AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes . méret.ellenállási-tényezo sebesség. hoáram.1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s.A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa.

xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség . s. r. (!. ~) kg/m3 T. W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. dinamikai viszkozitás fajhoviszony. }" A. d % mis úl. cp.

közeg átlagos környezet befelé.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo. méretezési. hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. csapadék gerincvezeték eleje. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . víz leszálló folyadék kifelé. égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. befúvási.

üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz.

Fekete Iván . futés. hoelIátás Szerkesztette: Dr.Hotechnika. . .

.

1.a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. . (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5. a hoegyensúly állapotában van. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik. b) hoáram idóoeli változása. b) a folyamat periodikus.a hovezetés jelensége egydimenziós. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . Hovezetés Az a test. . az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI. Ezek számítása a következok szerint lehetséges. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével. .a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk. . Hotechnika Sunro: DR. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét. c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása. ezzel hotartalma változik. a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat. . kezdeti feltétel) .a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI. .a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota. a homérsékletmezoidoben állandóvá válik. A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák. 1.Az a) esetben nem állandósult. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk. ill. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed.a test anyagjellemzoi állandó értékek. felmelegedéséveI. KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot. Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó. A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében. amelyek a következokkel jellemezhetok: .1. A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe. . 1. A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól.a jelenség hoforrásmentes . ill.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük. amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik.hotartalom-változásával kapcsolatos. 3· . a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé. A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe. instacionárius jelenségrol. nem állandósult. instacionárius homérsékletmezorol. a hovezetést.a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. hotartalmuk változatje lan. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár.1. (Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. ill.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi. fejezet tárgyalja.1.

mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának .ido.. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-. Hotartalom-változás. az ido függvényében: henger esetében : a-. pontban található. (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. (1-4) :~ hoA felü- o d-.1..).ar ' .. a) ábra szemlélteti.1.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban. A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez..1. c a test fajhoje. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t.1. A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre. 1.] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A.).1. (1-2) O=f(n. _ at -a A homérsékletmezo (1-1). a test hovezetési tényezoje.4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-..1. z. és 1. let a hoterjedésre meroleges irányban.. x. (1-8) ahol Va test térfogata.2. ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet. A hotartalom-változást az 1-1. e a test surusége. A. at ahol O hoáram .. -. Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1. an A. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez.1..iellegét a test felületén az 1-1. a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete. a test hovezetési tényezoje. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1. a-..1. b) ábra szemlélteti. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1. (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! . b) ábra görbéje alatti terület jellemzi. r helykoordináták. (a2t +~. Idobeli változását az 1-1. (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen. (1-2). c) ábra tünteti fel. A.a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása . (1-5) ax2+ a2t a2t).=VeC(tk-te). -. ábra. a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. -. y.1.

I a test jellemzohosszmérete. Ei-O (Bi«O. ot b) értelmezése aj lehlilés. c a test fajhoje.1{) (r) 0. A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1.Bt.°C).a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. ábra. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. oC (1-2. (m2/h). A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0. <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. táblázat. a test hocserében részt vevo A felületébol.a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. Hoáram a test felületén: (1-16) .az (1-8) összefüggést és az 1-2. (1-13) szerint.1) 1-3.~ 5 I 2 " . otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1. Túlhomérséklet ). l' ido. <x (1-11) ahol G=:. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott. ábra). Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben. kg/m3. Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1.99 Afl_ 0. ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. Va test térfogata. Bi és Fo értelmezése az (1-12). s (h). A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1.-. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. J/kgK (kcal/ki.999 /' 997 68' f2 7 o 0. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. m3.8 d7 3 OPOfO l' I 0. ábrát].a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku.Fo. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok).és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1. ill.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G. A a test hovezetési tényezoje. e a test surusége. A a test hocserében részt vevo felülete. hoátadási tényezo a test felületén. oC.5 .••.. ábra. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek.998 0.'0. (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec . táblázat tartalmazza. 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2. (1-10) .8.l esetek tartoznak ide (pl. A gyakorlatban a Bi«O.. Kritériumos formában: <x sát. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . a Biot.HOVEZETÉS 5 . ábra tartalmazza.a 2. Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1. I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo. W/m2K (kcal/m2h°C). m2. bJ felmelegedés véges érték. az 1-1. c) ábra jobb oldali ordinátáját]. I .

Egyszeru alakú.1. (1-21) . l_e-Bi..2.1. felületi hoárama és hotartalom-változása. ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4.Fo e·-2BI. táblázat. 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI.a test A hovezetési tényezoje.6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1...Fo 6o2aOee-3Bi.. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét.Fo lJ' I ~~ ~ .•. l_e-2BI.Fo R2nL R2 LlQ= .Gömb II 2A.-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni. (1-20) . valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi.Fo I 4oLaf).Fo i4al_e-3Bi. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . ..ee-2BI.- / Q(r).aOee-Bi. elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása.Fo -R -R Test .a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC.a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC.Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi.Fo 2A.Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA. Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. 1.1.Fo o3 e-Bi. ro2 3 I1 L:--4oL •.

1925 1.2039 3. az (1-12) össze- 1.7082 15.1479 17.8088 15.5864 16.4879 9.3058 9.5218 0.4373 9.3148 6.1441 3.1177 16.5680 3.8540 0.1502 10.5743 3. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.7966 13.2959 15.7012 17.5708 6.2.6375 12.3477 3.6436 3.1864 6.7240 3.4289 1.2991 6.7910 0. Homérsékletmezo.0774 0.7713 6.1.0026 7.3305 6.7124 17.2832 9.4248 6.5664 1.2.2646 1.5422 4.2003 10. ábrát): l__ .5823 12.2923 3.5514 4.1422 1.6202 4.4250 9.7506 0.8928 6.2142 13.1263 7.1419 3.3496 1.4775 6.5932 0.5552 10.9094 7.8026 9.5672 12.5801 15.2833 9.3898 10.1429 3.4256 9.5325 10.5670 12.8140 3.4729 1.3959 7.7832 15.7207 9.8336 15.9352 9.7051 1.3770 6.5451 1.8666 13.7118 9.4961 1.7085 9.7270 6.6057 7.6533 0.1410 9.7397 15.HOVEZETÉS 1-2.7334 4. M.5117 10.6647 15.5902 12.4258 6.5202 4.4078 13.7460 12.4252 9.3111 0.0316 0.5400 1.az 1-4.3616 6. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.5696 12.1448 3.1435 3.3978 1.8.5293 9.8119 7.4269 3.4249 15.5190 9.9536 15.4149 .0447 0.0632 0.0893 0.6139 0.1372 0.6543 7.10.4003 3.2341 12.2694 4.0584 13.4254 9.9096 16.7573 13.6060 3.1116 4.9981 1.2264 4. 7 M.1660 13.5711 12.6296 6.2147 16.4915 16.9667 6.7691 7.8048 13.9924 9.1746 4.7764 7.4565 15.9988 13.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide. pontot) jellemzo.4255 4.7334 15.9956 10.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.7085 15. M.7081 15.2848 6.8274 0.7040 7.1.7650 15.1806 7.2788 3. M.4474 3. A gyakorlatban aBi számértékének O.5783 7.7587 15.2425 0.0336 4.0998 0.7086 15.5727 12.6296 12.5981 12. 16.6543 10.5665 0.5420 13. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.3923 6.8172 10.4290 3.0339 10.1987 0.4311 9.2835 6.0000 6.6658 17.7105 12.5615 3.9352 12.0769 1.5668 12.0107 6.2594 16.4333 6.5979 4.2791 0.6841 12.1093 13.1606 3.3461 6.1675 16.2841 6.2845 6.1543 1.4074 9. táblázat.2636 3.5097 9.8606 4.7083 15.4354 15.9644 4.8794.7524 9.9519 3.8603 1.2281 7.1141 13.7080 12.6218 12.3766 1.1731 12.5667 12.0686 I 0.8871 10.2838 9.7131 9.4256 6.6353 4.7092 15.4983 9.6453 12.2895 15.8945 12.4328 0.3138 1.4224 6.7223 12.4954 15.1668 3.3204 12.2927 6.5087 9.3744 3. o 14.0640 16.8678 12.7259 16.4670 15.1.0949 10.7143 9. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.0654 16.1416 12.4459 15.

.o. 1-6.y.1 .5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén ..( . 1-7. ábra.Z =.3 0.6 - 0. számértékeit az 1-2.I<Bi<IOOO - .OOI<Bi<O.:lés ~ véges érték (O. ábra . O.7 aB ag 7. .4 0. 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6. A fal felületén (x= ± 1) : 1-3.04001 0. 2 sin Mti . és 1-8. A lJ.05 141 1-5. ábra.I<Bi<IOO) --. táblá(1-23) <J. 0.f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza. ábra.5 0.l<Fo<IOOO. ~ - ~5 1 x/l=l.8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza. 1 0. O. Homérséklet x/l=l.ati meghatározására alkalmas az 1-5. x +x A felületi homérsékletek gyakorl.001 <Fo<100. TJ~O 1-4.2 i 0.. 'V(!f. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.

2677 1.1192 -0.4227 -0.0004 1.119 0.0241 0.0667 0.0300 -0.2728 1.0676 -0. A.0004 -u.0589 -0.0007 0.0032 0.2730 1.0000 -0.2731 -0.0132 -0.1779 -0.0366 -0.0157 -0.0002 -0.0701 -0. A.0466 1.0243 1.0112 0.0289 -0.4239 -0.0018 -0.0020 1. -r)=1}e ~ .0025 0.0768 0.1403 -0.0020 0.0002 -0.1784 -0. A.0148 1.1154 0.2612 -0.1098 0.0197 -0.0004 1. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).0351 0.0065 -0.0873 -0.1115 0.0064 -0.0153 -0.0089 -0.3604 -0.1157 -0.0030 1.0124 0.2013 0.1803 -0.0048 0.1791 0.2881 -0.2367 1.0003 1.0063 0. A.1291 0.2598 1.0901 0.2394 1.2535 0.0414 -0.0795 -0.0000 -0.2502 0.0020 0.0000 1.1282 -0.01 0.0004 -0.0022 -0.1819 -0.0010 0.0217 -0.1379 0.0006 -0.0038 0.0003 1.0002 1.0050 -0.0001 -0.0030 1.0451 0.0045 -0.1365 0.1340 -0.2526 1.1405 0.0159 -0. Bi táblázat.2403 1.0016 -0.0379 0.0427 -0.0381 -0.4244 -0.0012 -0.0750 -0.0828 0.0130 -0.3880 -0.0075 -0.0008 -0.0008 1.0196 -0.2517 0.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A.2732 .1089 -0.3722 -0.1740 -0.4232 -0.1132 -0.0318 0.0196 0. ábra.0175 0.2723 1. -0.0312 1.1069 -0.0543 0.4147 0.0040 -0.0015 1.0080 -0.3215 -0.3934 -0.1514 -0.2039 0.1621 -0.1394 0.=1 i A"M" sin (M~~.1415 0.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.0335 0.2478 -0.2727 1.0848 0.0535 -0.0626 0. az 1-4.2717 1.2539 1.0067 -0.2287 1. 0.1517 -0.0001 0.1107 1..0000I 1.1174 -u.0100 0.0991 -0.00tO 0.3812 -0.1154 1.0002 0.2104 1.0158 0.1025 -0.1759 -0.2320 0.0450 1.1959 0.0881 0.0119 0.1718 -0. ) e-M' (kcalíh Fo m2).0000 -u.1182 0. W/m2 (1-26) .ü701 0.0013 -0.0000 1.0231 -0.0008 1.0555 -0.2532 1.0719 -0.3442 -0.0099 0.0012 -0.0056 -0.0483 -u.0581 -0.0013 0.0024 -0.4237 -0. A.4198 -0.2546 0.1808 -0.0184 0.1396 0. q(x.2102 -0.1016 1..1246 -0.0423 -0.2472 0.0072 0.0040 0.1861 1.1141 -0.0813 1.0876 -0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9. és 1-10.0583 0.HOVEZETÉS 9 1-3.0005 -u.1588 0.2699 -0.4084 -0.1015 -0.0918 -0.1072 0.2569 1.4217 -0.1309 -0.0009 --0.0087 0.

0.0 r -~ v'(tl. (A jelölések értelmezését 1.10 ~ tt!'(il. végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1.1 0.9 8i 1.0 1 0.0001 <Fo< 1. T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/.0001 <Fo<I.5 Fo 1 1-8.0.T) O) . T )_-'1e ~ n~1 AM' . --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2).2 " 43 ~4 0.005 o." I~ 1•• . ábra. az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti .) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1. ~" .01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0.1 <Bi< 1.05 0.8 49 ~OM001 0. az elozo.5 1 Fo ~6 0.Ot HOTECHNIKA 1.7 0.5 Bm 2<Bi<90 0.O. Homérséklet . 1-7.0001 0.1. hogy a hoáram ezen a felületen . ábra.x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban. n SIO M ne_M2. Mn 'Fo).0 0.0.6 .7:) 0. (1-29) (1-30) . '0.7 AS 0.3 ~ 0. Homérsékletmezo c. Homérséklet xl/=I. 0. 0.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki.001 0.- e 0.0005 14001 0.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.0 0.-.'U / ""'" +/): Fo m2).00050.005 0.+/. bekezdésben.

9 Ah" a=. A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9.5 0.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1.2 tp D. ábra. m2/ s 7. x.3 0. Homérsékletmezo c. 0.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva).) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11.0 0.1 <Fo< 1000. {}(x.1 <Bi<IOOO Bi=J.és villamosmérnökök kézikönyve 1. 0.HOVEZETÉS 11 1r 0. az elozo.1 0. O. ábra.TJo. Végtelen félteret kitölto test {}(x. om érse et-vezetesl tenyezoJe.0 V(O.6 0.FO).1. A test felületével párhuzamos. 1 10 ~- v (O.f Fo (m2Jh).2. az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész.050. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0.~ 0.6 0.001 <Bi<O.r) 0.7 0./_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2.7 f--- .2 0. (A jelöIésekmagyarázatát 1. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O. kötetében].2.1.0 f(_lFo ) + .bekezdésben. 0. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ".5 0.8 0. rooo Fo 1-10.1 . 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0. ábra alkalmazha- tó. 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo. ábra. 1.05<Fo< 100. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12.

4 0. és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben.1 (1-13. a fal homérséklet-vezetési tényezoje. -I(x.3. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó. W/m2K (kcalfm2h oc). a réteghatárokon ugrásszeruen változik. az (1-31) és (1-32) összefüggés után. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1.0 0. A módszer feltételezi. Llx a fal rétegvastagsága. 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. W/mK (kcalfmh°C). pontban felsoroltakkal. és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus.7 .2.5 a6 0.~ 0. A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi.T) ~0. A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható.1.2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között.~-1.6 Hotartalom-változás. a többi jelölés magyarázatát 1. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges.0 Ll1: idoköz. ábra).1.2 (1.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0.tl.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg. Végtelen félteret kitölto test homérséklete . ábra.9 0. A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O. A a test hovezetési tényezoje.8 0. (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O.T) HOTECHNIKA "q~.12 ~(-I. oc (1-37) ahol (~.2. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan.7 S 70 BlflO 50 1-12. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O).2 0.1. ábra. 70-5 aD 1-11. 1:)= AT 0. ha a 4(0. Az ido. 1:)= - oc Oe [1.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). m.1.1 0.3 0.5 0. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2). a= ~ ce (m2/h). azzal a különbséggel. 0. (1-39) s (h).

A O'. . A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk. szilárd testek esetében. Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O. de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk.r)-Ar r 1-13. ábra.a hovezetés jelensége egydimenziós. . Ezek a következok szerint számíthatók. az 5 pontot B-vel kötjük össze. Különbözo anyagokból álló. oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között). a következo feltételek mellett: . 3". Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel. 4" és 5" homérsékletvonalat. A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza. 8t -O' r (1-41) 1·14. z. 4. 1. 1'. A a fal hovezetési tényezoje.ábra. 3 és b összekötése a 4' pontot.1. henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. 1 és 3 összekötése a 2' pontot. tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). l' l' 1. végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet. . Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. ill. 3.a test anyagjellemzoi állandó értékek. A határoló felületek elott. 2 és 4 összekötése a 3' pontot. Így nyerjük az O". ábra szemlélteti. Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo). A és összekötése a O' és a' pontot. A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább. r helykoordináták.a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. Minél kisebb rétegvastagságot választunk. annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. L1-r idoköz eltelte után.4' és 5' pont összekötése egyenesekkel.3'. x. A O pontot A-val. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre. 8r . az (1-39) össl.. b J hoáram nagysága. 5 vonal). A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.2.efüggést.a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14. amely idoben állandó.2'. 1. . 2. y. 2". több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni. folyamatos változást. adja a homérséklet-eloszlás új vonalát. a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a.r) 4q(o. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik. . tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. 1". A környezo közeg homérsékletvonalán (tk).a jelenség hoforrásmentes .HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét.

(1-41). Az í-edik réteg homérséklete az i. Ai a réteg hovezetési tényezoje. Aj a rétegek hovezetési tényezoje. ábrán. m.. . A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16. :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. Ai a réteg hovezetési tényezoje. {Jegy. Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h).2. A a fal hoáram irányára meroleges felülete. n a rétegek száma. A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris. 1. W/m K (kcal/m h oc).2. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma. ábra. A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása. a hoterjedés irányában.1.14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A. W/mK (kcal/mh°C). az 1-15. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. ábra. ot ahol Q hoáram. Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/.2. ill. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket. és 1-17. Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma.'2 a test hovezetési tényezoje. és 1-17. m. ábra használható. A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. n a rétegek száma. {Jegy dH1 .1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. (1-50) . (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot. (1-47) 2-. W/mK (kcal/mh oC). de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. {Ji rétegvastagság. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes).+I ) Homérsékletmezo. ábra). 1. 1=1 Al hely szerinti deriváltja. A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16.!.= 2n In --cr.1. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. ábrán.~ . A (1-43) t-IW't. Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n). m. A homérsékletmezo (1-40).--. A többi jelölést 1.az 1-15. (1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15. A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont). (:~1 a Fourier-törvény [(1-4). m2• A többi jelölést l.1. a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 .

00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ ')./n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16..••••. értékének meghatározására .0..gr ' "' . • V'" ~ ~'>~. W.. 'ti ~ 0.1 2 2IlO.0708p'100 ~. ábra. Nomogram sík fal AId és dp..fJ5 0. 1 ~ "i..•• a . . .. ó/~. J • I .• _ \'J~ 20 JI! 4f4. Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 . mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •.1 ~Ml ~~T "'" 0.jJ.02 0/1 ójí. •• '111 ". I 'z'" ' . <:J a3 • ~ 8 ~ 10 . 3 < .••••• '111 ~ m.S 6 789103 .118 1J. ". 10-.981 II G .7SO . qOJ 0.<:><<' <:s-'" ' .v 114 af 41! ~Q.• 10 It. I I 1 ' I . lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •....HOVEZETÉS 15 • .".•••ca S -' V 31ll 3. •. ábra. • 1>" " . 1'1. ~.••..• ~~ ~~i O' ~. I ~ _ Il'\~~~ < m 2 .'.mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17.

