AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa.1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s. sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes . hoáram. méret.ellenállási-tényezo sebesség. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás.

W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. ~) kg/m3 T. s. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség .xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. cp. dinamikai viszkozitás fajhoviszony. (!. d % mis úl. }" A. r.

csapadék gerincvezeték eleje. közeg átlagos környezet befelé.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo. víz leszálló folyadék kifelé. égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . méretezési. hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. befúvási.

ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz. üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .

Hotechnika. Fekete Iván . . hoelIátás Szerkesztette: Dr. . futés.

.

amelyek a következokkel jellemezhetok: . A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. instacionárius homérsékletmezorol. . . A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk. (Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé.a test anyagjellemzoi állandó értékek. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár.1. 1. fejezet tárgyalja.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi.1. ill. instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk.Az a) esetben nem állandósult. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe.a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó. a hovezetést. . A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. a hoegyensúly állapotában van.a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota. .a jelenség hoforrásmentes . nem állandósult. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik. 3· . A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól. KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása. b) hoáram idóoeli változása. 1. c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. Hovezetés Az a test. (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5.1.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével.a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének.1. instacionárius jelenségrol. a homérsékletmezoidoben állandóvá válik. ill.a hovezetés jelensége egydimenziós. FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr. amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik. kezdeti feltétel) . felmelegedéséveI. az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI. . b) a folyamat periodikus. Ezek számítása a következok szerint lehetséges. ezzel hotartalma változik.a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák. Hotechnika Sunro: DR.hotartalom-változásával kapcsolatos. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed. A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. ill. A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. hotartalmuk változatje lan. .a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat. .

1.1. (a2t +~.1.. A.. (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! . az ido függvényében: henger esetében : a-. (1-8) ahol Va test térfogata.1. a test hovezetési tényezoje. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez... a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje. -..1.). ábra. c a test fajhoje. pontban található.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1. (1-4) :~ hoA felü- o d-.1. r helykoordináták. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának . -. a-. Hotartalom-változás. y. b) ábra szemlélteti.. z. ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. a) ábra szemlélteti. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-. A. x. (1-2). A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre. _ at -a A homérsékletmezo (1-1). a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete.ido.. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1. let a hoterjedésre meroleges irányban. a test hovezetési tényezoje.] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A. az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban.2.1. A hotartalom-változást az 1-1. (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen.4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása .). -..ar ' . és 1. b) ábra görbéje alatti terület jellemzi. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t.. A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez.1. at ahol O hoáram . (1-2) O=f(n. an A. (1-5) ax2+ a2t a2t).1. mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában.iellegét a test felületén az 1-1.=VeC(tk-te). tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. e a test surusége. c) ábra tünteti fel. 1. Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1. (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. Idobeli változását az 1-1.

c a test fajhoje. a test hocserében részt vevo A felületébol. I . oC. A a test hovezetési tényezoje.Bt. A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0.a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. a Biot. táblázat tartalmazza. ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. ot b) értelmezése aj lehlilés.8. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. ill. e a test surusége.a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. ábra. hoátadási tényezo a test felületén.. Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani. s (h).99 Afl_ 0.az (1-8) összefüggést és az 1-2. ábra). (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec . otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1. Hoáram a test felületén: (1-16) . I a test jellemzohosszmérete. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott.a 2. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1. W/m2K (kcal/m2h°C). l' ido. <x (1-11) ahol G=:.°C). A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1.Fo. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején.HOVEZETÉS 5 .1) 1-3. A a test hocserében részt vevo felülete. kg/m3. Va test térfogata. Bi és Fo értelmezése az (1-12).. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek.'0.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G. I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo. ábra tartalmazza. Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1. (1-10) . az 1-1. táblázat. A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. Túlhomérséklet ). Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . (m2/h).-. m2. oC (1-2.5 .és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1.l esetek tartoznak ide (pl. <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. Kritériumos formában: <x sát. A gyakorlatban a Bi«O. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. J/kgK (kcal/ki.998 0. m3. 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2.999 /' 997 68' f2 7 o 0. c) ábra jobb oldali ordinátáját]. Ei-O (Bi«O. (1-13) szerint.••.~ 5 I 2 " .1{) (r) 0.8 d7 3 OPOfO l' I 0. ábrát]. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok). bJ felmelegedés véges érték.a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku. Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben. ábra.

Egyszeru alakú.Fo e·-2BI.Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA.. (1-21) .Fo lJ' I ~~ ~ . valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku.Fo o3 e-Bi.1. 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI...Fo R2nL R2 LlQ= . Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.Gömb II 2A.Fo I 4oLaf).aOee-Bi.a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni.. (1-20) . felületi hoárama és hotartalom-változása.•.Fo i4al_e-3Bi. l_e-2BI.. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .1.Fo 6o2aOee-3Bi. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi. ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4.- / Q(r).Fo 2A. elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása. l_e-Bi.2.Fo -R -R Test .a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC.a test A hovezetési tényezoje.ee-2BI. 1.Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi. táblázat.1. . ro2 3 I1 L:--4oL •.6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét.

4249 15.1.3204 12.4254 9.2788 3.2636 3.7143 9.4256 6.4149 .1416 12.3959 7.3744 3.8603 1. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.4078 13.5932 0.1429 3.5667 12.5979 4.1660 13.7334 15.1177 16.5665 0.6296 6.0584 13.2927 6.2923 3.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide.4256 9.2991 6.9519 3.5711 12.4311 9.0026 7.7081 15.0339 10.4915 16. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.8172 10.2.7270 6.5664 1.4224 6.2425 0.7092 15.2646 1.1410 9.HOVEZETÉS 1-2. 7 M.7083 15.2264 4.0336 4.0000 6.8026 9.9667 6. ábrát): l__ .4459 15.6453 12.7691 7.6533 0.7223 12.7080 12.5552 10.1731 12.7207 9.1141 13.5864 16.9981 1.2848 6.6202 4.4289 1.8928 6.10. pontot) jellemzo.az 1-4.7124 17.9352 9.1.3058 9.1116 4.0774 0.0998 0.5672 12.8336 15. táblázat.2845 6.1479 17.7966 13.7460 12.7085 15.2281 7.3305 6.5325 10. Homérsékletmezo.6139 0.3148 6.6057 7.8606 4.7082 15.7832 15.4250 9.2835 6.0447 0.5981 12.8678 12.2838 9.6218 12.4983 9.4373 9.4003 3.4252 9.7650 15.7587 15. M. 16.5823 12.5190 9.8.6375 12.0769 1.2791 0.7085 9.7259 16.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.5696 12.7131 9.7118 9.3898 10.1746 4.7051 1.4879 9.1419 3.3766 1.5451 1.5727 12.2841 6. M.3111 0.5615 3.3461 6.7240 3.2833 9.0686 I 0.6841 12.3923 6.2142 13.4269 3.7573 13.8666 13.6353 4.4474 3.7397 15.7334 4.8088 15.1806 7.1441 3.9096 16.4670 15. M. az (1-12) össze- 1.1668 3.1263 7.1422 1.9094 7.5902 12.9644 4.7524 9.7086 15.7506 0.1502 10.2003 10.1.5202 4.8140 3.8274 0.4565 15.5293 9.9352 12.1543 1.1675 16.5708 6.5680 3. A gyakorlatban aBi számértékének O.6436 3. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.2832 9.8048 13.3477 3.4729 1.5670 12.5743 3.8945 12.3496 1.5514 4.0640 16.0107 6.1606 3.5097 9.6647 15.9924 9.0654 16.4354 15.8119 7. o 14.5783 7.0893 0.3770 6.5801 15.4258 6.9988 13.8794.1372 0.5422 4.6296 12.4954 15.5117 10.2147 16.7713 6.2594 16.1093 13.7764 7.7910 0.1864 6.5400 1.1435 3.0632 0.1987 0.4961 1.4248 6.3138 1.1925 1.3978 1.6543 10.5087 9.4775 6.7105 12.9956 10.4255 4.6543 7.2039 3.0949 10.6060 3.1448 3.7040 7.8540 0.6658 17.4333 6.5420 13.2959 15. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.4074 9.5668 12.2341 12.8871 10.2694 4.5218 0.3616 6.0316 0.2.4290 3.7012 17.9536 15.2895 15.4328 0.

6 - 0.:lés ~ véges érték (O.y. 'V(!f.4 0. ábra.I<Bi<IOO) --. O. ábra.001 <Fo<100.f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza. ábra ..8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza. ábra.05 141 1-5.. számértékeit az 1-2. TJ~O 1-4. .( . 1 0. 0. 1-6.1 .3 0.5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. 1-7.2 i 0. 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6. ~ - ~5 1 x/l=l. és 1-8.7 aB ag 7.o. A lJ.OOI<Bi<O. táblá(1-23) <J.I<Bi<IOOO - . 2 sin Mti . O.04001 0.Z =. x +x A felületi homérsékletek gyakorl.5 0.l<Fo<IOOO. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.. Homérséklet x/l=l. A fal felületén (x= ± 1) : 1-3. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén .ati meghatározására alkalmas az 1-5.

1141 -0.1379 0.3934 -0.0012 -0.0002 -0.0008 1.2731 -0.4147 0.1819 -0.0004 1.1089 -0.0918 -0.2677 1.1514 -0.1309 -0.1394 0.1069 -0.0072 0.0056 -0. ábra.0795 -0.2403 1.0876 -0.0010 0.0466 1.1959 0.2526 1.0196 0.0025 0.1791 0.2546 0.0013 -0.0991 -0.0004 -0.0873 -0.3442 -0.0583 0.0009 --0.4239 -0.2517 0.1072 0.2732 .0535 -0.1861 1.0099 0. A.0813 1.0050 -0.2532 1.0005 -u.1365 0.0045 -0.1016 1.0002 -0.2699 -0.0159 -0.0312 1. A.0024 -0.0063 0.0004 -u.0124 0.0243 1.1154 1.4198 -0.0719 -0.0000 -u.0032 0.0423 -0.0427 -0.1415 0.0667 0.1192 -0.1157 -0.3722 -0.1718 -0.1803 -0.1784 -0.0148 1.1115 0.0040 0. A. és 1-10.0008 1.2104 1.0158 0.2723 1.0008 -0. A.1015 -0.2367 1.ü701 0.0064 -0.1740 -0.0676 -0.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.1517 -0.2320 0.0022 -0.2478 -0.0848 0.4237 -0.0130 -0.0003 1.1403 -0.2881 -0.3880 -0.0020 1.2727 1.HOVEZETÉS 9 1-3.0001 0.0013 0.0002 0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9.0231 -0.0030 1.1132 -0.4244 -0.0001 -0.1025 -0..0065 -0.2569 1.0451 0.01 0.0153 -0.0030 1.2102 -0.1291 0.2472 0.0881 0.0175 0. -r)=1}e ~ .0157 -0.1588 0.2728 1.1246 -0.0750 -0.0196 -0.0768 0.0217 -0.0483 -u.0300 -0. A.0020 0.4232 -0.1621 -0.2730 1.0335 0.0184 0.1405 0.0000 1.1107 1.0626 0. W/m2 (1-26) .0000I 1. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).0012 -0.1808 -0.0015 1.2717 1. ) e-M' (kcalíh Fo m2).0040 -0.2502 0.0016 -0.0038 0.0828 0. 0.0366 -0.0112 0.0589 -0.0000 1.0020 0.0901 0.1182 0.1340 -0.0003 1..119 0.1779 -0.1396 0.0450 1.0075 -0.0018 -0.2598 1.0132 -0.0048 0.1174 -u.1282 -0. Bi táblázat.0581 -0.0197 -0.1759 -0.0000 -0.0351 0.1098 0.0006 -0.0000 -0.0100 0. az 1-4.0002 1. -0.0318 0.0555 -0.4084 -0.00tO 0.3215 -0.0089 -0.0543 0.0414 -0.2394 1.4227 -0.4217 -0.2013 0.2287 1.0080 -0.=1 i A"M" sin (M~~.0381 -0.0087 0.3604 -0.0379 0.0701 -0.2539 1.0004 1.3812 -0. q(x.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A.0007 0.0289 -0.0067 -0.2039 0.2612 -0.2535 0.0241 0.0119 0.1154 0.

1.7:) 0.05 0.8 49 ~OM001 0.- e 0.9 8i 1.0001 0. hogy a hoáram ezen a felületen . ~" .1 0.0 0.10 ~ tt!'(il.0 1 0. Homérsékletmezo c.0. az elozo. T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/. n SIO M ne_M2.1 <Bi< 1.-.) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1.5 1 Fo ~6 0. ábra.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban.7 0.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki. (1-29) (1-30) . az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti . '0.2 " 43 ~4 0. Homérséklet xl/=I.Ot HOTECHNIKA 1. ábra. végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1.0.5 Fo 1 1-8.0 r -~ v'(tl.0005 14001 0.005 o.0001 <Fo< 1. --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2).'U / ""'" +/): Fo m2). 0.0001 <Fo<I. Mn 'Fo).+/.T) O) .001 0.0 0. bekezdésben.6 .O. 0.3 ~ 0. (A jelölések értelmezését 1.7 AS 0. 1-7. 0.5 Bm 2<Bi<90 0.01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. T )_-'1e ~ n~1 AM' .00050." I~ 1•• . Homérséklet .005 0.

3 0.1 0. az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész.1 .2.6 0.1. ábra alkalmazha- tó. rooo Fo 1-10.f Fo (m2Jh). Végtelen félteret kitölto test {}(x.001 <Bi<O. 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo.1 <Bi<IOOO Bi=J. O.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1. ábra.9 Ah" a=.~ 0. 1.0 0.05<Fo< 100.0 V(O. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.FO).r) 0.TJo.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0.és villamosmérnökök kézikönyve 1. 0.1 <Fo< 1000. 0.a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ". m2/ s 7.2 0. az elozo.2 tp D.) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O. 1 10 ~- v (O. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12. om érse et-vezetesl tenyezoJe. ábra.6 0.8 0. 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0.1. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva). (A jelöIésekmagyarázatát 1.7 f--- . x. kötetében]./_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2.bekezdésben.HOVEZETÉS 11 1r 0.5 0. 0.0 f(_lFo ) + . A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9.2.7 0. {}(x.5 0.050. Homérsékletmezo c. ábra. A test felületével párhuzamos. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0.

ábra.2.2 0.2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között. ábra).1 0. a réteghatárokon ugrásszeruen változik. A módszer feltételezi. Az ido.1. 0.3 0. m. pontban felsoroltakkal. és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben.5 a6 0. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg.T) ~0. A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi. 1:)= - oc Oe [1. ha a 4(0. 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus.4 0. -I(x.~ 0. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O).6 Hotartalom-változás.9 0. W/mK (kcalfmh°C).7 S 70 BlflO 50 1-12. az (1-31) és (1-32) összefüggés után. 70-5 aD 1-11. (1-39) s (h). Végtelen félteret kitölto test homérséklete .12 ~(-I.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg.T) HOTECHNIKA "q~. A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O.2 (1.8 0.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2).0 Ll1: idoköz. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan. ábra. (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O.1. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó.~-1. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1.1.5 0. W/m2K (kcalfm2h oc).7 .2. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1. 1:)= AT 0. azzal a különbséggel.0 0. oc (1-37) ahol (~.1. a többi jelölés magyarázatát 1. Llx a fal rétegvastagsága. a= ~ ce (m2/h). a fal homérséklet-vezetési tényezoje. A a test hovezetési tényezoje.1 (1-13.3.tl.

A határoló felületek elott. az (1-39) össl. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14. amely idoben állandó. ábra szemlélteti. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik.4' és 5' pont összekötése egyenesekkel. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk. . vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. 3". Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo). 4" és 5" homérsékletvonalat. b J hoáram nagysága. Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel. 3 és b összekötése a 4' pontot. az 5 pontot B-vel kötjük össze. r helykoordináták. de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.r) 4q(o.2. oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között). 2". 5 vonal). 2 és 4 összekötése a 3' pontot. A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o. végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet. henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O. 3.a test anyagjellemzoi állandó értékek. .2'. Minél kisebb rétegvastagságot választunk. a következo feltételek mellett: .HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét. A és összekötése a O' és a' pontot. 1 és 3 összekötése a 2' pontot. L1-r idoköz eltelte után. ábra. ill. Ezek a következok szerint számíthatók. A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább. A a fal hovezetési tényezoje. tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. Különbözo anyagokból álló. 1.ábra. 8t -O' r (1-41) 1·14. A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza. Így nyerjük az O".r)-Ar r 1-13. A O pontot A-val. . l' l' 1. A környezo közeg homérsékletvonalán (tk). 1". 1. .efüggést. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot.3'.a jelenség hoforrásmentes . a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a. 8r . 1'. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk. y. z. A O'. adja a homérséklet-eloszlás új vonalát.a hovezetés jelensége egydimenziós. 2.a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet. annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni.. szilárd testek esetében. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. x. 4.a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. . folyamatos változást. A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk.1.

A (1-43) t-IW't.. ábra. az 1-15. 1=1 Al hely szerinti deriváltja.2. ábra). ábrán. Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma. m. ábrán. n a rétegek száma. a hoterjedés irányában. A többi jelölést 1.--. 1. Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/. :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. m2• A többi jelölést l. A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16.2. A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont). {Jegy.1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. W/m K (kcal/m h oc). Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h). Ai a réteg hovezetési tényezoje.!.= 2n In --cr. Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n).2. (1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris. W/mK (kcal/mh oC). (1-41).+I ) Homérsékletmezo. ábra használható. n a rétegek száma. és 1-17. de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. (1-50) . A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes). (1-47) 2-. (:~1 a Fourier-törvény [(1-4). Ai a réteg hovezetési tényezoje. W/mK (kcal/mh°C). Az í-edik réteg homérséklete az i. és 1-17. A a fal hoáram irányára meroleges felülete.1. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). Aj a rétegek hovezetési tényezoje. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket. m. . m. {Jegy dH1 . 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma.1. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása.~ .az 1-15. A homérsékletmezo (1-40). {Ji rétegvastagság. ábra.1. A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. 1.14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A. a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 . ill. (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot.'2 a test hovezetési tényezoje. ot ahol Q hoáram.

J • I .. Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 . ~.1 2 2IlO..1 ~Ml ~~T "'" 0.gr ' "' .. Nomogram sík fal AId és dp.mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17.0708p'100 ~.••••• '111 ~ m... 1 ~ "i.00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ ')./n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16.". értékének meghatározására .'. ábra. ábra. mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •. ó/~. • V'" ~ ~'>~.•• a .. 'ti ~ 0. • 1>" " .118 1J.. 10-..• 10 It. I I 1 ' I .S 6 789103 .<:><<' <:s-'" ' . •.••••.02 0/1 ójí. W.• _ \'J~ 20 JI! 4f4.HOVEZETÉS 15 • . 1'1. ".. .0. I ~ _ Il'\~~~ < m 2 . I 'z'" ' .••.fJ5 0.7SO . lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •.• ~~ ~~i O' ~.981 II G . . qOJ 0.v 114 af 41! ~Q. •• '111 ". 3 < .jJ. <:J a3 • ~ 8 ~ 10 .•••ca S -' V 31ll 3..

d. ábra. 0.l~ 1. és 1-17. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó. 1-18.. az 1-19. Itt 1 QI= ~ --In--!±! . 18 .. 2 Ili-Pil~i" 1-11.ÉL ~. (1-52) ó'!J'I 1-19.02 _1-1. 1 m hosszú falra vonatkoztatva. A o. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t. @ a rétegek <D. () 1-20. és 1-21. és 1-21..16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d.$ JI 4~ 4~ 3 . ®. A többi jelölést 1. ahol i a rétegek sorszáma. ®. A.1. és 1-17.1. A többi jelölést 1. (t. n a rétegek száma.18 418 4~-aII(. S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A. n 1 d (l1-t. az 1-19. ábrából.3 a rétegek megjelölése. 0.= 1 2:rr". vagy n = = ó.oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42. A {Jegy/A értékek az 1-16.J--jÓ~ A. az egyes rétegek hovezetési tényezoje.51.08 [}.08 ~5 1 [}.!.. határfelülete di 1-21..Ol " '/II. ábrán.Z8 'lJ. 1. {Jey értékei az 1-20.§'L o. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése.+tl-. ábra felso részét). helyettesíto rétegekkel J.61.08 a.. ábrából egyszeruen meghatározhatók. az (1-52) összefüggésnél.+I) Wjm(kcal/hm). ábrából vehetok.38 . ábra.~ .. -': 0./2 0.J2 [}..1 !. ~ / I ~. Hoáram. ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16.9 2 lJ 2.--- d ln- t1=t. 0./O 0.8 1.gy ahol {Jegy.. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o.~ o. ábra. .I!.O'.•.l.t'+I) oc (1-51) (1.ll3 2. az 1-19. ábrán./0 0.0 :lttl Az 2..J. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7. qu qM • ~ 0. ábrából leolvashatók.. ábra..-+ ln~ d. tetszoleges léptéku éJI).' II]...L'1 _1 In!!iti.})-'Q)~. (1-53) o 1 1.gy-!r1n rt fil{/! O.~~ ~--~" o.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint.. a többi jelölést 1. ~ 42~ 0.3 3 .5.7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm).L IL 438 ~38 -._. 2. WjmK (kcal/m h oc).ll. /il ..

hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. konvekciós hoátadásról beszélünk.2.5. ill. (1-56) ( 1.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten. Pr<. 1 a fal magassága. A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2. Konvekciós hoátadás 1. kényszeráramlásról beszélünk. pontot). (2-68) összefüggés szerint. IX IX IX IX 1.652 '1'" Prl/2 I n. ábrából egyszeruenmeghatározható). a 2. Érvényességi határ: Gr .8. az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza. LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. ami a hoterjedésintenzitását növeli.A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).2. Hoátadás szabad áramIással 1. ha Pr>0.2y' LJtCk kcalfm2hoC. ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható.6. Tk a . A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is. Pr)1/3. m/s2.W/m2K. A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség. A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges. W/m2K ahol (kcal/m2h oc). m.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33.k' 1/K. a 2. Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33. I/K. oC.1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2). m2/s. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra. 8 CPr=0. Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg.129(Gr .I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás.2.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1. K.közeg homérséklete. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0. a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják.1. ha Pr<. fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója. A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét. Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le. gázok esetében fl=. ill. Nusselt szerint: 4 1X=2. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1. 0.2. (1-60) ill. Hoátadási tényezo.közeg homérséklet-különbsége. Érvényességi határ: Gr .56y' LJi~-~.2. K. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg.1.2.8. 4 1X=2. LJTck a fal és a nem áramló . (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve . Pr a közeg Prandtlszáma [1.a 2. }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1. ábra alapján egyszeruen meghatározható. pont (2-68) összefüggését].5.faltól távoli .mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol.faltól távoli . 109• A kapott Nusaz 1-33. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo.

Pr> 109 határ felett turbulens. 2. i. (1-67) hoátadás lefelé 4 ill.2. Jellemzo I méret a cso külso átméroje. .5. 1. I. 1. (1-64) 1. 1.2)YL1tfk W/m2K./ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6.15 ill.20 v/ l I V " r. (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.7 . (1-66) Turbulens szabad áramlás.98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K. 4 __ !dtfk V. Tk közeghomérséklet. oC.7. Hoátadás lamináris szabad áramláskor.0+0..28)J1 L1tfk ex=4. Pr< 105 esetén. Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto.4. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.2. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr. J odlbauer szerint: (1-71) ill. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.. Jodlbauer szerint: Nu=0. (1-73)" . W/m2K. ex a Nusselt-szám alapján az 1-33. (2-68) összefüggés szerint.3 . (1-72) ex=(0..76 11 t~t'jVt~::. m. kcal/m2hoC.8yY L1tfk kcal/m2hoC. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben.2.09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill.Pr ' . I a fal magassága.2. ábrából veheto.. K. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2.2. 1..08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K. ábra tünteti fel.7 ill./ i... 3.. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet.5 . Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22.k kü! 1. Az áramlás Gr ... 1.3. K. (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó. Grigul/- .49+0. m. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás..2.6+ 20.i~ kcal/m2hoC. 4 __ ex=(2.58 . ex=3. Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg.2. oC. Érvényességi határok: IOS<Gr .. ábrából leolvasható.. dkül a cso külso át.I)Y L1tfk keal/m2hoC.2. Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra. ill.."L .2.~ méroje. Tk közeghomérséklet. W/m'K.~ (18. (1-68) ex=(0.4(Gr ·Pr)1/4.0 0. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. Függoleges cso ahol oC. ábra. vÍ7Szintes cso körül Gr . Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 ..

4' .-.85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet. jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill.1. 'kl t f+ tk c'. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23.=1+ Gr. (2-68) összefüggés szerint. A " tényezo meghatározása m(Gr. 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke. ábra. Pr~O.!032'lo'if. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59). Pr)O. Hoátadás szabad áramlás esetén.2. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk. Pr)r . IOS. zárt térben.3. lO-I<Pf< lO3. Jellemzo méret: L. A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" . (2-68) összefüggés értelmezi.(víz-) homérséklet. Érvényességi határok: Re< IOS . Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O.3JJ -~~-+ I I n V II/..3D'!O'IP60 I - k'· h" .664' Re1/2. Jellemzo métet: L.71.6. a sík fal hossza az áramlás irányában. vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2. Pr)' . oC. az 1-23. A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl. V 1·23. Érvényességi határok:· Re>5 . dkül a cso külso átméroje. ábra eseteinek megfeleloen. m.2. a sík fal hossza az áramlás irányában. m. ábra. ill. WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr .270 V 40l511. 1. .. n és r állandóinak értékét a geometriai forma. -2.. tk közeg. A Nusselt-számbóla az 1-33.oc. A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. Pr1/3• (1-77) i RJl~ . ábrábólleolvasható. (1-78) -2. m. 'kl t f+ tk ~)' .78. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe.t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. . amit úgy tekintünk. ábra 1. 1. ábrán tünteti fel.2. (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.3. Hoátadás szabad áramlás esetén. I IW19 1~4S·1O'17. oC. oC.Pr+n • A római számok jelentését 1.057(Re . mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne. Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS.. Turbulens kényszeráramlás: Nu=O. 4 l t~:~k kcalfm2hoC.I ~r -«t. A kifejezés m.2. ábra tünteti fel.S 10123 103 1-24. Az (1-76) összefüggést az 1-24. 3 2 1. 1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. ill. az t-23. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1. ezért x= 1.

Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. L csónossz. ábrából leolvasható. Nu= [ 3.87 Re· Pr· L__ dbel < lo. m.4v kcal/m2 h oC.. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. ábrából veheto.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5. (1-89) . Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. az.20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO. dt.14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. túlhevített gozök esetében: Nu=0. (1-80) A jelölések magyarázatát 1. m/s. áramló közeg számtani középhomérséklete. ábrából veheto. )2/3] ( )0. tkköz< 100 oC. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. ot=2041(1+0. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. oc. Víz közegre turbulens áramláskor.045(Re.786 ·PrO. a 2. ot HOTECHNIKA értékét az 1-33. (1-79) +( d t ~~. oC. W/m2K.14vo. (1-81) 0. 1<Pr<500.78 L 2320<Re<1()6. m. pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések. ot=1755(1+0.015tkköz)vo.!. Érvényességi határok: 7 .015tkköz) tf. d->1. d->l. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések.015tkköz)vo. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0.2. oc.8+3. m.8Pr0. (1-84) A jelölések magyarázatát 1. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1. 1Q3 < Re< 1()6. m. tkköz a víz közepes homérséklete. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7. 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke.2. m. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO.9v W/m2K.6<Pr<500.87 kcal/m2hoC.65+ d 1+0. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén. az (1-85) egyenletnél.3.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0.87 W/m2K. oc. az (1-85) egyenietnél. .7. bel Nem . Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro.(1-85) egyenletnél. (1-87) ill. oc. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. Vonatkozási homérséklet: az. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.7<Pr<lO. Víz közeg esetében: Nu=0.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1.13 bel W/m2K. m. d>1.45. mis. Vonatkozási homérséklet: . (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0.024 ahol v a víz áramlási sebessége.2.l. Pr . Gázok. . Pas (kps/m2).024 ill.33. Víz közegre.14 . 0. Pa 8 (kp 8/m2). Érvényességi határok: lO-4< L 0.pr. ahol dbel cso belso átméroje.

[413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K. (1-93) Cs6koresztmetszct I je. W/m2K. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~. vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén. m.466 0. C cs6 és m értékeit az 1-4.0239 0. turbulens áramlás esetén. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~. CIt= .2.3. W/m2K. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete. tHöz . oC.42+0. 1-4. Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4. dbel a . oC.638 0. dbel a cso belso átméroje. mis. táblázatnak megfeleléSenmódosul.. tHöz::> 130 oC esetén vO.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC.0921 0. Tk Re'" .m. llC cSu ' •. 4000 0.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill.. 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) .0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet. .675 0. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. m. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete...222 . a levego közepes homérséklete. táblázat tartalmazza.75 ill.5<Pr< 103.821 19500 0. • ao~ VnO. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6.618 0.8915000 40 .330 0.2 bel ill. folyadékoknál értékét 1-nek vesszük. 0. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete.vD a normálállapotú levego közepes sebessége.144 0.31 (o . dbel a cso belso átméroje. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s.174 0..30 1~ ) . }'rO.138 0.. A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik.. K . Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ. Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= .785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni.~ t vO. a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke. (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége. Levegore.4 0. táblázat. . A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete.m. 40000 Hatszög 0.615 0.2S V2.7S (1-95) ill.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1. Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje. [355+02 . 100000 0.8 (0. tkköz< <100 oC.782 0. átméroje. m/s.4 .588 0. K. mIs. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5.385 0.805 0. v a víz áramlási sebessége.

ábrából.1 1.1()4.2 1.9 0.86 0.5<Pr<500. A Au ff! 1-26. kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken. 1-25. Hoátadás bordás felületen. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro./1 - IZ ex= (4.tI >-- (1-98) 1.3.63/ rp. ábra.1 A 1. csoköteg Nu =O.9 J.:: 29 1:>-< l!e·~qfi:. Re°·61 .9 Re.1 +tsatJ4--$-~~ .1 ill.2 ~zidl.OOO +--t---r-'1. fok 70 0. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25. d '12 _ 'li. fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0. 0.2.~ 0.0 0. h bordamagasság. oC.4.8 2 III -- - ---- = tI (4+03. t t t II v -'-t~t 3 i' I'.7 49 1.2 . 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete.32fA . Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.99 11-1 1. táblázat szerint csökken. 1. /. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke.50 60 30 50 0.. 1 1.r' 1-'1 __ f.S 1.22 HOTECHNIKA 1-5. SI bordaköz . Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.35 t~~d~~. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete.0 1. aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete.6 f45 (jtzÍllós lemez 1. ReO. m. 1.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. m. ~ W/m2K.9 1.8 0.2 k. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén.65+0. ábra tünteti fel. - ir 1.2 1. 2 Csóe/rendezés ex leolvasható. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje.9 1.tfff1·' I r--.32fA . Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0.7 0.75 0. dkü1 a cso külso átméroje.1 1.11-_ 'C".0 0.0 o. táblázat. ábrából '" e·2000~ 0.. a geometriai jellemzoket az 1-25. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo.1 1. mis.5. PrO·31.&-8&.3 1. ex= to q9 k" 1.~e-2JUO. I Egyszeru közelíto összefüggés.1 ~f t-.I' ~rl~ll_ Sz N 1.81 • PrO. ábrából olvasható le.31. annál több csosorra vonatkozik. Un a normálállapotú levego közepes sebessége. Levegore Schack szerint: I II . A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0.95 20 90180 0. oC. ábra. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5. az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. " -= -.0 .2. kcal/m2hoC ' 0.3.

az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. 1.8 2 meg- X 10 7 1-29.3 0.3 0.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo. A=Ac.7 0. az 1-26. mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl.ábra. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik. oc.ábra.8 0.5 o. egyes esore az (1-97).2 0.0 aR 0. Az 1-26. ábrából veheto. . Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete. (1-102) 0. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0.~ M 1.0 ~2 l. ábra.8 1. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo. ebben az esetben h a bordamagasság. Hoátadás bordás felületen. '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között). .03 OjJ5 0. Hoátadás "R bordás felületen. bb a kisebbik mérete.8 DJ -ffe . "b a borda vastagsága.r·a t- 0. csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1. SI a bordaköz.5 0. Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C).6 0. zetési tényezoje a borda hove- !lll. {) bordahatásfok határozása 0. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo.7 0.9 x = 'l'y dkUt [1.az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n. ábra bordás lemezre is érvényes.4 0.0 AbiA 1-30. Hoátadás bordás felületen. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete.6 0.9 dkti/7fk:it 1-27.7 5 0.~ 0.3 0. m2. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete. ábra. "R közepes hoátadási tényezo . csokötegre az (1-1(0) összefüggést].7 Y. dkUt a cso külso átméroje 0. {}bordahatásfok .2 0.2 o. Hoátadás bordás felületen. Hri.5 q~50 0.9 1. a bordázatlan cso (ill. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje.6 i 50 0.~ 0.6 0.8 I 0.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete.2 O 0. m2).07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28. W/m2K (kealjm2h°C). Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete. bb 4- ~O 11 0. m2 (Ac.5 0. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége. W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C).

'YJ. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t . Pas. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel. az (1-106) egyenletnél ].=0.943 (3~~. A3 cx=1.9392 . ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható. ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r. ep az 1-27.655cxo. Függoleges felület. ill.2. e a kondenzátum surusége. eltolt csoelrendezés: 1. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje.4. '!t/3 S/3 • ~ . ábrából adódik. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. az (1-107) egyenletnél] . lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. kg/m3 . A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC. Az áramlás turbulens. oC. (1-103) (1-104) ex-0. Érvényességi határ: Re> 350.2. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1. ábrából határozható meg.2. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK. m. az (1-106) egyenletnél.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C. (1-110) 1. az (1-107) egyenletnél. W/mK. soros csoelrendezés: 0. kcal/mhoC. y. H a felület (fal) függoleges mérete. H. Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1.6687 ( H ~. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. ábra).1. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a. a kondenzátum. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31.24 HOTECHNIKA csokötegnél. ábrából. r a goz párolgáshoje.41cxo.4. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke.5.2. ill. oC.2 )1/4 W/m2K. de mértékegységük: A. m. ill. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége.2. Llt. r.dinamikai viszkozitása.• 3600 'YJ. Yaz 1-28. cx=0. kcal/kg. oC. kp/m3.~2r r4 1. ábra. (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1. dkúl a cso külso átméroje. oC. turbulens kondenzátumáramlás 1-31. 'YJ 1. A jelöléseket és mértékegységeket 1. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29.4. Függoleges felület. m. mOC. JIkg.

- S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása.33 Wjm2K. ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség.. 1 a test jellemzo geometriai mérete . Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33. ábra.1t. at. ábrák teszik lehetové. Az ábrák mind SI. 1-34. bar.. L1t= t f.877po.58L1t2. L1t. ill. ábra.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt. 1-35. ·C 30 1-32. W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot.ot az áramló közes hovezetési tényezoje. (1-112). és 1-36.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. oC. PrandtI. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel. de mértékegységük: p.3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 .O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . értékecsökkenni kezd. Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S . • A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/. Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek.5 ot. oC. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32. 235770 2 jS:'. ill. (1-112) '/. ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak. L1tkr az 1-31. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu . ábra tünteti fel. kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33.

.. • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~.2 v a közeg áramlási sebessége.. dinamikai viszkozitása. '''- -------------------------------- i ~ .001 6m 1-36. I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete.-= a 1Jcp . Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!. f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. 1'/..• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000. A Gr-szám meggP Gr=--..Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200. homérsékletvezetési tényezoje.•.. A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0. ep.1fl'6. A m 1-35. ábra. ábra. . az áramló közei kinematikai viszkozitása.. P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója.. I ~ 50 100 200 500 . fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI. 1 a test jellemzo geometriai mérete.JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás. Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0. a.. ábra.26 HOTECHNIKA 1-34..

fO..=~ f J. monokromatikus elnyelési tényezo..7 0..=o aiJ.Jim 123456789 1-37. a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul. ill.••. ábra). 4 fehér csempo ..3 0. vízgoz(H20).c)..4 0.-- I 1" . amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik.az 1.6 " .... Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában..I 'v I "I ! j. A visszavert. nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1..::. nyeln ek el hosugárzást. szén-dioxid (C02). Egyes gázok . ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal. (1-118) ".• " • lJ I . ill. Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát. sósav (HCl). lj. ózon (03). monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37. oxigén (02). 3 beton. . A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J..ugyancsak sugároznak hot.dJ.400 fJ. elnyelik a hosugárzást. hosugárzásnak nevezzük.1 . pontot). így ezekre: R+a=1.. elnyelt. átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1.1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus.1.. af= 1.Ii/ \I II il .. A hidrogén (H2)...m..8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0. ammónia (NH3). A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj. átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a.3.2 \ \. és más anyag hosugárzását teljesen átengedik.Hullámhossztartománya A= 0. Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten..3. -. ill.3. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium.1.. ~ . \ . az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1.. 2 eloxált alumlnium.. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a.=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ.. ábra. kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének .. ~ .--1--I -.4.J -l 2 1 0. . Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR).az 1. A a sugárzás hullámhossza. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0..HOSUGÁRZÁS 27 1.~ 0. dA ' a=J.9 0.•. pontot) és a el- l'-J - ". egy részét elnyeli (Ea).8 . 1.. A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak.5 I I D=É? E fejezi i. ill. (1-121) (1-120) 1.0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0. így Cf/af= 1.--t.2..3. ill. 1.j. (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók. Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik.pl.

Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. 1. A gyakorlatban eloforduló anyagok. A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe.2.. ha a ráeso hosugárzást minden irányban. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. . homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától. Szürke testrol beszélünk.'um 70 1-39. ill. Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi.10-18 ergjK. bizonyos gázok sugárzása). m.9979 . 10-16 kcalm2jh). ill. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1."1. A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük. K. 10-2 mK. ábra szemlélteti. a tér minden irányába kibocsátott . 0. ábra. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói.4.2182 .03 b 8 A. ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe. ábra. Wjm2m (kcaljhm2m).3.. C2 összevont állandó: 1. A a sugárzás hullámhossza. 0. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében.3802. Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. különbözo intenzitással veri vissza.6236. Érdesnek nevezzük a felületet.adott testhomérsékleten . Az (1-123) összefüggést az 1-39. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. ill. az 1-38.10-18 Wm2 (3. k Boltzmann-féle állandó: 1. Az intenzitás mértéke . Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon.. 1010 cmjs. A A=O.3. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye.3. ábrát). CI összevont állandó: 3.35 .10-27 ergs. ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl. ábra). különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l . Ezt az RA monokromatikus visszaverési.7428.3. h Planck-féle állandó: 6.a hullámhosszal változik (1-38. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint.8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1. Színes testrol akkor beszélünk. A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S. ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada. szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok. és 1-39. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is. Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk. belso rétegeinek tulajdonságaitói. Az emittáló. T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete. elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának. c fénysebesség vákuumban: 2. különbözo testhomérsékleteken.4387 .

-=áll. Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. ábra).96 kcalfm2hK4). ill.3. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye). 1.ábra. (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója. IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh). ábra). (1-126) Szürke test esetében (1. Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-. En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. W/m2 (kcaljhm2). Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye). A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg.3. m2. pontot) a sugárzás 1hzintenzitása .' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. ábra.HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2)..) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó. és 1-42.5. A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2). Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5. az 1. (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban. A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes. {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh). A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test.2. IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr). Wjm2 (kcaljhm2). a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban. W (kcaljh). (1-130) 1-41. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40.77 Wjm2K4 (4. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O). (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében .

1. a test emissziójával E En=. Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu.és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . .l.tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük. ill. valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk. b fa. dAl' dA2 a két felületelem nagysága. 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög. r a két felületelem távolsága.3. 1.~. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10. 1.:Ir. m. mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram.!:l f COS {JI . (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh). hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre.3.( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 .6. En hányada a felület normálisa irányában ({J=O).n1 -1'&. emissziós tég nyers korund f réz-ollid. {JI' {J2 az 1.2.3. A f/J1-2tényezo azt fejezi ki. (1-140) (nl az A2 felület térszöge). ábra. 1. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete. [ ( 100 )4 .6.a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát. hogy . valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége.8 1.3.( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh). d papír.azzal a feltétellel. .4 0.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje . 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza. az (1-125) egyenletet!] .6.6.Z 0.m2. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl .l. (1-136) (1-142) 1'&r2 . Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- . c üveg.30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o. e agyag.0 Ell GjJ Ep 1-42. Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható. az (1-132) összefüggést .1.. A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel. A f/J. K.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki. TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh). Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég.3. fok. fejezet tartalmazza.6 0.

A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. Feltétel. (1-150) 1. nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel.3. a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje. fejezet tartalmazza. és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). nagysága. és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43.1.100 W (kcaljh). az n difliiíemez 1-43. Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T. az (1-148) összefüggésnél. m2. T2 a burkoló felület abszolút homérséklete.1. T2 a két felület abszolút homérséklete.7. . Párhuzamos.1. (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége.8. esetbentPt-2= 1.az (1-132) összefüggést -.=-)4] 100 . és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1. pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja.3.] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). ábra): )4] 100 W (kcaljh). hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület.3. At az egyik felület nagysága (At = A2). A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K. ábrát). J CfJt-2dAt· (1-143) 1.(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh). K. [Vö. n a lemezek száma (1. az 1. Tt.K. Akicserélt hoáram az A2 felülettel. az (1-125) öszszefüggést] . Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. ábra. a többi jelölést 1.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A. (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r.az (1-132) összefüggést -. az 1-43.1. hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri. Tt a burkolt felület abszolút homérséklete.m2.) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . a. A2 a burkoló felület .

ábra).0 50 1" ·c meghatározása 1-46. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - . jelöljük. ábrából veheto.. C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja.:::. Az f eos Pl eos P2 A.=IX... értéke az 1-46. 1. A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44.. b- (.LJt=IX.~r ( tl -t2 . (1-147).. Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4.. (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45. az (1-137). Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei. oC. ábra).- I -. Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f.. akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4..@ . TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. ÍJ 70ro • ~. ti' t2 a felületek homérséklete. K4. . ábra. ábra. b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg..32 HOTECHNIKA 1. (1-151) összefüggést.)(tr-tJ 1-44. O 10 V..oC 10 20 30 1. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk.3.=(lXk+IX..~r-.10.3. (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A.5 1-45. K].oC. 1.(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2). Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2). (1-149). 6 lj "O 8 pf 60 50 ::. ábra. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo.9.- / [/ 3 2 r 08 0.

1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC.4. K. az (1-142) összefüggést!]. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk.a jelenség hoforrásmentes ..t~ oC. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete. A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo. b) a hlSáram nagysága.1. Az összetett jelenség a hoátbocsátás. 4~ _ 1. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!].4.11.a ho. .a fal anyagjellemzoi állandó értékek. fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe. (1-158) ahol (/J s. (1-162) ahol (1-163) 1.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1. (1-159) 1-47.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : . akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu.a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó. Ezek számítása a következlS. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel. amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora. . . Az1. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma.a hovezetés egydimenziós. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik.4. Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw . . ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto. Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 '). Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1. (1-161) ill.3. 1. ábra.HOSUGÁRZÁS 33 ill. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö. ill.és közegáramlás stacionárius jellegu.

34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48.1 0. pontot!). k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 .2.1 -L+Lfri. az 1-47. ábra. ábrát).1. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. tkl. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0. Hoaram: r- ~. oC (1. és 1-49.3. tla közeghomérséklet a fal két oldalán. A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1.:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh).< IXkI aitl CA. (1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo.2. W/m2K (kcal/m2h°C) (1. 1-49. ábra alapján egyszeruen meghatározható). W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint. és 1. n a rétegek száma. m2. IXkl. i a rétegek sorszáma. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán. pontot). A többi jelölés magyarázatát 1.. az 1-47. A a hoáramlás irányára meroleges falfelület.09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--.2.1..az Ll. ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris. az 1. ábra. HU.

3. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d.= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA.l/Jegy. tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán.1. Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu. W/m2K (kcaljm2h oC).. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. Abe11m hosszúságú eso belso felülete.az 1. és 1-49. ábra.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége. Bordáscsó.2. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása . (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán. az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo. Wim (kcal/hm). (1-165) 1-20.4. tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl.tk2) W ahol (kcal/h).4.1n--+ 1 1 1=12JlA. W/m2K (kcal/m2h°C) (1.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. IXkl.3. oC. m2. ábrán •. m2 (Akül=LA). lJ a eso falvastagsága. tkl . a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel. A a csoanyag hovezetési tényezoje. 1-50. W/m2K (kcaljm2h°C) [1. m. (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t. ill.2.2. és 1-21. oC (1. csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill. ábrából veheto. A többi jelölés magyarázatát 1.2. 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~. Alm hosszú bordáscso külso összfelülete. dHl) kl(tkl- t~ ° C. i a rétegek sorszáma. tkl. W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint. 1=1 I~ 1 -d. Értéke a sík falra érvényes 1-48. ábrát). IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén. 1. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete.az 1-50. m2.2. ha IXkl helyett IXkldlJl értékét. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén. n a rétegek száma. pontot). az 1-50.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -. ábrából meghatározható. W/mK (kcal/mh oC). és 1. az (1-102) öszszefüggést] . 1.

Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes. ·C 1-53.5 líJ /5 20 2530 I.60.8 ' . 2 futött közeg.4.4.30. (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg. de a Llt= tk1.50.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk. v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54. ábrából leolvasható. ill. a jelölések értelmezését az 1-52.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar.in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0. A O 0.At m. . 4. és így azok Llt= tk1. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi. .y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb.oC ICJ 1.7 0.0.1.40.2 0. ábrán). JI. oc). (1-170). 2 fötött közeg..10. Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164).tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni.. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l. . meghatározása Ellenáramú hocserélo. 6 stb. ~ 0. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete. oc (a jelölések magyarázatát 1. e index: hocserélobe lépo közeg.70.. (1-171). Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. Köpenyoldalon l járatú.O 1-51.4. ábra. e index: hocscrélóbe lépo közeg. Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53. ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb.6 .. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J . ábra.8 2 1 1" (U . . A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges.8 Ó p 7 5 1. v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI.4. az 1-51.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik. 3 2.9 0.5 2 1. I. csooldalon 2. ábra.. mint a felület mentén változó Llt= tk1. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax .9 f. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 .36 1.tJa homérsékletkülönbség. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. ábra.

3 0. -.5 . ábrából veheto.7 0.. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra. (1-177) e=f(LI\ LI~).1 O W.~ 0. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke.. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél . ill.:eV ~t1Y 0. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete. Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1. iD 0. -. ml a fütoközeg tömegárama.s o.5 0.0 70.- I ~O 2j]. ábrán található. S.Z OJ3 OJIt OJS 0. r.7 Atz Alt"" {·ss.05 0.0 1\ In.8 0 0. 1\ I fJ ifJ 0. ábrán.0 5.HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C). 1. A a hocserélo készülék fütofelülete.2 o. 'Pegy=f o (41 O. ábra tartalmazza. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke. '\1 ~I T 7.W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén. 0. ! 2.. c pl a futoközeg fajhoje. az (1-179) összefüggés1. . m2• A többi jelölést 1.O 70.3 0.9 o. CfJeiY értéke az 1-56.)kA w' CfJegy= _ 2 0.5 D. W/K (kcal/h oc). ábra.5 0.0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.2 0.2 1-e _(I+W.8 47 0.01 (102 M 0.05 M ~2 0. ~O 0. Egyenáramú hocserélo.W2 ~I . a közegek véghomérsékletének rozásához . az 1-51. és 1-55. vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1.0 1ell ID (A keresztáramú. A jelöléseket az 1-52. az 1-51. ábra.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén.8 0J9 1.WI (. kg/s (kg/h). ábra. ~I.9 lfell 0.4.s 7. (1-179) qO! 0. Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54. a közegek jellemzoi alapján. az 1-52.1 II.. ábrát).5 -~O . a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56.5 (.3 41 O 0.2.4.0 wr/Wí C 0. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje.7 0. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai.9 'l'tlg~. ábrán.8 0.7 0.4.A. J/kgK (kcaljkg°C). a homérsékletek értelmezését 1. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te .. ill.8 \.02 0. W/K (kcal/h oc).0 2.5 0.

IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. [3] Co. 1970. American Society of Heating. Aufl. Verlag Theodor Steinkopff. Fr. Dunod.I. Bd. az 1-52. Book C. [81 Hartnett. [121 Mihejev. 1971. Budapest. Springer Verlag. neubearb. 1974. [4] Eckert. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer.: Introduction to heat and mass transfer. 4th ed. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1. [51 Egyedi L. az 1-52. A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC. köt. a hömérsékletek értelmezését 1. Refrigerating and AirConditioning Engineers. !fell értéke az 1-57. 1963. az (1-181) összefüggésnél._1 W.2)kAW. . McGraw-Hill. I-I1. 1973.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai. G. Düsseldorf. (1-183) l-e _(I_W. 1970. London. The Institution of Heating and Ventilating Engineers. 15.: Recent advances in heat and mass transfer. McGraw-HiII. New York. [16] VDI-Wiirmeatlas. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. a hömérsékletek értelmezését 1. Budapest. 1967.T. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang. Manuel des industries thermiques et aérauliques.C. J.1963. kiad. [21 Bosnjakovié.: Épületgépészeti kézikönyv. Springer Verlag. Muszaki Könyvkiadó. New York. S. R. ábrából veheto. McGraw-HiII.und Klimatechnik. München-Wien. 1970. ábrán. Dresden -Leipzig.: l'echnische Thermodynamik. [9] IHVE Guide. Muszaki Könyvkiadó. VDI Verlag GmbH. E. Paris. 1961. Berlin-Göttingen-Heidelberg.und Klimatechnik.Oldenbourg. J.rmeübertragung. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. Oldenbourg. 1975. 1963.5. köt. R. ábrán! 1. 4. Tankönyvkiadó. 1__W e _(I_~.38 Ellenáramú hocserélo. W. Aufl. R. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. A/utött közeg véghömérséklete: oc. München. Teil. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1963.)kA W. 1957. Inc. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. A. Berlin-Heidelberg-New York. New York. Budapest. Budapest. II. M. New York. . 2. I. Tankönyvkiadó. 1965. P..az (1-179) összefüggésnél. 1963.

ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. kg/m3. v átlagsebesség. m/s. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. akkor e= állandó.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. Ideális közeg Az ideális közeg homogén.kg/m3. amely valóságos közeg áramlására is érvényes. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s.2. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. 2. kg/s. Áramlástani alapok Szerzo: DR. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. y a közeg fajsúlya. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. (2-2) ahol 111 tömegáram.2. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. m/s. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási. m3/s. Gyurcsovics Lajos 2. Pa (kp/m2). A súrlódásmentesség azt jelenti. 2. (2-3) ahol e a közeg surusége. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást. Feltételezzük.1. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. m2. (2-1) lakra meroleges felület. más szóval az átáramlási keresztmetszet. súrlódásmentes és összenyomhatatlan.3. hibát jelent. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét. v az áramló közeg átlagsebessége. m3/s. e az áramló közeg surusége. kp/m3. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs. . A az áramvona- ahol V térfogatáram. A homogenitás azt jelenti. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI.::pó=állandó kp/m2. a helyzeti energia. Az összenyomhatatlanság azt jelenti.

m. Pa. Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú.(kp/m2). amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül. a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent. a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. figyelembe véve a (2-6). (2-12). a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak.és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. Pa . 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2. (2-17) Pa. második tagja a nyomás energiáját.Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó. Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m. nyomáskülönbséggel is számolhatunk. ill.40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása. ill. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. második tagját statikus nyomásnak.nyomásszinttol való eltéréssel. (2-22) . A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki. g=9. (2-9) (2-18) (2-10) ill. (2-5) összefüggés kifejezi. a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2). a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. Pozitív elojel esetén túlnyomásról. (2-4). (2-14) (2-15) ill. zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. A (2-3). (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). m. (kp/m2). A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk. (2-13) A (2-11). kp/m2. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak.tetszolegesen választott . Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa. P h=p m.81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. 'Y (2-16) ill. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely . Levego. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . ill. (2-11) ill. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy. A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. Pa (kp/m2). negatív elojel esetén depresszióról beszélünk.

P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás. kg/m3.2. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. (2-26) Zárt tartály. m/s2. Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban. g a nehézségigyorsulás. m. ábra szerint.4. és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás.4. (2-28) (2-23) ill. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban. kp/m3. Vt = O. Kifolyási sebesség 2. dimenzió nélküli átfolyási száma (1.1. következésképpen v2»vl. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s. Pa (kp/m2).4.3.1. ábra. I i l7i 2. m3/s. Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel.3.4.P2+h) mis. ho a vízfela tartály keresztmetszete. Nyitott tartály.és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. A jelölések értelmezése a 2-1. Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2. pontban). Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2.4. Pa (kp/m2). (2-24) 2. m. (2-27) m3/s. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1. ábra. A feltétel szerint At»A2.1. (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással . m2.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos).1.4.4. -(Pt-P2) V2 el m3/s. y a közeg fajsúlya. e a közeg surusége. V2= V2g(Pt. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -. a 2. az áramlás állandósult (stacionárius). A jelölések értelmezése a 2-2. ill. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. Nyitott Az I =- . (2-30) ill. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2.2. ábrán látható. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás. hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik.

ill. gázok esetén e értéke a 2-6. I ~] m-0401 I 'm=O. . összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego. Mérotorok 2-5. ábrából. a " izentropikus o{ 1. kg/m3. ábra. oxigén. kp/m3. I 1 .00 0. e expanziós szám.72 1..1 ! '1 1IIIm-o.82 0. Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott.01. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1.12 1.=1.45' I I I '~'f?IllTT. Pa (kp/m2). ot 1. a Pl - Pl P2 nyomásviszony . mérotorokra a 2-4.Ill' I 1. ~02 . el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott. .. ábrából veheto. ábrából I. hidrogén..62 1.41. ábra.= 1.08 0.) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3.02 0. Pa (kp/m2). 0.96 103 0.76 1.01. a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást.81.31.18 o( 0. szén-mon oxid esetén . i I IT 'tn7-0S5 .12 0.00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében. !'»~ ~20 . m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i.16 peremre a 2-5..08 1.. II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '".4 : I~~ '1" . 1. szén-dioxid esetén . ábrából.~.70 1. = D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3. (A Venturi-mérore. nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. 1. nitrogén. Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén.••• I I I l' II V ~.4= eP -i1k'té·· .64 0. ()ltii i.~.) . VIm-O.. Levego. méro1.II-. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében .42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám... ábra.98 0.10 ~08 1.11.06 488 1. A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete.. értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-. veheto.(fajsúly-) változását. iliJIU _". kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség..I ~l::j I"'=-~ . m2.1 Re 2-4.80'478 ~f4 0. '1 --+ lj /1 / 'i' //.60 458" I 11111 2345 ]. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·.

Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus.P2) mis. g nehézségi gyorsulás.96 q97 0. y a közeg fajsúkp/m3.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill. (APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást.Vjpstl ahol. ott az ún.98 2-6.~ ~ v.95 0. PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható. Pa. (2-39) I Af v= Iya.4. a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa. a Pa (kp/m2).A2 . következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik.4. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto. éles szélu kiömlonyílás (2-7.gg [. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu. azaz lég- 0.5. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s. torló pont keletkezik. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár .Pö2) el - m3/s. (2-33) . Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a.00 izentro- V = a. A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0. A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu. ábra. m/s2.62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2. kg/m3.i a közeg stírusége. A torIóponton a közeg össznyomása (PI). A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a. átfolyási szám az a. ábra).96 Pa. statikus nyomása Pstl. o.4. 1.) 2-7. el. (2-36) ábra.=0. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. V~ (PI.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2. surusége el' kg/m3.Az orr.A2 mis. Pa (kp/m2). A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg. y2 (PöI . Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi. az expanziós tényezo e= l-nek veheto.

4. ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás.. Pm oZ i1p'=k (v. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje. i íJ. v. Sebességmegoszlás csoben i . Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. Lamináris az áramlás Re< 2320. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása. Pa. v a közeg fajtérfoga· ta. m. kp/m3. ábra. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége.~ 2Váll I rmax- J b) esetén. 2. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill. ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo.6. I jel· lemzo méret (csoben. a közeg sebessége a szuk csoszelvényben. y a közeg fajsúlya. mint a Bernoulli-egyenletbol számítható. ábra. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó).6. Az áramlás minosége Csövekben. v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. I ~áfl . Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . m/s. kg/m3.: 1 pv mis. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz. m/s. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége. m3/kg. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb. 2-8. m2/s. b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. súrlódási tényezo hirtelen megno. v v (2-43) >2320 esetén. (2-41) Ps/ti a közeg surusége. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. ha Re> 2320. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri.-v2)2 ahol fl kp/m2. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz. p a közeg abszolút nyomása. mis.5. csatornában áramlás esetén a d csoátméro). A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni.

Hagen-Poiseuille-áramlás). ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg./- t.2 1. Ez.. a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés. és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg.005 0. Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10. m. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget.(=21g (Rer J.. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0.. ill.0015 0. pontot).4 0. 2. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb.ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni).mm 2. Pa (kp/m2). I.0 .6 0.0 3. 2.6 .15 1.0) 1. Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9. A görbesereg egy határgörbéhez simul. m. hidraulikusan sima csoben.316 .)-0.. ábrán látható. (2-7) öszszefüggés szerint.0 1.0 0.1 0. táblázat. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik. összefüggés a nyomásveszteség.0 5.1.15 0. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.8 (esetenként 2. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9. egyenértéku átméroje.6 . súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ). 0. (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg.7. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2).. J.AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2.5 3. A ).0 3..8. A= 0. b) ábra]. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O. 1 az egyenes csoszakasz hossza. görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.7.0 0.7.045 0.15 0. a) ábra]. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k. A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : .alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes. (2-46) (2-47) VRe 2-1. Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo. C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje. hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni.125 0. A jelölés azt jelenti.0 1. 0. Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású. d az egyenes cso átméroje (ill.2. falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani. Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6).

ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól.08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. Turbulens áramlás érdes csoben.' _ Turbulens áramlás 2.'" r '+ I ~o.51 + Ref.46 -~ 0.l:::' mr ~ o.221 Re -0. .2 19 (k/d175 3. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.l"lll 1 ll. tiszta turbulens szakasznak nevezzük. (2-49)t te: i : ReYi=200.0 19 ~ .0.14- 2. f. A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1. d a cso belso átméroje.nnn7 . I YTm 'Ifj .09 0. (2-51)1 l .l -~I-. k az érdességet jellemzo méret.7 0...' ) .10 0.0032 mány. A 2-10. \ i l (2-50)~ . m.. (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége. Ebben a tartományban a .-' .009 0.r.008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10. A 1 ri = 1. súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0. A hidraulikusan (2-48) + 0. határgörbe.237.. ábra.. Turbulens áramlás érdes csoben. táblázat tartalmazza. ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük. amelyben A független a Reynolds·i számtól. m..010~t (J.06 I nof.

2. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. Egyenértéku átméro A 2. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni.7. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza.7. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. m2. = a+b. "II--==-)'. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. nyitott (részben kitöltött) szelvény. A 2-11.• -=-----"'-'C-c-. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. =a. ábrából veheto. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe.1.3. Tekintettel arra. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. Az alaki ellenállást a kilépo 1.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra.90 = b+2m ~80 ~70 2. m. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo. ill. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- . ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. és 2-3. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. m. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re.5 O 1. 2-12. ábra. ej téglalap ke4bm resztmetszetü. deIn 0. ábrából.teljesen kitöltött szelvény deo. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg. ill.20 ~tO 2.7.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól. .7. nedvesített kerület. K az ún.00 C négyzetkeresztmetszetú. deo. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz. táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C.0 3. Ívek.0 2. ábra. azaz a szelvény kerületének az a része. A 2-2. és 2.Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz. teljesen kitöltött szelvény. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg.

74 ~.0 =3.74 0.45 0.0 '1.07 0.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA. Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.0 Ij~ I /1=90° j~o 1.90 2.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0..0 =2.23 1_ X-.4 =0.0 0.77 I 3.5 0.48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.62 4. táblázat.2 0.0 L1p=l:-v2 =0. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.55 0.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.5 0.7 4. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.54 0.+-- 0. v~ 2g ELÁGAZÁS. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.y I I I I r· M~ 1:= 1.8 1:=1.1 0.35 (! =0.20 =0.58 45° I 0.5 =1.43 I 2.4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 .

. • =0.0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l.. _ LJp=. és így tovább.= (1 ~_I )2 Y Ap~. 2 vI P a y Llp= 1. ~ vi Pa =300 = 40" .-vl LJp=I.i.l . 0..2 veszteségtényezo veheto számításba.= 1-1. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1.!. A 2-IS.20 =0.=0. rendezetlen közeg áramlik a másodikba.2v~ Pa e y I V2 -.".l (Borda-carnot) ~ hirtelen . - J"'Az _ -Az . a 2-16.... kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 .öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II. Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható. ábrából veheto.-.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --..15.J N .60 LJp=1.!..07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l..vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •.v2 kp/m 2g a= 0.-v2 kp/m2 _ ' Llp=1. 1 ~ -A2V. 1.75 a =0. .. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege. Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb.> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2.•.04 =0. Különbözo. ábra áramlatok szétválasztására.-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' .-=r-~ j3 :=1 ••.=0.sorba kötött . beáramlás [Il I I _ V. Ll =1.-.02 =0." O ~ :.45 1. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T. hogyazok egymásra hatnak..-._ 2 e Llp= \. .alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra.-vi 2g J- p.• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1. ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik. A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI. sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14. ] -A .99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni. táblázat folytatása C.~ ~ - •. Az egymás után közvetlenül következo .90 a=O.63 a=0." "'.= 1.. I t J. Ebben az esetben C = =0. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni..

5 .30 2.5 I 3...5 I 6 5 6.5 I tangenciális 3.0 .01...2 4. veszteségtényezoje 8 3......5 Átméro..0 3.5 2.5.0 2. .0 I 1. 8. táblázat.0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I .0 1.0II 100 200 ---I 4.5 I 300 5.0 - 2-3.. 5.53.4..50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C .. 2.. Szerelvények 0.5 1.. mm 0..0 1.75 4.2. 0.0.0 5.5.0 .0 Hullámonként Jel d. 1.15 .

• 1 072 ~ . ábra. ábra.2 -0.1 ••. Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.* 0.2 i .8 Ibt-2obZ 0.70 0.2 0.0 2.2 0. ':'1 m·· D 2-15.0 /if 2-13. Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.6 belso sugá<.2 O O/tO -0..8 0.80 0.301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0.8 1.. 1.!!!i.35 Q2S r 0.2 0/.1 ".45 1 0. Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.0 "2 O 0.4 -0.90 OIJO 0.8.8 .2 O 0.1 .NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0.0 .6 0.3 0. TkUl külsö sugá< 0. 0.4 0.6 0.~ 34567 aid . ábra. m(j 2-16. A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0.

külön-külön. a (2-53) összefüggéssei] . . és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i . táblázat.99 1. A bizonytalanság okai: . További adatokat a 2-4.98 0. jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés.jP~A~'~v'=+~lf r~ 2. c) a jelenségek akkor hasonlók. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. 2-4. hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok.44 2. d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos.29 0. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát.93 0. amely rQzsdásodás. A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele).4.7. egyes esetekben megoldhatatlan.05 5.8.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz.52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2.21 . .a csatlakozások kialakításának bizonytalansága.90 1. Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú.OS 14. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított. azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni. hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen. . amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók.85 0. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg.69 1. .a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága. a 2 index a tényleges értékekre utal.az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága. A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik. amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d. táblázat tartalmaz. lerakódás következtében idovel növekedhet.75 0.95 0. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket.10 1.80 0. Az esetek többségében meghatározhatók. A folyamatok. megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat.a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. 0. egymástól elkülönítve vizsgáljuk. a vizsgált folyamatot.25 1. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek.95 3. A modell az eredeti. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges. A modellezés lehetoséget ad arra. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele). ill. folyamat egyértelmu megfeleltetését.70 0.

Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr . [J(T1. b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség. amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága. g nehézségi gyorsulás. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. m2/s. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium. d) a rendszerek határánfennálló állapotok. fajho stb. m. (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 . A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki. akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. (2-58). hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. / az áramlás irányában jellemzo méret. e a közeg surusége. 't ido. csovezeték esetén az átméro. A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. K. [J(T1. Egyes esetekben a (2-57).T2)=""2 [J(T1. A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg. hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától. segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága. Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. Reynolds-. amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg.) hasonlósága. m/s2.T2)= (2-62) gl . c) a rendszerek kezdeti állapota. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. Az önmodellezés azt jelenti. . (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok. Fr= zr. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. és a suruség. gázokra [J= ~ ' l/K. Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani.T2). Froude-. Pa (kp/m2). Re2= gP . mis. T abszolút homérséklet. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása. 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. p a közeg nyomása. 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. IIK. v Grasshof-szám: Gr= Ga . úrn. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja.viszkozitás. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. s.HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele).' Reynolds-szám: Re= vi . Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr . amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási. Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. kg/m3 (kps2/m4).

m. Pr) (2-70) Nu= -. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy.h Oldenbourg Verlag. I jellemzo méret. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 . Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re. Springer Verlag [5] Tömöry T. Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani.I967. fm Hcimng. IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T. Minél tagoltabb az áramlást határoló tér.72. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég.. "". Wjm2K (kcal/m2h°C). 58. hoátadási tényezo. a ' Nusselt-szám: a. Wien. Muszaki Könyvkiadó. . R. Muszaki Könyvkiadó. v az áramló közeg átlagsebessége. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó.. Pr). Folyadékok 1952.9. 1973. köt. kiadás. A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le.: Szellozo.' Rolrrhydmulik. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó. G. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása. Egyatomos gáz esetén Pr=0. 1961. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. [6] Szucs E... [2] PaUantyús Á.H.: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése. 1954. 2._h. sem a nyomástól. annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. mechanikája. Budapest. 1974. Budapest. négy és több atomos gázok esetén Pr=1. Budapest.107. 1-11. amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium.. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok. 2.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~. a. A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma. WjmK (kcal/mh oc).: A hasonlóságelmélet alapjai. mjs.agy a v homérséklet-különbség.: Gépész. háromatomos gáz esetén Pr= 0.és Villamosmémökök Kézikönyve. homérséklet-vezetési tényezo.. Heidelberg-New York. és a homérséklet-különbség mérheto. m2js.~d Klimatechnik. Budapest. Budapest. 1963.h. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy.67. . ÉTI. m2js. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium.. ÉTI. )"hovezetési tényezo. [4JRi. s (h). Alaptudományok-Anyagismeret.vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium. kétatomos gáz esetén Pr= 0.8. ). csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium. amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még.54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu. Az áramlástechnikai. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol."h". sem a homérsékleuol nem függ. és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium. kötet. ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo.és hófolyamatok modellezése. """"-1 5 Aull. m2js cpe homérséklet-vezetési ido.

táblázat. s így a mérsékelt égövbe esik. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. táblázat. a medencehatás is érvényesül.I 146 . % 46 67 14 41 13 I 20 VII. a növényzet és a légcirkuláció. ezért éghajlatában a környezet hatása. légcirkulációnak. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1. tengeri és meleg égövi eredetuek. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán.5 és 26. A domborzati elemek (hegy. Ez utóbbi az oka annak. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását.5°-a. valamint a keleti hosszúság 14. de kisugárzásuk is intenzívebb. a Kárpát-medencében.5°-a között foglal helyet. szárazföldi. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. a tengerszint feletti magasság. ill.5°-a. 3-1. közvetlen környezetükben számottevo. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására.75 és 48. míg egész tefületének 13%-a erdoség.9 és 49. mintegy 93%-a állandóan. mint a szennyezett levegoréteggel borított. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is. Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. 27 IV. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. vÍZelnyelését és párolgását. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak. Megemlítjük a I. ami a sugárzás. idoszakosan növényzettel borított. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. mélyen fekvo területek. Országunk területének túlnyomó része. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3.1. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad. síkság stb.I 239 x. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány.3. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs. ill. völgy.

7 7.4 16.4 22.0 -0.1 10. a homérséklet szélso értékeit.7 12. I IX.4 21.5 9.3 9.2 1.9 -0.6 14. évek) közepes homérsékleteit.09.2 12.2 3.0 -0.1 5.7 9.6 13.1 6.7 15.9 3.8 -1.70.2 -1.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.7 20.7 21.0 3.1 12.01.6 13.7 17. oC Nap Hónap --.5 8.2 4.3 21.5 15.0 19.30.93.1 3.8 -1.30.5 16. 1871-1950) Levego-homérséklet.0 22.2 4.5 6. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát.8 8.7 7.6 17.7 13.7 8.7 4. I XI.5 13.9 11.8 5.92.4 -1.2 6.9 -0.4 14.0 19.0 -0.9 5.6 19. nyári.9 8.81. táblázat.2 21.5 -0.4 19. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.0 3. II.6 15. VI.2 -0.9 19.7 12.4 .4 .7 16. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.4 10.0 -0.8 16.9 13.3 21.1 18. ábra.1 14.0 4. évi közepes homérsékletró1.8 7.43. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik.2 3.2 11.2 20.8 16.9 22.2 21.1 -1.21.4 7.1 4.0 19.7 -0.52.7 16.1 -0.93.8 -1.5 15.6.8 16.4 13.51.3 9.1 3.8 21.0 10.1 14.4 -1.10.00.4 20. 5 oC körüli érték.7 7.0 -0.60.0 -1.6 -1.38.3 22.11.0 14.7 3.7 19.72.4 20. A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2. I IV.2.6 14.2 12.2 14.6 01.8 21.9 6.6 20.6 4.60..4 12.2 22. lXII.8 19.52.5 20.2 12.3 3.1 21.3 -0.8 13.8 18.1 19.9 17.63.4 5.7 18.8 17.6 21.7 -0. Ill.1 3.12.4. téli. Eszerint beszélünk havi.6 2.2 13.8 15.6 4.4 2.3 22.8 15.4 8.8 -0.4 21.41.0 22.3 20. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét. I VIlI.3 20. A közepes homérsékletek kö- 3-2.4 21.4 1. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.4 7.1 7. A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.6 8.S 14.2 10.8 -2. 22. .8 10.1 14.0 11.5 7.6 19.3 18.7 4.1 15.7 9.6 22.5 8.2 17.51.5 15.1 10.- 21.5.3 14.6 11.5 10. lVII.6 -1.2 15.9 15.8 21. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.3 16.4 20.1 88.2 -1.3 0.90.9 6.80.1 3.4 7.1 19.9 20.6 8.S 21.6 -1.8 15.1 5.7 17.. I v.6 19.3I -1.4 4. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3.80.7 -0.0 14.2 17.7 9.8 11.1 15.2 13.3 12. táblázat tartalmazza.60 2.9 18.2 13.9 3.82.0 5.3 1.1 12.1 18.0 18. I x.2 18.82. hónapok.1 17.2 5.11.3 16.0 20.7 11.2 3.1 11.

.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. ábra. valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. /. O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. ábra. A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] . D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. ábra. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg . A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3.

4 16.5 20.0 16.9 10.51.3 -0.2 20.6 5.8 II.2 21.1 11.7 3-3.5 21. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.8 22.8 17.4 19.4 11.9'0.5 6.2 Ill.7 6. ábrán.II 6.4 9.6 6.7 20.8 -1.8 11.3 10.2 21. ábra szemlélteti.3 15.6 19.8 9.4 111.0 0. ábrán látható.31. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.I 6.0 10. és 3-3.1 -0. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet.4 5.5 1. 5.I 18. IX.1 9.2 I 6.8 19.9 20.9 21.8 -0.1 20.8 16.lVII.9 0.5 9.4 19.60.7 17.4 6.6 9.3 11.0 IV.90. táblázat.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.5 0. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag.3 12.9 22.0 -0. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.8 4.9 4.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C . ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete.0 4.6 17.7 XII.7 21. A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .-----.2 I 2?.2 11.9 19.8 VI.3 4.7 0.8\ 1.8 9.4 11. 3-4.-.I 4.6 18.8 -3.9 15.7 v. táblázat tartalmazza.- --. A 3-2. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel.0 11.4.1 4.5 -0. 17. táblázatból veheto.4 16..0 -0.2 11.2 14.4 13.7 4.21. táblázat.1 5.1 16.8 9.6 --.5 16.3 15. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4.8 x.1 16. I 14.2 -2.3 XI.6 10.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15.8 -2.8 10. 1901-1950) Hónap -1. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3.4 18.9 1.---. 50 év átlagolása alapján.2 0.1 16.0 -3.5 -2.2 I 5.'7·C felett 3-4.1 0.7 11.4 -1.1 10.3 10. ábra. 5.0 lVIII. 10.8 20.

.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5.8 -0.61-4.8 21.7 38. 16.8 18. lXII. 1907 1928 1902 1914 29.2 -27. 2. I II.6 39.8 16.2 -14.6 35.4 -1.6 31.5 -19. 5.3. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi. 1950 1935 1917 14. m~ I VI.0 30. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17. VII.1 25. 1 v.9 19. 16.15. -192 1918 1940 31. ill.1 18.7 -16.9 -9.2 39. táblázat.15.4 29. -19.11920 1. 30. -25. 31.S -7.0 28. 2.5 24. 1925 1949 30. VII. 6. -50 26. lVIII.7 32.8 -23. I m.0-27. I II. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. 11.7 23. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet.-32.2 14. lVIII. 1905 5. 19. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1.0 29.8 37. 1928 1926 1913 26.4 1.2 -27. I maximuma 3-6.5 28.4.5 7.0 28.5 27.5.1929 29. -26. 11.9 31.15.4 38.7 7.0 6. 1915 1927 1932 1943 1931 22. 11.2 34.5 38.0 -23.7 -23.28.0 5.5 15.5 -2. 28. 14. 1921 -3. 31. .2 3. 12. 23.0 13.5 5.5 -4. 15.0 21. 4. I x.5 -1. I x.4 1942 -3. II. Hónap I VII.7 0.6 25. -23.2 -7.2 Homérséklet.2 -16.7 36.5 3. 6. lXII. I v. 11948 1920 -----. 1923 1903 1925 1946 28. 1935 21.2 .5 6. 1950 1920 29.1921 7. 17.2 18..1 0.11.2 1902 -32.8 38. 27.5 22.3 36.2 28. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24. 1921 1921 2.0 34. 22. 21.4 8. 17. 3. I VI. 1928 VI.1 25. 1950 1945 1947 1924 1942 13.16.-5. 15.5.4 -13.24.18.1935 1920 1936 30. 30.51-13. 1920 15.1.3 2.5 1913 -21.3-28.----ll.3 22.7 1931 1905 3.0 -12. 6.2 37. iD.1 -14.9 -17.5 -28.0 38. 2.0 9.0 -18.9 33. 8.6 -3.0 28.3 1928 15. I IX.5 15.9 -22. 21. I SOév minimuma -13. 23.0 16.0 2. I XI. 9.2 -9.4 30.0 38. I IV. 19i. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24. I XI.8 12. 1939 1930 1915 3.7 38. 16. 1. 21. 1.2 -2. 27.43.6 30. I Ill. I VII.1.9 38.6 19.1908 28.2 35.2 32.3 39.117. 1935 1927 1920 1942 1929 4. 10. I IX.8 17.0 31.8 38.0 -17. táblázat.4 24. 20. I IV.1940 14.

5 -1.0 15.1.6 -0.9 32.5 22. 1901-1950) 24.3 VII.-.99 oc). ill.9.I 7.6 -1.3 -3.4 30.5 3.71 -12.8 x.7 34. -118 -11.6 12.8 -0.3 19.6 19.4-13.7 -2. Hojokgyakoriságon azt a számot értjük. 1901-1950) .2 30.7 24. 1.8.1 32.5 6.6 1 --13:4 I -11.9 10.--13.3 8.6 11.1 -11. 1.2 II.7 9-9.4 28.9 32.5 XI.II 10.4 -4.8 I -5.7 II.2 10. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást.I -1.51 0.5 i .6 -11.5 34.1 v. 8.2 -12.6 10.lXII.9 24.0 0.4 25.6 0.8 3.3 -8.6 21.71 -11.8 17.5 -2.3 6.5 32.1 30. 11.8 32.6 30. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9. 10.9 7.6 -5.01.8 -5.6 20.8 --9.0 18.III 6.8 - Levego-homérséklet.6 I10.9 9. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-.9 6.0 8.6 9.4 34.4 9.9 -10.0 23. I 1 .I VI.9 9.3 .8 16.9 I VIlI. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.0 13.4.2 4.2 Ill.6 24.3 19.1 Hónap Levego-homérséklet.0 Ill. táblázat.2 2.2 -7.10.1 27.3. IX.2 21.5 3.0 26.6 X.1 18. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.5-10.8 4. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag.1 XII.7 16.9 5.7 25. A 3-5.2 24.8 .3. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl.5 34.9I .1 33.1 25.7 2.3 -14.9 23.7 .8I -_ .8 10.8 2.9 34.3 29.9 -1. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.3. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van.5 18.4 29.3 IV.4 0.3 VI.3 31. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.6 8.2 28.1 32.0 11.I 7.1 19.9 28.3 -12:71-Ú -1.9 -5.2 15. t táblázat tartalmazza.0 9.7 -4. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét.0 I 2. hogy egy évben hány olyan nap van.0 21. oc 3-8.9 6.. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.9 i I I .4 7. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.0 19.6 23.3 10.6 -6.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7. 12.6 30. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni.I 11. 6.1 6.3 -4. abszolút minimumát szemlélteti.8 i--------8. táblázat adja meg.51-7'1 10.5 29.0 24. 12.5 23.3 16.2 -13.6 117.1-125 3.5 -15. és 3-6.IX. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik.2 i v.4 4.9 I 27.. Ekkor azt vizsgáljuk..1 11.4 -63 .2 15.-6.I 12.0-11.0 24.2 lVIII.4 -1. 10.8. míg a 3-8.9 16.0 XI.1 25.2 4. 5.5 6. táblázat.3 11. A 3-7.8 3.3 -13.5 33.4 8.2 6.5 1 --_.7 10.0 11.2 -6. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.3 34.IlVII.8 29.9 3.91 9.' ~.3 -11.6 -11.0 1.7 2.0 -0.6 9.8 6.9 9. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.3 .7 32.1 29.210.1 22.6 9.5 16.6 10.4 27. I 12.6 -4.8 23.0 6.8 8.9 9.6 I 1-0.3.0.6 9.5 27.2 IV.

87 1. levegotköz.850 9.6 -17.99 284. táblázat.0 31.1 22.42 14.800 49.99 0..2713. évi 32.0 34.300 0.668 +27.500 365.57 12.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9.4 9.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313.76 0.400 269.0 12. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.0 38.067 360.2 16.0 40.230 száma.200 -15 16 5.52 0..400 182.800 -ll0.0 36.980 339.6 21.12 1.2 -2.400 -14 +8 6.52 +24.330 170.1.01.62 10.3 9.+31 14.0 -8.22 alacso3.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .3 8.450 -19 +6 15.0 homérséklet.067 0.7 20.7 13.7 11.52 10.119 0.100 327.0 -31.350 131.8 13.600 364.0 -13.0712.. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.5212.700 76. +21.06 13.599 +30.alacsoévi elofordulási tköz.000 0.160 22.400 -12 Napi 0.99 157.000 38. táblázat.62.99 0.97 0.9 10. nyabb homér- +20 . 33.560 száma.62 3.87 3.0 -12.32 12.033 +29.710 349.0 2.99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25. - Hofokközök. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma.1 12.6714.300 17.0 32.000 364.55 10.700 2.067 +28.2 7.92 4. +20.99 +1 +20 +21. évi gyakorisága 240.468 117.0212.52 7.8 33.0 43.600 5.87 9.6714.600 közepes 103.068 0.234 +22.+15..100 homérséklet.99 215. nap/év száma.400 61.4 25.02 0.0 -19.6 34.300 228.23417.0 38.82 0.0333 -16 +9tkös+23.300 13.0 -3.99 tköz-nél14.22 0.7 35.600 193. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke.10.200 1.7 Évi 17.134 204.87 I 61 3-9.26tköznapok 364.700 7.99 0.0 -11.20113.3 15.99 3-10..12 11.22 14.72 2.750 362.0 -15. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.168 napok 299.368 +26.600 356.4 3.499 napok 29.3 30.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.99 90.99 144.3713.8 4.62 12.134 1.9 25.8 35.52 1.000 -17 +7 12.400 0.

(3-1) 3-12. Hofokhíd Szellozteto.3. Hazai városok téli hofokhidja séklct. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. táblázat ad tájékoztatást. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési .62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye. amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. 3-11. táblázat.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. Futési nap minden olyan nap. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ.nap G. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. táblázat. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. 12 18 19 Belso 15 homérséklet. Megválasztásához a 3-ll.

7 233 216 3061 +10. azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo. valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet. A futési napok számát a b vonal metszi ki. 4 .9 G. hanem órákban adják meg.0 Téli ofokhíd. oC.2 oC. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC. 250 300.2 5350 +4. az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke.nap s+10. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható. hanem óra fok : z.8 Z. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = . ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c). táblázat tartalmazza. Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6.4 201 k 3920 +14. ábra. ábra tartalmazza. hogy milyen idoszakra vonatkozik.4 oC.. t a lehutött levego homérséklete . Pl. A 3-9.1 273 840 92 2610 +15.7 212 136 3270 +15. táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5.4)28= = 549 °Cnap. ~ H' t-U-J II 100 150 200 .Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó. külsovaPl. A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal. napi hofokhídnak. tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . sc. Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. nevezzük téli.5 1530 +12.a 3-13. Például. heti.3 3590 +9. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet. h Évifütési oCnap.9 1950 +8. hofokhíd is. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés.8 3040 +10.0 3520 +3. Berajzolva a 3-5. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. ri 1 00'. (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. ha február havának átlagos homérséklete +0. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930. táblázat. oC. csak a hutési idot nem napokban.HOFOKHíD 63 3-13. a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c). G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9. a oC.3 183 3080 záma.-tH-H ~ ' •.oCnap homérséklet. ábra). amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg.8 188 3670 +9.3 153 248 215 +8. Z.. nyerjük az ordináta-tengely. ezért a mértékegység nem nap fok.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . ~ -r-. 230 5450 +11. a futési napok számát jelölo ordináta (b). havi.1 224 12980 Évi özepes 3500 -16. 211 154 171 225 3870 +9.8 1730 +14. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. a belso homérséklet tbcI= + 20 oC. A hofokhidat aszerint. . A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is. esetünkben 1 nap. Z idotartam.1 3210 +7. továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b).

. Széljárás Földrészünkön nyugati. I X. és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- . fokhíd értékeit adja meg. rMagyarországon 30DD 3-6. A szélsebesség évi alakulását a 3-19.-. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza..-. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki..~_ ... oc. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak.. táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten.... A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15. hanem . táblázat. ábra). táblázat. Az évi menet tavaszi megélénkülést. Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma..-. IX.4. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél. A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki. évi hofokhíd). A 3-16. Futo.. ábra..lVIII.. nyárvégi.II Hütési hofokhid. táblázatban láthatjuk. Z' a 3-14./'-' J .3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 . táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV. amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül. A 3-14.". oszi ellanyhulást mutat. ZI a hutési napok száma...j . A szél sebességének már határozott napi menete van.94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk. A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi.I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3. táblázat). 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v. míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7. míg estére a szél lecsendesül (3-18.4 mis körül van. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak.. és 3-17.64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro.foként a hegyvidéken . Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD. Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati.és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot. A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik. délben a legerosebb. A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no. . °Ch VI. \ _. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 .II 501 6250 VII. északnyugati szélirány az uralkodó. l.helyi hatások is érvényesülnek.~ / ) ( i. .

táblázat.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány. Magyarország. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. % csend. SzéUrányok eloszlása Magyarországon.SZÉLJÁRÁs 3-16. táblizat. táblázat. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt. Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7. ábra. 6S 3-15. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány.egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve . % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17. SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 .

17 18 14 3.4 1.0 5. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása.7 .8 értéke III XII.. Országunk területére számítások szerint 4..91 1.1 2..49 2.5.06 . 3.99 1.1 3. % -1- 2 Viharos napok.17 Idotartam. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit. I 3. % v=15 mis 3-19. táblázat' tartalmazza..3 2. . 20 I 23 2.évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.97 2. évi középértéke (10 évi átlag) 5. 16 17. ill. 1016 kcaljév) homennyiség érkezik. ennek függvényeként alakul éghajlatunk. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme. Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben.7 2.97 2.16 2. felhoképzodéi stb. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra.. ábra tartal maz. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20.2 1. 452 . 23 20 . Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam...3 3.97 3..4 2. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok.18. míg Sopron. táblázat.12 2.05 12.8 I 3.66 IDOJÁRÁSI 22 .21 táblázat.40 2. A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 .5 2. 24 h mis2. amibol a földfelszín kb.23 1. napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges.88 3.7 2. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére.. 110 kcaljcm2 év).0 1.. . 19 14.. 2.7 5.0 19.8 2. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik.. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik. X. mis 3. 21 3.28 2.). ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10.4 IIOéV Hónap Szélsebesség. .5I Ill..6 2.93 2. táblázat szemlélteti.. párolgás...9 4. 1.5 2... és 3-10. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42.7 3. II 21..4 2..22 I II Szélsebesség.3 mjs volt (1940.75 2.9 4. március 15.. Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22. 460 kJjcm2év (100.71 3..460 kJjcm2 év (108. l lVIII.. I VII.0 4. Berendezéseink szempontjából elsosorban . 20%-ot visszaver.2 1. Szélsebesség havi. A 3-8.1 1.. Néhány hazai városra a 3-21.. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8.4 1.8 3. 13 13. a 3-9.IX.27 1..1017 kJjév (9.szélsebesség napi menete Budapesten 16.2 VI. 15... IV. 110 kcaljcm2év).4 1.3 közép. I 2. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg. ALAPISMERETEK II I bak. XI.8 2.. 3-20.A különbség oka a sugárzási. hóolvadás.1 II. 3-9. V. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év).95 1.0 I I 5. 2.. táblázat.9 4.17 1. Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. 15 A1. a többit elnyeli.6I 2.32 3-18.8 6.

9 ]9.4 68.1 64.4 ]2.8 12.6 12.8 9.2 105.3 102.7 34..1 105. 10 11 72 13 lJ.7 15.5 1.1 9.6 24.3 33.1 19.9 20.8 54.2 13.4 ]6.4 m. Budapesten. kcal/cm' év Sokévi Besugárzás. .3 34.5 15.3 65. Budapesten.0IX. 15 16 77 18 Napslok.7 3.8 436.67.0 443. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.5 63.4 I 44.1 8.0 57.8 105.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK.8 8.7 5.8 11.1 16.3 39.1 19.9 5.8 63.3 2. táblázat.NAPSUGÁRZÁS 3-21.3 44.I 13.0 9.9 69.1 104.8 4.8 2.0 1.1 64.7 57.S 43.8 13.3 428.5 átlag 58. .6 443.6 X.7 6.4 62.6 39. 1/ '\ .7 15.II 10.0 45.7 442.1 8.5 14. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8.6 VI.7 IV.7 59. ábra.1 23.3 8.5 8.5 2.lXII.6 59.1 3.9 XI.4 66.2 7.5 15. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16.0 38.I 10.7 34. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon.7 13.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.lVII.8 13.6 4.7 8.1 15.8 44. II.1 15. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen.62.3 5.0 54.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \.6 104.0 8.0 38.40 9.9 56. július Hn (2] 3-9.2 10.9 443.4 4. \ .1 37.3 104.2 9.S 11.5 438.5 65. \ __ /\ 1 .2 65.I 10. 15 lG 17 18 1920 30" ábra.0 24.9 13. 10.1 12.0 33.5 I 14.0 v.] 39.5 ]4.9 vm.10 ]05.9 14.9.8 59.3 58.7 kl/cm'I év 34.4 438.7 14.~' tga í7~ mero.6 ]5.7 36.5 25.0 7. július 1-60 (2] l 7' _ .fl 11.20 2.0 15.7 13.4 Besugárzás.1 14.1 1.4 59.

táblázat ad tájékoztatást. 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11.. táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet. ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11.7 0.9 0. 7950" 2000 !-. 50 óra (napi átlag 1. 270. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23. A napsütés havi maximuma július hónapban van.6 0. 40 .. 1..8 0. 2050 . 20%-ában. ábra. hogya Nap a lehetséges . 310 óra értékkel (napi átlag 8.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24. míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet.. a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon.. azt tapasztaljuk. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 .. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk. táblázat. >2050 ora E7J 2000 ..5 óra) decemberben mérheto.. Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0. 10 óra). július l-én sem.. míg júliusban és augusztusban a 60... Budapesten.. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti. ábrát. ábra. 65%-ában süt. míg a napsütés minimuma..5 3-10.ss-.idotartamnak decemberben és januárban a l5 .

csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja. táblázat. 2002 I v. Légnedvesség A futo.0 ~ gO fQfll/ar .kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten.ábra.. 27160 Ill.Il 1991 x. táblázat adja meg. Berendezéseink méretezéséhez (hutés. I ~ . A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25..I 2068 VI. 2051 II. I l Év 69 lVIII. IV. ábra. I 3-24. V. A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII. 35 évi átlag alapján [2]. Ill. szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2. ábra. h I 3. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. 30 évi 3-13. lXII.'.. 1950 IV. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat. h I XI. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13. XI. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12. ~ Q 80 """ '!J/ius . táblázat tartalmazza. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza. 3-12. szárítás. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII. IX.87 lVIII. x.5 2. ábra tartalmazza.I VII.6.J. '" r::::. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. táblázat. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI. A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten. 35 évi átlag alapján .NAPSUGÁRZÁS 3-23.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>. 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam. IX... II.és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás.

.. 90 v.. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231. táblázat. táblázat. I I Év Hónap I IX. 78 Ill.. 64 II. 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI. IX... % 3-27. 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 . 9 I 10.I VII.. Hónap Relatív nedvességtartalom.Helység 58 84 I 82 I VII..I 63 XI. IlVIII. táblázat. 59 I 13 3261 Homérséklet. ÉvlVIII.. 12011 401 I 19 16 849 I 14...0 0.... Y. IV. 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 . % 67 79 73 64 IV. 63 69 73 67 83 62 64 II. oC -9 . Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x. l Ill.. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. 40 . A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest.70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25. 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x. XII. 29 30.. I 3-26.. lXII. 69 I VI. I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 .. I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 . 19 20 .. % I. 34 évi átlag) Relatív nedvesség. XI.

.. tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára.5 813 6.545.1 675 11.9 \16 .... A 3-27.... Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak.7706 4.237 . 22 181 ·.2 55 13 .6 1..-1. 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 .. 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 .7 7.6 44 41 <-2-1.39 2.5 613 5.. 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete....71573 ... .. Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze.12 7. táblázat.8 1. valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak. míg a 3-28.39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5.19 I 20 •. 121 647 540 1274269 21461·.2 . 9 I 10 .6 0. ......3 2.... Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata. 2278 95 2644181 1305 72 1951 .... A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos. 35 évi átlag) Relativ nedvesség. 5 358 128 0...04 -2 -8. táblázat adja meg. 5741 42 4612 119 . .3 7.. . és a levego entalpiájának évi változásairól..8 6. I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29..LÉGNEDVESSÉG 3-28. % 71 nyáron Homérséklet.49..37 682 1.991 527882 241 1 3388 . 13 96 14. táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát. 34 I 35.0 229 17..6 701 8.2 0. .• 14 I 15..0 6.3 574 4. az entalpia évi és napi változásáról.. 1 ... 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·.7 811 8. A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest..5 16.3 0 21 . valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást... 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 ........ A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest.... 8 192 37 13. ill... 15 15.és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása. 24 I 25 ••. .... .4 607 2.. 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10... 4 5 •. 1462 1 378277 54 8.. Értékeit Budapestre a 3-29... . 7 9 4 16 3 10 . táblázat. ..... .1 13 195 >1711.4 3... 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0..0 0. táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel. oC 0.3 102 14.11 11 . 273 1499 ·2650 ..01 0.320..05 5579311.. 29 I 30 ... A külön-külön kiszámított homérséklet.8 1.2329 9..2 14 6 12.

[13] Pattantyús Á. Budapest. 1964. [ll] Menyhárt J. Budapest. 6. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Verlag von Theodor Steinkopff. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Moszkva.7.-né: Futéstechnika. sz. 1967. Dresden-Leipzig. 1.: Épületgépészeti Kézikönyv. [2] Bacsó N. Muszaki Könyvkiadó. 1969. Épületgépészet. Akadémiai Kiadó. 1975. kötet. [3] Bosnjakovic. American Society of Heating. Taubner V. Budapest. [5] Egyedi L. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. Tankönyvkiadó.1976.: Budapest városklímája. köt. 1. Budapest. .: Gépész. 2.: Légtechnika.: Technische Thermodynamik. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Tankönyvkiadó. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Fr. P. Inc. Budapest.Méretezési alapadatok. [7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. Budapest. [9] Kamenyev. [4] Böer. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. (1963) [8] Homonnay Gy. G. Muszaki Könyvkiadó. 1965. Muszaki Könyvkiadó. . 1965. München. W. 1-11. [12] Menyhárt J. Budapest. 1965. Oldenbourg.: Technische Meteorologie.) Budapest. 1975. Muszaki Könyvkiadó.und Klimatechnik. Tankönyvkiadó.és villamosmérnökök kézikönyve.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.: Otoplenyija i ventiljacija.és légtechnika. Muszaki Könyvkiadó. (Egyetemi jegyzet. 1963. N. 1963. Budapest. Verlag R. 1970. 1974. Akadémiai Kiadó.: Magyarország éghajlata.: Szellozéstechnika. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Leipzig. Budapest.: A légkör fizikája. IRODALOM [1] Aujeszky L. 1974/75. [16] Rietschel-Raiss: Futés. 1965. [14] Probá/d F. 1964. New York. Budapest.

áramlásának sebessége és iránya. A vizsgálatokhoz felnott.) használ fel. ital. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. a környezo felületek homérséklete. a táplálék mennyisége és összetétele stb.. levego stb. . testsúly. továbbá az ember hasznos. szenynyezettsége. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai. Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban.2. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak.4.0 oC körüli érték. 4. normál testalkatú embert vesznek alapul.de folytonosan termeltmelegének leadását. Kellemes a közérzet. Közérzet Szen:o: DR. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto. 90%-os többség véleményére támaszkodnak. Kirekesztik azt az esetet.. A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. ami állandó. Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete. más néven mikrokIímás tényezok. A ± 0. Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás. Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . ill. a környezet zajszintje stb. nedvességtartalma. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. a test hoegyensúlya felborul. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. a test hoszabályozó rendszerének muködése. A közérzet fogalma . Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység.1. a környezet színe. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. A körérzetet környezeti jellemzok. kémiai. biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4. Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. hoguta). A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább. ill. Fiziológiai tényezok: életkor. MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete. Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés. céltudatos munkája. a munkavégzés intenzitása és milyensége. holeadás. a világítás (természetes vagy mesterséges).

s uo s:: ~ N > . 3.64 3. ábrán láthatók. Az emberi test felülete· . (4-1) 7.párolgással.4 nehéz 23. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij.8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség.7~ . oC. . ábrából veheto a -testsúly függvényében. I «konv Hoátadási ténYezo. számértéke a 4-1. séta.48I 8.5 járás I 3.0 törzzsel 290. táblázat tartalmazza.légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh).konvekcióval.0 6.) is.5 mis ajtónyitás. a helyváltoztatás (pl.97 5. munkavégzésbol származó hotermelés minimális.74 KÖZÉRZET 4. I lev a környezo levego száraz homérséklete. 00 ~ ~ 69.~ . a környezo felületek sugárzási homérséklete.SO 7.0belso átlagos Szabad terület. táblázat Az emberi testre vonatkozó . a levego száraz homérséklete. AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség. sport stb.kODvekciós MátadAsi tényezo értékei . a levego mozgásának iránya és sebessége. alváskor. 4-1.4 139. légáramlás részben. .0 29.0 4. a levego abszolút és relatív nedvessége. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2.0 11. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ..s :I:.2 11. m2. ilyen pl.4 lépcson 232. számértéke a 4-2. IXkonv konvekciós hoátadási tényezo. az ember által végzett munka. kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók.13 10.0 mis gig kel. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó.0 szélsebesség légállapot 1.2 87. Zárt helyiség kis belso méretekkel. W1m2 K (kcaljm2 hOC).0 6. I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: . Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1.6 kézzel 145. . Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben. Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye.sugárzással.3.'hoC 4. az ember ruházata stb.a környezettol függo . oC. nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1.6 ahol AE az emberi test felülete. Ebben az értelmezésben munka a mozgás. táblázatból veheto. 0. táblázat. 90 kp 4-1. IE az emberi test közepes felületi homérséklete.0 I Termelt 46. ábra..0 5.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak. 4-2.62 I kcal/m.

". (TE)4 (TAI)4 f . n 4-2." -t.-.ey .. (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1. tAl a határolófelületek homérséklete. Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás). Qn.. '~ 1:-..= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható. 2l 'C ülo munka végzése. ~ W~(kcalfh).~ ~ 20..(tE-tA... ábrát) mintegy 80%-a.4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31. ----~----------. és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh). a 4-1. -273°C. ábra. {holeadás párolgás útján. ábrán látható nomogramot... Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A.5 oC.. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ .)//-'\ ---. . Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben...:-. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80.~/ -~ .:=.•..=~c ~-------.) -".~_ ---~ " " 1---..28 } •.. ov (lev) Qs=A~ ~ . normálroházat ..f. ---. átlagosan C=5.0 " ".3.J~~r~_~ I ~ / n_ -=:. 10 ----.. m2. ~I'< 'k.5 oC homérséklettel vehetok figyelembe)..•... ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel.•. ~->.mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás. oC. Qkonv.•..•..<6 ---".7 ---. d holeadás sugárzás útján. e 1c:onvekciós holeadás...az 1." ------f--'". a ruhával fedett testrészek 24. ~ 't:. amely a test összes felületének (1._--"---_____ t------... (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének.... ábra. •. pontot). Úpár .11 W/m2K4 (4..~ 30 70 - .. ::::>'<. W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) . ábra.•.. amely a tSUg és a tE (ill. ~=-_ '>~kX "'.. -~ )0 10 . 4-3.. valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3. .-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~". ~...Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4. l4 tsug.." ~--~~~~. (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható. Qo.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása.6.)(/JE-A... -.I ___ i'--~-fL.'" -..C..=1 1 b..--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~.I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete.Ti.../"./ no' n_" L ------ " .~ "J--~...~?"t-... Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés). /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz ."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC. ' függvényében adja meg az emberi test /d •. bl homérséklettényezo. 90 80 70 b.

6.táblázat.6 m2.3·IO-a 23.10-3 8.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27.2 59. V1eV 320 '-. r a vízgoz rejtett hoje.5 8.0 59. b= 1.10-3 8. ábra.017 kgs/m3htorr).1 I homér. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása.11 W/m2 K4 (4. A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev.581 .1. könnyií ruházat.4 69.10-8 kg/m2sPa (0.0 31.8 21.8 21.10-3 20.4.4 35.10-3 1632. ahol {3párolgási tényezo. Pa (torr). könnyií ruházat. 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W.0 1 19. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.10-3 18.5 mkp/sj.32 2ft/' J 36 'C o .1 21.5 51. valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-.121.10-3 8.78. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 . ahol a= =4.---o .3. 4.2 42. a levego sebessége.4 31 18.03 K4tC és C=5. A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete.•.76 KöZÉRZET 4-3 •.5 28.6 49. J/kg (kcaljkg).10-3 11.9. m/s. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5. W v1ev=0 I I sugárzási holeadását.6. kg/m2sPa (kg/m2htorr). séklet.10-3 24.10-3 13.10-8 kg/m3 Pa (0.8.1 1273 2 24 1816.4.8 9.6.10-3 28. Az emberi test ho.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul. PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása.oC gis adás.022 kg/m2htorr).4 23.7 10 18.1440. Pa (torr).3.539 . nedvességtartalma. j könnyClülO munka végzése. 9 mkp/s). A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1. b= = 3.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego.

A diagram könnyu munkát végzo. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik.. I :W~ '*' "CI 4. .AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ. nyugvó levegó'ben a 4-3. Az ábra normálöltözetu.89 W (4. a munkavégzés intenzitása. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése. az ember ruházata. normálruházat párolgással 4. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak. 30. Számításokban Qlég= =4.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti. 70% relatív nedvességtartományban. határozza meg. Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz).// 7 f 1:/ ~<:. A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye. ~?l ~' ~r . a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja.. normál ruházatú emberre vonatkozik. A táblázat adatai mérési eredmények. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll.5. életkora. 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4.J'C 4-6. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe. könnyu. a levego relatív nedvességtartalma (ep).'] -1/ ] // I -. a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg). tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik.. ábra tünteti fel.4. ábra. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. A táblázat normálöltözetu. Az emberi test nedvességleadása párolgással. táblázatban látható. testsúlya stb. Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. ábrán látható. ülo. ábra szemlélteti. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4.

20 ~-.5.45tsz+ 0. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond. ábra..8tsz)JIvlev oc..1.5 .. 1 15 70 20 l~ 25 t. Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0. 71 kcal/h). v1ev a levegosebesség..48tsug -2-- tcr.•••••••••'. 4. oc). Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.522tsz+0.55tsug 4. A levego-homérséklet.52tsz+0. Kata-homéro .5... Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4. sot gyakran elofordul. a borhomérséklet 33. Ghai amerikai kutató 0.1 . ábra) oc.1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét.1.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C . 21.2."-. 83 W (56 . Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0.478tsug-0.. (4-9) :0 A 4-7. amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 .5.'iU!]J 30 oc 4-7. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét.. Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott. A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18. mis.. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel. Winslow. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0. 34 oc. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8.15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg.78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint.. (4-10) oc. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással.205(37. (4-7) A kifejezés v lev = 0. ábra.. fejezetben levokkel.. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8.

A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10.5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük... 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S. \\{l. ábra.5 •.Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa. 2\!7m/s\(\ 1\\\ . 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ . r" .3 1. Levego-homérséklet.4..5. 4-4. oC. ábra)..5.0' 10-2 >4. A kellemes övezet B= 2. s... 't a lehulés ideje. A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9.!m/~ ·"U. levegosebesség..•.. Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás.7 2..3. '"'"'\'\. Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4. b nehéz testi munka. miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2). (t2-rol tere).J"\... I 1-1 \\ \ k'\ "\ . ábra. Kata-érték (B) összetartozó értékei .A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség. ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11. nis\7 1\2 \3 ---.Vi.. A Kata-homéron általában t2=38 oC..v=L .10-2 1. 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 . ter az eredo homérséklet. ábra. Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. 10-2 1.1'\.\ '\.. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9. ábra). 4.10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1.) --. ~\\2 IlS"\'\ 1\. t1=35 oC értéket jelölnek meg.. táblázat.5· 10-2 2.0.••.3. 6 értékekközé esik (4-9.5 . 1 kellemes zóna. % közér- 6 9. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U. amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1.3.. táblázat). I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\.1 \\ ~ ~\1'-0. ábra. 3 rossz közérzeti zóna zóna. és megadják a muszert jellemzoq számértékét.7. Szerinte x= 11.5 4-10..

. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12.6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1. -3 esetén hidegérzet.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0. AzS= -2 .5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0. de általánosan használható lesz. 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség. 0. télen .lx-0.. amely azonos közérzetet vált ki.9 3. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13.2.. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego. Kellemes a közérzet S = O esetén.4. Fürdoruha 0. A levego-homérséklet.25(tlev+ tsUg)+0.t1ev)YU:..S=C+0. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik..1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel.1(37.sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12.80 KÖZÉRZET 45 40 'I.. ábrán látható. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego. Az ekvivalens effektív Ruházati faktor. (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0. .5. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége. gjkg. ábra.gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC.0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1.4 lemzésére. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2.8- t1ev)YU:.5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0.. (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu. ábra.) 4. + 1 értékek nél is. ábrán.3 .6. amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki.. Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik.. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla. mint a vizsgált tsz 4-5.9. C állandó. .mjs . A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük. táblázat. o 4-13. (4-15) potú levego homérséklet.8. A (4-14) kifejezés egyszerubb.0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. de még elfogadhatóS= -1. + 3 esetén melegérzet alakul ki. míg S= + 2. a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45. nyáron 19.0 ~". Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet..1(37. értéke: nyáron -10.4 .25(tlev+ tSUg)-0. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0.

vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat. 6 ~ Z ~ tsug. Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg).6.000009 75. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr). a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep).20 1. táblázat.. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után. ábra.D30 H2 Ne He - Kr Xe 0.5 m3 Ih. könnyu és vastag ruházatú emberekre. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. ábra. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -. száraz. ill.-. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. Példa erre a 4-15.fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14. a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan. A tiszta. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0.95 0. A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6. A példaként közölt nomogramból (4-14.08 20. A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4.001 0. és a különféle öltözeteket minosítve. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg. A hoérzeti méretezés.00150 0. az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket.00007 0.0012 0.0003 0. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra.·C 30 könnyu munka végzése esetén.015 0. száraz levego összetételea 4-6. ábra) (. 0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78.28 0. táblázatban látható. táblázat). a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között.00053 0.9325 0. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik.00004 .A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük. Egyes növények. ~ W . A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15.00011 0. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02).046 0. atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr. a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz. X s.47 23.

tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol.) Krónikus megbetegedést okozó porok. sot tüdobántalmakat idézhet elo.. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet. míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak.(C02-) tartalma erosen hat az emberre. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes. nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo.. 1. Ilyenek pl... igen kis méretu szilárd részecskék (0. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet.5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik.3 .. szor stb. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is. amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe. amelyet kvarctartalmú porok okoznak. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0. valamint ezek vegyületei. 10 mg/m3 turhetonek. érc stb. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur.5 . kellemetlen lesz a közérzet. virág stb. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék .. Ne stb. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo. és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol. A 0. Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0.(He-) atomokat is (1. A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye. gozök kondenzálódásakor stb. hogya durva és finom porhoz kötve. pl. Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is. Mértékegysége g/m3. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto.3 [Lm)összességét füstnek nevezzük.ha nem mérgezo hatásúak . Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh. Ezt az ember még könnyen elviseli. nem ülepednek le. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo.5. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. telített és közelítoleg 4.. 0. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe. Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök.) és állati (gyapjú...(H2-) és hélium.: arzém. Ilyen pl. és így a levegot állandóan szennyezik. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.nem veszélyesek. folyamán keletkezo szennyezodés. Kilégzéskor testhomérsékletu. Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe. kondenzáció stb.). Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését. 37 oc) és telítetté válik.5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be. Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag.5 .4 . A levegoben található ásványi. Halmazállapotuk szerint szilárd. A levego szén-dioxid. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak. A higiénikusok szerint a 0. Ide sorolhatók azok a porszennyezodések. Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken. növényi (liszt. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora. növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros.) eredetu. ólom stb.1. króm. vulkáni tevékenység. a 4-6.. táblázatot). képzodik. 2. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- ..4%0. A por származása szerint lehet ásványi (homok..5% CO2-tartalom is mérheto. párolgás. Ezek. a levego oxigéntartalma majdnem állandó.. de ha ennél nagyobb.1.. Légszennyezodések. izgatja a kötohártyát és a légutakat.. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm). valamint a nemesgázok (Ar. földrengés.0. a közérzetet nem befolyásolják. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok. fejfájást okoz. a szél.5%0-et nem haladja meg. Azokat a porfajtákat soroljuk ide. Köd folyadék porlasztásakor . A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén.0%-nál. kg/m3.. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük. akkor már szédülést. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe.82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. Zárt helyiségekben 1. Porok.. Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek. 0. fa. A 6 .) biológiailag általában közömbösek. ljm\ m3/m3 stb. Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg. A porok méretei igen különbözok.

tehát legkevésbé fárad el.) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján. fejfájást. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. Már 1. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. A mérgezés az idegek. Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes.7. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl. bármely irányba tekint is.. zaj. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó. 600 . átlátszó folyadék.. légkörielektromosság. Csekély mennyiségben erdoségek. gyomorfájást okoz. Protoplazma méreg. 4 mg/m3 már eros szagú... majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát. A szervezetre bódítóan hat. Színtelen. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg. ill. eros szagú gáz. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto.. Ennek eredményét mutatja a 4-16. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. teljesítményét. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg. Mérgezést okozó gáz. A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését.A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe. 1. 010csarakból kerülnek a levegobe. Már szobahomérsékleten párolog. szagtalan. azokat a légzoutak kiszurik. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban.. A 15. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. Gyártelepekrol. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. 50 . bódító és mérgezo hatásúak. Színtelen. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb.. F-cso. Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás. záptojásszagú gáz.. 75 mg/m3) alig elviselheto. Higany. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású.. Kén-dioxid. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik. Ammóniák. levertséget okoz. Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb. Klór. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével. idojárás... A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid. Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet.. A légzoutakat izgatja. a belélegzett gáz elobb csökkenti. lOO-szor mérgezobb. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat. 6. Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. Az ammóniák színtelen. szúrós szagú gáz. Színtelen.5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo. Ólom. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére. ábra. 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz. szín. 500 mg/m3 életveszélyes.400 . Kénsav. 11 mg/m3 már nyomasztó. Egészen kis koncentrációban is mérgezo.. földgázmezokrol. akkor a szemnek. A megvilágítás hatása. 2 mg/m3. 0.. Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. facsiszolat stb. magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét . 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. növényi. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. nagyobb mennyiségben (50 .környezet nemcsak za- . kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen.. Az idegrendszerre ható eros méreg. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat. ingerlo. Kén-hidrogén. a szív-érrendszer megbetegedésében. Arzén.. Színtelen. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást. Az ólom az idegrendszerben.. a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást. 4. nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. állati porok. Benzingoz.

