P. 1
Az Epuletgepeszet Kezikonyve

Az Epuletgepeszet Kezikonyve

|Views: 1,967|Likes:
Published by adel-husi

More info:

Published by: adel-husi on Oct 27, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/12/2013

pdf

text

original

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa. méret. sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió.A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes . hoáram.ellenállási-tényezo sebesség. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás.

s. r. W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. cp.xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. ~) kg/m3 T. }" A. dinamikai viszkozitás fajhoviszony. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség . d % mis úl. (!.

hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. közeg átlagos környezet befelé. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo. csapadék gerincvezeték eleje.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. víz leszálló folyadék kifelé. méretezési. befúvási.

ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz. üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .

Fekete Iván .Hotechnika. futés. . . hoelIátás Szerkesztette: Dr.

.

A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. instacionárius homérsékletmezorol. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik.a hovezetés jelensége egydimenziós. . instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk.a test anyagjellemzoi állandó értékek. c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása.a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed. a hoegyensúly állapotában van. A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó. a hovezetést.hotartalom-változásával kapcsolatos. . nem állandósult. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . . ill. ill. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé. . b) a folyamat periodikus. kezdeti feltétel) . FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr.a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének. felmelegedéséveI.a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat.a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. (Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák. .1. . Hotechnika Sunro: DR.Az a) esetben nem állandósult. A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe. 3· .1. az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi. A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI.a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk. A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében. amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik. a homérsékletmezoidoben állandóvá válik. Hovezetés Az a test. b) hoáram idóoeli változása.a jelenség hoforrásmentes . 1. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe.1. amelyek a következokkel jellemezhetok: . A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. instacionárius jelenségrol. Ezek számítása a következok szerint lehetséges. ezzel hotartalma változik. (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5. ill. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét. 1. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár. hotartalmuk változatje lan.1. . KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot. fejezet tárgyalja.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1.iellegét a test felületén az 1-1. _ at -a A homérsékletmezo (1-1). az ido függvényében: henger esetében : a-.] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A. y.. -. let a hoterjedésre meroleges irányban. a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete. pontban található. (1-4) :~ hoA felü- o d-. mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában. an A.)..ar ' .2. és 1. A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre. ábra. A. A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1.. c) ábra tünteti fel.)..a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása .1. a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje. A. (1-2). z.. (1-8) ahol Va test térfogata. at ahol O hoáram . c a test fajhoje. a test hovezetési tényezoje. b) ábra szemlélteti. b) ábra görbéje alatti terület jellemzi.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának ..1.4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-.ido. A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez.1. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t. x.=VeC(tk-te). -.. (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen. az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet. a-..1. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez. Idobeli változását az 1-1. (1-2) O=f(n. (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.1. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . (a2t +~. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1. a) ábra szemlélteti.1.1. (1-5) ax2+ a2t a2t). 1.1. (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! .. e a test surusége. a test hovezetési tényezoje. A hotartalom-változást az 1-1.1. Hotartalom-változás. r helykoordináták. -.

ábra.a 2. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok)..a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku. m2. l' ido.'0. az 1-1. a test hocserében részt vevo A felületébol.1) 1-3. ill.8 d7 3 OPOfO l' I 0. a Biot. A a test hocserében részt vevo felülete.a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1.°C). s (h). Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben. ábrát].a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec .5 . A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek. 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején. Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. táblázat. Va test térfogata. W/m2K (kcal/m2h°C). (1-10) . <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. Hoáram a test felületén: (1-16) . e a test surusége.99 Afl_ 0.l esetek tartoznak ide (pl. oC (1-2. J/kgK (kcal/ki. I .Fo. A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1.999 /' 997 68' f2 7 o 0. ábra tartalmazza. hoátadási tényezo a test felületén. ot b) értelmezése aj lehlilés. Kritériumos formában: <x sát. táblázat tartalmazza..és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1. A a test hovezetési tényezoje. kg/m3. c) ábra jobb oldali ordinátáját]. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott.az (1-8) összefüggést és az 1-2. Túlhomérséklet ). Ei-O (Bi«O. ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. <x (1-11) ahol G=:.998 0. m3.••. A gyakorlatban a Bi«O.1{) (r) 0. ábra. bJ felmelegedés véges érték.8.HOVEZETÉS 5 .~ 5 I 2 " .-. Bi és Fo értelmezése az (1-12). I a test jellemzohosszmérete. ábra). I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo. oC. (1-13) szerint.Bt. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G. (m2/h). c a test fajhoje. A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0.

a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC.•.Fo 6o2aOee-3Bi. 1. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni... (1-21) ..Gömb II 2A. ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4. l_e-2BI.a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.Fo e·-2BI. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét.a test A hovezetési tényezoje.ee-2BI. ro2 3 I1 L:--4oL •. valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku.2..Fo 2A.aOee-Bi.Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA. l_e-Bi.Fo i4al_e-3Bi. táblázat.1. (1-20) .Fo o3 e-Bi.Fo R2nL R2 LlQ= . Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. Egyszeru alakú. .Fo I 4oLaf).1. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi.Fo lJ' I ~~ ~ .Fo -R -R Test . 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI..6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1.Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi. elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása. felületi hoárama és hotartalom-változása.- / Q(r).1.

8026 9.2927 6.8140 3.4224 6.2838 9.8172 10.1864 6.7524 9.5097 9.0654 16.0107 6.8274 0.1746 4.7085 15.7081 15.5696 12.4256 9.8928 6.9924 9.7764 7.9956 10.9988 13.3770 6.0026 7.6139 0.8606 4.1.0893 0. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.4670 15.4328 0.5202 4.1.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide.8794.7587 15.2991 6.0632 0.9096 16. az (1-12) össze- 1. 7 M.3477 3.5420 13.5727 12.1416 12.1141 13. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.4074 9.0769 1.6057 7.8871 10.8603 1.6453 12.5514 4.7334 15.7085 9.5708 6.3766 1.7832 15.6436 3.2636 3.1806 7. Homérsékletmezo.4879 9.2841 6.5743 3.7082 15. M.1731 12.6647 15.5667 12.2835 6.6543 10.9519 3.3148 6.4565 15.0998 0.4775 6.1422 1.8540 0.8.9981 1.7051 1.4289 1.1263 7.7713 6.0949 10.5932 0.10.0316 0.6296 12.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.4311 9.1.0339 10.2039 3.7910 0.3923 6.7080 12.1177 16.1372 0.2833 9.2788 3.1441 3.9352 9.5711 12.8048 13.7966 13. ábrát): l__ .3461 6.5665 0.4250 9.1435 3.7334 4.5422 4.6218 12.2959 15.2.2425 0.7105 12.5400 1.4249 15.5783 7.2142 13.3744 3.6841 12.5668 12.1429 3.2895 15. A gyakorlatban aBi számértékének O.5293 9. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.4474 3.2594 16.9667 6.7118 9.0686 I 0.6658 17.7083 15.5117 10.0336 4.4459 15.2832 9.4373 9.1410 9.2003 10.8666 13.5979 4.2791 0.4255 4.7124 17.2341 12.3616 6.1543 1.4983 9.1093 13.6375 12.1675 16.7131 9.2.2646 1.1502 10.5680 3.6296 6.5672 12.2845 6.0000 6.2848 6.1668 3.3138 1.3898 10.4258 6. M. pontot) jellemzo.5615 3.5902 12.5190 9.7207 9.8678 12.6353 4.6533 0.5823 12.0447 0.5087 9.7086 15.3496 1.6060 3.7270 6.0774 0. 16.4729 1.1419 3.4333 6.7573 13.0640 16.4078 13.3959 7.4269 3.0584 13.7259 16.1116 4.4248 6.4961 1.1925 1.4354 15.5218 0.az 1-4.2264 4.7650 15.4003 3.5325 10.3978 1.2923 3.4915 16.7223 12.8119 7.6543 7.4149 .3305 6.5552 10.4254 9.5801 15.1448 3.5981 12.7143 9.2281 7.5670 12.7092 15.1606 3.7240 3.3058 9. M.4290 3. o 14.7040 7.7691 7.5664 1.4252 9.4256 6.7460 12.8088 15.7397 15.9094 7.3111 0.8945 12.5451 1. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.1660 13.1987 0.2147 16. táblázat.9644 4.4954 15.6202 4.8336 15.7012 17.5864 16.3204 12.1479 17.9352 12.9536 15.7506 0.HOVEZETÉS 1-2.2694 4.

Homérséklet x/l=l.05 141 1-5. ábra. 2 sin Mti . 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6.OOI<Bi<O.7 aB ag 7. számértékeit az 1-2. A lJ. A fal felületén (x= ± 1) : 1-3.. TJ~O 1-4.( . . 1-7. ~ - ~5 1 x/l=l. x +x A felületi homérsékletek gyakorl.001 <Fo<100..8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza.4 0. táblá(1-23) <J.5 0.Z =.f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza.1 ..:lés ~ véges érték (O. 1-6.5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. 'V(!f. ábra.I<Bi<IOOO - .6 - 0. és 1-8.2 i 0.l<Fo<IOOO.y. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén .o. O. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.ati meghatározására alkalmas az 1-5.I<Bi<IOO) --. O.3 0. ábra. 1 0. ábra . 0.04001 0.

0483 -u.4239 -0.2699 -0.0450 1.00tO 0. ) e-M' (kcalíh Fo m2).0335 0.2881 -0.4244 -0. -0.0701 -0.4084 -0.0038 0.1154 1.2569 1.1025 -0.1107 1.3442 -0. 0.0012 -0.0589 -0.0197 -0.0231 -0.1784 -0.3604 -0.0667 0.0351 0.2517 0.0379 0.0006 -0.0381 -0.2677 1.1759 -0. az 1-4.1182 0.2526 1.4237 -0.0099 0.0048 0.0089 -0.0004 1.1861 1.0719 -0. A.0132 -0.0196 0. A.0008 1.0032 0.0005 -u.1282 -0.0050 -0.1740 -0.0007 0. -r)=1}e ~ .1514 -0.2728 1.4227 -0.1154 0.0112 0.0289 -0.0543 0.0848 0.0466 1.0000 -0.1405 0.0003 1.0004 -0.1340 -0.1621 -0.0750 -0.1394 0.0024 -0.0010 0.2320 0.2532 1.0873 -0.0427 -0.2717 1.0013 0.0414 -0.1819 -0.3812 -0.4232 -0. A.0124 0.0022 -0.2367 1.0013 -0.0065 -0.0158 0.1588 0.2535 0.0012 -0.0002 0.1132 -0.4198 -0.1718 -0.2403 1.0064 -0.1403 -0.1379 0.0828 0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9.2104 1.0009 --0.0030 1.0075 -0.1192 -0.2287 1.0795 -0.0100 0.3934 -0. ábra.0045 -0.1015 -0.2612 -0.1309 -0.0583 0.0813 1.0000 1.0000 -u.2013 0.0535 -0.0067 -0.2102 -0.2502 0.1808 -0.0881 0.0119 0.0312 1. A.3880 -0. Bi táblázat.0008 1.2727 1.0318 0.1072 0.=1 i A"M" sin (M~~.0159 -0.01 0.0918 -0.0008 -0.2394 1.0040 -0.1415 0.2731 -0.0217 -0.2723 1.1098 0.2478 -0.2039 0.1115 0.1157 -0.1069 -0.2546 0.0002 -0. és 1-10.1959 0.0072 0.0000I 1.0581 -0.0184 0.0016 -0..0423 -0.ü701 0. A.0040 0.0153 -0.0555 -0.0157 -0.0876 -0.1089 -0.2730 1.0768 0.2732 .0000 1.0020 1.0002 -0.0001 0.0366 -0.0020 0.0002 1.0175 0.1803 -0.0025 0.1016 1.1779 -0.1291 0.2472 0.0148 1.3215 -0.1141 -0.1246 -0.0063 0.0004 1.0243 1.1396 0.0991 -0.2539 1.0000 -0.0080 -0.1174 -u. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).0001 -0.0087 0.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A.0241 0..3722 -0.0451 0.4147 0. q(x.0015 1.1791 0.119 0.0018 -0.0130 -0.0676 -0.0056 -0.1365 0.0003 1.HOVEZETÉS 9 1-3.0300 -0.0020 0.0626 0.1517 -0.4217 -0.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.2598 1.0030 1.0196 -0.0004 -u. W/m2 (1-26) .0901 0.

5 Bm 2<Bi<90 0. Homérsékletmezo c.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.1 0. az elozo.1 <Bi< 1.- e 0.7 0.0. '0. ábra. Mn 'Fo). ~" .005 o. hogy a hoáram ezen a felületen .x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban.0 0. Homérséklet xl/=I.0001 0. n SIO M ne_M2. T )_-'1e ~ n~1 AM' .001 0." I~ 1•• .7 AS 0.1.0001 <Fo< 1.O.0 1 0. ábra. 1-7. T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/.0 0.+/.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki.2 " 43 ~4 0.5 1 Fo ~6 0.9 8i 1. az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti .0 r -~ v'(tl.005 0. végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1.Ot HOTECHNIKA 1.0001 <Fo<I. bekezdésben.10 ~ tt!'(il.00050.3 ~ 0. Homérséklet . --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2).7:) 0.05 0. 0. 0.8 49 ~OM001 0.-.5 Fo 1 1-8.6 . (A jelölések értelmezését 1.01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0.T) O) .) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1.0. (1-29) (1-30) . 0.0005 14001 0.'U / ""'" +/): Fo m2).

8 0.) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12.5 0. 1 10 ~- v (O.1 0.r) 0. 0. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O. Homérsékletmezo c. ábra. (A jelöIésekmagyarázatát 1. 0./_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0.3 0.1 .f Fo (m2Jh).a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ". {}(x.9 Ah" a=.0 0.2.7 0.és villamosmérnökök kézikönyve 1.2 0. 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo.05<Fo< 100. kötetében].1. x.2.1.7 f--- . om érse et-vezetesl tenyezoJe. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O. ábra. 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0.TJo. 0.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1.0 f(_lFo ) + . ábra.bekezdésben.6 0.001 <Bi<O. m2/ s 7. az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész. A test felületével párhuzamos. ábra alkalmazha- tó. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva). 1.~ 0.6 0.050.1 <Bi<IOOO Bi=J. A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9. Végtelen félteret kitölto test {}(x. az elozo.FO).5 0.1 <Fo< 1000. rooo Fo 1-10.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0. O.0 V(O.HOVEZETÉS 11 1r 0.2 tp D.

8 0. 1:)= AT 0. -I(x.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). ábra).2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között. ha a 4(0. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1. a többi jelölés magyarázatát 1.0 0. 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O.6 Hotartalom-változás. A a test hovezetési tényezoje.1.2.~ 0. oc (1-37) ahol (~. A módszer feltételezi.0 Ll1: idoköz. azzal a különbséggel. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1. 70-5 aD 1-11. és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben. ábra. Llx a fal rétegvastagsága. Végtelen félteret kitölto test homérséklete . a fal homérséklet-vezetési tényezoje.T) ~0. W/m2K (kcalfm2h oc). m.3 0. 1:)= - oc Oe [1.1. ábra. Az ido. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg. 0. a= ~ ce (m2/h).T) HOTECHNIKA "q~.1 (1-13.~-1.1. a réteghatárokon ugrásszeruen változik. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O).2 (1. pontban felsoroltakkal.7 S 70 BlflO 50 1-12. A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O. A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi. W/mK (kcalfmh°C).12 ~(-I. az (1-31) és (1-32) összefüggés után.4 0. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan.1 0.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg.tl.5 0.5 a6 0.3. (1-39) s (h).7 . és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus.2. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2). A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható.9 0. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó.1. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges.2 0.

z. A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk.ábra. . szilárd testek esetében.2'. folyamatos változást. x. A és összekötése a O' és a' pontot.1. 3. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. A O'. . a következo feltételek mellett: . Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk.a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. 1. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot. de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak. Így nyerjük az O". tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo). ill. az (1-39) össl. ábra szemlélteti. r helykoordináták. . több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni. ábra. 5 vonal). . l' l' 1. 8t -O' r (1-41) 1·14.4' és 5' pont összekötése egyenesekkel. végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet.a test anyagjellemzoi állandó értékek. 4. oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között). 8r .2. 1'. Ezek a következok szerint számíthatók. henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. 1". 2. A a fal hovezetési tényezoje. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik.. b J hoáram nagysága.a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet. annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. 1.a jelenség hoforrásmentes . tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre. A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább. az 5 pontot B-vel kötjük össze. Különbözo anyagokból álló. A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o. Minél kisebb rétegvastagságot választunk.r)-Ar r 1-13. 2 és 4 összekötése a 3' pontot. amely idoben állandó.3'. 2". . y. adja a homérséklet-eloszlás új vonalát.HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk. 3 és b összekötése a 4' pontot. A környezo közeg homérsékletvonalán (tk). a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a. Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O.a hovezetés jelensége egydimenziós. 1 és 3 összekötése a 2' pontot.r) 4q(o. L1-r idoköz eltelte után. A határoló felületek elott.efüggést. 3". A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza. A O pontot A-val. 4" és 5" homérsékletvonalat. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.

a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 . Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n). A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. (1-41).az 1-15. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. m.~ .2. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes). (1-47) 2-. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket. (1-50) . {Jegy. W/mK (kcal/mh oC). :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. A a fal hoáram irányára meroleges felülete.'2 a test hovezetési tényezoje. ábra. (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot. . ot ahol Q hoáram. Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/. Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h). A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont). n a rétegek száma. Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma. m2• A többi jelölést l.1. (1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15. Ai a réteg hovezetési tényezoje. {Ji rétegvastagság. 1.--.1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris. Aj a rétegek hovezetési tényezoje. A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16. és 1-17. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. ill. (:~1 a Fourier-törvény [(1-4).. és 1-17. n a rétegek száma. Az í-edik réteg homérséklete az i.!. m. 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma. W/m K (kcal/m h oc).= 2n In --cr.1. de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16. m.2. ábra.14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A. {Jegy dH1 .2. a hoterjedés irányában. Ai a réteg hovezetési tényezoje. ábra használható. A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása. ábra). A (1-43) t-IW't. ábrán.+I ) Homérsékletmezo.1. A többi jelölést 1. 1=1 Al hely szerinti deriváltja. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). az 1-15. 1. W/mK (kcal/mh°C). A homérsékletmezo (1-40). ábrán.

J • I .'. W. ábra.02 0/1 ójí.••••• '111 ~ m. 10-.118 1J. lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •.1 ~Ml ~~T "'" 0. ~.<:><<' <:s-'" ' .• _ \'J~ 20 JI! 4f4.mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17. ".. ó/~.0.. <:J a3 • ~ 8 ~ 10 . 1 ~ "i..••.•••ca S -' V 31ll 3. I I 1 ' I .• 10 It. 3 < . mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •. I ~ _ Il'\~~~ < m 2 . . 1'1..HOVEZETÉS 15 • .0708p'100 ~.00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ ').gr ' "' ..jJ. •.S 6 789103 . 'ti ~ 0../n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16.".••••. Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 . • V'" ~ ~'>~. .7SO ..v 114 af 41! ~Q. ábra.. Nomogram sík fal AId és dp..• ~~ ~~i O' ~. • 1>" " . qOJ 0. értékének meghatározására .•• a .fJ5 0. I 'z'" ' . •• '111 "..981 II G .1 2 2IlO.

-+ ln~ d. 2 Ili-Pil~i" 1-11./2 0.t'+I) oc (1-51) (1.})-'Q)~.61.. 0.7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm). ábrán. A o.+I) Wjm(kcal/hm). {Jey értékei az 1-20. 0.... A többi jelölést 1. vagy n = = ó.. @ a rétegek <D..I!. és 1-17.. Itt 1 QI= ~ --In--!±! .ÉL ~.. n 1 d (l1-t.= 1 2:rr". ábra.~ .ll..8 1... (1-52) ó'!J'I 1-19.9 2 lJ 2.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint. ábra.08 [}. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó.Z8 'lJ. a többi jelölést 1. () 1-20.$ JI 4~ 4~ 3 . határfelülete di 1-21. ábra. 0.1.J--jÓ~ A.38 . ábrából vehetok.O'. az 1-19. ábrából egyszeruen meghatározhatók. n a rétegek száma.!. tetszoleges léptéku éJI). A. és 1-21.3 3 . ábrán. az 1-19.J2 [}. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o..1.l.--- d ln- t1=t. ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16. (t. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7.+tl-. az (1-52) összefüggésnél./O 0. .gy-!r1n rt fil{/! O. A {Jegy/A értékek az 1-16.3 a rétegek megjelölése. qu qM • ~ 0. 2.1 !. d.18 418 4~-aII(. ábrából leolvashatók. ~ 42~ 0.08 ~5 1 [}. ábra.oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42.L IL 438 ~38 -. és 1-17. ®.gy ahol {Jegy. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d. ~ / I ~. A többi jelölést 1. -': 0. Hoáram. (1-53) o 1 1. ábrából. helyettesíto rétegekkel J.~ o. ®. WjmK (kcal/m h oc). 1 m hosszú falra vonatkoztatva.§'L o.~~ ~--~" o.l~ 1. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése.ll3 2._.•. és 1-21.Ol " '/II. /il .L'1 _1 In!!iti. 1. ahol i a rétegek sorszáma..51./0 0. S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A..J.08 a.0 :lttl Az 2.' II]. 1-18. 18 .16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20.5.. az 1-19. az egyes rétegek hovezetési tényezoje.02 _1-1.. ábra felso részét).

(1-60) ill. A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges. konvekciós hoátadásról beszélünk.1.2.2y' LJtCk kcalfm2hoC.652 '1'" Prl/2 I n. hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható. Érvényességi határ: Gr . pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe. ha Pr>0. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra.faltól távoli . Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1.2. 1 a fal magassága.a 2.1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2). W/m2K ahol (kcal/m2h oc). A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0.2.2. ill. gázok esetében fl=.A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1. 0.közeg homérséklet-különbsége. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg. m/s2. K.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. a 2. a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják.közeg homérséklete. az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza. a 2.1. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1. (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve .I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás.8. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo. Tk a . Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). 4 1X=2. Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33.faltól távoli . ha Pr<. oC. IX IX IX IX 1.5. Hoátadási tényezo. pont (2-68) összefüggését]. }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1. Pr a közeg Prandtlszáma [1. I/K. Érvényességi határ: Gr . pontot). A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2. ill. Konvekciós hoátadás 1. Nusselt szerint: 4 1X=2.8.129(Gr .5. kényszeráramlásról beszélünk. Pr<. m2/s. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója. (1-56) ( 1.2. K. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le. 8 CPr=0. A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét. 109• A kapott Nusaz 1-33.56y' LJi~-~. v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten.W/m2K. Pr)1/3. LJTck a fal és a nem áramló . Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak. ábrából egyszeruenmeghatározható). (2-68) összefüggés szerint. A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is.6.2. Hoátadás szabad áramIással 1.mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33. ami a hoterjedésintenzitását növeli. m.k' 1/K. LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. ábra alapján egyszeruen meghatározható.

ábra tünteti fel.~ (18. (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó.6+ 20.2. 1. 2.5 . Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). (1-73)" . ex=3. W/m'K.2)YL1tfk W/m2K. 1. m. Pr< 105 esetén. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. Tk közeghomérséklet.. Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra..4(Gr ·Pr)1/4.76 11 t~t'jVt~::.3. 4 __ !dtfk V. W/m2K.I)Y L1tfk keal/m2hoC.. Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto. I a fal magassága."L .. Jellemzo I méret a cso külso átméroje./ i.Pr ' . (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. vÍ7Szintes cso körül Gr .2. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr.28)J1 L1tfk ex=4. ábra. (1-72) ex=(0. i.58 .i~ kcal/m2hoC.. Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22.15 ill.2. (1-66) Turbulens szabad áramlás.2.4. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2..18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3. Grigul/- .2. 1.~ méroje.. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben.. .7 ill.2. K..2. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. ill..98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K. Hoátadás lamináris szabad áramláskor. J odlbauer szerint: (1-71) ill.. 4 __ ex=(2. 3. I..k kü! 1. K.0+0. ábrából veheto. (2-68) összefüggés szerint. kcal/m2hoC. 1.49+0.5. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. oC. ex a Nusselt-szám alapján az 1-33../ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6. ábrából leolvasható. Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22.2. Függoleges cso ahol oC..20 v/ l I V " r.08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K.8yY L1tfk kcal/m2hoC.2. oC. (1-64) 1.7. Tk közeghomérséklet. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 .. Az áramlás Gr . (1-67) hoátadás lefelé 4 ill. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás. Pr> 109 határ felett turbulens.3 . 1.7 . Érvényességi határok: IOS<Gr . Jodlbauer szerint: Nu=0. dkül a cso külso át.0 0.09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill. (1-68) ex=(0. m.

4 l t~:~k kcalfm2hoC. Turbulens kényszeráramlás: Nu=O.!032'lo'if. (2-68) összefüggés szerint. Hoátadás szabad áramlás esetén. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk. Jellemzo métet: L.71. 1. Pr)O. Pr)r . jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága. m.270 V 40l511. Jellemzo méret: L. ábra tünteti fel. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. ábra. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS.Pr+n • A római számok jelentését 1.oc.=1+ Gr. Érvényességi határok:· Re>5 . ábra eseteinek megfeleloen.85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet. 'kl t f+ tk c'.S 10123 103 1-24. V 1·23. Érvényességi határok: Re< IOS . tk közeg. ábrán tünteti fel. ábra 1. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. oC. A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl.I ~r -«t. Hoátadás szabad áramlás esetén. m. A kifejezés m. A Nusselt-számbóla az 1-33. Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás. lO-I<Pf< lO3. Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O. I IW19 1~4S·1O'17. az t-23. ill. 1.3.1. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59). A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" .2. 1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. Az (1-76) összefüggést az 1-24. zárt térben. (1-78) -2.t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni. ill. . Pr~O. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt. ábrábólleolvasható.78.. A " tényezo meghatározása m(Gr. WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr . -2. (2-68) összefüggés értelmezi.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill.057(Re . (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.2.(víz-) homérséklet. n és r állandóinak értékét a geometriai forma.3D'!O'IP60 I - k'· h" . vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2. amit úgy tekintünk. ábra. IOS. Pr)' .-. dkül a cso külso átméroje. a sík fal hossza az áramlás irányában. az 1-23..6. 'kl t f+ tk ~)' . 4' . Pr1/3• (1-77) i RJl~ .664' Re1/2. oC. a sík fal hossza az áramlás irányában. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1. oC. mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne.3JJ -~~-+ I I n V II/.. m. 3 2 1. ezért x= 1.2.. . 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke.2.3.

2. oc.024 ill. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1. Vonatkozási homérséklet: az. Vonatkozási homérséklet: . Pas (kps/m2). Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete.015tkköz) tf. ahol dbel cso belso átméroje. Pr . Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5. m. (1-79) +( d t ~~.8+3. oc.024 ahol v a víz áramlási sebessége.8Pr0.65+ d 1+0. Gázok. m. Víz közegre turbulens áramláskor. )2/3] ( )0.7<Pr<lO. d->1.78 L 2320<Re<1()6. 0.786 ·PrO. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések. ot HOTECHNIKA értékét az 1-33. 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke. mis. áramló közeg számtani középhomérséklete. az (1-85) egyenietnél.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0. . (1-89) . 1Q3 < Re< 1()6. 1<Pr<500.2. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. oc. tkköz< 100 oC. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. túlhevített gozök esetében: Nu=0.87 W/m2K. ot=1755(1+0. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. az (1-85) egyenletnél.13 bel W/m2K.!.45. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén.7. oc. Érvényességi határok: 7 .2. d->l. (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége.6<Pr<500.4v kcal/m2 h oC. m/s. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro.015tkköz)vo. Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. m. oC.14 . ábrából veheto. (1-87) ill. (1-84) A jelölések magyarázatát 1.20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. tkköz a víz közepes homérséklete.14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. (1-80) A jelölések magyarázatát 1. m. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések. Érvényességi határok: lO-4< L 0. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. az. Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6. dt.14vo. Víz közegre.9v W/m2K. Nu= [ 3. ot=2041(1+0.015tkköz)vo. Pa 8 (kp 8/m2). a 2. m. (1-81) 0. ábrából veheto. . bel Nem .3. d>1.(1-85) egyenletnél. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. Víz közeg esetében: Nu=0. ábrából leolvasható.l. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7. m. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. W/m2K.33.87 Re· Pr· L__ dbel < lo.pr. L csónossz.87 kcal/m2hoC.045(Re..

4000 0. dbel a cso belso átméroje.222 . (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége. Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ. A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik. }'rO.615 0. táblázat. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete.m. • ao~ VnO. 100000 0. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~. Levegore...42+0.. A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete.138 0. mIs.2S V2. tHöz .785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni. táblázatnak megfeleléSenmódosul.4 0. [355+02 . folyadékoknál értékét 1-nek vesszük.330 0. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete.5<Pr< 103. oC.588 0.. m. (1-93) Cs6koresztmetszct I je. tHöz::> 130 oC esetén vO. C cs6 és m értékeit az 1-4.618 0. W/m2K. a levego közepes homérséklete. 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) . K. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint.vD a normálállapotú levego közepes sebessége. oC.3. vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége. CIt= . Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje.782 0.805 0.675 0.~ t vO. mis.m. dbel a cso belso átméroje. 1-4. .7S (1-95) ill. .821 19500 0. v a víz áramlási sebessége. tkköz< <100 oC.4 ..31 (o .0239 0. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC.. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete. m/s.0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet.144 0.2 bel ill. dbel a . llC cSu ' •.. K . turbulens áramlás esetén.8915000 40 .3. a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke. W/m2K. Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1.30 1~ ) .638 0.385 0.8 (0. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6. átméroje. m.75 ill.174 0.0921 0. Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4. 0. táblázat tartalmazza.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill.466 0. 40000 Hatszög 0. [413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K. Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= . Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~.2. Tk Re'" .

1 1.~ 0.0 o./1 - IZ ex= (4.5.50 60 30 50 0. ~ W/m2K. PrO·31. 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete.99 11-1 1. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke.4. kcal/m2hoC ' 0. kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken.1()4. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25.32fA . fok 70 0.&-8&.9 Re. Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.7 0. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje. 1.65+0.8 0. SI bordaköz .32fA .95 20 90180 0. ábrából.22 HOTECHNIKA 1-5. ábrából olvasható le. oC.2.2 1.2 1. 0.9 1. A Au ff! 1-26. a geometriai jellemzoket az 1-25.1 ill.75 0. Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso.tI >-- (1-98) 1. Re°·61 .7 49 1. 1 1.35 t~~d~~. I Egyszeru közelíto összefüggés. táblázat szerint csökken. csoköteg Nu =O. A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0.9 1. annál több csosorra vonatkozik. t t t II v -'-t~t 3 i' I'.9 0. " -= -. Hoátadás bordás felületen.5<Pr<500. ex= to q9 k" 1.3.3. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5.0 . aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete.. ábrából '" e·2000~ 0. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo.1 1.0 1. /.S 1.2 ~zidl.I' ~rl~ll_ Sz N 1. Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.86 0.6 f45 (jtzÍllós lemez 1. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ.9 J. ReO.31. táblázat.. oC.8 2 III -- - ---- = tI (4+03. 1. 2 Csóe/rendezés ex leolvasható. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro.1 A 1.OOO +--t---r-'1. Un a normálállapotú levego közepes sebessége.r' 1-'1 __ f. m.tfff1·' I r--.1 +tsatJ4--$-~~ . az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33.1 1.3 1.2 .:: 29 1:>-< l!e·~qfi:. 1-25. m.63/ rp. ábra tünteti fel. h bordamagasság. d '12 _ 'li.1 ~f t-.2 k.~e-2JUO.0 0.0 0. dkü1 a cso külso átméroje. - ir 1.81 • PrO.11-_ 'C". Levegore Schack szerint: I II . fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0.2. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete. ábra. mis. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén. ábra.

W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C). mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl. Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C).8 0. dkUt a cso külso átméroje 0.ábra. Hoátadás "R bordás felületen.r·a t- 0. Hoátadás bordás felületen.7 5 0.6 0.3 0.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete.0 AbiA 1-30.5 0. egyes esore az (1-97). csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1.9 dkti/7fk:it 1-27. ebben az esetben h a bordamagasság.8 1. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0.7 Y. a bordázatlan cso (ill.5 0. az 1-26. az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. Hoátadás bordás felületen.8 DJ -ffe .03 OjJ5 0.2 0. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete. bb 4- ~O 11 0. {) bordahatásfok határozása 0.6 0. (1-102) 0. Hoátadás bordás felületen.3 0. Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete. "R közepes hoátadási tényezo . '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között).ábra.8 I 0.5 o.~ M 1. A=Ac. SI a bordaköz.6 i 50 0. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége.3 0.0 aR 0. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot.07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28.az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete.2 O 0. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje. ábra. m2. W/m2K (kealjm2h°C). {}bordahatásfok . ábrából veheto. ábra bordás lemezre is érvényes. bb a kisebbik mérete. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik.2 o. . m2 (Ac. zetési tényezoje a borda hove- !lll.6 0. . Az 1-26. "b a borda vastagsága.8 2 meg- X 10 7 1-29. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo. Hri.7 0.9 1.9 x = 'l'y dkUt [1.4 0.2 0. 1.~ 0. csokötegre az (1-1(0) összefüggést]. m2).7 0. oc.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo.5 q~50 0. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete. ábra.0 ~2 l.~ 0.

soros csoelrendezés: 0. eltolt csoelrendezés: 1.655cxo. oC. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C. de mértékegységük: A. '!t/3 S/3 • ~ .6687 ( H ~. oC. m. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29. az (1-106) egyenletnél ].41cxo. ábrából határozható meg.=0. (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1. Függoleges felület. ill.4. Az áramlás turbulens. ábrából. ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható. az (1-107) egyenletnél. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. y. H. (1-103) (1-104) ex-0. e a kondenzátum surusége. ábra. m. kcal/kg. r. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK. A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC. ill. H a felület (fal) függoleges mérete. a kondenzátum. Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1. mOC. Érvényességi határ: Re> 350. A jelöléseket és mértékegységeket 1.2. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége. ill. oC.5. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31.dinamikai viszkozitása. turbulens kondenzátumáramlás 1-31. 'YJ. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel.2. 'YJ 1.24 HOTECHNIKA csokötegnél. dkúl a cso külso átméroje. Llt. kp/m3. A3 cx=1. kg/m3 .9392 .2 )1/4 W/m2K. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30.2. cx=0. W/mK. kcal/mhoC. Pas.4. ep az 1-27.943 (3~~. r a goz párolgáshoje. lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. az (1-107) egyenletnél] . ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r.2. ábra). Yaz 1-28. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1. JIkg. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke.1. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t . oC.• 3600 'YJ. m. (1-110) 1. ábrából adódik.2. Függoleges felület.4.~2r r4 1. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. az (1-106) egyenletnél.

• A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt. ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25.33 Wjm2K. Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33.1t.3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 . Az ábrák mind SI. PrandtI. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu .O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . (1-112) '/. és 1-36. 1-34.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. de mértékegységük: p. ábra. at. értékecsökkenni kezd. ábra tünteti fel. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel. Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek. L1tkr az 1-31. L1t. 1-35. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak. ábrák teszik lehetové. ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség.. kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33. L1t= t f. Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S . ·C 30 1-32.ot az áramló közes hovezetési tényezoje. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32. - S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása. (1-112). W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot.5 ot.877po. ill. oC. ill.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt. 235770 2 jS:'. ábra.58L1t2. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/.. bar. 1 a test jellemzo geometriai mérete . oC.

. P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója.26 HOTECHNIKA 1-34.2 v a közeg áramlási sebessége.. ábra. ábra. a. Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!.. 1 a test jellemzo geometriai mérete. 1'/. ábra. Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0.. A m 1-35.1fl'6. • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~... I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete. .-= a 1Jcp . f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. A Gr-szám meggP Gr=--. homérsékletvezetési tényezoje. 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. '''- -------------------------------- i ~ . A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0. ep.. fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI.. dinamikai viszkozitása. I ~ 50 100 200 500 ..JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás..• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000.Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200. az áramló közei kinematikai viszkozitása.•.001 6m 1-36.

. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0. és más anyag hosugárzását teljesen átengedik.--t. . kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének . átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a.=o aiJ..7 0. A hidrogén (H2).j. Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát. pontot). az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1.pl. ~ ..••.5 I I D=É? E fejezi i. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a... Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók.3.4. 4 fehér csempo . nyeln ek el hosugárzást. egy részét elnyeli (Ea). ~ .c)..J -l 2 1 0. lj.8 . ábra.3.•.. A visszavert. (1-121) (1-120) 1. elnyelik a hosugárzást... A a sugárzás hullámhossza. átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1. így ezekre: R+a=1. Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR). oxigén (02). 1.. -.1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus.HOSUGÁRZÁS 27 1. 1. elnyelt.. ammónia (NH3).Hullámhossztartománya A= 0. ill.ugyancsak sugároznak hot. ill. af= 1. 3 beton..1 . (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1. Egyes gázok .~ 0. ill.2. pontot) és a el- l'-J - ". ill. a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul. ózon (03).2 \ \. hosugárzásnak nevezzük.. monokromatikus elnyelési tényezo.. nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1. A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak. A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J.3.4 0. (1-118) ".. vízgoz(H20).. . Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten. dA ' a=J.fO.9 0.1.dJ..Ii/ \I II il .I 'v I "I ! j..8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0.6 " . így Cf/af= 1. ill. ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal.az 1.. \ . sósav (HCl). A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj.400 fJ.=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ. monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37... amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik.3 0. ábra).::. Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik. 2 eloxált alumlnium. szén-dioxid (C02).0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0..m. Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában.• " • lJ I .az 1.--1--I -.3..1.=~ f J..Jim 123456789 1-37...-- I 1" .

k Boltzmann-féle állandó: 1. T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete. 0. Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk.. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38.4387 . ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl. Színes testrol akkor beszélünk. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1. c fénysebesség vákuumban: 2.3802. ill. az 1-38./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói. ."1. ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe. ábra. belso rétegeinek tulajdonságaitói. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. K. ábra).8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1. és 1-39. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük.adott testhomérsékleten .6236. a tér minden irányába kibocsátott . m. homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától.9979 . A gyakorlatban eloforduló anyagok.3. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye. Wjm2m (kcaljhm2m). A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük. Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. C2 összevont állandó: 1.35 . különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l . Érdesnek nevezzük a felületet. A A=O..10-27 ergs. h Planck-féle állandó: 6.a hullámhosszal változik (1-38. szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok. ábrát).. A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint. Szürke testrol beszélünk.2. Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon. Ezt az RA monokromatikus visszaverési.10-18 ergjK. 1010 cmjs. ábra szemlélteti. Az emittáló. Az intenzitás mértéke . 0.'um 70 1-39. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is.3.4.3. 1.7428. Az (1-123) összefüggést az 1-39.03 b 8 A. 10-2 mK. bizonyos gázok sugárzása).3. Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi. CI összevont állandó: 3.10-18 Wm2 (3. különbözo intenzitással veri vissza. ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada.2182 . ill. 10-16 kcalm2jh). A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S. ha a ráeso hosugárzást minden irányban. ábra. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. ill. elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának. A a sugárzás hullámhossza. különbözo testhomérsékleteken. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében.

3. Wjm2 (kcaljhm2). pontot) a sugárzás 1hzintenzitása . Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében .3.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5.-=áll.77 Wjm2K4 (4. e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye). IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). ill. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40. ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg.5.) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó. az 1. A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2).ábra. (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban.2. 1. Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes. (1-130) 1-41.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge. W (kcaljh). En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test.HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2). W/m2 (kcaljhm2). a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban. ábra).96 kcalfm2hK4).' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh). (1-126) Szürke test esetében (1. Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-. (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. és 1-42. Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye).. Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr). a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh). (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. ábra). ábra. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O). m2.

A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel.a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát. emissziós tég nyers korund f réz-ollid.3.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje . 1. Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég. Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható. Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes.3. 1.tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük. e agyag. (1-136) (1-142) 1'&r2 . .6 0. b fa.3. mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram. hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre.30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o.1.0 Ell GjJ Ep 1-42.. 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög.n1 -1'&. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl .( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh). A f/J. c üveg.8 1. fok.6. [ ( 100 )4 . (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh).~. 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza. K.6. fejezet tartalmazza.6. a test emissziójával E En=. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll. dAl' dA2 a két felületelem nagysága. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu. En hányada a felület normálisa irányában ({J=O).Z 0. A f/J1-2tényezo azt fejezi ki.!:l f COS {JI .3. (1-140) (nl az A2 felület térszöge).3. valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- . ill.m2.l.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki.:Ir.( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 . 1. 1. d papír. az (1-132) összefüggést .l.4 0. m. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete.azzal a feltétellel. . valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk. ábra.2. az (1-125) egyenletet!] . {JI' {J2 az 1. TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh). hogy .és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . r a két felületelem távolsága.6.

a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje. az 1. A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1. Tt. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki.3.8. (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A.az (1-132) összefüggést -. Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T. .100 W (kcaljh).] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel.1. az (1-125) öszszefüggést] . esetbentPt-2= 1.1. fejezet tartalmazza. Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület. ábrát). és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). ábra. az (1-148) összefüggésnél. (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége. Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. ábra): )4] 100 W (kcaljh).3.1.3.=-)4] 100 . az 1-43. K. A2 a burkoló felület . At az egyik felület nagysága (At = A2).m2. Feltétel. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K. at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1. T2 a két felület abszolút homérséklete. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja. (1-150) 1.7.az (1-132) összefüggést -. hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre.K. nagysága. a. J CfJt-2dAt· (1-143) 1.(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh). hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri.) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . n a lemezek száma (1. Párhuzamos. [Vö. A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10. és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . Akicserélt hoáram az A2 felülettel. az n difliiíemez 1-43. a többi jelölést 1. Tt a burkolt felület abszolút homérséklete. m2.1. T2 a burkoló felület abszolút homérséklete.

oC 10 20 30 1.=(lXk+IX. (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A. O 10 V.- / [/ 3 2 r 08 0.3. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - . (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45. TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. (1-151) összefüggést. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel . ábra.)(tr-tJ 1-44.LJt=IX. oC.5 1-45. ÍJ 70ro • ~.32 HOTECHNIKA 1.0 50 1" ·c meghatározása 1-46. értéke az 1-46.. ábra). .10. ábra).. ábra.. 1.3..~r ( tl -t2 . (1-147). Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo. K4. b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg. jelöljük. akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4.@ . K].... C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja..~r-. ti' t2 a felületek homérséklete.- I -.. (1-149). 6 lj "O 8 pf 60 50 ::.=IX. Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f. az (1-137).. b- (. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo.9. Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4. Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2). Az f eos Pl eos P2 A. ábra. Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk. A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44.oC. 1.:::. ábrából veheto..(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2).

Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw . akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1. Az összetett jelenség a hoátbocsátás. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu.a ho. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete.a hovezetés egydimenziós. (1-161) ill. Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1.HOSUGÁRZÁS 33 ill. b) a hlSáram nagysága.4. 4~ _ 1. 1. K. Az1. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik.a fal anyagjellemzoi állandó értékek. Ezek számítása a következlS. ábra. A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo.3. (1-162) ahol (1-163) 1.11.4.1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC. ill. . (1-158) ahol (/J s.a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : .4. fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!].1. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk. ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto. . . az (1-142) összefüggést!]. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel..a jelenség hoforrásmentes . Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 '). . (1-159) 1-47. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö.és közegáramlás stacionárius jellegu. amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora.t~ oC.

1-49.1 -L+Lfri. ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. pontot). k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 .3. A többi jelölés magyarázatát 1.:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh).az Ll.09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--. Hoaram: r- ~. A a hoáramlás irányára meroleges falfelület. az 1. és 1-49. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0.. W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint.1.2.< IXkI aitl CA.2. (1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo. tla közeghomérséklet a fal két oldalán. i a rétegek sorszáma. ábra. az 1-47.1 0. oC (1. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán.1. ábra. IXkl. ábrát). az 1-47.. HU.34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48. m2. és 1. ábra alapján egyszeruen meghatározható). A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1. pontot!). n a rétegek száma.2. tkl. W/m2K (kcal/m2h°C) (1.

1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. W/m2K (kcaljm2h oC). Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu. ábrából veheto.4. tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. ábrát). Alm hosszú bordáscso külso összfelülete. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán. oC (1.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása .az 1-50.2.2. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén. 1-50. A többi jelölés magyarázatát 1. 1. 1=1 I~ 1 -d. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl. és 1-49.3. tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán. IXkl. ha IXkl helyett IXkldlJl értékét.1n--+ 1 1 1=12JlA. ábrán •. n a rétegek száma. m.l/Jegy. m2 (Akül=LA). tkl . (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t. ill. csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill.4. W/m2K (kcal/m2h°C) (1. m2. 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~.az 1. IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén.tk2) W ahol (kcal/h). W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo.. az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo. Wim (kcal/hm).1. ábrából meghatározható. és 1-21. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete. W/m2K (kcaljm2h°C) [1. i a rétegek sorszáma. pontot). Értéke a sík falra érvényes 1-48. a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel. (1-165) 1-20. az 1-50.2.2.3. tkl. 1. Abe11m hosszúságú eso belso felülete. és 1.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége. lJ a eso falvastagsága. W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható. Bordáscsó. dHl) kl(tkl- t~ ° C. (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu. m2.= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon.2. oC.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. A a csoanyag hovezetési tényezoje. W/mK (kcal/mh oC). ábra. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC. az (1-102) öszszefüggést] .

9 0.4. v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54. .1. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax . 2 fötött közeg. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l. Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164).4.10.6 .in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0. a jelölések értelmezését az 1-52.0.. az 1-51. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 . 4.9 f. (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J .5 2 1. A O 0. . v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI.40. I.4.2 0..O 1-51. meghatározása Ellenáramú hocserélo. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi. 3 2.. e index: hocscrélóbe lépo közeg. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges. ill. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. . mint a felület mentén változó Llt= tk1.. és így azok Llt= tk1. e index: hocserélobe lépo közeg. (1-170). Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53. oc (a jelölések magyarázatát 1. 2 futött közeg. ábra. ábrából leolvasható. oc). . ·C 1-53. ábra. ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb.70.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar. (1-171).5 líJ /5 20 2530 I.oC ICJ 1.tJa homérsékletkülönbség. csooldalon 2.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik. 6 stb.8 2 1 1" (U .8 ' .36 1. Köpenyoldalon l járatú.8 Ó p 7 5 1. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége.At m. A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1.7 0. JI.tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni.4.y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52. Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes.30. ~ 0. ábrán). ábra.50.60.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk. ábra. de a Llt= tk1..

8 0.8 47 0. 0. .5 0.s 7. (1-179) qO! 0.- I ~O 2j]. ! 2. Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54.8 0 0. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke.5 (.7 0.WI (.5 -~O .2 1-e _(I+W. ábra. Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1.:eV ~t1Y 0.7 0.7 0. ábrát). ábrán. -. az 1-52. A jelöléseket az 1-52.W2 ~I . 1\ I fJ ifJ 0.8 \.0 wr/Wí C 0. 1.9 o. S.7 Atz Alt"" {·ss..0 70. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke. a homérsékletek értelmezését 1.0 1\ In.8 0J9 1.2 0. m2• A többi jelölést 1. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te .2..s o.3 41 O 0. a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56. ml a fütoközeg tömegárama.3 0.5 .O 70. ~I. a közegek véghomérsékletének rozásához . iD 0.0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.. az 1-51.05 M ~2 0. '\1 ~I T 7.9 'l'tlg~. Egyenáramú hocserélo. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra. CfJeiY értéke az 1-56. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje. ábra..A. ill. A a hocserélo készülék fütofelülete. az (1-179) összefüggés1. az 1-51. ábrán található.0 5. ill.9 lfell 0. -. és 1-55. r. c pl a futoközeg fajhoje. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai.01 (102 M 0.02 0.05 0.0 1ell ID (A keresztáramú.~ 0. ábrából veheto. vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1.4. W/K (kcal/h oc). ábra tartalmazza. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete.5 0.HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C). kg/s (kg/h)..4. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél . (1-177) e=f(LI\ LI~). J/kgK (kcaljkg°C).1 O W.5 0. 'Pegy=f o (41 O. ~O 0.3 0.Z OJ3 OJIt OJS 0.1 II.W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén. W/K (kcal/h oc).)kA w' CfJegy= _ 2 0.4.0 2.2 o.5 D. ábrán. ábra. a közegek jellemzoi alapján.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén.

Aufl. VDI Verlag GmbH. (1-183) l-e _(I_W. P. a hömérsékletek értelmezését 1. M. II. Manuel des industries thermiques et aérauliques. New York. az (1-181) összefüggésnél.und Klimatechnik. 15. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. 1975. McGraw-HiII. 1970. 1965. J.5. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang. ábrán. 1__W e _(I_~. az 1-52. Paris. Fr.rmeübertragung. American Society of Heating. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.1963.az (1-179) összefüggésnél. Teil. az 1-52. E. . Berlin-Göttingen-Heidelberg. W.: Épületgépészeti kézikönyv. a hömérsékletek értelmezését 1. New York. Budapest. 1970. Oldenbourg. 1957. 1961. 1963. McGraw-Hill. [21 Bosnjakovié.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai. Dresden -Leipzig. 4th ed. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. ábrán! 1. kiad. [51 Egyedi L. Inc. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. Bd. R.C. 4.)kA W.I. New York. London. 1973. A. 2. R.: l'echnische Thermodynamik. [16] VDI-Wiirmeatlas. Refrigerating and AirConditioning Engineers. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1. Berlin-Heidelberg-New York. I.T. [3] Co. Muszaki Könyvkiadó.: Introduction to heat and mass transfer. IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. 1971. New York. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer. Muszaki Könyvkiadó. 1963. [4] Eckert. I-I1.. köt. Springer Verlag. . München. McGraw-HiII. Dunod. ábrából veheto. Budapest. 1974. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. A/utött közeg véghömérséklete: oc. München-Wien. Budapest.2)kAW. 1970. 1967. neubearb. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii. Verlag Theodor Steinkopff. [81 Hartnett. The Institution of Heating and Ventilating Engineers. S. !fell értéke az 1-57. R._1 W. 1963. Book C. Springer Verlag.38 Ellenáramú hocserélo. G. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. [121 Mihejev. köt.Oldenbourg.: Recent advances in heat and mass transfer.und Klimatechnik. [9] IHVE Guide. Aufl. Budapest. A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC. Düsseldorf. J. 1963.

kp/m3. 2. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. v átlagsebesség.3.1. v az áramló közeg átlagsebessége. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. . A az áramvona- ahol V térfogatáram. hibát jelent. más szóval az átáramlási keresztmetszet. akkor e= állandó. Feltételezzük. (2-2) ahol 111 tömegáram. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást.kg/m3. m/s. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele. m2. (2-3) ahol e a közeg surusége. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. Ideális közeg Az ideális közeg homogén.::pó=állandó kp/m2.2. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét.2. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs. e az áramló közeg surusége. m3/s. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill. kg/s. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. m/s. ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. Az összenyomhatatlanság azt jelenti.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s. ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási. Pa (kp/m2). y a közeg fajsúlya. (2-1) lakra meroleges felület. amely valóságos közeg áramlására is érvényes. A súrlódásmentesség azt jelenti. kg/m3. Áramlástani alapok Szerzo: DR. Gyurcsovics Lajos 2. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. a helyzeti energia. A homogenitás azt jelenti. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. 2. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. m3/s.

második tagját statikus nyomásnak.és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. kp/m2. (kp/m2).40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. (2-17) Pa. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú. Pa (kp/m2). A (2-3). (2-5) összefüggés kifejezi. zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. Pozitív elojel esetén túlnyomásról. (2-12). Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki. ill. a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés. (2-22) . amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül.nyomásszinttol való eltéréssel. A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. ill. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent. Pa. (2-14) (2-15) ill. (2-4). A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak. Pa . a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el. figyelembe véve a (2-6). Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa.Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. negatív elojel esetén depresszióról beszélünk. hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. 'Y (2-16) ill. Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely .tetszolegesen választott . A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk. P h=p m. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. nyomáskülönbséggel is számolhatunk. (2-11) ill. 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2. (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú. második tagja a nyomás energiáját. m. Levego. (2-13) A (2-11).81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. g=9. ill. Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m. (2-9) (2-18) (2-10) ill. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy.(kp/m2). m. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2).

g a nehézségigyorsulás. Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban. és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás. pontban). A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2.4.4. (2-30) ill. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. Kifolyási sebesség 2. dimenzió nélküli átfolyási száma (1. (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással .1. A jelölések értelmezése a 2-2. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. az áramlás állandósult (stacionárius).2.3.1. (2-26) Zárt tartály. V2= V2g(Pt.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos). ábra. m. Pa (kp/m2). -(Pt-P2) V2 el m3/s. Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2.P2+h) mis. kp/m3. hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik. A jelölések értelmezése a 2-1. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1. ábra. következésképpen v2»vl. ábra szerint. (2-28) (2-23) ill. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás.4. Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2. y a közeg fajsúlya. P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás. kg/m3. ábrán látható.4. ho a vízfela tartály keresztmetszete. Pa (kp/m2). Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel.2. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s.1.4. I i l7i 2. (2-24) 2. m/s2. Nyitott tartály. e a közeg surusége. Vt = O. A feltétel szerint At»A2.3.4. m2. a 2. (2-27) m3/s.és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. m. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától. m3/s. ill. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -. Nyitott Az I =- .4.1.

. 1. Mérotorok 2-5. '1 --+ lj /1 / 'i' //. Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén.4 : I~~ '1" ..45' I I I '~'f?IllTT. ~02 ..12 0... ábrából veheto. Pa (kp/m2).98 0. értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-.I ~l::j I"'=-~ .02 0. kp/m3.1 Re 2-4. ()ltii i. a " izentropikus o{ 1. !'»~ ~20 . Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott. ill. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1. mérotorokra a 2-4.11.1 ! '1 1IIIm-o. Pa (kp/m2). el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott.) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3.70 1. .12 1.~. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·.~. hidrogén.00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében. iliJIU _". összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego..64 0.42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol. VIm-O. oxigén.81. a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást. = D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3.4= eP -i1k'té·· . ..01. veheto. i I IT 'tn7-0S5 . (A Venturi-mérore. e expanziós szám. I 1 . szén-mon oxid esetén . m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i.10 ~08 1. szén-dioxid esetén .=1. kg/m3. ábrából. a Pl - Pl P2 nyomásviszony . Levego.••• I I I l' II V ~.72 1.62 1. 0. ábrából I.. I ~] m-0401 I 'm=O.76 1.(fajsúly-) változását.00 0.18 o( 0.80'478 ~f4 0. 1.16 peremre a 2-5. nitrogén. nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. méro1. m2.96 103 0.) .Ill' I 1.= 1.. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében ..08 1.31. ábrából.60 458" I 11111 2345 ].41. ábra.82 0. kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség. ábra. A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete.06 488 1. ábra. ot 1.II-. II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '". gázok esetén e értéke a 2-6.08 0.01.

(APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást. (2-33) . átfolyási szám az a. a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill. éles szélu kiömlonyílás (2-7.98 2-6. Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a.00 izentro- V = a. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s. kg/m3.4. Pa (kp/m2). ábra).5. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár .96 q97 0.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2.P2) mis. y2 (PöI . PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban. következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik.4. g nehézségi gyorsulás. 1.~ ~ v.) 2-7.A2 mis.95 0. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható. A torIóponton a közeg össznyomása (PI). azaz lég- 0. A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos.i a közeg stírusége. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto. ábra. Pa. A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0. Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg. a Pa (kp/m2). torló pont keletkezik. el. m/s2.=0.Az orr.Pö2) el - m3/s. surusége el' kg/m3.gg [. A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a.96 Pa.A2 . V~ (PI. ott az ún. y a közeg fajsúkp/m3. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu. (2-36) ábra. az expanziós tényezo e= l-nek veheto. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon. statikus nyomása Pstl. Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi.Vjpstl ahol. o.4. (2-39) I Af v= Iya.62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2.

a közeg sebessége a szuk csoszelvényben. Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek. v a közeg fajtérfoga· ta. I jel· lemzo méret (csoben. A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni. kg/m3. Sebességmegoszlás csoben i . Pa.: 1 pv mis.4.6. ábra. Az áramlás minosége Csövekben. Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje. y a közeg fajsúlya. v v (2-43) >2320 esetén. kp/m3. mint a Bernoulli-egyenletbol számítható. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). (2-41) Ps/ti a közeg surusége. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . m2/s.6. p a közeg abszolút nyomása. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb. m/s. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása.. b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9. v. 2-8. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. Pm oZ i1p'=k (v. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. ha Re> 2320. i íJ. I ~áfl .~ 2Váll I rmax- J b) esetén.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége. Lamináris az áramlás Re< 2320. mis. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz.5. m3/kg. ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri. csatornában áramlás esetén a d csoátméro). 2. m/s. súrlódási tényezo hirtelen megno. ábra. turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . m.-v2)2 ahol fl kp/m2. v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás.

Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k.. 0.ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni).4 0. 1 az egyenes csoszakasz hossza. görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg. és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg.mm 2. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9.1./- t. Ez..0 0. ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg. (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg. 2. 2. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.0 1.6 . hidraulikusan sima csoben. egyenértéku átméroje.045 0. A jelölés azt jelenti. J.7. összefüggés a nyomásveszteség. C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje.1 0. táblázat. Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0.7. ábrán látható. A= 0.316 .8 (esetenként 2. Pa (kp/m2). a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés. 0.15 0. b) ábra].2 1. (2-7) öszszefüggés szerint. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget.8.0 . A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : . a) ábra].. m. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2). m.2. Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6).0 0. I.7. d az egyenes cso átméroje (ill.0015 0.(=21g (Rer J.alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni.005 0. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb. Hagen-Poiseuille-áramlás).15 0..)-0. Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo. ill.. pontot).15 1. (2-46) (2-47) VRe 2-1. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O. amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes.5 3.125 0. A ). A görbesereg egy határgörbéhez simul.. falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10.0 3. súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ).0 5.0 3.6 . Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10.6 0.0) 1.AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2.0 1.

'" r '+ I ~o.0.46 -~ 0.l:::' mr ~ o.14- 2..221 Re -0. . Turbulens áramlás érdes csoben.0032 mány. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük.10 0.010~t (J. amelyben A független a Reynolds·i számtól.l"lll 1 ll. I YTm 'Ifj .06 I nof.09 0. A hidraulikusan (2-48) + 0. m. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.. táblázat tartalmazza. m.009 0. (2-49)t te: i : ReYi=200. ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól. ábra. f..51 + Ref. tiszta turbulens szakasznak nevezzük.237.. (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége. A 1 ri = 1. \ i l (2-50)~ .l -~I-..' ) . A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1. határgörbe. k az érdességet jellemzo méret. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet. súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0. Ebben a tartományban a .008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10.' _ Turbulens áramlás 2.r.-' . A 2-10.. (2-51)1 l . ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r.08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. d a cso belso átméroje.7 0.0 19 ~ .nnn7 .2 19 (k/d175 3. Turbulens áramlás érdes csoben.

m. ábra.2. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól. ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. A 2-11. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo. Tekintettel arra. és 2-3. = a+b. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. ill. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg.3. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni.7.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. m2. Az alaki ellenállást a kilépo 1. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe. deo. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. nyitott (részben kitöltött) szelvény. K az ún. . ábra. =a.00 C négyzetkeresztmetszetú.5 O 1.teljesen kitöltött szelvény deo. Ívek. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- . m. nedvesített kerület.7. deIn 0.7. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i. ábrából.Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11.90 = b+2m ~80 ~70 2. ill.0 3. 2-12. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. Egyenértéku átméro A 2. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. azaz a szelvény kerületének az a része. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz.1. "II--==-)'. ábrából veheto. teljesen kitöltött szelvény. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo. ej téglalap ke4bm resztmetszetü. A 2-2.0 2. és 2.• -=-----"'-'C-c-. táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12.20 ~tO 2.7.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra.

0 =3.4 =0.74 0.55 0.0 L1p=l:-v2 =0.7 4.y I I I I r· M~ 1:= 1.35 (! =0.77 I 3.58 45° I 0. v~ 2g ELÁGAZÁS.23 1_ X-. táblázat.8 1:=1. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.2 0.45 0.0 '1.62 4.0 =2..5 0.20 =0.43 I 2.+-- 0.4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 .5 0.0 Ij~ I /1=90° j~o 1. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0.90 2.07 0. Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.0 0.5 =1.1 0.54 0.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.74 ~.

. A 2-IS. a 2-16. 1 ~ -A2V. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1..= 1-1.v2 kp/m 2g a= 0. Különbözo. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T.i. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható. Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb." "'..90 a=O..vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •. ábra áramlatok szétválasztására.04 =0.öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II.-.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --. ~ vi Pa =300 = 40" .02 =0.=0.-. rendezetlen közeg áramlik a másodikba.sorba kötött . 2 vI P a y Llp= 1.-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' .20 =0. hogyazok egymásra hatnak. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege..".-. beáramlás [Il I I _ V. kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 .-=r-~ j3 :=1 ••. 1. 0.07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l..> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1.•. táblázat folytatása C. sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14.. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni. A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI. Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart. ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik.= 1. Ebben az esetben C = =0. Az egymás után közvetlenül következo .15.l .!.63 a=0. ábrából veheto.60 LJp=1." O ~ :._ 2 e Llp= \. - J"'Az _ -Az ..2v~ Pa e y I V2 -.2 veszteségtényezo veheto számításba. ] -A . I t J.=0.75 a =0..-vl LJp=I.. _ LJp=.= (1 ~_I )2 Y Ap~.99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni.!. .NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2.l (Borda-carnot) ~ hirtelen .J N ..~ ~ - •.• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1.-v2 kp/m2 _ ' Llp=1. • =0. és így tovább.45 1... Ll =1.alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra.0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l.-vi 2g J- p..

1.... ..5 I 6 5 6. 5. táblázat.50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C .0 3.5 .0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I .....5 I 300 5..5 I tangenciális 3.5. mm 0.5 Átméro.5 I 3.5 2. 0.0II 100 200 ---I 4.0 .0 1.0 2.5 1.. Szerelvények 0.0 I 1.. 2. 8..4.0 - 2-3.01..30 2. veszteségtényezoje 8 3.0 1.5..15 .0 Hullámonként Jel d.53.2...2 4.75 4.0.0 5.0 .

':'1 m·· D 2-15.6 belso sugá<.1 ••.1 .45 1 0.0 "2 O 0. Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.!!!i.8 Ibt-2obZ 0..0 /if 2-13.70 0.~ 34567 aid . Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.90 OIJO 0.6 0.• 1 072 ~ . 1. m(j 2-16.3 0.8 0.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0. Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.35 Q2S r 0. ábra.80 0.6 0.2 i .1 ".2 O 0.* 0.0 2. 0.2 0/.0 .2 0..2 0. ábra.2 O O/tO -0.4 -0.8.8 .8 1.301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0. ábra. A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0.4 0.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0. TkUl külsö sugá< 0.2 -0.

A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele). Az esetek többségében meghatározhatók. lerakódás következtében idovel növekedhet. Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg.a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség. amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek. megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket.90 1. jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés.52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. folyamat egyértelmu megfeleltetését.69 1.4. hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok. A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik.95 3. a 2 index a tényleges értékekre utal.OS 14. . d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos. A modellezés lehetoséget ad arra. amely rQzsdásodás.05 5. A bizonytalanság okai: . a (2-53) összefüggéssei] . További adatokat a 2-4. 2-4. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók. táblázat. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát.80 0. .95 0.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága.98 0.25 1.21 . külön-külön.a csatlakozások kialakításának bizonytalansága. A modell az eredeti.93 0. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent. c) a jelenségek akkor hasonlók.75 0. és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i . azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni.jP~A~'~v'=+~lf r~ 2. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele). táblázat tartalmaz. .99 1. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes.44 2. Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú. A folyamatok. hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen.8.70 0. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer. ill.7.a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. a vizsgált folyamatot.85 0. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges. egymástól elkülönítve vizsgáljuk.29 0. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított. egyes esetekben megoldhatatlan. .10 1. 0.az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága.

akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. fajho stb. Egyes esetekben a (2-57). Fr= zr. (2-58). s. Froude-. A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium. gázokra [J= ~ ' l/K.viszkozitás. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. e a közeg surusége. Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. d) a rendszerek határánfennálló állapotok. segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. Reynolds-. m.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja. (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok. v Grasshof-szám: Gr= Ga . Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr . amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága.' Reynolds-szám: Re= vi . és a suruség.T2)= (2-62) gl . b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség. (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 . T abszolút homérséklet. A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. p a közeg nyomása. Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától. kg/m3 (kps2/m4). Az önmodellezés azt jelenti. Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe. Re2= gP . mis. / az áramlás irányában jellemzo méret. 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium.HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele). 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani.T2)=""2 [J(T1. Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. .T2). Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. IIK. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása. A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium.) hasonlósága. [J(T1. úrn. csovezeték esetén az átméro. 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr . hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. Pa (kp/m2). Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg. [J(T1. A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul. 't ido. m/s2. K. g nehézségi gyorsulás. m2/s. ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. c) a rendszerek kezdeti állapota.

ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo. )..: A hasonlóságelmélet alapjai. Heidelberg-New York. és a homérséklet-különbség mérheto."h". ÉTI.9. A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma. Springer Verlag [5] Tömöry T. Egyatomos gáz esetén Pr=0. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium.: Szellozo. négy és több atomos gázok esetén Pr=1.. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol. a ' Nusselt-szám: a.I967.67. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 .72.és hófolyamatok modellezése. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég. Budapest. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~. kétatomos gáz esetén Pr= 0. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok.. kiadás. Folyadékok 1952. m2js. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó. 2.. "". amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még. m2js cpe homérséklet-vezetési ido.8. amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre. Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr. 1973.és Villamosmémökök Kézikönyve. 2. )"hovezetési tényezo. """"-1 5 Aull.. 1963. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki. . kötet. [6] Szucs E. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. 1-11. köt.54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu. . A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le.. Muszaki Könyvkiadó.: Gépész. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó. Minél tagoltabb az áramlást határoló tér. Pr) (2-70) Nu= -. háromatomos gáz esetén Pr= 0. 1974. v az áramló közeg átlagsebessége.agy a v homérséklet-különbség. m2js. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy.H. sem a homérsékleuol nem függ. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo.vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium. G. [4JRi. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl. R. annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat. ÉTI.' Rolrrhydmulik. [2] PaUantyús Á. WjmK (kcal/mh oc). mechanikája. Alaptudományok-Anyagismeret.h Oldenbourg Verlag. homérséklet-vezetési tényezo.. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re. Pr). Wjm2K (kcal/m2h°C).107. IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T. fm Hcimng. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása. és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje. 1961._h. csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium.h. Az áramlástechnikai. Wien. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. hoátadási tényezo. mjs. 58. Budapest.~d Klimatechnik. Budapest.: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése. 1954. s (h). Budapest. I jellemzo méret. sem a nyomástól. m. a.

szárazföldi. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1. % 46 67 14 41 13 I 20 VII. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. ill.5°-a. de kisugárzásuk is intenzívebb. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány. a Kárpát-medencében. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3.75 és 48. A domborzati elemek (hegy.5°-a között foglal helyet. mélyen fekvo területek. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása.I 146 . táblázat. idoszakosan növényzettel borított. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása.5°-a. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. légcirkulációnak. tengeri és meleg égövi eredetuek. 27 IV. Ez utóbbi az oka annak. valamint a keleti hosszúság 14. mintegy 93%-a állandóan. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is.9 és 49. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását. s így a mérsékelt égövbe esik. ami a sugárzás. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. mint a szennyezett levegoréteggel borított. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. ezért éghajlatában a környezet hatása. míg egész tefületének 13%-a erdoség. a tengerszint feletti magasság. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására.3. Megemlítjük a I. ill.5 és 26.I 239 x. síkság stb. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad. a medencehatás is érvényesül. Országunk területének túlnyomó része. táblázat.1. 3-1. közvetlen környezetükben számottevo. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. a növényzet és a légcirkuláció. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. völgy. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. vÍZelnyelését és párolgását.

6 21.4 2.5 20.9 -0.80.3 0.51.1 15. I VIlI.2 20.6 4.11.8 16.1 3.1 12.7 18.3 16.S 21.6 13.2 5.7 7.0 -0.6 11.7 13.8 10.9 11.2 13.2 21.2 18.7 8. II.4 5.9 15.72.1 17.0 20.7 7.4 -1.1 14.3 16.6 -1.2 -1. I IV. táblázat. A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1.7 12.2 17.9 3.8 -2.2 17.7 7.7 21.0 14.3 20. Ill.1 19.0 18.7 17.0 -0.5 16.8 15. oC Nap Hónap --.4 7.9 19.7 17.92.41.3 3.2 14.1 6.8 16.6 19.5 13.1 -1.7 -0. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát. ábra. I IX.4.5 7.4 22.4 1.52.09.3 12.0 3. 22.8 15.2 3. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.9 6. hónapok.4 20.90.8 -0.1 19. . táblázat tartalmazza.8 21.5 8.9 22.38.00.3 20.3 1.. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.2 22.3 21.9 8.6 19.8 13.7 20.4 14.8 7. I x.01.70.3 22. téli.4 20.30. 1871-1950) Levego-homérséklet.1 -0.8 8.6 -1.93.93.63.9 18.8 -1.6 15.1 14.6 13.6 8.2 -0.7 3.3 9.2 -1.3 18.81. VI.2 4.2 12.2 12.4 21.5 15.1 14.82.- 21.4 19.51.6 14. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik.60. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3.5 -0.60 2.4 7.21.1 15.6 4.3 -0.12. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.4 21.8 5.3I -1.4 13.2 21.4 16.7 11.0 19.8 19.0 11.1 7.4 . I XI.6 8.2 11.5 15.7 16.2 4. évek) közepes homérsékleteit.80.5 8.4 8.2 13.8 21. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete.43.0 22.1 11.7 -0.9 17.6 20.8 -1.2 12. évi közepes homérsékletró1.5 6.1 88.6.4 21.2 10.9 5. a homérséklet szélso értékeit. Eszerint beszélünk havi.5 10.7 -0.4 -1. A közepes homérsékletek kö- 3-2.8 21.3 14.0 10.82.4 .7 15.0 14.9 3.4 12.7 12. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét.52. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel.7 4.5.0 -0.8 15.10.1 21.1 10.5 15.0 19.0 19.7 9.6 22.8 17.0 -0.7 19.7 9.1 18.6 17.2 3.6 2.4 10.2 15. nyári.8 11.1 3.6 14.1 3. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.0 3.8 -1.9 -0. 5 oC körüli érték.2 13.9 13. I v. lXII.0 5.6 01..1 5.8 16.3 21.0 4. A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2.11. lVII.1 4.4 7.6 -1.1 12.2 3.1 18.1 5.3 22.8 18.3 9.30.0 -1. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.7 4.1 3.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.2 6.9 6.0 -0.S 14.7 9.60.5 9.7 16.9 20.4 20.6 19.0 22.4 4.1 10.2 1.2.

ábra. A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban. A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] . /.. ábra. O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. ábra.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg .

8 4.2 11.2 20.1 16.2 21.8 10.6 10. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet.4 6.0 IV.9 19.9 15.5 6.9 21.8 20.9 20.2 14.6 18.1 11.4 11.3 11.8 11.3 10.21.9 4.1 20.8 17. ábrán látható. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.90.5 21.9 0.8 19.'7·C felett 3-4. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel.8\ 1. táblázat tartalmazza. ábra.0 16.7 17.5 0.4 16.3 15.1 9. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3.9 22.8 22. 50 év átlagolása alapján.7 3-3.51.5 -0.1 0. 17.1 5.4. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.6 --.7 20.5 16.7 11.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.31.9 1.4 111. ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete.3 4.3 -0. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag.7 4.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C .1 -0.60. táblázat.2 I 2?.0 -0.4 11.9'0. táblázat.0 10. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3.0 lVIII.4 16. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.3 15.8 x.8 II.2 I 6.5 -2.5 1.4 19.3 XI.2 0. táblázatból veheto.2 -2.4 13.7 21.0 -0.1 16. ábra szemlélteti.5 9.4 -1.9 10.8 -3. ábrán. IX.I 6.4 19. 5.---.4 5.7 v.II 6.8 VI.8 -0.- --.7 6.6 9.8 9. A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .6 17.I 18.0 4.I 4.3 12.2 21.3 10. A 3-2.1 10. 3-4.6 5. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4.-----.6 19. 10.8 -2.6 6.0 0. és 3-3. 1901-1950) Hónap -1.0 11.lVII.4 9.4 18.2 11.1 4.-.8 -1.0 -3..7 XII. 5.2 I 5.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15.1 16.8 9.5 20.7 0.8 9.8 16.2 Ill. I 14.

3 39.5 22. -26.1 0.1 18. 1921 1921 2.3 1928 15. 19i.4 29. I IX. .28.43.4 1. I II.2 Homérséklet.6 31.9 -22.8 -0.3 22. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. 1915 1927 1932 1943 1931 22.5 6.7 23.5 28.24. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17. 8.15.1 25.7 1931 1905 3. 1939 1930 1915 3.0 5. I VII.9 33.5 38.0 29.5 7. 2.6 30. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5. 6. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi. -192 1918 1940 31.7 38.1940 14. iD.4 -1. 1.5 5.5 -28. 1905 5.1935 1920 1936 30. 23.6 -3. . 11948 1920 -----.1 -14. 21.4 30.9 -9.2 -2.15.7 36. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1. I m. 30.6 19. táblázat. I maximuma 3-6.6 25.2 39.9 38.5 -19.5.18.----ll. 4.7 -16.0 31. 30.5 -4. 1928 VI.0 28. 1907 1928 1902 1914 29.5 24. lXII.9 -17.5 -2.2 .8 21.0 16. 17.5 15.4 24.5 3.3-28.4 38. lVIII.0 28. 12.3 36.0 -17.-5.0 9.4 8.2 37. -50 26.2 -14.6 39. 1950 1935 1917 14.9 31. 22. I VI.2 -27. 20.2 -27. I IV.7 38.5. I XI. 31.0 38.1. m~ I VI.0 -18.5 15. I II.6 35. 1.0 34. 27.5 27. 11.2 1902 -32.2 32. Hónap I VII.0 13.2 35.8 38.8 16.8 38. -19. 11.0 38.9 19. 19.8 18.51-13.7 7. 9. 31.61-4.5 1913 -21.2 -16.16. I IX. I v.-32.0 -23. 16.2 3.0 -12. 11.8 12. 6. 28. 1935 1927 1920 1942 1929 4.11920 1. 14.3 2.0 28. 21.7 32. II. 17.1908 28. 1928 1926 1913 26. 15. 1920 15. 16.0-27.2 -7.11.2 -9.1 25. VII. -25. 16. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24.7 -23.1929 29.4 1942 -3.S -7.2 34.1. 1950 1945 1947 1924 1942 13.0 6. I SOév minimuma -13. táblázat. 3.4 -13. 10.7 0.2 14.8 37. I XI.. I Ill.8 -23. 1925 1949 30.2 18. 23.2 28. 6.0 2. 1923 1903 1925 1946 28.0 30.1921 7. 1921 -3. 1 v. -23. 1950 1920 29.4. 27. 15.5 -1. 1935 21. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet.117. ill. I IV.3. I x. 2. VII. lVIII.8 17.15. 5. 2. lXII. I x.0 21. 21.

0 18.1 29.2 4.0 23.1 32.6 -0.4 27.7 32.6 -6.51-7'1 10.9 10.4 28.5 1 --_.8.0 -0. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét.2 24.7 2.IlVII.6 -1. 10.5 22. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.7 25.3 -11.1 22.7 .5 -15.6 30. I 1 .9 I 27. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni.4 30.2 30.8 16. 8.3.6 9.9 -1.9 -10.4.' ~.9 -5.5 32.3 11.0 0. ill.9 9.2 21.7 II.3 19.--13.8 2.IX. míg a 3-8.0 1.6 21.8 --9.5 3. táblázat adja meg.6 20. Ekkor azt vizsgáljuk.3.4 8.6 9. táblázat.2 IV.5 6. 10.I 11.4 7.9 7.6 30. 1901-1950) 24.4 -4.9I .6 X.1 32.9 6.2 4. IX.6 -4.6 8. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik.I 7.6 9.3 10.4 0.9.8 .7 -4.5 33.-.9 3.6 -11.2 2.3 19.5 18. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.6 24.9 23.9 i I I .0 13.7 16.9 34. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.8 3.7 -2.0 Ill.2 i v.III 6.3 . 5.6 10.2 Ill.0 6.0 15.3 IV.1 30.3.3 -4. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.4 4. 1.0 11.3.9 9. és 3-6. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.1 25.0 26..4 29.51 0.5 34.4 -63 .6 I10.9 6.6 9.5 23. 1.1 18.0 21.5 6.I VI.3 29.2 10.8 23.2 -7.4 -1.1 -11. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag.5 XI.8 4.10.8.4-13.8 - Levego-homérséklet.7 34.1-125 3.8 29. 11.6 1 --13:4 I -11.8 -0.1 19.1 33.0 24.0.8 I -5.1 v. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl.0 8.01. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.0 9.8 3.9 I VIlI.9 28.5 34.3 34.3 -13.2 -6.6 -11. 6.I -1. táblázat.6 12.5 16.3 -12:71-Ú -1.3 31.5 27.9 9.lXII.2 -13.0 XI.99 oc).5 -2.6 I 1-0.2 lVIII.1 27. 12.4 34. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9..3 6.1 XII.5 i .0 11. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást.3 16.2 6. -118 -11.I 12.3 VII.9 9.7 2. 1901-1950) .1 6.210.1 Hónap Levego-homérséklet.5 29.6 117.4 9. abszolút minimumát szemlélteti.I 7. Hojokgyakoriságon azt a számot értjük.6 -5.8 10.5-10. hogy egy évben hány olyan nap van.9 24.71 -12. I 12.9 16.7 10.9 32.2 15.7 9-9.0 I 2.8 32..3 8.8 i--------8.2 II.5 -1.7 24.91 9.2 28.6 0.0-11.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7.5 3. oc 3-8.6 11.0 24.8 -5.8I -_ .9 5.8 8.3 -3. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van.6 10.II 10.-6.9 32.8 x.6 23.1.2 -12. 12. t táblázat tartalmazza.3 .1 11. A 3-5.3 VI. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.6 19. A 3-7.2 15.8 6.0 19.4 25.71 -11.3 -14.3 -8.8 17. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.1 25.

6714.8 4.300 17.400 -12 Napi 0.033 +29.6714.62 12.0 34.8 33.7 11.02 0.134 1.0 -31.160 22.0 -3.7 20.97 0.99 3-10.2 7.134 204.87 3.8 35.400 0.52 7.99 215.26tköznapok 364.4 3..8 13.99 0.499 napok 29.76 0.0 38.350 131.2713. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke.0212.800 49.9 10.100 327.92 4.668 +27.57 12.0 -13.23417.330 170.300 228..168 napok 299.62 10.710 349.0 -19.0 32.560 száma.99 0.600 356.3 8.2 16..500 365.99 144.0 40.0 43.400 269.+31 14.1 22.22 0.62.22 alacso3. levegotköz.0 -15.3713.01.0333 -16 +9tkös+23.700 76.468 117.+15.400 182.600 közepes 103.0 38.12 11.99 284.000 -17 +7 12.20113.32 12.3 30.99 +1 +20 +21.1 12.1.99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25. nyabb homér- +20 .42 14. 33. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.82 0.4 9.87 I 61 3-9.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9.0 2.62 3.4 25.600 5.067 0.12 1.99 0.400 61.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .599 +30.0 12. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.450 -19 +6 15.5212.7 13.600 364.99 tköz-nél14.300 13.22 14. táblázat.234 +22.alacsoévi elofordulási tköz.3 9.7 35. +21.0 homérséklet.6 34. - Hofokközök.980 339.600 193.55 10.99 90.850 9.0 -8.52 0.7 Évi 17.87 1.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.52 1..300 0. nap/év száma.068 0.400 -14 +8 6.750 362.0 -11. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma. évi 32.200 -15 16 5.10.72 2.2 -2.52 +24. +20. táblázat.100 homérséklet.06 13.700 2.0 31.067 360.800 -ll0.119 0.230 száma.0 36.9 25.000 364.87 9.067 +28.700 7. évi gyakorisága 240..99 157.000 38.52 10.0 -12.368 +26.000 0.200 1.0712.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.3 15.6 21.6 -17.

nap G. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye. Hofokhíd Szellozteto. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési . táblázat. (3-1) 3-12. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. Futési nap minden olyan nap.62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. táblázat. amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. 3-11. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. Hazai városok téli hofokhidja séklct. 12 18 19 Belso 15 homérséklet.3. Megválasztásához a 3-ll. ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. táblázat ad tájékoztatást.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám.

0 Téli ofokhíd. h Évifütési oCnap. a futési napok számát jelölo ordináta (b). A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is. hofokhíd is. külsovaPl. Pl.3 183 3080 záma.-tH-H ~ ' •.9 1950 +8. A 3-9.8 Z. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = . ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c). Például. valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet.. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható. heti. sc. (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5.8 188 3670 +9. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. 250 300. táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5.7 233 216 3061 +10. esetünkben 1 nap.8 3040 +10. Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12. napi hofokhídnak. 230 5450 +11. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet.oCnap homérséklet.0 3520 +3. Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6. A hofokhidat aszerint. a belso homérséklet tbcI= + 20 oC.1 273 840 92 2610 +15. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo. nevezzük téli..2 5350 +4. táblázat.8 1730 +14.4 oC. amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg.2 oC. nyerjük az ordináta-tengely.Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó.3 153 248 215 +8. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930.3 3590 +9.9 G. ábra tartalmazza. továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b). A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. ábra).1 224 12980 Évi özepes 3500 -16. 211 154 171 225 3870 +9. oC.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés. ri 1 00'. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. csak a hutési idot nem napokban.7 212 136 3270 +15. hogy milyen idoszakra vonatkozik.1 3210 +7. Berajzolva a 3-5.HOFOKHíD 63 3-13. A futési napok számát a b vonal metszi ki. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . hanem órákban adják meg. .4 201 k 3920 +14. ábra. ~ -r-.nap s+10.5 1530 +12. ezért a mértékegység nem nap fok. hanem óra fok : z. Z idotartam. ~ H' t-U-J II 100 150 200 .4)28= = 549 °Cnap. G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9. ha február havának átlagos homérséklete +0. az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC. táblázat tartalmazza. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma. havi. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch. oC.a 3-13. t a lehutött levego homérséklete . Z. 4 . a oC. tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete. a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c).

4. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza.lVIII.. hanem .. Az évi menet tavaszi megélénkülést.3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 .... A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik. délben a legerosebb. táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV.foként a hegyvidéken .és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot. \ _. Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma. ábra.64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro.4 mis körül van. Széljárás Földrészünkön nyugati.helyi hatások is érvényesülnek. A 3-14.-. °Ch VI. táblázatban láthatjuk. nyárvégi.. amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül. ábra). fokhíd értékeit adja meg.. A 3-16. A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no.j . Futo. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 . táblázat. Z' a 3-14. l. ZI a hutési napok száma. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki. Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati..-.~_ . északnyugati szélirány az uralkodó. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél.".. A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki./'-' J . táblázat). és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- .. I X.I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3. évi hofokhíd).. Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD..~ / ) ( i. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak. IX.. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak... táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten. oszi ellanyhulást mutat. A szél sebességének már határozott napi menete van. A szélsebesség évi alakulását a 3-19.94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk. oc..II 501 6250 VII. míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7. táblázat. . és 3-17. A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15.-. 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v. rMagyarországon 30DD 3-6.II Hütési hofokhid. míg estére a szél lecsendesül (3-18. A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi. .

SzéUrányok eloszlása Magyarországon. 6S 3-15.SZÉLJÁRÁs 3-16. Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. % csend. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt. % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17. táblázat. táblázat. táblizat. SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 . ábra. Magyarország.egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve .

Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik.32 3-18..7 5. 13 13..).. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8..9 4.5.5 2.8 2.2 1.06 .IX.95 1. ALAPISMERETEK II I bak. párolgás. mis 3. % v=15 mis 3-19.21 táblázat. IV. 1016 kcaljév) homennyiség érkezik.97 2.22 I II Szélsebesség.6 2. Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben. Szélsebesség havi.3 3.1 2.. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap. A 3-8.8 2.4 1. és 3-10.91 1.88 3.7 .4 1. XI. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik. 24 h mis2.17 1. Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. 110 kcaljcm2 év).. míg Sopron. l lVIII. V.18.97 2.27 1. ..7 3. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére. ennek függvényeként alakul éghajlatunk.5I Ill.8 3. napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges.4 2.. Országunk területére számítások szerint 4.16 2...3 mjs volt (1940.1017 kJjév (9.0 1.1 II. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok. a 3-9. 2. % -1- 2 Viharos napok. a többit elnyeli. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit.. X..4 IIOéV Hónap Szélsebesség.. . .évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.2 VI. 2.6I 2.75 2.7 2.7 2. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42. I 3. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg.0 19..71 3.460 kJjcm2 év (108.. Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22. 17 18 14 3.szélsebesség napi menete Budapesten 16. felhoképzodéi stb.1 1.40 2.5 2. táblázat. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20...8 6. 20 I 23 2. 15. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év). A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 .28 2.. 460 kJjcm2év (100. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra.23 1....3 2. I 2.. 3-20.. hóolvadás. 21 3. 15 A1... II 21. 1. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10. 23 20 . ábra tartal maz.66 IDOJÁRÁSI 22 .8 értéke III XII. amibol a földfelszín kb. táblázat. 19 14. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása. 452 ..49 2. Berendezéseink szempontjából elsosorban .05 12.9 4.2 1.4 1.93 2. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme. 3-9.4 2. I VII.97 3.0 5.12 2. táblázat szemlélteti.. évi középértéke (10 évi átlag) 5.99 1.0 4. ill. 16 17..17 Idotartam.1 3.3 közép.. 20%-ot visszaver.9 4. 110 kcaljcm2év). Néhány hazai városra a 3-21.8 I 3.0 I I 5. Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam.A különbség oka a sugárzási.. 3. táblázat' tartalmazza. március 15.

1 37.1 8.8 54.7 13.5 2.8 105.4 Besugárzás.0 38. Budapesten.5 ]4. 15 16 77 18 Napslok.3 65.4 I 44.0 33.1 104. .7 15.7 36.6 4.3 33.1 19.I 10.5 I 14.7 34.6 59.8 59.5 1.40 9.6 12.9 56.1 64.2 13.2 9.0 7.7 15.1 16.8 13.1 15. \ .4 m.0 v. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen.7 34.4 438.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.9 ]9.7 IV.9.9 20.5 438.8 63.3 34.3 2.II 10.5 25.~' tga í7~ mero.1 9.1 15.8 13.8 9.0 9.9 443.NAPSUGÁRZÁS 3-21.1 3.6 104.7 13.0 1.S 43.7 442.1 12.7 14.1 19. 10.4 68. 10 11 72 13 lJ.7 57.5 63.5 átlag 58.0 57.5 15.6 VI.fl 11.10 ]05.0IX. 15 lG 17 18 1920 30" ábra.] 39.4 62.3 58.6 443.3 8.9 69.4 4.8 2.4 59. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8.4 ]2. kcal/cm' év Sokévi Besugárzás.8 8. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon.5 15.1 14.0 443.0 38.9 XI. július Hn (2] 3-9.8 4.3 5.6 39.5 65.lXII.0 24.6 ]5.lVII.6 X.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \. 1/ '\ .9 vm. Budapesten.20 2.2 105. ábra.I 10.7 kl/cm'I év 34.1 64.2 7.7 3.0 8. július 1-60 (2] l 7' _ .3 39.3 44.3 102.7 59.7 5.6 24.2 65.1 1. \ __ /\ 1 .8 12.1 8.5 8. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16.62.8 436.7 6.9 5.S 11. táblázat.0 45.5 14.9 13.3 104. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.0 15..8 44.67.1 105. .1 23.I 13.7 8.9 14.0 54.3 428.2 10.8 11.4 ]6. II.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK.4 66.

50 óra (napi átlag 1. ábra. táblázat..9 0. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk. ábra. A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24.8 0. a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg. azt tapasztaljuk. 7950" 2000 !-.idotartamnak decemberben és januárban a l5 . július l-én sem. 1.5 óra) decemberben mérheto. 2050 .ss-.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. hogya Nap a lehetséges ... 10 óra). Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0.. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23. míg júliusban és augusztusban a 60. míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet.. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 .7 0. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti. A napsütés havi maximuma július hónapban van.. ábrát. 270.. Budapesten. táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet..5 3-10. 310 óra értékkel (napi átlag 8. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon.. 65%-ában süt..6 0. 40 .. táblázat ad tájékoztatást. >2050 ora E7J 2000 . ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11. míg a napsütés minimuma.. 20%-ában.. 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11.

táblázat.kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13. I l Év 69 lVIII. 35 évi átlag alapján [2]. 27160 Ill. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza.87 lVIII. '" r::::.5 2. táblázat tartalmazza. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat. h I XI..0 ~ gO fQfll/ar . Berendezéseink méretezéséhez (hutés. 30 évi 3-13. I ~ .NAPSUGÁRZÁS 3-23. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12.J. h I 3. ábra tartalmazza. szárítás. IX. ~ Q 80 """ '!J/ius .. x.. táblázat adja meg. I 3-24. ábra. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25. ábra.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>. A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten.6. V. IX. A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII. XI.ábra. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten.. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2.I VII.Il 1991 x. II. 2002 I v. csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja. 1950 IV.I 2068 VI. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII.'. lXII. 2051 II. 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam. táblázat. IV. 3-12. 35 évi átlag alapján .és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás. Légnedvesség A futo.. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. Ill.

IlVIII... 34 évi átlag) Relatív nedvesség. 63 69 73 67 83 62 64 II. A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest. IV.Helység 58 84 I 82 I VII.70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25. 9 I 10. 59 I 13 3261 Homérséklet. % 67 79 73 64 IV. XI..0 0. % 3-27. 12011 401 I 19 16 849 I 14.. IX.. I 3-26. 90 v.. Hónap Relatív nedvességtartalom. ÉvlVIII. I I Év Hónap I IX.. 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 .. Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x. XII.. 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI.. I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 .... Y. 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x. lXII.. 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 .. oC -9 .I 63 XI.I VII. 40 ... táblázat. 29 30. 69 I VI. 19 20 . A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. 64 II. I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 . táblázat.. % I. táblázat. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231. l Ill. 78 Ill..

5 813 6.39 2..2 . Értékeit Budapestre a 3-29.1 675 11...545... ill. A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos..8 1. Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze.és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása.37 682 1.... .. 13 96 14. .6 701 8. A 3-27.. Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata.... 35 évi átlag) Relativ nedvesség.5 16.LÉGNEDVESSÉG 3-28.3 102 14. 273 1499 ·2650 . 1462 1 378277 54 8.7 7.0 6.3 0 21 . és a levego entalpiájának évi változásairól.0 229 17. 5741 42 4612 119 ..05 5579311.... 7 9 4 16 3 10 ....-1. 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·... 4 5 •. tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára.... 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 .6 1... 9 I 10 ..49...39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5. táblázat adja meg..71573 ...12 7.19 I 20 •.4 3... A külön-külön kiszámított homérséklet.1 13 195 >1711. 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0. táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát.320. A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest.. táblázat..2 0. 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10.. míg a 3-28....8 6.2329 9..8 1...2 14 6 12. ...6 44 41 <-2-1... 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 . . 121 647 540 1274269 21461·..5 613 5.• 14 I 15.. az entalpia évi és napi változásáról.6 0..3 574 4.991 527882 241 1 3388 .9 \16 . .. .2 55 13 .11 11 .... A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest.. .4 607 2.. % 71 nyáron Homérséklet.... Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak. valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak.. 29 I 30 . 1 .7 811 8.237 .... .0 0.. 24 I 25 ••.7706 4..... . oC 0. 34 I 35. 5 358 128 0. 22 181 ·.3 2..01 0.. valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást.. 8 192 37 13.. 15 15. 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete. 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 . táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel. táblázat.. I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29.. 2278 95 2644181 1305 72 1951 .04 -2 -8. .3 7.

kötet. Tankönyvkiadó. [2] Bacsó N. [7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. [16] Rietschel-Raiss: Futés. New York.: Magyarország éghajlata.und Klimatechnik. N. 1963. Muszaki Könyvkiadó. [ll] Menyhárt J.: Budapest városklímája. Budapest. 1965. 1965. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Mérnöki Továbbképzo Intézet. 1967. Oldenbourg.-né: Futéstechnika. Budapest.) Budapest. Budapest.: Technische Meteorologie. 1963. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. 1975.7. . Moszkva. 1970. Dresden-Leipzig. Tankönyvkiadó. 1-11.: Otoplenyija i ventiljacija. Verlag von Theodor Steinkopff. (Egyetemi jegyzet. . G. 1965.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.: Gépész. 1969. 6. [13] Pattantyús Á. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Budapest. 1975. köt. 2.1976. (1963) [8] Homonnay Gy. Leipzig. W. Budapest.: Légtechnika. Tankönyvkiadó.és légtechnika.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1965. [9] Kamenyev. 1974/75. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó.: A légkör fizikája. [5] Egyedi L.: Szellozéstechnika. [12] Menyhárt J. [3] Bosnjakovic. Akadémiai Kiadó. 1. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. sz. 1964. 1. Taubner V.: Technische Thermodynamik.és villamosmérnökök kézikönyve. American Society of Heating. Verlag R. IRODALOM [1] Aujeszky L. Épületgépészet. Budapest. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1974. Muszaki Könyvkiadó. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Akadémiai Kiadó. Budapest. München. Budapest. [14] Probá/d F. [4] Böer. Budapest. Fr. P. Inc.Méretezési alapadatok.

Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete. a környezo felületek homérséklete. normál testalkatú embert vesznek alapul.1.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. továbbá az ember hasznos. hoguta). levego stb.2. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre. holeadás. 4. a test hoegyensúlya felborul. ital. szenynyezettsége.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység.4. A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. .. Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. a munkavégzés intenzitása és milyensége. Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár.. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. más néven mikrokIímás tényezok. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. A vizsgálatokhoz felnott. céltudatos munkája. Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37. Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük.0 oC körüli érték. a táplálék mennyisége és összetétele stb. a környezet színe. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak. kémiai. testsúly. A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre. a környezet zajszintje stb.de folytonosan termeltmelegének leadását. nedvességtartalma. Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. a test hoszabályozó rendszerének muködése. A ± 0. A közérzet fogalma . a világítás (természetes vagy mesterséges). Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás. MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete. Fiziológiai tényezok: életkor. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4. Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. ill. A körérzetet környezeti jellemzok. Közérzet Szen:o: DR. Kirekesztik azt az esetet. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). ill.) használ fel. áramlásának sebessége és iránya. ami állandó. 90%-os többség véleményére támaszkodnak. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább. Kellemes a közérzet.

74 KÖZÉRZET 4.62 I kcal/m. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij.4 139.s :I:. 00 ~ ~ 69. táblázat.. Zárt helyiség kis belso méretekkel. nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464. I lev a környezo levego száraz homérséklete.0 I Termelt 46.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1.6 ahol AE az emberi test felülete.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak.) is. táblázat Az emberi testre vonatkozó . ábra. oC. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó. IE az emberi test közepes felületi homérséklete. Az emberi test felülete· . I «konv Hoátadási ténYezo.kODvekciós MátadAsi tényezo értékei .0 mis gig kel.0 szélsebesség légállapot 1..0belso átlagos Szabad terület. a helyváltoztatás (pl. alváskor.2 87.s uo s:: ~ N > .konvekcióval. 4-2. a környezo felületek sugárzási homérséklete.~ . táblázat tartalmazza. az ember ruházata stb. légáramlás részben.6 kézzel 145. sport stb.a környezettol függo .SO 7.sugárzással. Ebben az értelmezésben munka a mozgás.0 5. I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: . a levego mozgásának iránya és sebessége. Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1. . 4-1.4 lépcson 232. számértéke a 4-2. W1m2 K (kcaljm2 hOC). munkavégzésbol származó hotermelés minimális.13 10.párolgással.3.7~ . 0. oC.0 11.48I 8.8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58.2 11.0 6. kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók.0 törzzsel 290. 3. ilyen pl. Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben. IXkonv konvekciós hoátadási tényezo. (4-1) 7.0 29.5 mis ajtónyitás. .légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh). 90 kp 4-1. séta. táblázatból veheto. az ember által végzett munka.0 4. . AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ.'hoC 4. számértéke a 4-1. ábrán láthatók.5 járás I 3.97 5. m2. Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye.0 6.4 nehéz 23. ábrából veheto a -testsúly függvényében.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség. a levego száraz homérséklete. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2. a levego abszolút és relatív nedvessége.64 3.

.6. a ruhával fedett testrészek 24..•..•.5 oC.. Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés).-. /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz . amely a test összes felületének (1.-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~". Qo.~?"t-. m2.C.~ ~ 20. l4 tsug. Qn.<6 ---". W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) . ov (lev) Qs=A~ ~ .28 } •. (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének... -273°C. ~->. valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3..:-.. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ .. ~. és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh).= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható. ...3._--"---_____ t------.5 oC homérséklettel vehetok figyelembe).. a 4-1." ------f--'". d holeadás sugárzás útján.. .. ~=-_ '>~kX "'.. ábra.az 1.'" -. 10 ----. e 1c:onvekciós holeadás..11 W/m2K4 (4..~ 30 70 - .. ---. 90 80 70 b. ~ W~(kcalfh)..AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása..Ti.. bl homérséklettényezo. ~I'< 'k.(tE-tA.. -. ::::>'<. (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható..0 " ".. (TE)4 (TAI)4 f ... Úpár . n 4-2.~ "J--~. amely a tSUg és a tE (ill. 2l 'C ülo munka végzése.. tAl a határolófelületek homérséklete.. -~ )0 10 ." -t.4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31.)//-'\ ---./ no' n_" L ------ " . ----~----------.•...mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás.... ' függvényében adja meg az emberi test /d •.. •.J~~r~_~ I ~ / n_ -=:.•./". oC.I ___ i'--~-fL...f.:=. ~ 't:.. ábrán látható nomogramot. ábra.=1 1 b.. 4-3.Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4. átlagosan C=5.•..~/ -~ .. {holeadás párolgás útján. Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A.7 ---. pontot).=~c ~-------."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC. (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1. ábrát) mintegy 80%-a. Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás)."... Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben. ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel. Qkonv.~_ ---~ " " 1---." ~--~~~~. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80.. normálroházat .ey .)(/JE-A. ábra.I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete...) -".•.--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~. '~ 1:-...

A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev.539 . könnyií ruházat.4 69.7 10 18.4.6.8.4 35. valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-.3·IO-a 23. 4. Az emberi test ho. ábra.9. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 . 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W.2 59. m/s. a levego sebessége. b= = 3.8 9. 9 mkp/s).10-3 24.0 31.8 21.10-3 8. ahol a= =4.0 1 19.5 28.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul.2 42.10-3 8. V1eV 320 '-.10-3 13.11 W/m2 K4 (4.10-3 18.6 49. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.6.32 2ft/' J 36 'C o .76 KöZÉRZET 4-3 •.10-3 1632.581 .1 1273 2 24 1816.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego. J/kg (kcaljkg).4 31 18. r a vízgoz rejtett hoje.3. könnyií ruházat.1440. j könnyClülO munka végzése. A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1.10-3 11. Pa (torr). séklet.5 51.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27.oC gis adás. PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása. Pa (torr).5 mkp/sj.táblázat.•.10-3 28.5 8. A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete.6 m2. nedvességtartalma. b= 1.78.6.0 59.10-8 kg/m3 Pa (0.1.3. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5.10-3 20.4.8 21. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása.03 K4tC és C=5.4 23.1 I homér.10-3 8. W v1ev=0 I I sugárzási holeadását.10-8 kg/m2sPa (0.---o . kg/m2sPa (kg/m2htorr).121.1 21.022 kg/m2htorr). ahol {3párolgási tényezo.017 kgs/m3htorr).

határozza meg.89 W (4. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. Az ábra normálöltözetu. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll.. 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4. A diagram könnyu munkát végzo. Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz). Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. normál ruházatú emberre vonatkozik. a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja. ábrán látható. A táblázat normálöltözetu. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe.// 7 f 1:/ ~<:. a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. az ember ruházata.. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti. a munkavégzés intenzitása. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya. . testsúlya stb.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni. Az emberi test nedvességleadása párolgással. 70% relatív nedvességtartományban.'] -1/ ] // I -. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ.5. 30. normálruházat párolgással 4. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4.J'C 4-6. ábra szemlélteti. ábra tünteti fel. a levego relatív nedvességtartalma (ep).. ülo. életkora. nyugvó levegó'ben a 4-3. táblázatban látható. ~?l ~' ~r . I :W~ '*' "CI 4. könnyu. ábra. Számításokban Qlég= =4.4. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik. A táblázat adatai mérési eredmények. tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik. A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye. a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg).

Kata-homéro .. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8. Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.. amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 . ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét.5.1 . 20 ~-.. v1ev a levegosebesség. sot gyakran elofordul..1. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond.•••••••••'.. Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4. a borhomérséklet 33.55tsug 4.5.. Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0. A levego-homérséklet. Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal. ábra. oc). A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18. 21. fejezetben levokkel. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0.1.52tsz+0. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással.45tsz+ 0."-.15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg. (4-10) oc. ábra. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel.48tsug -2-- tcr.. mis.'iU!]J 30 oc 4-7.2.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C ..5.. ábra) oc.1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes.205(37. Winslow. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott. 1 15 70 20 l~ 25 t.478tsug-0. (4-7) A kifejezés v lev = 0. Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0. (4-9) :0 A 4-7.78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint.522tsz+0. 71 kcal/h). 4.8tsz)JIvlev oc..5 . 83 W (56 ... 34 oc. Ghai amerikai kutató 0.

ábra). amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza.. 2\!7m/s\(\ 1\\\ .10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1. ábra..1'\.. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1. '"'"'\'\. r" . 3 rossz közérzeti zóna zóna.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség. nis\7 1\2 \3 ---. ábra. táblázat). Szerinte x= 11.7.v=L . s.J"\. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U. Kata-érték (B) összetartozó értékei .5..5 ..•.5· 10-2 2. Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás.4. 4-4.!m/~ ·"U.3 1.3.5 4-10. Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4. Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. Levego-homérséklet. 6 értékekközé esik (4-9.0' 10-2 >4. és megadják a muszert jellemzoq számértékét. ábra).. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11.5 •. ~\\2 IlS"\'\ 1\.1 \\ ~ ~\1'-0. 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ . ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. I 1-1 \\ \ k'\ "\ .. A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9.\ '\. levegosebesség.7 2.... ábra. ábra. A Kata-homéron általában t2=38 oC.10-2 1. t1=35 oC értéket jelölnek meg. oC. \\{l. (t2-rol tere). 10-2 1. b nehéz testi munka. 1 kellemes zóna. 4.. ter az eredo homérséklet. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9. I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\.Vi.) --. 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S. miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2).Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa. % közér- 6 9.. 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 ..3. A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10.. 't a lehulés ideje.5.••. táblázat.3.5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük.... A kellemes övezet B= 2.0.

Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik.S=C+0. ábrán.0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0. (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC. Az ekvivalens effektív Ruházati faktor. mint a vizsgált tsz 4-5.1(37. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik. . de még elfogadhatóS= -1. Kellemes a közérzet S = O esetén.mjs .0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1. ábra.. C állandó.5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0.80 KÖZÉRZET 45 40 'I. amely azonos közérzetet vált ki.. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel. A (4-14) kifejezés egyszerubb.6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0..3 . de általánosan használható lesz. 0.. télen .gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer.t1ev)YU:. gjkg. nyáron 19.4 .2. Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet. Fürdoruha 0.sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12. (4-15) potú levego homérséklet. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13. a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45.9 3. A levego-homérséklet. .0 ~".25(tlev+ tsUg)+0. + 3 esetén melegérzet alakul ki. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego.4 lemzésére. -3 esetén hidegérzet. + 1 értékek nél is.. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12.4.) 4. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu.5. o 4-13. 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség. ábra.8- t1ev)YU:. amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki. AzS= -2 .. A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük.. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla.. ábrán látható..9.5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0.. értéke: nyáron -10.8. míg S= + 2.1(37.1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel.lx-0.6.25(tlev+ tSUg)-0. táblázat.

6 ~ Z ~ tsug. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket.00053 0. és a különféle öltözeteket minosítve. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0. Egyes növények.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük. táblázat. A példaként közölt nomogramból (4-14.0012 0.-. A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel. atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr. vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat.9325 0. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4. ill. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát. A hoérzeti méretezés. A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02).001 0. táblázatban látható.. a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között.5 m3 Ih. 0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78. könnyu és vastag ruházatú emberekre. A tiszta.47 23.08 20. ~ W . ábra. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele.015 0. az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5.20 1.fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14.·C 30 könnyu munka végzése esetén.00011 0.0003 0. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr). a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz.000009 75. X s.046 0. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. száraz.D30 H2 Ne He - Kr Xe 0. A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15.00007 0.6. ábra) (. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. táblázat).95 0. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra. a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan. Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg). a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep).00004 . száraz levego összetételea 4-6. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg.28 0.00150 0. Példa erre a 4-15. ábra.

érc stb.). A 6 .(H2-) és hélium. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. Ilyen pl. hogya durva és finom porhoz kötve.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék . gozök kondenzálódásakor stb. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok.. nem ülepednek le. nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo. Köd folyadék porlasztásakor . A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén.3 . Porok. sot tüdobántalmakat idézhet elo. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet. króm..: arzém. Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0. Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- . a közérzetet nem befolyásolják.) és állati (gyapjú. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis. A 0. A porok méretei igen különbözok. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik. Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg. 1. tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes. valamint ezek vegyületei. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0. Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken. Ilyenek pl.nem veszélyesek.(He-) atomokat is (1. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe. telített és közelítoleg 4. akkor már szédülést. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto. igen kis méretu szilárd részecskék (0. Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését. virág stb. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják.. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be. Ne stb. folyamán keletkezo szennyezodés. táblázatot).. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak. 2.5. A levego szén-dioxid. kondenzáció stb. kg/m3.(C02-) tartalma erosen hat az emberre..0. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo.5 . Ezek. Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe. Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek.1. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol. amelyet kvarctartalmú porok okoznak. és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. 37 oc) és telítetté válik.82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh.ha nem mérgezo hatásúak . Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol. Légszennyezodések.. növényi (liszt. 0. fa.. valamint a nemesgázok (Ar. Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt. ljm\ m3/m3 stb. 10 mg/m3 turhetonek. de ha ennél nagyobb. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.0%-nál. a 4-6. Halmazállapotuk szerint szilárd. Mértékegysége g/m3. A levegoben található ásványi. a levego oxigéntartalma majdnem állandó. A por származása szerint lehet ásványi (homok.. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora. míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak. fejfájást okoz. és így a levegot állandóan szennyezik. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet.. vulkáni tevékenység..) eredetu. földrengés.5 ...4 . amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe..1. párolgás. képzodik. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur. izgatja a kötohártyát és a légutakat.5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják.) biológiailag általában közömbösek. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm). Ide sorolhatók azok a porszennyezodések.3 [Lm)összességét füstnek nevezzük. A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. szor stb. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul. 0.5%0-et nem haladja meg. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz.5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek.. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is. kellemetlen lesz a közérzet. ólom stb. Azokat a porfajtákat soroljuk ide. Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag.. Kilégzéskor testhomérsékletu.5% CO2-tartalom is mérheto. Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök. a szél. A higiénikusok szerint a 0.) Krónikus megbetegedést okozó porok. Ezt az ember még könnyen elviseli.. Zárt helyiségekben 1.4%0.. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is. pl.

akkor a szemnek. 11 mg/m3 már nyomasztó. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. Az ammóniák színtelen. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl. 010csarakból kerülnek a levegobe.. 50 . Gyártelepekrol. 75 mg/m3) alig elviselheto. Az idegrendszerre ható eros méreg. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat.. 500 mg/m3 életveszélyes. A légzoutakat izgatja. fejfájást. záptojásszagú gáz. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. A mérgezés az idegek. Kén-dioxid. földgázmezokrol. 600 .. tehát legkevésbé fárad el. Színtelen. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású. magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható.. Higany. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. 6. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . állati porok. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes. nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében.A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe. Az ólom az idegrendszerben. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ. átlátszó folyadék. növényi. Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet.) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök.400 .. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. Ennek eredményét mutatja a 4-16. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján. Klór. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás. Kén-hidrogén. A megvilágítás hatása. a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást.7. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg. 4 mg/m3 már eros szagú... Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe. ill. majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. 2 mg/m3. a szív-érrendszer megbetegedésében.környezet nemcsak za- .. zaj. bármely irányba tekint is.. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10. Már szobahomérsékleten párolog. kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. A szervezetre bódítóan hat. szín. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb.5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo. Mérgezést okozó gáz. A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid.. 0. teljesítményét. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást. Protoplazma méreg. szúrós szagú gáz. Színtelen. A 15. Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak.. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével. Kénsav. ábra. amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg.. azokat a légzoutak kiszurik. Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. szagtalan... facsiszolat stb. Egészen kis koncentrációban is mérgezo. Arzén. F-cso. ingerlo. levertséget okoz. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban. Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. gyomorfájást okoz. idojárás. A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb. bódító és mérgezo hatásúak. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik. nagyobb mennyiségben (50 .. Már 1. Ólom. 4. Ammóniák. eros szagú gáz. Színtelen. légkörielektromosság. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. 1. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe.. a belélegzett gáz elobb csökkenti. Benzingoz.. Csekély mennyiségben erdoségek. Színtelen. lOO-szor mérgezobb.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét . 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát.