{Jey értékei az 1-20.J2 [}. ábrából. ®./2 0.~ .. az egyes rétegek hovezetési tényezoje. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t.. d. 0. az 1-19. ®.. ábrából leolvashatók./O 0. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o. ábra.. ~ 42~ 0. az 1-19. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése. 0.$ JI 4~ 4~ 3 .9 2 lJ 2.1.5. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó.. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7../0 0.16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20. tetszoleges léptéku éJI). és 1-21.Z8 'lJ. A o. WjmK (kcal/m h oc).oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42.t'+I) oc (1-51) (1.= 1 2:rr".~~ ~--~" o.L IL 438 ~38 -. helyettesíto rétegekkel J.. ábra. n a rétegek száma. 1-18.I!.8 1. ~ / I ~.61. 2.3 a rétegek megjelölése.1 !.J. ábra._..O'. qu qM • ~ 0. (t.3 3 . 1 m hosszú falra vonatkoztatva. Hoáram.l. ábra.+I) Wjm(kcal/hm).ll3 2...08 ~5 1 [}..--- d ln- t1=t. ábra felso részét).38 .51.~ o. ábrából egyszeruen meghatározhatók.•.Ol " '/II. (1-52) ó'!J'I 1-19.. és 1-17.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint.})-'Q)~.gy-!r1n rt fil{/! O. /il .ll. -': 0.08 a. az 1-19.l~ 1. 0. ábrából vehetok. ahol i a rétegek sorszáma. A többi jelölést 1. Itt 1 QI= ~ --In--!±! . Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d. (1-53) o 1 1. és 1-21..gy ahol {Jegy.J--jÓ~ A.1.§'L o.08 [}. ábrán. 1. 2 Ili-Pil~i" 1-11.0 :lttl Az 2. . ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16.. vagy n = = ó. A. A többi jelölést 1.-+ ln~ d. ábrán..+tl-. n 1 d (l1-t. 18 .' II].7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm).. S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A.L'1 _1 In!!iti.ÉL ~. határfelülete di 1-21. A {Jegy/A értékek az 1-16.18 418 4~-aII(. a többi jelölést 1. @ a rétegek <D. és 1-17. () 1-20.!. az (1-52) összefüggésnél.02 _1-1.

a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják.közeg homérséklete.2. ami a hoterjedésintenzitását növeli. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg. A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo.közeg homérséklet-különbsége. a 2.mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol. IX IX IX IX 1.2.652 '1'" Prl/2 I n. Érvényességi határ: Gr . m. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. Pr a közeg Prandtlszáma [1. Érvényességi határ: Gr . oC. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0.5. pont (2-68) összefüggését]. A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók.k' 1/K. 109• A kapott Nusaz 1-33.1.faltól távoli . Hoátadási tényezo. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak. ha Pr>0. kényszeráramlásról beszélünk. pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe.W/m2K. K. Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség. m/s2. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1.5. Tk a . Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33. (2-68) összefüggés szerint.2. Pr<.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1. Nusselt szerint: 4 1X=2. hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. m2/s.2y' LJtCk kcalfm2hoC. K. }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1. 4 1X=2. Pr)1/3. konvekciós hoátadásról beszélünk.2.8.56y' LJi~-~.1. I/K.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza.2.1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2).8. Konvekciós hoátadás 1.6. fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra. W/m2K ahol (kcal/m2h oc).a 2. Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1. a 2. (1-56) ( 1. gázok esetében fl=.I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás. ha Pr<. 0. A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges. 1 a fal magassága. (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve . ábra alapján egyszeruen meghatározható. Hoátadás szabad áramIással 1. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. LJTck a fal és a nem áramló . ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható. ill. A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2. (1-60) ill.129(Gr .{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33. pontot). v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten. A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét. ill.faltól távoli . ábrából egyszeruenmeghatározható). 8 CPr=0.A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok.2.

ex=3. 1.. Tk közeghomérséklet.5. kcal/m2hoC. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 .7.. ábrából veheto.15 ill. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. (2-68) összefüggés szerint. Hoátadás lamináris szabad áramláskor.28)J1 L1tfk ex=4.7 . 1.2. Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58).49+0. m. K.3. J odlbauer szerint: (1-71) ill. Grigul/- . (1-67) hoátadás lefelé 4 ill.. 1.I)Y L1tfk keal/m2hoC. Az áramlás Gr .. dkül a cso külso át. Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22.i~ kcal/m2hoC.2.2.. ill. I a fal magassága. 2. (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.20 v/ l I V " r. ábra tünteti fel.. Jellemzo I méret a cso külso átméroje. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2.2.08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K. Pr< 105 esetén../ i..5 . (1-72) ex=(0.76 11 t~t'jVt~::.2. ex a Nusselt-szám alapján az 1-33. ábra.0 0. oC.2..2...2. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22.3 .~ (18.2. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben.7 ill.8yY L1tfk kcal/m2hoC.0+0.. (1-64) 1. K. Tk közeghomérséklet.k kü! 1.09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill.~ méroje.2)YL1tfk W/m2K. Függoleges cso ahol oC. 1. (1-68) ex=(0. Jodlbauer szerint: Nu=0."L . I.. Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto. ábrából leolvasható. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. 4 __ !dtfk V. W/m2K. i. oC. . 3. (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr...6+ 20. (1-73)" . Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg. vÍ7Szintes cso körül Gr .18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3.4(Gr ·Pr)1/4.4. W/m'K. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra. Érvényességi határok: IOS<Gr . 1. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás. (1-66) Turbulens szabad áramlás./ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6. m.98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K.58 .Pr ' . Pr> 109 határ felett turbulens. 4 __ ex=(2.

Pr)' .1. 3 2 1. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk. Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O. (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.Pr+n • A római számok jelentését 1. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt. ábra. A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). oC. m. ábrábólleolvasható. dkül a cso külso átméroje.. m. -2.S 10123 103 1-24.I ~r -«t. Pr)O.057(Re . n és r állandóinak értékét a geometriai forma.3. Hoátadás szabad áramlás esetén. (1-78) -2. lO-I<Pf< lO3.2. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS. jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága. Pr)r . WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr .270 V 40l511. Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás. az t-23. ábrán tünteti fel. Érvényességi határok:· Re>5 .664' Re1/2. ábra tünteti fel. mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne. ábra 1.78. A Nusselt-számbóla az 1-33. Pr1/3• (1-77) i RJl~ . I IW19 1~4S·1O'17.=1+ Gr.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill. (2-68) összefüggés szerint. a sík fal hossza az áramlás irányában. 1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. ill. Jellemzo méret: L. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1. 1.6. amit úgy tekintünk. IOS.oc. Turbulens kényszeráramlás: Nu=O. ábra. az 1-23. m. 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59).-.2. Érvényességi határok: Re< IOS .(víz-) homérséklet. Pr~O.2. . oC.3D'!O'IP60 I - k'· h" .t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni. Jellemzo métet: L. ill. zárt térben. A kifejezés m. 'kl t f+ tk c'. Az (1-76) összefüggést az 1-24. 4' . ezért x= 1. ábra eseteinek megfeleloen. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. 'kl t f+ tk ~)' .2. (2-68) összefüggés értelmezi.3. A " tényezo meghatározása m(Gr. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. a sík fal hossza az áramlás irányában.3JJ -~~-+ I I n V II/. Hoátadás szabad áramlás esetén.. A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. 4 l t~:~k kcalfm2hoC. 1. oC. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe. A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl. .85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet. tk közeg. zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" .. vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2.!032'lo'if..71. V 1·23.

14vo.20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. d->1. ahol dbel cso belso átméroje.2. tkköz< 100 oC. oC. oc. Gázok. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. oc. (1-89) .13 bel W/m2K. m/s.8Pr0.(1-85) egyenletnél.9v W/m2K. Víz közegre.4v kcal/m2 h oC. W/m2K.65+ d 1+0. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO.14 . Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO. túlhevített gozök esetében: Nu=0. Pa 8 (kp 8/m2). az (1-85) egyenietnél. Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6. Érvényességi határok: lO-4< L 0.786 ·PrO. (1-84) A jelölések magyarázatát 1. oc.024 ill. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. tkköz a víz közepes homérséklete.2. Vonatkozási homérséklet: az. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1.3. m.6<Pr<500. ot=2041(1+0.015tkköz) tf. 0.015tkköz)vo.14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. (1-81) 0. ábrából leolvasható. ábrából veheto.33. L csónossz. oc. Pas (kps/m2).l. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. . Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0.87 W/m2K. Érvényességi határok: 7 .015tkköz)vo. d>1.2. Víz közegre turbulens áramláskor. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén.45.. Nu= [ 3.pr. )2/3] ( )0.024 ahol v a víz áramlási sebessége. (1-87) ill. 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke. 1Q3 < Re< 1()6.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5. ábrából veheto.78 L 2320<Re<1()6. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. (1-79) +( d t ~~. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0. (1-80) A jelölések magyarázatát 1. m. az. m. bel Nem . a 2. d->l.7<Pr<lO. dt.045(Re. 1<Pr<500. (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. Vonatkozási homérséklet: . áramló közeg számtani középhomérséklete.!. m.87 kcal/m2hoC. mis. ot=1755(1+0.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1.7.87 Re· Pr· L__ dbel < lo. m. pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. az (1-85) egyenletnél. Víz közeg esetében: Nu=0. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. . Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. ot HOTECHNIKA értékét az 1-33.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0.8+3. Pr . m.

mis. táblázat.615 0. .8 (0. folyadékoknál értékét 1-nek vesszük. A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik. dbel a cso belso átméroje. Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ.782 0.. 0. • ao~ VnO. [413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K.0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete.466 0.8915000 40 . m/s.2 bel ill. C cs6 és m értékeit az 1-4. (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége. [355+02 .4 . 1-4.675 0. oC. v a víz áramlási sebessége.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill. táblázatnak megfeleléSenmódosul. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~.2.7S (1-95) ill. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete.. Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje.31 (o . }'rO. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6. 100000 0.5<Pr< 103.138 0. A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete. . Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4. K. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s. K . tHöz . mIs.144 0.588 0.222 . m. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1.~ t vO. Levegore.3.821 19500 0.3.330 0. W/m2K.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC. 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) .30 1~ ) .618 0.2S V2..785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni.805 0. llC cSu ' •. a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke. Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1. dbel a cso belso átméroje.. tkköz< <100 oC. a levego közepes homérséklete. W/m2K. tHöz::> 130 oC esetén vO.4 0.m. m.m. átméroje.. Tk Re'" . Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= .42+0. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint.0921 0. 40000 Hatszög 0. vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége.385 0.. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete.75 ill. oC.0239 0. CIt= . turbulens áramlás esetén.. dbel a . A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5.174 0.vD a normálállapotú levego közepes sebessége. 4000 0. (1-93) Cs6koresztmetszct I je. táblázat tartalmazza.638 0. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén.

~e-2JUO. az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. Hoátadás bordás felületen.:: 29 1:>-< l!e·~qfi:.65+0. oC.11-_ 'C". A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0./1 - IZ ex= (4.5<Pr<500. d '12 _ 'li. kcal/m2hoC ' 0. fok 70 0. ábrából olvasható le.0 1.~ 0. Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso.7 49 1. ~ W/m2K.50 60 30 50 0. " -= -.6 f45 (jtzÍllós lemez 1. t t t II v -'-t~t 3 i' I'. kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken.2 k.31.I' ~rl~ll_ Sz N 1. annál több csosorra vonatkozik.63/ rp. I Egyszeru közelíto összefüggés. ábrából '" e·2000~ 0.8 0.2 1.2 1.r' 1-'1 __ f.1 1. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke. m. Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.9 Re.0 o.95 20 90180 0. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje. Re°·61 . mis. ReO. 1-25.2. a geometriai jellemzoket az 1-25. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25.35 t~~d~~. táblázat szerint csökken. táblázat.1 ill. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete.75 0. oC. ábrából.9 1.3. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ. 1.5. SI bordaköz . - ir 1.9 J.8 2 III -- - ---- = tI (4+03.3 1. ex= to q9 k" 1. 0. aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.2 ~zidl. csoköteg Nu =O.32fA . /.1 +tsatJ4--$-~~ ..2 . 2 Csóe/rendezés ex leolvasható. m. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro.1()4.32fA . ábra tünteti fel.2.99 11-1 1. dkü1 a cso külso átméroje. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén. PrO·31. 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.S 1. h bordamagasság.81 • PrO.1 1. Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0.0 0. 1 1.1 1.22 HOTECHNIKA 1-5. ábra..0 . A Au ff! 1-26.9 0.OOO +--t---r-'1.9 1.1 A 1.86 0.1 ~f t-.tfff1·' I r--. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo.tI >-- (1-98) 1. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5. Levegore Schack szerint: I II .&-8&. 1.0 0. fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0. ábra. Un a normálállapotú levego közepes sebessége.4.3.7 0.

2 0. csokötegre az (1-1(0) összefüggést].8 DJ -ffe . a bordázatlan cso (ill. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0.9 dkti/7fk:it 1-27.az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n.2 O 0.ábra. Hri.3 0. . . ábra. Az 1-26. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete. bb a kisebbik mérete. dkUt a cso külso átméroje 0.03 OjJ5 0.0 ~2 l. Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C). ábra bordás lemezre is érvényes. oc. ábrából veheto.r·a t- 0. Hoátadás bordás felületen. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik.8 2 meg- X 10 7 1-29. A=Ac. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete.7 0.~ 0.ábra.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje.5 0. (1-102) 0.5 q~50 0.8 I 0. Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete.6 0.7 Y.6 i 50 0. W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C).0 AbiA 1-30. 1.6 0. W/m2K (kealjm2h°C). '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között).2 0. ábra. "R közepes hoátadási tényezo .9 x = 'l'y dkUt [1.9 1.~ 0.3 0. {}bordahatásfok .07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28. SI a bordaköz.5 0.6 0. ebben az esetben h a bordamagasság.4 0.3 0. Hoátadás "R bordás felületen.~ M 1. m2. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot.7 5 0.7 0. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo. mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl. m2).8 1. Hoátadás bordás felületen. egyes esore az (1-97).0 aR 0. zetési tényezoje a borda hove- !lll.5 o. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége. az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. {) bordahatásfok határozása 0. Hoátadás bordás felületen. bb 4- ~O 11 0. az 1-26.2 o. csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete.8 0. m2 (Ac. "b a borda vastagsága. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo.

(1-110) 1. de mértékegységük: A.• 3600 'YJ. oC. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel.9392 . Függoleges felület. kp/m3.~2r r4 1. m. Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1.2 )1/4 W/m2K. ábrából határozható meg. e a kondenzátum surusége. oC.2. oC. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a. ábra). a kondenzátum.4.4. eltolt csoelrendezés: 1. dkúl a cso külso átméroje. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége.dinamikai viszkozitása. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK. W/mK. ill. H a felület (fal) függoleges mérete.943 (3~~. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje.1. m. A3 cx=1. 'YJ 1. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. mOC. ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K.41cxo. 'YJ. y. ábrából. A jelöléseket és mértékegységeket 1. Yaz 1-28. Pas. Érvényességi határ: Re> 350. az (1-107) egyenletnél. soros csoelrendezés: 0. (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1.2. ill.24 HOTECHNIKA csokötegnél.5. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. Függoleges felület.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30.4.2. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1. '!t/3 S/3 • ~ . ep az 1-27. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t .=0. oC. Az áramlás turbulens. m. (1-103) (1-104) ex-0. cx=0. ill. turbulens kondenzátumáramlás 1-31.2. kcal/kg.655cxo. r a goz párolgáshoje. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31. r. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. kcal/mhoC. az (1-107) egyenletnél] . lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. ábrából adódik. JIkg. kg/m3 .2.6687 ( H ~. Llt. H. az (1-106) egyenletnél ]. ábra. A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC. ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r. az (1-106) egyenletnél.

ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25.O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . Az ábrák mind SI. W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot. 235770 2 jS:'. ábra tünteti fel.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. értékecsökkenni kezd.877po. 1 a test jellemzo geometriai mérete . oC. oC. (1-112). Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S . de mértékegységük: p. és 1-36. L1t. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu . A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak. Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek. ill.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt.. L1t= t f.58L1t2. at. ábra. 1-34. 1-35.33 Wjm2K. • A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32. Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel. PrandtI. kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33. bar.ot az áramló közes hovezetési tényezoje. ill. ábra. (1-112) '/.5 ot.1t.3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 . ·C 30 1-32. ábrák teszik lehetové. - S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása. L1tkr az 1-31. ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség..

A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0. 1'/. 1 a test jellemzo geometriai mérete. ep. I ~ 50 100 200 500 . az áramló közei kinematikai viszkozitása..•. 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. ábra.26 HOTECHNIKA 1-34..2 v a közeg áramlási sebessége.. A Gr-szám meggP Gr=--. dinamikai viszkozitása.001 6m 1-36.1fl'6. '''- -------------------------------- i ~ . P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója..-= a 1Jcp .JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás.. Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!. .. A m 1-35. ábra.Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200..• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000... Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0. a. ábra.. fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI. • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~. f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. homérsékletvezetési tényezoje. I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete.

=o aiJ...j.. pontot).. (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1. \ .0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0.. ill.m. A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J. Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR).1.9 0. ammónia (NH3). A hidrogén (H2). Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát. monokromatikus elnyelési tényezo.. Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten. ill. ~ .az 1. 3 beton... A a sugárzás hullámhossza.. Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában. Egyes gázok . .. sósav (HCl)..1 .. 1. egy részét elnyeli (Ea). dA ' a=J. nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1.I 'v I "I ! j.3.3 0. .2. amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik. (1-118) ".2 \ \. ill. szén-dioxid (C02). 4 fehér csempo .••. ózon (03).c). így ezekre: R+a=1. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium.1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a. elnyelik a hosugárzást. A visszavert. az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1.4 0.::. ábra. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók.J -l 2 1 0...pl..7 0.=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ. Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik. átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a...Ii/ \I II il . vízgoz(H20).8 . 2 eloxált alumlnium.1.4. A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj.az 1.• " • lJ I . nyeln ek el hosugárzást.5 I I D=É? E fejezi i. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0.400 fJ.3.~ 0. 1. A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak. kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének .. ill.. (1-121) (1-120) 1.3. pontot) és a el- l'-J - "..fO.Hullámhossztartománya A= 0.-- I 1" . ábra).. ill.ugyancsak sugároznak hot. a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul. ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal.=~ f J. lj. így Cf/af= 1..Jim 123456789 1-37.6 " .•. hosugárzásnak nevezzük.8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0. af= 1.3. oxigén (02).HOSUGÁRZÁS 27 1... elnyelt..--t. -.. ~ . és más anyag hosugárzását teljesen átengedik. átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1.dJ.--1--I -. monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37.

10-27 ergs. ill.2182 .. Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon. Ezt az RA monokromatikus visszaverési. K. k Boltzmann-féle állandó: 1..9979 . c fénysebesség vákuumban: 2. ábra. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38.3. ábra. m. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye.adott testhomérsékleten .'um 70 1-39. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük. különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l . CI összevont állandó: 3. ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada. szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok.3. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1.7428. Wjm2m (kcaljhm2m). ill.03 b 8 A. 0. A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük.10-18 Wm2 (3. Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának.8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1. Színes testrol akkor beszélünk.a hullámhosszal változik (1-38. A gyakorlatban eloforduló anyagok. . A A=O. Az (1-123) összefüggést az 1-39.4. Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. 1010 cmjs.35 .3. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében. ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe.6236. ábrát). Az emittáló.4387 . C2 összevont állandó: 1.3.10-18 ergjK. Szürke testrol beszélünk. A a sugárzás hullámhossza. homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától. Az intenzitás mértéke . 10-16 kcalm2jh). T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete.. ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl.2. Érdesnek nevezzük a felületet. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. és 1-39. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. h Planck-féle állandó: 6. A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is. ha a ráeso hosugárzást minden irányban. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint. ábra szemlélteti. 10-2 mK. Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi. a tér minden irányába kibocsátott . ill. 1. ábra)."1. A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S. 0./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói. különbözo testhomérsékleteken. különbözo intenzitással veri vissza.3802. belso rétegeinek tulajdonságaitói. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki. bizonyos gázok sugárzása). Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk. az 1-38.

pontot) a sugárzás 1hzintenzitása .3.77 Wjm2K4 (4.ábra. Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. az 1. ábra. a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban. IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr).. Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5. m2. En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. ill. A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2). W/m2 (kcaljhm2). Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye). Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O).) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó.5. 1.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test.3. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében .' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). (1-130) 1-41. ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg. A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes. (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója. ábra).-=áll.96 kcalfm2hK4). e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye). a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh).2. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. Wjm2 (kcaljhm2).HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2). (1-126) Szürke test esetében (1.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge. W (kcaljh). IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). és 1-42. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40. ábra). (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban. A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh).

c üveg. hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza. e agyag.. b fa. Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes. (1-136) (1-142) 1'&r2 . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu. valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk. mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram. az (1-132) összefüggést .1.( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh). Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható.3. K.azzal a feltétellel. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- .3.6.a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát. emissziós tég nyers korund f réz-ollid. .( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 . fok. Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég. az (1-125) egyenletet!] . En hányada a felület normálisa irányában ({J=O). 1. a test emissziójával E En=. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll. (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh).6.3. dAl' dA2 a két felületelem nagysága. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10. [ ( 100 )4 . A f/J.!:l f COS {JI .3.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki.6. ábra. A f/J1-2tényezo azt fejezi ki. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl .n1 -1'&.l.~. 1.Z 0. m.6. . 1. hogy .30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o.0 Ell GjJ Ep 1-42. d papír. {JI' {J2 az 1.8 1.és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje . 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög. (1-140) (nl az A2 felület térszöge).2.l. A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel.m2. fejezet tartalmazza.tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje .6 0.:Ir.3. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete. valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége.4 0. ill. TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh). 1. r a két felületelem távolsága.

a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje. hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. T2 a burkoló felület abszolút homérséklete.1. fejezet tartalmazza.3. az (1-125) öszszefüggést] .K. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K. . A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. az 1. nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja.1. K. és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje .az (1-132) összefüggést -. A2 a burkoló felület . Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. ábra. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület. a többi jelölést 1. Akicserélt hoáram az A2 felülettel. nagysága. pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . [Vö. (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A. ábra): )4] 100 W (kcaljh).1. n a lemezek száma (1. hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri. A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10.1.m2. és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). Tt. esetbentPt-2= 1.az (1-132) összefüggést -. a. Párhuzamos.100 W (kcaljh).] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). az n difliiíemez 1-43. az (1-148) összefüggésnél. az 1-43. Feltétel.3.8.) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje .(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh). Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43.3. J CfJt-2dAt· (1-143) 1. T2 a két felület abszolút homérséklete. ábrát). m2. (1-150) 1. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki. At az egyik felület nagysága (At = A2). Tt a burkolt felület abszolút homérséklete. (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r.7. Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T.=-)4] 100 . at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1. és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1.

