.5 231.00053 11.0114I II 124.96 16.846 47.09 134.01036 354.6 26.0 0.0 36.1 17.35 107.00091 11.00189 102.00413 152.2 27.9 151.02320 0.10 32.143 0.61 57.1 23.01769 147.51 0.01586 14.01 I 12.4 20.7 210.1 14.2 9.0 17.5 303. NÁ.0 28.00414 98.00103 0.5 272.0 21.00343 0.0 23.6 239.73 33.1 201.8 23.1014 597.0 187.8 159.2 73.9 27.01760 119.07086 43.334 0.3 31.01468 21.00540 0.0 92.0 2.63 92.18 47.00086 117.4 27.494 0.9 0.0 13.00085 0. 0.3 1.36 94.00198 3.4 21.5 2.0 0.0 37.00892 70.03611 0.0 17.3 87.0 142.7 45.0 16.01355 10.7 0.1 I 0.9 0.3 0.00149 39.742 0.98 14.322 13.467 59.2 41.00287 81.9 27.5 86.0 241.0 19.00779 0.5 57.0 60.1064 335.00373 19.15 313.3 5.06313 35.00807 291.01103 27.0 4.460 28.02405 16.00160 0.2 0.9 475.00056 I 10.7 12.4 172.6 33.4 75.1 536.6 56.01227 35.0 9.00646 0.811 4.00117 65.3 0.06710 10.8 48.00271 6.4 171.

0 6817.S 56.7 1.0 2.968 2157.1858 0.0 4177.578 418.0 2.9 5054.371 1140.1470 351 57.5 0.4 882.176 1.3 60.0 2649.1 944.0 44.496 74.6 3544.8 65.0 3323.9 93.4 72.852 67.0 74.0 1800.4766 0.7 3.5880 947.1547 29.7993 0.2654 1002.2 396.0 700.8 52.0 702.244 0.6 59.1 42.3292 3.4452 3902.0 70.0 70.667 2076.0 1073.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.2742 1.0 1110.2 54.4 276.556 2.5342 99.225 8809.0 38.192 1715.7 2.6 498.0 3.186 átméroje.0 518.2 77.2 52.4117 6187.003 972.0 1958.3918 77.6 0.6355 54.1657 0.6800 49.0 0.5 419.8 59.0 597.8 54.4 461.0 2795.0 322.0 2331.0 781.0 6006.0 841.0 1.0 577.0 366.2515 4.2 0.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.0 0.0 4512.4931 1.475 0.3737 1058.0 464.7 47.1760 0.6 1.518 78.9578 -.127 1.6 41.7 63.0 36.2936 571.4698 7190.0 617.3 2.6 48.0 50.176 554. .0 5560.0 1.0 58.S 1.0 86.2023 0.0 0.3 533.0 31.0 7153.9 324.7 49.0 382.1 0.0 301.0 86.468 759.4 9515.5 371.872 0.2369 38.2787 34.1 0.8 964.3 0.1223 0.7219 83.3 663.0 0.7616 82.0 622.0 741.2 62.767 0.8 428.5 0.5 0.747 0.0 627.8 373.0 0.854 0.241 2.0 0.6 1324.035 2495.2047 1.4 0.0985 80 ".0807 m 0.0 42.3014 0.0 0.3119 1.027 63.1430 348.S 66.5 70.3625 0.574 3.0 934.0 4.0 6685.5 0.2 94.0 1531.4 0.0 491.8698 66.6 I I 0.0 4790.- .3 7592.4194 617.4 5621. 0.2532 0.8 54.0 41.0 938.5 749.2 34.7 1.3 3.4 39.911 1203.6 771.675 48.0 566.5062 0.7 543.0 34.0 44.0 856.0 1625.0 0.0 2.0 467.6 26.0 954.0 3773.3 30.0 702.2 100.6 57.8 0.0 3555.0 2980.4 567.0 6424.366 816.0 875.7 8009.3 1.0 2.108 60.0 36.2536 0.1 89.0 3.0 4217.0 0.9 45.0 55.1297 292.0 1431.1 227.4 818.0 67.0 0.732 2.2213 91.