84 KÖZÉRZET 110 105 roD . E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet. igénybevételét erosen csökkenti. fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti. színe is hat az ember közérzetére. Hirtelen. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre. a szél. 5 OC-kal lehet módosítani. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. sot altatóan hat. 15% növekedéssel. de sok esetben baleset is lehet a következménye. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. A férfiak inkább a hideg. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. ezzel nemcsak a közérzet romlik. a vérnyomás. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak.zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. ami munkateljesítményben kb. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. hogya zöld. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják.) észlel. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. határolószerkezetek stb. a színek .. A zöld. A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. Az ember szemére igen elonyös. amely az emberre kellemetlenül hat. a légzés. Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani. kék-narancs. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. sárga-ibolya. rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto. a szívmuködés. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. a narancs és vörös színek pedig izgatják. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik. nyugodt. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással.jelzésekre elonyösen felhasználhatók. Kísérletekkel igazolták. A kedélyállapotra hat az eso. A fiziológiai hatás az.különösen munkatermekben . A. A környezet. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. Újabban rendszeresen vizsgálják. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. mint a spektrum többi színét. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk. a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. Ix 4-16 ábra. ha egy idoben két komplementer színt (pl. egymástól el nem választható. édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb.. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. piros-zöld. mint a gyorsabb felfogó- . Tapasztalat alapján megállapították azt is. Az életkortól is függ a színválasztás. a szívverés. A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. az anyagcsere mechanizmusát. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat. sárgászöld-narancsibolya stb. Ez a felismerés módot ad arra. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. míg a nok a meleg színeket kedvelik. míg az egyenlotlen zaj izgató. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van. amelynek olyan tényezoi vannak. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket. Így pl.

1963. [13] Pattantyús Á. Budapest. [7]Kamenyev. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok).: Lehrbuch der Hygiene. I. Tankönyvkiadó. IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve. 1975. Tankönyvkiadó. a fáradékonyság csökkenése. Verlag R. VEB Verlag Volk und Gesundheit. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. P. N. Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. I-II. H. 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. [6]Jansen. [21 Egyedi L. J. Budapest. Eindhoven (Hollandia). American Society of Heating. Muszaki Könyvkiadó. [ll] Menyhárt J.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido).) Budapest. Danish Technical Press. a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Tankönyvkiadó. 1970.) Budapest. Budapest. nedvességtartalmú.und Klimatechnik.: Légtechnika . Egészségügyi Kiadó. 1952. 2. [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika. Berlin. I.és villamosmérnökök kézikönyve. (Világítástechnika. 1975. Budapest. G. 1954. [5]Homonnay Gy.: Gépész. [8]Lantos T. P. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 1965. Muszaki Könyvkiadó. Philips Technische Bibliothek.és légtechnika. 1954. 1974/75. 1967. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású. Copenhagen. Muszaki Könyvkiadó. 1960. [15] Rietschel-Raiss: Futés. Inc. O.8. (Egyetemi jegyzet. 1962. nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto.: Beleuchtungstechnik. Budapest. Budapest. Budapest. [12] Menyhárt J. 1963.-né: Futéstechnika. [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy.: Szellozéstechnika. Muszaki Könyvkiadó. 1976. [16] Walter. Moszkva. Muszaki Könyvkiadó. 1963.Méretezési alapadatok. Budapest. 1%3. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Tankönyvkiadó. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. kötet. ill.: Villamos berendezések. kötet. . [18] Fanger. 1970. Oldenbourg.: Épületgépészeti Kézikönyv.: Otoplenyija i ventiljacija. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. New York. München.: Thermal Comfort. Budapest. 4.) (Egyetemi jegyzet. K.

5. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2. 5. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. s azt hoszükségletnek nevezzük. a nyílászáró szerkezeteken. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. ill. . táblázat. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. 5. 5.. Két. az üzemeltetés módját. A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. A hoszükségletet a futo-. oC. A kilépo hoáram a hoveszteség.1. Aj az egyes lehulo felületek. ha a homérséklet-különbség At~4 oC.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki. ahol tbel belso homérséklet. kondicionálóberendezések biztosítják. Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR.6tkül min+O. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete. és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel. A két hoáram különbsége pótlandó. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell. . egymással határos. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1. a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg.1. oC. légfuto-. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert.1. a külso lehulofelület. Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. W/m2K (kcaljm2h°C). A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv. Szomszédos építmény. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. valamint az üvegarány függvényében 1.1. oc.20 oC. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon. oC. légfuto.4tközh oC. Épületek hovesztesége. míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük. más néven pótlék nélküli hoveszteség. táblázatból vehetjük. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja.2. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC.1.1. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken .1. (5-2) 5.1.vagy belépo hoáram nagyságát. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39]. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk. amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet.4 oC-kal növelheto. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása.

zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák. 16. 20 18 Rajzterem Fürdoszoba. öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75. 75. 16 Könyvtár 75....HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1. 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75.6 24 18 22 18 nedvesség. . 7565 50 50.20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12.. 12. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~............ táblázat. W. .~-1 Homérséklet. 50 W.... 16 Étterem " I I iI I I I I séklet..0rendelo C.C..75.. 50..Raktár9065 terem 5..Bár50... Ruhatár 7550 65 6S 50... tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16.. Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák. Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16.. Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó. oC I Relatív nedvesség... 18.. tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I . (bel.4...

2 2 22-25 16. 50-65 .. 20. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó.• Receptkezelo 60. 75 75.... 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75./ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo.88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. 65..•• 5... uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9... 50. /'Pbd. 16-20 7565 7 50. 65 65 Várószoba Mintázó 66 75. tbel... Fürdok.•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1... I I . 75 SO Mosdók...525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll..• 4012 12 10.. % Relatív Edénymosogató 8...0 0 18. tbelt oC Homérnedvesseg. 20... I I Festöde . 90 SO SO 90 7575 SO .. táblázat folytatása Megnevezés séklet.. q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet. oC nedvesség..

75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem.. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: . így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1.. Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó. oC 1 nedvesség. I I Ipbcl.nedvess!g. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni. . mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van. 2 10 Laboratórium 5-2. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház.. Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50. az 5-1..l m)(lz+O. így pl.. ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2. Étterem 75 13. Tetotér. tbe].és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni.. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl. Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség . SO 65 . A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg.. oC -/ Külso homérséklet. Belso falak.1.. oC Relatív Homér- . A~jt=(/3+0. ..3.1 m)(l4+0.... ennek mérete is beszámítandó. Abel f= /5/8 mz.1 m) m2. Váróterem W:C. 18 20. 7550.táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet. padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos. nyílászáró nélkül a külso térrel határos.HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5. padló.1 m) Aabl=(lI+O.1..% Megnevezés séklet.. tbel. azaz a fodémköz belmérete. A legfelso födém /* vastagságát . táblázat.. +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12..

. ábra.'iil a. és 5-4. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH.'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X..8W/m2 (5 kcal/m2 h . táblázat és az 5-2.I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2. Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz. m. W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján.Barcs nyomán . ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján. em. Szoba K OC) ClHI=5. táblázat tartalmazza.5 W/m2 K b) metszet.1. (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6. táblá. (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja.(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. lJi a határolószerkezet rétegvastagsága. Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. IXb. 5. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja. em.az 5-7. '\'\\\\\\. W/m2K (kcal/m2h°C).1 Fsz. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5. táblázat. 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb. Az elobbiek szerint az 5-1./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1. ábra.4. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre . a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit . '@ zetet nem tartalmazzák. W/m2K (kcaljm2h°C). Az 5-9./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3. f.. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani. akkor k értéke az (1-163) i. Szoba tb. azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit./ =10. kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC.90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.'.. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje.\\' IX. em. aj 5-1. em. IX.1.) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) . táblázatban. ábra.

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

5-4. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje. Kereskedelmi K6rház.. 3-9. 50 60. Szinháznélküli 30.. táblázat).) jelentos lehet.... oC (1.. Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6. W/m2K(kcal/m2h°C) (1. Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 .... A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI.• 26 24 Irodák40 20 . Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s . oC. .7 0. 34 1632 34.5 0. W/m2 (kcal/m2h) (1. barna. .. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 .. ábrát).45 60 múto épületek 30 24 .65 5-20. fürdo stb. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0.8 0. az 5-6..7 O. W/m2 (kcal/m2h).. ·c K..5 0...1. (5-15) 5-19. tklll külso homérséklet. táblázatot).•70 60.. táblázatot). Atlátszó felületen (ablak.7 0.. piros) Világos (sárga.. W/m2K (kcaljm2h°C) (1. Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke.4~O..HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület. 24 34 30. 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. konyha... BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1.65 0. a 3-8. . kék felület Szürke felület (zöld. m2. az 5-3. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh).. 25 26 20 60 18:2428 25 15. Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16. Lak rlicionált terek40. üvegezés) át bejutó ho-. táblázat).. és 5-20.. tbel belso homérséklet. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda.. % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel. épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 .9 0.. . I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21. tiblázat. 1 a napsugárzás intenzitása. Otklll külso oldali hoátadási tényezo. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett ..6 0. táblázatot)..6 0. 3-10. 60 50 35 50.9 0.... a a felület abszorpciós tényezoje (5-19. táblázat..... az ~-l.

másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8.50. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken.32 Belso 5-21. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése.5 Vászonredony 0.1'0 ~2n. 2 belso (védett) oldal . A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e.T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje.660. Pa (torr). A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása.3. táblázat. ábra alapján is meghatározható. tömör határolószerkezeteken (falak. ill. A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. valamint a nem átereszto. anyagból visszahatol.6 árnyékolás I tényezo 0.118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE.. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). Pa (torr).' 5. fódémek) át bejutó hoáramból. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik. A periódus egyik felében a ho az anyagba. (támadott) oldal.9 0.1. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C). Naptényezo értékei 0.09 Fazsaluzás 450-os 0. azaz a felület hoáramsurusége ingadozik. 5. ábra. A határolófelü. hogy az épület külso felületeit éro. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér.24 Külso árnyékolás I üveg.iII.0 q 170 =. A másik kérdés az. Jfkg (kcal/kg). A honyereség-számítás egyik problémája.57 Faredony 0. a viz felületén uralkodó telitési nyomás. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen. üvegezett felületeken. és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben.080. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval. Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0.1 0.950.3. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0.62 Fazsaluzás 0.36 Fazsalu 0.=s= -. (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki. I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi.09 lécekkel 0. hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik. (5-16) g.

· kiterjedése két irányban végtelen. az úu.109 0.565+ 1. -15.0450.076+0.983+&.573 1. xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5. Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon. (5-20) dimenzió nélküli számot.70 náta -tengely elhelyezkedése.398 1. + 0.2.728+ 1.829-6.340+ 0.302+2.00 6.636+ 1.997+0. .754-31.624 -15.90 0. W/mK (kcalfmh°C).545+ ah(xy'i) 0. + sYi rx.142 0. QY6 h +sfis.A.2450.911 0.597 0.v68Y6 W/m2 (kcalfm2h).635+3.151+3.790+ 1.20 2.590+2.005 -2.958+0. 1.0 5-12. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.788 j -8.80 1.8411 0.257 0.556+2. táblázat tartalmazza.A.60 1.504 -0.v68Y6h s. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.699 -2.50 0. Az . .020+2.404 0.180 0. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon).973 1.591 0.90 1.320 0. (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22.549 0.30 0.1250.990+0.692 -12.020 0.999+0.615 0.740 -15. oC.999+0.631+ 1.079 0.70 0.80 4.3.856-6.612+0.A.HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A. Az 5-8. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le. S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.a fal "támadott" 0. m.639+ 1.020.a fal anyaga homogén.037 0.155 0.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx.152 0.00 1. Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx.290 -15.701+3.a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó. -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6.994 0.213+3.00 0. W /m2K (kcalfm2h oc) .647 0.584+0.454+0. .00 3.591 1.603 0.819 0.0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ . Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0.534 I i i i ii i i.50 2.449 i -4.60 5.621 1.838-12. ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.v6hoátadási tényezo a védett felületen. . hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot.461 +0..995+0.747-31.275+0.654++ 1.840+0. (5-24) xSYi .()()()+O. a vizsgált periódust több periódus elozte meg.970 0.914+0. fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.30 1.50 0.a fal hc5vezetési tényezoje.209+0.339+0.487 0.368 -4.~shDYi) h oC. A.499 0. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon).402+ 1.216 0.A.00 Feltételek: .50 3.486 .5800.716 0.606 -0.058+0.939+0.140+0.956 0.50 1.411 0.20 1..071 .503+0.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.719 0.00 0.547+0.i h 0'v6 C xSYi .10 1.881 + 1.hovezet~si tényezojétol.999+0. Egyrétegu véges vastagságú sík fal.925 0. W/m2K (kca1/m2h°C).076+2.280 0. táblázat. x a sik távolsága a védett oldaltól.40 1.017-0.03 -8.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.40 0.412 0.483+ 1.

A {J csillapitási tényezo komplex szám. Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). (5-29) {J rad. mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. az 5. D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo.vé . Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo.3. A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI. e) tbel>tkUI . amelynek abszolút értéke a támadott és védett. az (5-20) összefüggést]. ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1.b) 'kll1>t ••••. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség. pontot). ábra. ew.=mTn h . a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI.Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l. ábra). Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg. (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi.UO apOLETEK HOVESZTESaOE. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10.r. ábra. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~. sh DVt. más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-. a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e . 12 rpór. ábra). amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9.3.tényezo. (5-27) S. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . • {J= ch DYi+ -1. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. {J fázis- aj bJ e) 5-10.3.3.

etá a tá. e~Yi . Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg.Otklll+U"' ot klll B komplex szám.. Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján.5. ábra. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. e" - chDYf+~ ev~fi. Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J. Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. W/m2 (kcal/m2h). az (5-23) összefüggést].3. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni. A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J.. (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram. réteg védett oldala az 1. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té. ".ahol U" az utolsó (n-edik.. réteg támadott oldala. amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében. csillapitási tényezoinek. az (5-18) összefüggést]..4. réteg védett oldala a belso falsik.. A 5.oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. . Ez azt jelenti. {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása.. ábra).hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva. Fázisszöge a hl:Smér.3."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11. S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek. A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám.lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. Az 1. rétegre az 5.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör.= "1"2'"'' . (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl. A 2. oC. Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk. vazása. (5-35) píthatjuk meg. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo. qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C). és igy tovább. ill. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . shDYf S·i: ri 5.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . Abszolút értéke azt mutatja meg.W/m2K (kcal/m2hoC.. tehát a 2.. 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J.3.'t rázisk~sés 5-11. . hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám.6. A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1. itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest.sát értjük.

mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo. amely körül a hoterhelés ingadozik O. f- t t 5. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás.hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto.4. Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása. akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete. n azok összes száma. ebet komplex szám. ~ 5. (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása.3. A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek. H a helyiség hostabilitása. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között.3. [37]. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H.rámutatvaarra. hogy a középérték. oC. Az 5. i (5-38) ["" ~ . fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5.1. Ha olyan speciális eset adódik. A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25]. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC). sot sok esetben átlagérték. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható. W (kcalJh). hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik.7. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa. ~.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE.(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. W/m2K (kcal/m2h°C). A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy . A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát. Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le.4. m2. Az összefüggést átalakítva. H komplex szám. At az i-edik határolószerkezet feljilete.•. Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni. i a határoló felületek sorszáma. Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját.4. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C). abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya. A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása. ahol Q egy sinus.

de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel.. Yl+Y2+···+Y •• (5-52) .9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk. de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel. mert B eredetileg vektormennyiség. W lK (kcaljh oc). Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett.Yn oC.meghatározott értékével számolunk: D. haD>3. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám.)(S2+Ul)" .5. Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám. . Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában. réteg: (5-44) n.M. Csillapítás A . ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni.)' 2. A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén. amely téli és nyári esetre írható fel. 5.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1.1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C).HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5. (5-48) (5-51) ahol ". (SI+Ul)(S2+U~. I+R. 1: Rj$j JI=ej~..4. akkor '11= tpeDIY2.-O 9(Sál%be.4.+ M. S2+Ul . amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki. D.. Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló.. Hostabilitás Un=R"S.4.YiI ~D..I (" vastag" réteg) esetén az (5-41). W (kcaljh).(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0. (5-45) összef'úggések szerint]... Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq.<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D.< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) .2. az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke. Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük.z . réteg: B= -+-- 1 . SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5.(Sn+Un-l)(l%kül+Un) . a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo.uI-l "Vékony" rétegek (D .. R.shUI-I. téli maximális hovesztesége.csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik.V1+ M2V2+ . [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3.+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5.. réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be.3.SJ+Uo. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége. és (5-42) U.. (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:. ill.4. Sn+Un-l. M= ~ oC.4.

5 8.2 -0.9 9.61-2.21-1.9 -1.Or-7:3~~ 500 -0.9 12.8 -3.0 -0.9 -8.1 -1.0 3.4 ~8.0 -3.8 7. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.2 -0.0 O 3.2 -3.3 -1.9 -0.8 7.1 10.7 100 -7.7 -0.8 3.8 12.8 -1.31-0.9 0.7 0. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.9 11.0 5.3 -0.0 15.6 7.4 13.4 19.3 -4.2 -1.5 -2.1\-2.6 5.O 14.8 -1.0 3.8 -0. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.1~ 1100 -4.8! 4.2 -3.3 51.9 19.5 -0.7 I I --- ---------- 8.7 -6.5 -0.3 .-0.7-----U:S16.1 -3._1 9.7 3.61 0.9 18. táblázat. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).31 5.4.8 -5.3 -3.4 -2.4 1.0 1.0 -3.5 14.s~1T.5 9.3 -7.9 -1.6.4 3_.2 -1. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.0 1.7 3.1 -8.3 -3.6 7.5 -0.9_ 1.7 0.414.6 -4.9 -7.7 0.1 -1..3 14.4 0.9 5.0 I 4.7 500 0.5 6.9 --.7 1.7 8.5 6.9 6.7 -4.9 -4.3 _1_.21 1.8 -7.7 -8.5 0.0 0.1 -2.6 5.7 i 1.8 -1.7 -0.1 o 10.0 4.2 5.0 13.81-2.0 1.1 10.1 0.4 2.7 -6.8 0.2 3.9 300 1.4 300 -3.5 8.0 8.5 -3.5 3.8 1.9 4.4 0.9 13.9 4.0 -3.81-1.7 16.1 0.5 1.0 5.5 -0.5" -1.4 -2.2 0. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.0 -3.0 14.2 l' I 7.8 1. ! 5-23.8 10.1 --1100 K I --.7 7.3 4.0 21.6 16.7 -3.9 6.2 -2.71 5'511 4.7 9.8 -2.3 -8.5 -2.1 -3.----- --7.3 0.4 --. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.2 3.1 10.~ 7.6 9.6\ 5.7 -0.1 -4.2 -1.9 -7.2 -2.5 I I I -- DK I 300 -2.1 500 2.0 1.4 -.2 -6.5 6.1 -5.2 11.3 14.8 6.8 -7.1 I 0.9 20.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1.1 300 -0.0 O 4.5 7.5 3.5 3.8 2.9 -0.4 0.8 -3.4 9.6 D 500 1.2 2.8 14.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.8 3.0 -1.7 -2.2 -2.7 2.4 7.21 2.5 -4.0 500 -2.9 7.2 6.2 ------------------------------1---1. 100 -7.2 -0.4 0.2 -1.8 5.7 -4.4 300 -7.2 7.6 9.7 0.6 6.3 5.4 100 -6.0 0.0 -0.5 14.4 5.5 -1.0 12.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.7 1.41-1.0 10.9 5.2 7.6 -7.4 0.1 -1.5 -0.3 0.7 20.1 -4. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük.1 11.2 3.6 -7.8 13.0 DNy 300.9 0.0 0.2 4.0 -1.7 -4. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk.2 -0.9 2. t (5-55) .2 -0.8 -7.9 2.9 5. az eredmény közelítésnek tekintendo.6 0.0 13.3 11.81 5.6 14._7 -2.31 1.2 0_.6 4.5 4.2 _0_.41 4.1 3.0 -0.4 11.2 -2.4 100 -7.5 i 300 -2.5 -5.6 É 300 -2.9 2.7 10.0 -2.5 7.9 4.9 -0.5 -4.5 1.0 -2.0 -5.6 -7.1 I -3.3 0.3 -3.-------- I -2.5 8.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.3 0.3 O -2.1 _2_. mC&Y' 'C Idotartam.4 5.3 0.7 2.8 -8.7 10.2 2.3 9.9 8.8 500 1. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.7 2.7 6_.2 5.7 -5. de eros közelítésnek tekintendo.1 -7.2 -0.8 5.9~~ 11.4 11.81-0.0 2.5 -1.1 3.9 O 5.4 20.7 0.3 -8.0 -O.8 4_.0 -0.7 17.0 -4.8 -7.0I 4.0 1'_500_'1_2.2 0.01-2. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.4 -2.3 ~ 1.0 -1.7 8.5 13.5 -7.3 -5.3 11. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .

Az 5-23.\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje. tnaplköz özepes napléghomérséklet. táblázat falakra.0 5-12.6 aj 40 0. és 11 5-24. táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0. k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23. W/m2K (kcalfm2h°C). .. táblázat használatával.2 °U. tkül= =32 oC.5 r. fázískésés a k fi1uvényébcn 1.* 0. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban.p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1. míg az 5-24. ábra a).\5 1. Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében. A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC. oC.tbcl belso homérséklet. tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet). a csillapítási tényezo (5-12. ábra. oC. oC.

1 5.0 40.0 -4.0 9.2 4.9 1.4 -0.5 -6.2 13.3 -4.0 -4.7 -7.3 -7. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.dIeII)" Idotartam. amit a számításban figyelembe kell venni.7 2.0 -3.1 ---------5.2 32.4 -2.3 5.6 15.6 7.9 3. A hoátbocsátási tényezo 2.0 2.. Tiszta.0 7.0 -5. 100 -1.6 1.8 -5.7 7.9 -3.9 (1.1 --.7 7.-----------------Hideg. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.SO -9.4 0.9 11.9 -4.3 17.0 -3.---- 37.7 -5. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve.5 -5.8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).1 -9.3 6. 7 kcalfm2h°C).2 18.2 17.-----3.2 18.7 -1.2 -6.1.0 4.8 5.0 -3. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek.5 -7.•• 30%-kal csökkentheto. táblázatból). táblázat.0 11.6 7.5 -3.0 19.3 26.5.8 0. Az épületnek vasbeton födéme van.0I 16.kp/m' kftás I súlya.1 33.4 -2.7 17.8 10.4 -1.95 W/m2K (".4 1. világ<?s falak esetén LItegy 1O.5 nyé.9 7.5 -5.8 -5. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.8 22.9 -2.5 oC tiszta levego és .-----.4 -4.7 13.4 -4.7 0.3 4.4 -2.7 -4.0 ·5.4 2.6 2.6 -8.6 -4.6 -3.8 -3. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.-.5 --------".7 -2.5 27. 4n.2 -5.9 teto.1 -6.8 20.5 11.3 -5.2 ár200 -7.7 16.5 5.0 33.5 7.7 -0.9 -5.. 5.-+-~I---I_--I--.1 -4. táblázatból L1tegy= oC.2 -4.6 5.6 "':'4.3 -4.2 5.2 23.9 -7.300 -4.8 -7.2 tkúlköZ=24.9 6.3 28.8 42.4 -9.9= 11.3 teto. IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).7 41.8 -4.5 7. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2).7 5.7 32.6 -7.3 kolt 500 -3.7 1.5 -6.7 -2.4 -2.0 12.7 6. akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.9 -7.6 -0.4 5.0 ------------------- 42.6 -2.0 23. 0.4 7.2 8.6 1.7 kolt 500 -3. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.4 5.5 3.0 10.200 -1.6 -1.=2.4 nyé..5 -4.2 9.2 26.7 Meleg SO -11.6 1.5 7.8 5. s ezzel 5.81 29.2 -4.4 1.2 ár.8 -4.4 5.5 -0.0 11.1 -5..8 -5.4 7.0 23.0 3.3 -4.5 18. 16. Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8.4 1. Milyen nagy a hoáram 16 órakor.4 -3.SO -6.8 -6.2 O 2. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24.6 24.7 -4. 100 -6.7 -5. a=0.1 -5.--.0 -1.0 W/m2K ('" 1.6 1.-.7 -0.4 -4.2 Hideg.3 -2.0 30.3 -5.9 -2.2 33.3 :-:--+---:-:-:--1---::-. .5 17.8 1.1 24.5 19. A közölt adat 'Okkal az 5-23. ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC.4 -2. az 5-19.7 -6.5 4. Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • .7 tetö.9 13.9 4. 45.5 5.0 15.7 28.2 -6.2 -4.9 1.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.6 10.5 2. LItegy 18 oC (az 5-24. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor. óra 6 Kiala.200 -3.2 -7. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.6 7.2 11.6 ':"'1.3 22.3 3.2 2.0 -2.3 19.3 -5.1.2 28.9 13.5 -5.7 -1.7 kcalfm2h°C).2 -7.1 -3.6 I 14.5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n.6 -8.2 -0.6 13.5 -4. .3 -6.2 -5.5)+(26tbel)+c oC.0 -4.2 zott 500 8.8 kcalfm2h°C).0 5. (5-56) c értéke + 1.1 -7. Példa.7 -4.9 -2.0 -4.2 -:-:---+---1--.5 0.0 19.3 0.5 oC (július hónap). = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.2 14.8 -3.4 13..9 .0 25.1 -3.51 7.0 8.4 -4.2 10.6 -4..0 besu.0.300 -5.7 .95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h).0 13.5 -6. 100 -6.5 22.1 27.2 8.7 30.7 -0.8 tet6.300 3.7 12.7 23..0 21.8 -3. A hoáram: qns=kLlt~y=0..3 ------0.2 1. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0.4 5.7 18.0 gár.9 6.1 10.1 -1.0 -5..3 4.1 1..6 -4. táblázatot).5 15.8 13.3 12.4 3..1 -5.0 -9.6 -0.8 9. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.7 2.2 7. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5.7 25..0 -1.-5.0 -5.8 7.7 0.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet.9 -2.0 -8.1 -4.2 -8.4 26.4 -4.6 16. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel .4 -1.0 -3.3 19.2 16.0 0.4 28..8 25.9 4.

Pa (kp/m2). Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. (5-65) több réteg esetén : . A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése.anyagjelleffiZO. hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI. (5-63) 5. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél. mosás. [31].dp 289 g/mhtorr. a felület elszinezodik. Használatos még a páraáthatolási ellenállás. ~=T D ~ g='it.9 JjkgK (3.5. m2/s (m2fh). azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb. a falakon keresztül diffúzióval távozik. T a vízgoz homérséklete. d rétegvastagság. mint másutt. Pa (torr).dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. (J. hovezetési tényezovel. amíg a nedvesség goz alakban terjed. az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D . A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~. m2sPa/kg (m2htorr/g). (A módszer elonye.dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között. Ez a szerkezetet rongálja. légzése stb. A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. m2/s (m2fh). az emberek páraleadása. Ezeken a helyeken hohid keletkezik. K.0021 D - T kg/msPa. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje. révén kerül vízgoz. T a vízgoz homérséklete. az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr]. (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D . A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat. R a vízgoz gázállandó ja. ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. R~461. m.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. (5-61) ill. m.) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei.dp g= RT' d ahol D1=2. A páradiffúzió mindaddig.0. m2/s (m2fh).PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze. A zárt térbol a nedvesség filtrációval. (5-59) . g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h). (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h).461 torr m3jkgK). a hovezetéssei analóg transzport jelenség. páralecsapódás következik be. [36] a hazaitói eltéroen a p. . a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A. amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h). c a vízgoz koncentrációja. a fozés. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje. A nyugat-európai szakirodalom [17].=Dl/D. kgfm2s (kgfm2h). Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken. Pa (torr).09 m2/h). szelloztetéssei. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. JjkgK (kpmjkgK).5· 10-5 m2/s (0. d a réteg vastagsága.= ~ viszonyszámot vezeti be. d rétegvastagság. Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. ill. és belso páralecsapódas következik be. K.1. m. hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül. m2/s (m2fh). .dp fLd g= R~ . . (5-57) ahol D diffúziós tényezo. hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást.

kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb. A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. 10-6 kgjm2sPa (=0. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik. a lecsapódás szempontjából veszélyesek. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken. csak ahatárolószerkezet diffúzióját.. Az olyan több rétegu szerkezetek. Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri.031 . ábra. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe. A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ. Ha a lecsapódó pára megfagy. hogya kisebb tömegu. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények. szódnak le. ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel. kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . 0... Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0. A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13. ill. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi.. Pa (tou). A laza. ill. Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet.1> ). Az elnyelés foleg eleinte intenzív. (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo. a tömör. a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása. páralecsapódás következik be. Homérséklet és páranyomás falban 1. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú . a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. a száradás viszont 2 . de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. mint a hidegebb és szárazabb. amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat.015 . Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. A párazáró réteg belso oldalán ). Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed. ábra).2 91> ((2 t T p eSt> S2 5.. és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.3. táblázat tartalmazza. Pa (tou). a levego a felü: let közelében telitetté válik. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI.020 kg/m2htou).az 5-7. 5. A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek. Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás. 10-6 ••• 0. Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek. nagyobb tömegu anyagoké kisebb. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk.042. A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre.Barcs nyomán . mint a hovezetési tényezo.5. A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják.5. 3-szor lassúbb folyamat.2. A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h). A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7]. arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg.

akkora nyomásnövekedést okozhat. zárt pórusú muanyaghabok). venni. II Az épület&épészet kézikönyve . a külso lég(kcal/m2h°C).§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1.Io [37]. A felso vízszigetelo réteg . 2 réte. fl1 <'12 A1< ). A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra. W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC). foleg ha a terhelés ingadozik. metszi.5. 5. és lülettol. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell. nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete.kívülrol befelé haladva . hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. ábra és 97kül=9()O. W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be. nedvszívó vakolattal kell ellátni. szerkezeteket kialakítani.az 5-14. k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat. vagy olyan felületet kell kiképezni. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál. ill. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye. A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. oC. ábra. oC. m. ha (~)bel< x 5-14. Ha a parciális (kcal/mh°C). ábra). mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl.meg kell gyozodni arról. A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be.lapos te. A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el. Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . hogya külso oldalon elhelyezett laza. afelett helyezkedik el.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto.kezik be káros mértéku páralecsapódás. hogya szerkezet belsejézoje. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok . oC. amelyek egyben párazárók. és lecsapódás jön létre. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. tbel a belso levego homérséklete.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát. tkül a külso levego homérséklete.4. Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. amelyben a párazáró réteg van. kül a külso oldalra utal. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni. a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti. Helyes. ábrát). Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14.PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego.esetén is okozhat károsodást. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. IXbel a belso oldali hoátadási tényezo. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni. Három. jelölése Másik megoldás. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni. k(tbel(Xbel d.

Budapest.) Budapest.) [24] Menyhdrl Budapest. Berlin-Göttingen-Heidelberg.und Kiilteschutz in der Industrie.: Melegvizfutések. 1961. 1959. 1974. Berlin.: Épületszerkezetek hotechnikája. Budapest. 1967. [11] Egyedi L. 1975. Mérnöki Továbbképzo Intézet. New York. G. Mac Laren and Sons Ltd. 1964. Berlin. Moszkva.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. R. Richter-Markewitz Verlag. ME 8--67. [8] DQ1I1Úu. Budapest. [39] Muszaki Eloirás futo-. Épftéstudományi Intézet jelentése. Tank&yvkiad6. Budapest. N. S.: Épületfizikai tervezés. 1956. Épltésügyi Tájékoztatái. A. [3] Barcs V. 1965. [12] Eichler. VEB Verlag Technik. A. sz. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére.-ni: Távfutések. 1. R. Springer Verlag. 1965.: Otoplenyie i ventiljacia. Fr. Moszkva. Oldenbourg Verlag. .Springer Verlag. Budapest. N.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. [16] Fokin. Budapest. Budapest. Épitésügyi Tájékoztatási Központ. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura.[27] Menyhárt J. Inc. Berlin. E. Muszaki Könyvkiadó. F. [9] Degtjarev.1962. 1964.: Automatic refrigeration.: Szellozéstechnika. Danfoss. N. 1962.Méretezési alapadatok. mod. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. [2] Anderson. 1965. Muszaki [26] Menyhárt J. Moszkva. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 5. München. 1962. Tankönyvkiadó. M. 1953. A. Budapest. Vo: Teorija teploprovodnoszti. Tankönyvkiad6. J. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. [19] Járzay T. [35] Sorin.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai. ME 30--65.: M6szaki hotan.) Budapest.. K.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola. Inc. [14] Eichler. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése.: Stroiteinaja teplofizika.és légtechnika.1975. 1964. S. [6] Bosnjakovic. Moszkva. (Egyetemi jegyzet. Sz. Budapest.: Gépész.: Technische Thermodynamik. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. [28] Mihejev. 1965. G.6. 1965.: Légtechnika.: Lexikon der Kiiltetechnik. W. (Egyetemi jegyzet. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés. 1962. 1952. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Tankönyvkiad6. Muszaki Könyvkiad6. Budapest. Tankönyvkiadó. 1975. [13] Eichler. modosltás. 1960. Budapest. J. Berlin. [5] Bo~oszlovszkij. 1970. J. 1967. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. Moszkva. McGraw-HiIl Book Company. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (.: Bauphysikalisches Entwerfen. 1961. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. P.: A hoszigetelés kézikönyve.: Introduction to heat and mass transfer. [32] Rietschel-Raiss: Futés.1971. Izdate1sztvo VISzsaja Skola. 1972. 1950.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij.: Tyeploperedacsa. Verlag von Theodor Steinkopff.: Klímaberendezések.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. [25] Menyhárt J. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. (Egyetemi jegyzet. 7. 1-11. M6szaki Könyvkiad6. Budapest. IRODALOM [1] Alberl J. 1964. F. (Egyetemi jegyzet. Budapest. M6szaki Könyvkiadó. Á. Könyvkiadó.und Lüftungstechnik. 1952. M. [33] Sklover. 1963. H. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura.: Épületgépészeti Kézikönyv. Muszaki Könyvkiad6. New York. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. [29] Pattantyús Á. 1963. Dresden und Leipzig. . ME 8-53/1. Berlin-Göttingen-Heidelberg. F. F. 1963. Tankönyvkiadó. A. [10] Ecken. Moszkva. Muszaki Könyvkiadó. köt. Springer Verlag. Építésügyi Tájékoztatási Központ. [18] Homonnay Gy. 1953. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése. kötet. M.és villamosmérnökök kézikönyve. Budapest. Moszkva.I962. 1967.i Központ.: Der Wiirme. szelIozteto.und Klímatechnik. [7] Cammerer. 1967.) Budapest. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung. [34] Sklover. [20] Kamenyev. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. 1959. Budapest. VO N. Budapest. VEB Verlag für Bauwesen. Nordborg. [21] Ukov. Hoszükségletszámftás. [30] Raiss.

a kazánok javítása egyszeru.kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. ábra. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. A hüvelyek elhelyezése a 6-1. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok. A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja. ábrán látható.a kazánanyag korrózióálló . és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek. Futoberendezések szerkezetei. Az üreges öntvényu testeket. a víztereket összeköto közhüvelyek furatai. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan). A jobb oldali a víztéren át készített metszet. mind magasság tekintetében csekély. . Oravecz Béla 6. A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo. Erdosi btván. a h rostélyra. FEKETE IVÁN. . 70-es években kifej- 6. mert csak a hibás tagot kell kicserélni. füstcsatornája. innen lehet eltávolítani. felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el. míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni. . ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba. eloállításuk olcsó.1. a füstjárat.huzatigényük csekély.a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható. A kazán muködése a következo (6-4. . Mészáros Ferenc. ill. .szerelheto össze. Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják. Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . . anyagai Szerzo'K:DR. ábrán. Látható a rostély vÍzhutése. füstjáratok és füstcsatorna.sra . középen pedig a rostély.1.6. DR. ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. tet. TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr.. . mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják.a kazán szerkezeti magassága kicsi.kezelésük egyszeru. víztér. rostély. majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket.nincs szükség befalazá. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* . Üreges öntvényekbol . Az 1960-as. . MENYHÁRT JÓZSEF. DR.1. . Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . Majoros András. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. Mosoni György. A 6-3. tehát mind a hidraulikai. ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni.a tagok könnyen szállíthatók. helyigényük mind alapterület.öntöttvas kazánok. . SALLAl GYULA. megmunkált lérek.acéllemez kazánok. A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut.tagokból . az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR.

ábra. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen. kizárólag melegvíz-üzemre.132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1. Felso égésu a MARABU 1. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal. ábra.. Egy közbenso tagot a 6-5.1.1. A kazán kialakítása egyszeru. 3 füstjárat. 2 rostély vízhutése. 4 rostély.és gáztüzelésu._ füstgáz . A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y.. Öntöttvas kazán muködése levCllo. _. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák. 5 közhüvely 6-4. Öntöttvas kazánok összeszerelése . II._. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek. KOMFORT elnevezésu "kazánokat. az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik. 6. IlL kazán. ábra. ! lesztették az olaj. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3. Felso égé.su kazánok. ábra szemléltet. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2.

jó minoségu koksz eltüzelése esetén.. s igy azért. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. 35000-75000 W (30000. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne. csak felmelegszik. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására. mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata. g. V.65000 kcal/h) közötti. MindkettlS alkalmazható viz. Futofelülete 3. egymás mellé helyezve oket. hogy közös viztér alakuljon ki. amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek. a gozkazán jele IJI. hengeres tartályt szerelnek. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák.).) A viz-. Erre azért van szükség. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. összeállított kazán a 6-7. VII. g.vagy hátlapján két nadrágidom. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át.. és úgy távozik el a kazánból. Mivel a VII. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6. kazánt ma már nem gyártják. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- . ábra. g.. II. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. ábra. Úgy módositották a VII.és glSzuzemre (jele V.. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület. (A vizkazán jele m. A MARABU IJJ. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely. v. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. Közös jellemzojük.. ábrán látható. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb. ill. Már hosszabb ideje nem gyártják. 6.KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön. v. legfeljebb hiányok pótlására. és VII.. táblázatban. A kazán üzemére jellemzo. gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. A kazán két felének egymástól független a viztere. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán. az egyik a két felso. MARABU IX. hogy alkalmasak víz. és VII. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül. kazánhoz képest. V.. MARABU lJ.és gozüzemre is. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. mint a felso égésueké. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6. kazánokat. ha a levego.. ill. ábrán. Alsó égésu kokszkazánok. ill. A kazán akkor alsó égésu. a muködésben levo elemek jellegzetessége. MARABU J.5 m2• Teljesítménye kb. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása.

Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez.134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. kazánok. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba.) 1 füstjárat. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül. kb. még égheto gázok is kapnak friss levegot. Adatait a 6-1. ábra). majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe.. . BamaszéD. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. felülrol töltjük a kazánba. ábra szemlélteti. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8. ahol a kigázositás kezdetét veszi. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik. 15% víz. ábrán a). innét lehet eltávolitam. A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV.. ábra. Egy kazántagjukat a 6-8. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4. f j 6-8. tehát a tuztérben keletkew.. s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti.és hamutartalmú. ábra. s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. 7~ta& 6 közbens6 tagok.. Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására.-VIII.. 10. VIlI. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7. Ennek ellenére. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku.. 2 t6ztú. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. 5. 3 primer ieftI6 metsze~ . A szekunder levegot ott vezetjük be. tak ki. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni. ~ f 1. a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik.tüzelés6 kazánok. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül. A felszabaduló gázok az a térben égnek el. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna. táblázat tartalmazza .40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok.

ill..6546.. Széles-I Hosz. A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata. 'síteni kellett a kazán S7.8 214. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával. A jobboson.--' I felü1:t. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza.széngarat. Viztér. clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat." . azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot...9 Szén1060 3150 75. többet kellelégetnil@nós J16.. A 6-9.folyamatosan jusson. 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970.I Magas1043. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve). Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak.tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. .KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70.kis módosítással áta~itani.0.séreaz elso lépésben az Meu VIlI. portartalmú~ nek. Ac Mt\RABUVIII S.A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja.6I ~8S6' . azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni.--------.6 száI101. kazántipust.. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye. A 6-1.Azelölnézc. aránylag . A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik .0 63. 1 ~18 1841214. begyújtás elott.ezeket a feladatokat jól megoldotta.. s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg.erre való· a d. Gondoskodni kellett arról.0 407. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban. .szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -.. A szénminoség romlás8 esetére. .hogy az összes szerkezeti részeke. .0 581. gyengébb IPinoségu ésnagy. hogy.balosonforditva. annál több levego jut a kazántérbe.0 371. s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik. ikerkazánokat lebet elc5állitani. Ezerikivjil mindkét tipust .4204. MARABU kazáncsalád Biztositani kellett.4 12. 407. mig a.erk~zetét.. Minél nagyobb a huzat.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----. az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra. deigy valósitható meg legjobban. ltyenszenekbol.Ezt azáltal érték el.--- 6-1. Ennek ~gitségéve1 00. s ~ogy e tüzeloanyag .1200 372 22 1012 36 251.t "balos" Jdvitelben is gyártják..2 -1024 44 .elégeté. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé.. Akazánolll vizüzemre és.amely a. táblázat. .• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok.2 320 892 118.egymástól teljese» függetlenek.815401060 súly. ill. hogy. s igy a kazánt két..kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni..szénmennyiséget tehát nem a tolattyú. EgyszeJii. ábrán viz. A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. 23 500 10-' 40 88. 75 XI.0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 .0 I 3150100. kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját.5 178. táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza.5 16310 325. . ' A rostélyra jutó .t egy elemen ala- f kitották ki.. igyekeztek .0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt.közhüvelysor útján lehet összehúzni.-----. Ezek egyébként.5 I 38~6 34. hanem a kazán huzatának.. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók.jobbos".és gozuzemre is bemutatott kazán.01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218.

mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak. a füstgázok e1szívására van szükség. o m (O f I o k B ~. . ill.. . Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj. 8000..és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10. hj gözüzem mennyiség termeléséhez./ft ~~. kazánok. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. ill. FA XI. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak. A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz. az urbanizáció. A gyenge minoségu. Másfelol az olaj. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták. és a forró füstgázokat vezették át a kazánon.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését.UE3 aj 6-9.és gáztüzelésu kazánok. 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására.. Kezdetben olaj. 14000 kJ/kg (2000. hogy olyan nagy ellenállású. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. ábra. eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: . amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható. tágasabb tfiztér keletkezett. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt. és amellett csovezetéken szállíthatók. egyenletes elosztása a kazán hosszában. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték.és gáztüzelésre a MARABU IX. ill. A kazánokat ma már nem gyártják. A feladatot úgy oldották meg.. elotét-tüzelést. ábra). fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas.) aj vizüzem.. kazánt. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló.136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. . a levegonek. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. mint a széné. ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló..•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 . Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV. és FA XII. hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen. mint a szénrétegé. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos. Különösen azért nem.és Radiátorgyár FA XI..a tökéletes lángkiégés megvalósítása. tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére.és nyersolajtermelés növekedett. jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege. Így alakították ki a VIlI S. s így legalább 27 . nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg. Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett.az égéstermékek terelése. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár. ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . Olaj. VIlI. az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak. és XII. az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek. jelu félautomatikus kazánjait.

az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el.. a kazán közepéig ér. és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10. ill. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. Kísérleteztek a MARABU IX. A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el.). Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható. Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható. . mert a kazánt túlterhelni nem lehet. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik. -habarcs bevonattaHátják el. A. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. elejét pedig a már említett idom határolja. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. 3 égokamra. adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek. illeszthetok. sík felületu ütközolap. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). Samottbéléssel ellátott. amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. 15% pótlékkal) megválasztani. ábra. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. A samottbélés feladata. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését. Egyébként általánosságban a MARABU IX. Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely.4 boltozattéglát helyeznek el oly módon. 2 samottboltozat. Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges. égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla. Hátulról elore haladva .a kazán védelme szúrólángtói. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok. Méretezéskor ügyelni kell arra. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg.. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható.2. 4 alsó közhüvely . Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba. A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok... leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik.. másrészt pedig azzal védenek. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. A bevonat vastagsága 2. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség. Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) . gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. helyi túlhevüléstol. hogya lefedés kb. ábrán. tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. 6 cm között változhat. ábra.a kazán hossza szerint . A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába. két félbol egymásnak támasztott. íveit boltozatidomok fedik le.

ábrán látható. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. és így nincs kiindulási pont a repedéshez. Ezek a köztagok. a gaidaságos és megbízható üzém. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak. ill. a tökéletes lángkiégés.1. gáztüzeléssel. olaj-. e) metszet a vlztéren '1. és MG-IX. típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. 7 olajtaftályból . valamint homloktag és végtag.2. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. a kazántestet öntött tagokból. minimális karbantartás. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz. 1 a fústll'z útja. 1 olajvezeték. 6. Nincsenek sarkok. 5 töltö-ürltö csap helye. Az elemeket vonócsavarok kötik össze. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet.3 hore 'iár6dó'szelep.13. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak. 2 viztér Kazánok közölt min. ábra. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják. '2 eJzarÓC8ap.1. b) metszet a füstjlÍraton at. hj &. A pontos iIleszkedést. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. b) oJdaJné7. elemekbol szerelik öszsze. e) elölnézet. és így < '@2 aj b) ej ~12.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kialakult az új. hiszen az MO-IX.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége. korszerubb KOMFORT kazáncsalád.et. A kazántest hossztengelyének Az olaj. ábra. igénytelen és biztos üzem. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit. törések.

oI8. 1 zárókamrás szelep. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. 2olajvuet6k. 5 tölt6-ürító csap helye. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki. és az idonként összegyult pernye itt távolítható el.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. 5 szúr6 Kazanokközött min. ábra. I 190 --=-=-. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. 700 Kazón ellJft min. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. ábra. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van. 2 sázhiány-biztosltó. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min. Samottbélés a tuztérben általában nincs. ej . A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik. 1 höre záró szelep.6l1oxibltia tÖmI6 . A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül.jc:satIakoás. ej elölnézet. bJ oldalnézet.1 manométer. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja. -4 sáznyomás-szabályozó. ej elölnézet. ill. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct. 650 rt bJ 6-14. b) oldalnézet. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. esetleg egyes típusokon ovális tuztér.Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min.1elzárócsap. ej -4 . A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak.

0 232. ANYAGAI va. A dob a homlok. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek. ábra. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. 6-15. Több tag egymásra helyezése. gyujtokamrába csatlakoznak. ábra). Gáztüzelésu.20 tüzeloolaj 40 630 Víztér. Gozüzem Széles.0 156.0 278. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2. ill. kazánéhoz. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán. mm .0 417.TM su Hosszú.5/20 1563"1 y. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre.. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. 6-14. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v. -------180 360 Tipus I -- -- sá.0 46.és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve. Ill. 1265 sél 200 %2050 fok. táblázatban foglaltuk össze.2 23... táblázat. ill.]. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso.60 464. táskás öntöttvas kazán keresztmetszete. II. adataikat a 6-3. Ill. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16. ill.1.3. amelyek osztó-.és városigáz-tüzelés esetében. földgáz.. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX.IMagaS. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6. behegesztett karimás csonkokkal. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat. A 6-2. táblázat a KOMFORT 1. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. vízkazánok és a KOMFORT II. 140 2075 Gázolaj v.40 69. gozkazánok adatait sorolja fel olajo. 40 teljesítmény " 10-' loztér. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv. bordázott csövekbol áll. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd. KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208..

Z. ábrán a gáz.0 274. táskás öntöttvas kazán metszete. ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33.1200 IVW 220 190 880 39. .1. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek. táblázatban foglaltuk össze.0 870 318. viz útját szemléltetjük. AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük. A katalógus szerinti adatokat a 6-4. 6. MULTITEMP Kazán- kazán I M:: .61y. ábra.1. 186. 82 80Y..0 314. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270.2 258.mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20. tüzeloakna és hamútér található benne.. 10 5607Szén 20 134 2730 U. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok.6 16ztá". A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni. de összeszerelve is szállítják.8 sáma 274.elésú.439.. egymás tükörképét alkotó két különálló félból.2 162. és 6-17.70 274 33.o-o Geometriai méretek.fok. 1250 Kazántc1jesi~Hatás.61y.R-80B mm .0 146.8 70kpFiit6. Y.8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér.8 340 191. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez.8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17.6 880 300. 1000 ~ Geometriai ~. SZI!1eIséII ~ - 6-4.4 7I Kazán164.. Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest. A 6-16.0 370 157.3 318. töltoakna.21920 144.I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás.0 855 363.5 47 980 755Vizl1zem 45092. tábIÚat. Gáztii. W 80 1630 . amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak. ill.3 590 205 870 . A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül. fok.6 Viztéc. 1495 .0 236.980 14 10 4770 14 16 tu. táblúat. A kazán kétaknás rendszerli.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ. 41 168075 feli11et.0 380 152.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml. SZlIánI tüzelésií kazánok.

4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70. 70%. kett6s köpenyii. az ég6fejet tartó ajtóval.43 . gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3. brikettel ffithet5.7 0.• Geometriai méretek. A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található. 25.. 14% hamutartalmú.. A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval. Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el. A kazán lábakon áll..2 25. táblázat tartalmazza.IG FOTöBERENDE2P.8 ES-KA -. ún. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval.. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1.4 2. ill. Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt.4 40 21.20 0. 1.. táblázat.- 16. A primer leveg6t az öntöttvas sikro.3 31. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. engedélymentes kazán (1.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0.2 27 34 51 8.33· 9. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására. hazai szénbrikett égethet6 el.35 0. pontot). A kazán szénés olajtüzelésre készült. pontot).. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. A széntüzelésfi kazán darabos. táblázatot).sEK SZERKEZEfEI. földgáz Barnaszén v. Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6. I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2. majd a füstcsonkon át távozik. o. hazai barnaszénnel. táblázatban.5 27 46.2. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI. Néhány tájékoztató adata a 6-5.2. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas. A kazán hatásfoka kb.3. amelynek rendszere alsó égésii. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával. mögötte vannak a b vfzcsövek. Adatait 1. Átalakítással olaj-. PG IN típ1lSÚ. max. gáztüzelésre is alkalmas. A kazán állóhengeres kivitelu. Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI. f 6-5. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva. nem összesülo.05 0. ill. I Hatásfok. 50 mm szemnagyságú.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 .stély alá vezetik. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. a 6-5. m" Kazánteljesltmény .75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v.3. Ha nem meleg vizet. ill. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el. hanem g5zt kívánunk termelni. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt. koksz 15. a 6. A kazán adatait a 6-5. táblázatban található. A 6-18. Alul salakolóajtó van.49 1.2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21.. pormentes. a 6-5. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk. lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható. 10 . ANYAGA! legfti a ffitlSvizet. 30 mm szemnagyságú. A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5.1.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv..1. % k:II~lwl~ 7.!: ll.4 39. ábrán a széntüzelésu változat látható.4 27 46. a 6. A kazánban 15. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1.

szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok.. ill. Ennek a gáz-. gázmágnesszeleppel. dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. ábra. táblázat tartalmazza. száritók. ÉTI-kazán. táblázatban található. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe . amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK. A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. hanem g5z termelése a cél. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19. akkoraKLT-l típusú. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják. igy 105. 1200000 W (70000 .közvetlenül a deflektor ellStt -. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. olajtüzelésu változata. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. táblázat). 6-6. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával. Mra. amely olaj-. Hazai gyártmány. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ.. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni. A berendezést ellátják vizhiány-biztositással. A gá. Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . f e 6-18. ábra. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. Néhány adatuk a 6-5.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. az ÚD.. égéstermék-visszaáramlás gátlóval. viz. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki.zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. g5zbefúvásos ipari kádak stb. háromhuzamú vizcsöves. az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. A m6szaki adatokat a 6-5. fertlStlenit5k. ill. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. ábra). Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. gáztüzelésseI is készül. Mindkét kazán álló elrendezésu.. Az együttest blokkba. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett.. tetlStéri kazántelep.. VBS-350típusúkazán alkalmazható. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. Mosodák. g5zellátására alkalmasak. Legkisebb egységük. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek.

1 11.5 605SO~imáete1<.6 1S-S5 lS-J 9. 437 1400 1140 táblázat.6lII6a7 • 10-0 58.5 1.h I fel61et.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 .6 17.600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly.h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC.I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«. ~120 I ~ ~.1 98.q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény.5 2OSO. 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l.W 2S-GSZHKaán. 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81.6.EZETEI..5 69.7 12.. 215 17SO 6-7.. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl.4 25-J 2 Viz. kca1l.4.8 2. Ma-I fok Át- 875 IlU.8 1. 1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::.. .mm ~ Kaán8SOI460 máete1<. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2.Városi ~ 12.4 9.144 FuTÖBEREND~ SZERK. I I~ •••• ~ 380. ANYAGAI F6t6Hatáfok. ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i . 2X3 Alapteril1et.hl i tér.1 gáz1~7 11Í1y.5 vagy0 6.