A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44. ábra.~r ( tl -t2 .=(lXk+IX. ábra).- I -.32 HOTECHNIKA 1. ábrából veheto...- / [/ 3 2 r 08 0.. Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk.=IX. b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg.10.3.. Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei. 1.)(tr-tJ 1-44.. Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2).. (1-151) összefüggést.. értéke az 1-46.oC.. 1.0 50 1" ·c meghatározása 1-46. TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. (1-149). ábra). (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A.~r-. 6 lj "O 8 pf 60 50 ::.. (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel .. ÍJ 70ro • ~.LJt=IX. K4.9.oC 10 20 30 1. ábra. (1-147). jelöljük. Az f eos Pl eos P2 A. b- (. Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4. ábra. K].(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2). C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja. oC. Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - . O 10 V. akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4. .@ .:::..3. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo. ti' t2 a felületek homérséklete. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f. az (1-137).5 1-45.

Ezek számítása a következlS. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!]. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : .11. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel. 4~ _ 1. (1-162) ahol (1-163) 1. Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1.4. amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora. fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe. Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw . . Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 '). ábra. .a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó.1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC.3.a hovezetés egydimenziós. A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo. ill.a ho.és közegáramlás stacionárius jellegu. Az1. (1-159) 1-47.a jelenség hoforrásmentes .a fal anyagjellemzoi állandó értékek. b) a hlSáram nagysága. (1-161) ill. (1-158) ahol (/J s. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik.. . akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC. K. .1.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1.HOSUGÁRZÁS 33 ill.4. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö.t~ oC.4. Az összetett jelenség a hoátbocsátás. ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto. az (1-142) összefüggést!]. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete. 1.

2.< IXkI aitl CA. (1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo.:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh). A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1. ábra alapján egyszeruen meghatározható). W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint.1 -L+Lfri. k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 .. pontot!). Hoaram: r- ~.. n a rétegek száma.1. A többi jelölés magyarázatát 1.34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48. m2. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán. ábra. pontot). W/m2K (kcal/m2h°C) (1.3.az Ll.1 0. és 1.2. ábrát). tkl. ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris. A a hoáramlás irányára meroleges falfelület. IXkl.2. és 1-49. az 1-47. az 1.09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--. ábra. i a rétegek sorszáma. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. az 1-47. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0.1. tla közeghomérséklet a fal két oldalán. HU. oC (1. 1-49.

ábrából veheto. 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl. i a rétegek sorszáma. n a rétegek száma. a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete. (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t. csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill. 1-50. m2 (Akül=LA).3.2. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. Bordáscsó. és 1. lJ a eso falvastagsága. és 1-49. ill.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható. m2. W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo.4. az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo.1n--+ 1 1 1=12JlA. Abe11m hosszúságú eso belso felülete.l/Jegy.2. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d. m2. W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint. IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén. ha IXkl helyett IXkldlJl értékét. A többi jelölés magyarázatát 1. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása .tk2) W ahol (kcal/h). tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán. tkl. ábrából meghatározható.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -. IXkl.2. pontot).2. W/mK (kcal/mh oC). 1. A a csoanyag hovezetési tényezoje. ábrán •. és 1-21.2. Értéke a sík falra érvényes 1-48. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén. tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. ábrát). (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje.az 1.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége.3. tkl . 1. ábra. (1-165) 1-20. Alm hosszú bordáscso külso összfelülete. 1=1 I~ 1 -d. m. W/m2K (kcal/m2h°C) (1.4. oC. oC (1. Wim (kcal/hm). dHl) kl(tkl- t~ ° C. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC.. W/m2K (kcaljm2h°C) [1. az (1-102) öszszefüggést] . Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu. W/m2K (kcaljm2h oC).1. az 1-50.az 1-50.= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA.

(1-170). oc (a jelölések magyarázatát 1.0. 3 2.tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni.36 1.50. (1-171). Köpenyoldalon l járatú. .9 f. .8 Ó p 7 5 1.. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J . oc). ábrán). A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1..10.60. 2 fötött közeg. ill.4.4. de a Llt= tk1. ábra. Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes.5 líJ /5 20 2530 I. az 1-51.. ·C 1-53.40. a jelölések értelmezését az 1-52.At m.2 0. ábra. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb. v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. . Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164).6 . 2 futött közeg. Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53.in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0. 6 stb.5 2 1..8 2 1 1" (U . . e index: hocscrélóbe lépo közeg. v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54. csooldalon 2.70.y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52.9 0. mint a felület mentén változó Llt= tk1. 4. I. A O 0.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax . (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg.4. ábra. e index: hocserélobe lépo közeg. ábra.8 ' .7 0.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar. ~ 0. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 . ábrából leolvasható.tJa homérsékletkülönbség. ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb. meghatározása Ellenáramú hocserélo.oC ICJ 1.30..O 1-51.4. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk.1. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. JI. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges. és így azok Llt= tk1.

(1-177) e=f(LI\ LI~). A a hocserélo készülék fütofelülete.. az (1-179) összefüggés1.:eV ~t1Y 0.W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén. CfJeiY értéke az 1-56.8 0. a közegek jellemzoi alapján.8 0 0. . W/K (kcal/h oc).W2 ~I .4. ábrán.5 0. ~I. és 1-55. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél . ábrából veheto.5 D.05 0. ábra. az 1-52.7 0. c pl a futoközeg fajhoje.0 1ell ID (A keresztáramú. ill.4.s 7. (1-179) qO! 0.5 (. ábra. a közegek véghomérsékletének rozásához .0 wr/Wí C 0.)kA w' CfJegy= _ 2 0.- I ~O 2j].02 0. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke.0 2. ábra tartalmazza.3 41 O 0.s o. Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1. S..0 1\ In.5 . ábra.0 5.05 M ~2 0. 1. ~O 0.4. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje. a homérsékletek értelmezését 1. -. ill.9 o. ! 2.HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C). '\1 ~I T 7.1 O W.Z OJ3 OJIt OJS 0. r. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te . vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1. A jelöléseket az 1-52.5 -~O .0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.1 II.7 Atz Alt"" {·ss. kg/s (kg/h).5 0.~ 0.2 1-e _(I+W.01 (102 M 0.9 lfell 0. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete. Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54.3 0. ábrát). 'Pegy=f o (41 O.0 70.3 0. ábrán.7 0.5 0. az 1-51. Egyenáramú hocserélo.9 'l'tlg~.8 \. m2• A többi jelölést 1. ábrán található.2 0.WI (.8 0J9 1...8 47 0.7 0.O 70. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra.A.2 o. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai. 1\ I fJ ifJ 0. 0. -. W/K (kcal/h oc)..2. a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56. J/kgK (kcaljkg°C). ml a fütoközeg tömegárama.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén. az 1-51. iD 0.

E. M.C. ábrából veheto. McGraw-HiII. [9] IHVE Guide. Springer Verlag. 1963. neubearb. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii. Dunod.rmeübertragung. Fr. 1961.)kA W. W.1963. Düsseldorf. London. 2.Oldenbourg. New York. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang.: l'echnische Thermodynamik.: Introduction to heat and mass transfer. [81 Hartnett. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 4th ed. New York. Berlin-Heidelberg-New York. [3] Co.38 Ellenáramú hocserélo. 1973. [16] VDI-Wiirmeatlas. [21 Bosnjakovié. 1963. Teil. köt.und Klimatechnik. Tankönyvkiadó. IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. Budapest. Refrigerating and AirConditioning Engineers. 1967. McGraw-HiII. Verlag Theodor Steinkopff. 1971. I-I1. Inc. Muszaki Könyvkiadó. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. a hömérsékletek értelmezését 1. Muszaki Könyvkiadó. A. [121 Mihejev. A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. Book C. a hömérsékletek értelmezését 1. J. Bd. Berlin-Göttingen-Heidelberg. München-Wien. I. Paris. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer. .2)kAW. R. P. II. az 1-52. American Society of Heating._1 W. Budapest. 1975. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. 1__W e _(I_~. New York.und Klimatechnik. München. Aufl.I. S. 1963.. az 1-52. Tankönyvkiadó.az (1-179) összefüggésnél. J. The Institution of Heating and Ventilating Engineers. G.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai. az (1-181) összefüggésnél.: Recent advances in heat and mass transfer. 1970. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. McGraw-Hill. Aufl. . R. (1-183) l-e _(I_W. 1965. Oldenbourg. Springer Verlag. [51 Egyedi L. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. köt. kiad. [4] Eckert. Dresden -Leipzig. Budapest. 1963. A/utött közeg véghömérséklete: oc. 15.5. 1970. VDI Verlag GmbH.: Épületgépészeti kézikönyv. ábrán! 1. 4. ábrán. Manuel des industries thermiques et aérauliques. R. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1.T. !fell értéke az 1-57. 1974. 1970. Budapest. 1957. New York.

azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. a helyzeti energia. e az áramló közeg surusége. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. kp/m3. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást. (2-3) ahol e a közeg surusége. m2. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges. v átlagsebesség. y a közeg fajsúlya. kg/m3. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét. . (2-2) ahol 111 tömegáram. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. A súrlódásmentesség azt jelenti.::pó=állandó kp/m2. 2.1. m3/s. Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. Az összenyomhatatlanság azt jelenti. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. akkor e= állandó. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. Áramlástani alapok Szerzo: DR. A homogenitás azt jelenti. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. hibát jelent. m/s. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s.kg/m3. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. A az áramvona- ahol V térfogatáram. m3/s. Feltételezzük. Ideális közeg Az ideális közeg homogén. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele.3.2. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. más szóval az átáramlási keresztmetszet. v az áramló közeg átlagsebessége. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. Pa (kp/m2). amely valóságos közeg áramlására is érvényes. ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI. ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási. Gyurcsovics Lajos 2.2. 2. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. m/s. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill. kg/s. (2-1) lakra meroleges felület.

(2-4).nyomásszinttol való eltéréssel. Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. 'Y (2-16) ill. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent.81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. Levego. Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú. negatív elojel esetén depresszióról beszélünk. Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. A (2-3). hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó. (2-13) A (2-11). g=9. kp/m2. A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el.40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása.(kp/m2). 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2. (2-12). nyomáskülönbséggel is számolhatunk. Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. (2-9) (2-18) (2-10) ill. Pozitív elojel esetén túlnyomásról. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki. P h=p m. (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). (2-11) ill. Pa (kp/m2). ill. A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak. a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. (2-17) Pa. a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak. (kp/m2). a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely . (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa. m. Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2). második tagját statikus nyomásnak. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . (2-22) . ill. Pa . ill. amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül.Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. (2-5) összefüggés kifejezi. (2-14) (2-15) ill. m. Pa. zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. második tagja a nyomás energiáját. A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk.és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy. Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m. a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú.tetszolegesen választott . a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. figyelembe véve a (2-6).

3. hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik. Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2. m2.1. (2-27) m3/s. kg/m3. ábra.1. Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban.4. m3/s.4. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -. e a közeg surusége. ho a vízfela tartály keresztmetszete. Nyitott tartály.1.és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos). ábra szerint.2. pontban). A feltétel szerint At»A2. Vt = O. ill. Pa (kp/m2). Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2.P2+h) mis.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. dimenzió nélküli átfolyási száma (1. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás.4. Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1.4. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. a 2. ábra.4. következésképpen v2»vl. A jelölések értelmezése a 2-2.4. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától. I i l7i 2.4. Kifolyási sebesség 2. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik. (2-26) Zárt tartály.2. y a közeg fajsúlya. m. -(Pt-P2) V2 el m3/s. V2= V2g(Pt. (2-30) ill. ábrán látható. g a nehézségigyorsulás. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s. Nyitott Az I =- . (2-24) 2. és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás. kp/m3. Pa (kp/m2). az áramlás állandósult (stacionárius). (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással . m/s2. P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás. (2-28) (2-23) ill. m.3. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban.1. A jelölések értelmezése a 2-1.

= D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3.70 1.80'478 ~f4 0. II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '".~. .64 0.1 Re 2-4. Pa (kp/m2). nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. Mérotorok 2-5. A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete.18 o( 0. a Pl - Pl P2 nyomásviszony . hidrogén. e expanziós szám. kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség. (A Venturi-mérore.08 0. ~02 .. ábra. I 1 . összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego. VIm-O.72 1. ábrából veheto.82 0.II-. Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén. ábrából..00 0.16 peremre a 2-5. !'»~ ~20 .81.01. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1. a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást. ábrából.08 1.98 0.... kp/m3. ()ltii i.) .1 ! '1 1IIIm-o.45' I I I '~'f?IllTT. méro1. el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott. '1 --+ lj /1 / 'i' //.) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3. 1.~.11. .00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében.31.. Pa (kp/m2).76 1.06 488 1. gázok esetén e értéke a 2-6. ábrából I. szén-mon oxid esetén .=1. Levego..I ~l::j I"'=-~ . veheto. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében . nitrogén.. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol. ill.60 458" I 11111 2345 ].96 103 0. szén-dioxid esetén .••• I I I l' II V ~. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·. ábra. i I IT 'tn7-0S5 . iliJIU _".41. m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i.(fajsúly-) változását.62 1.12 0. 1. a " izentropikus o{ 1.. I ~] m-0401 I 'm=O. kg/m3. m2. ábra. oxigén. Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott..4 : I~~ '1" .42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám.12 1.02 0. értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-. 0.01. ot 1.Ill' I 1.10 ~08 1.= 1.4= eP -i1k'té·· . mérotorokra a 2-4.

Pa (kp/m2). m/s2. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu.Az orr. (2-39) I Af v= Iya. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto. A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a. g nehézségi gyorsulás. torló pont keletkezik. A torIóponton a közeg össznyomása (PI). (APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást. statikus nyomása Pstl.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2. el. y2 (PöI . kg/m3. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó. éles szélu kiömlonyílás (2-7. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu. ábra). ott az ún. az expanziós tényezo e= l-nek veheto. PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban. (2-36) ábra. A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos.00 izentro- V = a. A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0.4. a Pa (kp/m2). következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható.~ ~ v.P2) mis. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s.Vjpstl ahol. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon.=0.Pö2) el - m3/s. Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi. ábra. V~ (PI.A2 . o.5.4.96 Pa. surusége el' kg/m3.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill. a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa.95 0. y a közeg fajsúkp/m3.98 2-6. A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg.) 2-7.i a közeg stírusége. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. azaz lég- 0.96 q97 0. Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a. Pa.A2 mis.4.62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár . 1. Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus. (2-33) .gg [. átfolyási szám az a.

ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás. ábra. Pm oZ i1p'=k (v. v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. Az áramlás minosége Csövekben.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. mis.. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . p a közeg abszolút nyomása. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz.~ 2Váll I rmax- J b) esetén. I jel· lemzo méret (csoben. Lamináris az áramlás Re< 2320. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz. mint a Bernoulli-egyenletbol számítható. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . Pa. Sebességmegoszlás csoben i .: 1 pv mis. súrlódási tényezo hirtelen megno. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje.6. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri. kp/m3. (2-41) Ps/ti a közeg surusége.4. m/s. ha Re> 2320. m2/s. 2. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill. v a közeg fajtérfoga· ta. i íJ. Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek.-v2)2 ahol fl kp/m2. kg/m3. v. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége.6. csatornában áramlás esetén a d csoátméro). v v (2-43) >2320 esetén. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége. I ~áfl . ábra. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. m/s. y a közeg fajsúlya. m3/kg. ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo. b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb. a közeg sebessége a szuk csoszelvényben. m.5. 2-8.

6 . amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes.. 2. (2-7) öszszefüggés szerint. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani.8. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.0 5.4 0.0 3. súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ).0 . (2-46) (2-47) VRe 2-1. J.0 3. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9.7. összefüggés a nyomásveszteség.0 0.005 0. 1 az egyenes csoszakasz hossza. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O. Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10. és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg. A jelölés azt jelenti. Ez. ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg. I. A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : .0015 0.2 1. Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo. d az egyenes cso átméroje (ill.125 0.ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni).1. ill. A görbesereg egy határgörbéhez simul.0 0.. hidraulikusan sima csoben. a) ábra]. m. egyenértéku átméroje. Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6). A= 0./- t..7.6 0.8 (esetenként 2.0) 1.15 0. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2).mm 2.AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2.0 1.15 1. táblázat.15 0. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0. b) ábra]. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb. Pa (kp/m2).alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9. pontot). A ).7. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik.6 . hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni. (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg. a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés.1 0.2. 2.5 3. 0..045 0. falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget. Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású.. Hagen-Poiseuille-áramlás). 0. m. C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje.)-0. görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.316 . ábrán látható.0 1. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k.(=21g (Rer J..

51 + Ref. amelyben A független a Reynolds·i számtól. m..l"lll 1 ll. f.. Turbulens áramlás érdes csoben. .'" r '+ I ~o. ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r.-' . súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0. Turbulens áramlás érdes csoben. ábra.l -~I-. A hidraulikusan (2-48) + 0..0032 mány.r. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet. (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége.0.09 0.008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10. határgörbe.221 Re -0.237. tiszta turbulens szakasznak nevezzük.009 0. \ i l (2-50)~ .nnn7 . (2-49)t te: i : ReYi=200.7 0. Ebben a tartományban a .. ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól.010~t (J. I YTm 'Ifj . m. A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1..0 19 ~ .06 I nof.08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. A 1 ri = 1.14- 2. (2-51)1 l .l:::' mr ~ o.' ) .46 -~ 0. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük. k az érdességet jellemzo méret. táblázat tartalmazza. d a cso belso átméroje.10 0.. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.' _ Turbulens áramlás 2.2 19 (k/d175 3. A 2-10.

A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz.7. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza. teljesen kitöltött szelvény. = a+b.7. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo. ill.7. nedvesített kerület. A 2-11. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete.Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11. . K az ún.teljesen kitöltött szelvény deo. ábrából.2.00 C négyzetkeresztmetszetú. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú. A 2-2. ábra.90 = b+2m ~80 ~70 2. ill.1. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re.5 O 1. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. Tekintettel arra. 2-12. és 2. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg. m.20 ~tO 2. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo. ábrából veheto. m.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- . azaz a szelvény kerületének az a része. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe. =a. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C. m2.0 2. és 2-3.7. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. "II--==-)'.• -=-----"'-'C-c-.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i.3. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz. ábra. nyitott (részben kitöltött) szelvény. deIn 0. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12. Egyenértéku átméro A 2. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. ej téglalap ke4bm resztmetszetü.0 3. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni. Ívek. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. deo. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit. ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól. Az alaki ellenállást a kilépo 1.

74 ~.43 I 2.2 0.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA.23 1_ X-.55 0.0 =3. v~ 2g ELÁGAZÁS. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.y I I I I r· M~ 1:= 1.90 2.0 '1.74 0.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.45 0.0 0.35 (! =0.0 L1p=l:-v2 =0.20 =0..4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 . Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.77 I 3.54 0.+-- 0.0 =2.5 =1.07 0.58 45° I 0.4 =0.0 Ij~ I /1=90° j~o 1.7 4.1 0.48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.5 0.62 4. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.8 1:=1.5 0. táblázat.