A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. kék-narancs. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik. A férfiak inkább a hideg. sárgászöld-narancsibolya stb. határolószerkezetek stb. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. a szívverés. A fiziológiai hatás az. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. amelynek olyan tényezoi vannak.jelzésekre elonyösen felhasználhatók. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják. színe is hat az ember közérzetére. Az életkortól is függ a színválasztás.. sot altatóan hat. zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél.zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek. amely az emberre kellemetlenül hat. míg a nok a meleg színeket kedvelik. 15% növekedéssel. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak. mint a spektrum többi színét. Hirtelen. A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. A kedélyállapotra hat az eso. a színek . Kísérletekkel igazolták. nyugodt. A zöld. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan. piros-zöld.. Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). a szél. édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb. rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto. a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. igénybevételét erosen csökkenti. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. ezzel nemcsak a közérzet romlik. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. az anyagcsere mechanizmusát. E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet. mint a gyorsabb felfogó- . egymástól el nem választható. Tapasztalat alapján megállapították azt is. A környezet.különösen munkatermekben . A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . a szívmuködés. 5 OC-kal lehet módosítani. Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani. ha egy idoben két komplementer színt (pl. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. a vérnyomás.84 KÖZÉRZET 110 105 roD . de sok esetben baleset is lehet a következménye. Újabban rendszeresen vizsgálják. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van.) észlel. Az ember szemére igen elonyös. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti. Így pl. ami munkateljesítményben kb. a narancs és vörös színek pedig izgatják. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. Ez a felismerés módot ad arra. míg az egyenlotlen zaj izgató. hogya zöld. a légzés. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat. változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással. Ix 4-16 ábra. Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. sárga-ibolya. A. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk.

I.és légtechnika. 1963. P.: Szellozéstechnika. [5]Homonnay Gy. München. Moszkva. Berlin.: Beleuchtungstechnik.) (Egyetemi jegyzet. [21 Egyedi L. Medicina Könyvkiadó.-né: Futéstechnika. Budapest. Copenhagen.) Budapest.) Budapest.: Lehrbuch der Hygiene. [15] Rietschel-Raiss: Futés. 1962. Budapest. Verlag R. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 4. 1965. O. kötet. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. [18] Fanger. (Világítástechnika.: Légtechnika . 1970. [7]Kamenyev. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású. I. Muszaki Könyvkiadó. [6]Jansen. K.: Épületgépészeti Kézikönyv.: Otoplenyija i ventiljacija. [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika. [16] Walter. Inc. H. Muszaki Könyvkiadó. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.és villamosmérnökök kézikönyve.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido).: Villamos berendezések. 1974/75. 1954. 1967. Tankönyvkiadó. Budapest. P. 1975. [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy. IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve.: Thermal Comfort. (Egyetemi jegyzet. [8]Lantos T. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. nedvességtartalmú. Budapest. kötet. New York. ill. a fáradékonyság csökkenése. nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól. 1952. VEB Verlag Volk und Gesundheit. 1954. 2. N. Budapest. G. 1970. Budapest. [13] Pattantyús Á. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Muszaki Könyvkiadó. Egészségügyi Kiadó. Philips Technische Bibliothek. Tankönyvkiadó. Budapest. Tankönyvkiadó. 1960. 1%3. American Society of Heating. Danish Technical Press. Budapest. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. . a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. Eindhoven (Hollandia).: Gépész. 1963. 1963. 1975. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok). [12] Menyhárt J. Budapest.8. [ll] Menyhárt J. J. Muszaki Könyvkiadó. 1964. Oldenbourg. 1976.und Klimatechnik.Méretezési alapadatok. I-II. 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.

A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel. oC. más néven pótlék nélküli hoveszteség.1. m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. 5. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete. légfuto. a nyílászáró szerkezeteken. a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók.. ha a homérséklet-különbség At~4 oC. kondicionálóberendezések biztosítják. Két. és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. ill. Aj az egyes lehulo felületek. az üzemeltetés módját.1. 5. A hoszükségletet a futo-. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1.20 oC. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje. Szomszédos építmény. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. .1. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC. 5. légfuto-. (5-2) 5.6tkül min+O. valamint az üvegarány függvényében 1.5. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken . a külso lehulofelület. Épületek hovesztesége.2. különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni.1. míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük.1. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0. oc. A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki. s azt hoszükségletnek nevezzük. A két hoáram különbsége pótlandó. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell.1.1. táblázat. . táblázatból vehetjük. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja.vagy belépo hoáram nagyságát. ahol tbel belso homérséklet. Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. egymással határos. Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR. amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39].1. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon.4 oC-kal növelheto. oC. A kilépo hoáram a hoveszteség. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert. W/m2K (kcaljm2h°C).4tközh oC. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. oC.

..Raktár9065 terem 5.20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12. 18. ... 7565 50 50. 50 W.HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1.... tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16....Bár50.. 12... 50.zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák.. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~.. 16... 16 Étterem " I I iI I I I I séklet. 16 Könyvtár 75... Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16... Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó...0rendelo C... 20 18 Rajzterem Fürdoszoba.. öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75.6 24 18 22 18 nedvesség. Ruhatár 7550 65 6S 50. W..~-1 Homérséklet. (bel. tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I ... oC I Relatív nedvesség. Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák....4.C. 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75.75. táblázat.. . 75..

88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE..../ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo. táblázat folytatása Megnevezés séklet. tbel. oC nedvesség..• Receptkezelo 60. 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75...•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1. 20. % Relatív Edénymosogató 8. 16-20 7565 7 50. Fürdok. uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9.... 65.. 90 SO SO 90 7575 SO ... 50....0 0 18.• 4012 12 10. q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet. 20... 65 65 Várószoba Mintázó 66 75.2 2 22-25 16.. 75 75.. 50-65 ... I I Festöde ..•• 5. I I .. tbelt oC Homérnedvesseg. 75 SO Mosdók. /'Pbd..525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó.

A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg. így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1. +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba. A legfelso födém /* vastagságát . I I Ipbcl.l m)(lz+O. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5.. 7550. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni.% Megnevezés séklet. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12.3. ennek mérete is beszámítandó.. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl. SO 65 . azaz a fodémköz belmérete. így pl.1 m) m2. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház. oC -/ Külso homérséklet. mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van. nyílászáró nélkül a külso térrel határos. Abel f= /5/8 mz.1... tbel. A~jt=(/3+0. Belso falak.táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet. 18 20. Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség ..1 m)(l4+0.nedvess!g.. az 5-1.. Tetotér.75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem.és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni. tbe].. .. Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó. Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50.. . padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos.. táblázat. ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2.1 m) Aabl=(lI+O. Étterem 75 13. Váróterem W:C. oC Relatív Homér- .. oC 1 nedvesség.HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l... padló.. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: .1. 2 10 Laboratórium 5-2..

) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) .. táblá. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. 5. em. Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. Az elobbiek szerint az 5-1. IXb.az 5-7.Barcs nyomán . ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani.\\' IX. em. táblázat és az 5-2. W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján. em. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja. (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb. ábra. táblázatban.(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk. lJi a határolószerkezet rétegvastagsága. '\'\\\\\\. táblázat tartalmazza. Szoba K OC) ClHI=5. akkor k értéke az (1-163) i. azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit.4.1. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja./ =10. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre . és 5-4. ábra. em. W/m2K (kcaljm2h°C). Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe. '@ zetet nem tartalmazzák. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5. m. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg. Szoba tb.8W/m2 (5 kcal/m2 h . ábra.5 W/m2 K b) metszet. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH. aj 5-1..'./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3.. 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb.'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X. IX. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1. W/m2K (kcal/m2h°C).1. Az 5-9. táblázat. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz.I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2. f. a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit ..'iil a.90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6.1 Fsz. ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján. kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC.

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

9 0.. az 5-6.65 0. barna.. m2. ábrát).6 0.. Atlátszó felületen (ablak...1.8 0... 34 1632 34.9 0.... ·c K. I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21. táblázat).7 0. üvegezés) át bejutó ho-. táblázatot). BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1... 24 34 30. a a felület abszorpciós tényezoje (5-19. (5-15) 5-19. 25 26 20 60 18:2428 25 15.. 3-10.45 60 múto épületek 30 24 . az 5-3.•70 60. táblázat).5 0.. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett . tbel belso homérséklet..5 0.7 0.7 O. . Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 . oC (1. konyha. Szinháznélküli 30. Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke. 1 a napsugárzás intenzitása. az ~-l. kék felület Szürke felület (zöld. táblázatot)......) jelentos lehet. W/m2K(kcal/m2h°C) (1. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh). Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6. .. Kereskedelmi K6rház. 5-4. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda. fürdo stb. W/m2K (kcaljm2h°C) (1. piros) Világos (sárga. a 3-8.4~O. épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 .. tiblázat...• 26 24 Irodák40 20 . A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI. 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. W/m2 (kcal/m2h).. táblázat.. táblázatot).......HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület. 50 60. 3-9. Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s . % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel.65 5-20. oC. 60 50 35 50. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 . Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0. .. ... Otklll külso oldali hoátadási tényezo. Lak rlicionált terek40. és 5-20.6 0.. W/m2 (kcal/m2h) (1. tklll külso homérséklet.

=s= -. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik.50. (támadott) oldal. és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben. Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso. 5. ábra alapján is meghatározható. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése. tömör határolószerkezeteken (falak. anyagból visszahatol.1'0 ~2n.950. A honyereség-számítás egyik problémája. I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi.09 lécekkel 0. A határolófelü.080. valamint a nem átereszto.3. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik. Jfkg (kcal/kg). 2 belso (védett) oldal . fódémek) át bejutó hoáramból. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh).24 Külso árnyékolás I üveg. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0.36 Fazsalu 0. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval.6 árnyékolás I tényezo 0.3. ill.1. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. azaz a felület hoáramsurusége ingadozik. A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen. A másik kérdés az. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7.57 Faredony 0. ábra. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen. Pa (torr).0 q 170 =.iII. hogy az épület külso felületeit éro. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér.118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE.62 Fazsaluzás 0.T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje. (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki.' 5. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C).660.5 Vászonredony 0. Naptényezo értékei 0. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto. A periódus egyik felében a ho az anyagba. másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8. üvegezett felületeken.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m. A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e.32 Belso 5-21.09 Fazsaluzás 450-os 0. hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik.1 0. Pa (torr).9 0.. Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása. a viz felületén uralkodó telitési nyomás. (5-16) g. táblázat.

997+0.2.257 0.754-31.320 0.020. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon).v68Y6 W/m2 (kcalfm2h). S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.60 5.00 6.0 5-12.840+0.hovezet~si tényezojétol.00 0.636+ 1.621 1.20 2.639+ 1. .591 1.692 -12. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx.2450.0450.398 1.956 0. az úu.597 0. Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0.50 0. 1.573 1.90 1.058+0. Az 5-8.50 0.999+0.939+0.020+2.140+0.454+0.1250.151+3.819 0.486 . hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot..487 0.a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó.412 0.020 0.503+0.037 0.40 0.03 -8. + 0.216 0.990+0.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx.8411 0.180 0.747-31.719 0.556+2.60 1.925 0. A.0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ .701+3.a fal hc5vezetési tényezoje.647 0.A.973 1.302+2.076+0.958+0. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon). Egyrétegu véges vastagságú sík fal.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.i h 0'v6 C xSYi . táblázat.838-12. .142 0.a fal anyaga homogén.50 1. .~shDYi) h oC.449 i -4.545+ ah(xy'i) 0. táblázat tartalmazza.881 + 1.280 0.461 +0.483+ 1. .HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A. Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =.829-6. (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22. W /m2K (kcalfm2h oc) .152 0.A. ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.50 3.728+ 1. a vizsgált periódust több periódus elozte meg.999+0.788 j -8.340+ 0..290 -15. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.603 0.· kiterjedése két irányban végtelen. fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.534 I i i i ii i i.70 náta -tengely elhelyezkedése.999+0.790+ 1.3.275+0. oC.()()()+O.590+2. (5-20) dimenzió nélküli számot.549 0.v6hoátadási tényezo a védett felületen.404 0. (5-24) xSYi . m.584+0. W/mK (kcalfmh°C).A.499 0.109 0.a fal "támadott" 0.005 -2.v68Y6h s.699 -2. -15.983+&. Az .30 0.40 1.071 .654++ 1. + sYi rx.30 1.994 0. Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon.90 0.612+0.856-6.716 0.411 0.635+3.914+0.00 3.402+ 1.209+0.995+0.624 -15.631+ 1.5800.339+0.504 -0.00 0.50 2.70 0.213+3.10 1. -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.017-0.565+ 1. x a sik távolsága a védett oldaltól.00 1.A. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le.079 0. QY6 h +sfis.155 0.606 -0.00 Feltételek: .591 0.368 -4.615 0.076+2.740 -15.80 4.547+0. xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5.20 1.80 1.970 0.911 0. W/m2K (kca1/m2h°C).

Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). az 5. (5-27) S. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-. ábra. 12 rpór.Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. ábra). e) tbel>tkUI .r. • {J= ch DYi+ -1. az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10.=mTn h . A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI. ew. oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9.3. ábra). mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo.tényezo.UO apOLETEK HOVESZTESaOE.vé . (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi.3. (5-29) {J rad. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e . D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo.3. A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI.3. A {J csillapitási tényezo komplex szám. a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. sh DVt. amelynek abszolút értéke a támadott és védett. Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1. amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. {J fázis- aj bJ e) 5-10. Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg. ábra. ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1. pontot). más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö. az (5-20) összefüggést].b) 'kll1>t ••••. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek.

shDYf S·i: ri 5. (5-35) píthatjuk meg. Az 1. Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . Ez azt jelenti.3. (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram.. A 5. A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram.= "1"2'"'' .Otklll+U"' ot klll B komplex szám. oC. 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J. ".5.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör. legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek.. W/m2 (kcal/m2h).ahol U" az utolsó (n-edik. vazása. qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata.sát értjük. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. ábra). csillapitási tényezoinek. réteg támadott oldala. réteg védett oldala az 1.'t rázisk~sés 5-11.hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva. Fázisszöge a hl:Smér.4. etá a tá. amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében.. Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk. A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). az (5-23) összefüggést].. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. rétegre az 5. hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám.6. A 2. e~Yi . itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest. A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl.oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J. ill.lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té. tehát a 2.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C). e" - chDYf+~ ev~fi.3.. ábra. . S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. . {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni... Abszolút értéke azt mutatja meg.3. Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján.W/m2K (kcal/m2hoC. az (5-18) összefüggést]. réteg védett oldala a belso falsik.. és igy tovább. rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11.

A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5. sot sok esetben átlagérték. fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva.(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C).hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. W (kcalJh). Ha olyan speciális eset adódik. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük. m2. i (5-38) ["" ~ . Az összefüggést átalakítva.7. oC. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. f- t t 5.4. n azok összes száma. hogy a középérték.3. ebet komplex szám.1. H komplex szám.4. akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete. ahol Q egy sinus. hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le. Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest. A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. At az i-edik határolószerkezet feljilete. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25]. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás.4. abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya. amely körül a hoterhelés ingadozik O. ~ 5. (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között. Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása.•. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy . A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása.3.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható. Az 5. H a helyiség hostabilitása. ~. mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo. [37]. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC).rámutatvaarra. i a határoló felületek sorszáma. W/m2K (kcal/m2h°C). A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek.

Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük.4. Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett.)' 2.4.5. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám. W (kcaljh).. Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában.< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) . [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3.1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C). ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni. réteg: B= -+-- 1 . amely téli és nyári esetre írható fel.Yn oC. SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5.. réteg: (5-44) n.uI-l "Vékony" rétegek (D . Sn+Un-l.3. . (5-45) összef'úggések szerint]. és (5-42) U.I (" vastag" réteg) esetén az (5-41). (5-48) (5-51) ahol ". Hostabilitás Un=R"S.<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D.+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5. H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke. D. Yl+Y2+···+Y •• (5-52) . de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel.. de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel.V1+ M2V2+ . I+R.. (SI+Ul)(S2+U~.meghatározott értékével számolunk: D.shUI-I.z .2. W lK (kcaljh oc).4...4. akkor '11= tpeDIY2.)(S2+Ul)" . 5.4.SJ+Uo.+ M. ill.. az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. 1: Rj$j JI=ej~. (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:.. Csillapítás A . réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be.(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1.M. R. A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén. Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló. amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki.-O 9(Sál%be. M= ~ oC.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5.YiI ~D. a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo.csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik. mert B eredetileg vektormennyiség. haD>3...(Sn+Un-l)(l%kül+Un) . S2+Ul . Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám.9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége. Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq. téli maximális hovesztesége.

2 -3.0 1.1 -4.9 -0.0 14.2 11.5 6.1 --1100 K I --.5 4.2 -0.2 _0_.3 -8.8 -5.9 20.4 0.7 500 0.5 3.6 7. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).7 1.3 9.1 I -3.2 -1.5 0.1 -1.3 _1_.6 6.4 100 -7.9 -4.4 0.4 11.4 -2.1 -3._1 9.2 -0.9_ 1.2 7.2 ------------------------------1---1.0 8.8 1.9 0.2 -0.4 -2.0 5.5 -0.4 300 -7.8 -7.5 -3.7 8.5 13. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.1 -4.0 10.1 -5.8 14.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.9 -0.7 -6.0 15.9 6. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.4 1.0 DNy 300.5 -0.5 -0.2 3.81-2.0 -0.41 4.6 -7.1~ 1100 -4.3 51.9 4.4 0.9 7.8 3.8 10.4 --.5 8.6 5.21 1.5 3.2 3.7 10.Or-7:3~~ 500 -0.4 -.2 4..3 ~ 1.81-0.4 ~8.8 -7.5 6.6 D 500 1.8 -0.0 -O.0 0.2 6.8 -7.1 0.4 0.0 1'_500_'1_2.5 -1.0 -2.4 3_._7 -2.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.2 7.0 I 4.2 -2. táblázat.4 100 -6.4.3 -3.0 -0.0 3.4 0.81 5.2 -0.6 É 300 -2.O 14.0 -5.414.3 11.9 13.0 -3.1 10.5 -7.2 -2.4 5.6 9.0 -1.2 -1.8 -8.61-2.5" -1.9 -7.0 500 -2.5 8.4 19.~ 7.8 0.9 2.2 -0.5 14.7 -0.9 4.9 5.9 2.2 0.7 0.7 -4.8 2.----- --7.1 -1.2 -1.7 -0.0 -0.9 5.9 O 5.9 -1.7 I I --- ---------- 8.0 -2.0 4.7 0.7 16.0 -1.01-2.3 -0.8 1.8 5.0 2.0 -0.6. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.0 13.6 -7.2 -0.7 -0.4 5.0 5.5 -4.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6.0I 4.3 0.0 -4.9 -8.9 4. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük.7 7.9 6.5 I I I -- DK I 300 -2.5 7.6 9.9 -1.3 -4.7 0.0 1.0 O 4.5 -4.4 20.8 -1.2 3.5 7.8 13.3 -7.7 17.0 0.0 13.9 5.0 O 3. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.4 300 -3.3 O -2.8 -2.1 10.31 1.3 -5.1 -8.9 -7.9~~ 11.9 300 1.6 0.7 -3.5 -2.7 20.7 6_.5 1.1\-2.7 10. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.9 12.7 0.9 -0.0 1.1 500 2.0 -1. t (5-55) .6 5.5 -0.1 11.7 -4.1 _2_.2 0.8! 4.3 14.8 -1.0 3.s~1T.5 -1.5 -5.6 4.6 -4.-0.61 0.31-0.21-1.3 0.0 0.9 --.4 -2.2 0_.2 2.0 1.2 -1.0 21.2 l' I 7. 100 -7. ! 5-23.3 5.9 9. de eros közelítésnek tekintendo.7 -2.8 -3.5 -2.5 1.9 0.1 3. mC&Y' 'C Idotartam.5 i 300 -2.9 2.-------- I -2.2 2.3 0.6 7.7 2.4 9.21 2.0 -3.7 -6.7 8.4 11.1 -1. az eredmény közelítésnek tekintendo.3 .9 11.7 3.2 -2.7 i 1.5 8.4 7.1 -7.5 6. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.9 18.7 9.6 -7.8 500 1.2 -6.0 -3.1 0.5 14.7 1.8 6.8 -1.8 7.8 -7.7 -5.5 3.2 5.7 3.3 11.41-1.7-----U:S16.7 0.6 14.4 2.2 -3.81-1.9 8.8 5.1 o 10.8 -3.5 9.3 0.8 7.7 100 -7.31 5.2 -2.9 19.3 -3.3 14.1 -3.71 5'511 4.8 3.6\ 5.3 -3.0 12.3 0.1 300 -0.1 -2.2 5.4 13.3 -1.1 I 0.8 12.7 -4.7 2.1 3.0 -3. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .7 2.6 16.3 -8. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.1 10. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.5 -0.8 4_.7 -8. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.3 4.

.* 0. míg az 5-24. tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet). ábra a).\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0.\5 1. tnaplköz özepes napléghomérséklet. Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében. táblázat falakra. . tkül= =32 oC.2 °U.0 5-12. k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23.6 aj 40 0. Az 5-23.5 r. és 11 5-24. oC. a csillapítási tényezo (5-12. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban. ábra. táblázat használatával. táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz. A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC. fázískésés a k fi1uvényébcn 1. oC.p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1. W/m2K (kcalfm2h°C).tbcl belso homérséklet. oC.

az 5-19.-----3.8 42.0 -4.0 25. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor.0 -3.9 -4.300 -4.9 -3..200 -1.1 -1.4 1.7 12. 16.0 10.6 -8.-.0 0.4 7.7 32.3 teto.3 5.1 -9.4 -2.3 28.6 "':'4. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2).5 2.5 11.7 41.4 -4. táblázatból).4 5.7 -7.2 7.5 0.1 -6.0 7.2 -7.0 19.--.8 25.5 15.3 12.2 11.3 -4. 45.9 6.6 16.0 -9. óra 6 Kiala. LItegy 18 oC (az 5-24.0 5.5 -5.1 --..5 oC tiszta levego és .7 16.7 0. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5.9 -2.2 -7.95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h).4 -2.1 ---------5. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.-+-~I---I_--I--.0 besu. 5.7 -5. 100 -6.8 9. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.kp/m' kftás I súlya. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.4 26.2 5.0 40.2 -6. 7 kcalfm2h°C).5 -5.7 -4. Az épületnek vasbeton födéme van.7 0.7 -2..4 -1.3 4.8 -5.6 15.9 13.0 11.81 29.5 4. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel . 100 -6.8 kcalfm2h°C).9 7.2 -8.7 30.6 2.8 tet6. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek.4 -4.4 -4.8 5.1 -4.9 13.2 9.SO -9..3 :-:--+---:-:-:--1---::-.4 -2.1 5.3 22. A hoáram: qns=kLlt~y=0.5 19.0 -4.7 -0.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.5 -6.8 -5.0I 16.8 -6.4 -9.1 10.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet.0 -5.8 5. .7 5.8 -4.8 -4. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0.7 2.dIeII)" Idotartam.7 6.2 tkúlköZ=24.6 7.0 19.6 7.0 -3.6 -0.3 0.9 1.6 1.0 2.4 7.2 -4.---- 37. Tiszta.0 -3.2 16..7 -1.6 7.2 13.0 -8.3 -5.8 7. ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC.0 21.7 -4.8 0.2 26.2 -4.3 -4.2 -6.7 7.1 -4.4 5. = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.0 -4. a=0.1 -5.0 23. 4n.6 -4.2 33.0 -3.0 W/m2K ('" 1.5 22.2 Hideg.2 28.0 23.95 W/m2K (".2 18.5 27.3 -2.8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).7 kcalfm2h°C).3 -7.2 32.3 ------0.6 -1.7 -6.1.-----------------Hideg.SO -6.0 33.7 -1.6 13.8 13.6 24.9 4.200 -3.9 6.8 1.6 -3.8 -3.0 4.3 -6.4 -2.2 ár200 -7.3 kolt 500 -3.9= 11. Milyen nagy a hoáram 16 órakor.5 -3. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.7 25.5 --------".7 28.0 -1.7 -4.6 -4.0 -2.7 13..4 nyé.5 7.5 3. A közölt adat 'Okkal az 5-23.5 -4.9 -7. .9 (1.7 -0.0 15.-----.2 -0. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.2 17. táblázatot).1.1 27.2 ár..5 -5.9 3.0 gár.2 8.2 14.9 .7 7.3 19. Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • .5 7.7 17.4 3.7 Meleg SO -11.4 -0.4 1. táblázat.3 -5.8 -3.0 11.0 ------------------- 42.2 8.5 -4.4 5.-.6 -2.0 ·5.1 -3.7 18.6 I 14.8 -3. A hoátbocsátási tényezo 2.9 -7.5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n.0 9.5 -6.9 teto. Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8. s ezzel 5. 0. amit a számításban figyelembe kell venni.0 -5.4 -4.7 tetö.=2.7 -5.7 kolt 500 -3.0 -5.6 ':"'1.5)+(26tbel)+c oC.8 -7.3 6.1 1.3 -5.5 18.0 3.300 3.2 -5.0.5 -0.0 8.2 -4.4 -1.1 33.2 1.6 -4.51 7. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24..4 0.6 -7.5 -6.4 28.3 19.9 4.2 18.9 11.2 4.7 2.5 nyé.6 1.3 -4. 100 -1.3 4.6 -0.3 3. IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).0 13.2 O 2.8 22.5 -7.9 1. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve.7 -0.0 -4.2 -5.5 7.8 -5. világ<?s falak esetén LItegy 1O.7 1.4 2.2 10.7 -2.4 1.1 -5.6 10.6 -8.0 30..2 zott 500 8... akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.8 20.. Példa.2 2.0 -1.3 17.2 -:-:---+---1--.1 -7.6 1.9 -2.4 5. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.-5.5 oC (július hónap).7 23.0 12.300 -5.8 10.•• 30%-kal csökkentheto.5 17.9 -2.4 -2.9 -2.1 -3.2 23. táblázatból L1tegy= oC. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.7 .6 1.4 -3.4 13.5..9 -5.3 26. (5-56) c értéke + 1.1 24.4 -4.1 -5.5 5.5 5.6 5.

PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze. R a vízgoz gázállandó ja. Pa (torr). Használatos még a páraáthatolási ellenállás. K. K. A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége.9 JjkgK (3.anyagjelleffiZO. páralecsapódás következik be. g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h). ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. ill. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje. A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése. m2/s (m2fh). A zárt térbol a nedvesség filtrációval. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. légzése stb. Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél.) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei. és belso páralecsapódas következik be. m2sPa/kg (m2htorr/g).dp fLd g= R~ . kgfm2s (kgfm2h). m2/s (m2fh). a falakon keresztül diffúzióval távozik. Ezeken a helyeken hohid keletkezik. T a vízgoz homérséklete. a felület elszinezodik. ~=T D ~ g='it. (5-65) több réteg esetén : . T a vízgoz homérséklete. az emberek páraleadása. . Ez a szerkezetet rongálja. (5-59) . a fozés. d a réteg vastagsága. hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI. A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. mosás.= ~ viszonyszámot vezeti be. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. révén kerül vízgoz.1.5· 10-5 m2/s (0. (5-61) ill. c a vízgoz koncentrációja. az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr].=Dl/D. m.09 m2/h). d rétegvastagság. m. hovezetési tényezovel. a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A. az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. amíg a nedvesség goz alakban terjed. hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást. (5-57) ahol D diffúziós tényezo. [36] a hazaitói eltéroen a p. R~461. . JjkgK (kpmjkgK).dp g= RT' d ahol D1=2. Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken. amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h). m.5. Pa (kp/m2). kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D .dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül. (A módszer elonye. m2/s (m2fh). szelloztetéssei. m2/s (m2fh). A páradiffúzió mindaddig.dp 289 g/mhtorr. (5-63) 5. Pa (torr).dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között. mint másutt. [31]. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje. d rétegvastagság.0021 D - T kg/msPa. A nyugat-európai szakirodalom [17]. a hovezetéssei analóg transzport jelenség. azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb.0. (J.461 torr m3jkgK). (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h). a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D . . A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat.

Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri. Az olyan több rétegu szerkezetek. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik. táblázat tartalmazza. Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek. Az elnyelés foleg eleinte intenzív. Ha a lecsapódó pára megfagy.5. a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú .. mint a hidegebb és szárazabb. A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk. (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo. A laza.2. 3-szor lassúbb folyamat.3. a lecsapódás szempontjából veszélyesek. és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik. 10-6 ••• 0. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken.1> ). Pa (tou).5. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg. amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ. arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. szódnak le. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni. A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7]. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe. a száradás viszont 2 . Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre.az 5-7. A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek.015 . A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h). Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet.031 . ill. a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása..Barcs nyomán .. A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják. a tömör. 0. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak. Homérséklet és páranyomás falban 1. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. a levego a felü: let közelében telitetté válik. 5. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0. kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb. A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13.. a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet. mint a hovezetési tényezo. A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani. nagyobb tömegu anyagoké kisebb. Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás. ábra. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI. hogya kisebb tömegu. páralecsapódás következik be.2 91> ((2 t T p eSt> S2 5. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed.. ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel. ábra). a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi.020 kg/m2htou). Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. ill. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. csak ahatárolószerkezet diffúzióját. kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. 10-6 kgjm2sPa (=0.042. A párazáró réteg belso oldalán ). Pa (tou).

esetén is okozhat károsodást. vagy olyan felületet kell kiképezni. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye. A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra. ábra és 97kül=9()O. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok . ábra). Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl. Ha a parciális (kcal/mh°C). k(tbel(Xbel d. metszi. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. fl1 <'12 A1< ). ill. ha (~)bel< x 5-14. tbel a belso levego homérséklete.§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. jelölése Másik megoldás. amelyben a párazáró réteg van. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1.az 5-14.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát. 2 réte. amelyek egyben párazárók. a külso lég(kcal/m2h°C). szerkezeteket kialakítani. Helyes. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete. W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. nedvszívó vakolattal kell ellátni. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni. W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC). A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto. és lülettol. tkül a külso levego homérséklete.akkora nyomásnövekedést okozhat.lapos te. A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. oC. m.5. II Az épület&épészet kézikönyve . a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14. A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát.PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget. ábra. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától. kül a külso oldalra utal.4. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . hogya szerkezet belsejézoje. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. ábrát). A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be.kívülrol befelé haladva . oC. A felso vízszigetelo réteg . Három.meg kell gyozodni arról. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. és lecsapódás jön létre. zárt pórusú muanyaghabok).Io [37]. venni. foleg ha a terhelés ingadozik. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti. k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat.kezik be káros mértéku páralecsapódás. afelett helyezkedik el. 5. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell. hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be. hogya külso oldalon elhelyezett laza. oC. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1. IXbel a belso oldali hoátadási tényezo.

Berlin. A.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. Budapest. M. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Könyvkiadó.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij. S. szelIozteto. 1972. .: Automatic refrigeration.und Kiilteschutz in der Industrie. Inc.: Épületfizikai tervezés. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. G. McGraw-HiIl Book Company. A.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. 1953.[27] Menyhárt J. (Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó. 1964. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés. A. 5. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers. [29] Pattantyús Á. 1967. 1965. Izdate1sztvo VISzsaja Skola. [13] Eichler. IRODALOM [1] Alberl J. Budapest.és villamosmérnökök kézikönyve.: Épületgépészeti Kézikönyv. [21] Ukov. Vo: Teorija teploprovodnoszti. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. Tank&yvkiad6. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. Budapest. Berlin-Göttingen-Heidelberg. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (. Fr.: Klímaberendezések.: Lexikon der Kiiltetechnik. 1963. Inc. Berlin. 1965. Dresden und Leipzig.-ni: Távfutések. 1964. Oldenbourg Verlag. 1975. 1967.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére.i Központ. N. Moszkva. 1952. Hoszükségletszámftás. [19] Járzay T. M6szaki Könyvkiadó.: Gépész. Budapest..1975. ME 8-53/1. Richter-Markewitz Verlag. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. 1961. [8] DQ1I1Úu. 1963. 1962. Moszkva. [3] Barcs V.) Budapest. A. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. M6szaki Könyvkiad6. VEB Verlag für Bauwesen. kötet. 1962. Danfoss. Budapest. N. sz.: Otoplenyie i ventiljacia. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése.und Klímatechnik. M. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola.6.1971. Tankönyvkiadó.: A hoszigetelés kézikönyve. Moszkva. Springer Verlag. K. VEB Verlag Technik.: Tyeploperedacsa. 1974. F. 7. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1970. E. 1967. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung. (Egyetemi jegyzet. [12] Eichler. [11] Egyedi L. [33] Sklover.) [24] Menyhdrl Budapest. [35] Sorin. Muszaki [26] Menyhárt J. Budapest. Mac Laren and Sons Ltd. modosltás.: Légtechnika.: Szellozéstechnika. Berlin-Göttingen-Heidelberg. R. Budapest. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. Budapest. [18] Homonnay Gy.: Bauphysikalisches Entwerfen. 1959. 1953. H. [32] Rietschel-Raiss: Futés. ME 30--65. (Egyetemi jegyzet. 1. Tankönyvkiad6. Budapest. [9] Degtjarev. 1950. S. Muszaki Könyvkiadó. Á.és légtechnika. Muszaki Könyvkiad6. [5] Bo~oszlovszkij. Tankönyvkiadó. ME 8--67.: M6szaki hotan. 1962. 1975. F. Épftéstudományi Intézet jelentése. New York. G. J. Berlin. Moszkva. 1961. J. [6] Bosnjakovic. München. [28] Mihejev. Muszaki Könyvkiad6. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése. 1963. 1965. 1965. . [2] Anderson. 1965. 1964. W. 1952. Muszaki Könyvkiadó.: Épületszerkezetek hotechnikája. [39] Muszaki Eloirás futo-. (Egyetemi jegyzet.Méretezési alapadatok. [25] Menyhárt J. Berlin. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. Sz.1962. Épltésügyi Tájékoztatái. New York. [7] Cammerer. Springer Verlag. [14] Eichler. J. Moszkva. VO N. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. P.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai. 1-11. Épitésügyi Tájékoztatási Központ.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. köt. [20] Kamenyev. 1956. N. Muszaki Könyvkiadó.) Budapest. Budapest.Springer Verlag. Moszkva.: Technische Thermodynamik. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. 1964. Budapest. M. [34] Sklover. Tankönyvkiad6. 1967.I962. [10] Ecken.: Stroiteinaja teplofizika.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.: Melegvizfutések. Budapest.: Introduction to heat and mass transfer.und Lüftungstechnik. [30] Raiss. [16] Fokin.: Der Wiirme. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. Budapest. 1960. 1959. Budapest. R. Moszkva. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. Budapest. F. F. Nordborg.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. Budapest. Budapest. Verlag von Theodor Steinkopff. mod.) Budapest.

kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut. és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek.a tagok könnyen szállíthatók. DR. Majoros András. Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. FEKETE IVÁN. innen lehet eltávolítani.tagokból . eloállításuk olcsó. ábrán. .öntöttvas kazánok.szerelheto össze. . 70-es években kifej- 6.a kazán szerkezeti magassága kicsi.1. Üreges öntvényekbol . ill. középen pedig a rostély. .nincs szükség befalazá. mind magasság tekintetében csekély. megmunkált lérek. tet.acéllemez kazánok. . a h rostélyra. A hüvelyek elhelyezése a 6-1.a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható.a kazánok javítása egyszeru. tehát mind a hidraulikai.kezelésük egyszeru. az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2. Az 1960-as. anyagai Szerzo'K:DR.a kazánanyag korrózióálló . Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni. . DR. ábra. ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba. Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . rostély. amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják.sra . felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el. . a víztereket összeköto közhüvelyek furatai.1. a füstjárat. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok.6. míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. ábrán látható. A kazán muködése a következo (6-4. Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja.. SALLAl GYULA. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* .1. Futoberendezések szerkezetei. A jobb oldali a víztéren át készített metszet. . Látható a rostély vÍzhutése. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan). Mosoni György. füstjáratok és füstcsatorna.huzatigényük csekély. mert csak a hibás tagot kell kicserélni. Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. Mészáros Ferenc. . . Az üreges öntvényu testeket. . MENYHÁRT JÓZSEF. Oravecz Béla 6. A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo. TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. víztér. A 6-3. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. füstcsatornája. Erdosi btván. helyigényük mind alapterület. ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják.

az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen._ füstgáz . ábra. A kazán kialakítása egyszeru..132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6. Felso égésu a MARABU 1. 5 közhüvely 6-4. Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3. Öntöttvas kazán muködése levCllo. A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2._. ábra.1. _. II. Felso égé. Egy közbenso tagot a 6-5.su kazánok. 2 rostély vízhutése.és gáztüzelésu.1. Öntöttvas kazánok összeszerelése . IlL kazán. 3 füstjárat. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. 4 rostély.1. ábra szemléltet. ! lesztették az olaj. Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek. ábra. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák. kizárólag melegvíz-üzemre.. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y. KOMFORT elnevezésu "kazánokat.

kazánt ma már nem gyártják. és úgy távozik el a kazánból. ábrán látható. V. Futofelülete 3. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására. egymás mellé helyezve oket. Erre azért van szükség. 35000-75000 W (30000. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása. Már hosszabb ideje nem gyártják.és gozüzemre is. g. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6. II. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák. mint a felso égésueké. VII. V. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1.. hogy alkalmasak víz. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. és VII. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. MARABU lJ. hogy közös viztér alakuljon ki. az egyik a két felso. a gozkazán jele IJI. MindkettlS alkalmazható viz. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely. MARABU J. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. ill. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6.) A viz-. csak felmelegszik. v. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át. Közös jellemzojük. kazánokat. ábrán.. Alsó égésu kokszkazánok. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán.. ábra. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- .KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön..5 m2• Teljesítménye kb. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület. és VII. MARABU IX. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. kazánhoz képest. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek. mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. (A vizkazán jele m. s igy azért.vagy hátlapján két nadrágidom. jó minoségu koksz eltüzelése esetén. ill. ill.. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze... A kazán akkor alsó égésu. A kazán két felének egymástól független a viztere. legfeljebb hiányok pótlására.65000 kcal/h) közötti. Mivel a VII.és glSzuzemre (jele V. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb. összeállított kazán a 6-7. A kazán üzemére jellemzo. Úgy módositották a VII. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne.. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata.). gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. v. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját. g. A MARABU IJJ. 6. g.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. ábra. mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. a muködésben levo elemek jellegzetessége. ha a levego. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül. táblázatban. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. hengeres tartályt szerelnek.

a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik. tak ki. 7~ta& 6 közbens6 tagok. 10. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. tehát a tuztérben keletkew. innét lehet eltávolitam. ábra)..tüzelés6 kazánok. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül.-VIII. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8. táblázat tartalmazza . . Adatait a 6-1. majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV.) 1 füstjárat. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül. VIlI. 2 t6ztú.40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok. ábra. 15% víz. Ennek ellenére.. 3 primer ieftI6 metsze~ . ábra szemlélteti.és hamutartalmú.134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez. ahol a kigázositás kezdetét veszi. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. ábra. MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. A felszabaduló gázok az a térben égnek el. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni. A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba. kazánok. BamaszéD. kb. A szekunder levegot ott vezetjük be. 5. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik. Egy kazántagjukat a 6-8.. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására. Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku. s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. felülrol töltjük a kazánba. ábrán a). s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti. 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna.. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4. még égheto gázok is kapnak friss levegot. f j 6-8. ~ f 1.. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7.

. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve).balosonforditva.0 I 3150100. ill. 75 XI. portartalmú~ nek.6 száI101." .• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok.A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik. MARABU kazáncsalád Biztositani kellett. annál több levego jut a kazántérbe. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók. Minél nagyobb a huzat.Azelölnézc.2 320 892 118. A 6-1. .0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt. A szénminoség romlás8 esetére.1200 372 22 1012 36 251. Gondoskodni kellett arról. s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik. EgyszeJii. . azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot.kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni. ..2 -1024 44 . kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját.hogy az összes szerkezeti részeke. begyújtás elott.0. 23 500 10-' 40 88. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával.erk~zetét. hogy. clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat.egymástól teljese» függetlenek.I Magas1043. Ac Mt\RABUVIII S.széngarat.amely a.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----. s igy a kazánt két.KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70.közhüvelysor útján lehet összehúzni. többet kellelégetnil@nós J16.elégeté. deigy valósitható meg legjobban. 407. Széles-I Hosz.. az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra. táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza. ábrán viz.. ikerkazánokat lebet elc5állitani... A 6-9. Viztér. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé.5 I 38~6 34.. Ezerikivjil mindkét tipust . . kazántipust.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -. azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni.szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto. A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik .Ezt azáltal érték el. 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970. gyengébb IPinoségu ésnagy. hanem a kazán huzatának.ezeket a feladatokat jól megoldotta. Ezek egyébként.0 407.erre való· a d. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye.--' I felü1:t. A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. ill.tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. 1 ~18 1841214.8 214. hogy. s ~ogy e tüzeloanyag .6I ~8S6' ..0 63.9 Szén1060 3150 75. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza.. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban... .. . mig a.815401060 súly.t "balos" Jdvitelben is gyártják. Akazánolll vizüzemre és.4204... aránylag . A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata.-----.kis módosítással áta~itani.szénmennyiséget tehát nem a tolattyú.és gozuzemre is bemutatott kazán.0 581.6546.--------. A jobboson. Ennek ~gitségéve1 00. Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak. igyekeztek . ' A rostélyra jutó .jobbos".01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218.séreaz elso lépésben az Meu VIlI.--- 6-1.folyamatosan jusson.4 12. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja. s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg.0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 . táblázat.5 178.t egy elemen ala- f kitották ki.. ltyenszenekbol.5 16310 325. 'síteni kellett a kazán S7.0 371.

eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. . a füstgázok e1szívására van szükség. Így alakították ki a VIlI S. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot./ft ~~. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló. jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege. és XII. ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj.és gáztüzelésu kazánok. Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket. és FA XII. hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták.és nyersolajtermelés növekedett. A kazánokat ma már nem gyártják.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép. a levegonek. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: . és a forró füstgázokat vezették át a kazánon. amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz. nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg.UE3 aj 6-9. tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére. A feladatot úgy oldották meg. s így legalább 27 . Olaj. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen. kazánok. .és Radiátorgyár FA XI.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták. Másfelol az olaj.. kazánt.az égéstermékek terelése..és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem. és amellett csovezetéken szállíthatók.. hogy olyan nagy ellenállású.. egyenletes elosztása a kazán hosszában. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár. VIlI. Kezdetben olaj. ill. az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek..136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra). 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására. ábra. mint a szénrétegé. 8000. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos.és gáztüzelésre a MARABU IX.. hj gözüzem mennyiség termeléséhez. o m (O f I o k B ~. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését.a tökéletes lángkiégés megvalósítása. ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún.) aj vizüzem. az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak. Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV.. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték. tágasabb tfiztér keletkezett. mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak.•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 . ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. FA XI. ill. Különösen azért nem. jelu félautomatikus kazánjait. . elotét-tüzelést. Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10. A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. ill. A gyenge minoségu. az urbanizáció. 14000 kJ/kg (2000. mint a széné.

. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely. 15% pótlékkal) megválasztani. Kísérleteztek a MARABU IX. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. ábra. Hátulról elore haladva . a kazán közepéig ér. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli. és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését. helyi túlhevüléstol. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. -habarcs bevonattaHátják el. Samottbéléssel ellátott. ábrán. Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) . Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges. A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek. 6 cm között változhat. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje.2. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. ábra. Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. két félbol egymásnak támasztott. leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle. . és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban. 2 samottboltozat. elejét pedig a már említett idom határolja. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. ill. A bevonat vastagsága 2. A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el.. amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába. másrészt pedig azzal védenek. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség.a kazán hossza szerint . mert a kazánt túlterhelni nem lehet.. A samottbélés feladata. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok. íveit boltozatidomok fedik le. sík felületu ütközolap. Méretezéskor ügyelni kell arra.). hogya lefedés kb. tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg. A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba. A.. 4 alsó közhüvely . égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla. Egyébként általánosságban a MARABU IX. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. 3 égokamra..4 boltozattéglát helyeznek el oly módon. az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el. illeszthetok. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható. gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll.a kazán védelme szúrólángtói.

típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam. gáztüzeléssel. '2 eJzarÓC8ap. Nincsenek sarkok. 7 olajtaftályból . A pontos iIleszkedést.13. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. 2 viztér Kazánok közölt min.et. ábra. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet. ábrán látható. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. 5 töltö-ürltö csap helye. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak. korszerubb KOMFORT kazáncsalád. és így nincs kiindulási pont a repedéshez.2. ill. A kazántest hossztengelyének Az olaj. 1 olajvezeték. és MG-IX. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. b) metszet a füstjlÍraton at. hiszen az MO-IX.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6. ábra. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit. igénytelen és biztos üzem. minimális karbantartás. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz.1. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére. 1 a fústll'z útja.3 hore 'iár6dó'szelep. elemekbol szerelik öszsze. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. és így < '@2 aj b) ej ~12. a tökéletes lángkiégés. Az elemeket vonócsavarok kötik össze.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. törések. b) oJdaJné7. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet.1. e) elölnézet. hj &. valamint homloktag és végtag. e) metszet a vlztéren '1. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak. olaj-. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják. Ezek a köztagok. a kazántestet öntött tagokból. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. a gaidaságos és megbízható üzém. Kialakult az új.

ej -4 . I 190 --=-=-. Samottbélés a tuztérben általában nincs. ej . A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül. 650 rt bJ 6-14. és az idonként összegyult pernye itt távolítható el. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. 1 höre záró szelep. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . ábra. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. ej elölnézet.1elzárócsap. ill. esetleg egyes típusokon ovális tuztér. bJ oldalnézet. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja.1 manométer. A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. oI8.jc:satIakoás. ábra. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. ej elölnézet. b) oldalnézet. 2 sázhiány-biztosltó. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki. 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min. A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct.6l1oxibltia tÖmI6 . hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van. 700 Kazón ellJft min. 5 tölt6-ürító csap helye. -4 sáznyomás-szabályozó. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. 1 zárókamrás szelep. A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik.Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min. 5 szúr6 Kazanokközött min. 2olajvuet6k.

táskás öntöttvas kazán keresztmetszete.2 23. Több tag egymásra helyezése. 140 2075 Gázolaj v. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6.0 278.. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208. behegesztett karimás csonkokkal. táblázat. gyujtokamrába csatlakoznak. földgáz. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek.0 156. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze.20 tüzeloolaj 40 630 Víztér. ill. ábra). 1265 sél 200 %2050 fok. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. kazánéhoz. adataikat a 6-3.40 69. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16. bordázott csövekbol áll. amelyek osztó-.. 6-15. Gozüzem Széles. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre. táblázatban foglaltuk össze. ill. KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín.]..0 46..3. ill.60 464.0 417.. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki. II. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd.0 232. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket. -------180 360 Tipus I -- -- sá.TM su Hosszú. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv.és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve. Gáztüzelésu. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2.5/20 1563"1 y. Ill. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat. A 6-2. mm .IMagaS. gozkazánok adatait sorolja fel olajo. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX.és városigáz-tüzelés esetében. vízkazánok és a KOMFORT II. ANYAGAI va.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. A dob a homlok. Ill. ábra. 40 teljesítmény " 10-' loztér.1. táblázat a KOMFORT 1. 6-14.

ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33.0 855 363. töltoakna.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ. ábrán a gáz. A kazán kétaknás rendszerli.0 236. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek.fok. A 6-16.1200 IVW 220 190 880 39. W 80 1630 . A katalógus szerinti adatokat a 6-4.3 590 205 870 .6 880 300.R-80B mm .mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20.6 Viztéc.o-o Geometriai méretek. táskás öntöttvas kazán metszete. Gáztii. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270.0 380 152.21920 144. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70. 82 80Y.8 70kpFiit6. ábra...439. A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17. és 6-17. . 1250 Kazántc1jesi~Hatás.. SZI!1eIséII ~ - 6-4. viz útját szemléltetjük. táblúat.61y.Z.0 274. SZlIánI tüzelésií kazánok.5 47 980 755Vizl1zem 45092. A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül. 41 168075 feli11et.elésú.2 258. 6.1.0 146.8 sáma 274.0 870 318.70 274 33.6 16ztá". 186. Y. táblázatban foglaltuk össze. 1000 ~ Geometriai ~. amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak.I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás. 1495 . Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest.1. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok.980 14 10 4770 14 16 tu.8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér. ill. 10 5607Szén 20 134 2730 U.8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o. AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük. de összeszerelve is szállítják. fok. egymás tükörképét alkotó két különálló félból.0 314. MULTITEMP Kazán- kazán I M:: . tábIÚat.3 318.8 340 191..2 162.61y.4 7I Kazán164. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez.0 370 157. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3. tüzeloakna és hamútér található benne.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml.

20 0. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt. gáztüzelésre is alkalmas.3 31.2.7 0. az ég6fejet tartó ajtóval. táblázat.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv. o. táblázat tartalmazza.IG FOTöBERENDE2P. 50 mm szemnagyságú. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk. gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3. Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület. pormentes. nem összesülo. ill. 30 mm szemnagyságú.1. Átalakítással olaj-.sEK SZERKEZEfEI. mögötte vannak a b vfzcsövek. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található. A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van. táblázatot). A primer leveg6t az öntöttvas sikro. 1. A kazán állóhengeres kivitelu. max.4 39. ábrán a széntüzelésu változat látható. A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes. hazai szénbrikett égethet6 el. 14% hamutartalmú.35 0. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával. a 6-5... I Hatásfok. ill. a 6. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0.1. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval. pontot).4 27 46. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el.. majd a füstcsonkon át távozik. hazai barnaszénnel. A kazánban 15. m" Kazánteljesltmény . Alul salakolóajtó van. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1. lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. táblázatban található. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas. A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku. A kazán szénés olajtüzelésre készült. kett6s köpenyii. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1. A 6-18. 10 . ill. 70%. ún..4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70.43 . Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI.2.5 27 46. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5.. Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6. táblázatban.2 27 34 51 8. engedélymentes kazán (1.2 25. a 6.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 . koksz 15. Adatait 1. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el.!: ll. Ha nem meleg vizet.- 16. pontot). PG IN típ1lSÚ. I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1.stély alá vezetik. hanem g5zt kívánunk termelni. A kazán lábakon áll.2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. A kazán hatásfoka kb.33· 9. % k:II~lwl~ 7. amelynek rendszere alsó égésii.. Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt.• Geometriai méretek.05 0.4 2. brikettel ffithet5. 25..75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva.3. Néhány tájékoztató adata a 6-5.4 40 21.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2. A széntüzelésfi kazán darabos.3.. f 6-5. A kazán adatait a 6-5. földgáz Barnaszén v.49 1.8 ES-KA -. ANYAGA! legfti a ffitlSvizet. a 6-5.

ábra. dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19. tetlStéri kazántelep. igy 105. 1200000 W (70000 . olajtüzelésu változata. f e 6-18.zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . ÉTI-kazán. fertlStlenit5k. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20.. égéstermék-visszaáramlás gátlóval. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK. ill. gáztüzelésseI is készül. gázmágnesszeleppel. ábra). Mosodák. az ÚD. száritók. 6-6. táblázat). Néhány adatuk a 6-5. táblázatban található. VBS-350típusúkazán alkalmazható. g5zellátására alkalmasak. A berendezést ellátják vizhiány-biztositással. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett. viz. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. Mindkét kazán álló elrendezésu.közvetlenül a deflektor ellStt -. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. Ennek a gáz-. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe .. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. Mra. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni. A m6szaki adatokat a 6-5. A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ. ábra. Hazai gyártmány... akkoraKLT-l típusú. háromhuzamú vizcsöves. szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. g5zbefúvásos ipari kádak stb. egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. Legkisebb egységük.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok. táblázat tartalmazza. hanem g5z termelése a cél.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki. Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. A gá. Az együttest blokkba. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas. és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. amely olaj-. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5... ill.

6 17.600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451. Ma-I fok Át- 875 IlU.4. 1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::.. I I~ •••• ~ 380.1 gáz1~7 11Í1y.5 69.EZETEI. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l. 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2. 437 1400 1140 táblázat.144 FuTÖBEREND~ SZERK.5 2OSO. kca1l.W 2S-GSZHKaán.6lII6a7 • 10-0 58.5 605SO~imáete1<.Városi ~ 12.q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény. .hl i tér. ANYAGAI F6t6Hatáfok.4 25-J 2 Viz.6. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl.h I fel61et.8 1.5 1.1 11. ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i . 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81.6 1S-S5 lS-J 9.5 vagy0 6. 215 17SO 6-7..4 9. ~120 I ~ ~.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 .h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC.8 2.mm ~ Kaán8SOI460 máete1<. 2X3 Alapteril1et..1 98..7 12.I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«.

1 készülnek. . a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6..és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. majd meghatározzák a maximális viszkozitást.3.1. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás. Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: .kisebb helyigény.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. Amint a láng kialszik. . .. a koksz-számot és a kéntartalmat.automatizálhat6ság. hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21.KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••. kis munkaigény . Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók.. \ . Olajfajták. ábra. táblázat). amely az ég5k üzeme esetén nyitva van. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak.korszerli.és javítóhálózatra. a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14.Il91ják. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj. Levego aj 6-21.3. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik. ábra.1. szerviz. szemben a szilárd tüzeléssel.jól szabályozható tüzelés. tanult kez.1. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt). több villamos energiára. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O. ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be.. G~1ésú aj éa6 ümmbeo. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre. fejezet tárgyalja. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt.e15személyzetre.2. bezár. . 6.. mint a Diesel-olajokra vonatkozók.3.•... a fiités robbanásbiztonságára van szükség. a tároláshoz szükséges helyigény. alacsonyabb kémény. gazdaságos üzem. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. ·6. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás.deH levego 11' \ -. 6.1.nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra. 6-7. I'7 -jtt-<-. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják.. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k. t ~elmeleg. s igy megakadályozza.