6-7. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás.kisebb helyigény.1. .és javítóhálózatra. s igy megakadályozza.1. Amint a láng kialszik. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás. \ . ·6. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak.1.. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. Olajfajták.korszerli.•.deH levego 11' \ -. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt).Il91ják. .1. bezár.. gazdaságos üzem.jól szabályozható tüzelés.. kis munkaigény . táblázat). I'7 -jtt-<-. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k. ..KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••. a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak. G~1ésú aj éa6 ümmbeo.. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt. 6.3..e15személyzetre. alacsonyabb kémény. a tároláshoz szükséges helyigény. szerviz.és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. Levego aj 6-21.1 készülnek.automatizálhat6ság.. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: . a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14. a koksz-számot és a kéntartalmat.2. a fiités robbanásbiztonságára van szükség. amely az ég5k üzeme esetén nyitva van.3. fejezet tárgyalja. majd meghatározzák a maximális viszkozitást.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. mint a Diesel-olajokra vonatkozók.. t ~elmeleg. Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. . több villamos energiára. Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7. 6. ábra. szemben a szilárd tüzeléssel. ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be. ábra. hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik.3. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6.nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra. tanult kez.

Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük.az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is. A ven. könnyu kénes. és származását tekintve lényegében gázolaj. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes.%. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett). Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron. és gázolaj on kivül . Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. · nagy jelentoségu iparban. mint a háztartási tüzeloolaj. etázskazánokban és központi futoberendezésekben. a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek.a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú.pakurát is tartalmaz.146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak. Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I . Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható. Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat . tárolása egyszeru és veszteségmentes. a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi. és ezért kis kéntartalom kívánatos. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar. amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási. mert a felhasználás jelentos részében. A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: . hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok. 80. Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru.vagy atmoszferikus párlatokat.a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. A magyar tüzeloolaj. A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája). minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek. A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. közép.eltéro felhasználási területük miatt . porlasztás elott kismértéku. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg. .és nehéz futoolajok. Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel. de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség.. 60 °C-os elomelegitése szükséges. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. kénmentes és általános tüzeloolajokat.. mind a porlasztás elott fel kell melegíteni. pl. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. ANYAGAI A futoolaj ok második. A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel. az acél. mint a legnehezebb.abban oldva . t ~ iparban. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. mint a szénnél. A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. a nagykonyhák. A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó. Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc. a korszeru gépesített kemencékben. 50. különösen a süto. hokezelo . (fatüzelés.. Újabban szokásossá.. vált a futoérték eloirása is. csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. könnyu. szobahomérsékleten végezheto.• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett). Felhasználása igen ' I .és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. . több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával. A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj.

A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken.els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. 100 °C-on 40. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb. továbbá az olajtermékeket tüt. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre. a felét teszi ki . mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. nagy i~ri kemencék céljaira . Az atmoszferikus pakurához . szerint kell kivsnslll~S1ni. Szállitás.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15. 1. 100 OC-on kb. amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni. ill. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések. Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag.amely összes ffit5oJ. táblázat tartalmazza. A táblázatot az Országos Koolaj.a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik. A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. kisebb ipari kemencék. A csoportositásban . amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének.. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel. ffit50lajfajták szállitása.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések. A tüzel5-. . Az adatok értelemszerfien minimális.és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo. Utal a szabvány arra is.ajnnknak kb. pl. A tüzel5. (A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú. kisebb ipari kazánok stb. 50 OC-on kb. IV. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. Magyar oIajfajták. 4. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani.viszkozitás szempontjából . A szo- . hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. amelyen az olaj viszkozitása kb. ill. NIMSZ 18 M-{)1. közepes ipari kemencék.többek között . El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. 2 ~. Ezt az olajfajtát . viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo. maximális értékek. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel. ill.és tozegkátrány-termékek. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése. Az olaj száUitása és tárolása. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. er5mfivi kazánok.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett. A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között. Az egyes tüze15. egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez. továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik.KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. ellátására. száritóberendezések üzemeltetésére. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre. Felhasználói a kohászat.. : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130.a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé. esetleg gázolajat is kevemek. kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására. a terhelés csökkentésével stabilis. könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával.és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján. Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok.paraffinos párJatokat. 45 oE.köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. A közép-ffit5olaj . központi ffitések. a homérsékleti 12° viszonyok. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak.

A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel.900 0. t . A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui.~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik.. kgfl max. ill. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges. Háztartási Könnyií I \ - ---.820 II 122100 OE 3. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék).0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0.940 0.02 0. 50 OC-kal emelhetlS. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl.- ~. 4. ANYAGAI 980030. mennyiségétlSl függ.02eSt oC 0. csavar.15 0. A fut&:slSkigyó glSz-.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.15 5 0. a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia..9SO 0. 5° lejtéssel kell fektetni.0 kJJkg9800max. SO 4. Le/ejtés. A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni. mint pl. Nagy fogyasztók esetében.995 0. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok .0 eSt 0.5 55 0. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni..930 0. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-.1-555 min.vagy dugattyús szivattyúk használhatók..1. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása).0 oE I 55-52. az erlSmuvek és kohászati üzemek.0 0. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb.2 30.2 2.0 kJJkg512. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el.0 2. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze.5 5.950 0.5 1.985 0.0 ban I min.0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4. Ezeket 3.0 1. táblázat.5 0.8700.0 kcalJkg0.. ill. efelett fogaskerék-.965 0. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell.820 2. hogy 9. ill. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk. Az olajat tárolótartályokba fejtik le.970 0.2 135. 76 I 110 ban 20 oC-on.0 0..10 4. Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep.880 0. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is.1 5 0. mind a nyomóoldalon.05542700 35 -5 41900 2.

2 töltoakna. Ennek célja. 14 lábszelep. 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. 8 levegoz6cs6. hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse. . Az. nek: . ill.hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok. vagy mellvédet kell építeni. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. leveg/l2ÖCs6.2)Q kg/év. ill. Ióld alatt. közbensc5 tartályok.. 17 beton (talajszint). 3 töitocso. A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni. 9 faliszekrény. 5 visszacsapó szelep. .4 heti tartalékot tárolni. ill.homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére). Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény. leürítotartályok. 16 felso szellozo.KAZÁNOK 149 Olajtárolók. amelyek a tá. 9 akna. olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak. amely a tartály meg. W . (6-1) resztmetszetének kb. épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet. 6 mér6cs6.elzárhatatlan szellc5zocso. 13 kavics.. ideális tartály .napi.túlfolyóvezeték (9O. . Az. 3 töltöcsonk. 2 töit6cs6.a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: . A tartály alatt olajfelfogó gödröt van. 10 mérocso zárósapkája. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani. pontjából is kedvezo.túlfolyó-.az épület helyzetétc51. 12 robbanásvédo szerkezet. 95%-os töltés esetén).általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt. (kcaljh). 18 folyadékszint-mutató.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja . ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség. 'll szívócso. 13 kamra.18-0. 15 alsó szellóz6. aj és hj ábra épületen kívül. méretezé. . Az. 6 szívócso. 14acélajtó.. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs. 10 önmöködó áróozelep. 7 szivattyú. Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. . A 6-22.olajmennyiség-mutató.teni. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. 4 berobbanás ellen védo szerkezet. ábra. 7 földe161emezés vezeték. 19 földeIt lemez és vezeték. 8 lecsapolócsonk. 5 dóm. bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály. vagy betonból készülnek. 1.az olajszálHtás körülményeitc51. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22.vagy homokfeltöltés . 4 faliszekrény.pontjai.5-szerese. 20 kézi tOzoltó készülék II . túltöltésének meggátlására. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O. célszerubb 3.

8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló. 12 olajég6. 4 szívóvczeték. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. Erre a célra háromszoros aszfaltréteg. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg. 10 föld alatti tartály. és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. 14 kazán. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel. amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. 15 földel6elem. Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. szivárgásmentes zárásának. ANYAGAI is. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra. 5 visszacsapó szelep. Betonból készült. 2légzovezeték. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. lefejt6akna. 7 hIlhatásra záró szelep. 1J to 6-23. 16 földel6vezeték II . mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. 3 túJfolyóvezeték. Ez olyan magas legyen. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. 13 kéziszívattyú. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. 6 elzárószelep. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni.

. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. . 6 begyújtóolaj-tároló tartály.. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila. A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23. és a tál is kevésbé kokszosodott. 5 flitoolaj napi tartály. A 6-24. 17 folyadékszint-mutató. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: ... I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••. kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el. kevésbé volt kormos a láng. 19 súlyterhelésú biztositószelep. 9 tolózár. Így. 10 csap. 2 olaj.elpárologtató és elgázositó égok. mind az olaj károsan túlmelegedhet. foleg házak futéséhez (6-25. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. egy napi. napi tartályt. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -. 3 túlfolyótartáJy. 6-25. ábrán látható.. 12 szúro. az olaj jobban keveredett a levegovel. ábra. hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el.forgóserleges égok. ábra). 15 lángbiztosító.... 8 szelep.. - 219~/ 6-24. 7 futoolaj-tároló. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. . 18 rugós biztosítószelep. 3 Olajégok. amelybol kb. Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére. 4 begyújtóolaj napi tartály. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba.nyomásporlasztásos égok. 16 hohatásra záró szelep.. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti. 3 viz .porlasztásos égok (levego és goz). Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot. A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún. 2 égo. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be. . ábra. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt.. 14 feszméro. Il szivattyú. 13 homéro. s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre.

A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28.J 6-27. 3 olaj. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. 5 visszaálUtó gomb. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor.különösen nagyobb egységek esetén . Ott spirálmozgást végez. 3 olaj vissza. 2 . tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. Hátránya.152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. 2 úszó. 8 adagoló. 7 égIlkamra . mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. Az elpárologtató égoket (6-26.porlasztónyílást. ábra. 7 olaj. adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók.elomelegítjük. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. Elgázosít6 égo 1 porlasztó. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség. ábra). 4 rugó. szerelési elonye van. ábra). Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28. ANYAGAI 8 6-26. A porlasztást az a nyomás idézi elo. 3 biztonsági úszó. 6 mágnesszelep. A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi. A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. és egyébként is számos szerkezeti. 4 levea6. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. ábra) . A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába. ábra. és ezt a levegot . 2 levea6. ami az égési folyamat romlását idézi elo. Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. 2 olaj be. ábra. Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29. Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. de nem párologtató vagy gázosító elven. 9 levea6 . 5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra.. és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli.

A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra . ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. 2 állitható dugattyú r-- 6-31. Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. 2 beáramló olaj. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra]. ábra. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. . Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. Levego. arányosan csökken az áramlási sebesség is. ábra. ábra. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó. Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. fényes..vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. cseppnagyság-növekedést) idézi elo. ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. A 6-31. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. Az öivénykamrába lépo d) . Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. ábra. 6 örvénykamra . A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. A gozporlasztás elonye. ábra. Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. ábra. tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. 3 fúvókanyflú. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. és ez hátrány. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj. A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. hogy tömör. Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók. 4%-át teszi ki.

az adagolószabályozo és az elomelegíto. Az olajszivattyút. 4 adagolószivattyú.5 bar 0. 7 gyújt6clcktródok. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre. Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye. 5lapátsor. az olaj mino- 1 . Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. vagy ha a láng kialszik stb. Nyomásszabályows égo 1 szdr6.3.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra. 2 olajszivattyÚ.5 at) túlnyomású levego adja.. 2 szivattyÚ. 10%-a. zajosabbak. Ezért kis teljesítményre is kitunok. 4 at) nyomású g6z 6-34. 7 lapátsor. mint nyomásporlasztás esetén. 3/*" 6-33.•. Gozporlasztásos égo 11. a ventillátor. ábrán összetett kazánégo látható. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására. 8 fúvóka. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. oxidáló hatások jelentkeznek. 0. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. üzemük kényesebb. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6. 3 olajnyomás-szabályozó. Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem. a motor. ezek az égok drágábbak. Legelterjedtebb formája az emulziós égo. A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét. 8 gyújtótranszformátor --1/. 6 leválasztó. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti. ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes. 4 ventillátor. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja... 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek.. a folyadékszuro. légkompresszort.. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló. A 6-35. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ. 4 bar (3 . ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32.3. Az adagolószivattyú biztosítja. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak. ábra. ábra). Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki.. azt keni is. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34.5 at) nyomású olaj. de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek.. 3 nyomásszabályozó. a szivattyú. a levegoszállítás. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez.5 bar (0. adagolószivattyút egy öntvénybe építik. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe.. 6 fúvóka. 5 levcg6komprcsszor. 0. Az égo egyéb részei. 2 3 . ábra.": •. a gyújtás ugyanaz.

a meglevo segédenergia. az automatizálási igény. a szabályozási igény. 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. Forg6serleges égo 1 olaj. ill. amely a megadott határok között jól szabályozható. a gázszálIítást. Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat. a helyi adottságok. 3 levego-viz hocserélo. sóolvadék.turheto zajhatás. a láng alakja (mérete).KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35.1. az égo. sége.4. 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar. 3 olajszivattyú. a . ábra. jellemzoit. öntöttvas) levegot melegit fel. 12 ventiUátor. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. 6. 5 h6tároló anyag (magnezit. 9 e1omelegito. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani. fejezet tárgyalja. ábra. 10 levegoszabályozó mágnesszelep.3. Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit.a hotároló anyag (magnezit. 6 h6szilletelés . Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. a hozzá tartozó segédberendezések költsége.3. Ilyen 6-36. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. 4 olainyomás-szabályozó. szerelvényezést a 30. a várható karbantartás költségei. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú. ill. 4 ventillátor. a tuztér kialakítása. és 6-37. 7 minimális olajbeállító. 6. öntöttvas). 8 gyorszáró mágnesszelep. ábra).1. az égo üzemeltetési költségei. 13 forgó serleg. 2 szivattyú. Néhány megoldás: . Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám. a hazai gázféleségeket. 2 szúro. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok.

Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. táblázat tartalmazza. 2 központi flítési csohálózat. ábra. Felmerülhet az a gondolat is. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. . Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. 6 hoszigetelés. 5 sóolvadék-tartály. 7 atmoszféra. 9 hoszigetelés 6-38. Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. 4 vizvlsszatápláló cso. 8 nyomástartó edény . és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40.156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6 flít6patronok holyo. 2 g6z-v1z hllcserél6.. 5 hotároló anyag (magnezit. ANYAGAI 7 .a vizet 150 OC-rafiitjük. 6 flítopatronok helye. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály. és 6-39. ill. 4 vontillátor. 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 2 g6z-v1z hocsorélo. a jósági sorrendet a 6-10. és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. hogy fiitsünk közvetlenül olajjal.a hotároló anyag vizet melegit fel.a hotároló anyag (magnezit. 6-42.. ábra). 6-41. ábra). 4 vlz-viaszatápláló Cso. ábra. 7 hosziiOtoIés 9 6-39. 5 sóolvadék-tartály. ábra). Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44. ábra. ábra. öntöttvas) vizet gozölögtet el. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. 3 kondenzálótér. ábra). sóolvadék. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38. 8 nyomástartó edény. 3 hoszigetelés . A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. 1 7 2 '7 J 6-37. 7 atmoszféra. 6-40. 2 szivattyú. táblázat. öntöttvas). 3 kondenzálótér.

Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat.I BeépI- I I fog~t. közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41.80. ábra.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35.0205 kcal/h 0. 3 sóolvadék-tartályok. ábrán látható. 2 viz-vlz h&aeréli5. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak.098 Levegomos mény. 0.6 I 2.tott tér4.152 35.0vii· 35.12 50 0. táblázat. 3 hiltároló anyalI (maanezit. ill.068 11. .027 0.0125 11.67H6te1jes1t.0 5010 lamos 5. 4 futllpatronok helye. öntöttvas). 5 hoszigetelés.tett 0.0 1 -.8mény teljealt.95 0. 26. 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb.0 111. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit.2mény. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán.96teljesít0. m. öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat.027 0. 4 hoszigetelés. A villamos futésu kazán muködése a 6-45. 5 tágulási tartály 6 6-9.6 ·10-'175.KAZÁNOK 6-10. ábra.0 villa10 58 Víz 17. 2 viz-víz h&aeréICl. I - 5 6-42.6 0.43 2.0192 0.15 3.36 Víz II 35. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni.0mtér0. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175.511. táblázat.44 3.35 3. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály .3 0.

Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített. 6 kapcsolótábla. ábra. olaj. 1 f 7 6-45. Amint a futovíz eléri a beállított. 2 hc5tároló kazán. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. ábra. 5 v1ztelenltoakna.1. 7 tüzeloanyag ledobónyílása. ábra.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 9 salakledobó és felvonó. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be. kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 . 4 hoszigetelés. II kapcsolótábla. 7 koncfenzgytijto csonk.és gáztüzelésre. 3 olaj. 3 beáramló levego. Üzem közben. 4 kiáramló levego. 2 kémény. 6-43. gy\1jtó . miközben a 4 hotároló anyag kb. 4 hosziaetelés. 5 ftitési eloremeno vezeték. 14 osztó. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. 12 osztó. gyujto. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából. 4 heáram1ó levego. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat.. 5 hengeres viztartály . ábra. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. 2 kémény. amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb.. 6 hoérzékelo . 600 oC-ra felmelegszik. 5 tágulási tartály 6. 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere. 13 szivattyúk.. Ameddig nincs futési idény. 3 e!gozölögtetokamrák. 90 OC-ot). 3 tisztítónyílás. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. s a hoátadás megszunik. 6-47. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. a mágnesszelep ismét lezár. 10 kezelojárda. ábra. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. 4 bötároló anyag. ábra. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47. és 6-48. 2 víz-víz hocserélo. 8 salaktároló edények. szivattyúk helyisége. ANYAGAI ó 6-46. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. 3 forró víz (1SO OC). Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály.5. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. Amikor megindul a hoelvétel (a futés). és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. 5 kiáramló leveg6. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. 8 mágnesszelep. 2 olai-vlz hocserélo.

0 ~ 4.~II II I ~ 1 II 1 1 5.2_}.. r!i(UD7_~7_M~ J.D7?. r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •..." 2 A I A 8 \ .. KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F.W~~ 1- •.. ~91 5..2 0..5 .ÖU:/.6 -.0 2.

2 olajélÓ.itók. 12 osztók. 3 kémény. héSmérséklete) nem megfelelok.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása. 5 beáramló levego. 7 meIegviz-termelo berendezés. . 9 olajtartály. szivattyúk he1yisége. -:. II kapcsolótábla. ay6. ábra. Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 4 kéménytisztltó nyitás. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48.16 vészkijárat 6. 6 kiáramló levego. 13 szivattyúk. ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: . gyÖjtok.2. 8 'Vizte1enltóakna.a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától. 10 napi olajtartály. 14olajszivattyúk. Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket. 15 osztók.

ábra. így a futött közeg cso- . Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49.HOCSERÉLOK 161 . fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll.. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. forróvíz-goz hocseréloket. ill.. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. elofej csatlakozócsonkokkal. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo. gyujtésére használatos. Az elofej. táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. táblázat tartalmazza L c -H c 1 . henger alakú.vagy vörösréz csobol. ezért belül osztott teru. építoelemes hocserélo (6-50. belso csobattéria. 6-ll. amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak. táblázat tartalmazza [ 6-SO. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. forróvíz-melegvíz. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk. A méreteket a 6-14. A méreteket a 6-ll. oldható csavarkötéssel.hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik. ún. ebben elhelyezett U alakú. ill. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre. ábra. goz-goz. áb- 3 c 1:. . de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk. ra). a közegnek a fut6csövek közötti elosztására. Általában öntöttvasból készül. A futofelület készülhet acél. A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték. Az elobbi vízszintes elhelyezésu. ábra. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz. A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. peremes acé1köpenybl5l. "'H 6-49.

A hIS- . a 6-49. W/m2K (kcal! mIh oc). táblázat szerint. Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. A a fut5felület a 6-Il. kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható.81 bar (l0 att) túlnyomás.j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú. ill.r mm Csatlakozásak >. A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 . A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük. lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet..• mt&:sOOyalábos. I 2SO .. dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52. a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú .k F6tötl víz homérséklete. 6-13. táblázat.. ahol Q az átszármazta· tott h5áram. ill. ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo. A készülék tisztítása nehézkes. ml. oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított. elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1.162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI . ábra értelmezése szerint.. 1: co. W (kcal/h). ábrán) ~ til .• III3700 -ó~ . :. táblázat szerint. oC. k h5átbocsátási tényez{) a 6-12. U alakú flitOOiéioyalábos. táblázat.o .12.11. A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei.

és 60S1.. FCitöcsövek M H .~U~1 d f ---.6 '-.1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27..t!..-I I I 1 I I 8.!Száma... ellenáramú hkserélo mérete.12 . eUeánUn6 •••• -.3 ~~. 11 212 265 nélkül.---.5 1.• :. U alakú flltks&lyaIábos..Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1.94 . I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai .. építoelemes.0 36..0 121 2500 25.67 3.82 8.HOCSERÉLOK 6-13. táblázat. a 6oS0. ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek.. Hazai gyártmáDyú. Hazai gyártmányú.6 192500 27.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 . 108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2. táblázat. 851000 410 2000 280 2000 142 537 1.<0 felület. db e 400 320 1625 9 180FCito.lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete.0 3.6133 17X2.-----I 6-14. ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80. .2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ .

a 6-51.m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51. A köpeny két végén. ábra. az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai.3. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben . táblázat tartalmazza 1 12 L. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51. 4. mindkét végén csofallallezárva. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50. táblázat.5 6. A méreteket a 6-14.6 mm méretff folytacél csöveket.4. hengeres köpenye forrcso. ábra és a 6-14.5 O 1 1. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók. fejezetben foglaltak szerint számithatók.5 4.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0.5 3 3. ábra.5 4 M 5 5t5 6 6. ANYAGAI átadási tényezlSk az 1.2.5 2 2. A csofalakba hegesztik az egyenes.2.5 " 3 2 3 2 L 1 0.5 5 5. ábra. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1.. A hocserélo külso.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. 17X 2. ábrát).105 ri. amelyek a ffftofelü1etet képezik. Méreteit és súlyát a 6-14. amely egyúttal csatlakoz6perem is. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v. kcal/h 6-52.2.5 7-102 1 Q. ill. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben. táblázat adja meg. az 1. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo.

.61. ábrák).1 1. ill.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21.m/s 1.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~. 1.6 3 2 0. o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges...3 1 °0 0.8 0..7 0. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása.l. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben.7 0. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben.HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható. 9 8 7 6 1.9 0.102 1.2 1.m 9 8 7 6 5 4- 1. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a.6 5 4 3 2 as 0.mls L. 6-59. amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg.kW 28. "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a.kW 15 17 18..8.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto. különbözo homérsékletviszonyok.!!jvz 10.4 "'3 v. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben .1.0 0.8 0. 0.3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a. az áramlás zavarmentesebb.1. kco/jh O 18-105 6-53. ". A hocserélo 15. lagyobb hoátadási tényezok érhetok el. goznyomás esetén (6-52.9 0.102 10 L.1.6 .2 1t1 "'O 0. ábra. kcol/h 6-54.5 0. ábra. Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok.2 0. lagyobb áramlási sebesség választható.3 1.m ".4 1 O O ==-v.-105-0 a.5 1. forró vizre és telített goz futoközegre.

102 20 ill '-' ~ .'I R=l.H~ ~ I 1 l' _'3J. Q.. a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0.-..4 1.1 10 L.5 2 2..m 4..6 0.1/11 ° ..1 T. 9 ~I III .1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24.5 ri...5 1 O.7 2 1.1BO.. 1..5 3 3..5 3 3. a meleg viz a köpenyben áramlik.. I I ~.5 1._ II II'~ 1.5' l' 1.5 1 1.L ~ 1.11.5 O ~a6 ~5 alt.1 3. ha a gozt a köpenybe vezetjük.~oMo·tt[[[.3 ~2 1.J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'.·C .2 0. ha a forró viz a csövekben. NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé. a meleg viz a csövekben áramlik.5 2 2.1 v.m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT ".90.ae a csoben . kca/jh 50 4·10 6-56..166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/..3 ..5 4 1.l-I"I-P -tG.0 --1~. liT -..2 1.5 3 2 '2la4 v110.l.3 1.pill T::iII 'Í.4 4. ábra. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek.I I 9 7. a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg.. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak.105 ° élikca/jh 6-55.5 1 0.m's 1.O . NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben.:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-.5 49 ~8 0.0..90'C I I ilil".5 4 kW 2 5 L.3 0.90 IoC I 1-. ábra.90•C-~.1 O 0.' . 0...5·10 16 .I '-'_ . l' - III t5' 1.0 3 2.kW 28.6v:m/s 1..0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0. ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot.Y _ _ J.180 1-..

t..5 O 0. I "" 10 l. kca//h 6-57.5 0.. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt.{..1 1..9 0..I bor bar :.Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II .6 0.9 0.HOCSERÉLOK 167 a. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V ".8 0. ~ .0 0.-)L 4.1 O 105 0.5 4 I r.5 3 2... ábra.105 O Q.:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j.4 G.5 -t0.5 2 1....LU... v .2 0.m 1. 4 3.3 0.7 ~ '. 1---'" .4 "" O..Q'2~. v" 8 i-. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J .- 10 11 Q..5 O O 0.QE.+-.8 3 2..11- 1 0...2 0.ml$ ~4 --1'1.2 1.7 0.5 1..5 0..3 1 0. ábra.. a csoben .6 ..5 0..5 1.h~1'.m --.--' "" ~ hr 9 .kW 2 1. (6.7 0.OP9~'12.3 1.1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.-.. kcal/h 6-58.6 v.5 0.2 o 5 L.1 1.211 2Qi~ -..mls 1. Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 .6 2 1.kW n u·w2 ~5v.0 3..5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1. ~ "" 5 L.3...3 1...

3. kis anyagszükséglet. kW 14 15 16 17 18.102 1.m/s 1.2 1. . A sugárzó holeadók ismertetése a 10.6 1.a hohordozó közeg fajtája.) A hohordozó közeg lehet meleg víz. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6. Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok. szállitás. 0. .a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából. kis. lapradiátorok.5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti.m 3..6 1 0.. kis víztartalom) .tisztithatóság. esztétikai megjelenés. sugárzó holeadókat.3 0. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós. a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából). forró víz. festés). . sirna cséSfütéStestek.5 0. nyomása.sv.2 0.4 1/3 .kca//h o 16-105 6-59.1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q. ill.9 2 1. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában. . a héSleadógeometriai méretei és méretarányai. . ábra. -ár. a holeadó víztérfogata. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak.a felszerelés (felerosítés) lehetosége. . .1 1. kis hely· igény. . . szerelés. fejezetben található. 3 2. (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik.5 at.5 1.168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A hoátadás részben konvekció.élettartam (korrózióállóság). csovázas radiátorok.vagy nagynyomású goz. héSmérséklete.döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél. . konvektorok.helyszfni munkaigényesség (szerelés. csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek. .elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület.8 0.0 0. ANYAGAI 4 L.7 0.ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás. Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt. részben sugárzás útján megy végbe. A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: .használat alatt).•. javíthatÓság . Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en.bordáscs6-ffitotestek. .hoigény (héSteljesítmény).

25 mm vastag acéllemezbol készül.. A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik.. Melegvíz-futésre. ElheD c c 6-60. Magas felületi Mmérséklet (pl. továbbá festése miatt elég sok. 40 v. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16. kis hotehetetlensége. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5.HOLEADÓK 169 6.4 bar (40 v. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol. ábra. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak. 6-70.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják. táblázat.III. háromosz1opos stb. A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. . tábláZat tartalmazza. ábra tartalmazza. ill. A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62. 6-63. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba. ill. A tagos radiátorok lényeges elonye. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC.o.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe..) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez. Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig. az igényhez illesztheto. táblázat. ábra. hátránya rövidebb élettartama. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ".o.és középületekben. ábni). A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC.4 att).m). ábrák adják meg. ábra. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez. 0. A méreteket a 6-15. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés.. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas. gozfutés esetén azbesztgumi. A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu.098 bar (0. 1. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos. megengedett maximális túlnyomása általában 3. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. alacsonyabb ára. Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61.4 bar (40 v.o. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos. nem törik. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír. A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le. Tagos radiátor A kötéstávolság. Belemmagasság. széles határok között választható. tagos radiátorról. temperöntvény közcsavarokkal. hegesztéssei javítható.. D elemszélesség 6-61. víztartalmuk kicsi. Helyszükségletük nem túl nagy.. IV az oszlopok száma . A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik.3. ábra. és 6-64. 4 bar (30. a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (". ill.1. A radiátorokat a faltói 50 mm-re.és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. ". (A 6-60. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes.. C elemhossz. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15.

M ~Z 1f. amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0.27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1.•••..18 4. '00 '000~~5 2800 r . akkor lábakra állithatók.. szükség esetén belso falon. Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72.205 lirtartalma.• 't-..5 .170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ill 80 oC.•••.: 1000 IJ~~4 13. tag ff· . ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru.06 1.lrW .1 att) nyomású gozfutésu mdiátor.)' ~. ••. 6-15. I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt. I3.5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt..00 1500 IJlOO 22t1Or2.345 0.6 15coo >BO.57 0.t ff.72 3. ltáblázat.480 1.•••• 6-62.Q() 12:. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1..5 -~J'500 4400 420(1 14001 . Az elobbi megoldás elonyösebb.25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: . ~g~ m.332 1.5 '000 7.n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••. ~'200 3.48 1.32 2.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff. amikor L1tköz= = 60 oC. Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71..098 bar (0.~v~.390.5aGe 56001- 6. 20 oC helyiség-homérséklet esetén.88 2. ábra.001-. A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ. kp 50I I II súJya. "5~. ábra). a 6-61.285 2.!-s.OOt-. ábra szeqÜélteti . "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0. a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h.. ábnín) II .42 0.83 2. 500-/11.' 1-1.. ábra.240 fíítofeliilete.•••. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV.78 0.

}. A . Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18.~'~"'it. ~~~ ~.80 .7 esetben logaritmikus középértékkel .7 esetben számtani középértékkel. )kp I 25600 6. L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek.súlya. L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség.340 0. A a radiátor ffitofelülete. D I I I II I D 4 n 'n '3. L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség.~1f. ábra.dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége.mm 1.540 0._~~~~~ 6-65.215 12.303 1.'~~~'~.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe). •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~.5 'l6I101-3 Z . mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.'~.~t-5 I .202 0.28 18. és 6-74~ ábra). ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül.~ff.n~~~~.38730SOSO fút6follilete. ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo.lhÁIII~U. felso eloremeno. III az oszlopok száma .10 1.236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1.9C.'.. . a 6-6S. táblázat tartalmazza. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0.8 Méretek.djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni. m' I 380 50III 1980 15050 5010. W/m2K (kcal/m2 h oc).HOLEADÓK 6-16. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor. m2. lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73.0 10.~m . A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték. 0. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ . II.10 lUI B27." u.IUI:UlU~l . A méa 6-16. táblázat tartalmaz. Néhány tájékoztató értéket a 6-17. táblázat tartalma:zza.601II 0. 6-64. oC.2 I úrtartalma.~~~ ~~~. ábra.~'.5 ~. alsó visszatéro kötéssel].7 2.~~~ ~~W~~~~~~~. akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0.12 0.~.30 0.7 0. V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). D 6 "tIQ:lI ~5 .. különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett..n R •• .

73 GtU 22/ag m~ .i_to f4DD 15/J0 H 1..00' 123". táblázat.~ _~-I_.6 500 (472) (777) -1 8.6 7.3 8.7 8. (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 .5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .5-1.L-L}2?§~~ 5t. --1-L.1 7.2 9.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1.3 (624) 6008.6 I 8. ábra. 1000 0.0 (624) 7..4 8.J2/ag 6.200 -.8 6.6 8.2 7.:~~ ·C :.5 7.5 '000 -6 ilao . '00 ~5 ".~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j.9 7.TlSZA· 300-.0 7.8 7..4 ~N~~~~~~.4 9. _ f1~~ ViZ .. k 220 .w~~~~~~~~...5 a5 ~! .5 2200t-15 (O.4 8.vA'" 4011 I}~ 200 I~I.~.5 7.0 8.7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.aoo 1-5.7 9.8 7.~.OOf_15 ff 6-66.9 9.5 ..2 7.0 7.-{s-·c--:2Ó--C . 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC .9 9. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17.7 6.9 8. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara. ábra.1 6.5 8. ANYAGAI 1.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1.52001f~7 iSO/70 BOO Méretek.8 8.98.600 l.mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~.5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.fal).11.#.lz laO!J8 bor ~r ..1 6. ] O.88 ml ~200 fOOO ~::If. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -.~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 . "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68.5 S'OOl--' 1000 (1006) 7.5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.3 8.1 10.

?/7??? 6-70. 111M _f".:' 1.ff t'JfAf. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!. ..QIJ f )( /.l-..33 A LJtköz W (kcaljh).IJO ... bilincsszáma a l ..1t*köz )1..4-!-. f!.<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott ..l..-!-.•...?Q. 2140 500-Ill.-!./Ja. S/JOO I.5 :. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre.j..15 1'200 1800 11. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1.5 10 10. ábra. . ábra.. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19.1" t.4 .I. ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J.&.. 3 4 .5 '600 3 '200 '800 2. 1516 6200 600.&..jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják. ábra. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72.:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA . 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ .S -If 9 9...j-l4-1-.5Jf.-. ill..{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11.r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J.. 33 o~z. (6-4) 1.~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / .L.5 6-71..!.33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén.•• •... belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon.~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.~/eg'(íz9/• ..r:~Jf'i lo~ r 28.+~12·C '" fOOO .. táblázat adja 5 5 5 5 m(..17'157G?7.:'t. 7 ~ 8 .!..."./10 M " ~ff~ 16.. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá. •.:~t. f~ t. különbözo helyiség-homérsékletek mellett.i-...l-!-... Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69..21 3000 J..5 22 .•••.5~f200 800 O.5 / fl. ábra.?.t?u n .... LJtköz A (~tk~z)I.!<O.5 O.-o! \~ 'Iv.fA til UJ '" .-!.1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2. 500-Ill.0!18 }a.5-IóO/I 70gszóm 2 .JL-J.5 8.HOLEADÓK 173 ?~ k '1.QO.fal)g!r CIC ./ ség: Q*=Q (.098 bor -~ \~~6° bar (Q...

872 1.853 1. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához.940II 1. radióforfagok ~u---25 .908 0.815 0. ábra.020 0.11.956 0.891 0.815 1.010 1.dtkllz .000 1.060II 1.5 l:: -le 11 6 5.174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.050 I lll ••• 1.891 1. ábra.5 5 10 15 n.836 0. 30 szama..010 13 l.836 I I 0.I 6-18. radiúfor/agok 6-73.924 0.770 0.> 1<'.853 0.970 0. -<:: 12 -:§. táblázat.5 .985 0.0001 I 1 -. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74.940 0.924 80 75 70 so 60 SS 65 0. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) . a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete. .010 11.020 ~e0. db 30 n.040I 0.000 95 90I 85 45 I 0.956 0.985 0.040 0..792 1.dt:öz oc I I v- 1. db 5 5 10 15 20 25 5zama. ANYAGAI e~0.

.842 1. ábrák szerinti elhelyezés. A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni. padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki. jll.396 0.734 0.:ol :5.HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is. A táblázatok irodalmi adatok.946 0.580 I . 15%kal csökkentik. Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával.684 0.534 1. táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19.734 1. ábra szemlélteti.490 0..632 0..490 1.632 0./Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75. táblázatok tartalmazzák.170 0.892 0.210 0. A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81. ·C I I I ~. e számértékeit a 6-75.842 0.580 0. táblázat. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20. Az alumíniumbronz.785 0. A különbözo elhelyezések. faltói 50 mm távolságra. ill. a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest.040 1. a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80.785 0. burkolatok esetére a 6-20. . Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához. az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni.353 11..~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 . A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül.946 0.tltkllz 45 0.. ábra nyújt tájékoztatást.534 0.443 1. ábra. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását.!:io '-.632 ' 1.. d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete. Ennek hatását Lobajev szerint..684 1. ill. A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását.170 0. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82.000 0.I II .040 0.080 0. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is.260 0.0001 II 0. A hazai gyártású "DV" és . 6-79. ablak alatt.• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ . ábra szemlélteti... bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6. 6-24.443 I 0.684 0.!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése.

I I 6-20. A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76.04 száma 1. táblázat 21 22 6-77.:i o. ANYAGAI 12 l 6·76.~11.. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22.13 220 1..19 1. táblázat. Fútotestek burkolatai. táblázat tartalmazza . ábra.~~91 ~1. táblázat tartalmazza 6-21. táblázat. táblázat tartalmazza if áram.0 I ~.15 23 24 2S 26 L 27 6-19.9. ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0. Fútotestek burkolatai.o. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75. ábra.97 ISO 1. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1. 'Futotestek burkolatai.9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1. ábra.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78.15 1.04 lyezés IlL.~11.12 1. Fútotestek burkolatai.0 I 0. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24. ábra.

- I ~ 60 100 .l./ / .4.85 260 0. 6-81.75 0.0-Si••.b-a.../A .89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%. Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78..89100045 a0.98 I750..75 0.97 0.95 1./ / V/ ..85 0. Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77. ábra.75 I0.88 10 600 I 0.JiJ'--7. 100./ /' ./ 200 1//.Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t.0 1000 0..75 I 0.89 I 0.800.70 0. 450.o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC. ai!iO..94 A 600 600 1000 00./. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 .95 100 0. táblázat. q./.o/.94 0.66D..tkIJ'zl DC 6-80.601./ 'l. táblázat.97 50 0. ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a.93 40 0.92 b+D I 0.75 0.87 180 0.~ 50 ~ 40 50 ·L.. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. -6.mm 100 0.90 so 0.. 100 14Az épQletPI*zet káikönyve . ábra szerinti burkolatok esetén L./ / ~ J90 70 80 1/ !.. ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D ..90 0..92 0. Jaa 6-23..HOLEADÓK 6-22. valamint felso-alsó bekötés csetén.94 80 0. ./I ri'" . ábra.mm 1100 a •• AA •• A a I 75 . Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség....70 .81 ISO I 100 0. Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24..L.677S SO.••• - .// V// h ./ e 0.95\ 0..97 60 LI L 0..88 220 0..76 -- - Méretek. táblázat. q a radiátor 1 m' felületének holeadása .05 ~ I 100 150 .

méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó.50I 10.24 3. amelyek adatai katalógusokból vehetok. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó. a 6-83. Csováza és futofelülete alu- 6. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll.46 8. korábban gyártott radiátor található. 6 .58 3. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 . ábra.15 1. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- . táblázat tartalmazza 6-25. Alutherm radiátor.04 4.69 0.35 3.67 7.47 4. kg/h 150---. lep 1 584 7 5 1001 167 3.70 13. tisztitásuk körülményesebb.97 1. ~ Q.46 1.51 1. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet. a helyszíni munkaráforditás is kisebb.51 291 0.07 6.55 9.15 9.10 1.18 5.95 Ta&szám I I~Súly. mint a tagos radiátorok esetében.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja.. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro.08 9. lep 445 ! 1140 10. felületi kezelésre nincs szükség. Régebbi épületekben sokféle. A méreteket a 6-25.00 7.3.29 4.mm N.51 3. Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen. lengyel. táblázat. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották.32 3. Ma általában alumínium· ból készülnek.61 ! 11064\ I Urtartalom.83 6. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet.94 6. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik. ábra Alutherm radiátor.69 7.80 4.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg.89 1. növelo lemezek..mm 0.71 2.33 10. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1. 200 250 300 6-82. mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I .40 3. olasz) radiátor kerül felhasználásra.26 11. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez.17 2. jugoszláv. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové.55 2. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti. Közös jellemzojük.20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2. ábrán) Súly. futofelületet 6-83. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük.09 0.2.16 12. 1 664\ I 564 lep Súly.48 2. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok. összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít.47 2. L. román.05 3.08 5.35 5. mert csak felerosités és bekötés szükséges.06 2.

.. oc I . táblázat. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot. ábra. 40 50 60 '""''Ii=O. Radal radiátor.ábra.8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26.~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85..-1"0 110 T ~100 . táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl.A méreteket a 6-28..~ 90 ...HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 .

098 bar (0. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. ábra szerint változik. ábra tünteti fel. táblázat. és 6-87. holeadását meleg vízre a 6-86. ill. Méreteit és adatait a 6-85. a 6-25.m) össznyomásig alkalmazható. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v. táblázat tartalmazza. Radal radiátor.o. futofelülete aluminium lemezekból készül. . Csováza acélból. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik.és fenéklemez levételéveI végezheto. ábra. ill. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik. Méreteit és adatait a 6-89.m) üzemnyomásig. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. a 6-28. ábra tartalo mazza. melegvíz. 6 bar (60 v. és 6-27. Aluminium anyagú. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v. Méreteit és adatait a 6-83. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI. A1utberm radiátor holeadása 0. holeadását a 6-26. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88. holeadását meleg vízre a 6-90. ábra és 6-29.o. ábra. ábra adja meg. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni. Belso tisztítása a fedo. ábra szerint számítható.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet. táblázat. táblázat.o.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. Thermotip radiátor. ANYAGAI blázat.

5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87.? O/70 )90/70 1. !/hlkW IXlOf-7 :600 1-6. j.85 6-88.5 5 . ábra.melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2. ft =0.65 fJ=O.----)/-1/ /It ~J DC oc.5 5 00 'O 3. felso-als6 kötés. --.. Thermotip radiátor. /'000 .L 800•.<. N L lJ 6-89. 20 4 1. Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86.p(J01-6 100[--5. 1/1/. I I ~ .5 3 5 '00 2 'OOt2.5 '00 1. ~J& ..:. ábra.~ ~ \~I ~~ 1- E~ .. ábra..•. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje. . 34(1200 200 I / Ur ~ "/ ).'/' ~ x Il.. A méreteket a 6-29./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/. táblázat tartalmazza ..RADAL-600 ~ ~ -~.5 001 5 '00 4. L~L ~17'./' RADAL-10002 .• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> . ábra.V ~\. ke. x ••• / V .HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc.

3 22.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.4 4.70 6.89 3.6 5.2 kp 14.8 Súly.1 9.5 13.1 1 I 4112 162 6-29.17 1.79 0.5 2.04 5.Kötéstávolság.2 20.5 4.4 3.21 30.89 3.47 ll.6 13.66 2.mm ll2 984 IS84 108.1 2478.60 3.15 4.0 5. Soo 1 300 jUrtarlalom.76 4.7 6.75 19.98 2.84 0.5 4.3 1. táblázat.33 4.25 2.2 11.86 5.6 8.1 16.5 15.0 2.53 1.0 12.97 20.34 3.95 5.0 17.13 27.24 2.5 13.26 2. ANYAGAI 6-28.1 15.12 1000 I IU~om.a 6-89.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.2 20.07 2.62 17.88 0.49 11.0 T3.39 3000.60 34.02 3.55 2.2 10.30 12.24 2.70 0.4 2.0 26.1 4.0 24.29 mm 8.6 2.8 9. ábrán) Súly.59 0.2 20.7 3.1 6.2 772 847 675 600 825 6225.75 9.8 4.4 2.61 2.45 4.5 6.57 1.6 1II 23.8 O.1 15.5 5.-I I I .60 2.27 24. a 6-8S.58 8 1.92 4.0 0.80 18.42 1.22 7.8 I (A1jelölések értelmezését 1.3 2.0 1125 1522 425 1447 500 II1.1 11. ábrán) 9.7 Nagyság 28.8 5. táblázat.94 20.3 3.18 1.10 5.00 1. kp .4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.84 3.54 2.0 3840.0 15.91 7.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4.7 10.31 3.18 18.35 16.5 2.67 1.9 6.2 13. UrtartaIom.32 3. kp Súly.2 900 112 12 7 2.48 1.1 5.3 12.93 4.76 4.7 10.7 I4728.SO1.8 6.7I I 1l.9 3. kp I 0.37 2.58 2.4 4. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.6 34.95 1.74 3.89 14.20 38.8 13.4 9.0 24.54 7.6 2.6 9.32 36.60 3.9 19.3 0.68 6.32 3.03 1. I UrtartaIom.3 5ISO 3.2 1060 1.74 2.1 I 7.2 1. Radal radiátor méretei és adatai 2.84 18.8 750 1.0 31.13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.1 25.96 3.3 1222. 697 4SO 397225 3228.56 3.6 37.1 16.60 0.38 3.51 22.99 2.9 10.70 0.43 8.4 7.2 375 300 1723.75 2.0 22.2 I I .4 3.45 8.18 21. mm I Súly.1 6.5 II 12.04 6.98 3.17 3. mm Súly.01 Súly.14 4.2 10.4 2.3 31.14 2.54 1.3 5479.30 25.2 17.2 4.81 1.3 7.1 1l.9 3.SO 0.11.8 6.60 20.32 4.5 14.52 7.74 7.40 0.46975 1372 275 47 1747 575 9125.35 5.9 1.S 6.04 4.26 4.19 1.92 21.67 9.4IUrtartalom.68 23.03 15. A.0 6.74 2.0 15.93 2.08 6.7 IOSO 1297.0 15.72 3.2 1~.1 2.0 11.10 4.51 5.9 7.9 9.1 2.91 14.32 4.81 1.4.47 17.96 112.0 13.86 6.66 28.1 4.3 22.8 I I 2.17 1.02 2.9 12. L - (A jelölések értelmezését 1.5 8.86 1.8 1.73 1.3 17.1 33.39 19.7 7.

maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v..ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-.500 TH~Rf1OTlP . ábra.t · ej '"* 400rO. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima. bJ és ..m). táblázat tartalmaZza. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. további elonyük igen lapos épitésük (25•.5 -=Jr-. nagy felületu holeadók. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill.3.5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91."I:o:=~:. Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. A 6-91.300 kcaljhPW 3.o. Méreteit és adatait a 6-30. BIM lapfútötest. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. A ho nagy részét sugárzással adják le. . fe1ü1nézcte. A méreteket a 6-32.és kétsoros kivitelben. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. ábra. táblázat tartalmazza aj e1öln6zet.lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra.a 63. b) flla6lepa boépitb l . táblázat tartalmazza aj vizszinta. a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik.88 THCRHOTIP .05 06 07 .s()oldala 6-92. A méreteket a 6-30. anyaguk öntöttvas vagy acél. is. fe1ü1nézete Ol. Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny. Beton lapCútötest. táblázat. pontot). Szerkezeti kialakításuk igen különbözo.3.600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP. Készül egy. ElüJ. ill. sima vagy profilozott futofelülettel. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve.2. 50 mm) és meglehetosen sima felületük. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi.(JO ·2 a) 1. számitott holeadását a 6-31..5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I.

D kétsoros lapflltotest.95 1.19 O.0 5. Futo31. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l.0 13.84 5.88 3..3 6.04 15.5 12. A jelölések értelmezését 1. ANYAGA! majolit mázzal.94 1. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg.17oc.00 I ÚrÚrI 1.6 2.8 3.1 1.50 11.07 3.7 1.60 20.. m' 1.7 0. . Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.07 1. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re.60 2.0 10.42 1.5 5.. méretei és adatai.44 16.8 3.61 14.83 6.16o 400 0.79 1. -Cll .68 1.8 5.44I ItI I I I ]] .25 23. mM Iapmtiítestek..3 0..21 18.1 4.35 20.11 3.::1 ~ • ::1 'N LO. Alkalmas melegvíz-.26 8.74 4.32 2.a 6-91.14 felület. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15.09 3.8 kp kp 8.> •.66 1.7 felület..0 3.1 5.33 2.12 2.37 7.\ol 2.5 3.6 1.2 1..32 23. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest. . táblázat.2 15.53 0. táblázat adja meg.84 2. holeadását a 6-33.9 16.IIItart~lom.9 7.2 8.38 2.3 0.47 7..4 2..58 2.65 10.'N T9.>.42 1. 2. A beton lapfutotest méreteit a 6-92. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.69I tar1aJ0m.79 11. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.8 3.13 4.6 21.16 5.26 Súly.37 3. 6-30. 20%-kal csökken.3 4. ~ 19.2 2.5 3.53 18. flItofelülete.48 24. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.85 4.92 0.6 1.97.9 1.\ol I600 Méretek.46 1. ábrán E egysoros lapfíítotest.82 13.4 7.1 13.06 9. EK 2.! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 .82 4. o ~ -cll . sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének. ábra és a 6-32.>Futo1. flltofelülete. mm 10.05 1. táblázat.9 5.71 12.1 3. 1200 490 590 2. t:: •.70 21.29 1. másik oldala cementmázzal van bevonva.76 2.69 0.3 15.72 1.9 2.63 5.74 14.9 acll .90 1.6 1.69 1. forróvÍz.26 1.és kisnyomású gozfutésre.6 2.39. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek.3 25.88 4.9 2.5 2.43 0.42 6.54 14.90 1.3 18.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.21 0.4 3.98 28.3 16.04 0.24 27.8 17.

~ 26.8 3.79 felület.6 ~ 3.7 8.61 1. 880 .72 21.73 2.6 1.77 12.mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31.8 13.7 5.40 3.84 3.21 10.7 1.51 3.6 7.10 27. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.23 42.6 4.87 2.87 2.9 29.8 1.8 1.j .03 41.5 14. Futofelü!ete. táblázat.45 2.94 6.69 30.1600 Méretek.01 38. :2 a bIl L9.26 32.56 6.6 6.súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---. táblázat folytatása bIl .3 6.4 22. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.54 26.- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .38 3.09 6.2 16.:l 4.9 2.0 7.3 1.05 2.25 2.2 31.36 3. •.36 5.1 5.71 34.51 8.47 4.61 0.92 22.5 2.7 17.18 3.0 0.9 3.2 23.67 7.g Súly.4 1. 800 ~ 25.95 31.37 3.79.44 32.04 28.15 24.32 19.51 tartalom...93 t.24I 1280 t.54 1.4 4.8 Tfelület.i tart~lom. 1200 790 kpII 1. 11.10 2.94! 2.3 7.3 20.13 2. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI. 185 I\II I I m' 560 .39 7.66 15.62 1.95 .3 29.68 3.21 16..25 2.2 13.7 6.HOLEAOÓK 6-30.83 4. Futo21.16 39. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.12 19. D kétsoros lapflilÖtest.9 5.9 36. .6 3.80 6.63 4.6 8.1 2.5 5.48 11. FÖlÖfclülcte.81 4..24 5.1 -<ll kp 17.

186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I . ANYAGAI 6-31. táblázat folytatása E Típus EK D w ---.

68 2.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1.84 1. 1.08 I 3.10 1.I H. .84 1.rom oc I 704 0. Beton Iapfütótest höleadása.HOLEADÓK 6-32. Ellenállás-tényezo 0.68 11.24 I 2.1 att) gozflités.---. Beépités mm 700 értelmezését 1.12 1.12 \ 2.12 . ill. Vízszíntes .80 I 2:10 3.68 \ 2.56 0.26 1. . kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo .84 1.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.dt =80 oC I . 0.54 .80 1. ábrán) 187 'H. 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.I I 1470 Holeadás. B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés. 1175 1058 Méretek.68 2.dt = 60 H. Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek.85 1.40 1.26 i 8 11 13 3.68 2.12 3. táblázat.36 4.56 0.098 bar (0.84 I Fútofelület.31 0.24 I 140 168 2.62* 1.52 .90/70 °C-os melegvíz-fütés. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0. a 6-92.mm i 1050 H. kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt. táblázat.mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -.mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33.

4 Vízszintes dtkö". 2. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén .152 0. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.0 m hossznál 70%.6 1. [A jelölések magyarázatát 1.3 1. forróvíz.0 14.8 11. A szokásos kötési módokat a 6-93.5 m hossznál 80%.06 0.00 13..133 I I m'Jfm 0.0 12. a tagos radiátoroknál.5 11.0 8.17 13.179 13. keskeny hely áll rendelkezésre. 1. 2. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35.0. ANYAGAI 6.2 ·14.33 9. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re.46 13. tartalom.9 több Fajlagos kpJfm 14. táblázat. a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik.Meleg vízBeépltés.3 I13. egy. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható.5 .43 9. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák.5 m hossznál 60%.5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1. Sima csofutotestek méretei.1 2... a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu.2 súly..0 12.0 13.9 9.18 0.0 Egy I 10.1.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.5 8.8 11.098 bar (0.3 I dtköz=60°C leges 11. 2.és gozfutésre.0 14...8 12.0 11.87 3.2 9.0 10.5 15.6 5. Sbna csofíítotestek Sima csobol.5.0 m hossznál 90%.0 11.4. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak. 2.105 I I . csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.57 0.4 10. táblázat.7 2.1 14.5 12.5 12.4.8 I/fm Egyv.2 12. 10. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I. Csofutotestek 6. ábra szemlélteti.vagy több soros elrendezésben. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók..17 12.3 külso I 10. ábra. !14.3 11.8 11.65 12. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo. Függo. 6-34. II 2.8 3.7 Goz 12.0.6 12.188 2.61 11.. több út. 3.3. Alkalmazhatók melegvíz-.0' 10.4 12.2 kcal/m'hoC 14. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk.199 12. ahol a holeadók részére hosszú.3.6 4. 3. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja. 0. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák.3 10. 3.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.Egyv. táblázat.6 13.=80 oC TöbbI I 10.0 0.5 10. táblázat tartalmazza.2 0. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség.6 11.8 3..2S 6-93.

Elonyükaz olcsóság. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v. amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI. táblázat tartalmazza.I -.-. oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 . táblázat. A maximális üzem- l . Bordáscso elemekbol.HOLEADÓK 6-35.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek.4. soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok.3. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94. forróvÍz. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol. táblázat. különösen olyan esetek- ben. Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet.128 81 Helyiség-homérséklet. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95.vagy gozfutésre alkalmasak.2. ábra és a 6-37. Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással. valamint folytacél bordáscsövet. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket. Melegvíz-. Támaszokkal. de nehézkesen tisztíthatók. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek. 6. ábra és a 6-38.