1.!. ábrából veheto..2v~ Pa e y I V2 -. I t J..~ ~ - •. hogyazok egymásra hatnak.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2. 2 vI P a y Llp= 1.90 a=O. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege.i.öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II. Ebben az esetben C = =0. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T.=0. . .=0..alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --.02 =0. táblázat folytatása C.04 =0. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható..• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1. - J"'Az _ -Az ..l (Borda-carnot) ~ hirtelen .60 LJp=1.= 1-1.-vi 2g J- p. Különbözo.= 1.45 1.-.vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •.. Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb. és így tovább."..= (1 ~_I )2 Y Ap~.l . Ll =1. 0.-." O ~ :.-vl LJp=I.sorba kötött .-v2 kp/m2 _ ' Llp=1..." "'. A 2-IS. _ LJp=.!.99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni.0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l. ~ vi Pa =300 = 40" .-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' . sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni.75 a =0. rendezetlen közeg áramlik a másodikba. ] -A . ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik..> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1. beáramlás [Il I I _ V..20 =0.63 a=0._ 2 e Llp= \.J N .07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l.15.2 veszteségtényezo veheto számításba.-=r-~ j3 :=1 ••.v2 kp/m 2g a= 0. • =0. 1 ~ -A2V. ábra áramlatok szétválasztására.. A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI.-.•. Az egymás után közvetlenül következo . kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 .. Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart. a 2-16.

0 ..0 1...0II 100 200 ---I 4....2 4.5...5 1.4.5. 1..5 Átméro.53.01..5 .5 I tangenciális 3. mm 0. veszteségtényezoje 8 3.0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I .0 ..30 2.. táblázat. 8.0 I 1.0 3. 5.50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C . .0 - 2-3..75 4.0 Hullámonként Jel d..5 I 6 5 6.0 2.5 2.0 5.0.0 1.5 I 300 5.2.15 .5 I 3. Szerelvények 0. 0. 2...

ábra.2 i ..0 2.4 0.1 .8.2 0.8 1. ':'1 m·· D 2-15.2 O O/tO -0.6 belso sugá<.80 0.1 ". TkUl külsö sugá< 0.2 0.6 0.* 0.2 -0. Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.8 Ibt-2obZ 0.45 1 0.. 0.90 OIJO 0.35 Q2S r 0. 1.!!!i.2 O 0.4 -0. Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0.301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0.• 1 072 ~ .NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0. m(j 2-16.~ 34567 aid .8 0.0 /if 2-13.8 . ábra.6 0. ábra. A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0.70 0.3 0.0 "2 O 0.1 ••.0 .2 0/. Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.

c) a jelenségek akkor hasonlók. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek. folyamat egyértelmu megfeleltetését. További adatokat a 2-4. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer. táblázat.98 0.29 0. azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni. A folyamatok. . amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség. a vizsgált folyamatot. A modell az eredeti. Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg. amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö.95 3. hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok. A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik. A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele).80 0. egyes esetekben megoldhatatlan. d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos.a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges.99 1. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. a (2-53) összefüggéssei] .05 5. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket. egymástól elkülönítve vizsgáljuk. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d.90 1. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes. jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés.az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága.52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított.OS 14.10 1.44 2.a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése. . Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú.69 1.93 0.70 0. A modellezés lehetoséget ad arra. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. a 2 index a tényleges értékekre utal. amely rQzsdásodás.a csatlakozások kialakításának bizonytalansága. ill. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent.25 1. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók. 0.85 0.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága. 2-4.7. lerakódás következtében idovel növekedhet.21 .4. A bizonytalanság okai: . külön-külön.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz. és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i . megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat.8. táblázat tartalmaz. hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele).95 0.75 0. . Az esetek többségében meghatározhatók.jP~A~'~v'=+~lf r~ 2. .

Reynolds-. m/s2. Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. IIK. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul. s.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja. e a közeg surusége. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium. és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium. akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. c) a rendszerek kezdeti állapota. kg/m3 (kps2/m4). K.T2)=""2 [J(T1. hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. . (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 . 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. [J(T1. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. g nehézségi gyorsulás. d) a rendszerek határánfennálló állapotok. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. úrn. amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium. Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. Az önmodellezés azt jelenti. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása.) hasonlósága. v Grasshof-szám: Gr= Ga . Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási. 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. [J(T1.' Reynolds-szám: Re= vi . segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. p a közeg nyomása. és a suruség. Pa (kp/m2). Egyes esetekben a (2-57). Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. T abszolút homérséklet. Re2= gP . fajho stb. hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától. csovezeték esetén az átméro.T2)= (2-62) gl . A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr . Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani. b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség.T2). 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr . / az áramlás irányában jellemzo méret. A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg. 't ido. mis. Froude-. A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki.viszkozitás. gázokra [J= ~ ' l/K. A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága.HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele). m2/s. Fr= zr. (2-58). m. (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok.

Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr. G.és Villamosmémökök Kézikönyve. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. 1973. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium. Budapest. . m. amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó. mjs. Egyatomos gáz esetén Pr=0. Budapest. [4JRi. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium. amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre._h.. Minél tagoltabb az áramlást határoló tér. hoátadási tényezo. . A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma.. 2. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég. Muszaki Könyvkiadó. Springer Verlag [5] Tömöry T. "".107. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki. homérséklet-vezetési tényezo. Pr) (2-70) Nu= -. a ' Nusselt-szám: a.: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése. 2. v az áramló közeg átlagsebessége..vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium. [6] Szucs E. Wien. Az áramlástechnikai.h. kétatomos gáz esetén Pr= 0. Folyadékok 1952. Budapest. köt.agy a v homérséklet-különbség. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl. ÉTI."h".54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu. ). kiadás.8. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 .H.' Rolrrhydmulik.: Gépész. fm Hcimng. Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium. Muszaki Könyvkiadó. négy és több atomos gázok esetén Pr=1.: A hasonlóságelmélet alapjai. Wjm2K (kcal/m2h°C). Budapest. ÉTI. kötet. m2js cpe homérséklet-vezetési ido.I967. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo. I jellemzo méret.67. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~. mechanikája. )"hovezetési tényezo.. Pr). a. sem a homérsékleuol nem függ.. A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le. 58.és hófolyamatok modellezése. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani. annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat.h Oldenbourg Verlag. 1954. """"-1 5 Aull.~d Klimatechnik. 1961. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol. és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje.: Szellozo. Budapest. WjmK (kcal/mh oc). és a homérséklet-különbség mérheto. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása. sem a nyomástól. csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium. IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T. 1974. [2] PaUantyús Á. Alaptudományok-Anyagismeret. Heidelberg-New York. s (h). R. háromatomos gáz esetén Pr= 0.72. 1-11. ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok. m2js.. 1963. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. m2js..9.

mint a szennyezett levegoréteggel borított. síkság stb.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. ill. Ez utóbbi az oka annak. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. valamint a keleti hosszúság 14. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását.I 146 . 27 IV. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása.I 239 x. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad.9 és 49. szárazföldi. ill. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak.3. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. táblázat. % 46 67 14 41 13 I 20 VII. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. a medencehatás is érvényesül. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. Országunk területének túlnyomó része. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el. tengeri és meleg égövi eredetuek. idoszakosan növényzettel borított. közvetlen környezetükben számottevo. a Kárpát-medencében. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is. mélyen fekvo területek. vÍZelnyelését és párolgását. ami a sugárzás. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán. a növényzet és a légcirkuláció. táblázat.5°-a. míg egész tefületének 13%-a erdoség.75 és 48. Megemlítjük a I. a tengerszint feletti magasság.5°-a. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között.1. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány. légcirkulációnak. ezért éghajlatában a környezet hatása. mintegy 93%-a állandóan.5°-a között foglal helyet. Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu. de kisugárzásuk is intenzívebb. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása. 3-1. s így a mérsékelt égövbe esik. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is. A domborzati elemek (hegy. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását. völgy.5 és 26. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs.

. oC Nap Hónap --.9 11. táblázat tartalmazza.4 1. I IX.9 6.3 1.2 -1.21.0 -0.S 21.4 20.60.4 -1.2 13.0 19.6 2.7 9.7 7.4 20.5 6.1 -0.4 22.2 17.0 14.70.2 11.1 -1.1 10. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.7 13.2 12.8 -1.1 3.90.60 2.9 3.0 -0.3 14..5 15.0 10.3 18.6 14.3 21.2 -1.1 15.9 13.5 7.12.6 22. 5 oC körüli érték.1 3.7 -0.6 15.4 21.4 21.1 18.8 15.93. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.2 13.8 -0.8 16.7 12.1 12.7 4. I IV.1 4.3 12.4 16.5 20.4 .8 11.9 18.6 13.0 3..7 4.8 7.52.43.8 13.8 21.01.72.0 5.7 17.6 11.1 5.30. táblázat. 1871-1950) Levego-homérséklet.6 8. a homérséklet szélso értékeit.7 -0.1 14.0 18.6 -1.0 19.2 12.4 7.51.1 3.3 22.2 5.8 16.7 7.4 2.4 20.6 4.9 -0.3 21.7 16.5.8 17.S 14.0 14.6 -1.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.9 6. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel.8 16.7 21. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete.3 20.3 20.7 19.52.3 0. téli. Eszerint beszélünk havi. nyári.2 15.11.9 19.2 3.93.2 -0.6 14. Ill.6 -1.4 13.0 4.2 6.4 12. ábra.1 14. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.2 22.5 8.2 18.- 21. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik.8 15.4.10.92. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3.2 12.4 7.7 15. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét.60.6 19.1 21.4 7.2 4.8 21.2 13. 22.09.3I -1.6 19.9 17.1 5.9 -0.7 16.2 21.7 20.5 -0.5 15.0 -0. II.4 14.3 22.5 8.1 6. I v.2 3.5 15.8 18.2 14.51. A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2.1 7.0 -0.2.4 19. I x.5 13.9 3.11. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.7 17. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.1 88.9 15.1 10.6 01.8 21.00.0 19.7 -0.3 9.3 9.4 21.41.5 10.9 22.80.4 4.1 18.7 3.0 3. I XI.4 5.2 21.38. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát. évek) közepes homérsékleteit.6 8.2 20.1 12.8 10. hónapok. lXII.2 17. évi közepes homérsékletró1.0 -0.1 14.4 10.82.7 9.1 19.7 12.4 8.2 1. lVII.4 -1.9 20.1 17.82.0 20.0 -1.5 9.1 15.30.8 8.6 19.9 5.0 22. A közepes homérsékletek kö- 3-2.8 15.8 5.2 3.81.3 16.7 7.2 10.8 -1.63.3 -0.3 3.80.2 4.0 22. VI.7 11.8 -2.8 19.1 11.6 20.1 19.7 8.1 3.8 -1.7 9.6 13. I VIlI.6.0 11.9 8. A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1.3 16.6 4.6 21.5 16.7 18.4 .6 17.

A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. /. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg . O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban. ábra.. ábra. ábra. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3.

A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .7 11.90.0 10.2 I 5.0 IV.2 -2.4 13.6 --. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag.8 9. táblázat tartalmazza.1 10. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2. A 3-2.5 21.9 15.7 6.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C .0 -0.I 4.4 16.2 21. és 3-3.4 11.3 4. 10.1 16. ábra.1 16.2 21.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.II 6.9 20.2 Ill.0 4.7 20.3 10. 1901-1950) Hónap -1. 5.4 18.'7·C felett 3-4. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4..4 111.3 -0. 17.4 16.6 19.31.8 10.0 -3.7 4.9 1.2 0.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15.8 -2.9 10. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel.1 -0.8 11.2 20.8 9.60.8 VI.5 16.8 20.5 -2. ábrán.0 -0.9 22.3 12.8 -1.4.6 6.0 11. I 14.8 -0.8\ 1. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3.8 II.8 4.I 18.8 -3. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.3 11.6 5.1 0.8 16. 5.0 0. táblázat.9 21. IX. 50 év átlagolása alapján.8 19.6 18.9 4.2 14.7 0.0 lVIII.lVII. ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete.4 6.I 6.8 9.4 5.- --.2 I 6. ábrán látható.3 15.6 17.1 4.0 16.4 19.7 21.5 0.3 10.4 -1.8 x.5 20.51. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3.21.5 9.1 16.4 19.6 10.8 22.7 17. táblázatból veheto.7 v.2 11.2 I 2?.4 9. táblázat.5 6.2 11. ábra szemlélteti.1 11.---.3 XI.7 XII. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.-----. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet.5 1.3 15.7 3-3.9 0.1 5.5 -0.6 9.9 19.4 11.8 17.9'0.1 9. 3-4.-.1 20.

0 -18.0 6.8 38.0 -23.1 25.8 17. 9.-32. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1.2 -16.0 31. II. 22.7 1931 1905 3.1. I Ill.2 Homérséklet.6 31.0 29.6 19. 17. I x.5. 19. 6. táblázat.3.3 39.9 -17. táblázat. .-5.15. 11. 8.0 2.1935 1920 1936 30.4 30.0 34. 31. 15.5 -2. 1 v.5 3. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. I VII.15.0 30. 11. I IV.2 -7.0 28. . I XI.5 6. 1950 1945 1947 1924 1942 13. 12.2 -14.9 19.2 -2. VII.0 38.7 32.8 18. I m.0 -12. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi. 17. 1.5 -19. I II. 27.----ll.7 23.0 -17.8 -23.5 -4.8 38.9 -22. 28.1 0.4 8.2 28.8 21.16.11. 16. m~ I VI.9 33.7 0.2 32.2 -27. 1. 11.5 -1. VII.2 -27. 21. 23.1921 7.2 18.6 39. 14.5 1913 -21. I IX. 30. lVIII. 2.1.5 -28. I VI.43.0 28. -192 1918 1940 31. I XI.4 24. 10.4 -1.117.8 -0.2 37.3-28. I IX.18.7 7.1 -14.1 18.2 1902 -32.51-13.61-4. 31.28.9 38.3 22.3 1928 15.8 12.5 7.7 -16. 1928 1926 1913 26.4 1. 6.6 35. -23. 1935 21. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17. iD. 2. 1925 1949 30.8 37.. 11948 1920 -----. 6.7 38. 1915 1927 1932 1943 1931 22. 3.0 9.1929 29.7 -23. 4.5 22. 20.1908 28.5 28.5 38.0 28. lXII. ill. 1920 15. I v.0 21.0 13.8 16.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5.2 3.4 29. 1950 1935 1917 14. -26. I x.4 1942 -3. 1921 1921 2. 27.5 5.0 16.5 24.5 15.2 39.2 34.2 . -25.5 15.3 36. I maximuma 3-6.7 36. 23.7 38. Hónap I VII. 1939 1930 1915 3.11920 1. 16. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24.2 14. I SOév minimuma -13.0-27. 1923 1903 1925 1946 28. 5.6 25. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24. lVIII. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet. 2.1940 14. 1905 5. -19. 21. 21.0 5.1 25.0 38.24.6 -3. 1950 1920 29.2 -9. 16.9 -9.5 27. -50 26.15.S -7. 1935 1927 1920 1942 1929 4.9 31.3 2. 1921 -3. 19i.4 38. 1907 1928 1902 1914 29. 30.2 35.4.4 -13. I IV. I II.5. 15. 1928 VI.6 30. lXII.

9.-6.5 6.7 10.2 II.6 1 --13:4 I -11.6 12. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni.3 -3. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.8 -5.5 18.2 -6.2 -13.1 Hónap Levego-homérséklet.6 117.0 0. táblázat. 1.210.9 6. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.1 32.10.5 23.7 24.6 9.0 26.8 3. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9.0 15.3 29.1 25.2 -7.3 31.1 29. 1901-1950) 24.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7. 12.5 27.2 4.8. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét.7 -2.9 23. 6. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.9 I VIlI.0 8.6 24.I 12.2 i v.5 34.0 9.4 -63 .5 i .9 16.6 21.IlVII.1 22..2 4. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl. és 3-6.6 -11.8 8.4 30.I -1.5 32.71 -11.6 -11.8 x.. 1.01.9 3. A 3-7.2 30.1 27.4 34.1 6.4 28.I VI. táblázat adja meg.0 6. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag. táblázat.51 0. A 3-5.6 0.6 30.9 9. hogy egy évben hány olyan nap van.8 - Levego-homérséklet.2 24.6 -1. 5.9 -1.8 -0.5 16.-.3 -11.8. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást.71 -12.8 10.6 -5.0 11.0 XI. ill.99 oc).6 9.3.9 9.0 24. 10.II 10.9 5.5 1 --_.3 -14.9 -10.2 lVIII.6 9.3 -4.7 9-9.3.1 11.I 7.8 6.8 i--------8.9 32.3 10.9 i I I .0-11.4 9.6 I10.3 -8.6 11.3 8.3 34. oc 3-8. 11.4-13.5 XI.3 6.2 2.2 28.4 -4.1 XII.8 17.4 4.8 3. Ekkor azt vizsgáljuk. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.2 6.3 19.3 -13.5 22.4 27.4 -1.III 6.3 .2 21. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.6 23.IX.6 8.5 -2.6 30.9 34.1 25.6 10.1 18.2 -12.6 X.3.3 VI.7 . I 1 .2 IV.9 9.5 -15.7 34.5 34.4 25.I 11.0 13.3 -12:71-Ú -1.9 28.4 7.1 32.9 7.1 19. t táblázat tartalmazza. -118 -11.9 -5.0.5 3.0 1.8 32.9 I 27. 12.9 10.1 v.0 Ill.8 29.5 3.8 I -5.0 19. míg a 3-8. abszolút minimumát szemlélteti.1 33. 1901-1950) .1 30.8 2.51-7'1 10. 8.9 24.3 11.9 9.8 --9.9I .91 9.lXII.5 33. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.8 4. 10.7 2.7 2.6 10.--13.1-125 3. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van.0 23.3 16.1 -11.8I -_ .3 IV. I 12.4.2 15.0 21..0 11.2 15.I 7. IX.5 6. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.8 23. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-. Hojokgyakoriságon azt a számot értjük.6 20.3 VII. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik.0 -0.3 .4 0.9 32.0 24.7 II.4 8.0 18.5-10.6 -0.8 .2 10.4 29.7 -4.9 6.1.5 29.6 19.8 16.7 32.6 I 1-0.6 9. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.7 25.3.0 I 2.6 -6.6 -4.2 Ill.' ~.5 -1.7 16.3 19.

évi 32.0 -31.119 0.99 215.330 170. - Hofokközök.350 131.134 204.+15.700 7.62 12.99 3-10.8 13.22 14.52 7.10.500 365.7 35.7 11.52 10. +21..0 36.26tköznapok 364.57 12.0 -11.234 +22.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9.400 269.4 3.100 327.9 25.6714.1 12.92 4. levegotköz. táblázat.6 -17.3 8.0 -15.99 284.7 13.4 9.97 0.450 -19 +6 15.000 364.0 43.600 közepes 103.2 7. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.0 -19.3 30. nap/év száma.99 0.32 12. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma.87 I 61 3-9.9 10.6714.800 49.600 193.2 16.99 144.0 12.200 -15 16 5.4 25. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.87 1..7 20.499 napok 29.668 +27.0712.2713. +20.0 38..23417.0 -13.76 0. 33.52 +24.400 0.02 0.12 11.600 364.067 360.22 alacso3.033 +29.20113.5212.2 -2.000 -17 +7 12.0333 -16 +9tkös+23.87 9.300 0.+31 14.22 0.0 -3.99 157.800 -ll0.87 3.3713.300 17.0 38..52 0..400 -14 +8 6.710 349.160 22.3 9.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .7 Évi 17.8 35.01.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.400 61.560 száma.99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25.068 0.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313.6 21.600 356.700 2.368 +26.700 76.0 -12.0 34.599 +30.52 1.06 13.230 száma.134 1.alacsoévi elofordulási tköz.55 10.067 0.8 4.6 34. táblázat. évi gyakorisága 240.067 +28.750 362.000 0.0212.99 0.99 0.600 5.1 22.000 38.62 10.850 9.8 33.200 1.0 32.0 40.0 -8.0 2.62 3.1.300 228.99 +1 +20 +21.62.99 tköz-nél14.300 13.0 31.99 90. nyabb homér- +20 .100 homérséklet.0 homérséklet.468 117.3 15.82 0.12 1.168 napok 299.42 14.400 182.980 339.72 2.400 -12 Napi 0. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.

táblázat.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. Megválasztásához a 3-ll. táblázat ad tájékoztatást. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési . ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. 12 18 19 Belso 15 homérséklet. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye.nap G. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. 3-11.3.62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség. Hazai városok téli hofokhidja séklct. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. Futési nap minden olyan nap. (3-1) 3-12. Hofokhíd Szellozteto. táblázat. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma.

