AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm. hoáram.ellenállási-tényezo sebesség. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa. sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás. méret. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes .1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s.

}" A. (!. r. d % mis úl. dinamikai viszkozitás fajhoviszony. s.xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség . ~) kg/m3 T. W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. cp.

égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. csapadék gerincvezeték eleje.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. közeg átlagos környezet befelé. atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo. befúvási. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. méretezési. víz leszálló folyadék kifelé.

üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz.

Fekete Iván . .Hotechnika. futés. hoelIátás Szerkesztette: Dr. .

.

(Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. ezzel hotartalma változik. 3· . A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. . b) hoáram idóoeli változása. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe.a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota. instacionárius homérsékletmezorol. amelyek a következokkel jellemezhetok: .a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. . . a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé. (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5. hotartalmuk változatje lan. a hovezetést. a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat. kezdeti feltétel) . ill. A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében. ill. ill.a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI. a hoegyensúly állapotában van. fejezet tárgyalja. instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk.1. . Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása. Hotechnika Sunro: DR. c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása. A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól. nem állandósult. felmelegedéséveI. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét.Az a) esetben nem állandósult. a homérsékletmezoidoben állandóvá válik. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed.1. b) a folyamat periodikus. KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi.1.a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe.a test anyagjellemzoi állandó értékek.a hovezetés jelensége egydimenziós. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. 1. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik. FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár.a jelenség hoforrásmentes . . . . amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik. az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI. Hovezetés Az a test.1.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk. 1. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI. A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. Ezek számítása a következok szerint lehetséges.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük.hotartalom-változásával kapcsolatos. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák.a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . instacionárius jelenségrol.

ar ' . c a test fajhoje.. a) ábra szemlélteti. e a test surusége. A. (a2t +~... pontban található.). r helykoordináták.=VeC(tk-te). a test hovezetési tényezoje. (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! . let a hoterjedésre meroleges irányban.2. ábra.1. (1-2) O=f(n. z. Idobeli változását az 1-1. y. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának .1.. A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1.1. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1.1..1.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. (1-5) ax2+ a2t a2t).ido. (1-4) :~ hoA felü- o d-. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-. a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje.4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-.1. az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban. 1..] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A. (1-2). (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. -.1. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete. -.a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása . és 1..1. mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában. Hotartalom-változás. (1-8) ahol Va test térfogata. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t. _ at -a A homérsékletmezo (1-1).. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. at ahol O hoáram . Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1. x. a-. tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. A hotartalom-változást az 1-1. an A. c) ábra tünteti fel. A. A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez. az ido függvényében: henger esetében : a-.1. ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet.iellegét a test felületén az 1-1. (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen. b) ábra szemlélteti. a test hovezetési tényezoje.). -. b) ábra görbéje alatti terület jellemzi.. A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez.

l' ido. a Biot. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. Va test térfogata. bJ felmelegedés véges érték. Ei-O (Bi«O. m2. ill.5 . (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec . J/kgK (kcal/ki. táblázat tartalmazza.998 0. oC. <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . (m2/h). oC (1-2.a 2. <x (1-11) ahol G=:.. Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1.'0. W/m2K (kcal/m2h°C).99 Afl_ 0. A a test hovezetési tényezoje.-. c) ábra jobb oldali ordinátáját]. A gyakorlatban a Bi«O..°C).••. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. ábra). I .8 d7 3 OPOfO l' I 0.Bt. hoátadási tényezo a test felületén. az 1-1. kg/m3.az (1-8) összefüggést és az 1-2.Fo. otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1. táblázat. ábra tartalmazza. Bi és Fo értelmezése az (1-12).HOVEZETÉS 5 . I a test jellemzohosszmérete. A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1.8.a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku.a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején. ábra.999 /' 997 68' f2 7 o 0.és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1.1{) (r) 0.1) 1-3. Hoáram a test felületén: (1-16) . s (h). a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek. Túlhomérséklet ). e a test surusége. Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G.~ 5 I 2 " . (1-10) . 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2. m3. A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1. ot b) értelmezése aj lehlilés. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1. Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani. ábrát]. c a test fajhoje. ábra. a test hocserében részt vevo A felületébol.a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. Kritériumos formában: <x sát. A a test hocserében részt vevo felülete. (1-13) szerint. I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok).l esetek tartoznak ide (pl. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott. A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0.

Fo e·-2BI. felületi hoárama és hotartalom-változása. táblázat. elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása.1.a test A hovezetési tényezoje. (1-21) . (1-20) .Fo 6o2aOee-3Bi. Egyszeru alakú. Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4.Fo lJ' I ~~ ~ .Fo i4al_e-3Bi.Fo I 4oLaf). pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1.Gömb II 2A.•.- / Q(r).-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni.1.ee-2BI. 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI.Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi.Fo R2nL R2 LlQ= .Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA.2... l_e-2BI.. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi.Fo 2A.a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC.Fo o3 e-Bi. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét. . ro2 3 I1 L:--4oL •. l_e-Bi. valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku..1.. 1.a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.aOee-Bi.Fo -R -R Test .

3305 6.7259 16.3138 1.8871 10.5325 10.HOVEZETÉS 1-2.1093 13.4961 1.4954 15.7270 6.4983 9.9981 1.5743 3.8.6296 6.7124 17.2636 3.5711 12.7506 0.5902 12.1864 6.1448 3. az (1-12) össze- 1.8606 4.0339 10.2281 7.2646 1. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.7207 9.4915 16.2.4328 0.3616 6.7085 15.5615 3.5400 1.7587 15. o 14.4248 6.0316 0.1422 1.5665 0.1429 3.2835 6.4255 4.5422 4.8678 12.6647 15.4149 .7691 7.0584 13.3461 6.0654 16.5672 12.5087 9.8119 7.1502 10.7713 6.4729 1.7085 9.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.7083 15.7080 12.8140 3.1435 3.2791 0.1668 3. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.7051 1.8794. pontot) jellemzo.0949 10.1479 17.2264 4.9352 9.2832 9. Homérsékletmezo.9667 6.3923 6.az 1-4.7143 9.2841 6.7092 15.0447 0.6533 0.7105 12.2833 9.1263 7. M.1441 3.5451 1.4311 9.6218 12.1.0769 1.1416 12.6841 12.4252 9.6453 12.3058 9.6353 4.2147 16.9096 16.5708 6. 16.4670 15.5097 9.5670 12.7460 12.1675 16.2848 6.5664 1.5293 9.0107 6.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide.6436 3.8088 15.6060 3.2788 3. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.1372 0.1.0893 0.3148 6. ábrát): l__ .1543 1.9988 13.1746 4.1606 3.8945 12.8928 6.8540 0.7966 13.5218 0.2425 0.7334 15.2039 3.0774 0.9094 7.7764 7.2927 6.8666 13.2341 12.4879 9.7910 0.5932 0.5801 15.5190 9.5696 12.7573 13. M.2923 3.0640 16.0000 6. táblázat.7118 9.10.4249 15.4256 6.2991 6.4333 6.2694 4.4565 15.9352 12.7334 4.4078 13.7040 7.3898 10.5552 10.7397 15.7131 9.0026 7.4250 9.1410 9.3111 0.2003 10.5981 12.6202 4.3744 3.7081 15.2.8274 0.1116 4.4289 1.4254 9.5864 16.0998 0.6375 12.4224 6.4258 6.4290 3.4474 3.4003 3.7832 15.9956 10.0336 4.2142 13.2895 15.0686 I 0.1806 7.1177 16.3770 6.3766 1.6658 17.6543 10.9536 15. M.5117 10.1925 1. A gyakorlatban aBi számértékének O.3204 12.1419 3.7240 3.1660 13.5783 7.8026 9.8172 10.5514 4.8048 13.9519 3.5823 12.4256 9. 7 M.5202 4.5680 3.1987 0.8336 15. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.7086 15.2838 9.1.2959 15.3978 1.6057 7.5420 13.7082 15.3477 3.8603 1.0632 0.3496 1.1141 13.1731 12.4354 15.3959 7.5667 12.7012 17.4074 9.9644 4.6543 7.4269 3.5979 4.2845 6.4459 15.7524 9.6296 12.9924 9.5668 12.7223 12.2594 16.6139 0.4373 9.4775 6.7650 15.5727 12.

ati meghatározására alkalmas az 1-5.7 aB ag 7. és 1-8.f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza. 2 sin Mti .5 0. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén .4 0. táblá(1-23) <J.8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza.OOI<Bi<O.l<Fo<IOOO. ábra.:lés ~ véges érték (O. O.( ..1 .5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. ábra.I<Bi<IOO) --. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.2 i 0. 1-6.3 0.. . számértékeit az 1-2. ábra . TJ~O 1-4.o. ábra. 1 0. A lJ.y.I<Bi<IOOO - . 1-7. O. 'V(!f. 0.6 - 0.04001 0.Z =.05 141 1-5.. A fal felületén (x= ± 1) : 1-3. Homérséklet x/l=l. x +x A felületi homérsékletek gyakorl.001 <Fo<100. ~ - ~5 1 x/l=l. 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6.

.2717 1.0000 -0.0196 0.1182 0.0318 0.0010 0.0040 -0.1959 0.1394 0.1141 -0.3880 -0.3215 -0.119 0. q(x.0881 0.0004 1.1174 -u.0001 -0.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A.0335 0. A.1621 -0.0024 -0.4237 -0.0003 1.0006 -0.1861 1.0089 -0.0008 -0.0626 0.1403 -0.1740 -0.0217 -0.4227 -0.0241 0.0004 1.1157 -0.0589 -0.1309 -0. -r)=1}e ~ . Bi táblázat.0813 1.0828 0.0087 0.3604 -0.3812 -0.2569 1.0197 -0.4244 -0.1072 0.2546 0.0124 0.0991 -0.=1 i A"M" sin (M~~.0020 0.0379 0.1025 -0.0012 -0.3934 -0.0158 0.1107 1.0050 -0.2526 1.0414 -0.1098 0.1089 -0.0080 -0.3722 -0.1365 0.0100 0.0119 0.1791 0.0015 1.0231 -0.0312 1.1819 -0.0040 0.2394 1.2287 1.0451 0.4084 -0.0381 -0.2013 0. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen). A.0901 0.0016 -0.0056 -0.0002 0.0157 -0.0555 -0.1588 0.0243 1.0795 -0.2677 1.0003 1.2104 1.2612 -0.0002 -0.2727 1.0667 0.0848 0. A.0000I 1.0676 -0.1192 -0.1069 -0.0004 -0.0130 -0.0002 -0. W/m2 (1-26) .1015 -0.4232 -0.2517 0.0543 0.0184 0.0007 0.1291 0.0064 -0.0153 -0.01 0.0175 0.2728 1.0012 -0.4147 0.0032 0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9.4239 -0.0072 0.1016 1.0099 0.0002 1.0535 -0.2320 0.0038 0.0483 -u.1779 -0.1379 0.1784 -0.0075 -0.0366 -0.0022 -0.1132 -0.0063 0.0008 1.0132 -0.0873 -0.1803 -0.0025 0.1759 -0.1396 0. 0. A.0008 1.0005 -u.0300 -0.0427 -0.0000 -u.2478 -0. -0.2403 1.0030 1.0000 1.1282 -0.2723 1.1340 -0. A. az 1-4.2598 1.0583 0.0004 -u.0013 0.0112 0.1115 0.ü701 0.1514 -0.0918 -0.3442 -0.4217 -0.00tO 0.0719 -0.0009 --0. ) e-M' (kcalíh Fo m2)..4198 -0.0020 0.0030 1.0018 -0.0289 -0.0001 0.0701 -0.2731 -0.2367 1. ábra.0013 -0.2699 -0.1517 -0.1405 0.2881 -0.0065 -0.1718 -0.2039 0.2732 .0148 1.0750 -0.0423 -0.1154 0.2502 0.2532 1.0466 1.2539 1.2102 -0.1808 -0.0876 -0.0196 -0.0450 1.0768 0.HOVEZETÉS 9 1-3.1246 -0. és 1-10.0020 1.1415 0.2535 0.0581 -0.2472 0.2730 1.0045 -0.0048 0.1154 1.0067 -0.0351 0.0159 -0.0000 -0.0000 1.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.

6 .2 " 43 ~4 0. (1-29) (1-30) .1 <Bi< 1.7:) 0. '0.0001 0.005 o.0 0.0.1 0.0 1 0.8 49 ~OM001 0.0 r -~ v'(tl. T )_-'1e ~ n~1 AM' .'U / ""'" +/): Fo m2). 0. ábra. az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti . Homérsékletmezo c.0005 14001 0. --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2). n SIO M ne_M2.Ot HOTECHNIKA 1. ábra.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.0 0.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki.0.+/.001 0.005 0. (A jelölések értelmezését 1. végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1. Homérséklet xl/=I.O.-.5 Fo 1 1-8. az elozo.5 1 Fo ~6 0.T) O) . Mn 'Fo).- e 0.1. 0. 1-7.7 AS 0.5 Bm 2<Bi<90 0.10 ~ tt!'(il. 0.3 ~ 0.0001 <Fo<I.05 0.x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban. bekezdésben.9 8i 1. Homérséklet . T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/.) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1. hogy a hoáram ezen a felületen .00050.0001 <Fo< 1.01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0." I~ 1•• .7 0. ~" .

f Fo (m2Jh). 0. ábra.TJo.2.1 0.HOVEZETÉS 11 1r 0. ábra.6 0. Végtelen félteret kitölto test {}(x. 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0.9 Ah" a=.) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.~ 0. Homérsékletmezo c.1. ábra. om érse et-vezetesl tenyezoJe.6 0. az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész.5 0.2 0.050.1 <Fo< 1000. {}(x. (A jelöIésekmagyarázatát 1.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0.2.0 V(O.2 tp D. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0. 0.0 f(_lFo ) + .001 <Bi<O. 0.7 f--- . 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo./_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2. 1 10 ~- v (O. m2/ s 7.és villamosmérnökök kézikönyve 1.1 <Bi<IOOO Bi=J. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva).a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ". 1. az elozo.0 0. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.bekezdésben.5 0. kötetében]. rooo Fo 1-10. x.05<Fo< 100.3 0. ábra alkalmazha- tó.1. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12.8 0. A test felületével párhuzamos.r) 0.FO). A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9.1 .7 0.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1. O.

ábra.1. A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható.12 ~(-I. (1-39) s (h). ha a 4(0.1 (1-13. W/mK (kcalfmh°C). 70-5 aD 1-11.2 0. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan. -I(x. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó. A módszer feltételezi. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1. ábra).5 a6 0. A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O.1. Llx a fal rétegvastagsága. a réteghatárokon ugrásszeruen változik.2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között. 0.2 (1.8 0.6 Hotartalom-változás. és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben. az (1-31) és (1-32) összefüggés után. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2). Végtelen félteret kitölto test homérséklete .1 0. W/m2K (kcalfm2h oc).0 Ll1: idoköz.1. a többi jelölés magyarázatát 1.7 S 70 BlflO 50 1-12.4 0. A a test hovezetési tényezoje.2.T) HOTECHNIKA "q~.3. 1:)= - oc Oe [1. azzal a különbséggel. a= ~ ce (m2/h). ábra.3 0.7 .T) ~0. 1:)= AT 0. Az ido.0 0. A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi.tl.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0.~ 0.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg. (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1. pontban felsoroltakkal.2.5 0.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). m. és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus. 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk.9 0. a fal homérséklet-vezetési tényezoje. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O).1.~-1. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg. oc (1-37) ahol (~.

több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni. 3 és b összekötése a 4' pontot. ábra. b J hoáram nagysága. 2.4' és 5' pont összekötése egyenesekkel. Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. 4. az (1-39) össl. .HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét. 1'. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk.efüggést.ábra. A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza. 1.a test anyagjellemzoi állandó értékek. A a fal hovezetési tényezoje. z. a következo feltételek mellett: . amely idoben állandó. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik. L1-r idoköz eltelte után. ill. vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. szilárd testek esetében.r)-Ar r 1-13. folyamatos változást. x. 8t -O' r (1-41) 1·14. 4" és 5" homérsékletvonalat. Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O. r helykoordináták. Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. . . Minél kisebb rétegvastagságot választunk. A O pontot A-val. . a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. 2 és 4 összekötése a 3' pontot. 1 és 3 összekötése a 2' pontot. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk.3'. a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a. A és összekötése a O' és a' pontot. 3". Ezek a következok szerint számíthatók.1. 2". A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább. 1.r) 4q(o.. ábra szemlélteti. Így nyerjük az O". A O'.a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. az 5 pontot B-vel kötjük össze. A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk.2. 3.a jelenség hoforrásmentes .2'. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot. 5 vonal). oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között). Különbözo anyagokból álló. adja a homérséklet-eloszlás új vonalát. 8r . végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14.a hovezetés jelensége egydimenziós. l' l' 1. 1". Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo). .a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet. A környezo közeg homérsékletvonalán (tk). tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak. A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o. y. A határoló felületek elott.

1.az 1-15. m. ill. az 1-15. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. (1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15. A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása. A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16. A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont).+I ) Homérsékletmezo. m.2. de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot. 1. :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 .1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. A a fal hoáram irányára meroleges felülete. (1-41).. Ai a réteg hovezetési tényezoje. a hoterjedés irányában. ábra). ábrán. A többi jelölést 1. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). W/mK (kcal/mh oC). Az í-edik réteg homérséklete az i.!. ábrán.'2 a test hovezetési tényezoje.14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A.--. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes). W/mK (kcal/mh°C). 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma. Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n). Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma.2. Aj a rétegek hovezetési tényezoje. Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/. A homérsékletmezo (1-40).2. (:~1 a Fourier-törvény [(1-4). ábra. ot ahol Q hoáram. A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. (1-47) 2-. n a rétegek száma. 1=1 Al hely szerinti deriváltja. {Jegy. m2• A többi jelölést l. . (1-50) .1.= 2n In --cr. A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16. és 1-17. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. {Ji rétegvastagság.~ . Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h).1. és 1-17. Ai a réteg hovezetési tényezoje. n a rétegek száma. A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris. W/m K (kcal/m h oc). {Jegy dH1 . ábra.1. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket. ábra használható. m. A (1-43) t-IW't.

0708p'100 ~. ó/~.•• a .••. ábra.981 II G . •. I ~ _ Il'\~~~ < m 2 . ". •• '111 ".mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17. mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •...fJ5 0.••••• '111 ~ m.S 6 789103 . I I 1 ' I .. qOJ 0./n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16. Nomogram sík fal AId és dp... J • I .••••. lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •.118 1J. W. 10-.1 ~Ml ~~T "'" 0..<:><<' <:s-'" ' .HOVEZETÉS 15 • . .• 10 It..'.00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ '). • 1>" " .7SO .•••ca S -' V 31ll 3.02 0/1 ójí. Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 .. I 'z'" ' . . értékének meghatározására . 'ti ~ 0.".• ~~ ~~i O' ~. 1 ~ "i.• _ \'J~ 20 JI! 4f4.. ábra..0.1 2 2IlO.gr ' "' . ~. • V'" ~ ~'>~.v 114 af 41! ~Q. 3 < .jJ. 1'1. <:J a3 • ~ 8 ~ 10 .

2. .1. 1 m hosszú falra vonatkoztatva. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7.. a többi jelölést 1.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint. A többi jelölést 1.J. (t. d.3 a rétegek megjelölése.+tl-...9 2 lJ 2. n a rétegek száma.1.•.J--jÓ~ A.~ .O'./0 0.I!. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó.})-'Q)~.. határfelülete di 1-21. és 1-17. ~ 42~ 0. ábrából egyszeruen meghatározhatók. ahol i a rétegek sorszáma.Z8 'lJ. Itt 1 QI= ~ --In--!±! . {Jey értékei az 1-20. A {Jegy/A értékek az 1-16. ®. helyettesíto rétegekkel J. ábrán.' II]. ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16.1 !.t'+I) oc (1-51) (1._./2 0.. és 1-17.ll. és 1-21.. ®. (1-53) o 1 1.7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm). 1. @ a rétegek <D. S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A.ÉL ~. az (1-52) összefüggésnél. (1-52) ó'!J'I 1-19. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o. A többi jelölést 1. az 1-19.8 1.ll3 2.. A.!.. és 1-21.. 18 .L IL 438 ~38 -.L'1 _1 In!!iti.16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20. vagy n = = ó. () 1-20.08 a. az 1-19.gy-!r1n rt fil{/! O.--- d ln- t1=t.oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42.l. qu qM • ~ 0.5.$ JI 4~ 4~ 3 .~~ ~--~" o. ábra felso részét).18 418 4~-aII(. ábra.. n 1 d (l1-t. 2 Ili-Pil~i" 1-11. 0.Ol " '/II. 0..02 _1-1.J2 [}. ábrán. tetszoleges léptéku éJI). ábrából.08 ~5 1 [}.. /il .§'L o. ábra. -': 0. ábrából leolvashatók..-+ ln~ d. ábra.61...= 1 2:rr". ~ / I ~. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t.0 :lttl Az 2.+I) Wjm(kcal/hm). Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése.51.~ o./O 0. Hoáram.38 ..gy ahol {Jegy.08 [}. WjmK (kcal/m h oc). A o. 1-18. ábrából vehetok. ábra.3 3 . az 1-19. az egyes rétegek hovezetési tényezoje.l~ 1. 0.

1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2).2. Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33.W/m2K. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le. m.2. Hoátadás szabad áramIással 1. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. ill. Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1.6. LJTck a fal és a nem áramló . Érvényességi határ: Gr . A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33.mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol. 1 a fal magassága.5. 109• A kapott Nusaz 1-33. hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség. ha Pr>0. konvekciós hoátadásról beszélünk.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. (1-60) ill. oC.8. 8 CPr=0. a 2. }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1. ha Pr<.a 2. (2-68) összefüggés szerint. kényszeráramlásról beszélünk. W/m2K ahol (kcal/m2h oc). ábrából egyszeruenmeghatározható). A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo. Konvekciós hoátadás 1.56y' LJi~-~.1. 0. m/s2. A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. ami a hoterjedésintenzitását növeli. ábra alapján egyszeruen meghatározható.faltól távoli . az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. Pr)1/3. v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten. I/K. LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. Érvényességi határ: Gr . K. pont (2-68) összefüggését]. ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható.2.I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás.közeg homérséklet-különbsége. IX IX IX IX 1. fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). a 2. (1-56) ( 1. K. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1. Hoátadási tényezo. 4 1X=2.közeg homérséklete. m2/s.1.129(Gr . (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve .A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok. Pr<. pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg.2y' LJtCk kcalfm2hoC. a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják. Pr a közeg Prandtlszáma [1. ill. pontot).2. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0. Nusselt szerint: 4 1X=2. gázok esetében fl=.k' 1/K.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1.652 '1'" Prl/2 I n. A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is. A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2.2. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak.8.faltól távoli . Tk a . Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra.2.5.

ex a Nusselt-szám alapján az 1-33.20 v/ l I V " r. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr. Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto. Függoleges cso ahol oC. I a fal magassága. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. Jodlbauer szerint: Nu=0.76 11 t~t'jVt~::.2. m..5. 4 __ ex=(2..k kü! 1. ex=3. (1-66) Turbulens szabad áramlás. 1. oC. vÍ7Szintes cso körül Gr . (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó. ábra tünteti fel. I. Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).2. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33.2)YL1tfk W/m2K. (1-64) 1.. (1-72) ex=(0.0 0.2. Pr< 105 esetén. Az áramlás Gr .. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra. 1... W/m2K.7 .. 2.28)J1 L1tfk ex=4. K. (2-68) összefüggés szerint. 3.3 . 1.4. 1. Érvényességi határok: IOS<Gr .Pr ' . Grigul/- . K.. Jellemzo I méret a cso külso átméroje. Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22. dkül a cso külso át.4(Gr ·Pr)1/4.I)Y L1tfk keal/m2hoC.2. (1-73)" .~ (18.i~ kcal/m2hoC. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás. (1-67) hoátadás lefelé 4 ill.2. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. i. Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22. 4 __ !dtfk V. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 . ill. (1-68) ex=(0. Hoátadás lamináris szabad áramláskor.2."L ./ i. (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.2.6+ 20. J odlbauer szerint: (1-71) ill.15 ill. m.09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill.2. kcal/m2hoC.49+0.5 . Tk közeghomérséklet.. ábrából veheto. . Pr> 109 határ felett turbulens.58 .7...08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K.7 ill.0+0.8yY L1tfk kcal/m2hoC. W/m'K. ábrából leolvasható. 1.. Tk közeghomérséklet.3..98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K.18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3. oC. ábra. Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg.2./ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet...~ méroje.

1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. Pr)' . ábra 1. ábra tünteti fel. Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás.3JJ -~~-+ I I n V II/. Az (1-76) összefüggést az 1-24. m. oC. m.!032'lo'if. Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O. I IW19 1~4S·1O'17. (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.057(Re . V 1·23. ábra.2.=1+ Gr. 'kl t f+ tk c'. ábra. ábrán tünteti fel.664' Re1/2. 1. a sík fal hossza az áramlás irányában. 1. oC.71. (2-68) összefüggés szerint. 4' . ábra eseteinek megfeleloen.2. (2-68) összefüggés értelmezi. tk közeg. A Nusselt-számbóla az 1-33.3. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt. 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke. az 1-23.t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni. m. Pr)O. Érvényességi határok: Re< IOS .2.85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet. Jellemzo métet: L. Pr)r . zárt térben. Jellemzo méret: L. az t-23. -2. A kifejezés m. A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne.3D'!O'IP60 I - k'· h" . dkül a cso külso átméroje. 4 l t~:~k kcalfm2hoC.2. a sík fal hossza az áramlás irányában.. .KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill. A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS. jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága. ábrábólleolvasható. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1. ill. vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2.. 3 2 1.oc. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe. A " tényezo meghatározása m(Gr.270 V 40l511.78.(víz-) homérséklet. lO-I<Pf< lO3.3. zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" . ill. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. n és r állandóinak értékét a geometriai forma. WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr .6. Turbulens kényszeráramlás: Nu=O. oC.. ezért x= 1.S 10123 103 1-24. Érvényességi határok:· Re>5 .1. amit úgy tekintünk..I ~r -«t. Pr1/3• (1-77) i RJl~ .Pr+n • A római számok jelentését 1. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk.-. Hoátadás szabad áramlás esetén. Hoátadás szabad áramlás esetén. (1-78) -2. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59). IOS. Pr~O. A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). . 'kl t f+ tk ~)' .

20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. tkköz< 100 oC. Pa 8 (kp 8/m2). tkköz a víz közepes homérséklete. Vonatkozási homérséklet: . oc. m. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. oc. (1-81) 0. ábrából veheto. Gázok. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések. ot HOTECHNIKA értékét az 1-33.87 Re· Pr· L__ dbel < lo.015tkköz) tf.8+3.78 L 2320<Re<1()6. az (1-85) egyenietnél. (1-79) +( d t ~~.024 ahol v a víz áramlási sebessége.87 W/m2K. W/m2K. . m. L csónossz.33. 1Q3 < Re< 1()6. m. (1-89) . Nu= [ 3.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1. ábrából veheto.13 bel W/m2K.2. (1-84) A jelölések magyarázatát 1. m. Érvényességi határok: 7 . bel Nem .024 ill.786 ·PrO. oC. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5.3.6<Pr<500. ot=1755(1+0. mis.14 . d->l. Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6. áramló közeg számtani középhomérséklete. m/s. Pas (kps/m2). 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke. az (1-85) egyenletnél. d>1.4v kcal/m2 h oC. 1<Pr<500. m. oc.7<Pr<lO.l. ahol dbel cso belso átméroje. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. Víz közegre. . (1-87) ill. Víz közegre turbulens áramláskor.9v W/m2K.87 kcal/m2hoC. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. ábrából leolvasható. d->1. )2/3] ( )0.015tkköz)vo.65+ d 1+0. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések. Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1. Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO.14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. ot=2041(1+0. Érvényességi határok: lO-4< L 0.045(Re. Pr . m. túlhevített gozök esetében: Nu=0.pr. Vonatkozási homérséklet: az. (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége.015tkköz)vo.8Pr0. (1-80) A jelölések magyarázatát 1. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0.7. oc.45. Víz közeg esetében: Nu=0.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0.2. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. dt.!.2.. az. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete.(1-85) egyenletnél. a 2.14vo. 0.

8915000 40 . C cs6 és m értékeit az 1-4. m/s. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~. táblázat tartalmazza. átméroje. (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége.2 bel ill.5<Pr< 103. 1-4. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete. Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4.75 ill. }'rO. táblázatnak megfeleléSenmódosul. llC cSu ' •. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete. dbel a cso belso átméroje.675 0.m. • ao~ VnO. dbel a cso belso átméroje.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill. Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. 40000 Hatszög 0. 0.4 0. mis.3.7S (1-95) ill.782 0. [355+02 . mIs.. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete.138 0. v a víz áramlási sebessége.805 0. Levegore.0239 0.638 0. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5...m.2S V2. tHöz .2. 4000 0. W/m2K.222 . oC. m. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s. K . táblázat.330 0. Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= . 100000 0.785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni. [413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K.466 0. Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje.8 (0.588 0. . tHöz::> 130 oC esetén vO.42+0. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC..821 19500 0. Tk Re'" .4 . A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik. a levego közepes homérséklete. turbulens áramlás esetén.385 0. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~.30 1~ ) . W/m2K. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint. tkköz< <100 oC.174 0.31 (o .615 0.vD a normálállapotú levego közepes sebessége. K. 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) .~ t vO.618 0. (1-93) Cs6koresztmetszct I je.0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet. m.3. vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége. .0921 0.. Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1.144 0. A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete. a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke.. CIt= . dbel a .. oC. folyadékoknál értékét 1-nek vesszük.

1 1.11-_ 'C".9 J.0 0. Hoátadás bordás felületen.r' 1-'1 __ f.4. oC. Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.0 . 1. csoköteg Nu =O. a geometriai jellemzoket az 1-25. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete. Un a normálállapotú levego közepes sebessége.31. táblázat.7 49 1. ex= to q9 k" 1.2 ~zidl.2 1.2. 1 1. Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso.S 1. t t t II v -'-t~t 3 i' I'. ábrából.9 1.~ 0.2 1. Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0. h bordamagasság. /. I Egyszeru közelíto összefüggés. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5. fok 70 0. PrO·31.32fA . Levegore Schack szerint: I II .7 0. kcal/m2hoC ' 0. 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete.tI >-- (1-98) 1.I' ~rl~ll_ Sz N 1.. ábra tünteti fel.3.. az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. ábrából olvasható le.9 0. kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken. ReO.32fA .~e-2JUO.3 1.6 f45 (jtzÍllós lemez 1.1 1. annál több csosorra vonatkozik.5.5<Pr<500. fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0. oC. aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete. 2 Csóe/rendezés ex leolvasható. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén. ~ W/m2K. ábrából '" e·2000~ 0. A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke.86 0.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.tfff1·' I r--. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje.8 2 III -- - ---- = tI (4+03. 1.1()4.0 o. mis.1 ill.&-8&.65+0.81 • PrO.0 1. táblázat szerint csökken. " -= -. dkü1 a cso külso átméroje.50 60 30 50 0. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.1 A 1.9 1.:: 29 1:>-< l!e·~qfi:. 0. 1-25. m.OOO +--t---r-'1.9 Re.0 0.1 1.95 20 90180 0. SI bordaköz . d '12 _ 'li. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo.75 0. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro. Re°·61 .8 0.63/ rp. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ.22 HOTECHNIKA 1-5.1 +tsatJ4--$-~~ .3.1 ~f t-.2. ábra. m.35 t~~d~~.99 11-1 1. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25.2 .2 k. A Au ff! 1-26. - ir 1. ábra./1 - IZ ex= (4.

~ 0.2 O 0. '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között). m2 (Ac.6 i 50 0. A=Ac.ábra.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo. ábra. ábra.9 dkti/7fk:it 1-27.9 x = 'l'y dkUt [1. ábra bordás lemezre is érvényes. 1. Hoátadás bordás felületen.7 0. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete.3 0. csokötegre az (1-1(0) összefüggést]. (1-102) 0.ábra. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot.0 ~2 l. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete. "R közepes hoátadási tényezo .az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n.8 I 0. az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. Hoátadás "R bordás felületen.9 1.6 0. m2).2 0.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete. W/m2K (kealjm2h°C). Hri.8 0. ábrából veheto. {}bordahatásfok . oc.5 q~50 0. bb 4- ~O 11 0.8 1. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje. Hoátadás bordás felületen. ebben az esetben h a bordamagasság. "b a borda vastagsága. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo.5 0.0 AbiA 1-30.8 DJ -ffe . Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C). bb a kisebbik mérete. az 1-26. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0.0 aR 0.5 0. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége. SI a bordaköz. .7 Y. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik. {) bordahatásfok határozása 0. mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl. zetési tényezoje a borda hove- !lll.r·a t- 0. csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1. .6 0.7 0.3 0. W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C).8 2 meg- X 10 7 1-29.4 0. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete.07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28. Az 1-26.2 0.3 0.2 o.03 OjJ5 0. dkUt a cso külso átméroje 0. a bordázatlan cso (ill.7 5 0.~ M 1. m2. egyes esore az (1-97). Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete.5 o. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo.~ 0. Hoátadás bordás felületen.6 0.

'!t/3 S/3 • ~ . az (1-107) egyenletnél] . kp/m3.6687 ( H ~. Függoleges felület. 'YJ. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29. turbulens kondenzátumáramlás 1-31. kcal/kg. H a felület (fal) függoleges mérete. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége.4. ill. ábrából adódik.• 3600 'YJ. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje. Érvényességi határ: Re> 350. eltolt csoelrendezés: 1. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1.2. ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r. a kondenzátum. m.41cxo. r.=0.2 )1/4 W/m2K.9392 . kg/m3 . W/mK. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30.dinamikai viszkozitása. m.2. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel. y. A3 cx=1.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK. A jelöléseket és mértékegységeket 1. Pas. Llt.2. JIkg. kcal/mhoC. ábrából.4. ep az 1-27. (1-110) 1. oC.5. H. cx=0. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. 'YJ 1. dkúl a cso külso átméroje. Yaz 1-28. oC.2. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t . m.24 HOTECHNIKA csokötegnél. ábra.1. az (1-106) egyenletnél ]. az (1-107) egyenletnél. lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. soros csoelrendezés: 0.655cxo. r a goz párolgáshoje. de mértékegységük: A. e a kondenzátum surusége. mOC. ill. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a. ábra). (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1. Az áramlás turbulens. Függoleges felület.2. A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC.943 (3~~. oC.4. ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható. az (1-106) egyenletnél.~2r r4 1. oC. (1-103) (1-104) ex-0. ill. ábrából határozható meg.

L1t= t f. (1-112).KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt. Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S . ill. ·C 30 1-32.5 ot. értékecsökkenni kezd.877po. Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33. de mértékegységük: p. Az ábrák mind SI. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak. PrandtI. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32..ot az áramló közes hovezetési tényezoje.O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . és 1-36. (1-112) '/. at.. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel. ábra. 235770 2 jS:'. oC. bar. 1-34.33 Wjm2K. kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu . ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/. W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot. ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25. ábra. - S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása. ábra tünteti fel. 1 a test jellemzo geometriai mérete . Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek.58L1t2. L1t. ill. oC. • A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt.3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 . ábrák teszik lehetové.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. 1-35.1t. L1tkr az 1-31.

ábra. A m 1-35.1fl'6..001 6m 1-36. 1'/.• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000.•. P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója. f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. A Gr-szám meggP Gr=--. dinamikai viszkozitása. fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI... A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0.. 1 a test jellemzo geometriai mérete.JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás. ep...Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200. '''- -------------------------------- i ~ .. az áramló közei kinematikai viszkozitása.2 v a közeg áramlási sebessége.. Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!. . 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. ábra... I ~ 50 100 200 500 . ábra. a. homérsékletvezetési tényezoje.26 HOTECHNIKA 1-34. I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete. Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0.-= a 1Jcp . • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~.

és más anyag hosugárzását teljesen átengedik.Jim 123456789 1-37..=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ.5 I I D=É? E fejezi i.--1--I -. Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten.c). 1..m. hosugárzásnak nevezzük..1. vízgoz(H20). 1.9 0. dA ' a=J.HOSUGÁRZÁS 27 1. -.3.=~ f J. nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1. 2 eloxált alumlnium.::. (1-121) (1-120) 1..3 0. elnyelt. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a. 3 beton. monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37.400 fJ.. (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1..3.ugyancsak sugároznak hot.. Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát. ábra. a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul. Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR).Hullámhossztartománya A= 0. ill.--t. 4 fehér csempo . így ezekre: R+a=1. ammónia (NH3). .0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium.• " • lJ I . . ~ . oxigén (02)... elnyelik a hosugárzást.•. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0..~ 0. pontot) és a el- l'-J - ". (1-118) ". monokromatikus elnyelési tényezo.. így Cf/af= 1..1 .8 .-- I 1" .az 1.Ii/ \I II il .4 0.1.2 \ \.. ill.. ill. kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének ... az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1..2.J -l 2 1 0. A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj.dJ. ábra).3. Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik. A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J.3.fO. Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában.pl.. átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a. A a sugárzás hullámhossza. ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal. ózon (03).. amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik.8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0. af= 1.7 0.. ill. A hidrogén (H2).=o aiJ. szén-dioxid (C02). ~ .j. A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak. nyeln ek el hosugárzást. A visszavert.. átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1.1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus.. lj.. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók.4. Egyes gázok . sósav (HCl).6 " .... egy részét elnyeli (Ea). ill. pontot).az 1. \ .I 'v I "I ! j.••.

Wjm2m (kcaljhm2m). 1. K./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói. Érdesnek nevezzük a felületet. A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe. c fénysebesség vákuumban: 2. A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük. és 1-39. bizonyos gázok sugárzása).35 . szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok. h Planck-féle állandó: 6.10-27 ergs. A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S. T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete. ábra szemlélteti. 0. 10-2 mK. 0. Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk. ill. ábra). k Boltzmann-féle állandó: 1. Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye. A gyakorlatban eloforduló anyagok. ábra. ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl. homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától. Ezt az RA monokromatikus visszaverési. különbözo intenzitással veri vissza.3. CI összevont állandó: 3.3802. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is.10-18 ergjK. ill.4387 . 10-16 kcalm2jh).03 b 8 A. Szürke testrol beszélünk."1. Színes testrol akkor beszélünk. elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának.3. Az emittáló. ill. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki. ha a ráeso hosugárzást minden irányban.3. Az (1-123) összefüggést az 1-39.6236. különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l .adott testhomérsékleten . Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1. C2 összevont állandó: 1. 1010 cmjs.a hullámhosszal változik (1-38. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38. az 1-38. A A=O.. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. ábrát).'um 70 1-39. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében.2182 .3.. a tér minden irányába kibocsátott . Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi. Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. m. ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe. . ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada. belso rétegeinek tulajdonságaitói.7428.10-18 Wm2 (3. Az intenzitás mértéke .9979 .. különbözo testhomérsékleteken. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. ábra. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint.8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1.4.2. A a sugárzás hullámhossza.

pontot) a sugárzás 1hzintenzitása . {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge. (1-130) 1-41. ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40. Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye).) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó.ábra. (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója. ábra. W (kcaljh). Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2). az 1. e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye). Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh). (1-126) Szürke test esetében (1.2. Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-. A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban.HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2). 1. Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban.' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O).3..5. W/m2 (kcaljhm2). Wjm2 (kcaljhm2).3. m2.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes.96 kcalfm2hK4).77 Wjm2K4 (4. ábra).-=áll.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). ill. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében . A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test. En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. ábra). Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5. IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr). a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh). és 1-42.

K.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki. valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége. m. 1. ábra. emissziós tég nyers korund f réz-ollid.m2. valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk.3. [ ( 100 )4 . hogy . Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég. d papír.0 Ell GjJ Ep 1-42. (1-140) (nl az A2 felület térszöge).( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 .3.azzal a feltétellel. fejezet tartalmazza. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu. 1.6.tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll. e agyag. b fa. (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh). Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes. fok.és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje .1. az (1-125) egyenletet!] . TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh).6 0. A f/J1-2tényezo azt fejezi ki.Z 0. A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel.~.6. mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram.. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- . hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. az (1-132) összefüggést . a test emissziójával E En=.30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o.!:l f COS {JI . 1. 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög. r a két felületelem távolsága.l. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10.3. .n1 -1'&.8 1. Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete. 1.3. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl . (1-136) (1-142) 1'&r2 .6.l. {JI' {J2 az 1.3. En hányada a felület normálisa irányában ({J=O). . 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza. A f/J.2.:Ir.6. ill.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje . dAl' dA2 a két felületelem nagysága.4 0. c üveg.( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh).a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát.

Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T. a többi jelölést 1.8. At az egyik felület nagysága (At = A2). ábra. Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43. (1-150) 1. T2 a két felület abszolút homérséklete.1. (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége. (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r. és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1.K.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K. Tt a burkolt felület abszolút homérséklete. és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). ábrát).(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh). az 1-43. n a lemezek száma (1. hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. A2 a burkoló felület . és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . Párhuzamos.m2.7.) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . K. nagysága.] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje. . az (1-125) öszszefüggést] . az 1.az (1-132) összefüggést -. az (1-148) összefüggésnél. Tt. [Vö.1. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki. Feltétel. A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. az n difliiíemez 1-43. a.3. Akicserélt hoáram az A2 felülettel. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület.1. fejezet tartalmazza.=-)4] 100 . nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel.az (1-132) összefüggést -. hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri. T2 a burkoló felület abszolút homérséklete. A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja. m2. J CfJt-2dAt· (1-143) 1. Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. ábra): )4] 100 W (kcaljh).100 W (kcaljh). pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje .3.1. esetbentPt-2= 1. at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1.3.

(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2). C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja. ábra). (1-149).~r-..LJt=IX.. ti' t2 a felületek homérséklete.oC.- / [/ 3 2 r 08 0.~r ( tl -t2 . O 10 V.3. K]. jelöljük. .oC 10 20 30 1. értéke az 1-46. K4.)(tr-tJ 1-44. b- (.. (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A.9. 6 lj "O 8 pf 60 50 ::.0 50 1" ·c meghatározása 1-46. (1-147). A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44.. (1-151) összefüggést. Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2).32 HOTECHNIKA 1. ábra).=(lXk+IX. oC. Az f eos Pl eos P2 A.. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f. Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo. Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei. ábra. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - .. akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4. az (1-137).. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo.:::. 1. b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg.@ .3.5 1-45. 1. Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk. ábra.. TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. ábra.=IX. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel . ábrából veheto. Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4.- I -..10. (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45.. ÍJ 70ro • ~..

4. ábra. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete. 1.és közegáramlás stacionárius jellegu. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma. 4~ _ 1.4. Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1. Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw . pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik. A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo.a hovezetés egydimenziós. (1-159) 1-47. .3. Az1. (1-158) ahol (/J s. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!].1.t~ oC. (1-162) ahol (1-163) 1.1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC.4. ill. az (1-142) összefüggést!]. (1-161) ill. fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe. Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 '). b) a hlSáram nagysága.a jelenség hoforrásmentes . . Az összetett jelenség a hoátbocsátás. amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1. K.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : .a fal anyagjellemzoi állandó értékek..HOSUGÁRZÁS 33 ill.a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó.a ho. ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto. Ezek számítása a következlS. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu.11. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö. akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC. . .

A a hoáramlás irányára meroleges falfelület. 1-49. i a rétegek sorszáma. pontot). ábrát). ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris.1.2. HU. m2.1 0.1. tla közeghomérséklet a fal két oldalán. k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 .. W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint. (1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo.. n a rétegek száma. és 1-49. A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán.1 -L+Lfri. Hoaram: r- ~. és 1.34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48.< IXkI aitl CA. A többi jelölés magyarázatát 1. ábra. W/m2K (kcal/m2h°C) (1. ábra. ábra alapján egyszeruen meghatározható).az Ll. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. az 1-47. tkl.2.09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--.:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh). az 1-47. az 1. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0. IXkl. oC (1.3. pontot!).2.

az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo. pontot). IXkl. az (1-102) öszszefüggést] . és 1-49.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t. és 1-21.3. és 1. a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel. 1=1 I~ 1 -d. A többi jelölés magyarázatát 1. tkl . csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill.2. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán. n a rétegek száma. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje.3. az 1-50.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -. oC (1. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon. W/mK (kcal/mh oC). IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén. Értéke a sík falra érvényes 1-48. ábrából meghatározható. W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint.az 1-50. lJ a eso falvastagsága. tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. Abe11m hosszúságú eso belso felülete.4.az 1. m2 (Akül=LA). i a rétegek sorszáma. Alm hosszú bordáscso külso összfelülete. Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu. 1.. (1-165) 1-20. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl. A a csoanyag hovezetési tényezoje. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC. ill. m2.1n--+ 1 1 1=12JlA. tkl. ábrát). Wim (kcal/hm).= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható. ábra.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége. dHl) kl(tkl- t~ ° C. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása . 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~. oC.2.2. m. W/m2K (kcaljm2h°C) [1.tk2) W ahol (kcal/h). W/m2K (kcal/m2h°C) (1. W/m2K (kcaljm2h oC).2.4. ábrából veheto. 1. m2. (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu.l/Jegy. W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d.1. ábrán •. Bordáscsó.2. ha IXkl helyett IXkldlJl értékét. tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete. 1-50.

JI. csooldalon 2. Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164).5 2 1. a jelölések értelmezését az 1-52. 3 2.. Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53.6 .10.8 2 1 1" (U . ábra. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete.1.8 Ó p 7 5 1. Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes. és így azok Llt= tk1. 4.tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax . ábra. oc).40.8 ' .y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52. 2 futött közeg. v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges. e index: hocserélobe lépo közeg.tJa homérsékletkülönbség. de a Llt= tk1. ·C 1-53.9 f.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk.5 líJ /5 20 2530 I. 6 stb.50.9 0. ábra. .7 0.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. 2 fötött közeg. meghatározása Ellenáramú hocserélo. ábrán). Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége.oC ICJ 1. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J .2 0.0.At m.30. . I. (1-170). Köpenyoldalon l járatú.4. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi. e index: hocscrélóbe lépo közeg. oc (a jelölések magyarázatát 1. ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb.O 1-51.4. (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg.60. A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1.36 1. (1-171). ill. A O 0. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 ...4.4.70. . ~ 0. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l.in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0. mint a felület mentén változó Llt= tk1.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar. v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54. ábra... ábrából leolvasható. az 1-51. .

-.9 'l'tlg~.2 o. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje.05 M ~2 0. 'Pegy=f o (41 O.1 O W.8 47 0.5 .. ill.. kg/s (kg/h). ábra. A jelöléseket az 1-52.A.7 0. W/K (kcal/h oc).5 (. vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1.4.4.8 0 0. és 1-55. ! 2.0 70. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete.Z OJ3 OJIt OJS 0. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra.9 o. iD 0.O 70. a közegek jellemzoi alapján. ábra. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke.3 41 O 0. az 1-51.5 0. (1-177) e=f(LI\ LI~). az 1-51. ábrát).05 0. az (1-179) összefüggés1.4.7 0.W2 ~I .02 0.2 0. r. J/kgK (kcaljkg°C). ~I. c pl a futoközeg fajhoje.0 wr/Wí C 0.3 0.8 0J9 1. S.~ 0. '\1 ~I T 7.HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C).7 0.s o.9 lfell 0. ill. 1. A a hocserélo készülék fütofelülete.8 \.s 7. Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1. CfJeiY értéke az 1-56.5 0.5 -~O . ábra tartalmazza.:eV ~t1Y 0.2 1-e _(I+W. ábrán.WI (. az 1-52. ml a fütoközeg tömegárama. Egyenáramú hocserélo.5 D.2.)kA w' CfJegy= _ 2 0. (1-179) qO! 0.5 0. ábrán található. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke. a homérsékletek értelmezését 1.01 (102 M 0.0 5.. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te .W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén. .3 0.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén. ~O 0.0 1\ In.. 0.7 Atz Alt"" {·ss. a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai. ábrán. 1\ I fJ ifJ 0.8 0.0 2. ábra. -. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél . W/K (kcal/h oc). a közegek véghomérsékletének rozásához . Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54.- I ~O 2j].0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.. ábrából veheto.1 II.0 1ell ID (A keresztáramú. m2• A többi jelölést 1.

1973. VDI Verlag GmbH.38 Ellenáramú hocserélo. Budapest. A/utött közeg véghömérséklete: oc. IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals.1963. I-I1. II. 1963.: l'echnische Thermodynamik. ábrán. W. [4] Eckert.az (1-179) összefüggésnél. 1963. Springer Verlag. 1974. 2. [3] Co. McGraw-Hill. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. Muszaki Könyvkiadó. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. Aufl. [51 Egyedi L. Paris. 1__W e _(I_~. A. S. Oldenbourg. ábrán! 1.I. !fell értéke az 1-57. 1965. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1.: Épületgépészeti kézikönyv. Dresden -Leipzig. 1970. Budapest. M. Muszaki Könyvkiadó. köt. Berlin-Heidelberg-New York. Bd. az 1-52. E. (1-183) l-e _(I_W. [16] VDI-Wiirmeatlas. [121 Mihejev. Berlin-Göttingen-Heidelberg. Refrigerating and AirConditioning Engineers. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC.2)kAW. kiad._1 W. Fr. 1971. München. New York. 1963.rmeübertragung. Manuel des industries thermiques et aérauliques. I. New York. G. Aufl. [21 Bosnjakovié.)kA W. Tankönyvkiadó. köt.5. Budapest.: Recent advances in heat and mass transfer. J. McGraw-HiII.: Introduction to heat and mass transfer. Springer Verlag. 15. Budapest. 1970. Dunod. R. 4th ed. R. New York. .und Klimatechnik. Verlag Theodor Steinkopff.Oldenbourg. az (1-181) összefüggésnél. J. Tankönyvkiadó. New York. 1957. 1961. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang. R. neubearb. [9] IHVE Guide. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii. American Society of Heating. Book C. London.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai.. 1967. . Düsseldorf. a hömérsékletek értelmezését 1.T. 1963. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. ábrából veheto. München-Wien. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer.C.und Klimatechnik. a hömérsékletek értelmezését 1. az 1-52. The Institution of Heating and Ventilating Engineers. Inc. 1975. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 4. 1970. [81 Hartnett. McGraw-HiII. P. Teil.

A homogenitás azt jelenti. ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. m3/s. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást. e az áramló közeg surusége.kg/m3. m/s. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill. y a közeg fajsúlya. m3/s. (2-2) ahol 111 tömegáram. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási.2. 2. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges. v az áramló közeg átlagsebessége. A az áramvona- ahol V térfogatáram.::pó=állandó kp/m2. amely valóságos közeg áramlására is érvényes. 2. (2-3) ahol e a közeg surusége. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. akkor e= állandó. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét. Pa (kp/m2).2. A súrlódásmentesség azt jelenti. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. kp/m3. kg/s. más szóval az átáramlási keresztmetszet.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. a helyzeti energia. azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. m2. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI. (2-1) lakra meroleges felület. Feltételezzük.3. v átlagsebesség. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. hibát jelent. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. kg/m3. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. súrlódásmentes és összenyomhatatlan.1. Ideális közeg Az ideális közeg homogén. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. Áramlástani alapok Szerzo: DR. Az összenyomhatatlanság azt jelenti. . Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. m/s. ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. Gyurcsovics Lajos 2.

Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak. 'Y (2-16) ill. második tagja a nyomás energiáját. P h=p m. második tagját statikus nyomásnak. Pa. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el. a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki.és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . (2-12). A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával.40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása. ill. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak. (2-14) (2-15) ill. 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2. (2-4). g=9.nyomásszinttol való eltéréssel. (2-17) Pa.81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. m. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. m. Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2). harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. Pa .Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely .tetszolegesen választott . Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy. Levego. (2-13) A (2-11). A (2-3). ill. (2-22) . a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés.(kp/m2). (2-11) ill. (kp/m2). (2-5) összefüggés kifejezi. negatív elojel esetén depresszióról beszélünk. Pozitív elojel esetén túlnyomásról. nyomáskülönbséggel is számolhatunk. figyelembe véve a (2-6). Pa (kp/m2). hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó. (2-9) (2-18) (2-10) ill. Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú. a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. ill. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent. a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú. zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m. kp/m2. amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül. a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk.

2. (2-26) Zárt tartály.2. Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2.3. hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2. dimenzió nélküli átfolyási száma (1.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. következésképpen v2»vl. m/s2. ho a vízfela tartály keresztmetszete. m.4.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos). I i l7i 2. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -. A jelölések értelmezése a 2-2. ábra.1.4. P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s. ill. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától. kp/m3.1.P2+h) mis.4. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban. az áramlás állandósult (stacionárius). A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. (2-28) (2-23) ill. pontban).4. e a közeg surusége.4. ábrán látható. g a nehézségigyorsulás.3.1. A jelölések értelmezése a 2-1. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1. ábra. (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással .és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. m3/s. y a közeg fajsúlya. Nyitott tartály. Pa (kp/m2). és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás. Pa (kp/m2). A feltétel szerint At»A2. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2. m2. (2-30) ill. Vt = O. m. (2-27) m3/s. -(Pt-P2) V2 el m3/s.4. (2-24) 2. Kifolyási sebesség 2.4. ábra szerint.1. Nyitott Az I =- . Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik. Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel. a 2. V2= V2g(Pt. kg/m3.

81. 1. a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást..00 0.16 peremre a 2-5. ábra.. oxigén.00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében.31. el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott. Levego. nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. veheto.1 ! '1 1IIIm-o.08 1.••• I I I l' II V ~. a Pl - Pl P2 nyomásviszony .I ~l::j I"'=-~ . II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '".12 1. m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i. szén-dioxid esetén . Pa (kp/m2). Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén. ábrából.01. ábrából veheto.~.72 1.10 ~08 1..18 o( 0.60 458" I 11111 2345 ]. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·. ábra.= 1. ábrából I.Ill' I 1.41. összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego.76 1. 1. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol.=1.II-. értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-. (A Venturi-mérore.45' I I I '~'f?IllTT.80'478 ~f4 0. e expanziós szám.42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám..08 0.02 0.4= eP -i1k'té·· . Mérotorok 2-5.) . méro1. iliJIU _". I 1 .~.70 1. kg/m3. '1 --+ lj /1 / 'i' //.. ~02 .. mérotorokra a 2-4. nitrogén. szén-mon oxid esetén . = D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3.12 0.64 0..11. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1. 0. .01. ábra. Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott. i I IT 'tn7-0S5 .) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3.98 0. I ~] m-0401 I 'm=O.96 103 0.06 488 1.1 Re 2-4. .(fajsúly-) változását. m2. ábrából. VIm-O. ill. kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség.62 1. a " izentropikus o{ 1. A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete. Pa (kp/m2). ot 1. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében . hidrogén..4 : I~~ '1" . kp/m3. gázok esetén e értéke a 2-6... !'»~ ~20 .82 0. ()ltii i.

a Pa (kp/m2). éles szélu kiömlonyílás (2-7. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s. y a közeg fajsúkp/m3. átfolyási szám az a. (2-36) ábra. következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik. Pa. Pa (kp/m2). (2-33) . el. torló pont keletkezik. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó.gg [. g nehézségi gyorsulás. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható. Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a. A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos. 1. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon.P2) mis.Vjpstl ahol. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu.4.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill.=0.Az orr. o.4. A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg.00 izentro- V = a.~ ~ v. az expanziós tényezo e= l-nek veheto.i a közeg stírusége. kg/m3. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. surusége el' kg/m3. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto.A2 mis.62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2. ábra.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2. (APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást.4. Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi. Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus. azaz lég- 0. A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0. A torIóponton a közeg össznyomása (PI).98 2-6. ott az ún. a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár .96 Pa. PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu. (2-39) I Af v= Iya.A2 .Pö2) el - m3/s. statikus nyomása Pstl. ábra).5.96 q97 0. V~ (PI. y2 (PöI .95 0. A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a. m/s2.) 2-7.

m2/s.6.6. v. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz. ábra. 2. m. m/s.: 1 pv mis. ha Re> 2320. I ~áfl .~ 2Váll I rmax- J b) esetén. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek.4. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz. Lamináris az áramlás Re< 2320. Pa. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9. m/s. A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni. m3/kg. v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. mint a Bernoulli-egyenletbol számítható. Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . a közeg sebessége a szuk csoszelvényben. kp/m3. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje. Sebességmegoszlás csoben i .. v v (2-43) >2320 esetén. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri. ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo. y a közeg fajsúlya. turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége. (2-41) Ps/ti a közeg surusége. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). kg/m3. Az áramlás minosége Csövekben. ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás. csatornában áramlás esetén a d csoátméro).5. súrlódási tényezo hirtelen megno. mis. p a közeg abszolút nyomása. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . 2-8. v a közeg fajtérfoga· ta. ábra. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. I jel· lemzo méret (csoben. Pm oZ i1p'=k (v.-v2)2 ahol fl kp/m2. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb. i íJ.