06 10.1 2.14 16. ml/m I III I 31.20 3.6 21.6 42.8 I (A jelölések értelmezését I.2 5.1 3.07 1.9 0.58 12.97 0.06 2. ábrán) Cs6hossz. 0D=120mm I .3 13. kp/m Fútofelület'. L.5 22. módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v.2 1000 1500 500 2. I 0d= 70X 2.5 5.57 0. mm Súly'.2 4.54 1. ANYAGAI 6-36.68 24.5 I 612-70típus.91 1.42 2.85 3.1 28.66 1.8 3.2 23.51 20.3 28. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18.76 2.00 10.1 13.26 3.12 6.9 6.03 16.78 3. táblázat.00 35.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6-37.4 5.90 4.7 4.38 2500 1500 ISoo 2.41II 14.9 28.8 2.9 0.3 I 0.098 bar (0. a 6-94.54 1. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek.88I 12.90 3.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.43 1.4 5.8 8.42 2.4I 0.6 7. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet.6 0.1 2.40 2.0 16.3 17.8 Soo 2000 10.32 6.30 3.82 1.2 7. táblázat.48 1.8 18.7 3.88 5.25 2.38 1.06 10.9 0.91 16. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0.9 mm.3 ------33.

ábrán) Csoszálak száma: .5 bar (25 att) max. PH párhuzamos hegesztett. 3. '"". Párhu". ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-. 612 típusú spirálbordás acé!cso. ábra. táblázat tartalmazza soros hegesztett. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza . A 6-96. táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24. és 6-98. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1.= 2. ill.HOLEADÓK 191 60 L 6-94. 300 OC-ig. SK soros karimáS..70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2. 1l PK-2. forróvíz-futés esetén a bordaosztás. ábra. különbözo bordaosztás mellett.130 70 1/4* ". mm PK 6-95.2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. A méreteket a 6-38. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból. telített gozre a 6-97. a 6-9S. ábra. -3. A méreteket a 6-37. karimás kivitelnél 5.00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz. ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében.9 bar (5 att) 300 OC-ig.180 zamos PH-2. melegvíz-. ábra. ill. ll.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ . OC J 6-96.9 bar (6 att) 120 OC_ig. táblázat. forró vÍZrea 6-96. 4. 4 db 0d ESoros 180SH-2. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása.

gozfutésnél 2. 70 80 90 ..56-szorosa.5. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén). A lemezház felmelegedése nem jelentos.86-szorosa.3. felül áramlik ki a készülékbol. Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni. A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez.:J 100 110 120 130 LJt. 6.L. Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1. ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. 1. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98.. háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2. az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni.83-szorosa. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége. mm holeadását 75. és a bordáscsó mentén felmelegedve. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu.U. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll. gozfutésnéll. A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0.51-szorosa. a bordaosztás. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg.95 . a bordaosztás. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. 120 130 DC . ábra.192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra.. ezért a konvektorok fajlagos . bordás· cso felülettel kialakított futotestek.

ábrán) m'9. Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges.lt' --r L --l - Sai 1. csak bekötésükre van szükség. táblázat értékeit a 6-42. 0. Melegvíz-.10 17. ábra.00 10. a 6-99.50 5.60 28. forróvíz.. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit.50 26. el. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel.. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41.5 mm-es bordaosztással.30 8.60 I 26. T______ mm típus I 15. 5 fokozatban.HOLEADÓK 193 6-39. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes.60 5. Elhelyezésük külso fal mentén. A méreteket a 6-39.2 7. táblázat.4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50.. közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto. 8.00 3 4. 0. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39.098 bar (0.382 13.00 3.80__ 34.25 2.90 I ~~ I --.70 19.8 15.0 42. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40.4 60. .6 bar (20 att). szálIításuk. M magasházas típus.10 50.00 26. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel. 1. így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové.3 22. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet.60 6.o.50 19.8 46.11" _ IPUS L T· l~qo L . kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto.9 bar (6 att).10 7. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J.00 38.00 36. jobb vagy baloldali csatlakozással. légoldalí csappantyúval . jel LISúly.50 24. HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo.0 23.85 4.40 34. hegesztettcsatlakozás esetén 19.és gozfutésre alkalmasak.75 32. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5.00 12.--Hossz. a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41.I Hossz.237.80 18.752 21. mm tipus holeadása kedvezobb. táblázat. táblázat adja meg. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus. M_~17.60 6.7 25. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni. táblázat tartalmazza.60 8.60 55. Lemezházuk általában önhordó.60 14. 6-99. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.300. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez.-" ~ ~~ .6A 13.4021. Két magassági méretsorban készül.422 16.30felület. ablak alatt célszeru. szerelésük gondos munkát igényel. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes. FK-69 T típusú konvektor. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.50 30. Holeadó felületük hosszú élettartamú.5 45.30 29. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99. ábrán.6 11.0 40.

táblázat. ANYAGAI 6-40.194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 . FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet.

1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -. táblázat.HOLEADÓK 6-41.098 bar (0. FK-69 típusú konvektor holeadása 0..1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet. oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 .. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I . I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I .-.--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' .. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ ..1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 ..

01. Alkalmas melegvíz-. a 6-100. táblázat tartalmazza aj elölnézet. b) metszet. kis hotehetetlenség. de annál lényegesen alacsonyabb. keskeny.588 0.0 FK-69 2.10 bar0.07111. Inkább közösségi épületekben használatos.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához.1:-:1 ej 6-100.18811. ábrán) I . 1. 0. Hazai gyártású szegélyfutotest.490 I 0.és gozfutésre. A sugárzó futotesteket a 10. Falra konzolokkal erosítik fel. méretei és adatai a 6-43. és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki.0981 0. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú. Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44.02311.75 mm vastag acéllemez.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. ábra. Elonyei: kis helyszükséglet. táblázat. Háza 0. tuzben horganyozva. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2. 5 mm-es osztással. ANYAGAt 0.98 tipusú 13.14 I Belso 18. táblázatban találhatók. A méreteket és adatokat a 6-43.89712. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró.3.7841 0.15Korrekciós I tényezli 0.94 más más) 0.196/ 0.09411. ábrán.6. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja.80 táblázat. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter. folyamatos építésu holeadó.141konvektor 1. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít.96 11. L 6.370 6-42.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1.04711.2451 0. Hátrányai: tisztítása nehéz. hosszú.33011.20 10. könynyu szerelés. olcsó.50 att 0.40 0. fejezet tárgyalja.25 I11.0000.42511.147 I 0.2941 0.0 12. táblázat tartalmazza. forróvíz.60 I 0.8 mm méretu acél spirálborda. jó hoelosztás a helyiségben.30 I 0.2361 1.

64 NNy . 300 OC-ig -300 .0 140/120 1..04 170/150 1.75 0.08Goznyomás 4. goz 120 -------. szerelvények 6.03 1.05 1.47 1.29 1. 400 oC ÜNy=0.94 3.51 1._-----.28 2.67 2.88 6.94 I II 0.52 1.0 2.24 1.87 1. . Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos._~ .> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.21 130/110 2.55 0.18 2.12 1.68 i I3.69 1.97 1.19 1. kis.50 1. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o .99 1. z-.65 2.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével.o<l 2. sárgaréz.00 1.63 1.20 1. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés. 6.18 2.08 0.22 0.HOLEADÓK 6-44.39 1.59 110/90 1.74 1. táblázat.04 1.1 2. gáz stb.---~. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik.07 3. A meleg víz. gáz.59II2.8 NNy ÜNy=O.12 2. semleges fo~1I-.71 4.60 1.25 0.83 1.89 2.50 0.11 2.15 2.1.-fo-Iy-a~--' --. surített levego. táblázat.34 1.45 1.5 5.05 2.89 1.13 2.~~I ÜNy=NNy II dék. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim.33 1.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet.91 0.()()J 25 1.78 1.0 3.98 0.17 LI!()()i 2.0 2.79 0.81 1. 2.86 1.81 0.1.13 1. NH3. GOzfutés.15II0.98 1.00 3.06 3. I-G-o-z~. amelynek számértéke megegyezika 9.55 1.11 2.1 Víz.09 1.46 1.06 FutovÍz-hömérséklet.4.10\ 1.30 0.92 1.96\ \ 1.98 1..17 90/700.71 0.4 21" 2.02 0.22 2.0 1. vörösréz.09 1.20 1.36 2. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl.67 0..33 1.4. 6-45.1. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----.forró víz.2 1.04 1.11 2.28 0.43 1.E fajtája c o.49II.OC-ig ~ga-' Iyadék.'.93 1.- I I .92\0.36 1.0 3.34 6.14 0.07 !I I A futés0.18 2.11 0. alumíniumés muanyag.és nagynyomású goz.25 0.5 0.95 2.63 0.94 0.86 1.4.40 1.94 5.26 2.10 1.99 1. szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél.56 I.96 1.04 1.9 I 1.87 1. Csovezetékek.82 1.00 1. Lltköz=60 oc: 380 Wim.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2.90 1._-----~---_.

41.410 0.1 57.0 1.67 Súly.0I 10..6 8 1.3 11.28 6.986 2.0I 9.91 0. 1.0 4.37 2.1 16.52 5.9 0.3 58.40 19.30 4.76.18 21. cso A197 A cso 10.07 8.630 0. 166.58 6.9 52.1 26.78 45..5 1.0 1.normál .. normál 8.10 6.56·.74 falvastagsága.3 59.80 21.23 3.0 37.1 1 71.1 55. ANYAGAI I .23 4.1 5.11 10.38 1.0 1724.93.7 85.2 3.01 46.0 7.0 58.8 10.4 12.27 0. .3 77.740cso . táblázat. 2. 51.2 1...30 3.1 12.7 13.6 18..542 0.98 8.9 0.0 24.0 39.3 0.0 190 ..1 28.3 14.27 9.8 2.87 5. 64.10 97.0 1.4 17. 6-46.453 2.33.51 4.5 125 .0 2.6 101 2.493 1.4.kpjm I I I · .77 3.8 88.79 7..5 2.76 1389.08 68.2 2.29 6.3 33..3 32.7 62.6 4.0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok..331 0.00 2.8 5.35 4.2 12.96 2.. Varrat nélküli acélcsövek méret.0 2.0 36.és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.364 1.2 77.5 25. · .27 7..6 3. . 85.3III 1110.64 2.3 2.7 2.6 18.46 0.78.. 20.3 2..0 8..4 9.675 1..4 2.789 ! 73..592 4.2 0.6 0.kpjm 0.93 4.9 3. ....9 1..0 4.80 4.8 98.9 · 88.33 5.6 1.395 0. mm 71.691 0. .69 13.888 falvastagságú iII 1.0 22..34.mm ·AA .87 2.6..198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.89 1504.4 30.7 35.8 2.75 3.0 16.6 65.38 5.53 2.0sólya..

30 5. 48.9 2.2 59.7 18.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg.. mm menet külso 20 15 8 6 10 . 8.87 2.4 17.3 2. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .46' 1..2 42. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk.6 47.9 34.14 27.22 0.3 42. 1.47 60.7 I 41.2 I ~ 0.61 I 2.410 163. I I tyúval menettel coli I mm mm max.0 2.0 33. táblázat.7 75. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740).és súlyadatait a 6-51.9 27'3[1 48. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal.2 42.4 I 2.773 1.8 I 21.51 13.8 89. üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45.17 7.17 0. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC...9 2.I mm 140.9 3. Spirálhegesztésu csövek méret. 3~ 17. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10. NormálCalú gázcsövek méret.99 3.3 34. SZERELVÉNYEK 6-47.5 I 0.5 34.2SO 33. tagsága. Menetes végu acélcsövek (gázcsövek).12 5.6-49.3 21.1 166.03 1.64 ISO 6.és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.26 5.61 1 16.10 1.24 8.8 138.87 4A7 6. táblázat).41 I 0.852 1.0 9. 6-48.0 11l3. A normálfalú csöveket NÁ 6. 12. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max. .23 76. lmin.747 1.3 2.650 max.02 10.2\ 48.0 8.46 0.1 1l.4 89.5 47.0 1 Cso 4. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak.17 2.5 2.0 17.10 115.1 II 12.8 Névleges I kp/mkarman.8 76. mm mm mm max.8 i 60. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.7 21.1 100.7 33.1 súlya16. Vastag Calú gázcsövek méret.3 I \10.23 3. táblázat). 4. táblázat tartalmazza..858 mm számított falvas-19. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak.9 42.2 9. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46.4 nélkül 1100 mm lmin.5 3.3 6.0125 átméróje.0 16.5 mm) gyárthatók.9 ~ ~ ~ SA SA 0.090 tagsága.5 88.577 0.63102.45 1.93 4.0 2.2 47.61 3. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21.325 21.0 2.81 I 4.7 \ 138.5 112.8 76.44 1. át• méro 720 mm. tyúval 166.8 3.1l 1. A nálunk gyártott max.51 I menettel 2.0 100.573 0.8 0.. Az MSZ 120 vastag. táblázat).8.8 3.9 59.6 14. táblázat).42 2. 6") átmérovel gyártják (6-47.7 75. Dl min.0 8.56 .640 s és19.02 1.8 14.065 5.7 1.en~t nelkul és karman- külso átméroje.7 13.91 2.6 75.10.407 116.84 I 3.0 140.90 2.3 60.8 6-48. s 199 számított súlya m. táblázat.3 1l.769 1.5 115.2 3.632 26. 4-12 m hosszúságban készülnek.65 3..84 4A3 6..90 10.1 26.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13. Vékony Calú gázcsövek méret. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50.21 2.59 4. 150 mm (1/4.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.3 0. normál.CSOVEZETÉKEK. NÁ coli I _ .2 1.2 16.58 2.1 6-49.0 26.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102.2 0.97 3.9 3.654 2.2 42.680 59.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza.. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy). Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul.51 88. az utóbbin spirálvarrat van.0 21.753 1. 113. táblázat..63 I 27.8 14.9 3.5 1163.4 21.4 21.9 17. 419 mm külso átmérovel.7 5.

foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák.50 0.66 0.11 5. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .300 0.5 .37 1.592 0.50 24.370 3.51 9.148 g.07 .200 .99 1.13 1.34 0.197 0.764 0.518 0.78 1. .221 0. esztként. Az alumínium most SZERKEZETEI...345 0.60 3.97 1.44 0.592 0.162 0..01 1. .142 10..2.339 0.83 4.117 0.20 18.271 0.122 0.33 14.493 0.&38 0.09 4.54 7.66 0.52 27.02 0.469 4..321 0..179 0. sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium.76 2...82 0.38 0.099 0.04 I I I.888 .06 0.0.419 0.00 4.. .142 0. 1..260 0.691 1.68 1. míg az ANYAGAI össze.35 0.12 .16 2.222 0.123 0.6~ 21.33 3. .34 5.37 0.78 40. .63 1.26 2.2.21 1.2.986 0.01 0.03 19.28 12.296 17.75 6. 11.13 0..379 1.87 1.166 . .4.641 2.789 0.83 8. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.105 0.. ·10.912 4.56 16.I .98 ·2.4.962 0.86 .173 0.47 5. táblázatban gyártják..345 0. .84 3..083 0.35 0.27 .182 0.96 13.52 2.09 4.0685.48 2.863 0.46 20.280 22.28 1..8. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze.0437. gNá- I Falvastagság.48 0. táblázat..07 13.80 3...57 3..73 3.82 3.715 0.59 3.16 3.103 0.55 7.0925.vörösréz és már több adataikathódítani.13 0.080 0.8 ·.395 0..0556.

1 81.7 39.085 2.2 55..915ci.778 2.371 1.8 23.3 21.5 66.CSOVEZETÉKEK.0 I 12.934 3.8 88.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .665..364 1.III .0 I 11.971 3.704 0.3 155II 106.307 4.762 4OX4O 3.4 23. táblázat.5 53.0 I 12.3 29.0 10.4 26.646 2.285 2 3. kpJm 9.5 5. mm Külso átméro.és súly táblázata Falvastagság.571 0.0 0.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1. FaI- I m~~~t. Spirálhegesztés6 csövek méret.1 74.-.0 95. táblázat.836 1.076 4.8 39.065 2.422 1.6 43.9191.I II I I I I I 4.367 3.7 I 106 29.718 0.771 1.7 47.066 1.285c: 1.0 8.6 77.7 62.8 21.8852. mm 4.8 36.233 0.7 88.332 3.>.971 4.1 86.459 2.7 26. SZERELVÉNYEK 6-51.3 190 109 90.132 3 4.861 30X30 1.7 51.244 3.0 0..és súly táblázata Súly.632 5.600 2.6 I 101 I 26.5 1.3 71.0 Súly.882 2.306 0.765 215 4.5 1.485 3.071 1. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.371 1.5 122I II I I 1 .171 2.0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.265 2.0 44.2 76.0 6.653 1.8 17.0 7.4 0.1 71. \ Keresztm=t. 2.0 2.7 6-52. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8. Fal- 'lU Z 2.5 6.390 1. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret.868 1.7 15.171 3OX20 45X25 1.5 33.0 54.1 98.0I 18.0 82.262 2.5 1 30XlO 15X154.371 2.365 1.0 201 166 32.132 1.0 61.0 4.

445 4..069 0.015 0. táblázat tartalmazza.0 .559 0..388 0.305 0.414 0.0 I 10.645 0.0 I 5.023 0.102 0. 2.066 1.0 mm falvastagsággal.042 0.169 0..181 3. Lúg és sóoldat megtámadja.441 0.0 .598 .688 0. megtámadja.553 0. 160 mm belso átmérovel.184 0.214 2.110 0..202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.4.43 1.5-1 4 5 0.942 1. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54.0 m hosszúságban.136 0.450 1.679 0.144 0.108 0.814 1.059 0.817 1.076 0.0 Súly.0 I 3.400 1.093 0.959 2.119 0.28 130 160 2.. 6.143 1.687 0..814 0.390 0.. az MSZ 3714/I-et).757 3.605 4.1. kénsav stb.15 1.626 0.729 0.11 0. dc ammónia..159 0.909 2.882 0.899 1.. táblázat.161 0.235 0. 5.0 I 8. 150 mm áto 6-53.239 2.060 0.0 I 1.229 0.2.331 0.272 1.025 0.246 0. 10.477 0. 1.32 0.034 0.00 1.32 1.172 0.121 2.0 m hosszúságban.579 3.261 0.5 .052 1.000 0.891 0.083 0. Korróziónak jól ellenáll.611 0.541 0.984 1. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság.950 0.257 2.583 0.032 0.975 1.483 0.238 I 0..4.127 0.299 0.484 I I 1.560 0. mm á~~~t '-0.07 1. Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot.848 0.636 0.0 . I .134 0.363 0.705 1.271 .154 1.314 0. 0.3.204 0.0 I 6.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0. táblázat).753 0. Gyártási tartománya 3. sósav.204 0.019 0.738 0.263 0.0 1_~5 __ 1 _ 3.475 0. lágy.5 I 4.220 0.210 0. ANYAGAI 6.901 0.723 2.877 5.578 1. 0. 6.029 4.178 0.221 o •• ri 1.400 1..795 0. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3.490 0.339 0.509 0.323 I 3.040 0. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .337 0.713 0.057 0. húzási technológiával készülnek (6-53.060 1. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1. félkemény és kemény fokozatban.1.464 0.049 0..kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0. 120 mm belso átmérovel gyártják.301 6. de általában a korróziónak jól ellenáll.574 7.5 I 2.

34__ ~ 0.0436 :_0.0156 0.87 1.0751 0.68 3.-.- - 1.0324 0.67 17.0.50 --.~I~~.~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0.94 ---- .97 11.0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0. -1 685 ~ -ISO-'- -.37 _=_1 5.32 __ - 1.46 ~.50 0.20 0.28 1. SZERELVÉNYEK 6-54.37 4.68 9.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0.82 ±0.15 - 32 -3538 '.216 0.29_ 7.23 -". = 1_~:-O.35 ±0.26 ±0. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság.__ I'~.84 1=--__ ---=- .15 6.32 4.5 3.03 2.0604 ±O..-95.50 - = .0349 I ±0. kpjm 2.o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~. I 0.32 1.89 I 5.36 - I 2.1~-.0370 0..0472 0.36_1_ 1 - 0.75 3.42 5.5 súly.-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.0611 0.._=-~.46 2.53 2.--O.51 20..25 0.--.92 5.101-.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-.12 ----2.25 110 124 130 8.0192 .19 3.40 14.2.0769 0.68 3.57.0548-i-o:068-1--0. mm (túrésIO%) 1.O_O-~_~-~~ =.0 1.:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=.04 3. táblázat.0 203 Kúlso átméro.13 2._ .45--=---=-----.0908 -0~131-<>'0\.08 ~ - 0.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O.--.11 - 2.88 13.78 ---.------.----1-0.056 1· -.14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.~27 .194---0:250.23 __1.59_ 4. Turés mm 0.62 2.28 --=--1 _0.3-74.58 -=-- _ ~.-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=.147 0.0402 0.BO -4-.10 I 4.=_-_-=-.23 0.2~_~~ I 0.----------------- 3.03 1.1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.64 6.48 5.-- = I - .0492 i 0.-----.O1 -'..CSOVEZETÉKEK.45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.13 8.~.110 ----- 0.0541 0..:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0._:~~ - Tl.87 -----4.-----.-.119 0.75 i 5.76 6.9.2-7 .20 -.0 2.24 6.105 _-=__ 0.12- --'.=--.-i-.08 IO.- ---l~:~ .'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.---~----1. 0.93 .98 3.

6 6. • P" P•• P.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET.0 2.3 4. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso.•. zánkban (6-55. értelmezését J..0 2. ill. de nem rugalmas. a 6-55. táblázat.2 középnehéz I -------2. 6.8 3..7 3. forrasztás.36. 0.03.4.. 5.0.0 m hosszúság.7 2. ízre nem érzékeny. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is.3 1. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag.0 2. 160 mm átmérovel (6-56.9 Üzem- 6-58.6 2. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti.0 2...1 P... mm -nehéz 4. 100 mm belso átmérovel..3 3.2. Kemény PVC csövek mérettáblázata 3. 3 m hosszú darabokban gyártják.. Az MSZ 7566 a lágy.6I I I -I -I 2..0 7. 15 mm falvastagsággal.. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55. ..0 2.4. Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze.•.4 23. csofalbevonat használatos.. sima és jól tisztán tartható csövek.. 10. ANYAGAT méro. méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak. Hátrányuk a csekély szilárdság. A polietilén csövek minoségi követelményeit.0 .3 2..2. könnyu. 2.4. méreteit szintén szabvány rögzíti. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés.0Kék--~------"-------. 6. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2. táblázat).0 2. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz. 5 mm falvastagság és 1. táblázat. és 6-58.6 1. a hoés ütésérzékenység. + 5.0 Pl ----10.0 6. szagra. az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57.3 2.7 3.0 4. 5.3 1. táblázatban. könnyen meg· munkálható. sa} tolás és ragasztás. a nem oldható lehet hegesztés.8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság.7 I Falvastagság.45. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság.1. 12.. gozzel szemben jó. Hazánkban még nem gyártják.06.02.0 2. táblázat). + 40 oC homérséklethatárok között használható. Lágy PVC csövek anyagára.5 6.5 2. hidrofób. mm I 6-56. Savnak. táblázat. Nem ég. táblázat). Korrózióállósága fol~g vízzel. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2. Külsomm átméro.3 5.7 6.6 3. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro.. 6-57. táblázat. lúgnak jól ellenálló. 2.

2. Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103.2. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101.2 peremes aj b) 6-104. 3 karmantyú. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni.. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. 5 csavarkötés.CSOVEZETÉKEK. 3 menetes gyuru.4. ábra. 2lazakarima. A laza karima elonye a könnyu illesztés. Az elozo kötési módtól abban különbözik. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása. 2 aj b) 6-102. ill. 6" átmérovel készülnek.2 peremes CSOVég. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. b) ábra]. A karimák anyaga acélöntvény. b) ábra]. bJ menetes merev karima. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové. a hegesztheto toldatos karima [6-103. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104. esetleg ötvözött acél. ábra. bJ kötés hosszmenettel: 1. ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. 3 . Gyártható tem- I . ábra. ej nyakas menetes karima 6-105. s a két karimával a csovégeket összehúzatják. 3 karmantyú. a) ábra]. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1.1. 6 tömltés.2. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso. 2994 szerint 01dandó meg. 2 karima. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és. b) ábra]. c) ábra] alkalmazható. kovácsolt acél. 2 cso. 3. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze. 2944.) vagy fix karimák családjából a 6-102. Menetes kötések cso. ábra. Szukítókarmantyú aj 6-103. 4lazakarima.. 31azakarima 6-101. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. SZERELVÉNYEK 205 6. ej 1 CSO. 6. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák. 2995 stb. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 . Szukítokarmantyúk (6-105. Csokötés lazakarimával 1.4. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja. A mereven rögzített karimák (MSZ 2911. ábra. Az ellenanya tömören zár. csonk. ábra). Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú.

hol/andi kötés is [6-106. ábra. b) he8esztett cs6kölés V varratta1. fves hoJlandi 1 Iv. e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés. ill. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1. ill. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . hollandival készülnek.4. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. ábra. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107.2. c) ábra] vagy védotokos [6-109.206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. ábra. a) és b) ábra szerinti kialakitás. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109. ábra. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. Menetes kötések a) közcsavar. -# 6-108. csobol (MSZ 6030). 2 T darab 2 / C) 6-109. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. b) hollandi kötés: 1 cso. peröntvényként (MSZ 6020). d) ábra] megoldás jöhet szóba. ANYAGAI 6-106. J anyás csavar: -# hollandi anya. b) ábra]. és 6-108. 2 hollandi anya. ábra). 5 tömltés aj bj 6. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. Idomdarabokkal. ill. A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025). 2. 3 anyás csavar.3.

gu~ mi (MSZ II 023.h.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:.SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei. gumi. azbeszt. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó.~.i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h. mennyezetre stb...5 :~ ..3.~ 100 ."/ f-. Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni. Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni.1 ' ~5:/ /. A felerosítések számának megválasztásához a 6-59.___ V :--.V. ill..y ~" c\". a tömítés felfekvésétol és szorításától függ. Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban. /.'/ /i/~~A //~~. a csoanyag fajtája..3. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak. rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110.-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110.• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:. huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos. ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -.::-"1 I "<. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~.CSOVEZETÉKEK. Acsovezetéket a falra.~.-/".SZige. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül.~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1. "- ' '/ . vagy csupaszon. kemény tömítések az alumínium. Az épületgépészeti gyakorlatban papír. A lágy tömítés anyaga. pont tárgyalja. papír. Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén.4. ábra.4. MSZ II 082).l~ '/. valamint mugyanta ragasztó kat is.. forrasztással köthetjük össze. szövetbetétes gumi (MSZ 2974). . ábra. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme. . Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani.If ___ -. fel kell erosíteni. szigetelés nélkül. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt. Épületen belüli megfogások....k. A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender).' . ú' .y ~V '/ O . A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete. Ritkábban külso térben.•• e. Csoöálózat kialakítása A futo-. I/.. 250 225 200 '" - 6. ú'~~ >'.... t ~'--I- ! • '_ I I ".$>.és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni. ólom stb. 6.-ú'o ~/-' (O~. .§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V. < I ~~ ~~/- -:><2- I /" .J :"~" ~~~<'h: / _ ~ .4."~'i. azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683).'" Q. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol. szigeteléssei védve.. Ezt a problémakört a 11. táblázat adatai adnak tájékoztatást./~ ~~ l' . réz stb. bor." . nyomása. bor. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg...0"\) ! I ~/ / J v1 1/. e I ' ///.Y M~f7II / /V .~ 2.'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 .'-~("": ~ú'~'~~ 1. nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki. Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk. 'ell csó górI'P..

2 7.5 55.2 94. kengyel.4 34. 31. / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6.5 Szigeteléa.09.. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'"..3 4.2 a6lya.8 6.49 3.3 8.6.90 68.1 0 4230vastapáp.67.4 12. hossza.9 11.8 1 8.~\J}6.16 4.1. Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI. 2.9 1984.9 10.3 SO27.59.7 4.99.1 5.5 SO °Cig 'h/'.91 12.8.. ".2 9.1 sólya.3 2. 3.85.6 5.13 2 7.66206.//////// 40 I .7 17. táblázat.06.36.6 2.4 6. 11955 19560 33376.29 64.8 17.55.1 2. 3.: .1 2.2 3.77 2..6 kp/m T------.7 I 1+2.9 5.4 25.1 3.3 5.25 2.3 8.2 7 7.70 6.33 51.8 sólya.13.//// töltött v.3tám·. töltött 158. 1.6 ábrán láthatók. Ib) kivánatos.5.0 41. "~.7tám-6. 225. mm ""'/.15 5.0)'//: 3.07.31 3.1 25.5 6 101. Cs6vezetékek .8 3.8 m Gáz-. 9.48 14. :B j l' I .311.0.208 -H I--hossza.+. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.8 11.4 26360 83SO4.2.7 104S4.6 12.96 3.9 v.2 8.5 4.5 2.81 5.112.7 vezetékek~ 16698 0.//g6zvezetékekleveg6.9 3. .0 idomacél talp. .a) /////'//// .8 ej3.2525.88.8 226.5 2.. I1.7 1.8 4.6 vezetékek 15... x-..7bJ9.4 5. / m V/zzel 55 137358.7 2.2 30(vezetékek 9. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet.5 3.sólya.7O 1.~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi .4 15855 45.13 kp/m 130.8 12.28 9.8 d}6. ábra..

9 4. Ennek következtében a hálózat hossza is változik.2 7.8 18 22 29 37 48 I I I 1. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.9 7.6 8.7 5. Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":.0 5.1 4. ábrán láthatók.3 7. Csovezeték hötágulása A vizet.8 23.0 13.3 7. ill. ábra. I súlya.0 7.4 I I 3.6 2. 4 I I 3.4 2.9 --8-'1-11 8.1 4.6 9.4 -_ 10.7 7.a.4 2. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114.9 2. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.2 16.5 10.7 9•.5 9.2 11.0 10.4 6.0 I I 3.4 5.1 5. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz. gozt stb. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- .5 3. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre.1 8.3 6.9 2.5 5.2 5.5.2 2.0 4. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés .4 I 6-113.7 6.1 2.4.2 8.1 4.7 3.6 6.4 2.3 7. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel.1' 13.6 6. 1---------- támho":.1 2.8 3.7 3.4 2.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -.9 3.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1.4 5.0 5. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be. üzemvitel függvényében gyakran változik. ezért célszeru vályuba. I súlya.6 5. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114.1 2.5 4. kp/m támho:za. vastagmm támho:za.9 2.8 6. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto.1 7.3 6. vastagmm I --- 1. horonyba fektetni. ábra).6 6.2 17.2 6.5 8.8 11.CSOVEZETÉKEK.1 8.\ 199 267 I 9.6 13. I súlya.0 4.a.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából. sága.7 7. meleg vizet.6 2.8 5. kP/m.8 5.v.8 4.9 2. I súlya.4 8. támasztás konzolra 6. kp/m sága. kp/m I .9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1.4 11.1 4. ábra.1 12.

és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap. technológiai kérdéseit.56 1. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás. táblázat. méretezését a 6-10. értéke acélcsore 1.8 /2. A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását.8314. a hoszigetelés módját. 10-9. Felhívjuk azonban a figyelmet arra. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható. Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6.26 . hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. nl. ill. b állandó. 6. 6. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök. vörösréz csore 4. megválasztását a 11.6.4. értéke acélcsore 5. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61.67· 10-5. zattal szemben általában támasztunk. táblázat tartalmazza.1181 . amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják.és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély . amelyeket a csoháló-. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60. ill. oc. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. pont tárgyalja.1.03 . vörösréz csore 1. ex állandó. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten.7.4. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei.31 3. fejezet tartalmazza .17 1. m.3. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60. ANYAGAI egyenlítoket. Elzárószerelvények H6mérséklet. táblázatban 6ri 6-61. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása.3. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel.7.45 5.4. 10-5. 10-9. közömbösítheto. a csorendszer üzemét biztosítják. C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba. tolózár. ill. szelep és csappantyú. szabályozzák.210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3. táblázat.

A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. A mozgatóorsó sárgaréz. Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság. 100 mm méretben karimás kivitelben készülnek. 0 15. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas.CSOVEZETÉKEK. kis ellenállás. színesfémbol készítik. 2 forgó. ábra szemléltet. újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. 3 alátét.. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. A szelepek csatlakoztatása.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. Csapok. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért. MSZ 48 477) beszélünk. b)ábra](MSZ 12130). ábra). Szelep . A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés. A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható.és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122. a szeleptányért szintén ötvözött acélból. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. ábra. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett.. ábra). bronz vagy nemesacél. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. tömör zárás. kötése a csovezetékhez karimával [6-118. kúp. ábrán látható. tölto-üríto csap (6-117. ill.ábra). ábra. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol. Csap 1 csapház .ábra. Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. Különféle kivitelben készülhet.. Egyenes szelepet a 6-118.--6-117. szabályozó. 2" között menetes. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. Kazánbiztosítás (szabályozás stb. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-. Háromjáratú csap ábra. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115. A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek.megfelelo kivitel esetén . A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el. kevés karbantartási igény. ill. ábra). könnyu szerelhetoség. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. 6-116. távhajtású szelepeket ismerünk. A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres. mechanikus vagy. ábra. 4 anya 16' . könnyu kezelési lehetoség. A hazai gyártású csapok 1/2. A csapok anyagát.bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható. de eloállítanak hegesztett házzal is. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476. . Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. A legegyszerubb záróelem a csap. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni. A csap szokványos kialakítása a 6-115. Szelepek. Muködtetésük szerint kézi. nyomáshatárait az MSZ 4563. SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze.. A szelep- 1 3 --. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek.és tuszelepet (6-121. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-.

2 am. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el.és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. 7 tömítöszelence. MSZ 7390-7399. ábra. temperöntvény (NNy 320).. A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak. nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. 3 szeleptányér . nemesacél vagy bronz. 6 anya. . vagy:az A. 6-119. MSZ 11106-1108). 2 felsorész. ábra. 5 k6zikerék. A szeleporsó anyaga acél. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. MSZ 13 130-13 132. A névle- ges átmérot. szürkeöntvény (NNy 16). A 6-123. Egyenes szelep ll) 1 szelepház. A futo. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. Ferde szelep . ábra.. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. b) 1 ház. 3 szeleptányér. Különleges szelepek. am. 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz.

-1 kézikerék. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. ill. ill. ábra. ábrán láthatjuk. 5 szeIeptányér. Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval .az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121.CSOVEZETÉKEK. Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház. ábra). ábra. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. ábra. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124. 3 felsorész. Ezek körébol a 6-127. 2 orsó. A 6-128. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133).mint beiktatott többletellenállással . 3. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. Háromjáratú 6-122. ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk. és 6-125. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126. A szelepházban csapforgót helyeznek el. Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó. zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki. 6 szelepúléa. 7 tömszeleoc:e . A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep.__ A6 -c 1 6-123. Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható.

3 szeloptányér. Peets-tolózárat (6-132. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún. 4 fojt6henger (csapforg6). 1. o I - . To/ózárak. 4 fojt6henger (csapforlI6).\ 1.1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125. A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza.\ '\ \\\.: --- 1. ~--. ábra). A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. Elvi kialakítása a 6-131. A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges.\ . A csaphoz hasonlóan. I \ . orsók és szelepülések) anyaga. ábra) korábban gyakran alkalmazták. ábra. alkalmazási területeit az MSZ 2878. Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni. A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú. 3 szeleptányér.120 'R-. ábrán lát· ható. ábra). mint a szelepeké.'\ \ -" . esetleg hegesztéssel kötik. . Az elobbi a fixorsós (6-129. ábra. 40 60 1 \20'\00 -\. ~\ o 160 . nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan. 2 felsorész. Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. Áramlási ellenállá· suk csekély. azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129. 5 ors6."\.. 2 fotsorész. kötése stb. névleges nyomását. 5 orsó. egymásra felfekvo gyÜrupár adja. 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. hiszen ezek a lakott belso térben vannak. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. azonos az elozokben ismertetett szelepekével. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. típusait az MSZ 2877. menettel. ovális házú (NNy 16) és lapos házú. bJ eayenes szelep fojtási görbéi . 12 11 . A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. beépítési helyigényük is kedvezobb.214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. \. ábra). \0 r-++10 I . A tolózárak anyagát. A tolózárakat a csovezetékhez karimával. A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú.'\. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár. nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. 180 1---'. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124.. """"'" L \_\ " ~ . . ábra.

ábra. akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI.128. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti. Ha az elozok. bizben bemutatott csapokat. hogy a feladat könnyen. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133. gázszivár-. 6 orsóröpft6. 8 záróllYlIrú . ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. ábgás. 5 tömszelence.tyúval vagy csuklóval összekötve.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. sugárveszély stb. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép. A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség). ábra. bJ szelepséma. 2 felsorész.talános követelmény.) vagy nehezen megközeIíthe. de közvetlen kiszolgálá. esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. Ennek elemei acélrúd vagy cso. ábra. 4 kézikerék. suk balesetveszélyes (magas homérséklet. Csuklós kapcsolás 6-129. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház.CSOVEZETÉKEK. Tolózár . szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. karmanerot igényel.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés. 7 záróteat. 3 orsó.ra).

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

Mérofolyadékként használható gáznemu anyag. levego is.5. A membrános. a méroszukület nyomáselvételi pontjain.7. lényegében membrános köbözo (6-197. U csöves nyomásméro 6-196. a szá· raz gázméro. ábra). Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós. 6-195.vagy folyadéknyomás membránra. ábra. hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia. amibol a térfogatáram számítható. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 . ill.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Yb a mért folyadék fajsúlya 6. A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. ábra).4. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra. Térfogatáram-métÖ muszerek. ábra).'Ib t~l 6-193. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. rugalmas falú szelencére hat. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194. ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el. A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. szelencés nyomásméro ben a gáz. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. ábra. Kialakításának elve a 6-194. ábra. Csorugös nyomásméro -. ábra). ábrán látható. Y. ábra. ill. nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi. a mérofolyadék fajsúlya. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. Fordított 'tp. pl. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. másik csoportja az áramló közeg sebességét. Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok.

Az anemométerekkel meghatározott . mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel. A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0.. kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. Kis légsebesség (0. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk. ábra. Számlálómuve a fordulatszámot mutatja. Légsebességmérok. 10 mis) használjuk (6-200. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. méroszáj. ábra. ábra).és pl. Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre. ábra). ábra. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége. Közegáramlás sebességét méro muszerek. Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3. ábra). Igen elterjedt a légtechnikában.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198.idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza. Csak tiszta levego mérésére alkalmas. stopperórával mért . Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199.5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer. és használatához nem szükséges különösebb szakértelem. I I W i i I t * 6-197. A rotaméter függoleges állású.5. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható. mert kezelése egyszeru..1. Mérjük a .. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek. Lapátkerekes anemométer 6-198. Mérl5feje villamosan futött izzószál. A mérés lényege. amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ.. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri. Méroperem..

a palástfuraté a statikus nyomást.4. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto..8. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk. A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. Ehhez a mérési hely elott legalább 10 . A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra. amibol az áramlási sebesség számítható (1. ill. ábra szemlélteti. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). 5 terhelo-ellenállás.6.4. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat. A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges. elsosorban COl' továbbá CO-. Ismertek tisztán mechanikus. akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb. a statikus. 1 méroellenállás . valamint térfogatáram meghatározására. Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6). amelynek orrában vízgyujto tér van. b) négy gázkamrával . Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso.. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere.7.7. 3. Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni.. Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják . ábra. ennek integrált érté két.4. állandó átméroju és zavarmentes legyen. a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. 6 rövidrezárható galvanométer . 2 összehaso• • lító ellenállás. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni. Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi. Kis méretu berendezésekben az össz. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen. ~ BV ~ BV a) 6-202. méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget). 2 6-201. Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo.7. 6. pontot). sem más zavaró elem nem lehet. (2-7) kifejezéssel számítható. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto. A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. ábra). elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos. . Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk. ezen a hosszon belül sem szerelvény. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. 20. A torlópont kivezetése az össznyomást.4.3. ábra. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. 6. Az egyik a mérofej homlokfuratával. Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. 4 ellenállás. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto.3d 7 6. Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram.FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI O. ajánlatos olyan Prandtl-cso használata.7. a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával . 02-' H2-tartalmának meghatározása. ill. a 2. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen.

ill.3. A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. ill. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni.5.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is. manométer.7. 6.5. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik.2. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell.7. ill.7. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni.4. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak.5.7. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek. A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. A kazán huzatát is ellen6rizni kell. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek. 6. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni. Olaj. ill. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni. 6. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. Készülékek muszerezése 6. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi. .5. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja.5. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri. Mér6perem is alkalmazható. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is. Melegvíz-. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható.7. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. az energiafogyasztást mutató. 6. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges.1.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi.

rendszerint szelepet. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl.vagy energiaáramot. Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség. arányos-integráló (PI). Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. . valamint villamos energiával. 6. a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. nyomás stb. Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat. biztonsági szabályozókat. Helyiségfutés esetében pl. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol. térfogatáram-. arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. ún. 2 melegviz. surített levegovel (pneumatikus). Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul.246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket. valamint a futött helyiség. és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad.8. ill. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. homérséklet.8. ill. Utóbbiak lehetnek arányos (P).2. beavatkozószerv. külso zavaró hatások ellenére. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet. Futoberendezések automatikaelemei 6. integráló (1). a membrános vfzhiánybiztosító stb. A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu). A 6-203. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. folytonos muködésu szabályozók. ill. szintszabályozó stb.8. nyomás-. ill.1. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo. nedvesség-. Homérséklet-szabályozók.2. emberi (kézi) beavatkozás nélkül. ábra. 3 kevert viz. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll.2. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol. 3 --- 4 -1 2 .1. ábrán keveroszelep látható. a szabályozott jellemzo . Keveroszelep 1 hidcgviz. ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez. összehasonlító szerv.pl.8. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják. 6-203. 4 homérséklet-érzékelo. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep. Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri. ANYAGAI 6.8.2. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo. a holeadó és csovezetéke.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása. értéket beáJlltó szerkezet. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt. a szabályozott szakaszhoz. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris. 6. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét.

Mennyiségkorlátozó. ábra szemlélteti. ábra. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206. ábra. p. Nyomáscsökkentok. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. ábra. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. 6IneBÖz6nyUás. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken. és 6-207. Pl bemenönyomás. függetlenül a közegnyomás változásaitól. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. kimenonyomás Nyomásszabályozók. ábra. A membránt nem a gáznyomás. 4 öSS2ekötö vezeték. Súlyterhelésu. Gázmennyiség-szabályozo . A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása. 5 differendálótag. A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi.FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. p. ábra. ábrán. Az elobbiek a szabályozó elott. Megkülönböztetünk átmáraló. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó. ábra. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. Olyan mennyiségszabályozó. kimenönyomás 6-'1m. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. Mennyiségszabályozók.és beáramlószelepes szabályozókat. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. ábra. Pl bemenönyomás.

5 érkezo kondenzvíz csatlakozása. akár folyamatos müködtetésre. szabályozók ese- aj 6-211. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek. Erzeke!' ~ Oc . Tartály folyadékszint-szabályozója. Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik.. ábra.•. TI" 6.. Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás.248 FUTÖBERENDEZÉS'.6. b). Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210.EK SZERKEZETEI. 2 kondenzvíz-tápszelep. 6-209. bemeno és kimeno jelük ..változtatására használják fel. Nyomásdifferen.1. engedi túlIépni. ábra.3. .~ . . " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . A 6-211. Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók. esetleg indukció vagy kapacitás .. ábrán.•.EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . 4 csatlakozás a kazán vízteréhez . de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6.nem . ábra.. Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó.~ -~ Blme/all maximumát _". Érzékeloszervek fajtái.. c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti.8. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0. 1/ " I . ábra. A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez. .•. felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet. amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású..8.. a).~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel.'-. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210. ~.* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi. Kétállású. ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez. Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet. = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók..•.

rú Q .-------~--.'" . hj t:J --.~. I 1._--------... I f ~ 1 m..------.. eglJs~ ••...~ ~ " ~ . ~ I~ -~ . " t:> Erre] . <::: 1 ..reJ . ~ Pa . ~elfelj A kesru/ek..-Vszó ----.----------~~-----'--.. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I .•.•-.. ~ m Kime nokl ni}el '"'fj ..•.. ~-\) l/mll BuborÚold lemzo .~---.FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •. AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A .•.------. m . .----. ~.------------.. .szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ ...Pa .. ~rn t:::-<::> 1.----.~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . fa I m ~ ~~ _~erem .::.--=-. :::.."nion"ó ~ógY'. " 1::: Pa I In -~ . Harangt/Pusu n!Jomasmero 1..~ ~ 1::: -------.'.~ --Pa Im m3j.m . 1::: ----~~ ~ .... -~ " ... keszulek voz/% Paes neve I I ..slm e) .n7 'mro -"'" .keltjcl. ii '" ~-~ ~8. ~ ~ ..•.~~ neve r...3/s .~ t:J lrze. . ...lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~. I -=---. ~~ Csd'membrtÍn -e:. .

5 visszavezetés. É érzékelo. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212. 6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás. e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. kapcsolás. ábra.250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 3 differenciálrelé. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. ábra. M szervomotor. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I . 4 szervomotor. Rio Rz• R3 cI\cnálIás. D di1fcrenciáIrelé .

A merev visszavezetés. ábra). ellenállást láthatunk. ábra hazai gyártású. E forrasztási pontok a 11. fejezet tárgyalja. 6 visszavezetés. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót. amely a 6-7 ponton jelenik meg. ho~lemet stb. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6. 8 táplevego . ábrán. ill.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215. 12 kis méretu villamos futotestek~214. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216. ábra. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves. A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem.2. 5 mérohíd. A középso ábrán két. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok. Ezt szemlélteti a 6-213. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl. kí-be mágnesszelep. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217.adatot lehet ellátni. ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható. .8. A 6-212. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva. ellenállás-homérot.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják. csolását mutatja. ábra. Ellenállás-homéro esetén . Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap.átalakítójának kapcsolását szemlélteti. 4 fojtás. középállásos galvanométerre vezetjük. l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni.3. Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. ábra.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel. ábrán. 7 beavatkozöszerv. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. 3. Szabályozók ben a 26. 2 kapcsoló. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215.

Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek. ábra. g induktivitás. 7 hid kimeno jele.4.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik. b váltakozóáramú csatlakozás. 2. 5 potenciométer. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal._J I -}-D: OJ I: -r----. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak. Beavatkoz6szervek 6. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse. a termoelem termofeszültséget nem ad. 6.1. s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk. c érzékelo. h méröhid kapcsolva.------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I .4.J 6-217. -L_-Q \ 01 -+--.8. Rendszerint a szelep kinyitását. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. 9. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás. 8 méromlíszer. d lágyvas rudacska. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. a hid kimenofeszültsége zérus. ábra. 6-218. e bemenet. 12 villamos tUt6test . a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes. 10 h6elem. ll.8.---t.FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. egyszeru vezetékként vi· selkedik. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. I . A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. ANYAGAI b a f g 6-216. j bifiláris hidellenállás. 3. a hid egyensúlya fel· borul. Ily módon a r------. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes.höméro.. ee 7 6. ábra. 4 ellenállás. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-.. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be.

Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test.4. 6. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel.2. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek. A másik. A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok. mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni.3. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. a szabályozási kör többi tagjával együtt. A 6-219. Ezeket attól függoen alkalmazzuk. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- . Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. hogy a villamos áram kimaradása. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219. kondenzátoros segéd-fázistekercses. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. 6-220.tltek el. Elvi vázlatuk a 6-220.8. esetleges üzemzavar stb. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek. ábra. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún. legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják. a kvadtatilgJs. 6. Csappantyúk muködtetésére is használható. A gyakorlatban a lineáris. Fordított muködtetéssel is készülnek. serleges forgórészu motorokat használnak. ábrán látható. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek.4. esetleg csigahajtással csökkentik. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. ábra. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni.8. geometriai méreteitol függ.

0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés. Ezt tartalmazza a kv szelepállandó. N/cm'. goztömegáram. P. Nm'fs. különbözo közegek esetére.311 VV2 Llp in =0. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. kg/s.dp nyomásesés a szelepen. v. . 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben. " a közeg fajsúlya. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók.=9.teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük.-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben . csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-. ANYAGAI 6-67. ill. Nfcm'. zás tartozik. kg/s. 10' N/m'). táblázat. p. mtel goztömegáram telített állapotban. 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén. abszolút oyomás a belépésoél.JP • 2Vn 0. "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr. K.438mtel JIP2L. m'/s. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. A 6-67. fajlagos goztérfogat p. 6-221. N/m'. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr. N/cm'.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú. A tartozik. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. abszolút oyomás a kilépésoél. nyomáson. kv.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. O oC).16. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges.. térfogatáram. SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet.dp=9.81 . Nfm'. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. m3fs. kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1. A lineáris.81 N/cm' és .88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (. T abszolút homérséklet. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. ábra szemlélteti.103 = 0. m'/kg. O DC). ábra.

'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm'). m'/h. m'/kg. O 700 Szelepeme/kt:des.. [6].. K. abszolút hom6rséklet.. kp/h. bJ Sze/epeme/kedés. göztömegiram. a) 6-222. ~ ~ ~ 20 _t5. aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr. Nm'/h. kp/h. abszolút DYomása bel6pésnél. O oC).enlöszázalékos sze1ep .:l ~ . Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep.Vn~ Vn~ 22.- kv Ji' Vn . p. '. at. " L1p "n v. ata. T • Me~gyzé$: . fajlaaoa iröztérfogat p.6 P2LJp 514 = 2VnYynT P.4YP2LJpLJp 31.. [12].'"> . normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr. abszolút nyomás a kilépésn61.. ro'/h.::. 'l.4PI LJp m~ m~ 2VnYY.• 100 --. a közeg fajsúlya. telitetta6z-tömegáram. ábra. térfogatáram. 40 S 60 80 . A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4]. DYomásesésa szeJepen. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy. 100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/.FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22. O oC).6 2niteJ = 31. ata. kp/Nm'. kp/dm'.. . nyomáson.

Xkl kimeneti jellemzo. a mért jellemzok. FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. X.256 6-68. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. vezeto jellemzo. kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos. . X" X. egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. lineáris lyozásban X. táblázat.

Q a készülék . A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. holeadók) szabályozásakor létrejövo. azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222.9. hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. % 6-224. amelynek során az anyag tönkremegy. O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos. A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol. Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68. aj és bJ ábra]. ábra. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep. A gázok (pl. A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223. valamint a fogyasztó ellenállásának összege. Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak. ábra. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel. Az eltérés annál jelentosebb. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1. hoteljesitménye o 6-223. 6. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. Korrózióvédelem 6.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel. ábra).. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. Látható.9. b J ábrát]. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély. ábra). A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- . Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds.. csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték.1. táblázat nyújt támpontot. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás.a 6-222.

sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl. Jólhe. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját.vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. -- korrodálódik ziója. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut.FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl.passziváló létre. Pl. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész.berendezésekenhelyzet. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit. a vason azokonelektromosSzegecs. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo .ság kilép a fémbol részek polírowttközött. centrációjúsugárzásnakoldatban. táblázat.szellozése nak polírozott Savállóionú. gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú. ANYAGAI 6-69. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek. berendezéseken.

Rosszul szigetelt villamos vezetékek. villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. következésképpen a fém oldatba megy. azonban ez általában nem elég hatékony. Az alumínium korróziója.2.3. a csapadék). Azokon a helyeken. A felületre tapadt szilárd részecskék (por. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. Néhány fontosabb fém korróziója. hamu stb. ezzel lassítja a korróziót. Lúgos kémhatású mésszel. eutektikumok stb.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. ötvözetek szilárd oldatai. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van. hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. zárványok. . korróziós folyamat indul. Ezek a kis galvánelemek pólusai. korrodálódik. Helyi elemek kialakulását segíti elo. másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. horgannyal érintkezve. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén. Vassal. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul). kén-dioxid stb. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. táblázat foglalja össze. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése. 80% felett ez még intenzívebb. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. Tekintettel arra. A talajban. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. amely a további korróziót nem akadályozza. Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések. ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. ezek korrózióját jelentosen növeli.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-. Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. a korróziót. A réz korróziója.9. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul. 6. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul. vízgoz.9. alumíniummal. Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. a védoréteg megsérül. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik.KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69. valamint a víz. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. amely a további korróziótóI megóvja. ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik. Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. sége közötti különbség következtében. falakban. A kazánok vízzel érintkezo felületein . A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. a fémfelület anódként viselkedik. A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. A vas korróziója. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség. Ez kazánrobbanást.). ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják. A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat.

. hidraulikus emelok.150 védelmére.. ivóvíz-vezetékek.2 klt goz I Goz-távfutés 250 . nagynyomású csövek és kompresszorberendezések...260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 300 I Kémiai revementesítés 10.. minium..4 még 1.szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer.vagy kálium-kromát Fe Al 400 . elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg. sav.. . hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére.130.. könnyufém alapozó. savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság. 6-71. vízhutéses motorok. ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium.. 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható.. táblázat..közeg némi 1/2 . ANYAGAI 6-70. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1.. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége... futoberendezések. Ez is erosen mérgezo Foszfátok.. savval tárolók... Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek...2 .. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések. lenalkidos bauxitvörös.. táblázat..5% . polifoszfátok Fe 25 ..4.. Várható rakra I I/ 2 .üstök.. hutovizekhez adagolva. ellen véd2 3 savval felüfelület. mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát. hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1.4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav..

A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek. 26 m 2.. . (6-25) ill. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket. táblázat). kémiai felületvédelem •. Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében. Ez az energiaveszteség. meghatározható az optimális szigetelési vastagság. q szig a szigetelt szerkezet (cso.és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják. W/m2 (kcaljh m2). Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72.festékbevonatok (6-70. technológia.. az üzemköltség.) energiaveszteségét.sm 10"/0 ..10. készülék stb. A hatásfok kifejezés félrevezeto. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz.) nem szigetelik.) alakjától.. 9 m 1m 1m 2.) energiavesztesége. fordítva arányos az energiaveszteség. henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható.. 6-73.1. Tekintettel arra.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét... élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez..10"/0 s. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill. ben csökkenti a szerkezet (cso. A formulák a védett felület (cso. katódos védelem•. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés . A szigetelésannálhatékonyabb.. hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár. 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat. mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI. tolózár stb. táblázatban található. az üzemvitel módjától.. Energiaveszteség A futés. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71..10.. Helyesebb hatékonyságról beszélni. (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. átlagos szigetelésu csohosszakat. A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb.. A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak. tartály stb. táblázat). ill. tartály stb. 6. görbültségétol függoen választhatók.) energiavesztesége. A 6-73.9 m 112.fémbevonatolás . táblázat. energiaköltségektol. szerelvényeket (szelep. 3 m . HOSzigetelés A futo. Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma.KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja. ill. A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4.. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok.7. a beruházás évi leírási) költsége. táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku.5 . Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6. 3 m 15 . tartály stb. A korrózió elleni védekezés lehetoségei. zsíro~ olajok felhasználása •. W/m2 (kcaljhm2). a választott szigetelés (anyag.