230 5450 +11. Pl. a belso homérséklet tbcI= + 20 oC. táblázat tartalmazza.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma.4 201 k 3920 +14. sc. nevezzük téli. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = .1 3210 +7. havi. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. Z. A futési napok számát a b vonal metszi ki.0 Téli ofokhíd. nyerjük az ordináta-tengely. A hofokhidat aszerint. továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b).7 233 216 3061 +10. napi hofokhídnak. Például. hogy milyen idoszakra vonatkozik. (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5. Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6.1 224 12980 Évi özepes 3500 -16. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. hanem órákban adják meg. ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c).2 5350 +4.oCnap homérséklet. ábra). Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930. t a lehutött levego homérséklete . külsovaPl. valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet. ha február havának átlagos homérséklete +0. oC. amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg. A 3-9. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható. a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c).4 oC. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC. táblázat. azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo..3 183 3080 záma.-tH-H ~ ' •. tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete.0 3520 +3. G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9.5 1530 +12.2 oC. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke. hofokhíd is.8 188 3670 +9. esetünkben 1 nap. ~ H' t-U-J II 100 150 200 .4)28= = 549 °Cnap.8 1730 +14.. 211 154 171 225 3870 +9. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC. .8 Z. táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5.8 3040 +10. heti.nap s+10. Z idotartam.3 3590 +9. 250 300. oC.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . h Évifütési oCnap.9 1950 +8. csak a hutési idot nem napokban. A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal.9 G. a oC.1 273 840 92 2610 +15. ábra tartalmazza.3 153 248 215 +8. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. ezért a mértékegység nem nap fok. ábra. 4 . A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is.Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó. Berajzolva a 3-5. ~ -r-. ri 1 00'. hanem óra fok : z.HOFOKHíD 63 3-13.7 212 136 3270 +15. a futési napok számát jelölo ordináta (b).a 3-13.

Széljárás Földrészünkön nyugati.II 501 6250 VII.helyi hatások is érvényesülnek. ábra). \ _.~_ .-. és 3-17. és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- . A szél sebességének már határozott napi menete van. ábra. nyárvégi..64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro..és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot. fokhíd értékeit adja meg. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél..I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3. ZI a hutési napok száma... Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD. IX...4 mis körül van.. A szélsebesség évi alakulását a 3-19. táblázat). míg estére a szél lecsendesül (3-18. A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi. A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki.-.. míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7. évi hofokhíd). A 3-14. ...lVIII.94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk.". Z' a 3-14.II Hütési hofokhid. oszi ellanyhulást mutat.. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 . l.foként a hegyvidéken .. Futo.. °Ch VI. A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza. 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v. táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten. táblázat. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak. északnyugati szélirány az uralkodó.-. táblázat. A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no. rMagyarországon 30DD 3-6.. . A 3-16. délben a legerosebb. amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül..4. táblázatban láthatjuk./'-' J . hanem .~ / ) ( i. Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma. oc.j . táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki. Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati.3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 . A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik. Az évi menet tavaszi megélénkülést. I X.

egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve . % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17. 6S 3-15. táblizat. Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7. táblázat. % csend.SZÉLJÁRÁs 3-16. Magyarország. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány. SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 . ábra. SzéUrányok eloszlása Magyarországon. táblázat. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt.

.A különbség oka a sugárzási.6I 2.17 1..91 1.22 I II Szélsebesség. párolgás... 13 13. I 2. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8.0 5.4 IIOéV Hónap Szélsebesség. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme.8 I 3. míg Sopron.460 kJjcm2 év (108.6 2. 2.8 3. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év).5 2. hóolvadás.8 2. táblázat. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg.4 1.. A 3-8.8 értéke III XII.1 3. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit..IX.. . napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges.0 I I 5. X.7 .3 mjs volt (1940.szélsebesség napi menete Budapesten 16. 3. táblázat' tartalmazza.9 4.8 2. Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22.1017 kJjév (9.0 19. Szélsebesség havi.3 3.88 3.. ábra tartal maz. XI. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap. 2. II 21.. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik.21 táblázat. Berendezéseink szempontjából elsosorban . évi középértéke (10 évi átlag) 5. 21 3.27 1.. 19 14.9 4..7 5. 24 h mis2.4 1.9 4.3 közép. felhoképzodéi stb. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére.23 1. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10. 15. 23 20 .. A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 .71 3..99 1. 1. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42..17 Idotartam.7 2. a 3-9.1 2..05 12. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása. ALAPISMERETEK II I bak.0 1.97 3.5. 15 A1. 110 kcaljcm2év).. 452 . március 15.4 2.95 1. ennek függvényeként alakul éghajlatunk. V. % v=15 mis 3-19. 110 kcaljcm2 év). Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. mis 3..5 2. a többit elnyeli. és 3-10. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra.5I Ill.12 2. 17 18 14 3. 3-9..18.49 2. ill.2 VI.3 2..2 1.97 2. amibol a földfelszín kb... táblázat szemlélteti.40 2. Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam. . 3-20...7 3. 16 17... ..2 1.66 IDOJÁRÁSI 22 .1 II.16 2.4 1. 460 kJjcm2év (100.06 . I 3..).8 6. 1016 kcaljév) homennyiség érkezik. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20.évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.93 2.75 2.1 1. táblázat.. 20%-ot visszaver.32 3-18. I VII. Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben. IV. l lVIII.4 2. 20 I 23 2.97 2. % -1- 2 Viharos napok. Országunk területére számítások szerint 4. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik.28 2.7 2. Néhány hazai városra a 3-21.0 4. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok...

0 57.lXII.~' tga í7~ mero.I 10.9 5.8 436. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.5 15.20 2.0 9.II 10.5 14.1 37.2 105.4 ]6.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK.9.2 7.7 34.5 438.1 64.7 13.7 34.1 12.4 Besugárzás.7 15.0 8.7 13.8 4.0 38.7 14.NAPSUGÁRZÁS 3-21..1 14.0 443. ábra. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon. .8 9. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16.9 ]9.4 438. Budapesten.7 442.3 34.8 8.9 443.0 v.7 8.7 59.6 59.6 X.4 62.5 1. \ .4 66.0 33. 10 11 72 13 lJ.0 54.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \.1 104.3 65.9 20.0 38.S 11.3 39.5 15.8 44.1 8.9 XI.1 3.0 24.3 5.0 45.3 2.I 10.6 VI.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.8 11.6 ]5.7 3.3 104.6 39.1 19.1 19. július Hn (2] 3-9.S 43. Budapesten.] 39. július 1-60 (2] l 7' _ .3 58.1 16.2 65.3 44.6 24.4 4.5 25.7 IV.9 69.2 10.7 57.8 59.1 1.6 104.2 9.8 63.4 ]2.3 428.8 13.9 vm.9 13. 1/ '\ .3 8. . táblázat.8 54.8 2.62.1 64.5 I 14.8 13.2 13.67.I 13.5 ]4.4 I 44.1 15.7 36.7 15.1 8.0 7.7 5. 15 lG 17 18 1920 30" ábra.1 105.8 105. \ __ /\ 1 .3 102.0 1.5 8.8 12.0 15.5 63.4 68.5 2.1 23.4 m.9 56.40 9.5 65.6 12. 15 16 77 18 Napslok.lVII.7 6.4 59.1 15.5 átlag 58. kcal/cm' év Sokévi Besugárzás. 10.7 kl/cm'I év 34.6 4. II.3 33.0IX.1 9.10 ]05. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8.fl 11.9 14.6 443.

1. míg júliusban és augusztusban a 60. azt tapasztaljuk.9 0. ábra.8 0. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk.. Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0..idotartamnak decemberben és januárban a l5 . 10 óra). A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24... 270. míg a napsütés minimuma.ss-..5 óra) decemberben mérheto.. 2050 . míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet. A napsütés havi maximuma július hónapban van. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 . 40 . táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet. táblázat.. 310 óra értékkel (napi átlag 8. ábra. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. 65%-ában süt.6 0.5 3-10..7 0. a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg. Budapesten.. hogya Nap a lehetséges .. >2050 ora E7J 2000 . július l-én sem.. ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11. táblázat ad tájékoztatást. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti.. 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11. ábrát. 50 óra (napi átlag 1.. 7950" 2000 !-. 20%-ában.

szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2.'.Il 1991 x. szárítás. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12. h I 3. x. IX. Légnedvesség A futo. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten. táblázat adja meg. táblázat. lXII. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>. 35 évi átlag alapján . A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten. 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI. I ~ . 27160 Ill. táblázat. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat.kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII.és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás. csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja.. 1950 IV.0 ~ gO fQfll/ar . XI. Ill.NAPSUGÁRZÁS 3-23.87 lVIII. V.ábra.. 30 évi 3-13. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. IV. II.J. Berendezéseink méretezéséhez (hutés. 35 évi átlag alapján [2]. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. I 3-24.6. ~ Q 80 """ '!J/ius .. táblázat tartalmazza. 3-12. ábra tartalmazza. ábra.5 2. ábra. 2002 I v.. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. 2051 II. A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII.. I l Év 69 lVIII. h I XI. '" r::::.I VII. IX.I 2068 VI. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza.

59 I 13 3261 Homérséklet. 12011 401 I 19 16 849 I 14. 64 II. oC -9 ..... % I. l Ill. 9 I 10.. A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest. % 67 79 73 64 IV. 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 . I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 . 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x.70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25. Y. 34 évi átlag) Relatív nedvesség... % 3-27.0 0. I 3-26.. 29 30.I VII... I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 .I 63 XI. Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x. táblázat. lXII. XII. 19 20 .. 69 I VI. 90 v.. 78 Ill. IlVIII. táblázat.Helység 58 84 I 82 I VII. I I Év Hónap I IX. XI. táblázat. IX.. Hónap Relatív nedvességtartalom. 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 .... IV. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. 40 . 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI.. 63 69 73 67 83 62 64 II.. ÉvlVIII.. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231.

táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát... 5 358 128 0. táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel.0 229 17.2329 9.5 16.. Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata. 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·.7 811 8. 29 I 30 ...49... . 22 181 ·..... táblázat. A 3-27..39 2. . tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára. 7 9 4 16 3 10 .3 102 14... Értékeit Budapestre a 3-29. táblázat..71573 ... valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak.6 44 41 <-2-1. 2278 95 2644181 1305 72 1951 . Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze.04 -2 -8..1 675 11. .6 1. Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak...12 7.3 7.. I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29. valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást..7706 4.7 7.11 11 .. 15 15. 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 .. 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 .6 701 8. % 71 nyáron Homérséklet.3 574 4. .. A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos.01 0.. A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest. 34 I 35...39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5.545....05 5579311. 9 I 10 . A külön-külön kiszámított homérséklet.és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása.. és a levego entalpiájának évi változásairól.2 55 13 .19 I 20 •. 24 I 25 ••. 5741 42 4612 119 ... 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10..3 2.. . 1462 1 378277 54 8. 273 1499 ·2650 .4 3. ..... . ..... ill... 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete....LÉGNEDVESSÉG 3-28. oC 0. .1 13 195 >1711... az entalpia évi és napi változásáról.991 527882 241 1 3388 .• 14 I 15.... 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0.2 .237 .2 14 6 12.. 35 évi átlag) Relativ nedvesség...37 682 1.. míg a 3-28.3 0 21 . 13 96 14. 4 5 •.....0 0...8 1. 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 . A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest.....4 607 2..8 1...9 \16 .6 0. 1 . 121 647 540 1274269 21461·..-1.5 613 5. 8 192 37 13.2 0. .0 6.8 6..320..5 813 6. táblázat adja meg...

[7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. kötet. New York. 1. Fr. Épületgépészet.und Klimatechnik. Budapest. [12] Menyhárt J.: Otoplenyija i ventiljacija. Budapest. München.: Technische Meteorologie. 1965. Moszkva. [13] Pattantyús Á. 1965. . Budapest. Dresden-Leipzig.-né: Futéstechnika. N.: A légkör fizikája.: Technische Thermodynamik.1976. Budapest. Akadémiai Kiadó. IRODALOM [1] Aujeszky L. 1975. [14] Probá/d F. Verlag von Theodor Steinkopff. 1965. Muszaki Könyvkiadó. 1965. 1975. Inc. Budapest.és villamosmérnökök kézikönyve. [4] Böer.7. Mérnöki Továbbképzo Intézet. 1. 1964. G. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. Tankönyvkiadó. Leipzig. [3] Bosnjakovic. 2. Muszaki Könyvkiadó. P. sz. 1963.) Budapest. (Egyetemi jegyzet.: Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó. Budapest.és légtechnika. 1974/75. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Budapest. . [16] Rietschel-Raiss: Futés. Muszaki Könyvkiadó. [5] Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó. 1970. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo.: Légtechnika. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Oldenbourg. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide.: Budapest városklímája. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1967. köt. Muszaki Könyvkiadó. 1969. Budapest. Budapest.: Szellozéstechnika. (1963) [8] Homonnay Gy.Méretezési alapadatok. 1974.: Gépész. [2] Bacsó N. 6. Tankönyvkiadó. 1963. Budapest. [9] Kamenyev. Tankönyvkiadó. 1964. [ll] Menyhárt J. Taubner V. Verlag R. American Society of Heating. 1-11. W.: Épületgépészeti Kézikönyv.

levego stb. Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. a táplálék mennyisége és összetétele stb. biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. Kirekesztik azt az esetet. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). 4. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. A ± 0. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább.4. a környezet színe.. A vizsgálatokhoz felnott. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai. normál testalkatú embert vesznek alapul. Kellemes a közérzet. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja. a test hoegyensúlya felborul. A körérzetet környezeti jellemzok.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység. hoguta). MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete. nedvességtartalma. Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. a munkavégzés intenzitása és milyensége. Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás. céltudatos munkája. Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak. áramlásának sebessége és iránya. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre. Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete. Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük. A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4. A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre. 90%-os többség véleményére támaszkodnak. Közérzet Szen:o: DR. továbbá az ember hasznos. a világítás (természetes vagy mesterséges). más néven mikrokIímás tényezok.. a környezet zajszintje stb. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. ital. ill. ill. a test hoszabályozó rendszerének muködése. a környezo felületek homérséklete. holeadás. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . A közérzet fogalma .0 oC körüli érték. testsúly. szenynyezettsége.2.) használ fel.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto.de folytonosan termeltmelegének leadását. Fiziológiai tényezok: életkor.1. . ami állandó. Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. kémiai. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés.

Zárt helyiség kis belso méretekkel. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij.48I 8. . AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség. ábrán láthatók.. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó.4 lépcson 232. IE az emberi test közepes felületi homérséklete.6 kézzel 145. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2.kODvekciós MátadAsi tényezo értékei . munkavégzésbol származó hotermelés minimális. kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók.0 I Termelt 46. 4-1. sport stb.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1.4 139.légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh). oC.0 4. ábra.8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ. alváskor.0belso átlagos Szabad terület. séta. Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye.64 3. táblázat. táblázatból veheto.2 11. 4-2. a levego száraz homérséklete.7~ . Ebben az értelmezésben munka a mozgás. nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464. I «konv Hoátadási ténYezo.'hoC 4. 0. számértéke a 4-1. a levego mozgásának iránya és sebessége. az ember ruházata stb. .a környezettol függo . m2. oC. a helyváltoztatás (pl.2 87.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak.) is.74 KÖZÉRZET 4.. IXkonv konvekciós hoátadási tényezo.s uo s:: ~ N > . (4-1) 7. Az emberi test felülete· . 3. táblázat tartalmazza. számértéke a 4-2. 90 kp 4-1.62 I kcal/m.5 mis ajtónyitás.4 nehéz 23.sugárzással. táblázat Az emberi testre vonatkozó . ábrából veheto a -testsúly függvényében. légáramlás részben.s :I:.SO 7.13 10. I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: . a környezo felületek sugárzási homérséklete. 00 ~ ~ 69.0 6.0 5. az ember által végzett munka.97 5. W1m2 K (kcaljm2 hOC).konvekcióval.6 ahol AE az emberi test felülete.~ . I lev a környezo levego száraz homérséklete.párolgással.0 11. .0 29. Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben.3. a levego abszolút és relatív nedvessége.0 mis gig kel.5 járás I 3.0 6.0 szélsebesség légállapot 1.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség.0 törzzsel 290. ilyen pl. Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1.

) -"...J~~r~_~ I ~ / n_ -=:.•.f..•.~ ~ 20. pontot). (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható.". normálroházat . '~ 1:-.7 ---. 10 ----.." ~--~~~~. Qkonv..--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~./ no' n_" L ------ " . ábra.. tAl a határolófelületek homérséklete..mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás.:=..AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása._--"---_____ t------.... Qo.. 2l 'C ülo munka végzése.(tE-tA. ~=-_ '>~kX "'." ------f--'".:-.." -t.=1 1 b... Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben.)(/JE-A...~ "J--~.. Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A. ~ 't:.28 } •.-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~".az 1.."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC.Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4. ::::>'<.3.~ 30 70 - .4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31. amely a tSUg és a tE (ill..Ti. amely a test összes felületének (1..6..ey .•. d holeadás sugárzás útján...=~c ~-------. . (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1. e 1c:onvekciós holeadás.•. 4-3. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80...5 oC. •. /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz . és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh)..•. . ---..'" -. ----~----------.-..I ___ i'--~-fL..~_ ---~ " " 1---... -~ )0 10 ... -.. {holeadás párolgás útján. a 4-1.~?"t-. (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének.= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható... n 4-2. Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés).I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete./".)//-'\ ---. W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) . ábra.. ábra. Qn.•. (TE)4 (TAI)4 f . ~->. a ruhával fedett testrészek 24.. ~. ' függvényében adja meg az emberi test /d •. Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás). ábrán látható nomogramot.. ábrát) mintegy 80%-a. ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel. bl homérséklettényezo. -273°C. átlagosan C=5.~/ -~ . 90 80 70 b. ~I'< 'k... valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3..0 " ".<6 ---". ov (lev) Qs=A~ ~ . Úpár ... m2..C. l4 tsug. ~ W~(kcalfh)..5 oC homérséklettel vehetok figyelembe).11 W/m2K4 (4. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ . oC.

76 KöZÉRZET 4-3 •.---o .3·IO-a 23.1440. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27.1 1273 2 24 1816.581 . A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev.11 W/m2 K4 (4.10-3 20. b= 1. a levego sebessége. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása.oC gis adás.32 2ft/' J 36 'C o . Az emberi test ho.6 49.0 59.1 21.5 51.9.•.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul. kg/m2sPa (kg/m2htorr).táblázat.10-8 kg/m3 Pa (0. J/kg (kcaljkg). valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-.1.2 59. A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete. V1eV 320 '-.10-3 1632.8 21.2 42.4 69.8.539 . W v1ev=0 I I sugárzási holeadását.5 mkp/sj.3. könnyií ruházat.6.022 kg/m2htorr).8 21. A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1.0 31. ahol a= =4. m/s.1 I homér. nedvességtartalma. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 .6.78.4 31 18.5 8. ábra. könnyií ruházat.10-3 28.5 28. b= = 3. r a vízgoz rejtett hoje. ahol {3párolgási tényezo.4.10-3 18.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego.7 10 18.8 9.121. PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása.10-3 8.0 1 19.10-3 8. 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W.10-3 24.6 m2. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5.4 35.10-8 kg/m2sPa (0. séklet.6.4 23.4.10-3 11.10-3 8.3. j könnyClülO munka végzése. 4.017 kgs/m3htorr).10-3 13. Pa (torr). 9 mkp/s).03 K4tC és C=5. Pa (torr).

A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye. a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. . 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4. 30. ábra szemlélteti.5. táblázatban látható. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll.4.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni. Számításokban Qlég= =4. a munkavégzés intenzitása.'] -1/ ] // I -. 70% relatív nedvességtartományban. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik.J'C 4-6. életkora. tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik. Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz)...táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti..AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. ábra. ~?l ~' ~r . Az emberi test nedvességleadása párolgással. nyugvó levegó'ben a 4-3. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése. ábrán látható. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak. ábra tünteti fel.89 W (4. a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya. Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe. határozza meg. testsúlya stb. A táblázat normálöltözetu. az ember ruházata.// 7 f 1:/ ~<:. normál ruházatú emberre vonatkozik. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. Az ábra normálöltözetu. könnyu. a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg). normálruházat párolgással 4. I :W~ '*' "CI 4. a levego relatív nedvességtartalma (ep). A táblázat adatai mérési eredmények. ülo. A diagram könnyu munkát végzo.