0./- t. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9.0 5. Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo..1. (2-7) öszszefüggés szerint. 1 az egyenes csoszakasz hossza. A= 0. a) ábra]. Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10. ill. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0. A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : .(=21g (Rer J.. amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes. összefüggés a nyomásveszteség. Ez. 2.7.0 1. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb.6 0. A ).125 0. m.7.8 (esetenként 2.045 0. a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés. görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.0) 1..ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni).0 0.0015 0. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2). táblázat.mm 2.AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2. (2-46) (2-47) VRe 2-1..8.15 0. és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani. A jelölés azt jelenti.5 3.0 0.2 1. súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ). 0.005 0. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget.2.15 0. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.6 . I.6 .)-0. pontot). C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje..0 3.0 . ábrán látható.316 .0 1. falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10. m.7.alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. hidraulikusan sima csoben. A görbesereg egy határgörbéhez simul. Hagen-Poiseuille-áramlás). hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni.. 2. d az egyenes cso átméroje (ill. Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik. (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg. Pa (kp/m2). Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6).1 0.0 3. ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg. Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9.4 0.15 1. b) ábra]. egyenértéku átméroje. J. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O.

Turbulens áramlás érdes csoben.r.l"lll 1 ll. súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0.l:::' mr ~ o.237.. . (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége. ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r.10 0.0032 mány. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.. ábra.06 I nof. határgörbe. táblázat tartalmazza.' ) .7 0. f.009 0. m.51 + Ref.14- 2. Ebben a tartományban a ..09 0. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet..0 19 ~ . A 1 ri = 1.010~t (J.. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük. d a cso belso átméroje. amelyben A független a Reynolds·i számtól. A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1. A hidraulikusan (2-48) + 0. tiszta turbulens szakasznak nevezzük. \ i l (2-50)~ .46 -~ 0.008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10. I YTm 'Ifj .08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. (2-49)t te: i : ReYi=200. m. ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól.-' .'" r '+ I ~o.221 Re -0. A 2-10.0.nnn7 . (2-51)1 l .' _ Turbulens áramlás 2. Turbulens áramlás érdes csoben..l -~I-.2 19 (k/d175 3. k az érdességet jellemzo méret.

5 O 1.00 C négyzetkeresztmetszetú. és 2. ábra. ill. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. Tekintettel arra. teljesen kitöltött szelvény. A 2-2. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra. deo. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. =a.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe.0 2.7. "II--==-)'. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. Ívek.2. ábrából.7. ábra. ill.3.0 3.Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. . A 2-11. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C. = a+b. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. és 2-3.90 = b+2m ~80 ~70 2. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re. nedvesített kerület. K az ún. m2. Az alaki ellenállást a kilépo 1. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza. 2-12.teljesen kitöltött szelvény deo.• -=-----"'-'C-c-.20 ~tO 2. Egyenértéku átméro A 2. nyitott (részben kitöltött) szelvény. táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit. ábrából veheto. ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg. deIn 0. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni. m. ej téglalap ke4bm resztmetszetü. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete. azaz a szelvény kerületének az a része. m. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- .1. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól.7. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú.7. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo.

48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.5 =1.23 1_ X-.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0.35 (! =0.0 =3. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.0 Ij~ I /1=90° j~o 1.4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 .62 4. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.0 L1p=l:-v2 =0.58 45° I 0.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.5 0. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA.74 0.54 0..0 '1.0 0.55 0. v~ 2g ELÁGAZÁS.+-- 0.07 0.y I I I I r· M~ 1:= 1. táblázat.77 I 3.2 0.20 =0.4 =0.90 2. Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.74 ~.45 0.8 1:=1.1 0.5 0.0 =2.43 I 2.7 4.

20 =0. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1. a 2-16.. Ebben az esetben C = =0.-=r-~ j3 :=1 ••. A 2-IS. 0. rendezetlen közeg áramlik a másodikba. táblázat folytatása C..-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' . és így tovább.-. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --.= (1 ~_I )2 Y Ap~.99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni..=0. sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14. • =0.i.. Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb.04 =0.2v~ Pa e y I V2 -.v2 kp/m 2g a= 0.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2. beáramlás [Il I I _ V.. ábrából veheto. kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 ." "'. ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik..l .2 veszteségtényezo veheto számításba.!. I t J. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható. .-.".07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l.-.!._ 2 e Llp= \. A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI.= 1-1. Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart.0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l. Különbözo.63 a=0.•.-vl LJp=I.öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II..02 =0. ~ vi Pa =300 = 40" .alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra. ] -A . 1.-vi 2g J- p. .sorba kötött .75 a =0..l (Borda-carnot) ~ hirtelen .45 1.." O ~ :..J N . 1 ~ -A2V. 2 vI P a y Llp= 1.60 LJp=1.vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •..= 1.• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1. ábra áramlatok szétválasztására.90 a=O. Ll =1. - J"'Az _ -Az .=0. _ LJp=.> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1. Az egymás után közvetlenül következo .-v2 kp/m2 _ ' Llp=1.~ ~ - •...15. hogyazok egymásra hatnak.

Szerelvények 0.01.. 5.5 I 3. 0.0 - 2-3.5 Átméro.2 4.0 I 1. . 2. táblázat.0 Hullámonként Jel d.0 2..5 .0 .0 3....5 I 300 5.4. 1..0.75 4.. mm 0.0 1.5. 8.5 I tangenciális 3.15 .0II 100 200 ---I 4. veszteségtényezoje 8 3.0 5.0 ..5 I 6 5 6...5 2...30 2...50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C .0 1.5 1..0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I .53..5.2.

8 Ibt-2obZ 0. 1.90 OIJO 0.6 belso sugá<.2 -0.2 0/.8 .301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0. A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0. ':'1 m·· D 2-15..3 0.8.35 Q2S r 0.!!!i. ábra.4 -0.2 0.~ 34567 aid . m(j 2-16. Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.45 1 0.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0.2 0.70 0. TkUl külsö sugá< 0.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0.0 "2 O 0.6 0.1 ..0 /if 2-13.1 ".8 0.0 .2 O 0.4 0.• 1 072 ~ .1 ••.8 1.6 0. ábra.* 0.2 O O/tO -0. 0. ábra.0 2.80 0. Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.2 i . Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.

jP~A~'~v'=+~lf r~ 2.52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség. .99 1. a 2 index a tényleges értékekre utal. .7.75 0. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását. 0. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát. külön-külön. jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés. hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen.05 5. A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele).8.a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. lerakódás következtében idovel növekedhet. amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö.85 0. A modell az eredeti.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz.80 0. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer.69 1.21 . A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik.4.98 0. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek.OS 14. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. Az esetek többségében meghatározhatók. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele). ill. . a (2-53) összefüggéssei] .az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d. megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket. hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok. egymástól elkülönítve vizsgáljuk. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges.a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése. a vizsgált folyamatot.95 0.a csatlakozások kialakításának bizonytalansága. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent. További adatokat a 2-4.25 1.44 2. 2-4. Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg. amely rQzsdásodás. és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i . A modellezés lehetoséget ad arra. d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos.93 0. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. folyamat egyértelmu megfeleltetését. . azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni. egyes esetekben megoldhatatlan.70 0. c) a jelenségek akkor hasonlók. táblázat tartalmaz. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók. Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú.29 0.95 3.90 1. táblázat. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága.10 1. A folyamatok. A bizonytalanság okai: .

A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium. úrn. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. (2-58). Froude-. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása. Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási. v Grasshof-szám: Gr= Ga . ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 . amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe. g nehézségi gyorsulás. c) a rendszerek kezdeti állapota. Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. mis. A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. Reynolds-. amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr .HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele). IIK. m2/s.T2). (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. 't ido. Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. T abszolút homérséklet.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja. és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr .) hasonlósága. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium.' Reynolds-szám: Re= vi . 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. gázokra [J= ~ ' l/K.T2)= (2-62) gl . Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg.T2)=""2 [J(T1. s. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium. amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága. Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. / az áramlás irányában jellemzo méret. A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki. b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség. K. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. Re2= gP . e a közeg surusége. Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani. hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától. Fr= zr. Az önmodellezés azt jelenti. Egyes esetekben a (2-57).viszkozitás. akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. és a suruség. [J(T1. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg. Pa (kp/m2). [J(T1. Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. fajho stb. p a közeg nyomása. m. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. d) a rendszerek határánfennálló állapotok. csovezeték esetén az átméro. . kg/m3 (kps2/m4). m/s2.

és hófolyamatok modellezése. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki. 1961.' Rolrrhydmulik. Pr) (2-70) Nu= -. Budapest.: Szellozo. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. ). Alaptudományok-Anyagismeret.72. csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium. Egyatomos gáz esetén Pr=0. sem a nyomástól. WjmK (kcal/mh oc). amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még. Folyadékok 1952. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium. kötet. G. . 58.54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani.I967. m2js."h". Budapest. m2js. m2js cpe homérséklet-vezetési ido.. [6] Szucs E. Pr). Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re.9. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy. homérséklet-vezetési tényezo. v az áramló közeg átlagsebessége. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok. . Muszaki Könyvkiadó. mechanikája. A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le. ÉTI. m. kétatomos gáz esetén Pr= 0. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo.agy a v homérséklet-különbség. 1-11. Az áramlástechnikai. mjs. köt.67.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~.. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása. Springer Verlag [5] Tömöry T. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium.és Villamosmémökök Kézikönyve. Muszaki Könyvkiadó. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol. fm Hcimng.. 1963. és a homérséklet-különbség mérheto. Heidelberg-New York. Budapest.. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium.: Gépész. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl.~d Klimatechnik. """"-1 5 Aull. A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma. Budapest.h. háromatomos gáz esetén Pr= 0. 1974. négy és több atomos gázok esetén Pr=1._h.107. Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr.h Oldenbourg Verlag. I jellemzo méret. kiadás. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. [4JRi.vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium. amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre. s (h). Minél tagoltabb az áramlást határoló tér. sem a homérsékleuol nem függ.. Wien. és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje. "". ÉTI. a. 2. [2] PaUantyús Á. 2.H. Budapest. ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo. hoátadási tényezo. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 .: A hasonlóságelmélet alapjai. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy. Wjm2K (kcal/m2h°C). annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat.: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése. IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T.. 1954. )"hovezetési tényezo. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég.. a ' Nusselt-szám: a. 1973.8. R.

szárazföldi. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki. Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány. ami a sugárzás. s így a mérsékelt égövbe esik. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja. a Kárpát-medencében. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. vÍZelnyelését és párolgását. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. ezért éghajlatában a környezet hatása. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1. ill. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. táblázat. völgy. Megemlítjük a I. tengeri és meleg égövi eredetuek. mint a szennyezett levegoréteggel borított. a medencehatás is érvényesül. de kisugárzásuk is intenzívebb. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad. A domborzati elemek (hegy. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. % 46 67 14 41 13 I 20 VII. a növényzet és a légcirkuláció. mélyen fekvo területek. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak. síkság stb. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el.5°-a. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs.5°-a között foglal helyet. míg egész tefületének 13%-a erdoség. táblázat. mintegy 93%-a állandóan.I 239 x.1. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között. ill.75 és 48.3. a tengerszint feletti magasság. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. légcirkulációnak. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. valamint a keleti hosszúság 14. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is. Ez utóbbi az oka annak. idoszakosan növényzettel borított. közvetlen környezetükben számottevo.I 146 . 27 IV. Országunk területének túlnyomó része.9 és 49. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán.5 és 26. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása.5°-a. 3-1.

7 -0.2.52.1 14.2 -0.3 0.4 21.5 10.7 16.4 21.4 7.4 .7 7.0 18.8 7.4 20.7 20.4 16.5.0 19.1 7.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.7 16.1 3.1 88.8 19.0 -0.4 1.2 4.1 11.1 5.3 22.8 8.6 -1.2 4.4 8.30.7 3.8 -1.0 20.8 16.1 14. évek) közepes homérsékleteit.63.5 16.60 2.8 5.6 19.3 21.1 -1.1 12.4 10.00.82.0 -0.1 10.1 -0.90.9 20.2 13.6 13.4 22.9 -0.21.2 14.6 21.30. I IV.5 15.2 22.0 22.3 20.0 10.60.11.2 -1.41.9 13. oC Nap Hónap --.5 13.3 21. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel. táblázat tartalmazza. VI.1 19.9 11. évi közepes homérsékletró1. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.93. a homérséklet szélso értékeit. A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1.81.9 6.6 4.8 15.4 4.8 21.7 7.3 1.7 19.7 7.80.6 -1.2 3.2 10.7 17.4 -1.6 14. I x.4 .0 -1.7 9. Eszerint beszélünk havi.7 12.60.8 11. hónapok.5 8.- 21. II.72.7 13.10.12.6 8.93. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.9 17.4 5.6 4.S 14.3 3.4 7.1 12.8 17. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát.6 19.8 -1..1 6.7 4.1 17. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik.3I -1.4 19. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3.5 8.3 14.6 22. I v.8 16.11. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.09.1 3.7 17.1 14.1 10. 22.1 4.8 21.0 3.0 -0.01.3 9.0 -0.9 -0. 1871-1950) Levego-homérséklet.70.7 4.4 12.6 2.38.5 15.7 8.9 6.1 18.43.2 5.3 16.2 17.6.7 9.8 10.0 14. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.1 18.0 22.4 -1.8 -0.2 3.4.5 6.8 18.8 15.5 15.2 13.4 14.5 -0.6 20.2 20.3 16.7 -0.8 13. .2 15. Ill.2 12.2 6.51.2 13.2 21.80.3 -0.0 -0.5 20.7 21. ábra. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét.52. I IX.6 15. nyári.51.2 12.6 13.9 3.2 17.9 18.0 4.8 16.4 21.1 5.6 -1.92.3 22.6 01.9 22.3 20.9 8.1 15.8 -2.2 -1.6 11. I VIlI.1 15. 5 oC körüli érték.8 15.7 18.2 1.2 11.1 21.1 3.7 9.6 17.9 3. téli.0 19.8 -1.S 21.7 12.4 20.3 12.4 13. I XI.9 19.0 14. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete.4 2.2 12. táblázat.9 15.1 3. A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2. lVII.2 21.5 9.5 7.9 5.0 11.0 5.0 3.6 19. lXII.7 15.2 18.1 19.6 14.82. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.7 -0.4 20.6 8.8 21.4 7.3 18.3 9..2 3.0 19.7 11. A közepes homérsékletek kö- 3-2.

A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg .A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. ábra. ábra. /. D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. ábra. A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] . valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3.. O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban.

5 -0.4 16. A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .1 11.4 6.5 16.8 9.0 0.8 17.9 4.1 20.9 21.5 21.0 -0.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15.6 --.8\ 1.0 -3.3 4. 5.4 -1.4 9.2 I 6.6 6.8 19.1 -0.9 1. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet.2 I 5.7 6.2 11.-. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag.5 -2.4 13.0 lVIII.2 21.6 19. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4.5 6.8 9. I 14.0 11. táblázat.5 0.9 19.0 10.7 20. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.3 11.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C . és 3-3.3 12.0 16. táblázatból veheto.lVII.1 4.8 x.8 11.2 11.7 21.4.4 5.8 22.8 -3.1 0.7 4.I 4. 3-4.51.I 6. ábrán.8 10.7 0.9 10.6 10.3 15.6 9.4 18.8 VI.7 11. 10.0 -0.II 6. 1901-1950) Hónap -1. táblázat. IX.2 21.7 17.8 4. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3.2 0.4 11.6 5.1 16.9 0.4 16.8 20.-----.4 111.9'0.---.1 16.1 16. ábra.. 50 év átlagolása alapján.5 9. táblázat tartalmazza.9 22. ábra szemlélteti.8 -1.8 16.4 19.8 -0.8 II. ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete.7 3-3.1 9.0 4.9 20.5 20.4 11.2 20.31.90.3 10.2 14.7 XII.60. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.I 18. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3.3 15.3 XI. ábrán látható.2 I 2?. 17.2 Ill.'7·C felett 3-4.21.3 -0.- --.6 18.2 -2.6 17. 5.3 10. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.7 v. A 3-2.8 -2.8 9.9 15.1 10.0 IV. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.4 19.5 1.1 5.

1915 1927 1932 1943 1931 22.6 19.2 32.5 15.5 3. -192 1918 1940 31.5 6.5 -2. 19. I Ill.4 -13.1 25.4 1942 -3. 8. I m.2 -7. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet.8 38.0 28. 1928 1926 1913 26.3-28.24.2 -16.8 37.2 -27.7 7.7 38. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1. 4.61-4. 12.2 -14.5 7. ill.4.16.8 -23. lXII. táblázat.0 -18.2 28.2 37. 31.5 -28. lXII.6 25.0 -17.2 14.4 38. II.0 -12. 1905 5.8 21.2 -2.1 18. 1935 21. 5.3 39.4 29.3. 14.3 1928 15. -50 26.4 30.0 38. I v.2 -9.0 38. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24. -23.----ll. 17.5 24. 2.7 0. lVIII.1921 7.9 33.1940 14.11.0-27. . lVIII.5 38.9 -9.7 23. -25.0 21.1 0.7 1931 1905 3.3 36.-32. 16. 1907 1928 1902 1914 29. 2.9 -17. 10.1 -14. I x. 27. 21. 16. 19i.2 35.0 30. I II. I IX.7 -16. 23.5 22.117.0 6.2 34.8 12.8 17. 6. VII.. 1 v. 11. 1.2 -27. 11.4 -1. 1921 -3.5 -1. 17. I maximuma 3-6.6 31. 1923 1903 1925 1946 28.8 38.5 -4.1. 21.1935 1920 1936 30. 1928 VI. I x.1 25. -19.2 3. Hónap I VII.0 29.2 39. 1920 15.2 1902 -32. I VI. I VII.5.0 28. VII. 3.15. 31.5 15.5 28.2 .8 16. 15.4 24.3 22. 21.0 13.9 31.9 38. 2.6 -3. 30.2 Homérséklet. táblázat. I IV. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. 1925 1949 30.5 -19.1.0 -23. 11948 1920 -----.S -7. 27.4 8.6 30. 1950 1935 1917 14. 1921 1921 2. 1950 1920 29. I SOév minimuma -13.2 18.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5. 15.8 18.6 39.5 1913 -21.15. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi.15. 30. 1950 1945 1947 1924 1942 13.0 2.0 34. 1939 1930 1915 3.5. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24. 11.9 19. 9. 22.43. 23. I XI. 6.5 5. .1908 28. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17.51-13.7 -23. I IX. 6.5 27.9 -22.3 2. 1935 1927 1920 1942 1929 4. 1.6 35.4 1. I IV. iD.0 28.28.8 -0. I II.0 31.0 16.18. 20. 16.7 32. I XI. -26.7 36.1929 29.-5. m~ I VI.0 9.0 5. 28.11920 1.7 38.

5 18.5 1 --_.0-11.0 19.2 -12.3 -12:71-Ú -1.5 29.5 XI.3 -14.8 -5.6 21.3 11.6 19.2 10.IlVII. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.III 6.9 -10.9 9.8 6.3 31. I 1 .6 23.9 6.5 -1.0 6.8.4 7.6 24.2 IV.2 4.3.7 9-9.0 I 2.2 24.I 7. 1901-1950) 24.8 16.9 -5.6 9.0 -0.9 I VIlI.1 Hónap Levego-homérséklet.I 12.3 VI.9.5 6.6 9.6 -0. 1. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni.2 II. 12. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.71 -12.0 24.3 19.8. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-.6 20. táblázat.7 .3 -4.6 30.0 18.5 34. 1.99 oc).6 10.7 -4.1 29.3 6. A 3-5. 10.3 29..1 30. I 12.7 2.I -1.3 VII.1 25.4 9.2 30.4 -63 .5 22. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.IX.4 8.4.6 I10.2 4. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét.5 16.3 8.1 22. Hojokgyakoriságon azt a számot értjük..7 2.1 27.2 15.6 12.9 6.51 0.0 23. míg a 3-8.0 21.8 10. ill.6 -11.8 i--------8.5 34.2 -7. oc 3-8.2 2.8 23.7 32.0 11.1-125 3.9 28.8 2.6 -1.2 i v.2 15.4 27.1 XII.3. -118 -11.I VI.8 .4 34.0 8.-6. táblázat.5 33.7 25.9 9. 5. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl.51-7'1 10. hogy egy évben hány olyan nap van.8 I -5.8 --9.9 3.01. abszolút minimumát szemlélteti.6 11.' ~.5-10.71 -11.5 3.4 4.9 9.9 23.2 -6.6 30.1 -11.8 3.2 Ill.lXII. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.7 10.7 II.4 28.3 .3 IV.1 v.3 -8.-.1.6 9. 6.0 Ill.2 6.5 3. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7.3.5 6.1 6.9 10.9 5.I 7.1 32.3 -13.1 32.9 32.2 28.0 0.0 26. 11.8 17.8I -_ .8 x.6 -6..6 117.7 34.0 11.9 7. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.9 34.6 I 1-0. IX.2 lVIII.2 21. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van.0 24.0 9.6 8.10.3 .7 16.4 29.3 -3.8 29. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9.5 32.1 33.1 18.5 23.0 13.9 9.0 15. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.210. 1901-1950) . A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.6 9.1 19.8 - Levego-homérséklet. t táblázat tartalmazza.4 0.9I .3 -11.8 8.8 -0.6 10.3.6 0.II 10.8 32.5 -15.3 34.9 -1.5 27.3 19.8 4.4 -4.6 X.8 3.4 30. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik.7 24.0 XI.1 11.--13.3 10.5 -2.3 16.9 24.6 -11. 8.91 9.9 I 27.I 11. és 3-6. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást. táblázat adja meg.9 16.9 i I I .9 32. Ekkor azt vizsgáljuk.0.4 -1.4 25.0 1. 10.6 -4. A 3-7. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.2 -13.4-13.7 -2.1 25.6 1 --13:4 I -11.5 i . 12.6 -5.

99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25.700 7.0 -3.0 31.22 0.300 228.230 száma.52 +24.22 alacso3.01.067 360.350 131.4 25.4 9.6714.7 Évi 17. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma.000 0.0333 -16 +9tkös+23.87 3. évi gyakorisága 240.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.0 homérséklet.600 364.500 365.82 0.800 49.5212.0 -11.980 339.99 90.330 170.0 32.0 38.200 1. 33.26tköznapok 364.100 327.8 35. nap/év száma.52 0. levegotköz.468 117.87 1.8 4.2 7.0 43.92 4.9 10.6714.7 20.3 30.99 tköz-nél14.99 284.72 2.600 356.57 12.06 13...7 11.62.400 269.4 3.99 157.668 +27.400 0.02 0.87 9. táblázat.7 13.23417.3 8.067 +28.0 -15.99 0.0 -8.600 közepes 103.99 215.32 12.850 9.62 10.134 204.+15.. +21. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.400 182.6 21.1 22.499 napok 29. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.300 0.99 0.alacsoévi elofordulási tköz.100 homérséklet..6 34.710 349.400 -14 +8 6.119 0.2 -2.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9.750 362.8 33.99 3-10.134 1. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.450 -19 +6 15.300 17.700 76.52 10.0 -31.9 25.2713.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313.0 -13.62 12.0212.0 -19.600 193. nyabb homér- +20 .400 -12 Napi 0.0 34.0 40.55 10. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke.700 2.3 15. évi 32.2 16.99 0.0712.600 5.168 napok 299.0 36.52 1.234 +22..62 3.8 13.0 -12.20113.000 -17 +7 12.560 száma.200 -15 16 5.0 12.22 14. táblázat.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .87 I 61 3-9.0 2.067 0.12 1.000 364.3713.12 11.1 12.99 144. - Hofokközök.160 22.400 61.6 -17.000 38.52 7.1.99 +1 +20 +21.97 0.068 0.368 +26.0 38.800 -ll0.42 14.3 9.+31 14.10.599 +30. +20.7 35.76 0.033 +29.300 13.

Hazai városok téli hofokhidja séklct. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye. amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. 12 18 19 Belso 15 homérséklet.nap G. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. Hofokhíd Szellozteto. táblázat. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési . 3-11.3.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség. (3-1) 3-12.62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. táblázat. Megválasztásához a 3-ll. táblázat ad tájékoztatást. ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. Futési nap minden olyan nap. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ.

táblázat. hanem órákban adják meg.8 1730 +14. ábra. nevezzük téli. Z idotartam. a belso homérséklet tbcI= + 20 oC. azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC. oC.9 G.0 3520 +3. a oC.. (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5.a 3-13.4 201 k 3920 +14. nyerjük az ordináta-tengely. ábra tartalmazza. hanem óra fok : z.2 5350 +4.5 1530 +12. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma. havi. hogy milyen idoszakra vonatkozik. Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12.1 224 12980 Évi özepes 3500 -16.9 1950 +8. Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6. A hofokhidat aszerint. ~ -r-. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = .Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó. A 3-9.8 Z. Z.8 3040 +10. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet. A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is. 250 300. 230 5450 +11. táblázat tartalmazza. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . heti.4 oC. A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. Például.1 273 840 92 2610 +15. csak a hutési idot nem napokban. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930. ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c). valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet.-tH-H ~ ' •. táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5. ábra).3 183 3080 záma. oC. napi hofokhídnak. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható.oCnap homérséklet. az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC.0 Téli ofokhíd. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . 4 . sc.8 188 3670 +9.3 153 248 215 +8. t a lehutött levego homérséklete . amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg. 211 154 171 225 3870 +9. ha február havának átlagos homérséklete +0. Berajzolva a 3-5. Pl.4)28= = 549 °Cnap. továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b).2 oC.1 3210 +7.7 233 216 3061 +10. a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c). tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. ri 1 00'. ezért a mértékegység nem nap fok. a futési napok számát jelölo ordináta (b). külsovaPl. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch. A futési napok számát a b vonal metszi ki.nap s+10. hofokhíd is.7 212 136 3270 +15.3 3590 +9. ~ H' t-U-J II 100 150 200 .. h Évifütési oCnap. esetünkben 1 nap. .HOFOKHíD 63 3-13. G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9.

°Ch VI.II Hütési hofokhid. oc.~ / ) ( i.. A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15. és 3-17. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak... táblázat...I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3.4 mis körül van. ZI a hutési napok száma. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 . A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi.-...4. míg estére a szél lecsendesül (3-18. . amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül. Z' a 3-14. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak.64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro.. l. fokhíd értékeit adja meg. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki. A szél sebességének már határozott napi menete van.94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk. .j . rMagyarországon 30DD 3-6.lVIII. 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v.helyi hatások is érvényesülnek. nyárvégi. A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik.. A szélsebesség évi alakulását a 3-19.~_ .. táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten.-.. északnyugati szélirány az uralkodó.3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 . \ _. táblázat). táblázat.. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza. ábra).II 501 6250 VII. A 3-14.. A 3-16.-.foként a hegyvidéken . Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma.. Futo. I X. oszi ellanyhulást mutat..és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot.". A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no. ábra. évi hofokhíd). Széljárás Földrészünkön nyugati. táblázatban láthatjuk. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél. táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV. Az évi menet tavaszi megélénkülést. délben a legerosebb. és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- .. hanem . IX. míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7./'-' J . A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki. Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD. Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati.

SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 .SZÉLJÁRÁs 3-16. ábra. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. táblizat. táblázat.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány.egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve . % csend. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt. Magyarország. 6S 3-15. táblázat. % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17. SzéUrányok eloszlása Magyarországon. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány. Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7.

20%-ot visszaver.. .17 Idotartam..3 közép.3 3.7 5..7 2.0 5.8 I 3.2 1..66 IDOJÁRÁSI 22 . 460 kJjcm2év (100. ALAPISMERETEK II I bak. V.91 1.6I 2. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra...8 értéke III XII.1 2..7 2. I 3.5. 2. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit.97 3.49 2.2 1. 15.0 19.0 4. % v=15 mis 3-19. . 19 14.évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.23 1.4 1..1 3.9 4.95 1.460 kJjcm2 év (108. március 15.93 2.7 3. és 3-10.8 2.40 2. hóolvadás.17 1.5I Ill. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42. 21 3. 3.27 1.5 2.28 2.4 2. a többit elnyeli. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére. 1.. a 3-9. .21 táblázat.. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme. Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben.22 I II Szélsebesség. 13 13. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20.. IV. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik. 23 20 . 3-20.. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg.2 VI.16 2. II 21.1 II.. Néhány hazai városra a 3-21. táblázat' tartalmazza. táblázat. mis 3.12 2.8 6. 15 A1. % -1- 2 Viharos napok.. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10. amibol a földfelszín kb.7 . 110 kcaljcm2 év).05 12. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik.).. 2. X.97 2. Országunk területére számítások szerint 4. Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam.3 2.71 3. 16 17.99 1. Szélsebesség havi.4 IIOéV Hónap Szélsebesség.88 3. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok. 3-9. táblázat. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év). napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges.... 24 h mis2.9 4.9 4.IX.6 2... 452 . Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22. I 2.. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása. A 3-8.. 1016 kcaljév) homennyiség érkezik. felhoképzodéi stb. I VII. A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 ..4 1. l lVIII...A különbség oka a sugárzási.. ábra tartal maz.szélsebesség napi menete Budapesten 16. 110 kcaljcm2év).06 ..32 3-18.4 1.8 2.. évi középértéke (10 évi átlag) 5.5 2.18. párolgás.97 2.1017 kJjév (9.1 1. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap.. XI. 17 18 14 3. míg Sopron. ennek függvényeként alakul éghajlatunk.0 1.8 3. táblázat szemlélteti.3 mjs volt (1940. 20 I 23 2.75 2.. Berendezéseink szempontjából elsosorban .0 I I 5. Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. ill.4 2.

kcal/cm' év Sokévi Besugárzás.0 443.4 59.1 37.1 23.2 65.6 ]5.7 15.1 12.5 15. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16.2 13.0 45.0 7.I 10. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8.1 64.67.3 44.8 63.1 19.9 vm.2 10.7 57.3 39.lVII.0 38.20 2.~' tga í7~ mero.7 442.9 14.2 105.9 69.] 39.5 65. \ __ /\ 1 .3 102.5 1. táblázat.8 59. 15 16 77 18 Napslok.40 9.4 m.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.fl 11.. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.1 14.7 3.4 66.1 16. ábra.4 I 44.II 10.4 62.I 13. 10.6 104. július 1-60 (2] l 7' _ .8 12.5 25.3 428.0 1.0 9.7 5.lXII.5 ]4.8 9.1 9.S 43.2 9.6 443.9 5.8 105.9 XI.1 105.1 8. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon.62.8 44.6 59.6 4.7 14.7 kl/cm'I év 34.S 11.7 8.5 14.3 104.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK.7 15.2 7.7 13.3 2.4 ]2.9 56.9 ]9.0 57.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \.5 63.6 24.3 65.8 436.8 2.NAPSUGÁRZÁS 3-21.0 15. 1/ '\ . .3 33.9 20.7 IV.0IX.0 33.5 15.7 36. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen.7 59.1 3.8 11.0 38.0 24.1 104.1 19.0 54.9.5 2.5 I 14.4 Besugárzás.6 39.3 34. július Hn (2] 3-9.4 ]6.1 15.3 8.1 8.9 13.4 68.4 4. 15 lG 17 18 1920 30" ábra.3 58. Budapesten.7 13.6 VI.7 34.7 34.9 443.I 10. 10 11 72 13 lJ.6 12.8 8.1 1. .8 4.5 8.5 438.10 ]05.5 átlag 58.4 438.3 5.8 13.1 64.0 v. II. Budapesten.0 8.7 6.1 15.8 54.6 X.8 13. \ .

Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0. A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24.. 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 . ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11.6 0. 20%-ában.. 1.5 óra) decemberben mérheto.. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23. 7950" 2000 !-. július l-én sem. 10 óra). táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet. hogya Nap a lehetséges . 2050 .5 3-10. 310 óra értékkel (napi átlag 8.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. Budapesten. azt tapasztaljuk. míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet.. ábra.. 65%-ában süt. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon.7 0.idotartamnak decemberben és januárban a l5 ... míg júliusban és augusztusban a 60. ábrát. A napsütés havi maximuma július hónapban van. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti.9 0.ss-. 50 óra (napi átlag 1.... táblázat ad tájékoztatást. táblázat. >2050 ora E7J 2000 . a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk..8 0.. míg a napsütés minimuma. ábra. 270. 40 ..

A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII. IX. Berendezéseink méretezéséhez (hutés. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25...6. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat. 1950 IV. szárítás. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12.0 ~ gO fQfll/ar . 27160 Ill. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13. lXII.NAPSUGÁRZÁS 3-23. táblázat. Légnedvesség A futo.és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás. x. 2051 II.ábra. táblázat tartalmazza. ábra tartalmazza. I l Év 69 lVIII. XI..J.5 2.. V. ábra. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. 30 évi 3-13. 35 évi átlag alapján . '" r::::. szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2. csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja..Il 1991 x. IV. II. ábra.I VII. 2002 I v.'. ~ Q 80 """ '!J/ius .I 2068 VI. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII. 3-12. táblázat adja meg. I 3-24. h I 3. 35 évi átlag alapján [2].kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. táblázat. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI. I ~ . IX.87 lVIII. 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam. h I XI. Ill.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>.

59 I 13 3261 Homérséklet. Y. % I. 12011 401 I 19 16 849 I 14. 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 . oC -9 . 90 v... 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 . I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 .. XI..I VII.. 19 20 .70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25. táblázat. Hónap Relatív nedvességtartalom. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231. 64 II. % 3-27. IV.. 40 . I I Év Hónap I IX. l Ill.I 63 XI. táblázat. A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest. 29 30.. 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x. táblázat. ÉvlVIII. 78 Ill... 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI.... Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x. I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 . I 3-26.. 9 I 10.Helység 58 84 I 82 I VII. XII.. 63 69 73 67 83 62 64 II. % 67 79 73 64 IV. IX. 34 évi átlag) Relatív nedvesség.. IlVIII. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. lXII.. 69 I VI...0 0..

7706 4... míg a 3-28. táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát.. tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára. ..991 527882 241 1 3388 .4 607 2...01 0.1 13 195 >1711.. az entalpia évi és napi változásáról..... .8 1.9 \16 . 4 5 •.8 1... ill. Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze..... ..39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5. 34 I 35.. A külön-külön kiszámított homérséklet.. és a levego entalpiájának évi változásairól.. táblázat.. 35 évi átlag) Relativ nedvesség.320..3 574 4.6 1. Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata.6 0. 2278 95 2644181 1305 72 1951 .. .... 5 358 128 0.. 13 96 14... 1462 1 378277 54 8..19 I 20 •..1 675 11.545.3 102 14.8 6.11 11 ....3 2.LÉGNEDVESSÉG 3-28.3 7..... 22 181 ·.. 1 . 273 1499 ·2650 .. 121 647 540 1274269 21461·.4 3. valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak. % 71 nyáron Homérséklet.. 7 9 4 16 3 10 .39 2.. 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 .-1. . A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest...0 6. 8 192 37 13... .7 811 8..0 229 17. valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást. .• 14 I 15..7 7. I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29.05 5579311.2 14 6 12.5 613 5..3 0 21 . Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak.2 0.. 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10. 24 I 25 ••. táblázat adja meg.és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása. 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete.237 .2 ..6 44 41 <-2-1. A 3-27..37 682 1..12 7. oC 0. 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 ... 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0. 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 .. 29 I 30 .. A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest.6 701 8..71573 .2 55 13 ... 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·.... táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel.49... 15 15...2329 9...5 813 6. 5741 42 4612 119 .5 16. . 9 I 10 .. Értékeit Budapestre a 3-29.. ... táblázat.0 0.04 -2 -8... . A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos.

1967. [12] Menyhárt J. Inc. 1965. [16] Rietschel-Raiss: Futés. 2.és villamosmérnökök kézikönyve. New York. Verlag R. G. Tankönyvkiadó. 1-11. Budapest. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1969. 1.: Légtechnika.: Gépész. Akadémiai Kiadó. Épületgépészet. 1975. Muszaki Könyvkiadó.: Budapest városklímája. Moszkva. [5] Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.és légtechnika. Budapest. Budapest.und Klimatechnik. (Egyetemi jegyzet. Taubner V. Oldenbourg. Budapest. 1965. N. 6. [4] Böer. [7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. Tankönyvkiadó. Fr. Dresden-Leipzig. 1964. [3] Bosnjakovic. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.: Épületgépészeti Kézikönyv. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. W. Budapest. kötet. 1965. 1965.: Szellozéstechnika.Méretezési alapadatok. 1964. 1974/75.: Technische Meteorologie. Akadémiai Kiadó. sz. . München. Muszaki Könyvkiadó. köt. American Society of Heating. 1963. Budapest. 1963.: Technische Thermodynamik. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1. Budapest.-né: Futéstechnika. [2] Bacsó N.: A légkör fizikája. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Muszaki Könyvkiadó. 1975. Budapest.: Otoplenyija i ventiljacija. Verlag von Theodor Steinkopff. . (1963) [8] Homonnay Gy. [14] Probá/d F. Leipzig. P.7.) Budapest.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.1976. [13] Pattantyús Á. [9] Kamenyev. IRODALOM [1] Aujeszky L. Tankönyvkiadó. 1970. 1974. [ll] Menyhárt J.: Magyarország éghajlata.

más néven mikrokIímás tényezok. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak. továbbá az ember hasznos. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább. MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete. Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban.4. Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük.. Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete.. a környezet zajszintje stb. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai. levego stb. a test hoegyensúlya felborul. ill.1. Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés.de folytonosan termeltmelegének leadását.0 oC körüli érték. . Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. a környezo felületek homérséklete. Kirekesztik azt az esetet. Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto.) használ fel. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. a táplálék mennyisége és összetétele stb. Közérzet Szen:o: DR. Fiziológiai tényezok: életkor. Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. áramlásának sebessége és iránya. ill. kémiai. 4. A vizsgálatokhoz felnott. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). normál testalkatú embert vesznek alapul. nedvességtartalma. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja. céltudatos munkája. ami állandó. szenynyezettsége. Kellemes a közérzet. a környezet színe. a test hoszabályozó rendszerének muködése. holeadás. testsúly. A ± 0. a munkavégzés intenzitása és milyensége. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . A közérzet fogalma . A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. hoguta). Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. a világítás (természetes vagy mesterséges). biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. 90%-os többség véleményére támaszkodnak. ital. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre. A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre. A körérzetet környezeti jellemzok.2.

Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye.6 kézzel 145. táblázat tartalmazza. m2. táblázat.légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh). oC.s uo s:: ~ N > . a környezo felületek sugárzási homérséklete.'hoC 4.a környezettol függo .8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58. munkavégzésbol származó hotermelés minimális. ábrán láthatók. a helyváltoztatás (pl.5 mis ajtónyitás. a levego száraz homérséklete. légáramlás részben. ábrából veheto a -testsúly függvényében. 00 ~ ~ 69.6 ahol AE az emberi test felülete.5 járás I 3. nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség.sugárzással. Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben. számértéke a 4-1.4 nehéz 23.0 6. a levego abszolút és relatív nedvessége.0 11.2 87.13 10.0 5.0 törzzsel 290.konvekcióval.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak.0 I Termelt 46. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ. séta. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2. sport stb. Ebben az értelmezésben munka a mozgás. az ember ruházata stb. W1m2 K (kcaljm2 hOC).7~ . IXkonv konvekciós hoátadási tényezo.3. alváskor. számértéke a 4-2. 0.4 139. I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: .) is. Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1. Zárt helyiség kis belso méretekkel.0 szélsebesség légállapot 1.97 5.74 KÖZÉRZET 4. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij.0 4. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó.SO 7..2 11.0belso átlagos Szabad terület. (4-1) 7. 4-2.4 lépcson 232.0 mis gig kel. 3. 4-1.párolgással. I «konv Hoátadási ténYezo. Az emberi test felülete· . kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók. . táblázatból veheto. a levego mozgásának iránya és sebessége. I lev a környezo levego száraz homérséklete. . az ember által végzett munka.s :I:. ilyen pl. táblázat Az emberi testre vonatkozó .. ábra.48I 8.62 I kcal/m.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1. AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség. IE az emberi test közepes felületi homérséklete.0 6.64 3. 90 kp 4-1. oC.~ .0 29. .kODvekciós MátadAsi tényezo értékei .

~ 30 70 - .~ "J--~.....J~~r~_~ I ~ / n_ -=:.. .5 oC homérséklettel vehetok figyelembe).mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás." ~--~~~~. normálroházat ..AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása. tAl a határolófelületek homérséklete..•.~ ~ 20.. átlagosan C=5.6. ábra. e 1c:onvekciós holeadás. Úpár ...az 1. ::::>'<. 4-3. Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A.0 " ". Qo.~_ ---~ " " 1---....•." -t.-.11 W/m2K4 (4.5 oC..=1 1 b. ov (lev) Qs=A~ ~ . (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható. Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés). -273°C. . amely a test összes felületének (1. l4 tsug. oC.."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC.'" -.:-.I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete.. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ .(tE-tA.) -"...)(/JE-A. pontot). •.. ábra.. (TE)4 (TAI)4 f ._--"---_____ t------. -~ )0 10 . n 4-2...I ___ i'--~-fL.. és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh).•. /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz . amely a tSUg és a tE (ill.". Qkonv. ~ W~(kcalfh). ~->..= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható.•. ábra..~?"t-.-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~".. '~ 1:-. (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1..ey . 90 80 70 b.--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~... bl homérséklettényezo." ------f--'".C. a 4-1. ~ 't:.. (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének. 2l 'C ülo munka végzése..•.. ábrát) mintegy 80%-a../ no' n_" L ------ " ./". d holeadás sugárzás útján..28 } •. ~=-_ '>~kX "'.•... m2. Qn. ábrán látható nomogramot. ' függvényében adja meg az emberi test /d •... {holeadás párolgás útján. valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3... Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás).4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31.:=.)//-'\ ---.<6 ---".. a ruhával fedett testrészek 24.. ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel..3. ---.Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4. W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) ..Ti. -.. ~.=~c ~-------. ~I'< 'k.~/ -~ . 10 ----.7 ---.f. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80.. ----~----------.. Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben.

J/kg (kcaljkg).1440.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27.6.2 59.5 51.121. 4.76 KöZÉRZET 4-3 •.5 28.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul.6 m2.•.10-3 8.10-3 11.7 10 18. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 .581 .10-8 kg/m3 Pa (0.6. nedvességtartalma.3.0 59.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego.10-3 8. valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-. b= = 3.10-3 13.8 9. kg/m2sPa (kg/m2htorr). séklet.11 W/m2 K4 (4. Pa (torr).10-3 20.8.8 21.4 69. A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1.---o . W v1ev=0 I I sugárzási holeadását.6 49.5 mkp/sj.539 .4. a levego sebessége. j könnyClülO munka végzése.10-8 kg/m2sPa (0.022 kg/m2htorr).4. ábra. 9 mkp/s).10-3 18.4 23.1.táblázat.3·IO-a 23.78. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5.oC gis adás.03 K4tC és C=5.2 42.32 2ft/' J 36 'C o . 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W.10-3 8.4 35. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.4 31 18.1 I homér.5 8. könnyií ruházat.10-3 24. m/s.9. könnyií ruházat. b= 1.017 kgs/m3htorr).8 21. Az emberi test ho. V1eV 320 '-.1 1273 2 24 1816.0 1 19.0 31. r a vízgoz rejtett hoje. Pa (torr).1 21.3.10-3 28. ahol a= =4.6. A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete. PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása. A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev. ahol {3párolgási tényezo.10-3 1632.

Az emberi test nedvességleadása párolgással.5. normálruházat párolgással 4.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti. I :W~ '*' "CI 4. a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja. a levego relatív nedvességtartalma (ep). ülo.89 W (4.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni. Az ábra normálöltözetu. ~?l ~' ~r . . ábra szemlélteti.. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. az ember ruházata. ábra tünteti fel. ábra.// 7 f 1:/ ~<:. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4.4. a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. táblázatban látható. életkora.J'C 4-6.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. Számításokban Qlég= =4. 70% relatív nedvességtartományban. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya... A táblázat normálöltözetu. nyugvó levegó'ben a 4-3. Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll. ábrán látható. határozza meg. tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik. testsúlya stb. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése. 30.'] -1/ ] // I -. normál ruházatú emberre vonatkozik. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ. könnyu. A táblázat adatai mérési eredmények. a munkavégzés intenzitása. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe. A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak. Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz). 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4. A diagram könnyu munkát végzo. a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg).

A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18.5.52tsz+0. Ghai amerikai kutató 0.205(37. ábra) oc.78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint.5 .. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C ..'iU!]J 30 oc 4-7. 1 15 70 20 l~ 25 t. (4-9) :0 A 4-7. Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét.55tsug 4.5. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott.48tsug -2-- tcr. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0.522tsz+0.5.45tsz+ 0..1 .. 83 W (56 . mis.478tsug-0.. Kata-homéro . 20 ~-. ábra. amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 .. Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4. (4-7) A kifejezés v lev = 0.1. Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0. fejezetben levokkel.•••••••••'. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel. oc). (4-10) oc. 71 kcal/h). Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal... v1ev a levegosebesség.1.1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes. sot gyakran elofordul.8tsz)JIvlev oc. Winslow."-. A levego-homérséklet.. 34 oc.. a borhomérséklet 33.. 21. ábra..15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg. Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.2. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond. 4.

7.. Szerinte x= 11. b nehéz testi munka.5· 10-2 2.J"\. 6 értékekközé esik (4-9. levegosebesség. oC.) --..v=L .1 \\ ~ ~\1'-0. ~\\2 IlS"\'\ 1\.1'\..3 1. % közér- 6 9. ter az eredo homérséklet. 3 rossz közérzeti zóna zóna.4.. ábra). ábra..7 2.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség. ábra.3.0' 10-2 >4.. ábra. I 1-1 \\ \ k'\ "\ ..3.\ '\... miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2). Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4.5 .3. Levego-homérséklet. 10-2 1..Vi. Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1. 1 kellemes zóna. A Kata-homéron általában t2=38 oC. A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10.10-2 1. 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S.. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11.5..•.5 •.5 4-10. táblázat. Kata-érték (B) összetartozó értékei . 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 . táblázat). ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\.5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük.••. '"'"'\'\. amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza. 2\!7m/s\(\ 1\\\ . t1=35 oC értéket jelölnek meg. 4. ábra). Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás. és megadják a muszert jellemzoq számértékét.10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U. A kellemes övezet B= 2. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9. s. \\{l... r" . (t2-rol tere). ábra. 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ . 4-4.5.Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa.!m/~ ·"U.. 't a lehulés ideje.. A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9.. nis\7 1\2 \3 ---.0.

.1(37. de még elfogadhatóS= -1.5.. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC. + 3 esetén melegérzet alakul ki.. mint a vizsgált tsz 4-5. nyáron 19.. ábrán látható. (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego.25(tlev+ tsUg)+0.) 4..mjs . .8. táblázat. Fürdoruha 0.sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0.80 KÖZÉRZET 45 40 'I. .4 . Kellemes a közérzet S = O esetén.lx-0.4. (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0. ábra. gjkg. A (4-14) kifejezés egyszerubb..0 ~". A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük. ábra. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego. a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45. o 4-13.1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel.1(37. (4-15) potú levego homérséklet. A levego-homérséklet. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13. de általánosan használható lesz.4 lemzésére.6. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla.2. AzS= -2 .t1ev)YU:. míg S= + 2.25(tlev+ tSUg)-0. 0. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu. C állandó. Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet...8- t1ev)YU:. amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel.gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer. amely azonos közérzetet vált ki. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége. télen ..3 . Az ekvivalens effektív Ruházati faktor. -3 esetén hidegérzet.0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12.5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0. Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2. ábrán.0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1.S=C+0.6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1.5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0.9 3. + 1 értékek nél is. 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség.9.. értéke: nyáron -10.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0.

A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6. táblázat.5 m3 Ih.00053 0. X s. ábra. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket. A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15. és a különféle öltözeteket minosítve. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele. atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr.D30 H2 Ne He - Kr Xe 0. A példaként közölt nomogramból (4-14.·C 30 könnyu munka végzése esetén. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát.00004 .00011 0. száraz levego összetételea 4-6. ábra. ill. táblázatban látható.0003 0. könnyu és vastag ruházatú emberekre. vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat.47 23. Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg).046 0.0012 0.95 0. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr). Példa erre a 4-15. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0. A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs.20 1.00007 0.fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02). 6 ~ Z ~ tsug. ábra) (. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra. A hoérzeti méretezés. a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük.00150 0.001 0. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik. a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan.000009 75. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után. A tiszta.-.9325 0. ~ W . táblázat).. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4. a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz. az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5.08 20. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. száraz.28 0.015 0. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep). Egyes növények. 0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg.6.

folyamán keletkezo szennyezodés. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo.4 . Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0.5% CO2-tartalom is mérheto. kellemetlen lesz a közérzet. földrengés.5. Porok.. ólom stb. vulkáni tevékenység. képzodik. tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést. hogya durva és finom porhoz kötve. Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.0%-nál.nem veszélyesek. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük. valamint ezek vegyületei. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék .. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh.ha nem mérgezo hatásúak . Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg.) Krónikus megbetegedést okozó porok. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur..5 . A higiénikusok szerint a 0. kondenzáció stb.) biológiailag általában közömbösek. A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. A levegoben található ásványi. telített és közelítoleg 4.. fejfájást okoz. Köd folyadék porlasztásakor .. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz. Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését. Ezt az ember még könnyen elviseli. ljm\ m3/m3 stb. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is.(He-) atomokat is (1.. kg/m3.(C02-) tartalma erosen hat az emberre. valamint a nemesgázok (Ar... Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. Halmazállapotuk szerint szilárd. a levego oxigéntartalma majdnem állandó. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol.1. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol. Ilyen pl. 10 mg/m3 turhetonek. növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros. akkor már szédülést. Azokat a porfajtákat soroljuk ide. nem ülepednek le. érc stb. Zárt helyiségekben 1. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm).5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek.. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto. Ide sorolhatók azok a porszennyezodések.5 . Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken.5%0-et nem haladja meg.5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik. Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe.. 0. fa. Mértékegysége g/m3. míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak. igen kis méretu szilárd részecskék (0.) eredetu. Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe.. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe. A por származása szerint lehet ásványi (homok. A levego szén-dioxid. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul. A porok méretei igen különbözok. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok. 2. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis.. sot tüdobántalmakat idézhet elo. amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe. 0.: arzém. A 6 .. a szél.0.4%0. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik. 37 oc) és telítetté válik. párolgás. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják. Légszennyezodések. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet. és így a levegot állandóan szennyezik. 1.. izgatja a kötohártyát és a légutakat. de ha ennél nagyobb. pl. virág stb. a 4-6.3 [Lm)összességét füstnek nevezzük. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- . Ne stb. gozök kondenzálódásakor stb. A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén..). és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. Ezek. táblázatot). Kilégzéskor testhomérsékletu. Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is. Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora.. króm. nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo. Ilyenek pl.. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be. növényi (liszt. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0.) és állati (gyapjú.(H2-) és hélium.1. Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt.3 . Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök. amelyet kvarctartalmú porok okoznak.82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. A 0. a közérzetet nem befolyásolják. szor stb. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye.

Klór. azokat a légzoutak kiszurik. F-cso.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa. Mérgezést okozó gáz. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10. 500 mg/m3 életveszélyes. A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid. légkörielektromosság. bármely irányba tekint is. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét . Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe. földgázmezokrol. állati porok.. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére.. 010csarakból kerülnek a levegobe. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó. Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében. Az ólom az idegrendszerben. átlátszó folyadék. A szervezetre bódítóan hat. 11 mg/m3 már nyomasztó. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg. 2 mg/m3. 600 . 4. gyomorfájást okoz. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján. Színtelen. A mérgezés az idegek. Egészen kis koncentrációban is mérgezo. lOO-szor mérgezobb. Kén-hidrogén. Ólom. levertséget okoz. Csekély mennyiségben erdoségek. Kénsav.. nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. szagtalan. Az idegrendszerre ható eros méreg. 1.. Kén-dioxid. zaj. A légzoutakat izgatja. Benzingoz.7.. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat. fejfájást.) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök. 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl. Gyártelepekrol.. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású. a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást. a szív-érrendszer megbetegedésében. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást. Már szobahomérsékleten párolog. Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. 75 mg/m3) alig elviselheto. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat.. Színtelen. teljesítményét. ill. a belélegzett gáz elobb csökkenti. nagyobb mennyiségben (50 . facsiszolat stb. Arzén.környezet nemcsak za- . növényi. Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet.A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe.. 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. bódító és mérgezo hatásúak. záptojásszagú gáz. 6.. Ennek eredményét mutatja a 4-16. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg. 0. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . Higany.. eros szagú gáz. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. 50 . magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható.. ingerlo.5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo.. Színtelen. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát. Színtelen. Az ammóniák színtelen. Protoplazma méreg. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás. tehát legkevésbé fárad el. majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. idojárás. kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen. szín. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe. A megvilágítás hatása. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban.. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével... akkor a szemnek. ábra.. szúrós szagú gáz.. Ammóniák.400 . Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. A 15. A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését. Már 1. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. 4 mg/m3 már eros szagú. amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ.