00207 4.04850 109.00633 14.352 GOZFUTÉSEK 9-4.5 0.6 0.04767 107.2 0.00373 8.2 558.0 44.9 0.6 0.2 0.07652 172.6 0.02243 50.00117 2.03398 76.0 0.6 0.04077 91.0 31.00141 3.582 215.0 49.1621 365.00928 20.0 26.75 775.63 639.01382 31.177 150.4 0.0260 0.00099 2.0 21.0 948.00856 19.02692 60.5 0.12 534.7 0.4 0.05347 120.06591 184.033 126.00191 4.2 782.4 0.1 0.5 0.0 41.3 1228 62.7 0.03863 87.249 75.8 0.0 35.06207 139.2 0.0 35.0 30.0 53.5 1· 0.00737 16. 240 0.1 0.02551 57.1 0.827 119.0204 0.1353 304.9 0.7 0.3 943.02067 46.01118 25.0 37.0 26.06955 156.08 509.9 0.0 28.0 32.8 0.2 0.7 0.5 0.0 20.5 0.11 223.0 19.410 352.00348 7.23 1037 57.00596 13.0 24.59 393.41 595.7 0.0 0.4 0.9 16.26 290.16 906.55 377.2187 492.01494 33.08271 186.03 716.54 543.1 0.8 0.0 0.8 0.2 0.02909 65.0 34.4 599.07 430.6 0.00853 19.0 21.0 40.99 1169 60.8 0.3 2470 88.0 53.0 27.6 0.00103 2.256 28.00276 6.01699 38.26 440.4 0.7 0.0 49.156 69.0 25.00'797 17.0 27.00242 5.8 1268 63. 0.0 700 800 900 0.77 395.00396 8.45 574.2 0.26 50.0 33.0 42.2 0.9 0.469 149.1248 281.4 0. coli '/.0 40.5 0.06 324.320 278.064 246.0497 0.0 I 43.0 47.2 0.04968 111.936 397.02964 66.01255 28.0 21.426 87.01188 26.5 0.0 35.1927 434.26 150.0 44.02791 62.0 47.793 214.00180 4.6 1014 56.0 26.7 16.0 0.1113 250.29 205.1808.52 257.00168 3.53 224.03429 77.5 0. táblázat A cso turt.2 1528 69.4 14.0114 0.05190 116.8 808.03204 72.00155 3.1 0.8 0.0 I 24.0 0.4 0.0 41.4 911.0 0.05510 124.4 0.00512 11.1 0.0 31.1784 401.03637 81.476 99.0 18.1 0.53 190.0 35.0 0.9 0.0 18.5 0.3 476.0347 0.92 351.03640 81.6 705.19 350.7 0.7 0.4 0.4 0.0 0.00133 3.0 50.852 307.861 171.0 30.0 0.6 0.0 36.2 1373 65.54 461.504 183.2 1434 67.00125 2.05161 116.01044 23.00292 '/.3 0.0 40.7 .8 17.01600 36.0 2158 82.7 0.2061 464. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.70 163.9 0.90 241.0 33.52 444.0 53.00893 20.7 720.0 44.52 305.0 49.00455 10. legkisebb S' m Pa 0.2 0.2 1642 71.0 26.007 135.6 '/.01919 43.0 54.0 22.4 0.637 103.0 41.1448 326.0 0.8 1064 57.0 43.0 23.01841 41.6 0.0 29.231 193.0 19.00 702.00556 12.02401 54.82 782.4 211.0 38.05800 130.9 0.06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso.00223 5.5 .3 1 '/.08849 199.0 23.2 0.0 24.3 0.86 366.00260 5.0 1429 67.00475 10.2 1107 59.6 0.00322 7.0406 0.4 1262.0 38.0 31.4 905.00107 2.0 38.1537 346.95 460.0 33.1160 261.8 1849 76.2 0.0150 0.00906 20.854 117.00962 21.4 0.67 259.3 0.00198 4.0 19.6 0.8 517.4 0.6 0.13 176.03022 68.00215 4.339 81.03132 70.47 299.0 51.09392 1849 76.5 0.1 1218 62.0 47.00494 11.92 623. 1'/.5 0.7 2781 93. 0.5 15.22 527.01994 44.1 0.52 398. NÁ.1204 271.0 28.23 325.3 0.0 37.669 108.04488 101.0 47.00095 2.1 0.00668 15.0 34.66 625.