60 °C-os elomelegitése szükséges. A ven. elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat . mint a legnehezebb. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar. Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron. . a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel.146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják. vált a futoérték eloirása is. . Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. tárolása egyszeru és veszteségmentes.a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek. · nagy jelentoségu iparban. de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható. amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc.. pl. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú. Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül. A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu. könnyu.és nehéz futoolajok. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája).%. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi. A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. mind a porlasztás elott fel kell melegíteni. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek. mint a szénnél. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes. szobahomérsékleten végezheto. és gázolaj on kivül . Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak.abban oldva . Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta. könnyu kénes. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg.az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. a korszeru gépesített kemencékben.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: . hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. ANYAGAI A futoolaj ok második. Újabban szokásossá. Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I . mert a felhasználás jelentos részében. mint a háztartási tüzeloolaj. A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj. A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel.. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható.. Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett). több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával. közép. Felhasználása igen ' I .a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. t ~ iparban.. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is.pakurát is tartalmaz. különösen a süto.és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél. A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó.eltéro felhasználási területük miatt . a nagykonyhák. hokezelo . Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb. etázskazánokban és központi futoberendezésekben. 80. az acél. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási. és származását tekintve lényegében gázolaj. A magyar tüzeloolaj.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük.• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett). porlasztás elott kismértéku. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. 50.vagy atmoszferikus párlatokat. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. és ezért kis kéntartalom kívánatos. csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. (fatüzelés. kénmentes és általános tüzeloolajokat.

ffit50lajfajták szállitása. esetleg gázolajat is kevemek.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik.paraffinos párJatokat. A szo- . (A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l. 1.. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására. maximális értékek. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak. Felhasználói a kohászat. : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130. Az atmoszferikus pakurához . táblázat tartalmazza.. mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. száritóberendezések üzemeltetésére. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez.amely összes ffit5oJ.és tozegkátrány-termékek. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. amelyen az olaj viszkozitása kb.ajnnknak kb. 45 oE. továbbá az olajtermékeket tüt. hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok. A tüzel5. a terhelés csökkentésével stabilis. El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag. IV. közepes ipari kemencék. .Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8. Az adatok értelemszerfien minimális. A csoportositásban .a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg. Magyar oIajfajták.viszkozitás szempontjából . Az egyes tüze15.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15.köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961.a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak. ill. A táblázatot az Országos Koolaj.többek között .és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján. er5mfivi kazánok.KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. Az olaj száUitása és tárolása. 2 ~. továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb. 100 °C-on 40. Szállitás. pl. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. A tüzel5-. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. NIMSZ 18 M-{)1. amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni. 100 OC-on kb. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. szerint kell kivsnslll~S1ni. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések. Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. Utal a szabvány arra is. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre. A közép-ffit5olaj . kisebb ipari kazánok stb. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése. központi ffitések. Ezt az olajfajtát . ill. ellátására. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel. a homérsékleti 12° viszonyok. 4. A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. 50 OC-on kb. a felét teszi ki . ill. viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre. A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett. nagy i~ri kemencék céljaira . könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával.és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo. egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. kisebb ipari kemencék. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének.els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban.

2 30.. Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is.985 0. csavar. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-. Az olajat tárolótartályokba fejtik le. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása). ANYAGAI 980030.5 5.0 kcalJkg0. 5° lejtéssel kell fektetni.vagy dugattyús szivattyúk használhatók.0 0. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze.0 0.- ~. Nagy fogyasztók esetében.0 oE I 55-52.820 2.. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok . ill.880 0. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl. a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia.02eSt oC 0. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el.950 0. ill. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges.0 eSt 0.0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4.995 0.0 2.0 ban I min. Ezeket 3.~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik.2 135.0 kJJkg512.940 0.2 2.965 0. kgfl max. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek..5 55 0.10 4. efelett fogaskerék-. t .8700. SO 4. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel.970 0. mennyiségétlSl függ.15 5 0. A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni.15 0.0 kJJkg9800max. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék). Háztartási Könnyií I \ - ---.820 II 122100 OE 3.5 0.900 0. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani.1-555 min. ill. A fut&:slSkigyó glSz-. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk.1. mind a nyomóoldalon. A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel. A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui.02 0.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Le/ejtés. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is. 50 OC-kal emelhetlS.. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep. mint pl. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték.05542700 35 -5 41900 2. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb. az erlSmuvek és kohászati üzemek.0 1. táblázat.9SO 0. 4. hogy 9..0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0.. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell. 76 I 110 ban 20 oC-on.930 0. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni.5 1.1 5 0.

10 mérocso zárósapkája.túlfolyó-. . hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse. ill.4 heti tartalékot tárolni. 5 visszacsapó szelep. A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak. 7 földe161emezés vezeték.elzárhatatlan szellc5zocso. 15 alsó szellóz6. Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. 8 levegoz6cs6. . 4 berobbanás ellen védo szerkezet. 4 faliszekrény. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak.olajmennyiség-mutató. 2 töltoakna.vagy homokfeltöltés . olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . 13 kavics.az épület helyzetétc51. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. 3 töitocso.18-0.pontjai. 9 faliszekrény. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. Ióld alatt. 8 lecsapolócsonk. 14 lábszelep. 6 mér6cs6.túlfolyóvezeték (9O. nek: . méretezé. 14acélajtó. vagy mellvédet kell építeni. vagy betonból készülnek. 6 szívócso.az olajszálHtás körülményeitc51. ideális tartály . 95%-os töltés esetén). (kcaljh). leürítotartályok.homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére). (6-1) resztmetszetének kb. W . 10 önmöködó áróozelep. 16 felso szellozo. 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet. amelyek a tá. aj és hj ábra épületen kívül. 18 folyadékszint-mutató. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. Az. ill. 12 robbanásvédo szerkezet. 5 dóm. ábra. túltöltésének meggátlására.. Az. leveg/l2ÖCs6.napi. 2 töit6cs6.teni.KAZÁNOK 149 Olajtárolók.általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt. Ennek célja. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni. 1. . amely a tartály meg. Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény.2)Q kg/év. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O. 7 szivattyú. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. 9 akna. 13 kamra. A 6-22. bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály. . 20 kézi tOzoltó készülék II . 3 töltöcsonk.. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani. közbensc5 tartályok. ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja .. ill. pontjából is kedvezo. . Az.5-szerese. 'll szívócso. 19 földeIt lemez és vezeték. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: . célszerubb 3.a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. A tartály alatt olajfelfogó gödröt van. 17 beton (talajszint).hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok.

Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. szivárgásmentes zárásának. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. 16 földel6vezeték II . Erre a célra háromszoros aszfaltréteg. 1J to 6-23. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. 10 föld alatti tartály. amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. 4 szívóvczeték. 2légzovezeték. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. 14 kazán. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. 5 visszacsapó szelep. és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. 7 hIlhatásra záró szelep. Ez olyan magas legyen. 12 olajég6. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. ábra. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. 13 kéziszívattyú. 8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel. mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. Betonból készült. 3 túJfolyóvezeték. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. 15 földel6elem. lefejt6akna. ANYAGAI is. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz. 6 elzárószelep.

16 hohatásra záró szelep.. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat. A 6-24. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. mind az olaj károsan túlmelegedhet. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. 3 Olajégok. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba. I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••. amelybol kb. kevésbé volt kormos a láng. . egy napi. 13 homéro. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: .. - 219~/ 6-24.. 6-25.. Így. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt. Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére.. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat.nyomásporlasztásos égok. ábra).. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila.. 9 tolózár. 6 begyújtóolaj-tároló tartály. 3 viz . 14 feszméro. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni.. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti. ábra. 10 csap. foleg házak futéséhez (6-25. 4 begyújtóolaj napi tartály.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -. . 3 túlfolyótartáJy. A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23. A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún. ábrán látható. 15 lángbiztosító. napi tartályt. 12 szúro. 17 folyadékszint-mutató. 2 égo. 7 futoolaj-tároló. Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot. . hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el.forgóserleges égok.porlasztásos égok (levego és goz). s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. 19 súlyterhelésú biztositószelep..elpárologtató és elgázositó égok. az olaj jobban keveredett a levegovel. Il szivattyú. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso.. kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. 2 olaj.. 5 flitoolaj napi tartály. ábra. és a tál is kevésbé kokszosodott. 8 szelep. 18 rugós biztosítószelep. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket.

5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra. 3 olaj. 6 mágnesszelep.. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. 2 úszó. ábra. 3 biztonsági úszó. ANYAGAI 8 6-26. Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók.elomelegítjük. 2 levea6. adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. ábra). 2 olaj be. Hátránya.porlasztónyílást. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. 7 olaj.J 6-27. Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. ábra. 2 . 4 rugó. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá. ábra. 8 adagoló. mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor. Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. 9 levea6 . Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok. ábra) . szerelési elonye van. A porlasztást az a nyomás idézi elo. ábra). és egyébként is számos szerkezeti. 7 égIlkamra . de nem párologtató vagy gázosító elven. tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. és ezt a levegot . A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be. Az elpárologtató égoket (6-26. 4 levea6. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. 3 olaj vissza. amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. Elgázosít6 égo 1 porlasztó. A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. Ott spirálmozgást végez. 5 visszaálUtó gomb. 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség.különösen nagyobb egységek esetén . ami az égési folyamat romlását idézi elo. Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28.152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29. és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi.

. és ez hátrány. A 6-31. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. ábra. ábra. fényes. Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32. 4%-át teszi ki. Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. 3 fúvókanyflú.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra . A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. 6 örvénykamra . A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30. tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet. Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. cseppnagyság-növekedést) idézi elo. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. ábra. ábra. Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút. 2 beáramló olaj. A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. Az öivénykamrába lépo d) . ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj. hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó. hogy tömör. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. . Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. arányosan csökken az áramlási sebesség is. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra].vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. ábra. ábra. 2 állitható dugattyú r-- 6-31. A gozporlasztás elonye. Levego.

Ezért kis teljesítményre is kitunok. 4 bar (3 . a ventillátor.3. ezek az égok drágábbak.. 7 lapátsor. 0.•. mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. Az adagolószivattyú biztosítja. 2 3 . Az égo egyéb részei.. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6.5 bar (0. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.. ábra. ábra. Legelterjedtebb formája az emulziós égo. 5 levcg6komprcsszor. de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására. 3/*" 6-33. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ. 6 leválasztó. ábra). 7 gyújt6clcktródok.": •.5 at) túlnyomású levego adja. azt keni is.3. vagy ha a láng kialszik stb. A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja.. 2 olajszivattyÚ. Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják. a gyújtás ugyanaz. 8 gyújtótranszformátor --1/. 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez. Nyomásszabályows égo 1 szdr6. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. 4 adagolószivattyú. A 6-35. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe. 2 szivattyÚ. a szivattyú. üzemük kényesebb. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti.5 bar 0..5 at) nyomású olaj. a levegoszállítás. 10%-a. 4 at) nyomású g6z 6-34. 8 fúvóka. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. az adagolószabályozo és az elomelegíto. 4 ventillátor. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak. 3 nyomásszabályozó. ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes. adagolószivattyút egy öntvénybe építik. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol. az olaj mino- 1 . Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye. Gozporlasztásos égo 11. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. ábrán összetett kazánégo látható.. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni.. 0. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre. oxidáló hatások jelentkeznek. a motor. ábra. a folyadékszuro. Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem. légkompresszort. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5. Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki. ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32. 3 olajnyomás-szabályozó. mint nyomásporlasztás esetén. 5lapátsor. 6 fúvóka. zajosabbak. Az olajszivattyút..

5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar. öntöttvas). sége. a .3. ill. amely a megadott határok között jól szabályozható.KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35.1. 4 olainyomás-szabályozó.3. 2 szivattyú.4. a szabályozási igény. fejezet tárgyalja. 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. Forg6serleges égo 1 olaj. sóolvadék. az égo üzemeltetési költségei. 6. a láng alakja (mérete). a várható karbantartás költségei. az automatizálási igény. a tuztér kialakítása. ill. 8 gyorszáró mágnesszelep. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van.1. az égo. 12 ventiUátor. Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú.turheto zajhatás. öntöttvas) levegot melegit fel. a gázszálIítást. a helyi adottságok. 2 szúro. 6. szerelvényezést a 30. a hozzá tartozó segédberendezések költsége. 5 h6tároló anyag (magnezit. a meglevo segédenergia. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. ábra. jellemzoit. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani. 13 forgó serleg. Ilyen 6-36. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit. 3 levego-viz hocserélo. és 6-37. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. 10 levegoszabályozó mágnesszelep. ábra). Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat. 6 h6szilletelés . a hazai gázféleségeket. 7 minimális olajbeállító. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok. ábra. Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. 4 ventillátor. 9 e1omelegito.a hotároló anyag (magnezit. Néhány megoldás: . 3 olajszivattyú.

6 flítopatronok helye. 2 szivattyú. ábra). 6-40. hogy fiitsünk közvetlenül olajjal. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. sóolvadék. ábra). 8 nyomástartó edény. 2 g6z-v1z hllcserél6. 7 atmoszféra. 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 8 nyomástartó edény . és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40. 9 hoszigetelés 6-38. ANYAGAI 7 . 4 vontillátor. 4 vizvlsszatápláló cso. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38. táblázat. ábra. .156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.a vizet 150 OC-rafiitjük. 5 sóolvadék-tartály. 3 hoszigetelés . ábra.a hotároló anyag vizet melegit fel. Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. ill. ábra). 6 flít6patronok holyo. öntöttvas). 1 7 2 '7 J 6-37. táblázat tartalmazza. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály. 6-42. 5 hotároló anyag (magnezit. és 6-39. 3 kondenzálótér. 6-41. 4 vlz-viaszatápláló Cso.. 2 központi flítési csohálózat. ábra. 7 hosziiOtoIés 9 6-39. 6 hoszigetelés. Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44.a hotároló anyag (magnezit. 5 sóolvadék-tartály. Felmerülhet az a gondolat is. A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. 3 kondenzálótér. 7 atmoszféra. Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. öntöttvas) vizet gozölögtet el.. ábra. 2 g6z-v1z hocsorélo. ábra). a jósági sorrendet a 6-10.

4 hoszigetelés.tett 0. ábrán látható.95 0.KAZÁNOK 6-10.2mény.0 111.0 villa10 58 Víz 17.068 11.0mtér0.027 0. közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41. .44 3.0 5010 lamos 5. 0.0 1 -. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály .36 Víz II 35. 3 hiltároló anyalI (maanezit.67H6te1jes1t.35 3.511. ábra. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175. 26.0205 kcal/h 0.tott tér4.152 35. 2 viz-vlz h&aeréli5. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni. 5 tágulási tartály 6 6-9.0192 0.027 0.098 Levegomos mény. m.12 50 0. 5 hoszigetelés. A villamos futésu kazán muködése a 6-45. 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán.96teljesít0. ábra.3 0. öntöttvas).8mény teljealt. Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat.0vii· 35.80. 2 viz-víz h&aeréICl. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak.43 2. táblázat. öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat.0125 11. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit. I - 5 6-42.15 3. ill.6 I 2.I BeépI- I I fog~t.6 ·10-'175. táblázat. 4 futllpatronok helye.6 0.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35. 3 sóolvadék-tartályok.

6 kapcsolótábla. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. 10 kezelojárda. és 6-48. 12 osztó. Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. II kapcsolótábla. gy\1jtó . 4 kiáramló levego.1. 5 ftitési eloremeno vezeték. 5 hengeres viztartály . 3 e!gozölögtetokamrák. 4 heáram1ó levego. 600 oC-ra felmelegszik. ábra. 6 hoérzékelo . Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 . 2 kémény. 13 szivattyúk. olaj. 2 víz-víz hocserélo. 8 mágnesszelep.. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep. 1 f 7 6-45. 8 salaktároló edények. ANYAGAI ó 6-46. 2 hc5tároló kazán. ábra. 9 salakledobó és felvonó. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba. és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be. 6-47. 4 hoszigetelés. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. 4 bötároló anyag. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. 14 osztó. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. 2 olai-vlz hocserélo. 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. ábra. Ameddig nincs futési idény.5. gyujto. 3 tisztítónyílás.. Amikor megindul a hoelvétel (a futés). Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített. 2 kémény. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából. 3 olaj. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47. miközben a 4 hotároló anyag kb. Üzem közben. Amint a futovíz eléri a beállított. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. ábra. szivattyúk helyisége. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb. 5 v1ztelenltoakna. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. ábra.és gáztüzelésre. 90 OC-ot). 7 tüzeloanyag ledobónyílása. 5 tágulási tartály 6. 3 beáramló levego. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. ábra. 4 hosziaetelés. 7 koncfenzgytijto csonk.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 3 forró víz (1SO OC). a mágnesszelep ismét lezár. 5 kiáramló leveg6. 6-43.. s a hoátadás megszunik.

~II II I ~ 1 II 1 1 5... KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F. r!i(UD7_~7_M~ J. r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •.D7?..2 0.0 ~ 4. ~91 5." 2 A I A 8 \ .0 2.5 .2_}...6 -.ÖU:/..W~~ 1- •..

2.16 vészkijárat 6. ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. 13 szivattyúk.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6 kiáramló levego. 5 beáramló levego. Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket. II kapcsolótábla. 14olajszivattyúk. 2 olajélÓ. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: . 15 osztók. 7 meIegviz-termelo berendezés. 10 napi olajtartály. ábra.a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától. Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán. 8 'Vizte1enltóakna. 4 kéménytisztltó nyitás. . 12 osztók. szivattyúk he1yisége. héSmérséklete) nem megfelelok.itók. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48. -:. 9 olajtartály. gyÖjtok. 3 kémény. ay6.

A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. ra). henger alakú. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo. oldható csavarkötéssel. 6-ll. ill. gyujtésére használatos. forróvíz-goz hocseréloket. ábra. Általában öntöttvasból készül. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték. ábra. A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. táblázat tartalmazza [ 6-SO. A méreteket a 6-14. Az elofej.hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek. ezért belül osztott teru. "'H 6-49. így a futött közeg cso- . Az elobbi vízszintes elhelyezésu. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik. táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. belso csobattéria. goz-goz. de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll. A futofelület készülhet acél. ábra. amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak. táblázat tartalmazza L c -H c 1 . Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49. ill. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. A méreteket a 6-ll. a közegnek a fut6csövek közötti elosztására. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre.. peremes acé1köpenybl5l. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz.vagy vörösréz csobol.. .HOCSERÉLOK 161 . elofej csatlakozócsonkokkal. forróvíz-melegvíz. áb- 3 c 1:. ún. ebben elhelyezett U alakú. építoelemes hocserélo (6-50.

.k F6tötl víz homérséklete. kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható. elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1.81 bar (l0 att) túlnyomás. A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei.. ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo. táblázat szerint. ill. ml.• III3700 -ó~ . táblázat. 6-13. táblázat.r mm Csatlakozásak >. oC. A hIS- . A készülék tisztítása nehézkes. táblázat szerint. ábra értelmezése szerint. ábrán) ~ til . W/m2K (kcal! mIh oc). lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet. Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. a 6-49. W (kcal/h).. k h5átbocsátási tényez{) a 6-12. A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük. ANYAGAI . oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított.. ill. A a fut5felület a 6-Il.o . A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani.• mt&:sOOyalábos.j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú. :. ahol Q az átszármazta· tott h5áram. 1: co. I 2SO .162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52. U alakú flitOOiéioyalábos.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú .11. 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 .12.

108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2. ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80. a 6oS0. 11 212 265 nélkül. építoelemes...HOCSERÉLOK 6-13. . U alakú flltks&lyaIábos.2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ . I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai .0 121 2500 25.!Száma...Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1.0 3. eUeánUn6 •••• -.94 .6133 17X2..lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete.82 8.3 ~~.-----I 6-14..5 1.<0 felület..1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27. FCitöcsövek M H . táblázat. és 60S1.6 192500 27.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 ..~U~1 d f ---. db e 400 320 1625 9 180FCito..6 '-. Hazai gyártmányú. táblázat. ellenáramú hkserélo mérete.-I I I 1 I I 8.• :. Hazai gyártmáDyú.12 .t!.0 36. ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek.67 3.---. 851000 410 2000 280 2000 142 537 1.

4. táblázat. amelyek a ffftofelü1etet képezik. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51. 17X 2.5 3 3. ábrát). ábra. A méreteket a 6-14.5 4 M 5 5t5 6 6. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók. fejezetben foglaltak szerint számithatók. a 6-51.5 2 2.m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. kcal/h 6-52. ábra.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0.2.5 7-102 1 Q. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1.3.5 O 1 1. ábra és a 6-14.5 5 5..5 4. táblázat adja meg. 4. ill.5 " 3 2 3 2 L 1 0. ANYAGAI átadási tényezlSk az 1. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. A hocserélo külso. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v.105 ri.6 mm méretff folytacél csöveket. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben .5 6. A köpeny két végén. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. A csofalakba hegesztik az egyenes. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50. az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben. mindkét végén csofallallezárva. hengeres köpenye forrcso.2. Méreteit és súlyát a 6-14. táblázat tartalmazza 1 12 L. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51. az 1. amely egyúttal csatlakoz6perem is.2.

ill. ábra. 6-59.5 0.. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben.4 "'3 v.. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása.2 1t1 "'O 0.m/s 1.102 1.9 0.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a.mls L.l.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~.kW 15 17 18. lagyobb áramlási sebesség választható. goznyomás esetén (6-52. forró vizre és telített goz futoközegre. o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges.1.7 0.8.4 1 O O ==-v.0 0.6 3 2 0. 0. A hocserélo 15.m ". ábrák).9 0. amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg.8 0. lagyobb hoátadási tényezok érhetok el.102 10 L.1 1.kW 28..3 1. 9 8 7 6 1. különbözo homérsékletviszonyok.5 1.3 1 °0 0.2 1.3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a. kcol/h 6-54.!!jvz 10.6 .2 0.HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható..1.7 0.1.-105-0 a. az áramlás zavarmentesebb. ábra. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben . "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a.61..m 9 8 7 6 5 4- 1. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben. 1.8 0. Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok.6 5 4 3 2 as 0. kco/jh O 18-105 6-53. ".

5 1 0..I '-'_ ..' .5 1 O.90.:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-.6 0.5 1.m 4.3 .5 3 3.5 O ~a6 ~5 alt.·C . kca/jh 50 4·10 6-56.4 1.5 1 1.5 4 kW 2 5 L. a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg.1/11 ° .l-I"I-P -tG..5 2 2.1 O 0.m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT ".2 0. 1.5 3 3.1 3.ae a csoben ..105 ° élikca/jh 6-55.3 0.0 --1~.. liT -. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek.m's 1..1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24. Q..5·10 16 .5' l' 1.. ábra.~oMo·tt[[[. 9 ~I III . NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben. I I ~.l..0.2 1. ha a forró viz a csövekben....pill T::iII 'Í.'I R=l.180 1-.1 T.11.3 1.J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'. ábra.. a meleg viz a csövekben áramlik.90'C I I ilil".166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1 10 L.1 v.H~ ~ I 1 l' _'3J.I I 9 7. ha a gozt a köpenybe vezetjük....90 IoC I 1-.O . ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot.1BO.0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0.5 3 2 '2la4 v110..5 ri. a meleg viz a köpenyben áramlik..7 2 1.3 ~2 1.kW 28.0 3 2.90•C-~. 0.5 49 ~8 0._ II II'~ 1. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/.4 4.102 20 ill '-' ~ . NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé.. l' - III t5' 1.Y _ _ J..-.5 4 1. a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0.6v:m/s 1.5 2 2. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak..L ~ 1.

2 o 5 L..6 2 1.9 0.OP9~'12.Q'2~.-.. 1---'" .3 1.0 3.7 ~ '.h~1'.. a csoben ..1 1.5 0.9 0.kW 2 1. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J .Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II ...5 2 1..3 1.+-.t.6 v.8 3 2.5 0.5 -t0.4 G.2 0.. (6.5 O O 0.3. v" 8 i-. 4 3.5 4 I r... NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V "..1 O 105 0.2 1. ábra.LU..kW n u·w2 ~5v.2 0.3 0.5 1.I bor bar :...5 O 0. ~ "" 5 L.105 O Q.1 1.mls 1..- 10 11 Q..4 "" O..5 1.211 2Qi~ -.ml$ ~4 --1'1.5 3 2..m 1.3 1 0. Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 .. kca//h 6-57.HOCSERÉLOK 167 a. I "" 10 l.QE.:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j.. v .--' "" ~ hr 9 .5 0.11- 1 0. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt.7 0. kcal/h 6-58.-)L 4.8 0.. ~ .0 0..5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1....6 .5 0..7 0.1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.6 0..m --.. ábra.{..

szerelés. fejezetben található.5 1. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak. .ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás.kca//h o 16-105 6-59. sugárzó holeadókat. ANYAGAI 4 L. részben sugárzás útján megy végbe.1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q. (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik.hoigény (héSteljesítmény). . ill.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en. . .6 1 0.102 1. A sugárzó holeadók ismertetése a 10.vagy nagynyomású goz. a héSleadógeometriai méretei és méretarányai.helyszfni munkaigényesség (szerelés. Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt.2 0. . csovázas radiátorok. A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: .döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél. nyomása.m/s 1. . festés). . sirna cséSfütéStestek. lapradiátorok.1 1. szállitás. Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok. konvektorok.bordáscs6-ffitotestek.sv.6 1.7 0. héSmérséklete. kis víztartalom) . csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek.elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület.3. forró víz.m 3. A hoátadás részben konvekció. kW 14 15 16 17 18.0 0. a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából).) A hohordozó közeg lehet meleg víz.2 1. -ár.3 0.5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti.tisztithatóság. . NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6. a holeadó víztérfogata. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós.a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából. kis hely· igény. kis. .. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában.a hohordozó közeg fajtája. . . kis anyagszükséglet.9 2 1.8 0. Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is.a felszerelés (felerosítés) lehetosége. esztétikai megjelenés.5 at.. ábra.168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.4 1/3 . 3 2.•.élettartam (korrózióállóság).5 0.használat alatt). javíthatÓság . 0. .

6-63. Magas felületi Mmérséklet (pl. széles határok között választható. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos. és 6-64. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. ábra. víztartalmuk kicsi. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16.) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez.. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba. (A 6-60. hegesztéssei javítható.és középületekben. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. ill. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ".m). nem törik. A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu. A tagos radiátorok lényeges elonye. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. IV az oszlopok száma . Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig. A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. ábra. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír... A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC. tagos radiátorról. Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz.. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC.1. D elemszélesség 6-61. A radiátorokat a faltói 50 mm-re. Tagos radiátor A kötéstávolság. ". ábra.4 att). hátránya rövidebb élettartama.3. tábláZat tartalmazza. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés. 1. az igényhez illesztheto. 40 v. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes.és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. 6-70. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez.4 bar (40 v.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66. ill. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62. C elemhossz. Belemmagasság. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos. ábra. kis hotehetetlensége. táblázat. ábni). A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. temperöntvény közcsavarokkal. Helyszükségletük nem túl nagy.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe. . 0. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5. alacsonyabb ára. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas.25 mm vastag acéllemezbol készül. A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. továbbá festése miatt elég sok.. a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. ill. A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik.o. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya. A méreteket a 6-15.o.4 bar (40 v. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak.. Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. ábrák adják meg. gozfutés esetén azbesztgumi. Melegvíz-futésre. ábra tartalmazza. a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (". A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le..098 bar (0.HOLEADÓK 169 6.III.o. ElheD c c 6-60. A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. táblázat. 4 bar (30. megengedett maximális túlnyomása általában 3. háromosz1opos stb.

5 -~J'500 4400 420(1 14001 . ~'200 3. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0.5aGe 56001- 6.18 4. 20 oC helyiség-homérséklet esetén. amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották.170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.205 lirtartalma. ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru.72 3. ~g~ m.285 2.• 't-.098 bar (0..•••.5 .. Az elobbi megoldás elonyösebb. I3.001-. '00 '000~~5 2800 r .. A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ.06 1. ábnín) II .480 1.n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••. Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71..332 1.. "5~. ltáblázat. akkor lábakra állithatók.390. ••.6 15coo >BO.' 1-1.•••.M ~Z 1f. amikor L1tköz= = 60 oC.57 0.!-s. ill 80 oC. ábra szeqÜélteti . Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1.5 '000 7. kp 50I I II súJya.lrW .42 0. szükség esetén belso falon. ábra.•••• 6-62. a 6-61.1 att) nyomású gozfutésu mdiátor.5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~.25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: .48 1.Q() 12:. 500-/11. ábra.27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1.83 2. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással.: 1000 IJ~~4 13. a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff. 6-15..00 1500 IJlOO 22t1Or2. tag ff· ..•••. I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt.240 fíítofeliilete. ábra).OOt-.78 0.345 0.)' ~.~v~.. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV.32 2.t ff.88 2.

~m . felso eloremeno.8 Méretek.súlya. táblázat tartalma:zza. A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték. m2.2 I úrtartalma. ~~~ ~. . ábra. L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek.n R •• . táblázat tartalmazza.28 18. és 6-74~ ábra).lhÁIII~U." u. D I I I II I D 4 n 'n '3. ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo.. alsó visszatéro kötéssel].215 12.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe).mm 1.303 1.. Néhány tájékoztató értéket a 6-17. különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett.30 0. 0.n~~~~.~ff. m' I 380 50III 1980 15050 5010.7 esetben számtani középértékkel.djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni.'. mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.7 esetben logaritmikus középértékkel . A méa 6-16.HOLEADÓK 6-16.5 ~.~.236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1. akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ . A .~1f. oC. II. L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség. Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18. D 6 "tIQ:lI ~5 . III az oszlopok száma . ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül.~'~"'it. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0..12 0.0 10.38730SOSO fút6follilete.dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége.601II 0.~~~ ~~~.9C.202 0. •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~.'~.540 0.~~~ ~~W~~~~~~~. A a radiátor ffitofelülete. V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). a 6-6S.10 lUI B27.10 1.}.~'._~~~~~ 6-65. W/m2K (kcal/m2 h oc). táblázat tartalmaz.~t-5 I .7 2.5 'l6I101-3 Z . )kp I 25600 6. ábra.IUI:UlU~l .'~~~'~.340 0. L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség.7 0.80 . lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor. 6-64.

5 2200t-15 (O.600 l.lz laO!J8 bor ~r ..52001f~7 iSO/70 BOO Méretek..5 .172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.2 9.8 8.~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j.5 7.6 7.7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.8 7.9 9.88 ml ~200 fOOO ~::If.0 7. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara.8 7.J2/ag 6... ANYAGAI 1.5 8.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1.11.i_to f4DD 15/J0 H 1. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17..5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.2 7.3 8.8 6.5-1. Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -.6 500 (472) (777) -1 8. táblázat.1 10.200 -. 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC .5 7.-{s-·c--:2Ó--C .0 7.6 I 8.3 8..5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .9 8. (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 .6 8.1 6. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68.2 7.~. ábra.9 7.vA'" 4011 I}~ 200 I~I..9 9. 1000 0.:~~ ·C :.5 '000 -6 ilao .4 8. k 220 .4 8.7 8.1 6. '00 ~5 ".L-L}2?§~~ 5t. --1-L. ábra.5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.w~~~~~~~~. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~.4 9.fal).~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 .98.3 (624) 6008..5 S'OOl--' 1000 (1006) 7.~ _~-I_.#.0 8.~.OOf_15 ff 6-66.1 7.00' 123".7 6.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1. _ f1~~ ViZ .4 ~N~~~~~~.TlSZA· 300-.aoo 1-5. ] O.0 (624) 7.5 a5 ~! .73 GtU 22/ag m~ .7 9.

3 4 . ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J..-!.QIJ f )( /...:~t.. 1516 6200 600./10 M " ~ff~ 16..l-!-. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!. 33 o~z. (6-4) 1. S/JOO I.5 10 10..I.l... ábra./Ja.17'157G?7.-!-..5 O. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1.:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA .L.4 .{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / .!<O.".. 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ .4-!-.~/eg'(íz9/• .. •..5~f200 800 O.&.JL-J.-!...?Q.. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19..jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják...!.l-.:' 1.i-.. ábra.QO..ff t'JfAf.. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá..IJO .r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J.•..j.33 A LJtköz W (kcaljh).S -If 9 9.?.. f~ t.HOLEADÓK 173 ?~ k '1.33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén.5 :.•• •. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre.j-l4-1-. ábra.5 22 .5 8.fal)g!r CIC .5Jf.15 1'200 1800 11.~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.?/7??? 6-70.. különbözo helyiség-homérsékletek mellett.5 '600 3 '200 '800 2... .!.. ábra.1t*köz )1. 2140 500-Ill. 7 ~ 8 .&. ill.t?u n . 111M _f".:'t. 500-Ill.5-IóO/I 70gszóm 2 .. f!.-o! \~ 'Iv..0!18 }a.. ..~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11.-.. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~.fA til UJ '" . bilincsszáma a l ...098 bor -~ \~~6° bar (Q. Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69..21 3000 J. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72.. táblázat adja 5 5 5 5 m(.1" t.r:~Jf'i lo~ r 28.5 / fl./ ség: Q*=Q (.<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott .1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2.5 6-71. belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon.+~12·C '" fOOO ..•••. LJtköz A (~tk~z)I.

5 l:: -le 11 6 5. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához. .040I 0.5 . radióforfagok ~u---25 . a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete.020 0.> 1<'. 30 szama.924 80 75 70 so 60 SS 65 0.I 6-18.060II 1.020 ~e0.985 0.010 13 l.940II 1.000 95 90I 85 45 I 0. db 30 n.908 0.792 1.853 0.010 11. db 5 5 10 15 20 25 5zama.010 1. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74.11.dtkllz .dt:öz oc I I v- 1..891 1.174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra.985 0.000 1.050 I lll ••• 1.836 I I 0.815 0.. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) .940 0. táblázat.872 1. -<:: 12 -:§.770 0.853 1.891 0.040 0. radiúfor/agok 6-73.815 1.970 0.924 0.0001 I 1 -.836 0.956 0. ábra.956 0.5 5 10 15 n. ANYAGAI e~0.

734 0. ábrák szerinti elhelyezés. A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81.210 0. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni. a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest.580 I .HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is./Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75.• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ .842 1. ill. ábra nyújt tájékoztatást. A hazai gyártású "DV" és . A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú.892 0. az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni.946 0.!:io '-. táblázat. a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80.080 0... jll.632 0. d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete..443 I 0.. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak. 15%kal csökkentik. táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását.490 1. bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6. Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával.260 0. Az alumíniumbronz.0001 II 0.. A táblázatok irodalmi adatok. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82. ábra.!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése.000 0.684 0. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20. ·C I I I ~.684 1. 6-24.tltkllz 45 0.040 0.. A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását.534 1.170 0..534 0. faltói 50 mm távolságra.684 0.785 0.785 0.396 0. Ennek hatását Lobajev szerint.632 0. táblázatok tartalmazzák. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül.443 1. e számértékeit a 6-75. . Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához. padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki. 6-79.946 0. ábra szemlélteti.040 1. A különbözo elhelyezések.. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is.353 11.632 ' 1. ill.734 1..:ol :5. A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében. burkolatok esetére a 6-20.~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 .842 0. ablak alatt.170 0.490 0.580 0.I II . ábra szemlélteti.

A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24.0 I 0.12 1. 'Futotestek burkolatai. táblázat. táblázat tartalmazza . A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21. ábra.o.97 ISO 1.15 23 24 2S 26 L 27 6-19.04 lyezés IlL.0 I ~.~11. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22. táblázat 21 22 6-77.~~91 ~1... ábra. ANYAGAI 12 l 6·76.~11.9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1. Fútotestek burkolatai. Fútotestek burkolatai.13 220 1. ábra.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23.:i o. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76. táblázat tartalmazza 6-21. Fútotestek burkolatai.15 1. ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0.9.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78. táblázat tartalmazza if áram. ábra. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1.19 1. I I 6-20. táblázat.04 száma 1.

.94 A 600 600 1000 00.o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC. ábra szerinti burkolatok esetén L.JiJ'--7. q.94 80 0.90 0.95 100 0. táblázat.4. .90 so 0..mm 1100 a •• AA •• A a I 75 ./. ai!iO.85 0. ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D ..66D. valamint felso-alsó bekötés csetén.601. ábra.// V// h .HOLEADÓK 6-22.92 b+D I 0.75 I 0.89 I 0.95\ 0..81 ISO I 100 0.92 0.o/.. táblázat./ / ~ J90 70 80 1/ !.85 260 0. Jaa 6-23. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 .800./ e 0. ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a.. Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78..70 ..97 0..98 I750.mm 100 0./I ri'" ..88 10 600 I 0.95 1. ábra. 6-81.87 180 0. táblázat.~ 50 ~ 40 50 ·L.••• - .94 0....75 0.tkIJ'zl DC 6-80.b-a. Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77.677S SO.75 0.75 I0.76 -- - Méretek.0-Si••.L.Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t.70 0. -6. 450.89100045 a0./.- I ~ 60 100 . Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. 100 14Az épQletPI*zet káikönyve . q a radiátor 1 m' felületének holeadása . Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24./ 200 1//./ / ..l.75 0..97 50 0. Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség..05 ~ I 100 150 . 100./ 'l.97 60 LI L 0../ / V/ ./A ..89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%..88 220 0../ /' .0 1000 0..93 40 0.

növelo lemezek.71 2.mm N. kg/h 150---. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 .20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2.26 11.15 9.55 9. Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I .16 12.00 7. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja. ábrán) Súly.47 4.97 1. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez.3.94 6. összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít. méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové.09 0.32 3. 200 250 300 6-82. táblázat tartalmazza 6-25. A méreteket a 6-25.10 1.. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- .40 3.51 291 0. a 6-83.08 5. L. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové.69 0.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.70 13.35 3.08 9. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet.07 6.17 2. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet. korábban gyártott radiátor található. futofelületet 6-83. ábra Alutherm radiátor. a helyszíni munkaráforditás is kisebb. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották.58 3.48 2. Régebbi épületekben sokféle. olasz) radiátor kerül felhasználásra.06 2.29 4.69 7.51 1.47 2.. ábra. Csováza és futofelülete alu- 6. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó.35 5.50I 10. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük.55 2. mert csak felerosités és bekötés szükséges. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll.95 Ta&szám I I~Súly.mm 0. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg.67 7.80 4.51 3. ~ Q.18 5.89 1. amelyek adatai katalógusokból vehetok.46 8.04 4. táblázat.46 1. jugoszláv. lep 1 584 7 5 1001 167 3.24 3. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok. Alutherm radiátor. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1. mint a tagos radiátorok esetében. tisztitásuk körülményesebb. Ma általában alumínium· ból készülnek. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro. lengyel. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó.61 ! 11064\ I Urtartalom. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség. mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet. lep 445 ! 1140 10.15 1. felületi kezelésre nincs szükség. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik. 6 . román. 1 664\ I 564 lep Súly.05 3. Közös jellemzojük.83 6.2.33 10.

HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 . 40 50 60 '""''Ii=O. oc I .. ábra.~ 90 . Radal radiátor.. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot..~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85. táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl.ábra...-1"0 110 T ~100 .A méreteket a 6-28.8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84. táblázat..

Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v.098 bar (0. holeadását meleg vízre a 6-90. a 6-28. ábra.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet.o. táblázat tartalmazza. ill. holeadását meleg vízre a 6-86.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest. Belso tisztítása a fedo. 6 bar (60 v. Méreteit és adatait a 6-89. Aluminium anyagú.o. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto. ill.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig. Méreteit és adatait a 6-85. Csováza acélból. ábra tartalo mazza. . ANYAGAI blázat. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. futofelülete aluminium lemezekból készül. és 6-87.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül. A1utberm radiátor holeadása 0.m) üzemnyomásig.o. táblázat. Méreteit és adatait a 6-83. melegvíz. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik. holeadását a 6-26. ábra. ábra tünteti fel. a 6-25. ábra és 6-29.és fenéklemez levételéveI végezheto. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni. ábra szerint számítható. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88. ábra adja meg. ábra szerint változik. Radal radiátor. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI.m) össznyomásig alkalmazható. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84. és 6-27. táblázat. táblázat. Thermotip radiátor. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v.

!/hlkW IXlOf-7 :600 1-6.p(J01-6 100[--5.<.:.•./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/.----)/-1/ /It ~J DC oc. . Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. táblázat tartalmazza .• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> .5 001 5 '00 4. 1/1/.5 '00 1. L~L ~17'..? O/70 )90/70 1. I I ~ . ábra.85 6-88.L 800•. x ••• / V . /'000 . A méreteket a 6-29.'/' ~ x Il.V ~\. 34(1200 200 I / Ur ~ "/ ). Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje. ~J& . ábra.5 5 00 'O 3..5 5 . 20 4 1.5 3 5 '00 2 'OOt2. felso-als6 kötés.melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2.~ ~ \~I ~~ 1- E~ . ábra.5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87..65 fJ=O. N L lJ 6-89. ft =0.RADAL-600 ~ ~ -~. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86.. --./' RADAL-10002 ... ke.HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc. ábra. j. Thermotip radiátor.

2 1~. Radal radiátor méretei és adatai 2.92 21.0 24.SO1.81 1.67 9.3 5ISO 3.1 15.3 5479.74 2.66 2.30 12.8 5.1 11.8 6.76 4.0 26.1 4.89 3.7 IOSO 1297.4 2. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.35 16.S 6.2 I I .18 21.0 31.99 2.4 4.60 34.48 1.39 19.92 4.4 2.10 5. kp I 0. Soo 1 300 jUrtarlalom.11.0 6. L - (A jelölések értelmezését 1.31 3.67 1.0 5. a 6-8S.2 13.2 900 112 12 7 2.mm ll2 984 IS84 108.89 14.84 0.86 5.0 15. táblázat.35 5.7 I4728.4 3. mm Súly. kp Súly.39 3000.6 13.1 16.8 Súly.7 10.72 3.1 5.37 2.3 0.1 9.0 12.54 2.5 2.93 2.8 9.1 1 I 4112 162 6-29.38 3.91 14.2 10. táblázat.62 17.26 4. A.20 38.0 T3.43 8.0 15.1 25.03 15.9 9.5 2.9 6.60 3.04 5.1 2.60 0.5 13.19 1.8 1.58 8 1.47 ll.6 8.1 4.6 37.1 15.24 2.04 6.34 3. ábrán) Súly.8 I (A1jelölések értelmezését 1.07 2.32 4.13 27.9 12.8 4.68 23. I UrtartaIom.60 20.9 19.7 6.02 2.9 1.61 2.7 10.14 4.3 22.4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.91 7.14 2.08 6.18 18.1 33.27 24.74 2.6 2.1 16.0 24.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.2 20.1 1l.32 36.9 3.32 3.4 2.1 6.9 3.1 2.52 7.3 31.0 11.Kötéstávolság.0 15.6 1II 23.7 7.51 5.9 7.57 1.68 6. 697 4SO 397225 3228.58 2.a 6-89.22 7.51 22.86 1.29 mm 8.95 5.81 1.84 18.97 20.86 6.5 15.2 4.2 772 847 675 600 825 6225.80 18.5 14.0 13.84 3.01 Súly.17 3.10 4.32 4. ábrán) 9.75 2.93 4.12 1000 I IU~om.5 5.54 7.33 4.2 1060 1.96 112.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.4 9.98 3.73 1.7I I 1l. UrtartaIom.3 22.8 6.03 1.0 3840.5 4.2 20.1 2478.8 750 1.6 5.4IUrtartalom.46975 1372 275 47 1747 575 9125.8 I I 2. mm I Súly.56 3.3 2.0 22.SO 0.5 8.9 10.-I I I .2 10.32 3.25 2.7 3.24 2. ANYAGAI 6-28.3 3.4 3.30 25.98 2.89 3.94 20.54 1.60 3.66 28.2 11.88 0.45 4.3 1222.7 Nagyság 28.2 17.6 9.4.6 34.5 II 12.74 7.53 1.17 1.18 1.42 1.70 6.1 I 7.49 11.70 0.47 17.0 2.26 2.2 20.76 4.15 4. kp .3 7.3 17.0 0.75 9.4 4.60 2.5 13.55 2.5 6.17 1.2 kp 14.59 0.8 O.40 0.5 4.74 3.3 12.70 0.6 2.1 6.13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.21 30.4 7.79 0.00 1.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4.3 1.45 8.96 3.0 17.0 1125 1522 425 1447 500 II1.2 1.2 375 300 1723.95 1.02 3.04 4.8 13.75 19.

ábra. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. további elonyük igen lapos épitésük (25•. A 6-91.t · ej '"* 400rO. Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima. ábra. sima vagy profilozott futofelülettel. is.600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP.. maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v. táblázat tartalmazza aj vizszinta.5 -=Jr-. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez. A méreteket a 6-30. A ho nagy részét sugárzással adják le.3. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. ElüJ.a 63. Beton lapCútötest. pontot).o. Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható.05 06 07 . 50 mm) és meglehetosen sima felületük.88 THCRHOTIP . fe1ü1nézcte. BIM lapfútötest.. táblázat tartalmaZza.5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91. b) flla6lepa boépitb l .500 TH~Rf1OTlP . A méreteket a 6-32. táblázat. fe1ü1nézete Ol.m).300 kcaljhPW 3. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi. Szerkezeti kialakításuk igen különbözo.. nagy felületu holeadók. számitott holeadását a 6-31. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill.5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I."I:o:=~:.2. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve. bJ és . a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik.ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-.s()oldala 6-92. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. Készül egy. anyaguk öntöttvas vagy acél. .3.(JO ·2 a) 1. táblázat tartalmazza aj e1öln6zet.lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra. ill.és kétsoros kivitelben. Méreteit és adatait a 6-30.

07 3.3 15. mm 10.1 1. mM Iapmtiítestek.6 1.. Alkalmas melegvíz-.0 5. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.65 10.8 3.8 17.85 4.2 2.9 1.60 20..1 4.69I tar1aJ0m.2 8. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek.12 2.82 13.1 3.0 13.8 5.>Futo1.00 I ÚrÚrI 1.69 1.5 2.53 18..95 1.5 5.84 2.76 2.82 4.16o 400 0.6 1. Futo31.8 kp kp 8.33 2.60 2.07 1.5 3. D kétsoros lapflltotest.3 0..6 2.2 15. flItofelülete.43 0.! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 . 20%-kal csökken. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.48 24. A jelölések értelmezését 1.38 2.63 5.26 Súly. t:: •. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15.7 1. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.3 16. forróvÍz.26 8.19 O.4 7.5 12. sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének.4 2.8 3.32 2. EK 2. A beton lapfutotest méreteit a 6-92.1 5.61 14.25 23. 1200 490 590 2.6 1.92 0. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének.21 0. ANYAGA! majolit mázzal. másik oldala cementmázzal van bevonva.\ol 2.69 0.9 2.50 11.3 25.és kisnyomású gozfutésre.3 0.42 1. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg.9 5.54 14..> •.3 18.a 6-91.17oc.46 1.5 3.39..16 5.7 felület.26 1.72 1. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest.05 1. 6-30.09 3.83 6.79 11.0 3.\ol I600 Méretek.6 21.79 1.. táblázat. m' 1.53 0. 2.04 0.84 5. táblázat adja meg.2 1.9 acll .88 3.97.37 7.74 4.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.7 0.42 1.90 1.68 1.3 6. táblázat.74 14.32 23. méretei és adatai.13 4..44 16.37 3..04 15. flltofelülete.66 1. holeadását a 6-33.88 4.::1 ~ • ::1 'N LO.>.14 felület.'N T9.24 27.47 7.9 2. ~ 19.71 12.11 3.8 3. .94 1. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest. o ~ -cll .9 7.0 10. -Cll .IIItart~lom.58 2. ábra és a 6-32. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.3 4.98 28.29 1.44I ItI I I I ]] . A táblázat adatai a faltói 50 mm-re.9 16.70 21.35 20.90 1.1 13.4 3.6 2.42 6.06 9. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l.21 18. ábrán E egysoros lapfíítotest. .

8 Tfelület.51 8.79.54 26. táblázat folytatása bIl .0 7.5 2.73 2.1 -<ll kp 17.3 6.6 4...:l 4.79 felület.6 7.5 14.6 ~ 3.95 31.18 3.0 0.48 11.3 1.16 39. 185 I\II I I m' 560 .g Súly.94 6. 11.mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31.4 4.HOLEAOÓK 6-30.9 29.94! 2.62 1.9 3.84 3.54 1. 880 .- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .05 2.7 17.72 21.66 15. D kétsoros lapflilÖtest. :2 a bIl L9.6 8.12 19.4 22.3 29. 1200 790 kpII 1.04 28.39 7.4 1.j .03 41.40 3.1600 Méretek. Futofelü!ete.2 16.61 1.63 4.32 19..77 12. FÖlÖfclülcte. táblázat.21 10.13 2.1 2.2 13.3 7. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.61 0.23 42.15 24.26 32. 800 ~ 25.95 .24 5.56 6.45 2.09 6.9 36.8 3.25 2.~ 26.7 1.71 34.8 1.7 6.38 3.36 5. .2 23.87 2.3 20.01 38.1 5.93 t.8 13. •.2 31.10 27.6 3.6 6.6 1. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.69 30..36 3.51 tartalom.21 16.7 8.51 3.92 22.44 32.súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---.9 2. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.83 4.37 3.81 4.i tart~lom.5 5. Futo21.24I 1280 t.80 6.47 4.10 2.68 3.87 2. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI.25 2.8 1.9 5.67 7.7 5.

186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I . táblázat folytatása E Típus EK D w ---. ANYAGAI 6-31.

dt =80 oC I .12 1. Beépités mm 700 értelmezését 1. táblázat.---. B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés.84 1.68 \ 2. 1. Beton Iapfütótest höleadása.098 bar (0. Ellenállás-tényezo 0.dt = 60 H.12 3.mm i 1050 H.62* 1.I I 1470 Holeadás. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0. Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek.85 1. 1175 1058 Méretek.56 0.36 4.54 .mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -.26 i 8 11 13 3. 0.40 1. Vízszíntes .rom oc I 704 0.HOLEADÓK 6-32.68 2. kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.84 I Fútofelület. .I H.08 I 3.56 0. ábrán) 187 'H. kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo .mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33. a 6-92.1 att) gozflités.31 0.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.84 1. .84 1.26 1. táblázat.12 .24 I 2.80 1. 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.52 .68 2.68 11.68 2.10 1.12 \ 2.80 I 2:10 3.90/70 °C-os melegvíz-fütés. ill.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1.24 I 140 168 2.

=80 oC TöbbI I 10. táblázat. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák.57 0. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák.5.. ANYAGAI 6. 6-34.8 11.3. 0.33 9. 10.5 m hossznál 80%.179 13. 2. Csofutotestek 6..0 11.8 11.5 12.17 13. a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik. több út. egy.0.7 2.2 ·14.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.3 I dtköz=60°C leges 11.3 11.0 m hossznál 90%. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I.9 több Fajlagos kpJfm 14.2S 6-93.61 11.3 I13.3 1.8 11.. A szokásos kötési módokat a 6-93.6 5.2 0.6 11. 3. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35.0 14. [A jelölések magyarázatát 1.6 4.65 12. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók.105 I I .5 8.43 9. forróvíz. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén . Sima csofutotestek méretei.és gozfutésre.7 Goz 12. ábra szemlélteti.3.3 10. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség.2 kcal/m'hoC 14. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo. !14.8 3.3 külso I 10.0' 10. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re. 1.5 15. 2.06 0.00 13. a tagos radiátoroknál. keskeny hely áll rendelkezésre.0 m hossznál 70%.2 9. 3.4. Sbna csofíítotestek Sima csobol.0 Egy I 10.8 3.0 12.0 14.0 11. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.8 12. ahol a holeadók részére hosszú.098 bar (0.6 1. a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu.0 13.2 súly.4 12. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak..5 m hossznál 60%. tartalom.133 I I m'Jfm 0. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható.17 12.5 11.Meleg vízBeépltés.18 0. 2.5 .9 9.5 12.152 0.4 10..8 I/fm Egyv. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja. csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület. ábra. 2.46 13.1.1 2.0 10. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk.1 14.0 8. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.6 13. táblázat.. II 2..Egyv.4 Vízszintes dtkö".87 3.2 12.4. táblázat tartalmazza.0 0.5 10.vagy több soros elrendezésben.0.6 12..188 2. Alkalmazhatók melegvíz-. táblázat. Függo..0 12.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1.199 12. 3.

6. Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb. táblázat tartalmazza. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok. A maximális üzem- l . oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -. különösen olyan esetek- ben. Melegvíz-. Elonyükaz olcsóság. Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással.4. de nehézkesen tisztíthatók.vagy gozfutésre alkalmasak. amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek. ábra és a 6-38. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95. táblázat. Támaszokkal. Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 .3. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). ábra és a 6-37. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket.HOLEADÓK 6-35. valamint folytacél bordáscsövet.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák.128 81 Helyiség-homérséklet. Bordáscso elemekbol. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94. táblázat.-. forróvÍz.I -. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI.2.

3 28.82 1.91 1. 0D=120mm I .38 1.4 5.90 3.88I 12.57 0.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1 2. mm Súly'.42 2.1 13.32 6.8 I (A jelölések értelmezését I.26 3.9 mm.4I 0. L.06 10.68 24.85 3. ANYAGAI 6-36.9 6.9 28.098 bar (0.1 3.76 2.2 7. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0. táblázat.2 23.66 1. 6-37. ml/m I III I 31. táblázat.40 2. a 6-94.6 7. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18. I 0d= 70X 2.20 3. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek.1 28.54 1. módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v. kp/m Fútofelület'.2 5. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet.42 2.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.00 35.3 17.1 2.8 8.91 16.8 3.2 1000 1500 500 2.3 13.3 ------33.5 5.03 16.14 16.06 10.9 0.6 0.6 21.8 18.3 I 0.90 4.6 42.25 2.88 5.4 5.7 4.51 20.00 10.8 Soo 2000 10.48 1.38 2500 1500 ISoo 2.54 1.41II 14.8 2.30 3.07 1. ábrán) Cs6hossz.9 0.43 1.58 12.9 0.7 3.0 16.12 6.2 4.5 I 612-70típus.5 22.06 2.78 3.97 0.

A méreteket a 6-38. ill. '"". ll. táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1.130 70 1/4* ". -3. SK soros karimáS. ábra. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása. ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében. és 6-98. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ .9 bar (5 att) 300 OC-ig. Párhu". táblázat tartalmazza soros hegesztett.9 bar (6 att) 120 OC_ig. karimás kivitelnél 5. melegvíz-. forró vÍZrea 6-96. mm PK 6-95. A méreteket a 6-37.00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz. telített gozre a 6-97. 612 típusú spirálbordás acé!cso.70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2.HOLEADÓK 191 60 L 6-94. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza .2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. 4 db 0d ESoros 180SH-2. táblázat. ill. 1l PK-2. OC J 6-96. ábra. 4.= 2.. 3. A 6-96.180 zamos PH-2. különbözo bordaosztás mellett. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból.5 bar (25 att) max.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg. a 6-9S. ábrán) Csoszálak száma: . forróvíz-futés esetén a bordaosztás. ábra. PH párhuzamos hegesztett. ábra. 300 OC-ig. ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-.

1. gozfutésnéll. ábra.U. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén). 70 80 90 . ábra. a bordaosztás.L. felül áramlik ki a készülékbol..95 . A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba.. az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni. 120 130 DC .51-szorosa.. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. bordás· cso felülettel kialakított futotestek.5. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll. ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. a bordaosztás.3. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez.86-szorosa. A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0. A lemezház felmelegedése nem jelentos.192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.83-szorosa. Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített.:J 100 110 120 130 LJt. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében. Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1. gozfutésnél 2.56-szorosa. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége. és a bordáscsó mentén felmelegedve. mm holeadását 75. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98. 6. ezért a konvektorok fajlagos . háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2.