A környezet. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . sárgászöld-narancsibolya stb. a szívverés. piros-zöld. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. igénybevételét erosen csökkenti. a szél. az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. színe is hat az ember közérzetére. mint a gyorsabb felfogó- .84 KÖZÉRZET 110 105 roD . Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani. a légzés. Újabban rendszeresen vizsgálják. Tapasztalat alapján megállapították azt is. egymástól el nem választható. Ez a felismerés módot ad arra. sárga-ibolya. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. Ix 4-16 ábra. A. nyugodt. 5 OC-kal lehet módosítani. édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik.) észlel. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre.. 15% növekedéssel. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. Az életkortól is függ a színválasztás. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják. Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan. rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto. míg az egyenlotlen zaj izgató. míg a nok a meleg színeket kedvelik. határolószerkezetek stb. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. A fiziológiai hatás az. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). a vérnyomás. kék-narancs.. E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet. a színek . de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. Az ember szemére igen elonyös. a narancs és vörös színek pedig izgatják.zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. amely az emberre kellemetlenül hat. amelynek olyan tényezoi vannak. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket. ezzel nemcsak a közérzet romlik. ha egy idoben két komplementer színt (pl. a szívmuködés. Hirtelen. A férfiak inkább a hideg. A kedélyállapotra hat az eso. ami munkateljesítményben kb. A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. az anyagcsere mechanizmusát. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással.különösen munkatermekben . Kísérletekkel igazolták. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. sot altatóan hat. zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél. mint a spektrum többi színét. A zöld. Így pl. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. hogya zöld. de sok esetben baleset is lehet a következménye. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak.jelzésekre elonyösen felhasználhatók.

Eindhoven (Hollandia). Budapest. O. I.Méretezési alapadatok. I. 1954. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok).: Szellozéstechnika. [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy.) (Egyetemi jegyzet. J. IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve.és villamosmérnökök kézikönyve. nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól. P. 1954.: Villamos berendezések. Berlin. kötet. 1975.-né: Futéstechnika. Budapest. Budapest. Medicina Könyvkiadó. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto. München. Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. 1967.: Beleuchtungstechnik. Budapest. [16] Walter. Muszaki Könyvkiadó. 1962. [5]Homonnay Gy.: Thermal Comfort. 1%3. 1963. Budapest. H. G. 1976. a fáradékonyság csökkenése.: Lehrbuch der Hygiene. nedvességtartalmú. [15] Rietschel-Raiss: Futés.) Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 1974/75. Muszaki Könyvkiadó. [18] Fanger. Oldenbourg. [8]Lantos T. VEB Verlag Volk und Gesundheit. American Society of Heating. New York. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. [12] Menyhárt J.: Épületgépészeti Kézikönyv.8. Tankönyvkiadó. 1952. Philips Technische Bibliothek. Budapest. [6]Jansen. 1975. Egészségügyi Kiadó. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. P. 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. ill. a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). [21 Egyedi L. (Világítástechnika.: Légtechnika . 1970. Tankönyvkiadó.: Gépész.és légtechnika. [13] Pattantyús Á. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Tankönyvkiadó. kötet. Danish Technical Press. K. 1970. Budapest.und Klimatechnik. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. [7]Kamenyev. 1964. (Egyetemi jegyzet. 1960. [ll] Menyhárt J. 2. Copenhagen. 4. Budapest. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. . 1963.) Budapest.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido). Tankönyvkiadó. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika. 1965. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. Moszkva. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású. I-II. Inc. Verlag R. N.: Otoplenyija i ventiljacija. 1963.

A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0.vagy belépo hoáram nagyságát. a nyílászáró szerkezeteken. . és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. ha a homérséklet-különbség At~4 oC. táblázat. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1. Épületek hovesztesége. 5. oc. A két hoáram különbsége pótlandó. Szomszédos építmény. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. Két. az üzemeltetés módját. amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet.6tkül min+O. Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. a külso lehulofelület. A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel.. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39]. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk.2. míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük. ahol tbel belso homérséklet. ill. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók.1. s azt hoszükségletnek nevezzük.5. A hoszükségletet a futo-. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC. légfuto-.1. Aj az egyes lehulo felületek. egymással határos. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell. 5. oC. különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon. . m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete. légfuto.1.1. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2. táblázatból vehetjük. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása.20 oC. Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR. (5-2) 5.4 oC-kal növelheto. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken .1.1. oC. A kilépo hoáram a hoveszteség. kondicionálóberendezések biztosítják. W/m2K (kcaljm2h°C). A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv. valamint az üvegarány függvényében 1. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki.1. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. más néven pótlék nélküli hoveszteség. 5. oC. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje.1.4tközh oC.

..... 50 W.. 16 Könyvtár 75.. 16 Étterem " I I iI I I I I séklet...zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák.... Ruhatár 7550 65 6S 50.. 16.. öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75. . tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I ...4..Raktár9065 terem 5.. Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16. 18... tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16. táblázat... 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75.. Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~. 20 18 Rajzterem Fürdoszoba. 75. ... 50.. (bel.Bár50..HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1. 12.~-1 Homérséklet. oC I Relatív nedvesség.75.20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12...C. W... Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák. 7565 50 50.0rendelo C..6 24 18 22 18 nedvesség...

.. uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9. oC nedvesség.. 16-20 7565 7 50.. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1... 75 75.. % Relatív Edénymosogató 8./ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo.525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll.•• 5... Fürdok.... 90 SO SO 90 7575 SO . I I .. 50.. táblázat folytatása Megnevezés séklet. 20. 50-65 .• Receptkezelo 60.. 65.0 0 18. tbel... tbelt oC Homérnedvesseg.2 2 22-25 16.. q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet. 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75...... 65 65 Várószoba Mintázó 66 75..•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O. /'Pbd.88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.• 4012 12 10. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó. I I Festöde . 20. 75 SO Mosdók.

.1 m)(l4+0. A legfelso födém /* vastagságát . az 5-1. oC 1 nedvesség. így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1. A~jt=(/3+0. 7550.. táblázat.. oC -/ Külso homérséklet. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni.1 m) Aabl=(lI+O. oC Relatív Homér- . tbe]. Belso falak. Tetotér.75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem.... Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó. I I Ipbcl. mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van.. Váróterem W:C. azaz a fodémköz belmérete.1. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5.% Megnevezés séklet.l m)(lz+O. padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos. +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: ... padló. tbel. 2 10 Laboratórium 5-2.nedvess!g..táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet. nyílászáró nélkül a külso térrel határos. Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50.és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni.HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l.. Abel f= /5/8 mz... .1 m) m2. ...3. Étterem 75 13. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12. SO 65 . A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg. ennek mérete is beszámítandó.. ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2. így pl.1. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház. 18 20. Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség .

'@ zetet nem tartalmazzák. '\'\\\\\\. kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC. em.az 5-7. Szoba K OC) ClHI=5. ábra. (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb.1. IXb. azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit.'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X. táblázat tartalmazza.1. f.1 Fsz. a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit . és 5-4. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe. Az elobbiek szerint az 5-1. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje. W/m2K (kcal/m2h°C). 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb. aj 5-1. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg. m./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1. Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. akkor k értéke az (1-163) i. Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6.. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3. táblázat és az 5-2. Szoba tb. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja.8W/m2 (5 kcal/m2 h . em. táblázat.5 W/m2 K b) metszet. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8.I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2. ábra. IX.'iil a... ábra.) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) .Barcs nyomán . em. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja.\\' IX. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre . W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján.. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani. em. ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján. W/m2K (kcaljm2h°C).(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk.'./ =10. 5.4. lJi a határolószerkezet rétegvastagsága. táblá. Az 5-9.90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. táblázatban.

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

.. táblázatot). táblázat). épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 .6 0.4~O. oC (1. 50 60.. .. kék felület Szürke felület (zöld. és 5-20.7 O. az 5-3. ·c K.... ábrát).65 5-20.HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület. A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI.• 26 24 Irodák40 20 . Szinháznélküli 30.65 0. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 ..5 0.. a 3-8. Atlátszó felületen (ablak. I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21... az 5-6.. Otklll külso oldali hoátadási tényezo. Lak rlicionált terek40. táblázat).. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje. Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 .. konyha. üvegezés) át bejutó ho-.. .. 1 a napsugárzás intenzitása. Kereskedelmi K6rház.. W/m2 (kcal/m2h) (1. barna.. 5-4. 3-10. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda.1.•70 60. 34 1632 34..9 0.. 60 50 35 50. táblázatot). a a felület abszorpciós tényezoje (5-19. m2.. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0.. tbel belso homérséklet. .. tiblázat. W/m2K (kcaljm2h°C) (1. 3-9.45 60 múto épületek 30 24 .9 0... piros) Világos (sárga. 25 26 20 60 18:2428 25 15..8 0. BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett ... oC. tklll külso homérséklet..7 0.... .7 0... Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s .. Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke.) jelentos lehet. Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6.5 0. Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16.6 0. fürdo stb.. % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel. táblázatot). W/m2K(kcal/m2h°C) (1. az ~-l. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh). 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. (5-15) 5-19. 24 34 30. W/m2 (kcal/m2h). táblázat.

A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m. Pa (torr).57 Faredony 0. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7. és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben. Jfkg (kcal/kg). hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki. A honyereség-számítás egyik problémája.6 árnyékolás I tényezo 0.24 Külso árnyékolás I üveg.118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE. üvegezett felületeken. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik.1'0 ~2n. a viz felületén uralkodó telitési nyomás. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér.62 Fazsaluzás 0.=s= -. fódémek) át bejutó hoáramból. A periódus egyik felében a ho az anyagba. I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi.36 Fazsalu 0. A határolófelü.0 q 170 =.3. 2 belso (védett) oldal .50.9 0. hogy az épület külso felületeit éro. tömör határolószerkezeteken (falak.. A másik kérdés az. A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen. A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. azaz a felület hoáramsurusége ingadozik. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése. 5. Pa (torr).1. ábra. anyagból visszahatol. (támadott) oldal. ábra alapján is meghatározható.iII. másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik.' 5.09 Fazsaluzás 450-os 0. ill. Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso. Naptényezo értékei 0. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0.5 Vászonredony 0.660.1 0. (5-16) g.09 lécekkel 0.T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje.3. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval.080. Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C).32 Belso 5-21. valamint a nem átereszto.950. táblázat.

Az .716 0. Az 5-8.692 -12.079 0. (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22. oC.728+ 1.788 j -8.30 1.956 0.109 0. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.597 0.80 1.00 3.A. -15.990+0.999+0.50 3.005 -2.a fal "támadott" 0. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon).790+ 1.636+ 1.50 2. -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6.8411 0.631+ 1. W/m2K (kca1/m2h°C). (5-24) xSYi .90 1.461 +0.606 -0.647 0. + 0.545+ ah(xy'i) 0.A.995+0.152 0.076+0.958+0.603 0.80 4.v68Y6 W/m2 (kcalfm2h).60 1.829-6. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon).1250.486 .454+0.020+2.701+3.654++ 1.994 0. A.10 1.155 0. .HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A.639+ 1.90 0.00 0. Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =.635+3. m. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx.504 -0.0450.412 0. táblázat tartalmazza..584+0.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx.216 0. 1. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.151+3.a fal anyaga homogén.547+0. W /m2K (kcalfm2h oc) .20 1. .747-31. Egyrétegu véges vastagságú sík fal.180 0.140+0.280 0. + sYi rx.534 I i i i ii i i.00 Feltételek: . xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5.50 0. hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.5800.~shDYi) h oC.970 0.hovezet~si tényezojétol.487 0. x a sik távolsága a védett oldaltól. ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.999+0.856-6.020 0.071 .0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ . S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.591 1.340+ 0.565+ 1.076+2.290 -15.70 0.2450.754-31.503+0.615 0.a fal hc5vezetési tényezoje.411 0.40 0.402+ 1.483+ 1.v6hoátadási tényezo a védett felületen.50 1.275+0.939+0. Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0. .257 0.838-12.740 -15.· kiterjedése két irányban végtelen.03 -8.70 náta -tengely elhelyezkedése.624 -15.00 0.499 0. .40 1.037 0. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le.911 0.302+2..a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó.20 2.A.209+0.142 0. fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.2.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.840+0.50 0.v68Y6h s.573 1.997+0.398 1.591 0.320 0. QY6 h +sfis.556+2.590+2.60 5. W/mK (kcalfmh°C). az úu. (5-20) dimenzió nélküli számot.020.881 + 1.449 i -4.368 -4.00 6.A.819 0.621 1.719 0.213+3.699 -2. Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon.549 0.30 0. táblázat.973 1.404 0.017-0.()()()+O.0 5-12.999+0.i h 0'v6 C xSYi .3.058+0.914+0. a vizsgált periódust több periódus elozte meg.612+0.00 1.983+&.925 0.339+0.

Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). 12 rpór. ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1. ábra). (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi.=mTn h . amelynek abszolút értéke a támadott és védett. Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg.tényezo. az 5. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. • {J= ch DYi+ -1. A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI.3.vé . Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1.3. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-. sh DVt. a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e . ew. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . ábra). pontot). (5-29) {J rad. A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI. az (5-20) összefüggést]. mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo. e) tbel>tkUI . D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség.3. oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9.3. más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö.r. ábra. {J fázis- aj bJ e) 5-10. ábra. (5-27) S.UO apOLETEK HOVESZTESaOE.b) 'kll1>t ••••. az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~. amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek.Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l. A {J csillapitási tényezo komplex szám.

réteg támadott oldala.ahol U" az utolsó (n-edik. csillapitási tényezoinek. Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján. (5-35) píthatjuk meg. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. etá a tá. ill. Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram.. 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J. . Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo. legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek. S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . e" - chDYf+~ ev~fi.'t rázisk~sés 5-11. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni. A 2.3."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11. amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében.. tehát a 2.4. A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). Ez azt jelenti. Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J.W/m2K (kcal/m2hoC. Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1...= "1"2'"'' .lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. W/m2 (kcal/m2h).5.oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám. e~Yi .. A 5. vazása. ábra). qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata. réteg védett oldala az 1. itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest. shDYf S·i: ri 5. Abszolút értéke azt mutatja meg. az (5-18) összefüggést].HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. és igy tovább.3.Otklll+U"' ot klll B komplex szám. oC.. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. Az 1. réteg védett oldala a belso falsik.hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva. az (5-23) összefüggést]. rétegre az 5. (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C).6. Fázisszöge a hl:Smér. A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám. {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje. A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J. . ábra.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör. ".. (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl. Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk.3..sát értjük. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té.

Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le. A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek. Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját. Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása. abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya. Ha olyan speciális eset adódik. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás. Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest. m2. oC. n azok összes száma.4.3. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete.hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto. sot sok esetben átlagérték. A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása. A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása.3. fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva.•.rámutatvaarra.7. W (kcalJh). ~ 5. i a határoló felületek sorszáma. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy .(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük. amely körül a hoterhelés ingadozik O. A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25]. hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik.1. i (5-38) ["" ~ . Az 5. hogy a középérték. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. H komplex szám. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H. H a helyiség hostabilitása. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC).4. mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo. [37]. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C). W/m2K (kcal/m2h°C). ~.4. ebet komplex szám. At az i-edik határolószerkezet feljilete. A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5. ahol Q egy sinus. Az összefüggést átalakítva.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható. f- t t 5.

ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni.-O 9(Sál%be. W (kcaljh).< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) .3. Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában. A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén.I (" vastag" réteg) esetén az (5-41).4. de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel.csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik.4. mert B eredetileg vektormennyiség.. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége.+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5.. és (5-42) U. Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám... haD>3.meghatározott értékével számolunk: D. az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke. (5-48) (5-51) ahol ". amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki. réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be. Hostabilitás Un=R"S.<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D.(Sn+Un-l)(l%kül+Un) . R.)(S2+Ul)" .+ M. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám. [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3.uI-l "Vékony" rétegek (D . téli maximális hovesztesége. 1: Rj$j JI=ej~. M= ~ oC. réteg: (5-44) n. amely téli és nyári esetre írható fel. de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel.4.5.(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0. Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük. Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló...SJ+Uo. Sn+Un-l.V1+ M2V2+ . Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett.. S2+Ul .4. a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo. (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:.z . SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5. Yl+Y2+···+Y •• (5-52) . 5. .)' 2.shUI-I.Yn oC. Csillapítás A .M.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1. ill.. (5-45) összef'úggések szerint]. W lK (kcaljh oc).9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5. I+R. D.2. akkor '11= tpeDIY2.1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C). Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq.. (SI+Ul)(S2+U~. réteg: B= -+-- 1 .YiI ~D.4..

4 300 -3.5 14.5 0.9 5.2 2.5 -4.8 500 1.0 10.2 ------------------------------1---1.1 _2_.7 3.7 8.3 -3.1 -2.6\ 5.4 11.7 -4.5 8.5 6.1 I -3.0 O 4.1 -8. de eros közelítésnek tekintendo.7 1. az eredmény közelítésnek tekintendo.0 -1.71 5'511 4.4 300 -7.0 8.8 3.0 -0.9 --.5 9.8 14.1 -7.4 2.2 -2.0 -3.2 0_.61 0.7 I I --- ---------- 8.7 9.0 12.5 6.2 4.3 -1.7 17. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.5 -0.0I 4.0 -3.3 9.2 0.7 -8.7 6_.31-0.2 3.2 -2.4 100 -7.1~ 1100 -4.5 i 300 -2.7 -0.6 16.-------- I -2.41 4.9 -4.2 -3. 100 -7. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.6 4._7 -2.7 10.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6.6 -4.2 11.0 15.9 12.6 É 300 -2.9 2.4 7.5 -7.8 -7.5 -4.81-1.7 -5.9 20.8 1.7 -0.8 7.5 13.3 0.2 -1.6.2 -0.9~~ 11.21 1.4 5.7 0.9 5.7 20.0 5.2 -0.8 -3.5 -0.0 500 -2.8 -3..9 300 1.0 0.0 -3.1 --1100 K I --.0 3.9 -0.8 6.8 10.3 5. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.2 2.0 4.81-2. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).1 0.5 -3.1 500 2.4 3_.8 0.9 11.9 6.1 3.81-0.5 3.0 1.5 8.2 -1.9 4.2 _0_. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.4 19.3 -7.1 10.6 5.0 1.8 13.0 13.3 11.7 -4.2 -2.8! 4.6 0.O 14.2 5.4 20.4 -2.1\-2.7 500 0.6 9.4 0.7 8.0 I 4.9 5.9 0.2 -0.~ 7.2 3.21 2. ! 5-23.1 -1.6 6.5 4.4 --.6 -7.4.1 -3.9 0.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.2 -0. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .1 3.2 -0.9 O 5.4 13.1 10.8 -0.3 -8.0 -3.41-1.6 -7. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.9 4.1 10.0 5.5 8.61-2.8 3.5 -5.3 0.3 .3 -5.0 1.4 ~8.7 2.9 8.1 -5.2 5.21-1. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.7 100 -7.8 12.7 1.4 -2.9 6.8 -7.9 9.2 -2.----- --7.1 -4.8 1.0 1.2 7.7 -2.6 9.8 -2.6 7.0 21.2 3.7-----U:S16. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.3 14.2 -1.4 -.0 -1.0 -0.3 -4.5 1.7 2.5 I I I -- DK I 300 -2.8 7.2 7.7 0.0 13.31 1.9 -1.5 -0.9 19.4 0.2 -3.9 2.5 3.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1.5 -0.7 -6.2 l' I 7.-0.8 -5.8 2.3 ~ 1.3 -3.9 18.3 -3.5 -1.0 0.7 0.9 13.6 -7.0 DNy 300.1 -1.3 0.5 14.0 -0.3 0.4 5.3 14.81 5.7 -4.8 4_.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.9_ 1.5 1.3 4.0 -2.5 3.8 5.8 5.5 -1.0 3.6 D 500 1.8 -7.0 -0.5" -1.31 5.5 7.1 -1._1 9. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.3 51.8 -7.2 -0.7 3.4 0.7 0.01-2.1 -3.7 -0.0 -1.4 9.4 100 -6.7 0.0 -O.8 -1.0 -4.4 0.9 -8.1 300 -0.9 -1.2 6.2 -1. táblázat.8 -8.0 1'_500_'1_2.8 -1.3 _1_.4 -2.1 -4.1 0.6 5.4 1.4 11.8 -1.7 -3.7 2.1 11.0 -2.9 7.7 16.4 0.7 i 1.6 14.6 7.7 7.5 7.2 -6.3 O -2. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.5 -2.1 o 10.7 10.0 14.9 -0.414.0 0.3 11.0 -5.9 -7.2 0.3 -8.9 -7.9 2.5 -2.3 -0.9 -0.0 2.3 0.5 6.1 I 0. mC&Y' 'C Idotartam.5 -0.9 4.Or-7:3~~ 500 -0. t (5-55) .0 O 3.s~1T.7 -6.

k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23.\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje. oC. tnaplköz özepes napléghomérséklet. tkül= =32 oC. táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz. táblázat használatával. Az 5-23.tbcl belso homérséklet.6 aj 40 0. fázískésés a k fi1uvényébcn 1. tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet). Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében.5 r. táblázat falakra. oC.\5 1. ábra. .* 0. ábra a). oC.0 5-12. W/m2K (kcalfm2h°C). és 11 5-24. míg az 5-24. a csillapítási tényezo (5-12. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0.p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1. A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC..2 °U.

4 1.7 18.5 -6.9 7.200 -1.2 16.0 -4.1 -4.2 26.2 4.0 4.4 3.9 13.2 -6.6 16.0 10.3 teto.--.0 -1.0 5. . ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC..5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n..3 -7.0 40.dIeII)" Idotartam.0 25.7 2.7 -2.1 27.0 -3.2 O 2.2 -5.6 1. 100 -6.5 7.2 7.7 -2.3 4.5 18. táblázat.3 5.4 1.5 -5.6 13.9 4..5 11. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve.0 33.9 (1.2 5.0.5 --------". amit a számításban figyelembe kell venni. táblázatot).9 -2. .1 -1.2 -7.1 -3.5 4.8 20.1.7 2.1 -5.2 2.7 5.0 W/m2K ('" 1.9 -5.0 -3.4 2.3 19.0 -1. Milyen nagy a hoáram 16 órakor. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.0 -5.7 25. táblázatból).-----3.7 -5.4 nyé. a=0.7 kolt 500 -3.7 -7. 100 -6.1 24.0 -2. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5.5 -4.8 5.4 0.9= 11.4 -2.2 10.1 ---------5.0 9.6 7.6 2.6 "':'4.-+-~I---I_--I--.4 1.3 22.2 -6.3 6.3 -4.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.8 tet6.2 zott 500 8.-.5 2.3 -2. (5-56) c értéke + 1.3 -4.4 5.7 -4.2 9.5 -6. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0.7 Meleg SO -11.9 -3.4 -2.6 -4.95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h).4 -2.1 -5..8 42.6 -8.7 -1.4 26.5 0. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek.2 -:-:---+---1--.1 -4.2 23. Példa.3 ------0.1 10.1 1. 0..SO -9. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24.4 7.. Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • .3 19. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.95 W/m2K (".0 -8.2 -4.7 16.3 12.7 0.3 17.300 3.6 5.---- 37.4 -2.0 -5. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.8 -3. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.6 -4.2 8.7 -4.0 -3.0 13. LItegy 18 oC (az 5-24. akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.7 13.8 -3.8 -6.8 22.3 -5.9 13.2 1.8 7. Tiszta.-----.-----------------Hideg.6 -2.2 -0.2 11.8 0.3 -5.8 -5.4 -0.7 -0.2 8.4 -4.5 -3.2 17.6 1.7 12.7 41..300 -4.9 4.5 15.6 1.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet.kp/m' kftás I súlya. 16.4 -1.4 28..1 -5. óra 6 Kiala.5.6 ':"'1. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.3 28. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2).7 6.5 22. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.=2.1.0 8.6 10.5 7.6 -4.0 gár.0 -4.8 13.5 3. 7 kcalfm2h°C)..4 -4..4 5.7 7.7 17.0 12.9 6.9 6.3 4.2 -4.0 15.9 -2.0 -5.8 -5.8 9.7 tetö.9 teto.2 ár.5 -5.8 -4.2 18.8 -5.3 -4.7 0.1 33.0 3.4 5.7 32.4 13.4 7.7 -1.0 0.2 ár200 -7.3 -6.6 24.7 -0.5 oC tiszta levego és .0 23.6 -3.7 28.6 -7.7 kcalfm2h°C).2 28.8 kcalfm2h°C).6 -1.6 -0.4 -2.-5.51 7. A közölt adat 'Okkal az 5-23.2 14.0 21.5 -0.4 -4. A hoátbocsátási tényezo 2.0 7. A hoáram: qns=kLlt~y=0.4 -9.5 7.0 19.9 1.6 I 14.2 13.7 7. 45. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor.5 5.0 -3.7 -4.7 1.1 -6.0 19.5 -5.8 -7.9 -2.7 -5. 5.0 11.200 -3.2 -4.3 3.5)+(26tbel)+c oC.1 5.9 .8 -3.8 1.9 -4.5 -7.1 -7.2 tkúlköZ=24.6 -8..4 -4.6 7.1 -9.7 -6.9 1.0 11.300 -5.5 oC (július hónap). 4n.9 -2.2 -5.7 -0.SO -6.•• 30%-kal csökkentheto.2 -8.6 -0.9 11.0 2.2 32.6 1. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.0 -9.81 29.3 0.9 -7.8 25.9 -7.4 -3.8 5.0I 16.0 besu. világ<?s falak esetén LItegy 1O.2 Hideg.4 -4.-.0 ·5. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel .7 .3 26. = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.8 -4. az 5-19. Az épületnek vasbeton födéme van..0 ------------------- 42.8 10.3 :-:--+---:-:-:--1---::-.4 5.0 23.9 3..8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h). Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8.5 -6.6 7.3 -5. táblázatból L1tegy= oC.0 30.0 -4.0 -4.2 18.5 5.6 15.4 -1.5 27.1 --.7 23. s ezzel 5.1 -3.5 17.5 -4.3 kolt 500 -3.2 -7. IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).2 33.5 nyé. 100 -1.5 19.7 30.

ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. R a vízgoz gázállandó ja.= ~ viszonyszámot vezeti be. révén kerül vízgoz. A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése.) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei.dp fLd g= R~ . Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken. Használatos még a páraáthatolási ellenállás. . A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat. a felület elszinezodik. JjkgK (kpmjkgK). (J.5. A zárt térbol a nedvesség filtrációval.1. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D .=Dl/D. m.anyagjelleffiZO. hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI.PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze. azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. páralecsapódás következik be. [36] a hazaitói eltéroen a p. (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). a falakon keresztül diffúzióval távozik. hovezetési tényezovel. kgfm2s (kgfm2h). Pa (torr). kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D . (5-57) ahol D diffúziós tényezo. és belso páralecsapódas következik be. (5-65) több réteg esetén : . d a réteg vastagsága. Pa (kp/m2). m2/s (m2fh). a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A.09 m2/h). (5-63) 5. a fozés. ill. R~461. T a vízgoz homérséklete. m2/s (m2fh). K. Ez a szerkezetet rongálja. amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h). (5-61) ill. szelloztetéssei. . m2sPa/kg (m2htorr/g). [31]. A páradiffúzió mindaddig.461 torr m3jkgK). Pa (torr). az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr]. A nyugat-európai szakirodalom [17]. mosás. A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél. m. m2/s (m2fh). mint másutt. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje. A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~. T a vízgoz homérséklete. a hovezetéssei analóg transzport jelenség.0. K. (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h). . m. d rétegvastagság. c a vízgoz koncentrációja. (5-59) . hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. Ezeken a helyeken hohid keletkezik.dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között. ~=T D ~ g='it. hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül.dp 289 g/mhtorr.9 JjkgK (3. az emberek páraleadása.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége.dp g= RT' d ahol D1=2.0021 D - T kg/msPa. Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. légzése stb. amíg a nedvesség goz alakban terjed.5· 10-5 m2/s (0. m2/s (m2fh). (A módszer elonye. d rétegvastagság. g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h).

A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13. (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo. Pa (tou).2 91> ((2 t T p eSt> S2 5.2. ill. Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek. 0. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg. A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják. Az olyan több rétegu szerkezetek. 5. hogya kisebb tömegu.5.1> ). A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri.031 . A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7].042. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0.. a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények. Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás.az 5-7.020 kg/m2htou). A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe. táblázat tartalmazza. Pa (tou). A laza. páralecsapódás következik be. 3-szor lassúbb folyamat. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed. a lecsapódás szempontjából veszélyesek. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni.. 10-6 ••• 0. amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet. mint a hovezetési tényezo. arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. ábra. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.Barcs nyomán .. Homérséklet és páranyomás falban 1. A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani. és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken. ábra). Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb. nagyobb tömegu anyagoké kisebb. szódnak le. ill.015 . mint a hidegebb és szárazabb. a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi. kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre. a száradás viszont 2 . Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet.5.. Ha a lecsapódó pára megfagy. csak ahatárolószerkezet diffúzióját. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú .. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak. a levego a felü: let közelében telitetté válik. a tömör. A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h). Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek. Az elnyelés foleg eleinte intenzív. ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel. 10-6 kgjm2sPa (=0. A párazáró réteg belso oldalán ).3. a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI.

5. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti. és lecsapódás jön létre. tbel a belso levego homérséklete. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be. ábra. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. m.kezik be káros mértéku páralecsapódás. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. ill. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe. W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC). ha (~)bel< x 5-14. afelett helyezkedik el. foleg ha a terhelés ingadozik. hogya külso oldalon elhelyezett laza. oC. k(tbel(Xbel d. Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. II Az épület&épészet kézikönyve . 5. A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát.PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego. fl1 <'12 A1< ). A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. jelölése Másik megoldás. szerkezeteket kialakítani.meg kell gyozodni arról. ábra). a külso lég(kcal/m2h°C). nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete. hogya szerkezet belsejézoje. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál. IXbel a belso oldali hoátadási tényezo. mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl.4. és lülettol. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1. amelyben a párazáró réteg van. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától. zárt pórusú muanyaghabok).akkora nyomásnövekedést okozhat. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni.lapos te. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. 2 réte. oC. vagy olyan felületet kell kiképezni. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti.esetén is okozhat károsodást. hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. ábra és 97kül=9()O. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1. Három. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok .§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. oC.Io [37]. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . ábrát). venni. Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát. metszi. k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat. A felso vízszigetelo réteg . nedvszívó vakolattal kell ellátni. kül a külso oldalra utal. amelyek egyben párazárók. Ha a parciális (kcal/mh°C). A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el. Helyes. tkül a külso levego homérséklete. A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be. Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye.kívülrol befelé haladva . W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás.az 5-14.

1952. [18] Homonnay Gy. Budapest. Tankönyvkiad6. H. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. Richter-Markewitz Verlag. Danfoss. sz.és villamosmérnökök kézikönyve. McGraw-HiIl Book Company.: Automatic refrigeration. 1. A. Dresden und Leipzig. Inc. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. 1967.: Épületfizikai tervezés. 1961. [14] Eichler. Muszaki Könyvkiadó. 1964. VO N.: Rietschels Lehrbuch der Heiz.-ni: Távfutések. Nordborg. [8] DQ1I1Úu. 1959. Muszaki Könyvkiad6. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése. 1970.) Budapest.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére.: Épületszerkezetek hotechnikája. 1956. 1962.und Lüftungstechnik. 1965. Springer Verlag. Muszaki Könyvkiad6.: Melegvizfutések. Moszkva. (Egyetemi jegyzet. Moszkva. München. P. F. köt. Budapest. [7] Cammerer. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola. N. Mérnöki Továbbképzo Intézet. F.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére. Budapest. Berlin-Göttingen-Heidelberg. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. Budapest.i Központ. (Egyetemi jegyzet. [19] Járzay T. [12] Eichler. 1-11. A.és légtechnika. M6szaki Könyvkiad6. 1963. szelIozteto. [29] Pattantyús Á. M.: Gépész. A.: Der Wiirme. Budapest.: Introduction to heat and mass transfer. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése. ME 30--65. 1967. [16] Fokin. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. Vo: Teorija teploprovodnoszti. 1967. Tankönyvkiadó.) [24] Menyhdrl Budapest. Moszkva. kötet. Berlin-Göttingen-Heidelberg. Budapest. Budapest. Á.. 1964. Izdate1sztvo VISzsaja Skola.und Klímatechnik. [35] Sorin. 1975. ME 8-53/1. Tankönyvkiadó. R. J. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. Sz. Tank&yvkiad6. 1960.: Technische Thermodynamik. 1967. [11] Egyedi L. 1963. Berlin. Moszkva.Méretezési alapadatok. Berlin. New York.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai. modosltás. Fr. [10] Ecken. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. A. New York. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1965. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (. Budapest. Tankönyvkiadó. [30] Raiss. Muszaki Könyvkiadó. N. mod. Budapest. Budapest. Springer Verlag. [33] Sklover. [3] Barcs V. Moszkva. [21] Ukov. Oldenbourg Verlag. J. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. [6] Bosnjakovic. N.1975. F. [9] Degtjarev.: Tyeploperedacsa. Berlin. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó.) Budapest. S. Budapest. 1952. E. VEB Verlag für Bauwesen.Springer Verlag. J. Építésügyi Tájékoztatási Központ. 1962. Muszaki Könyvkiadó.6. (Egyetemi jegyzet. 1962. Épitésügyi Tájékoztatási Központ. G. Budapest.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. [25] Menyhárt J.) Budapest. Mac Laren and Sons Ltd.: A hoszigetelés kézikönyve.[27] Menyhárt J. F. Budapest.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. Verlag von Theodor Steinkopff.: Szellozéstechnika. K. Könyvkiadó. [32] Rietschel-Raiss: Futés.: Lexikon der Kiiltetechnik.1971. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. 1950. .: Otoplenyie i ventiljacia. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. ME 8--67. (Egyetemi jegyzet. 1965. 1963.1962. Budapest. M. W.: Klímaberendezések.: Légtechnika.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1975. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére. 1965. 7. Inc. M. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. IRODALOM [1] Alberl J.I962. 1965. Tankönyvkiad6.: M6szaki hotan. Berlin. 1953. M6szaki Könyvkiadó. Moszkva. Épltésügyi Tájékoztatái. [5] Bo~oszlovszkij.und Kiilteschutz in der Industrie. R. [20] Kamenyev. [39] Muszaki Eloirás futo-. 1961. [13] Eichler. 1964. [34] Sklover. VEB Verlag Technik. S. [2] Anderson. Hoszükségletszámftás. Épftéstudományi Intézet jelentése. 1959. 1964. 1953. Budapest. 1974. Budapest.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij.: Stroiteinaja teplofizika. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung. G. Budapest. Muszaki [26] Menyhárt J. .: Bauphysikalisches Entwerfen. 1972. [28] Mihejev. 5. Moszkva.

szerelheto össze. ill. MENYHÁRT JÓZSEF. Futoberendezések szerkezetei. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* . A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. helyigényük mind alapterület.1. Üreges öntvényekbol .huzatigényük csekély.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. Erdosi btván. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan).1. . Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja. A 6-3. eloállításuk olcsó. A hüvelyek elhelyezése a 6-1. . Oravecz Béla 6.a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható. ábra.. A jobb oldali a víztéren át készített metszet. megmunkált lérek. a víztereket összeköto közhüvelyek furatai. Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . . Mosoni György. füstjáratok és füstcsatorna. TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr. DR. ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba. Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket. a h rostélyra.öntöttvas kazánok. az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2.1. DR.kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. Mészáros Ferenc. ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1. . ábrán látható. Az 1960-as. .acéllemez kazánok. ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni. tehát mind a hidraulikai.a kazánok javítása egyszeru. A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut.6. Az üreges öntvényu testeket. SALLAl GYULA. amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják. . felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el. víztér. mind magasság tekintetében csekély. mert csak a hibás tagot kell kicserélni. Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják.kezelésük egyszeru. Látható a rostély vÍzhutése. A kazán muködése a következo (6-4. . .a tagok könnyen szállíthatók. A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo. 70-es években kifej- 6. a füstjárat. Majoros András. és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. füstcsatornája. rostély. . tet. Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt.sra . FEKETE IVÁN.tagokból . míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni.a kazánanyag korrózióálló . . anyagai Szerzo'K:DR. középen pedig a rostély.nincs szükség befalazá. ábrán.a kazán szerkezeti magassága kicsi. innen lehet eltávolítani. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok.

4 rostély. Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. 6. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2. Egy közbenso tagot a 6-5.1. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3.su kazánok. Öntöttvas kazán muködése levCllo.. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen. ábra. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák. ! lesztették az olaj. II. 3 füstjárat. Felso égésu a MARABU 1. Felso égé. ábra._ füstgáz . A kazán kialakítása egyszeru._. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y.1. Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal.132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek. az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik. ábra. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. KOMFORT elnevezésu "kazánokat.. _. 5 közhüvely 6-4. kizárólag melegvíz-üzemre. ábra szemléltet.és gáztüzelésu. Öntöttvas kazánok összeszerelése .1. 2 rostély vízhutése. IlL kazán. A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok.

hogy alkalmasak víz. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. egymás mellé helyezve oket. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása. V.65000 kcal/h) közötti. Közös jellemzojük. (A vizkazán jele m. és VII. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. ábrán látható. ill. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját. Futofelülete 3. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb. v. Mivel a VII. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. A MARABU IJJ. MARABU IX. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. hengeres tartályt szerelnek. amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek. hogy közös viztér alakuljon ki. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata.. MARABU lJ.és gozüzemre is. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6. kazánt ma már nem gyártják. Alsó égésu kokszkazánok. csak felmelegszik.és glSzuzemre (jele V.. MindkettlS alkalmazható viz.) A viz-. Már hosszabb ideje nem gyártják. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. V. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze.. mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. II. összeállított kazán a 6-7. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. g.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. kazánhoz képest. MARABU J. kazánokat. 6. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán.. VII. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át. 35000-75000 W (30000. az egyik a két felso. gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. táblázatban. Úgy módositották a VII. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. ábra. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. a gozkazán jele IJI. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne. A kazán üzemére jellemzo.vagy hátlapján két nadrágidom. ha a levego. g. s igy azért. A kazán két felének egymástól független a viztere. g. mint a felso égésueké. a muködésben levo elemek jellegzetessége.. A kazán akkor alsó égésu. és úgy távozik el a kazánból. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5.. ábra. v.5 m2• Teljesítménye kb. ábrán. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület.. ill. jó minoségu koksz eltüzelése esetén. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1. legfeljebb hiányok pótlására.KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön. és VII. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül.). mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve.. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely. Erre azért van szükség. ill. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- .

7~ta& 6 közbens6 tagok. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba. A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku. a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására.134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 10. ábra. s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4.. ábra). 2 t6ztú. A felszabaduló gázok az a térben égnek el. Adatait a 6-1. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik. 5.. 3 primer ieftI6 metsze~ . 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna.és hamutartalmú.-VIII. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8.40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok. BamaszéD. kb. felülrol töltjük a kazánba. tehát a tuztérben keletkew. ahol a kigázositás kezdetét veszi. VIlI. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül... táblázat tartalmazza . s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. f j 6-8. ábrán a).. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7. innét lehet eltávolitam. A szekunder levegot ott vezetjük be. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV. Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben. .tüzelés6 kazánok. tak ki. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. Ennek ellenére.) 1 füstjárat.. Egy kazántagjukat a 6-8. kazánok. ábra szemlélteti. ábra. még égheto gázok is kapnak friss levegot. ~ f 1. 15% víz. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni.

Ezt azáltal érték el. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza. többet kellelégetnil@nós J16. 23 500 10-' 40 88.8 214.--------. A 6-9. A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik . clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban.I Magas1043. ikerkazánokat lebet elc5állitani.6I ~8S6' . s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg. táblázat. 'síteni kellett a kazán S7.t "balos" Jdvitelben is gyártják.A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik. az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra. aránylag ..szénmennyiséget tehát nem a tolattyú.0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt.01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218. annál több levego jut a kazántérbe. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve).--' I felü1:t.. hogy.séreaz elso lépésben az Meu VIlI.t egy elemen ala- f kitották ki. kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját. begyújtás elott.erre való· a d. s ~ogy e tüzeloanyag .közhüvelysor útján lehet összehúzni. .815401060 súly.0 581. s igy a kazánt két.széngarat. Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak. Minél nagyobb a huzat.jobbos". ill. .KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70.2 320 892 118.erk~zetét. igyekeztek . . 75 XI.-----. EgyszeJii. Ennek ~gitségéve1 00.0 I 3150100.balosonforditva.hogy az összes szerkezeti részeke.5 I 38~6 34.és gozuzemre is bemutatott kazán. Ac Mt\RABUVIII S. azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni. ..5 178. 1 ~18 1841214.5 16310 325.. s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik.0 407. 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970.. ill. A jobboson. A 6-1.4204.. Széles-I Hosz.2 -1024 44 . táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával. Ezek egyébként. portartalmú~ nek. deigy valósitható meg legjobban. mig a. MARABU kazáncsalád Biztositani kellett.folyamatosan jusson.elégeté.... Gondoskodni kellett arról.• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé.szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto..tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. hanem a kazán huzatának.1200 372 22 1012 36 251. A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata.6546. Akazánolll vizüzemre és.Azelölnézc.kis módosítással áta~itani. Viztér. ltyenszenekbol.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -. ábrán viz. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye. 407." .4 12..kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni.egymástól teljese» függetlenek.0 63..amely a. Ezerikivjil mindkét tipust . kazántipust. A szénminoség romlás8 esetére. ' A rostélyra jutó . hogy.9 Szén1060 3150 75.--- 6-1.. A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----.. . azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot.0 371..ezeket a feladatokat jól megoldotta.0.0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 . . gyengébb IPinoségu ésnagy. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók.6 száI101.

és amellett csovezetéken szállíthatók. VIlI.. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: . . ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . Kezdetben olaj. Így alakították ki a VIlI S. jelu félautomatikus kazánjait. 14000 kJ/kg (2000. és XII. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését. A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére. a levegonek. ábra). ill. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló. kazánt. A gyenge minoségu.és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem. . tágasabb tfiztér keletkezett. a füstgázok e1szívására van szükség. nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg. mint a szénrétegé. az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak.. . amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható.136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 . A feladatot úgy oldották meg. 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására. A kazánokat ma már nem gyártják. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen. eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt.. ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. ill. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot. és a forró füstgázokat vezették át a kazánon. az urbanizáció.a tökéletes lángkiégés megvalósítása. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj. Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett. jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege.. egyenletes elosztása a kazán hosszában.és nyersolajtermelés növekedett. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz.és Radiátorgyár FA XI.. kazánok.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép. Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV.UE3 aj 6-9. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket. hogy olyan nagy ellenállású. s így legalább 27 . hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták. o m (O f I o k B ~. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos.) aj vizüzem. FA XI. elotét-tüzelést. mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas. Olaj.és gáztüzelésu kazánok. hj gözüzem mennyiség termeléséhez... Különösen azért nem. és FA XII. az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek. 8000. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10./ft ~~. Másfelol az olaj.az égéstermékek terelése. ábra. ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. ill. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár. mint a széné. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták.és gáztüzelésre a MARABU IX. tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére.

Egyébként általánosságban a MARABU IX. Kísérleteztek a MARABU IX. -habarcs bevonattaHátják el. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. Samottbéléssel ellátott. és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. a kazán közepéig ér. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. ill. 6 cm között változhat. másrészt pedig azzal védenek...a kazán hossza szerint . Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges. 15% pótlékkal) megválasztani. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle. A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. A. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. . Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely. Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. illeszthetok.4 boltozattéglát helyeznek el oly módon.. leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik. helyi túlhevüléstol. A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába. Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható. 4 alsó közhüvely . Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) .a kazán védelme szúrólángtói. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható.). A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség. A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el.. tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti. ábrán. A samottbélés feladata. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. 2 samottboltozat. 3 égokamra. elejét pedig a már említett idom határolja. és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10. ábra. sík felületu ütközolap. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. Hátulról elore haladva . amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik. Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. Méretezéskor ügyelni kell arra. az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el. hogya lefedés kb. íveit boltozatidomok fedik le. ábra. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. A bevonat vastagsága 2. mert a kazánt túlterhelni nem lehet. hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok.. gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll.2. két félbol egymásnak támasztott.

minimális karbantartás. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz. A kazántest hossztengelyének Az olaj.1. igénytelen és biztos üzem. ill. és így < '@2 aj b) ej ~12. 6. A pontos iIleszkedést. '2 eJzarÓC8ap. 7 olajtaftályból . Kialakult az új. típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége. 1 olajvezeték. elemekbol szerelik öszsze. Az elemeket vonócsavarok kötik össze. e) elölnézet. a kazántestet öntött tagokból. és MG-IX. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. ábra. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. Nincsenek sarkok. b) metszet a füstjlÍraton at. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet. ábrán látható. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam.2. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit.et. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak. törések. 2 viztér Kazánok közölt min. a tökéletes lángkiégés. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. hj &. olaj-. korszerubb KOMFORT kazáncsalád.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. és így nincs kiindulási pont a repedéshez. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet. hiszen az MO-IX. ábra. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják. Ezek a köztagok. b) oJdaJné7. gáztüzeléssel. e) metszet a vlztéren '1. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. 5 töltö-ürltö csap helye.3 hore 'iár6dó'szelep. valamint homloktag és végtag. 1 a fústll'z útja. a gaidaságos és megbízható üzém.13.1.

jc:satIakoás. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja. ábra. és az idonként összegyult pernye itt távolítható el. b) oldalnézet. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van. Samottbélés a tuztérben általában nincs. I 190 --=-=-.1elzárócsap. ábra. A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik.1 manométer. 2olajvuet6k. -4 sáznyomás-szabályozó.6l1oxibltia tÖmI6 .Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. 1 zárókamrás szelep. 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min. esetleg egyes típusokon ovális tuztér. A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. ej elölnézet. ej -4 . A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak. 2 sázhiány-biztosltó. hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. 700 Kazón ellJft min.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. 1 höre záró szelep. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül. 5 tölt6-ürító csap helye. 650 rt bJ 6-14. oI8. ill. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . ej . Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct. ej elölnézet. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. bJ oldalnézet. 5 szúr6 Kazanokközött min.

táblázat. 1265 sél 200 %2050 fok. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2. ábra). földgáz.3.40 69.. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek.5/20 1563"1 y. 6-15. Több tag egymásra helyezése. adataikat a 6-3. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208.0 278. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat.0 46. KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín.. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. gyujtokamrába csatlakoznak. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv.2 23. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán.. A 6-2. táblázatban foglaltuk össze. Ill. 40 teljesítmény " 10-' loztér.0 156. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat. gozkazánok adatait sorolja fel olajo. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v.0 417. II. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. 6-14. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. ill. A dob a homlok. mm .20 tüzeloolaj 40 630 Víztér. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki.1. amelyek osztó-. Gozüzem Széles. vízkazánok és a KOMFORT II. ábra.és városigáz-tüzelés esetében.TM su Hosszú. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6.és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve.. táskás öntöttvas kazán keresztmetszete. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze. Gáztüzelésu. ANYAGAI va. behegesztett karimás csonkokkal.0 232. 140 2075 Gázolaj v. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd.IMagaS. kazánéhoz.].60 464. táblázat a KOMFORT 1.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ill. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16. ill. -------180 360 Tipus I -- -- sá. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso.. Ill. bordázott csövekbol áll.

10 5607Szén 20 134 2730 U.8 70kpFiit6.0 370 157.R-80B mm ..8 sáma 274. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek.fok. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez. de összeszerelve is szállítják. 1250 Kazántc1jesi~Hatás. 186..439. 41 168075 feli11et. töltoakna. 1000 ~ Geometriai ~. Gáztii.5 47 980 755Vizl1zem 45092.0 870 318. 1495 .0 380 152.3 590 205 870 .0 855 363. A kazán kétaknás rendszerli.2 258. ábrán a gáz. amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak.70 274 33. 82 80Y.I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás.elésú.2 162. SZI!1eIséII ~ - 6-4. AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük. Y.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3.21920 144. MULTITEMP Kazán- kazán I M:: .1.0 146. A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni.1200 IVW 220 190 880 39. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270. viz útját szemléltetjük. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70.980 14 10 4770 14 16 tu. táblúat.8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o. ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33.0 274.8 340 191.6 16ztá". SZlIánI tüzelésií kazánok.mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20. . tüzeloakna és hamútér található benne. A 6-16. ill. táskás öntöttvas kazán metszete..3 318. egymás tükörképét alkotó két különálló félból. és 6-17. A katalógus szerinti adatokat a 6-4. Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest.0 236. A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül.61y.61y. 6. ábra.1.6 Viztéc. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok.6 880 300.8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér. tábIÚat.o-o Geometriai méretek.. W 80 1630 .4 7I Kazán164. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ.0 314. táblázatban foglaltuk össze. fok.Z.

1. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk.35 0. A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes. A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku.4 27 46. % k:II~lwl~ 7. amelynek rendszere alsó égésii. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5. 1. I Hatásfok. pontot).. kett6s köpenyii.33· 9.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0.. A primer leveg6t az öntöttvas sikro.75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v. A kazán szénés olajtüzelésre készült.stély alá vezetik. Ha nem meleg vizet.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2. brikettel ffithet5..2.2 25. A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van. 30 mm szemnagyságú. 50 mm szemnagyságú. ún. engedélymentes kazán (1. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval. Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI...4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával. PG IN típ1lSÚ. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas.43 . 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI. Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv. ANYAGA! legfti a ffitlSvizet. gáztüzelésre is alkalmas.sEK SZERKEZEfEI. táblázatban. gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3. a 6.!: ll.4 40 21. Alul salakolóajtó van. Adatait 1.- 16. Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el. koksz 15.4 39. Átalakítással olaj-.8 ES-KA -. a 6.49 1. ill. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt. 10 . lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható.7 0.05 0. Néhány tájékoztató adata a 6-5. a 6-5.. ill. A kazán lábakon áll.2. táblázatot).1. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1. 14% hamutartalmú. a 6-5. mögötte vannak a b vfzcsövek. f 6-5. A kazán adatait a 6-5.5 27 46. táblázatban található. A széntüzelésfi kazán darabos. pormentes. A kazán állóhengeres kivitelu. 25. földgáz Barnaszén v. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására.3. ábrán a széntüzelésu változat látható. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán..2 27 34 51 8. 70%. majd a füstcsonkon át távozik. hanem g5zt kívánunk termelni.3.IG FOTöBERENDE2P.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 .2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. A kazán hatásfoka kb. az ég6fejet tartó ajtóval.• Geometriai méretek. m" Kazánteljesltmény .. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval. ill. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található. o. nem összesülo.20 0. A 6-18. Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el. táblázat. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva.4 2. A kazánban 15. hazai szénbrikett égethet6 el. hazai barnaszénnel.3 31. táblázat tartalmazza. pontot). I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1. max.

egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén.. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. f e 6-18.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják. Mosodák. ábra.. ábra. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. hanem g5z termelése a cél. fertlStlenit5k. táblázat tartalmazza. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe . és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas. A gá. amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. igy 105. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják. az ÚD. Az együttest blokkba. ÉTI-kazán. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5. gáztüzelésseI is készül. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. ill.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok.. Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. viz. VBS-350típusúkazán alkalmazható. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával.. táblázatban található. táblázat). 1200000 W (70000 . dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. tetlStéri kazántelep. amely olaj-. akkoraKLT-l típusú. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki. Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. ábra). gázmágnesszeleppel. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19. száritók. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. Ennek a gáz-. 6-6.közvetlenül a deflektor ellStt -.. háromhuzamú vizcsöves. A berendezést ellátják vizhiány-biztositással.zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK. Hazai gyártmány. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. Mindkét kazán álló elrendezésu. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ. ill. Mra.. A m6szaki adatokat a 6-5. g5zellátására alkalmasak. g5zbefúvásos ipari kádak stb. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. Legkisebb egységük. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. olajtüzelésu változata. égéstermék-visszaáramlás gátlóval. Néhány adatuk a 6-5.

1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::.hl i tér. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2.4 25-J 2 Viz.6 1S-S5 lS-J 9.6. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451. ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i .5 1. 215 17SO 6-7.6 17. ANYAGAI F6t6Hatáfok.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 .W 2S-GSZHKaán.144 FuTÖBEREND~ SZERK.h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC. ~120 I ~ ~.8 2.600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly. kca1l. 437 1400 1140 táblázat.5 2OSO.EZETEI. 2X3 Alapteril1et.h I fel61et.4. 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l. Ma-I fok Át- 875 IlU.7 12.1 11.1 gáz1~7 11Í1y.5 605SO~imáete1<.5 vagy0 6. .I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«..8 1.Városi ~ 12. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l.5 69.4 9.6lII6a7 • 10-0 58.mm ~ Kaán8SOI460 máete1<..q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény..1 98.. I I~ •••• ~ 380. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl. 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81.

bezár.deH levego 11' \ -. \ . ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be. a koksz-számot és a kéntartalmat.. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O. amely az ég5k üzeme esetén nyitva van. ábra. a tároláshoz szükséges helyigény. a fiités robbanásbiztonságára van szükség.. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj.1. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: .. ·6. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt). a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik.és javítóhálózatra. tanult kez. 6-7. hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. ábra. Amint a láng kialszik.kisebb helyigény. táblázat). Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. több villamos energiára. gazdaságos üzem. szerviz.. fejezet tárgyalja. .automatizálhat6ság. mint a Diesel-olajokra vonatkozók. .2. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás. kis munkaigény .3.e15személyzetre. s igy megakadályozza. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják.3. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre. .KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak. alacsonyabb kémény. 6. G~1ésú aj éa6 ümmbeo.korszerli. a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre.3.jól szabályozható tüzelés.Il91ják.•. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás. .és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. majd meghatározzák a maximális viszkozitást. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6..1 készülnek.. Levego aj 6-21. I'7 -jtt-<-.1. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k.. t ~elmeleg. Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7.. 6. Olajfajták. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak.nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra.1.1. szemben a szilárd tüzeléssel.

A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. könnyu kénes. és ezért kis kéntartalom kívánatos. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. tárolása egyszeru és veszteségmentes. Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak. pl. a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel. .. a nagykonyhák. A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó. szobahomérsékleten végezheto. Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. 80. mint a legnehezebb. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája). lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok.és nehéz futoolajok. Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél. A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel. kénmentes és általános tüzeloolajokat. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron. A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: ..eltéro felhasználási területük miatt . elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat . csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is.a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc. A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható.%.a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés. 50. Felhasználása igen ' I . (fatüzelés. A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. 60 °C-os elomelegitése szükséges. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható.. .az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. t ~ iparban. · nagy jelentoségu iparban. Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta. Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki. Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I . a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi. vált a futoérték eloirása is. A magyar tüzeloolaj. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg. Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. etázskazánokban és központi futoberendezésekben.pakurát is tartalmaz. közép. mind a porlasztás elott fel kell melegíteni. Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru.• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett). ANYAGAI A futoolaj ok második. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek.146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. mint a szénnél. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes. mert a felhasználás jelentos részében. a korszeru gépesített kemencékben.abban oldva . és gázolaj on kivül . de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. Újabban szokásossá.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük. A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj. az acél. és származását tekintve lényegében gázolaj. több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel. minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek. könnyu. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. mint a háztartási tüzeloolaj. porlasztás elott kismértéku. különösen a süto.vagy atmoszferikus párlatokat. hokezelo .és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett). amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási. A ven..