--.--. és a szerelvények egy. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-.2.~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 . hogy az idomok törékenyek.4.139 0.79 ~71 5j-.és ömlesztett anyagos szigetelés.08 II I I0. Hátránya.5 .5.09 Csoméret 3/8.09 '1 I tényezoje O. A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban.70m~-lzo"78~15-130 40 76.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 .12 kcal/mhDC I 0. Elonye.09 I O.--. A szigetelés batékooysága.hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74.08 I 0.. Képlékenyanyagkeverék.08 10.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik.12 ~ 0.. 250. eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot.72 90 81 -. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés).--. szigetelési eljárást alkalmaznak.046S I I 0.--. "I/zn -3.09 so ISO 120 100 I 0. Hátránya.046S I W/mK I 0.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51. .~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ .04 0.046S I 0.. tömlo. és az elemek javítás után újra felhasználhatók.FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Szálas. 6. 'lJ Homérséklet-különbség. táblázat tartalmazza.12 0.--.----. 100. oC I 0.és fonal- .04 anyag I hovezetési 0.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3.--. ANYAGAI 6-72. általában kovaföld alap- anyagú. táblázat. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik..dI. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül.és kötoanyagot tartalmazó habar· esok. Néhány .139 0..hagyományosnak tekintheto . A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével.57.10. szeru eszközökkel nem szigetelhetok..139/ 046S 0. és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre.--.80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 . 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható. Hoszigetelo anyagok.139 I O. A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb.12 I 0.--. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható. szálas.04 0. hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától).

rögzítik.038 0. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván. A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy . •• •• 0o0. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül.113 0. és igen ked.szükség esetén ..047 0. Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök).60 Kovaföld.Stir6. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák.oC ---'-.040 0. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ. rostos.099 0. szálas anyagot töltenek. Hátránya.052 0. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7. expandálttekkel tekercselik.. gipszhabarcsot használnak és mázolják.180 0.085 0. a helyszínen szabhatók. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést.mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat. A hoszi.0 • --- -- --- . Ezeket meghatározott méretre elore gyártják. gia a Limpet-eljárás. 450 300 HovezJDtési tényezo. sával hordják fel. kcal/mh oc 0.068 0. tuzött paplan szigetelések.044 0.072 0. Anyaguk általában üvegszál.085 0.092 0. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el.039 0.anyagot használnak fel. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I.028 0.036 0. Tömloszigetelés során ko.közepes 380 ---.055 0.. .130 0.200 0.foképpen idojárástól védett helyen . üveggyapotból készített matrac.110 0. 0. Külso héjként . Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek.00 00.042 0. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.122 0.053 0. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya.horganyzott dróttal rögzítik.170 0.064 0. 0. vagy gyúrt állapotban helyezik el.063 0.163 W/mK.HOSZIGETELÉS 263 6-74.096 0..300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia. Az ALFOL szigetelésnek kedvez.134 °C-ig250 35 maz-ható. T orokgázpernye Parafako. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako. Fonal. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg. ko-.031 0.045 0.075 0. A külso felületet eros lemezburkolattal védik..062 ség.029 0.211 0.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik. szemcsés.alakú felületre felhordható. 3 700 0.. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát. Hézagmentes szigetelést ad. 0.050 0.Af6-homérséklete. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben. .--- 000 •• 0' o o.. azbeszt..078 0.033 0.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe.124 0.87 120 145 --1 100 186 .055 0. A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú.· 000 o•• 0.070 0. Az egyes rétegeket . • 000 o. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal.150 0..textilkötelékezést.077 0. A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo. 15 11m vastag 500 alumínium fólia. s fennáll a táskásodás veszélye.043 0.037 0.0 o o •• 000 •• o .066 0. kép-szigctcloanyaa-. különösen mechanikus rezgé.093 0. -. táblázat.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak.056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége.

FUTÖBER gyártmánykatalógus. Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. IRODALOM A 6. ponthoz: [1] Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó.und Klirnatechnik. M. 4291. [3] Hocserélok. BME. 1965. 6/1-6/2.und Klimatechnik.: Vegyipari csovezetékek. [9] Bassa G. Danfoss. New YorkToronto-London. köt. FUTÖBER gyártmánykatalógus. McGraw-HiII.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. neubearb. r. (Egyetemi jegyzet. 1972. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. 1. Springer Verlag. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.und Klimatechnik. 1971. Muszaki Könyv· kiadó. ll. Budapest. Budapest. [7] ÉTI kazánok ismertetoje.: Heat transmission. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 15.: Épületgépészeti kézikönyv.: Otoplenyie i ventiljacia. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. [3] Hajdú lapradiátor. Berlin-Heidelberg-New York.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.) A 6. Nordborg. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. 1964. W. [11] Pattantyús Á. kiad. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. FUTÖBER gyártmánykatalógus.-né: Távfutések. ponthoz: [1] Arnold K. Budapest. ponthoz: [I] ten Bosch. Düsseldorf. 1966. [5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje.2. [3] Hirsch E. 1967.1. [10] Ory R. G87. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések. P. 1-11. Tankönyvkiadó. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Oldenbourg. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Budapest. Tankönyvkiadó. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. 2.11. 41. 1965. 1963. G-56. 1953. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás.3. (Egyetemi jegyzet. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. B. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés.:. [2] Egyedi L. [12] Heizöle. Tervezési Segédlet.: Gépelemek. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. [6] Magyar Épitoipari Katalógus.: Hoeromuvek csovezetékei. München-Wien. [7] McAdams.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok.und Klimatechnik. [5] Kalorikus berendezések. 1957. Muszaki Könyvkiadó. 1972. 1970. 1970. [11] Ölbrennertypen. II. tartályok. . neubearb. köt. (1971). Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Budapest. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. Muszaki Könyvkiadó. 1970. Budapest. R.:. Tankönyvkiadó. Bd. Épületgépész méretezési táblázatok. 1963. 1970. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. R. [13] Hausen: Ölfeuerungen. ANYAGAI 6.: Épületgépészeti kézikönyv. 1968. A 6. XX. K. Berlin-Heidelberg-New York. 1974. (1964-tol folyamatosan. Budapest. köt.) Budapest.: Gépész. II. Budapest. Budapest. Katalógus és kezelési utasítások. 2. Tankönyvkiadó. tartályok. 1964.: Olajtüzelésu ipari kazánok. Springer Verlag. Muszaki Könyvkiadó. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. Budapest. Springer Verlag. 6. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. Budapest. 1970. Oldenbourg. Budapest. 1972. 1. [15] Popa. 1959. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. köt. Építoipari Tájékoztatási Központ. Budapest. Aufl. és szerzotsai : Központi futés.: Hotechnikai táblázatok. [10] Pribék P. [14] Raznjevic. Budapest. [5] Kamenyev. 1967. könyve. Épületgépészet. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus. [4] Homonnay Gy. 1965.) Budapest. karbantartása.4. Muszaki Könyvki"adó. Berlin-Heidelberg-NewYork. . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A 6. 1964. Budapest. 1%4. Moszkva. Shell Katalógus.!. kötet. Danemark. Buda· pest. Aufl. 1963. [9] Merryhdrt J. München-Wien. Budapest. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. Mu' szaki Könyvkiadó. 15. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest. köt. [7] Macskásy Á. [4] Hocserélok. H. 1971. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. 1959.) Budapest. Épületgépészeti Tanszék. Tankönyvkiadó.: Olajtüzelés tervezése. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés. [16] Homonnay Gy. Tanulmány. N. kivitelezése. G. [8] ERKA kazánok ismertetoje. Budapest.: Épületgépészeti kézikönyv. és szerzotársai: Ipari égok. Melegvizfutések. [2] Egyedi L.és villamosmérnökök kézi. Budapesti Vegyipari Gépgyár. 1974. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. köt. 1975. 1971. (Egyetemi jegyzet. 1970. köt. 1%3. 1971.

: Gép. 1967. Tankönyvkiadó. 1.: Gumirugók. 1953. [12] Borgwardt. [4] Egyedi L. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Berlin. pontJlOz: [1] Makku/t M. H.: Épületgépészeti kézikönyv.7.: Villamos motorok önmuködo vezérlése. 1964. 4 6. Muszaki Könyvkiadó. 3. ponthoz: [1] [6]Major S. Muszaki Könyvkiadó. 1959. Oldenbourg. E. Sz.: Zajtalanítás.és villamosmérnökök kézikönyve. Futés. [4]Muttnyánszky Á. 1967. Tankönyvkiadó. H. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [ll] Mohanov. Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó.8. Budapest.: A gázelemzés méréstechnikája. [9] Automatika elemek katalógusa. 14]Schwaigerer. kiad. 1974. Budapest. Budapest. Budapest. Muegyetemi jegyzet. Budapest.: Ipari folyamatok muszerezése. Budapest. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. és szerzotársai: Ventillátorok.: Gépészeti lengéstan. Tankönyvkiadó. Lüftungs.: Rohrleitungen. 1974. 1964. Muszaki Könyvkiadó. köt. Budapest. [3] Csák/-Bars: Automatika. Muszaki Könyvkiadó. 1964.: A villamos vezérléstechnika építoelemei.969. 1. 1968. 1968. Budapest. 16] Vörös1. 1974. [2] Makku/t M.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. P.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei. [9]Gruber J. R. Berlin. 1967. kötet.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion. Budapest. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. München-Wien. A.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. 1952. G. Muszaki Könyvkiadó. A 6. H. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek. VEB Verlag für Bauwesen. 1952. ponthoz: [1] Oppe/t. 1965. 1967. A 6. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867). Maschienen Funda[8] Sorge. [3] Muttnyánszky Á. 1970. 1963. Futés~ és légtechnika. Akadémiai Kiadó.IRODALOM 265 12] Raiss. Budapest. [5] Pattantyús Á. 1974/75. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. . Nehézipari Könyvkiadó. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Budapest.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. jav. 1960. 1959. [13] Építoípari katalógus. Budapest. [8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Muszaki Könyvkiadó.und Lüftungstechnik. méromuszerei és [3] Fa/tin. L. 15] Taub L. 1961. 1964. Verlag Technik. VDIVerlag GmbH. 1957. 1946. 7.: Gépész. 1. Budapest. [2] He/m L. 1975. 1973. Theorie und Praxis. W. A 6. [10] Fábry J. [7] Pattantyús Á.: Villamos berendezések biztonságtechnikája. Magyar Szabványügyi Hivatal. Budapest.: Kínematika és kinetíka. Düsseldorf. Táncsics Kíadó. 1963. 1970. R. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások.: A muszaki lengéstan elemei. W. V. VOIVerlag. [2] Szotszkov. Budapest.: Die Heizölfeuerung. Muszaki Könyvkiadó. 2. 1960. 18] Szabvány jegyzék.: Schwingungstechnische mentierung. ÉTK. 1972. Építésügyí Tájékoztatási Központ. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Budapest. 1964.5. Budapest. Budapest. Budapest. Budapest. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.: Gépelemek. Düsseldorf. Budapest. Berlin. G.und Sanitartechnik. B. Lüftung und Klimatechnik. kézikönyv.: Csovezetéki szabványok. [7]Rausch. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések.6. Muszaki Könyvkiadó.: Irányítástechnikai jeladók és relék. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. 1965. Budapest. 1974. 1963.1968. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Springer Verlag. Budapest. [9]Gottschalk. Tankönyvkiadó.és légtechnika. Budapest. [3] Egyedi L. Budapest. [13] Ze/enka L. [6]Petrov. [6] Reinders. 1956. Oldenbourg.és turbinaalapok számítása és tervezése. Budapest. 1967. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa. S. E. kiad. Muszaki Könyvkiadó. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.: Áramló mennyiségek mérése. Muszaki Könyvkiadó. 1963. Budapest. Budapest. Springer Verlag. Budapest. Budapest.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai. 1955. Berlin-Heidelberg-New York. 1967. 1971. München. Irányítástechnika.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. Muszaki [14] Szentmártony T.und Klimatechnik. Budapest.

Nehézipari Könyvkiadó.9.: Gázipari kézikönyv.und KIiIRaregelung. Ill. Budapest. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása.: Gas. fejezet: Lipovetz I. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. G. Oldenbourg. 1965. 1967. Összeállította: Sallai Gy. Muszaki Könyvkiadó. köt. Budapest. 1970. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé. [2]Egyedi L. fejezet: Bdcskay Gy. 1966.: Szervetlen kémia.és villamosmérnökök kézi· könyve. Akadémiai Kiadó. [5]Egyedi L. VOI-Verlag. Lüftungs. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. [8] Wolsey.: Elektrokémia.10. Muszaki Könyvkiadó. W. 1966.: Klímaberendezések. Muszaki Könyvkiadó. 1961. Tankönyvkiadó. G. 1966. Futés. 1967. 1. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Lüf. Központi futés 1.: Gépész. W. [13]Dányi. Budapest. [26]Menyhárt J. Budapest. Budapest. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából.: Die elektrische Heizungs. München-Wien. 2. Budapest. Schlesser Verlag.: Szabályozások dinamikája. Budapest.és légtechnika. 1956. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.Telkes: Szabályozó berendezések. Lüftung und Klimatechnik.: Általános és fizikai kémia. Budapest. R. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó.: Épületgépészeti kézikönyv. 1968. Abwasser. G. [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Budapest. köt. [3] Pattantyús Á.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1952. 1964. A 6. Budapest. 2.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai. 1966. fejezet: Fekete L. IV. Muszaki Könyvkiadó. [17] Samson gyártmányismert~tó. Ill.und Sanitiirtechnik. sek önmuködo szabályozása. München-Wien. Wasser. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. 1963. Berlin. Budapest. 1961. [10]Laber. Braunschweig. [20] Építóipari Katalógus. Budapest. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 1964. Budapest. tung. [15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása. [24] Billmann gyártmánykatalógus.: A szabályozás technika épftoelemei. [11]Szilágyi L. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. W. Düsseldorf.és villamosmérnökök kézikönyve. köt. [16]Samal E. H. 2. fejezet: Lipovetz I. Budapest.: Gépész. [4]Pattantyús Á. 1966. 1961. 1967. 1974. Budapest.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Iparterv. R. VEB Verlag fúr Bauwesen. 1961.és villamosmérnökök kézikönyve. 1963. Építéstudományi Intézet. Ill.: Gépész. Muszaki Könyvkiadó. . [7] Csáki F.) Budapest. (Kézirat. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. Muszer. Muszaki Könyvkiadó.: Korrózió. A 6. [18]Frede. 1974. Klimatechnik. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. E. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.és lrodagépértékesíto Vállalat. Oldenbourg. [19] Automatika elemek katalógusa. 1971. köt. 1967. ponthoz: [1]Pattantyús Á.

közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs. . Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb. a berendezés hatásfoka mindössze 20.5. Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn.2. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor.1.A holeadás módja döntoen sugárzó.7 kW/m2 (3000.az alkalmazott energiahordozó szerint. Teljesítménye 3. egyenletes helyiség-homérséklet. 7. 7. sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek.1. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége. Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: . Napjainkban a központi futés. 7-1. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva. és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává.1... Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek.. . nem túl magas felületi homérséklet.1. .4. 30%.. lehetoleg szabályozható tüzelés.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés). ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk..az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés). folyékony és gáznemu tüzeloanyag. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7. Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára. Kandalló l . Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : ..egészségügyi követelmények: tiszta üzem. . ábra. kis beruházási és fenntartási költsége miatt.. Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk.jó hatásfokú. A kémiai energiát hordozhatja szilárd.egyszeru kezelhetoség. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható. A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása. ábra). leginkább a cserép- 7. hiszen az egyedi futés definíciójából következik.

tájékoztat.65 3.475XO.428 .38=0.39 120 =0.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2. Holeadás.alakú.76 1.47 0.47 3.51 2.316 1. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0.87 2.475=0.76XO.38xO.68 0.91 3.68 1.27 1 kcaljh 0.95 x0.43 1.144 2. csakcsempe ezenhatárokelotérbol.76XO. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.83 112 0.19 3.855 hm214498=0.855xO. ábra).35 2.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.A égéshezésberakása levetatni.631 1.11 1. egyajhavan.80 0. lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4.47 1.07 128 0.38=0.665XO.27 2.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra).452 3. és a a futofelületet és go.181 .16 0.51 153 =0.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.475Elfoglalt 1.26 1. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.289 0. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0. ill.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0.76XO.53 112 1. W 800ban.15 0.47 0.0.95 1. ábra.57=0.4851.433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0.51 1 1. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2. sokaz aA7-1.217 3.38=0.38 0.3161.79 0.57=0.57 0.51 0.47572=0.47 4.39 5.406 3. Miután után leégett cm=0.631 1.11 4.144 0.75 5.24 135Holeadás.76 xO. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I .60 6.475 =0.47600felület.(7-5.361 alapterület.68 4.92 104 0.26 120 1.38=0.47 0. egy.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen.26 1.89 5. füthetnek egyes oldalait.0399 futheto7-2.hogy ebben külön ham tér el.433 0.89 0.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha. 5.68 0.futése hasáb cserépkályha.665 = 0.68 0.

A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok. szállítható cserépkályhát szemléltet.44 Holeadás.94 136 Holeadás.660 5.05XO. Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület. .112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0.16 4.525 12054=0. zabályozó.221 3440 9863 0.05XO.771 1 0.42 0.496 . A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó.331 1.02 104 0.08 153 Magasság. .88 2.92 5.82 4.20 0.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van.92 2180 0.525=0.735 0. 4.42=0.496 2540I 0.16 2820 0.85 6. Eszerint nehéz.525=0.44 0.770 m' I 4.02 7. hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására.68 2 1. Hordozbatócserépkályha. 3.80 1.64 6. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4. m' Futo.529 2. .386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0.63XO.2651. A rentüzelésutol abban különbözik.551.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0.24 2.42=0.595 kcal/h 1.525 =alapterület.63 2.18 1.42xO.05 1. Legtöbbször folytonégok.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0. a kályha közepén) van a töltojtó.0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' .686006760 0.331. A 7-6.71 6. I I .23 1.68 6.84 Elfoglalt=0.3531 11. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz). Két helyiséget futo cserépkályha 7-2.05xO.735=0. ábra hordozató.945I XXO. . táblázat.44 7. és ennek a térek a felso végén (kb. Az ajtók.53 112 0.84 128 =0.1761.59 4.945 X14472=0.68 2. " .92 1.85xO.92 szarna.63 3.735hm20.525=0. " I L 1 __ II I " " " r-.26 1. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak.68 1. mint a vaskályhákban. ábra.0.551.63 0.42 3.72 1. 0.529 .265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.92 1.05xO.42=0.45 0.92 4. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.05 3.44 1.176 1. Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben.388 3. Üzem közben a töltoajtó zárva van.84 1.és tüzeloszerkezetek.68 120 0.

3 : . 5 második metszetei füstjárat.. 1. bukó. felégo.. A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%.. 6 átégö. 8 kályha. 14x20 cm. 29000 W (10 000 . Hordozható cserépkályha ... 5. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3. 4 kályha... Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h).0 kp/m2). vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h). //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h). 3 elso füstjárat. A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm.. 40 000 kcaljh). 4 beégo.. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok. Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet. együttes névleges teljesítmény 11 500. . ábra. 46 000 W (20 000. . VI metszetek aj A metszet.4.5... 2 kályha. együttes névleges teljesítmény 23 000.... 2 tuztér. 8 cserép.. bJ B metszet. emelkedo. A cserépkályhák huzatigénye 15. 36 ~IVMfTSZET . 9 samott-tégla. ábra. 40 Pa (1.270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ . 25000 kcaljh). Kémények. : ~ glMfTSZET . 7 harmadik füstjárat. Széntuzelésu... aj b) e) 7-5. együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh). 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér. ábra. bJ oldalnézet. 20X20 cm... ej felülnézet (falmetszetben) 7-6.

kP Füstca6nyúlváoy átméroje.uj. A kétaknás kályha alsó égésu. mm Füstcs6-középmapaság.1. és 7-11.szal<i datai< a Mapaság. 6 füstláz.és kétaknás kályhákat. n. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún. ábra. felfutés után hamar meleget . VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu. ..•• 120 85 4000 60. amelyet öntöttvasból készitenek. amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni.. egy másikat lent a tisztitáshoz. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. ábra. A 7-9. Megkülönböztetünk egy. a salako. mm 46 915 344 279 _. mm FütMelOlet.SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7.. ! 7-7.. A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be. amerikai kályha.. A 7·7. hatásfoka 80%.Az izzás. ill. mm Szélesség.2. Nincs hotároló képességük. \.(huzat-) szabályozó csappantyú. Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb.25 S800 sooo 60 . A vaskályhák mzatszükséglete 10. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére.2. de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó. ábra. 7·10. Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat.. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1.. ábrán. távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1. + .. 7-8.yorsan felfuthetok. .(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk. mm Mélység. m" Holeadás. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz.. hamukivételhez. 100 80 10S 118 . samottfalazás nélkül. ill. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h). Super Kalor vaskályha J Mii. 2 rostély: 3 hamutálca. 30 Pa (1. Kétaknáskályha metszete látható a 7-8. mielott I kéménybe jut. 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna. itt a levego. hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik.zegyaknás kályha felso égésu. Az egyik aknában a tüzelomyag van. 12 7-9. trni azzal a hátránnyal jár. m' Súly. a másikon keresztül távoznak a füstgázok. A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad. A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó.dnak. belülrol sa[lottal bélelt kályhák. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk.3 kp/m2). 5 m magas kéménnyel érheto el. ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók. ami áltaában 4 .

kályha.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11. kp Füstcsonyúlvány átméroje. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere.. m' Holeadás.I! 7-12. acéllemez köpennyel ellátva.mm Futofelület.2. kp Fústcsonyúlvány átméroje. Ideiglenes futésre.3. mm Futöfelület. mm Szélesség. m' Holeadá.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos.272 EGYEDI FUTÉSEK 7. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett. ábra.mm Fúslcso-középmagasság. ábra). Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi. Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. ábra. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. m' Súly. mm 1030 620 510 2. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12. mm Szélesség. Ez kívül bordázott felületu v. mm Mélység. mm 822 548 459 683 1.f1. jék. hogy a levego kelloképpen felmele. 7-10.) alkalmazzák. ábra. W kcal/h Futheto helyiségtérfogat. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. Z-típusú túzlégkalorifer . mm Mélység. m' Súly.1. kávéházak. ipari csarnokok stb. készülo épü· letek szárítására. W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat.

~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos. 7. 7-3. amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges. ábra. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19.8 •••1. m2.3. I/h Hatásfok. Kálybák méretezése. tájékoztat6 1. fóldszinten vagy a padláson.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7. ábra. ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van. valamint központi ellátású olajkályháka t. pontokat). Szelloztetendo. táblázat). Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt. stacionárius állapot nem áll be. tbel a futendo helyiség homérséklete. oC. és 1. max.1. mezogazdasági létesitmények.5 W kcal/h Olajfogyasztás..3.3 85 30 •••40 8 . % Ffithetö helyiségtérfogat. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására.4. kényelmesebb. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk.az 1. I/h Hatásfok. ábra. ábrán láthatjuk. Lényegesen tisztább. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto.2.an szakaszos.•• 14 0.8 ••. max.10. 1.2.2. 7-18. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés. Huzatigény. ábra. Huzatigény . csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20. 7.1. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre. nagy a felfutési p6tlék. W kcallh Olajfogyasztás.2.•• 15 0.4 Höleadás. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá. % Fiítheto he1yiségtérfogat.33 84 30 •••40 8 .. A füstgázok a futendo térbe jutnak.2. 7-14. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0. 7.2. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. Egy részüket az égokre visszavezetik. A a kályha felülete. raktárak. szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák. TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki. 7-13. Pa Holeadás. egyizerubb.

% Ftitheto holyiségtérfogat. ábra.93 7-18. max. max. max. Huzatilény.04 83 100 140 15 20 1. Huzatilény. max.4 •••2 tp/Dll 1. 7-17.84 80 75 . ábra..llh Hatásfok. Hatásfok. 2 Holeadás.4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 . ábra. 20 1.• 120 15 . m' Huzatigény. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás.274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15. W kcal/h OlajfollYasztás. % Ftitheto helyiségtérfogat.• 2 kp/m' 7-16. ábra. Pa 1. Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás.5 •.. W kcal/h OlajfollYuztás.5••. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás.. Huzatigény.5 . IIh Hatásfok. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás.. pa Holeadás..2 . % Fútheto heJyiségtérfogat... Pa m' 11 600 10000 1."0 15 •••20 tp/m' 0. Pa 7000 6000 0. 7550 6500 0.% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat. Ilh Hatásfol<.

5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21. 290 I 3X380/220 I 0. Füstgáz-homérséklet. ábra.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség. oC dése.. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges.V kp/ml Levego Hatásfok max.9 250 50 I mása.5. ábra. .OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19. Olajkályhák központi olajellátása 7. -650 bJ ábra. 1. O/ajká/yha 7-3. OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1.75 I 3X380/220 1. 20' . Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20. kp homérséklet-emelke-nyo. pont tárgyalja.. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó. oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség.kW homérsékleten. Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30. holeadás W Súly. OTR-71 tipus) aj nézet. táblázat. Minimális holeadás.% 400 81000 17500 I 540 87 50 . IPa m6oye. mS/h t6o.. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek. ábra). Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás.6.3.W 5500 86. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21..

A kis sorozatban gyártott. táblázat foglalja össze. Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is. . lassan és megközdítoen egyenletesen. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. A légcsatornát kézi 7-23.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása . hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74.a futoteljesítmény jól szabályozható.és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára). Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre. A hotároló cserépkályha (7-22. Hotárolós 7-22. úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk. A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. Elonyei: . ábra. .1. Kifejlesztésekorfontos szempont volt. Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes. . ábra) csak a burkolaton. Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással .nem szennyezi a levegot.a fogyasztott futoenergia mérheto. felületen keresztül közli a hot a környezettel. ábra).nincs szükség égéstermék-elvezetésre .4. . A padló. A kályha felületén adja le a tárolt hot. A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is. külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. Korunkban. A hoátadás részben a kályha felületén. Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék. Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. 7. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. higiénikus hoellátást kap. hogy a futotest láthatatlan. Ventillátoros tárolókályha. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23. ábra. az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. ábra). Hazánkban e könyv. .276 EGYEDI FUTÉSEK 7. KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül. kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban.4. viszonylag gyenge hoszigetelésseI. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha. Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad.

. a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást. 7. természetes vagy mesterséges konvekcióval. 2 flitötest . ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24.2. A második változat javíthatÓbb. A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl.befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus. amelyben ellenálláshuzal van. Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor. Minden helyiség. AI le. egyszerubb.0-4.. A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22.•. napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést.a be-használt teljesen termoszresztül adja le. Konvekciós futotestek. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet. ábra) -<ll á1 . falra. 7-25. W. hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik.0 kW teljesítménnyel) (7-25. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest.•.) futésére alkalmazzák. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek. A nem Általában míndenütt. Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba. E :g . C. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24. ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ. a azonbankályhafelfútés le. ábra). sugárzó teljesen levegot nem. A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak.ad fokozására termosztát muködik matikus. A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek. azbeszt) szott szövet.ho.. A tapétafutés nagy elonye.. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke.felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a. parabolikus tükörfelületben (1. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan.ventillátor kályhába ve.1 . ábra. mennyezetre szerelheto formában készülnek. leadás levego auto-Hot táttalnyitásával).10: > A hot oC-os. ábra.~ 0: 'e:~5cn .. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt. táblázat. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük.sen ott. egészsegítségével... ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23.4.

Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún.) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl.vagy háromfokozatú. Budapest. Akadémiai Kiadó. a ll. R. Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. ÉTK. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. Különösen jármuvek.0 kW teljesítménnyel kapható. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. jav. és Genthon 1. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. Budapest. templomok padjaiban. [6] Magyar Építoipari Katalógus.) Budapest. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Épületgépészet. 1966. bordázott csöves futotesttel készítik. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. 1965. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna. ábra).i feleloen fokozni. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni.5. vagy ráfuthetnek. 7. [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye. hajók.: Zádor A. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg. München-Wien. egyéb fémvagy porcelán burkolatú. . amely két. de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. Peltier-elemek.278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. (Foszerk. Oldenbourg. A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést.0 és 2. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26. 1971. [3] Egyedi L. 14. ábra. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F .. Budapest. A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik. amikor még vagy már a távfutés nem muködik. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas. Külso holeadó felületük vas-. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. kiad. [2] Rietschel-Raiss: Futés. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront. Muszaki Könyvkiadó. fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni. 1969-tol folyamatosan. Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. Villamos futés mint kiegészíto futés.és légtechnika.: Épületgépészeti kézikönyv. 1974/75.. Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. További elony.und Klimatechnik. K). Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26. Magyarországon 1.

. s az ellátó hálózatok üzemétol. .és középületekben) elonyös. 8. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges. MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben.a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség. . . figyelemmel arra.külso energiát nem használ fel. A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru. eszerint van alsó elosztású. Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk. Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is.8. akkor zárt. hosszú a felfutési ido.a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI. A melegvíz-futés hátrányai: .1. . gravitációs jutésrol. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. zavarai tóI független.. szivattyúmunkát) használunk fel. A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: . kétcsöves jutésrol. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték. kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó. . ami egészségi és biztonsági okokból elonyös. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz. A csohálózat kialakítása szerint. lIO oC. ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik. Melegvíz-futések . ha attól elzártan. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer.nagy a rendszer tehetetlensége. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését. Szerzo: DR. . ha külso energiát (pl.igénytelen berendezés. Hátrányai: . így karbantartása egyszeru. és csohálózatát pontosan kell méretezni. a jutorendszer nyitott. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. akkor szivattyús juiésrol beszélünk. Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása.a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb. Egyéb elonyei: . A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása. Melegvíz-futések osztályozása. állandó felügyelet nem szükséges.nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek.a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. így üzemének villamosenergiaköltsége nincs. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására. . leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget . nyomás alatt áll. egycsöves jutésrol beszélünk. Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik. A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol..a felfutés hosszadalmas.

7 és 8 bekötovezeték . 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok. A 2 elosztó.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt. ábra szerinti elrendezés. ill. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve. 2 '/ 8-1. 9. amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1. hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék. kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán.és egyben ürítocsapon át töltheto fel. Ennek elofeltétele. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. BP biztonsági felszállóvezeték . a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni. az esztétikai igényeknek megfeleloen. Alsó elosztású. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen. A hot az 1 kazán ban termelik. Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték.és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. A levegot a 8-1.rend· szerint a kazánon elhelyezett . Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen. Eltérést mutat a 8-1. 10 légvezeték. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el.fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek. ábra). ábra. ábrához képest a 8-2. Alsó elosztású gravitációs melegvíz. A 3 fel. A hálózat . igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. és 8-2. A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki.1. elve 5 leszálló.1.és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7. itt történik a hasznos holeadás.tölto. II táguJási tartály. BL biztonsági leszállóvezeték . 4 futotest. 2 alapvezeték . A 8-1. gravitációs. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. akkur az alapvezeték padlócsatornában. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). 6 gyujtovezeték . 3 felszálló. hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. Ez lehetoséget nyújt arra.

ábra). feIszáJJ6vezeték . A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. ritkábban szabadon szerelve halad. hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen. ábra).. A részlet).BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. Alsó elosztású. A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel. A gyujto . A gyujto. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei. Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4. Külön figyelmet kell fordítani arra. amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. A fofelszálló falhoronyban.1.GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . ábra. Felso elosztású. Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet.. A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó.. ábra. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3. i-ff 1 4J B. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás. kétcsöves melegvíz-futés. védoburkolattal. / külön 8-2.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el. ábra. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból. FF A részi ef 8-3. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4.j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. A leszállóvezetékeket általában szabadon. A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik.::!:: . A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. mázolással kell védeni. l' I I I I I I . felszálló-. ritkábban falhoronyba fektetve szereljük. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. ábra). Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket.2.

amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk. egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4.. a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át. D átköt6. ábra. a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6. B részlet: Iégtelenités elo. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük.3.1.282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I .iránya 7//77777 8-5. ábra). ábra A részlete a 8-6.z I . fút6testek. gravitációs..hasonló. ábra).viz mozgásiránya . A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7. -.zaka.zaka. a D leszálló aB-hez . I légtartáIlyal. ábra. B átkötöszakaszo. Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk.z elzáróval . C átkö!is I fQt6testekben. ábra. a futotesteket . A 8-7. A 8-6.. Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz.- LT // ////////// // . ábra.tek. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van. LT légtelenltötartály -. Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni./ . de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van. ábra A leszállójának. I I I végén I . Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4.ztó.. míg a B részlet a 8-6. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte. B részlet). ábra B leszállójának vízszint es válto- 8. Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad. Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete. A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3. Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4.levegö mozgá. Felso elosztású. ábra). ábra).

I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1. Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt..stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat .GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i .és a biztosítás módja azonos. távfutésekre kapcsolt épületekben). Olyan kétcsöves futó'berendezés. Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8. Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság. B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes. I . Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani.. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. 2 flítotest.-I 8. lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni. Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható. nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál. I I / 8-7. Felépítésük . akkor a radiátorok holeadása szabályozható. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok.. eloregyárthatóság. i i I bályozhatók külön-külön.a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt . Etázsfútés általános elrendezése 1kazán. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. mert az a radiátorfelületeket megnöveli.4. esztétikusabb megjelenés. h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa . ábra. A leszálló. ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére. A visszatéro há- .1.a leszállóvezetékektol eltekintve . E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás . Ennek egyik módja a h magasság növelése. azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. ábra szemlélteti. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között. amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi. ábra. szintén szigetelés nélkül szereljük.nem számottevo.és bekötovezetékeket falon kívül. 3 tágulási tartály. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. egyszerubb szerelés. bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja.

A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez. I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja.. Hátrányos azért. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti. A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer. amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont).3 ua. Hátrányok: . lakások stb. kevésbé maradnak le az egyes szárnyak. Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján.//////// 8-9. . fürdoszobában helyezheto el. a konyhában.2. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni. A 8-9. ábra. külön kell gondoskodni (8-8. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges.//»>>'/// ///. az esés lehetoleg nagy legyen (1. hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be. A 8-10. B vezeték).és két· csöves elrendezésben készülhet. Ha a ~_JI. mert azon a szinten kell elhelyezni. akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. 4-. mint a 8-8. mint a gravitációs futések esetében. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák.gyors felfutési lehetoség. fürdoszobában) helyezzük el. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz. ábrán. de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak. szivattyús futoberendezésnek nevezzük. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük.a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van. A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású. ábra). Lakások futése esetén a kazán pl. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját./ . Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8. épületcsoportok futésére.2. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van.szivattyú. . A felso elosztású rendszer egy. A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes. futésére használják.a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy. így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg. de különösen elonyösen alkalmazható nagy. közbenso elosztású és felsll elosztású. a belso falakon helyezték el. ha a falsarokban szabadon nem szerelheto. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók. . E megoldás elonye. Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- . akkor //////////////// //////////. >//// /~'. hogy az elosztóvezeték rövid. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni. ábra.. Az elosztó. vízszintes kiterjedésu épületek. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen. valamely "vizes" helyiségben (pl.. s így kedvezo csoátméroket nyerünk. ábra. B ág). Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is. . A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: .. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni. 2%).a futoberendezés indulása egyenletes.284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében. ahol az egész futoberendezés van. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni. míg a B részlet azt a típust.

ábra. Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan. ábra. BF biztonsági felszállóvezeték. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. leszállók kiképzése a 8-6. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes. így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. 5 gyujto. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik. 1 kazán.. szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum).. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük. bár a hálózat korántsem olyan érzékeny. valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. Kétcsöves. vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. ábra szerinti légtelenitotartály. mint a gravitációs futó'hálózatok. ábra szerint lehetséges. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. B részlet: felso elosztás. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest. C pont). 3 tágulási tartály. Az olajo. ill. ábrán. HL biztonsági leszállóvezeték . ocsere/o I 8-11. szivattyús A részlet: alsó elosztás. ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol.mint legmagasabb vízszint . Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be.automatikusan légteleníthetok. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13. -M--_J TJ~hJíó~. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. 4 osztó. Felszállók.szabja meg a nyomás nagyságát. C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével.é& A tobe vezetjük. A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. A berendezést közvetlenül. szívott rendszereknek nevezzük. A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. Egycsöves. ábra). és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . 6 szivattyú. ill. A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában. ábra. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. A 8-10. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését. ábra). 2 futotest.SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. Azokat a rendszereket. Az elosztó. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. nyomott rendszereknek. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. . Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani.

hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú. Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál. Ha nem holeadóként. }.. 4 futötest. ábra.L _ kapcsolása távvezetékre 8-14. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást. . A két. akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c.J I I I ~~ I I J. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el. Ennek elonye.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok. A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. bJ közvetett kapcsolás (höcserélo).1. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el. ábra.. két. ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu. ábra. 5 gyujtö. Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el.. A 8-15.. I I I __ ~ ~~ 1" I .a felszállók rendszerint azonos mérettel. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12. Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás. A futoenergia mérése is kivánatos lehet.c::==-'-. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el.4 .és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto. ___ ..L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13.L--I Ul . ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI.és egycsöves futoberendezések elosztó.JL. 3 szivattyú.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' . _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja. 2 osztó.-~- __L ~~ r~_' -' t. _ I I ----~--~-. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán.J P.

ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8.. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. valamint azt a körülményt. gépészeti szint kiképzése szükséges. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés. ábra. toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel. A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre. M membrán. 8.. tv visszatéro K kazán. zónára osztottuk. te eloremeno. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik. Ilyent szemléltet a 8-17. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15. zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. szerelvények általában csak 3 bar (".. víztelenítése külön oldandó meg. szokásos a felso zónát gozzel futeni. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása..3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani... a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be.3. A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható. nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1. ábra ej megoldása jöhet számításba. Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése. 8. B egycsöves rendszerelrendezését is. A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra. mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók. Figyelembe kell azonban venni. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru.... 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto. Általában 8.~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16... ábra.futése Magas épületek. il . hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes. lelles lláz bevezetési kazán helye. ábra. 10 emeletenként ún. G semviz homérséklete kétcsöves.. ill.h. ábra). de célszeru a kazánházban elhelyezni.. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók. Kialakításuk az elozoktol abban tér el.. . zárt futorendszerek. Ekkor a 8-13. igy pl. Magas házak melegvíz.//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II . Mind az alsó. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók. Ezek az ún. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl. hogy a szokványos fütotestek..

A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni.4. ábra. automatikaelemeket a 6. A nyitható. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit. Tágulási tartály. muszereket. hocseréloket. holeadókat. pl. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. Magas házak zónás melegvíz-fütése 8. déskor kitágul. A víz a rendszerben felmelege-. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme. fejezet tárgyalja. Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük. a kazánokat. keringtetoszivattyúkat. A túlfolyó.és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. ábra). lehuléskor térfogata csökken. figyelembe véve.288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. zárószerkezeteket. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- . csovezetékeket és tartozékaikat.

Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték . Beépítésük a 8-20. b gravitációs fútorendszer. a rendszer kialakításától. kcaljh. Biztonsági vezetekek. - ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm. ábra. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek. 8 tartály. 3 túlfolyó.3% térfogat-növekedéssel jár. 5 ellenorzo vezeték (3/8"). táblázat.. 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. / 3000 8-19. mm. vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese).71a víz tágulása. o 105 W. 1. ábrán látható. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték. mm.. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye.futoteljesítménye. az alkalmazott futotestektol függoen.3.. Q a rendszer futoteljesitménye.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150. 10 cirkulációs vezeték. 400 tartalma. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték . Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer. 4 jelzovezeték. ábra).aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18. 6 fútocsokigyó. ábra szemlélteti. 7 hoszigetelés.. ill. A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. A tartály megváIasztásához a 8-19. 105kcal/h 25 dése 4.l <150 tartály Ílr- 8-1. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21.táblázat tartalmazza. kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell. Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1. Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el. ábra nyújt segítséget. ábra. 9 ·Iégtelenitovezeték. W. 0 1000 2000 V. erre v.

B beépítési hossz Szivattyúk. ábra). 3 megkerülovezeték . 3 fo felszállóvezeték . pontban.. a 8-22. 5 biztonsági leszállóvezeték. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. Tágulási tartály etázsfútéshez 1. hj álló elrendezés. Aszivattyúkat megkerülövezeték. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. ill.-~ 5 ------4 1 megoldása . A kazánok vízcsonkjait. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. 6 elzárószerkezetek. hegesztett csonkokkal.kel kell szerelni (1. A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. ill. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. alapozást ne igényeljen.5. 3 légtartály. ábra. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. Gyujtok. hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. TV túlfolyó vezeték Osztók. 4 kéziszelep. Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges. fenntartása. 1 gyújto. hogy valamely szakasz légzsákba kerül. BL biztonsági le- szálló. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda. a 6. 1 túlfolyóvezeték . A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni. amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel). En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. energiaszükségletük kicsi. A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. ábra. 5 vízsZÍntmutató 8-23. BF biztonsági felszálló. 2 alapvezeték. Erre valók a csobol készített osztók. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. futési keringtetöszivattyúkat.290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20.és leszállóvezeték. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. 4 tartály.elosztóvezeték. zajtalanul üzemeljen. gyujto foglalja össze (8-22. Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). Kivétel a biztonsági felszálló. 2 11r--3 8-21. ábrát). kis beruházási és üzemköltsége legyen. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. ábra). A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. 5 légtelenítoveufél 1:. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el. osztja szét a vizet a kazánok között. de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. 2 szivattyú motorral. Légtelenítotartály. ábra. üzemük zajszintje alacsony.

a 13.a tágulási tartály vízterével köti össze. 2. Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. E biztosítási mód elonye az egyszeruség. továbbá az. ábra. fejezetet. ábrán látható. Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges. (Bovebben 1. és elvezeti a keletkezo gozt. Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. A kazáncsatlakozásokra. LL I ~ I 8-24. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy.Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el. ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. Bóméro. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel. Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása. A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül. más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját . a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék. I . Mérete 1 1/4-2" között választható. ábra).5. mérni kell (távjelzés). bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget. A 8-25.) 8.1.5. Ezt elterjedtenalkalmazzák.köti össze a tágulási tartály légterével. Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk. ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek. Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo.hátránya a nagyobb csoszükséglet. 8. T tágulási tartály . ábra. A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül . A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. Muszerek. Több. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni. A biztonsági leszálló(BL). Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van. ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26..MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott. Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok.· r~ ~ I I .

2 szivattyú. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó. Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. A csatla· kozási pont az egész hálózatot két. a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után. O (ill. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- . a vízveszteség kisebb.. ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' . ábra.-JJ I. O') az egyetlen pont a rendszerben. akár nyugalmi állapotban van a rendszer. O') pont]. hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést. 8. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. Ez olcsóbb. hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. ábra). Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1. ábra. Vizsgálatunk célo ja az. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert.. _ I i Ii lj _L_. A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz. Hátránya. 7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. ábra. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29.:. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto. Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26.//////////h/h/ /// 8-25. r-----J I .I 'I l' .-. ábra. a tágulási tartály nem ürül le. 2 tágulási tartály. Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán. 2 visszacsapó szelep 8-27. akár üzemi. 3 biztosítószelep . 3 osztó. ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto. Csatlakozás a szivattyú elott.%1 _:í! / D II . az O (ill. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja. .I ! ~ JJ. A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. A csatlakozási pontban. 5 háromjáratlÍ lZClep. . Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad.292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . 4 gyujto. ábra.1 8-28.6 biz· tonsági felszál1óvezeték.. Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges. karbantartása viszont igényesebb.5..2. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo.

S a szivattyú szlv6csonkja. A rendszer többi pontjában . ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '. 4 kazánok.l.a nyomás nagyobb. N a szivattyú nyomócsonkja. 'i 1 ~1 I 21 I I i I I . mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás. APkaz túlnyomás a kazánoknál. BL. o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után. 3 tágulási tartály.a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között .1.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll. azzal a kikötéssel. nyomott rendszerunek. azaz hBF>hszivüj' BL'. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott).. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. " depressziós szakasz. mint az O pontban (az NO szakasznyomott). Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I.MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott. amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik.2.5. N a szivattyú nyom6csonkja. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29.. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . szívott rendszerunek nevezzük. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. és így üzemben túlnyomás alatt állnak. Azokat a szivattyús futó'berendezéseket. 2 biztonsági leszáJlóvezeték.. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására. 8. hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie. b túlnyomásos szakasz. O Nyomás nyugalmi állapo/bon .. Csatlakozás a szivattyú után. ábra.zlv a szivattyú nyomása. h. "1 I I .I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30. 5 szivattyúk. O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott. s ezért üzem közben csökken a nyomás. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága. ábra. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik. ttJ. 3 L. . AP." w1.

o I I 1 ~ - 12 o . 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . 3 tágulási tartály. b túlnyomásos szakasz. hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. 1 kazánok. N a szivattyú nyomócsonkja. ábra. 3 osztó. l. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31.-r __ --. 2 biztonsági leszálló..J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. 4 szivattyú. 7 szivattyú. 2 tágulási tartály. ábra. ábra.-___________ J 'IN !It t ~ it:f . 2 légtelenítöedény...294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---. a depreslZiós szakasz. N a szivattyú nyomócsonkja. 4 kazánok.. Alsó elosztású rendszer biztosítása. 3 gyujto. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló. O a 2 8-32. S a szivattyú szivócsonkja.-I '-1)( L __+ . hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága. 6 osztó. 4 szivattyú. LJPsziv szivattyúnyomás . 5 t4gulási tartály. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja. 5 gyujto. 8 légtelenitoedény.

ábra).MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték. ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni. leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. amely a tágulási tartályhoz vezet. Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése. ábrán látható módon. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . ábra). Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. a 8-33. A 8-31. és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére. Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el.6. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak. A bezárt levego meggátolja.2. csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. A pont). 8-35. s így feltöltéskor megtelne vízzel. Hátránya. ábrát).6. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. A 8-32. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. Nincs szükség magas hurokra. ábra. b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. Hogy ezt megakadályozzuk. a 8-3. Elonye viszont. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el. 8. ill. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható. Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. 8. h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. ábra). s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni.5. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. ábra. így a víznívó benne üzem alatt csökken. így magasabb homérsékletnek van kitéve. amely teljes kazánbiztosítást ad.2. ábra.1. hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. Hátránya a bemutatott biztosításoknak. Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. mint a vízszintes légvezeték. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni.

Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1..296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'. Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható.. nyugalmi állapotban. Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. Minimális értéke nagyobb. egyébként olyan legyen.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata. ~ A.5 m. hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás . Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. a rendszer teljes töltésekor. amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges. ábra. Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1. azzal a feltétellel. 4 .1. hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége. az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. ábra. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m. azaz 8-37. de a futotestek cirkulációját ne gátolja. (8-5) . m3. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen. mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi.6. Ez adja a h maximális értékét. C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. x-x vizszint a légvezetékekben. Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8". 0. Pa (kp/cm2).2. hogy biztosítsa a kívánt légzárat. 5 felszálló után 1/2". A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük.0-1.a 8-37. Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság . hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg. az n számú függoleges lég· 1-1 . Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja. A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük. 1". 8.. Ez a megoldás mind feltöltéskor. h. a vízszintes légvezetéké 3/8".6.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A. ábrát). Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. a hurok átméroje 1/2. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá. A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz.. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. Hátránya. LJPszivC a C pontban ható n 8-36. mint a szivattyú emelo magassága. A légvezetéket úgy kell kialakítani. ábrán látható. akkor a következok szerint járhatunk el. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36.2. hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. ebben Po az atmoszferikus nyomás. A 8-37.

(8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. Palm. és (2-6) 2. v=--::nmv :rr. ~ e800C= m~ Pa. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata.5 m betartása.345 • 10-4). p* = =Po+ (h+ H)eg. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. kg/s. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok.2.2 dS . m.7.. hogy a legfelso 8-38. A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá.6.7. d csoátméro. pontot és a (2-44) összefüggést].2.LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: . 8. H. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá. A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé.7. A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni..eu- ms. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad. 8. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. a 2. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük.) . Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön. Ezért kívánatos hc-hc'~0. kgjm3. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban. és így üzemzavar következhet be.354 • 10-4). mv a futovíz lömegárama. és 8-5. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki.::. (2-44) 2. <::kkor LJpszivC= O. Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete.8 kg/m3 értékével (8-2. ábra szerint alakítjuk ki. táblázat): LJPsur= 8. ábra. :v Pa. mert a szivattyú nem üzemel. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni. a és összepontot.LÉGVEZETÉKEK 8-38. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.3. mert akkor a cirkuláció megszunik. j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet. ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. fajlagos (8-8) 4. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed.

3 Kettos974.5 81.5 986.4 991.2 977.5 984.7 71.77958.5 969.1 979.6 979.2 981.5 52.6 977.8 970.5 964.2 971.5 65.9 95.5 88.5 -darab.5 985.5 975.5 57.8 970.5 77.0 T-darab.I Megnevezés II 3.8 985.3 984.5 I ! 980.5 9 960.9 %9.8 978.l .5 983.3 967.5 1.5 1.561.7 990.3 64.6 982.9 967. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .7 971.2 974.5 %2.5 92.0 980.7 76.5 54.0 989.0 980.1 983.1 981.9 75.5 51.5 93.2 978.•.1 53.3 990.968.3 974.5 55.0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.5 965. '.1 66.5 61.3 976.9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.7 969.0 984.1 988. CC 298981.3 987.9 8 .3 969.4 elágazás 974.5 IocSor.0(nagy) I9 Karmantyú60.9 977.6 87.8 67.5 988.5 72.0 963.5 988.5 86.5 987.1 TT-darab.0ellenáram 84.5 58.0 60.8 989.5 Megkerüloív 992.5 966.9 962.5 966.3 989.5 973.6298 I O 62.1 981.0 70.3 979.5 963.0 972.5 965.5 85.3 989.3 973.3 983.7 990.0 0.5 69.ív66.8 972.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987. 63.2 988.0 986.5 91.5 961.4 10059.5 83.6 983.1 991.5 971.4 978.5 56.5 982.5 94.4 991.2 968.2 51 74 75 53 7 986.7 973.3 972.2 986.9 90.6 963.5 964.7 990.~ 1.2 959. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.8 986.0 989.5 991.7 991.7 992.9 I •.2 82.4 2.6(kicsí) 66 64.8 968.5 1.5 96.5 78.7 0.7 978.5 976.7 977.0 975.7 984.4 985.5 73.5 80.5 59.5 %7.5 961.4 970.7 980.5 990.8 88 65 95 74.1 982.5 985.5 89.0 68.6 965.7 975.0 976.5 79. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .

0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit. A táblázat a csoátméro és my.5és40 5. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4.0 2.016. A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük. Ha a ho be.0 9.5 1. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában.7. A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4. Cy a víz fajhoje.. táblázatban találhatók.0több Néyleges átméro. egy másik pontján hot vezetnek be. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható. 10-11 ~ • ~~ Palm.0 4. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39. akkor a 8-39.5 1.5 3.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3.Könyök2.0 1.0 1. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi. (8-12) . táblázat tartalmazza. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket. Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3.3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4. A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be.0 6. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot. A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást.0 12.és elvezetés idoben állandó.0 0.0 10. Palm mértékegységben.7. (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk. . ábra). W (kcalfh). b) ábra] (folytonos vonal).5 2.744 . v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést. Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el. Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8. A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál.1.1.0 25 12 900-osSO7. mm Sor. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk. s így a suruség a hálózat mentén változik.0 7. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram). a Q hoáram függvényében ismerteti. (8-11) A (8-7).0 8. azokat a 8-1. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. a homérséklet. mellékletben közöljük.0 1. az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás. ill.0 0. Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban. J/kgK (kcalJkg°C).0 4.0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39. a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh..1. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8.5 6.5 3.