. A levego-homérséklet..5.522tsz+0."-. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8.8tsz)JIvlev oc.1.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C .78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint.. sot gyakran elofordul. a borhomérséklet 33. Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.205(37... v1ev a levegosebesség.15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond.. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással. oc). amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 . Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0. ábra) oc.48tsug -2-- tcr. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott. Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal.52tsz+0.1 .. Ghai amerikai kutató 0.5. fejezetben levokkel. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0. A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18.5 . Kata-homéro . 83 W (56 . (4-7) A kifejezés v lev = 0.'iU!]J 30 oc 4-7. Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4.. (4-10) oc. 21.. (4-9) :0 A 4-7.2. 4.1. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét. ábra. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét..•••••••••'.5.478tsug-0.1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes. 71 kcal/h). ábra.55tsug 4. 20 ~-. Winslow. Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0..45tsz+ 0. 34 oc.. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel. mis. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8. 1 15 70 20 l~ 25 t.

(t2-rol tere). '"'"'\'\.7 2.3..1 \\ ~ ~\1'-0.10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1. t1=35 oC értéket jelölnek meg. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11. 6 értékekközé esik (4-9.. táblázat. 4.. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1. 1 kellemes zóna.Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa.. 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ . Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. 4-4.0' 10-2 >4. 2\!7m/s\(\ 1\\\ .1'\.!m/~ ·"U.\ '\.. A Kata-homéron általában t2=38 oC. Kata-érték (B) összetartozó értékei .7. ábra. Szerinte x= 11.5. \\{l. 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S. miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2).J"\. ter az eredo homérséklet.3. Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás.5.3... A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10. % közér- 6 9. ábra.. ábra. 3 rossz közérzeti zóna zóna.10-2 1. r" .Vi.5· 10-2 2. Levego-homérséklet.3 1. 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 . ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. ábra).5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük. A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9.v=L .) --... ~\\2 IlS"\'\ 1\.5 . oC. b nehéz testi munka. I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\. táblázat). és megadják a muszert jellemzoq számértékét. amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza.5 •. 10-2 1. s. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9.0.. I 1-1 \\ \ k'\ "\ . Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4. 't a lehulés ideje. ábra.. A kellemes övezet B= 2.••..A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség.. nis\7 1\2 \3 ---..•. ábra).. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U.4. levegosebesség..5 4-10.

) 4. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC.sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12.S=C+0..4.0 ~". télen . (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0.6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla.80 KÖZÉRZET 45 40 'I. a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45. ábra.6.... nyáron 19.1(37.mjs . ábrán látható. táblázat. A levego-homérséklet. míg S= + 2. értéke: nyáron -10. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13.. A (4-14) kifejezés egyszerubb.3 . Kellemes a közérzet S = O esetén. (4-15) potú levego homérséklet. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu. de még elfogadhatóS= -1.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0..4 . (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek. Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet. amely azonos közérzetet vált ki. Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik. ábra.4 lemzésére. + 1 értékek nél is. de általánosan használható lesz. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0. AzS= -2 .8- t1ev)YU:..1(37.9. C állandó.25(tlev+ tsUg)+0.5.25(tlev+ tSUg)-0. A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük.2. -3 esetén hidegérzet. Az ekvivalens effektív Ruházati faktor. ábrán. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12.1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel.lx-0.5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0. 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség. + 3 esetén melegérzet alakul ki. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége.9 3.0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1.0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego.5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego.t1ev)YU:.. 0. . Fürdoruha 0..8. gjkg.gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer.. . amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki. mint a vizsgált tsz 4-5. o 4-13.

0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele. Egyes növények. A hoérzeti méretezés.9325 0. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik.015 0. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket. ábra.20 1.0003 0.00011 0. atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr).00053 0.046 0.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük.fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14.00007 0.0012 0. a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan. könnyu és vastag ruházatú emberekre.00004 . ábra) (. A tiszta. és a különféle öltözeteket minosítve.5 m3 Ih. Példa erre a 4-15.95 0. A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra.. a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz. ábra. táblázatban látható. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02). az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5.-. táblázat). A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4.08 20. száraz levego összetételea 4-6.47 23.001 0. a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között. X s.00150 0. ill. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után.000009 75. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -. A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6. 6 ~ Z ~ tsug. A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. A példaként közölt nomogramból (4-14.28 0. a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep). ~ W . Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg).D30 H2 Ne He - Kr Xe 0. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0.·C 30 könnyu munka végzése esetén. száraz. vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat. táblázat.6.

Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt. A levegoben található ásványi.(H2-) és hélium.. párolgás. a levego oxigéntartalma majdnem állandó. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok.5 . és így a levegot állandóan szennyezik. króm. valamint ezek vegyületei... Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken.5% CO2-tartalom is mérheto.ha nem mérgezo hatásúak . Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe. kg/m3. Ezek. Azokat a porfajtákat soroljuk ide. Ne stb.: arzém. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják. Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag. A 6 . növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros. Kilégzéskor testhomérsékletu. a 4-6.. akkor már szédülést.. telített és közelítoleg 4. Köd folyadék porlasztásakor .5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik. ljm\ m3/m3 stb. növényi (liszt.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék .3 [Lm)összességét füstnek nevezzük. de ha ennél nagyobb. sot tüdobántalmakat idézhet elo. A porok méretei igen különbözok. folyamán keletkezo szennyezodés..82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. A 0. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol. igen kis méretu szilárd részecskék (0. Mértékegysége g/m3. Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg.) és állati (gyapjú. A levego szén-dioxid. ólom stb. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet. 1.1. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0. vulkáni tevékenység.. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol.. 37 oc) és telítetté válik.5%0-et nem haladja meg. Ide sorolhatók azok a porszennyezodések. képzodik. tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést. Halmazállapotuk szerint szilárd.nem veszélyesek.0. Légszennyezodések. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is. Ilyenek pl. szor stb. A por származása szerint lehet ásványi (homok.(He-) atomokat is (1.. valamint a nemesgázok (Ar. fejfájást okoz. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is. Porok.. kondenzáció stb. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora.. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis.) biológiailag általában közömbösek. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben.) Krónikus megbetegedést okozó porok. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe. és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. 0. Ezt az ember még könnyen elviseli. fa. 0. kellemetlen lesz a közérzet. gozök kondenzálódásakor stb.). a közérzetet nem befolyásolják. A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet. nem ülepednek le. Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök.4%0.. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják. Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését.) eredetu. 2. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz.. Zárt helyiségekben 1. pl.0%-nál. nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo.. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes. A higiénikusok szerint a 0.. amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe.. amelyet kvarctartalmú porok okoznak. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik. Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto.(C02-) tartalma erosen hat az emberre. Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. virág stb. A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- . Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0. földrengés. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. hogya durva és finom porhoz kötve. érc stb.. Ilyen pl. a szél. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg. táblázatot).3 .5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm). míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak.5 .4 .1.5. izgatja a kötohártyát és a légutakat. 10 mg/m3 turhetonek. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul.

ingerlo.. bódító és mérgezo hatásúak. fejfájást. a szív-érrendszer megbetegedésében. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás. zaj. 4 mg/m3 már eros szagú.5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást. majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. 500 mg/m3 életveszélyes. 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz.. F-cso. 50 . Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10. magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható.. A megvilágítás hatása. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó. lOO-szor mérgezobb. Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében. Színtelen. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb..) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök. Protoplazma méreg. nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg... légkörielektromosság. Ennek eredményét mutatja a 4-16. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. Arzén. 4.környezet nemcsak za- . A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb.. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat.. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású. Kén-hidrogén. szagtalan. Színtelen. eros szagú gáz. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes. Az idegrendszerre ható eros méreg.. szúrós szagú gáz. 2 mg/m3. ábra. Ammóniák. A szervezetre bódítóan hat. Már szobahomérsékleten párolog. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást.. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján.. földgázmezokrol. Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban. nagyobb mennyiségben (50 . 1. 600 .A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe. A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. Színtelen. idojárás. Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet. Már 1. Kénsav. állati porok. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ. átlátszó folyadék. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe.400 . 75 mg/m3) alig elviselheto. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. 010csarakból kerülnek a levegobe. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . A légzoutakat izgatja. 6.. Mérgezést okozó gáz. facsiszolat stb. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát. Az ólom az idegrendszerben. levertséget okoz. Színtelen. Gyártelepekrol. záptojásszagú gáz.. Ólom... A 15. Az ammóniák színtelen. teljesítményét. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg..7. Benzingoz. A mérgezés az idegek. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét . Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. a belélegzett gáz elobb csökkenti. 0. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére. szín. gyomorfájást okoz. 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. azokat a légzoutak kiszurik. tehát legkevésbé fárad el. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto. akkor a szemnek. Klór. bármely irányba tekint is. Higany. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. Kén-dioxid. Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe. Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak. 11 mg/m3 már nyomasztó. kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl. Egészen kis koncentrációban is mérgezo. Csekély mennyiségben erdoségek.. növényi. ill.

de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. míg a nok a meleg színeket kedvelik. a szél. Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). míg az egyenlotlen zaj izgató. Kísérletekkel igazolták. A. 5 OC-kal lehet módosítani. fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. kék-narancs. A kedélyállapotra hat az eso. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre.. a szívmuködés. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. mint a spektrum többi színét. Az ember szemére igen elonyös. a színek . mint a gyorsabb felfogó- . sárga-ibolya. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan.) észlel. ha egy idoben két komplementer színt (pl. igénybevételét erosen csökkenti. színe is hat az ember közérzetére. Az életkortól is függ a színválasztás. hogya zöld. édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. a szívverés. 15% növekedéssel. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat.zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. sot altatóan hat. az anyagcsere mechanizmusát. Tapasztalat alapján megállapították azt is. Hirtelen. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. A férfiak inkább a hideg. amelynek olyan tényezoi vannak. zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél. az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. de sok esetben baleset is lehet a következménye. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . A fiziológiai hatás az. nyugodt. Így pl. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet. sárgászöld-narancsibolya stb. határolószerkezetek stb. A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. a narancs és vörös színek pedig izgatják. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. ezzel nemcsak a közérzet romlik. ami munkateljesítményben kb. a vérnyomás. Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani.különösen munkatermekben . változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják.jelzésekre elonyösen felhasználhatók. mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti. rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto.84 KÖZÉRZET 110 105 roD . A zöld. amely az emberre kellemetlenül hat.. Ez a felismerés módot ad arra. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik. piros-zöld. a légzés. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. A környezet. egymástól el nem választható. Ix 4-16 ábra. Újabban rendszeresen vizsgálják. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van.

1975. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású. [21 Egyedi L. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. [18] Fanger. [6]Jansen. Refrigerating and Air Conditioning Engineers.és villamosmérnökök kézikönyve.-né: Futéstechnika. [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika.: Villamos berendezések.: Beleuchtungstechnik. Budapest. [8]Lantos T. Copenhagen. [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy. Medicina Könyvkiadó.Méretezési alapadatok. a fáradékonyság csökkenése. 1967. München. nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól.: Épületgépészeti Kézikönyv. Budapest. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Eindhoven (Hollandia). Moszkva. Egészségügyi Kiadó. Muszaki Könyvkiadó. kötet. IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve. Budapest.: Thermal Comfort. [16] Walter. Tankönyvkiadó. Budapest. N. American Society of Heating. 1963. [ll] Menyhárt J.: Otoplenyija i ventiljacija. Oldenbourg. 1976. [15] Rietschel-Raiss: Futés. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung.) Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Inc. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. 1954.és légtechnika. Budapest.: Gépész. 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Danish Technical Press. 1965. Muszaki Könyvkiadó. . H. I. 1975. [5]Homonnay Gy. ill.) (Egyetemi jegyzet.: Szellozéstechnika. kötet. G. Budapest. K. Verlag R. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok). I-II. I. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. P. 1970. Budapest.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido). (Világítástechnika.: Lehrbuch der Hygiene. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto. 1964. [12] Menyhárt J. J. [13] Pattantyús Á. P. a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). 1954. Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. Budapest.8. 1962. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. 1960. [7]Kamenyev. VEB Verlag Volk und Gesundheit.und Klimatechnik. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. (Egyetemi jegyzet. nedvességtartalmú. 1952. 1%3. 1974/75. 2. Berlin.: Légtechnika . Philips Technische Bibliothek. Budapest. 1963. O.) Budapest. Tankönyvkiadó. 1970. 1963. 4. New York.

vagy belépo hoáram nagyságát. légfuto. más néven pótlék nélküli hoveszteség. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. 5. míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük. 5. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell. 5. A kilépo hoáram a hoveszteség. A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki.. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje. A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. Két. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken . és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók.4tközh oC. m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. . a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg. s azt hoszükségletnek nevezzük. ill. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC.6tkül min+O.20 oC.1. oc. amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1. a külso lehulofelület. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2. Szomszédos építmény. táblázat.1. A két hoáram különbsége pótlandó. W/m2K (kcaljm2h°C). Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39]. Aj az egyes lehulo felületek. A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel. ha a homérséklet-különbség At~4 oC. oC. egymással határos.1. A hoszükségletet a futo-. oC. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja.1. ahol tbel belso homérséklet. . (5-2) 5.5. oC.1. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert.2. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon. Épületek hovesztesége. az üzemeltetés módját.1. különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni. valamint az üvegarány függvényében 1.1. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0.4 oC-kal növelheto. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. légfuto-. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk. a nyílászáró szerkezeteken.1. kondicionálóberendezések biztosítják. táblázatból vehetjük. Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR.

18..6 24 18 22 18 nedvesség....~-1 Homérséklet.75.0rendelo C.... tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16.. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~.zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák.C.... 16 Étterem " I I iI I I I I séklet.. 75. táblázat. 16 Könyvtár 75...HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1.. 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75. 16. 7565 50 50. W...20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12.... . Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó.... tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I . Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16. öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75. Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák.Bár50... 12.. (bel... Ruhatár 7550 65 6S 50..Raktár9065 terem 5.. . 50. 20 18 Rajzterem Fürdoszoba... oC I Relatív nedvesség...4. 50 W.

.• 4012 12 10. tbel.88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE..•• 5. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó. 20.. 50-65 . 50.. 90 SO SO 90 7575 SO . tbelt oC Homérnedvesseg.. 75 75.0 0 18. Fürdok. % Relatív Edénymosogató 8.•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1.. /'Pbd.. 65.. 20.../ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo.... q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet. uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9. 75 SO Mosdók... oC nedvesség..2 2 22-25 16. 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75.525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll. táblázat folytatása Megnevezés séklet... 16-20 7565 7 50... I I .. 65 65 Várószoba Mintázó 66 75... I I Festöde ..• Receptkezelo 60.

ennek mérete is beszámítandó..1 m)(l4+0. azaz a fodémköz belmérete. Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó. Tetotér..HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l.l m)(lz+O. A~jt=(/3+0.1. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni.1. 7550... I I Ipbcl. oC -/ Külso homérséklet.. ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2. Étterem 75 13..és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni.. táblázat. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12. nyílászáró nélkül a külso térrel határos.táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet. .nedvess!g.. oC Relatív Homér- . A legfelso födém /* vastagságát . Abel f= /5/8 mz.% Megnevezés séklet.1 m) m2.. oC 1 nedvesség. 18 20. padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos. . +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba. Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség .3. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl... így pl. padló. A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg.1 m) Aabl=(lI+O. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház. SO 65 . 2 10 Laboratórium 5-2. tbe]. mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: . így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1... Váróterem W:C. Belso falak. az 5-1. tbel.... Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50.75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5.

ábra.'iil a. W/m2K (kcaljm2h°C). Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre .'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X. ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján. '\'\\\\\\. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3. Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. ábra. (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6.4.Barcs nyomán . kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC.(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg. Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani./ =10. táblázat tartalmazza. 5. táblá.\\' IX.1. Az 5-9. ábra.) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) . 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb. em. IXb. táblázat és az 5-2.. em.az 5-7. Szoba tb. táblázat. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH. akkor k értéke az (1-163) i. táblázatban.'. f. Szoba K OC) ClHI=5. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8.. m.5 W/m2 K b) metszet. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1. (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb.. lJi a határolószerkezet rétegvastagsága. Az elobbiek szerint az 5-1. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz. IX.8W/m2 (5 kcal/m2 h . és 5-4.90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. W/m2K (kcal/m2h°C)..I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2. a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit . aj 5-1. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje. azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit.1. '@ zetet nem tartalmazzák.1 Fsz. W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján. em. em. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5.

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

barna. az ~-l. 1 a napsugárzás intenzitása. I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21. táblázat...45 60 múto épületek 30 24 .. Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s . tklll külso homérséklet. az 5-3. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett . 3-9. épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 .. ábrát). táblázatot). Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 ..•70 60. táblázatot). piros) Világos (sárga. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda. konyha.5 0... 50 60. W/m2 (kcal/m2h) (1... A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI. táblázatot). . W/m2 (kcal/m2h). tbel belso homérséklet. Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6...5 0. .. Atlátszó felületen (ablak. Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16. m2.8 0...9 0..7 0. W/m2K(kcal/m2h°C) (1.. Lak rlicionált terek40.. Szinháznélküli 30.. oC (1. táblázat).... Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke... 34 1632 34. az 5-6.. . BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1.9 0. 25 26 20 60 18:2428 25 15. a a felület abszorpciós tényezoje (5-19. . kék felület Szürke felület (zöld. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0. tiblázat..• 26 24 Irodák40 20 .6 0.. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje.65 5-20.65 0. 24 34 30... üvegezés) át bejutó ho-.1.6 0. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 .7 O. oC. fürdo stb.HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület.4~O...7 0. a 3-8. 60 50 35 50. 5-4.. W/m2K (kcaljm2h°C) (1. % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh).. Kereskedelmi K6rház.. 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. és 5-20.. ·c K. 3-10. Otklll külso oldali hoátadási tényezo...) jelentos lehet. (5-15) 5-19. táblázat).

5. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto. anyagból visszahatol. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. Naptényezo értékei 0. ábra. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso.118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m.6 árnyékolás I tényezo 0. ill. üvegezett felületeken. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen.62 Fazsaluzás 0.T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje. valamint a nem átereszto. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7.0 q 170 =. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik. hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik. Pa (torr).3.1.36 Fazsalu 0.3. Jfkg (kcal/kg). azaz a felület hoáramsurusége ingadozik.09 lécekkel 0. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér. A honyereség-számítás egyik problémája. A határolófelü. I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése. táblázat.32 Belso 5-21. Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása. 2 belso (védett) oldal . (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki. ábra alapján is meghatározható. A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e. a viz felületén uralkodó telitési nyomás. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval. A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik. A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen.1'0 ~2n.50.=s= -.9 0. másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8..5 Vászonredony 0. hogy az épület külso felületeit éro.' 5.1 0.09 Fazsaluzás 450-os 0. tömör határolószerkezeteken (falak. (5-16) g.660. A periódus egyik felében a ho az anyagba. Pa (torr). A másik kérdés az. (támadott) oldal.950. fódémek) át bejutó hoáramból.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0.57 Faredony 0.24 Külso árnyékolás I üveg. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C).iII. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken. és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben.080.

(5-24) xSYi .020.00 0.819 0.275+0.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.v6hoátadási tényezo a védett felületen.840+0.412 0. az úu.754-31.017-0. -15. Az . Egyrétegu véges vastagságú sík fal.5800.411 0.534 I i i i ii i i.606 -0.· kiterjedése két irányban végtelen.0450. W /m2K (kcalfm2h oc) .152 0. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon).747-31.956 0. ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.00 Feltételek: . Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =.2450.()()()+O.615 0.00 0.213+3.v68Y6 W/m2 (kcalfm2h).076+2.790+ 1.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.60 1. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx. táblázat tartalmazza.151+3.005 -2.50 0.994 0. .20 2.591 0.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx.A.487 0.914+0. QY6 h +sfis.8411 0.079 0.701+3.a fal anyaga homogén. m. .939+0.449 i -4.0 5-12. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.547+0.155 0.454+0.50 1.621 1.970 0.10 1. W/m2K (kca1/m2h°C).40 0.591 1. .00 3.020 0.3.50 2.654++ 1.368 -4.70 náta -tengely elhelyezkedése.545+ ah(xy'i) 0.a fal hc5vezetési tényezoje..290 -15.a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó.hovezet~si tényezojétol.209+0. xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5.838-12.740 -15. Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0.631+ 1.HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A.80 1.647 0.~shDYi) h oC. . S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.958+0.990+0.728+ 1.216 0. A. (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le.340+ 0.788 j -8.999+0.037 0.925 0. x a sik távolsága a védett oldaltól.50 0.624 -15.584+0.0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ . Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon.60 5.973 1. -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6. + sYi rx.339+0.020+2.a fal "támadott" 0.320 0.461 +0.881 + 1.692 -12.142 0.699 -2.A.590+2.2.i h 0'v6 C xSYi .A.140+0.486 .03 -8.499 0.603 0.30 0.280 0. Az 5-8.597 0. a vizsgált periódust több periódus elozte meg. táblázat.565+ 1. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.058+0.80 4.70 0.636+ 1.983+&.612+0.109 0.504 -0.071 .635+3. hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot.911 0.180 0.302+2.503+0. W/mK (kcalfmh°C)..00 1.257 0.719 0.999+0.716 0. fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.90 1.483+ 1.997+0.00 6.856-6.v68Y6h s. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon). (5-20) dimenzió nélküli számot.20 1.999+0.829-6.556+2.076+0.549 0.30 1.995+0.639+ 1.40 1.402+ 1. + 0.573 1.90 0.50 3.1250.A.398 1. 1.404 0. oC.

vé . (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi. amelynek abszolút értéke a támadott és védett. sh DVt. ábra). ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-.3. e) tbel>tkUI . A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI.r.UO apOLETEK HOVESZTESaOE. az 5. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo. 12 rpór. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10. D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo. (5-29) {J rad. ábra). az (5-20) összefüggést]. ew. pontot).Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l.3.3. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség. {J fázis- aj bJ e) 5-10. mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg. • {J= ch DYi+ -1. Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9.b) 'kll1>t ••••. (5-27) S. ábra. Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1. A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI. a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. A {J csillapitási tényezo komplex szám. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek. ábra.3.=mTn h . a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e . az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~.tényezo.