(A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l. táblázat tartalmazza.és tozegkátrány-termékek.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése. a homérsékleti 12° viszonyok. 1. Az egyes tüze15.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett.a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel. kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására.. 100 °C-on 40. A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú. a felét teszi ki . Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag. : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130. egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak. Ezt az olajfajtát . . A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. Az adatok értelemszerfien minimális. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez. a terhelés csökkentésével stabilis.viszkozitás szempontjából . Az olaj száUitása és tárolása. A közép-ffit5olaj . amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni.ajnnknak kb. NIMSZ 18 M-{)1. központi ffitések. ill. pl.többek között . továbbá az olajtermékeket tüt. hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok. El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. A tüzel5. kisebb ipari kemencék.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések. Felhasználói a kohászat.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre. maximális értékek. ill.és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával. szerint kell kivsnslll~S1ni. 2 ~.a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé. közepes ipari kemencék. Magyar oIajfajták.paraffinos párJatokat. Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb. 100 OC-on kb.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak. Szállitás. A tüzel5-. 50 OC-on kb. A táblázatot az Országos Koolaj. A csoportositásban . mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi. ill. IV.amely összes ffit5oJ.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani. er5mfivi kazánok. kisebb ipari kazánok stb. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések. 45 oE. 4. amelyen az olaj viszkozitása kb. A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. ellátására. A szo- .köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. száritóberendezések üzemeltetésére. Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között. nagy i~ri kemencék céljaira .. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok.KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo.és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8. Utal a szabvány arra is. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. Az atmoszferikus pakurához . továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik. esetleg gázolajat is kevemek.els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban. ffit50lajfajták szállitása. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre.

ill.05542700 35 -5 41900 2.5 55 0.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.10 4.0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl.2 30.0 1.8700.985 0.2 135.1 5 0.. A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel.880 0.02 0.15 0.5 0. ill. mennyiségétlSl függ. A fut&:slSkigyó glSz-.820 2.900 0.970 0. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása). A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni. 5° lejtéssel kell fektetni. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges.02eSt oC 0. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb..0 kJJkg512. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell. hogy 9. Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is. ill.0 0.0 kJJkg9800max. Nagy fogyasztók esetében. csavar. efelett fogaskerék-. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is.5 1. SO 4..0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4.950 0. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani.0 2.5 5.15 5 0. kgfl max. A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték. mind a nyomóoldalon.1-555 min.0 kcalJkg0. a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia. Ezeket 3.965 0.995 0. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep.1. 76 I 110 ban 20 oC-on.0 0. táblázat.. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék).820 II 122100 OE 3. az erlSmuvek és kohászati üzemek..940 0. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-.~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni. mint pl..930 0. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk.0 eSt 0. Le/ejtés.vagy dugattyús szivattyúk használhatók. Az olajat tárolótartályokba fejtik le. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze.0 ban I min.- ~. 50 OC-kal emelhetlS. 4. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek. t .9SO 0.2 2.0 oE I 55-52. Háztartási Könnyií I \ - ---. ANYAGAI 980030. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok .

1. 13 kamra. leürítotartályok. 95%-os töltés esetén).hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok. épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet. pontjából is kedvezo.általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt. 'll szívócso. 4 berobbanás ellen védo szerkezet. 7 szivattyú. Ennek célja. 10 önmöködó áróozelep. nek: .napi. olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . Az. amelyek a tá. W . 9 faliszekrény. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. 7 földe161emezés vezeték.olajmennyiség-mutató. 4 faliszekrény. méretezé. .vagy homokfeltöltés . 13 kavics.elzárhatatlan szellc5zocso. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. 15 alsó szellóz6. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs.teni. vagy mellvédet kell építeni. 5 visszacsapó szelep. 20 kézi tOzoltó készülék II .4 heti tartalékot tárolni. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. (kcaljh).a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22. .túlfolyóvezeték (9O. 6 mér6cs6.pontjai. A 6-22. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. 2 töltoakna. bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály. 14 lábszelep.az épület helyzetétc51.. 8 lecsapolócsonk. amely a tartály meg.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja . 2 töit6cs6. .2)Q kg/év. 3 töitocso. 8 levegoz6cs6. hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse.az olajszálHtás körülményeitc51. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: . 3 töltöcsonk. túltöltésének meggátlására.5-szerese. 5 dóm. (6-1) resztmetszetének kb. 10 mérocso zárósapkája. vagy betonból készülnek. A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak. Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény. .homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére).túlfolyó-. 9 akna. Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. ideális tartály . 6 szívócso. ábra. A tartály alatt olajfelfogó gödröt van. 12 robbanásvédo szerkezet. ill. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani. 16 felso szellozo. 18 folyadékszint-mutató. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak. ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség. leveg/l2ÖCs6. Az. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni. ill. 17 beton (talajszint). célszerubb 3. 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. Ióld alatt. ill.18-0. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O. közbensc5 tartályok.. . 14acélajtó. Az.. 19 földeIt lemez és vezeték. aj és hj ábra épületen kívül.KAZÁNOK 149 Olajtárolók.

kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel. Erre a célra háromszoros aszfaltréteg. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. 12 olajég6. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. Betonból készült. 8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. 6 elzárószelep. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. Ez olyan magas legyen. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. 4 szívóvczeték. mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson. 13 kéziszívattyú. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. 15 földel6elem. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. ábra. szivárgásmentes zárásának. 3 túJfolyóvezeték. ANYAGAI is. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. 7 hIlhatásra záró szelep. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni. 5 visszacsapó szelep. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. 16 földel6vezeték II . Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. 2légzovezeték. és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. 10 föld alatti tartály. 14 kazán. lefejt6akna. 1J to 6-23. és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz.

3 Olajégok. Il szivattyú. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba. 3 viz . A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23. 4 begyújtóolaj napi tartály.. . A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -. Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. 13 homéro. 3 túlfolyótartáJy. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. 6-25.. 18 rugós biztosítószelep. . . A 6-24. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be.. - 219~/ 6-24.. mind az olaj károsan túlmelegedhet. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt. 14 feszméro. amelybol kb.porlasztásos égok (levego és goz). 19 súlyterhelésú biztositószelep. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso. ábrán látható. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. ábra. I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••.. kevésbé volt kormos a láng. 2 égo. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni. hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el. 15 lángbiztosító. ábra). kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. 12 szúro. 5 flitoolaj napi tartály. 17 folyadékszint-mutató.. az olaj jobban keveredett a levegovel. napi tartályt. 8 szelep.. egy napi. 6 begyújtóolaj-tároló tartály. ábra. 10 csap. 16 hohatásra záró szelep.. s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre. 7 futoolaj-tároló. foleg házak futéséhez (6-25.. és a tál is kevésbé kokszosodott..forgóserleges égok. Így. 2 olaj. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. 9 tolózár.elpárologtató és elgázositó égok.nyomásporlasztásos égok.. Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: .

2 úszó. 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28.porlasztónyílást. 5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra. 7 olaj. A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok. amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. ábra. A porlasztást az a nyomás idézi elo.elomelegítjük. A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be.. A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. ábra. szerelési elonye van. tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. ami az égési folyamat romlását idézi elo. ábra). 2 olaj be. de nem párologtató vagy gázosító elven. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. 5 visszaálUtó gomb. 2 . ábra. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. 3 olaj. 3 biztonsági úszó. 8 adagoló. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá. 4 rugó. ábra) . Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. és egyébként is számos szerkezeti. ANYAGAI 8 6-26. 7 égIlkamra . adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29. 9 levea6 .különösen nagyobb egységek esetén . és ezt a levegot .J 6-27. Elgázosít6 égo 1 porlasztó. 6 mágnesszelep. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli. ábra).152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Hátránya. 2 levea6. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor. Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók. mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. 4 levea6. 3 olaj vissza. Az elpárologtató égoket (6-26. A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába. Ott spirálmozgást végez.

6 örvénykamra . Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. Az öivénykamrába lépo d) . Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. 4%-át teszi ki. cseppnagyság-növekedést) idézi elo. tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. 3 fúvókanyflú. és ez hátrány. Levego. ábra. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. ábra. Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32.vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók. ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. ábra. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. . A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. 2 állitható dugattyú r-- 6-31.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra .. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. arányosan csökken az áramlási sebesség is. ábra. ábra. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút. Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. A 6-31. hogy tömör. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. 2 beáramló olaj. ábra. fényes. hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. A gozporlasztás elonye. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra].

Nyomásszabályows égo 1 szdr6. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti. Legelterjedtebb formája az emulziós égo.5 at) túlnyomású levego adja. üzemük kényesebb. 4 bar (3 . ábra. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. 2 3 . 4 adagolószivattyú. 0.. Az adagolószivattyú biztosítja. 0.. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6. vagy ha a láng kialszik stb.•. Az égo egyéb részei. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak. 7 gyújt6clcktródok. 3/*" 6-33... de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ. Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye. oxidáló hatások jelentkeznek. A 6-35. 6 fúvóka. az adagolószabályozo és az elomelegíto. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét.. Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják.": •. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34.5 bar 0. azt keni is. ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5.. 8 gyújtótranszformátor --1/. 7 lapátsor. 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek. a ventillátor.3. 8 fúvóka. 4 ventillátor. légkompresszort. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre. 5 levcg6komprcsszor. ezek az égok drágábbak. 10%-a. 4 at) nyomású g6z 6-34. Gozporlasztásos égo 11. zajosabbak. Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem. 3 olajnyomás-szabályozó. ábra. mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. a folyadékszuro. a motor. 5lapátsor. a gyújtás ugyanaz. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol. ábra. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. a levegoszállítás.5 at) nyomású olaj. 3 nyomásszabályozó. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. 2 szivattyÚ. ábra). 6 leválasztó. adagolószivattyút egy öntvénybe építik. ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32. Ezért kis teljesítményre is kitunok. a szivattyú.3.5 bar (0. 2 olajszivattyÚ. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni. ábrán összetett kazánégo látható. Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki. mint nyomásporlasztás esetén.. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva. A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja. Az olajszivattyút. az olaj mino- 1 ..

6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. Forg6serleges égo 1 olaj. 10 levegoszabályozó mágnesszelep. a tuztér kialakítása. ill. amely a megadott határok között jól szabályozható. 3 levego-viz hocserélo. jellemzoit. a hazai gázféleségeket. Néhány megoldás: . 9 e1omelegito. Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám. fejezet tárgyalja. 4 olainyomás-szabályozó. 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar.4. sóolvadék. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok. Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit.3. ábra). 12 ventiUátor. a hozzá tartozó segédberendezések költsége.1.KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35. ábra. 3 olajszivattyú. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. Ilyen 6-36. 6. Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. szerelvényezést a 30.1. az automatizálási igény. 7 minimális olajbeállító. ill. 5 h6tároló anyag (magnezit. a gázszálIítást.3. 2 szúro. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú. az égo üzemeltetési költségei. 4 ventillátor. a .turheto zajhatás. a meglevo segédenergia. a helyi adottságok. 13 forgó serleg. 8 gyorszáró mágnesszelep. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. 6 h6szilletelés . öntöttvas) levegot melegit fel. ábra. sége. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani. 6. a láng alakja (mérete). Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat.a hotároló anyag (magnezit. az égo. a várható karbantartás költségei. öntöttvas). és 6-37. a szabályozási igény. 2 szivattyú.

ábra). 6 hoszigetelés. 7 hosziiOtoIés 9 6-39. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38. 6 flítopatronok helye. 5 sóolvadék-tartály.156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. 2 g6z-v1z hocsorélo. 6 flít6patronok holyo. és 6-39. 7 atmoszféra. 2 központi flítési csohálózat. 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 1 7 2 '7 J 6-37. Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. 6-42. ábra. 2 szivattyú. Felmerülhet az a gondolat is. 9 hoszigetelés 6-38.a hotároló anyag (magnezit. a jósági sorrendet a 6-10. 5 sóolvadék-tartály. 4 vlz-viaszatápláló Cso. 3 hoszigetelés . 3 kondenzálótér. táblázat tartalmazza. 6-40. Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44.a hotároló anyag vizet melegit fel. hogy fiitsünk közvetlenül olajjal. 5 hotároló anyag (magnezit. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. sóolvadék. 3 kondenzálótér. öntöttvas). Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály. ábra. 2 g6z-v1z hllcserél6. ill. ábra. öntöttvas) vizet gozölögtet el.a vizet 150 OC-rafiitjük. 4 vizvlsszatápláló cso. táblázat. 8 nyomástartó edény . Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. ANYAGAI 7 . ábra). ábra). ábra). 8 nyomástartó edény. Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. 7 atmoszféra. A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40. . 4 vontillátor... és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. ábra. 6-41.

43 2.027 0. m. 4 futllpatronok helye.152 35.tott tér4. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175. I - 5 6-42.67H6te1jes1t. 3 hiltároló anyalI (maanezit.6 I 2. Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán. öntöttvas).95 0. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni.0vii· 35. 26.2mény.0 5010 lamos 5.tett 0. 2 viz-vlz h&aeréli5. 5 hoszigetelés. közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41.44 3.0125 11.80.0 111. A villamos futésu kazán muködése a 6-45.6 0. 5 tágulási tartály 6 6-9.35 3. öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat. 4 hoszigetelés. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak.15 3.96teljesít0.12 50 0. ábra.KAZÁNOK 6-10.I BeépI- I I fog~t.511. ábra. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály .0192 0.8mény teljealt.3 0.0mtér0. .0 villa10 58 Víz 17.027 0.068 11.0 1 -.36 Víz II 35. táblázat.6 ·10-'175.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35. 3 sóolvadék-tartályok. 2 viz-víz h&aeréICl.0205 kcal/h 0. 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb.098 Levegomos mény. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit. 0. ill. ábrán látható. táblázat.

A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be.5. olaj. Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály.1. 8 salaktároló edények. ábra. 4 heáram1ó levego. 6 hoérzékelo . 5 ftitési eloremeno vezeték. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából. 4 bötároló anyag. 6-47. 6 kapcsolótábla. 5 tágulási tartály 6. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. 13 szivattyúk. ábra. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. 7 koncfenzgytijto csonk. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. gyujto. 2 kémény.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 4 hoszigetelés. 4 hosziaetelés. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba.. 2 olai-vlz hocserélo. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. gy\1jtó . ábra. Amikor megindul a hoelvétel (a futés).. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. miközben a 4 hotároló anyag kb. ábra. 5 kiáramló leveg6. 8 mágnesszelep. 3 e!gozölögtetokamrák. 7 tüzeloanyag ledobónyílása. Üzem közben.és gáztüzelésre. 3 beáramló levego. kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 . Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített. Ameddig nincs futési idény. 600 oC-ra felmelegszik. a mágnesszelep ismét lezár. és 6-48. s a hoátadás megszunik. Amint a futovíz eléri a beállított. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. 10 kezelojárda. 6-43. 3 olaj. 9 salakledobó és felvonó. 2 víz-víz hocserélo. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. 3 forró víz (1SO OC). szivattyúk helyisége. 5 hengeres viztartály . ábra. 3 tisztítónyílás. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. 2 kémény. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. 14 osztó. 1 f 7 6-45. és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. II kapcsolótábla. 12 osztó. 4 kiáramló levego. amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb. 5 v1ztelenltoakna. ANYAGAI ó 6-46. 90 OC-ot).. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47. ábra. 2 hc5tároló kazán.

.. KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F..D7?.2_}.W~~ 1- •.0 2.6 -...2 0... r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •." 2 A I A 8 \ .ÖU:/.5 .0 ~ 4.~II II I ~ 1 II 1 1 5. r!i(UD7_~7_M~ J. ~91 5.

itók. 4 kéménytisztltó nyitás. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48. szivattyúk he1yisége. 3 kémény. II kapcsolótábla. 14olajszivattyúk. 15 osztók. 5 beáramló levego. 13 szivattyúk. gyÖjtok.16 vészkijárat 6. 12 osztók. Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket. 10 napi olajtartály. ay6. 8 'Vizte1enltóakna. . ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: . 9 olajtartály. héSmérséklete) nem megfelelok.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása. 6 kiáramló levego.2. ábra. 7 meIegviz-termelo berendezés. 2 olajélÓ.a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától. -:.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.

ra).hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. goz-goz. Általában öntöttvasból készül. Az elofej. de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk. elofej csatlakozócsonkokkal. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. forróvíz-goz hocseréloket. így a futött közeg cso- . . ábra. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz. táblázat tartalmazza L c -H c 1 . A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre. peremes acé1köpenybl5l. A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk. 6-ll. amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak. A futofelület készülhet acél. "'H 6-49. ill.vagy vörösréz csobol. forróvíz-melegvíz.. ábra. henger alakú. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. áb- 3 c 1:. táblázat tartalmazza [ 6-SO. oldható csavarkötéssel. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték. ezért belül osztott teru. ill. építoelemes hocserélo (6-50. gyujtésére használatos. A méreteket a 6-14. ún. ábra. a közegnek a fut6csövek közötti elosztására.HOCSERÉLOK 161 . Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik.. ebben elhelyezett U alakú. táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. A méreteket a 6-ll. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén. Az elobbi vízszintes elhelyezésu. belso csobattéria.

ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo. táblázat szerint. oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított. k h5átbocsátási tényez{) a 6-12. I 2SO . 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. 1: co. ANYAGAI .r mm Csatlakozásak >.• III3700 -ó~ . A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. A készülék tisztítása nehézkes. A a fut5felület a 6-Il. ml.81 bar (l0 att) túlnyomás. U alakú flitOOiéioyalábos. táblázat. elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1.162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.k F6tötl víz homérséklete. ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 . dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52.• mt&:sOOyalábos. táblázat. a 6-49. táblázat szerint. ahol Q az átszármazta· tott h5áram. lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet. A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük..o . a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani. W (kcal/h). ábra értelmezése szerint. oC.12.j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú . kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható.11. ill. A hIS- . A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei. W/m2K (kcal! mIh oc). :. 6-13... ill. ábrán) ~ til ..

.0 36.2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ . és 60S1. 851000 410 2000 280 2000 142 537 1..1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27. ellenáramú hkserélo mérete.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 .-----I 6-14.. U alakú flltks&lyaIábos.• :.5 1. .!Száma.82 8.---.. építoelemes.6 192500 27. táblázat.HOCSERÉLOK 6-13. táblázat.~U~1 d f ---.3 ~~.12 . 108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2.94 .0 121 2500 25.t!.6133 17X2..0 3. Hazai gyártmányú. I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai .<0 felület. 11 212 265 nélkül....Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1. a 6oS0. FCitöcsövek M H .67 3. eUeánUn6 •••• -.-I I I 1 I I 8. ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80. ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek.lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete.6 '-. db e 400 320 1625 9 180FCito.. Hazai gyártmáDyú.

kcal/h 6-52. mindkét végén csofallallezárva.5 5 5.2. Méreteit és súlyát a 6-14.105 ri.5 O 1 1.5 4. táblázat tartalmazza 1 12 L. ábrát). A méreteket a 6-14. ábra. A hocserélo külso.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0.5 4 M 5 5t5 6 6.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A köpeny két végén. ábra és a 6-14. 17X 2. ábra. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v.6 mm méretff folytacél csöveket.3.4.5 3 3..5 7-102 1 Q. táblázat adja meg.5 2 2. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben.5 " 3 2 3 2 L 1 0. amelyek a ffftofelü1etet képezik. fejezetben foglaltak szerint számithatók. hengeres köpenye forrcso. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben . az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai. A csofalakba hegesztik az egyenes.5 6. 4. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50.2. ill. ANYAGAI átadási tényezlSk az 1. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1. táblázat. amely egyúttal csatlakoz6perem is. a 6-51.2. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51.m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. ábra. az 1.

o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges.kW 28. 1.8 0.1 1. A hocserélo 15.6 . 9 8 7 6 1. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben . ábra.6 3 2 0.9 0. 6-59.8 0.kW 15 17 18.2 1. Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok. lagyobb áramlási sebesség választható. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a. ábrák).m ".. 0.3 1 °0 0.HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható.3 1. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása.9 0.7 0. ábra.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~..6 5 4 3 2 as 0. forró vizre és telített goz futoközegre.m 9 8 7 6 5 4- 1.102 1.-105-0 a. kco/jh O 18-105 6-53.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben. kcol/h 6-54.7 0.102 10 L.61.5 0.5 1..1. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben. az áramlás zavarmentesebb.2 1t1 "'O 0.l.!!jvz 10.1. ill.4 "'3 v. amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg. lagyobb hoátadási tényezok érhetok el..0 0.8..3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a. "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21.mls L. goznyomás esetén (6-52.4 1 O O ==-v. ".2 0.m/s 1.1. különbözo homérsékletviszonyok.

0 3 2.90•C-~. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/..180 1-.5 1.L ~ 1.5 2 2.5 3 2 '2la4 v110. a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg.kW 28.' .2 1.I '-'_ . a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0.. 1.'I R=l..J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'.3 1..1 v. Q..90'C I I ilil".5 1 0.m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT ". ábra.0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0.-. ha a forró viz a csövekben.1 T.. I I ~.7 2 1. ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot.H~ ~ I 1 l' _'3J..5 1 O.166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.6 0..~oMo·tt[[[.l-I"I-P -tG.6v:m/s 1.5 1 1. l' - III t5' 1. kca/jh 50 4·10 6-56...ae a csoben .1 10 L.m's 1.pill T::iII 'Í.1BO..11..1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24.4 1.O .0 --1~.105 ° élikca/jh 6-55.90 IoC I 1-. a meleg viz a csövekben áramlik.l.5' l' 1..4 4.5 3 3..Y _ _ J.3 .2 0.3 0.90. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak. 0. NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé..0. liT -.5 4 1.m 4..1 O 0..1 3.5 ri.102 20 ill '-' ~ .·C ..5·10 16 .1/11 ° . a meleg viz a köpenyben áramlik.3 ~2 1. ábra._ II II'~ 1.5 4 kW 2 5 L.5 O ~a6 ~5 alt..5 2 2. 9 ~I III .5 49 ~8 0.5 3 3.:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-..I I 9 7. NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben.. ha a gozt a köpenybe vezetjük.

2 0..6 .5 0.5 2 1..7 0.-.2 o 5 L..1 1.5 O 0.3 1.- 10 11 Q. ~ "" 5 L.3 1.5 1..m --.5 0.8 0. ~ .I bor bar :.-)L 4..4 "" O.Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II . kca//h 6-57...2 1.ml$ ~4 --1'1.3... 1---'" .5 3 2.9 0..105 O Q.t. a csoben ..5 O O 0. ábra..h~1'.5 0.5 1..6 2 1.mls 1.. v" 8 i-.3 1 0.LU.QE.4 G.. ábra.8 3 2..5 0.7 0.0 0..6 v.Q'2~..9 0.5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1.211 2Qi~ -.. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J .OP9~'12.:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j...7 ~ '.kW 2 1.. 4 3.kW n u·w2 ~5v. Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 .+-..1 O 105 0.0 3...2 0. (6..1 1.. I "" 10 l. kcal/h 6-58.HOCSERÉLOK 167 a.11- 1 0.{.3 0.6 0..5 4 I r.. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V ". NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt.--' "" ~ hr 9 .m 1. v .5 -t0.1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.

.5 1. A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: .3. .168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.) A hohordozó közeg lehet meleg víz.sv.6 1 0. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós. . lapradiátorok.bordáscs6-ffitotestek.5 at. Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt.5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti. kW 14 15 16 17 18.kca//h o 16-105 6-59.élettartam (korrózióállóság).1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q. (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik.tisztithatóság. festés).m/s 1. kis anyagszükséglet.használat alatt). szállitás.2 1. ábra.elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület. 3 2.•. kis. A hoátadás részben konvekció. fejezetben található. forró víz. részben sugárzás útján megy végbe. csovázas radiátorok. -ár. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában.8 0. a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából). .a felszerelés (felerosítés) lehetosége. esztétikai megjelenés. sugárzó holeadókat. kis víztartalom) . javíthatÓság . csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek. a holeadó víztérfogata. kis hely· igény. héSmérséklete.4 1/3 .. 0.5 0. A sugárzó holeadók ismertetése a 10. .m 3.vagy nagynyomású goz. .1 1. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6.ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás. .a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából.hoigény (héSteljesítmény).6 1. . .döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél. Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok. nyomása.0 0.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en. sirna cséSfütéStestek.helyszfni munkaigényesség (szerelés.3 0. ill. szerelés. Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is.9 2 1.7 0.2 0. . konvektorok. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak.102 1. a héSleadógeometriai méretei és méretarányai. ANYAGAI 4 L.a hohordozó közeg fajtája. . . .

Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak. hátránya rövidebb élettartama. D elemszélesség 6-61. A méreteket a 6-15.és középületekben. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol.1. (A 6-60. ábrák adják meg.. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5. ".. temperöntvény közcsavarokkal. megengedett maximális túlnyomása általában 3.3.m).és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír. ábra. alacsonyabb ára.4 bar (40 v. táblázat. 6-70. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes.4 att). ábni). Helyszükségletük nem túl nagy. Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig.. . és 6-64. a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (".. 6-63.III. A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos. A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC. továbbá festése miatt elég sok.25 mm vastag acéllemezbol készül. hegesztéssei javítható.o. A radiátorokat a faltói 50 mm-re. A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. kis hotehetetlensége. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze. nem törik. 4 bar (30. A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba. ill.4 bar (40 v. Magas felületi Mmérséklet (pl. Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61. az igényhez illesztheto. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. 40 v. A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ".) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez. ElheD c c 6-60. tábláZat tartalmazza. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe. ábra tartalmazza. Melegvíz-futésre. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez.o. 0. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas.098 bar (0. 1. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz.HOLEADÓK 169 6. ábra. A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu. víztartalmuk kicsi. IV az oszlopok száma .. háromosz1opos stb. Tagos radiátor A kötéstávolság. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16. ill. táblázat. A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le. ábra. A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik. C elemhossz. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC.o.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66. gozfutés esetén azbesztgumi. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják. széles határok között választható.. ábra. Belemmagasság. tagos radiátorról. ill. Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik. A tagos radiátorok lényeges elonye. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62..

~v~. ábnín) II .00 1500 IJlOO 22t1Or2.285 2. I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~.lrW . amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0.25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: . tag ff· .•••.001-.t ff. I3.06 1. ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru..OOt-. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63. ~g~ m.5 -~J'500 4400 420(1 14001 .' 1-1.205 lirtartalma..27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1.32 2.5 .n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••.5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~.88 2.•••.6 15coo >BO. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1. a 6-61. ~'200 3.48 1. ábra.Q() 12:.• 't-.1 att) nyomású gozfutésu mdiátor. ltáblázat. 6-15. '00 '000~~5 2800 r .!-s.: 1000 IJ~~4 13. "5~.098 bar (0. ábra szeqÜélteti .57 0..•••• 6-62. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt. 20 oC helyiség-homérséklet esetén.332 1. kp 50I I II súJya. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt..170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással. ill 80 oC..72 3.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff.. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották.83 2. 500-/11. ábra.M ~Z 1f.18 4.78 0..•••. ábra). A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ.)' ~. akkor lábakra állithatók. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0. a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h. ••.42 0.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV.240 fíítofeliilete.480 1.345 0. szükség esetén belso falon.5 '000 7. Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72.5aGe 56001- 6.. amikor L1tköz= = 60 oC. Az elobbi megoldás elonyösebb. Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71.390.

~'.súlya. különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett. m' I 380 50III 1980 15050 5010.10 1. II. 0.IUI:UlU~l . A . a 6-6S. W/m2K (kcal/m2 h oc). mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.~m . L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség.7 esetben számtani középértékkel.n~~~~. m2.mm 1.38730SOSO fút6follilete.7 2.30 0. oC.303 1. táblázat tartalmaz.~1f. felso eloremeno. A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték. L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek.215 12.5 'l6I101-3 Z .. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ .dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége.7 esetben logaritmikus középértékkel .~t-5 I . L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség. ábra.2 I úrtartalma. ~~~ ~.djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni. A a radiátor ffitofelülete.~'~"'it. alsó visszatéro kötéssel].202 0.~~~ ~~~.8 Méretek. D I I I II I D 4 n 'n '3.540 0.601II 0.lhÁIII~U. III az oszlopok száma .80 .236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1. )kp I 25600 6. akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0.'~~~'~. ." u. Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18. ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül. 6-64. A méa 6-16.28 18.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe).HOLEADÓK 6-16. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor. V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73.340 0.5 ~._~~~~~ 6-65. ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo. D 6 "tIQ:lI ~5 . táblázat tartalmazza.~ff.}. ábra.'~.'.12 0.10 lUI B27.7 0. •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~. és 6-74~ ábra).0 10.9C. táblázat tartalma:zza. Néhány tájékoztató értéket a 6-17.~.~~~ ~~W~~~~~~~...n R •• . táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0.

ábra.5 S'OOl--' 1000 (1006) 7. --1-L. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara..#.3 8.i_to f4DD 15/J0 H 1. ábra.4 ~N~~~~~~.88 ml ~200 fOOO ~::If.5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.~ _~-I_.mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~. (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 .0 8.8 7.2 7.vA'" 4011 I}~ 200 I~I.3 (624) 6008.52001f~7 iSO/70 BOO Méretek.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1.7 8.8 7.172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.w~~~~~~~~..2 7.TlSZA· 300-. 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC . Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -.2 9. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68.11.5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .0 (624) 7.6 I 8.98.0 7.7 6.~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 .600 l.. ] O.00' 123".7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.5 .8 6.4 8.5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.lz laO!J8 bor ~r .fal).:~~ ·C :.1 6.7 9.0 7.9 9.-{s-·c--:2Ó--C . ANYAGAI 1.aoo 1-5.OOf_15 ff 6-66..3 8..~.L-L}2?§~~ 5t.1 10.73 GtU 22/ag m~ .9 9.5 a5 ~! .1 7.6 7.9 7.6 8...5 '000 -6 ilao .200 -.4 8.1 6. _ f1~~ ViZ ..5 8.6 500 (472) (777) -1 8.5 2200t-15 (O.9 8. táblázat.4 9.J2/ag 6.5 7. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.5-1. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17.8 8.~. 1000 0. '00 ~5 ".5 7. k 220 .~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1.

ábra.j.. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá..?. ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J.5-IóO/I 70gszóm 2 .33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén.jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják.0!18 }a.1t*köz )1.L..l.5 10 10..QIJ f )( /. f~ t. ábra...!<O./Ja..QO. 500-Ill..-o! \~ 'Iv. különbözo helyiség-homérsékletek mellett.<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott ..17'157G?7.. ..-.5 22 ..&.!. 7 ~ 8 .1" t..-!..~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.I.r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J. 3 4 .4-!-.:~t.&.1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2.S -If 9 9. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1. ábra."..r:~Jf'i lo~ r 28.. 111M _f". f!. (6-4) 1. 2140 500-Ill. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19.21 3000 J. Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69.+~12·C '" fOOO ./10 M " ~ff~ 16. .. ill.~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / . "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72.33 A LJtköz W (kcaljh).~/eg'(íz9/• ...5~f200 800 O..JL-J..5 6-71.098 bor -~ \~~6° bar (Q.j-l4-1-. belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon.. 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ .. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre..:'t..i-..fal)g!r CIC .5 :..4 ..ff t'JfAf..15 1'200 1800 11.... ábra.?Q.l-!-.•• •. 1516 6200 600.?/7??? 6-70. 33 o~z.IJO ..-!-..~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11.•••..t?u n .5 '600 3 '200 '800 2.{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.5 8. LJtköz A (~tk~z)I.-!.fA til UJ '" ./ ség: Q*=Q (.•. bilincsszáma a l .. táblázat adja 5 5 5 5 m(. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~.:' 1.5 / fl.5 O. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!. •.5Jf.l-.HOLEADÓK 173 ?~ k '1. S/JOO I.!.:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA ...

30 szama.815 1. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) .5 .040 0.040I 0.> 1<'. -<:: 12 -:§.050 I lll ••• 1.891 0..5 5 10 15 n.dt:öz oc I I v- 1.0001 I 1 -.908 0.836 I I 0.985 0.I 6-18.924 80 75 70 so 60 SS 65 0.940II 1.924 0. radiúfor/agok 6-73. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74. ábra..940 0.815 0.010 13 l.020 0.000 1.956 0. a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete.872 1. ANYAGAI e~0. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához.020 ~e0.dtkllz .836 0. db 30 n.792 1.000 95 90I 85 45 I 0.853 1. ábra. radióforfagok ~u---25 .891 1.11.970 0.5 l:: -le 11 6 5.956 0.010 11. táblázat.174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.770 0. db 5 5 10 15 20 25 5zama.853 0.060II 1.010 1.985 0. .

396 0.734 1. ablak alatt. Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához. ill..534 0.842 1. ábra.tltkllz 45 0. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül.684 1.080 0. ábra nyújt tájékoztatást. 6-79.• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ . 6-24. A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú.!:io '-.842 0..632 0.684 0.:ol :5.892 0. táblázat. A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében. e számértékeit a 6-75. d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete. A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását. Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával.785 0. Az alumíniumbronz..040 1.443 1.HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is.. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is.353 11.632 0.443 I 0.000 0. bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6. padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki. .734 0. táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19.684 0.632 ' 1. ill.210 0... a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest. A különbözo elhelyezések..~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 . ábrák szerinti elhelyezés. táblázatok tartalmazzák. ábra szemlélteti.946 0.170 0. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82.. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak.580 0.0001 II 0. az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni.040 0.946 0. burkolatok esetére a 6-20.580 I ./Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75.490 0.534 1. A táblázatok irodalmi adatok. jll. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását. A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81..785 0.260 0. a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80. ábra szemlélteti.170 0.490 1. A hazai gyártású "DV" és . Ennek hatását Lobajev szerint. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20. 15%kal csökkentik. faltói 50 mm távolságra.I II .!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése. ·C I I I ~.

ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0. I I 6-20. táblázat tartalmazza 6-21.04 lyezés IlL. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75.:i o.15 1. A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21.12 1. ábra.15 23 24 2S 26 L 27 6-19.~~91 ~1.97 ISO 1.13 220 1. Fútotestek burkolatai.~11.0 I ~.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78. Fútotestek burkolatai.9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1. táblázat. ábra..04 száma 1. ANYAGAI 12 l 6·76. Fútotestek burkolatai. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24. 'Futotestek burkolatai.. táblázat 21 22 6-77. táblázat. ábra.19 1. táblázat tartalmazza if áram. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23. táblázat tartalmazza . Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.~11.o.0 I 0.9. ábra.

.70 . Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78.81 ISO I 100 0.mm 100 0. ábra./ 200 1//.98 I750.94 0.l./.b-a.Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t.89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 . .75 I0. 450.~ 50 ~ 40 50 ·L...94 80 0. táblázat.677S SO..75 I 0.85 260 0.66D. táblázat.. 6-81. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D ./ 'l..••• - . Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24.0 1000 0.85 0. Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77. Jaa 6-23.mm 1100 a •• AA •• A a I 75 ..88 220 0./ /' ./ / ~ J90 70 80 1/ !.o/./ / .95 100 0.800.94 A 600 600 1000 00.89 I 0.HOLEADÓK 6-22. Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség.05 ~ I 100 150 .92 0.90 so 0./ / V/ ....4.95 1.97 50 0. q a radiátor 1 m' felületének holeadása .75 0.90 0. 100.93 40 0./..601.87 180 0.. táblázat.76 -- - Méretek.JiJ'--7. q.92 b+D I 0..97 60 LI L 0.. -6..0-Si••.89100045 a0.tkIJ'zl DC 6-80. 100 14Az épQletPI*zet káikönyve ..70 0.75 0.o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC.88 10 600 I 0.- I ~ 60 100 ../A . ábra. valamint felso-alsó bekötés csetén.L. ábra szerinti burkolatok esetén L.../ e 0.// V// h . ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a...97 0./I ri'" .95\ 0.75 0. ai!iO.

mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet. lengyel.32 3. jugoszláv.69 7. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó. Régebbi épületekben sokféle. ábrán) Súly.55 9.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I .69 0.51 1. táblázat.70 13. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja. mert csak felerosités és bekötés szükséges.35 5.29 4.47 4.47 2. mint a tagos radiátorok esetében. a helyszíni munkaráforditás is kisebb..16 12..15 9. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó.04 4.2. összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít.24 3. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük. Közös jellemzojük. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották.06 2. ábra.46 8. Csováza és futofelülete alu- 6.80 4.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. futofelületet 6-83.08 5.17 2.07 6. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové. tisztitásuk körülményesebb.40 3.46 1. lep 445 ! 1140 10.10 1. olasz) radiátor kerül felhasználásra. amelyek adatai katalógusokból vehetok.61 ! 11064\ I Urtartalom. ~ Q.94 6. Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll. 1 664\ I 564 lep Súly. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet.09 0. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség.95 Ta&szám I I~Súly.15 1. román.50I 10.83 6.20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2.71 2.mm 0. felületi kezelésre nincs szükség.18 5. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 . 200 250 300 6-82. 6 . növelo lemezek.51 291 0. A méreteket a 6-25. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1.3.97 1. a 6-83.05 3. ábra Alutherm radiátor.08 9.89 1. Alutherm radiátor. méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové. korábban gyártott radiátor található. kg/h 150---. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez.26 11.mm N. lep 1 584 7 5 1001 167 3. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro.55 2. Ma általában alumínium· ból készülnek. táblázat tartalmazza 6-25.35 3.51 3. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok.00 7. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik.58 3.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- .67 7.48 2. L. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti.33 10.

A méreteket a 6-28.HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 . oc I . 40 50 60 '""''Ii=O.. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot. táblázat.ábra. táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl.. ábra.. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26.~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85.-1"0 110 T ~100 .8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84..~ 90 .. Radal radiátor..

melegvíz. ábra.m) össznyomásig alkalmazható.098 bar (0. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88. 6 bar (60 v. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto. holeadását meleg vízre a 6-86. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v. táblázat. ill. ábra. a 6-28. Radal radiátor. ábra tünteti fel. táblázat tartalmazza. ábra szerint számítható. ill.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest. ábra tartalo mazza.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig. Méreteit és adatait a 6-89. ábra szerint változik. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. A1utberm radiátor holeadása 0. futofelülete aluminium lemezekból készül. Csováza acélból. ábra és 6-29. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI.o. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84. ábra adja meg.és fenéklemez levételéveI végezheto. a 6-25. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni. ANYAGAI blázat. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v.o.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet. Aluminium anyagú. Belso tisztítása a fedo.m) üzemnyomásig. Méreteit és adatait a 6-85. Méreteit és adatait a 6-83. táblázat. holeadását meleg vízre a 6-90. és 6-87.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül. holeadását a 6-26. táblázat. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik.o. . és 6-27. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. Thermotip radiátor.

5 001 5 '00 4. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje. I I ~ .V ~\.. N L lJ 6-89.5 '00 1.:. Thermotip radiátor. ábra./' RADAL-10002 . --..85 6-88. j.'/' ~ x Il. !/hlkW IXlOf-7 :600 1-6.•.5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87. /'000 .RADAL-600 ~ ~ -~.<. ft =0.p(J01-6 100[--5. táblázat tartalmazza . 34(1200 200 I / Ur ~ "/ ). ke. ábra./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/. ábra.. L~L ~17'. A méreteket a 6-29. 20 4 1. felso-als6 kötés.? O/70 )90/70 1..L 800•.65 fJ=O. x ••• / V .melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2. . Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. 1/1/.5 3 5 '00 2 'OOt2.----)/-1/ /It ~J DC oc...5 5 00 'O 3.HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc. ~J& .~ ~ \~I ~~ 1- E~ . Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86.5 5 . ábra.• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> .

98 3.32 3.9 3.1 6.9 7.4 2.0 T3.8 O.9 6.81 1.SO 0.48 1.66 2.17 1. táblázat.14 2.68 23. a 6-8S.04 6.75 9.3 7.66 28.51 22. ábrán) Súly.80 18. A. mm Súly.1 I 7.9 10.0 3840.86 5.S 6.4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.1 16.2 kp 14.2 13.0 6.40 0.29 mm 8.0 2.74 3.2 1060 1.84 3.3 22.96 3.33 4.04 4.7 7.3 1.6 37.5 4.3 12.9 9.92 21.8 I (A1jelölések értelmezését 1.2 1~.42 1.2 17.01 Súly.1 1l.15 4.0 24.60 34.6 34.1 2478.3 5479.4 7.19 1.30 12.5 6.1 4.5 14. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.46975 1372 275 47 1747 575 9125.3 17.8 6.91 14.5 15.1 4. kp I 0.22 7.81 1.9 12. Soo 1 300 jUrtarlalom. UrtartaIom.60 0.68 6.3 2.7I I 1l.45 8.95 5.32 3.3 0.13 27.9 1.0 13.75 2.58 8 1. ANYAGAI 6-28.6 5.03 1.4 2.5 II 12.2 I I .7 Nagyság 28.89 3.75 19.49 11.34 3.67 9.0 15.9 19.74 2.3 22.2 772 847 675 600 825 6225.5 5.0 5.0 1125 1522 425 1447 500 II1.4 4.54 1.45 4.84 18.72 3.18 1.6 1II 23.5 2.8 750 1.39 19. 697 4SO 397225 3228.52 7.70 0.47 17.0 24.2 10.00 1.02 3.0 22.0 26.20 38.38 3.4 3.14 4.67 1.17 1.02 2.31 3.84 0.-I I I .79 0.8 I I 2.4 2.7 IOSO 1297.0 15.32 4.35 16.1 5.6 9.94 20.1 9.8 6.1 25.08 6.3 5ISO 3.5 4. ábrán) 9.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.11.8 4.8 9.0 0.2 20.mm ll2 984 IS84 108.2 10.1 15.1 11.24 2.6 13.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4. I UrtartaIom.0 17. L - (A jelölések értelmezését 1.0 12.2 4.74 2.74 7.93 2.7 10.1 1 I 4112 162 6-29.99 2.54 7. mm I Súly.76 4.4.1 2.8 1.26 2.10 4.26 4.7 3.7 10.2 11.18 21.4 3.60 2.SO1.1 6.54 2.18 18.73 1. Radal radiátor méretei és adatai 2.51 5.07 2.2 20.5 13.24 2.76 4.5 2.5 13.21 30.32 4.89 3.35 5.32 36.27 24.3 1222.43 8.5 8.61 2.6 2.4 4.7 I4728. kp Súly.91 7.1 2.3 31.96 112.0 31.39 3000. táblázat.88 0.2 20.86 6.7 6.57 1.8 5.12 1000 I IU~om.59 0.10 5.25 2.2 375 300 1723.98 2.47 ll.03 15.89 14.70 6.97 20.86 1.1 15.2 1.9 3.4 9.55 2.04 5.92 4.58 2.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.1 33.0 15.60 3.6 2.1 16.Kötéstávolság.0 11.4IUrtartalom.95 1.8 13.53 1.2 900 112 12 7 2.62 17.3 3.56 3.a 6-89.8 Súly.37 2.6 8.17 3.30 25.93 4. kp .13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.70 0.60 3.60 20.

Méreteit és adatait a 6-30.05 06 07 . Szerkezeti kialakításuk igen különbözo. .o. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve. A 6-91."I:o:=~:..600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP. Beton lapCútötest.5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I. sima vagy profilozott futofelülettel.s()oldala 6-92. ill. 50 mm) és meglehetosen sima felületük. A méreteket a 6-30. A méreteket a 6-32. számitott holeadását a 6-31. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi. ElüJ.m)..a 63. b) flla6lepa boépitb l .t · ej '"* 400rO.5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91. a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik. táblázat tartalmazza aj e1öln6zet.500 TH~Rf1OTlP . Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny.(JO ·2 a) 1. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val.és kétsoros kivitelben. Készül egy. Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. ábra. maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v. táblázat tartalmazza aj vizszinta. ábra.2. fe1ü1nézcte.ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-. A ho nagy részét sugárzással adják le. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima. fe1ü1nézete Ol. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez.88 THCRHOTIP . bJ és .lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra.3. további elonyük igen lapos épitésük (25•. BIM lapfútötest. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill. pontot).3.. anyaguk öntöttvas vagy acél. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. nagy felületu holeadók. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. táblázat tartalmaZza. is.300 kcaljhPW 3.5 -=Jr-. táblázat.

>Futo1.46 1.04 15. A beton lapfutotest méreteit a 6-92.. . forróvÍz.32 23.11 3.7 felület. táblázat. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének. o ~ -cll .63 5.3 6. ~ 19.44 16.33 2.39.09 3.35 20.9 2.88 3. méretei és adatai.98 28. t:: •. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.3 4.0 10.0 5.53 18.6 2.9 7. EK 2.19 O.7 1.85 4.4 3.42 1.07 3..72 1.79 11..53 0.43 0..70 21.90 1.50 11.14 felület. mm 10.42 6.26 Súly.. 6-30.04 0.66 1.IIItart~lom. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek. .00 I ÚrÚrI 1.8 5. sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének.8 kp kp 8.69 1.9 16.6 1.8 17. mM Iapmtiítestek.6 1.9 2. ábra és a 6-32.95 1.69 0.94 1..74 4.92 0. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest. -Cll .6 21.0 13.\ol 2.> •.82 13. A jelölések értelmezését 1.1 3..! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 . ANYAGA! majolit mázzal.3 25.2 2. 1200 490 590 2.38 2. táblázat adja meg.65 10.58 2.60 20. másik oldala cementmázzal van bevonva.9 acll .16 5. ábrán E egysoros lapfíítotest.3 0. holeadását a 6-33.3 18. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest.74 14.8 3.32 2.6 1.>.2 15.84 5.97.84 2. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l.5 3.24 27. 20%-kal csökken.29 1..13 4. m' 1. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15.2 1.7 0.90 1.25 23.16o 400 0.05 1.60 2.3 16.48 24.07 1. táblázat.1 1.42 1. Futo31.2 8.::1 ~ • ::1 'N LO.47 7.4 7.88 4.06 9.8 3.és kisnyomású gozfutésre.8 3.61 14.1 4.'N T9.17oc.\ol I600 Méretek. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg.83 6.4 2.12 2.9 1.0 3.5 12. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.26 8.37 7.a 6-91..5 5.5 2.3 0.9 5.1 13.3 15.79 1.26 1.76 2.68 1.21 0. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re.69I tar1aJ0m.5 3.82 4. D kétsoros lapflltotest.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.54 14. flItofelülete.1 5. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.21 18.37 3.71 12. Alkalmas melegvíz-.6 2. flltofelülete.44I ItI I I I ]] . 2.

8 13.4 1. 880 . .51 tartalom.1 -<ll kp 17.03 41.7 17.7 5.68 3.84 3.87 2.15 24..72 21.5 5.1 5. D kétsoros lapflilÖtest.6 1.mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31.9 5.10 2.9 3.67 7.6 6.40 3.62 1.j .6 4.~ 26.16 39.21 16.9 36.2 16.56 6. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.77 12.24 5.94 6.54 1.23 42.21 10.61 1.8 1.44 32.36 5. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.6 7.g Súly.12 19. 11.94! 2.26 32.39 7.3 6.13 2.1 2.38 3.10 27.37 3.8 3.súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---.:l 4.66 15.51 8.81 4.04 28.80 6.47 4.5 14. Futo21.8 1.32 19.24I 1280 t.18 3..25 2.9 29.69 30. FÖlÖfclülcte.51 3. 185 I\II I I m' 560 . táblázat folytatása bIl .61 0.73 2. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.8 Tfelület. táblázat.2 31.45 2.54 26.5 2.i tart~lom. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI.71 34.36 3.3 7.92 22. 800 ~ 25. Futofelü!ete.09 6. 1200 790 kpII 1.6 ~ 3.3 1. :2 a bIl L9.- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .0 7.2 13.79 felület.83 4.4 22. •.93 t.6 8.05 2..48 11.79.95 .6 3.3 29.7 6.9 2.25 2.1600 Méretek.0 0.87 2.01 38.3 20.95 31.HOLEAOÓK 6-30.7 1.2 23..63 4.4 4.7 8.

táblázat folytatása E Típus EK D w ---. ANYAGAI 6-31.186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I .

31 0. 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.56 0.mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -.12 \ 2.68 2.84 1.I I 1470 Holeadás. a 6-92. táblázat.12 1.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.68 11.85 1.54 . Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0.90/70 °C-os melegvíz-fütés.84 1.mm i 1050 H. kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.HOLEADÓK 6-32.08 I 3.84 1. Beépités mm 700 értelmezését 1.1 att) gozflités.52 . . 1175 1058 Méretek. táblázat.24 I 2.12 .10 1. ill.68 2.40 1.098 bar (0.36 4. Ellenállás-tényezo 0. 0.26 1.---.12 3.56 0.26 i 8 11 13 3. Beton Iapfütótest höleadása.68 2. ábrán) 187 'H. .I H. Vízszíntes .rom oc I 704 0.80 1.68 \ 2.dt =80 oC I .24 I 140 168 2. kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo . 1.mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33.80 I 2:10 3. B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés.62* 1.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1.84 I Fútofelület.dt = 60 H.

ábra szemlélteti.1 2. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.179 13..0' 10.0 8. keskeny hely áll rendelkezésre. tartalom.2 12.5 12. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I.3. 3. csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület.3 I13.0. 2.8 I/fm Egyv.6 12. egy.6 13.vagy több soros elrendezésben.0 14.5 m hossznál 80%. ANYAGAI 6. a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik.8 11.6 11.1. Függo.3 11. II 2.8 3.4.152 0.Meleg vízBeépltés.és gozfutésre.0 10. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo..=80 oC TöbbI I 10. forróvíz. 0. 3. ábra.4 10.. táblázat tartalmazza. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk.Egyv. Csofutotestek 6.. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35.. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség.57 0.0 m hossznál 70%.. Sbna csofíítotestek Sima csobol. táblázat.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.17 12. 3. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re.2 ·14.6 1.0 12.7 Goz 12. !14.8 3.4.5 .7 2.06 0.0 13.5 10.9 9. több út.5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1. 1. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak.9 több Fajlagos kpJfm 14. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók.2 súly. 2. a tagos radiátoroknál. [A jelölések magyarázatát 1.3 10.0 14..2 kcal/m'hoC 14. táblázat. A szokásos kötési módokat a 6-93. 10.87 3.3 I dtköz=60°C leges 11.5 11. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.43 9.6 5.5 8.1 14.4 Vízszintes dtkö". táblázat.46 13.65 12. a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu.0 11. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák.105 I I .5 15. ahol a holeadók részére hosszú.00 13.5 12.17 13..0.0 11.0 12.18 0.0 m hossznál 90%.5 m hossznál 60%.188 2. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén .3 1.8 11.6 4. Sima csofutotestek méretei..3.0 Egy I 10. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja.199 12.098 bar (0. 2. 6-34. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák.8 11.8 12. Alkalmazhatók melegvíz-.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.5.133 I I m'Jfm 0.4 12.0 0.2 0.2S 6-93.2 9.33 9. 2.3 külso I 10.61 11.

soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok.vagy gozfutésre alkalmasak. amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. különösen olyan esetek- ben. Melegvíz-. ábra és a 6-38. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v. Bordáscso elemekbol. valamint folytacél bordáscsövet.-. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb. Támaszokkal. táblázat. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 . Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással. Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). Elonyükaz olcsóság.3. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI. ábra és a 6-37. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást. de nehézkesen tisztíthatók. táblázat.2. 6. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek. oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -.128 81 Helyiség-homérséklet. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94.HOLEADÓK 6-35. forróvÍz. táblázat tartalmazza.I -. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket.4. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek. A maximális üzem- l .

6 21.9 0.58 12.06 10.4I 0.32 6. táblázat.2 4.82 1.06 10.06 2.48 1.38 2500 1500 ISoo 2.5 22.90 4. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18. L.2 5.25 2.91 16.8 3.8 2.38 1.00 10.40 2.30 3.57 0.3 28.88 5.97 0.9 0.3 13.91 1.8 I (A jelölések értelmezését I.5 I 612-70típus.1 3.07 1.85 3.90 3.2 23. 0D=120mm I .54 1.14 16.4 5.9 0.51 20.2 1000 1500 500 2.3 ------33.68 24. 6-37.5 5.88I 12.9 28. ANYAGAI 6-36.0 16. ábrán) Cs6hossz.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.098 bar (0. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0.76 2.7 3.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.6 42.9 mm.9 6.42 2. a 6-94. ml/m I III I 31.7 4. kp/m Fútofelület'.00 35.4 5.20 3.8 18. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet.1 13.1 28.1 2.26 3. I 0d= 70X 2.3 17.8 8.3 I 0. táblázat.42 2.54 1.66 1.41II 14. módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v.43 1.2 7.8 Soo 2000 10.6 0.03 16. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek.6 7.78 3.1 2.12 6. mm Súly'.

9 bar (6 att) 120 OC_ig. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból. 4 db 0d ESoros 180SH-2.HOLEADÓK 191 60 L 6-94. 4. táblázat tartalmazza soros hegesztett.130 70 1/4* ". OC J 6-96.180 zamos PH-2.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza . és 6-98. ill.2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. ill. ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében. ábra. A méreteket a 6-37.5 bar (25 att) max. 1l PK-2. telített gozre a 6-97.= 2. ábra. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása. táblázat. PH párhuzamos hegesztett.9 bar (5 att) 300 OC-ig. Párhu". A 6-96.70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2.00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz. forró vÍZrea 6-96. 300 OC-ig. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1. a 6-9S. mm PK 6-95. ábra. ll. SK soros karimáS. ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-. különbözo bordaosztás mellett. melegvíz-. -3. ábra.. karimás kivitelnél 5. '"". forróvíz-futés esetén a bordaosztás. ábrán) Csoszálak száma: . táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ . 3. A méreteket a 6-38. 612 típusú spirálbordás acé!cso.

192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. a bordaosztás.3. felül áramlik ki a készülékbol.56-szorosa. A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0. ezért a konvektorok fajlagos . ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. 70 80 90 .83-szorosa. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98. ábra.5. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén). A lemezház felmelegedése nem jelentos..86-szorosa. a bordaosztás.51-szorosa. gozfutésnél 2. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez. 1. bordás· cso felülettel kialakított futotestek. háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2. az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni. mm holeadását 75..:J 100 110 120 130 LJt.. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége. 120 130 DC . Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni.95 . ábra. 6.L.U. gozfutésnéll. és a bordáscsó mentén felmelegedve. A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba.