.40 34. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek.0 23. ábrán) m'9.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41.6 11.5 mm-es bordaosztással. hegesztettcsatlakozás esetén 19. ablak alatt célszeru. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes.60 28.85 4. szerelésük gondos munkát igényel.4021. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.50 26. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu. forróvíz.90 I ~~ I --.HOLEADÓK 193 6-39.10 50.00 3.-" ~ ~~ .098 bar (0.6A 13.00 26. táblázat. 6-99. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez.0 40.60 55.422 16. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit. így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové.60 6.75 32. ábrán. táblázat értékeit a 6-42. csak bekötésükre van szükség.60 8. 5 fokozatban.752 21.70 19. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40.50 24.5 45.237.60 14. Két magassági méretsorban készül.2 7.50 19. ábra. 1. kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto. Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel. közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39. HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo.10 7. Lemezházuk általában önhordó.60 6.00 12.I Hossz. .382 13.300. 0. Holeadó felületük hosszú élettartamú. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5.lt' --r L --l - Sai 1.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet..30felület.6 bar (20 att).80__ 34.0 42. 0.00 38. a 6-99. légoldalí csappantyúval . M magasházas típus. Melegvíz-. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J.30 8.8 15. mm tipus holeadása kedvezobb.9 bar (6 att). táblázat tartalmazza.60 I 26.60 5. FK-69 T típusú konvektor.3 22.10 17.7 25.50 30.o.--Hossz.00 10. jobb vagy baloldali csatlakozással.4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50. 8.30 29. Elhelyezésük külso fal mentén. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel.25 2.. szálIításuk. M_~17.4 60.50 5. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly.és gozfutésre alkalmasak. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.11" _ IPUS L T· l~qo L . el. A méreteket a 6-39. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99.00 3 4. jel LISúly. T______ mm típus I 15.00 36. táblázat.8 46.80 18. táblázat adja meg. a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható.

24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 . FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet. táblázat.194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI 6-40.

I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I .098 bar (0.. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I .1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet. táblázat.-. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ .HOLEADÓK 6-41... oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 ...1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 .--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' . FK-69 típusú konvektor holeadása 0. 1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -.

Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához.30 I 0. táblázat tartalmazza. kis hotehetetlenség. és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter. olcsó. ábra. A sugárzó futotesteket a 10. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0.42511. ábrán) I .370 6-42.94 más más) 0. Háza 0.07111. 1.2941 0.80 táblázat. jó hoelosztás a helyiségben. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll. fejezet tárgyalja.02311.2451 0. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja.10 bar0. folyamatos építésu holeadó.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. könynyu szerelés.3. L 6.01.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt.25 I11.0000.147 I 0. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú. táblázat tartalmazza aj elölnézet. Hazai gyártású szegélyfutotest. keskeny.18811.6. ábrán.7841 0. b) metszet. méretei és adatai a 6-43. Alkalmas melegvíz-. 5 mm-es osztással.és gozfutésre. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _.588 0.2361 1.0 FK-69 2.96 11.09411. Elonyei: kis helyszükséglet.15Korrekciós I tényezli 0.14 I Belso 18.1:-:1 ej 6-100. forróvíz.196/ 0. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít.0981 0. Hátrányai: tisztítása nehéz. tuzben horganyozva.490 I 0.33011.0 12.04711. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2.75 mm vastag acéllemez.89712. táblázatban találhatók. Falra konzolokkal erosítik fel.40 0.141konvektor 1. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró. Inkább közösségi épületekben használatos. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1. a 6-100. hosszú.8 mm méretu acél spirálborda.60 I 0. de annál lényegesen alacsonyabb. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100. ANYAGAt 0.20 10.98 tipusú 13.50 att 0. táblázat. A méreteket és adatokat a 6-43. 0.

92\0.forró víz.36 1.98 0.81 1.87 1.20 1.13 2.87 1.98 1.07 3. táblázat.00 1.4.4.97 1.94 I II 0.51 1.22 0.30 0. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o . NH3.1. 6-45.86 1.00 3.67 2.06 3. amelynek számértéke megegyezika 9. surített levego.63 1.4.17 LI!()()i 2.33 1.79 0.93 1. szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél.18 2..1 Víz. 2.46 1.07 !I I A futés0.10 1.94 0. Lltköz=60 oc: 380 Wim. alumíniumés muanyag.36 2.22 2.'.5 5.-fo-Iy-a~--' --.15 2.45 1.65 2.0 2. A meleg víz.49II.88 6.86 1. gáz. Csovezetékek.68 i I3. Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos.52 1.83 1.74 1. kis.11 2.19 1.08Goznyomás 4.11 0.E fajtája c o.71 0.90 1. 6.21 130/110 2.~~I ÜNy=NNy II dék.1 2.55 0.13 1.28 2.04 1. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1.10\ 1.()()J 25 1..69 1.94 3.47 1. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik. I-G-o-z~.---~.89 1.34 1._~ .és nagynyomású goz. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl.4 21" 2.98 1. z-._-----.0 3. 300 OC-ig -300 . szerelvények 6.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével.25 0.06 FutovÍz-hömérséklet.92 1.9 I 1. gáz stb.> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.59II2.26 2.81 0.50 1.12 2.60 1.59 110/90 1.8 NNy ÜNy=O.29 1.33 1.1.50 0.08 0.0 3._-----~---_.11 2. táblázat.96 1.34 6.05 2.o<l 2.39 1.12 1.99 1.18 2.67 0.03 1.17 90/700. goz 120 -------.11 2.56 I.04 170/150 1. semleges fo~1I-.15II0.0 2.04 1.99 1. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----.91 0..0 140/120 1.25 0.18 2.0 1.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2. vörösréz.14 0.09 1.40 1.02 0.96\ \ 1.55 1. .24 1.04 1.20 1.78 1.63 0.89 2. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim.5 0.00 1.05 1.- I I .43 1.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet.1.71 4.2 1.94 5.HOLEADÓK 6-44.95 2.OC-ig ~ga-' Iyadék. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés.09 1.82 1. GOzfutés. 400 oC ÜNy=0.28 0.64 NNy .75 0. sárgaréz.

5 25.87 2.7 62.3 77.11 10.58 6.76.4 30..9 1.6 1.0 39.3 2.4 9.2 0. normál 8.8 2..38 1.4 12.10 6. 6-46.2 2..0 1.9 52.3 0.2 3.0 4.27 0..5 1.2 1. 1.33 5.08 68. mm 71.6 18.3 59..8 2.27 7.789 ! 73. ANYAGAI I .80 4.74 falvastagsága. 166.0 58.198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.453 2.07 8.23 4. · .0 22..8 5. ..0 1.53 2.46 0.3 33.3 32.27 9.8 88.0I 9.5 125 . cso A197 A cso 10.331 0.1 28..23 3.10 97.30 4.410 0.9 0..0 24.0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok.8 98.69 13.592 4.98 8.normál ..3 58.1 5.1 57.0 1724.6 4.0 190 ..630 0.7 2.493 1.77 3.3 11.30 3.0 36.96 2.37 2.9 0.740cso .0 16.0 37.51 4.0 2.67 Súly.33.4 2.75 3.76 1389.0 1. .3III 1110. 2.1 12..00 2...986 2. 85.5 2.1 26.0 4.6 101 2.0I 10.4 17.7 13.mm ·AA ..kpjm I I I · .18 21.6 65.78 45.89 1504.kpjm 0...28 6.6 18..6 3.6 8 1.91 0. 64. 41.675 1.80 21.0 2.0 8.0 7.93 4.6.79 7.38 5.1 16.. .29 6.78..3 14.888 falvastagságú iII 1.87 5.2 77. 51.7 85.. Varrat nélküli acélcsövek méret.0sólya..34.9 · 88.40 19.9 3. 20.691 0. táblázat..542 0.35 4.1 55. .és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.01 46.8 10..395 0.56·.364 1.1 1 71.2 12.52 5.3 2.4.6 0.93.7 35.64 2.

táblázat). táblázat.7 33.22 0.8 89.4 89.02 10.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.7 75. Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul.59 4.4 nélkül 1100 mm lmin.577 0.10 1.2 1.90 2. 113.26 5.45 1.2 42..2 42. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.93 4. 12.64 ISO 6.12 5.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13.5 2.41 I 0.5 1163. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak. 419 mm külso átmérovel.2 16.9 27'3[1 48.769 1. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50.0 11l3.8 76. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21.9 3.0 17.10 115.0 2.84 I 3.8 14. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740). át• méro 720 mm.0 8.24 8.47 60. 6") átmérovel gyártják (6-47.090 tagsága.7 \ 138.0 9.58 2.03 1.7 18.. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC.5 I 0.1 II 12.21 2.51 I menettel 2.0 21.773 1.410 163.632 26. Vastag Calú gázcsövek méret.9 3.23 3.5 47.30 5.61 3..4 I 2.és súlyadatait a 6-51.8 0.6 75.42 2.14 27.9 34.6-49.747 1.8 i 60.84 4A3 6.2 3.573 0.. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk.9 17.81 I 4.8 6-48.8 I 21. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10.51 13.en~t nelkul és karman- külso átméroje.3 34. 4-12 m hosszúságban készülnek.17 0.1 6-49.4 17.3 0.8 14. 48. üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45.90 10.680 59.852 1.8 76.8..1l 1.9 ~ ~ ~ SA SA 0.56 .9 59.1 súlya16. normál. tyúval 166.9 42. 3~ 17. táblázat. táblázat).2 I ~ 0.065 5. táblázat).és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.2 42.2\ 48.02 1. mm menet külso 20 15 8 6 10 . A normálfalú csöveket NÁ 6.63102.5 3.8 3.7 5.407 116. táblázat).858 mm számított falvas-19. SZERELVÉNYEK 6-47.6 14.61 I 2. Dl min. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak.9 2. táblázat.23 76.8 3. Menetes végu acélcsövek (gázcsövek). NormálCalú gázcsövek méret. .91 2.I mm 140.5 115.46' 1.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102.650 max. táblázat tartalmazza.65 3. 1.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza.3 60.3 6.1 26.17 7.0 2.3 2.0 2.4 21.0 8.1 166..87 4A7 6.51 88.7 75. 4.2SO 33.9 2.0 1 Cso 4.10. I I tyúval menettel coli I mm mm max.640 s és19.63 I 27.8 Névleges I kp/mkarman. NÁ coli I _ .0 26.3 21. 6-48.5 88.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg. s 199 számított súlya m.753 1.0 100. mm mm mm max.2 47.7 1.0125 átméróje.7 13.9 3.2 59.7 I 41. Vékony Calú gázcsövek méret.99 3.CSOVEZETÉKEK.5 34. 8.. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal.1 1l.1 100.44 1.97 3.6 47.325 21. Az MSZ 120 vastag.17 2.0 140. lmin.87 2.0 33.2 0. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .8 138.46 0..3 I \10. 150 mm (1/4.3 1l.4 21.5 mm) gyárthatók. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy).5 112.. Spirálhegesztésu csövek méret..654 2.0 16. tagsága. az utóbbin spirálvarrat van.61 1 16.2 9.3 42. A nálunk gyártott max.7 21.3 2.

.44 0.83 4.56 16.6~ 21.59 3.260 0.986 0.33 3. táblázatban gyártják.&38 0.09 4.691 1.122 0. Az alumínium most SZERKEZETEI. foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák.33 14.76 2.27 .01 1.35 0.2. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze.321 0. gNá- I Falvastagság.166 .789 0. míg az ANYAGAI össze.01 0.4..75 6...51 9. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .592 0.13 0..142 10.55 7.083 0.34 0.28 12..222 0.5 .54 7.300 0..83 8. esztként.66 0.20 18.370 3.0437.16 3.345 0.38 0.592 0.105 0.0685.11 5. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.07 .469 4.03 19.87 1..197 0.16 2.vörösréz és már több adataikathódítani.52 2..13 1.98 ·2.78 40.00 4.182 0.80 3.888 .. .345 0..48 2.2.37 0.099 0.2.37 1.21 1.4.296 17.82 3.97 1.493 0.02 0.162 0.52 27. .641 2.117 0.I .142 0...13 0.84 3. .0925.12 .715 0.73 3...863 0.419 0.34 5...60 3.179 0.78 1.06 0.0556.35 0.99 1.47 5. táblázat.379 1.96 13. . sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium.82 0.07 13. ·10.173 0. .962 0. 1.48 0.103 0.63 1.8 ·. ...080 0.28 1.86 .57 3.8.912 4.04 I I I. 11.271 0...66 0.0.09 4.46 20.68 1.123 0.518 0.50 0.221 0.200 .395 0.764 0.50 24.26 2.339 0.280 22.148 g.

934 3.7 I 106 29.646 2.4 26.459 2.915ci.665.7 47.306 0.485 3.7 62. táblázat.4 23.5 66.422 1.4 0.5 6.0 4.307 4.III .718 0.171 3OX20 45X25 1.076 4. mm Külso átméro.8 88.8 36.367 3.1 98.0 201 166 32.371 1. táblázat.7 39.0 I 11..765 215 4.0 2.9191.8 23.5 122I II I I 1 . FaI- I m~~~t.6 43.365 1. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.071 1.8 21.7 6-52.836 1. Spirálhegesztés6 csövek méret.7 15.571 0.0 61.-. \ Keresztm=t.0I 18.3 155II 106.0 I 12.233 0.0 44..6 77.0 6.065 2.0 Súly.371 2.390 1.5 33..3 29.762 4OX4O 3.364 1.7 88.0 54.262 2.771 1.085 2.CSOVEZETÉKEK. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8.265 2.3 190 109 90.0 0.632 5.3 71.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1.132 3 4.971 4.868 1.7 26.1 71.8 39.244 3.285c: 1.0 82.0 0.882 2.5 1.0 7.és súly táblázata Súly. Fal- 'lU Z 2.5 53.066 1.2 76.1 86.8 17.I II I I I I I 4.171 2.6 I 101 I 26. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret. mm 4.971 3. kpJm 9.8852.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.5 5.861 30X30 1.és súly táblázata Falvastagság.2 55.0 95.0 I 12. 2.>.0 10.3 21.132 1. SZERELVÉNYEK 6-51.1 81.1 74.653 1.600 2.5 1.704 0.285 2 3.5 1 30XlO 15X154.332 3.371 1.0 8.7 51.778 2.

723 2.220 0.753 0.942 1. 0.11 0.. Gyártási tartománya 3..848 0.891 0.0 mm falvastagsággal.2.154 1.032 0. Korróziónak jól ellenáll.598 .4. megtámadja.144 0.390 0.015 0.323 I 3.950 0.127 0.32 1.261 0.076 0.560 0.0 .400 1.060 0. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1. 2.136 0.28 130 160 2. 120 mm belso átmérovel gyártják.161 0.909 2.959 2.605 4.795 0. 6.169 0.0 I 6.578 1.040 0.679 0. húzási technológiával készülnek (6-53. táblázat tartalmazza.464 0. 0.049 0.541 0.337 0.1. félkemény és kemény fokozatban.984 1. dc ammónia.559 0.204 0.238 I 0.4.553 0.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0. sósav. de általában a korróziónak jól ellenáll.069 0.583 0.817 1.221 o •• ri 1. táblázat).477 0.083 0.178 0.729 0.299 0. I .204 0.271 .400 1. mm á~~~t '-0. 10.899 1.339 0.5 I 4.611 0.450 1.159 0.579 3.025 0.0 I 3.441 0.483 0.07 1.246 0.490 0. táblázat.042 0.814 1. 6.901 0.0 .388 0.363 0.882 0. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54.210 0.509 0.0 I 10. ANYAGAI 6.757 3.305 0.235 0.484 I I 1.0 .0 m hosszúságban.475 0.134 0.029 4.738 0.214 2.0 m hosszúságban.263 0.331 0.15 1.713 0.0 1_~5 __ 1 _ 3.184 0.052 1.059 0. Lúg és sóoldat megtámadja. kénsav stb... 160 mm belso átmérovel.202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1.814 0.229 0.00 1.034 0.0 Súly.023 0.32 0.0 I 1.574 7.172 0.. 1.. Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot..877 5.705 1.019 0.102 0.000 0.414 0.110 0.119 0..239 2.626 0.3.0 I 8. az MSZ 3714/I-et)..272 1. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság.0 I 5. 5.687 0. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .093 0. 150 mm áto 6-53.5 I 2. lágy.057 0.301 6.975 1.kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0..688 0.445 4.5-1 4 5 0..636 0.5 .181 3.060 1.645 0..121 2. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3.143 1.257 2.066 1.108 0.43 1.314 0.

1~-.-.0370 0.37 4.0548-i-o:068-1--0.- - 1.76 6.0349 I ±0.2-7 .23 -".0324 0.51 20.0492 i 0.93 ..20 0.~I~~.15 - 32 -3538 '..0611 0.26 ±0.14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.-.110 ----- 0.147 0.-95.056 1· -..5 3.0 1.0.11 - 2.34__ ~ 0.46 ~.59_ 4.20 -.o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~.----1-0.----------------- 3.53 2.89 I 5.0192 .68 3. kpjm 2.94 ---- .:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=.0472 0.0604 ±O.57.50 --.87 1.28 1.25 110 124 130 8..-----.3-74.---~----1.88 13.75 3.32 4.35 ±0.78 ---.25 0.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság. SZERELVÉNYEK 6-54.CSOVEZETÉKEK. = 1_~:-O.- ---l~:~ .0541 0.92 5.=_-_-=-.0402 0.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0..84 1=--__ ---=- .28 --=--1 _0.-- = I - .03 1.--O.15 6.36 - I 2.105 _-=__ 0.1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.101-.0156 0.50 0. I 0.37 _=_1 5.23 0.--.82 ±0.O_O-~_~-~~ =.BO -4-._ .19 3.--.0751 0.-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.98 3.62 2.'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.23 __1.0769 0. táblázat.08 IO.:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0.2~_~~ I 0.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O.42 5.48 5.36_1_ 1 - 0..~._:~~ - Tl.-----.-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=.87 -----4._=-~.45--=---=-----.0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.12- --'.216 0.64 6.75 i 5.0436 :_0.10 I 4. 0.9.58 -=-- _ ~.194---0:250.2.0 203 Kúlso átméro.46 2.45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.12 ----2.29_ 7.67 17.13 8.03 2.~27 . mm (túrésIO%) 1.O1 -'.0908 -0~131-<>'0\.08 ~ - 0.32 __ - 1.32 1.68 9. Turés mm 0.0 2.5 súly.------.24 6.119 0.50 - = .~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0. -1 685 ~ -ISO-'- -.68 3.=--.40 14.13 2.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-.-i-.97 11.04 3.__ I'~.

sima és jól tisztán tartható csövek.0 4.. Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze.7 2.0 2. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2.. 100 mm belso átmérovel.4.1 P. 10. 2. Nem ég. zánkban (6-55. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55..8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság. a nem oldható lehet hegesztés. ill.4. sa} tolás és ragasztás.3 3.. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is..45. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti.3 1.9 Üzem- 6-58.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET. 6.06. . méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak. könnyu.0 Pl ----10. de nem rugalmas. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2.0 2.0 2. és 6-58.5 6.. táblázat.. ANYAGAT méro.0 2.0. mm -nehéz 4.7 3. + 40 oC homérséklethatárok között használható. Hátrányuk a csekély szilárdság. Savnak. A polietilén csövek minoségi követelményeit.6I I I -I -I 2.1. 12.0 2.7 I Falvastagság. Korrózióállósága fol~g vízzel. gozzel szemben jó. 0.3 2. 5. az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57. hidrofób.2.3 1.6 3. Az MSZ 7566 a lágy.0 m hosszúság. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés. táblázat. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag.4. Külsomm átméro. Hazánkban még nem gyártják.02. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz.36. táblázat).7 3.6 1.... Kemény PVC csövek mérettáblázata 3. 5 mm falvastagság és 1. táblázat.4 23.3 2.3 4.0 2. forrasztás.•. értelmezését J.0 7.. ízre nem érzékeny.03.6 6. 6-57. méreteit szintén szabvány rögzíti. 160 mm átmérovel (6-56.6 2..3 5. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság. a hoés ütésérzékenység.0 . Lágy PVC csövek anyagára.0Kék--~------"-------. könnyen meg· munkálható. csofalbevonat használatos. lúgnak jól ellenálló.7 6. táblázat. 2. + 5.2 középnehéz I -------2. táblázatban.. a 6-55. • P" P•• P.8 3. 5.0 2. táblázat). táblázat)..2.. mm I 6-56.. 6. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro. 3 m hosszú darabokban gyártják. szagra.•.0 6.. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso. 15 mm falvastagsággal.5 2.

2 peremes aj b) 6-104. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102. 2994 szerint 01dandó meg. ábra. Az ellenanya tömören zár.2 peremes CSOVég. 31azakarima 6-101. csonk. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. 2lazakarima. ábra. Csokötés lazakarimával 1.. ábra).2. Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. bJ kötés hosszmenettel: 1. a hegesztheto toldatos karima [6-103. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104.1. 2 aj b) 6-102. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák. 2 cso. 4lazakarima. 6" átmérovel készülnek. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. A mereven rögzített karimák (MSZ 2911. 6. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják. c) ábra] alkalmazható. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja.2. 2 karima. 2944. 2995 stb. Az elozo kötési módtól abban különbözik. SZERELVÉNYEK 205 6. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1. a) ábra]. b) ábra]. Gyártható tem- I . ill. ábra. A laza karima elonye a könnyu illesztés. ábra. b) ábra]. 3 karmantyú. ej 1 CSO. A karimák anyaga acélöntvény. 5 csavarkötés. 3. s a két karimával a csovégeket összehúzatják. bJ menetes merev karima. 3 karmantyú. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104. Menetes kötések cso. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása.2. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. 3 . ábra. b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima. esetleg ötvözött acél. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 . kovácsolt acél. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103. Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú. 6 tömltés. ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és.4. Szukítokarmantyúk (6-105. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. 3 menetes gyuru.) vagy fix karimák családjából a 6-102. Szukítókarmantyú aj 6-103.4. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso. b) ábra].. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101. ej nyakas menetes karima 6-105.CSOVEZETÉKEK.

5 tömltés aj bj 6. ábra. ábra). Idomdarabokkal. ill. ábra. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. fves hoJlandi 1 Iv. 2 T darab 2 / C) 6-109.206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. d) ábra] megoldás jöhet szóba. -# 6-108. és 6-108. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1. b) ábra]. ábra. Menetes kötések a) közcsavar.4. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109. ANYAGAI 6-106. b) hollandi kötés: 1 cso. peröntvényként (MSZ 6020). ábra. ill. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés. a) és b) ábra szerinti kialakitás. 2. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025). 2 hollandi anya. hol/andi kötés is [6-106.3. A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107. 3 anyás csavar. hollandival készülnek.2. b) he8esztett cs6kölés V varratta1. c) ábra] vagy védotokos [6-109. J anyás csavar: -# hollandi anya. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . csobol (MSZ 6030). szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107. ill.

Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni.~ 2. rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110.SZige. szigetelés nélkül.. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak.. Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek.h.$>.-ú'o ~/-' (O~.::-"1 I "<. t ~'--I- ! • '_ I I ". ábra. kemény tömítések az alumínium. A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete.•• e.3.CSOVEZETÉKEK. ábra.J :"~" ~~~<'h: / _ ~ . fel kell erosíteni. azbeszt.1 ' ~5:/ /.'-~("": ~ú'~'~~ 1.SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei. forrasztással köthetjük össze.4. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg. . Csoöálózat kialakítása A futo-.i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h. szigeteléssei védve. vagy csupaszon.5 :~ . mennyezetre stb." . nyomása. < I ~~ ~~/- -:><2- I /" . "- ' '/ . azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683). Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni.If ___ -. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol. I/. 250 225 200 '" - 6. bor.~ 100 .0"\) ! I ~/ / J v1 1/. pont tárgyalja.'/ /i/~~A //~~..~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1. bor...• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:. ..4.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:./~ ~~ l' . Ritkábban külso térben. gu~ mi (MSZ II 023.'" Q. táblázat adatai adnak tájékoztatást. ú'~~ >'. e I ' ///. Ezt a problémakört a 11. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani. A felerosítések számának megválasztásához a 6-59. 6. A lágy tömítés anyaga. Az épületgépészeti gyakorlatban papír. Acsovezetéket a falra. réz stb. A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme. szövetbetétes gumi (MSZ 2974).. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül.. .V.. gumi.és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó. ólom stb. nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki."~'i.~."/ f-.-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110.y ~V '/ O .'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 .. ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -.l~ '/. valamint mugyanta ragasztó kat is.. ú' . huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos.~. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt.y ~" c\"..3.. Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén. ill.. MSZ II 082). a csoanyag fajtája. a tömítés felfekvésétol és szorításától függ.§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V..k. 'ell csó górI'P. A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender).. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak.' . papír.4.. Épületen belüli megfogások.___ V :--.Y M~f7II / /V . Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban.-/". /.

1 sólya.7 I 1+2.3tám·.//g6zvezetékekleveg6. Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI.7 1.5 3.31 3. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.15 5.0.7O 1. 1.8 226.8 sólya.8 6. . Ib) kivánatos.2 a6lya.07.311.36.8 d}6.2 9.1.4 6. 31.1 2.8 4.8. ábra.06.4 25.4 12. .a) /////'//// .5 2.1 25.13. 11955 19560 33376.66206.3 SO27.85.91 12.6 kp/m T------.81 5.0 idomacél talp.6 2.77 2.7 4.8 11.67..5 2.+..3 5. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.3 2.9 5. I1.3 8.7bJ9.59.5 6 101. / m V/zzel 55 137358. Cs6vezetékek .8 1 8.33 51.3 8.28 9.13 kp/m 130.//// töltött v. mm ""'/. táblázat.5 55.1 2.2 7 7..70 6.~\J}6.8 17.6 5.2.09.7 2. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'".9 1984.208 -H I--hossza.//////// 40 I . :B j l' I .7 vezetékek~ 16698 0.5..55.13 2 7.9 v. ". töltött 158..4 26360 83SO4.6 ábrán láthatók. x-..16 4.1 5.3 4.7tám-6.2 3.5 4.2525. kengyel.~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi .90 68.29 64. 3.5 Szigeteléa.2 7.2 8.1 0 4230vastapáp. 225.8 12.7 17.. "~.2 94. / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6. 3.4 5.9 11.5 SO °Cig 'h/'.8 3.: .8 m Gáz-.48 14.88.112.25 2.6 vezetékek 15.49 3.96 3.7 104S4. 9.4 15855 45..9 3. 2.0 41.0)'//: 3..sólya.1 3.8 ej3. hossza.9 10.99.6 12.6.2 30(vezetékek 9.4 34.

8 3.4 11.5 4.8 4.CSOVEZETÉKEK.2 8. ill. I súlya.1' 13.2 7.1 4.9 3. 4 I I 3.v.4 -_ 10. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel. kp/m sága.4.2 6.5 8. I súlya.3 6. ábra.6 6. horonyba fektetni. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés .4 I I 3. kp/m I . kP/m. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114.3 6.2 5.9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre. gozt stb. I súlya. ábra).4 2.7 3.a.7 7. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.8 5. meleg vizet. üzemvitel függvényében gyakran változik.7 5. vastagmm I --- 1. Ennek következtében a hálózat hossza is változik.9 4. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni.0 7. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz.1 8. kp/m támho:za.8 18 22 29 37 48 I I I 1.7 9•. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- . sága.4 5.1 2. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114.0 5.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából.2 16.0 13.\ 199 267 I 9. ezért célszeru vályuba.4 5. támasztás konzolra 6.1 4.6 8.1 2.7 7.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1.8 6.6 5.3 7.4 2.0 4.4 8.5.6 6.0 I I 3. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be.5 9.1 5.7 6. I súlya.6 2.9 7.8 11.3 7.2 2.0 10.6 13. Csovezeték hötágulása A vizet.1 4.0 5.4 2.9 --8-'1-11 8.a.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -.1 12.4 I 6-113.4 6.9 2.4 2.8 23.5 3. Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":.7 3. ábra.1 4.2 17. 1---------- támho":. ábrán láthatók.9 2.9 2.6 6.6 2.1 7. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.1 8. vastagmm támho:za.0 4.1 2.2 11.8 5.3 7.5 10.9 2.5 5.6 9. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto.

210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. nl. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait.4. Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6. Felhívjuk azonban a figyelmet arra. 10-9. a hoszigetelés módját.17 1. 10-5.31 3. vörösréz csore 4. hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. pont tárgyalja. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök. amelyeket a csoháló-. 6. méretezését a 6-10. ex állandó. értéke acélcsore 5. és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg. megválasztását a 11. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás.26 .7. 6. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok. amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják. b állandó. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60.4. értéke acélcsore 1. fejezet tartalmazza . tolózár. táblázat tartalmazza. ANYAGAI egyenlítoket. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60. a csorendszer üzemét biztosítják. közömbösítheto. táblázatban 6ri 6-61. 10-9. ill. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap. szabályozzák.67· 10-5.7.6.56 1. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. táblázat.1. táblázat.3.4. zattal szemben általában támasztunk.1181 . technológiai kérdéseit.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3.3.8314.45 5.8 /2. szelep és csappantyú. m.03 . C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba.és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély . A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását. Elzárószerelvények H6mérséklet. ill. ill. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel. oc. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható. vörösréz csore 1. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása.

CSOVEZETÉKEK. tömör zárás.bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható. Kazánbiztosítás (szabályozás stb. 0 15. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115. ábra. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas. kis ellenállás. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. . A hazai gyártású csapok 1/2. A legegyszerubb záróelem a csap. de eloállítanak hegesztett házzal is. ábra. ábra).. A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-. 2" között menetes. ábra). a szeleptányért szintén ötvözött acélból. könnyu kezelési lehetoség. mechanikus vagy.ábra. A mozgatóorsó sárgaréz. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni.--6-117.ábra). A szelep- 1 3 --. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. ill. A szelepek csatlakoztatása. bronz vagy nemesacél. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476..és tuszelepet (6-121. SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze. kevés karbantartási igény. Háromjáratú csap ábra. szabályozó. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. Szelepek. Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért. b)ábra](MSZ 12130). újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. könnyu szerelhetoség. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol. Szelep .és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122.megfelelo kivitel esetén . 4 anya 16' . Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. ábra. Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120. Csap 1 csapház . Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. Muködtetésük szerint kézi. 3 alátét. 2 forgó.. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-. ábrán látható. kúp. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett.. színesfémbol készítik. Egyenes szelepet a 6-118. 6-116. A csap szokványos kialakítása a 6-115. A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható. A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres. tölto-üríto csap (6-117. Csapok. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. nyomáshatárait az MSZ 4563. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés. 100 mm méretben karimás kivitelben készülnek. A csapok anyagát. ábra szemléltet. ábra). A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. MSZ 48 477) beszélünk. Különféle kivitelben készülhet. kötése a csovezetékhez karimával [6-118. ill. A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el. távhajtású szelepeket ismerünk.

A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. A névle- ges átmérot. ábra. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el. ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. A futo. nemesacél vagy bronz. nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. A 6-123. 7 tömítöszelence. 6 anya. MSZ 7390-7399. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. A szeleporsó anyaga acél. am. MSZ 13 130-13 132. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. b) 1 ház. ábra. Egyenes szelep ll) 1 szelepház. 6-119.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 2 am. ábra. 3 szeleptányér. . 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. MSZ 11106-1108). Ferde szelep . temperöntvény (NNy 320). Különleges szelepek. szürkeöntvény (NNy 16). 5 k6zikerék. vagy:az A. 3 szeleptányér ..és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118. A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak.. 2 felsorész.

ábrán láthatjuk. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124.mint beiktatott többletellenállással . -1 kézikerék. 7 tömszeleoc:e . Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. ábra.__ A6 -c 1 6-123. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133). Háromjáratú 6-122. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121. 6 szelepúléa. ill. zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki.CSOVEZETÉKEK. A 6-128. ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk. Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval . ábra).az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. ábra. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. ill. A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep. 3 felsorész. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126. Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható. és 6-125. 3. A szelepházban csapforgót helyeznek el. Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó. 2 orsó. 5 szeIeptányér. Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. ábra. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. Ezek körébol a 6-127.

ábra. ábra. alkalmazási területeit az MSZ 2878. Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. 5 orsó. ~\ o 160 . """"'" L \_\ " ~ . A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. ovális házú (NNy 16) és lapos házú. 3 szeleptányér. Az elobbi a fixorsós (6-129. 4 fojt6henger (csapforg6).\ '\ \\\. ábrán lát· ható.\ . azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129.'\ \ -" . ábra) korábban gyakran alkalmazták. 5 ors6. nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan. 180 1---'. orsók és szelepülések) anyaga. ábra). hiszen ezek a lakott belso térben vannak. I \ . ábra. A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. \. 3 szeloptányér.1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125. Áramlási ellenállá· suk csekély. esetleg hegesztéssel kötik. A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú. \0 r-++10 I . Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. o I - .\ 1. bJ eayenes szelep fojtási görbéi . A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú. 2 felsorész. menettel. névleges nyomását.'\. 4 fojt6henger (csapforlI6). Elvi kialakítása a 6-131. Peets-tolózárat (6-132.120 'R-. .: --- 1. ábra). 1. 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124. mint a szelepeké. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják.. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni. beépítési helyigényük is kedvezobb. típusait az MSZ 2877. A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. kötése stb.. A tolózárakat a csovezetékhez karimával.214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. egymásra felfekvo gyÜrupár adja. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún. azonos az elozokben ismertetett szelepekével. A tolózárak anyagát. ábra). 2 fotsorész. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza. . nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. ~--. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár. 12 11 . (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak."\. 40 60 1 \20'\00 -\. To/ózárak. A csaphoz hasonlóan.

hogy a feladat könnyen. 5 tömszelence. bJ szelepséma. 6 orsóröpft6. bizben bemutatott csapokat. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés.ra). esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. Tolózár . ábra.talános követelmény. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép. 7 záróteat. szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. 4 kézikerék. ábgás. gázszivár-. suk balesetveszélyes (magas homérséklet.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. sugárveszély stb. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti. 8 záróllYlIrú . karmanerot igényel. 3 orsó. A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség).128. ábra. Csuklós kapcsolás 6-129. de közvetlen kiszolgálá. ábra. Ennek elemei acélrúd vagy cso. akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI.tyúval vagy csuklóval összekötve.) vagy nehezen megközeIíthe. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház.CSOVEZETÉKEK. ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. Ha az elozok. 2 felsorész.

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. Csorugös nyomásméro -. Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195. ill. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. Y. ábra). ábrán látható. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 . pl. a méroszukület nyomáselvételi pontjain. ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el.4. Fordított 'tp. lényegében membrános köbözo (6-197. ábra. a mérofolyadék fajsúlya. A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. U csöves nyomásméro 6-196. ábra. nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.vagy folyadéknyomás membránra.5. Mérofolyadékként használható gáznemu anyag. ábra. ábra). Kialakításának elve a 6-194. 6-195. Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok. ábra. levego is. másik csoportja az áramló közeg sebességét. rugalmas falú szelencére hat. Térfogatáram-métÖ muszerek. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. A membrános.'Ib t~l 6-193. ábra). Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. ábra). Yb a mért folyadék fajsúlya 6. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. szelencés nyomásméro ben a gáz. amibol a térfogatáram számítható. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós.7. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194. a szá· raz gázméro. Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. ill. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra.

Mérjük a . A rotaméter függoleges állású. Méroperem. ábra. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. Közegáramlás sebességét méro muszerek. ábra).5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer. Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3. ábra). amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ. ábra. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200. Mérl5feje villamosan futött izzószál. mert kezelése egyszeru. méroszáj.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198. és használatához nem szükséges különösebb szakértelem. Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199...idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható. Lapátkerekes anemométer 6-198.. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri. A mérés lényege. Az anemométerekkel meghatározott . ábra).és pl.. Csak tiszta levego mérésére alkalmas. Kis légsebesség (0. Légsebességmérok. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel.1. 10 mis) használjuk (6-200. kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége. Számlálómuve a fordulatszámot mutatja. A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek. I I W i i I t * 6-197. ábra. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer. Igen elterjedt a légtechnikában. stopperórával mért .5. Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre.. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza.

Ehhez a mérési hely elott legalább 10 . a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. a 2. Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni. Az egyik a mérofej homlokfuratával.7. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. ill. méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget).3. A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges.4. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi. pontot). Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. Ismertek tisztán mechanikus. ábra szemlélteti. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto. ~ BV ~ BV a) 6-202. 5 terhelo-ellenállás.7. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos.FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen. 20. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere. Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso. 1 méroellenállás . 02-' H2-tartalmának meghatározása. Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk.7. a palástfuraté a statikus nyomást. Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges.. Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6). elsosorban COl' továbbá CO-.6.3d 7 6. elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok. ábra. a statikus. amibol az áramlási sebesség számítható (1. 4 ellenállás. ábra. . Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. ennek integrált érté két. A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. 6. Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával .7. ezen a hosszon belül sem szerelvény. 3. 2 összehaso• • lító ellenállás. amelynek orrában vízgyujto tér van. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. valamint térfogatáram meghatározására. a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. állandó átméroju és zavarmentes legyen. a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják . ill. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto. 6. A torlópont kivezetése az össznyomást. sem más zavaró elem nem lehet. A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra. ANYAGAI O. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. Kis méretu berendezésekben az össz. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének.4. ábra). Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. 2 6-201. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto.. A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik. ajánlatos olyan Prandtl-cso használata. (2-7) kifejezéssel számítható.4. 6 rövidrezárható galvanométer . akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb.8.. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). b) négy gázkamrával .4. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk.

A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni.7. ill. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni.1. 6. A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. ill.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik. manométer. az energiafogyasztást mutató.7. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni.7. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak. Készülékek muszerezése 6.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. ill. Olaj. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni. ill.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. . 6. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas.5. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk.5.7.2. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. A kazán huzatát is ellen6rizni kell. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére.7. Mér6perem is alkalmazható. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is.5.5. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell. 6. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni.5. A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is. 6. Melegvíz-.3. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni.4. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük.

Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. összehasonlító szerv. Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt. A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu).pl.246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ill. a szabályozott szakaszhoz. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása. a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. 6. nyomás stb. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják. ill. szintszabályozó stb.2.vagy energiaáramot. 2 melegviz. a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol. Homérséklet-szabályozók. Keveroszelep 1 hidcgviz. ANYAGAI 6. Utóbbiak lehetnek arányos (P). Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. ill. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl. surített levegovel (pneumatikus). 4 homérséklet-érzékelo. Helyiségfutés esetében pl. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep. . Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri. emberi (kézi) beavatkozás nélkül. 6-203. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. a holeadó és csovezetéke. A 6-203. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul.8. homérséklet. 3 --- 4 -1 2 .2.1. folytonos muködésu szabályozók. ún. valamint a futött helyiség.2. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét.8.8. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol. biztonsági szabályozókat. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet. nyomás-. 3 kevert viz. beavatkozószerv. és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll. hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket. a membrános vfzhiánybiztosító stb. külso zavaró hatások ellenére. ábra. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók. Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont.8. nedvesség-. értéket beáJlltó szerkezet. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6. integráló (1).1.8. Futoberendezések automatikaelemei 6. ill. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. rendszerint szelepet. 6. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo. arányos-integráló (PI). ábrán keveroszelep látható.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. valamint villamos energiával. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris.2. arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. a szabályozott jellemzo . térfogatáram-. ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo.

függetlenül a közegnyomás változásaitól. ábra szemlélteti. p. ábra. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken. kimenonyomás Nyomásszabályozók.és beáramlószelepes szabályozókat. ábra. Gázmennyiség-szabályozo . Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208.FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. A membránt nem a gáznyomás. kimenönyomás 6-'1m. és 6-207. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. ábra. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. p. Megkülönböztetünk átmáraló. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. 4 öSS2ekötö vezeték. A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi. Pl bemenönyomás. A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása. 6IneBÖz6nyUás. Mennyiségkorlátozó. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. Súlyterhelésu. ábrán. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206. Olyan mennyiségszabályozó. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. ábra. Mennyiségszabályozók. Az elobbiek a szabályozó elott. 5 differendálótag. ábra. Pl bemenönyomás. Nyomáscsökkentok. ábra. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. ábra.

~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel. = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók. a). Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6...•.EK SZERKEZETEI.1. ábra. Tartály folyadékszint-szabályozója. de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. ábra. 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása.EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . . . Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás. TI" 6. ábra. .•.'-. felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet. szabályozók ese- aj 6-211. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez. ~.. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek. 4 csatlakozás a kazán vízteréhez .. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet.3. akár folyamatos müködtetésre.. ábrán. ábra. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210.248 FUTÖBERENDEZÉS'. 2 kondenzvíz-tápszelep.~ .•.8. 1/ " I .* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi.•. bemeno és kimeno jelük . " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . engedi túlIépni.változtatására használják fel.nem ... Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209. 6-209.8. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez.6. c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti. Nyomásdifferen. b). Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó. amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású. Érzékeloszervek fajtái.. ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel. Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210. Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók. A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet.. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0. A 6-211. Erzeke!' ~ Oc .~ -~ Blme/all maximumát _". esetleg indukció vagy kapacitás . Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik. Kétállású.

keszulek voz/% Paes neve I I .m . eglJs~ ••..•.reJ . ~elfelj A kesru/ek.----.. I 1. . .•.------..------.~~ neve r.~ ~ 1::: -------..~---.. I f ~ 1 m. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I . ~ ~ . fa I m ~ ~~ _~erem .~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A ..'...FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •.slm e) .. :::. ~rn t:::-<::> 1...n7 'mro -"'" .szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ .-Vszó ----._--------."nion"ó ~ógY'... ~.3/s ..~.keltjcl..rú Q .•. 1::: ----~~ ~ . m .----.. " 1::: Pa I In -~ .. ~ m Kime nokl ni}el '"'fj .-------~--. hj t:J --..~ t:J lrze..•-..lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~..--=-. ~ Pa .------------. .. ~-\) l/mll BuborÚold lemzo . -~ " ..----------~~-----'--. . " t:> Erre] .~ ~ " ~ ..... ~~ Csd'membrtÍn -e:.•..'" .Pa . ~ I~ -~ .~ --Pa Im m3j. I -=---. Harangt/Pusu n!Jomasmero 1. <::: 1 .. .::. ii '" ~-~ ~8.

4 szervomotor. É érzékelo. ábra. 3 differenciálrelé. e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212. D di1fcrenciáIrelé . Rio Rz• R3 cI\cnálIás. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. 6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. ábra.250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I . 5 visszavezetés. M szervomotor. kapcsolás.

4 fojtás. 6 visszavezetés. amely a 6-7 ponton jelenik meg. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves.3.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl. 3. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi. ábra). l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni. ábrán. ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható. E forrasztási pontok a 11.átalakítójának kapcsolását szemlélteti. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. ábra. középállásos galvanométerre vezetjük. A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem. A 6-212. 12 kis méretu villamos futotestek~214. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. Szabályozók ben a 26.adatot lehet ellátni. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6. . A merev visszavezetés. ellenállás-homérot. ábra hazai gyártású.8. 8 táplevego . Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. ellenállást láthatunk.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216. kí-be mágnesszelep.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót. fejezet tárgyalja. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják. Ezt szemlélteti a 6-213. 7 beavatkozöszerv. ábrán. ho~lemet stb. Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap. csolását mutatja. A középso ábrán két.2. 2 kapcsoló. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217. Ellenállás-homéro esetén . ábra. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva. ábra. ill. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215. 5 mérohíd.

-L_-Q \ 01 -+--.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----. Beavatkoz6szervek 6. h méröhid kapcsolva. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak. a termoelem termofeszültséget nem ad. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk.8. 4 ellenállás.8. Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek. c érzékelo.---t. ANYAGAI b a f g 6-216. Rendszerint a szelep kinyitását. 8 méromlíszer. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér. 6-218.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-. a hid kimenofeszültsége zérus. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse. 2.4. d lágyvas rudacska.höméro. b váltakozóáramú csatlakozás.1. ee 7 6. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal.------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I . 3. e bemenet. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás. 5 potenciométer. g induktivitás. ábra.. ábra. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. j bifiláris hidellenállás. I . 9. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak.J 6-217..FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket. a hid egyensúlya fel· borul. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. 12 villamos tUt6test . ábra. 6. Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. Ily módon a r------. 7 hid kimeno jele. 10 h6elem. egyszeru vezetékként vi· selkedik._J I -}-D: OJ I: -r----.4. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. ll.

mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni.4. ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek. A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek. ábrán látható. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük.3. esetleges üzemzavar stb. A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. ábra. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki. ábra. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg. serleges forgórészu motorokat használnak. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort.2. Csappantyúk muködtetésére is használható.4. 6-220.8. A másik. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet. 6.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok. geometriai méreteitol függ. Ezeket attól függoen alkalmazzuk. 6.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". Elvi vázlatuk a 6-220. legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják. kondenzátoros segéd-fázistekercses. hogy a villamos áram kimaradása. Fordított muködtetéssel is készülnek. A gyakorlatban a lineáris. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol. a kvadtatilgJs. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test. A 6-219. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb.tltek el. esetleg csigahajtással csökkentik. Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. a szabályozási kör többi tagjával együtt. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- .8.

mtel goztömegáram telített állapotban. A lineáris. . "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr.dp=9. ábra szemlélteti. térfogatáram. nyomáson. kg/s. kg/s.16. 6-221. p. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. A tartozik.=9. P. 10' N/m'). SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet. O DC). kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1. különbözo közegek esetére. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr. m'/kg. m'/s. m3fs.88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (.-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben.dp nyomásesés a szelepen. abszolút oyomás a belépésoél.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú. ill. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. Ezt tartalmazza a kv szelepállandó.JP • 2Vn 0. " a közeg fajsúlya. ábra. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben . N/cm'.103 = 0. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. Nfcm'. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza. ANYAGAI 6-67. csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-. abszolút oyomás a kilépésoél. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. T abszolút homérséklet.teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében. N/cm'. v. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. A 6-67. K.81 . Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók. goztömegáram. ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük.311 VV2 Llp in =0.0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés. O oC). kv. N/m'. Nfm'.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. táblázat. Nm'fs. 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén..438mtel JIP2L. zás tartozik. fajlagos goztérfogat p.81 N/cm' és .

aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr. bJ Sze/epeme/kedés. . 'l.. kp/h. ábra. [12]. m'/h.:l ~ . ~ ~ ~ 20 _t5.4YP2LJpLJp 31.::. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy. Nm'/h. abszolút nyomás a kilépésn61.6 P2LJp 514 = 2VnYynT P. kp/h. O oC). abszolút hom6rséklet..• 100 --.4PI LJp m~ m~ 2VnYY. göztömegiram. a közeg fajsúlya. O 700 Szelepeme/kt:des.enlöszázalékos sze1ep .- kv Ji' Vn . at. p. " L1p "n v. ro'/h. 100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/. O oC). Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep. kp/dm'. ata.'"> . a) 6-222. [6]. telitetta6z-tömegáram. normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr. kp/Nm'. T • Me~gyzé$: . térfogatáram. ata... m'/kg.Vn~ Vn~ 22. abszolút DYomása bel6pésnél. DYomásesésa szeJepen.. nyomáson.'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm'). K.6 2niteJ = 31. A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4].FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22. 40 S 60 80 . '. fajlaaoa iröztérfogat p..

lineáris lyozásban X. egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. X. a mért jellemzok. .256 6-68. Xkl kimeneti jellemzo. kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos. vezeto jellemzo. X" X. FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. táblázat.

A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. Q a készülék . a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223.9. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel. táblázat nyújt támpontot. A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok.9... A gázok (pl. ábra). Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak. azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1. O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos. hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep. b J ábrát]. hoteljesitménye o 6-223. Látható. A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- . aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. amelynek során az anyag tönkremegy. valamint a fogyasztó ellenállásának összege. ábra. Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. % 6-224. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki.a 6-222. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). aj és bJ ábra]. ábra. 6. Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds. Korrózióvédelem 6. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték. holeadók) szabályozásakor létrejövo. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. ábra). Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol. Az eltérés annál jelentosebb.1.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel.

gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek.szellozése nak polírozott Savállóionú.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut. centrációjúsugárzásnakoldatban.passziváló létre. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját.berendezésekenhelyzet. Pl. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo . Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. Jólhe. a vason azokonelektromosSzegecs. sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott. ANYAGAI 6-69. -- korrodálódik ziója. berendezéseken.vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit.ság kilép a fémbol részek polírowttközött. táblázat.FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.

Vassal. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. a korróziót. ezek korrózióját jelentosen növeli. A réz korróziója. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések.9. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. horgannyal érintkezve. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. ezzel lassítja a korróziót. Helyi elemek kialakulását segíti elo. Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén. zárványok.KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6.2. Lúgos kémhatású mésszel. ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat. A kazánok vízzel érintkezo felületein . 6.9. azonban ez általában nem elég hatékony. következésképpen a fém oldatba megy. táblázat foglalja össze. valamint a víz.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják. 80% felett ez még intenzívebb. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. Ez kazánrobbanást. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség. kén-dioxid stb. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése. A vas korróziója. Néhány fontosabb fém korróziója. Azokon a helyeken. A felületre tapadt szilárd részecskék (por. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul). amely a további korróziótóI megóvja. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. amely a további korróziót nem akadályozza. Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása.). A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul. a csapadék). korrodálódik. ötvözetek szilárd oldatai. Az alumínium korróziója. . Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). a fémfelület anódként viselkedik. Rosszul szigetelt villamos vezetékek. alumíniummal. másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. eutektikumok stb. Ezek a kis galvánelemek pólusai. A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét. a védoréteg megsérül. Tekintettel arra. villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69.3. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul. A talajban. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. korróziós folyamat indul. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén. vízgoz.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van. hamu stb. hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. sége közötti különbség következtében.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik. Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só. ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. falakban.

Ez is erosen mérgezo Foszfátok. ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium. . 6-71. hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre... sav. Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek.közeg némi 1/2 ... savval tárolók. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1.. 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer.szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok.. táblázat.130. vízhutéses motorok.. nagynyomású csövek és kompresszorberendezések. elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg. minium.2 . lenalkidos bauxitvörös. hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére.. ivóvíz-vezetékek.. táblázat. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3..150 védelmére. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal.. Várható rakra I I/ 2 .. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1.... hutovizekhez adagolva..4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav. hidraulikus emelok.. polifoszfátok Fe 25 ..260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.. könnyufém alapozó.2 klt goz I Goz-távfutés 250 . savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság. ANYAGAI 6-70..vagy kálium-kromát Fe Al 400 .. futoberendezések. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések..4 még 1.üstök..5% .. 300 I Kémiai revementesítés 10. ellen véd2 3 savval felüfelület.4. mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát.. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége..

Energiaveszteség A futés. tolózár stb. A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4... (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. HOSzigetelés A futo. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb.) energiavesztesége. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71. W/m2 (kcaljhm2). 6. kémiai felületvédelem •. Ez az energiaveszteség. a választott szigetelés (anyag. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma. A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják.. görbültségétol függoen választhatók.7. A korrózió elleni védekezés lehetoségei. A szigetelésannálhatékonyabb.) energiavesztesége. A hatásfok kifejezés félrevezeto. 3 m 15 ..és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani. A formulák a védett felület (cso.10"/0 s.sm 10"/0 . technológia.) nem szigetelik. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket.. zsíro~ olajok felhasználása •. az üzemköltség. tartály stb. 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat. fordítva arányos az energiaveszteség.KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok. tartály stb. A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek.10. W/m2 (kcaljh m2).10. mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez. Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg. hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár. 6-73..5 . henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható. energiaköltségektol.. A 6-73. ill. 26 m 2... A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak.1.fémbevonatolás . ill. . tartály stb. táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku. valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72.. Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). szerelvényeket (szelep. (6-25) ill. táblázat). táblázat)..) energiaveszteségét. a beruházás évi leírási) költsége. 3 m . Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6.9 m 112.. táblázat. átlagos szigetelésu csohosszakat. q szig a szigetelt szerkezet (cso. Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében.) alakjától. katódos védelem•. ben csökkenti a szerkezet (cso.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét. 9 m 1m 1m 2. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto. az üzemvitel módjától. mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. meghatározható az optimális szigetelési vastagság. táblázatban található.. készülék stb. élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól.festékbevonatok (6-70. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés .. Tekintettel arra. Helyesebb hatékonyságról beszélni.

139 0.--. általában kovaföld alap- anyagú. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható.~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ . táblázat.09 '1 I tényezoje O.80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 . szeru eszközökkel nem szigetelhetok. tömlo.046S I W/mK I 0. ANYAGAI 6-72. hogy az idomok törékenyek. . A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével. szálas.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51.5. A szigetelés batékooysága.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3.70m~-lzo"78~15-130 40 76.57.hagyományosnak tekintheto .--.. táblázat tartalmazza...04 0.2.. 100. Hátránya.09 I O. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore.~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 . eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot. Néhány .--.és kötoanyagot tartalmazó habar· esok. hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától).--.04 0.--. szigetelési eljárást alkalmaznak.04 anyag I hovezetési 0.. "I/zn -3.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 . Hátránya.--.046S I I 0. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-.12 0..139 0. A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban.12 ~ 0.08 II I I0. 'lJ Homérséklet-különbség.12 kcal/mhDC I 0.139/ 046S 0.09 so ISO 120 100 I 0. A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik.08 I 0.és ömlesztett anyagos szigetelés.és fonal- .----.79 ~71 5j-. Képlékenyanyagkeverék.09 Csoméret 3/8.5 .FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Hoszigetelo anyagok.--.4. oC I 0. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik.hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74. 250.--.046S I 0.72 90 81 -. és az elemek javítás után újra felhasználhatók. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés). és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre. Elonye.--. és a szerelvények egy.10. 6.139 I O.08 10. 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható.dI.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1. Szálas.12 I 0. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül.

A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo.096 0. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ. s fennáll a táskásodás veszélye.033 0.047 0. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül. szálas anyagot töltenek. azbeszt.170 0. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák.szükség esetén ..122 0..--- 000 •• 0' o o. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben..068 0. a helyszínen szabhatók..textilkötelékezést. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya.163 W/mK.043 0.87 120 145 --1 100 186 . expandálttekkel tekercselik.foképpen idojárástól védett helyen .075 0. Az ALFOL szigetelésnek kedvez. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7.029 0. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben.00 00.093 0.056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége.050 0.közepes 380 ---.60 Kovaföld. Hézagmentes szigetelést ad. Hátránya. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el. • 000 o.037 0.· 000 o•• 0.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak. sával hordják fel. 15 11m vastag 500 alumínium fólia. Az egyes rétegeket . Fonal. .040 0. ko-. -. gipszhabarcsot használnak és mázolják.085 0..078 0. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván. 3 700 0. Külso héjként . Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek.063 0.HOSZIGETELÉS 263 6-74.200 0.alakú felületre felhordható.070 0.099 0. üveggyapotból készített matrac. rostos. Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök).300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia. . A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy . •• •• 0o0.028 0.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe.077 0.Stir6. Anyaguk általában üvegszál.031 0.045 0.052 0.110 0.Af6-homérséklete. táblázat.130 0. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako.036 0. szemcsés.150 0. 0.072 0.mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat. A külso felületet eros lemezburkolattal védik. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I.134 °C-ig250 35 maz-ható.038 0.. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal. gia a Limpet-eljárás.085 0.124 0.0 • --- -- --- . különösen mechanikus rezgé.092 0. 0. és igen ked. tuzött paplan szigetelések. Tömloszigetelés során ko.113 0. 450 300 HovezJDtési tényezo.180 0.0 o o •• 000 •• o . 0.. kép-szigctcloanyaa-.066 0. A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek.044 0.horganyzott dróttal rögzítik.rögzítik.042 0. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát. T orokgázpernye Parafako.053 0.. Ezeket meghatározott méretre elore gyártják. kcal/mh oc 0. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.anyagot használnak fel. A hoszi.055 0.211 0.062 ség..oC ---'-. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik.039 0.064 0. vagy gyúrt állapotban helyezik el. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa.055 0.