20 70.45 35.31 333.39 0.50 397.80 143.64 206.69 175.75 34.27 294.23 109.20 2.73 24.492.92 255. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >.896.62 97.94 58.68 28.97 141.45 117.53 259.33 125.64 250.098 11.75 755.63 230.06 161.10 549.77 56.92 99.43 11.09 41.20 47.39 55.55 99.97 941.73 10.32 0.78 123.03 568.83 83.83 12.18 676.39 25.21 58.77 66.89 941.96 8.32 25.54 274.83 618.27 539.94 55. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.35 174.92 529.75 14.26 75.72 10.65 441.66 47.12 318.49 235.200.72 116.26 140.49.71 27.84 93.16 163.43 1088.89 461.33 598.18 31.08 74.70 431.83 18.91 6.28 188.51 47.07 284.51 382.09 70.775.64 309.39 114.96 12.83 65.79 568.77 31.85 14.81 81.51 24.96 28.60 421. Ap.31 259.63 136.09 51.11 113.10 to.983.80 737.83 362.73 17.26 402.41 9.49 3..81 0.:"7 76.75 269.96 500.21 279.80 111.54 255.77 50.83 98.41 338.30 122.63 171.54 38.33 299.31 76.31 1.83 98.18 73.31 9.99 11.03 833.64 608.94tIl 225.53 16.57 168.77 696.48 64.910.58 90.88 578.58 29.52 113.88 284.35 431.73 0.98 765.12 124.63 87.80 931.02 122.36 196.74 63.098 0.35 190.54 209.11 637.15 0.77 833.70 510.93 451.89' I 23.82 1108.81 16.78 706.87 490.22 686.85 149.79 104.25 3.15 0.94 0.31 264.97 0.94 85.86 5.64 210.u3 17.92 1010.39 155.06 174.54 31.02 2. táblázat.28 210.25 153.96 106. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi.50 65.11 210.16 186.27 83.91 1167.55 500.75 63.42 1.45 12.45 I 140.35 1.95 78.98 470.73 873. 17.89 21.96 12.87 0.22 33.63 164.25 163.80 19.59 90.47 I 220.84 2.24 47.53 44.94 94.20 62.26 155.61 68.45 55.98 98.97 II338.58 11.96 1.54 33.46 618.45 220.33 6.72 18.06 4.18 33.87 40.40 313.68 264.98 245.24 37.81 774.54 131.68 21.42 1030.62 0.32 353.94 131.11 1196.96 som 95.30 26.09 784.51 392.74 28.98 0.73 54.75 13.68 1285.85 367.90 38.19 814.87 15.35 119.76 647.73 421.39 52.04 59.20 157.81 11.87 2.36 86.08 76.25 353.67 1.68 174.94 182.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.96 0.42 57.10 168.45 149.4911.88 0.68 63.28 35.75 29.64 16.52 10.83 14.16 152.35 19.93 235.92 12.63 42.42 19.85 15.86 9.92 21.45 44.26 23.44 392.72 4.43 734.97 348.26 28.83 201.39 15.59 167.874.02 70.818.99 696.62 133.73 56.10 85.49 627.07 44.63 87.15 23.92 6.49 853.49 480.67 8.62 7.70 108.62 111.661 1.83 154.34 36.91 912.66 13.58 13.53 4.31 193.70 519.63 235.87 343.77 104.16 39.49 I a 1 I .04 142.26 53.01 77.45 189.98 197.73 215.92 431.59 308.929.98 87.56 1.92 7.35 24. v.78 309.09 9.00 78.79 43.90 0.76 853.91 5.52 81.96 3.87 971.35 48.44 2.05 7.43 38.48 126.23 230. mis Ütközési ellenállás.16 49.92 1049.73 39.40 657.79 189.8-4.

a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság). lll.dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása. S'= a ~tav 8-40. vizhomérséklet. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes. . ha az egyes területeket(trapéz. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége. Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe. a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm. ennél kedvezó'bbek.a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése. elhanyagolható.7. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39. A (8-13) összefüggés azt is mutatja. A vezeték lehulésecsekély.1. és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul. hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van. A többi radiátor áramköre. = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás.és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto.. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre..dPR=.. ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett.MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil. /}P9 f. mellékletbol veheto.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát.az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható.. ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt. vagy a 8-1. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg. g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig.. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása. A nyomásdiagrambóllátható. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése . A zárt görbe területe azonos marad. 1. elo ez •. aj f" f.. ábra. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet. ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása .W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság). 8.. IV koncentrált lehulési pontok. (8-15) a értéke gravitációs futések esetén O. . kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI...2. ll.elozetes méretezés. m. (8-14) a rendszer elvi kialakitása. A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése. kg/m3.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. hlo h2 •. ee a futotestbe belépo víz surusége.9 r I 919 I 919 909 l' . '0. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. . ábra.dPgrav két részre bontható. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága.5-nek veheto. hl. A 8-40. hlI •. 110 '2 .. feltételezve. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök.. Qo.dti a tényleges homérsékletesés. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás. bJ hatásos nyomás szerkesztése. A súrlódási hányadot a-val jelölve. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: . A .

A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága. diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. 8-42. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint. Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. táblázat). a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti. Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2). ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható. ábra). A méretetést kello pontossággal kell végezni. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. . .s--- RI"" 1 101 'j'. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk. ami költséges. ábra). .a 8-42. ábra V. ~----. A hatásos nyomás. az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre. Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül. 1-0- i 1~lh. ARn az R. a diagram most két részbol áll. ábra. a méretezés megfelelo. A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti. futotest szempontjából itt felmelegedés van. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges. ~ tapasztalati értékeit a 8-5.vagy mértékadó áramkör. A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo. pontját). hll~rr'16 --f~ 4J. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg .meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük.I I I f. és 8-4. nyomása. táblázat tartalmazza. A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa.pontos méretezés. A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. azt le kell fojtani. . Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. ábra. Ha jelentos az eltérés. á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges. ill.3. S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik.7.1. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. nyomása.g !bg J!L/ 8-41. hatásos ~'yomása 8. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI. S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon. -R~ --. és Ru ftitötestek hatáso. a hatásos nyomás csökken. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42. akkor az egyes méretek megváltoztatandók. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása. mert a szuk csohálózat elégtelen futést. _~ll N U~ Iw h.302 MELEGvíZ-FUTÉSEK . Az I. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál. azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. mellékletbol is vehetok). elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. . A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1.

--. Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett.és azbesztcement fedés)-5 . táblázat. az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban. m 8 A fütotest magassága a kazán felett. 75%-os S2.a csohálózat elozetes méretezése.. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett..I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------.--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----.az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei..10 oC. 60 oC.70 30 I 95 .. dJ padláshomérséklet -12 oC. 50 oC. a pincében flitési vezetékek vannak. a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 . -10 oC. Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól.. A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól.--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban.15 .% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett. (cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC. m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------. pince.20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -. lj eJ . +5 .MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5. bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 . A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .--.35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --. ej padláshomérséklet (deszka.-------~-------- 5030 ---- --.igetelésae1. . MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr.. .15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --.80 105 90 115 15 100 10 25 12 201.. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük. -5 "<:-Os padlástérben.. alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.

A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb. A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés.. szaggatott vonallal határolt. .1.'-': 2 +~VN ' hR 8-44. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása . Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni. ábra). Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával. majd a 8-2. . mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete.a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. táblázat felhasználásával is elvégezheto. . Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : . hp 8-43. ábra.az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével.~t-j-'-R/-'. s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható.a közelíto hatásos nyomás meghatározása. mvRU' •• . lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken.5 értéknek veheto [1. víztömegáramának meghatározása (LltR= 10.304 MELEGvíZ-FUTÉSEK . melléklet és a 8-4. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása. . Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható. és amellékáramkört.4. Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet.az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében.-f')'lg -. sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is. ábráéval) . Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. LltRD. RI . ez a hatásos nyomás változását vonja maga után.. lehulésének felvételével a futotestek mvRI. ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43.a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10.a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele. . 20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). A számítást célszeru táblázatosan végezni.. a (8-15) összefüggést] . A hálózat méretezése a 8-J.. kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8. VOaaJ. amiben radiátorok nincsenek bent. A joáramkör méretezésének lépései a következok: . A 8-43. . . Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el..az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ. 35 oC értékben választható.7.. holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44.elozetes csoméretezés . akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. mv-mvR mv .a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. ábra). A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre.a pontos hatásos nyomás számítása. a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk.végleges csoméretezés. . ábra. táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört.

(8-20) . Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg. a 8-43.dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: . ábra B és D pontjában. . CB= ~eB . a rövidrezáró csoszakasz .dtB.az elozetes csoméretezés a . ábrán az 1.2. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43. (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1. ..• (8-24) . A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . táblázatból vel1etjük.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: .a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (.dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) . A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével. ábra. hanem elore felvesszük víztömegáramokat..dPgrav= j=1 1: hjcj. Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu. az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el. második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása.dtog (CR .dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8. [1. oC.dtig Pa. . Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik.dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje. hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett. .s.dtBg+ hoEo.. hogy az egyes futotestek esetében nem azok .dP=. pont szerint. .t-' . ) Pa. a (8-17) Összefüggés elotti szöveget].1Pel6z=(1 + cx)(hBcB. mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj . A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45. . A keveredési pontokban eloálló lehulés.dto= QI~ Cvmv oc. ábrán a B és D pontot).1. akkor az illeto vonalhoz tartozó. és ebbol számítjuk .dtjg+ i=' 1: hici. stb. .a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44.• kgjs' . m/s2. számértékeit a 8-5. . (8-19) mv Pa.dtB= ~~. ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: . g a nehézségi gyorsulás.7) lehet súrlódásra elhasználni.dtR lehulésüket. Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul. A leszállón elhasználható . A különbség abban áll. LJ tB kgjm30C.. Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik.dtR lehulését vesszük fel. A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu.a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43. B helyett B' pont).. A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni.dtR-ccsö .dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--. (8-18) . ábrát). (8-25) t . i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. ami meghatározza víztömegáramuka t. A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak. Cv LJtRU - .7. cvmv A keveredési pontokban . a (8-13) összefüggés magyarázatánál].dtR = 10. 9 pontot) jelöli.a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés.. A hatásos nyomás 70%-át (a=0.dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint. _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g..20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----. ..az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n .dtcso)g Pa. ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet. A mellékáramkörök méretezése. (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni. m (1. ábra diagramját a technikai mértékrendszerben. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül.

- . és IT. 10 ••.1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1.. 110. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik..BO '~ 110 ~ 70 .~ '" E: 3m vagy 3. . h) leszállóvezeték kialakítása Á.. 6 lehlílési pontok. A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46. "(. növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges. . 90 80 . A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46.. '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c. li o I 1~ r + b. A leszálló mérete végig 1'.§ 220 . . (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto.. h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett.. Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/... A keletkezo hatásos nyomás kicsi.. /III 'J / 'b ~ 400.. .+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc.5.t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 .3 180~ ~ ~ 100 . szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel. szakaszt egyaránt J '1..~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g. II nehézséai gyonulás .1/'1/1/'" = ~ .~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o..o ~6 2 4 ' 5 . ....g.6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A...1PAB=60 kplm'. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1.. Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt.-.w. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI.. . ábra.IT --~_II ~ .'o {Ii . es II. . h vonalak: az átmérot a II. ábra. de a c vonalnak megfeleloen az 1..f. Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 .. A leszálló mérete 1'. keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45. fl7 vlzsllriiség 10' •.~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ . ábra).1/h=20 oC. hl ." cs6méret. 1-1 Pa. Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet..YUj.. --'1" cs6méret. iw. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln. ~~ .-1" cs6méret.7. (csökkenteni) kell.306 b"~.1/h=25 oC..1PAB=65 kplm'. .. ... 17 homérséldotea.1.' a . -. ' .' méretre bovitjük 8.. PI. szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell. ri =8000 1<callh.~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 .-:-. 12=8000 kcalih. . ==~+~ I ! .f.• I 550 500? 400~ . /7 vizhomérséklet.

... Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI....jelu terület).MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi.t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d. mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo.3. táblázat. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro.1 1.8 0. oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847.. a csatlakozóvezetékeknél 1. m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I.2 0. A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6. ro. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47. pontot).. A 8-48. ábra. 4 a kazántói. Vy vízsebesség.. 28 12..0 Pa/m2 között veheto fel. a 8. 20 16..9 0. my víztömegáram. ábra.lapJlI. amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik.4 0. 10-3 m 8-48. 8 0 . értéke 3.35 m hatásos magasságot vesz a. 4."~c:. Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet. mint amennyi abban a szakaszban fejlodik. és 8-49. f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói. ábra az elosztóvezetékre... A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg. táblázat). A módszer az elosztóvezetéknél 2.. A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1. .3 0.JI fajlagos vizlehlllés . ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat.7 ali as 0. ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni.=0.m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet. A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a .0. a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1. A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni.5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 .4 m...0 0.7.1 o ~ ~ ~ ~"". A méretezéshez a 8-48. kglh kglsf f v. így a víztömegáram kicsi. A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik.. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik. ~du ~d*~d· C'O'). Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0.. ezért itt nagy homérsékletesést választunk.1. ábra használható fel. a 8-49. A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC.

30 oC között célszeru felvenni.044 l. hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen. Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50. d' és d" pont). A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása .GG5{a ~0. ábra. 0. ábra szemlélteti. 10. A L1tb hasznos homérsékletesés.6 8.6 1. Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk.04O~ 140. hogy melyik méret választandó. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol.0. A méretek variálásával elérhetjük. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot. d'.0 / 0. ~o. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik. d'" pont).5 o.46 0. 1.1 o.-3 m dll ~ 8-49. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk.. d". Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható.043 40.a35i 120.ll1Ofa m 0. d" közelében 50%-a. hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk.. Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó.02a 70. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is.2 130.laf5j 0.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt.a42 0. '" ri.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160.7. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el. hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg.041 ?.308 mv *9/h *975 o. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro .. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is.adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége .4 1. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk.025+90.7 0.. ábra. 80 0. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49.adott víztömegáram esetén . ábra.0.3 1. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC. mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség.. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a.010. akkor a visszatéro vezetéket 8-50.5 Ja ~0. akkor a teljes 21. 1. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48. Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50. mis M 'elm 1. 0. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében.. ábra. 0. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk.0 G.04 la ~ '" '" .2. el kell dönteni. o. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét.nH . mv víztömegáram .45 60. de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség. 0. Vy vízsebesség.+ vv 150. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható.

0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. 12 kP~m2) lehet. 3. értéke is (3.20~1. A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb. Természetesen.5 ~.. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani. táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban.1 értékkel kell számolni..25 kg/s. 1. A 3. A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1. a méretezést ezzel kezdjük. a m. melléklet és a 8-3. Hasonló módon számítható az ~. A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1. a foáramkör hosszát. valamint az egyes szakaszok hosszát (4. példa. oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 . ha a keresett szám nincs meg. oszlop). oC. mellékletbol kiveheto. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1. a futotestekben megengedett homérsékletesést. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1. Palm (10 . Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1. csak a 0. a 8-2.519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik.) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0.5) használjuk fel: A 2. az épület hoveszteségét.8 .) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét.5 Pa.5· 9. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. 2. példához) @ szakaaz-sz4mok .3). Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o. év. te=90 oC. alapvezetékben 1. v* áramköltség (0. ügyelve arra. tv=70 oC. táblázatban..81 ~301 értékeit 1. ezért ezt is figyelembe kell venni. n amortizációs ido. futotest.175 szorzótényezo helyett 0. a 8-7. értékét. táblázat segitségével számítható. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5.0 mis lehet. az amortizációs idot. (A vízsebesség épületen belül 0. akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk.. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet...I?3 LJthO. Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O. oszlop). a ka- I iFJtöfest 8-51. A melléklet S'. 1. Ql ml= CvLJth = S' .05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható. A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC. felvételével S'I a Llpgrav 0. 0.5 . mint a többi melegvíz-futoberendezésnél. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata. oszlop). Ezzel készen van az elozetes .5.45 ·12. gravitációs futéS (adatok az 1.. ábra.0 mis.ftv Palm. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0.827 Lo. táblázat alapján határozzuk meg.a Ll. figyelembe. 1. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is. AIs6 eloszlású <D . A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100. tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét.0 Ft/kWh).5 . az áramköltséget. mellékletbol elozetesen meghatározható. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru.. hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük. Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto.. Th3 stb.(!90)g= =2. oszlop). melléklet és a 8-3. Méretezendo a 8-51.2. Ha azonban LJPsrav< <O. 301 ~5 1 P / _ El 29.•. La foáramkör hossza.MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK..175(Ahe _ Q )0. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0. melléklet táblázatát használjuk. m.. A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát..

310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7.8 129. táblázatból vehetok (pl. kaJI PaW Pa 1. A 7.2 243.8 16.7 105. hogy az 1.5 0.08 21.3.069 109.0 126.3 6. A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni.1 1.0 1.7 24. Az 1. 1 db nadrágidom .0 26.1 0.5 8.5 0.0 6.0 14200 18.5 271. közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa).4 45. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'.5 18." 55. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012.0 -73.3 148.5 4.515. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza.0 19.3 84. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto. ábra 1.5 2.5 0.5 4 1050003. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb.069 151.5 112.5 45.4 43.2I11003.8 12." 11/.238 3. 12 mis 3 10PalmV.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 .5 158. példa. oszlopába. 1 db tolózár.8 298. 1.5 Palm."'12.1 51.5 1/. oszlop).475 5800 1.17 28.3 1.0 0. a 8-51.' 1.19 28.08 28. Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51. Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük.9 11/230.059 325.475 50 40000 .3 46.8 0. ábra alapján a 8-3.3.0 1. a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.5 650. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4.238 0. .0 0.45 ~3. oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását.8 25.8 ---I 0.3 201. A 7. a 8. szakaszban 1 db T idom.4 S/" sI. Az ehhez tartozó S' = 3.5 0.19 70.169 23.7 3.7 0.0 3. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel. A 12.4 0 0.5 2. I Apz. I m".8 4.9 5.5 I II. és 10.0 21. A El: értékei (9.0 4.4 3.7 0.0 81.3 1/2' 11/~1 l' 7.0 1/. mellékletbol. Ha a keresett my nem található. oszlop) a 8-51. ábra) csöméretezése S'.4 Pa méretezés.0 29. van). a 2.8 52.1 4.238 1/.6 0. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény. táblázat· ból vehetjük (a 8-7.4 197.25 kg/s értéket a 8-1.0 2. It1p. II Id.8 7 5. táblázat.' 18. A LJp értékek összegezése után látható. oszlopa).5 53. táblázat 10.069 1 45.13 38. szakaszában 2 db könyök.0 0. 8.5 59.13 0.25 54. oszlop a számított (vágy a 8-1.18 0. áramkör ellenállása 298. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést.0 I 5800 1I 6.2 Pa ( rv 30 kp/m2). Megkeressük az lhl= 1.6 0. 6 m á. melléklet d= 100 oszlopában.4 2. a 3. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1. futotest áramköre Fojtandó: 6.1 52.0 1. oszlop az IS' súrlódási ellenállást.

S 238. 2.5 .MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II..0 67.5 80 6500082...0 0. 8-II. 8.5 .7 Pa.5 .45 . 12 1011 " 91. 115." Palm. Illp. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre.9 Pa nyomás. így Ath=20 oC.. mv..3=398. 2. és 8.9 Pa. S' .1. 16.0 36.19 0.5 2. 14. Ö. ty=70 oC.7 Pa nyomásesés.5 8.16 548. Méretezendo a csohálózat. A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük. ábra) cs6méretezése d.8 302.143 12000 .5 0.3 Pa. valamint a méretek a 8-8. 1.0.. futotest áramkörének méretezése. 2.2 12.. A hatásos nyomás LlpRII=5. és 6..3 15. 12..19 8.0 803.0 1. Már méretezett az 1.81 ~668 Pa.' 11/.1 Pa.".1 = 115. így az áramkör még nem méretezett 9.. 16. 7.8 1"13. Így a 13... a m.7 16.. S8S .0 3. 15.3 6.381 37.773 5000 65000 9. a 8-9.773 32000 9. csoszakaszból áll.0 0.6 0 18.11 35..0 7.~ 97. Palm Pamis S'.ár=lS'.3 82.6 Pa (1. A csoszakaszok teljes hossza "1:.7 406.. Bármelyik szakaszt fojtanánk.5 28.1 0. A méretezett szakaszok ellenállása 185. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52.030 1. 548.11 503. AP.060 1. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1. Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi. A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel. s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73.= 9 m.8 7.(1 8000 5. 9. 398. 8.6 16. 15.2 0.7. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa.8 1. 13. 10.3 0.7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani.5 18.. szakasz.3 44. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0. lAblbatot).0 0. Kismértéku fojtás itt is szükséges.8 31. futotest áramköre 1 32000 11.4 18. 12.5 51.0 0.9 ~9. szakasz ellenállása 269.0 0. fiitotestáramköre az 1.5 1.6 33.8 27. 11. ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható.1 83.= 6..0 0 320.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp.0 11/.5 101.6 16. A 8-52.0 652. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I..095 6.6 0. 2." 8/: I 11/.09 0. pékla.4 16000 .1.0 221.16 0.. szakaszokon elhasználható 301-185.7 /.0 2500 29. 14.0 11..9 7. a hoáram.7 267. Az eddig méretezett 1.0 ~.0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36.8 500. . példa.5 67.5 185. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne. +llp. A felsorolt szakaszok hossza: "1:.8 7.4 76. 3.2 3. táblázat. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni.0 m.7 ~22 1 P / II- 9. szakaszán elhasználható 668-269.. A Ill. táblázatban találhatók. és a 7. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani.5 23. A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk.. te=90 oC.16 86.5 3.7 2.

~ .0 87.59 1289. a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül.081 0.98 I ' I .ee)g· I rpoo (j) ha =2.5 90. szakaszon). 161.9 14. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1.07. a 6. ábrából vehetó'k.0 m o kgfs t1P..:505. Felso elosztású gravitációs futés (2.0292 30.172 S-10 10 9m 20.21 84.0186 0. mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.0375 0.::.99 87.8 ~4 55 L'[ 55.6 280." 1.1540 88.095 8 Jcr 296.0231 0.6 8/.43 oc0.0 84.6 88.82 13.99 4t=14t. oszlopban 8-9.15 0.2120 86. 64.312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten.mv.7 37.071 110. táblázat. 12.0 0.060 32.030 768.81 . táblázat 6.98 13.68 0. táblázatból)..08 0.5 .7 67. 505. mm •• sm kgfmO Pa2.8 Pa. radiátor és ennek áramköre.~. cs<5szakasz 7.0 0.tkö különbséget.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .5 m: 8-52.5 0.5 ~.e2= 12.2 15. 9.7 0. cx= 65% (a 8-5. Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9. 2.204 oc80 '18z18' 0. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d. A fajlagos súrlódás. L1Pelöz=(1 + 0. táblázat).306 50.g· A 8. oc Futo~llo4.4 6S 751/2" 1" %0.82 0.3 10.03. meghatározása.8 11/2 1. a leszállók szabadon haladnak.0814 0.38 0. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14.02 IS7.5 83. Az 1.16 11/.98 98.---WI is -- -- '. = te ~ tv . 2. Fali horonyban a homérséklet 40 oC." "l ll/c" ~ O.65) .0534 0. példa.15 _g_c 88. a 14." 84.7 00.60 37. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad. táblázatban gyujtöt· tük össze.61 4e.4 1585.y.075 60.35 88.5 . A rendszer ellenállása 548. oszlopban találhatók.6 ~ -----. ha a= 0.93 66.06 20. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52.60 88.5 11. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható. s ezek után az 1.0 0. Az 5. az 1.4 0. A 8-9. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v. táblázatból.5.4 130.6 248.66 0. és 7.02~1 JO 88.5 kg/m3 (8-2. oszlop értékeinek különbségét. oszlop adatai a 8-52. Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl..62 120.99 86.6 154. a padlás homérséklete -10 oC. ml' ~ stb. 3.21 0. oszlop adatai a 8-8.2.5 m. P / a m. példa) II 1.4 1%. 2.7 Pa (rv 55 kp/m2). Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e.60 98.0327 51. oszlopban a szigetelés adatait.5 L1Pelöz_ 0.82tv. és 4. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük. ábra.• test 1. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1.25 0.9 41.2 84. flitotestm" áramköre 64.054 .381 oc 46.67 117..0 14. a 7.25 0. a szigetelés 75%-os.06 87..5 .5 és a hálózat hossza 55. mi· L1r S' = 0.25 33.143 87.386 140.773 1.0 m magasságú pontja).65 46.6 7.19 67.68 4h. ev.

2 18. oszlopáé ba.1 15. A 13.3 33.5 70.7 13.1e értéke a 8-2.2 28.7 67.2 67.0 27.3 118.8 318.8 39..8 74.1 65 32.8 141.7 33.6 178.5 13.4 78.6 85.1 10.táblázatb61 veheto.3 218.1 54. .4 26.3 18.7 35.3 13.1tl= 10 oC.8 63.0 116.3 56.2 76.8 268. Vízszintes elosztó a padlástérben van.0 191.1 20.6 46.3 37.3 152.4 40.6 1'/.8 79.1tm= = 15 oC. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését.1]szig).5 66.2 132.2 150 8//' 1'/.8 mm 10.20. Az 1.9 22.6 18.4 28.5 25.3 95.3 18.7 10.7 70.3 60.1 11.9 166.9 27.5 28.3 32.2 71.4 70.0 43.6 141.7 69.2 76.0 81.3 27. A 16.6 115.8 120..8 66.6 12.6 22.4 1202.2 44.MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).9 123.3 6.8 93.2 '/." 252.8 113.6 87.5 63.9 49..9 65.7 32. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét. példa.7 19.4 386.2 125mm 80 100" 20034. értékeit tartalmazza) 1 .6 10.7 7.2 13.ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.3 60.3 109.1 380.8 43.4 80.:.1tl tényleges csolehulést adja meg.1 297.8 33.0 I 96.1 36.elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását .7 21.8 74.2 152.5 127.7 13.1 51.8 35.6 4.6 104. A függoleges vezetékek futött térben.8 181.7 161.7 Pa.1t homérsékletet tartalmazza . valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.0 253.8 80.6 81.3 51. . A ll. értékét a 8-10.9 I 236.7 106. ..0 150.8 156. futotestekben a felvett homérsékletesés : . 288. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .1 I 326.4 24.0 357.8 36.2 68. oszlop).2 124.2 11.5 38.3 19.7 52.9\ I 10.9 12.6 \ 6.0 190.1 216. Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés . ahatásmagasság megváltozása miatt.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje.6 93.1 145.0 mm 128. szabadon haladnak.1e.6 50.3 45. mv .7 158.3 100.8 42. Számításainkban a 3.5 23.1 23.1 61.6 277.0 39. 3.1 34.9 9.4 29. ezért (I .9 40.1 74.2 \ 307.2 45.1 207.2 16.9 30.8 11.3 124.7 14. - 82. ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés.6 .5 105.7 \29.7 47.1th = 20 oC.8 23.1 31.1 17.7 32.2 38.5 110.9 320.3 104.9 46. táblázat.9 90.1 .'.2 60.6 8.6 Pa:>548.1 I 452. oszlopba írjuk. szakaszt két külön részre kellett bontani.' .1 343.1 17. te=90 oC.2 149.6 24." '/.7 166.1Pgrav=h.9 185. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -.6 82.0 51.4 47.1 298.3 25.5 90.6 21. a 12.5 87.6 155.3 5.2 73. oszlop) viszonya a méterenkénti ..6 30.9 54.6 102.5 117.8 37.9 63.7 8.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.7 224.9 33.4 6.0 32.0 16.2 30.1 32.6 62.1 20.3 170.5 52.5 62.8 106. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~. és 14.71171. oszlop) és az mv (2.7 134. 8-10.3 38.7\140.4 114.2 24. 100.1 53.3 75.8 28. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza.3 16.4 62. (9.3 238.4 23. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585.1 283.7 168. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.4 14.9 39. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .g formájában minden szakaszra számítható (15. A csohálózat méretezését.3 116.2 135.8 59.1 234.3 55.7 47.5 140.5 8. Méretezendo a 8-53.4 26.8 126.9 24.2 236.7 202.5 269.3 42.1tll= 15 oC.4 28.3 48.1 76.9 21.0 193. °C/m ~ ~ .4 50.1 58.6 98.7 55.5 143.6 179.1 87. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram. .6 41.0 8.1 12.3 53.1 133.8 26. Ezt követoen m.1 I I.1 57.9 5.9 61.8 200.8 113.9 168.71429.7 88.2 44. 402.9 96.0 45.8 28.5 97.5 133.8 32. táblázatból a 9. Az m.3 255.5 337. kg oC sm (a táblázat UP'.7 I 202.5 83. 366..3 42.2 125.7 87.4 222.0 88.

5 0. 3. Q) cyLJtl QII 4100 m)= .08 1.0 0. ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .139 0.-0-1. Palm 1. IS'. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.074 7.=.1 --114.6 3. mellékáramkör 17 _16_1 0.0. ábra.5 I 1// 10..312.8 27.5 8 ill700 0.0 112.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.139 0..3-_-1 __ 86. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0.7-~1--~118.--6-.139 7.0 192.4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_.11 0.6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.~::: _~_-' 38500 i 0.2.0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S.3 120.0 0.0 31.:--0. A /óáramkör méretezése.II .139 0.l6 --7J-\ -0:5 24.0 ----s6-1 16.0 0.5 6 I 10. 78. • QIJI 4100 4200 .25 2.8 I 1- 13.056 0.0.5 I 69.07 0.5 '~ I-Io. d.098 3500 4200 .458' 7.3 I 467.4_ 554.2_ O. 15.-.56io.-17.4 3.2 10.056 kgjs.5 523.065 0.139 0. kgjs.5 ..0 I I 0.16 0.0 261.5.8 14.0 ____ 1 ------1---.55.5 6.065 8-53.1 v.7 --0~-24--0'-3-1 8. "- A 8-53. 15. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : .-I1._0_1 _1_' _ __ 1 4_.0 I 12.0 1. kgjs.5 6.5 36. ábrán a rendszer elrendezése.7 16.5 13. példa) II 1· .458 8.21-41.1-6.0 Különbség fojtandó Ill. példa.9 10.mv.=.6 ----1----1 _9 _1 0. mellékáramkör -14-' -15-' 0.9 -0.6 i _2~~::_-+~-~ Il.6~ 500.5 5.128.06 I 2. a szakaszok száma. árama és a szakaszok hossza található.25.0 lI 50 [_ 16.2 31. a 8-11.-0-. táblázat.041 _1.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11.24 I 2.s--~ 10.0 0..5. 10 ~0. B és ekeveredési .056 lIT I I 1.0 I 261.0 I 2.5 l' 1// 1 \ 8.458112.~:~1.3 1-38-1. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53.1 579.-0.l6!I:o ~ 0. táblázatban az egyes szakaszok he).2 13.13 I-b-I 20.0 0.065 2.8 -0.~ 11700 11700 - ~tI7._5 __ 4_.-5I 1// ----1--.8 10 I II 700 ~:~:.8 I 13.1P'~a=ls'.s-I~616. Egycsöves gravitációs futés (3.7 25.3 1 23.

Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53. a 8-ll.5 "\ 0.66 0.2 410.2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72.139.43 7.139 ~7.161_0.25 0. táblázatot).62 117.0 ~ ~6.68 ---6.0 9.76 179'52 73.-.Lleig 1 = =(9. oC.1610. _ " ".-. ~~ 8 .5 ~1050 Pa.9 ~a .7 -13.24 88.157.61 6.03 0.• I ~ ~ • I.19 .139 I 11/: ~ 1.021 0.-.1050 .obDl~ ~! 13 14 ~ .81= =723.I 79.0625 0.4.0 .074 1 0. táblázatból).~ ~ 1.0 0. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !..64 20 20 . táblázat szerinti csoméretezés befejezheto.85 ~-=-~~~ -.085 I 1.. futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S.6 0.139 1*1/.8 39.9 ·3.8 176.0 20 . korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba).45 .021 1 '-"8.3 65.0 0. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924. 723.74 72.§. I o o •• -1 - --II--I· 1 0.57 0.0 I 2 3 ~1".5 5.31 0.0 0. Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1. :Ö -. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8.74 0.20 20 .20 ~ - 68.7.20' g s.19 79.76 0.029 0.3 ·4.0 o C. A különbség 20.3 827.6+5..52 0. Mellékáramkörök méretezése.031 0..7 I 210.5 Pa.50 ---.l 19..039 0. példa.0 ~I I 88.03 87.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).3 6.1)9.0 73.025 59.415 --1--1--1-.: *.0 944..0.74 53.52 --=-tO67.98 98. Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 . 0.64 0.5 99.64 87.8 ~.19 87.018 0.62 0.h.52 0:67 ~!52. .5 44..024 0.5 Pa.3500 _".4 Pa. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.68 2 0.60 4.61 7.50 98.9 Pa felhajtóero van.. A Ill. Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.64 88.42 65. (iX=45%. A foáramkörben 944. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk.2. táblázat).048 0.53 0.151 - 0. táblázat. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás. = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 .u20 53. Ennek birtokában a 8-ll.8+2.8 838.=aL1p=0.1121.11/: 0.19 87.~ - -6C B _8_ A -=- 60.! o :2 I i. 8-12.4 21..4 11.0 586.02 0.98 88.8 0. 3.03 80.458 50 12.2 608.7 felvételével: ~143 P / 51.458 50 75 88.023 0.981 0. --~--------l--* °'1391 1 1/: .5 Keletkezo hatásos nyomás: 944.52 0. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90. .3 I ~ I - I 0.083 1* 0. pont: Llt B .017 1°. a m.8 617. A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.087 0.66 9.19 79.76 80. Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1.9 10.61 0.5 ---.10 70.0 7.3 44.50 88.36 173..035 0.9 845.1 9.I -35 4 7 0.••.5 ·4. a 8-5.--1 ~I~\' 2.• .

ábrán levo etá1. A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2. Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama.036 155coli a teket a 8-48.QR lenül..5 0.31 0 1.módon szabadon. visszatéro vezeték padlóban avesszük.5 8 7 12 6 mis AP.. S'.0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a.Il/!' l' %-.V.036 számítható' a II.úr=IS'. példa.futés.0 morevan.1576250. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''..5 -----' 1.60 70 120 3200006640.Jp=LlPoúr+! 6 2.3. 1/2 11/4·Llpz. d.42 0..4200 .775 0. szigetelet I 1 I Szakasz. %' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_. A csoméretöbbi adat a8-13. példa.44 1.l' Il/t' II Il/t' l' . szakaszok).3Pa W Pa 7 ////////.20 Pa m .0 7.8 2. Etá:lSffités adatai (8-54.-8 316 861 LJpz. . 140 0.I táblázatban látható. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900.0 3/5381 9280 4210 103. 4./ R -oC.30 6156 338 Méretezésvan.143 mv.legtávolabbi fogyasztó0.191 0.5 0.095 2. Hoáram. 1.J @1. táblázat.5 0.esL1ts)g = s . I__ 150 ___ @2.5 3.34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280.381 +0. ígyleszálló-táblázat alapján az 1. a hasz.0 2.8-6. és 1.I420 -~"'-4439357 ® 3.t oc.072 Csoméret 4.. Hasonló . ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54.m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1.5 155 0.192 70ban.0297 Palm IC5818 0.EAp.0595 0.(4.36 0. 8-49..2' 3// kgjs.3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---. futotestben =20 10 450650001200.5 0. 7. és. táb. ábra) 8-13. cyL1tR . ----.381 mm150 Pa.-- Il.

A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása . !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani.:) Il<i 1" I I 1 vehetok. a 8-14.I.. A futotestek homérsékletesését . A sebesség legyen 0. mv és . a rendszer mértékadó áramköre (az V. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. lJ tR = 20 oC. A szakaszok hoáramát.1th= 10. és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút .1th=20 oC homérsékletesést felvenni.1Pgrav<O. ennek nagysága a (8-13) szerint az V.3. Alsó elosztású szivattyús futés (5.1tvg= = 15·0.1p=6812 Pa. A ..akkor minden futotestet olyan beavatkozó.8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó'). és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van... j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek.625·20· 9.5 oC külso homérsékletig gravitációsan. . Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50. (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. futotest áramkörében : ..1ev.. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk. 0. futotest áramkörében : . melléklet segítségével meghatározható. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb. (.jelent. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik.1Pgvavl=3.jg.1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. A csomércitek a 8-1.(szabályozó-) elemmel kell szerelni. A szivattyú jellemzo adatai. A rendszer O. 8. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55. A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik.1psziv'Ez szuk futohálózatot . . ~-~ .emeltetettberendezéseké. így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen.625 ·20· 9.nagy szivattyú-emelomagasságot . A kombinált berendezés csohálózata szukebb. ábra).8. víztömegáramát. 30 oC értékre vehetjük fel. ábra..táblázat tartalmazza. ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel.0 ·0.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. példa. minta gravitációs futésé. futotest áramköre ) méretezheto. példa) [Ii . Ha nagy a . 114j szakasz-számok 5. célszeru .81 ~368 Pa. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi.. A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni. ha ... hosszát stb. mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero.1pgrav.1pgravv= hv...:) az 1.81 ~1830 I ~ I I Pa. Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor. <>s 8-55. A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van. mint az egész évben Ü1.

I. A 110nt). i .. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel. kisebb az épület hovesztesége. I I I I I I SL I I I I I .2. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel.JlL~.~. 8. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI..). A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56. hR [ [hR . alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el. h~ a futotest hatásos magassága 8. ty a visszatéro víz homérséklete. A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás. míg a többi. . . Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható. ben kicsi.. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni. míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására.7'lkv " ~ I 1. amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik.J. . . Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56.A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru. (8-JO) 8. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. mert különben lemaradnak. ábra jelölésévei : APsrav= . ábra. keveroszerkezettel látunk el (8-57.10.L. A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni. Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni.9. hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget. A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A . ábra. 8-57... 8-56. A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel.9. ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés. Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek. HU ~ U~~. ~ II K nT.:. I r 'SF 0_01 . II B jr---: I . ábra. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek. ~ i . a méretezés kor ügyelni kell arra.318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8.~~~. ábra szemlélteti. A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete.1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa.1. Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo.. Minden olyan csoportot.9. A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen.) közvetlenül ezzel a vízzel. A keverés a B pontban megy végbe. A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. III~'IL" l~? 1&-:: . a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont. Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni. tkeY a kevert víz homérséklete. ha a kazánáramkört. A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb. csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük.

a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik. valamint a te és ty homérsékletet.2. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében. tbel=20 oC esetén [1. oC = 60 8-58. te=90 oC. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak). (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58. 8. A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete.3. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0.tkm) oC. 'kUl külso homérséklet .a (6-3) összefüggést]. Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul.2.2. Bovebben 1. A te=f(tkül). A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása.8. pontot. valamint a hatá90 oC 8. A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes.5(20. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet. Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet.1. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet.~ 1.2. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás). ill. AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete. A a helyiség lehulo felülete. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. tbel=20 oC.. ty= =70 oC.1.10. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A .10. Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít. 'y yisszatér6 homérséklet.10. ty=f(tkül)' ill. el6remen6 h6mérséklet.1. pontot és a 12. függvény a (8-32) alapján: ty= 0. a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. hogy a kazán teljesítményét. oc és ~"-.5. Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t . ty a visszatéro homérséklet. k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje. Mindkét szabályozási mód azt jelenti.10. ez- 8. :1t:öz R=60 oC. tkül külso homérséklet.1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC.. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik. MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8. ábra. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '. a 6. k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje.tkül) oC. {kü!. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó. Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás).5 értékkel a 8-58. tbel helyiség-homérséklet. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében. ábrán ARk: látható(folyamatos vonal).

10 Gravitációs O -10 -20 fküt.2._. 40~20 40 20 I 8. A 8. oC . pont feltételei mellett a 8-60. ábra. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet.§ .(90. (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik. :nv'''. tköz R a fútótal közepes homérséklete .10. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében. A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és . m". Kombinált te eloremeno homérséklet. ty visszatéro homérséklet. 80 80 60 40 20 ~f72L. (kUlkülso homénék· let.% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc.10. myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f . Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 . oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt.10. fküt.1. (8-35) 8. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20. ábra tünteti fel.2..2. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is. ty visszatéro homérséklet.1.3.5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi. ábra.% mvo 2 20 8-59. 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61.tJ ' 2 8-60.4.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8.10. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol.10. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk. Magyarországon a tküt. tköz R a futotest kozepes homérséklete. mint a (8-31) összefüggésnél. ábra._. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja. oC 100 . tkOI külso homérséklet.1. a 8.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet.2.tkül fh-:~. -=:]100 80 mvo . Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének.320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki. tv visszatéto homérséklet.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua.2. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás. mV. ábra szemlélteti.

mint az egyszeru szabályozás.közel 300 oC homérsékletig melegítheto. csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel. Ha koromleválasztó is van. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61. szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok. A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell. A kombinált szabályozás gazdaságosabb. üzeme is. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12.11. A tiszta. lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott.4 kJ/m h K (~O. úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. A kazánt külön kell tisztítani. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. 2. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik.4 kJ/kgK (0. Nagy elonye. hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez. évenkénti cserére nincs szükség. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. Alapüzemben a kisebbik. hogy nyitott rendszerben . Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják.8. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra.12. A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll..3. s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. A technikai megoldások. 8. 23Az épületgépészet kézikönyve . Közelíto adatok: fajho 1.. csakutántöltésre. Kedvezo abból a szempontból is. pont foglalkozik. hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell.l kcal/m hOC). Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál).. muszerek és szabályozóelemek állaga. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik. csere indokolt. 8. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is.5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van. Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként.MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van. A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé. 0. ésa muszaki megoldás sem teljes. hogy két különféle teljesítményu (pl. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. többszörösen át kell mosni. . és ezután a rendszer gondosan feltöltheto.4 . Törekedni kell.5 kcal/kg oC).. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot. hovezetési tényezo ~0. A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni). de ezek még nagyon költségesek.az olajminoségtol függoen . s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. ábrán látható.

.

8 6.08 0.6 1.4 0.2023 0.48 0.0 3.5 22.45 0.10 0.05 4.60 2.00 0.50 3.8 9.30 5.30 0.83 8.24 0.75 0.482 0.10 3.07 2.65 5.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség.26 0.27 0.00 0.11 17.16 35.28 1.05 0.64 1.50 1.90 0.70 38.24 0.0 2.55 40.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.66 1.19 1.36 1.40 3.5 11.25 0.65 0.50 0.55 18.86 0.22 1.20 0.5 12.15 0.36 15.0 4.07 13.00 20.85 0.4 1.86 1.15 7.99 0.68 0.7 24.18 0.47 1.10 0.09 3.0 0.1 6.4 10.08 11.25 0.60 14.74 0.05 0.70 14.56 1.0 9.53 0.60 m 200 0.18 5.60 11.40 16.45 0.78 1.32 3.34 0.3014I I I 125 0.434 0.0807 0.13 1.351 11.14I1 65 mm 3000.14 0.97 0.20 2.85 0.20 3.0 4.25 4.09 9.1 3.253 3.40 4.7 2.60 S'.1 1.9 8.83 1.14 0.65 8.8 4.38 0.77 1.14 6.70 0.281 0.55 0.54 1. 0.79 0.60 24.20 1.16 0.305 10.57 0.0 12.61 0.87 0.90 10.2532 0.60 0.23 1.12 0.69 1.10 1.5 1.8 5.5 33.4 2.15 6.0 16.76 0.37 12.52 0.22 1.08 0.1 0.0 25.9 4.85 0.51 0.9 0.10 0.2 4.5 3.01 0.8 • 23.85 0.5 8.329 0.0985 2500.40 27.65 5.41 0.15 0.60 7.3 0.25 18.88 0.20 1.70 1.44 0.05 43.1 1.3 1.50 14.0 2.16 8.35 6.26 0.11 3.80 3.448 0.94 0.60 0.1 9.42 0.00 10.12 0.07 0.95 7.4 2. Palm I . mis I belso átméroje.17 0.1223 0.0685i 0.71 1.95 28.7 0.4 7.3 mm2.80 17.25 0.412 15.372 0.17 0.90 0.70 26.93 1.0 9.06 0.5 5.90 7.26 0.40 30.3 0.14 0.20 0.9 2.40 1.46 0.30 0.0 3.05 14.06 13.1470 0.

22 0.149 0.458 0.325 0.0086 0.488 0.0095 0.081 0.0430 0.14 0.191 0.13 0.0151 0.141 0.0158 0.079 0.0185 0.240.133 0.24 0.175 0.0410 0.169 0.284 0.07 1.354 0.0.00 0.204 0.406 0.12 0.54 0.0215 0.102 0.124 0.438 0.301 0.316 0.0485 0.0250 --.60 0.0380 0.487 0.55 0.--.075 0.16 0.0345 0.34 0. legkisdlll 0.57 1.0240 0.0260 0.489 0.095 0.150 0.20 0.305 0.226 ---------------0.248 0.42 0.74 0.0198 0.101 0.0225 0.198 0.442 0.62 0.64 1.096 0.143 0.346 0.0198 0.215 0.13 0.0455 0.157 0.0230 0.0116 0.55 0.74 0.0400 0.208 0.187 0.------- A név.-~----1/2-IIIII II 0.70 0.19 0.0415 0.050 0.20 0.10 0.0072 I \ .0497 0.26 0.65 0.0365 0.0089 0.48 1.163 0.22 0.110 0.0082 0.---.069 0.30 - - "~---- I I .392 0.426 0. A cso cso turt.17 0..30 0.38 0.0125 0.0406 0.108 0.322 0.0100 0.34 0.412 0.66 0.14 1.0240 0.0285 0.384 0.227 0.0385 0.59 0.44 0.0121 0.52 0.0347I 0.14 0.375 0.0111 0.84 0.078 0.229 0.0079 0.435 0.0440 0.237 0.22!II 0.44 0.0204I 0.32 0.--------0.072 0.0146 I-0.245 0.48 0.40 0.286 0.0179 0.0106 0.58 0.0156 0.0136 0.051 0.0166 0.54 0.92 0.18 0.0220 0.42 0.50 0.463 0.086 0.28 0.331 0.0076 0.79 0.087 11/2" 0.65 0.36 0.070 0.60 0.30 0.15 0.0150I 50 mm II/43/4" -.120 0.178 0.0210 0.26 0.114 0.11 0.0182 0.0165 0.058 0.28 0.0305 0.36 0.0172 0.218 0.0350 0.052 0.40 0.20 0.09 0.91 0.360 0.15 Palm 0.267 0.32 0.164 0.24 0.053 0.373 0.066 0.26 0.0470 0.69 0.0260I 0.060 0.239 0.258 0.105 0.056 0.410 0.46 0.0250 0.62 0.

90 I 1.65 18.05 ~ ----Zjs 0.36 ----.85 5.80 3.10 I 0.0685 átméroie.63 0.08 0.75 ----0.65 0.50 8.24 0.10 14.48 1.0 1.95 7.46 7.05 -----1.65 24 1.1 34.20 1.26 0.% 0.0 ----------------I--~---.-0-1---1S-0.50 I < I 1.1 31.95 67.50 0.8 43.1223 0.35 __ 0~ 5.60 10.05 0.85 -----------4.60 2.48 8.60 3.42 5.95 0.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.34 2.10 10.70 2.32 1.40 1.65 14.61 0.60 3.20 0.33 ~D I I I 0.35 1.50 2.75 7.35.4 0.30 I_.44 3.60 0.60 0.90 0.90 0.85 8.125.40 6.85 4.1-5-__ 1'~232.80 I -----1-----1. 0.80 0.7 28.4 0.70 0.43 0.5 33.30 0.44 7.00 0.5 1.55 0.50 5.8 17.0 -1----35--1.2023 0.40 4.5 ~ 24.80 l' 2.25 0.77 O~ 1.80 42.46 1.10-.65 0.46.90.50 0.40 --.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.28 1.0 __ 1.00 6.1 1.28 1.50 2. 1.60 15.10 82.2 O~ ~8~ 4.32 1.80 0.36 4.45 0.3 0._ __ 30.85 0.70 0.04 0.90 47.45 0. 65mm m 0.55 0.60 0.55 6.70 88.8 73.70 1.55 ------------2.85 .1 6.38 1.4 0.70 0.8 0.5 0.55 ---70 40.0 1.65 0~ 21.70 49.80 ----0.0985 0.5 26 1.00 52.0 1.75 10.21 0.20 0.38 4.5 1.75 55. LO.05 1.49 0.30 18.44 5.30 1.38 2.--------------- 0.6 1~ __ 55.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.15 9.96 0.0 1.39 0.70 __ 0~ 9.65 I 110 .0 16.0 28 30 76.20 1.00 7.1.5 1 45 1.1470 0.5 0.40 4.35 0.65 3.------1.05 I 1 I 4.25 22.35 0.3 0.15 'I -----g8.60 7.35 0.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.3-~~8--__ 0.60 1.00 __ 0~ 3.0 98.42 I '3.20 21.70 _ ------- ---- ----------I 3.0 20.97 0.5 0.87 0.32 2.30 0.80 0.75 26.5 1.1 1.05 0.5 0.20 0.85.35 50 34.80 2.0 2.50 -------1.85 0.0 0.2 47.40 2.65 0.50 48.65 10.8 1.35 0.8-1.0807 0.5 1_.5 12.<>-I------.65 0.50 ~ 0.42 7.5 59.30 0.80 4.80 92.65 0.75 2.15 4.90 5.37 1.05 13.00 11.2 0.34 1.60 17.55 -------0. I 80 90 100 0.10 1.60 0.65 ---0.65 0..80 0'?2~20.95 0.15 I ------------~ 1.1 ~ 10.20 1.30 1.27 1~6 __ 1.5~1 __ l.4 38.40 1.10 1.6 ~ 44.55 51.3 1.60 0.13.0 0.5 16.44 2.60 _ --8-.55 9.6 0.74 0.65 0.00 0.35 2.7 68.0.5 117.65 11.90 6.00 0.55 0.50 3.60 -------------------1----.00 147.55 4.70 -----.75 0.3 0.2532 0.50 6.0 0.9 25.20 ~ 0.3 0.w-----.50 0.05 1.40 ------60 37.0 93.5 133.4 29.85 0.30 1.92 0.42 1.0 108.95 -- 6.55 ---I-~----70.70 12.00 73.3 0.95 0.26 1.0 0.66 0.3 83.90 140.65 45.46 2.6 0.95 0.3 62.55 0.20 7.6 79.8 0. melléklet folytatása belso átméroje.70 0.70 -20.55 2.65 17.70 19.8 32.8 0.5 1.90 __ 0.15 0.0 46.32 2.9 1.60 __ 0.88 0.25 ----<-1.46 3.6 1.55 0.0 2.15 0.5 0.85 28.15 13.0 1.36 2.50 0.65 0.70 51.34 1. 200mm 250 mm 300 mm II 0.75 ----s3.28 1.38 3.50 0.

% 1.0285 0.470 0.70 1.0415 0.116 0.266 0.0330 0.381 0.75 0.70 0.50 0.70 1.156 0.71 1" 0.55 1.25 1.086 0.01 1.103 0.15 1.80 0.73 0.70 0.90 0.17 _ 1.15 1.60 0.65 0.75 0.071 0.60 0.38 0.368 0.19 0.75 0.26 1.60 0.90 1.80 1.189 0.05 1.05 1.80 0.0347- o.0.90 0.0406~-I- 0.45 1.70 3.32 0.75 0.0365 0.146 0.05 2.35 1.75 1.55 0.28 0.053 0.48 0.55 0.15 0.84· 0.10 1.30 0.28 0.89 0.44 1.10 1.76 ~ 1.70 0.44 0.309 0.70 0.80 0.15 0.354 0.61 1.0275 0.42 0.A cso lúrl.096 0.127 0.53 0. 1.90 0.236 0.85 0.95 1.85 1.131 0.95 0.30 1.80 0.90 0.15 0.75 0.089 0.166 I - 0.0310 0.0204 I 0.75 0.082 0.20 .062 0.50 1.70 0.95 2.164 0.292 0.85 0.079 0.080 3/8" 0.71 0.65 0.00 0.34 0.45 1.80 0.20 0.35 0.55 0.35 1.80 0.068 0.60 3.42 0.59 1.064 0.442 0.60 0.142 0.70 1.63 0.85 0.95 1.26 0.325 0.50 0.173 0.legkisebb S' Palm 0.90 1.60 0.51 0.203 0.55 0.65 0.36 0.00 0.62 0.057 0.55 0.196 0.67 1.80 1.40 0.067 0.10 2.40 I 1.65 O.52·-----z:60 1.38 0.65 0.80 2.30 I -w 1.0380 0.495 0.138 0.413 0.05 0.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .0295 0.50 0.25 1.32 0.85 1.95 1.70 O.34 0.378 3/4" 0.76 0.55 0.06 0.91 1.110 0.63 1.10 0.0114 I I 0.65 0.35 2.66 0.95 0.148 0.46 0.358 1.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.65 0.40 0:137 0.20 2.55 0.75 1.275 0.44 0.05 1.061 0.0345 0.34 0.126 0.257 0.60 0.247 0.80 0.0465 0.70 0.315 1.50 0.0400 0.48 0.0265 0.51 Il/4" 0.54 1.50 0.48 0.46 0.65 1.24·~ 1.57 0.060 0.40 0.60 0.60 0.77 0.25 1.337 1.87-W 0.076 0.10 1.46 0.90-w3 0.79 0.45 1.65 0.265 0.34 0.157 0.181 0.75 0.55 0.85 0.06 1.60 0.40 0.95 0.70 0.05 3.30 1.70 0.82 0.34 1.0430 0.43 1.50 2.05 0.340 0.237 0.00 1.90 1.0260 ~.44 0.55 0.220 0.00 1.0150 I 0.056 0.05 1..15 1.88 1.85 3.050 0.30 1.072 0.32 0.37 0.251 0.076 0.95 0.60 2.65 0.80 0.36 0.50 0.46 0.80 0.055 0.42 0.59 0.291 0.

--.0 125.7 36.55 - \ 155.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.5 5.80 7.40 11.40 24.5 1.0 1.35 0.60 1.15 I ----1 1.00 15.65 8.00 1.90 2.10 66.0 2.85 60.95 4.15 22.0 2.-------.40 1.15 11.05 105.35 7.15 9.0 2.15 8.00 -------zt-.70 56.0 1.0 73.40 7.25 24.45 7.3 1.35 1.0985 I 0.1223 I 0.05 5.0 2.25 6.~21.9 1.9 2.90 1.90 62.45 79.70 6.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3.45 25.70 1.8 2.40 16.0 1.55 1:?.05 21.9 2.90 53.50 1.7 2.9 1.2023 \--0:.3 42.----.80 1.9 1.90 1.00 2.0807 I 0.1 1. Molnár Zoltán irányításával.15 108.55 26.8-1.90 10.5 1.1470 I 0.0 2.6 2. használatuk at célszeru mellozni.---160 .0 2.85 2.30 4. - ----.85 3.40 1.45 119.20 ----.50 11.75 1.5 1.50 8.75 9.65 .20 112.10 0.60 12.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 .-s:-5-1.6 39.35 5.85 I 6.40 26.9 1.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.0 2.25 14.40 1.05 1.45 0.70 I 23.5 1.55 - ----.95 3.--- ------------ -------- ---- --------.8 1.85 1.30 15.-----4.0 2.55 17.60 2.05 3.10 8.15 5.60 19.5 1.55 1.35 1.----- 20.9 2.0 2.9 35.0 2.70 ---1.15 2.10 16.7 2.4 1.30 1.45 1.95 I 8.60 1.95 101.30 1.20 1.10 4.0 1.0 1. Épületgépészeti Tanszék dr.00 1. I I 0.4 2.-\ - ---I I 1 76.75 13.8 2.---3.9 1.10 8.20 9.05 1.00 ----.---.3 32.35 ----~16.75 1.20 4.50 ------ 120 130 0.50 25.45 19.01.4 1.00 2.8 2.20 1.30 1.35 9.0 2. melléklet folytatása \ f.0 1.3 2.4 30--. .8 2.50 1.15 1.25 14.00 -------140 150 ----1.05 5.95 3.20 160.0.0685-átméroje.80 4.60 6.25 4.45 29.30 2.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.25 18.0 1. Készitette a BME I.80 58.0 1.5 2.00 1.70 28.4 1.30 166.95 10.35 12.5 1.5 -.532 I I 0.10 ----- ------' ----I --.95 7.75 0.----- 2.80 31.60 1.35 I 97.1 1.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2.60 27.0 2.40 172.20 ! 4.gj.10 1.85 14.75 2.30 2.----- ----- ~ - ----- --_.90 9.30 6.50 5.05 1.15 -----1.65 12.I-.