30felület.7 25. Holeadó felületük hosszú élettartamú. A méreteket a 6-39. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40.60 5. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5.50 26.3 22. szerelésük gondos munkát igényel. 5 fokozatban. 8.00 38.0 42. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit.60 6. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni.és gozfutésre alkalmasak.40 34.422 16.80 18. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.50 30. táblázat értékeit a 6-42. M_~17.237. Melegvíz-. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes. 6-99. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez. jobb vagy baloldali csatlakozással.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet.50 5.30 8. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel. Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges.10 7.10 17. jel LISúly.098 bar (0.00 36. . a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható.4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50.00 26.30 29. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99.00 12. légoldalí csappantyúval . Két magassági méretsorban készül. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39. Elhelyezésük külso fal mentén.2 7.60 14.50 24. 0. kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto.lt' --r L --l - Sai 1. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel.. forróvíz.80__ 34. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41.8 46. Lemezházuk általában önhordó. ablak alatt célszeru.6 bar (20 att).0 40.60 55. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J.. a 6-99.6 11. csak bekötésükre van szükség.00 3 4.300.60 6. ábra.--Hossz. szálIításuk. táblázat.60 28. mm tipus holeadása kedvezobb. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes. M magasházas típus. táblázat tartalmazza.60 I 26.5 45.4 60. ábrán.5 mm-es bordaosztással.70 19.60 8. ábrán) m'9.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41. közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto.o. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu.752 21.I Hossz.00 3.75 32. táblázat adja meg.4021.90 I ~~ I --.11" _ IPUS L T· l~qo L .9 bar (6 att).0 23..-" ~ ~~ . így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové. T______ mm típus I 15.382 13.00 10.25 2. hegesztettcsatlakozás esetén 19. HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly.8 15. FK-69 T típusú konvektor.10 50. táblázat.6A 13.50 19. el.85 4. 0.HOLEADÓK 193 6-39. 1.

194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI 6-40. 24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 . táblázat. FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet.

.. 1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -..-. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I . I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I ..HOLEADÓK 6-41.1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet.. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ .098 bar (0. FK-69 típusú konvektor holeadása 0.--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' .1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 . táblázat. oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 .

196/ 0. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú.33011.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt.94 más más) 0. táblázat tartalmazza aj elölnézet.147 I 0. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1. jó hoelosztás a helyiségben.01.588 0. táblázatban találhatók.3.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. Hátrányai: tisztítása nehéz. 0.6.0981 0. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0. könynyu szerelés. táblázat tartalmazza. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró.42511. keskeny. kis hotehetetlenség.2941 0.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához.09411. forróvíz. fejezet tárgyalja.15Korrekciós I tényezli 0. A sugárzó futotesteket a 10.30 I 0.04711.0 FK-69 2.98 tipusú 13.1:-:1 ej 6-100.20 10. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _.7841 0. folyamatos építésu holeadó. Háza 0. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter. és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki. 5 mm-es osztással. olcsó. A méreteket és adatokat a 6-43. ábra.96 11. 1. Elonyei: kis helyszükséglet. Alkalmas melegvíz-. tuzben horganyozva. ábrán. hosszú. táblázat. Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44. ANYAGAt 0.40 0. ábrán) I .50 att 0.2361 1. b) metszet.2451 0. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100.10 bar0.370 6-42. de annál lényegesen alacsonyabb.18811.80 táblázat. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja.75 mm vastag acéllemez.141konvektor 1. méretei és adatai a 6-43.és gozfutésre. a 6-100.25 I11. Inkább közösségi épületekben használatos.8 mm méretu acél spirálborda.14 I Belso 18.07111. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll.490 I 0. Hazai gyártású szegélyfutotest.0 12.02311. L 6.89712.0000.60 I 0. Falra konzolokkal erosítik fel.

szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél.11 2.00 1.47 1. táblázat.5 5..64 NNy . Csovezetékek.81 1.24 1.0 2.94 3..96\ \ 1.56 I.18 2.o<l 2.46 1.5 0. 400 oC ÜNy=0. vörösréz.95 2.75 0.40 1. szerelvények 6. alumíniumés muanyag.55 0.-fo-Iy-a~--' --.07 !I I A futés0.74 1.4 21" 2._-----~---_.11 2.71 4.20 1.0 3. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----.forró víz.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével. 2. z-.03 1.25 0.97 1. GOzfutés.---~.86 1.91 0.88 6. gáz.06 3.12 2.94 I II 0.59II2.06 FutovÍz-hömérséklet.68 i I3.17 90/700.10 1. 6.OC-ig ~ga-' Iyadék.94 0.22 2. amelynek számértéke megegyezika 9. sárgaréz.00 3.26 2.0 140/120 1.94 5.0 1.93 1.()()J 25 1.34 6.1.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet.'.13 2.0 3.59 110/90 1.1. NH3.81 0. . Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés.13 1. I-G-o-z~.05 2.18 2. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl. surített levego.99 1.82 1.11 0.99 1.50 1. goz 120 -------.87 1.49II.28 0.15 2.63 1.60 1.17 LI!()()i 2.00 1.9 I 1. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik. táblázat.30 0.89 1.89 2.25 0._-----.04 170/150 1. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o .1 Víz.18 2.83 1.67 0.21 130/110 2.34 1. Lltköz=60 oc: 380 Wim.20 1.02 0..36 2.33 1.E fajtája c o.4.HOLEADÓK 6-44.43 1.55 1.04 1.39 1.1 2. Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos.12 1.0 2.45 1.11 2.14 0.15II0.04 1.98 0. semleges fo~1I-.1.- I I .8 NNy ÜNy=O.09 1.52 1.~~I ÜNy=NNy II dék.86 1.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2.90 1.09 1.08 0.69 1.63 0. kis.07 3. 300 OC-ig -300 .> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.92 1.2 1.71 0.78 1._~ .10\ 1. gáz stb.4.96 1.05 1.04 1. A meleg víz.79 0.51 1.22 0.28 2.29 1.98 1.33 1.08Goznyomás 4.87 1.36 1. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim.50 0.4. 6-45.és nagynyomású goz.19 1.92\0. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1.98 1.67 2.65 2.

20.80 4.410 0.69 13..3 77.30 3.normál .75 3.67 Súly.5 125 .30 4.27 9.3 2.87 5.10 6.1 57.28 6..0 24. 6-46.0 1. 41.8 5.33 5..23 4.78.1 12. .27 0.4.1 28.79 7.76 1389.87 2.6 18.7 35.9 3.27 7.8 88.331 0.7 2.10 97.0 1.0 7.888 falvastagságú iII 1. .8 2.592 4.5 25.38 5.3 11..0I 9.9 1. 85..01 46.0 1.kpjm I I I · .kpjm 0...07 8. . .364 1.6 101 2.8 10.34.3 0.7 62.8 98.198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.3 32.89 1504. normál 8..2 3.6. 2.9 0.00 2.58 6.4 2..691 0.5 2.93..96 2.mm ·AA .0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok.675 1..64 2.0 22..0I 10..6 18..78 45.395 0.3 2.4 12.56·.11 10.93 4. 1.0 2.77 3.0 36.0 4.542 0.6 8 1.1 16.453 2.5 1.6 0.35 4.4 17. 166.52 5.91 0.. táblázat.2 0.493 1. ANYAGAI I .6 3.8 2. cso A197 A cso 10.0 58.40 19.0 16.51 4.46 0.74 falvastagsága. Varrat nélküli acélcsövek méret.1 5.0 4.80 21.9 0.9 52.3 14.2 77.3 33.4 9.0 37.2 1.1 55. 64.7 13. mm 71.630 0.6 1.0 190 .0 8...37 2.3 58.38 1.0sólya.3III 1110.0 1724.és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.18 21.76.789 ! 73.6 4.23 3.1 1 71..2 12.0 2.98 8. · .4 30.0 39..7 85.29 6.6 65.53 2..08 68.1 26.740cso .986 2..3 59.9 · 88.2 2...33.. 51.

táblázat tartalmazza.3 6.2 0. NÁ coli I _ .2\ 48.3 2.23 3.5 115.0 8.0 9.1 II 12. Vékony Calú gázcsövek méret.0 21.8 89.325 21. s 199 számított súlya m.5 88.59 4.4 89.21 2.7 21.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max.7 18. I I tyúval menettel coli I mm mm max.0 2.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13.61 I 2.47 60.0 33.30 5.7 \ 138.0 8.02 1.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg.03 1.10 1.8 14.8 138.410 163.17 0.2 59.1 1l.7 5.24 8.93 4.858 mm számított falvas-19.769 1.5 I 0.CSOVEZETÉKEK.9 3.I mm 140. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal.8 Névleges I kp/mkarman. át• méro 720 mm.46 0.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.2 1.3 34. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.573 0..22 0.14 27. táblázat). Menetes végu acélcsövek (gázcsövek).0 140.8 3. lmin.97 3.7 75.9 17.51 88.4 I 2.12 5.2 42..23 76.065 5.84 4A3 6.3 2. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy). 1. táblázat. Az MSZ 120 vastag.0 11l3.8 14.51 I menettel 2.5 112. Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul. 6") átmérovel gyártják (6-47. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50. táblázat). üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45. az utóbbin spirálvarrat van.5 mm) gyárthatók.5 47.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza. táblázat.8 I 21.577 0.44 1.8 76.9 2.632 26.753 1.91 2.8 76. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .26 5. A normálfalú csöveket NÁ 6. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak.17 2.9 42.7 I 41. Spirálhegesztésu csövek méret. normál.7 1. tyúval 166.7 33.8 6-48.1 26. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21.9 34.407 116.773 1.3 1l.8 0. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak.1 súlya16.1 166. 12.7 13.4 nélkül 1100 mm lmin.41 I 0. 48. 3~ 17.56 .654 2.61 3.6 47. NormálCalú gázcsövek méret.3 42.0 100.7 75. Vastag Calú gázcsövek méret..51 13.1 6-49...87 4A7 6.8.84 I 3. SZERELVÉNYEK 6-47.9 ~ ~ ~ SA SA 0.9 3.45 1.9 59. mm mm mm max.2 42.8 3.4 21.. A nálunk gyártott max. tagsága.8 i 60.680 59.10 115.3 0. táblázat.650 max.0 16. táblázat).2 16.1l 1. 150 mm (1/4.90 10.65 3.61 1 16.90 2.64 ISO 6.5 34..17 7.0 2.87 2.5 1163. 6-48.0 1 Cso 4.02 10.4 17.81 I 4.2 9.0125 átméróje.3 21.852 1.1 100.4 21.747 1.2 42.10.46' 1. 8.090 tagsága. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46.0 17.5 3. mm menet külso 20 15 8 6 10 .2 47. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10.3 60.és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.2 3. 419 mm külso átmérovel. 4. . táblázat).5 2.58 2.9 2. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC. 4-12 m hosszúságban készülnek.és súlyadatait a 6-51.2SO 33.2 I ~ 0.. 113.6-49.9 27'3[1 48..63 I 27.0 26.0 2. Dl min.640 s és19.9 3.6 75.63102..6 14.3 I \10. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740).99 3.en~t nelkul és karman- külso átméroje.42 2.

48 0.55 7.52 2..271 0. 1.07 13.66 0.83 4.35 0. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze.493 0.02 0.51 9.321 0.84 3..33 14.912 4.222 0..691 1...50 24.469 4.83 8.52 27. .12 .28 1.80 3.I .715 0.296 17. sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium.2. foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák. .0437.13 0..13 0.37 0.122 0.592 0.47 5.166 .37 1..78 1.34 0..33 3.59 3.34 5.103 0.09 4.09 4.38 0.99 1.370 3. ·10.197 0.123 0. míg az ANYAGAI össze.97 1.105 0. .87 1.vörösréz és már több adataikathódítani.16 3. gNá- I Falvastagság.863 0.44 0.789 0.518 0.54 7.76 2.01 1. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .. . esztként.86 .28 12.083 0.78 40.2.888 ..4.73 3.27 .148 g.099 0.57 3....986 0.300 0.6~ 21.221 0. .04 I I I.01 0.11 5. Az alumínium most SZERKEZETEI.35 0.395 0.60 3..339 0. táblázatban gyártják.00 4.419 0.26 2..5 .179 0.280 22.68 1.379 1..764 0.4.142 0.&38 0. 11.56 16.8 ·.96 13.962 0.20 18.13 1..16 2.0685.117 0.03 19.66 0.0556.07 . táblázat.080 0.0. .46 20.48 2.173 0.06 0..82 0.142 10.345 0.260 0.21 1.162 0.63 1. .75 6.8. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.182 0..641 2.82 3.345 0.2.592 0.98 ·2.200 .50 0..0925.

4 26.6 I 101 I 26.7 51. táblázat.132 1.. mm Külso átméro.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1.646 2.8 23.262 2. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret.9191. Fal- 'lU Z 2.2 76.1 74. táblázat.I II I I I I I 4.066 1.422 1.332 3.071 1.485 3.0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.4 23.7 15.0 I 11.8 39.0 201 166 32.771 1.III .571 0.285c: 1.3 21. kpJm 9.244 3.132 3 4.3 71.0 44.>.5 1 30XlO 15X154.0 0.8 36.971 4.307 4.1 98.0 0. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8.0 Súly.365 1.és súly táblázata Falvastagság.5 1.653 1.0 I 12.390 1.306 0.7 6-52.778 2.459 2.és súly táblázata Súly.7 47. FaI- I m~~~t.762 4OX4O 3.8 17.076 4.5 1.085 2.1 86.5 33.3 155II 106.371 1.632 5.1 81.5 66. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.8 21.0 7.0 6.265 2.600 2.371 1.3 190 109 90.704 0. Spirálhegesztés6 csövek méret.6 43.861 30X30 1.6 77.0 95.7 39.5 53.971 3.7 62.0 10.0 82.4 0.1 71.882 2.8852.0 8..371 2.0 4.0 54.-.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .364 1.285 2 3.7 26. \ Keresztm=t.765 215 4.8 88.0 I 12.171 2.0 2.7 I 106 29.0I 18.0 61.065 2.367 3..CSOVEZETÉKEK.2 55.7 88.665. 2.233 0.171 3OX20 45X25 1. SZERELVÉNYEK 6-51.868 1.5 6.934 3.3 29.836 1.5 122I II I I 1 .718 0. mm 4.915ci.5 5.

713 0.00 1.060 0.136 0.339 0.984 1.0 I 5. dc ammónia.414 0.0 I 1. félkemény és kemény fokozatban.221 o •• ri 1.kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0.738 0.814 1.0 I 10.598 . Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot.959 2.882 0.119 0. ANYAGAI 6.611 0.121 2.5 I 2. 10.32 1.0 I 3.848 0. az MSZ 3714/I-et).. 2.450 1. 5.057 0.239 2.076 0.108 0.314 0.220 0.28 130 160 2.159 0.679 0. mm á~~~t '-0.066 1.4.069 0.032 0. táblázat tartalmazza. táblázat.43 1.909 2. 120 mm belso átmérovel gyártják.178 0.238 I 0.0 I 8.817 1.795 0.134 0..169 0. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .5-1 4 5 0.541 0.07 1.0 .445 4. I .161 0.729 0.441 0. 0.154 1..509 0.040 0.059 0.605 4.11 0.331 0.877 5.235 0.049 0.636 0.687 0.083 0.4...688 0.0 m hosszúságban.899 1.490 0.15 1.0 Súly.181 3. 150 mm áto 6-53. 160 mm belso átmérovel.034 0.579 3.723 2.0 m hosszúságban.560 0.060 1.950 0. kénsav stb.102 0. táblázat)..204 0. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1.5 I 4.257 2.464 0. Lúg és sóoldat megtámadja.2.261 0.553 0.023 0.475 0.337 0.477 0.110 0..388 0.015 0.1.645 0.753 0. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54.202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.814 0. 6. 1. lágy. de általában a korróziónak jól ellenáll. megtámadja.052 1.299 0.583 0.272 1.705 1.127 0.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0.214 2..0 I 6.246 0.626 0.975 1. Korróziónak jól ellenáll.229 0.143 1.301 6..000 0.891 0.757 3..559 0.574 7.363 0. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3.204 0.901 0.0 1_~5 __ 1 _ 3.323 I 3.390 0.210 0.271 .029 4. Gyártási tartománya 3.400 1..019 0.942 1. 6.025 0.263 0.5 .483 0. 0.1.0 .093 0.0 mm falvastagsággal.172 0.184 0.578 1. sósav.305 0..3. húzási technológiával készülnek (6-53.144 0.400 1.32 0.0 .042 0.484 I I 1.

12 ----2.-----.O_O-~_~-~~ =.0492 i 0.--.04 3.25 110 124 130 8.o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~.08 IO.101-.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O..28 --=--1 _0.0 2.82 ±0.97 11.- - 1.5 3.32 __ - 1.57.87 -----4.-- = I - .0769 0.12- --'.35 ±0.50 --.1~-.0370 0.0.67 17.89 I 5.36 - I 2.--O. SZERELVÉNYEK 6-54.0604 ±O.93 .---~----1.10 I 4.0 203 Kúlso átméro.84 1=--__ ---=- .----1-0.15 - 32 -3538 '. 0.0324 0.0402 0. I 0.105 _-=__ 0.08 ~ - 0.29_ 7.58 -=-- _ ~.0548-i-o:068-1--0.20 -. = 1_~:-O.75 i 5.03 1.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-.-i-.42 5.37 _=_1 5.34__ ~ 0.5 súly.32 4.0436 :_0..0156 0.36_1_ 1 - 0.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0.0541 0.24 6.45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.~27 .23 0.147 0.-.------.75 3.'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.53 2.23 __1.51 20.2.~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0.----------------- 3. Turés mm 0.2~_~~ I 0..62 2.78 ---..CSOVEZETÉKEK._=-~. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság.46 ~.0908 -0~131-<>'0\.- ---l~:~ .23 -".=_-_-=-.0751 0.92 5.3-74.0 1.:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0.194---0:250.-.-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.68 9.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0.03 2.0349 I ±0..94 ---- .2-7 .9.25 0.-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=.--._ .48 5.46 2.88 13.-95.68 3. -1 685 ~ -ISO-'- -.-----.68 3.119 0.98 3.13 8.O1 -'.:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=. táblázat.37 4. mm (túrésIO%) 1.=--. kpjm 2.0472 0.~I~~.19 3.056 1· -.64 6.13 2._:~~ - Tl.1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.~.40 14.59_ 4.0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.50 0.0611 0.45--=---=-----.BO -4-.50 - = .28 1.216 0.110 ----- 0.11 - 2.26 ±0.20 0.15 6.32 1.76 6..14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.__ I'~.87 1.0192 .

• P" P•• P. Hátrányuk a csekély szilárdság.4. mm I 6-56. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is.6 6.36. + 5. 12..0 6. Lágy PVC csövek anyagára.. 2.3 3.4.3 5.4 23.3 1.3 1.2.7 2. szagra.0 2. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés.. 2. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag. Az MSZ 7566 a lágy. méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak. mm -nehéz 4. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság. 6. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2. könnyu. 100 mm belso átmérovel. sa} tolás és ragasztás.1. táblázat. táblázatban.6 1.2.0 m hosszúság.. 3 m hosszú darabokban gyártják.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET.6I I I -I -I 2.. csofalbevonat használatos. a 6-55.8 3.•. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55. Külsomm átméro.. ill.0 2. A polietilén csövek minoségi követelményeit.•. Hazánkban még nem gyártják. ANYAGAT méro. + 40 oC homérséklethatárok között használható. ízre nem érzékeny. . 0. és 6-58. táblázat. táblázat).5 2.4. táblázat).7 6..8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság.03.0 . Méreteit az MSZ 13580 rögzíti. Savnak. méreteit szintén szabvány rögzíti. Nem ég.0 2..0. 6-57.. forrasztás. a nem oldható lehet hegesztés. értelmezését J. Korrózióállósága fol~g vízzel. a hoés ütésérzékenység.06. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso.. Kemény PVC csövek mérettáblázata 3..3 4.3 2.45. zánkban (6-55. de nem rugalmas. 5. 6.5 6.6 3. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2.0Kék--~------"-------. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro. táblázat. könnyen meg· munkálható.0 4.0 2. táblázat). sima és jól tisztán tartható csövek.0 2.7 I Falvastagság.. 5 mm falvastagság és 1.1 P.0 2.2 középnehéz I -------2.9 Üzem- 6-58.0 7. 10.7 3.. Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze.3 2. gozzel szemben jó. táblázat... az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57. hidrofób. lúgnak jól ellenálló. 160 mm átmérovel (6-56. 5..02.. 15 mm falvastagsággal.0 2.6 2.0 Pl ----10.7 3.

ábra).4. b) ábra]. ábra. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák. Az ellenanya tömören zár. ej nyakas menetes karima 6-105.2. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. 2 cso. Menetes kötések cso. 2995 stb. 3 . SZERELVÉNYEK 205 6. 2994 szerint 01dandó meg. A laza karima elonye a könnyu illesztés. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104. 6. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 . kovácsolt acél.1. s a két karimával a csovégeket összehúzatják. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102.) vagy fix karimák családjából a 6-102. ábra.2. ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. b) ábra].. b) ábra]. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja. ábra. 6" átmérovel készülnek.. 5 csavarkötés. 31azakarima 6-101. 2 aj b) 6-102. ábra. bJ kötés hosszmenettel: 1. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103. ej 1 CSO. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása. bJ menetes merev karima. A mereven rögzített karimák (MSZ 2911.2. Szukítókarmantyú aj 6-103. ill. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. ábra. Gyártható tem- I . 3 menetes gyuru. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové. a hegesztheto toldatos karima [6-103. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104. 2 karima. c) ábra] alkalmazható.2 peremes aj b) 6-104. 3 karmantyú. 2lazakarima. Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú. Szukítokarmantyúk (6-105. Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. csonk.CSOVEZETÉKEK. Csokötés lazakarimával 1. A karimák anyaga acélöntvény.2 peremes CSOVég. 4lazakarima. 2944. 6 tömltés. 3.4. 3 karmantyú. a) ábra]. b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. esetleg ötvözött acél. Az elozo kötési módtól abban különbözik. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják.

ábra. Menetes kötések a) közcsavar. J anyás csavar: -# hollandi anya. a) és b) ábra szerinti kialakitás. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107. e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. -# 6-108. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. 5 tömltés aj bj 6. 2 T darab 2 / C) 6-109.206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Idomdarabokkal. csobol (MSZ 6030). c) ábra] vagy védotokos [6-109. ill. 2 hollandi anya. b) ábra]. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. hollandival készülnek.4. b) hollandi kötés: 1 cso. ábra). 3 anyás csavar. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109. d) ábra] megoldás jöhet szóba. fves hoJlandi 1 Iv. ill. ábra. ill. hol/andi kötés is [6-106. peröntvényként (MSZ 6020). A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025). szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107.2. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . ábra.3. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. 2. és 6-108. A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. b) he8esztett cs6kölés V varratta1. ábra. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. ANYAGAI 6-106.

ábra.. ú'~~ >'. a tömítés felfekvésétol és szorításától függ. I/..l~ '/.~."/ f-. kemény tömítések az alumínium. papír.h. Épületen belüli megfogások. 250 225 200 '" - 6. A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:. ú' .-/". Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek. e I ' ///. A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme.If ___ -.'/ /i/~~A //~~.. ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -.-ú'o ~/-' (O~. szigeteléssei védve. t ~'--I- ! • '_ I I ".'-~("": ~ú'~'~~ 1.Y M~f7II / /V . ill. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~. A lágy tömítés anyaga..k. 6.J :"~" ~~~<'h: / _ ~ .~ 100 . huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos. "- ' '/ . Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni.::-"1 I "<.'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 .y ~V '/ O .~.. nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki.. A felerosítések számának megválasztásához a 6-59.1 ' ~5:/ /. azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683).. táblázat adatai adnak tájékoztatást. Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk. nyomása. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó. fel kell erosíteni.y ~" c\". pont tárgyalja.' . a csoanyag fajtája. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül.. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak.. Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani. szigetelés nélkül. Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban.___ V :--. forrasztással köthetjük össze.4. < I ~~ ~~/- -:><2- I /" .$>.i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h.. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol.SZige. szövetbetétes gumi (MSZ 2974). réz stb. bor.§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak. .SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei. rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110..V.. Acsovezetéket a falra.'" Q. gu~ mi (MSZ II 023..3. 'ell csó górI'P. /. Az épületgépészeti gyakorlatban papír. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg. A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender). . Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . gumi.... vagy csupaszon.és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni.4.•• e.CSOVEZETÉKEK. Ezt a problémakört a 11."~'i.5 :~ .0"\) ! I ~/ / J v1 1/. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt.4. Csoöálózat kialakítása A futo-. bor.~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén.. ./~ ~~ l' . Ritkábban külso térben. ólom stb. MSZ II 082).-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110. valamint mugyanta ragasztó kat is." .~ 2. ábra. mennyezetre stb. Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni. azbeszt.3.• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:.

6 kp/m T------.36.8 4..3tám·. .6 5. 3.67.112.59.96 3. Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI.8 226.5 2.7 1.70 6.85.//// töltött v.8 6.0. / m V/zzel 55 137358.16 4.5 4.2 30(vezetékek 9.7 2.5 Szigeteléa. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet. táblázat. hossza.5 6 101.+.9 v.7 4.2 7.07.7bJ9.48 14. mm ""'/.1 2.8 17.9 1984.4 12.208 -H I--hossza.9 11. 11955 19560 33376. / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.77 2...8 11.0)'//: 3.81 5.5 2.1 25.09.2 3.9 5.15 5.3 4.4 6.~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi .sólya.88.0 idomacél talp.4 34.7O 1. 1.4 26360 83SO4. 225.49 3.25 2.5 SO °Cig 'h/'.91 12..3 2.13 2 7. x-.06.3 8. I1. 9. töltött 158. 2. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'".7 vezetékek~ 16698 0..8 1 8.6 ábrán láthatók.9 10.311.8. "~.33 51. Cs6vezetékek . .2 7 7.31 3.1 0 4230vastapáp.4 15855 45. 31.2 94. ábra.13.2525.4 5.//////// 40 I .2 9.0 41.7 I 1+2.8 12.3 5.55.1 2.28 9.2 8.1 5.7 17.5 55.4 25.~\J}6.7tám-6.7 104S4..1 3. "...66206.8 ej3.3 8.6 12.3 SO27.1.2 a6lya.8 3.5 3. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.6.9 3.8 sólya.2.: . kengyel.6 2.6 vezetékek 15. Ib) kivánatos.90 68.5.13 kp/m 130. :B j l' I ..99.8 d}6.29 64.8 m Gáz-.a) /////'//// . 3.1 sólya.//g6zvezetékekleveg6.

4 I 6-113.9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1.3 7. ábra.9 2.2 8.4.1 2. 4 I I 3.1 4. ezért célszeru vályuba.7 7.0 I I 3.1' 13. vastagmm I --- 1. ábra.1 2.a. kp/m sága.2 16.9 2.9 3. I súlya.3 6.9 7.1 8.1 4. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.0 7.7 7.4 11.6 2. horonyba fektetni.3 7.9 2.4 2. ábrán láthatók. Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":. kP/m. meleg vizet.6 2.4 2.9 --8-'1-11 8.1 2.4 2.v. vastagmm támho:za. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre. Ennek következtében a hálózat hossza is változik.1 5. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto.6 9.0 5.2 2. I súlya.4 2. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni. sága. ábra).4 6.9 4. I súlya.7 3.1 8.5 5.9 2.CSOVEZETÉKEK.8 6.6 6. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz.7 6.2 17.8 4.7 3. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel.1 7. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be.0 13.3 7.4 -_ 10.2 6.6 13. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114.5 8.2 5.6 6.5.8 3. ill. Csovezeték hötágulása A vizet. gozt stb. üzemvitel függvényében gyakran változik.1 12.1 4. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés .6 5.a.5 3.2 7.8 11.3 6.5 10.2 11.0 4. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- .8 5.5 4. I súlya. 1---------- támho":.8 5.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -. támasztás konzolra 6.\ 199 267 I 9.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából.6 6.1 4. kp/m támho:za. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.5 9. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114. kp/m I .7 9•.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1.0 4.4 5.6 8.0 5.4 5.4 8.7 5.8 18 22 29 37 48 I I I 1.8 23.4 I I 3.0 10.

közömbösítheto. technológiai kérdéseit.3. táblázat tartalmazza. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása. vörösréz csore 4. hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható. ill. Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6. ill. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61.56 1.3.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3.7.4. nl. értéke acélcsore 1.8314. 6. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök.6. a csorendszer üzemét biztosítják. oc. és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg. táblázat. C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba.8 /2. vörösréz csore 1. megválasztását a 11. zattal szemben általában támasztunk. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. pont tárgyalja. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel. táblázat.45 5. ANYAGAI egyenlítoket. 10-9. A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap.67· 10-5. táblázatban 6ri 6-61. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60.4.26 . Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei.31 3. méretezését a 6-10. 6. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten. tolózár. ex állandó.4. Felhívjuk azonban a figyelmet arra. amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják. szabályozzák.és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély . a hoszigetelés módját. 10-5. szelep és csappantyú. amelyeket a csoháló-. értéke acélcsore 5.1. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60.210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.7. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás.03 . b állandó. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait.17 1. fejezet tartalmazza . m. Elzárószerelvények H6mérséklet. ill. 10-9.1181 .

ábrán látható.ábra). Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság.megfelelo kivitel esetén . A csapok anyagát. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115.. MSZ 48 477) beszélünk.. A szelep- 1 3 --. Muködtetésük szerint kézi. Egyenes szelepet a 6-118.bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható. kevés karbantartási igény. A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120.ábra. Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni. ábra). de eloállítanak hegesztett házzal is. A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért. b)ábra](MSZ 12130). nyomáshatárait az MSZ 4563.. kis ellenállás. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés.CSOVEZETÉKEK. 2 forgó. A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. távhajtású szelepeket ismerünk. tölto-üríto csap (6-117. A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. tömör zárás. A legegyszerubb záróelem a csap. ábra). ábra szemléltet. A mozgatóorsó sárgaréz. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476. kötése a csovezetékhez karimával [6-118.. Szelepek. Háromjáratú csap ábra.és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122. ábra. 2" között menetes. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek. ill. ábra. szabályozó.--6-117. Kazánbiztosítás (szabályozás stb. Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. könnyu kezelési lehetoség. könnyu szerelhetoség. 3 alátét. 6-116. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol. ill. A csap szokványos kialakítása a 6-115. Csapok. Szelep . Különféle kivitelben készülhet. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett. a szeleptányért szintén ötvözött acélból. . ábra. 4 anya 16' .és tuszelepet (6-121. SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze. 100 mm méretben karimás kivitelben készülnek. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. Csap 1 csapház . mechanikus vagy. 0 15. bronz vagy nemesacél. kúp. színesfémbol készítik. A szelepek csatlakoztatása. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas. A hazai gyártású csapok 1/2. Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-. ábra).

. 2 am.. am. A 6-123. MSZ 7390-7399. szürkeöntvény (NNy 16). temperöntvény (NNy 320). MSZ 11106-1108). A futo. 2 felsorész. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118. Egyenes szelep ll) 1 szelepház. A névle- ges átmérot. ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. 7 tömítöszelence. nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. Ferde szelep . MSZ 13 130-13 132. ábra. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. nemesacél vagy bronz. b) 1 ház.és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. Különleges szelepek. 3 szeleptányér . A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak. ábra. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. 3 szeleptányér. A szeleporsó anyaga acél. 6 anya. ábra.. 6-119. vagy:az A. 5 k6zikerék.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz.

-1 kézikerék. A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133).CSOVEZETÉKEK. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126. Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható.mint beiktatott többletellenállással . 3 felsorész. A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. ábra. 2 orsó. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. 3. Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. ábrán láthatjuk. ábra). ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121. 6 szelepúléa. ill. Ezek körébol a 6-127. ábra. Háromjáratú 6-122. A 6-128. Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. 7 tömszeleoc:e . ábra. Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház.az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. 5 szeIeptányér.__ A6 -c 1 6-123. Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval . zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki. és 6-125. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124. A szelepházban csapforgót helyeznek el. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. ill. Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó.

. nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. 4 fojt6henger (csapforg6). \0 r-++10 I . típusait az MSZ 2877. To/ózárak.1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125.. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják."\.\ 1. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. ábra. o I - . ~\ o 160 . 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak. ábra) korábban gyakran alkalmazták. 5 orsó.'\. ábra). Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni. Peets-tolózárat (6-132. Áramlási ellenállá· suk csekély. A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. """"'" L \_\ " ~ . 3 szeloptányér. A tolózárakat a csovezetékhez karimával.120 'R-. 3 szeleptányér. 180 1---'. \. A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza.\ . ábra. ábra). 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. A csaphoz hasonlóan. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún. 5 ors6. menettel. 2 felsorész. I \ . . Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. 2 fotsorész. ovális házú (NNy 16) és lapos házú. alkalmazási területeit az MSZ 2878. orsók és szelepülések) anyaga.: --- 1. azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129. A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú. Az elobbi a fixorsós (6-129. hiszen ezek a lakott belso térben vannak. 40 60 1 \20'\00 -\. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. 1. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár. A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú. beépítési helyigényük is kedvezobb. 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. esetleg hegesztéssel kötik. 4 fojt6henger (csapforlI6). A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124. ~--. A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges.'\ \ -" . 12 11 . ábrán lát· ható. nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan. (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. azonos az elozokben ismertetett szelepekével.214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. névleges nyomását. kötése stb. A tolózárak anyagát.\ '\ \\\. egymásra felfekvo gyÜrupár adja. ábra). mint a szelepeké. Elvi kialakítása a 6-131. bJ eayenes szelep fojtási görbéi . ábra. .

ra). bizben bemutatott csapokat. 3 orsó. sugárveszély stb.128. ábgás. Tolózár .) vagy nehezen megközeIíthe. bJ szelepséma. Ennek elemei acélrúd vagy cso. szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház. 6 orsóröpft6.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. ábra. de közvetlen kiszolgálá. 7 záróteat. Ha az elozok. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép.CSOVEZETÉKEK. ábra. akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI. 2 felsorész.talános követelmény. karmanerot igényel. 5 tömszelence. ábra. Csuklós kapcsolás 6-129. 4 kézikerék.tyúval vagy csuklóval összekötve. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti. suk balesetveszélyes (magas homérséklet. esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés. A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség). 8 záróllYlIrú . Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133. ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. gázszivár-. hogy a feladat könnyen.

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. ábrán látható. amibol a térfogatáram számítható. ábra). A membrános. ábra. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia. Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok. U csöves nyomásméro 6-196. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194.5. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra. levego is. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. ábra. a szá· raz gázméro. A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. Y. Fordított 'tp. Yb a mért folyadék fajsúlya 6. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. ábra). Mérofolyadékként használható gáznemu anyag. Kialakításának elve a 6-194. a mérofolyadék fajsúlya. másik csoportja az áramló közeg sebességét. ill. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 .vagy folyadéknyomás membránra. szelencés nyomásméro ben a gáz. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós.'Ib t~l 6-193. Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. ábra). Térfogatáram-métÖ muszerek. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. a méroszukület nyomáselvételi pontjain. lényegében membrános köbözo (6-197. 6-195. ill. rugalmas falú szelencére hat.4. ábra. ábra). nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi. ábra. Csorugös nyomásméro -.7. ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el. pl.

és használatához nem szükséges különösebb szakértelem. A mérés lényege... I I W i i I t * 6-197.idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek.5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer. Légsebességmérok. ábra. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. ábra). 10 mis) használjuk (6-200. mert kezelése egyszeru. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200.és pl.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. Lapátkerekes anemométer 6-198. Méroperem. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza.5..1. amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ. Az anemométerekkel meghatározott . Igen elterjedt a légtechnikában. ábra. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer.. Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199. Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre. ábra. Számlálómuve a fordulatszámot mutatja. mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel. méroszáj.. Kis légsebesség (0. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk. stopperórával mért . Közegáramlás sebességét méro muszerek. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége. Mérl5feje villamosan futött izzószál. Mérjük a . A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri. Csak tiszta levego mérésére alkalmas. ábra). kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. A rotaméter függoleges állású. Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható. ábra).

4. 5 terhelo-ellenállás. állandó átméroju és zavarmentes legyen. a 2. A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. amibol az áramlási sebesség számítható (1. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere. 6. ajánlatos olyan Prandtl-cso használata.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének. a palástfuraté a statikus nyomást. méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget). elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok.7. ábra szemlélteti.8. Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso.4.FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. a statikus. pontot).6.. a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. . ábra. Az egyik a mérofej homlokfuratával. Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo. Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni. Kis méretu berendezésekben az össz. Ismertek tisztán mechanikus. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk. ezen a hosszon belül sem szerelvény. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat. akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb. a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni.4.. Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. (2-7) kifejezéssel számítható. a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják .7. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto. ANYAGAI O. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. 1 méroellenállás . ill. b) négy gázkamrával . Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra.3. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges. valamint térfogatáram meghatározására.7. A torlópont kivezetése az össznyomást. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. 2 6-201.4. Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6). sem más zavaró elem nem lehet. 02-' H2-tartalmának meghatározása. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos. ~ BV ~ BV a) 6-202. Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával . ill. ennek integrált érté két. Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). ábra)..3d 7 6. 6 rövidrezárható galvanométer . A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges. elsosorban COl' továbbá CO-. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik. 6. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. 20.7. 3. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi. amelynek orrában vízgyujto tér van. Ehhez a mérési hely elott legalább 10 . Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram. 4 ellenállás. Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk. 2 összehaso• • lító ellenállás. A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. ábra. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen.

A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. ill. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó.3.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. az energiafogyasztást mutató. Készülékek muszerezése 6. Mér6perem is alkalmazható. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani.7. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása.7.5. 6. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. Melegvíz-.7. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök. ill.5. A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni.5. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. 6. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére. Olaj. manométer.5. ill.1. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi. .5.7. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. A kazán huzatát is ellen6rizni kell. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni. 6. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri. 6. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni.2. A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. ill. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni.4. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi.7.

nedvesség-. a szabályozott szakaszhoz. ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez. Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri. térfogatáram-. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. rendszerint szelepet. a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol.8. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul. 2 melegviz. nyomás stb. Keveroszelep 1 hidcgviz. beavatkozószerv. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. ún. nyomás-. Helyiségfutés esetében pl.2. értéket beáJlltó szerkezet. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják. külso zavaró hatások ellenére. Futoberendezések automatikaelemei 6. arányos-integráló (PI). 6. valamint a futött helyiség. ill. biztonsági szabályozókat. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. 6. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók.2.pl. Homérséklet-szabályozók. A 6-203. 3 kevert viz. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol.8. a holeadó és csovezetéke. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6.246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo. homérséklet. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo. a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. 3 --- 4 -1 2 . A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu). folytonos muködésu szabályozók.1. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl. . 4 homérséklet-érzékelo. surített levegovel (pneumatikus). hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket. integráló (1).vagy energiaáramot. Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont. ill. összehasonlító szerv. ábrán keveroszelep látható. emberi (kézi) beavatkozás nélkül. Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség.8.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. szintszabályozó stb. Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. a membrános vfzhiánybiztosító stb. Utóbbiak lehetnek arányos (P). Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep.8. 6-203. a szabályozott jellemzo . arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. valamint villamos energiával.2. ábra. ill.2.8. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók.1. ANYAGAI 6. ill. és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat.

6IneBÖz6nyUás. ábra. ábrán. Olyan mennyiségszabályozó. Mennyiségkorlátozó. és 6-207. ábra. 5 differendálótag. ábra. Súlyterhelésu. A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi. ábra. ábra. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó.FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken. Mennyiségszabályozók. ábra. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. ábra szemlélteti. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204. Pl bemenönyomás. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206.és beáramlószelepes szabályozókat. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. kimenonyomás Nyomásszabályozók. ábra. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. Az elobbiek a szabályozó elott. Nyomáscsökkentok. 4 öSS2ekötö vezeték. A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. p. p. kimenönyomás 6-'1m. függetlenül a közegnyomás változásaitól. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. A membránt nem a gáznyomás. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. Pl bemenönyomás. Gázmennyiség-szabályozo . Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. Megkülönböztetünk átmáraló.

•. esetleg indukció vagy kapacitás .. ábra. A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet. Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210.248 FUTÖBERENDEZÉS'. . 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása.. 2 kondenzvíz-tápszelep. . Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209. Érzékeloszervek fajtái. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez.nem . A 6-211. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210. Tartály folyadékszint-szabályozója. amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású.. ábra.EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . Kétállású. b)...3.~ -~ Blme/all maximumát _". 1/ " I . Nyomásdifferen. 6-209. Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás. 4 csatlakozás a kazán vízteréhez . szabályozók ese- aj 6-211. = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók.8. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez.változtatására használják fel. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0.~ .'-. Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet. c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti.~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel. felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet. ábra. de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. TI" 6. Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6. akár folyamatos müködtetésre.•. bemeno és kimeno jelük . ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel.* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi. ábrán.•. Erzeke!' ~ Oc .•. . " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . ~.6.EK SZERKEZETEI. a). Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik. Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó... ábra.8. engedi túlIépni.. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek.1..

. ~ Pa .~ --Pa Im m3j..•-... AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A .szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ ..slm e) .•.rú Q .reJ . ~elfelj A kesru/ek. :::.. " t:> Erre] .m . ~-\) l/mll BuborÚold lemzo .. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I .~~ neve r. ~.--=-.•.------------. ..... m . 1::: ----~~ ~ .::. ~ ~ . I 1...~. .'" . ii '" ~-~ ~8..n7 'mro -"'" .~---...Pa . hj t:J --.~ t:J lrze..----. <::: 1 ...3/s .•... fa I m ~ ~~ _~erem .----------~~-----'--.. . " 1::: Pa I In -~ . eglJs~ ••..------. ~rn t:::-<::> 1.-Vszó ----.~ ~ " ~ . ~ I~ -~ .•. .~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . Harangt/Pusu n!Jomasmero 1.keltjcl.~ ~ 1::: -------._--------.------.. I -=---..'.FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •.. keszulek voz/% Paes neve I I .-------~--.."nion"ó ~ógY'.lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~. -~ " . . I f ~ 1 m. ~~ Csd'membrtÍn -e:.. ~ m Kime nokl ni}el '"'fj ..----.

ábra. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I . e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. kapcsolás. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. 6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. M szervomotor. 4 szervomotor. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. Rio Rz• R3 cI\cnálIás. 5 visszavezetés.250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával. ábra. É érzékelo. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás. D di1fcrenciáIrelé . 3 differenciálrelé.

12 kis méretu villamos futotestek~214. középállásos galvanométerre vezetjük. ábrán. ill. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves. amely a 6-7 ponton jelenik meg. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215. Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. ellenállás-homérot. ábra. ábra.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják. ábra. 4 fojtás. kí-be mágnesszelep. A merev visszavezetés.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. ellenállást láthatunk. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva. 5 mérohíd. Ezt szemlélteti a 6-213. l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni. Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat. . ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható. A 6-212. Szabályozók ben a 26. 2 kapcsoló. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót.8. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6. ábra). ábra hazai gyártású. A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem. ábrán. 8 táplevego . 7 beavatkozöszerv. E forrasztási pontok a 11.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl.3.átalakítójának kapcsolását szemlélteti. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. fejezet tárgyalja. 6 visszavezetés. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215. A középso ábrán két.2.adatot lehet ellátni. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. 3. ho~lemet stb. csolását mutatja. Ellenállás-homéro esetén .

a termoelem termofeszültséget nem ad. a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás. 3. ANYAGAI b a f g 6-216. e bemenet. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes.. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-. b váltakozóáramú csatlakozás. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk. 8 méromlíszer.---t. ee 7 6. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. ábra. 4 ellenállás. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket.FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal. 6-218.4. I . Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. 12 villamos tUt6test .höméro.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik. a hid kimenofeszültsége zérus. g induktivitás..J 6-217. Beavatkoz6szervek 6. ábra. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. -L_-Q \ 01 -+--. egyszeru vezetékként vi· selkedik. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse. 6.1. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". 10 h6elem. Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek. Rendszerint a szelep kinyitását. 5 potenciométer.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----.4. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. a hid egyensúlya fel· borul. 7 hid kimeno jele. h méröhid kapcsolva. ll. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be.8. j bifiláris hidellenállás. ábra. 2. Ily módon a r------. 9. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak. d lágyvas rudacska._J I -}-D: OJ I: -r----.------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I . c érzékelo.8.

A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet. ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek. a kvadtatilgJs. legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük.8. A 6-219. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. Fordított muködtetéssel is készülnek. a szabályozási kör többi tagjával együtt. 6-220. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. esetleg csigahajtással csökkentik. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg.8. kondenzátoros segéd-fázistekercses. 6. esetleges üzemzavar stb. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok. mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni. geometriai méreteitol függ.4. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún.tltek el.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". Ezeket attól függoen alkalmazzuk. A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek. hogy a villamos áram kimaradása. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. ábra.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. ábra. Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb.4. ábrán látható. 6. Elvi vázlatuk a 6-220. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- . A másik. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti. serleges forgórészu motorokat használnak. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki.3.2. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. A gyakorlatban a lineáris. Csappantyúk muködtetésére is használható. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg.

N/m'. Nfcm'. abszolút oyomás a belépésoél. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr. O DC). térfogatáram. SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet. p. táblázat. kg/s. O oC). 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. kv.81 N/cm' és . Nfm'.81 . .dp=9. ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. N/cm'. A lineáris. Ezt tartalmazza a kv szelepállandó. mtel goztömegáram telített állapotban. abszolút oyomás a kilépésoél. A tartozik. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges. K.103 = 0. 10' N/m'). goztömegáram. csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-. T abszolút homérséklet.teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében. ábra szemlélteti.311 VV2 Llp in =0. m3fs.-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. ill.dp nyomásesés a szelepen. kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1. ANYAGAI 6-67.JP • 2Vn 0. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók. ábra. fajlagos goztérfogat p. m'/s.0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés. A 6-67.438mtel JIP2L.. kg/s. nyomáson. 6-221.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú.16. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben .=9. P. különbözo közegek esetére. 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. v. "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. " a közeg fajsúlya. m'/kg.88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. N/cm'. Nm'fs. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. zás tartozik.

6 P2LJp 514 = 2VnYynT P.enlöszázalékos sze1ep . abszolút DYomása bel6pésnél. kp/dm'.• 100 --. O 700 Szelepeme/kt:des. kp/Nm'. O oC). Nm'/h. fajlaaoa iröztérfogat p. göztömegiram. a közeg fajsúlya. m'/h. K. 40 S 60 80 . 'l. m'/kg. at.4YP2LJpLJp 31. térfogatáram.::. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy.. ata. Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep... bJ Sze/epeme/kedés. ata.FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22.. A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4]. aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr. 100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/. DYomásesésa szeJepen..Vn~ Vn~ 22. ábra. nyomáson. abszolút nyomás a kilépésn61. kp/h.:l ~ . abszolút hom6rséklet.- kv Ji' Vn .6 2niteJ = 31. [6]. normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr. telitetta6z-tömegáram. a) 6-222.4PI LJp m~ m~ 2VnYY.'"> . p. '. " L1p "n v.. kp/h. [12]. ~ ~ ~ 20 _t5.'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm'). . ro'/h. O oC). T • Me~gyzé$: .

egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris. táblázat. lineáris lyozásban X. a mért jellemzok. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. X" X. vezeto jellemzo. X. FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.256 6-68. . Xkl kimeneti jellemzo. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos.

Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68. hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. Az eltérés annál jelentosebb. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. Látható. aj és bJ ábra]. Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak.. Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222. % 6-224. A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- . Korrózióvédelem 6. valamint a fogyasztó ellenállásának összege.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. ábra). Q a készülék . A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély. táblázat nyújt támpontot. ábra).. hoteljesitménye o 6-223.a 6-222. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel.9. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki. b J ábrát]. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás. holeadók) szabályozásakor létrejövo. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. ábra. amelynek során az anyag tönkremegy. A gázok (pl. ábra.1. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték. a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223. A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. 6.9. aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos. Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol.

FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo .ság kilép a fémbol részek polírowttközött. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb. -- korrodálódik ziója. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl.vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében. sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott. gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú. Jólhe.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl.passziváló létre. a vason azokonelektromosSzegecs. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész.berendezésekenhelyzet. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek.szellozése nak polírozott Savállóionú. Pl. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját. ANYAGAI 6-69. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. berendezéseken. centrációjúsugárzásnakoldatban. táblázat.

A felületre tapadt szilárd részecskék (por. a védoréteg megsérül. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén. Azokon a helyeken. Lúgos kémhatású mésszel. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. A vas korróziója. Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. eutektikumok stb. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. falakban. Ez kazánrobbanást. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. 80% felett ez még intenzívebb. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. Tekintettel arra. Helyi elemek kialakulását segíti elo. amely a további korróziótóI megóvja. táblázat foglalja össze. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség. Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. ötvözetek szilárd oldatai. valamint a víz. ezzel lassítja a korróziót. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat. zárványok. Ezek a kis galvánelemek pólusai. hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. A kazánok vízzel érintkezo felületein . Az alumínium korróziója. A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. hamu stb.). villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. korróziós folyamat indul. ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. a fémfelület anódként viselkedik. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. Rosszul szigetelt villamos vezetékek. Néhány fontosabb fém korróziója. A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét. Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. ezek korrózióját jelentosen növeli.9. . Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek. A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van. másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-. Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul). ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják. hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul.3. Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése.9. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik.2. Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. a csapadék). ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. amely a további korróziót nem akadályozza. A réz korróziója. a korróziót. horgannyal érintkezve. kén-dioxid stb. következésképpen a fém oldatba megy.KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. korrodálódik. azonban ez általában nem elég hatékony. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69. alumíniummal. sége közötti különbség következtében. vízgoz. Vassal. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). A talajban. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. 6.

.. elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg..150 védelmére. polifoszfátok Fe 25 . mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3. ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium.üstök. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések.4 még 1.. hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre. ellen véd2 3 savval felüfelület. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg.szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok..... Ez is erosen mérgezo Foszfátok. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1... 300 I Kémiai revementesítés 10.130. vízhutéses motorok..2 klt goz I Goz-távfutés 250 . minium. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer. . 6-71. Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek.2 .közeg némi 1/2 .vagy kálium-kromát Fe Al 400 .. hidraulikus emelok.260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. könnyufém alapozó.. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége.. 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható.... ANYAGAI 6-70.5% . táblázat. táblázat..4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav.. Várható rakra I I/ 2 .. lenalkidos bauxitvörös. savval tárolók... futoberendezések. sav. hutovizekhez adagolva. savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság.. hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére.. nagynyomású csövek és kompresszorberendezések..4.. ivóvíz-vezetékek.

a beruházás évi leírási) költsége.10"/0 s. Ez az energiaveszteség. mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma.. élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól. q szig a szigetelt szerkezet (cso.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét. (6-25) ill. ill.. zsíro~ olajok felhasználása •.és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani. táblázat). A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4.. Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében.. A 6-73. mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez. A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak. tolózár stb.10.) alakjától. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz. 3 m . Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6. 26 m 2. (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto.. táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku.) energiavesztesége.fémbevonatolás . szerelvényeket (szelep.10. fordítva arányos az energiaveszteség. valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72. kémiai felületvédelem •. 6-73. tartály stb. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok.) energiavesztesége. a választott szigetelés (anyag. . 3 m 15 . tartály stb..KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja. henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható. 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat.. technológia.. energiaköltségektol. A szigetelésannálhatékonyabb.. az üzemköltség. katódos védelem•. W/m2 (kcaljhm2). az üzemvitel módjától.) energiaveszteségét.festékbevonatok (6-70. A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés . A korrózió elleni védekezés lehetoségei. ill. A hatásfok kifejezés félrevezeto.9 m 112.7. meghatározható az optimális szigetelési vastagság. tartály stb. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják. HOSzigetelés A futo. Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg. táblázat). táblázatban található.1. 9 m 1m 1m 2. görbültségétol függoen választhatók.. ben csökkenti a szerkezet (cso. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71.. A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb. átlagos szigetelésu csohosszakat. táblázat. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill. Energiaveszteség A futés.5 .) nem szigetelik. W/m2 (kcaljh m2). hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár.. készülék stb. Helyesebb hatékonyságról beszélni. A formulák a védett felület (cso. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket. Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). Tekintettel arra...sm 10"/0 . 6.

--.72 90 81 -. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés).és fonal- .09 I O.és ömlesztett anyagos szigetelés. oC I 0. A szigetelés batékooysága.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 . táblázat.04 0. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik. szeru eszközökkel nem szigetelhetok.79 ~71 5j-. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore.~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 . hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától). 'lJ Homérséklet-különbség.--.5 .12 ~ 0.08 10.--.80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 .~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ . Képlékenyanyagkeverék.09 Csoméret 3/8.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1.04 0. szálas. . általában kovaföld alap- anyagú.5..FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható.12 I 0.--.139 0.--.. 100. eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot.dI.139 0.12 kcal/mhDC I 0.----. szigetelési eljárást alkalmaznak.046S I I 0. 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható. hogy az idomok törékenyek. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül.046S I W/mK I 0.09 so ISO 120 100 I 0. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-. és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre.--.08 II I I0.2.139 I O.--. A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban. 6. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra. A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb. táblázat tartalmazza.10. "I/zn -3.57. Hátránya. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik. Hátránya. és a szerelvények egy. Szálas.09 '1 I tényezoje O.. Néhány . Hoszigetelo anyagok.--.4..és kötoanyagot tartalmazó habar· esok.hagyományosnak tekintheto . és az elemek javítás után újra felhasználhatók.hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74.04 anyag I hovezetési 0.12 0. tömlo.70m~-lzo"78~15-130 40 76.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51. A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével. ANYAGAI 6-72.--..046S I 0.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3.139/ 046S 0. 250..08 I 0. Elonye.

056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége.180 0.. 15 11m vastag 500 alumínium fólia. vagy gyúrt állapotban helyezik el. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I. tuzött paplan szigetelések.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik.300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia. 0. A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy . Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek. Fonal.040 0. különösen mechanikus rezgé. •• •• 0o0.163 W/mK.043 0.052 0.· 000 o•• 0.alakú felületre felhordható.042 0.063 0. .0 • --- -- --- .textilkötelékezést. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben. -.közepes 380 ---. gipszhabarcsot használnak és mázolják...055 0. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg..096 0. Hézagmentes szigetelést ad. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben.028 0. üveggyapotból készített matrac.mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.szükség esetén . ko-. .072 0. és igen ked.053 0.110 0. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el.050 0. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa.068 0.130 0.60 Kovaföld.062 ség.038 0. kép-szigctcloanyaa-. rostos.. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül.150 0.036 0. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe.00 00. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván.039 0.093 0.077 0.113 0.029 0. Hátránya.066 0.horganyzott dróttal rögzítik. Ezeket meghatározott méretre elore gyártják. gia a Limpet-eljárás.oC ---'-. 3 700 0. 450 300 HovezJDtési tényezo. Anyaguk általában üvegszál.rögzítik.033 0. szálas anyagot töltenek. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7.037 0. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya..anyagot használnak fel.Af6-homérséklete.200 0. szemcsés. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát.Stir6. T orokgázpernye Parafako.047 0. Az ALFOL szigetelésnek kedvez.044 0. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ.. táblázat. Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök). 0. Az egyes rétegeket . A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú.122 0.070 0.099 0. • 000 o.foképpen idojárástól védett helyen .045 0. A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo. Tömloszigetelés során ko. a helyszínen szabhatók.064 0. s fennáll a táskásodás veszélye.075 0.HOSZIGETELÉS 263 6-74.078 0.085 0.87 120 145 --1 100 186 . azbeszt.211 0.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek. A hoszi.134 °C-ig250 35 maz-ható.. expandálttekkel tekercselik.124 0. Külso héjként . sával hordják fel. 0.. kcal/mh oc 0.085 0.055 0. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal.031 0.092 0.--- 000 •• 0' o o.0 o o •• 000 •• o . A külso felületet eros lemezburkolattal védik.170 0.