2. 2. 1966. R. Budapest. Shell Katalógus. köt. 1971.1. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. Muszaki Könyvkiadó. H. Budapest. XX. neubearb. Budapest. 1965. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. Katalógus és kezelési utasítások. II. Tankönyvkiadó. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. Budapest. [16] Homonnay Gy. Springer Verlag. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. Budapesti Vegyipari Gépgyár. [10] Pribék P. [4] Hocserélok. [2] Egyedi L. Budapest.: Gépész. [6] Magyar Épitoipari Katalógus. Muszaki Könyvkiadó. BME. [14] Raznjevic.4. B. Budapest. 1953. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. M. Tankönyvkiadó. G-56. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. Aufl. és szerzotsai : Központi futés. 1967. [5] Kamenyev. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás. 1974. Budapest. [11] Ölbrennertypen.és villamosmérnökök kézi. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1972. Muszaki Könyvki"adó.) A 6. McGraw-HiII. köt. 15. Danemark.!. [3] Hocserélok. ponthoz: [I] ten Bosch. Épületgépészeti Tanszék. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. köt. 1970. kiad. Mu' szaki Könyvkiadó. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. [13] Hausen: Ölfeuerungen. 1970. FUTÖBER gyártmánykatalógus. tartályok. ll. köt. 1964. 1963. . Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. 41. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. [7] McAdams.: Olajtüzelés tervezése. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. 1968. Budapest. 1972. neubearb. Épületgépészet.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. (Egyetemi jegyzet. 1. 1963. Moszkva. Muszaki Könyvkiadó. A 6. 1964. (Egyetemi jegyzet. Budapest.: Épületgépészeti kézikönyv. könyve. 1965. köt. 1971. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. [15] Popa. Tankönyvkiadó. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus.:. IRODALOM A 6. New YorkToronto-London. R. 1%4. 1963. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.: Épületgépészeti kézikönyv.: Hotechnikai táblázatok. 6. Budapest.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. ponthoz: [1] Arnold K. [3] Hirsch E. W. Muszaki Könyvkiadó. Építoipari Tájékoztatási Központ. [7] Macskásy Á. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Tankönyvkiadó. München-Wien. [3] Hajdú lapradiátor. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. Berlin-Heidelberg-NewYork. Springer Verlag. 4291. [5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje. [5] Kalorikus berendezések. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. Budapest. ponthoz: [1] Egyedi L. Danfoss.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Oldenbourg.und Klimatechnik. Düsseldorf. FUTÖBER gyártmánykatalógus.:. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. A 6. Budapest. [4] Homonnay Gy. Budapest. 1965. 1-11. Bd.: Gépelemek. kivitelezése. 1975. G87. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés.und Klirnatechnik. r. Springer Verlag. tartályok.: Otoplenyie i ventiljacia. és szerzotársai: Ipari égok. Buda· pest. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura.und Klimatechnik.-né: Távfutések. Budapest. [7] ÉTI kazánok ismertetoje. 6/1-6/2. [11] Pattantyús Á. kötet.) Budapest.11.: Vegyipari csovezetékek. 1.: Heat transmission. Berlin-Heidelberg-New York. köt. Tervezési Segédlet. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések. 1959. Berlin-Heidelberg-New York. Budapest. Muszaki Könyv· kiadó. 1972. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Mérnöki Továbbképzo Intézet. München-Wien. 1967. Aufl. ANYAGAI 6. N.: Olajtüzelésu ipari kazánok. 1970. Oldenbourg. [2] Egyedi L.und Klimatechnik. P. 1970. Tanulmány. 1%3. 1957. 1959. Budapest. 1964. karbantartása. 15.: Hoeromuvek csovezetékei. 1974. Mérnöki Továbbképzo Intézet.3. Muszaki Könyvkiadó. K.) Budapest. (1964-tol folyamatosan. Budapest. (Egyetemi jegyzet. 1970. 2. [9] Bassa G. . [10] Ory R. Tankönyvkiadó. Budapest. 1971. [12] Heizöle. Épületgépész méretezési táblázatok. (1971). II. Melegvizfutések. Budapest. [8] ERKA kazánok ismertetoje. Muszaki Könyvkiadó. Nordborg.: Épületgépészeti kézikönyv. [9] Merryhdrt J. köt. Budapest. 1971.) Budapest. 1970. Tankönyvkiadó. G.

Muszaki Könyvkiadó. [2] Szotszkov. Berlin-Heidelberg-New York. [5] Pattantyús Á.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion. 1964. H. Berlin. [9]Gottschalk.7. [2] He/m L. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések. [6] Reinders. kiad. Springer Verlag. Muegyetemi jegyzet. [4] Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Budapest. [13] Ze/enka L. 2. Budapest.: Villamos berendezések biztonságtechnikája. 18] Szabvány jegyzék. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó.und Klimatechnik.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. 1959. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. VEB Verlag für Bauwesen. Budapest. 1967. 1965. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.: A muszaki lengéstan elemei. jav. Muszaki Könyvkiadó. Berlin. Muszaki Könyvkiadó. H. [2] Makku/t M.: Áramló mennyiségek mérése. Maschienen Funda[8] Sorge.1968.és turbinaalapok számítása és tervezése. Nehézipari Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. [6]Petrov.: Épületgépészeti kézikönyv.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. A 6. Budapest. 1967. Budapest. 1972. [4]Muttnyánszky Á. Magyar Szabványügyi Hivatal. 1965. Tankönyvkiadó. kézikönyv. Muszaki Könyvkiadó. Futés~ és légtechnika. pontJlOz: [1] Makku/t M. Könyvkiadó. 14]Schwaigerer. 1.: Gépelemek. Budapest.: Die Heizölfeuerung.: A villamos vezérléstechnika építoelemei. München-Wien. P. Verlag Technik. Oldenbourg. Budapest. G. 1953. Budapest. H. Irányítástechnika. 1952. Budapest. W. 15] Taub L. V. Sz. Berlin. L.IRODALOM 265 12] Raiss. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai. ponthoz: [1] Oppe/t. Muszaki Könyvkiadó. Düsseldorf. 1964. Muszaki Könyvkiadó. 1974/75. E. Theorie und Praxis. 1963. A. Építésügyí Tájékoztatási Központ. [10] Fábry J. 1960. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto. Budapest. VOIVerlag. méromuszerei és [3] Fa/tin. 1974. 1974. kiad. Budapest. Muszaki [14] Szentmártony T.969. Budapest. [3] Egyedi L.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. 1959. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1967. Akadémiai Kiadó.és légtechnika. Muszaki Könyvkiadó. 1967. Budapest. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Futés. kötet. München. 1967. Lüftung und Klimatechnik. [3] Muttnyánszky Á.: Irányítástechnikai jeladók és relék. Budapest. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867). 1961. 1964. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. Budapest. és szerzotársai: Ventillátorok. 1970. Muszaki Könyvkiadó. . Budapest. 1971.5. 1963. Budapest.: Gumirugók. Muszaki Könyvkiadó.: Gép. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek. [7]Rausch. Springer Verlag. 1946.: Villamos motorok önmuködo vezérlése. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Budapest. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung. köt.: Gépészeti lengéstan. Düsseldorf. S. 16] Vörös1. 7. 1970. 1964. Budapest. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. 1968. Budapest.: Schwingungstechnische mentierung. B. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [12] Borgwardt. Budapest. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig. VDIVerlag GmbH. W. Muszaki Könyvkiadó. A 6. [7] Pattantyús Á. 1973. Budapest. Budapest. 4 6.: Kínematika és kinetíka. Muszaki Könyvkiadó. 1974. ponthoz: [1] [6]Major S. Tankönyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások.: A gázelemzés méréstechnikája. 1956. Budapest. R. 1968.8. Budapest. 1. Táncsics Kíadó. 1974. [9]Gruber J.: Rohrleitungen. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó. Oldenbourg. Budapest. 1975. [ll] Mohanov. 1960. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1957. ÉTK.: Gépész. 1964. 1. 1955. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. R.: Ipari folyamatok muszerezése. Budapest. 1963. [8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása.: Csovezetéki szabványok. G.6.und Sanitartechnik.és villamosmérnökök kézikönyve. 1964. [3] Csák/-Bars: Automatika. 1967. E. 3.und Lüftungstechnik. Tankönyvkiadó. [9] Automatika elemek katalógusa. A 6. Budapest.: Zajtalanítás. Lüftungs. 1952. 1963. [13] Építoípari katalógus.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. Budapest.

Berlin. Tankönyvkiadó. 1967.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest. 1966. fejezet: Lipovetz I. Budapest. Lüftung und Klimatechnik. [7] Csáki F. [8] Wolsey. köt. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Budapest. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé. G. Budapest. Iparterv. A 6. 1952.és villamosmérnökök kézikönyve.: Általános és fizikai kémia. Budapest. Oldenbourg. köt. H. [5]Egyedi L. E. 1974. Muszaki Könyvkiadó. Oldenbourg. [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. (Kézirat.und KIiIRaregelung. R. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1966.: Gázipari kézikönyv.: Korrózió. Wasser. G. [18]Frede.: Elektrokémia. Budapest. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó.9. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 2. fejezet: Fekete L. [26]Menyhárt J.: Szabályozások dinamikája.: Gépész. fejezet: Bdcskay Gy. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 1961. Ill. 1966. Összeállította: Sallai Gy. München-Wien. 1956.und Sanitiirtechnik. Építéstudományi Intézet.: Die elektrische Heizungs.és villamosmérnökök kézikönyve. .: A szabályozás technika épftoelemei. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Ill. Abwasser. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. 1966. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. Lüf. Muszaki Könyvkiadó. Központi futés 1. [11]Szilágyi L. Lüftungs. 1964. [19] Automatika elemek katalógusa. 1963. [24] Billmann gyártmánykatalógus. Budapest.és villamosmérnökök kézi· könyve. 1964. [4]Pattantyús Á.: Klímaberendezések. Budapest. [2]Egyedi L. W. Budapest. 1974. 2. [16]Samal E. ponthoz: [1]Pattantyús Á. fejezet: Lipovetz I.és légtechnika. 1968. 1967. köt. tung. IV. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Muszaki Könyvkiadó. 1961. 1.: Gépész. 2.: Szervetlen kémia. [20] Építóipari Katalógus. Budapest. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából. Budapest. Braunschweig. 1965. W. [3] Pattantyús Á.) Budapest. A 6. 1961. Muszaki Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. VOI-Verlag. [15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai. Düsseldorf. München-Wien.: Épületgépészeti Kézikönyv. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. 1963. VEB Verlag fúr Bauwesen. W. 1971. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása. Futés. Ill.és lrodagépértékesíto Vállalat. Budapest. [13]Dányi. R. Muszaki Könyvkiadó. 1961. 1967. Nehézipari Könyvkiadó. 1966.Telkes: Szabályozó berendezések.: Gépész.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.10. 1967. [17] Samson gyártmányismert~tó. Muszaki Könyvkiadó.: Gas. G. 1970. Klimatechnik. Muszaki Könyvkiadó. köt. Budapest. [10]Laber. Muszer. Schlesser Verlag. sek önmuködo szabályozása. Muszaki Könyvkiadó.

. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége. Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : . nem túl magas felületi homérséklet. közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1.2. 7. Teljesítménye 3. egyenletes helyiség-homérséklet.A holeadás módja döntoen sugárzó. Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk..1. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor. a berendezés hatásfoka mindössze 20. lehetoleg szabályozható tüzelés.7 kW/m2 (3000.egyszeru kezelhetoség.. hiszen az egyedi futés definíciójából következik. Kandalló l .1..1.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés). Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget.egészségügyi követelmények: tiszta üzem. Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb. A kémiai energiát hordozhatja szilárd. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk. folyékony és gáznemu tüzeloanyag. Napjainkban a központi futés.. 30%.. ábra).4.1. 7-1. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs. sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek.az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés).jó hatásfokú. Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek. . Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7.. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára. leginkább a cserép- 7. kis beruházási és fenntartási költsége miatt. . . és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható. ábra. Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn. ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává. Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: ..az alkalmazott energiahordozó szerint.5. 7. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva.

51 1 1.83 112 0.15 0.855xO.51 153 =0. ábra).24 135Holeadás.38xO. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2.95 x0. ábra.4851.144 2.39 5.39 120 =0.91 3.289 0.217 3.A égéshezésberakása levetatni.hogy ebben külön ham tér el. lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4.95 1.alakú.38=0.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0.665 = 0.76XO.144 0.76XO. W 800ban. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.0399 futheto7-2.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha.(7-5.47 0.53 112 1.11 4.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0.92 104 0.87 2.38=0.11 1.475Elfoglalt 1.60 6.89 5.43 1.855 hm214498=0.665XO.406 3.57=0. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen. 5.76XO.68 1.47 3.57 0.475=0.47600felület.76 xO.0.181 .68 0.428 .433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0.38=0.80 0. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.79 0.475XO.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.26 1.51 2.26 1.452 3.68 4. tájékoztat.futése hasáb cserépkályha.631 1.68 0. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0.35 2. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I .27 1 kcaljh 0.47 1. ill. sokaz aA7-1.433 0. füthetnek egyes oldalait.26 120 1.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.27 2.75 5.47572=0.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2. Miután után leégett cm=0.57=0.361 alapterület. Holeadás.65 3.3161.51 0.68 0.47 4.47 0.475 =0. egy. és a a futofelületet és go.631 1.07 128 0.316 1. csakcsempe ezenhatárokelotérbol.19 3.47 0.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni.89 0.76 1.38 0.16 0. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra).38=0. egyajhavan.

Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben. mint a vaskályhákban. 3. " I L 1 __ II I " " " r-. 4.64 6.525 12054=0.0.68 2.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0.3531 11.92 4.23 1.18 1.20 0.68 6.221 3440 9863 0.496 .735hm20. Üzem közben a töltoajtó zárva van.42=0.529 2.02 104 0.68 2 1.1761.735=0. Eszerint nehéz.05XO. .92 1.26 1.331. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.72 1.63 0.94 136 Holeadás. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4.42=0.63XO.05xO.92 szarna. .388 3. Legtöbbször folytonégok.551.88 2.0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' . Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület.05XO. m' Futo.84 1. a kályha közepén) van a töltojtó.44 1.59 4.44 7.42 3.525=0. zabályozó.és tüzeloszerkezetek.551.68 1.44 Holeadás.05xO.771 1 0.595 kcal/h 1.45 0.92 1.08 153 Magasság. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó.945 X14472=0. hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására.386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0.92 5.63 3.42 0. .71 6.112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0. és ennek a térek a felso végén (kb.16 2820 0.16 4.02 7.525=0.85 6. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak.05 3.525=0. " .05 1.42xO. szállítható cserépkályhát szemléltet.80 1. Az ajtók.496 2540I 0. A 7-6.84 Elfoglalt=0. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz).660 5. táblázat.44 0. ábra. ábra hordozató.2651.265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.42=0.176 1.24 2. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok.686006760 0.735 0.63 2. Két helyiséget futo cserépkályha 7-2. A rentüzelésutol abban különbözik.82 4.53 112 0.525 =alapterület.770 m' I 4.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van.945I XXO.84 128 =0. Hordozbatócserépkályha. .92 2180 0. 0. I I .331 1.68 120 0. A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk.85xO.529 .

7 harmadik füstjárat. vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h). bJ oldalnézet. 5... .. Hordozható cserépkályha . együttes névleges teljesítmény 11 500. 5 második metszetei füstjárat.. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h)... 3 elso füstjárat. bJ B metszet. Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet. Kémények. 2 kályha. 6 átégö.. emelkedo. együttes névleges teljesítmény 23 000. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok.. .4. felégo. 29000 W (10 000 . A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%. 4 beégo.0 kp/m2). //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h). együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh)... VI metszetek aj A metszet. bukó. 40 Pa (1.. 4 kályha. 1. 25000 kcaljh)... Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a. 2 tuztér... 40 000 kcaljh). A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm. ábra.. 20X20 cm. 46 000 W (20 000. 14x20 cm.3 : . A cserépkályhák huzatigénye 15.. 8 cserép. Széntuzelésu. ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. aj b) e) 7-5. 8 kályha.5. 9 samott-tégla. 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3. 36 ~IVMfTSZET .. ábra.270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ . ábra.. : ~ glMfTSZET .

Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb. 7·10. mm 46 915 344 279 _. Nincs hotároló képességük. ábra.. A 7-9. 12 7-9. hatásfoka 80%. + .1. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz. hamukivételhez. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó. mm Szélesség. ill.SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk.yorsan felfuthetok. .szal<i datai< a Mapaság. amelyet öntöttvasból készitenek. A 7·7.dnak. Super Kalor vaskályha J Mii. 100 80 10S 118 ..•• 120 85 4000 60. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes. felfutés után hamar meleget . amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni. mm FütMelOlet. 2 rostély: 3 hamutálca... hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. egy másikat lent a tisztitáshoz. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. amerikai kályha. 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna.zegyaknás kályha felso égésu. 30 Pa (1. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1. 5 m magas kéménnyel érheto el.2.. Kétaknáskályha metszete látható a 7-8.. kP Füstca6nyúlváoy átméroje.(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk. 7-8. itt a levego. VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu. ill. samottfalazás nélkül. de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. ábrán. mm Füstcs6-középmapaság. n.. . ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók. a salako. belülrol sa[lottal bélelt kályhák. m" Holeadás. A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó. a másikon keresztül távoznak a füstgázok. A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére. Az egyik aknában a tüzelomyag van. m' Súly. mielott I kéménybe jut.2. 6 füstláz. \. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. és 7-11.3 kp/m2). mm Mélység.(huzat-) szabályozó csappantyú. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni.. ábra. ábra. ! 7-7.. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún.25 S800 sooo 60 . távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1.uj. Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad. W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat. A vaskályhák mzatszükséglete 10. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h). Megkülönböztetünk egy. ami áltaában 4 . trni azzal a hátránnyal jár.és kétaknás kályhákat. A kétaknás kályha alsó égésu.Az izzás.

mm 822 548 459 683 1. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. mm Szélesség. mm Szélesség.) alkalmazzák.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s. Ideiglenes futésre. ábra. m' Súly. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül. 7-10. ábra). kp Fústcsonyúlvány átméroje. kávéházak.1.272 EGYEDI FUTÉSEK 7. ábra. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere.2. m' Holeadás. kályha. mm Mélység.I! 7-12. W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat.. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi. ipari csarnokok stb. ábra. készülo épü· letek szárítására.3. kp Füstcsonyúlvány átméroje. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos. acéllemez köpennyel ellátva. m' Súly. Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11. mm Futöfelület. Ez kívül bordázott felületu v.mm Futofelület. mm Mélység. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel. W kcal/h Futheto helyiségtérfogat.f1. m' Holeadá. hogy a levego kelloképpen felmele. mm 1030 620 510 2. Z-típusú túzlégkalorifer . Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. jék.mm Fúslcso-középmagasság.

Egy részüket az égokre visszavezetik.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7. Huzatigény.8 •••1.•• 14 0. W kcallh Olajfogyasztás. ábra.1. valamint központi ellátású olajkályháka t.az 1. fóldszinten vagy a padláson. szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. ábra. Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá.3 85 30 •••40 8 . TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13.2. 7-14. oC. I/h Hatásfok. m2. raktárak. max. Kálybák méretezése..8 ••. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). 1. A füstgázok a futendo térbe jutnak. pontokat). % Fiítheto he1yiségtérfogat. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk.5 W kcal/h Olajfogyasztás. Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt.4. Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0. max. 7-3. 7-18. Huzatigény .3. 7. ábrán láthatjuk.1.2. ábra. mezogazdasági létesitmények. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki.4 Höleadás. I/h Hatásfok. kényelmesebb. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés.. 7.10.33 84 30 •••40 8 . csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20. nagy a felfutési p6tlék. táblázat). Szelloztetendo.2. A a kályha felülete. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1.3. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. 7-13. 7. tájékoztat6 1.2. amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto. Lényegesen tisztább.2. ~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos. % Ffithetö helyiségtérfogat. egyizerubb. ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is. ábra. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . stacionárius állapot nem áll be. és 1. Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges. Pa Holeadás. tbel a futendo helyiség homérséklete. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására.an szakaszos.2.•• 15 0.

5 •. Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás.. % Ftitheto helyiségtérfogat.5 . 7-17. W kcal/h OlajfollYasztás. max. max. Hatásfok.4 •••2 tp/Dll 1. ábra. IIh Hatásfok. Pa 7000 6000 0. Ilh Hatásfol<. 7550 6500 0. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás. W kcal/h OlajfollYuztás. Pa m' 11 600 10000 1. 20 1. Pa 1. m' Huzatigény. ábra.% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat.274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15..• 2 kp/m' 7-16. ábra. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás. Huzatilény."0 15 •••20 tp/m' 0.04 83 100 140 15 20 1..2 ..• 120 15 .4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 .. % Fútheto heJyiségtérfogat. pa Holeadás. max.. % Ftitheto holyiségtérfogat. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás.llh Hatásfok. Huzatilény. ábra..84 80 75 . max. 2 Holeadás. Huzatigény.93 7-18.5••.

Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30. OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1. holeadás W Súly. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges. kp homérséklet-emelke-nyo.kW homérsékleten.OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19. 1.% 400 81000 17500 I 540 87 50 .9 250 50 I mása.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség.W 5500 86. O/ajká/yha 7-3. ábra. pont tárgyalja. Olajkályhák központi olajellátása 7.V kp/ml Levego Hatásfok max. ábra). oC dése.6. táblázat. Minimális holeadás..3. oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség.5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó. OTR-71 tipus) aj nézet..75 I 3X380/220 1. 290 I 3X380/220 I 0. -650 bJ ábra. Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás. .5.. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21. ábra. 20' . mS/h t6o.. IPa m6oye. Füstgáz-homérséklet. Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek.

ábra.a fogyasztott futoenergia mérheto. Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással . részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. A kályha felületén adja le a tárolt hot. Elonyei: . külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23. . kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban. viszonylag gyenge hoszigetelésseI.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása .276 EGYEDI FUTÉSEK 7. úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is. A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. táblázat foglalja össze. felületen keresztül közli a hot a környezettel. hogy a futotest láthatatlan.nem szennyezi a levegot. A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni. Hazánkban e könyv. ábra).és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára).4. ábra. az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. A hotároló cserépkályha (7-22. ábra). .nincs szükség égéstermék-elvezetésre . A hoátadás részben a kályha felületén. 7. higiénikus hoellátást kap. Hotárolós 7-22. Korunkban. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha. hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. lassan és megközdítoen egyenletesen. Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki.a futoteljesítmény jól szabályozható. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is. Ventillátoros tárolókályha. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül. . Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes. KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll.1. A kis sorozatban gyártott. A padló. Kifejlesztésekorfontos szempont volt. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74. Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad. . A légcsatornát kézi 7-23. a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át. ábra) csak a burkolaton. Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett. . Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre.4.

. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest.felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a.4. 2 flitötest . napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja.. C. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel.. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet. 7. egyszerubb. falra. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke. ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23. A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22.a be-használt teljesen termoszresztül adja le. A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•.~ 0: 'e:~5cn .2. ábra.. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4. egészsegítségével. E :g . Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor.•. hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak. sugárzó teljesen levegot nem. Konvekciós futotestek. W. ábra. leadás levego auto-Hot táttalnyitásával). A nem Általában míndenütt. Minden helyiség. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24. A második változat javíthatÓbb. parabolikus tükörfelületben (1. természetes vagy mesterséges konvekcióval.•.. táblázat.ho.. A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek. A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek. mennyezetre szerelheto formában készülnek.0 kW teljesítménnyel) (7-25. Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. ábra). azbeszt) szott szövet. A tapétafutés nagy elonye. a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást. amelyben ellenálláshuzal van.) futésére alkalmazzák.ventillátor kályhába ve. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük. a azonbankályhafelfútés le. ábra) -<ll á1 .0-4.sen ott. AI le. ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24.befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus. ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll.. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek.ad fokozására termosztát muködik matikus.10: > A hot oC-os.1 . A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl. 7-25.

méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1. Magyarországon 1. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1966. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún. . Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik.) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl. Villamos futés mint kiegészíto futés. K). Különösen jármuvek. Külso holeadó felületük vas-. [2] Rietschel-Raiss: Futés. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni. 1969-tol folyamatosan.és légtechnika.. ÉTK. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. Akadémiai Kiadó. Budapest. Peltier-elemek. ábra).278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. München-Wien. ábra. További elony. [6] Magyar Építoipari Katalógus. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. amely két. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas. Muszaki Könyvkiadó.5. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. [3] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. jav. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni. R. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F . (Foszerk. 7. Budapest. a ll. 14.0 és 2. 1965. [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet.vagy háromfokozatú. Budapest. Oldenbourg. Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. vagy ráfuthetnek. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg. A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést.) Budapest. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront. amikor még vagy már a távfutés nem muködik.und Klimatechnik. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. Budapest. 1974/75.0 kW teljesítménnyel kapható. 1964. kiad. hajók. Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve. templomok padjaiban. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna.. de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. 1971. Muszaki Könyvkiadó. Épületgépészet. bordázott csöves futotesttel készítik.i feleloen fokozni.: Zádor A. és Genthon 1. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26. egyéb fémvagy porcelán burkolatú.

A csohálózat kialakítása szerint.a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI. gravitációs jutésrol. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer. akkor zárt. ha attól elzártan. a jutorendszer nyitott. Melegvíz-futések osztályozása. lIO oC. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása. Hátrányai: . . . nyomás alatt áll.a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség. A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken. Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero.igénytelen berendezés. . Egyéb elonyei: .. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja. kétcsöves jutésrol. s az ellátó hálózatok üzemétol.nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek.. .nagy a rendszer tehetetlensége. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz. figyelemmel arra.és középületekben) elonyös.a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására. így karbantartása egyszeru. ha külso energiát (pl.külso energiát nem használ fel.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru. ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható. Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik. Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk. . és csohálózatát pontosan kell méretezni. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is. A melegvíz-futés hátrányai: . MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre. kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó. Melegvíz-futések . Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása. zavarai tóI független. hosszú a felfutési ido. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol. . . ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben.8. egycsöves jutésrol beszélünk. . leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget . akkor szivattyús juiésrol beszélünk. Szerzo: DR. szivattyúmunkát) használunk fel.a felfutés hosszadalmas. A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: . eszerint van alsó elosztású. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. így üzemének villamosenergiaköltsége nincs. 8. állandó felügyelet nem szükséges.a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. ami egészségi és biztonsági okokból elonyös.1. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését.

elve 5 leszálló. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve. 6 gyujtovezeték . ábra. 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok. II táguJási tartály.tölto.1. A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki. A 8-1. A hálózat . 9. A levegot a 8-1. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz. Eltérést mutat a 8-1. a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték. itt történik a hasznos holeadás. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. ill. gravitációs. BL biztonsági leszállóvezeték . A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. A 3 fel. az esztétikai igényeknek megfeleloen. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. 2 alapvezeték .és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7. A 2 elosztó. Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen. visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt. 7 és 8 bekötovezeték . A hot az 1 kazán ban termelik. Alsó elosztású. és 8-2. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. ábrához képest a 8-2. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. 2 '/ 8-1. Ennek elofeltétele. akkur az alapvezeték padlócsatornában.és egyben ürítocsapon át töltheto fel. BP biztonsági felszállóvezeték . ábra). kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán.rend· szerint a kazánon elhelyezett . hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el. hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. Ez lehetoséget nyújt arra. Alsó elosztású gravitációs melegvíz. 3 felszálló.és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. ábra szerinti elrendezés. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen. 10 légvezeték.fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek.1. 4 futotest.

ábra). A gyujto . Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4. hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen. Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet. A fofelszálló falhoronyban. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás. / külön 8-2.BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. ábra). Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei. A gyujto. A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból.2.1. és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik. mázolással kell védeni. kétcsöves melegvíz-futés. ábra. ritkábban falhoronyba fektetve szereljük. ábra.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el..j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. ritkábban szabadon szerelve halad. védoburkolattal. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. FF A részi ef 8-3.GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . i-ff 1 4J B. Külön figyelmet kell fordítani arra. Alsó elosztású. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. ábra. Felso elosztású. A leszállóvezetékeket általában szabadon. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3. A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó.::!:: . ábra). A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. l' I I I I I I .. amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel. A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. A részlet). felszálló-.. feIszáJJ6vezeték .

ábra).ztó. A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7. Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad.- LT // ////////// // . míg a B részlet a 8-6. A 8-6. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük.hasonló. LT légtelenltötartály -. a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6.1. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk. ábra. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz. Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni. amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5.z elzáróval . -. de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van... B átkötöszakaszo. fút6testek.. B részlet: Iégtelenités elo.iránya 7//77777 8-5. I I I végén I .viz mozgásiránya . I légtartáIlyal. ábra). ábra).tek. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4.z I . ábra. ábra.3.zaka. gravitációs. Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van. ábra B leszállójának vízszint es válto- 8. C átkö!is I fQt6testekben. Felso elosztású. a futotesteket . A 8-7. ábra). a D leszálló aB-hez . egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4. ábra A részlete a 8-6.. Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak. ábra. Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete. ábra A leszállójának. Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés. A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3.282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I . Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk. B részlet). D átköt6.levegö mozgá./ . a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át.zaka.

Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. i i I bályozhatók külön-külön. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. akkor a radiátorok holeadása szabályozható.GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i . Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható. I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. egyszerubb szerelés. Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt. E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás . ábra.1.nem számottevo. Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság. szintén szigetelés nélkül szereljük.4. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között. ábra. eloregyárthatóság. B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. I . ábra szemlélteti. 3 tágulási tartály. bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes.a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt ... A visszatéro há- . ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni.és a biztosítás módja azonos. nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál.és bekötovezetékeket falon kívül. Olyan kétcsöves futó'berendezés. mert az a radiátorfelületeket megnöveli. esztétikusabb megjelenés. A leszálló. h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa . 2 flítotest. Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8.a leszállóvezetékektol eltekintve ..stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat . Felépítésük . Ennek egyik módja a h magasság növelése. bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja.-I 8. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére. I I / 8-7. Etázsfútés általános elrendezése 1kazán. távfutésekre kapcsolt épületekben). amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi.

de különösen elonyösen alkalmazható nagy. míg a B részlet azt a típust. A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. 2%). ábrán. Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is. akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. kevésbé maradnak le az egyes szárnyak. amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont). épületcsoportok futésére.. Hátrányos azért. A felso elosztású rendszer egy. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- . ábra.a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni. lakások stb. A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású. futésére használják.. 4-. fürdoszobában) helyezzük el. . de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik.//////// 8-9. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: . A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez. I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad. ábra. ahol az egész futoberendezés van. közbenso elosztású és felsll elosztású. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja. A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer. a belso falakon helyezték el. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen. valamely "vizes" helyiségben (pl. B vezeték). ha a falsarokban szabadon nem szerelheto. Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1. . Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák. akkor //////////////// //////////. Lakások futése esetén a kazán pl. mint a 8-8. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz. külön kell gondoskodni (8-8. szivattyús futoberendezésnek nevezzük. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel. Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8. . E megoldás elonye. Ha a ~_JI.284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében.//»>>'/// ///. Hátrányok: . hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be.2. . Az elosztó.3 ua. ábra. A 8-9. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges. a konyhában. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. fürdoszobában helyezheto el. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját. B ág). mint a gravitációs futések esetében./ . A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes.és két· csöves elrendezésben készülhet. vízszintes kiterjedésu épületek.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. mert azon a szinten kell elhelyezni.a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy. az esés lehetoleg nagy legyen (1. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9.gyors felfutési lehetoség. >//// /~'.a futoberendezés indulása egyenletes. így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg.2. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. A 8-10.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni.. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti. A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni. hogy az elosztóvezeték rövid. ábra).. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve. s így kedvezo csoátméroket nyerünk. Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van.szivattyú.

vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. mint a gravitációs futó'hálózatok. B részlet: felso elosztás. Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan. nyomott rendszereknek. A 8-10. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~. ábra.. ábra). 5 gyujto. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja.szabja meg a nyomás nagyságát.mint legmagasabb vízszint . BF biztonsági felszállóvezeték. C pont). A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik.. és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14. Kétcsöves. 3 tágulási tartály. 4 osztó. A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. bár a hálózat korántsem olyan érzékeny. Egycsöves. Az elosztó. -M--_J TJ~hJíó~. ábra szerint lehetséges. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését. C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes. Felszállók. Az olajo.SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. ill. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani. 2 futotest. 1 kazán.é& A tobe vezetjük. A berendezést közvetlenül. ábra). szívott rendszereknek nevezzük. Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. HL biztonsági leszállóvezeték . ill. ábra szerinti légtelenitotartály. A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. 6 szivattyú. ábrán. ábra.automatikusan légteleníthetok. így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest. ocsere/o I 8-11. . Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. leszállók kiképzése a 8-6. ábra.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum). Azokat a rendszereket. szivattyús A részlet: alsó elosztás.

4 futötest. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja.. ___ . ábra.és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto. 3 szivattyú. A futoenergia mérése is kivánatos lehet. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást. egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. ábra. 2 osztó.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok.-~- __L ~~ r~_' -' t.L _ kapcsolása távvezetékre 8-14. _ I I ----~--~-.a felszállók rendszerint azonos mérettel. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el. Ennek elonye. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el.1. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el. A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1.. Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r.c::==-'-. . I I I __ ~ ~~ 1" I . A 8-15.J P. két.L--I Ul .J I I I ~~ I I J.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' .L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13. A két. ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI. 5 gyujtö. hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú. Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el.4 . Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán. ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu.JL. }. bJ közvetett kapcsolás (höcserélo).és egycsöves futoberendezések elosztó. I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12. akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c. Ha nem holeadóként. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . ábra....

. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös.. a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be.3. ábra ej megoldása jöhet számításba. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható.. Mind az alsó. ábra). te eloremeno. zónára osztottuk. Kialakításuk az elozoktol abban tér el. B egycsöves rendszerelrendezését is. G semviz homérséklete kétcsöves.. lelles lláz bevezetési kazán helye. 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók.3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés. ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8. Magas házak melegvíz. Ekkor a 8-13. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása. 8. A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre. . zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. M membrán. Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl.. tv visszatéro K kazán. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1.h. il . zárt futorendszerek.futése Magas épületek. ábra. szokásos a felso zónát gozzel futeni. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik.. 10 emeletenként ún... A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. 8. víztelenítése külön oldandó meg. szerelvények általában csak 3 bar (". igy pl. A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra. gépészeti szint kiképzése szükséges. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók. hogy a szokványos fütotestek. valamint azt a körülményt. Ilyent szemléltet a 8-17.//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II .. Figyelembe kell azonban venni. ábra. Ezek az ún. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók. de célszeru a kazánházban elhelyezni.~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16. ábra. toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel.... ill... nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru. hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes.. Általában 8.

automatikaelemeket a 6. pl. A víz a rendszerben felmelege-. A nyitható. hocseréloket.288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- . Tágulási tartály. A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni. lehuléskor térfogata csökken. muszereket. a kazánokat. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme. fejezet tárgyalja. Magas házak zónás melegvíz-fütése 8. zárószerkezeteket. déskor kitágul. csovezetékeket és tartozékaikat. holeadókat. figyelembe véve.4. keringtetoszivattyúkat.és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. A túlfolyó. ábra). ábra. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit.

3% térfogat-növekedéssel jár. - ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm. Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer... h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték . vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese).futoteljesítménye. 6 fútocsokigyó.. 1. mm. táblázat. Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye. o 105 W. a rendszer kialakításától. ábra. 0 1000 2000 V.l <150 tartály Ílr- 8-1. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21.3. ill.táblázat tartalmazza. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték. 105kcal/h 25 dése 4. 5 ellenorzo vezeték (3/8"). 7 hoszigetelés. 3 túlfolyó. A tartály megváIasztásához a 8-19. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek. A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . az alkalmazott futotestektol függoen. Q a rendszer futoteljesitménye. 10 cirkulációs vezeték. W. ábra szemlélteti. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. erre v. 8 tartály. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18.71a víz tágulása. ábra). kcaljh. b gravitációs fútorendszer. 9 ·Iégtelenitovezeték. Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték .. kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell. 4 jelzovezeték. Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150. mm. ábra. / 3000 8-19. Biztonsági vezetekek. Beépítésük a 8-20.aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek. ábrán látható. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. ábra nyújt segítséget. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1. 400 tartalma.

hegesztett csonkokkal. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges. ill. hogy valamely szakasz légzsákba kerül. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel). Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. 4 tartály. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda.kel kell szerelni (1.elosztóvezeték. alapozást ne igényeljen. A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. 5 légtelenítoveufél 1:. mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. ábra). energiaszükségletük kicsi. 3 megkerülovezeték . 2 alapvezeték. BL biztonsági le- szálló. 5 biztonsági leszállóvezeték. pontban. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. 3 fo felszállóvezeték . ábra. 2 11r--3 8-21. futési keringtetöszivattyúkat. Tágulási tartály etázsfútéshez 1.és leszállóvezeték. 4 kéziszelep. A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni. 2 szivattyú motorral. ábrát). A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. hj álló elrendezés. 1 túlfolyóvezeték . ábra. A kazánok vízcsonkjait. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. zajtalanul üzemeljen. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. ábra. 1 gyújto. Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). Kivétel a biztonsági felszálló. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. ábra). Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. Légtelenítotartály. a 8-22. kis beruházási és üzemköltsége legyen.-~ 5 ------4 1 megoldása . En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1.5. Aszivattyúkat megkerülövezeték. 5 vízsZÍntmutató 8-23. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. TV túlfolyó vezeték Osztók. üzemük zajszintje alacsony. ill. a 6. gyujto foglalja össze (8-22. Erre valók a csobol készített osztók.290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20. de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. 3 légtartály. hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. Gyujtok. B beépítési hossz Szivattyúk.. 6 elzárószerkezetek. BF biztonsági felszálló. osztja szét a vizet a kazánok között. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. fenntartása.

Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen. Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni. A kazáncsatlakozásokra. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy. A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak. más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját .5.hátránya a nagyobb csoszükséglet.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül . Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk. ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. E biztosítási mód elonye az egyszeruség. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül.5. hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel.köti össze a tágulási tartály légterével.. amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. Ezt elterjedtenalkalmazzák. ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását. ábra). a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék. A 8-25. Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve. Muszerek. bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal.Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük. Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. T tágulási tartály .1. és elvezeti a keletkezo gozt. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges. Bóméro. ábra. ábrán látható. I . akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges.· r~ ~ I I . mérni kell (távjelzés).) 8. (Bovebben 1. 2. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. Mérete 1 1/4-2" között választható. 8. a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott.a tágulási tartály vízterével köti össze. Több. továbbá az. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24. A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok. Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. fejezetet. LL I ~ I 8-24. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. A biztonsági leszálló(BL). A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . a 13. A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el. ábra. ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek.

Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán.I ! ~ JJ. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja. Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye. Csatlakozás a szivattyú elott. 3 biztosítószelep . A csatla· kozási pont az egész hálózatot két. 2 tágulási tartály. ábra. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert. A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. . ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto. ábra). 4 gyujto. az O (ill. a vízveszteség kisebb. ábra.I 'I l' . karbantartása viszont igényesebb. 5 háromjáratlÍ lZClep. O') pont]. a tágulási tartály nem ürül le. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó. O') az egyetlen pont a rendszerben. _ I i Ii lj _L_. 8.. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto. hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. Ez olcsóbb. akár nyugalmi állapotban van a rendszer. A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- .5. O (ill. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29.:.-JJ I. r-----J I .. a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után. . ábra. A csatlakozási pontban.-.1 8-28. Vizsgálatunk célo ja az.2..%1 _:í! / D II . Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26. 3 osztó.292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges. akár üzemi. 7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van.. 2 szivattyú.//////////h/h/ /// 8-25. Hátránya. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. ábra. Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad. ábra. ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' .6 biz· tonsági felszál1óvezeték. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1. hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést. 2 visszacsapó szelep 8-27.

Csatlakozás a szivattyú után. 5 szivattyúk. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága.1... A rendszer többi pontjában . amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik.a nyomás nagyobb. Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I. APkaz túlnyomás a kazánoknál.. ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29. b túlnyomásos szakasz. azzal a kikötéssel. N a szivattyú nyom6csonkja. O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll.l. szívott rendszerunek nevezzük.a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között . o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. "1 I I ." w1. O Nyomás nyugalmi állapo/bon . 'i 1 ~1 I 21 I I i I I . 2 biztonsági leszáJlóvezeték. 3 tágulási tartály. h.I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30. ttJ. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. 4 kazánok.2. S a szivattyú szlv6csonkja. 8. mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás. N a szivattyú nyomócsonkja. és így üzemben túlnyomás alatt állnak.zlv a szivattyú nyomása. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására. " depressziós szakasz. mint az O pontban (az NO szakasznyomott).. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik.5.MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott. ábra. 3 L. s ezért üzem közben csökken a nyomás. Azokat a szivattyús futó'berendezéseket. . nyomott rendszerunek. ábra. hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie. BL. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott). azaz hBF>hszivüj' BL'. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . AP.

ábra. szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. 4 szivattyú. hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . Alsó elosztású rendszer biztosítása. S a szivattyú szivócsonkja. N a szivattyú nyomócsonkja.-I '-1)( L __+ . 3 tágulási tartály. o I I 1 ~ - 12 o .. 5 gyujto. 8 légtelenitoedény. 3 osztó. 2 tágulási tartály. ábra. 3 gyujto. 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . a depreslZiós szakasz. 4 szivattyú. 6 osztó. 7 szivattyú. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31. 4 kazánok. l.-___________ J 'IN !It t ~ it:f . 2 biztonsági leszálló.294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---.. O a 2 8-32. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja. ábra. b túlnyomásos szakasz.J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. 2 légtelenítöedény. N a szivattyú nyomócsonkja. 1 kazánok.-r __ --. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló.. 5 t4gulási tartály. hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága. LJPsziv szivattyúnyomás ..

ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni. így magasabb homérsékletnek van kitéve. ábra. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak.5. ábra). Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. ábra). leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe.2. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. 8. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. A pont).MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. amely teljes kazánbiztosítást ad. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe. Hátránya. a 8-3. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni. így a víznívó benne üzem alatt csökken. ábra. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8. amely a tágulási tartályhoz vezet. hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. 8-35. ábrán látható módon. Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése. mint a vízszintes légvezeték.6. b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. Hátránya a bemutatott biztosításoknak. a 8-33.6. s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni. A 8-32.1. Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. ill. csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. ábra. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához. ábrát). Nincs szükség magas hurokra. Hogy ezt megakadályozzuk. és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható. 8. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. A 8-31.2. s így feltöltéskor megtelne vízzel. A bezárt levego meggátolja. hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni. Elonye viszont. ábra).

azzal a feltétellel. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. LJPszivC a C pontban ható n 8-36. Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1. mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe.. 4 . 5 felszálló után 1/2". 0. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen. Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. a vízszintes légvezetéké 3/8". Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1. Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. (8-5) . amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri.. Pa (kp/cm2).296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'. ábrát).z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8. m3. ábra. Minimális értéke nagyobb. Ez adja a h maximális értékét. h. A 8-37.6. x-x vizszint a légvezetékekben. mint a szivattyú emelo magassága. a hurok átméroje 1/2. A légvezetéket úgy kell kialakítani. Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36.6. a rendszer teljes töltésekor. de a futotestek cirkulációját ne gátolja. A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz.. az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja. hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás . Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. 8. hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá. A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A.a 8-37. ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. ábra. mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja. azaz 8-37. nyugalmi állapotban.. Ez a megoldás mind feltöltéskor.2. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges. ebben Po az atmoszferikus nyomás. egyébként olyan legyen. akkor a következok szerint járhatunk el.5 m. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8". A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m. hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. hogy biztosítsa a kívánt légzárat. az n számú függoleges lég· 1-1 .2. A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük. ábrán látható. hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége. mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. 1". ~ A. Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság .0-1. Hátránya.1.

mert akkor a cirkuláció megszunik. táblázat): LJPsur= 8. ~ e800C= m~ Pa. hogy a legfelso 8-38. p* = =Po+ (h+ H)eg. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. kgjm3. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete. Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá.2.2. Palm.8 kg/m3 értékével (8-2. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki.6. ábra. a 2. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük.2 dS . Ezért kívánatos hc-hc'~0. a és összepontot. és így üzemzavar következhet be. :v Pa.7. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. pontot és a (2-44) összefüggést]. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy.::. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.) . A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni.354 • 10-4).eu- ms. A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet. m. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad. és (2-6) 2. 8.5 m betartása. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön. mv a futovíz lömegárama.7. A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé. 8. kg/s. és 8-5. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8.LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá..3.345 • 10-4). d csoátméro. ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni.LÉGVEZETÉKEK 8-38. v=--::nmv :rr. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni.. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz. fajlagos (8-8) 4.7.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata. <::kkor LJpszivC= O. ábra szerint alakítjuk ki. (8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. (2-44) 2. mert a szivattyú nem üzemel. H. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: .

1 988.6 977.5 56.0 963.5 %7.7 991.ív66.9 8 .4 991.9 95.5 982.0 68.5 988.6 979. CC 298981.8 67.7 0.2 981.3 967.6 87.5 985.6298 I O 62.3 976.6(kicsí) 66 64.0 975.4 985.77958.8 972.2 977.0 984.5 987.0 980.4 991.7 76.6 983.5 966.8 970.•.0 980.2 974.1 981.3 973.0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.5 52.5 51.5 976.0ellenáram 84.4 elágazás 974.7 977.l .8 986.2 51 74 75 53 7 986.7 980.3 989.5 94.5 969.7 973.3 979.5 78.4 2.7 992.5 72.5 963.5 961.2 978.5 1.5 54.5 85.5 966.5 961.1 982.5 96.7 990.2 82.7 969.5 61.3 974.0 60.5 IocSor.5 80.5 984. 63.1 983.1 991.5 65. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.5 %2.6 982.8 989.5 991.5 86.9 977.5 83.5 57.5 59.6 965.0 70.5 9 960.3 972.0 976.3 989.8 985.5 973.5 89.2 988.9 75.5 92.3 987.5 58.9 90.5 93.5 I ! 980.I Megnevezés II 3.7 990.4 970.9 962.9 967.5 986.4 10059.0(nagy) I9 Karmantyú60.1 TT-darab.9 %9.561.5 77.5 Megkerüloív 992.3 984.5 79.5 975.7 971.5 985.0 989.5 971.0 972.5 -darab.9 I •.5 990.5 81.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .7 975.8 968.0 989.7 71.~ 1.8 978.5 988.3 990.7 990.0 0.2 968.5 91.0 986.1 981.1 53.6 963.5 1.3 Kettos974.5 964.5 55. '.8 88 65 95 74.3 64.7 978.7 984.5 964.5 965.2 986.968.5 73.2 959.5 88.8 970.5 983.3 969.5 965.0 T-darab.2 971.1 66. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.3 983.5 1.5 69.1 979.4 978.

0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas. ill.0több Néyleges átméro. 10-11 ~ • ~~ Palm. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8. Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban.0 1.0 10. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot. v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést.1. (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat.5 1.0 7. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást. akkor a 8-39. A táblázat a csoátméro és my. mellékletben közöljük.0 1. Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi. (8-11) A (8-7).5 6. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk. ábra).5és40 5.0 9. az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás.. Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8..0 25 12 900-osSO7. mm Sor. A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál.5 3.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3.0 2. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4.0 6. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39.5 3. Ha a ho be.1. Cy a víz fajhoje.0 0. .5 1. A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk.0 1.0 8.0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7.Könyök2.5 2. Palm mértékegységben.1. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit. a homérséklet.és elvezetés idoben állandó.0 12. a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh. J/kgK (kcalJkg°C).7.016. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39.0 4.0 0. s így a suruség a hálózat mentén változik.3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4.744 . A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram).7. A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni. A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be. táblázatban találhatók. egy másik pontján hot vezetnek be. a Q hoáram függvényében ismerteti.0 4. táblázat tartalmazza. b) ábra] (folytonos vonal). Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3. azokat a 8-1. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. (8-12) . W (kcalfh).

54 274.96 8.49 627..12 318.78 309.45 220.983.27 294.97 348.87 0.07 44.23 109.32 25.45 44.64 210.11 113.57 168.52 81.28 188.92 99.19 814.32 353.16 186.88 0.83 618.39 155.63 42.54 209.67 1.84 93.098 0.72 4.73 17.77 31.51 392.82 1108.25 153.26 28.49 I a 1 I .70 108.10 168.99 696.80 737.73 24.35 48.75 755.63 164.66 47.25 3.83 201.97 941.45 I 140.81 81.63 171.39 0.77 56.92 21.02 2.61 68.06 4.896.06 161.98 98.54 33.87 971.874.35 1.929.87 15.53 4.27 83.44 392.47 I 220.83 18.52 113.10 85.03 568.51 47.85 15.35 190.12 124.40 657.77 833.68 28.63 136.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.71 27.55 500.06 174.87 40.88 284.96 12.02 122.73 56.62 133.86 9.35 119.73 0.24 47.26 75.28 35.64 206.79 104.96 1.81 0.46 618.50 397.75 29.:"7 76.11 1196.75 13.96 500.94 55.94 58.54 255.45 117.64 309. v.31 193.68 1285.92 1010.818.85 367.35 174.98 245.43 1088.39 55.74 63.73 873.10 549.26 53.83 83.83 98.03 833.96 som 95.97 II338.92 529.04 142.65 441.35 431.48 64.49.33 6. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.58 11.76 647.70 519.62 97.49 3.8-4.48 126.94 0.79 43.39 15.80 19.16 163.27 539.62 0.87 490.20 2.64 16.60 421.96 106.22 686.45 149.16 49.58 90.42 19.51 382.41 338.99 11.98 765.63 87.68 63.08 76.43 38.53 259.75 34.94 182.42 1.73 215.93 235.94tIl 225.92 431. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi.89' I 23.72 10.88 578.90 38.87 343.23 230.51 24.64 250.33 125.80 931.30 26.18 676.45 55.77 104.45 12.89 21.31 264.93 451.63 230.16 152. 17.96 3.75 14.58 29.70 510.83 65.74 28.15 0.41 9.79 568.49 853.68 174.09 9.21 58.94 85.80 143.91 912.09 784.24 37.18 31.20 157.45 35. táblázat.67 8.84 2.492.775.52 10.10 to.98 87.4911.31 333.01 77.94 131.54 38.11 637.02 70.78 706.87 2.83 154.39 25. mis Ütközési ellenállás.98 0.661 1.33 598.42 1030.53 16.40 313.73 39.96 28.66 13.35 19.81 16.62 7.26 402.200.31 9.63 87.16 39.31 259.31 1.18 73.95 78.42 57.91 5.83 14.86 5.32 0.20 70.92 7. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >. Ap.43 734.97 0.20 62.26 155.09 70.72 116.26 140.75 63.77 50.18 33.55 99.59 167.05 7.94 94.68 264.36 86.25 163.63 235.910.98 470.33 299.70 431.80 111.26 23.64 608.u3 17.83 362.79 189.59 308.73 54.07 284.11 210.89 941.73 10.22 33.36 196.96 0.43 11.59 90.92 12.77 66.49 480.30 122.49 235.54 131.77 696.92 255.89 461.28 210.09 41.31 76.78 123.21 279.81 11.83 12.92 1049.35 24.97 141.44 2.81 774.09 51.58 13.54 31.15 0.92 6.56 1.75 269.69 175.72 18.98 197.20 47.04 59.68 21.00 78.08 74.39 52.85 14.91 1167.53 44.83 98.91 6.50 65.76 853.34 36.098 11.96 12.73 421.90 0.45 189.85 149.15 23.39 114.62 111.25 353.

(8-15) a értéke gravitációs futések esetén O. ha az egyes területeket(trapéz. ennél kedvezó'bbek.dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint. bJ hatásos nyomás szerkesztése. hlI •. A nyomásdiagrambóllátható. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes. és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök. Qo. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása. IV koncentrált lehulési pontok.1... kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása.MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil. .dPR=. A . aj f" f.... A 8-40. hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van.. S'= a ~tav 8-40. /}P9 f. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: . ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása . A (8-13) összefüggés azt is mutatja. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb.. (8-14) a rendszer elvi kialakitása. ábra. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás.dti a tényleges homérsékletesés. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése . ee a futotestbe belépo víz surusége.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság). feltételezve.az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható. m.7. = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás.dPgrav két részre bontható. kg/m3.. vagy a 8-1. 8. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39. . A zárt görbe területe azonos marad.W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény. ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett.és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg. hlo h2 •. A többi radiátor áramköre. vizhomérséklet.9 r I 919 I 919 909 l' . Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát. A súrlódási hányadot a-val jelölve. ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt.. A vezeték lehulésecsekély. '0.. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig.2.elozetes méretezés. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet. elhanyagolható. a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos. .a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése.. ábra. ll. Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. 1. lll. hl. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása. A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése.5-nek veheto. a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság). 110 '2 . mellékletbol veheto. elo ez •.

hatásos ~'yomása 8. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. ábra). -R~ --. _~ll N U~ Iw h. a hatásos nyomás csökken. azt le kell fojtani. ábra.1. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk.302 MELEGvíZ-FUTÉSEK . A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo. mert a szuk csohálózat elégtelen futést. elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. és 8-4. ill. az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42. 1-0- i 1~lh. futotest szempontjából itt felmelegedés van.g !bg J!L/ 8-41.3. Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg . azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. nyomása. Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. A méretetést kello pontossággal kell végezni. ARn az R.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti. ~ tapasztalati értékeit a 8-5. Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti. nyomása. Ha jelentos az eltérés. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek.s--- RI"" 1 101 'j'.7.meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges. Az I. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. ami költséges. A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. ábra).I I I f. Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2). S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon. ábra V. ábra.pontos méretezés. Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa. . A hatásos nyomás. ~----. 8-42. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük. pontját). akkor az egyes méretek megváltoztatandók. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága. . . A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI. ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. hll~rr'16 --f~ 4J. . a diagram most két részbol áll. a méretezés megfelelo. A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. és Ru ftitötestek hatáso. táblázat tartalmazza.vagy mértékadó áramkör. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint. táblázat). diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1. Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik. . A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége.a 8-42. á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre. mellékletbol is vehetok).

(cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC.. a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 . a pincében flitési vezetékek vannak. bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 . Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól. dJ padláshomérséklet -12 oC. táblázat. . lj eJ . alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei.. .20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -. -5 "<:-Os padlástérben.MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5.és azbesztcement fedés)-5 . +5 .-------~-------- 5030 ---- --. ej padláshomérséklet (deszka. A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --.--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----. 60 oC.. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük.% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett.--.. 50 oC.15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --. A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól.. az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban..I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------.--. MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr.70 30 I 95 .. m 8 A fütotest magassága a kazán felett. Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett.--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban.15 . m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------.a csohálózat elozetes méretezése.igetelésae1.80 105 90 115 15 100 10 25 12 201.10 oC. pince. -10 oC. 75%-os S2..