1964.: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Moszkva.: Die Wasserheizung. P. 1960.: Épületgépészeti kézikönyv. [13] Oficerov. Leipzig. 5/6.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi.és Lapkiadó. 1958. München-Wien. w. 1972 [20] Száday R. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. 1963. Tankönyvkiadó. Budapest. Gosztrojizdat.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. Segédlet. L. Építoipari Könyv. Budapest. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés.: Segédlet. Épületgépészet. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. 1964. i961. Springer Verlag. [6] Kamenyev. flO] Macskásy Á. Tankönyvkiadó. 1968.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. Verlag R. F. 17/18. 1951. E. Budapest. Oldenbourg. Gosztrojizdat. F.: Gyakorlat~ áramlástan. [15] Molnár [16] Pattantyús Á. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. Leningrad. 1965. 261-266. (1957). [5] Garms. Tankönyvkiadó. 1952. [7] Kapp. z. E.1966. Berlin.und Lüftungstechnik. [22] Muszaki eloírás a futo-. Budapest. 1953. Goszenergoizdat. [4] Egyedi L.: Szabályozáselmélet.és Lapkiadó. 1970.: Melegvíz-futések.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii. 1963. 5.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija. [3] Brodszkij. IRODALOM [1] Barcs V. N. 1963. 1974. 1972.: . Tankönyvkiadó.und Lüftungstechnik. [12] Menyhárt J. A. 154-158. 1971. Budapest. [17] Raiss. Moszkva. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung. G. Muszaki Könyvkiadó. Moszkva.E. Budapest.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. ME 867). [19] Ruhmann J.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija. [2] Belinkij. Tankönyvkiadó. Springer Verlag.13.: Szivattyús futések szabályozása. (1957). L. Budapest. Budapest. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. Tankönyvkiadó.: Handbuch der Heizungs. Gesundheits Ingenieur. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. M. Tankönyvkiadó. J. Építoipari Könyv. 1972. Berlin. Fachbuchverlag GmbH. Budapest. Moszkva. [21] Szokolov. szellozteto. Budapest.

.felso. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük. a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal.kis beruházási költség.1 bar (0.05 at) 200 m-ig az ÜNy=O.. a kondenzvezeték szerint: . Hátrányai: .5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges.gravitációs. 0. A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására. A 0.. 0. . . 0. .nagynyomású.1. táblázat tartalmazza. TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz.05. gyors felfutés . . Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé.mennyiségi.mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás. .1.goz-lég forgatás os rendszer.1. .2. A biztonsági.2 at). a kondenzátum kazánba táplálása szerint: . . rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén.9.2 bar (0.. kb. a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: .. Állapotjellemzoit a 9-1. továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos. mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik. A kazánban eloállított 0. . A gozfutés elonyei: .üzem közben nedves..15 at). A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg.száraz. a hálózat kialakítására. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: . 0. Gozfutések hálózatsémái 9.05. Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota. 500 m-ig az ÜNy=0.1 bar-nál (0. A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia.nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb..) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg.nedves kondenzvezetékes rendszerek.kisnyomású.kis fagyveszély .minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás. . 9.szakaszos.1 at). Gozfutések Szerzo: DR.kis tehetetlenség.05 bar (0. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor. • a teljesítményszabályozás szerint: .) berendezésekhez használják.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel. 50 m kiterjedésig az ÜNy=0. hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel. hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is.vákuum-gozfutések. .5 bar (0. kb. .alsó.5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda. konyha stb. 300 m-ig az ÜNy=0.15 bar (0. A 0.közbenso elosztású rendszerek.5 bar (0.2 .. ..

127 0.2 0.1375 140.8 419.5 151.67 2681.1044 1.857 2.1898 1.7 597.307 0.1092 1.2 0.00104 0.7 0.1 0.4647 104.00103 2.8015 665.3 0.0872Fajlagos entalpia 436.001060.7809 e" 1.6277 1.9 606.685 P i" Goz.3 0.3 108.4 147.4829 0.9917 30.3 0. 0.1982 0.0094 0.2 15.6680 0.3654 1.3 0.05 0.00104 2697.8 603.7 230.8536 0.3 2600.966 1.6 625.1 13.0174 0.2 0.0 0.1.4 155.225 2.5 2626.5045 0.1 0.4 2528.8 2651.5 206.000.9 444.0 646.0831 0. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2.3265 110.8619 I Nyomás.3 6.0125 0.8 2746.947 2685.7 102.1 114.8 2786.3 106.2 20.2 209.0108 8.5 146..00113ábra szerinti 0.8264 642.7 641.509 9.3 2793.7356 3.7149 0.0 0.2 614.0063 0.0323 0.04 608.394 4.0 377.7278 0. irányában II FOly.0068 2667.2 2546.84 7.1 7.9950 0.156 2582.6 623.36 6.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.7 120.57 1.0 2691.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.0 649.8550 0.194 0.0752 1.04 0.4622 645.00102 0.0304 0.0 334.5977 639.5618 12.98 486.0 61.7800 4.0 2510.1605 0.8 167.2420 0.0396 0.00 503.0048 637.98 2694.6 658.2751 1.2337 0.9 100.547 1.3 635.0 314.5 2659.29 kg/m'2500.6821 40.6 79.00107 0.6 719.4 589.0245 1.6684 1..2 42.4 18.3178 5.121 49.00116 0.5 2706.8 2700.7 2757.3 171.6 32. i' Goz.076 10.9582 656.0173 125.0 47.14 2643.2 12.3614 643. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.0654 0.8775 0.02 427.1704 0.4235 272.20 4..0010 0.3160 112.55 2519.3167 10.5251 203.6 130.04 74.03 35.01 59.0433 43.1 0.4 0.1165 7.02 69.2 629.24 0.4 653.47 0.00 64.3 106.4 2.06 0.00.00114 6.0230 0.3 19.5 2634.58 2688.6015 27.4I 15.4 616.3 640.98 356. levolejtésben A(3.802 0.04 21.157 807.99 0.1258 0.8 610.8 100.. helyezkedik el.9-1.00108 12.4 0.8795 478.7 663.0611 0.4 118.0010 0.4609 1.1322 116.1 11.90 0.83.37 1.04 5.04 0.3900 452.6 2537.1 10.07 1.0 645.68 1.9 182.8 95.93 19.0512 251.0114 36.0 644.83 3.0573 0.6 2564.0 0.4 2573.3 188.01 25.6 17.0238 1.5740 1.0 0.1 469.97 2609.2031 0.00106 0.2 0.6386 83.1302 1.3931 0.0089 0.2 1.862 5.3 2778.7544 0.8 667.97 62.1 0.5 0.2550 0.1227 10. vezetéket a a 9-1.5040 161.00110 0.243 2720.1 293.5007 0.302 15.98 632.1 54.3 2734.0332 1.98 85.07 1.5045 398.dék.03 633.8 1.00106 1. I Fajlagos térfogat I! goz.668 0.00109 0.8 619.00111 0.2 14.1613 0.21 2675.1 0.01 1. I I .3 852.99 546.6 661.8995 0.3536 80.7 104.4524 3.2 613.3 0.393 4.3 763. goz.2730 125.00 601.41 2768.4242 639.7758 461.122 673.2934 0.4 2591.5 2678.7375 0.2 0.3 5.28 Folyadék.9354 16.2335 2. 3.496 45.258 621.056 495.0977 0.00105 2555.5894 0.800 8.1985 192.2 0.1 90.854 2703.13 2.3 642.2 627.8 2617.5 599.3 631.00101 25.6%0) hálózatsémái láthatók.0128 77.40 57.

77 1.54 3.9 597.7 594.46 0.67 7.3 577.17 2.08 2.84 9.2 548. Elpárolgási ho.76 497.nye.08 1.68 2. DinamikaiFajho.31 0.18 1.3 0. az A víz.99 2.53 3.71 2394.10 4.00 535.3 537.1 563.23 2.4 528.50 1.41 20.2 588. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.31 1.3 1.01 2.38 4.83 3.21 463.75 3.0 mh°C • 10'.7 szám. kcal472.3 560.04 532.20 2.53 0.0 0.15 1.09 2.29 2.59 3. kcaljkg viszkozitás.71 2.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2.61 1.85 felszálló ep 1.3 586.0 542.39 1.4 554.49 3.28 0.53 3.8 539.64 1.1 545.94 1.55 0.18 489.50 11.0 557.18 5.57 2.15 1.65 3.9 3.4 505.06 2. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.67 481.5 1.1 kcaljkgOC Hovezetési.61 1. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.gozvezetékek 0.11 pr 2441.70 1.02 519.6 580.2 571.4 574.23 2.2 A 2382. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo.30 3.09 2.02 1.34 2.3 551.0 583.7 530.7 569.3 2.65 0.7 2370.52 2.69 3.5 526.21 512.44 2. kljkgK m'js Prandtl0.59 1.11 0.48 4.3 527.5 0.00 3.0 591.6 533.55 2.l.3 536.37 2.1 531.00 2.49 15.72 1.04 2.2 566.83 1.

Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik. mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be. és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik. A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni.--A y' ---. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel. részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik. 5 száraz kondenz-alapvezeték. A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak. ábra. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --..m a gozzel ellenáramban halad.. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz. ábrán látható. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. hogy .. ábra). hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék.332 GOZFUTÉSEK r. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg. A felszállóban a kondenzátu. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban. Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték. 2 goz-felszállóvezeték.•-=---~ I I . Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol. ••.. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk. mind a kon· denzvezetékben azonos. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni. hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto.. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. J göz-alapvezeték. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint). A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak.lJ ~----C --. LNy) miatt számítani kell arra. Ez utóbbira akkor nincs szükség. A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni. Ezzel elkerülheto. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. pince hiánya stb. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4. ábrán látható. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. nedves. 3 vízteleníto vízzsákcsö. vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot.

48 C'. Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan . Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint). Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100.továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be.. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A.. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1.-== -=:-= : -+_ A_ . C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6. B.6 %0 ! I C ~ 8-r~----. 300 mm vízszintemelkedést jelent. a 9-1.1. ábra.GOZFUTÉSEK 2. Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése. F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint). D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c. nedves vezeték esetén. 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2. ábra). 5 száraz kondenz-alapvezeték.J ----------T- 3. Kisnyomású gozfutés nyomás. Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto. A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése .. Üzem közben.. 3 goz-Ieszállóvezeték.__ L 3..-A-.6%0 Kondenzvezefék 9-3.és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése. 9-4.. 9-2. E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti). C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez... Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4.. ábrát).. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5. ábra). ábra. A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez. 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték. ábra.

ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható..L------ I 90S. A 9-4. A gyakorlatban 1. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés. Va gozvezeték víztelenitése.•. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo). mert a levego fajsúlya nagyobb. E. a légbevezetést. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás . Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni.. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet.-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6.szintmagasság.. C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben . mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé.I 0-1-'. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék. L a légvezeték légtelenitése.334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:. V a gozvezeték víztelenítése .. LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett.-" Al -.. gyozését. Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb. L a légvezeték légtelenítése. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7. ill.. lJ . A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani.. ábra.egyes esetekben teljesen feltöltene.-~--~ C --O. amely a levego mozgását gátolja. . hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása. A hurok megakadályozza. ábra. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt. Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban.különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el. --1. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. amelyet . ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése. és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be.. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-.. R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg.• " '" . A kondenz· vezeték . Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5._J l. E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba. L.

ill. A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb. A mélypontokat vízteleníteni kell. =--~ 9-8. hogy leálláskor. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük.és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni.. . a kétcsöves (goz. Az alapvezeték légtelenítésérol.és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése. ill. ábra).a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége. A 9-6. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható. C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. . A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség. -- t I . légbevezetésrol gondoskodni kell. ábra. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók. Az ábra jobb oldalán száraz. Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1.gondos méretezés szükséges hozzá. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken.L A---I•. . Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7.2%0) szerelni. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1. azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére. hátrányai: . egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. 9-7. L a goz.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. a légbevezetés nem oldható meg. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai. Ebbol következik.Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget. ábra. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott. A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: .fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye.magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya. A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát. építészeti és szerelési szempontból).l_ gozfutés.. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges. ill. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban.. ábra szemlélteti.. Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban. Meg kell oldani azonban. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. ábra megoldása szerint.

mint a keverék össznyomása. Kiszámítható a hocserélo felület azon része.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés. ábra. D lég1elenító-légbevezeto szelepet. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély. és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége. következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki. . gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0. Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt.-?. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben.a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg.. ábrán látható.a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése).költséges kondenzvíz-visszatáplálás. A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható.1.a magas felületi homérséklet (érintésvédelem). L kondenzvíz-levego szit. A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9.kondenzedények alkalmazásának szükségessége.5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak. hátrányai: . . amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek.0. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges. . és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal.. N nyomáscsökkento szelep . A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik... A nagynyomású gozfutések elonyei: . . Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. . G oxigénleköto edény._L- I K ~. 0. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel.2.a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség.0. . Goz-Jég K kazán.2 bar (0.336 9. A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik. . A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk.a fagyveszély elkerülése. F futotest. C.. Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9.1. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére.a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl. Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul.-1 forgatásos rendszer 9-9.. A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo. . A. E injektor. emelkedo gozvezeték). A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb.1.w-r~ ~L I I I -.1. ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges.nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból. választó edény. A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású. A ka· zánban termeit.2 at) túlnyomás. rugós. a felület mentén változó homérséklettel adja le.teljesítményszabályozási nehézségek. .5 bar-nál (0.3. Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik. Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E . . bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb. B elzárószelepek. A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk. .

. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül. A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. c légtelenítés. Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható..25 bar (0.4. következésképpen létesítési költsége nagy. A tüzelés megfeleloszabályozásával. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg. meghatározott teljesítmény esetén. e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel. túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. 9. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. (A C is D légteleníto-. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. ill. clbránlátható. részben a tervezéssel. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe. mert a levego körforgását akadályozná. A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken. az egész rendszer nyomásacsökken. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). A rendszer hátrányaként említheto a különleges . A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be.25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes. b nedves levegoszívattyú. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe. A levegoszivattyú különleges kialakítású. légbevezeto szelepek zárva vannak.1. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el.tömszelence nélküli . mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban. A vákuum-gozfutés zárt rendszer. A különleges kialakítás lényege. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. is. A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. Állandósult üzemben. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. . Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor. Az állványcsövek különleges kialakításúak. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. d vízállás-szabályozó.szerelvények alkalmazása. A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0. részben az átlagosnál nagyobb költsége.teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése. A 9-1. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt. Erre azért van szükség. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos.) A teljesen zárt A és . ábra.

ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban.1. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható. A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt. --::::. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után).2. m. Ezekbol következik.~- lJ) 9-11. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását. fds6 vízbcvczctésscl. m. m. ábra alapján határozható meg. alsó v~ lDl ri . A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület. b) alul dhdyezett t6vcl. amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . A gyakorlatban meg· felel.1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. figyelembe véve a kazánalap magasságát). A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. 9. Ez az eIren· dezés a biztonságos. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével. légbevezetésére. ha külön kiegyenlítoedénnyel. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb. ábra. mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. mint a kazánközép vízszintje. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó.2.338 G6zFuTÉSEK 9. A 9-12. a kondenzátum. e) alul elhelyezett gy6jtövd. ábra. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. m. d biztonsági távolság (0. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei. ill. m.2. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen.. Ennek oJca a goz. továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze. A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. Ez csökkenti a vízszintingadozást. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9. (9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat. m. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés.2.

2 elölefúvató furatok . ábrán láthatók. 140 I 120 I 100 tartalom. ábra. táblázat. A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. att) a vízszintcsökkenést lassítja. 5 lefúvatócso. teleszkóp-rendszerú 9. 3 felfogótartály. méreteit a 9-3. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. ábra). Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. (Méretek a 9-3. A lehetséges megoldásokra példák a 9-13. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. 9 ürítés. táblázatból vehetok.2. Kisebb helyet foglal el az ún. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. 2 terelosapka. ábra. ábra. 7 töltötölcsér. Az edények adatai a 9-2. táblázat tartalmazza. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék.és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15.3. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. 3 üritOliugó . Az állványcsövet rögzíteni kell. Célja. mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza. 9-14. és a legrövidebb. ábra. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. 6 elolefúvató cso. 8 töltocsap. 4 visszavezeto cso. 10 talplemez.

B. ábra. továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása. A több szárú állványcso szárhosszúsága változik. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill. túlIlYomás.30 1620 call. A 9-3. Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását. 130 250 200 120 376X2.10 0. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop. C.5h.- talma.IN 3. Dcsapját.45 0.0.55 340 50238038x2.(j()() 89X3.9 400fogó140 110 108 X . ábra szerinti megoldással csökkenthetok.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J. Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg. A méretek a 9-16. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi. továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre. hogy (9-2) legyen. A több szárú állványcso 9-16. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó. A több szárú állványcso muködése több.30 0.61700 h. 2 páracsö .2 3200 57X2. a 9-14. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A.20 0.6bar ('" at) 7044100d. ábrán 0D I . táblázatbóllátható. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés . A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi.-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. 1140 h. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható. valamint a légtelenítoket ki kell nyitni. részben a fajsúlyváltozás..51050 H I 3000 50 44. mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0.92. A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása.:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --. 0.

A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz. 0--1---'--9-17. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással.. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket.. Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. A 9:20. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni.3.8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel. 3. \ két csap ellentétesen zár. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval). Az általában használt úszós.. ábra. A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni. 1. a 9-19.6%" 2 1 2 3 9-18. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1..4.5. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás..2. 3 üríto f1 9. ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. ábra. 2 kondenzvezeték.GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. A 9-18.. 1 gozvezeték.. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- . Kazánszerelvények 3. a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát.5 LNy legyen. ábrának megfeleloen.2. Közbenso zárást. Több szárú állványcsövek bekötése 9. végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt. ábra.6%0 ~ 9-19.. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok. vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa. valamint vagy az egyik. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. LNy lefúvási nyomás. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges.

Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. A 9-25. a I 9-24. ábra.6. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is.2.. mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz.. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6.1' 9-21.és elzárószerelvényeket kell beépíteni. 25 mm 9. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer. nyitja a folyadék útját A rugalmas.342 GOZFUTÉSEK 3. Gyorsürito NNy 5. ábra átmeneti. -+--- 9-22. ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet. A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24. ábra. A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani. Mechanikus NNy6.NÁI/Z" átmeneti goztorl6 .1' 9-22. NÁ 15. A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23. 6 %. 1' (j 9-20. a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. gyorsürítokben tágulótest zárja. A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. ábra).. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást. A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni. NÁ 1/2" . 9·23.. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. 2 kondenz. A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. . NÁ l/z . ábra. ábra. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban.. A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont.. Ez jobb vízleválasztást eredményez. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. ábra. Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. A 9-21.

Ez elkerülheto. ábra). ábra) lezár. NÁ 1/. A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik.. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6. ill. 9. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. NÁ l/!. aminek következtében az automata légteleníto (9-26. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. Futotestenkénti légtelenítés (1.7. Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben. fejezetben található. ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható.2. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti.8. A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. Kondenzvíz-visszatáplálás 9. ábra). az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni. 8/8- 9-25. A légtelenítést.2. ábra. ábra.. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van. a 9-30. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. ábra). NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget.GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. A tartályokban a kondenzátum lehulhet. A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni.. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. ábra. tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. Légtelenítotulipán NNy 6. . 1- .. Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni. A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el.

... 13 motorvédo és indítókapcsoló. . 9 megkerülo. Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31. 6 meleg víz bojlertol.. 8 elomelegito hocserélo. 18 gyüjtotartály 9-29.. I t -i L_ . 3 szivattyú motorvédohöz. .•. ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be. Kazánvízszint-szabályozó NNy 0.. 15 villamos csengohöz. Muködésük automatizálható a 9-30..344 GOZFUTÉSEK . 7 goz. i I . 10 adagoló.í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28. és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik. 17 túlfolyó. 16 kondenzátum. ri I ro.5.) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ . ---1 V . 12 villamos kapcsolóhoz.2.J - r I 18 L.1 5-1- --I 7 r---. ábra. II üríto. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre. 3 ro emelo magasságúak. Az ezen az elven muködo berendezések kb.. ábra. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz..~ '_. 4 villamos kapcsoló.I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I .f: i !~L. 14 páracso. 2 villamos csengohoz. NÁ 25 mm ra a kazánba. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral.•_~ __ _16 17 I l' IL . 5 táptartály.J II .

9 adagoló 9-31. ábra. 3 túlfolyó. ábra.GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30.1. 6 úszótói. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték. 8 csatornába 9. 7 kondenzgyújto tartály. 7 átemelo. hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással. 2 átemelo. 2 kondenzátum. 4 hideg víz. 5 üríto a csatornába. 4 kondenzgyújto tartály. . 6 kondenzátum. 8 goz. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto. 5 adagoló. 3 goz. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9.1. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél.3.

00606 0.46 0.13 0.00063 0.52 4.72 1.01084 0.30 3.00230 5.27 1.55 41.90 47.14 4.104 0.29 4.17 0.62 11.78 0.236 2.00278 38.21 0.00256 0.69 0.80 3.052 3.00079 0.778 0.00590 0.4 5.93 2.00017 2.010 0.91 6.40 8.7053 1.83 5.3 6.01591 0.38 2.00019 2.30 0.35 3.56 0.4 12.18 4.10 12.69 18.33 22.43 0.00143 3.61 2.1 12.98 1.09 2.271 3.00338 0.00515 0.03 4.50I 1'/.0 9.7 6.00055 2.00173 35.44 3.00015 3.15 2.439 25.39 17.9 5.194 9.56 1.00981 0.56 5.197 32.00093 1.34 12.508 0. MSZ 120/2 acélcsö.619 0.16 8.85 8.00 44.79 10.90 20.00004 2.5805 0.592 4.00137 0.70 1.00033 0.01978 0.00731 0.72 0.9691 0.31 3.0260 .39 0.00067 I1 013.97 0.47 3.575 1.6551 16. 0.637 14.67 4.00018 2.00025 1.01 0.2902 1.28 10.02 1.851 1.598 1.00117 0.00886 19.00072 0.48 7.64 0.00006 2.00785 3.28 52.69 '/.94 0.40 28.59 11.00128 6.930 5.64 17.05 3.47 5.00022 I 0.00031 0.07 2.109 0.914 7.22 2.01436 0.00299 2.85 4.00035 0.00424 0.81 7.00536 0.3 6.258 13.564 0.00008 2. 0.47 3.746 4.944 0.5 7.0347 0.79 1.00039 0.89 1.238 0.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.76 2.80 1.00082 0.7528 3.9478 0.2 0.17 16.65 0.25 31.32 0.31 2.00672 3.98 0.0150II 0.796 1.01270 5.00155 0.15 10.26 0.15 0.46 4.13 0.01 3.00365 4.63 6.11 4.0204II 0.798 0.00571 0.884 0.5018 0.767 24.31 3.78 7.79 2.00006 0.59 6.00868 3.76 9.7 11.99 5.1451 0.433 19.00837 2.00029 0.00042 0.651 '/.55 3.00457 3.3 7.419 1.66 0.00172 1.115 1. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.00021 2.67 3.00248 6.96 0.83 0.67 3.00010 2.51 8.00032 1.00203 3.8852 3.78 0.977 4.00026 4.397 15.2 4.00147 0.82 5.35 0.7256 0.520 0.00077 1.84 20.23 3.96 2.0114 I I '/.83 0.58 2.37 0.93 1.0497 0.28 11.13 9.1 7.49 3.00265 6.00212 0.96 6.1 12.36 4.746 6.45 0.00138 0.7981 0.37 4.97 0.27 4.00012 0.29 .972 0.01728 9.29 0.00093 5.61 9.86 5.311 4.00456 5.00311 6.00019 1.30 10.125 2.00486 0.89 3.92 0.79 7.91 15.08 6.00319 0.888 3.82 5.00043 0. coli A cso tllrt.9 7.50 2.15 3.5999 0.02316 0.1 II. legkisebb .5063 0.64 22.00002 2.82 5.87 I 2.01857 0.00012 2.012 0.00352 7.388 0.71 4.366 0.82 3.88 2.7 0.% 6.4353 0.47 14.14 2.0406 0.774 8.110 0.95 8.00106 0. NÁ.00374 0.37 I1.00062 0. I 2.71 7.02094 0.16 0.15 0.93 5.00044 0.104 0.75 2.00390 8.00091 0.00049 1.

45 221.8 20.9 702.6 12.4 0.1109 17.78 7.4 7.71 64.3 0.0 22.0 104.0 107.1428 50.8 0.0 118.0 0.7 163.6 26.0 2314.09835 647.0 32.4 99.5742 116.1 51.2 847.0 10.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.0 6.1991 0.97 0.5 16.7532 19.91 189. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.1089 0.0 16.0985 0.6 12.3 0.027 1696.2 210.7 0.82 811.09 40.07526 0.3603 0.7 0.2 63.72 26%.6077.03375 85.7 183.9 125.1223 0.1520 0.4 13.04920 38.5 67.5 946.9 321.0 12.02313 3.11 0.06761 0.3 9.5 69. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.05239 55.0816~ 76.9 124.0 144.5 13.0 1276.2023 0.5667 519.04581 26.6 12.0 0. kör keresztmetszetü esoben.6 43.3 1.6 14.0 1178.0 14.2 15.1607 14.6 0.1 26.06797 0.1470 0.2 4.3 399.0 lS07.29 358.8324 1874.06 63.0 26.03811 6.2 9. nyomás.5 14.35 445.8 11.96 4.4 0.78 0.0 715.2532 0.6 11.13 5.54 153.74 4.06 93.8 23.1 48.09869 197.8 1455.2308 11.81 5.06025 32.28 19.4 0.4 1293.7 16%.5 19.04622 0.08 15.3 145.9 21.3 18.9 9.3761 63.1 249.09332 342.4 0.24 653.1 221.5 152.0 801.1 137.2 9.4 753.0 10.6 7.1 0.3014 acélcso.1227 0.4 0.00917 5.4627 7.2 9.6 245.8 0.4 0.3 8.1 0.14 0.34 0.2877 0.9 0.1331 14.3 169.3 0.0807 0.2.7 1042.4202 95.3345 0.2 6.0 114.5 29.0 135.4 182.3 245.6829 0.0 87.197 1.09 0.02 35.3 176.8 9.4731 0.7 15.06126 41.1090 55.0 10. dinamikus scbcss6g.0 108.8 110.1 %.3 9.7 0.53 3.0 10.1 10.1 19.6691 0.8 0.08766 11.1978 0 5. .3 0.1 74.3175 0.5 16. 0.8 20.7533 0.4 0.2901 0.0 1368.085 131.6 0.5 85.0 24.9 362.4 103.04135 3.24 52. bóáram.02819 0.1775 70.25 10.2601 12.0 2176.01 33.2 222.6463 12.0 0.4 0.0 130.9015 1065.3118 33.05154 7.6 0.3 0.9 585.9 21.O 2030.4151 18.7 276.9665 1.4 17.0 0.4 20.85 0. m kgls kW Pa mis belso átméroje.08419 6.49 16.5 0.99 15.5231 0.3 40.05542 28.3 24.7 51.8 0.0 934.04221 8.1591 19.4 299.0 448.0 54.82 0.7 49.02885 0.87 85. NÁ.3558 0.0 2445.47 37.01574 0.7 86.4 12.7 0.7 41.6 69.0 1538.

0 11.6998 7.4 6.59 4.30 0.98 23.09 4.9 10.79 0.01357 30.11 21.00106 2.1 12.4 9.0 0.00283 6.9 0.87 112.24 4.03766 84.0 40.00036 0.70 23.43 0.00070 1.2 0.00024 0.1 0.40 0.00023 0.63 70.956 22.1 126.4 8.00049 1.48 35.1 9.408 9.6 0.00613 13.00120 2.35 0.6 11.9 8.00239 5.6468 6.46 31.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.8 0.4 11.00201 4.0260 0.58 0.08 0.58 5.00042 0. 1'/.11 5.4599 3.2 0.59 36.6 12.5282 4.80 0.6 7.2 15.39 0.105 6.80 0.1 7.3 7.18 0.02872 64.00763 17.3 11.683 19.155 20.00 23. 0.958 26.00057 1.0 26.68 3.66 32.7 10.1 0.11 4.00900 20.20 0.32 0.00150 3.00309 6.62 3.86 0.65 3.7 7.50 19.4 14.3 0.31 4.713 14.462 10.01869 42.84 0.00227 5.256 15.19 4.1 7.00020 0.03037 68.00620 13.226 9.67 0.01144 25.00052 1.48 0.00751 16.01544 34.92 0.2 10.36 65.16 3.07 53.01484 33.83 4.215 25.00038 0.8 8.472 30.88 48.826 16.00 '/.402 16.00021 0.3 0.02513 56.63 0.64 0.5 0.09 0.00132 2.78 0.4949 3.594 12.1 0.57 38.00828 18.72 4.43 0.00062 1.00591 13.11 0.21 97.559 9.01290 29.00026 0.04390 98.1 0.02698 60.854 16.0 18.3 0.8 14.64 0.00138 3.4 5.294 8.00163 3.99 0.13 63.3 8.4 5.1 7.5 9.844 12.0 35.0406 0.01742 39.00493 11.0 0.8 9.9 8.03631 81.96 59.7583 8.4 9.0 20.9 6.39 0.9 10.65 0.02 42.00099 2.31 0.6 5.00029 0.67 0.0347 0.7 0.01016 22.00262 5.0 24.4 0.1 9.35 5.96 18.01422 32.8749 11.0 14.8 8.00 20.87 0.0 19.5 1'/.77 49.00060 1.1 0.01601 36.26 38.00865 19.17 0.81 29.35 4.78 4.25 0.09 73.38 0.9 16.78 27.0 0.6 15.5 9.8 6.00144 3.6 13.1 0.89 0.05 34.8209 10.62 0.01090 24.23 0.56 0.171 6.5 0. 0.6 14.57 0. 50 65 16.9 12.76 42.8 9.3 10.3 0.06 0.0204 0.12 0.2 0.03 41.79 82.23 5.0 0.00187 4.03491 78.01989 44.00076 1.00215 4.00027 0.544 11.4 11.44 0.80 28.994 12.81 82.95 0.35 5.00717 16.3 8.389 22. 14.47 0.42 46.04669 105.01219 27.05 39.1 6.9 0.00031 0.129 14.6189 5.69 47.0 22.8 7.913 19.15 0.12 0.77 76.234 7.82 33.5598 4.16 0.6 6.3 13.81 0.75 0.00790 17.00081 1.04094 92.3 7.6 6.00064 1.9 6.4 17.62 0.00437 9.92 26.5 0.32 30.19 51.127 13.00568 12.9 12.00028 0.03346 75.7 9.13 0.0 0.7 8.0 0.36 0. coli '1.352 9.00251 5.662 17.0 28.00126 2.00187 4.036 5.00273 6.73 0.7 0.5 0.91 0.86 5.5 8.3 7.82 0.0 5.9631 4.15 45.00519 11.55 55.6 6.00046 1.24 63.41 53.00668 15.00331 7.00544 12.00175 3.6 6.00710 15.00407 9.6737 6.958 34.79 0.24 '1.1 10.00033 0.80 0.5 0.5 0.77 0.01160 26.8 13.03195 71.0 45.9 0.855 11.01065 24.5 6.26 26.13 0.4 16.64 0.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.00054 1.00466 10.400 8.380 16.169 74.00l13 2.4 11.55900 5.05 0.88 5.0 18.0 30.9 10.7l1 10.15 3.00353 7. NÁ.4 12.231 7.2 10.00933 21.00666 15.9 .

mm 1_.0 1450.0 2091.3 115.0 382.7 2.0 5327.09922 2.2 193.5 17.491 423.0 1.0 25.8737 0.7 570.0 340.0 459. m 0.3539 33.918 0.9 2723.2763 750.0 343.2S32 0.2 0.7 22.5 180.6 23.3 246.2050 208.2 1.7 30.6 25.710 433.5 670.1470 ISO I I 0.0807 __ acéJcso.1 414.1 20.851 2426.0 0.0 1.7 337.2194 1.7 0.08017 14.9807 0.06642 276.0 4321.0 320.8 22.0 1.0 25.2436 26.0 0.03892 0.6 645.0 27.0 17.0 0.2 2320.0 223.0 0.1634 I II IIII 2918.2658 293.5 0.4 22.8 5017.1 574.4 237.0 29.8 111.0 1.7 59.0 1280.0 200.0 3321.0 1836.0 26.0 316.1 35.4 19.0 0.6 494.404 1631.4495 36. I O.3110 224.1 0.4 0.0 162.7 239.0 39.0 1339.0 I .0 32.5 361.1 3683.295 I I I 492.0 17.0 38.0 1218.7 453.0 1855.6 548.098S I I 0.0 0.1 431.365 0.0 1.3 2529.7246 1.6 18.0 20.077 0.0 0.0 37.0 19.0 535.1757 4688.0 147.6 27.312 42.8 46.0 2.2 198.1 131.1923 0.1699 0.0 223.8155 0.9 304.4 0.5 32.2 0.5410 0.0 0.2 178. 152.7 20.0 490.0 303.782 II I 116.1223 12S I I 0.08824 0.8 29.4 37.0 1968.0 2954.0 299.09569 298.0 91.0 204.0 1012.7 0.388 207.557 0.9 401.7 160.07584 260.0 0.123 330.0 1.0 23.0 177.0 464.0 1.6 3507.9 31.5 140.1 259.0 266.5 15.5 18.0 2208.3014 80 100 2S0 300 270.0 19.9287 268.0 0.9 127.2 21.0 3126.209 36.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.4 522.0 35.0 270.2 44.08429 242.1567 0.0 16.5122 29.227 1.0 215.1181 22.7 22.1267 285.0 4170.6 0.0 46.9 30.0 768.0 353.4 52.0 1396.5947 375.0 3852.5 0.0 152.0 622.0 797.0 .081 0.5 15.5684 79.2318 598.0 0.9 103.0 518.0 41.0 21.0 0.09204 19.6 176.2864 209.1498 0.8240 531. NÁ.0 0.0 692.0 2627.2549 162.0 613.07127 87.7 0.2179 164.8 96.6675 40.0 1.0 34.6 0.166 30.4818 154.6 170.2 133.6198 25.0 0.7 0.5 13.0 28.9 700.8 0.6441 3162.2023 200 O.2 0.5 455.7 368.6 30.0 105.0 4014.0 0.4 25.0 101.0 1747.0 52.0 114.1348 0.5 0.2 392.635 1085.1 24.6 1.1 1.1155 157.0 49.0 1.0 1.1913 23.1761 21.2063 1.3331 265.0 180.474 1153.0 1503.030 28.0 396.1424 461.2 23.1228 123.6 189.0 336.7 27.6 0.0 866.1 207.0 0.4 0.0 32.5 0.1078 32.7 0.0 149.1 40.0 0.3 3359.

3 35.0 21.334 0.4 72.03337 39.18 47.745 0.02694 10.0150I 0.6 26.276 0.9 8.84 0.4 24. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.1 23.933 34.00818 91.9 56.47 0.1064 335.01574 35.00646 0.5 303.4 171.7 20.02263 43.54 0.00317 0.9 0. táblázat .5 0.3 31.115 0.26 30.0 0.7 45.01951 0.0 0J.1 56.8 23.0 50.4 68.3 87.0 28.0 60.1 261.95 0.01036 354.00237 0.03026 395.01165 24.832 20.34 0.00049 13. '/.9 475.00540 0.2 0.3 12.0 24.01675 0.2 0.00077 17.0 16.0 203.00435 0.322 13.5 2.0 23.3 9.0 0.9406 0.56 0.0 37.8 0.06 30.811 4.0 23.303 0.0 0.066 169.0411 18.4 0.7 64.04558 11.06313 35.0 3500.2 9.0 37.4 27.10 32.6 21.08447 0.21 40.3 273.1 0.8 18.00189 102.7 18.139 22.01468 21.A cso turt.00045 16.5 231.3 23.460 28.7 12.8 48.00082 14.0 2.28 1I 0.3 0.01103 27.742 0.35 107.00085 0.4 20.02865 I 9-4.00056 I 10.5 272.9 0.4 12.4 0.06710 10.3 0.7 0.8 3.73 33.00597 0.00103 0.2 0.84 26.0 0.00413 152.02102 0.0497 37. 0.1 101.13 70.5 15.0 21.02513 0.01227 35.57 19.44 0.00095 8.00892 70.51 0.00448 7.0 39.933 18.0204 0.2 41.66 8.6 25.21 0.00693 0.6 7.9 27.9 30.00160 0.305 0.4 21.0 137.02540 0.494 0.01586 14.00511 16.467 59.8 54.5 86.0 187.03611 0.6 141.2 29.00086 117.2 53.52 23.0 17.00180 8.45 0.4 81.0 216.6 56.1 7.1 60.1 17.0 190.04933 0.9 27.68 233.6 33.00343 0.0347 0.418 18.08 0. 0.01 I 12.05892 17.8 9.07086 43.62 0.6 239.74 0.02668 658.07809 0.89 85.61 57. NÁ.00271 6.5 97.00124 111.01392 196.3 0.04340 0.3 5.00041 legkisebb 65 1'/.7 228.01769 147.6 82.00807 291.7 13.7 0.00198 3.00110 0.8 2.0 0.02320 0.0 33.00373 19.9 0.00059 18.02405 16.5 57.4 19.00053 11.0 0.25 82.0260 0.3 1.0 4.3 21.65 29.1 16.0 73.1 0.00071 111.143 0.00137 0.0 0. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ".52 1'/.15 313.00149 39.0 0.0 0.00392 0.00480 5.63 92.846 47.0 26.98 14.8 159.01674 0.0 47.48 122.77 247.7 112.05442 0.61 0.1 0.1 4.3 31.810 0.00779 0.00414 98.02112 132.96 16.00737 9.00117 65.1 0.09045 38.0 0.0 20.7 39.09608 52.4 2.8 24.1 175.2 73.9 151.1 201.1 152.4 75.I 273.0 17.7 15.3 0.00966 17.0 0.0 19.00287 81.0 241.656 6.71 116.01286 0.1 14.00368 0.0 192.00170 4.01355 10.352 14.2 27.03868 0.18 132.0 0.0114I II 124.0 36.00066 15.0 92.61 28.09 134.7 210.8 16.33 414.00219 12.9 0.36 94.01492 0.1 I 0.73 222.58 3.1014 597.0685 0.2 0.44 145.150 0.4 172.0 179.614 3.1 25.00091 11.368 0.4 31.0 9.16 47.0 13.1 536.00255 64.9 435.0 9.0 142.82 2.3 0.01760 119.106 99.

732 2.0 4217.7 1.0 382.0 1431.4 5621.3 663.0 0.0 700.7 1.0 31.1223 0.2532 0.0 86.6 59.1 944.911 1203.4 461.2369 38.2936 571.2 52.0 3.0 44.2654 1002.1547 29.4194 617.0 491.1858 0.8 52.6 1324.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.0 7153.127 1.667 2076.176 554.767 0.556 2.5 0.6 I I 0.0 566.0 58.475 0.371 1140.0 577.225 8809.0 1531.5062 0.5342 99.6 41.- .6 3544.0 0.0 86.366 816.7993 0.0 301.0 467.8 964.3918 77.6 1.1 0.0 0.0 6006.5 0.9 93.0 41.1 0.0 34.2 396.4 818.4 9515.675 48.2 94.3 60.0 702.0 1110.S 1.0807 m 0.0 70.3 0.1657 0.2047 1.0 70.5 0.4 0.0 622.0 0.0 366.0 6424.6 771.3119 1.0 2.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.0 617.0 1800.4452 3902.0 67.0 518.0 2.0 702.0 6817.0 841.2515 4.4117 6187.0 781.6 57.241 2.8698 66.0 2.4 39.3014 0.3 3.035 2495.0 1958.5 0.0 36.0 0.0 42.0 0.747 0.0 4177.0 74.2213 91.6800 49. .2 100.4 0.0 1.3 1.0 2.7 63.574 3.0 627.852 67.2023 0.6 26.0 50.7 47.9 324.0 3323.3292 3.8 54.0 3555.4698 7190.2536 0.0 3.0 55.496 74.0 0.7219 83.192 1715.0 6685.9 5054.968 2157.0 4512.4766 0.5 419.3 7592.9578 -.6 48.0 934.244 0.3 2.0 36.3625 0.854 0.6 498.6 0.S 56.1470 351 57.0 597.0 2980.468 759.0 464.0 2331.2 54.1297 292.7 49.0 875.8 65.872 0.8 428.2 77.0 322.7 543.8 0.003 972.518 78.4 882.578 418.4 72.7616 82.0 5560.1760 0.6355 54.2742 1.0 0.8 54.186 átméroje.108 60.2 0.1430 348.0 1073.0 856. 0.5 749.0 4790.8 59.5 371.3 533.0 38.0985 80 ".0 938.7 2.0 1.2 62.1 227.0 0.0 4.3737 1058.1 42.S 66.2 34.027 63.7 3.0 44.0 3773.5880 947.0 1625.0 954.4 567.9 45.0 2649.0 2795.4931 1.1 89.2787 34.5 70.3 30.0 741.176 1.4 276.0 0.7 8009.8 373.

0 44.0 36.0 51.8 0. 1'/.7 0.26 290.504 183.01994 44.0 0.3 0.8 1849 76.7 0.793 214.5 0.4 14.67 259.8 17.03 716.0 33.2 1528 69.00276 6.0 31.1448 326.4 905.0 33.0 25.7 0.3 0.0 I 43.0 24.2 558.0 26.52 444.00207 4.0 21.249 75.02401 54.03204 72.19 350.3 0.02909 65.06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso.12 534.0 21.2 0.064 246.02243 50.5 15.0 19.0497 0.5 0.9 0.6 1014 56.5 0.9 0.7 2781 93.0 35.5 0.3 0.00475 10.0 27.0 18.00928 20.2 0.00099 2.0 28.4 0.99 1169 60.0 37.8 0.04488 101.26 440.033 126.04968 111.8 0.52 257.16 906.3 943.08 509.47 299.05190 116.1248 281.00853 19.01841 41.1 0.53 190.45 574.1 0.23 1037 57.4 0.0 38.5 0.0 38.7 0.5 0.0 19.05161 116.00141 3.1 0.8 0.4 0.53 224.75 775.52 398. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.0 41.0 29.6 0.852 307.2187 492.0 49.007 135.00494 11.01255 28.4 911.9 16.00117 2. táblázat A cso turt.06955 156.0 31.2 0.6 0.3 1 '/.00396 8.0 0.01118 25.63 639.0 18.00 702.8 808.0 19.2 1642 71.0150 0.07 430.00107 2.6 0.5 0.00133 3.5 0.01494 33.637 103.09392 1849 76.0 43.1113 250. legkisebb S' m Pa 0.04077 91.03640 81.0 24.256 28.0 40.0 47.23 325.54 461.9 0.22 527.00512 11. NÁ.1 1218 62.00125 2.9 0.01188 26.0 23.0 44.0347 0.410 352.4 0.06591 184.29 205.7 0.6 0.6 0.7 0.9 0.7 0.3 2470 88.04767 107.4 1262.6 0.0 34.0 20.0 948.0 32.4 0.0 30.0 0.0 35.0 50.0 38.1784 401.03429 77.1160 261.5 0.00906 20.2 0.08271 186.2 0.4 211.00893 20.1204 271.00103 2.0 700 800 900 0.0 35.00198 4.03132 70.0 0.0204 0.00155 3.00455 10.0 44.01699 38.00292 '/.1353 304.7 720.7 0.1 0.66 625.1 0.352 GOZFUTÉSEK 9-4.02964 66.0406 0.2 1107 59.0260 0.4 0.0 0.02791 62.0 0.2 782.5 0.92 623.669 108.2 1373 65.0 26.4 0.06207 139.0 34.95 460.1 0.77 395.82 782.01919 43.4 0.4 0.177 150.00191 4.0 53.00242 5.476 99.90 241.06 324.00556 12.00095 2.00856 19.00215 4.00633 14.00260 5.4 599.0 21.8 0.3 1228 62.9 0.05510 124.2061 464.0 1429 67.1 0.0 47.04850 109.55 377. 0.339 81.0 40.41 595.5 .0 41.0 37.0 I 24.05800 130.1621 365.0 0.0 40.0 28.1927 434.0 49.7 0.0 47.0 53.320 278.02551 57.1537 346.2 1434 67.07652 172.26 150.2 0.0 33.0 0. 240 0.5 1· 0.54 543.03863 87.00348 7.2 0.6 0.26 50.3 476.0 22.0 31.4 0.6 0.03022 68.8 0.426 87.7 .00596 13.582 215.8 1268 63.01044 23.00180 4.6 705.0 35.86 366.4 0.1 0.469 149.03637 81.1808.0 23.0 41.59 393.01600 36. 0.0 49.2 0.2 0.70 163.05347 120.861 171.2 0.827 119.00'797 17.03398 76.4 0.6 0.0 53.231 193.6 0.08849 199.4 0.0 0.156 69.9 0.0 0.0 26.0 26.1 0.02692 60.7 16.0114 0.0 47.92 351.936 397.0 42.00223 5.0 27.0 30.00168 3.00322 7.6 '/.0 54.0 2158 82.854 117.00737 16.00373 8.8 1064 57.00668 15.52 305.11 223. coli '/.5 0.01382 31.13 176.02067 46.6 0.00962 21.2 0.8 517.

9356 656.8701 0.0 0.0 80.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0. 0.7 0.6 954.1 62.014 2441.9 91.5368 60.1 65.1 1.4 0.7102 74.4237 2283.5574 1686.3784 83.0 1160.4659 87.5154 0.0 2107.0 0.2 0.6 715.9 4545.1 0.0 84.3264 0.5 1.0 0.7 0.938 83.3014 I 0.1470 353 0.7490 89.0 96.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .0 0.2 683.2S32 ISO 0.5773 0.4 0.9034 1599.1223 80 ItlIsö átméroje.3 1.0 94.084 100.3538 796.1 0.3 73.3175 97.6692 0.3151 72.018 77.0 99.0 0.6 69.0807 m O.8354 1300.7 95.2023 O.4 1209.2 0.0 0.1716 668.3034 2939 1255.0 0.4017 78.6258 77.7 1049.0 2.1 0.0 1507.0 95.0 852.0 87.0 1881.9 2034.2913 4365.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.1 709.0 904.0 67.9 0.098S 0.2 735.6 -.

1039 98.8 0.04214 244.0 0.02 at).36 0. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához.3 0. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése.1 0. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik.5 0. táblázatban.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3. '/.0685 I '/.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42.OIbar (0.00418 0.39 0. NÁ.16 991. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.01004 64.0260 j 21.00460 39.02049 0. kiszorításához.91 45..0 0. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s). radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség. m. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.00479 0.3 137.80 0. A 0.01050 0. táblázatok tartalmazzák.01967 0. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést.00212 9.01094 731.7 663. hcS- .03841 254.0 149. Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo.85 0.6 10.04389 98.06376 0. táblázatból.02 bar (0.2 0.0 9. EC.OlSO I 10. 0. amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük.+ EC')Pdin . Amennyiben feltételezzük.3 42. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.0347 0.354 GÖZFUTÉSEK 9-4.65 534.8 40.0 48.1131 867. '/.0 37.79 24.0204 I I I 22. táblázatban található.6 67. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto.434 489.06100 80.01 at). táblázat ad tájékoztatást.908 53.00231I 0.9 143.50 223.1 519.0114SO 0.37 130.00439 0.az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza.0406 0..4 70.64 46. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8.0 50. 1. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.3 0.7 23.01792 0. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6.9 52. tábIáZII - 11567 0.2 80.2307 0. A g{'yz •. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'. - A cso turt. 9-7. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb.4 60. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák.01882 / III 443. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4.1086 84.62 0. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk.5 74.l. táblázatból vehet6k.0 580. táblázat tartalmaz· za.0 0.9 86. l.4 900.06640 0. (9-4) összefüggésnek.55 O. az alaki ellenállás a 9-5.0 58.1 90.2 94.31 55. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges.09907 88.0 799..0 0.05812 0.7 0.00956 0.8 92.3 73.2 41.0 0. Palm vagy kp/m2 .9 44. az alaki ellenállás értékek a 9-7.8 70.6 0. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0..04032 234. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak. ahol S.00222 1'/.00202 77.

0 1986.0 1499.27 25.0 7128.1470 0.0 11.4 126.2 356.66 17.80 229.0 1164.13 15.3 506.28 567.9 228.7 91.0 40.0 1533.8 457.3 344.0 2235.4 410.9 457.9 182.9 142.4 6.534 9 22.1 513.55 55.20 6415.9 1094.9 76.0 558.0 919.068 1070.43 7.8 405.83 71.5 1459.3 1140.35 190.6 205.4 856.9 285.8 821.0 46.2 202.9 4561.2 214.7 153.67 388.80 4 31.48 316.4 2851.3 319.09 31.0 1277.76 253.1 570.5 434. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.0 4752.2 267.0 5068.60 30.0 3960.7 776.3 574.0 79.55 53.3 496.32 506.3 2328.0 1710.56 124.1 17.0 93.2 570. Pa I .68 10.4 1995.1223 0.0 248.10 14.8 2027.3 686.0 158.7 95.7 887.8 486.83 2376.2 366.7 1713.5 2.5 1143.7 1824.0 2534.7 1267.603 35.6 712.7 1026.41 15.1 34.5 3104.6 91.0 214.0 5.5 718.4 1379.702 91.0 1284.0 3880.4 496.23 273.21 126.4 1927.8 19.0 993.51 25. 3.3 121.6 213.55 51.0 179.23 114.068 C Alaki ellenállás-tényezo.35 6335.6 498.6 745.0 136.2 60.42 191.13 11.7 11.3 160.9 428.25 8.6 230.4 141.0985 0.1 2141.3014 355 I I .6 243.34 63.1 45.0 459.4 732.8011 Alaki ellenállás.3 8.7 20.0 380.5 427.04 50.0 3492.6 5132.0 1924.9 641.0 264.0 372.9 923.-- - .0 128.0 81.0 1738.0 20.7 40.3 633. NÁ. 0.9 613. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.6 535.33 I5.40 12.66 8 306.céleso.1 615.0 114.0 1073.52 1241.0 4055.52 23.0 57.0 3849.553 383.0 5173.3 I 791.0 2483.3 766.8 823.6 642.336 25.0 1583.67 79.66 1013.0 1.02 221.0 481.1 321.3 912.6 285.40 114.919 63.1 186.1 648.0 1226.870 7.1 307.0 310.7 6205.2 5.6 5 253.0 549.0 1140.8 1029.0 108.2 324.0 7919.0 1283.04 21 3 76.9 428.0807 .0 1552.--I I -I 9-5.10 3207.3 182.95 268.0 101.9 800.9 914.5 2566.98 162.8 129.0 274.2023 0.27 47.2532 0.0 3167.851 124.1 I38.4 7 228.0 306.7 10.61 1013.0 343.3 153.13 155.3 102.9 456.0 1425.0 374.8 2716. táblázat.0 4490.0 620.8 68.0 3548.6 15.0 1940.0 641.0 1520.0 855.53 364.0 5544.61 62.6 640.0 22.82 3041.19 39.9 256.6 760.0 107.2 139.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.1 183.0 571.3 28.0 1490.267 248.0 1642.5 ~15.5 8ll.40 2280.6 153.

909 4.35 6.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0.82I 0.53 2.562 5.278 2.05 678.02 I2.57 56.92 3907 5336 5. NÁ.87 6.438 6.46 3.1 51.678 1.762 427.077 5.OISO 0.14 0.11 0/.316 5.990 1.75 45.38 5.345 1.97 1.37 4.22770.00 0.389 7.175 0.54 I I 0.035 1.75931.93 244.054 0.0497 0.190 0.71 2.587 12.832 4.329 0.27 0.76 I 0.4551 805.458 0.31 2.405 7.0260I0.257 74.68 0.02 2.213 61.74 0.137 1.32 15.94 6.64 0.177 0.90 0.60743.0114 21.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.67 0.1 1.366 1'/. 0.05 8. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.0685 I0.9487 0.67 0.32 1.88 2.10 1.564 2.602 0.33 122.73 0.69 O.113 4.127 0.88 4.64 7.47 2.OS 2.117 I 12.38 600.96 I 7.12 3.279 2.25 1.59 21.9 4.0347 0.37963. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.55 0.07 6.12 6.27 .129 1.262 0.58 13.400 2.092.49 0.22 3.604 5.19 6S 0.8 16.0 66.66 2.60 31.0204 0.169 2.19 0.46 1"1 0.12 5.266 2.381 3.SO 38. II I 11310 9.45554.854 0.270 1.55 5. S' 37920II0.05 2.194 2. coli MSZ99 .59 0.143 3.95 8.245 4.683 9.4 13.920 7.942 1.81 5.34 6483 3330 6121 5739 0.51 4.2 0.600 3.041 2.74 6.847 0.81 82.469 10.247 27.097 3.453 2.336 2.115 0.11 0.59 29.281 1.99 1.91 0.14 1.201 13.1 0.330 0.16 0.11 0.29 489.190 3.76 2.225 0.551 .530 0.94 0.69 1. táblázat.87 2.37 0.3 2.164 557.31 0.75 2.34 5.151817.58 1.00 4.43 0.980 1.498 612.III 0.841 2.898 0.549 18.092 0.1 0.32 8.41 4.29 0.99 0.4 0.30373.60 0.237 9.582 2.87 I ml MSZ 120/2 acélcso.13 0.790 8.7939 945.947 19.68334.01 1.757 1.87 2.220 '/.589 1.314 0.11 6.88 0.68 0.25 0.8 854.036 1.18 34.04 70.2275 4.24 1.928 1.27 3.178 11.210 510.1SO 0.3 26.25 4.52 3.264 0.769 1.53151.64 7.6661 5.122 0.23 20.488 9.00 1.73 30.777 0.246 .6 367.10 4.0406 0.717 3.0 0.35 753.6827 0.4551 23.57 0.682 3.437 2.29 4.577 3.84 0.434 2.08 64