1975. K. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. 1970.: Hotechnikai táblázatok. McGraw-HiII.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Oldenbourg. 1965.: Épületgépészeti kézikönyv.: Gépész. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Katalógus és kezelési utasítások. Düsseldorf. 15. Épületgépészet. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. Muszaki Könyvkiadó.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapesti Vegyipari Gépgyár. Budapest. 1970. ANYAGAI 6. Muszaki Könyvki"adó.2. [6] Magyar Épitoipari Katalógus. ponthoz: [I] ten Bosch. 6/1-6/2. Muszaki Könyvkiadó. 1972. [3] Hocserélok. 1965. . R. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés. Budapest. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. 1967. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [7] ÉTI kazánok ismertetoje. München-Wien. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. 1957. 2. 1970. . H. köt.: Épületgépészeti kézikönyv. Muszaki Könyvkiadó. G87.: Hoeromuvek csovezetékei. Mu' szaki Könyvkiadó.: Olajtüzelésu ipari kazánok. ll. köt.és villamosmérnökök kézi. 1963. [8] ERKA kazánok ismertetoje. [10] Ory R. Berlin-Heidelberg-New York. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. Tervezési Segédlet. Mérnöki Továbbképzo Intézet. tartályok. FUTÖBER gyártmánykatalógus.: Vegyipari csovezetékek. 1%4. Oldenbourg.) Budapest. 1967. 1970. Épületgépész méretezési táblázatok. [5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje. W. 4291. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. Tankönyvkiadó.und Klimatechnik. 1%3. köt. Berlin-Heidelberg-NewYork. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések.4. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus. A 6. Tankönyvkiadó.und Klirnatechnik. IRODALOM A 6. neubearb. Aufl. [10] Pribék P. Budapest. [15] Popa. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. Shell Katalógus. Budapest. Budapest. és szerzotsai : Központi futés. FUTÖBER gyártmánykatalógus. 1971.) A 6. Budapest. könyve.!. [4] Hocserélok.: Otoplenyie i ventiljacia. Berlin-Heidelberg-New York.-né: Távfutések. [2] Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. New YorkToronto-London. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. 6. Muszaki Könyv· kiadó. Budapest. Budapest. Budapest. kivitelezése. Melegvizfutések. [16] Homonnay Gy. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. Muszaki Könyvkiadó. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. Budapest. 1968.1. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. köt. 1965. [7] Macskásy Á. és szerzotársai: Ipari égok. 1953. Aufl. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Budapest. 1959. 1959.:. karbantartása. XX. 1964.) Budapest. Budapest. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. köt. tartályok. kötet. Springer Verlag. [12] Heizöle. (Egyetemi jegyzet. Budapest. Bd. 1. Tankönyvkiadó. G. [14] Raznjevic.und Klimatechnik. Moszkva. 1970. 1963. BME. 1966.:. r. A 6. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. [9] Merryhdrt J. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. [3] Hirsch E. Tanulmány. 1971. Buda· pest. 1-11. Budapest.: Heat transmission. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1964. Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. Építoipari Tájékoztatási Központ. köt. [5] Kamenyev. München-Wien.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. G-56. R. (1971). II. II. kiad. [4] Homonnay Gy. 1974. 2. 1972. [2] Egyedi L. 1971. (Egyetemi jegyzet.und Klimatechnik. Danfoss. Budapest. Tankönyvkiadó. ponthoz: [1] Arnold K. 1964. 1971. Budapest. [7] McAdams. Springer Verlag.11. Muszaki Könyvkiadó. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1970. [3] Hajdú lapradiátor. P. 1974. ponthoz: [1] Egyedi L. Budapest. (1964-tol folyamatosan. Tankönyvkiadó.: Gépelemek. 41.3. Tankönyvkiadó. [13] Hausen: Ölfeuerungen. Nordborg. 15. [5] Kalorikus berendezések. Tankönyvkiadó. (Egyetemi jegyzet. [11] Pattantyús Á. Budapest. M. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. köt. Épületgépészeti Tanszék. [9] Bassa G. B.) Budapest. 1972. N. Danemark. [11] Ölbrennertypen. Budapest. 1.: Olajtüzelés tervezése. neubearb. 1963. Springer Verlag.

G. 1955. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Berlin. 7. 1964. Muszaki Könyvkiadó. 1974. A 6. 1953. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.und Sanitartechnik. 1946. W.: A muszaki lengéstan elemei. 1972.és légtechnika. Tankönyvkiadó. 1974. Futés~ és légtechnika. Budapest. [3] Egyedi L.: Villamos berendezések biztonságtechnikája.IRODALOM 265 12] Raiss. Muszaki Könyvkiadó. 1964.: Csovezetéki szabványok. Táncsics Kíadó. 18] Szabvány jegyzék. H. 1. Muszaki Könyvkiadó. Düsseldorf. jav. 1963. Budapest. Budapest. kiad. Berlin. München. VEB Verlag für Bauwesen. Tankönyvkiadó. 1961. [8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. 1965. Budapest. 1963. Budapest. Magyar Szabványügyi Hivatal. Budapest.: A villamos vezérléstechnika építoelemei. Budapest. Muegyetemi jegyzet. Nehézipari Könyvkiadó. 1964. Muszaki Könyvkiadó. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. [2] Makku/t M. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Budapest. 1959. Lüftungs. 2. 1967. 1968. 1974/75. [5] Pattantyús Á. Springer Verlag.7.: Gép. Irányítástechnika. Budapest.: Gépészeti lengéstan.: Gépész. Tankönyvkiadó. Budapest. R. B. Budapest. A 6. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Budapest. A.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. 1975. R. Budapest. Budapest. Budapest. 1963. 1970. 1956. G. 1968. 1957.: Schwingungstechnische mentierung. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. [3] Csák/-Bars: Automatika. Muszaki Könyvkiadó. Építésügyí Tájékoztatási Központ.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion. [6] Reinders. Könyvkiadó. [9]Gottschalk.5. Muszaki Könyvkiadó. W. P.6.und Klimatechnik. Muszaki Könyvkiadó.: Épületgépészeti kézikönyv. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek. 1967. E. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. kötet.: Áramló mennyiségek mérése. V.: Irányítástechnikai jeladók és relék. ÉTK.: Gumirugók. [13] Ze/enka L. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések. 1. Budapest. 1.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. köt. Budapest. [6]Petrov. 14]Schwaigerer. 1970.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei. Muszaki Könyvkiadó. 15] Taub L. Muszaki Könyvkiadó. München-Wien. 1965. [13] Építoípari katalógus. Budapest. 1964. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. 1974.: Zajtalanítás.969. és szerzotársai: Ventillátorok. Theorie und Praxis. Futés. Lüftung und Klimatechnik.8.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. 16] Vörös1.: Die Heizölfeuerung. Budapest. 1963. 1974. H. L. [7] Pattantyús Á.: A gázelemzés méréstechnikája. 3. Budapest. 1960.: Rohrleitungen. 1952. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. Budapest. Budapest. 1967. 1952. Muszaki Könyvkiadó.és villamosmérnökök kézikönyve. [4] Egyedi L. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa. 1967. Budapest. 1964. Oldenbourg. [7]Rausch. 1973. [10] Fábry J. . 1960.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai. [2] Szotszkov. Muszaki Könyvkiadó. VOIVerlag.: Villamos motorok önmuködo vezérlése. Muszaki Könyvkiadó. kiad. Oldenbourg. Budapest. Budapest. Berlin-Heidelberg-New York. ponthoz: [1] Oppe/t. 1964. Muszaki Könyvkiadó. [ll] Mohanov. [9] Automatika elemek katalógusa.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. A 6. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867).: Ipari folyamatok muszerezése.és turbinaalapok számítása és tervezése. Budapest. E. Budapest. Maschienen Funda[8] Sorge. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Verlag Technik. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások. 1967. Budapest. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó.und Lüftungstechnik. Muszaki [14] Szentmártony T. H. Budapest. [2] He/m L. pontJlOz: [1] Makku/t M.1968. Düsseldorf. [4]Muttnyánszky Á. Berlin. Sz. ponthoz: [1] [6]Major S. Budapest. 4 6. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig. Tankönyvkiadó. VDIVerlag GmbH. [12] Borgwardt. Springer Verlag. méromuszerei és [3] Fa/tin. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung. [3] Muttnyánszky Á. Budapest. 1967. 1959. Budapest. 1971. [9]Gruber J. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto. Muszaki Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. kézikönyv. S.: Gépelemek.: Kínematika és kinetíka.

[15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása. Budapest. 1961. Budapest.és lrodagépértékesíto Vállalat.: Szabályozások dinamikája. 1952. Budapest. [16]Samal E. Muszaki Könyvkiadó. .: A gyakorlati szabályozás technika alapjai.: Szervetlen kémia.: Die elektrische Heizungs.: Gépész. Építéstudományi Intézet. 1961. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Schlesser Verlag. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. A 6. 1968. G. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. fejezet: Fekete L. Muszaki Könyvkiadó. Futés. H. R.: Gas. [3] Pattantyús Á. Budapest. Budapest. [19] Automatika elemek katalógusa. fejezet: Lipovetz I. sek önmuködo szabályozása.: Épületgépészeti kézikönyv. G. Budapest. [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Abwasser. Budapest. [13]Dányi. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Oldenbourg. 1965. [17] Samson gyártmányismert~tó. 1963. Akadémiai Kiadó. köt. 1956. G. Budapest. Ill. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. München-Wien. 1963. 1974. 1966.und Sanitiirtechnik. IV. Braunschweig. köt. [7] Csáki F. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. fejezet: Lipovetz I. 2. W. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. W.: Klímaberendezések. Budapest. [8] Wolsey. [2]Egyedi L. Iparterv. [4]Pattantyús Á. VOI-Verlag. 1.) Budapest. München-Wien. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. 1964. köt. 1967.és villamosmérnökök kézikönyve.9. Budapest.: Korrózió. Berlin. 1966. Klimatechnik. E. 1964.10. W. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Összeállította: Sallai Gy. 1961.: Épületgépészeti Kézikönyv.és villamosmérnökök kézikönyve. fejezet: Bdcskay Gy. Budapest. 1966. [20] Építóipari Katalógus. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása.: Gázipari kézikönyv. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [18]Frede.és villamosmérnökök kézi· könyve. [24] Billmann gyártmánykatalógus. [5]Egyedi L.: Elektrokémia. Lüftung und Klimatechnik. 1967. Lüftungs. Budapest. 1966.Telkes: Szabályozó berendezések. 2. Muszaki Könyvkiadó. [10]Laber. 1966. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából. Központi futés 1. ponthoz: [1]Pattantyús Á. 1974. (Kézirat. A 6. Ill. köt. Nehézipari Könyvkiadó. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. Wasser.: A szabályozás technika épftoelemei. 2. Muszer. 1961. Düsseldorf. Ill. 1967.: Gépész. Lüf.und KIiIRaregelung. Muszaki Könyvkiadó. [26]Menyhárt J.és légtechnika. VEB Verlag fúr Bauwesen. R. 1967. Oldenbourg. Budapest. [11]Szilágyi L. Muszaki Könyvkiadó. 1971. Tankönyvkiadó. tung. Budapest. 1970.: Általános és fizikai kémia. Budapest. Budapest.: Gépész.

7. A kémiai energiát hordozhatja szilárd.2. ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává.1. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. 7. sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek. .1. Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: . kis beruházási és fenntartási költsége miatt.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés).az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés).5. . ábra.egészségügyi követelmények: tiszta üzem. Teljesítménye 3.A holeadás módja döntoen sugárzó.. és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs... Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk. .4.. nem túl magas felületi homérséklet. Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : .egyszeru kezelhetoség. egyenletes helyiség-homérséklet. Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn.. ábra). . A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor. Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek.. folyékony és gáznemu tüzeloanyag. lehetoleg szabályozható tüzelés. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható. 30%. közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára. 7-1. Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget. Napjainkban a központi futés. a berendezés hatásfoka mindössze 20. hiszen az egyedi futés definíciójából következik. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége.1..az alkalmazott energiahordozó szerint.jó hatásfokú. Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva.1. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk. leginkább a cserép- 7.7 kW/m2 (3000. Kandalló l .

lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4.47 4.47 0.68 0.alakú.406 3.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.76 xO.39 5.26 120 1.144 0.53 112 1.51 153 =0. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen.15 0.38=0. tájékoztat.26 1.631 1.43 1. ábra). 5.27 1 kcaljh 0.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2.51 0.361 alapterület.665 = 0.47572=0.89 0.83 112 0.38=0. Miután után leégett cm=0. sokaz aA7-1.76 1.68 4.289 0.92 104 0.91 3.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.27 2.16 0.316 1.(7-5.475XO.24 135Holeadás.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.76XO.38 0.475=0.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.39 120 =0.855xO.855 hm214498=0.428 .76XO.217 3.87 2.3161.76XO. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I . egyajhavan. ábra.A égéshezésberakása levetatni. füthetnek egyes oldalait.11 4. ill.144 2.19 3. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2.47 1.475Elfoglalt 1.57=0.75 5.68 0.89 5.47 0.07 128 0. egy. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0.0.79 0.475 =0.433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0.hogy ebben külön ham tér el.631 1.51 1 1.433 0.95 1.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0. és a a futofelületet és go.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni.35 2. csakcsempe ezenhatárokelotérbol. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra).38xO.57 0.38=0.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha.0399 futheto7-2.47600felület. W 800ban.51 2.65 3.57=0.95 x0.452 3.80 0.4851.38=0. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0.47 3.26 1. Holeadás.181 .47 0.68 1. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.665XO.60 6.futése hasáb cserépkályha.68 0.11 1.

94 136 Holeadás.68 1. .05 1.68 6.02 104 0.529 .45 0.42=0.59 4.05xO.1761.945I XXO. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó.05 3.42 0.85 6.88 2.265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.735=0. Hordozbatócserépkályha.68 120 0.63 2.63XO.735hm20.24 2.84 Elfoglalt=0.44 7.05XO.80 1.44 1.02 7.85xO.23 1. A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk. ábra.82 4. a kályha közepén) van a töltojtó.112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0.18 1.945 X14472=0.16 2820 0.71 6.63 3. I I .525 =alapterület.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak.771 1 0.42=0.92 5.551.92 szarna.42xO.05xO.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0.0.735 0.92 2180 0.92 4.05XO. Az ajtók.68 2. . " .525=0. zabályozó.44 0. Eszerint nehéz.388 3.72 1.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van. A rentüzelésutol abban különbözik. táblázat.525=0.08 153 Magasság. 4. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.551.529 2.331 1.331.221 3440 9863 0. szállítható cserépkályhát szemléltet. 0. 3. Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben.26 1.525=0.92 1.386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0.53 112 0.42 3. mint a vaskályhákban. " I L 1 __ II I " " " r-. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4.64 6. ábra hordozató. A 7-6.496 2540I 0.660 5. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz). Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület. m' Futo.84 1.3531 11.176 1.0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' .44 Holeadás. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok.68 2 1.16 4.770 m' I 4. . hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására.595 kcal/h 1.20 0.42=0. Legtöbbször folytonégok. Két helyiséget futo cserépkályha 7-2.496 .2651. és ennek a térek a felso végén (kb.92 1.525 12054=0.84 128 =0. Üzem közben a töltoajtó zárva van.és tüzeloszerkezetek.63 0.686006760 0. .

együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh). : ~ glMfTSZET . //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h).. 5. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h). A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%. 7 harmadik füstjárat. Széntuzelésu.. Kémények. .. 29000 W (10 000 . 9 samott-tégla. 20X20 cm.. A cserépkályhák huzatigénye 15. 25000 kcaljh). Hordozható cserépkályha .. 40 Pa (1.. aj b) e) 7-5.. 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér. 2 kályha.. felégo. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3. 14x20 cm. 8 kályha. bJ oldalnézet. bukó.. 6 átégö.. ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. együttes névleges teljesítmény 23 000. 8 cserép.3 : . 46 000 W (20 000.. 2 tuztér...5. VI metszetek aj A metszet. . emelkedo. A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm. bJ B metszet.0 kp/m2). 4 beégo. együttes névleges teljesítmény 11 500. 4 kályha. 1.. ábra... Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a. 5 második metszetei füstjárat. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok. 36 ~IVMfTSZET .270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ . ábra. 40 000 kcaljh).. ábra.4. vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h)... 3 elso füstjárat. Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet.

A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be. hamukivételhez. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni. Nincs hotároló képességük. a salako. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. mm Szélesség. mm FütMelOlet.. ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h).2. . A 7-9.Az izzás.zegyaknás kályha felso égésu. belülrol sa[lottal bélelt kályhák.. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1.(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk.2.. de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek.25 S800 sooo 60 .yorsan felfuthetok. 2 rostély: 3 hamutálca. ill. amelyet öntöttvasból készitenek. Az egyik aknában a tüzelomyag van. 5 m magas kéménnyel érheto el. mm Füstcs6-középmapaság. A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad. A 7·7. . mm Mélység. távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1.1.(huzat-) szabályozó csappantyú. kP Füstca6nyúlváoy átméroje. m' Súly.dnak...•• 120 85 4000 60..SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7. samottfalazás nélkül. ábrán. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó. ábra. 6 füstláz. és 7-11. VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére. mm 46 915 344 279 _. \. ill. amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni. ami áltaában 4 . A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó. 30 Pa (1. ábra. Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb. felfutés után hamar meleget . 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna.szal<i datai< a Mapaság. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. a másikon keresztül távoznak a füstgázok. hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. Super Kalor vaskályha J Mii. 12 7-9. Kétaknáskályha metszete látható a 7-8. 100 80 10S 118 . m" Holeadás.uj. ábra. + . Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. amerikai kályha. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún.és kétaknás kályhákat. Megkülönböztetünk egy.3 kp/m2). W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat. A vaskályhák mzatszükséglete 10. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes. 7·10.. trni azzal a hátránnyal jár. egy másikat lent a tisztitáshoz.. ! 7-7. 7-8. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk. hatásfoka 80%. itt a levego.. mielott I kéménybe jut. A kétaknás kályha alsó égésu. n.

kp Fústcsonyúlvány átméroje. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül.) alkalmazzák.I! 7-12. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos. kávéházak. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12. m' Súly.3. jék. ábra. mm Szélesség. ábra. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat. mm 822 548 459 683 1. W kcal/h Futheto helyiségtérfogat. Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság. ábra.1. 7-10. mm Mélység.2. kp Füstcsonyúlvány átméroje.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s.272 EGYEDI FUTÉSEK 7. Z-típusú túzlégkalorifer .mm Futofelület. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi. m' Holeadá. acéllemez köpennyel ellátva. mm 1030 620 510 2. kályha. ipari csarnokok stb. Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. hogy a levego kelloképpen felmele. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere.f1. készülo épü· letek szárítására. mm Szélesség.mm Fúslcso-középmagasság. m' Holeadás. Ez kívül bordázott felületu v.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11. ábra). Ideiglenes futésre.. mm Futöfelület. m' Súly. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. mm Mélység.

raktárak.2. 7. nagy a felfutési p6tlék. A füstgázok a futendo térbe jutnak.1. ~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos. I/h Hatásfok. tájékoztat6 1. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . valamint központi ellátású olajkályháka t.8 •••1. TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13.3 85 30 •••40 8 . szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. Szelloztetendo. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto. stacionárius állapot nem áll be. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges. amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében. 7-3. max. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. 7-13.az 1. Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt.1.3. tbel a futendo helyiség homérséklete.4. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés.2. 7-18. Kálybák méretezése. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. ábra. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van. és 1. ábrán láthatjuk. ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is.2.•• 14 0.10. W kcallh Olajfogyasztás. Lényegesen tisztább.•• 15 0. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1. Pa Holeadás. kényelmesebb. ábra. egyizerubb.2. 7-14. csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7. 7. Huzatigény. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki. mezogazdasági létesitmények. max. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0.33 84 30 •••40 8 .4 Höleadás. % Fiítheto he1yiségtérfogat. ábra. fóldszinten vagy a padláson. pontokat).8 ••. % Ffithetö helyiségtérfogat. ábra. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására. 7. I/h Hatásfok. m2. 1.an szakaszos. Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá.. A a kályha felülete. oC..2. Egy részüket az égokre visszavezetik. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk.2. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19. táblázat). Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre.3. Huzatigény .5 W kcal/h Olajfogyasztás.

ábra. ábra.. max. pa Holeadás.4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 .5••. 7-17.04 83 100 140 15 20 1. Pa 1.llh Hatásfok.• 2 kp/m' 7-16. 2 Holeadás. max."0 15 •••20 tp/m' 0. Hatásfok. % Fútheto heJyiségtérfogat. ábra. W kcal/h OlajfollYasztás. % Ftitheto helyiségtérfogat. max. % Ftitheto holyiségtérfogat.4 •••2 tp/Dll 1. m' Huzatigény.84 80 75 . Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás. Ilh Hatásfol<. W kcal/h OlajfollYuztás. IIh Hatásfok.... 20 1.• 120 15 .5 •. Huzatilény. Pa 7000 6000 0.5 .% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat. Huzatilény. ábra.93 7-18. Pa m' 11 600 10000 1. Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás. 7550 6500 0... max.274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15.2 .. Huzatigény. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás.

. .V kp/ml Levego Hatásfok max. kp homérséklet-emelke-nyo. Füstgáz-homérséklet.5. -650 bJ ábra. ábra. mS/h t6o. Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30. 1. Olajkályhák központi olajellátása 7. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek. Minimális holeadás.6. pont tárgyalja. ábra). oC dése.% 400 81000 17500 I 540 87 50 . O/ajká/yha 7-3. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó. Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20... táblázat. oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség.5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21.kW homérsékleten. 20' . OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1. 290 I 3X380/220 I 0. IPa m6oye.75 I 3X380/220 1.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges.3. ábra.W 5500 86. Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás.9 250 50 I mása.. holeadás W Súly.OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21. OTR-71 tipus) aj nézet.

ábra. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással .4.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre. ábra. 7. Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett.4. Kifejlesztésekorfontos szempont volt. . Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha. ábra). Hazánkban e könyv.a fogyasztott futoenergia mérheto.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása . A padló. a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át. Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes. ábra). Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74. A kis sorozatban gyártott. és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. viszonylag gyenge hoszigetelésseI. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. A kályha felületén adja le a tárolt hot. hogy a futotest láthatatlan. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. lassan és megközdítoen egyenletesen. úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk. higiénikus hoellátást kap. Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23. Hotárolós 7-22. táblázat foglalja össze. Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad. . KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll. ábra) csak a burkolaton.a futoteljesítmény jól szabályozható.és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára). Ventillátoros tárolókályha.nem szennyezi a levegot. .1.nincs szükség égéstermék-elvezetésre . Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék. részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni. Korunkban. A légcsatornát kézi 7-23.276 EGYEDI FUTÉSEK 7. felületen keresztül közli a hot a környezettel. kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban. . hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül. A hotároló cserépkályha (7-22. A hoátadás részben a kályha felületén. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is. Elonyei: . .

befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus. egészsegítségével. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel. A nem Általában míndenütt.sen ott. W. A második változat javíthatÓbb. leadás levego auto-Hot táttalnyitásával). azbeszt) szott szövet. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek. falra. Minden helyiség. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22..felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a. egyszerubb. mennyezetre szerelheto formában készülnek.. napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja.1 .) futésére alkalmazzák.0 kW teljesítménnyel) (7-25. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll.. hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik. 7.ad fokozására termosztát muködik matikus. ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ. parabolikus tükörfelületben (1.0-4. 7-25. Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. ábra). A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•. A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek.•. Konvekciós futotestek. A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük. sugárzó teljesen levegot nem. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan. ábra. amelyben ellenálláshuzal van. ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23. ábra. ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24. táblázat. ábra) -<ll á1 ..a be-használt teljesen termoszresztül adja le. természetes vagy mesterséges konvekcióval. A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek..ho. A tapétafutés nagy elonye. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest. 2 flitötest . AI le. C.. Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba.2. E :g .. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke.4.~ 0: 'e:~5cn . a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást.•. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet.ventillátor kályhába ve. a azonbankályhafelfútés le.10: > A hot oC-os. A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4.

de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. a ll.vagy háromfokozatú. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. Akadémiai Kiadó.5. 14.0 és 2. ábra).. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas. További elony. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront. [2] Rietschel-Raiss: Futés..) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl. Budapest. hajók. 7. Budapest.: Zádor A. kiad. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. . Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve. R. fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni. 1974/75. Külso holeadó felületük vas-. méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg. és Genthon 1. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26. Muszaki Könyvkiadó. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F . Épületgépészet.és légtechnika. templomok padjaiban. Peltier-elemek. K). [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye.) Budapest. Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. 1966. Oldenbourg. München-Wien. Budapest. ábra. egyéb fémvagy porcelán burkolatú.0 kW teljesítménnyel kapható. A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést. Muszaki Könyvkiadó. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna. ÉTK. jav. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún. A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik. Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. 1969-tol folyamatosan.i feleloen fokozni. Budapest. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. 1965. 1971. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni. vagy ráfuthetnek. 1964.: Épületgépészeti kézikönyv. Különösen jármuvek.und Klimatechnik. amikor még vagy már a távfutés nem muködik. amely két. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26. Magyarországon 1. [3] Egyedi L. Villamos futés mint kiegészíto futés. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. [6] Magyar Építoipari Katalógus. (Foszerk. bordázott csöves futotesttel készítik.

nyomás alatt áll. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik.nagy a rendszer tehetetlensége.a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI. ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik. akkor zárt. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték. .nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek. eszerint van alsó elosztású. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható. és csohálózatát pontosan kell méretezni.és középületekben) elonyös. ami egészségi és biztonsági okokból elonyös.a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. A melegvíz-futés hátrányai: . Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk.külso energiát nem használ fel. Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása. Hátrányai: .a felfutés hosszadalmas. hosszú a felfutési ido. . Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero. . Szerzo: DR. Melegvíz-futések osztályozása. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is. állandó felügyelet nem szükséges. . kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó.1. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. Egyéb elonyei: . ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben.a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb. ha külso energiát (pl. kétcsöves jutésrol. gravitációs jutésrol. Melegvíz-futések . leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget . A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: . szivattyúmunkát) használunk fel. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. .. egycsöves jutésrol beszélünk. MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre. . Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését. így karbantartása egyszeru. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására. Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer. . . a jutorendszer nyitott. A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása. figyelemmel arra. A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol. A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken.a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru. ha attól elzártan. s az ellátó hálózatok üzemétol.8. lIO oC. zavarai tóI független. A csohálózat kialakítása szerint..igénytelen berendezés. 8. így üzemének villamosenergiaköltsége nincs. akkor szivattyús juiésrol beszélünk.

ill. 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok. Ennek elofeltétele. A 3 fel. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. ábra szerinti elrendezés. ábrához képest a 8-2.1. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve.1. Eltérést mutat a 8-1. akkur az alapvezeték padlócsatornában. Alsó elosztású. 2 alapvezeték .és egyben ürítocsapon át töltheto fel. igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. BP biztonsági felszállóvezeték . Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen.és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7. gravitációs. 4 futotest.fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek. az esztétikai igényeknek megfeleloen. A hot az 1 kazán ban termelik.rend· szerint a kazánon elhelyezett . A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el. 3 felszálló. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). A hálózat . Ez lehetoséget nyújt arra. és 8-2. visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt. elve 5 leszálló. Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz. a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. 10 légvezeték. A 8-1. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. 2 '/ 8-1. 7 és 8 bekötovezeték . hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán. 9. ábra. BL biztonsági leszállóvezeték .tölto.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen. itt történik a hasznos holeadás. hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék. Alsó elosztású gravitációs melegvíz.és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. ábra). amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1. A 2 elosztó. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. 6 gyujtovezeték . A levegot a 8-1. II táguJási tartály.

amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. mázolással kell védeni. kétcsöves melegvíz-futés. Felso elosztású. / külön 8-2. Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. l' I I I I I I . i-ff 1 4J B..j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. ritkábban szabadon szerelve halad. Alsó elosztású. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket. Külön figyelmet kell fordítani arra.. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás. ábra. A részlet). felszálló-. A gyujto . A leszállóvezetékeket általában szabadon. A gyujto. ábra. A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. ábra. hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. ritkábban falhoronyba fektetve szereljük. feIszáJJ6vezeték .::!:: . ábra). Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4.GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . védoburkolattal.2.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el. ábra). A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel. FF A részi ef 8-3. A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból.. A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4.BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3. A fofelszálló falhoronyban. Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei.1. ábra). és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik.

B részlet: Iégtelenités elo. ábra. B részlet). A 8-6.1. ábra). ábra B leszállójának vízszint es válto- 8. Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk. I légtartáIlyal. a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át.3.z elzáróval . Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete. LT légtelenltötartály -. egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4.hasonló. ábra). ábra). de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van. a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6. Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad. I I I végén I . ábra.iránya 7//77777 8-5. amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5. ábra A részlete a 8-6. ábra. Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni. -. C átkö!is I fQt6testekben. fút6testek. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük. gravitációs. A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7.. Felso elosztású. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte. Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4. D átköt6./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4. Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés.zaka.levegö mozgá. a futotesteket . ábra A leszállójának. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk.. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz.. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van.viz mozgásiránya .zaka. ábra). a D leszálló aB-hez .. A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3.ztó. A 8-7. míg a B részlet a 8-6.z I .282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I . ábra.- LT // ////////// // . B átkötöszakaszo. Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak./ .tek.

h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa .a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt . távfutésekre kapcsolt épületekben). nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál. I . lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni. szintén szigetelés nélkül szereljük. eloregyárthatóság.és a biztosítás módja azonos. I I / 8-7. akkor a radiátorok holeadása szabályozható. A leszálló. ábra szemlélteti.. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. Felépítésük .-I 8. ábra. mert az a radiátorfelületeket megnöveli. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható. Etázsfútés általános elrendezése 1kazán.és bekötovezetékeket falon kívül. 3 tágulási tartály. Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt. Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8.4.. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok. Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8. ábra. i i I bályozhatók külön-külön. Ennek egyik módja a h magasság növelése. Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság.stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat . E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás . egyszerubb szerelés. bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja.a leszállóvezetékektol eltekintve . bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani. B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között.1. törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül..GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i .nem számottevo. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. A visszatéro há- . esztétikusabb megjelenés. azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. 2 flítotest. Olyan kétcsöves futó'berendezés. amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi. I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1.

szivattyú. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni.. Hátrányos azért. A 8-9. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen. Hátrányok: . E megoldás elonye. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik. akkor //////////////// //////////. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- .//////// 8-9. mert azon a szinten kell elhelyezni. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8. s így kedvezo csoátméroket nyerünk. A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja. épületcsoportok futésére. mint a 8-8. valamely "vizes" helyiségben (pl. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók. fürdoszobában) helyezzük el. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját. >//// /~'. A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel. ábrán. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. .a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van. B vezeték). A 8-10. a belso falakon helyezték el.a futoberendezés indulása egyenletes./ . a konyhában. kevésbé maradnak le az egyes szárnyak.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni. A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. B ág). ábra. A felso elosztású rendszer egy. de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. . Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is. míg a B részlet azt a típust. Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8. 4-. . akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. 2%).. külön kell gondoskodni (8-8.a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy.. Lakások futése esetén a kazán pl. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: . A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer. Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák. Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján.3 ua. amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont). ábra). A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású. Ha a ~_JI.gyors felfutési lehetoség.284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében. az esés lehetoleg nagy legyen (1. ha a falsarokban szabadon nem szerelheto. lakások stb. futésére használják. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz. Az elosztó. közbenso elosztású és felsll elosztású. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti.. ábra. ábra.//»>>'/// ///. A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1. szivattyús futoberendezésnek nevezzük. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9. A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez. mint a gravitációs futések esetében. ahol az egész futoberendezés van. vízszintes kiterjedésu épületek.2. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve.2. de különösen elonyösen alkalmazható nagy. hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be. . hogy az elosztóvezeték rövid. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges. így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg. fürdoszobában helyezheto el. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni.és két· csöves elrendezésben készülhet.

4 osztó. A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13.automatikusan légteleníthetok. ábra). Felszállók. C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével. 2 futotest. Az elosztó. Kétcsöves.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. ábra szerinti légtelenitotartály. valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. -M--_J TJ~hJíó~. ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol. nyomott rendszereknek. Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. BF biztonsági felszállóvezeték. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. 5 gyujto. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes. ábra. ábra). ill. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum). Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan. ill. A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik. 6 szivattyú.. és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. Egycsöves..SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~.szabja meg a nyomás nagyságát. A berendezést közvetlenül. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. Az olajo. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani.mint legmagasabb vízszint . így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. szivattyús A részlet: alsó elosztás. 3 tágulási tartály. B részlet: felso elosztás. ábra szerint lehetséges. Azokat a rendszereket.é& A tobe vezetjük. C pont). ábra. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük. bár a hálózat korántsem olyan érzékeny. A 8-10. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. ábrán. vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. . A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. ocsere/o I 8-11. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. 1 kazán. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését. szívott rendszereknek nevezzük. leszállók kiképzése a 8-6. ábra. HL biztonsági leszállóvezeték . mint a gravitációs futó'hálózatok.

Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el. Ha nem holeadóként. _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1. Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás. két.. 4 futötest..J I I I ~~ I I J. ábra. Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál.c::==-'-.L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13. I I I __ ~ ~~ 1" I . Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán. 5 gyujtö.és egycsöves futoberendezések elosztó.. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja.és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto.1. ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu. ábra.J P.L _ kapcsolása távvezetékre 8-14.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' . A 8-15. _ I I ----~--~-. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el. bJ közvetett kapcsolás (höcserélo). ___ . A futoenergia mérése is kivánatos lehet.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok. . egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c. }. I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12.. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást.L--I Ul . 2 osztó. ábra. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. 3 szivattyú. hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el.JL.-~- __L ~~ r~_' -' t.4 .a felszállók rendszerint azonos mérettel.. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el. A két. ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r. Ennek elonye.

toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel. il .. B egycsöves rendszerelrendezését is. víztelenítése külön oldandó meg. ábra. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik. ill.. 8. nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn. hogy a szokványos fütotestek. gépészeti szint kiképzése szükséges. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés. Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése. .3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. 8. zónára osztottuk. Általában 8.3. hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes. de célszeru a kazánházban elhelyezni. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. 10 emeletenként ún. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók.. lelles lláz bevezetési kazán helye. Figyelembe kell azonban venni. te eloremeno.. ábra. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható. Mind az alsó. M membrán.... igy pl. ábra). szokásos a felso zónát gozzel futeni. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók. 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto...h. a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be.~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16. zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1. zárt futorendszerek. ábra ej megoldása jöhet számításba. mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8...//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II . A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös. szerelvények általában csak 3 bar (".. A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra. tv visszatéro K kazán. ábra. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl. Magas házak melegvíz. Ezek az ún. Ilyent szemléltet a 8-17. valamint azt a körülményt.. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru.futése Magas épületek. G semviz homérséklete kétcsöves.. Kialakításuk az elozoktol abban tér el.. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani. Ekkor a 8-13.

Magas házak zónás melegvíz-fütése 8. zárószerkezeteket. A víz a rendszerben felmelege-. keringtetoszivattyúkat. ábra). A nyitható. Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük. holeadókat. hocseréloket. ábra. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit. csovezetékeket és tartozékaikat. muszereket.4. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme. figyelembe véve. automatikaelemeket a 6. A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- .és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. A túlfolyó. lehuléskor térfogata csökken.288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. pl. fejezet tárgyalja. Tágulási tartály. a kazánokat. déskor kitágul.

3. mm.futoteljesítménye. 1. 10 cirkulációs vezeték. Q a rendszer futoteljesitménye.3% térfogat-növekedéssel jár. ábra. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18. kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye.l <150 tartály Ílr- 8-1. vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese). 400 tartalma. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1. Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték . - ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm.. kcaljh. W. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . 0 1000 2000 V. Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer. 4 jelzovezeték. a rendszer kialakításától.. ábra szemlélteti.71a víz tágulása. 5 ellenorzo vezeték (3/8"). h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték . 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. 8 tartály.aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek. mm. b gravitációs fútorendszer. A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. 7 hoszigetelés. 3 túlfolyó.. 6 fútocsokigyó. erre v. o 105 W. ill. 9 ·Iégtelenitovezeték. táblázat. Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. ábrán látható.táblázat tartalmazza. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21. A tartály megváIasztásához a 8-19. / 3000 8-19. ábra). Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150.. az alkalmazott futotestektol függoen. Beépítésük a 8-20. 105kcal/h 25 dése 4. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték. ábra nyújt segítséget. ábra. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. Biztonsági vezetekek. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek.

3 fo felszállóvezeték . Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel). ábrát). osztja szét a vizet a kazánok között.és leszállóvezeték. futési keringtetöszivattyúkat. alapozást ne igényeljen. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. fenntartása. 2 szivattyú motorral.5.-~ 5 ------4 1 megoldása . Gyujtok. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges. ábra. 1 gyújto. ill. Tágulási tartály etázsfútéshez 1. ábra. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. ábra). zajtalanul üzemeljen. 5 vízsZÍntmutató 8-23. Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. hogy valamely szakasz légzsákba kerül. Kivétel a biztonsági felszálló. Erre valók a csobol készített osztók. A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni. Aszivattyúkat megkerülövezeték. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. BF biztonsági felszálló. B beépítési hossz Szivattyúk. hj álló elrendezés. A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. energiaszükségletük kicsi. de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. a 8-22. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. 1 túlfolyóvezeték . a 6. üzemük zajszintje alacsony. 6 elzárószerkezetek. BL biztonsági le- szálló.290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20.. 2 11r--3 8-21. 5 biztonsági leszállóvezeték. A kazánok vízcsonkjait. En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. gyujto foglalja össze (8-22. ill. pontban. 5 légtelenítoveufél 1:. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. 3 megkerülovezeték . 4 tartály. TV túlfolyó vezeték Osztók.elosztóvezeték. 4 kéziszelep. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. ábra. kis beruházási és üzemköltsége legyen. 3 légtartály. Légtelenítotartály.kel kell szerelni (1. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el. hegesztett csonkokkal. ábra). hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. 2 alapvezeték.

A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. Muszerek. Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. T tágulási tartály . továbbá az. (Bovebben 1.) 8. ábrán látható.· r~ ~ I I .köti össze a tágulási tartály légterével. mérni kell (távjelzés). ábra. Bóméro. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. Több. Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása.5. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni. ábra. Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges. akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. ábra). A kazáncsatlakozásokra. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok. a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. a 13. Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni. fejezetet. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. 8. 2.5. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet. E biztosítási mód elonye az egyszeruség. Mérete 1 1/4-2" között választható. A biztonsági leszálló(BL).a tágulási tartály vízterével köti össze. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel. Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo. Ezt elterjedtenalkalmazzák.hátránya a nagyobb csoszükséglet.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül .MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el. bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget.1. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26. LL I ~ I 8-24. A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül. a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék. és elvezeti a keletkezo gozt. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve.Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük. ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24. Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen.. A 8-25. Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek. más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját . A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak. I . ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges.

Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán. Vizsgálatunk célo ja az. A csatlakozási pontban. O') az egyetlen pont a rendszerben.I 'I l' . a tágulási tartály nem ürül le. akár üzemi. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- . 5 háromjáratlÍ lZClep. a vízveszteség kisebb. Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26.%1 _:í! / D II . A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. r-----J I .I ! ~ JJ. ábra. 2 visszacsapó szelep 8-27. . hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést. ábra. . 2 tágulási tartály. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást. akár nyugalmi állapotban van a rendszer. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. Csatlakozás a szivattyú elott.-JJ I. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto. A csatla· kozási pont az egész hálózatot két. Hátránya. A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz.. Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye. Ez olcsóbb. az O (ill. karbantartása viszont igényesebb. ábra. ábra. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29. a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után.//////////h/h/ /// 8-25. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó.5. _ I i Ii lj _L_.:. 3 biztosítószelep . 8. 4 gyujto. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja.. 3 osztó.-. 7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. O') pont].. Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges. 2 szivattyú.6 biz· tonsági felszál1óvezeték.. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto. Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad.2. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1.292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' .1 8-28. ábra). O (ill. ábra.

A rendszer többi pontjában . hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie. és így üzemben túlnyomás alatt állnak. Csatlakozás a szivattyú után. BL.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll. 4 kazánok. Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I. azzal a kikötéssel.a nyomás nagyobb. O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott. 3 L. . szívott rendszerunek nevezzük. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. N a szivattyú nyom6csonkja. nyomott rendszerunek. N a szivattyú nyomócsonkja. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . O Nyomás nyugalmi állapo/bon . o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után. AP. s ezért üzem közben csökken a nyomás. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29. APkaz túlnyomás a kazánoknál. 5 szivattyúk. "1 I I . 3 tágulási tartály. amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. Azokat a szivattyús futó'berendezéseket.zlv a szivattyú nyomása.. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott). " depressziós szakasz. ábra. mint az O pontban (az NO szakasznyomott). ábra. 'i 1 ~1 I 21 I I i I I . h.1. mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás.2. A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására.. azaz hBF>hszivüj' BL'.a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között . 2 biztonsági leszáJlóvezeték. 8.." w1.MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott.l. ttJ. S a szivattyú szlv6csonkja.5. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik. ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '.. b túlnyomásos szakasz.I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30.

. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja. hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága. 3 gyujto. o I I 1 ~ - 12 o . hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . 7 szivattyú. 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . 4 szivattyú. ábra. 3 tágulási tartály.. 5 t4gulási tartály.-r __ --. N a szivattyú nyomócsonkja.-___________ J 'IN !It t ~ it:f . S a szivattyú szivócsonkja. O a 2 8-32. 4 szivattyú. N a szivattyú nyomócsonkja. 2 légtelenítöedény. b túlnyomásos szakasz.-I '-1)( L __+ . ábra. ábra. 8 légtelenitoedény. 1 kazánok. a depreslZiós szakasz. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31. 3 osztó.. Alsó elosztású rendszer biztosítása. 4 kazánok. LJPsziv szivattyúnyomás . szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. 2 tágulási tartály. 6 osztó. 2 biztonsági leszálló. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló..J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. 5 gyujto. l.294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---.

és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére. ábra. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. amely teljes kazánbiztosítást ad. A pont). Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. amely a tágulási tartályhoz vezet. mint a vízszintes légvezeték. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el. így magasabb homérsékletnek van kitéve. 8-35. Nincs szükség magas hurokra. ábra). Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. Hátránya. b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni. A 8-31. a 8-3. Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték.2. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. Hogy ezt megakadályozzuk. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható.1. Elonye viszont. ábrán látható módon. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához. s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni. 8. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. A bezárt levego meggátolja.2. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el. A 8-32. Hátránya a bemutatott biztosításoknak.5. a 8-33. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni. ábra. hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. ill.6. 8.6. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. ábrát). ábra). ábra).MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. ábra. leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe. így a víznívó benne üzem alatt csökken. ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. s így feltöltéskor megtelne vízzel. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8.

ebben Po az atmoszferikus nyomás. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8. Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. ~ A.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. mint a szivattyú emelo magassága. Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1.1. Ez a megoldás mind feltöltéskor. ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége. (8-5) . Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1. Ez adja a h maximális értékét. LJPszivC a C pontban ható n 8-36. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. Hátránya.2.5 m. mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi.. h.. egyébként olyan legyen. A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható.6. 1". hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. azzal a feltétellel. ábrán látható. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. azaz 8-37.a 8-37. A 8-37. Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. Pa (kp/cm2). Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata. 0.0-1. mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. 5 felszálló után 1/2". hogy biztosítsa a kívánt légzárat. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. 4 . az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. ábra. A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz. akkor a következok szerint járhatunk el. A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük. x-x vizszint a légvezetékekben. A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. m3. Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m. mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe. de a futotestek cirkulációját ne gátolja. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8".. 8.. ábra. nyugalmi állapotban.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A.6. a hurok átméroje 1/2. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen.2. Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja. a vízszintes légvezetéké 3/8". C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja. Minimális értéke nagyobb. hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg. ábrát). Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. A légvezetéket úgy kell kialakítani. az n számú függoleges lég· 1-1 . Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság . hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás . a rendszer teljes töltésekor.296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'.

a és összepontot.2 dS . A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. mv a futovíz lömegárama.eu- ms. H.::. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok. és 8-5.7. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. a 2. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. <::kkor LJpszivC= O. v=--::nmv :rr.354 • 10-4). A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé.. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni. mert akkor a cirkuláció megszunik. kgjm3.. 8.345 • 10-4).7.) . ~ e800C= m~ Pa. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. 8. mert a szivattyú nem üzemel.LÉGVEZETÉKEK 8-38. táblázat): LJPsur= 8. Ezért kívánatos hc-hc'~0. A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.6. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed.LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. d csoátméro. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá. és (2-6) 2. fajlagos (8-8) 4. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. (8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. :v Pa. (2-44) 2. pontot és a (2-44) összefüggést]. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete.2. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük. hogy a legfelso 8-38.5 m betartása. Palm. ábra szerint alakítjuk ki.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban. Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki. p* = =Po+ (h+ H)eg. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy. m.7.2. A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni. ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni. kg/s. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: . Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. és így üzemzavar következhet be. j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön.3. ábra.8 kg/m3 értékével (8-2. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz.

4 985.5 971.0 70.9 967.561.9 75.2 986.5 83.2 968.5 964.1 981.5 963.9 962.5 1.5 983.9 95.0 0.0 976.3 Kettos974.5 59.5 9 960.0 980.6(kicsí) 66 64.4 978.5 89.8 67.5 1.3 979. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.5 976.0 T-darab.3 989.5 92.3 990.5 52.9 %9.5 966.5 965.5 985.7 991.3 976.5 91.9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.5 961.5 88.5 81.0 60.5 77.968.3 987.6 977.9 977.1 983.6 983.3 983.5 93.1 979.7 992.6 963.5 96.5 %7.9 8 .5 72.5 57.5 965.l .5 973.5 Megkerüloív 992. CC 298981. 63.0 989.5 80.8 970.0 980.0 68.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987.2 978.5 966.7 975.0 986.5 79.4 elágazás 974.0 984.4 10059.5 991.5 -darab.0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.5 86.2 977.0 963.7 980.7 969.5 969.ív66.5 987.5 990.8 985.5 982.2 959.6 87.8 989.0ellenáram 84.3 984.5 964.4 970.5 961.7 984.7 977. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .3 989.7 978.3 973.5 94.8 978.7 990.5 1.4 991.2 988.1 TT-darab.6298 I O 62.0 972.1 53. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .7 0.3 967.7 990.5 984.5 %2.5 56.5 73.9 90.5 58.1 981.4 2.0 975.5 65.0(nagy) I9 Karmantyú60.2 971.2 82.1 66.~ 1.2 51 74 75 53 7 986.5 78.7 973.6 965.5 69.7 76.4 991.•.8 88 65 95 74.1 991.5 51.77958.8 972.5 975.6 982.7 971.3 972.7 990.5 55.9 I •.I Megnevezés II 3.5 54.3 974.5 61.3 64.8 968.5 986. '.1 988.7 71.8 970.8 986.5 IocSor.5 85.5 985.6 979.0 989.2 981.5 988.3 969.5 988.5 I ! 980.1 982.2 974.

Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban. Cy a víz fajhoje.0 10.1. J/kgK (kcalJkg°C).7. s így a suruség a hálózat mentén változik.. azokat a 8-1. (8-12) . az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39.0 2. ábra). Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el.5 3. Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi. Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8. (8-11) A (8-7).0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7.016. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram). a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh.5 1.1.5 3. A táblázat a csoátméro és my. mm Sor. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. táblázat tartalmazza. (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat. 10-11 ~ • ~~ Palm. A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál. Palm mértékegységben.5és40 5.0 1.Könyök2.744 .5 6. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39.5 2.0 1. táblázatban találhatók. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk. .7.0 8. ill.0 9. v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést. W (kcalfh).0 7.0 25 12 900-osSO7.3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4.0 6.0több Néyleges átméro. mellékletben közöljük. A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4.0 1. A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük. a homérséklet. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot.0 0. A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit.0 0. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában.. egy másik pontján hot vezetnek be. a Q hoáram függvényében ismerteti. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk.5 1.0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas. Ha a ho be.0 4.0 4. A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni. akkor a 8-39.1. b) ábra] (folytonos vonal).MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3.0 12.és elvezetés idoben állandó. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást.

59 167.75 63.05 7.73 215.77 66.09 41.94 55.27 294.39 25.45 55.983.73 421.97 348.58 90.33 125. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi.09 9.31 1.28 188.83 362.68 264.85 149.96 1.62 7.46 618.98 765.:"7 76.26 53.18 33.85 14.21 279.63 230.12 124.60 421.68 174.12 318.88 0.35 19.45 35.73 54.83 98.93 451.35 119.99 11. táblázat.73 10.04 142.77 696.31 9.63 171. Ap.30 122.97 141.54 38.55 500.97 941.98 197.87 2.54 31.94 58.49.85 367.45 189..78 706.76 853.64 16.26 155.89 941.97 II338.39 155.42 1.93 235.09 70.06 174.89 461.87 0.58 29.44 392.896.72 4.80 19. mis Ütközési ellenállás.55 99.85 15.15 0.94 182.63 42.91 912.03 568.73 873.39 55.87 15.26 75.63 87.77 833.66 47.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.39 15.32 25.99 696.94 85.53 4.83 618. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >.49 3.62 111.61 68.19 814.68 63.30 26.54 274.87 490.91 1167.08 74.49 627.80 931.86 9. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.86 5.18 31.89' I 23.81 11.492.72 18.51 24.44 2.79 104.75 14.78 123.02 122.8-4.64 206.67 8.929.92 1010.77 31.49 235.200.43 11.18 676.73 0.40 657.75 34.95 78.32 353.81 774.35 190.63 136.45 12.91 5.48 64.63 235.11 637.25 163.59 90.92 1049.15 0.62 133.98 470.62 97.78 309.83 18.10 168.64 210.62 0.45 44.11 210.81 81.70 510.53 44.11 1196.28 35.83 83.35 174.35 1.92 99. 17.16 163.26 140.98 87.20 62.92 431.69 175.58 13.24 37. v.80 737.96 0.83 65.92 7.90 38.65 441.96 28.80 143.83 98.76 647.39 52.26 23.11 113.874.09 784.20 70.91 6.89 21.77 104.96 8.88 578.33 6.36 86.33 598.42 19.92 6.10 549.92 12.64 608.57 168.83 14.31 333.31 76.87 343.83 201.07 284.49 480.54 209.26 28.31 193.96 12.75 755.40 313.53 259.53 16.33 299.75 29.818.28 210.82 1108.16 39.51 47.43 1088.661 1.71 27.39 0.41 338.54 255.31 264.90 0.25 3.098 11.23 109.68 1285.94 94.74 63.88 284.02 2.73 56.22 33.098 0.07 44.42 1030.73 17.83 154.52 10.96 3.68 28.45 I 140.20 157.u3 17.73 39.39 114.15 23.50 397.98 0.98 245.96 500.72 10.73 24.79 43.72 116.48 126.50 65.27 83.35 48.20 2.45 117.36 196.84 93.59 308.34 36.45 149.4911.47 I 220.79 568.45 220.94 131.75 269.84 2.70 431.775.18 73.92 21.00 78.81 16.54 131.04 59.25 353.96 106.63 164.94 0.06 161.35 431.25 153.51 392.43 38.96 som 95.97 0.27 539.35 24.80 111.21 58.52 81.10 85.70 519.16 152.10 to.24 47.92 255.51 382.83 12.63 87.68 21.64 250.98 98.910.87 971.74 28.77 50.70 108.08 76.79 189.94tIl 225.92 529.41 9.43 734.96 12.64 309.20 47.02 70.09 51.52 113.67 1.49 853.81 0.54 33.22 686.16 49.31 259.06 4.26 402.32 0.42 57.56 1.66 13.77 56.16 186.01 77.49 I a 1 I .75 13.23 230.87 40.03 833.58 11.

ábra. IV koncentrált lehulési pontok. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága. vagy a 8-1..MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil. Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe.a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása. vizhomérséklet. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás.dPR=... lll. A (8-13) összefüggés azt is mutatja. m. '0.. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása.. hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van. S'= a ~tav 8-40. A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése. 110 '2 . . ee a futotestbe belépo víz surusége. . elo ez •. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése . ennél kedvezó'bbek. A zárt görbe területe azonos marad.W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény. hlo h2 •. hlI •.. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. mellékletbol veheto. 8. a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság). A . ll. kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI. g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig. a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm. 1. . (8-14) a rendszer elvi kialakitása.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság). feltételezve. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb.7. ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg..elozetes méretezés.1. A súrlódási hányadot a-val jelölve. A többi radiátor áramköre. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége.az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható. aj f" f. /}P9 f. hl. és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. A vezeték lehulésecsekély. (8-15) a értéke gravitációs futések esetén O. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. elhanyagolható. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása. Qo. bJ hatásos nyomás szerkesztése. ábra. A nyomásdiagrambóllátható. ha az egyes területeket(trapéz.. kg/m3. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök. ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása .5-nek veheto.dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint.és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: . ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt.dti a tényleges homérsékletesés.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre..2. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39. A 8-40.9 r I 919 I 919 909 l' .dPgrav két részre bontható. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet... = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás.

ami költséges. ~ tapasztalati értékeit a 8-5.pontos méretezés.7. 1-0- i 1~lh.3. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg . ill. mellékletbol is vehetok).1. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. Az I. Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa. . 8-42. Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti. S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. futotest szempontjából itt felmelegedés van. A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1. mert a szuk csohálózat elégtelen futést. ábra). A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága. ábra. A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo.s--- RI"" 1 101 'j'. . A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. ábra. ábra V. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges. _~ll N U~ Iw h. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges.I I I f. . á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett. S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre. ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. ARn az R. -R~ --.meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti. és 8-4. elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. hll~rr'16 --f~ 4J. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk.g !bg J!L/ 8-41. nyomása. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál. és Ru ftitötestek hatáso. Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással. diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. a hatásos nyomás csökken. ábra).302 MELEGvíZ-FUTÉSEK . A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint. A hatásos nyomás. . Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül.a 8-42. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása.vagy mértékadó áramkör. pontját). A méretetést kello pontossággal kell végezni. a méretezés megfelelo.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük. táblázat). A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége. akkor az egyes méretek megváltoztatandók. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42. táblázat tartalmazza. ~----. nyomása. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. hatásos ~'yomása 8. azt le kell fojtani. azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. Ha jelentos az eltérés. a diagram most két részbol áll. Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2). . Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik.

a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 . (cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC.80 105 90 115 15 100 10 25 12 201. pince.% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett.20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -. A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban.. az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban.--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----.igetelésae1.a csohálózat elozetes méretezése.és azbesztcement fedés)-5 . bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 .35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --. Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett. dJ padláshomérséklet -12 oC.15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --..--. a pincében flitési vezetékek vannak.--. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük...10 oC.70 30 I 95 . . ej padláshomérséklet (deszka.. m 8 A fütotest magassága a kazán felett.. m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------. 60 oC. . -5 "<:-Os padlástérben. lj eJ .. -10 oC. alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.15 .az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei.. 50 oC.I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------. A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól. MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr.MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5. 75%-os S2. +5 . táblázat. Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól.-------~-------- 5030 ---- --.