5 értéknek veheto [1. Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43.a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10.az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében.~t-j-'-R/-'. táblázat felhasználásával is elvégezheto. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : .1. . mvRU' •• .a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. melléklet és a 8-4.. Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el. akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni..-f')'lg -.a közelíto hatásos nyomás meghatározása. ábra. .4. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása . 20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). ábra. s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható.. sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is. mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható.'-': 2 +~VN ' hR 8-44. a (8-15) összefüggést] . víztömegáramának meghatározása (LltR= 10.304 MELEGvíZ-FUTÉSEK . . Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával.végleges csoméretezés.. ábra). A 8-43. lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0. A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni. hp 8-43. mv-mvR mv . Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni. A hálózat méretezése a 8-J. holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44. .7. . .az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk.. és amellékáramkört. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. A számítást célszeru táblázatosan végezni.a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. LltRD. ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43. a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk. RI . majd a 8-2. A joáramkör méretezésének lépései a következok: . ábra). kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8.az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ.a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele. 35 oC értékben választható. . amiben radiátorok nincsenek bent.a pontos hatásos nyomás számítása. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása.. A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre.elozetes csoméretezés . A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. VOaaJ. A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb. szaggatott vonallal határolt. ez a hatásos nyomás változását vonja maga után. ábráéval) . táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. lehulésének felvételével a futotestek mvRI. . Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet.

ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet.. A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni.dtBg+ hoEo.a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés.. A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak. számértékeit a 8-5.dtB.dtog (CR . g a nehézségi gyorsulás.dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--.a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44. i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. akkor az illeto vonalhoz tartozó. a 8-43. ábra. ábrán az 1. . Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul. ) Pa. (8-25) t . Cv LJtRU - . A mellékáramkörök méretezése. (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni. (8-20) .dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: .dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) .dtcso)g Pa.. A leszállón elhasználható . 9 pontot) jelöli.dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8.1. hanem elore felvesszük víztömegáramokat.7. stb. pont szerint. második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása.t-' .dtR-ccsö .• kgjs' . Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik. a rövidrezáró csoszakasz .1Pel6z=(1 + cx)(hBcB.20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----. A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45. a (8-17) Összefüggés elotti szöveget]. [1.a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43. B helyett B' pont). ami meghatározza víztömegáramuka t.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: . ábrán a B és D pontot).s. A keveredési pontokban eloálló lehulés. (8-18) .2. ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: .MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu.az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n .dtR lehulését vesszük fel. Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik. Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg. .dtB= ~~. A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével.dP=. . hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett.. hogy az egyes futotestek esetében nem azok .dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje.dtR = 10. m/s2. LJ tB kgjm30C. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül. az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el.dPgrav= j=1 1: hjcj. . CB= ~eB . m (1. a (8-13) összefüggés magyarázatánál]. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43. és ebbol számítjuk .dto= QI~ Cvmv oc. . A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . ábra B és D pontjában. A különbség abban áll. ábra diagramját a technikai mértékrendszerben.dtjg+ i=' 1: hici.dtR lehulésüket. ..dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint...7) lehet súrlódásra elhasználni.az elozetes csoméretezés a .• (8-24) . mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj . _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g. cvmv A keveredési pontokban . A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44. táblázatból vel1etjük.. Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu. . (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1. .dtig Pa. (8-19) mv Pa. oC.a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (. ábrát). . A hatásos nyomás 70%-át (a=0.

h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1.. keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45.' méretre bovitjük 8. de a c vonalnak megfeleloen az 1. II nehézséai gyonulás .1PAB=65 kplm'. . A keletkezo hatásos nyomás kicsi.' a ..1/h=25 oC.~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 . ==~+~ I ! . A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46. /7 vizhomérséklet. növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges. ri =8000 1<callh. . Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/. (csökkenteni) kell.3 180~ ~ ~ 100 . hl .~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ . PI.7. (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto. és IT.1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1. es II. Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet. 17 homérséldotea. ... A leszálló mérete 1'. h) leszállóvezeték kialakítása Á. ábra... .. "(. --'1" cs6méret.306 b"~....~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g. . h vonalak: az átmérot a II. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln. li o I 1~ r + b.1PAB=60 kplm'. ábra). ..-.-1" cs6méret.§ 220 . A leszálló mérete végig 1'.-:-.+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc. Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 ..t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 .w. fl7 vlzsllriiség 10' •. iw.1/'1/1/'" = ~ ..'o {Ii .. .YUj.. . ~~ .. /III 'J / 'b ~ 400. 90 80 . A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46..g.• I 550 500? 400~ . szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel. ' . Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt. 10 ••. ábra..... '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c." cs6méret. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik. 1-1 Pa.IT --~_II ~ .o ~6 2 4 ' 5 . - . 110. szakaszt egyaránt J '1.BO '~ 110 ~ 70 . . 6 lehlílési pontok. -. szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell.5. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI.f.6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A..~ '" E: 3m vagy 3..1/h=20 oC...1.. ..f. 12=8000 kcalih..~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o.

mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo.. a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok.35 m hatásos magasságot vesz a.3. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik. kglh kglsf f v. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 .. ezért itt nagy homérsékletesést választunk. ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat. 10-3 m 8-48. Vy vízsebesség.. a csatlakozóvezetékeknél 1. 4 a kazántói.2 0.. és 8-49.jelu terület). Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47. ~du ~d*~d· C'O'). A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik.JI fajlagos vizlehlllés .. Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0. 28 12. 20 16. értéke 3. táblázat. A módszer az elosztóvezetéknél 2.. 4.7.MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6.. my víztömegáram. A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1. mint amennyi abban a szakaszban fejlodik.4 0.0 0. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a . f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói. .3 0. amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1. ábra.9 0. így a víztömegáram kicsi..0. A méretezéshez a 8-48. A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC.t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d. A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg."~c:.. A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6....5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni.7 ali as 0. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb.. oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro. A 8-48. ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni.... Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI.4 m. 8 0 . A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni.lapJlI. ábra az elosztóvezetékre... a 8.0 Pa/m2 között veheto fel. a 8-49.m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet.1 1. m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I.1 o ~ ~ ~ ~"". A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni.8 0. táblázat).1. ábra használható fel. ábra.=0. pontot). ro.

010. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el..7 0..041 ?. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik.0.adott víztömegáram esetén . 1. de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik. ábra.. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is. '" ri. mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség. ábra.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160. d" közelében 50%-a. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható. ábra szemlélteti.adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége .1 o.308 mv *9/h *975 o.45 60.02a 70. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség. el kell dönteni. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol.04 la ~ '" '" . ábra.0 G.043 40. 0.5 Ja ~0. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében. mv víztömegáram .4 1. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49.a35i 120. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50. 0. A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása . Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot. A méretek variálásával elérhetjük. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48. akkor a teljes 21. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10.46 0.025+90. 80 0. 10. A L1tb hasznos homérsékletesés.. ~o.0. akkor a visszatéro vezetéket 8-50. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre.GG5{a ~0. d'" pont). Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható.2.0 / 0. 1..3 1. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro .+ vv 150. hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen. Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a.ll1Ofa m 0.7. d". Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is.nH . hogy melyik méret választandó. 30 oC között célszeru felvenni. Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50.04O~ 140..laf5j 0.6 8.-3 m dll ~ 8-49. d' és d" pont). mis M 'elm 1. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére. d'. hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk.6 1.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt.044 l. 0. Vy vízsebesség. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk. ábra. 0. o. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét.2 130.a42 0. hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg.5 o.

. v* áramköltség (0.25 kg/s.5) használjuk fel: A 2. táblázat alapján határozzuk meg.) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1. Ha azonban LJPsrav< <O.. ügyelve arra. a m. 3. futotest. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét.519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik. 12 kP~m2) lehet. oszlop).20~1.) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0.5 Pa. az épület hoveszteségét.8 . 1.05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható. táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban. mellékletbol elozetesen meghatározható.. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1.. Ql ml= CvLJth = S' .0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. te=90 oC. az amortizációs idot.a Ll.45 ·12.2. oC. a foáramkör hosszát.. m.. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is. A 3. értéke is (3.5 . hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük. csak a 0. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0. példa.5 ~. az áramköltséget. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1.0 mis lehet.81 ~301 értékeit 1. AIs6 eloszlású <D . Természetesen.•. A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb. példához) @ szakaaz-sz4mok .. Méretezendo a 8-51. értékét. tv=70 oC. figyelembe. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb.0 mis.5· 9. melléklet és a 8-3. mellékletbol kiveheto..5 . 2. táblázat segitségével számítható. a méretezést ezzel kezdjük. Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O.175(Ahe _ Q )0. év.. A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1. A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. A melléklet S'. a futotestekben megengedett homérsékletesést. 1. a 8-2. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1. a ka- I iFJtöfest 8-51.827 Lo. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata. melléklet és a 8-3.. oszlop).ftv Palm.0 Ft/kWh). felvételével S'I a Llpgrav 0. táblázatban. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5. A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1. valamint az egyes szakaszok hosszát (4..175 szorzótényezo helyett 0. ábra. oszlop). La foáramkör hossza. melléklet táblázatát használjuk. 1. Ezzel készen van az elozetes . A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét. a 8-7. A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100. A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC.5. 0.1 értékkel kell számolni.. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru. Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb.(!90)g= =2. Hasonló módon számítható az ~. ezért ezt is figyelembe kell venni. oszlop). oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 . mint a többi melegvíz-futoberendezésnél. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto. ha a keresett szám nincs meg. alapvezetékben 1. n amortizációs ido.3). akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk. Palm (10 . Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát.I?3 LJthO.MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK. 301 ~5 1 P / _ El 29. (A vízsebesség épületen belül 0. Th3 stb. gravitációs futéS (adatok az 1.

08 21. 1 db tolózár.4 S/" sI.0 I 5800 1I 6. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést.0 29.1 51.8 52. táblázatból vehetok (pl.069 151. A 7.19 28.5 8.5 1/. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll. a 2.3 148. oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását.0 4.3 6.7 105.3.5 4 1050003.0 3.5 18.25 54. A 7. Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását.238 1/.3. táblázat 10.7 24.5 112.0 6.5 0. Megkeressük az lhl= 1.' 18. oszlop az IS' súrlódási ellenállást. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény. a 3. A El: értékei (9.5 158.45 ~3.5 53.5 2.0 21. 8.475 5800 1. mellékletbol.0 1/.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 . a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.5 59.7 0.069 1 45. 1 db nadrágidom .5 45.310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6. oszlop) a 8-51.19 70.0 1.8 7 5.5 0.08 28.7 3.4 2. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza.4 Pa méretezés.18 0. A 12.0 81. 12 mis 3 10PalmV.069 109. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto.0 0. van).8 25.6 0.0 14200 18.0 -73. Az ehhez tartozó S' = 3.' 1.1 52.238 3. Az 1.3 1/2' 11/~1 l' 7. és 10.3 201. példa.4 43.3 84.25 kg/s értéket a 8-1. a 8.5 0.0 0.8 12.8 16. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51. oszlopa). szakaszban 1 db T idom.8 129." 55. kaJI PaW Pa 1.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012. táblázat.059 325.0 2. áramkör ellenállása 298.13 0.4 0 0. It1p. I Apz.5 650. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'.0 19. Ha a keresett my nem található.9 11/230.0 0.8 0.5 271.8 ---I 0."'12. .1 0.0 26.5 I II.0 1.5 4.4 45.1 4.6 0.5 Palm. Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük.2 243.8 298. 6 m á. a 8-51.5 2.5 0.0 1. ábra) csöméretezése S'.9 5. I m".475 50 40000 .3 46. A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni.13 38. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1.7 0. A LJp értékek összegezése után látható.17 28. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4. közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa). II Id.1 1.3 1. ábra 1.515. oszlopába. szakaszában 2 db könyök.2I11003.4 197. oszlop).2 Pa ( rv 30 kp/m2). melléklet d= 100 oszlopában. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel." 11/. ábra alapján a 8-3.4 3. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb. hogy az 1. 1.8 4.0 126. futotest áramköre Fojtandó: 6. táblázat· ból vehetjük (a 8-7.169 23. oszlop a számított (vágy a 8-1.238 0.

4 18. Bármelyik szakaszt fojtanánk..0 803. 13. szakaszán elhasználható 668-269.2 0.6 Pa (1.8 7.9 Pa. szakasz. példa. csoszakaszból áll.11 503...0 36. ty=70 oC..81 ~668 Pa.MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II.3 44.(1 8000 5. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73.7 406.0 0.7 267.5 18.0..7.. szakasz ellenállása 269.095 6. te=90 oC.5 . ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható.1 Pa.5 101.8 31. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0.3 6. 14.~ 97.5 8.. A csoszakaszok teljes hossza "1:. A méretezett szakaszok ellenállása 185.5 185.5 . 14." Palm. 398. a 8-9. a m. 2. futotest áramköre 1 32000 11. Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi.2 3.773 5000 65000 9..... A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük. és 6.5 3. 9.6 0 18. mv.7 Pa nyomásesés.45 . futotest áramkörének méretezése. és a 7.3 15.0 0. A hatásos nyomás LlpRII=5. A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel.0 m.11 35. táblázat. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni.16 0. 115.3 0.. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I. A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk.. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani.7 ~22 1 P / II- 9..5 0.4 16000 .7 /.. ábra) cs6méretezése d. Az eddig méretezett 1.. S8S .1 83.7 16.. 16. 2.0 3." 8/: I 11/. 1.0 221. 3. A 8-52.9 ~9.ár=lS'. A felsorolt szakaszok hossza: "1:. Illp.S 238. pékla.. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre.0 67.8 1. 12.0 11/.19 8.0 1. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52. Kismértéku fojtás itt is szükséges.0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36. 15. Így a 13. Ö. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1.0 652.8 7. 7.0 0.060 1. . A Ill.0 0.143 12000 .2 12.4 76.0 2500 29.8 27.8 500..3 Pa.5 2. +llp.9 7.5 80 6500082.5 51.5 23. Méretezendo a csohálózat.0 7.1 0. és 8.8 302. AP.' 11/.0 11.6 16. 2.9 Pa nyomás. 11. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa.3 82.6 33.0 0 320.0 0. fiitotestáramköre az 1.7 Pa.= 6. valamint a méretek a 8-8.1.030 1. 2. így Ath=20 oC..1.09 0. a hoáram. s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható. Már méretezett az 1.16 86. 15.0 ~.". 10.6 16.19 0. lAblbatot).= 9 m. így az áramkör még nem méretezett 9.6 0. 8.8 1"13. 8.5 28.7 2. 16.5 ..5 1. 12.381 37.1 = 115. 548.773 32000 9. szakaszokon elhasználható 301-185.. 8-II. S' .5 67.3=398. táblázatban találhatók. 12 1011 " 91. Palm Pamis S'.16 548.7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp.

a padlás homérséklete -10 oC.2120 86.0186 0. mm •• sm kgfmO Pa2.65) .2 84.67 117. P / a m.93 66. a szigetelés 75%-os. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható.0 0.38 0. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.." "l ll/c" ~ O. táblázat).59 1289.306 50. ábrából vehetó'k.6 ~ -----. táblázatból.98 13.5 83. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d.4 1%. oszlop adatai a 8-52.02~1 JO 88. 9.8 11/2 1. oszlopban találhatók. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto. táblázat 6.4 6S 751/2" 1" %0.02 IS7.5 és a hálózat hossza 55.21 84.06 20. Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e.0814 0.773 1.5 L1Pelöz_ 0.68 4h. A rendszer ellenállása 548.mv.9 14. Felso elosztású gravitációs futés (2.5 . oszlop adatai a 8-8.075 60.7 0. 161.5 ~.0327 51.7 00. oszlopban a szigetelés adatait. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1. és 7. táblázat.5 m.y. Fali horonyban a homérséklet 40 oC. meghatározása. ev.---WI is -- -- '. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1. táblázatban gyujtöt· tük össze.6 88.60 88.0 87.43 oc0. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .60 98.3 10.. példa.054 .82 0.4 0.0375 0.7 67.204 oc80 '18z18' 0. = te ~ tv .9 41.25 33.312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten.2.99 87.81 . ml' ~ stb. ábra.61 4e.0 84.8 ~4 55 L'[ 55. 64.4 130. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52. Az 1.0 m magasságú pontja). oszlopban 8-9. az 1.6 248..::.62 120.0292 30.08 0..2 15.071 110." 1. táblázatból).386 140.• test 1.0534 0. 505.8 Pa.381 oc 46. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük.35 88." 84.5 m: 8-52. a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül.172 S-10 10 9m 20.5 90.25 0.143 87.06 87. 2.99 86. Az 5.0 14.081 0. 3.15 0.5 0. mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk.0231 0. cs<5szakasz 7. a 6.ee)g· I rpoo (j) ha =2. ha a= 0. radiátor és ennek áramköre.030 768.4 1585. és 4.095 8 Jcr 296. a 14.6 154.5 kg/m3 (8-2.16 11/.07. mi· L1r S' = 0. L1Pelöz=(1 + 0.:505. példa) II 1. szakaszon).5 11. 2.99 4t=14t.6 8/.60 37.21 0. Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl.1540 88.82 13. oszlop értékeinek különbségét.82tv.0 m o kgfs t1P. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14. ~ . Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9.e2= 12.7 Pa (rv 55 kp/m2).5 . 12.0 0.15 _g_c 88. s ezek után az 1.98 98. flitotestm" áramköre 64. oc Futo~llo4.0 0.~. 2. A fajlagos súrlódás.25 0.5.060 32.7 37.68 0. cx= 65% (a 8-5.66 0.19 67. a 7.tkö különbséget.03.6 7.5 . A 8-9..98 I ' I .g· A 8.65 46.6 280. a leszállók szabadon haladnak.

7 19...1 53.8 74.3 45.6 104.7\140.9 63. értékét a 8-10.8 59.8 28.8 32.7 Pa.2 16.6 87.4 28.6 1'/. .1 23.1 133.1 11.8 141.8 126.7 134.1 17.9 5.0 8.4 70.2 28.g formájában minden szakaszra számítható (15.1tl tényleges csolehulést adja meg. Számításainkban a 3.7 55.4 78. 3. Az 1.9 123.9 22.9 185.5 269.6 85.3 116.3 48.5 105.0 39. táblázatból a 9. - 82.9 27.8 42.0 193. °C/m ~ ~ .1 61.2 11.7 13.3 32.1 65 32.3 18.3 33.1tm= = 15 oC. 366.6 18.5 66.4 1202.8 35.2 '/.6 30.1 57. A 13.3 51.'.8 37.1 31. oszlopba írjuk.3 124.7 52. valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.7 47.9 320.3 60. 402.0 190.0 51.MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).6 141.7 32.9 54.7 87.7 21.5 25.8 23.1 74.7 13.6 62.1 17. .3 53.1 216.1 343. Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés .5 140.8 66.2 24.8 318.1tll= 15 oC.4 26.5 8. kg oC sm (a táblázat UP'.3 38.7 33. és 14.2 125.7 88.5 83.5 127.4 23.4 62.3 60.2 76.3 55.3 25.6 179." 252.2 236. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .3 218.1 298. Az m.5 90.6 277. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram. (9.5 337.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje.3 118.2 150 8//' 1'/.7 35.9\ I 10.7 8. Méretezendo a 8-53.' .8 156..7 168.2 125mm 80 100" 20034.9 168.0 mm 128..4 47.6 12.9 12.8 79.1 .3 18.6 50.5 62. A csohálózat méretezését.7 202. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .4 14.3 13.2 68.2 67.8 63.2 18.1 10.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.2 71.6 155.0 32.7 158.5 143.6 102.5 52.1 20. 100.8 43.3 152.4 114.5 117.2 30.3 75.8 113.3 42.6 115.8 mm 10.7 161.1 20.5 110.2 149.6 .3 255. oszlop) viszonya a méterenkénti .6 93.5 87.6 21.7 224.4 386. 288.6 22.1 297.6 Pa:>548.7 \29.1 380..9 21.9 40.1 32.1Pgrav=h." '/.7 I 202.2 13.8 80.3 16. A 16.6 4.8 93.2 44.1 12.1 51.2 152.5 13.9 96.4 24.1 15.1e.7 106.6 178. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.1 283.8 181.elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását .8 74.3 42.7 67.6 41. ahatásmagasság megváltozása miatt. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét.8 268.4 26.1]szig).9 9. futotestekben a felvett homérsékletesés : .2 73.0 16.1 145.8 106. A függoleges vezetékek futött térben.7 14.8 11.4 6.20. példa.8 120. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -. oszlopáé ba.1 54.8 113. ezért (I .9 166.3 27.2 45. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~.8 39. szabadon haladnak.9 I 236.9 65. 8-10. oszlop).0 88.3 238.1 I 326.7 7.1 207. A ll.1 58.7 69. ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés.5 97.9 61.4 28.3 6.3 100.6 8.2 135.6 82. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).6 81. .1th = 20 oC.8 28.2 76.0 150.7 32.6 24.4 29.1 76.0 191.2 44.9 49.7 166.0 357. szakaszt két külön részre kellett bontani.7 10.3 95.1e értéke a 8-2.3 56.3 109.3 170.2 38.8 36.71429.0 253.0 81.71171.1 I 452.5 38..7 47.1 34.9 24.0 116.9 33. a 12.4 80.5 133.4 222.9 39.4 40.0 I 96.9 46.6 10.2 \ 307.3 19.2 60. értékeit tartalmazza) 1 .5 23.5 28.7 70.1tl= 10 oC.8 33.ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.0 27. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését.6 98.6 46.nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585. oszlop) és az mv (2.3 5.9 90.1 234.1 36.1 87. .6 \ 6.táblázatb61 veheto.5 70.3 37.0 43. Ezt követoen m.8 200.0 45. te=90 oC.:.4 50.1 I I.9 30.2 132.3 104. táblázat. mv .2 124.5 63.1t homérsékletet tartalmazza .8 26. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza. Vízszintes elosztó a padlástérben van.

ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .0 0. 15.458 8.4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_. kgjs.-0-.08 1. A /óáramkör méretezése. mellékáramkör -14-' -15-' 0.0.139 7.0 Különbség fojtandó Ill.5 8 ill700 0.II .6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.1 --114. "- A 8-53. Egycsöves gravitációs futés (3.8 14.6~ 500.0 0.56io.7 25..~:~1.11 0.0.5 .074 7. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53.mv.041 _1.07 0.-0-1.2 31.5 I 69.-.065 2.3-_-1 __ 86.065 8-53.5 I 1// 10.1 579..3 1-38-1.2 10.5 6.0 0._0_1 _1_' _ __ 1 4_. a szakaszok száma.6 3.0 I 261. táblázat.0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S.139 0.0 I I 0. ábrán a rendszer elrendezése. 78.16 0.1-6.-5I 1// ----1--.0 ____ 1 ------1---.0 0.056 kgjs.s--~ 10.3 1 23..2.5 6. mellékáramkör 17 _16_1 0.24 I 2.7 16.8 10 I II 700 ~:~:. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0.0 lI 50 [_ 16.~ 11700 11700 - ~tI7.9 -0. ábra.7-~1--~118.5 0. 3.=.5.=.5.5 6 I 10.13 I-b-I 20. árama és a szakaszok hossza található.098 3500 4200 .4 3.25.139 0.06 I 2. Q) cyLJtl QII 4100 m)= .8 I 13.312.1 v.139 0.0 261.458' 7.8 -0. táblázatban az egyes szakaszok he).~::: _~_-' 38500 i 0.3 I 467.25 2.2_ O.0 ----s6-1 16.056 lIT I I 1.5 36.55. 15._5 __ 4_.:--0.0 192.2 13.3 120.1P'~a=ls'.0 0.l6!I:o ~ 0.458112.0 I 12.8 I 1- 13. példa.21-41.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11.7 --0~-24--0'-3-1 8.0 1.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.--6-.4_ 554.9 10.5 13.0 112.-I1. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : .l6 --7J-\ -0:5 24. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.0 I 2.056 0.5 '~ I-Io..6 ----1----1 _9 _1 0.5 l' 1// 1 \ 8.5 523.5 5.-17.6 i _2~~::_-+~-~ Il.065 0. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ.8 27.139 0. d.128. • QIJI 4100 4200 .0 31. IS'.-0. 10 ~0. B és ekeveredési . a 8-11.s-I~616. kgjs. példa) II 1· . Palm 1.

031 0.1050 .2 608. Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53.obDl~ ~! 13 14 ~ .11/: 0.6+5.: *.19 79.8 ~.021 0.61 0.5 Pa.0 I 2 3 ~1".50 ---. futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk.023 0.••.458 50 75 88.5 99.98 98.3 44.Lleig 1 = =(9.03 87.0 73.5 ~1050 Pa.7..7 felvételével: ~143 P / 51.5 44.64 87.981 0.083 1* 0.4 Pa.039 0..3 6.64 88.0 0.018 0. példa.0 586.4 21.2.03 80.025 59.-.5 5.5 ·4.. Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 .62 117.5 Keletkezo hatásos nyomás: 944.25 0.3 827.9 845.• .19 87.52 --=-tO67.u20 53.• I ~ ~ • I.139 1*1/.02 0.0 ..017 1°.98 88. a m.021 1 '-"8.h.-.=aL1p=0.85 ~-=-~~~ -. A különbség 20.4.074 1 0.20 ~ - 68.151 - 0.6 0.035 0. A foáramkörben 944. táblázat). _ " ". Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.l 19.74 53. 0.0 0.3 65.029 0. a 8-5.. A Ill. táblázatból).1)9.8 0.0 0.76 179'52 73.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).24 88.8 838.62 0.74 72.0 ~ ~6.087 0.68 ---6. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924.81= =723.--1 ~I~\' 2.3 ·4. a 8-ll.4 11.~ ~ 1.45 . táblázatot).2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72. .7 I 210.19 79. 723.57 0. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.8 617.50 98..0.60 4.64 0.8 39. .66 9. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90. ~~ 8 .3500 _".458 50 12.64 20 20 .50 88.19 .§.1 9.36 173.43 7.52 0:67 ~!52.5 Pa.0625 0.024 0.0 20 .9 10. Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1.5 "\ 0. Ennek birtokában a 8-ll.0 ~I I 88.0 9. = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 ..I 79.0 944.10 70.157.9 ~a .53 0. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8.I -35 4 7 0.2 410. (iX=45%.161_0.085 I 1.7 -13.1121.68 2 0.03 0. --~--------l--* °'1391 1 1/: .74 0. táblázat. Mellékáramkörök méretezése. pont: Llt B .52 0.20' g s. korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba).048 0.76 80...1610. :Ö -.415 --1--1--1-.9 ·3.42 65.139 I 11/: ~ 1. táblázat szerinti csoméretezés befejezheto.52 0. I o o •• -1 - --II--I· 1 0.31 0.139 ~7.-.! o :2 I i. A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.~ - -6C B _8_ A -=- 60.66 0.139.19 87.3 I ~ I - I 0. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás.61 7.. oC.0 7. Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1.20 20 .8+2.8 176.76 0.9 Pa felhajtóero van.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést. 3.61 6. 8-12.0 o C. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !.5 ---.

31 0 1.m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1.8 2.5 0. ----.5 155 0.5 3. 1. szigetelet I 1 I Szakasz.381 mm150 Pa. A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2.5 0.-8 316 861 LJpz.20 Pa m . Hoáram.QR lenül.0 3/5381 9280 4210 103.0595 0.8-6.0 morevan.V.381 +0..I420 -~"'-4439357 ® 3. táb. 4.esL1ts)g = s . példa. %' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_.34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280. d.0297 Palm IC5818 0.30 6156 338 Méretezésvan.0 7.1576250. szakaszok). cyL1tR . példa.J @1. és.5 0.143 mv.072 Csoméret 4.t oc.EAp.095 2. futotestben =20 10 450650001200.192 70ban..3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---.legtávolabbi fogyasztó0.42 0.Il/!' l' %-.5 -----' 1. .módon szabadon.0 2. 140 0.3. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900.4200 .3Pa W Pa 7 ////////. a hasz.úr=IS'.44 1. S'..(4. ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54.5 8 7 12 6 mis AP.l' Il/t' II Il/t' l' .036 számítható' a II.. A csoméretöbbi adat a8-13.-- Il. visszatéro vezeték padlóban avesszük. ábrán levo etá1. Etá:lSffités adatai (8-54..036 155coli a teket a 8-48. Hasonló . Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama.Jp=LlPoúr+! 6 2. 1/2 11/4·Llpz. 8-49. ígyleszálló-táblázat alapján az 1.36 0. és 1.0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a.futés. 7.775 0.I táblázatban látható.5 0. I__ 150 ___ @2.. ábra) 8-13.2' 3// kgjs.60 70 120 3200006640./ R -oC. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''. táblázat.191 0.

1th= 10. és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van. a rendszer mértékadó áramköre (az V.. A csomércitek a 8-1..1p=6812 Pa. mv és .1tvg= = 15·0.. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb.. példa.1th=20 oC homérsékletesést felvenni. !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani.. ábra). (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. A .625 ·20· 9.I. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55.625·20· 9.. Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható. j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek.táblázat tartalmazza. A szakaszok hoáramát. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. ábra.81 ~1830 I ~ I I Pa. 0.:) az 1. futotest áramköre ) méretezheto. víztömegáramát.8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó').81 ~368 Pa. ha .akkor minden futotestet olyan beavatkozó.1ev. A sebesség legyen 0. 8. ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel.5 oC külso homérsékletig gravitációsan..1Pgrav<O. mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero. 30 oC értékre vehetjük fel. A rendszer O. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. A futotestek homérsékletesését . minta gravitációs futésé.0 ·0. célszeru .. Ha nagy a .. Alsó elosztású szivattyús futés (5. 114j szakasz-számok 5. A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása . A kombinált berendezés csohálózata szukebb. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1. A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van. . futotest áramkörében : .:) Il<i 1" I I 1 vehetok.1pgrav.1pgravv= hv. . Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50.1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.nagy szivattyú-emelomagasságot .MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. futotest áramkörében : .emeltetettberendezéseké.jg. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik.8. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi.1Pgvavl=3.1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. (.1psziv'Ez szuk futohálózatot . A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik. mint az egész évben Ü1. példa) [Ii . <>s 8-55. a 8-14.3. lJ tR = 20 oC. és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút . A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni. ~-~ .(szabályozó-) elemmel kell szerelni. hosszát stb. így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen. ennek nagysága a (8-13) szerint az V.. melléklet segítségével meghatározható.. 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor. A szivattyú jellemzo adatai.jelent..

i . amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik. Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo. A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb.1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa. A keverés a B pontban megy végbe.JlL~. a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont. .9. hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget. alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el.~. HU ~ U~~. ábra. ábra szemlélteti.~~~. míg a többi. h~ a futotest hatásos magassága 8.9.. 8-56. A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet. Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható. 8. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. III~'IL" l~? 1&-:: . Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek.2.10. ~ i . ábra. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete.1. I r 'SF 0_01 . Minden olyan csoportot. . a méretezés kor ügyelni kell arra.9. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés.318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. keveroszerkezettel látunk el (8-57. hR [ [hR . Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni.L.. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI. ha a kazánáramkört. ty a visszatéro víz homérséklete.. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek. A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A .:.J. ábra..) közvetlenül ezzel a vízzel.A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru.. míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására. I I I I I I SL I I I I I . ben kicsi. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel. ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. II B jr---: I . A 110nt). A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen.). A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni. Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni. . tkeY a kevert víz homérséklete. Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56. A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel. ábra jelölésévei : APsrav= . . csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük. A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. mert különben lemaradnak.. 8-57. A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56.I. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás. A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel. ~ II K nT. kisebb az épület hovesztesége.7'lkv " ~ I 1. (8-JO) 8.

A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása. tbel=20 oC esetén [1. A a helyiség lehulo felülete. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó. {kü!.5(20.10. Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A . AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete. (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak).~ 1. Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás).tkül) oC. ez- 8. a 6. ábra. Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik. ty=f(tkül)' ill.2.10. tkül külso homérséklet. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik. a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás). a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0.10. A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. tbel helyiség-homérséklet. k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje. 'y yisszatér6 homérséklet. Mindkét szabályozási mód azt jelenti.3. :1t:öz R=60 oC. pontot. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '. MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet.5. ábrán ARk: látható(folyamatos vonal). oc és ~"-. ill.5 értékkel a 8-58. A te=f(tkül).8.1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC. 8.. ty a visszatéro homérséklet.1.1.a (6-3) összefüggést]. valamint a hatá90 oC 8. A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t .2. 'kUl külso homérséklet . pontot és a 12. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében. tbel=20 oC.tkm) oC. el6remen6 h6mérséklet. Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet.10. k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje. valamint a te és ty homérsékletet. hogy a kazán teljesítményét. ty= =70 oC. oC = 60 8-58. Bovebben 1.1. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet. függvény a (8-32) alapján: ty= 0.. te=90 oC. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében.2.2.

oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja. tkOI külso homérséklet. A 8. mV.tJ ' 2 8-60. 40~20 40 20 I 8. oC . myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f . mint a (8-31) összefüggésnél. (8-35) 8.2.2. 80 80 60 40 20 ~f72L. ábra.320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki. (kUlkülso homénék· let. ábra.% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc. m". 10 Gravitációs O -10 -20 fküt.10.2. Kombinált te eloremeno homérséklet. Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének.4.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8. Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 ._.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua.10. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol. (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59. Magyarországon a tküt.1. oC 100 . A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és . 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61. ábra.(90. -=:]100 80 mvo .% mvo 2 20 8-59. ábra szemlélteti. tköz R a futotest kozepes homérséklete.tkül fh-:~. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet.10. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében. a 8.2..5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi.10. fküt._.1.10. ty visszatéro homérséklet.2.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram. ábra tünteti fel. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f. tv visszatéto homérséklet. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20. :nv'''. ty visszatéro homérséklet.§ . pont feltételei mellett a 8-60. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is.1. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás.3. tköz R a fútótal közepes homérséklete .

5 kcal/kg oC). Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként. ésa muszaki megoldás sem teljes. hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza. csere indokolt.. szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok. úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni. A technikai megoldások. 23Az épületgépészet kézikönyve . Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is. mint az egyszeru szabályozás. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. 8. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van. 0. többszörösen át kell mosni.4 kJ/kgK (0. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra. és ezután a rendszer gondosan feltöltheto. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott.l kcal/m hOC). A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell. évenkénti cserére nincs szükség.. A tiszta.4 . csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel. Alapüzemben a kisebbik.az olajminoségtol függoen . hogy nyitott rendszerben .8. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek. Közelíto adatok: fajho 1. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. hovezetési tényezo ~0..5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. 2. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. A kombinált szabályozás gazdaságosabb. A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé. 8. csakutántöltésre. üzeme is. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12.12. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell. hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez.11. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. de ezek még nagyon költségesek. Ha koromleválasztó is van. ábrán látható. Törekedni kell.MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61.3. Nagy elonye.4 kJ/m h K (~O. muszerek és szabályozóelemek állaga. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll. . A kazánt külön kell tisztítani. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. hogy két különféle teljesítményu (pl. s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják.közel 300 oC homérsékletig melegítheto. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik.. Kedvezo abból a szempontból is. Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál). A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni). Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. pont foglalkozik.

.

18 0.0807 0.51 0.00 10.07 0.08 11.0685i 0.90 0.55 40.10 0.5 22.10 3.80 17.20 2.412 15.7 2.53 0.34 0.90 0.9 2.0 16.3 1.14I1 65 mm 3000. mis I belso átméroje.40 30.41 0.79 0.25 0.00 0.60 0.70 14.0985 2500.1 1.50 1.4 10.14 0.2023 0.05 4.15 0.35 6.55 0.1 3.52 0.16 8.05 0.09 9.50 0.26 0.20 1.3 0.56 1.60 7.95 7.40 16.4 1.65 5.07 13.26 0.0 2.24 0.8 4.40 3.36 15.1223 0.5 1.50 14.54 1.0 4.86 1.12 0.08 0.0 9.14 0.20 0.42 0.448 0.95 28.99 0.5 11.87 0.16 35.70 26.7 24.70 38.61 0.06 0.5 3.15 6.85 0.38 0.5 5.68 0.482 0.24 0.5 8.9 0.16 0.50 3.1 0.44 0.47 1.05 0.65 8.0 3.55 18.74 0.30 5.2 4.30 0.00 0.25 4.434 0.70 1.83 8.329 0.69 1.85 0.45 0.26 0.18 5.32 3.09 3.60 m 200 0.20 1.8 • 23.0 0.14 6.93 1. 0.9 4.65 5.07 2.23 1.372 0.5 12.3 mm2.15 7.46 0.05 43. Palm I .75 0.3 0.08 0.10 1.25 18.9 8.14 0.1 1.12 0.65 0.1 9.27 0.15 0.10 0.48 0.2532 0.11 17.5 33.60 14.77 1.90 10.70 0.36 1.13 1.253 3.8 5.78 1.4 2.05 14.11 3.281 0.45 0.4 0.1 6.97 0.17 0.57 0.7 0.25 0.0 2.305 10.4 2.0 3.86 0.17 0.10 0.20 3.85 0.88 0.66 1.80 3.01 0.1470 0.28 1.71 1.60 2.22 1.22 1.60 0.83 1.8 6.76 0.40 1.4 7.0 4.40 4.60 S'.37 12.25 0.0 12.40 27.94 0.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.351 11.30 0.0 9.0 25.20 0.85 0.8 9.90 7.00 20.64 1.3014I I I 125 0.60 11.6 1.60 24.06 13.19 1.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség.

072 0.59 0.0210 0.92 0.110 0.0215 0.24 0.60 0.0076 0.0086 0.32 0.078 0.406 0.0410 0.133 0.384 0.22!II 0.14 1.208 0.0185 0.487 0.20 0. A cso cso turt.239 0.105 0.149 0.44 0.28 0.24 0.0380 0.392 0.0125 0.26 0.237 0.157 0.18 0.0345 0.081 0.0230 0.65 0.442 0.0165 0.52 0.164 0.075 0.331 0.458 0.426 0.07 1.09 0.30 0.087 11/2" 0.20 0.346 0.0172 0.0121 0.0430 0.375 0.0385 0.060 0.488 0.0440 0.0260I 0.44 0.175 0.------- A név.108 0.229 0.0111 0.--------0.26 0.354 0.42 0.215 0.198 0.10 0.74 0.0179 0.0089 0.305 0.58 0.48 0.0240 0.34 0.284 0.--.248 0.204 0.0470 0.258 0.15 0.0305 0.40 0.0156 0.316 0.325 0.267 0.---.14 0.0146 I-0.286 0.22 0.46 0.19 0.28 0.0220 0.0198 0.096 0.053 0.0497 0.218 0.373 0.0365 0.14 0.66 0.16 0.36 0.489 0.102 0.26 0.435 0.32 0.056 0.163 0.12 0.0150I 50 mm II/43/4" -.15 Palm 0.64 1.34 0.187 0.0485 0.40 0.0285 0.0151 0.0347I 0.62 0.0116 0.-~----1/2-IIIII II 0.240.322 0.120 0.13 0.150 0.57 1.360 0.169 0.051 0.463 0.42 0.227 0.141 0.30 0.178 0.0158 0.22 0.0260 0.0455 0.0240 0.066 0.0250 --.070 0.101 0.17 0.438 0.30 - - "~---- I I .65 0.069 0.058 0.191 0.69 0.301 0.052 0..0225 0.124 0.00 0.70 0.079 0.20 0. legkisdlll 0.55 0.11 0.48 1.74 0.54 0.0250 0.84 0.114 0.91 0.55 0.62 0.0400 0.226 ---------------0.412 0.0082 0.0136 0.0.0106 0.50 0.0350 0.13 0.79 0.086 0.0406 0.38 0.0095 0.410 0.0204I 0.60 0.0198 0.0415 0.245 0.143 0.36 0.0182 0.095 0.0100 0.54 0.0072 I \ .0079 0.0166 0.050 0.

80 4. 1.85 5.75 ----s3.42 I '3.15 4.2 O~ ~8~ 4.50 0.85 0.% 0.55 0.70 88.0 20.5 33.50 48.90 6.-0-1---1S-0.15 'I -----g8.28 1.13.50 0.00 0.95 0.24 0.3 0.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.60 _ --8-.2532 0.1470 0.05 1.55 51.0.05 0.00 11.1 1.15 0.70 12.0 0.7 68.60 15.3 62.65 ---0.40 ------60 37.00 7.30 0.5 1.60 3.85 0.05 ~ ----Zjs 0.5 0.6 0.65 17.35 __ 0~ 5.30 1.2023 0.00 147.65 0.28 1.20 ~ 0.0 -1----35--1.05 -----1.80 92.10 1.46.5 1_.95 0.30 18.30 0.80 I -----1-----1.5 26 1.50 2.15 I ------------~ 1.5 0.70 __ 0~ 9.0 28 30 76.66 0.55 ---70 40.1 1.9 25.65 3.05 13.35 1.46 2..8 17.37 1.20 7.55 ------------2.8 32.90 I 1.60 __ 0.90 5.55 6.70 2.0 16.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.8 0.1 31.0 98.05 1.95 7.60 3.10 14.60 1.63 0.70 -20.90.4 38.5 0.60 0.32 2.60 0.55 2.5 1.25 ----<-1.6 ~ 44.8 0.85 .87 0.5 16.75 2.0 46.50 3.0 0.35 0.00 73.4 0.50 2.8 43.65 0.60 7.0 1.85 0.65 I 110 .38 3.15 9.1-5-__ 1'~232.60 0.39 0.40 2.30 I_.50 8.43 0.2 47.50 I < I 1.35 0.33 ~D I I I 0.0 1.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.95 67.0 ----------------I--~---.80 0.6 79.30 1.95 0.60 0.70 _ ------- ---- ----------I 3.1.<>-I------.34 2.50 5.00 6.40 6.32 1.55 ---I-~----70.95 0.32 2.3-~~8--__ 0.5 59.74 0.40 4.85.6 1~ __ 55.44 7.0 0.w-----.46 1.9 1.10 10.10-.55 -------0.60 10.65 0~ 21.5 0.80 ----0.44 2.50 -------1.35 2.46 3.60 0.5~1 __ l.36 4.80 3.70 0.48 8.20 1.20 21.44 3.30 0.3 83.10 82.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.97 0.92 0.1 34.75 10.35 50 34.38 1.70 0.70 0.20 0.0 1.3 0.65 0.5 1.08 0.36 2.42 7.6 0.00 __ 0~ 3.70 0.5 ~ 24.28 1.46 7.80 2.8 73.55 0.50 0.20 0.2 0. melléklet folytatása belso átméroje.8 1.96 0.1223 0.4 0.50 0.5 12.4 29.65 10.85 28.04 0.7 28.5 1.3 0.65 0.40 4.35 0.35.40 1.20 1.90 0.80 0.60 2.55 0.1 6.45 0.0 108.50 ~ 0.80 42. 65mm m 0.20 1.65 0.60 -------------------1----. 200mm 250 mm 300 mm II 0.00 52.80 l' 2.27 1~6 __ 1.65 0.0 1.6 1.40 --.34 1.------1.5 133.42 1.35 0.38 2.65 14.25 0.--------------- 0.15 0.75 ----0.70 19.80 0.90 __ 0.8 0.32 1.50 0.00 0.0807 0.48 1.42 5.8-1. I 80 90 100 0.60 17.0685 átméroie.65 24 1.26 1.4 0.90 0.5 0.0 __ 1. 0.65 11.0 1.80 0'?2~20.45 0.36 ----.90 47.55 0.0 0.1 ~ 10.3 0.26 0. LO.3 0.40 1.85 8.5 117.95 -- 6.38 4._ __ 30.65 18.85 4.70 1.20 0.5 1 45 1.88 0.3 1.15 13.44 5.00 0.25 22.70 51.49 0.90 140.05 I 1 I 4.55 9.75 55.55 4.77 O~ 1.10 1.70 -----.125.55 0.50 6.30 1.65 45.0 2.65 0.75 0.75 7.05 0.75 26.10 I 0.0 2.0985 0.0 93.85 -----------4.65 0.70 49.61 0.21 0.34 1.

90 1.70 0.056 0.40 0.442 0.35 0.0310 0.0.76 ~ 1.80 1.75 0.35 1.90 0.072 0.44 0.40 0.368 0.55 0.10 0.15 0.315 1.73 0.17 _ 1.85 1.85 0.60 0.20 .87-W 0.24·~ 1.061 0.50 0.0465 0.50 0.55 0.60 0.71 1" 0.70 1.46 0.40 0:137 0.053 0.266 0.80 0.166 I - 0.61 1.0260 ~.05 2.80 0.325 0.65 0.75 0.65 0.A cso lúrl.28 0.089 0.00 0.70 1.38 0.95 1.189 0.70 1.45 1.65 0.51 Il/4" 0.40 I 1.50 0.110 0.10 1.80 1.75 0.309 0.071 0.28 0.70 O.05 0.00 1.0330 0.32 0.85 0.84· 0.0365 0.35 2.80 0.76 0.05 1.60 0.01 1.25 1.34 0.50 0.79 0.26 1.75 1.75 0.48 0.65 0.470 0.257 0.46 0.148 0.30 0.32 0.90 1.10 1.358 1.67 1.55 0.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .413 0.220 0.34 1.90-w3 0.0430 0.43 1.20 0.50 0.055 0.% 1.082 0.54 1.55 0.60 0.060 0.10 1.0415 0.050 0.95 0.44 0.0345 0.103 0.10 2.80 0.340 0.70 0.65 0.0380 0.36 0.05 3.203 0.0114 I I 0.65 1.495 0.30 1.37 0.90 0.legkisebb S' Palm 0.25 1.15 1.65 0.291 0.82 0.55 1.06 0.127 0.0204 I 0.52·-----z:60 1.75 0.067 0.337 1.062 0.42 0.59 0.80 2.90 1.068 0.50 1.75 0.85 3.60 0.70 0.63 0.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.42 0.70 0.292 0.0265 0.91 1.0400 0.251 0.096 0.90 0.46 0.95 1.80 0.064 0.80 0.70 0.30 1.146 0.65 0.0406~-I- 0.35 1.45 1.65 O.95 0.26 0.40 0.60 3.88 1.354 0.275 0.30 1.34 0.45 1.80 0.75 0.80 0.32 0.086 0.60 0.55 0.237 0.71 0.05 0.381 0.75 1.55 0.70 0.25 1.138 0.65 0.34 0.076 0.42 0.15 0.90 0.59 1.15 1.34 0.0150 I 0.50 2.0285 0.85 0.60 0.20 2.95 0.44 0. 1.63 1.157 0.173 0.55 0.44 1.70 0.95 2.55 0..0295 0.05 1.60 0.15 1.0275 0.164 0.85 1.95 0.126 0.116 0.60 0.05 1.142 0.079 0.95 1.55 0.131 0.057 0.62 0.247 0.85 0.89 0.48 0.51 0.076 0.70 0.66 0.196 0.48 0.30 I -w 1.50 0.38 0.00 1.080 3/8" 0.378 3/4" 0.77 0.156 0.06 1.70 3.36 0.265 0.05 1.00 0.181 0.0347- o.80 0.15 0.53 0.60 2.46 0.57 0.19 0.236 0.

10 4.4 1.00 1. - ----.45 25.30 6.25 18.95 I 8.55 1:?.70 1.-------.3 32.--- ------------ -------- ---- --------.00 1.---160 .80 58.9 1.0 1.95 4.10 ----- ------' ----I --.05 1.70 ---1.8-1.35 5.5 1.-s:-5-1.0 2.----.30 4.45 29.4 30--.0807 I 0.~21.0 2.35 ----~16.9 1.75 9.20 9.40 26.-\ - ---I I 1 76.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.--.00 -------140 150 ----1.10 8.40 1.10 8.30 1.40 172.60 1.1470 I 0.00 2.65 12.5 1.00 15.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.0 2.15 2.0 1.75 0.0 1.2023 \--0:.5 1.0.30 1.9 2.5 -.4 1.9 1.15 5.5 1.7 36.20 ----.90 2.1 1.4 2.85 60.50 11.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3.---3.80 7.0 1.8 2.25 14.75 1.8 1.0 1.60 19.25 4.0 2.20 1. melléklet folytatása \ f.80 1.5 2.30 166. Molnár Zoltán irányításával.9 2.35 1.10 1.0 1.1 1.15 1.6 39.50 1. Épületgépészeti Tanszék dr.55 26.0 1.40 1. I I 0.00 2.0 2.15 8.25 14.25 24.0 2.90 10.45 119.30 2.15 I ----1 1.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.15 -----1.0 2.01.15 108.20 112.40 16.95 3.75 2.0985 I 0.25 6.45 7.5 1.60 6.5 5.20 1.00 -------zt-. használatuk at célszeru mellozni.9 2.60 1.35 9.40 1.----- 20.05 1.90 9.35 0.10 66.40 24.15 9.0 2.00 ----.85 1.0 125.60 1.50 25.05 5.1223 I 0.0685-átméroje.35 7.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2.70 I 23.55 17.15 22.85 3.0 2.0 2.85 14.95 3.80 31.0 1.20 ! 4.70 56.50 1.55 - ----.90 1.----- 2.9 1.05 1.90 1.05 105.60 2.15 11.45 0.55 1.75 1.65 8.45 79.00 1.-----4.10 0.65 .95 10.05 21. .30 1.3 2.95 101.10 16.70 6.8 2.45 1.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 . Készitette a BME I.50 5.3 1.40 7.8 2.95 7.35 I 97.05 5.80 4.532 I I 0.7 2.55 - \ 155.35 12.8 2.30 15.85 I 6.9 35.20 4.I-.----- ----- ~ - ----- --_.40 11.0 73.35 1.70 28.3 42.gj.6 2.4 1.9 1.30 2.75 13.45 19.---.5 1.50 ------ 120 130 0.85 2.20 160.05 3.0 2.90 62.0 2.90 53.60 27.50 8.60 12.7 2.

M.und Lüftungstechnik. Budapest. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. J. [4] Egyedi L. 154-158. Budapest.: Handbuch der Heizungs. P. Segédlet. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. Épületgépészet.13. Verlag R.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija. 1965.: Rietschels Lehrbuch der Heiz.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija. Berlin. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Budapest. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. Goszenergoizdat. Budapest.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. w.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi. Berlin. Budapest. (1957). 1971. Moszkva. szellozteto.: Segédlet. Moszkva. 1964. 5. F. Budapest. [3] Brodszkij. Fachbuchverlag GmbH. L. Springer Verlag. Tankönyvkiadó. 261-266. [17] Raiss.E.: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung. 1974. 1964. Tankönyvkiadó. 5/6. [13] Oficerov. 1963. A. [2] Belinkij. 1953. Budapest. 1951. 1970. IRODALOM [1] Barcs V.: Épületgépészeti kézikönyv. Moszkva. [15] Molnár [16] Pattantyús Á. Gesundheits Ingenieur. [12] Menyhárt J. [21] Szokolov. [7] Kapp. (1957). [6] Kamenyev. ME 867). z. E. Építoipari Könyv. Muszaki Könyvkiadó. i961.: Szabályozáselmélet. flO] Macskásy Á. L. 1968.: . [19] Ruhmann J.1966. Tankönyvkiadó. Springer Verlag. Muszaki Könyvkiadó. F. G. Budapest. Leningrad.: Die Wasserheizung. 1972 [20] Száday R. Budapest. 1963.és Lapkiadó. München-Wien.: Szivattyús futések szabályozása. 1963. [22] Muszaki eloírás a futo-. Leipzig. Gosztrojizdat.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8.és Lapkiadó. 17/18. Moszkva. Tankönyvkiadó. E. Építoipari Könyv. N. Tankönyvkiadó. Oldenbourg. Tankönyvkiadó. Gosztrojizdat. Budapest. 1972. Budapest. 1952. Tankönyvkiadó. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. 1958. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések.: Gyakorlat~ áramlástan.und Lüftungstechnik. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. [5] Garms. 1960. 1972.: Melegvíz-futések.

nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb. a kondenzvezeték szerint: .05. . A 0. kb.kisnyomású.alsó.közbenso elosztású rendszerek.15 at).száraz. Gozfutések hálózatsémái 9. 0.1 bar (0. a kondenzátum kazánba táplálása szerint: .szakaszos.05. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük. A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg.kis fagyveszély .. mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik. konyha stb..2. a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: . . TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz. 0. . A kazánban eloállított 0.) berendezésekhez használják.nedves kondenzvezetékes rendszerek.2 . Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota.. . hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel.05 at) 200 m-ig az ÜNy=O.. a hálózat kialakítására.1.. táblázat tartalmazza. a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal.gravitációs. továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos.mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás. Gozfutések Szerzo: DR. Állapotjellemzoit a 9-1.5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda. . 0. A 0. 300 m-ig az ÜNy=0.5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges.1 bar-nál (0.nagynyomású. hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is. . kb. 500 m-ig az ÜNy=0. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: .. rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén. . . .1. • a teljesítményszabályozás szerint: .1.5 bar (0.kis tehetetlenség. . A biztonsági.minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás. .05 bar (0. 9. 50 m kiterjedésig az ÜNy=0.9.vákuum-gozfutések. Hátrányai: ..felso. A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel.1 at). .) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor. A gozfutés elonyei: . Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé.2 at). .üzem közben nedves. gyors felfutés .2 bar (0.kis beruházási költség.15 bar (0.5 bar (0.. 0. A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia.mennyiségi.goz-lég forgatás os rendszer.