0.0 0.5368 60.0 0.7 0.4237 2283.0807 m O.4 1209.098S 0.2 0.0 99.2S32 ISO 0.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .5773 0.7102 74.3264 0.6 954.0 1507.9034 1599.8354 1300.014 2441.0 852.1 709.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.0 2107.6692 0.4659 87.2 735.1 0.0 94.1 1.5574 1686.3784 83.5154 0.3014 I 0.0 0.0 1160.938 83.2 0.0 95.2 683.1470 353 0.0 67.4 0.0 0.0 96.0 1881.3 73.084 100.1716 668.3034 2939 1255.9356 656.4 0.8701 0.018 77.7 1049.6 -.3151 72.1 62.1 0.6258 77.9 91.7 95.0 2.0 0.6 715.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0.9 2034.9 4545.5 1.3538 796.0 0.2913 4365.9 0.1 0.1223 80 ItlIsö átméroje.6 69.7490 89.0 0.1 65.0 80.0 84.7 0.3175 97.3 1.0 904.0 87.4017 78.2023 O.

0 0. kiszorításához.01094 731.80 0. EC.434 489.00418 0.9 143. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb. táblázatból vehet6k. 0. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.36 0.0 0.06100 80.0406 0. NÁ.4 70.1039 98. '/.50 223. az alaki ellenállás a 9-5.3 42.62 0. táblázatból. Amennyiben feltételezzük.az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza.1 519. tábIáZII - 11567 0. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához.7 23.0 149.79 24.l.31 55.02 at).06376 0.55 O.6 0.1086 84. (9-4) összefüggésnek.2307 0.0 580. táblázat ad tájékoztatást.0260 j 21.0 9.+ EC')Pdin .2 80. ahol S.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6. m.0347 0.0 50. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8.05812 0.1 90.00202 77. - A cso turt.01882 / III 443.0 799.39 0.4 900. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s).3 0. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42.85 0. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege.0685 I '/.2 94.5 0..9 86.9 52.1 0. l.4 60. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.8 40. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy.16 991.00231I 0.OlSO I 10.04214 244.00212 9. táblázat tartalmaz· za.7 663.908 53. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto.02049 0.00222 1'/.00460 39.354 GÖZFUTÉSEK 9-4.0 37. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'.6 10.8 70. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik.09907 88. '/. táblázatok tartalmazzák. 9-7. A g{'yz •. táblázatban található. az alaki ellenállás értékek a 9-7.64 46. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3.01967 0. A 0.1131 867.01004 64.00439 0.. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.6 67. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.3 73.01 at).0 0..00479 0. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.3 0.91 45.0 0.. amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük.65 534.37 130. 1.03841 254.0 0. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést.2 0.04032 234.0 58.9 44.01050 0. radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség.7 0.04389 98.3 137.01792 0.8 0. Palm vagy kp/m2 . táblázatban. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni. hcS- .00956 0. Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek.0 48.06640 0. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák.0204 I I I 22. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk.OIbar (0.8 92. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0.2 41.0114SO 0.5 74. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4.02 bar (0.