20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). mv-mvR mv .a közelíto hatásos nyomás meghatározása. amiben radiátorok nincsenek bent. víztömegáramának meghatározása (LltR= 10. mvRU' •• . s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható.. ábra). melléklet és a 8-4.7. holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r.a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele..az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ.a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. szaggatott vonallal határolt.az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében. A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés. ábra. Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható. 35 oC értékben választható. VOaaJ. A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre. hp 8-43.-f')'lg -. A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb.. . mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete. lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken.. majd a 8-2. a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni. ez a hatásos nyomás változását vonja maga után. lehulésének felvételével a futotestek mvRI.a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10. . Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával. ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43.az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. ábráéval) . Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : . A joáramkör méretezésének lépései a következok: . . . RI . kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8.. és amellékáramkört. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. A számítást célszeru táblázatosan végezni. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. . A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni. .304 MELEGvíZ-FUTÉSEK . Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. a (8-15) összefüggést] .'-': 2 +~VN ' hR 8-44.~t-j-'-R/-'. . sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is. táblázat felhasználásával is elvégezheto. Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0.1. ábra). A hálózat méretezése a 8-J.4. ábra.5 értéknek veheto [1. Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört.elozetes csoméretezés .. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása .végleges csoméretezés. LltRD.a pontos hatásos nyomás számítása.a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. . A 8-43. táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni.

m/s2. . . a rövidrezáró csoszakasz .dtog (CR .. oC.az elozetes csoméretezés a . Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik.a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés. A különbség abban áll. ábrán a B és D pontot)..1Pel6z=(1 + cx)(hBcB. cvmv A keveredési pontokban . A keveredési pontokban eloálló lehulés.. ábrát).a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (. második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása.dtR-ccsö . ábrán az 1. g a nehézségi gyorsulás. hogy az egyes futotestek esetében nem azok .dtBg+ hoEo.• (8-24) .1. . CB= ~eB . a (8-13) összefüggés magyarázatánál]. akkor az illeto vonalhoz tartozó. . ábra diagramját a technikai mértékrendszerben. hanem elore felvesszük víztömegáramokat.dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) . ábra B és D pontjában. [1. hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett.dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: .dto= QI~ Cvmv oc. számértékeit a 8-5. .dPgrav= j=1 1: hjcj. Cv LJtRU - .dtR = 10... stb.dtB..a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44.• kgjs' . . .7.. A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44.s. A leszállón elhasználható . Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg. A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45.7) lehet súrlódásra elhasználni.dtig Pa.dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint. B helyett B' pont). m (1. az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el.dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8. táblázatból vel1etjük. Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik. a 8-43. Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu.dtR lehulésüket. . ) Pa. ami meghatározza víztömegáramuka t..20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----. (8-25) t . . A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével. 9 pontot) jelöli. A mellékáramkörök méretezése. (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni. mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj .dtR lehulését vesszük fel. és ebbol számítjuk . ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: . A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak.dtjg+ i=' 1: hici. LJ tB kgjm30C.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu.dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje.dtB= ~~.dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--.az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n . i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. (8-20) . a (8-17) Összefüggés elotti szöveget].dtcso)g Pa.2. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül. (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43.a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43. (8-19) mv Pa.dP=. ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet. _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g. Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul.t-' . A hatásos nyomás 70%-át (a=0.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: . pont szerint. A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni. ábra. A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . (8-18) .

és IT..§ 220 ... ábra.1/h=20 oC. Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet.IT --~_II ~ .... . szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln. fl7 vlzsllriiség 10' •.• I 550 500? 400~ .1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1.. ábra. es II.+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc. iw.~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 .~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o. 17 homérséldotea.. A leszálló mérete 1'...o ~6 2 4 ' 5 .f...5. ~~ .'o {Ii . li o I 1~ r + b. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik. szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell. 10 ••. 12=8000 kcalih. . PI." cs6méret. ' . ==~+~ I ! . keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45. (csökkenteni) kell. ..-:-. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1. növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges.1PAB=65 kplm'...7. ábra). /7 vizhomérséklet. 110. .. 1-1 Pa. .-. (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto. h vonalak: az átmérot a II.~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ .-1" cs6méret. '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c.306 b"~.. /III 'J / 'b ~ 400.. II nehézséai gyonulás . A keletkezo hatásos nyomás kicsi. --'1" cs6méret. szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel.f. ..~ '" E: 3m vagy 3. "(.. ..1/h=25 oC. Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt. A leszálló mérete végig 1'.~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g.1/'1/1/'" = ~ . de a c vonalnak megfeleloen az 1.' méretre bovitjük 8. ri =8000 1<callh.1.YUj.. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI.BO '~ 110 ~ 70 .. hl . A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46.g.' a . 6 lehlílési pontok.3 180~ ~ ~ 100 . - . A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46.1PAB=60 kplm'... Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/.w.. -.. . h) leszállóvezeték kialakítása Á.6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A. . h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett.t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 .. Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 . szakaszt egyaránt J '1. . 90 80 .

amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik. ábra használható fel.5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni. ezért itt nagy homérsékletesést választunk.. A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro."~c:.MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6..1 1. kglh kglsf f v. táblázat. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a . A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni.. Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet.9 0. ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik. A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC.jelu terület).. ro. A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1..m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet.4 m.. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47.t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 . 20 16. így a víztömegáram kicsi.7 ali as 0. 28 12.. a 8. ábra az elosztóvezetékre. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb. 4. 8 0 . 4 a kazántói. 10-3 m 8-48. és 8-49. . oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847. ábra. a 8-49. a csatlakozóvezetékeknél 1. my víztömegáram. A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6. értéke 3.8 0. Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0.2 0.=0. f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói. A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik.JI fajlagos vizlehlllés .4 0.. ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni..lapJlI.3 0. táblázat). A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni. ~du ~d*~d· C'O').. ábra.35 m hatásos magasságot vesz a.. pontot). m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I. mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo. A 8-48. A méretezéshez a 8-48... mint amennyi abban a szakaszban fejlodik.0 Pa/m2 között veheto fel.3.1 o ~ ~ ~ ~"". a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok....0.0 0.1.. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1. Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI. A módszer az elosztóvezetéknél 2..7. Vy vízsebesség.

0. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség.. de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható.ll1Ofa m 0.adott víztömegáram esetén . hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160.a42 0. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro .nH .adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége .GG5{a ~0.1 o. A méretek variálásával elérhetjük. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik.2 130. 0.04O~ 140. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el... hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen.3 1. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a.02a 70.6 8. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot.043 40. d'. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében. A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása . Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk.7. '" ri. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol. Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható.308 mv *9/h *975 o. ábra. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48.0.4 1. akkor a teljes 21.044 l. akkor a visszatéro vezetéket 8-50.0. o..2. hogy melyik méret választandó. mv víztömegáram .010. Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére.laf5j 0. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50.6 1.45 60. ábra. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét. d' és d" pont). ~o.7 0.041 ?. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is. d". mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség. Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50.5 o. 0. 80 0.46 0. el kell dönteni.0 G. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt. A L1tb hasznos homérsékletesés. ábra. 1.+ vv 150. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC. 10. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10. hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg.0 / 0. d" közelében 50%-a. ábra. mis M 'elm 1.a35i 120. d'" pont). 30 oC között célszeru felvenni. 1. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk. 0. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk.. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is.5 Ja ~0. Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére. ábra szemlélteti..-3 m dll ~ 8-49.025+90. Vy vízsebesség. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk.04 la ~ '" '" .

ábra. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0.175(Ahe _ Q )0. futotest. (A vízsebesség épületen belül 0.827 Lo.0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. csak a 0. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet. példa.) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0. 2. oszlop). melléklet és a 8-3. A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100.3).) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. mellékletbol elozetesen meghatározható.MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK. a méretezést ezzel kezdjük.175 szorzótényezo helyett 0. Természetesen. A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1. Th3 stb.05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható. mint a többi melegvíz-futoberendezésnél. 3. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o.ftv Palm. a 8-2. A melléklet S'. Méretezendo a 8-51. valamint az egyes szakaszok hosszát (4. gravitációs futéS (adatok az 1. 1. La foáramkör hossza.25 kg/s. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1. a futotestekben megengedett homérsékletesést. Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát. a foáramkör hosszát.. ha a keresett szám nincs meg..0 Ft/kWh). Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto.1 értékkel kell számolni.5. a m. akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk.5 . melléklet táblázatát használjuk. A 3.. A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. év. tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1.5 ~.. értéke is (3. példához) @ szakaaz-sz4mok . melléklet és a 8-3..5) használjuk fel: A 2. A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC. Ha azonban LJPsrav< <O. oszlop). m. A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb.•. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5. v* áramköltség (0. Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb. Palm (10 . a ka- I iFJtöfest 8-51. 1. táblázatban.5 .81 ~301 értékeit 1.. az épület hoveszteségét. 12 kP~m2) lehet. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. 301 ~5 1 P / _ El 29. oC. te=90 oC. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0.0 mis. az áramköltséget. alapvezetékben 1. A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1.a Ll. táblázat segitségével számítható. 1. AIs6 eloszlású <D . az amortizációs idot. ügyelve arra. tv=70 oC. hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük. oszlop). táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1.. oszlop).. n amortizációs ido. oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 .8 . A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét. Hasonló módon számítható az ~. ezért ezt is figyelembe kell venni. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani. a 8-7..519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik.45 ·12. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét. Ezzel készen van az elozetes .5· 9.I?3 LJthO..5 Pa. Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O. mellékletbol kiveheto.2. Ql ml= CvLJth = S' .0 mis lehet..20~1. felvételével S'I a Llpgrav 0. 0. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb.. figyelembe. táblázat alapján határozzuk meg.(!90)g= =2. értékét.

melléklet d= 100 oszlopában.5 4. táblázat 10.475 50 40000 .' 1. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll.5 0.238 3.1 0.238 1/.0 1. I m".' 18." 11/. van). oszlop az IS' súrlódási ellenállást.5 1/.4 45.0 1.0 4.08 21.5 158.5 0.5 18. 1 db tolózár. A LJp értékek összegezése után látható.45 ~3.5 45. A 12.5 271. és 10. A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni.4 197.0 21.0 1/.8 0.238 0. 12 mis 3 10PalmV. a 3.4 Pa méretezés. I Apz.5 650.5 53. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel.0 81.3. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést.1 1. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51. kaJI PaW Pa 1.19 70. Az 1. ábra alapján a 8-3. Az ehhez tartozó S' = 3.2 Pa ( rv 30 kp/m2).059 325.5 I II.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012.13 38. oszlop a számított (vágy a 8-1.0 0.0 0.0 -73.8 16.0 26.5 59.0 19. oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását.0 1. a 2.069 109. 6 m á.0 2.310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7. a 8-51.5 8.3 201.0 29.1 51.5 2. közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa). Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását.4 0 0."'12.0 126.25 54. táblázatból vehetok (pl. a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell. táblázat· ból vehetjük (a 8-7. futotest áramköre Fojtandó: 6. oszlop). It1p.8 7 5. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény.069 1 45.069 151.13 0. ábra 1.8 25.5 4 1050003.5 0.8 4.17 28.7 0.5 112.475 5800 1.4 3.08 28. A El: értékei (9.3 1. 1 db nadrágidom .25 kg/s értéket a 8-1. A 7. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1.5 Palm.8 52.0 14200 18.5 2. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4.5 0.9 11/230. példa. oszlopa).1 52.8 129." 55. Ha a keresett my nem található.7 24.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 . táblázat.18 0.0 0.6 0. II Id.2 243.3 1/2' 11/~1 l' 7. ábra) csöméretezése S'.7 0. mellékletbol. 1. hogy az 1.8 12.9 5.3 84.3 46.3. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza.2I11003. a 8. 8. szakaszában 2 db könyök.8 ---I 0.6 0. Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük. szakaszban 1 db T idom. áramkör ellenállása 298. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6.7 105. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'.7 3.3 148.0 6. Megkeressük az lhl= 1.4 S/" sI.0 3.169 23. A 7. .19 28.1 4.515.8 298. oszlopába.4 43.3 6. oszlop) a 8-51.4 2.0 I 5800 1I 6.

19 0. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1. A méretezett szakaszok ellenállása 185.7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani. . 1..095 6. A Ill.5 3.ár=lS'.143 12000 .6 33.3 82.. mv.' 11/. Bármelyik szakaszt fojtanánk. 398.5 101..5 2. 12.".8 7.1 0.19 8.1 Pa.6 16.5 . A hatásos nyomás LlpRII=5. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani.2 12.45 . s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható. 14. 115..0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36.0 11/.11 35.9 Pa.3 44. 2.4 76.5 0.6 Pa (1..0 1.7 ~22 1 P / II- 9.. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73.5 1. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni.7.4 16000 .= 6.3 6.8 31.8 1.16 0.9 Pa nyomás.381 37. A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük. 14. ábra) cs6méretezése d.773 32000 9. szakaszokon elhasználható 301-185. a hoáram.. 3. fiitotestáramköre az 1.060 1.7 16. Palm Pamis S'.. te=90 oC. Illp.0 7.0 803.0 0. szakasz.~ 97. +llp.6 0.8 27.. 13. így Ath=20 oC. A felsorolt szakaszok hossza: "1:. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne.0 2500 29. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52..7 267.11 503. Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi.1.0 67.. a 8-9. Kismértéku fojtás itt is szükséges.6 0 18.0 0." Palm.5 23.. 15.1 = 115..0 0.1 83. szakasz ellenállása 269.0 652.9 7.16 86.. S' . A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk.5 67.7 /. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa.81 ~668 Pa. futotest áramköre 1 32000 11. 2. 7." 8/: I 11/. és 8. 10.0 0. 16.7 406.. valamint a méretek a 8-8.7 2. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0. Az eddig méretezett 1.4 18. Már méretezett az 1. és 6. S8S .. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre. táblázat. ty=70 oC.5 28. lAblbatot).0 0..0 3. csoszakaszból áll.3 15.8 1"13. 16. Ö.3 0.0 m.8 500. pékla.0 11. futotest áramkörének méretezése. ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp.5 51.8 302.2 0..16 548..5 18.6 16.MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II. 548.8 7. 2. Méretezendo a csohálózat.1.= 9 m.0. 8-II.09 0.5 . A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel.3 Pa.S 238. Így a 13. táblázatban találhatók. A csoszakaszok teljes hossza "1:.0 221..5 80 6500082.0 36. példa. A 8-52. 8.5 185.7 Pa. a m.7 Pa nyomásesés. 8. 2.(1 8000 5. 15.0 0 320. szakaszán elhasználható 668-269.2 3.773 5000 65000 9.9 ~9. AP.5 ..030 1.3=398. 12.0 ~.5 8.. így az áramkör még nem méretezett 9. 9. és a 7. 12 1011 " 91. 11.

0 14. példa. A rendszer ellenállása 548. a leszállók szabadon haladnak.0 0.6 8/.2.. oszlopban a szigetelés adatait.0292 30.6 280.5 ~. táblázatból.61 4e.02 IS7. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d.06 87.3 10.5 m: 8-52. és 7.mv.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .25 0. példa) II 1.81 .4 0..054 .6 7.82 13. a 7.03. táblázat). Fali horonyban a homérséklet 40 oC. ábra. a 6.9 41..0231 0.66 0. Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9.0 0. ml' ~ stb.7 Pa (rv 55 kp/m2). Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl.93 66. = te ~ tv .62 120.5 kg/m3 (8-2. A 8-9.6 ~ -----. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad.98 98. szakaszon). mi· L1r S' = 0.~. mm •• sm kgfmO Pa2. cx= 65% (a 8-5.6 248..82 0. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.0 m o kgfs t1P.095 8 Jcr 296. 9. a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül. 161.98 13. a 14.4 130.15 _g_c 88. ábrából vehetó'k. Az 5.4 1585.7 67.60 88.9 14. 64.43 oc0. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14.25 0. táblázatból).60 37.075 60.• test 1.68 4h." 1.2120 86.21 84. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52.6 88.08 0.16 11/.0375 0." "l ll/c" ~ O.19 67.65) .8 11/2 1. Az 1.. oszlopban 8-9.5 . radiátor és ennek áramköre.5 11.5 és a hálózat hossza 55. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1. flitotestm" áramköre 64.02~1 JO 88. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v.15 0.98 I ' I .5 m. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto. táblázat 6.2 15.67 117.071 110.68 0.4 1%.7 37. 3. oc Futo~llo4.5 L1Pelöz_ 0." 84.0814 0.8 Pa.07.0534 0.0 87.2 84. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható.06 20.---WI is -- -- '.::.0327 51.38 0.g· A 8. s ezek után az 1. ev. 2. az 1. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük. cs<5szakasz 7.386 140.5 90.tkö különbséget.143 87. oszlop adatai a 8-8.8 ~4 55 L'[ 55.5.5 0. táblázatban gyujtöt· tük össze. P / a m.0 0. és 4.4 6S 751/2" 1" %0.030 768. mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk. ha a= 0. L1Pelöz=(1 + 0. 505.306 50.312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten. a padlás homérséklete -10 oC. oszlop értékeinek különbségét.5 83.:505.35 88.0 84.1540 88. a szigetelés 75%-os. 12. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1.59 1289. meghatározása.204 oc80 '18z18' 0.060 32.0186 0.99 4t=14t.65 46. 2.381 oc 46.172 S-10 10 9m 20.6 154.99 86. 2. ~ . oszlop adatai a 8-52.y. Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e.7 0. oszlopban találhatók.21 0.25 33.ee)g· I rpoo (j) ha =2.773 1.5 .5 .60 98.7 00.82tv. táblázat.99 87.0 m magasságú pontja).e2= 12. Felso elosztású gravitációs futés (2. A fajlagos súrlódás.081 0.

MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).1 58.3 42.2 135. A 16.8 26.5 63.8 120.9 49. .2 38. 100.'.4 70.6 21.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje.3 152.8 113.3 5.' .1 65 32.8 106.6 8.5 66. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét. 3.3 32. 288. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .2 24. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.7 69.1Pgrav=h. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).1 23.3 118.7 158.7 47.9 320.2 152.4 50.8 181. A függoleges vezetékek futött térben.8 42.7 \29.0 150.4 47.7 52.1 145.1 53." '/.5 38. értékét a 8-10.3 104. A ll.6 141.8 74.1 10.1t homérsékletet tartalmazza .9 65.6 24.7 224.8 93.3 48.5 83. oszlop).5 133.1tll= 15 oC.8 28.5 337.7 Pa.0 253. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -.2 \ 307.3 53.0 357.9 21.6 81.8 33. .9 I 236. táblázatból a 9. oszlop) viszonya a méterenkénti .7 35.1 34.0 39.3 170.7 13.5 269.6 Pa:>548.0 191.6 93. Az 1.6 10.9 54.1tl= 10 oC.0 190.3 56.7 161.1 20.2 125.2 18.8 11.9 40.1 . Vízszintes elosztó a padlástérben van.1 57.6 \ 6.9 5.1 32.8 66.9 168.7 19.3 45.8 36.1 I 452.4 29.1 54.8 113.2 150 8//' 1'/.3 109.9 96.7 32.6 18.3 42. 402.9 123.6 50.7 106.9 46.8 63.1 74..4 28. és 14.1 I I.9 39.2 16.7 21.6 115.1e értéke a 8-2.2 125mm 80 100" 20034.5 143.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.0 32. ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés. Méretezendo a 8-53..7 70. oszlopáé ba.5 105.0 116.4 26. kg oC sm (a táblázat UP'.2 13.8 43.3 75.6 62.3 116.8 268.7 7.4 6. valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.0 88.7\140.6 155.2 149.1 207.6 82.8 35.1 51.3 238.9\ I 10. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .5 90..2 124.1 298.3 13.1 20.7 I 202.1 216.1th = 20 oC.0 81. táblázat.6 98.2 73.5 52.3 60.:.4 62.8 74. °C/m ~ ~ .2 44.8 23.1e.7 168.2 11.8 141.8 32. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését. értékeit tartalmazza) 1 .4 222.7 33.5 13.2 28. A csohálózat méretezését.5 110.elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását .3 51.8 200.9 185.9 63.6 179. 8-10.9 9..8 59.9 30.3 25.2 44. Az m.1tl tényleges csolehulést adja meg.6 85.6 104.0 mm 128.2 71.3 37.4 23. mv .4 28.1 380.1 297. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~.1tm= = 15 oC.1 I 326.8 80.4 14.5 97.5 87.9 90.3 60. A 13.6 178.táblázatb61 veheto.8 mm 10.9 12.2 '/.7 13. szabadon haladnak.2 132.9 22.7 88. . - 82.2 60.5 127.0 193.8 39.0 51.2 30.5 8.3 19.6 30.7 87.3 218.2 76.4 80.1 36. oszlop) és az mv (2.2 236.5 117.4 386. oszlopba írjuk.4 24. (9. Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés .6 87.4 78.9 33.5 62.8 126.7 55.4 1202.g formájában minden szakaszra számítható (15.3 16.5 25.6 12.7 202.3 6.5 28. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram.3 95.3 38.0 27.9 166.5 140.8 28.3 100.0 8.3 124. 366..3 255.3 33. a 12.1]szig).9 61. Számításainkban a 3. szakaszt két külön részre kellett bontani.1 61.71429.1 31.7 8..1 17.3 18. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza.1 17.9 27." 252.0 I 96.7 32.7 14.0 43.3 55.5 70.7 67.71171.1 87.1 15. Ezt követoen m.1 12.3 27.4 26.6 102.20.7 47.nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585.1 76.0 16.4 40. ahatásmagasság megváltozása miatt.ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.6 46. ezért (I . futotestekben a felvett homérsékletesés : .7 134.1 11.6 41.8 156.1 283.6 22.8 79. .2 68.3 18.2 67.2 76.6 .2 45.6 1'/.8 318.5 23.6 277.9 24. példa.8 37.6 4. te=90 oC.4 114.1 234.7 166.7 10.1 343.0 45.1 133.

056 kgjs. • QIJI 4100 4200 .-0-. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53. táblázatban az egyes szakaszok he). kgjs. Q) cyLJtl QII 4100 m)= ..0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S. 15.-17.5 6.0 I 2.2 10.=.:--0.5. 78.1 --114.0 112.139 0.25 2.-5I 1// ----1--.1P'~a=ls'.0 I I 0.8 I 1- 13.8 14.065 0..0.0 0.041 _1.11 0.458112._5 __ 4_.8 I 13.0 lI 50 [_ 16.2 13. A /óáramkör méretezése.2.5 6 I 10.5 8 ill700 0. ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .16 0._0_1 _1_' _ __ 1 4_.24 I 2.0 31.0 1.0 ----s6-1 16.-0-1.5 6. ábra.139 0.0 ____ 1 ------1---.3-_-1 __ 86. árama és a szakaszok hossza található.8 27. példa) II 1· .--6-.6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.3 120. ábrán a rendszer elrendezése.3 1 23.56io.139 0.5 13. d.0 261.5..065 2. Egycsöves gravitációs futés (3.4_ 554. a szakaszok száma.5 36.l6 --7J-\ -0:5 24.139 0.0 0.4 3.6~ 500.~ 11700 11700 - ~tI7.074 7.3 I 467.5 l' 1// 1 \ 8.s--~ 10.056 lIT I I 1.08 1. a 8-11. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : .0 I 12.9 10.128.0 0.5 . 3. Palm 1..8 -0.6 ----1----1 _9 _1 0. 15.056 0.0 192. példa.1 579.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11.0.5 523.-.~::: _~_-' 38500 i 0.7-~1--~118.3 1-38-1.8 10 I II 700 ~:~:.=.4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_.7 --0~-24--0'-3-1 8.7 25. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ.458' 7.0 0.mv.-0. IS'.55.13 I-b-I 20.5 0.2_ O.25.0 0.6 3. "- A 8-53.458 8. B és ekeveredési .0 Különbség fojtandó Ill.139 7. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.07 0. táblázat.~:~1.s-I~616.098 3500 4200 .2 31.9 -0.-I1. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0.II .5 '~ I-Io.065 8-53.06 I 2.5 5.0 I 261. mellékáramkör 17 _16_1 0.1 v.5 I 1// 10.l6!I:o ~ 0.7 16.5 I 69.6 i _2~~::_-+~-~ Il. kgjs.1-6. mellékáramkör -14-' -15-' 0.312.21-41. 10 ~0.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.

0625 0.3 ·4..5 Pa.025 59.50 98. Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1.3 827.I -35 4 7 0. ~~ 8 . futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S.62 0.5 ·4.5 Keletkezo hatásos nyomás: 944.20' g s.1050 .8 176.62 117.1610.2 608.10 70.52 0:67 ~!52.3500 _".5 Pa.0 586.20 20 . a 8-5.8 0.021 1 '-"8.018 0.74 53.=aL1p=0.98 88.2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.31 0.3 I ~ I - I 0.: *.50 ---.l 19. korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba).0 0.81= =723.36 173.74 72.0 7. táblázat.1121.023 0.19 79. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90.083 1* 0.76 179'52 73.8 617.-.11/: 0.64 87.2 410.8 838.1 9.4 21.161_0.45 .h.98 98. táblázat szerinti csoméretezés befejezheto.157.7 -13.66 9.1)9.Lleig 1 = =(9. a 8-ll.139.68 2 0.5 99.42 65.~ - -6C B _8_ A -=- 60.087 0.25 0.68 ---6.60 4.139 1*1/. _ " ". a m.! o :2 I i.52 0.8 39.458 50 12.4 11.415 --1--1--1-.§.20 ~ - 68. 0. 3. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924.. (iX=45%.9 10. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás.5 ---. A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.• .9 Pa felhajtóero van.2.03 80.3 65.64 88.021 0.--1 ~I~\' 2.19 . 723.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést.0 ..0 20 . Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53.85 ~-=-~~~ -.074 1 0.• I ~ ~ • I. A Ill...0 ~I I 88.048 0.5 5.0 0.52 0.61 6.139 ~7. .8+2.3 6.64 20 20 . Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1.3 44.0 o C.029 0.7 felvételével: ~143 P / 51.0 9. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8.9 ·3. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !.031 0.4.03 87..039 0.4 Pa.151 - 0. Mellékáramkörök méretezése. példa.0 I 2 3 ~1".74 0.6+5.-.64 0.085 I 1. .50 88. 8-12.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).035 0..0 0.0 944. I o o •• -1 - --II--I· 1 0. Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 .02 0..••.-. = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 . :Ö -.9 ~a .5 "\ 0.66 0. A különbség 20.u20 53.0.57 0.52 --=-tO67.19 79.5 ~1050 Pa.61 7. táblázat).24 88.139 I 11/: ~ 1.19 87.5 44.0 ~ ~6.19 87.61 0. oC.76 0.458 50 75 88.76 80. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk. A foáramkörben 944.024 0. Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.43 7..8 ~.9 845.7 I 210.6 0.~ ~ 1. Ennek birtokában a 8-ll. táblázatot).I 79. pont: Llt B .7.981 0. táblázatból)..0 73.03 0.obDl~ ~! 13 14 ~ .53 0. --~--------l--* °'1391 1 1/: .017 1°.

30 6156 338 Méretezésvan.-- Il./ R -oC.5 0.I420 -~"'-4439357 ® 3.072 Csoméret 4.. S'.1576250. . A csoméretöbbi adat a8-13.5 -----' 1.0 3/5381 9280 4210 103.3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---.036 155coli a teket a 8-48.0297 Palm IC5818 0.0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a.3. ígyleszálló-táblázat alapján az 1. 140 0. ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54. A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2..44 1. táblázat. 1/2 11/4·Llpz.381 +0. és 1.8-6. I__ 150 ___ @2. példa.esL1ts)g = s . visszatéro vezeték padlóban avesszük.5 155 0..QR lenül. cyL1tR .191 0.31 0 1. táb. 7.EAp. szakaszok).m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1.-8 316 861 LJpz.I táblázatban látható.095 2.V.legtávolabbi fogyasztó0. példa. 8-49. Hoáram. szigetelet I 1 I Szakasz.775 0. ----.(4.. 4.42 0. és.036 számítható' a II. 1. ábrán levo etá1.5 0.4200 . Hasonló . a hasz. d.J @1.143 mv.2' 3// kgjs.5 8 7 12 6 mis AP. Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama..úr=IS'.5 0.0 7.módon szabadon.Jp=LlPoúr+! 6 2. Etá:lSffités adatai (8-54.8 2.0 morevan.t oc.l' Il/t' II Il/t' l' ..34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280.3Pa W Pa 7 ////////.5 3.192 70ban.0 2.381 mm150 Pa.futés.5 0.60 70 120 3200006640.36 0. futotestben =20 10 450650001200.0595 0.20 Pa m . %' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_.Il/!' l' %-. ábra) 8-13. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''.

és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb. így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen. j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek..8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó').1p=6812 Pa. a rendszer mértékadó áramköre (az V.1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.1ev.1th= 10.:) az 1..(szabályozó-) elemmel kell szerelni. Alsó elosztású szivattyús futés (5.. ennek nagysága a (8-13) szerint az V. ábra.1pgrav. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. A rendszer O. és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút ..1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. 30 oC értékre vehetjük fel. A szivattyú jellemzo adatai. A csomércitek a 8-1.81 ~1830 I ~ I I Pa. . . célszeru . 8... A sebesség legyen 0. mint az egész évben Ü1.3.táblázat tartalmazza.625·20· 9.emeltetettberendezéseké. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik.1Pgvavl=3. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár. A szakaszok hoáramát. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55. Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50. minta gravitációs futésé. futotest áramkörében : .. A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van.I. (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. futotest áramköre ) méretezheto. a 8-14. hosszát stb. mv és . víztömegáramát. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi.jelent.625 ·20· 9. futotest áramkörében : . ha .8.0 ·0. Ha nagy a . A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni.:) Il<i 1" I I 1 vehetok. A futotestek homérsékletesését . A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása . lJ tR = 20 oC. példa) [Ii .1pgravv= hv. A kombinált berendezés csohálózata szukebb. !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani. példa. ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel.1psziv'Ez szuk futohálózatot .. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1. Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható. melléklet segítségével meghatározható.. mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero.1Pgrav<O. 0. ábra)..1tvg= = 15·0. (.5 oC külso homérsékletig gravitációsan. ~-~ .jg. A ..nagy szivattyú-emelomagasságot . 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor.1th=20 oC homérsékletesést felvenni. A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik..81 ~368 Pa. 114j szakasz-számok 5.akkor minden futotestet olyan beavatkozó. <>s 8-55.

csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük. tkeY a kevert víz homérséklete. III~'IL" l~? 1&-:: . A 110nt). A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete. Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56. hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget.JlL~. 8. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel.. mert különben lemaradnak.. Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI. A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek. A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el. ty a visszatéro víz homérséklete. ábra. hR [ [hR . II B jr---: I . ábra. kisebb az épület hovesztesége. míg a többi. I r 'SF 0_01 . i .2. amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik. ábra szemlélteti. ábra jelölésévei : APsrav= . A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb. A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel.10.L. ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás.~~~. a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont.~. Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni.. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. h~ a futotest hatásos magassága 8.9. ~ i . A keverés a B pontban megy végbe.) közvetlenül ezzel a vízzel. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés. ~ II K nT. ..9. 8-56. ben kicsi. Minden olyan csoportot..). A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A . A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel. Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel. HU ~ U~~. Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható.I. A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni. ábra. .. keveroszerkezettel látunk el (8-57.A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru. A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56. míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására. Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek. I I I I I I SL I I I I I .1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa. ha a kazánáramkört.J. .7'lkv " ~ I 1. a méretezés kor ügyelni kell arra.:. (8-JO) 8. 8-57.9.1. .318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8.

.10. hogy a kazán teljesítményét. 'y yisszatér6 homérséklet. A a helyiség lehulo felülete.2. a 6.10. oC = 60 8-58. ill. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A . k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t . valamint a te és ty homérsékletet. Bovebben 1.a (6-3) összefüggést]. tkül külso homérséklet. ty a visszatéro homérséklet. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak).2. A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete. Mindkét szabályozási mód azt jelenti. Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete. 8. Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik. ez- 8. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás).8. valamint a hatá90 oC 8. a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik. ty= =70 oC.tkül) oC. Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás). függvény a (8-32) alapján: ty= 0. pontot. (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58.tkm) oC. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében. k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje. ty=f(tkül)' ill. tbel=20 oC. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet. tbel helyiség-homérséklet. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet. 'kUl külso homérséklet . Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul.1. tbel=20 oC esetén [1. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása. oc és ~"-. pontot és a 12. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó. ábrán ARk: látható(folyamatos vonal). Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. :1t:öz R=60 oC. a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. el6remen6 h6mérséklet. A te=f(tkül). A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes..10.~ 1. ábra.10. {kü!.3.5(20.5. te=90 oC.1. MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8.1. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében.5 értékkel a 8-58.1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC.2. AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete.2.

Magyarországon a tküt. A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és . mint a (8-31) összefüggésnél._.3. (8-35) 8.2. -=:]100 80 mvo . ábra. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik. myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f . Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja.tkül fh-:~. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében.1.tJ ' 2 8-60. tköz R a fútótal közepes homérséklete ._. ty visszatéro homérséklet. tköz R a futotest kozepes homérséklete. ty visszatéro homérséklet. Kombinált te eloremeno homérséklet.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua. ábra.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet. 40~20 40 20 I 8.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8. Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 . (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59. ábra szemlélteti. ábra tünteti fel.10.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram. tv visszatéto homérséklet.1. mV. (kUlkülso homénék· let. oC 100 . oC .2. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol.(90. 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet.10. tkOI külso homérséklet. :nv'''. fküt.2.10.2. Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének. A 8.% mvo 2 20 8-59.§ .4. a 8.320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk. 10 Gravitációs O -10 -20 fküt. 80 80 60 40 20 ~f72L. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f. oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt.10.5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi. pont feltételei mellett a 8-60. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol. ábra.% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc.10.. m".1.2.

Nagy elonye.12.8. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot..MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. pont foglalkozik. s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. A technikai megoldások. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik. Ha koromleválasztó is van. Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként. többszörösen át kell mosni. 23Az épületgépészet kézikönyve . mint az egyszeru szabályozás. 8. Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni). hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez. muszerek és szabályozóelemek állaga. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. évenkénti cserére nincs szükség. A kombinált szabályozás gazdaságosabb. csakutántöltésre. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell. hovezetési tényezo ~0. ábrán látható. és ezután a rendszer gondosan feltöltheto. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni. hogy két különféle teljesítményu (pl. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel. 8. A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé. Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál).5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van.4 . 2. s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok. Kedvezo abból a szempontból is. de ezek még nagyon költségesek. üzeme is. lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott. Közelíto adatok: fajho 1.l kcal/m hOC). A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll. Törekedni kell.5 kcal/kg oC).. Nem szabad figyelmen kívül hagyni.4 kJ/kgK (0.. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. A kazánt külön kell tisztítani. .az olajminoségtol függoen .11. hogy nyitott rendszerben .közel 300 oC homérsékletig melegítheto. kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra. csere indokolt.3. A tiszta. Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják. 0. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van.4 kJ/m h K (~O. Alapüzemben a kisebbik. ésa muszaki megoldás sem teljes. hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12..

.

26 0.80 17.11 17.61 0.10 0.00 0.08 0.1470 0.0 3.5 22. Palm I .18 5.47 1.22 1.30 0.83 8.95 7.482 0.40 4.85 0.80 3.24 0.55 40.74 0.14I1 65 mm 3000.07 13.54 1.0807 0.0 4.14 0.38 0.28 1.9 0.50 14.60 m 200 0.0 0.75 0.70 0.10 3.66 1.5 3.20 0.10 1.23 1.0 4.06 13.60 11.00 10.50 3.94 0.22 1.19 1.351 11.9 4.09 9.60 7.93 1.0685i 0.69 1.09 3.0985 2500.70 26.55 18.1 6.18 0.15 0.86 1.44 0.60 S'.16 0.85 0.0 16.07 0.76 0.00 20.20 0.95 28.25 18.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.53 0.08 11.32 3.14 0.9 8.2532 0.14 6.40 27.36 15.8 • 23.05 0.26 0.99 0.90 10.17 0.7 0.83 1.41 0.90 7.87 0.42 0.37 12.55 0.1 9.48 0.36 1.5 1.70 14.5 12.1 0.434 0.79 0.50 1.1223 0.10 0.10 0.07 2.01 0.4 2.4 0.5 8.17 0.85 0.45 0.5 5.40 16.4 1.20 1.3 0.16 8.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség.0 9.57 0.412 15.15 0.60 0.65 8.14 0.97 0.4 10. mis I belso átméroje.281 0.15 6.2023 0.24 0.6 1.45 0.25 0.30 5.7 2.51 0.52 0.16 35.26 0.05 14. 0.1 3.305 10.70 1.3 0.46 0.77 1.0 25.71 1.329 0.20 3.9 2.85 0.8 9.0 12.253 3.64 1.11 3.65 0.2 4.06 0.40 1.4 7.448 0.40 3.34 0.70 38.05 4.25 0.3 mm2.86 0.1 1.3014I I I 125 0.0 3.68 0.8 6.90 0.00 0.1 1.78 1.30 0.60 14.8 5.15 7.5 33.90 0.35 6.12 0.40 30.60 2.25 0.27 0.0 2.25 4.65 5.12 0.7 24.20 2.372 0.5 11.05 43.65 5.0 2.08 0.13 1.3 1.50 0.88 0.05 0.60 0.20 1.56 1.60 24.0 9.8 4.4 2.

178 0.240.208 0.0076 0.11 0.0347I 0.---.14 0.191 0.30 0.0198 0.0406 0.0121 0.237 0.102 0.0.410 0.0225 0.20 0.051 0.284 0.13 0.42 0.175 0.0415 0.0220 0.34 0.12 0.62 0.0380 0.24 0.218 0.438 0.0179 0.163 0.0345 0.075 0.164 0.267 0.17 0.0240 0.0106 0.322 0.0210 0.169 0.0072 I \ ..066 0.0079 0.305 0.14 1.65 0.28 0.58 0.14 0.0166 0.69 0.0150I 50 mm II/43/4" -.30 - - "~---- I I .373 0.442 0.375 0.239 0.258 0.28 0.198 0.79 0.24 0.458 0.19 0.489 0.086 0.54 0.0165 0.64 1.354 0.46 0.52 0.053 0.55 0.0250 0.26 0.66 0.087 11/2" 0.32 0.0350 0. legkisdlll 0.0485 0.22!II 0.412 0.0410 0.36 0.84 0.325 0.056 0.0260I 0.346 0.48 0.20 0.44 0.34 0.07 1.60 0.13 0.40 0. A cso cso turt.09 0.052 0.0086 0.0151 0.286 0.0470 0.143 0.050 0.157 0.10 0.0158 0.101 0.15 Palm 0.26 0.74 0.069 0.435 0.50 0.301 0.133 0.0089 0.--------0.204 0.0385 0.078 0.26 0.0240 0.16 0.070 0.0430 0.0125 0.0156 0.0095 0.0260 0.55 0.22 0.229 0.0082 0.095 0.114 0.15 0.227 0.54 0.0185 0.141 0.--.74 0.0146 I-0.0136 0.226 ---------------0.60 0.0305 0.40 0.060 0.120 0.0100 0.36 0.426 0.124 0.30 0.0440 0.70 0.62 0.149 0.406 0.0111 0.245 0.65 0.248 0.0215 0.32 0.0182 0.0285 0.59 0.0365 0.0198 0.079 0.-~----1/2-IIIII II 0.463 0.0230 0.081 0.92 0.0455 0.105 0.384 0.44 0.108 0.488 0.0400 0.91 0.0116 0.058 0.20 0.187 0.215 0.0204I 0.392 0.110 0.42 0.18 0.331 0.487 0.096 0.0497 0.316 0.0172 0.38 0.48 1.150 0.00 0.22 0.0250 --.072 0.------- A név.360 0.57 1.

35 1.50 0.13.50 5.36 ----.65 0.70 51.55 0.49 0.44 7.70 -20.65 0.10 I 0.0685 átméroie.55 ---I-~----70.10 10.39 0.05 1.85 28.05 -----1.55 6.2 47.00 6.75 ----s3.70 0.61 0.25 22.3 62.15 13.80 0.10 82.15 'I -----g8.30 I_.10 14.5 0.5 26 1.65 3.40 4.95 0.20 0.77 O~ 1.90 0.0.05 13.30 0.4 29.50 3.8 17.05 0.65 0.1 1. I 80 90 100 0.3 1.04 0.20 7.15 4.0985 0.28 1.60 17.75 7.75 10.0 0.00 7.95 0.2532 0.38 3.40 6.6 ~ 44.5 1.05 ~ ----Zjs 0.8 0.0 1.9 1.60 3.60 -------------------1----.5 ~ 24.95 0.3-~~8--__ 0.30 1.10-.90.70 __ 0~ 9.125.65 ---0.70 49.90 5.5 0.5 0.90 I 1.46 1.50 0.80 ----0.0 98.20 ~ 0.80 l' 2.70 0.6 79.60 2.35 50 34.85.95 -- 6.3 0.1-5-__ 1'~232.27 1~6 __ 1.00 11.5 16.65 11.8 0.60 15.55 0.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.35 __ 0~ 5.46 7.20 1.45 0.0 0.50 48.85 0.32 2.65 45.10 1.34 1.30 1.--------------- 0.40 --.35 0.1 31.26 0.48 8.4 0.0 93.15 0.48 1.85 .3 0.40 1.95 67.7 28.20 0.74 0.63 0.70 -----.5 12.0 ----------------I--~---.46.05 0.65 18.80 0.5 1.43 0.90 0.0 __ 1.60 0.32 1.8 43.------1.30 18.25 ----<-1.05 1.46 2.55 4.60 1.28 1.50 ~ 0.5~1 __ l.21 0.55 51.25 0.85 0.50 6.7 68.80 3.75 2.90 6.70 19.80 92.40 4.1 6.65 I 110 .0 2.20 21.3 0. 0.85 -----------4.55 ------------2.90 __ 0.95 0.35 2.80 I -----1-----1.95 7.38 1.2 0. 65mm m 0.0 20.45 0.3 0.42 5.-0-1---1S-0.75 26.0 0.8 32.35 0. 1.0 16.30 1.40 ------60 37.0807 0.2023 0.1.0 1.08 0.70 0.80 42.90 47.66 0.65 24 1.20 1.50 2.40 2.70 1.55 ---70 40.15 I ------------~ 1.5 1 45 1.46 3.50 0.65 10.50 I < I 1.20 1.37 1.55 -------0.35 0.0 2.42 1.55 0.60 0.87 0.42 I '3.34 1.5 33.65 14.70 _ ------- ---- ----------I 3.6 0.0 1.44 2.24 0.90 140.00 __ 0~ 3.5 1.60 7.00 0.70 0.15 9.50 8.55 2.15 0.75 ----0.30 0.80 4.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.32 2.85 4.3 0.00 147.0 108.85 5.0 46.0 0.55 0.8-1.80 0.38 2.3 83. melléklet folytatása belso átméroje.50 0.32 1.w-----.60 10.50 2.0 1.5 59.9 25.34 2.75 0.1470 0.05 I 1 I 4.44 5. 200mm 250 mm 300 mm II 0.0 1.0 -1----35--1.88 0.6 1~ __ 55.80 0'?2~20.00 0.0 28 30 76.65 0.% 0.85 0.00 0.85 8.1 ~ 10.00 52.8 73.60 _ --8-.60 3.65 0.55 0.65 0.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.6 1.35 0.33 ~D I I I 0.36 4.10 1.35.60 __ 0.5 1.20 0.4 0.70 2.70 88.50 -------1.5 133.5 0.65 0.5 117.8 1.38 4.30 0.92 0.4 0.55 9.28 1.60 0.2 O~ ~8~ 4.1 1.60 0.26 1.65 17.70 12.8 0.5 1_.36 2.75 55.4 38._ __ 30.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.96 0.97 0.6 0.1 34.65 0~ 21.<>-I------..50 0.1223 0.42 7.60 0.80 2.5 0.40 1. LO.00 73.65 0.44 3.

315 1.181 0.50 0.37 0.072 0.203 0.46 0.80 0.48 0.35 0.34 0.70 1.61 1..60 0.25 1.189 0.80 1.65 0.50 2.55 1.06 0.82 0.220 0.90 1.45 1.55 0.055 0.265 0.0345 0.85 0.368 0.064 0.40 0.126 0.60 2.75 0.A cso lúrl.080 3/8" 0.51 Il/4" 0.0114 I I 0.65 O.95 0.0150 I 0.50 0.354 0.236 0.076 0.413 0.00 0.05 1.15 0.325 0.15 1.157 0.42 0.378 3/4" 0.19 0.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.73 0.01 1.291 0.15 1.95 0.0400 0.88 1.05 2.358 1.089 0.50 1.30 I -w 1.25 1.55 0.156 0.442 0.068 0.70 0.79 0.103 0.086 0.55 0.65 0.40 0.25 1.0275 0.50 0.05 0.84· 0.10 2.71 0.90 0.70 0.55 0.05 1.90-w3 0.87-W 0.20 0.80 0.0330 0.196 0.85 0.30 0.95 1.142 0.59 0.10 0.95 0.60 0.80 0.70 0.26 0.0415 0.17 _ 1.75 1.15 1.38 0.36 0.32 0.131 0.056 0.30 1.30 1.45 1.% 1.164 0.90 0.70 0.057 0.80 0.28 0.257 0.59 1.75 0.91 1.38 0.45 1.80 2.65 0.63 1.062 0.309 0.127 0.340 0.20 2.80 0.75 0.90 1.53 0.57 0.06 1.148 0.70 1.75 0.0310 0.0465 0.00 1.54 1.079 0.292 0.40 0.35 2.40 I 1.116 0.32 0.34 1.40 0:137 0.90 0.061 0.65 0.60 0.15 0.77 0.70 0.42 0.275 0.65 0.80 0.067 0.75 1.35 1.096 0.26 1.060 0.05 3.60 0.10 1.95 2.34 0.05 0.082 0.076 0.44 0.30 1.053 0.76 0.52·-----z:60 1.95 1.0265 0.0380 0.65 0.251 0.60 0.46 0.75 0.10 1.90 1.50 0.247 0.43 1.34 0.85 0.55 0.146 0.55 0.60 0.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .60 0.80 0.337 1.71 1" 0.66 0.10 1.0260 ~.0365 0.46 0.381 0.48 0.138 0.65 1.495 0.95 1.90 0.65 0.75 0.34 0.35 1.76 ~ 1.85 3.85 0.0204 I 0.63 0.0430 0.70 0.89 0.55 0.0347- o.67 1.071 0.60 3.80 0.24·~ 1.62 0.70 3.0.50 0.51 0.470 0.60 0.75 0.95 0.173 0.15 0.55 0.44 1.70 O.legkisebb S' Palm 0.20 .00 0.00 1.0295 0.55 0.48 0.0406~-I- 0.110 0.050 0.50 0.46 0.42 0.80 1.80 0.36 0.166 I - 0.05 1.0285 0.85 1. 1.70 0.70 1.28 0.32 0.60 0.44 0.266 0.237 0.05 1.44 0.85 1.70 0.65 0.

50 8.30 166.---.40 26.55 1:?.----- ----- ~ - ----- --_.05 3.50 5.30 1.05 1. melléklet folytatása \ f.50 1.---3.75 13.35 1.~21.40 11.40 1.01.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 .90 1.00 -------zt-.--.30 6.15 1.70 I 23.10 0.25 4.9 1.30 2.8 2.25 14.55 - \ 155.5 1.70 6.80 7.40 7.60 19.35 0.50 1.20 1.10 8.85 I 6.2023 \--0:.00 1.0 73.8-1.9 1.8 2.70 1.35 9.0 1.95 4.65 8.55 26.20 1.40 1.9 2.25 24.-----4.0985 I 0.90 9.0 1.4 1.60 2. Készitette a BME I.95 7.20 112.95 10.00 1.10 4.50 ------ 120 130 0.5 2.45 7.90 62.50 25.00 -------140 150 ----1.--- ------------ -------- ---- --------.15 5.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.20 ----.40 1.0 1.8 1. Épületgépészeti Tanszék dr.532 I I 0.75 2.0685-átméroje.0 2.35 12.----- 2.80 58.75 1.10 8.I-.10 66.75 1.15 11.80 1.85 14.80 31.0 1.35 I 97.40 24.90 1.90 53.6 2.----.----- 20.0. .40 16.70 28.7 2.95 101.0 2.4 1.0 1.-------.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2. használatuk at célszeru mellozni.45 19.6 39.0 2.85 1.1 1.0 2.55 - ----. Molnár Zoltán irányításával.3 2.85 60.0 2.25 18.80 4.20 9.7 2.00 15.9 1.85 3.45 29.00 1.30 2.65 12.60 12.30 1.4 30--.3 1.5 1.0 2. - ----.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.55 1.1 1.0 1.35 5.50 11.35 7.5 -.10 ----- ------' ----I --.8 2.5 1.15 22.95 I 8.45 0.30 1.15 8.1223 I 0.5 1.95 3.4 2.15 9.70 56.75 9.9 2.40 172.10 16.15 I ----1 1.60 1.00 2.10 1.85 2.9 2.15 108.9 1.55 17.5 1.0 1.00 2.05 1.35 1.60 6.90 2.45 25.20 4.7 36.3 42.95 3.8 2.25 6.75 0.5 1.3 32.0807 I 0.0 1.15 -----1.35 ----~16.20 160.90 10.9 35.4 1.0 2.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.05 105.-\ - ---I I 1 76.0 125.60 27.05 5.0 2.45 119.gj.-s:-5-1.00 ----.0 2.45 1.---160 .0 2.05 21.1470 I 0.9 1.25 14.20 ! 4.0 2.05 5.30 4.0 2.65 .5 5.15 2.05 1.70 ---1.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3. I I 0.60 1.30 15.60 1.45 79.

Budapest. F. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. Muszaki Könyvkiadó. M. Moszkva. Budapest.: Rietschels Lehrbuch der Heiz.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija. 1963.: Szabályozáselmélet. i961. Springer Verlag. E. 5/6. 1964. Moszkva. Tankönyvkiadó. 1958. Tankönyvkiadó.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi.: Épületgépészeti kézikönyv. flO] Macskásy Á. Gosztrojizdat. Fachbuchverlag GmbH. Berlin. 1972 [20] Száday R.: . 1953. Moszkva. Budapest.13. Budapest. (1957). w. [21] Szokolov. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. 1951. G. [5] Garms. J. 1960. 1964. 1972.: Segédlet. 1974. [13] Oficerov. Moszkva. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. L. 1965.: Die Wasserheizung.: Melegvíz-futések. [22] Muszaki eloírás a futo-. 17/18. Budapest.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Leipzig. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. Oldenbourg.: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung. 1972. Tankönyvkiadó. Budapest. Építoipari Könyv.und Lüftungstechnik.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. München-Wien. [3] Brodszkij. 154-158.: Szivattyús futések szabályozása.und Lüftungstechnik. 1971. 1970. 5. P. Budapest. [7] Kapp. 1963.: Gyakorlat~ áramlástan. A. L. Gesundheits Ingenieur. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. z. [15] Molnár [16] Pattantyús Á. ME 867). Tankönyvkiadó. Építoipari Könyv. Gosztrojizdat.1966. Springer Verlag.: Handbuch der Heizungs. Budapest. Tankönyvkiadó.és Lapkiadó.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. 261-266. (1957). Goszenergoizdat. Tankönyvkiadó. F. [6] Kamenyev. Berlin. [2] Belinkij. Épületgépészet.E. Tankönyvkiadó. 1952. [4] Egyedi L. E. Muszaki Könyvkiadó. Verlag R. Budapest. Budapest.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii. Segédlet. [19] Ruhmann J. [12] Menyhárt J. [17] Raiss. szellozteto. Leningrad. 1968. IRODALOM [1] Barcs V.és Lapkiadó. N. 1963. Budapest.

50 m kiterjedésig az ÜNy=0. A 0..goz-lég forgatás os rendszer. A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására. • a teljesítményszabályozás szerint: . A biztonsági. 0..5 bar (0. továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos.mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás. kb. 0. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük. . A gozfutés elonyei: . .vákuum-gozfutések. A kazánban eloállított 0. mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik.9.5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges.kis fagyveszély .5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda. Gozfutések hálózatsémái 9.05 bar (0.2 at).. A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg. . a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: . 0. gyors felfutés . a kondenzvezeték szerint: . A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia. 9.1.minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás.1 bar (0.nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb. . . .1.felso. konyha stb. Állapotjellemzoit a 9-1.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel..1 at).2 . hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is.1 bar-nál (0.15 bar (0.15 at). Gozfutések Szerzo: DR. Hátrányai: .. A 0.) berendezésekhez használják. TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz. .nedves kondenzvezetékes rendszerek. .száraz. 0. a kondenzátum kazánba táplálása szerint: .nagynyomású.közbenso elosztású rendszerek.05 at) 200 m-ig az ÜNy=O..alsó.2. . 300 m-ig az ÜNy=0.kis tehetetlenség.mennyiségi.. rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén. Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé. .. . . a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal. táblázat tartalmazza. a hálózat kialakítására.gravitációs.) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg.szakaszos. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor. hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel.05.kis beruházási költség.1.5 bar (0.üzem közben nedves. .2 bar (0.05. Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota. kb. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: .kisnyomású. 500 m-ig az ÜNy=0.