. . ábra). 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J.6.3. és igy tovább. Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C). e" - chDYf+~ ev~fi. rétegre az 5. Abszolút értéke azt mutatja meg. etá a tá. az (5-18) összefüggést].ahol U" az utolsó (n-edik. A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J.= "1"2'"'' . legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek.4.lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. .. (5-35) píthatjuk meg. ".oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján. e~Yi . Ez azt jelenti..sát értjük. A 5. {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje. oC. csillapitási tényezoinek.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör. Fázisszöge a hl:Smér. Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té. S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. az (5-23) összefüggést]."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11. réteg védett oldala az 1.3. A 2. Az 1. (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl. amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében... qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata. réteg védett oldala a belso falsik. itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest. hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám.5. W/m2 (kcal/m2h)..HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám.W/m2K (kcal/m2hoC. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni. shDYf S·i: ri 5. tehát a 2.3. (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása.'t rázisk~sés 5-11. Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J.hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva.. rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1. ill. ábra.. Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). réteg támadott oldala. vazása. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk.Otklll+U"' ot klll B komplex szám.

Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása.4. i a határoló felületek sorszáma. H komplex szám. A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5. oC. fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva. ~. amely körül a hoterhelés ingadozik O. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. f- t t 5.3. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük. [37]. A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek. n azok összes száma. ~ 5.4. akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H. W/m2K (kcal/m2h°C). Az összefüggést átalakítva.rámutatvaarra.hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto.(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója. mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo.3. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható.7. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C). sot sok esetben átlagérték. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás. ahol Q egy sinus.4. At az i-edik határolószerkezet feljilete. abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya. Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa. ebet komplex szám. A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25]. hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik. m2. H a helyiség hostabilitása. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC). A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát. Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása. hogy a középérték.•. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. Ha olyan speciális eset adódik. W (kcalJh). ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között. i (5-38) ["" ~ . Az 5. Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni.1. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy .

)' 2.< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) . M= ~ oC. H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke.V1+ M2V2+ . Yl+Y2+···+Y •• (5-52) . ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni. és (5-42) U.Yn oC.. Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám.+ M. réteg: (5-44) n. 1: Rj$j JI=ej~.-O 9(Sál%be.meghatározott értékével számolunk: D.4. (5-45) összef'úggések szerint]. Hostabilitás Un=R"S.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1.I (" vastag" réteg) esetén az (5-41).. haD>3.z . (SI+Ul)(S2+U~. S2+Ul . A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén. Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük.5. ill. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám. amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki. Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett.4. Csillapítás A . réteg: B= -+-- 1 . akkor '11= tpeDIY2.(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0.. (5-48) (5-51) ahol ". de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel. Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában. .1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C)..SJ+Uo.uI-l "Vékony" rétegek (D ..shUI-I. az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. 5. Sn+Un-l.)(S2+Ul)" . mert B eredetileg vektormennyiség. R.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5.3. a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo. téli maximális hovesztesége..4.4.<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D..csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége. W (kcaljh).9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk.. (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:. amely téli és nyári esetre írható fel.YiI ~D. [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3. Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló.M. I+R..4.. SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5. Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq. réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be.+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5.2. de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel.(Sn+Un-l)(l%kül+Un) . D. W lK (kcaljh oc).

2 -2.5 -0.4 19.71 5'511 4. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.0 5. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk.0 1.5 3.5 8.2 7.2 7.81-0.0 14.0 -1.9 -7.1 -5.1 --1100 K I --.6 0.-------- I -2.7-----U:S16.7 8.7 0.7 2.5 8.7 2.0 2.1~ 1100 -4.9 5.7 3.0 O 4.7 -5.3 -8.4 ~8.7 -6.1 -2.7 -0.3 14.9 0.7 9.0I 4.0 -5.5 4.8 1.4 -2.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.7 -8.s~1T.8 -7.9 -4.8 5.7 -3.61-2. 100 -7.4 300 -7.7 2.41-1.4 7.7 -0. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.1 o 10.0 -3.5 -7.61 0.21 2.4 --.8 -3.8 7.5 -2.0 1.3 9. táblázat.0 0.3 -7.9 11.9 --.0 15.9 5.7 I I --- ---------- 8.7 100 -7.2 0.7 -0.6 9.5 -4.5" -1.0 -0.1 -4.3 -3.9 8.0 DNy 300.7 0.3 -4.8! 4.3 -0.3 -1.4 0.2 -2.4 -2.2 -0.81-2.1 -1.21-1.0 0.01-2.1 -4.9 13.3 4.3 -3.31 1.9 -0.9 7. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .9 O 5.3 ~ 1.1 3.2 -1.6.6 -4.6 5.2 11.1 _2_.8 -7.5 8.9 5.41 4.4 9.2 -1. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).6 14.6 5. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.4 300 -3.0 4.31-0.3 51.4 100 -7.6 6.5 3.9 -7.5 1.4 0.8 500 1.2 3.4 20.1\-2.3 0.7 3.0 21.2 4.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6.3 0.9 -1.9 300 1.5 13.2 -1.5 -1.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.2 2.2 -3.7 0.3 5.5 -0.8 3.7 10.8 -7.7 -6. mC&Y' 'C Idotartam.9 6.0 1'_500_'1_2._7 -2.7 i 1.8 1.Or-7:3~~ 500 -0.4 5.0 3.1 I -3.6 -7.3 -5.2 -0.8 5.3 11.2 -0.7 8.7 7.8 -1.2 5.5 14.2 6.3 _1_.-0.0 5.2 3.6 4.8 -8.0 1.8 10.8 0. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.5 -2.1 10.7 0.8 12.2 2.5 0.2 -2.5 -0.8 4_. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.4 2.0 -3.2 3.0 -1.0 O 3.9_ 1.3 0.4 0.4 13.2 -1.6 16.2 -0.4 -.2 0.0 500 -2.~ 7.0 1. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.9 -0.0 10.0 13.4 11.4 100 -6.8 -1.4 0.5 7.9 20.O 14.9 4.1 -3.5 -1.6 -7.2 _0_.9 0.5 6.9 2.9 4.0 -0.6\ 5.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1.8 -2. de eros közelítésnek tekintendo. ! 5-23.9 18.8 -1.6 7.5 -4._1 9.7 -4.0 0.4 5.6 7.9 -1.1 -1.7 1.8 13.8 6.5 -5.9 12.0 -0.1 -1.4 11.0 -O.9~~ 11.9 9.5 7.3 O -2.8 -0.1 10.8 2.0 -3.0 3. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük.----- --7.7 16.4. t (5-55) .1 500 2. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.31 5.4 3_.3 14.8 14.4 -2.3 11.8 7.6 É 300 -2.7 10.81-1.9 4.7 0.2 -3.1 3.9 6.1 0.2 l' I 7.5 -0.0 -0.0 -2.6 D 500 1.2 -6.3 -3.2 -0.9 2.1 -7.5 i 300 -2.0 I 4.2 0_.3 0.0 -3.6 -7.2 -2.9 2.6 9.5 14.5 3.7 -4. az eredmény közelítésnek tekintendo.7 17.3 .7 20.2 -0.0 -2.5 6.7 -2.0 -4.0 13.1 I 0.5 -3.5 -0.8 -3. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.5 1.5 I I I -- DK I 300 -2.2 5.2 ------------------------------1---1.1 -8.4 1.81 5.8 -7.7 1.1 11. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.4 0.9 -8.7 500 0.0 8.8 3.9 -0..21 1.3 -8.1 10.7 -4.1 -3.5 6.5 9.0 -1.8 -5.1 0.9 19.414.1 300 -0.3 0.7 6_.0 12.

tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet).* 0. oC. ábra. a csillapítási tényezo (5-12. táblázat falakra. . táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz. tkül= =32 oC. Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében..2 °U. tnaplköz özepes napléghomérséklet. míg az 5-24.5 r. oC. Az 5-23.0 5-12.tbcl belso homérséklet. táblázat használatával. k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23.\5 1.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0. ábra a).p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1.\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje. A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC. W/m2K (kcalfm2h°C). oC. és 11 5-24. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban.6 aj 40 0. fázískésés a k fi1uvényébcn 1.

4 26.5 11.5 --------".6 5.0.-.6 7.-5. = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.4 -4..-----3.3 -5.2 -0. táblázatból L1tegy= oC.0 ------------------- 42.2 ár.6 2. (5-56) c értéke + 1.0 -5.7 41.5 -6.4 -1.8 tet6.9 -2.0I 16. óra 6 Kiala.2 32.3 6.0 25.1 -9.8 -5.5 -3.0 40.2 -6.5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n.8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).7 7.95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h). 5.2 -7. s ezzel 5.dIeII)" Idotartam.3 26.9 4.0 3.5 -4.6 -3.7 13.3 19.6 -1.9 3.4 -2.1 5.5 5.51 7.6 -8. a=0. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.1 -3.6 10.7 23.7 -7.1.5 7.2 28.9 7. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek.8 42.9 11.5 -4.7 0.1 24.8 -5.5 3.4 -4. táblázat.7 32.5 -7.5)+(26tbel)+c oC.200 -3.7 -4.-----------------Hideg.0 5.4 7.0 -5.9 ..4 0.2 7.4 1. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.7 -4.6 7. .7 -0.5 2.3 teto. ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC.5 nyé.2 tkúlköZ=24.2 18.0 -3.2 23.9 -7.0 30.7 1.6 24.0 13.0 -5.95 W/m2K (". Tiszta.81 29. táblázatból).6 15.2 8.1 -5.9= 11. Az épületnek vasbeton födéme van.0 33.1 10. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.9 -2.2 8.7 0.5 oC (július hónap). ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.0 gár.7 -1.8 -4.9 1.9 teto. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24.4 -0.0 -2.8 13.kp/m' kftás I súlya.7 kcalfm2h°C).2 -7.4 7.5 18.9 6.0 10.3 -7.3 3.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet.0 -9.7 Meleg SO -11. Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8.3 -6. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve..4 -9.5 -0.0 7. 7 kcalfm2h°C).2 18.2 17.3 -4.0 -3.300 -4.3 -4.2 -8.8 -3.2 2.3 :-:--+---:-:-:--1---::-.7 5.0 ·5. táblázatot).-----.1 -5. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5.2 -5.. LItegy 18 oC (az 5-24.4 1.7 -2..5 5. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.7 16.4 5.4 nyé.4 28.0 -1.--.8 7.6 -4.SO -9.-.1 -3.4 3.9 -2.5 -6.6 -7.6 1.7 28. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor.4 -4.7 -2.200 -1.3 ------0. 45.5 4.2 4.8 -3.2 ár200 -7.9 -2.6 -8. amit a számításban figyelembe kell venni..7 2.8 22.2 -4.3 4.8 -7.4 5.6 I 14.6 7.7 6.0 11.3 0.7 30.3 -2.0 besu.4 -3.3 12.2 10.5 22.8 1.8 0. 100 -6. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.9 1.2 9.5 0.0 -4.5 17. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0..9 13.1 ---------5.5 27.7 -5. A hoátbocsátási tényezo 2.8 9.0 -3.1 1.7 17. 16.8 25.5 oC tiszta levego és .3 -5.6 -0.9 -5..3 -4.5 -6.9 6.5.5 15.1.2 11.9 13.2 -5.4 -2. az 5-19.SO -6.7 -4.4 -4.1 33.0 8.2 13.0 -8.7 7.2 1. Milyen nagy a hoáram 16 órakor.0 -4.300 -5.5 -5.7 -0.2 O 2. akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.9 (1.9 -3.9 -7.6 1.4 -2.2 -4.2 Hideg.0 21.3 kolt 500 -3.5 -5.8 5.3 -5.2 5.4 -2. Példa.1 -7.6 -0. 0.4 -4.4 -2.1 --.7 -6. IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).4 5.4 1.0 W/m2K ('" 1.8 -6.5 7. 100 -1.7 kolt 500 -3.6 1..8 -3.1 -1.0 9.0 2.3 28.0 15.7 2.3 4.7 -0.3 19.0 11.0 -3.4 2.7 18.5 7.7 tetö.0 19.300 3.0 4.6 -4.---- 37..2 14.0 0.7 -1.0 -4.2 16. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel .8 -4.7 -5. 100 -6.7 12.1 -4.6 -2.7 .2 zott 500 8.6 13.6 1.=2.4 5.6 -4. A hoáram: qns=kLlt~y=0.. 4n.5 -5.6 ':"'1.0 -4.1 27.2 -4.0 19.0 -1. A közölt adat 'Okkal az 5-23.8 20.9 -4..5 19.2 33.0 23.-+-~I---I_--I--.8 -5.7 25.2 -:-:---+---1--.6 16.4 13. világ<?s falak esetén LItegy 1O.0 12.1 -5.3 22.2 -6. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2).8 kcalfm2h°C). Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • .8 5.1 -4.•• 30%-kal csökkentheto..8 10.3 17.0 23. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.3 5.6 "':'4.4 -1. .9 4.1 -6.2 26.

[36] a hazaitói eltéroen a p. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél. . d rétegvastagság. (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h). T a vízgoz homérséklete. amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h). révén kerül vízgoz. Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül. A zárt térbol a nedvesség filtrációval. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. Pa (torr). c a vízgoz koncentrációja. ill. Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken.dp fLd g= R~ . szelloztetéssei.PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze.dp 289 g/mhtorr. R a vízgoz gázállandó ja. ~=T D ~ g='it. (J.9 JjkgK (3. mint másutt. (A módszer elonye. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje.dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje. d rétegvastagság. Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr].1.) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei. azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb. A páradiffúzió mindaddig.461 torr m3jkgK). d a réteg vastagsága. A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~. páralecsapódás következik be.5. . A nyugat-európai szakirodalom [17]. m2/s (m2fh). (5-63) 5. Pa (torr). és belso páralecsapódas következik be. m2sPa/kg (m2htorr/g). az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D . az emberek páraleadása.0. m2/s (m2fh). (5-65) több réteg esetén : . Ez a szerkezetet rongálja. légzése stb. a fozés. (5-59) . ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. (5-61) ill. m. a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D . Használatos még a páraáthatolási ellenállás. hovezetési tényezovel. a hovezetéssei analóg transzport jelenség. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. a falakon keresztül diffúzióval távozik. K. R~461. a felület elszinezodik. a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A.=Dl/D.anyagjelleffiZO. Ezeken a helyeken hohid keletkezik. mosás. .dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. [31]. amíg a nedvesség goz alakban terjed. hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást. (5-57) ahol D diffúziós tényezo.09 m2/h).0021 D - T kg/msPa. A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése.5· 10-5 m2/s (0.= ~ viszonyszámot vezeti be. T a vízgoz homérséklete. A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. K. hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI. A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. m2/s (m2fh). JjkgK (kpmjkgK). m. g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h). Pa (kp/m2). kgfm2s (kgfm2h). m.dp g= RT' d ahol D1=2. m2/s (m2fh).

Az olyan több rétegu szerkezetek. A laza. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg. a lecsapódás szempontjából veszélyesek. ábra). hogya kisebb tömegu.2 91> ((2 t T p eSt> S2 5.. A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h). páralecsapódás következik be. Pa (tou). amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat. mint a hidegebb és szárazabb. ábra. kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb. táblázat tartalmazza. 10-6 ••• 0. A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7].Barcs nyomán . ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel.5. Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik.031 . de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. 5. A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek. mint a hovezetési tényezo. szódnak le.020 kg/m2htou). 3-szor lassúbb folyamat. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken.. Pa (tou). (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni. 10-6 kgjm2sPa (=0. Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú . arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás. 0. A párazáró réteg belso oldalán ). a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI.. a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. Homérséklet és páranyomás falban 1. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. ill.1> ). a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe.5.3. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre.. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ. nagyobb tömegu anyagoké kisebb.az 5-7.2. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0. A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják. a tömör. A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak. Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek.042. A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed. Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri. a száradás viszont 2 . és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik. kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. a levego a felü: let közelében telitetté válik.. Az elnyelés foleg eleinte intenzív. ill. Ha a lecsapódó pára megfagy. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk. Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. csak ahatárolószerkezet diffúzióját.015 .

W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC). oC. Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni. metszi. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok . Ha a parciális (kcal/mh°C). oC. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . afelett helyezkedik el. kül a külso oldalra utal. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni.Io [37]. fl1 <'12 A1< ).§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. szerkezeteket kialakítani. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be.lapos te. A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el.az 5-14. és lecsapódás jön létre. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. ábra és 97kül=9()O. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto. IXbel a belso oldali hoátadási tényezo. A felso vízszigetelo réteg . ábra. 5. hogya külso oldalon elhelyezett laza. amelyben a párazáró réteg van.kezik be káros mértéku páralecsapódás. Helyes. nedvszívó vakolattal kell ellátni. A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete. hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl. a külso lég(kcal/m2h°C). k(tbel(Xbel d. zárt pórusú muanyaghabok). oC.meg kell gyozodni arról. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe. Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1.kívülrol befelé haladva . amelyek egyben párazárók. jelölése Másik megoldás. ill. foleg ha a terhelés ingadozik. venni. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye.4. tkül a külso levego homérséklete. vagy olyan felületet kell kiképezni. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1. tbel a belso levego homérséklete. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat. W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. II Az épület&épészet kézikönyve . Három. hogya szerkezet belsejézoje.esetén is okozhat károsodást. m.akkora nyomásnövekedést okozhat. a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14. ábrát).PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego. 2 réte.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát. Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget. ábra). A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra.5. és lülettol. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál. ha (~)bel< x 5-14. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti.