7 1713.3 8.5 434.32 506.6 230.3 I 791.2 366.5 2.98 162.61 62.02 221.8 68.0 2483.7 40.0 1140.2 202.9 256.0 1164.3 344.13 155.13 15.7 6205.10 14.7 91.0985 0.0 79. táblázat.0 2534.1 648.0 372.13 11.0 855.8 405.23 114.0 128.33 I5.0 1583.851 124.6 5132.céleso.25 8.3 102.0 1283.9 923.4 410.40 114.8011 Alaki ellenállás.1 45.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.3 686.0 1710.4 856.0 158.67 79.3 121.6 642.68 10.0 7919.3 633.0 549.82 3041.0 40.9 142. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.0 214.5 3104.068 1070.41 15.7 776.0 57.0807 .3 28.9 800.0 4752.0 1.3 574.0 558. 3.67 388.09 31.0 1277.0 306.10 3207.0 20.0 3880.8 486.23 273.2 324.27 25.534 9 22.0 5173.4 7 228.0 993.9 182.4 1995.53 364.56 124.7 153.1 2141. Pa I .3 506.0 1642.6 640.04 50.3 182.0 2235.9 641.336 25.9 285.7 11.0 7128.0 3492.80 229.0 1284.1 307.4 732.9 1094.6 745.3 153.0 114.9 76.2023 0.4 141.0 481.3 319.0 108.0 3960.0 22.0 1226.-- - .0 1490.61 1013.5 427.0 3548.48 316.5 8ll.9 914.51 25.9 4561.6 243.8 457.40 2280.83 71.0 11.870 7.7 1824.19 39.6 535.6 712.0 4055.1 570.0 46.9 428.66 17.83 2376.6 5 253.42 191.0 343.43 7.1 615.6 498.9 428.4 1379.0 1940.3 766.0 310.04 21 3 76.702 91.0 81.0 1425.0 1738.0 179.0 5068.80 4 31.0 1552.0 5.0 5544.1 186.66 1013.7 95.60 30.4 6.2532 0.35 190.0 107.2 139.1 183.9 228.2 60.2 267.8 2716.7 887.0 380.1 I38.0 4490.7 1026.553 383.95 268.1223 0.9 457.8 1029.0 1533.4 126.0 620.6 15.0 571.0 1986.4 1927.1 17.28 567.0 1499.34 63.52 1241.5 2566.21 126.7 20.3 912.0 264.9 456.0 274. NÁ.068 C Alaki ellenállás-tényezo.3 160.55 53.1470 0.3 496.27 47.3 1140.5 1459.35 6335.55 55.267 248.0 3167.7 10.2 356.8 2027.3 2328.0 459.6 213.0 641.55 51.0 1924.8 19.8 823.52 23.6 153. 0.8 129.2 214.0 374.1 321.20 6415.0 93.603 35.6 91.6 760.8 821.7 1267.4 2851.2 5.5 718.0 136.919 63.1 34.5 ~15.5 1143.6 285.3014 355 I I .0 1520.2 570.40 12. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.0 919.6 205.76 253.0 3849.66 8 306.1 513.0 248.9 613.--I I -I 9-5.4 496.0 1073.0 101.

53 3.11 0.266 2.4 0.4551 805.270 1.46 1"1 0.0406 0.777 0.45554.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0.0114 21.10 1.194 2.18 34.11 6.59 0.33 122.69 O.434 2.562 5.16 0.68 0.88 0.41 4.53151.81 5. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.190 3.00 0.143 3.3 2.262 0.213 61.281 1.60743.453 2. coli MSZ99 .12 3. táblázat.66 2.OS 2.31 0.210 510.87 2.077 5.20 16.87 2.05 678.329 0.57 56.1 51.035 1.3 26.336 2.52 3.345 1.257 74.37 4.08 640.27 .30373.27 3.93 244.678 1.73 0.488 9.092.27 0.69 1.35 6.81 82.201 13.55 0.34 3.22 3.400 2.55 5.OISO 0.0 0.76 I 0.041 2.7939 945.00 1.35 753.211 0.246 .117 I 12.02 I2.092 0.64 7.60 31.SO 38.438 6.8 16.59 29.46 3.37 0.53 2.054 0.220 '/.25 0.64 7.68334.947 19.ot0 06.05 2.23 20.6 367.67 0.498 612.330 0.29 0.437 2.847 0.99 0.99 1.151817.762 427.07 6.980 1.49 0.57 0.01 1.73 30.9 4.0 66.36 11.00 4.683 9.177 0.587 12.34 6483 3330 6121 5739 0.600 3.9487 0.37963.122 0.6827 0.75 2.036 1.87 0.164 557.841 2.14 0.129 1.76 2.4551 23.64 0.1 1.92 3907 5336 5.279 2.94 6.942 1.928 1.88 3.88 4.22 3.54 I I 0.582 2.225 0.2 0.12 5.25 4.316 5.577 3.0204 0.247 27.604 5.11 0/.237 9.32 8.32 15.84 0.898 0.115 0.0347 0.75 45.458 0. NÁ.602 0.757 1.137 1.04 70.682 3.8 854.68 0.74 0.90 0.769 1.990 1.67 0.95 8.264 0.11 0.1SO 0.245 4.14 1.113 4.29 489.58 13.25 1.75931.366 1'/.III 0.19 0.51 4.88 2.24 1.47 2.59 21.6661 5.381 3.71 2.920 7.29 4.31 2.74 6.13 0.832 4.549 18.1 0.38 5.175 0.19 6S 0.790 8.530 0.190 0. II I 11310 9.405 7.38 600.4 13.178 11.1 0.097 3. S' 37920II0.91 0.96 I 7.717 3.0685 I0.469 10.2275 4.87 I ml MSZ 120/2 acélcso.58 1.97 1.0497 0.82I 0.32 1.936 5.389 7.589 1.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.278 2. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.387 2.127 0.0260I0.94 0.551 .12 6.02 2. 0.05 8.314 0.60 0.34 5.564 2.169 2.43 0.10 4.87 6.854 0.909 4.22770.