0 0.7375 0.5894 0.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.1375 140.01 1.8795 478.800 8.1.07 1.225 2.0 0.04 21.0512 251.3654 1.47 0.1613 0.1704 0.509 9.8 2651.056 495.2 20.1898 1.9582 656.5040 161.1 7.1044 1.0 61.127 0.4 616.2 15.0094 0.0125 0.3 106.156 2582.685 P i" Goz.7 663.28 Folyadék.5 2659.00102 0.83 3.7149 0.6 623.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.37 1.0010 0.4242 639.1 0. I I .4647 104.4524 3.7809 e" 1.0174 0.9 182.3900 452.9354 16.2337 0.0611 0.6 658.2 42.3 2778.966 1.0831 0.2 613.6 2564.13 2.07 1.4829 0.36 6.2 2546.00113ábra szerinti 0.4 0.8995 0.0304 0.00107 0.496 45.4235 272.2 0.1227 10.8 603.00106 0.6684 1. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2.4609 1.547 1.5 151.7278 0.3 19.97 2609.2 0.0 47. levolejtésben A(3.7 104.9 606.1 10.3 2793.2934 0.2730 125.3 6.04 74.0 314.5 2626.0323 0.802 0.122 673.3178 5.5 2634.41 2768.1322 116.04 0.97 62.00.00114 6.8 167.2 0. I Fajlagos térfogat I! goz.2 12.6277 1.00110 0..857 2.1 90.2 0.393 4.8 2786.0230 0.3 106.01 25.5 146.8 95.1258 0.7 230.7758 461.98 632.7 2757.0048 637.0 0.8 667.3536 80.40 57.3160 112.9 444.6 79.0 644.9 100.6386 83.0010 0.6 32.0128 77. helyezkedik el.1165 7.5045 398.001060.0396 0.98 85.55 2519.00116 0.05 0.20 4.14 2643.6 661.3 642.7800 4.58 2688.1302 1.3 763.2 629. 0.5007 0.1 293.6 2537.0872Fajlagos entalpia 436.1 114.6 719.5 2678.0108 8.3 640.98 356.4 0.4 2573.000.02 427.6 17.00 601.8550 0.243 2720.8015 665.862 5.4 155.0752 1.6%0) hálózatsémái láthatók.3 631.0068 2667.194 0.83.3931 0.04 608.3 188.21 2675.2420 0.0238 1.0654 0.06 0.0173 125.0977 0.8619 I Nyomás.0 2510.3167 10.0433 43.00105 2555.3 0.3 0.2031 0.9950 0.8775 0. irányában II FOly.03 633.6 130.00 503.99 546.6015 27.0063 0.0089 0.00104 2697.1 0. goz.8 419.7 0.3 852.8 619.5045 0.4 653.8 2700.9917 30. 3.90 0..1605 0.3 5.2550 0.00103 2.1 54.394 4.00108 12.0 649.8536 0.00104 0.04 5.67 2681.5 0.98 486.121 49.3614 643.84 7. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.3 2600. vezetéket a a 9-1.7 102.157 807.dék.258 621.0114 36.302 15.1 0.4 589.8 1.2 627.57 1.4 18.3 108. i' Goz.7356 3.8 2746.1982 0.076 10.0 334.7544 0.947 2685.8 2617..29 kg/m'2500.00 64.854 2703.5740 1.4 2528.2 614.00109 0.0573 0.8 100.5618 12.5 206.3265 110.7 597.7 641.0 645.04 0.4 147.68 1.01 59.5 2706.2 0.1 0.2 1.3 635.6 625.4622 645.6680 0.99 0.02 69.4 118.6821 40.1 0.2 14.93 19.4I 15.24 0.0245 1.7 120.0 2691.668 0.00111 0.3 0.9-1.3 2734.1092 1.1 13.2335 2.8 610.307 0.8264 642.1 11.98 2694.0 0..3 0.0 377.03 35.3 171.1 469.5251 203.4 2.4 2591.0 646.2751 1.0332 1.2 209.00101 25.00106 1.5977 639.2 0.1985 192.5 599.3 0.

0 591.28 0.7 szám.65 0.23 2.04 2.49 15.4 528.11 0.48 4. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.50 1.02 519.2 A 2382.0 0.46 0.3 560.7 569. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.7 530.1 531.08 2.1 545.15 1.5 1.4 574.3 551.55 2.08 1.53 3.3 586.00 535.71 2394.l.4 554.85 felszálló ep 1.15 1.01 2.23 2.3 2.52 2.39 1. az A víz.50 11. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .71 2.2 566.70 1.65 3.54 3.7 2370.3 527.61 1.0 542.83 1.18 5.77 1.2 548. kcal472.2 588.41 20.44 2.55 0.61 1.0 583.75 3.18 1.3 537.38 4.59 3.0 mh°C • 10'.00 3.17 2.3 536.1 kcaljkgOC Hovezetési.67 481.72 1.gozvezetékek 0.18 489.3 577.02 1.53 3.94 1.68 2.21 463.64 1.69 3. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.5 526.49 3.0 557.3 0.34 2.1 563.10 4.57 2.2 571.6 533.06 2.3 1.30 3.53 0.31 1.8 539.7 594.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2.09 2.83 3.20 2. kcaljkg viszkozitás.11 pr 2441.09 2. kljkgK m'js Prandtl0.99 2.59 1.5 0.6 580.4 505.9 3.76 497.21 512.6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo.31 0. Elpárolgási ho.37 2.9 597. DinamikaiFajho.04 532.29 2.nye.67 7.00 2.84 9.

és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel. ••. 3 vízteleníto vízzsákcsö. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék.. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint). 5 száraz kondenz-alapvezeték.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --. hogy .--A y' ---.. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik. Ez utóbbira akkor nincs szükség. mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be.lJ ~----C --. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni. L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto.. vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot.. mind a kon· denzvezetékben azonos. ábra. Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák. J göz-alapvezeték. ábrán látható. A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani. A felszállóban a kondenzátu. A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2.332 GOZFUTÉSEK r. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. 2 goz-felszállóvezeték. hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4.. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol.m a gozzel ellenáramban halad. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után. nedves. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. ábrán látható. Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. pince hiánya stb. Ezzel elkerülheto. a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére. ábra).•-=---~ I I . LNy) miatt számítani kell arra. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové. Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás. részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::. A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni.

1. Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6. nedves vezeték esetén.__ L 3. Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint). Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto.-== -=:-= : -+_ A_ . ábra.. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése. D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c.. Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. 300 mm vízszintemelkedést jelent. Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan . 9-2.GOZFUTÉSEK 2.6%0 Kondenzvezefék 9-3. 9-4...-A-.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2. ábra.. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5. ábra).továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be. 48 C'. Üzem közben.. Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése. a 9-1.. A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez. Kisnyomású gozfutés nyomás. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1. ábra.. 3 goz-Ieszállóvezeték. E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti). 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték.J ----------T- 3. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A. ábrát). 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték. B. 5 száraz kondenz-alapvezeték. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése . ábra). Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4.6 %0 ! I C ~ 8-r~----. C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez.és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése. F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint)... A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie.

és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be. E. Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb.. Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5. V a gozvezeték víztelenítése .334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:. hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása. ill. gyozését. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el. L a légvezeték légtelenítése.-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6. Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet.-" Al -. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés. A hurok megakadályozza. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-.L------ I 90S. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban.. ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg.. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7.•.egyes esetekben teljesen feltöltene.I 0-1-'. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo). C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben .. a légbevezetést. A gyakorlatban 1. ábra. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben..• " '" . L a légvezeték légtelenitése. L. amelyet . R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését.. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. mert a levego fajsúlya nagyobb. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt. E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. . lJ . amely a levego mozgását gátolja.. Va gozvezeték víztelenitése. mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé.-~--~ C --O. A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani. Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni. A kondenz· vezeték . ábra. A 9-4.. Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban.szintmagasság.különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak._J l. ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható.. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás . LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett. --1.

C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség.. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott. hátrányai: . Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. ábra szemlélteti.. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. ill.2%0) szerelni. a légbevezetés nem oldható meg. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken. légbevezetésrol gondoskodni kell. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek. ábra). Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el.gondos méretezés szükséges hozzá. ill. Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7.Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be. ill..és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva. =--~ 9-8. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. ábra megoldása szerint. -- t I . ábra. A 9-6. . C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges.. azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére. Az alapvezeték légtelenítésérol. Az ábra jobb oldalán száraz. hogy leálláskor.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük. Meg kell oldani azonban. Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése. L a goz.a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége.l_ gozfutés.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai. A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát. építészeti és szerelési szempontból). ábra. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott.magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya. A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni. A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1.L A---I•. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l. A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: . . egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. . Ebbol következik. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható. a kétcsöves (goz.és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése.fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye. 9-7. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1. A mélypontokat vízteleníteni kell. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban.

. hátrányai: .nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges. ..1.2 at) túlnyomás. A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb.költséges kondenzvíz-visszatáplálás.. Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E .a magas felületi homérséklet (érintésvédelem). A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású.5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. L kondenzvíz-levego szit.teljesítményszabályozási nehézségek. .-?.5 bar-nál (0. ábra. a felület mentén változó homérséklettel adja le. mint a keverék össznyomása. 0. G oxigénleköto edény. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik.. és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal. B elzárószelepek.a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése). . ábrán látható. . választó edény. N nyomáscsökkento szelep .336 9. gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0. Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul. . következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból. amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek.3. A nagynyomású gozfutések elonyei: . ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel. Goz-Jég K kazán. .a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl. Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb.-1 forgatásos rendszer 9-9. A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik. A ka· zánban termeit.0. A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo.1.1. E injektor. C. . A. . és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége..w-r~ ~L I I I -. .a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség._L- I K ~. Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés.a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére.kondenzedények alkalmazásának szükségessége. D lég1elenító-légbevezeto szelepet.0.2. A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik. Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk.. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb. . . A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben. Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9. emelkedo gozvezeték). A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9. szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak. A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható. Kiszámítható a hocserélo felület azon része. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély. F futotest. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki.1.2 bar (0. bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére.a fagyveszély elkerülése. rugós.

A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. A tüzelés megfeleloszabályozásával. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik. (A C is D légteleníto-. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül. Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható. következésképpen létesítési költsége nagy. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges..1. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg. túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál.. mert a levego körforgását akadályozná. ill. d vízállás-szabályozó. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el.4. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10.tömszelence nélküli . A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. c légtelenítés. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. az egész rendszer nyomásacsökken. A különleges kialakítás lényege. A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken. Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. clbránlátható. A rendszer hátrányaként említheto a különleges . is.) A teljesen zárt A és . A levegoszivattyú különleges kialakítású. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja.25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe. b nedves levegoszívattyú. A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0.25 bar (0. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be. A 9-1. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. 9. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. . A vákuum-gozfutés zárt rendszer.szerelvények alkalmazása.teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek. légbevezeto szelepek zárva vannak. A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. Állandósult üzemben. meghatározott teljesítmény esetén. e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. részben a tervezéssel. Erre azért van szükség.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. részben az átlagosnál nagyobb költsége. Az állványcsövek különleges kialakításúak. ábra. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt.

A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11.1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei.. (9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat.2. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható. figyelembe véve a kazánalap magasságát). Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását.1. Ez az eIren· dezés a biztonságos. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9. alsó v~ lDl ri . továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt.2. mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. b) alul dhdyezett t6vcl. A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével. Ennek oJca a goz. d biztonsági távolság (0. a kondenzátum. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. A 9-12.2.338 G6zFuTÉSEK 9. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények. A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. mint a kazánközép vízszintje. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után). --::::. m. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés.2. ill. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd.~- lJ) 9-11. e) alul elhelyezett gy6jtövd. m. ábra. m. amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . légbevezetésére. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés. ha külön kiegyenlítoedénnyel. m. Ez csökkenti a vízszintingadozást. Ezekbol következik. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. A gyakorlatban meg· felel. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen. ábra alapján határozható meg. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban. fds6 vízbcvczctésscl. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll. ábra. m. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. m. 9.

Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség. 3 üritOliugó . mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . ábra).és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15. 6 elolefúvató cso. 5 lefúvatócso. ábra. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. ábrán láthatók. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. 2 elölefúvató furatok . ábra. 7 töltötölcsér.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. 4 visszavezeto cso. 10 talplemez. 9-14. ábra. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak.3. (Méretek a 9-3. 2 terelosapka. Az állványcsövet rögzíteni kell. táblázat. méreteit a 9-3. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék. táblázat tartalmazza. és a legrövidebb. ábra. att) a vízszintcsökkenést lassítja. U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. Az edények adatai a 9-2. Kisebb helyet foglal el az ún. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. 9 ürítés. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. Célja. 8 töltocsap. 3 felfogótartály. teleszkóp-rendszerú 9. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. A lehetséges megoldásokra példák a 9-13.2. táblázatból vehetok. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. 140 I 120 I 100 tartalom. A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be.

(j()() 89X3.9 400fogó140 110 108 X . túlIlYomás. táblázatbóllátható. továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása.0. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság. A méretek a 9-16. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos.10 0.. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop. Dcsapját. Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. ábrán 0D I . mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0.55 340 50238038x2. 130 250 200 120 376X2. ábra. A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi. A 9-3. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi.2 3200 57X2. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A. C. 0.51050 H I 3000 50 44. A több szárú állványcso szárhosszúsága változik. valamint a légtelenítoket ki kell nyitni. A több szárú állványcso 9-16. hogy (9-2) legyen.20 0. a 9-14. részben a fajsúlyváltozás.6bar ('" at) 7044100d.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés . A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása.- talma. ábra szerinti megoldással csökkenthetok.5h. továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre. 1140 h. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill. A több szárú állványcso muködése több.30 0. B.61700 h. 2 páracsö .45 0. Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg.30 1620 call. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó.92.IN 3.:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --.-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen.

4. Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt.GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni. vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa. A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges. ábra. ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását. A 9:20. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. 2 kondenzvezeték. 1. ábra.. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott.8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval).2. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás. A 9-18. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. 0--1---'--9-17. 3 üríto f1 9. 1 gozvezeték. LNy lefúvási nyomás. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni.. ábrának megfeleloen.. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással.. a 9-19. Közbenso zárást. 3.. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1. valamint vagy az egyik.2.3. Kazánszerelvények 3. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- . végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással. A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz. Több szárú állványcsövek bekötése 9. ábra. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges.6%" 2 1 2 3 9-18. \ két csap ellentétesen zár. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása.5.6%0 ~ 9-19.. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. Az általában használt úszós.. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni.5 LNy legyen. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3..

A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást. ábra átmeneti.342 GOZFUTÉSEK 3. mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. 2 kondenz. ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk. A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani. Gyorsürito NNy 5. bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24.1' 9-22. a I 9-24. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont. Ez jobb vízleválasztást eredményez.. 6 %. A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be.NÁI/Z" átmeneti goztorl6 . A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni. Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer.. . A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. -+--- 9-22. A 9-21. ábra. NÁ 1/2" . Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6.. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz. ábra. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják.és elzárószerelvényeket kell beépíteni. ábra. A 9-25. gyorsürítokben tágulótest zárja.. ábra. NÁ l/z .2. Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. ábra). a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. ábra. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is.1' 9-21.. 25 mm 9.. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet.6. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban. 9·23. 1' (j 9-20. nyitja a folyadék útját A rugalmas. NÁ 15. Mechanikus NNy6.

GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. ábra) lezár. ábra. . ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni. A tartályokban a kondenzátum lehulhet. Ez elkerülheto.2. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni. ábra).7..8. ábra). A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. ábra. aminek következtében az automata légteleníto (9-26. NÁ l/!. ill. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét. A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van.. 8/8- 9-25. Futotestenkénti légtelenítés (1. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26.. A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor. Kondenzvíz-visszatáplálás 9. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti. NÁ 1/. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. ábra). fejezetben található. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben. ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. 9.2. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. a 9-30.. Légtelenítotulipán NNy 6. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik. tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. 1- . Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el. NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget. az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni. A légtelenítést. Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6. ábra. A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik.

ri I ro. 5 táptartály.1 5-1- --I 7 r---.~ '_. 3 szivattyú motorvédohöz. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral.. 16 kondenzátum. és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik.J II . 15 villamos csengohöz. Az ezen az elven muködo berendezések kb.344 GOZFUTÉSEK . .. ábra. 12 villamos kapcsolóhoz. 17 túlfolyó. Muködésük automatizálható a 9-30. Kazánvízszint-szabályozó NNy 0.. 14 páracso. 6 meleg víz bojlertol.2. ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be. ---1 V .J - r I 18 L. NÁ 25 mm ra a kazánba.. ábra. 10 adagoló. II üríto. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz.. 4 villamos kapcsoló. Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31. 9 megkerülo. 8 elomelegito hocserélo.) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ . 2 villamos csengohoz.5..I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I . I t -i L_ .•.. i I ...í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28. 3 ro emelo magasságúak. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre. . 7 goz. 13 motorvédo és indítókapcsoló.•_~ __ _16 17 I l' IL . 18 gyüjtotartály 9-29.f: i !~L.

ábra. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto. 7 kondenzgyújto tartály. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. 5 adagoló. 3 túlfolyó. 6 úszótói.1. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték. 4 kondenzgyújto tartály. 7 átemelo. 4 hideg víz. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9. . hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással. 8 goz.1. ábra. 5 üríto a csatornába. 9 adagoló 9-31. 2 átemelo. 6 kondenzátum.3. 3 goz. 8 csatornába 9.GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30. 2 kondenzátum.

00515 0.27 1.02316 0.69 18.00785 3.0347 0.3 7.00008 2.46 0.78 0.86 5.012 0.439 25.31 3.33 22.00256 0.9691 0.39 0.% 6.32 0.56 5.00137 0.0150II 0.15 0.575 1.236 2.95 8.43 0.89 3.651 '/.82 3.37 4.80 3.00077 1.914 7.0497 0.00033 0.00319 0.15 0.01270 5.00143 3.98 1.851 1.796 1.17 0.91 15.15 3.00424 0.72 1.110 0.00338 0.01084 0.18 4.67 3.72 0.7528 3.59 6.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.89 1.00072 0.00 44.00032 1.564 0.9478 0.82 5.61 2.09 2.7053 1.14 4.01436 0.00019 1.00106 0.00571 0.00374 0.00091 0.29 4.98 0.36 4.104 0. MSZ 120/2 acélcsö.7 11.508 0.774 8.125 2.00390 8.00606 0.637 14.39 17.01591 0.778 0.00029 0.79 7.7 0.884 0. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.63 6. NÁ.00486 0.08 6.35 0.69 '/.00025 1.00063 0.00278 38.00981 0.37 0.96 6.00010 2.61 9.16 0.00055 2.30 3.71 7.79 2.97 0.38 2.0260 .00006 0.746 4.00138 0.93 1.5063 0.397 15.00203 3.5999 0.23 3. I 2.30 0.00093 1.59 11.00002 2.94 0.78 0.00093 5.00043 0.81 7.00039 0.5805 0.85 4.85 8.05 3.433 19.00021 2.64 22.40 8.00019 2.47 5.35 3.56 1.70 1.00128 6.8852 3.109 0.76 2.82 5.3 6.00012 0.0114 I I '/.02 1.78 7.6551 16.65 0.00886 19.104 0.37 I1.00868 3.194 9.50 2.51 8.00062 0.47 3.66 0.07 2.00299 2.00031 0.69 0.366 0.28 11.83 5.90 20.56 0.82 5.97 0.4353 0.977 4.96 0.972 0.00004 2.00265 6.00212 0.21 0. coli A cso tllrt.00049 1.22 2. 0.419 1.598 1.520 0.7 6.7981 0.5 7.010 0.00837 2.90 47.00173 35.00022 I 0.03 4.48 7.7256 0.00067 I1 013. 0.67 3.64 17.00590 0.1 7.13 0.1 12.83 0.888 3.00672 3.15 2.96 2.83 0.02094 0.00457 3.00536 0.47 14.00082 0.34 12.9 5.00117 0.238 0.115 1.17 16.746 6.50I 1'/.1451 0.29 0.31 3.45 0.5018 0.767 24.197 32.930 5.00035 0.71 4.2 4.944 0.388 0.13 0.91 6.00006 2.67 4.11 4.88 2.25 31.28 10.4 12.99 5.14 2.29 .62 11.1 12.00042 0.40 28.619 0.15 10.00172 1.47 3.3 6.00352 7.00731 0.75 2.58 2.00015 3.798 0.271 3.2 0.00079 0.93 2.55 3.00018 2.93 5.87 I 2.28 52.00044 0.27 4. legkisebb .00155 0.00026 4.00147 0.52 4.00248 6.49 3.0204II 0.92 0.1 II.10 12.64 0.79 10.84 20.01 3.00017 2.46 4.0406 0.01857 0.052 3.2902 1.30 10.16 8.31 2.00365 4.01 0.4 5.311 4.00230 5.00311 6.9 7.592 4.00012 2.0 9.44 3.01728 9.01978 0.76 9.80 1.26 0.00456 5.258 13.79 1.55 41.13 9.

04135 3.3761 63.1 221.0816~ 76. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.4 0.0 130.72 26%.5 14.4 103.06126 41.3 399.0 0.1991 0.14 0.08766 11.0 1178.4 0.0 118.7 0.02313 3.0 87.0 2176.3 245.7533 0.01574 0.5667 519.0 32.09835 647.7 51.45 221.0 26.02819 0.9 9.06 93.8 0.05154 7.0 0.24 653.3 9.2 4.54 153.3 0.0 lS07.13 5.5 16.1109 17.1 51.4 12.4 17.0 10.3 0.0807 0.06 63.8 11.1223 0.5 19.6463 12.01 33.1 19.4 299.1 10.2901 0.6 0.4 99.82 811.6 11.9015 1065.2601 12.9 0.9 125.2308 11.9 702. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.6 26.027 1696.6 7.1520 0.8 0.7 0.0 114.34 0.0 1368.7 183.4 0.5 67.09 40.99 15.5 13.8 0.0 104.6 12.0 0.97 0.0 54.4 0.9 21.6691 0.4 753.3118 33.0 0.2 9.4731 0.2532 0.6 12. NÁ.04581 26.04221 8.7532 19.9 124.1 26.4 0.4 0.1 137.1 0.5 946.29 358. .7 0.05542 28.1978 0 5.4202 95.4 13.78 0.4 1293.91 189.9 585.09332 342.0 108.2877 0.2023 0.71 64.0 801.1775 70.5 152.5 16.2.04920 38.7 1042.3 9.8 9.3 0.9 362.0 144.06797 0.1428 50.2 15.08 15.3014 acélcso.1090 55.7 41.5 85.0985 0.1 74.2 9.7 276.0 715.1591 19.82 0.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.9 321.03811 6. 0.6077. nyomás.6829 0.47 37.8 110.81 5.09869 197.3 1.09 0.02 35.1089 0.3 24.7 86.24 52.8 23.3 8.1227 0.6 0.5 0.3 18.0 10.3175 0.5 29.04622 0.35 445.2 222.3 169.5742 116.1 249.2 63.4 7.28 19.0 107.0 14.96 4.0 2445.5231 0.0 1276.08419 6.3558 0.4 0.11 0.07526 0.03375 85.7 49.7 163.8324 1874.25 10.3 0.0 12.78 7.6 245.7 16%.6 0.1 48.00917 5.0 6.085 131.3 176. bóáram.05239 55.0 16.6 14.0 934.9665 1.6 12.8 20.2 210.8 0.2 9.4151 18.0 135.1331 14.53 3. kör keresztmetszetü esoben.1 0.06761 0.49 16.3603 0.7 0.9 21.0 22.8 20.4 182.3 0.8 1455.0 10.6 69.0 448.87 85.3 145.1470 0.74 4.0 1538.02885 0.O 2030.1607 14.6 43. m kgls kW Pa mis belso átméroje.06025 32.0 2314.1 %.7 15.4627 7.0 10.2 6.2 847.85 0.3 40.4 20.0 24.4 0.197 1.5 69.3345 0. dinamikus scbcss6g.

40 0.00046 1.01160 26.2 15.99 0.00187 4.0 0.4 5.26 38.11 5.00710 15.01742 39.00081 1.00544 12.05 39. NÁ.3 7.24 '1.00023 0.32 30.2 10.01144 25.00591 13.65 3.5 0.58 0.00331 7.8749 11.105 6.00099 2.00309 6.64 0.9 0.01989 44.0 28.62 3.3 10.36 0.00029 0.07 53.86 5.01484 33.8 0.75 0.4 11.38 0.81 29.9631 4.00027 0.00407 9.913 19.79 0.826 16.7 9.9 6.155 20.00283 6.09 0.81 82.0260 0.1 12.5 0.294 8.6737 6.0 14.1 0.958 34.256 15.78 4.03 41.03766 84.00132 2.9 0.39 0.35 0.408 9.352 9.20 0. 14.00144 3.16 0.402 16.0 26.80 0.59 36.00251 5.9 12.4 9.02698 60.55900 5.6 12.00026 0.00227 5.127 13.215 25.80 0.4 12.63 0.00717 16.3 0.01422 32.129 14.00020 0.96 18.06 0.6 11.1 9.41 53.76 42.64 0.0 5.00751 16.01544 34.5598 4.9 0.00042 0.1 0.67 0.87 112.4 11.9 10.11 21.77 0.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.00239 5.24 4.79 0.171 6.9 .00620 13.0 18.5 1'/.12 0.00052 1.00353 7.400 8.3 13.6 6.77 49.00493 11.17 0.00070 1.0 40.04390 98.00031 0.65 0.03631 81.4 16.5282 4.4 14.11 0.6 6.00033 0.35 5.62 0.0 24.3 7.80 0.05 0.18 0.00021 0.01357 30.544 11.00060 1.1 0.2 0.02872 64.9 10.92 0.15 45.00666 15.3 11.46 31.683 19.8 13.1 10.00763 17.7 0.26 26.0 0.81 0.11 4.01016 22.0 20.0406 0.7 0.08 0.00 20.3 0.01065 24.00 '/.00036 0.05 34.48 35.01290 29.0 18.8 7.00 23.8 8.00466 10.00828 18.00120 2.83 4.25 0.82 0.0 45.2 0.3 8.78 0.380 16.4 5.226 9.00790 17.73 0.16 3.00215 4.59 4.4 8.1 6.472 30.00933 21.00163 3.00076 1.23 0.72 4.67 0.01090 24.5 0.00062 1.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.92 26.5 9.1 126.7 8.55 55.854 16.958 26.21 97.956 22.00519 11.09 73.844 12.1 7.04094 92.31 0.00138 3.39 0.13 0.5 0. 0.4 6.234 7.00613 13.01219 27.5 0.03491 78.0 19.66 32.036 5.6 6.1 0.855 11.04669 105.1 7.9 6.7l1 10.0 11.44 0.00054 1.6 15.00038 0.57 38.58 5.03346 75.3 7.00262 5.1 0.35 5.6 0.00437 9.80 28.01601 36.19 51.1 7.9 8.0 0.0 35.15 3.7583 8.4 17.88 5.6189 5.48 0.95 0.79 82.00l13 2.82 33.00668 15.31 4.5 0.6998 7.4 9.4 0.78 27.6468 6.13 0.13 63.09 4.87 0.4599 3.559 9.89 0.69 47.8 6.2 10.0204 0. coli '1.00150 3.36 65.12 0.86 0.23 5.662 17.0 0.00106 2.00064 1.5 6.00028 0.231 7.5 9.64 0.9 16.8 14.3 0.00273 6.169 74.0 22.9 8.9 12.994 12.50 19.77 76.1 0.6 5.8 8.0 0.96 59.02513 56.3 8.98 23.03037 68.8 9.70 23.389 22.9 10. 1'/.0 30.57 0.63 70.4949 3.03195 71.68 3.00057 1.7 10.462 10.6 6.00024 0.00201 4.01869 42.32 0.5 8.594 12.00126 2.6 13.6 14.4 11.3 0. 50 65 16.35 4.88 48.43 0.02 42.00900 20.62 0.6 7.1 9.8209 10.0 0.00865 19.24 63.47 0.56 0.00175 3.91 0.84 0.19 4.0347 0.7 7.2 0.00187 4.15 0.30 0. 0.00049 1.43 0.00568 12.42 46.8 9.713 14.

7 2.2658 293.5947 375. mm 1_.7246 1.5 670.7 160.08017 14.0 1.2 23.0 2954.2318 598.7 0.5684 79.7 570.5 15.0 I .06642 276.0 37.6198 25.0 32.07127 87.09204 19.0 0.0 223.1 414.7 59.6441 3162.4 0.5410 0.388 207.8 22.1223 12S I I 0.0 2208.0 27.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.0 52.0 4014.0 38.0 35.0 0.0 39.0 382.209 36.9 401.8 111.8155 0.2 44.2763 750.0 32.0 1450.557 0.0 215.0 1.0 1.03892 0.474 1153.0 0.0 25.9 30.0 49.0 223.7 337.7 0.0 692.0 1012.1 3683.4 0.0 518. NÁ.0 0.227 1.2023 200 O.0 101.1699 0.2 392.6 548.0 320.2864 209.851 2426.0 343.0 0.1 259.0 180.1 0. I O.0 0.0 1503.0 21.0 4321.5 0.710 433.1913 23.0 266.4 37.0 1.0 17.0 1280.0 204.8737 0.166 30.6 189.123 330.0 2.0 19.2549 162.4818 154.1 207.1267 285.0 2627.0 5327.0 0.5 15.1 131.098S I I 0.0 162.0 149.295 I I I 492.1498 0.8 5017.09569 298.030 28.0 20.5 140.0 464.3 2529.2S32 0.918 0.0 1.0 613.1 574.2063 1.0 25.0 46.0 1747.4 522.6 1.635 1085.491 423.1078 32.0 1968.1 40.9 31.6675 40.0 0.2 1.9 2723.4 22.2 198.8240 531.0 316.9 127.0 34.4 25.4 52.0 340.2 0.09922 2.0 147.0 1218.0 0.7 368.7 0.0 535.0 19.6 25.8 46.0 1.08824 0.0 0.9 103.2 193.3539 33.0 396.1757 4688.5 0.7 0.2 2320.0 28.081 0.2 21.6 176.0 1836.5 0.3014 80 100 2S0 300 270.0 1396.3331 265.1228 123.8 96. 152.2 178.3 246.7 239.1181 22.3110 224.1567 0.7 20.5 18.0 1855.0 17.1 1.0 299.0 .3 115.9287 268.0 2091.1348 0.5 32.7 0.0 270.0 29.0 1.08429 242.404 1631.0 303.0 23.8 0.0 0.312 42.4 237.365 0.2050 208.1 431.0 1.1761 21.0 1.1 24.0 866.9 304.9 700.1 35.0 177.6 30.0 490.1424 461.0 105.5 361. m 0.4495 36.0 0.0 3852.0 336.0 0.0 0.6 0.6 0.0 768.0 3126.1 20.5 0.0 152.2179 164.1923 0.3 3359.1634 I II IIII 2918.6 645.9807 0.7 30.0 91.6 170.0 0.0 26.5 455.0 41.0 114.6 0.0 0.0 3321.07584 260.0807 __ acéJcso.1155 157.2194 1.7 22.782 II I 116.0 353.0 622.5122 29.6 27.7 453.1470 ISO I I 0.2 0.5 180.077 0.6 23.0 0.0 16.0 4170.6 494.0 459.0 1339.2 133.4 0.2436 26.6 3507.5 17.5 13.4 19.7 22.7 27.8 29.2 0.0 797.0 1.6 18.0 200.

00053 11.0 17.04933 0.7 210. 0.4 81.1 0.02668 658.0150I 0.0 20.1 536.1 261.5 57.0 179.00693 0.08 0.66 8.2 73.6 141.614 3.7 228.45 0.00966 17.00511 16.3 87.0 21.18 47.95 0.0 47.6 7.57 19.9 27.00807 291.21 0.0 192.368 0.01103 27.3 0.1014 597.00255 64.5 231.00368 0.832 20.00071 111.3 23.63 92.61 0.0 0.65 29.3 1.0114I II 124.7 0.04558 11.36 94.0 23.1 4.01286 0.00137 0.61 57.05892 17.6 239.4 72.6 26.01674 0.68 233.5 97.00160 0.58 3.0 24. 0.01355 10.00892 70.8 9.7 18.52 1'/.0 0.7 64. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ".3 0.02320 0.3 35.01574 35.01769 147.09 134.1 14.1 60.3 5.00448 7.0 0.2 41.3 31.494 0.5 272.02513 0.460 28.8 2.115 0.0 17.656 6.3 0.00077 17.7 0.418 18.61 28.00049 13.00117 65.00103 0.00237 0.0 2.00045 16.0 73.0685 0.18 132.4 21.6 25.305 0.01 I 12.00066 15.2 0.00414 98.7 13.9 0.08447 0.6 33.48 122. táblázat .9 8.0 0.06313 35.0 0.0 0.03868 0.0 187.1 175.303 0.106 99.00149 39.03611 0.4 0.4 12.4 24.2 27.2 0.9 27.00435 0.4 2.0 137.0 36.3 0.0 9.00540 0.47 0.933 34.0 50.07809 0.0 39.6 82.742 0.8 23.01165 24.10 32.1 16.01951 0.0 26.04340 0.7 20.00085 0.0347 0.21 40.1 I 0.00737 9.71 116.77 247.0 19.0 241.07086 43.4 171. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.52 23.143 0.00059 18.1 17.01392 196.00091 11.09608 52.4 19.3 273.4 27.2 53.2 0.0 0.0497 37.02112 132.1 0.4 0.7 112.0 142.84 26.322 13.3 9.9 0.06710 10.00779 0.5 2.00124 111.28 1I 0.5 0.01227 35.00086 117.01492 0.02540 0.02694 10.810 0.4 20.6 21.9 0.73 33.3 0.00343 0.9 435.03337 39.0 16.89 85.9 0.4 172.44 145.811 4.0 21.16 47.8 24.1 23.03026 395.7 15.09045 38.I 273.02405 16.00170 4.33 414.9406 0.06 30.A cso turt.9 30.1064 335.54 0.4 68.9 475.0 60.066 169.05442 0.0260 0. NÁ.44 0.7 12.00373 19.02263 43.3 12.01675 0.34 0.02865 I 9-4.01760 119.8 0.1 56.00110 0.0 0.1 0.00095 8.00041 legkisebb 65 1'/.7 39.3 21.00392 0.276 0.00082 14.0 33.352 14.9 56.0 23.0 0.8 48.0 13.5 303.74 0.0 37.51 0.5 15.96 16.01468 21.62 0.7 45.00189 102.334 0.4 31.1 25.8 54.00413 152.98 14.15 313.5 86.6 56.00480 5.00646 0.9 151.2 0.1 201.8 16.26 30.02102 0.00198 3.150 0.1 101.00317 0.0 9.0 216.0411 18.467 59.3 31.0204 0.0 0.0 190.2 29.1 152.1 0.00597 0.00818 91.2 9.0 3500. '/.00056 I 10.0 37.13 70.00271 6.745 0.0 0.933 18.82 2.0 92.0 203.35 107.01586 14.8 18.25 82.0 4.0 0.1 7.139 22.8 3.0 28.01036 354.8 159.00219 12.00180 8.4 75.84 0.00287 81.0 0J.846 47.56 0.73 222.

0 3.5 419.0 491.6 I I 0.5880 947.0 2795.5342 99.3014 0.2 94. .0 1.0 566.4698 7190.6 1.7 2.0 0.6 59.0 741.2 34.6 1324.- .0 617.0 44.3 533.7 543.1760 0.4 567.8 65.5 0.4 276.2023 0.186 átméroje.0 36.0 6685.0 0.556 2.0985 80 ".2515 4.3 1.2536 0.7 1.0 702.1657 0.9 5054.4 5621.4452 3902.0 366.0 86.9 324.0 5560.0 0.8 54.3 30.0 0.2 77.1 42.371 1140.0 38. 0.675 48.108 60.0 6817.9 45.0 1958.1858 0.1 227.7 8009.4194 617.468 759.5 749.176 1.1470 351 57.0 36.4117 6187.5 70.911 1203.5 0.0 1625.3292 3.0 2.2 0.6800 49.3 7592.7219 83.0 44.0 702.0 6006.S 66.3 60.1 0.127 1.2654 1002.0 70.9 93.2787 34.6 26.0 0.0 2649.7993 0.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.176 554.0 1.854 0.2532 0.2936 571.8 373.0 841.192 1715.8698 66.732 2.9578 -.5 371.0 0.0 622.6 41.0 518.2 52.1 89.0 0.0 31.S 56.3 663.7 63.0 938.0 467.4 0.1430 348.0 4177.0 2.0 1531.0 700.0 781.0 322.4 882.6 0.667 2076.3 3.1 0.027 63.2 62.0 3773.8 428.968 2157.6 48.3737 1058.0 7153.3119 1.0 301.0 55.0 1431.7 47.4 39.872 0.4 72.7 49.2742 1.0 1110.1223 0.2369 38.7 1.0 4512.2 396.2 54.2 100.747 0.1297 292.5 0.0 74.0 70.0 0.3 2.0 954.8 52.2047 1.574 3.7616 82.0 67.8 0.003 972.1 944.6 57.0 464.0 382.0 4790.0 4.0 1800.0 3555.0 1073.518 78.0 4217.0 875.0 50.8 964.4 0.0 2.0 0.0 577.3918 77.3625 0.496 74.4 9515.8 54.3 0.241 2.475 0.0 934.6 3544.0 597.852 67.0 2331.225 8809.6 771.767 0.0 86.8 59.0 0.S 1.4931 1.0 6424.0 627.6355 54.244 0.0 42.5 0.0807 m 0.0 3323.035 2495.0 3.1547 29.0 2980.0 41.5062 0.0 2.0 58.0 856.366 816.6 498.578 418.4766 0.7 3.2213 91.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.4 461.0 34.4 818.

63 639.8 0.47 299.11 223.9 0.0 31.00133 3.5 0.6 0.156 69.5 0.0 35.00596 13. táblázat A cso turt.04850 109.8 1849 76.0497 0.03863 87.06207 139.26 440.1 0.3 0.8 17.09392 1849 76.504 183.04767 107.08849 199.77 395.231 193.1784 401.53 190.1 0.0 41.469 149.0 28.5 0.0 1429 67.00373 8.8 0.9 0.00668 15.4 0.9 16.06591 184.02551 57.01255 28.00215 4.07652 172.7 .0 44.05347 120.67 259.0 51.0 32.6 '/.92 623.03429 77.00856 19.0 26.01994 44.0347 0.23 1037 57.07 430.9 0.0 948.8 517.3 2470 88.4 0.0 47.2 0.03640 81.2 0.1 0.00962 21.6 0.0 21.00893 20.936 397.00242 5.00168 3.7 0.1 0.0 26.9 0.02067 46.249 75.0 19.02791 62.13 176.01919 43.6 0.82 782.90 241.01600 36.5 0.3 943.55 377.2 0. 1'/.4 905.00276 6.3 0.00223 5.1 0. NÁ.5 .86 366.00455 10.0 18.426 87.0 0.8 0.793 214.0260 0.0 38.0 22.0 0.2 782.0 24.0150 0.02401 54.01494 33.0 0.0 28.23 325.16 906.0 41.52 305.2 0.0 0.00141 3.03132 70.02243 50.0 53.827 119.1 0.00117 2.0 33.1160 261.01382 31.0 54.4 1262.033 126.0 31.2 0.4 0.2 1373 65.0 26.00125 2.1927 434.00633 14.0 35.6 0.00737 16.4 0.0 44.410 352.08271 186.00155 3.00107 2.00 702.00095 2.0 50.0 26.6 0.0 44.2 1434 67.54 543.0 19.00'797 17.177 150.41 595.00853 19.95 460.01044 23.4 911.1 0.00928 20.0 30.1621 365.00348 7.1537 346.0 0. 0.352 GOZFUTÉSEK 9-4.06 324.476 99.7 16.00512 11. 240 0.06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso.0 21.4 0.00198 4.0 37.339 81.7 0.99 1169 60.3 1228 62.3 0.4 0.03204 72.256 28.7 2781 93.0 23.1 1218 62.05190 116.0 2158 82.8 1268 63.0 20.26 150.1113 250.01118 25.1448 326.2 0.06955 156.0 19.9 0.1 0.5 0.0 18.2 0.45 574.04077 91.8 0.1 0.0 23.0 0.00494 11.92 351.05510 124.0 40.04488 101.4 211.3 476.59 393.8 1064 57.03 716.6 1014 56.03637 81.1353 304.4 0.0 47.669 108.5 1· 0.0 35.2 0.0 35.0204 0.8 808.03398 76.2187 492.5 0.7 0.8 0.02909 65.66 625.8 0.4 599.0 0.0114 0.0 I 43.00906 20.2 1107 59.08 509.3 1 '/.0 29.9 0.064 246.03022 68.00475 10.6 0.6 0.3 0.00207 4.0 40.02692 60.0 33.12 534.7 0.0 49.05800 130.2 0.0 38.0 49.861 171.852 307.26 50.00191 4.0 49.2 1528 69.0 27.7 0.6 0.26 290.4 14.7 0. coli '/.5 0.01188 26.00103 2.00260 5.0 47.1808.2 1642 71.6 0.01841 41.2 0.00180 4.54 461.4 0.0 21.320 278.52 398.0 53.6 0.70 163.52 257.5 0.5 0.0 0.0 34.00292 '/.00099 2.6 705.9 0.0 37.7 0.0 700 800 900 0.19 350.0 36.2 558.0 30.7 720.5 0.0 53.0 0.5 0.00396 8.0 I 24.29 205.04968 111. 0.0 31.05161 116.854 117.0 43.0 25.4 0.0 33.007 135.1248 281.4 0. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.6 0.00322 7.5 15.52 444.4 0.637 103.02964 66.0 42.0 47.22 527.0 40.4 0.4 0.0 34.2061 464.0 38.01699 38.1204 271.7 0.0 0.53 224.0 27.75 775.0406 0.7 0.2 0. legkisebb S' m Pa 0.00556 12.0 41.0 24.582 215.

2 0.0 67.1 65.0 84.0 1881.3 1.3014 I 0.4 1209.7 0.0 2107.938 83.2 0.0 87.6 -.0 99.7 0.9 4545.098S 0.0 0.3784 83.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0.3264 0.5154 0.0 2.5 1.6 715.0 96.9 2034.1 709.0 80.1470 353 0.1 62.0 1507.014 2441.0 0.0 94.3034 2939 1255.8354 1300.0 0.1 1.0 95.9034 1599.0 904.2913 4365.0 1160.3 73.7 1049.7 95.4 0.3538 796.9356 656.1 0.5574 1686.1223 80 ItlIsö átméroje.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.4659 87.2S32 ISO 0.6258 77. 0.1716 668.5773 0.4 0.1 0.9 91.018 77.5368 60.4017 78.6692 0.1 0.3151 72.8701 0.7490 89.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .6 954.2023 O.4237 2283.7102 74.0807 m O.0 0.9 0.0 0.0 0.2 735.6 69.2 683.3175 97.0 852.084 100.0 0.

09907 88. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4.434 489.50 223.00222 1'/.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6.0685 I '/.0 9. NÁ. 9-7. az alaki ellenállás a 9-5.l.3 0.1086 84. - A cso turt. táblázat ad tájékoztatást. táblázatok tartalmazzák.79 24.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek.OIbar (0. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3.9 52. hcS- .7 0.1131 867.1 0.0347 0.01050 0.3 0.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42..0 580.7 23.16 991.02049 0.6 10. (9-4) összefüggésnek.0406 0. Amennyiben feltételezzük. táblázatban. A g{'yz •.00439 0.7 663.0 50.1039 98.6 67. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'. radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak.0 799.8 70.05812 0. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8. ahol S.+ EC')Pdin . Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo.8 92. 0.0 0. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ. 1.01 at).0114SO 0.02 at).5 0. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák.1 90. táblázatból vehet6k.55 O.354 GÖZFUTÉSEK 9-4.4 60. EC. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik.9 86.9 143.00460 39.00231I 0.3 42. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához..64 46.03841 254.04032 234.2 41.02 bar (0.2307 0.2 80.04214 244.0 149.00212 9.2 94.01792 0.0204 I I I 22.0260 j 21..0 0. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk.36 0.3 73.01004 64.06100 80.06376 0. tábIáZII - 11567 0. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.65 534.3 137.0 0.62 0.4 900. táblázat tartalmaz· za.8 40.5 74.1 519.6 0.01882 / III 443. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges. kiszorításához. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni.4 70. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege.01967 0.9 44. '/.908 53. táblázatban található. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést. l. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.80 0.01094 731.OlSO I 10. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.8 0.0 48.04389 98. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto.85 0. m.06640 0.0 0.39 0.2 0. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb.0 37.91 45.00956 0. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.37 130..0 58. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése. az alaki ellenállás értékek a 9-7.00418 0. Palm vagy kp/m2 . '/.00202 77.31 55. táblázatból. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s). amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük.0 0.az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza. A 0.00479 0.

7 6205.7 153.9 256.53 364. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.04 21 3 76.10 14.10 3207.0 306.61 62.0 158. 3.3 344.0 4752.8 486.2 202.7 20.068 1070.0 1924.2 214.9 428.0 1552.0 214.2023 0.0 114.0 5173.0 1277.66 8 306.0 57.7 1026.9 456.6 640.0985 0.2 267.5 8ll.3 506.0 5.4 410.0 7919.0 2534.83 71.8 823.0 128.534 9 22.8 19.6 535.4 496.0 11.0 1738.0 1.41 15.9 142.0 40.0 993.0 3548.0807 .3014 355 I I .0 620.267 248.3 319.76 253.9 228.4 856.9 457.0 79.6 213.8 68.1 615.09 31.0 1140.6 712.6 5 253.0 343.35 6335.7 1824.0 274.0 3880.67 79.55 51.7 10.0 179.2 366. táblázat.1 186.23 114.80 4 31.3 2328.0 1226.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.35 190.27 47.5 1143.7 40.13 155.7 95.5 2.83 2376.7 91.13 15.40 2280.0 571.9 1094.0 1283.23 273.851 124.6 15.6 153.0 1520.3 121.1 17.1 648.0 5544.2532 0.0 22.1 307.33 I5.98 162. 0.9 4561.3 574.-- - .8 457.1223 0.0 107.1470 0.9 182.0 1583.21 126. NÁ.6 5132.0 7128. Pa I .6 205.9 923.4 126.0 264.3 102.4 732.0 1425.0 3167.3 8.0 372.6 745.2 139.3 182.0 1710.2 570.95 268.8 405.919 63.02 221.5 1459.0 1642.8 2716.80 229.8 821.068 C Alaki ellenállás-tényezo.52 1241.4 141.28 567.2 356.67 388.0 46.1 570.0 3492.04 50.0 93.0 558.9 428.0 5068.27 25.0 855.0 549.6 760.553 383.82 3041.3 496.4 1995.0 1533.3 633.6 642.9 76.6 230.3 912.68 10.66 17.7 11.9 285.603 35.6 91.8 2027.6 498.3 153.3 766.0 1940.4 7 228.56 124.3 686.0 136.5 718.55 53.0 20.7 776.7 887.0 108.1 321.5 3104.51 25.3 28.0 374.0 4055.4 1379.8 129.3 160.0 919.1 34.0 310.0 3849.66 1013.0 641.9 914.0 1073.9 613.7 1267.6 285.4 2851.13 11.52 23.9 641.4 1927.1 I38.5 434.0 2483.8011 Alaki ellenállás.0 81.1 45.1 183.60 30.4 6. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.2 60.40 114.19 39.702 91.0 101.32 506.0 2235.5 427.0 481.7 1713.34 63.--I I -I 9-5.8 1029.6 243.2 324.40 12.0 1284.48 316.2 5.9 800.42 191.céleso.61 1013.1 2141.20 6415.0 1164.0 4490.0 1499.55 55.43 7.3 1140.870 7.336 25.0 248.0 3960.1 513.3 I 791.0 380.0 1490.25 8.0 1986.5 2566.5 ~15.0 459.

3 26.31 0. táblázat.453 2.345 1.164 557.717 3.137 1.278 2.549 18.22770.0 0.854 0.99 1.75931.587 12.27 0.58 1.88 3.577 3.530 0.27 3.60 0.115 0.99 0.117 I 12.88 2.0114 21.314 0.329 0.0260I0. NÁ.69 O.53151.07 6.366 1'/. coli MSZ99 .16 0.270 1.52 3.122 0.59 29.6827 0.34 6483 3330 6121 5739 0.832 4.OISO 0. 0.035 1.175 0.27 .29 489.11 6.14 1.19 6S 0.151817.336 2.247 27.81 5.SO 38.60 31.54 I I 0.262 0.6661 5.143 3.434 2.389 7.942 1.ot0 06.47 2.37 4.87 2.330 0.562 5.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.41 4.4 0.6 367.9 4.920 7.32 1.551 .22 3.11 0/.400 2.53 3.04 70.682 3.0204 0.14 0.790 8.1SO 0.III 0.59 21.87 I ml MSZ 120/2 acélcso.4551 23.45554.0685 I0.22 3.00 4.13 0.2275 4.67 0.01 1.02 I2.20 16.405 7.600 3.37 0.68 0.847 0.75 45.30373.74 6.82I 0.1 0.02 2.1 1.55 0.589 1.00 1.245 4.46 3.31 2.190 0.66 2.582 2.211 0.177 0.10 4.38 600.225 0.1 51.OS 2.32 15.55 5.96 I 7.980 1.266 2.87 0.05 8.220 '/.05 678.113 4.4 13.8 16.75 2.11 0.38 5.87 6.37963.05 2.169 2.279 2.60743.23 20.190 3.29 0.0497 0.64 7.469 10.57 56.257 74.678 1.90 0.1 0.00 0.437 2.9487 0.88 4.936 5.928 1.3 2.0406 0.498 612.19 0. S' 37920II0.34 5.036 1.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.762 427.264 0.58 13.74 0.25 4.18 34.210 510.077 5.67 0.25 1.602 0.12 3.92 3907 5336 5.281 1.12 5.49 0.68 0.91 0.97 1.71 2.29 4.092.32 8.25 0.8 854.683 9.381 3.947 19.64 7.246 .57 0.35 6.95 8.237 9.33 122.68334.054 0.127 0.909 4.316 5.93 244.0 66.73 30.564 2.488 9.213 61.24 1.81 82.36 11. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.35 753.11 0.53 2.69 1.46 1"1 0.757 1.84 0.10 1. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.12 6.73 0.438 6.08 640.841 2.194 2.387 2.041 2.76 I 0.0347 0.201 13.64 0.990 1.178 11.94 0.4551 805.88 0.34 3.777 0.94 6.76 2.2 0.43 0.129 1.604 5.59 0.51 4.7939 945.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0. II I 11310 9.87 2.092 0.769 1.458 0.097 3.898 0.

1 10.4 13.3 82.4 .8 1268.5 312.1 9.31 2.5 111.03 11.0 6.55 4.2 9.32 572.3 18.77 1686.00 183.2 8.8 3.3014 I I 150 125 100 0.0 16.973 1479.62 21.83 10.0807 CSÖVEZ!i.2 4267.452 4.53 16.79 1.48 9.94 14.4 6.3 15.48 5.5 5.7 13.3 3869.98 17.0 1340.512.84 12.58 11.0 175.6 1033.29 3.1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor) I mis kgJh kcaI/h kp/m' 32.84 1025.2 14.09 2.9 5.2 300 4.0 268.0 163.21 1.2 822.9 7.6 2.50 9.37 2.1 150.1 8.0 6.6 5.000 21.0 100.1 0.51 10.27 0.79 8.36 13.0 10.74 11.9 273900 165000 1239000 100 291500 886900 305000 556100 1309000 117400 106 308200 55300 188500 551 144200 208700 1970000 2081000 340400 164.2023 80 0.7 3.9 1.06 2.99 3444.4 5.17 18.40 20.4 8.1 400 3662.3 20.1 2684.12 6.0 23.64 5.6 2046.5 17.54 10.99 7.90 7.7 2685.6 395.63 1.6 6.2 192.0 437.8 4.16 6.07 23.02 111.8 299.TÉK-MÉRETEZÉ.07 709.6 6.22 3123.S csoben.0 218.9 704.71 22.6 2966.0500 102.1 2. kör keresztmetszeti 300250 tömesáram.7 3. 0.3 14.54 3.2 8.3 9.5 1497.0 19.42 2165.31 13.0 120.8 17.0 2019.8 332.0 11.4 135.07 632.6 7.90 214.7 926.95 101000 379200 1444000 1596000 212600 498600 130300 1728000 87810 608500 30160 54020 641300 94300 682200 178900 44 79250 2295000 1444000 189200 161 690700 98770 1283000 442500 64690 115500 805400 1003000 235300 73030 80900 907000 1086000 255200 597800 156600 !l8580 381700 1853000 112.0 388.3 12.1223 0.7 168.37 795800 1.0 14.1470 0.9 131.73 4.74 350.05 12.723 0.1 509.0 6.0 2.0985 0.904 186.2532 0.45 7.93 1.2 541.584 0.12 2384.351 ~ (1 m hosszú.96 16.0 22.61 0.73 9.5 5.2 9.62 3.9 197.2 5.0 12.7 16.96 6.76 13.0 14.5 2434.4 388.5 1648.74.61 7.1 9.0 1.0 0.0 6.23 3.1351.0 3.4 56.0 240.66 566.9 4.9 147.67 129600 721000 209000 110.2 14.22 4.92 330 18.25 5. 200I I 0.0 10.98 1.0 290.15 12.1 200 26.4 1864.2 474.6 16.1 1284.334 2303.06 242.40 4.

9 37.6 96.21 5.3 12.355 1.59 8936 6359 2770 2876 5238 5437 10900 28450 2661 5032 1101 10440 9459 9958 2430 65 0.8 5.952 3.81 7.69 5.46 4.4 0.139 124.313 11.37 28.48 7.51 5.736 5.I5.15 50.06 .66 881.30 55.31 40.10 21.11 2.4 7.663 4.61 1.77 940.81 5.77 4.74 5.68 6.2 36.62 5.10 156.0406 0.0 11.06 9.51 113.78281.65 57.0114 1150160 I I 0.85 1.82 6.07 41.835411.1062.8 9.71 18.70 7.22 4.0685 0.10 3.1 2.93 7.2 10.55 14.29 1244 16.21 2.36 1198 I25.22 0.140.33 166.33 0.52 1.26 2.22 2.682 4.685 14.78 108.534 1.45 9.44 12.25 6.114 8.50 10.607 3.56 33.72 27.6 7.84 13.7.76 1.8 10.65 30.25 8.6 1554 1 1.57 1.16 1.748 3.66 14.52 8.4 0.7 1.710 14640 1.1 2.05 9.92 7.OS 6.06 3.79 15.14 1.49 14.0150 I1.77 45.76 0. 1.0 1458 1.08 1.049 5.151 2.833 5.0260 II I 21.827 102.852 2.738 6.522 0.2 229.09 0.94 6.74 12.6 3.2 19.93329.710 2.909 10. coll GOZFUTÉSEK MSZ91 I 9-6.68 7.02 4.37 129.3 3.32 8.958 9.49 1356 8385 11340 22.99 2.97903.61 6.53 1.59 1.8 11.889 6.27 1.1 134.669 8.29 0.5 1.934 17.39 20.32 26.53 8.4 2.545 7.85 1.91 996.517 1.9 819.348 1.65 6.947 1'/16.0 9.0652.74 23.260 12.08 0.9 1.7 6.46 0.72741.3844.986 15.23 15.97 9.74 1050710 ll.61 7.4 16.00 62.88 7.17 1.59 11.00 4.4 1.58 48.2072.54 8.13 8.523 6.530 30710 72190 17250 17900 770 66930 16580 2306 14400 27260 64150 2548 4365 4818 1569610 26020 61250 4596 12810 7802 38130 3587 6772 22250 5922 19480 135.9 8.09 12.0347 0.0204 0.29 1.72 32.14 5.2 4.0497 11890 20430 48170 13610 12770 21940 84160 51750 55060 4122 24730 58230 15880 78490 1898 3134 3596 89510 2042 2178 23370 35830 3367 20900 3866 113.0 70.757 4.984 3.461 3.28 2.1 145.34 11.25 25.52 4.6 8.48 3.31 11.04 9.0232.93 89.27 119. táblázat .6 15.59 10.8 8.35 0.0 38.07 14.08 2.358 I A csó turt .39 1.37 29600 1/.cs.1 3.36 0.07 33400II0.87 10.23 4.84 5.04 19.60 3.288 6.9 m MSZ 120/2 acélc.85 8.21 7.08 12.73 17.3 11.23 52.80 4.188 0.99 4.58 12.06 3.2982.85 10.39 1.10 5.35 13.37 4.99 9.93 1 'f.40 12.92 0.54 4.16 5.797 1.4 66.61 0.84 5.80 7.228 2.51 1.3 43.70 18.legkisebb II 50 0.639 2.89 9.82 6.67 6.821 4. NÁ.13 0.97 8.88549.3 23.047 4.04 0.

1 10.5 31.0 314.4 781.6 7.96 270