00106 1.7 663.68 1.6386 83.06 0.2 15.7544 0.4 147.3167 10..8 603.99 546.0048 637.0 2691. 0.04 5.0 314.00109 0.3614 643. I Fajlagos térfogat I! goz.29 kg/m'2500.393 4.1258 0.4235 272.4 2573.0245 1.1605 0.2335 2.04 608.4 155.00 64.0977 0.00116 0.00111 0.0068 2667.2934 0.40 57.4 0.2 0.5 2634.8015 665.0089 0.0 646.9 606.1 11.2337 0.5 2626.509 9.0 0.1322 116.8264 642.8550 0.3 19.8 2786.685 P i" Goz.9 182.3 2600.7149 0.7 597.47 0.6 661.93 19.00105 2555.4 0.0108 8.8536 0.3 0.1 0.00 503.5007 0.076 10.8 419.6 32.0396 0.225 2.4 616.90 0.1 0.2 42.547 1.8 2651.0 2510.7278 0.307 0.9 444.6 130.122 673.258 621.1 54.21 2675.0173 125.03 35.1375 140. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2..8 2617.6684 1. I I .6 658.001060.0 649.97 2609.2 20.3160 112.0010 0.8 610.28 Folyadék.9 100.2 0.dék.1044 1.04 0.6 79.6 17.3 631.0831 0.5 2678.1985 192.3 635.07 1.2550 0.97 62.2 0.6680 0.8619 I Nyomás.00.3 2734.194 0.2 627.0433 43.4609 1.5 151.7 230.0611 0.1302 1.2 0.67 2681.3 642.6 2537.0128 77.127 0.7758 461.1704 0.0 377.8 2746.0094 0.8 95.04 74.1 7.7800 4.0 334.000.3 2793.966 1.98 632.0 644.3654 1. levolejtésben A(3.00102 0.2751 1.9582 656.5251 203.0872Fajlagos entalpia 436.01 1.0752 1.03 633.5977 639.3 188.14 2643.9950 0.00108 12..0 47.2730 125.02 69.5045 398.4524 3.1613 0.6015 27.1 90.41 2768.5 0.1 293.8995 0.6 625.98 85.8 1.2 14.98 486.3265 110.05 0.04 0.36 6.3178 5.5894 0.1165 7.0174 0.857 2.2 12.156 2582.9354 16.5045 0.3 0.83 3.00104 2697.4 2591.4242 639.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.947 2685. 3.5740 1.7 104.20 4.7 2757.4 118.496 45.00113ábra szerinti 0.00107 0.0230 0.4647 104.2 2546.157 807.1982 0.0332 1.98 356.3 171. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.55 2519.2 0.2031 0.7 0.121 49.4 18. irányában II FOly.1 10.8 100.3 106.00104 0.0125 0.3931 0.3900 452.2 1.0323 0.1898 1.00103 2.6%0) hálózatsémái láthatók.2 629.01 59.3536 80.37 1.6 623.1 469.2 0.3 0.4829 0.9917 30.394 4.3 0. helyezkedik el.4 653.13 2.802 0.4 2.2 613.00106 0.1 13.6277 1.0573 0.3 763.7375 0.8 167.5618 12.2 614.0 0.3 0.056 495.6821 40.01 25.5040 161.00 601.3 6.0010 0.3 5.4I 15.8795 478.3 852.8775 0.3 640.99 0.0063 0.2420 0.07 1.8 667.02 427.1.7 120.862 5.0512 251.5 2659.1 0.7809 e" 1.1 0.668 0.3 2778.0 61.98 2694.302 15. i' Goz.04 21.854 2703..0114 36.84 7.0 0.00110 0.8 619.800 8.7 641.0238 1.1227 10.3 106.0 0.243 2720.7356 3.4622 645.5 206.4 2528.00114 6.83.1 0.1092 1.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.6 2564.7 102.4 589.3 108.5 599.2 209.24 0. goz.0 645.1 114.0304 0.58 2688.8 2700.6 719.5 2706.5 146.57 1.0654 0.00101 25.9-1. vezetéket a a 9-1.

3 537.0 542.04 2.2 548. Elpárolgási ho.18 1.9 597.65 3.46 0.00 2. kcal472.83 3.5 526.39 1.7 530.71 2394.4 554.1 563.69 3.4 574.06 2.85 felszálló ep 1.nye.15 1.38 4.00 535.50 11.23 2.3 577.5 1.59 3.23 2.21 512. kcaljkg viszkozitás. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.6 580.54 3.50 1.0 583. kljkgK m'js Prandtl0.0 557.70 1.2 588.49 15.3 586.34 2.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2.72 1.5 0.8 539.18 5.21 463.64 1.2 A 2382.09 2.61 1.67 481.48 4.57 2.20 2.61 1.9 3.6 533.11 0.01 2.6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo.52 2.0 591.4 505.09 2.94 1.gozvezetékek 0.1 kcaljkgOC Hovezetési.53 3.30 3.31 1.67 7.l.04 532.44 2.17 2.0 mh°C • 10'.71 2.55 0.2 566.4 528.2 571.00 3.0 0. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.7 2370. DinamikaiFajho.18 489.7 594.28 0.29 2. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .3 560.41 20.77 1.08 2.10 4.1 531.37 2.83 1. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.53 0.99 2.11 pr 2441.49 3.75 3.84 9.02 519.68 2.76 497.7 569. az A víz.3 2.7 szám.59 1.3 0.3 1.3 536.3 551.02 1.1 545.55 2.31 0.53 3.15 1.65 0.08 1.3 527.

lJ ~----C --. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték.332 GOZFUTÉSEK r. Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok. Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol.. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. ábra).. L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto. 2 goz-felszállóvezeték. LNy) miatt számítani kell arra. pince hiánya stb. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után. ábrán látható. részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel.. Ez utóbbira akkor nincs szükség. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot. J göz-alapvezeték. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás. ábra. hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. nedves. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg.. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben.--A y' ---.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové. a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4. ••. 3 vízteleníto vízzsákcsö.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak. hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék. A felszállóban a kondenzátu. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz.•-=---~ I I . mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be. A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni. ábrán látható. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban. 5 száraz kondenz-alapvezeték.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --. Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni. Ezzel elkerülheto. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk. hogy . A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás. mind a kon· denzvezetékben azonos. és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik.m a gozzel ellenáramban halad. A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint)..

GOZFUTÉSEK 2. Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint). 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték. A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez.__ L 3. Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan . 9-2. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése .. Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4. ábra). Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100. 3 goz-Ieszállóvezeték. Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A. 5 száraz kondenz-alapvezeték. ábra. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1.. E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti)..J ----------T- 3. ábra. Üzem közben. D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c. 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték.6 %0 ! I C ~ 8-r~----. ábrát). 48 C'.-A-. B. Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto.és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése... 9-4. a 9-1. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5.6%0 Kondenzvezefék 9-3. ábra. ábra). Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6.-== -=:-= : -+_ A_ . F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint). 300 mm vízszintemelkedést jelent. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése... nedves vezeték esetén... Kisnyomású gozfutés nyomás..1.továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be. A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie. C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez.

L a légvezeték légtelenitése. LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett. L a légvezeték légtelenítése. lJ . amelyet . ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható. E. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el..334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás . A kondenz· vezeték . A hurok megakadályozza..különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú.szintmagasság. A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani._J l. V a gozvezeték víztelenítése . Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban.. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben. mert a levego fajsúlya nagyobb. mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé. hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo).-" Al -... Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba.. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet.•. Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. A 9-4. C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben . --1. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-. ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. L. és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be. ábra. R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését. Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb. Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5.-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6.I 0-1-'. a légbevezetést. gyozését. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. A gyakorlatban 1. amely a levego mozgását gátolja. Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban..-~--~ C --O. Va gozvezeték víztelenitése... . ill.egyes esetekben teljesen feltöltene. E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. ábra. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék.L------ I 90S. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt.• " '" .

építészeti és szerelési szempontból).A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek. a légbevezetés nem oldható meg. Ebbol következik.gondos méretezés szükséges hozzá. A mélypontokat vízteleníteni kell. ill. ábra. A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát. hátrányai: . Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. ill.Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük. Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott.L A---I•. 9-7. A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb.. ábra szemlélteti. C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése.. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1. ábra.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai.l_ gozfutés. . a kétcsöves (goz.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . ábra).. ábra megoldása szerint. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7.. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni.és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l.fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek. =--~ 9-8. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható. azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére.2%0) szerelni. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban. Az ábra jobb oldalán száraz. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken. egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség.magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség. A 9-6. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók. A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: . -- t I . Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. Az alapvezeték légtelenítésérol. . L a goz. ill. légbevezetésrol gondoskodni kell. A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be.a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége. hogy leálláskor. .és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. Meg kell oldani azonban.

Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul.0.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés.336 9.. Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E .. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges.2. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére. . Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt.kondenzedények alkalmazásának szükségessége.0. B elzárószelepek. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki. bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére. következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. A nagynyomású gozfutések elonyei: . szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak. N nyomáscsökkento szelep .w-r~ ~L I I I -.1.nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége.2 at) túlnyomás. D lég1elenító-légbevezeto szelepet.-?. .a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése). . amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek. választó edény. rugós. Kiszámítható a hocserélo felület azon része. Goz-Jég K kazán._L- I K ~. A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo.a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége. E injektor..költséges kondenzvíz-visszatáplálás.3. hátrányai: . a felület mentén változó homérséklettel adja le. és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége. G oxigénleköto edény. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben.. . .. L kondenzvíz-levego szit. ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges. F futotest. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg. A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik. A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9.1. emelkedo gozvezeték).5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. . . A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból.a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk.5 bar-nál (0. Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9. Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható. A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. C.1. . A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik.a fagyveszély elkerülése. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel. A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb. ábra. mint a keverék össznyomása. Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik. A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású. és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal.1.a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl.2 bar (0. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb. ábrán látható. A.. .a magas felületi homérséklet (érintésvédelem). . A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik.teljesítményszabályozási nehézségek.-1 forgatásos rendszer 9-9. 0. . A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék. A ka· zánban termeit.

A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. Erre azért van szükség. 9.4. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése. A levegoszivattyú különleges kialakítású. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja. is. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz.. A vákuum-gozfutés zárt rendszer. . Állandósult üzemben. túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik. ill. az egész rendszer nyomásacsökken. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható. clbránlátható. (A C is D légteleníto-. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. meghatározott teljesítmény esetén. d vízállás-szabályozó. mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel. részben a tervezéssel. b nedves levegoszívattyú. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. Az állványcsövek különleges kialakításúak. A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be.25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10. A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek. Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget. következésképpen létesítési költsége nagy.tömszelence nélküli . ábra.. A tüzelés megfeleloszabályozásával. A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos. részben az átlagosnál nagyobb költsége. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. légbevezeto szelepek zárva vannak. c légtelenítés. A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken.1.szerelvények alkalmazása. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi. mert a levego körforgását akadályozná. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban.) A teljesen zárt A és . A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt.teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. A rendszer hátrányaként említheto a különleges .25 bar (0. A különleges kialakítás lényege. A 9-1.

338 G6zFuTÉSEK 9. m. A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után). figyelembe véve a kazánalap magasságát). hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll. ábra. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés. m. 9. fds6 vízbcvczctésscl. d biztonsági távolság (0. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen.2. ha külön kiegyenlítoedénnyel.. b) alul dhdyezett t6vcl. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés. m.1. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban. e) alul elhelyezett gy6jtövd. Ez az eIren· dezés a biztonságos. A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények.2. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. A 9-12. A gyakorlatban meg· felel. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével. mint a kazánközép vízszintje. ábra. Ennek oJca a goz. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei.2. m. amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . a kondenzátum. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható.~- lJ) 9-11. m. A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11.1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb. alsó v~ lDl ri . Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását. mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. --::::. Ez csökkenti a vízszintingadozást. ábra alapján határozható meg.2. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9. légbevezetésére. (9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat. ill. Ezekbol következik. m. A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt. továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze.

táblázat tartalmazza. 10 talplemez.3. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. Kisebb helyet foglal el az ún. ábra). ábra. teleszkóp-rendszerú 9. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza. méreteit a 9-3. Célja.2. ábra. ábra. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. táblázatból vehetok. 8 töltocsap. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. (Méretek a 9-3. A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. 2 elölefúvató furatok . Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség. att) a vízszintcsökkenést lassítja. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. ábrán láthatók. és a legrövidebb. 3 felfogótartály. U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. táblázat. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. 5 lefúvatócso. mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . 140 I 120 I 100 tartalom.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. 4 visszavezeto cso. Az állványcsövet rögzíteni kell. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. 2 terelosapka.és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15. Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak. 9-14. 7 töltötölcsér. 3 üritOliugó . 6 elolefúvató cso. A lehetséges megoldásokra példák a 9-13. Az edények adatai a 9-2. Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. 9 ürítés. ábra.

:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --. továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása. 0. 1140 h. ábra szerinti megoldással csökkenthetok. A több szárú állványcso muködése több.5h.55 340 50238038x2.- talma. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság. a 9-14. A méretek a 9-16. A több szárú állványcso 9-16. A 9-3.20 0.45 0. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill.30 1620 call. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés . valamint a légtelenítoket ki kell nyitni.61700 h. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop. ábra. mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0.6bar ('" at) 7044100d.10 0. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos. C.92.30 0. továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre. 130 250 200 120 376X2. Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását. A több szárú állványcso szárhosszúsága változik.0.IN 3. hogy (9-2) legyen. A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása. B.2 3200 57X2. A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A. részben a fajsúlyváltozás.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J.51050 H I 3000 50 44.9 400fogó140 110 108 X .-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó. ábrán 0D I .(j()() 89X3. Dcsapját. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi. Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg. táblázatbóllátható. túlIlYomás. 2 páracsö ..

1 gozvezeték.. a 9-19. Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en. 3 üríto f1 9. Az általában használt úszós. 0--1---'--9-17. \ két csap ellentétesen zár.. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3. Több szárú állványcsövek bekötése 9. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással. vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. LNy lefúvási nyomás. 3.4.3. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17.6%0 ~ 9-19. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval). Kazánszerelvények 3. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges.2. A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz.8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel.. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- .GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni. Közbenso zárást..2. valamint vagy az egyik. ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt. végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni. a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni.. ábra.6%" 2 1 2 3 9-18.5. A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni.5 LNy legyen. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket. 2 kondenzvezeték. A 9-18. 1. ábra. ábrának megfeleloen. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. A 9:20. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. ábra....

9·23. A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23.6. .NÁI/Z" átmeneti goztorl6 . 6 %. ábra. Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. 1' (j 9-20. -+--- 9-22. nyitja a folyadék útját A rugalmas. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6.. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz. mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben...és elzárószerelvényeket kell beépíteni. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban. A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják.342 GOZFUTÉSEK 3. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz..1' 9-22. 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást. ábra átmeneti.1' 9-21. NÁ 15. ábra. 2 kondenz. A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. a I 9-24. Ez jobb vízleválasztást eredményez. NÁ l/z . NÁ 1/2" . ábra. A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be. 25 mm 9.. gyorsürítokben tágulótest zárja. Mechanikus NNy6. A 9-25.. A 9-21. ábra. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is. A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni.2. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. ábra. Gyorsürito NNy 5. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer. ábra). ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk.

. 8/8- 9-25. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. ill. fejezetben található... Kondenzvíz-visszatáplálás 9. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. ábra). ábra). Ez elkerülheto. NÁ l/!. A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik. A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget.2.2. Légtelenítotulipán NNy 6. 1- .. tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el. ábra). A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor.8. Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6. ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható. ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni.GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van.. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26. a 9-30. 9. A légtelenítést. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni. A tartályokban a kondenzátum lehulhet. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. ábra. ábra. Futotestenkénti légtelenítés (1. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. ábra) lezár. Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. NÁ 1/. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét. A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. aminek következtében az automata légteleníto (9-26. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni. ábra.7.

8 elomelegito hocserélo. 17 túlfolyó.J - r I 18 L. Az ezen az elven muködo berendezések kb. Muködésük automatizálható a 9-30.•_~ __ _16 17 I l' IL .. Kazánvízszint-szabályozó NNy 0. I t -i L_ . 6 meleg víz bojlertol... ábra.•. ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be.2. 12 villamos kapcsolóhoz. 13 motorvédo és indítókapcsoló.I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I . 3 szivattyú motorvédohöz.) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ . 14 páracso. 9 megkerülo... 3 ro emelo magasságúak. 15 villamos csengohöz.. ---1 V . 18 gyüjtotartály 9-29. . Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31. 5 táptartály. . 2 villamos csengohoz. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre. NÁ 25 mm ra a kazánba. ábra.~ '_.J II ..1 5-1- --I 7 r---. 4 villamos kapcsoló. 10 adagoló. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz.f: i !~L. ri I ro. II üríto.344 GOZFUTÉSEK .í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28. és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik.5. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral. i I .. 16 kondenzátum. 7 goz..

. 3 goz.GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30. 7 kondenzgyújto tartály. 7 átemelo.1.3. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél. 9 adagoló 9-31. 6 kondenzátum. hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással. 4 kondenzgyújto tartály. 5 adagoló. 5 üríto a csatornába. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. 2 átemelo. ábra. 8 goz. ábra.1. 3 túlfolyó. 2 kondenzátum. 8 csatornába 9. 6 úszótói. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9. 4 hideg víz.

96 2.110 0.07 2.00010 2.94 0.00536 0.80 1.00230 5.00093 1.00299 2.50 2.55 3.75 2.3 6. 0.00025 1.08 6.397 15.29 .36 4.85 8.00042 0.28 11.00837 2.010 0.00015 3.00082 0.00319 0.13 9.2902 1.197 32.11 4.00456 5.46 4. NÁ.00338 0.50I 1'/.13 0.31 3.82 5.2 0.78 0.59 11.98 1.9691 0.83 0.69 18.28 10.972 0.109 0.00147 0.01978 0.09 2.93 2.00128 6.76 2.15 0.31 2.02 1.236 2.39 0.00571 0.02316 0.00043 0.00278 38.91 6. coli A cso tllrt.311 4.64 0.00029 0.00018 2.00173 35.00248 6.00017 2.47 5.00256 0.0347 0.82 3.71 4.00019 2.00155 0.88 2.01591 0.99 5.30 3.7528 3.18 4.79 10.01728 9.012 0.00093 5.44 3.71 7.61 2.7053 1.258 13.95 8.944 0.115 1.388 0.796 1.56 1.8852 3.97 0.00486 0.21 0.% 6.64 22. legkisebb .13 0.15 10.00067 I1 013.00031 0.419 1.0260 .00606 0.17 16.82 5.778 0.01857 0.798 0.3 6.84 20.32 0.00212 0.5 7.00039 0.29 0.5805 0.888 3.93 5.00004 2.02094 0.00012 0.271 3.125 2.564 0.00311 6.92 0.0150II 0.00 44.90 20.01 3.104 0.7 11.85 4.81 7.00035 0.80 3.79 2.38 2.69 0.4 12.49 3.40 8.0406 0.00002 2.00374 0.28 52.1451 0.5999 0.48 7.17 0.89 1.89 3.56 5.86 5.7256 0.00172 1.884 0.00203 3.46 0.70 1.90 47.9 5.7981 0.00022 I 0.00026 4.767 24.97 0.00515 0.79 1.93 1.851 1.30 10.00143 3. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.76 9.00062 0.4353 0.26 0.03 4.00265 6.00033 0.72 1.15 0.14 2.00390 8.47 3.62 11.64 17.27 1.01084 0.746 4.00077 1.33 22.66 0.651 '/.052 3.83 5.592 4.43 0.746 6.914 7.45 0.0 9.00886 19.637 14.1 12.14 4.31 3.00006 0.78 0.55 41. I 2.51 8.00019 1.27 4.00457 3.96 0.16 0.439 25. MSZ 120/2 acélcsö.00006 2.00137 0.00032 1.25 31.98 0.00117 0.56 0.619 0.47 14.520 0.930 5.00106 0.0204II 0.00072 0.01 0.00021 2.30 0.91 15.104 0.5063 0. 0.9 7.00079 0.0497 0.67 3.10 12.59 6.00049 1.00138 0.82 5.0114 I I '/.35 0.15 3.00731 0.1 7.00352 7.00008 2.575 1.598 1.96 6.37 I1.87 I 2.29 4.00672 3.00424 0.00063 0.39 17.6551 16.9478 0.00981 0.34 12.1 II.83 0.00012 2.00091 0.16 8.05 3.47 3.7 0.23 3.52 4.5018 0.01270 5.2 4.35 3.00055 2.3 7.58 2.508 0.72 0.774 8.433 19.79 7.00044 0.78 7.1 12.37 0.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.977 4.69 '/.63 6.37 4.00868 3.194 9.00590 0.67 4.366 0.40 28.238 0.67 3.22 2.00785 3.7 6.65 0.15 2.61 9.01436 0.00365 4.4 5.

34 0.9 321.6463 12.4 753.8 9.1 0.6 12.3 0.4 182.2 4.9665 1.6 0.8 0.027 1696.1 26.1090 55.6 26.09835 647.2308 11. m kgls kW Pa mis belso átméroje.8 11.1 137.085 131.9 0.02 35.09332 342.47 37.82 0.24 52.0 2314.3603 0.5667 519.7 41.5 85.0 26.0 801.4 7.06025 32.4 103.5 0.9 9.6829 0.2023 0.5 14.2601 12.09869 197.2 63.7 276.08 15.0 135.9 21.3 0.24 653. .0 107.0 22.O 2030.2 9.9 124.71 64.7533 0.0 144.6 12.6 43.1607 14. kör keresztmetszetü esoben.96 4.0 118.1 74.3 9.02313 3.78 0.03811 6.2 222.3 399.0 448.53 3.2.0 6.7 0.4 1293.07526 0.6 0.5 69.3 176.6 69.4 0.0807 0.0 24.5 29.3 40.3 9.2877 0.0 54.45 221.0 104.5 19.0 1538.04920 38.0 934.7 15.4 0.4731 0.1 %.1223 0.04135 3. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.0 1276.1 249.7 16%.0 130.0985 0.01 33.0 108.05154 7.5 946.06 63.1 48.8 0.7 49.6 0.6 12.0 10.04581 26.97 0.8324 1874.0 14.4202 95.0 10.3 145.1109 17.54 153.5 16.7 0.02885 0.14 0.85 0.09 0.72 26%.8 20.2 15.05542 28. bóáram.29 358.1991 0. 0.08419 6.0816~ 76.0 12.4 299.4 20.6077.0 0.3345 0.4 99.5231 0.0 32.8 0.6 14. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.4 0.5 152.5 16.4 0.1520 0.3175 0.09 40.0 2176.4 0.06797 0.4 13.8 110.01574 0.1428 50.7 1042.1 221.0 lS07.2 847.2 210.6 245.0 114.9 21.05239 55.04622 0.7 0.1331 14.2532 0.8 20.5 67.7 0.13 5.7 86.2901 0.4 0.2 6.3761 63.3118 33.4627 7.1 19.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.7 51.87 85.74 4.0 0.03375 85.99 15.9015 1065.4 12.04221 8.3 18.1775 70.81 5.3 1.3 0.4151 18.4 17.9 125.9 362.1 0.7 163.1978 0 5.3 8.1 10.49 16.7 183.0 10.6691 0.00917 5.3 169.0 1178.0 10.06761 0.06126 41.08766 11.3 0.8 1455.2 9.0 0.0 1368.0 2445. nyomás.02819 0.6 11.197 1.0 16.3 0.1591 19. NÁ.1227 0.1 51.1470 0.91 189.28 19.1089 0.8 23.06 93.8 0.11 0.35 445.5 13.9 702.0 715.0 87.25 10.7532 19.3 245.2 9.5742 116.3014 acélcso.9 585.0 0.82 811.78 7.4 0. dinamikus scbcss6g.4 0.6 7.3 24.3558 0.

62 3.8749 11.3 0.00076 1.380 16.400 8.5 6.00710 15.25 0.9 8.7l1 10.48 0.9 10.80 28.0 20.88 5.00026 0. 50 65 16.64 0.3 0.402 16.129 14.9 10.92 0.0406 0.68 3.35 5.00353 7.0 11.18 0.00262 5.1 12.9 12.9 0.70 23.8 13.77 0.5 0.8 6.01989 44.6 7. 1'/.35 0.42 46.9 12.03 41.84 0.4 17.7 0.26 26.59 4.7 0.62 0.02698 60.0 40.00024 0.5598 4.00081 1.31 0.6 15.4 5.169 74.00150 3.559 9.86 0.13 0.36 65.16 0.844 12.75 0.0 28.2 15. 0.00751 16.12 0.01869 42.6 11. NÁ.00138 3.00029 0.03631 81.1 0.854 16.8 14.76 42.00187 4.00591 13.01144 25.36 0.41 53.00 '/.2 10.66 32.2 10.32 30.4949 3.00900 20.3 0.3 8.79 0.15 0.105 6.6 6.155 20.24 4.4 0.38 0.77 49.23 0. coli '1.00163 3.48 35.00309 6.544 11.00493 11.00038 0.58 0.00666 15.77 76.00064 1.15 45.62 0.1 126.46 31.01742 39.389 22.55900 5.00042 0.99 0.3 7.00036 0.3 11.00933 21.8 9.35 5.00027 0.05 34.04094 92.3 8.43 0.00251 5.69 47.8 8.00668 15.5 0.0 35.8 0.0347 0.3 10.39 0.1 9.9 6.65 3.00187 4.0 0.6 6.9 10.50 19.57 38.00126 2.5 8.11 4.80 0.72 4.00120 2.13 63.19 4.89 0.5 0.826 16.00 20.0 0.6468 6.9631 4.4 12.09 4.73 0.5 9.2 0.5 1'/. 14.00057 1.12 0.00717 16.3 0.03037 68.1 7.06 0.00620 13.7583 8.5 0.00099 2.01290 29.05 39.00283 6.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.98 23.01090 24.00021 0.127 13.08 0.1 0.19 51.6 0.256 15.0 0.4 5.91 0.57 0.01219 27.30 0.7 10.00062 1.5 0.00031 0.01016 22.03195 71.11 0.04390 98.02872 64.00175 3.231 7.09 73.2 0.24 63.65 0.1 0.0 19.713 14.02 42.00 23.78 0.15 3.0 0.31 4.81 82.43 0.1 9.9 16.96 59.00049 1.21 97.92 26.4 11.3 7.63 0.00201 4.662 17.4599 3.00028 0.1 7.64 0.352 9.1 0.01544 34.5 9.00437 9.40 0.9 8.00828 18.0 24.294 8.80 0.81 0.3 7.63 70.09 0.0 26.4 8.96 18.4 11.4 9.8 7.86 5.7 8.036 5.01160 26.82 0.1 0.00132 2.4 11.11 21.00l13 2.13 0.6998 7.00763 17.16 3.02513 56.00790 17.32 0.0 18.8 9. 0.6 5.20 0.00070 1.9 0.00052 1.594 12.03491 78.26 38.6 13.44 0.00054 1.0 0.47 0.17 0.0260 0.0 22.3 13.23 5.9 0.0 45.6 12.56 0.0204 0.0 5.7 9.956 22.4 14.0 18.03766 84.6189 5.171 6.1 7.5 0.00144 3.79 0.59 36.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.04669 105.8 8.2 0.00033 0.0 0.67 0.01065 24.01484 33.00060 1.11 5.78 4.01601 36.226 9.00273 6.6 6.408 9.00227 5.88 48.958 26.4 9.24 '1.8209 10.01357 30.81 29.855 11.0 30.00106 2.994 12.03346 75.00331 7.4 6.6 6.215 25.79 82.00239 5.67 0.00046 1.00519 11.1 10.6737 6.55 55.00568 12.95 0.958 34.5282 4.00865 19.00613 13.58 5.78 27.80 0.683 19.1 0.6 14.00466 10.4 16.7 7.9 6.00544 12.35 4.0 14.234 7.01422 32.07 53.82 33.64 0.462 10.39 0.87 0.913 19.00215 4.00407 9.472 30.05 0.9 .00023 0.00020 0.1 6.87 112.83 4.

6 176.0 0.08429 242. I O.0 353.0 0.5 15.4 0.0 34.0 17.0 38.2 193.0 459.5684 79.1923 0.0 147.0 177.3539 33.0807 __ acéJcso.0 1218.0 25.2063 1.1228 123.0 162.6 189.1223 12S I I 0.7 239.7 2.09204 19.2194 1.0 52.491 423.2179 164.1 431.1267 285.209 36.2 198.0 299.0 1.5 0.6 30.8155 0.7246 1.08824 0.5 32.7 0.227 1.0 3852.918 0.1757 4688.0 152.6 18.030 28.6 170.5410 0.0 866.0 0.0 1968.7 160.4 22.0 3321.0 0.0 1.0 692.8 0.0 797.03892 0.9 304.1348 0.0 204.0 4170.6 25.0 16.1567 0.0 1.6 23. 152.0 27.0 0. m 0.4 0.0 1.07127 87.6441 3162.388 207.0 0.1470 ISO I I 0.3 3359.0 1339.7 0.0 1450.5 0.4818 154.0 1.0 3126.2 178.0 1.5947 375.0 0.2 0.474 1153.2864 209.7 27.2 392.782 II I 116.3110 224.0 266.0 1747.0 4321.0 5327.1 0.0 0.0 1855.0 20.3 246.6 0.7 59.4 522.1699 0.1761 21.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.0 I .6 645.1 3683.365 0.2 133.2023 200 O.1 574.9 30.9 2723.9807 0.2S32 0.9 700.3 115.6 1.0 32.1078 32.5 455.0 382.9287 268.6 0.1 259.0 17.0 21.0 0.9 401.2 23.08017 14.4495 36.1 40.8 5017.5 361.1 207.0 2.2658 293.0 1836.6 3507.635 1085.7 22.0 4014.0 200.557 0.2763 750.9 31.4 37.7 30.6 548.0 19.2 21.6 0.0 149.851 2426.6198 25.7 337.0 0.8 22.0 2091.0 26.7 22.3 2529.0 223.0 215.0 .5 13.5 140.0 0.4 52.5 15.1634 I II IIII 2918.4 0.0 101.0 1.0 105.0 2627.8 111.5 180.9 103.1 20.312 42.6675 40.0 340.123 330.09569 298.0 91.09922 2.7 20.0 1280.7 0.3331 265.8 46.6 27.0 320.2 0.7 368.0 768.8737 0.8 29.7 0.4 25.077 0.2050 208.1181 22.1 1.081 0.0 490.8240 531.0 0.0 180.7 453.0 23. NÁ.0 32.2 2320.0 35. mm 1_.0 0.0 29.0 336.0 343.0 2954.1 131.5 0.9 127.098S I I 0.5 17.2318 598.1155 157.0 49.2549 162.4 19.0 316.1498 0.1 24.5122 29.0 1396.5 670.166 30.2 1.0 25.4 237.7 570.1 35.0 518.3014 80 100 2S0 300 270.0 1503.5 0.0 223.5 18.0 0.0 0.0 396.0 39.0 1.0 1012.0 28.2436 26.7 0.8 96.1 414.0 270.0 41.2 0.710 433.0 613.0 0.2 44.0 303.1913 23.0 0.1424 461.07584 260.6 494.0 1.0 535.295 I I I 492.0 2208.0 114.0 622.404 1631.0 464.0 37.06642 276.0 1.0 46.0 19.

7 13.00059 18.7 15.418 18.00287 81.01286 0.1 175.06710 10. 0.00271 6.61 28.5 272.9 475.07086 43.4 12.2 29.03868 0.3 273.7 64.0 60.7 18.48 122.276 0.811 4.00597 0.95 0.01392 196.01586 14.01760 119.6 141.6 25.77 247.8 23.9 0.368 0.933 18.21 40.36 94.1 25.09 134.34 0.00219 12.56 0.00110 0.1 60.09045 38.1 101.00082 14.4 21.150 0.3 0.45 0.02865 I 9-4.61 57.1 0.0 0.3 31.0204 0.3 23.98 14.03026 395.8 159.656 6.0 203.3 0.2 73.4 0.7 12. NÁ.47 0.25 82.9 56.01468 21.7 20.0 0.02668 658.3 5.9 0.2 53.3 87.0 0.0 187.0 137.01951 0.0411 18.00480 5.0 216.10 32.1014 597.7 0.0 4.1 536.0 17.1 4.1 I 0.05892 17.00077 17.106 99.5 57.00085 0.0 0.0 0.00414 98.A cso turt.0 192.1 201.84 0.00149 39.9 435.00392 0.00818 91.0 73.01036 354.6 7.00373 19.00053 11.02112 132.846 47.8 2.00071 111.0 36.467 59.5 97.9 30.9 27.52 1'/.352 14.0 37.810 0.21 0.00086 117.02694 10. táblázat .5 2.1 16.2 9.57 19.143 0.01675 0.0 3500.82 2.02102 0.00189 102.7 45.4 27.5 231.62 0.00137 0.2 27.01165 24.00435 0.0 9.4 2.494 0.15 313.01492 0.0 0J.8 18.00160 0.0 16.7 112.00124 111.04340 0.1 56.066 169.0 190.0 92.1 0.0 20.0 50.4 75.0 21.0 142.04933 0.2 0.00091 11.03337 39.0 23.5 0.0 47.6 56.9 0.4 31.06313 35.01674 0.7 228.00117 65.44 0.322 13.303 0.6 21.6 33.8 48.03611 0.9 0.1064 335.1 17.0497 37.0347 0.58 3.00448 7.0 19.7 210.742 0.02263 43.460 28.745 0.4 172. '/.3 31.66 8.68 233.33 414.01227 35.4 68.02540 0.74 0.4 81.00255 64.334 0.8 3.16 47.00066 15.00892 70.07809 0.3 12.00368 0.0 0.0 37.8 9.0 241.4 72.00693 0.614 3.9 27.8 54.2 0.05442 0.1 0.00540 0.4 20.8 24.00041 legkisebb 65 1'/.0260 0.00966 17.00807 291.115 0.00056 I 10.0 9.00180 8.00413 152.00511 16.02513 0.0 33.13 70.26 30.3 0.89 85.06 30.61 0.0114I II 124.65 29.3 0.02405 16.00095 8.54 0.00049 13.832 20.1 23.02320 0.I 273.0 39.51 0.44 145.18 47.0 24.3 1.1 7.01 I 12.3 21.5 15.2 41.3 0.0 0.0 21.8 0.1 14.73 222.00737 9.139 22.0 0.4 0.5 303.7 39.0150I 0.1 261. 0.7 0.9 8.4 171.01103 27.0 26.00646 0.0 2.0 179.63 92.9406 0.00198 3.01574 35.0685 0.28 1I 0.00170 4.00317 0.71 116.9 151.00045 16.2 0.00237 0.0 0.09608 52.4 19.18 132.01769 147.84 26.8 16.00779 0.933 34.4 24.0 0.35 107. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ".96 16.52 23.6 82.305 0.3 35.5 86.04558 11.08 0.0 23.00343 0.73 33.0 0.2 0.0 13.00103 0.0 0.6 26.3 9.0 28.6 239.01355 10. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.0 17.1 152.08447 0.1 0.

0 702.0 0.2787 34.1 0.6 771.035 2495.0 702.4 276.2213 91.8 428.0 6424.2 54.0 566.7616 82.0 4.6 3544.0 464.9 5054.3119 1.3918 77.7219 83.371 1140.2023 0.8 373.1297 292.0 58.0 86.8 54.0 0.0 5560.518 78.4766 0.176 554.7 63.0 577.4117 6187.0 2.3014 0.0 366.6 59.S 66.3737 1058.9 45.1 42.578 418.0 627.0 6817.6 48.7 543.5 0.0 6006.0 1.968 2157.2 34.0 1110.0807 m 0.675 48.6 498.7 1.2047 1.0 3.4 461.0 2795.366 816.5 749.556 2.2 0.4698 7190.0 44.2654 1002.8 54.0 74.2 62.3 0.2 77.3 1.1760 0.4452 3902.186 átméroje.767 0.3292 3.0 41.8 59.7 3.4 0.6355 54.2515 4.852 67.0 86.0 7153.4 818.0 491.0 1625.3 3.468 759.3 30.2936 571.4 72.0 0.732 2.0 3555.S 56.475 0.1 944.0 44.0 382.7 1.0 741.4 39.574 3.911 1203.0 0.4 0.2 396.8 964.1 0.0 0.1470 351 57.2 94.3625 0.0 841.0 4177.S 1.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.0 0.7 2.0 42.1223 0.0 0.1547 29.192 1715.0 597.4 882.0985 80 ".2536 0.9 93.1 227.3 663.7 49.0 2.244 0.0 36.2369 38.0 3323.1858 0.3 2.2 52.0 2.9 324.5880 947.0 1.0 617.9578 -.1430 348.0 36.0 0.0 0.5342 99.2532 0. 0.5 371.0 70.2 100.0 67.0 938.0 34.6 26.0 4217.872 0.0 1073.0 2331.- .2742 1. .5062 0.0 3773.6 1324.0 467.8 52.4931 1.3 533.027 63.8 65.0 2649.5 70.4 5621.0 2.5 0.241 2.0 3.4194 617.0 781.3 7592.6800 49.7993 0.0 0.496 74.5 0.0 1431.0 954.127 1.0 4790.108 60.6 1.0 2980.0 518.0 55.7 47.3 60.0 31.747 0.4 567.0 622.0 38.7 8009.0 322.0 50.4 9515.6 57.0 1958.0 70.8 0.854 0.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.225 8809.0 4512.003 972.5 419.5 0.0 1800.176 1.1657 0.1 89.0 875.8698 66.0 934.0 6685.0 856.6 I I 0.6 0.0 700.6 41.667 2076.0 301.0 1531.

9 0.8 1268 63.0 49.2 1642 71.476 99.26 290.6 0.0 0.22 527.9 0.0 42.19 350.0204 0.00396 8.0260 0.02401 54.4 0.0 53.4 599.6 705.00276 6.2 782.0 2158 82.1808.01994 44.0 948.5 0.00856 19.01255 28.1248 281.5 0.6 0.00198 4.1353 304.8 0.55 377.00141 3.5 0.320 278.2 1528 69.7 2781 93.4 0.04850 109.1 0.26 50.0 37.01841 41.0 33.04488 101.0150 0.0 26.06 324.2 0.01044 23.4 14.75 775.861 171.01188 26.0 21.0 26.0 21.504 183.6 0.3 0.8 0.00494 11.5 0.0 23.426 87.04968 111.0 27.4 211.1 0.469 149.2 0.2 0.26 150.0 49.5 1· 0.00095 2.00103 2.1 0.8 0.6 0.07652 172.11 223.6 0.05161 116.52 257.339 81.04077 91.2 0.1 0.00099 2.16 906.01118 25.0 1429 67.7 0.00633 14.6 0.05190 116.0 44.00242 5.00322 7.00556 12.064 246.0 30.23 1037 57.00168 3.8 517.1621 365.00906 20.156 69.03637 81.0 19.0 0.52 444.00348 7.007 135.01699 38.3 0.0 28.0 44.00668 15.0 700 800 900 0.0 0.00117 2.06955 156.63 639.6 0.2 1373 65.70 163.9 0.0 31.90 241.0 26.4 0.8 0.2 0.0 40.08 509.0 38.9 16.582 215.02909 65.02243 50.7 0.3 0.256 28.4 0.0 24.7 0.53 224.1 0.8 0.5 0.7 0.0 18.2 1434 67.1 0.0497 0.3 0.03640 81.0 33.1 0. 1'/.0 54.7 .5 0.8 1849 76.1160 261.23 325.00455 10.47 299.0 20.00260 5.4 0.0 I 43.0 53.05510 124.03132 70.0 35.2 0.00215 4.0 0.1 1218 62. 240 0.00962 21.1927 434.0 0.2 0.0 40.01382 31.231 193. 0.5 0.0 31.6 0.0 33.1537 346.0 53.7 720.00125 2.00475 10.2 558.854 117.0 32.0347 0.0 47.4 911.0 18.06207 139.07 430.0 41.4 0.7 0.0 I 24.52 305.9 0.53 190.0 47.6 1014 56.793 214.0 44.0 37.41 595.0 34.352 GOZFUTÉSEK 9-4.8 808.4 1262.45 574.0 0.0 29.59 393.00180 4.0 0.0 28.6 0.00737 16.00373 8.00928 20.00893 20.8 0.02964 66.0 31.3 1 '/.2 1107 59.4 905.26 440.12 534.00207 4.7 0.00191 4.0114 0.01600 36.4 0.249 75.54 461.0 0.95 460.54 543.00155 3.03429 77.9 0.06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso.410 352.177 150.1 0.1 0.3 2470 88. táblázat A cso turt.92 351.0 50.2187 492.5 0.66 625.67 259.5 0.52 398.00292 '/.03398 76.03204 72.02692 60. legkisebb S' m Pa 0.02791 62.3 943.0 35.7 16.4 0.0 43.0 35.4 0.92 623.0 49.3 476.00107 2.00596 13.5 0.0 47. 0.0 25.3 1228 62.05800 130.0 19.1113 250.0 22.2 0.04767 107.6 '/.0 41.8 1064 57.03 716.6 0.9 0.0 41.86 366.7 0.5 15.0406 0.00 702.637 103.08271 186.09392 1849 76.1204 271.0 51.03863 87.4 0. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.5 .0 21.0 38.852 307.0 40.0 24.29 205.1784 401.0 30.0 0.669 108.99 1169 60.9 0.00512 11.4 0.01494 33.00133 3.5 0.0 26.0 19.03022 68.00223 5.4 0.06591 184.01919 43. NÁ.2061 464.7 0.0 35.1448 326.827 119.13 176.82 782.6 0.00'797 17.0 36.77 395.4 0.0 34.0 27.936 397.00853 19.0 38.0 0.02551 57.2 0. coli '/.0 23.05347 120.2 0.02067 46.08849 199.2 0.033 126.7 0.8 17.0 47.

098S 0.5773 0.0 0.8701 0.1 62.2 683.6258 77.0 1881.2 0.1 709.1223 80 ItlIsö átméroje.0 84.2023 O.3175 97.7 0.0 904.0 1160.7 0.0 67.3014 I 0.3538 796.6 -.938 83.2 735.4 1209.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .0 852.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.9 0.4659 87.6 69.9 2034.0 80.0 0.084 100.0 0.1 1.014 2441.0 99.0 2.0 1507.2S32 ISO 0.6692 0.9034 1599.3 1.0 96.5574 1686.0807 m O.4 0.1716 668.5368 60.4 0.3 73.0 0.1470 353 0.9 91.0 2107.3784 83. 0.4017 78.9 4545.6 715.8354 1300.5154 0.0 0.3264 0.0 0.7102 74.3034 2939 1255.1 0.3151 72.4237 2283.0 0.6 954.018 77.7 1049.2 0.5 1.0 87.1 65.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0.7490 89.0 94.2913 4365.0 95.1 0.9356 656.1 0.7 95.

00202 77.0406 0. '/. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto. táblázatok tartalmazzák.2307 0.2 94.0 580.06640 0.0685 I '/. l.6 0. tábIáZII - 11567 0.8 0.4 70.908 53.0114SO 0. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni. táblázatban.3 0. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.354 GÖZFUTÉSEK 9-4.5 0.04214 244. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8.3 42.0204 I I I 22.4 60.2 0.02 at).50 223.9 86.06376 0.01792 0.0 58.01050 0. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb.01 at).05812 0.1 90.00439 0.5 74. A 0. az alaki ellenállás értékek a 9-7.0 9. ahol S.1 0.9 143.az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza.91 45.8 40. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges.00222 1'/.39 0.0 50.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege.80 0. 1.1131 867.. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3.7 23.03841 254. táblázatban található. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak.4 900.65 534. m. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy.3 73.8 92.3 137. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'.0 37. 9-7.64 46.04032 234. - A cso turt.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést.09907 88.37 130.7 0.06100 80.79 24. NÁ. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0.0 0.00479 0. radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség. A g{'yz •. táblázat tartalmaz· za. amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük.9 52.02049 0. Amennyiben feltételezzük.00956 0. Palm vagy kp/m2 .l.9 44. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s).8 70.01882 / III 443.3 0.62 0.2 41.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42. táblázatból. az alaki ellenállás a 9-5..0 799. (9-4) összefüggésnek.434 489.. táblázat ad tájékoztatást.0 48. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.0347 0.01967 0.2 80. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.00212 9.01004 64.02 bar (0.01094 731.+ EC')Pdin . '/. kiszorításához.00460 39.. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához.55 O.0 0.0 0.7 663. Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo.6 10.85 0.0 0.16 991.1 519.1086 84. táblázatból vehet6k.OIbar (0.0 0.OlSO I 10.00231I 0. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik.36 0. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.6 67. 0.0260 j 21.31 55.1039 98.00418 0. hcS- . EC.04389 98. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk.0 149. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.

4 2851.9 923.8 405.1 570.0 620.0 11.0 248.0 4055.1223 0.0 108.42 191.40 114.9 428. táblázat.9 285.0 641.2 324.0 3492.7 776.9 142.3 633.2023 0.0 3880.4 141.55 55.4 496.0 1073.95 268.0 3167.0 1226.3 506.7 1267.7 887.0 4752.1 2141. NÁ.0 2483.0 549.0 1940.3 28.2 214.41 15.068 C Alaki ellenállás-tényezo.6 712.8 1029.534 9 22.9 800.0 558.10 14.0 128.1 321.6 498.0 1425.0 1283.5 434.83 71.5 ~15.1 17.0 1520.0 79.870 7.068 1070.7 1713.3014 355 I I .3 160.55 53.76 253.336 25.1 183.0985 0.09 31.0 3548.3 912.4 1995.0 136.8 2027.3 I 791.8 129. Pa I .2 139.52 23.0 114.céleso.-- - .0 306.9 457.4 1379.2 267.0 3960.23 273.5 1143.3 496.0 107.82 3041.7 91.0 2235.0 571.3 153.0 1552.3 319.3 766.5 3104. 3.3 1140.0 310.6 91.6 760.66 1013.1 513.6 230.851 124.0 179.40 2280.0 1.2 356.7 40.56 124.8 821.0 1277.04 21 3 76.4 6.66 17.7 11.9 456.6 15.5 8ll.6 243.8 486.0 5068.9 228.4 126.48 316.6 213.2532 0.2 570.1 615.1 45.5 427.1470 0.0 7128.0 1490.0 81.0 7919.8011 Alaki ellenállás.3 574.3 102.0 5544.4 732.4 856.33 I5.7 1026.0 3849.4 1927.2 366.13 11.4 410.25 8.3 2328.0 372.27 25.0 1533.0 993.9 914.66 8 306.9 182.0 40.5 2.0 1164.3 8.0 374.0 274.3 344.0 1583.23 114.8 19. 0.5 718.1 34.6 745.6 205.02 221.8 68.9 256.5 2566.83 2376.6 535.0 343.0 101.0 20.9 613.34 63.35 6335.8 823.--I I -I 9-5.0 5173.4 7 228.0 93.43 7.80 4 31.6 5132.21 126.7 1824.0 2534.0 380.6 5 253.0 46.0 264.04 50.0 919.0 1499.0 1140.9 428.7 95.98 162.1 307.60 30.6 640.702 91.20 6415.267 248. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.0 1738.0 5.1 186.8 2716.7 20.61 62.80 229.1 I38.603 35.6 153.0 1986.7 10.35 190.51 25.1 648.10 3207.6 642.2 5.0 158.6 285.67 79.2 60.55 51.3 121.0 1642.32 506.13 15.0 459.27 47.0 57.19 39.53 364.68 10.28 567.3 686.52 1241.40 12.7 153.5 1459.8 457.3 182.0 1284.67 388.9 76.0 22.9 641.919 63.0 214.0 481.9 4561.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.7 6205.0807 .13 155. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.2 202.0 1924.0 855.0 4490.553 383.9 1094.61 1013.0 1710.

02 I2.29 4.46 1"1 0.678 1.3 2.73 30.246 . coli MSZ99 .0114 21.6827 0.0 0.225 0.00 0.381 3.247 27.29 0.25 0.213 61.587 12. táblázat.437 2.87 0.769 1.87 2.097 3.67 0.12 3.127 0.1 0.90 0.27 .87 I ml MSZ 120/2 acélcso.041 2.2 0.41 4.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.32 8.81 5.12 5.59 29.27 3.05 8.237 9.387 2. II I 11310 9.69 1.55 0.55 5.ot0 06.036 1.36 11.OS 2.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0.18 34.59 21.498 612.551 .91 0.1SO 0.220 '/.31 0.58 1.137 1.57 0.34 3.45554.405 7. 0.4 0.1 0.53151.270 1. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.38 600.34 6483 3330 6121 5739 0.25 4.329 0.87 6.8 854.37 0.46 3.169 2.23 20.164 557.60 0.OISO 0.980 1.210 510.88 0.0260I0.31 2.76 I 0.278 2.64 0.582 2.54 I I 0.11 6.6661 5.8 16.281 1.330 0. S' 37920II0.64 7.345 1.279 2.7939 945.175 0.11 0.832 4.920 7.4551 805.37963.22770.942 1.27 0.19 0.453 2.III 0.947 19.4551 23.115 0.22 3.51 4.564 2.682 3.87 2.14 1.151817.53 3.10 1.717 3.74 0.389 7.190 0.178 11.60 31.143 3.93 244. NÁ.757 1.33 122.14 0.122 0.00 1.936 5.92 3907 5336 5.854 0.990 1.366 1'/.38 5.99 0.32 15.69 O.53 2.58 13.790 8.29 489.68 0.257 74.400 2.683 9.0497 0.52 3.75 45.035 1.24 1.092 0.74 6.76 2.01 1.07 6.194 2.3 26.16 0.909 4.49 0.30373.600 3.0204 0.81 82.434 2.88 3.64 7.66 2.458 0.264 0.34 5.928 1.336 2.84 0.12 6.190 3.57 56.9487 0.22 3.04 70.25 1.0347 0.75 2.13 0.177 0.11 0/.37 4.47 2.88 4.97 1.898 0.19 6S 0.08 640.00 4.05 2.4 13.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.262 0.11 0.092.602 0.99 1.577 3.762 427.94 6.1 51.20 16.6 367.94 0.847 0.95 8.59 0.0685 I0.589 1.549 18.604 5.2275 4.10 4.488 9.245 4.469 10.96 I 7.68 0. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.530 0.0 66.32 1.211 0.054 0.562 5.43 0.71 2.35 6.113 4.266 2.73 0.0406 0.35 753.314 0.SO 38.05 678.316 5.67 0.9 4.201 13.68334.88 2.129 1.777 0.438 6.077 5.841 2.60743.1 1.117 I 12.82I 0.02 2.75931.

74.48 5.7 13.2 192.9 1.74 11.74 350.83 10.8 332.0 218.904 186.1 2684.53 16.0 14.90 7.0 19.4 135.06 242.0 120.1351.0 12.584 0.4 6.45 7.05 12.2 474.03 11.76 13.1 400 3662.07 23.6 6.3 82.73 4.98 17.0 6.98 1.8 17.50 9.5 1497.31 13.1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor) I mis kgJh kcaI/h kp/m' 32.00 183.29 3.6 5.1 10.7 926.32 572.12 2384.40 20.71 22.25 5.4 388.61 0.6 2046.21 1.2023 80 0.723 0.90 214.6 2966.0 0.5 111.0 11.31 2.02 111.9 7.2 300 4.452 4.07 709.0 100.7 3.4 56.23 3.06 2.0 6.4 8.1 9.2 541.5 312.9 147.37 795800 1.4 1864.1 200 26.5 17.54 3.334 2303.S csoben. 200I I 0.1 150.0 16.67 129600 721000 209000 110.84 12.93 1.1 1284.0 240.15 12.2 8.2 9.6 395.1 9.61 7.6 2.0 2.27 0.3 12.7 168.9 273900 165000 1239000 100 291500 886900 305000 556100 1309000 117400 106 308200 55300 188500 551 144200 208700 1970000 2081000 340400 164.0 22.51 10.1 8.37 2.8 299.1 2.0 437.6 6.0 10.4 13.9 4.0 163.9 704.7 2685.6 7.2 9.79 8.0500 102.22 3123.0 6.2 8.17 18.0 10.99 7.62 21.3014 I I 150 125 100 0.0 175.42 2165.3 9.96 16.3 15.3 14. kör keresztmetszeti 300250 tömesáram.12 6.79 1.8 4.40 4.4 .5 5.4 5.3 20.0 268.63 1.54 10.6 16.1 0.0 290.2 14.2 822.0 14.0 2019.92 330 18.9 197.000 21.TÉK-MÉRETEZÉ.07 632.7 3.96 6.9 5.0807 CSÖVEZ!i.58 11.0985 0.0 23.2 14.62 3.5 2434.8 1268.5 1648.73 9.66 566.2 5.2532 0.2 4267.0 1.95 101000 379200 1444000 1596000 212600 498600 130300 1728000 87810 608500 30160 54020 641300 94300 682200 178900 44 79250 2295000 1444000 189200 161 690700 98770 1283000 442500 64690 115500 805400 1003000 235300 73030 80900 907000 1086000 255200 597800 156600 !l8580 381700 1853000 112.512.09 2.55 4.77 1686.22 4.3 18.0 1340.7 16.5 5.16 6.0 6.36 13.99 3444.1223 0.8 3.0 388.3 3869. 0.64 5.6 1033.0 3.1 509.94 14.84 1025.9 131.351 ~ (1 m hosszú.1470 0.48 9.973 1479.

049 5.0685 0.0232.89 9.710 2.4 2.97 8.77 45.99 9.0 70.530 30710 72190 17250 17900 770 66930 16580 2306 14400 27260 64150 2548 4365 4818 1569610 26020 61250 4596 12810 7802 38130 3587 6772 22250 5922 19480 135.4 66.1 3.4 7.827 102.797 1.27 119.16 1.8 9.2 36.0347 0.08 0.1 145.29 1244 16.37 129.05 9.1 134.48 3.69 5.151 2.72741.61 6.68 7.04 0.60 3.30 55.2 229.6 7.53 8.93 1 'f.54 4. 1.835411.0260 II I 21.28 2.27 1.25 6.3844.72 27.15 50.4 0.74 23.2 19.33 0.OS 6.80 7.4 1.07 14.0150 I1.71 18.93329.11 2.36 0.cs.87 10.16 5.260 12.9 1.65 30.22 2.37 4.736 5.55 14.34 11.06 3.39 1.22 0.82 6.97 9.73 17.8 11.46 0.99 4.49 14.68 6.14 1.6 15.355 1.53 1.2 4.748 3.08 2.0 38.0114 1150160 I I 0.65 6.669 8.188 0.26 2.909 10.59 1.61 7.21 2.710 14640 1.8 5.36 1198 I25.3 12.59 8936 6359 2770 2876 5238 5437 10900 28450 2661 5032 1101 10440 9459 9958 2430 65 0.62 5.97903.61 0.37 28.6 8.02 4.50 10.09 12.5 1.80 4.81 5.10 5.0 1458 1.9 m MSZ 120/2 acélc.88 7.84 5.984 3.31 11.958 9.78 108.72 32.77 4.48 7.84 5.07 33400II0.522 0.288 6.93 89.85 1.9 819.06 3.986 15.88549.0652.04 9.3 3.77 940.07 41.10 21.00 62. coll GOZFUTÉSEK MSZ91 I 9-6.7.140.10 156.4 0.99 2.13 8.461 3.08 1.51 5.7 6.00 4.74 5.35 13.61 1.33 166.65 57.14 5.0406 0.76 0.85 1.84 13.757 4.44 12.74 12.52 4.1 2.0204 0.45 9.59 10.663 4.1 2.79 15.1062.94 6.32 8.523 6.607 3.139 124.85 8.0 9.08 12.23 52.66 14.58 12.534 1.04 19.91 996.51 113.228 2.2 10.7 1.22 4.39 1.46 4.52 8.92 7.92 0. táblázat .39 20.9 37.934 17.348 1.52 1.06 .545 7.59 11.29 0. NÁ.78281.76 1.6 1554 1 1.51 1.833 5.57 1.35 0.56 33.313 11.682 4.67 6.0 11.9 8.639 2.29 1.3 43.852 2.32 26.31 40.821 4.8 8.517 1.70 18.66 881.358 I A csó turt .2982.8 10.17 1.I5.82 6.09 0.047 4.06 9.21 5.85 10.4 16.952 3.40 12.legkisebb II 50 0.6 3.10 3.23 4.3 11.889 6.21 7.23 15.685 14.81 7.58 48.114 8.25 8.3 23.37 29600 1/.738 6.2072.93 7.947 1'/16.25 25.13 0.6 96.0497 11890 20430 48170 13610 12770 21940 84160 51750 55060 4122 24730 58230 15880 78490 1898 3134 3596 89510 2042 2178 23370 35830 3367 20900 3866 113.70 7.49 1356 8385 11340 22.74 1050710 ll.54 8.

0 25.9 5830.4 30.0 781000 549100 596300 1564000 1675000 136600 127300 395500 226500 243000 420600 444400 3551000 467100 183400 678700 2237000 2860000 3992000 3679000 2318000 2693000 488800 638700 2484000 368800 2986000 153700 1880000 1580000