02 111.54 3.42 2165.3 14.6 2.9 704.4 1864.351 ~ (1 m hosszú.6 1033.61 0.48 9.7 926.5 5.2 4267.22 4.1 0.3 12.452 4.S csoben.32 572.66 566.5 111.79 8.0 22.6 7.0 19.334 2303.4 .0 0.2 474.4 135.40 20.84 1025.31 13.512.2 541.1470 0.99 3444.5 1648.62 3.9 197.2 9.5 1497.31 2.8 299.584 0.8 4.3 15.7 3.45 7.7 168.07 23.6 6.4 13.98 1.0 175.9 273900 165000 1239000 100 291500 886900 305000 556100 1309000 117400 106 308200 55300 188500 551 144200 208700 1970000 2081000 340400 164.6 5.54 10.0 290.3 18.74.2 8.0 2019.1 2684.0 12.36 13.2532 0.0 437.76 13.6 395.973 1479.000 21.62 21.4 388.1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor) I mis kgJh kcaI/h kp/m' 32.1223 0.90 7.1 150.63 1.0 100.1 200 26.1 8.0 14.1 509.0 16.51 10.67 129600 721000 209000 110.5 2434.73 4.61 7.TÉK-MÉRETEZÉ.4 8.37 2.6 6.0 268.0 11.0 6.12 6.55 4.21 1.17 18.0500 102.1 10.3 9.1 9.37 795800 1.00 183.4 5.0 240.07 632.7 2685.7 13.0 218.74 11.15 12.0 14.0 6.0 23.2 14.94 14.3014 I I 150 125 100 0.06 242.2 192.07 709.23 3.8 3.0 388.1 9. kör keresztmetszeti 300250 tömesáram.8 332.96 6.2 8.5 312.58 11.9 147.0 163.7 3.0 6.95 101000 379200 1444000 1596000 212600 498600 130300 1728000 87810 608500 30160 54020 641300 94300 682200 178900 44 79250 2295000 1444000 189200 161 690700 98770 1283000 442500 64690 115500 805400 1003000 235300 73030 80900 907000 1086000 255200 597800 156600 !l8580 381700 1853000 112.3 3869.16 6.27 0.723 0.4 6.98 17.05 12.29 3.904 186.73 9.0 10.77 1686.2 5.74 350.3 82.2 822. 0.8 1268.8 17.0 1.93 1.03 11.99 7.0 6.9 7.6 2966.5 5.1351.2 9.0 120.0 3.9 5.6 16.5 17.90 214.83 10.9 131.40 4. 200I I 0.09 2.53 16.96 16.92 330 18.2023 80 0.3 20.71 22.1 1284.0 10.1 2.2 300 4.4 56.0985 0.84 12.0807 CSÖVEZ!i.7 16.50 9.06 2.64 5.25 5.79 1.2 14.9 1.0 1340.6 2046.9 4.48 5.1 400 3662.22 3123.12 2384.0 2.

07 33400II0.93 7.17 1.530 30710 72190 17250 17900 770 66930 16580 2306 14400 27260 64150 2548 4365 4818 1569610 26020 61250 4596 12810 7802 38130 3587 6772 22250 5922 19480 135.607 3.78281.1 2.80 7.65 30.3 11.68 6.76 0.82 6.663 4.59 11.738 6.35 13.9 8.06 3.0497 11890 20430 48170 13610 12770 21940 84160 51750 55060 4122 24730 58230 15880 78490 1898 3134 3596 89510 2042 2178 23370 35830 3367 20900 3866 113.821 4.87 10.73 17.0652. NÁ.72 32.047 4.9 819.29 1244 16.OS 6.10 156.358 I A csó turt .10 21.74 5.36 0.852 2.534 1.61 1.78 108.cs.6 96.85 1.66 881.151 2.10 5.23 52.48 7.984 3.05 9.61 0.85 8.8 10.59 10.0 9.46 4.44 12.934 17.51 1.81 7.909 10.61 6.72741.188 0.61 7.08 1.9 37.32 26.04 19.14 1.8 11.889 6.62 5.58 48.0 70.139 124.669 8.09 0.77 940.22 2.50 10.2 10.517 1.8 8.74 23.30 55.04 0.39 1.57 1.4 66.260 12.4 0.1 134.45 9.33 166.748 3.99 9.25 25.94 6.92 0.77 4.4 7.06 3.84 5.114 8.0 11.08 0.58 12.91 996.23 4.1 2.70 7.80 4.355 1.93 1 'f.37 29600 1/.88549.02 4.2072.74 1050710 ll.835411.5 1.54 4.08 12.348 1.6 7.685 14.74 12.52 1.52 4.2982.947 1'/16.76 1.288 6.1 145.93 89.3 3.952 3.84 13.736 5.I5.06 .71 18.710 14640 1. coll GOZFUTÉSEK MSZ91 I 9-6.66 14.92 7.461 3.7 6. táblázat .0150 I1.65 6.0 38.85 1.2 4.22 0.11 2.60 3.51 113.31 11.8 5.827 102.70 18.16 1.22 4.2 229.68 7.16 5.56 33.7.27 119.545 7.79 15.639 2.9 1.93329.4 1.21 2.9 m MSZ 120/2 acélc.2 19.6 8.46 0.0 1458 1.32 8.97903.313 11.10 3.49 14.21 5.523 6.37 28.52 8.23 15.84 5.07 41.8 9.36 1198 I25.85 10.14 5.39 20.682 4.1062.55 14.3 23.53 1.48 3.51 5.0232. 1.89 9.797 1.25 6.49 1356 8385 11340 22.1 3.228 2.522 0.958 9.21 7.3 43.27 1.59 1.986 15.29 0.37 4.54 8.13 0.710 2.7 1.99 4.4 0.06 9.07 14.99 2.0685 0.26 2.0347 0.6 1554 1 1.legkisebb II 50 0.2 36.31 40.88 7.97 8.67 6.15 50.59 8936 6359 2770 2876 5238 5437 10900 28450 2661 5032 1101 10440 9459 9958 2430 65 0.82 6.049 5.28 2.08 2.97 9.3844.4 2.33 0.140.34 11.4 16.37 129.25 8.0406 0.77 45.81 5.40 12.29 1.833 5.0204 0.09 12.3 12.6 15.69 5.6 3.757 4.0114 1150160 I I 0.0260 II I 21.39 1.00 62.53 8.00 4.65 57.72 27.13 8.04 9.35 0.

3 13.5 86.0 39.0 908.7 40.0 1261.9 3672.7 30.0 25.9 10.0 76.8· 15.0 12.5 9.7 16.5 16.3 4947.1 1020.6 23.7 16.2 3495.7 730.7 1717.4 10.0 30.9 61.7 4003.9 4618.3 32.0 1928.0 328.1 5.3 42.0 1108.6 23.0 32.S 39.0 37.S 49.8 21.S 34.0 20.8 982000 20.8 21.0 5316.9 7.0 48.4 533.6 32.4 37.0 45.4 53.4 6354.8 69.4 27.9 605.2 46.9 9.7 11.6 15.3014 0.2 27.4 30.0 5006.1 10.9 7941.3 23.4 353.6 23.4 34.0 30.9 14.0 2119.9 29.9 735.S 4677.7 12582.4 781.4 .0 26.0985 125