: A hoszigetelés kézikönyve. 1967. Á. Izdate1sztvo VISzsaja Skola. Richter-Markewitz Verlag. Tankönyvkiadó. VEB Verlag Technik. Épitésügyi Tájékoztatási Központ. New York. Tankönyvkiadó. [29] Pattantyús Á.6. N. K. N. [39] Muszaki Eloirás futo-. [30] Raiss.: Gépész. Könyvkiadó. 1962. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (. 1963. Vo: Teorija teploprovodnoszti. 1965.: Tyeploperedacsa. 1963. 1956. McGraw-HiIl Book Company. 1965. 1965. Moszkva. [32] Rietschel-Raiss: Futés. [6] Bosnjakovic.) Budapest. F. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére.és villamosmérnökök kézikönyve. 1964. Verlag von Theodor Steinkopff.: Légtechnika. [7] Cammerer. Épftéstudományi Intézet jelentése. modosltás. Muszaki Könyvkiadó. ME 8-53/1. Fr. G. J.: Melegvizfutések.: Der Wiirme. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. J. Muszaki Könyvkiadó. VO N. [2] Anderson. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. G. [28] Mihejev. Berlin. 1-11. [8] DQ1I1Úu.: Otoplenyie i ventiljacia.) [24] Menyhdrl Budapest.: Stroiteinaja teplofizika. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung. Springer Verlag. A. 1. Budapest. F. A. Tankönyvkiad6. Budapest. 1962. Muszaki Könyvkiad6. Budapest. 1952.1975. [19] Járzay T. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése.: Épületszerkezetek hotechnikája. 1975. Mérnöki Továbbképzo Intézet. [25] Menyhárt J. S. [33] Sklover.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. Budapest. 1974. [21] Ukov. Inc. J. [34] Sklover.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau.: Épületgépészeti Kézikönyv. H. 1963.1971.és légtechnika. Budapest. mod. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Tank&yvkiad6.und Kiilteschutz in der Industrie.I962. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. [16] Fokin. Hoszükségletszámftás. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés. Moszkva. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. Muszaki Könyvkiadó. 1975.Méretezési alapadatok. Építésügyi Tájékoztatási Központ.: Introduction to heat and mass transfer. P. N. 1953. Budapest. 1959. 1967. M. VEB Verlag für Bauwesen. Berlin-Göttingen-Heidelberg.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. Budapest. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. 1964. 1967. Mac Laren and Sons Ltd.-ni: Távfutések. Épltésügyi Tájékoztatái. Berlin. Muszaki Könyvkiadó.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai. Moszkva. [18] Homonnay Gy. 1964. W.Springer Verlag.: Automatic refrigeration. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. Oldenbourg Verlag. [12] Eichler.. 1965. (Egyetemi jegyzet. New York. S. München. Tankönyvkiad6. Budapest. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. . [3] Barcs V. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése. 1967. Inc. M6szaki Könyvkiadó.: M6szaki hotan. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. [35] Sorin. IRODALOM [1] Alberl J.1962.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére. Berlin.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. sz. [9] Degtjarev. [14] Eichler. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. (Egyetemi jegyzet.[27] Menyhárt J. Budapest. ME 8--67. 1961. M. M.) Budapest.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij. Moszkva. 1950. 1970. (Egyetemi jegyzet. Moszkva. Budapest.: Klímaberendezések. 1959. F. R. 1952.und Lüftungstechnik. Muszaki Könyvkiad6. [5] Bo~oszlovszkij. Moszkva. ME 30--65. [13] Eichler. kötet. Dresden und Leipzig. Sz. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. Budapest. 1960. 1961. [10] Ecken. 1962. [11] Egyedi L. . Moszkva. A.: Épületfizikai tervezés. Budapest. Budapest. 1972. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. A. Berlin-Göttingen-Heidelberg. Berlin. Tankönyvkiadó.i Központ. (Egyetemi jegyzet. M6szaki Könyvkiad6. köt.) Budapest. Budapest.und Klímatechnik. 1953.: Technische Thermodynamik. Danfoss. Budapest. szelIozteto. F. 1964. Tankönyvkiadó.: Bauphysikalisches Entwerfen. [20] Kamenyev.: Szellozéstechnika. R. 5. Muszaki [26] Menyhárt J. Springer Verlag. 1965. Budapest. 7.: Lexikon der Kiiltetechnik. Budapest. E. Nordborg.

anyagai Szerzo'K:DR.tagokból . tehát mind a hidraulikai.szerelheto össze. A 6-3.öntöttvas kazánok. ábrán látható. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. helyigényük mind alapterület. mind magasság tekintetében csekély. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* .huzatigényük csekély. . . ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1.acéllemez kazánok. az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2. . A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut. míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni. Oravecz Béla 6. MENYHÁRT JÓZSEF. eloállításuk olcsó. füstcsatornája. ábra. . SALLAl GYULA. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok. felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el. Mosoni György. mert csak a hibás tagot kell kicserélni.a kazánanyag korrózióálló . A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo.. a h rostélyra. Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja. a víztereket összeköto közhüvelyek furatai. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. DR. füstjáratok és füstcsatorna. ábrán. tet.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni. . . 70-es években kifej- 6. innen lehet eltávolítani. mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják. középen pedig a rostély. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan). DR.1. megmunkált lérek. és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek.1. .nincs szükség befalazá. A jobb oldali a víztéren át készített metszet. amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják.kezelésük egyszeru. Mészáros Ferenc.a kazánok javítása egyszeru. A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. A hüvelyek elhelyezése a 6-1. Futoberendezések szerkezetei.kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . . Látható a rostély vÍzhutése. Az üreges öntvényu testeket. Erdosi btván. Az 1960-as. A kazán muködése a következo (6-4.sra . rostély. ill. a füstjárat. .a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható.6. Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. víztér. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR.1. ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba.a tagok könnyen szállíthatók. Majoros András. Üreges öntvényekbol . Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket.a kazán szerkezeti magassága kicsi. FEKETE IVÁN. . Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr.

ábra. az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik. 2 rostély vízhutése. _. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek.és gáztüzelésu. Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y.1. KOMFORT elnevezésu "kazánokat. Öntöttvas kazánok összeszerelése . 4 rostély. ábra szemléltet. ábra.132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Felso égésu a MARABU 1.. ábra. ! lesztették az olaj. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. IlL kazán. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2. A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok.. Egy közbenso tagot a 6-5._. 3 füstjárat. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen. Öntöttvas kazán muködése levCllo.1. II. 6. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. kizárólag melegvíz-üzemre. A kazán kialakítása egyszeru. 5 közhüvely 6-4. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3. Felso égé.1. Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal._ füstgáz .su kazánok.

VII. ábrán.KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön. MARABU J.. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület. és VII. s igy azért. A kazán két felének egymástól független a viztere. hogy alkalmasak víz. ábra. összeállított kazán a 6-7. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák. Már hosszabb ideje nem gyártják. mint a felso égésueké. ábrán látható.vagy hátlapján két nadrágidom. g. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. ábra.. g.) A viz-. MindkettlS alkalmazható viz.)... hengeres tartályt szerelnek. Közös jellemzojük. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. legfeljebb hiányok pótlására. 6. MARABU IX. mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- . amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6. V. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. 35000-75000 W (30000.. V.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6. táblázatban. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze. Alsó égésu kokszkazánok. g. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. (A vizkazán jele m.. Futofelülete 3. Úgy módositották a VII. kazánhoz képest. v. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása.. II. az egyik a két felso. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán. és úgy távozik el a kazánból. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. kazánt ma már nem gyártják. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját. ill. A kazán akkor alsó égésu. ill. Erre azért van szükség. a gozkazán jele IJI. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata. ill. A MARABU IJJ.és gozüzemre is. gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. ha a levego.. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb.és glSzuzemre (jele V. Mivel a VII.65000 kcal/h) közötti. egymás mellé helyezve oket. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve. kazánokat. hogy közös viztér alakuljon ki. MARABU lJ.5 m2• Teljesítménye kb. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1. a muködésben levo elemek jellegzetessége. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. A kazán üzemére jellemzo. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. jó minoségu koksz eltüzelése esetén. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át. és VII. csak felmelegszik. v.

felülrol töltjük a kazánba. f j 6-8. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7. ábra).. ábrán a)..tüzelés6 kazánok. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására. s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti.. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül. 15% víz. tak ki. kazánok. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül. 10. kb. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku. A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV. VIlI. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez. 7~ta& 6 közbens6 tagok.134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ~ f 1.-VIII. táblázat tartalmazza . Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8. MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV. még égheto gázok is kapnak friss levegot. tehát a tuztérben keletkew. A szekunder levegot ott vezetjük be.. s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. 3 primer ieftI6 metsze~ . ábra. 5.. ahol a kigázositás kezdetét veszi. . ábra szemlélteti. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba. majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. ábra. Egy kazántagjukat a 6-8. BamaszéD. A felszabaduló gázok az a térben égnek el. innét lehet eltávolitam.és hamutartalmú. a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik.) 1 füstjárat.. Adatait a 6-1. Ennek ellenére. 2 t6ztú. 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna.40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok.

Ezt azáltal érték el. Akazánolll vizüzemre és.elégeté. ltyenszenekbol.. 75 XI. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé. 1 ~18 1841214. s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg. hogy. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja. A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik .. A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve).kis módosítással áta~itani.erk~zetét. igyekeztek . többet kellelégetnil@nós J16. Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak. ábrán viz.t "balos" Jdvitelben is gyártják.0 63.szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto. .. Ezerikivjil mindkét tipust .6546.4204. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza.-----.5 178." . 23 500 10-' 40 88. hogy.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -.5 16310 325. A 6-1..0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 ..01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218.2 320 892 118.t egy elemen ala- f kitották ki..Azelölnézc. A szénminoség romlás8 esetére. ikerkazánokat lebet elc5állitani.hogy az összes szerkezeti részeke.I Magas1043. Minél nagyobb a huzat.. A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. A jobboson.4 12. clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat. . 407.. . az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra. ill. MARABU kazáncsalád Biztositani kellett.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----.amely a. A 6-9. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók.és gozuzemre is bemutatott kazán.815401060 súly. Ennek ~gitségéve1 00. kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját. mig a.6 száI101. azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot.0 407.9 Szén1060 3150 75. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni. s igy a kazánt két. táblázat.balosonforditva.egymástól teljese» függetlenek. azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni.• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok. kazántipust.séreaz elso lépésben az Meu VIlI.0 371. táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával.széngarat.szénmennyiséget tehát nem a tolattyú.1200 372 22 1012 36 251.0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt. gyengébb IPinoségu ésnagy. Gondoskodni kellett arról.jobbos". s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik.A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik. s ~ogy e tüzeloanyag . ' A rostélyra jutó . annál több levego jut a kazántérbe. portartalmú~ nek. ill.ezeket a feladatokat jól megoldotta.erre való· a d.tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. deigy valósitható meg legjobban. begyújtás elott.6I ~8S6' ..--- 6-1. Széles-I Hosz. 'síteni kellett a kazán S7. Ezek egyébként.--' I felü1:t. Ac Mt\RABUVIII S. .8 214.0 581. .--------. EgyszeJii.. Viztér. hanem a kazán huzatának.. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye.0.5 I 38~6 34. aránylag ... 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970..közhüvelysor útján lehet összehúzni.KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70..0 I 3150100.kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni. .folyamatosan jusson.2 -1024 44 .

Így alakították ki a VIlI S.az égéstermékek terelése. Másfelol az olaj.. ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún. eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak. o m (O f I o k B ~. elotét-tüzelést. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos.és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem.. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. kazánt. A kazánokat ma már nem gyártják. ill. az urbanizáció. az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek. Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket..a tökéletes lángkiégés megvalósítása. jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege. egyenletes elosztása a kazán hosszában. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: .. a levegonek. . tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló. hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták. és amellett csovezetéken szállíthatók. kazánok.. a füstgázok e1szívására van szükség. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték. 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. és XII. 14000 kJ/kg (2000. ábra. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt. Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10. tágasabb tfiztér keletkezett. fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj. mint a szénrétegé.és Radiátorgyár FA XI. hogy olyan nagy ellenállású.és nyersolajtermelés növekedett. . az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak. és a forró füstgázokat vezették át a kazánon. A feladatot úgy oldották meg. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló. . Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett. FA XI. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak. mint a széné../ft ~~. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését. Különösen azért nem. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot.és gáztüzelésre a MARABU IX. nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen.) aj vizüzem. ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható. és FA XII. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár. ill. ill. ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére.•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 . Kezdetben olaj. ábra). hj gözüzem mennyiség termeléséhez. jelu félautomatikus kazánjait. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták. 8000..136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. VIlI. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz. Olaj.UE3 aj 6-9.és gáztüzelésu kazánok. A gyenge minoségu. s így legalább 27 .

A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el. elejét pedig a már említett idom határolja.2.). Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) . amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. -habarcs bevonattaHátják el... illeszthetok. Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges. ábrán. . ábra. másrészt pedig azzal védenek. Hátulról elore haladva . Méretezéskor ügyelni kell arra. 3 égokamra. A. Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. helyi túlhevüléstol.. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik. és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. Egyébként általánosságban a MARABU IX. 4 alsó közhüvely . hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla.. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. 2 samottboltozat.a kazán hossza szerint . hogya lefedés kb. az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el. Samottbéléssel ellátott. és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban. Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba.. gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli. sík felületu ütközolap. A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába. 15% pótlékkal) megválasztani. tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. ábra. A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek. adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. két félbol egymásnak támasztott. A samottbélés feladata. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle.4 boltozattéglát helyeznek el oly módon. ill. Kísérleteztek a MARABU IX. A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. 6 cm között változhat. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg. íveit boltozatidomok fedik le. A bevonat vastagsága 2. Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható. a kazán közepéig ér.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10.a kazán védelme szúrólángtói. mert a kazánt túlterhelni nem lehet.

elemekbol szerelik öszsze. e) elölnézet.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak.1. ábrán látható. törések. valamint homloktag és végtag. 6. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére. Nincsenek sarkok. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják. olaj-. b) metszet a füstjlÍraton at. ábra. '2 eJzarÓC8ap. e) metszet a vlztéren '1. minimális karbantartás. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz.13. hiszen az MO-IX. ill. és így nincs kiindulási pont a repedéshez.et. korszerubb KOMFORT kazáncsalád. a gaidaságos és megbízható üzém. ábra. 5 töltö-ürltö csap helye. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet. Az elemeket vonócsavarok kötik össze. b) oJdaJné7. a kazántestet öntött tagokból. Kialakult az új.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. a tökéletes lángkiégés.3 hore 'iár6dó'szelep. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. gáztüzeléssel. 2 viztér Kazánok közölt min. Ezek a köztagok. 1 olajvezeték. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam.1. A pontos iIleszkedést. és MG-IX. 1 a fústll'z útja. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit.2. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. igénytelen és biztos üzem. 7 olajtaftályból . A kazántest hossztengelyének Az olaj. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. és így < '@2 aj b) ej ~12. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. hj &. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak.

A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak. I 190 --=-=-. A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik. 700 Kazón ellJft min.jc:satIakoás.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül. ill. 1 höre záró szelep. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. 2 sázhiány-biztosltó.1 manométer. 5 tölt6-ürító csap helye. oI8. esetleg egyes típusokon ovális tuztér. ej . ábra. 5 szúr6 Kazanokközött min. ej -4 . b) oldalnézet. ej elölnézet. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min.Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. 1 zárókamrás szelep. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki.1elzárócsap. 2olajvuet6k. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. ábra. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . és az idonként összegyult pernye itt távolítható el. -4 sáznyomás-szabályozó. ej elölnézet. Samottbélés a tuztérben általában nincs. bJ oldalnézet. 650 rt bJ 6-14.6l1oxibltia tÖmI6 .

táblázat a KOMFORT 1. amelyek osztó-. Gáztüzelésu.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.3. 6-15. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat. táblázatban foglaltuk össze. behegesztett karimás csonkokkal. 40 teljesítmény " 10-' loztér. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán.5/20 1563"1 y. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze.és városigáz-tüzelés esetében..60 464. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd. táblázat.0 156.TM su Hosszú. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso. ábra).0 46. bordázott csövekbol áll. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16.IMagaS. 6-14. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208.40 69.0 278.. gyujtokamrába csatlakoznak. ábra. 1265 sél 200 %2050 fok. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki.1. gozkazánok adatait sorolja fel olajo. II. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6. ANYAGAI va. -------180 360 Tipus I -- -- sá. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki. ill. Ill. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2.. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek. kazánéhoz. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. A dob a homlok. mm ..2 23.0 232. 140 2075 Gázolaj v. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. vízkazánok és a KOMFORT II. adataikat a 6-3. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat.]. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket. táskás öntöttvas kazán keresztmetszete. Gozüzem Széles.20 tüzeloolaj 40 630 Víztér. ill. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására.. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v. ill. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX. Ill. Több tag egymásra helyezése. A 6-2.0 417. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre.és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve. KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín. földgáz.

A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni.6 Viztéc. ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33. viz útját szemléltetjük.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml.21920 144.0 855 363. töltoakna.0 236. A kazán kétaknás rendszerli.8 340 191. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270.6 16ztá". 82 80Y.3 590 205 870 .439. 1000 ~ Geometriai ~.1.0 146. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez.6 880 300.R-80B mm . tüzeloakna és hamútér található benne. Y.2 258. táskás öntöttvas kazán metszete. A katalógus szerinti adatokat a 6-4. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17.. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ. Gáztii. . AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük.70 274 33.8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o.I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3. A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül.. 1495 . ábra. ill. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok. W 80 1630 . MULTITEMP Kazán- kazán I M:: .0 370 157.8 70kpFiit6.4 7I Kazán164.0 870 318. 10 5607Szén 20 134 2730 U.0 380 152.mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20.8 sáma 274.1200 IVW 220 190 880 39. SZlIánI tüzelésií kazánok.. fok. táblúat. 1250 Kazántc1jesi~Hatás. ábrán a gáz. 41 168075 feli11et. A 6-16. 6.61y. amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak.fok. SZI!1eIséII ~ - 6-4.980 14 10 4770 14 16 tu. táblázatban foglaltuk össze.8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér.2 162.o-o Geometriai méretek. egymás tükörképét alkotó két különálló félból..3 318.0 314. és 6-17.elésú.0 274.1. tábIÚat. Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70. de összeszerelve is szállítják.5 47 980 755Vizl1zem 45092.Z.61y. 186.

3 31. Átalakítással olaj-.43 . ill. ill. hazai szénbrikett égethet6 el. I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1.7 0.35 0.. A széntüzelésfi kazán darabos.8 ES-KA -. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2.33· 9. ANYAGA! legfti a ffitlSvizet. A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku. kett6s köpenyii. táblázat tartalmazza. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval. Alul salakolóajtó van. A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van. 10 .5 27 46. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt.4 27 46. A kazánban 15. a 6-5. 70%. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található. földgáz Barnaszén v.. brikettel ffithet5.IG FOTöBERENDE2P. 14% hamutartalmú.4 39.4 40 21. 1. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1. táblázatot). majd a füstcsonkon át távozik. táblázat.1. lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható. nem összesülo. a 6.stély alá vezetik. Ha nem meleg vizet.2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21. A kazán állóhengeres kivitelu. PG IN típ1lSÚ.3. a 6-5. a 6.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0. Adatait 1. % k:II~lwl~ 7. hanem g5zt kívánunk termelni. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva.sEK SZERKEZEfEI. 50 mm szemnagyságú. A kazán szénés olajtüzelésre készült. m" Kazánteljesltmény . ún. max.!: ll. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 . ábrán a széntüzelésu változat látható.4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el. Néhány tájékoztató adata a 6-5. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI. amelynek rendszere alsó égésii. koksz 15. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. 30 mm szemnagyságú. pontot).2 27 34 51 8.49 1. Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI... Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. mögötte vannak a b vfzcsövek.• Geometriai méretek. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására.. A kazán hatásfoka kb. hazai barnaszénnel.4 2. az ég6fejet tartó ajtóval. o. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el. A 6-18. f 6-5.. táblázatban található. gáztüzelésre is alkalmas. 25. Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt.. Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület. pontot).2. gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3.- 16. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval.2 25. I Hatásfok. táblázatban. ill.05 0. A kazán lábakon áll.3. engedélymentes kazán (1.. pormentes.20 0. A primer leveg6t az öntöttvas sikro.75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v. A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5. A kazán adatait a 6-5.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv.2.1.

Az együttest blokkba. Néhány adatuk a 6-5. 1200000 W (70000 . táblázat tartalmazza. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják.. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. A gá. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas.. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni... A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. 6-6. hanem g5z termelése a cél. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe . Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. ábra. fertlStlenit5k. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett. Ennek a gáz-. ill. gázmágnesszeleppel. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. Mindkét kazán álló elrendezésu.közvetlenül a deflektor ellStt -. Mra. egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ. ábra. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. ábra). amely olaj-. f e 6-18. A berendezést ellátják vizhiány-biztositással. akkoraKLT-l típusú. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. viz. az ÚD.. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5. g5zbefúvásos ipari kádak stb. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják.zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. égéstermék-visszaáramlás gátlóval. száritók. igy 105.. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. Legkisebb egységük. gáztüzelésseI is készül. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK. A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek. az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. VBS-350típusúkazán alkalmazható. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával. A m6szaki adatokat a 6-5. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok. tetlStéri kazántelep. g5zellátására alkalmasak. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. olajtüzelésu változata. ÉTI-kazán. háromhuzamú vizcsöves. Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. Mosodák. Hazai gyártmány. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. ill. táblázatban található. táblázat).

.5 1. Ma-I fok Át- 875 IlU.6lII6a7 • 10-0 58.Városi ~ 12. kca1l.8 2..5 2OSO..6 17.5 605SO~imáete1<.144 FuTÖBEREND~ SZERK..600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly.hl i tér.4 25-J 2 Viz.4 9. 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81.q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény. ANYAGAI F6t6Hatáfok. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451.1 11. I I~ •••• ~ 380.1 gáz1~7 11Í1y.1 98. 215 17SO 6-7. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2. 1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::.mm ~ Kaán8SOI460 máete1<.5 69.h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC.W 2S-GSZHKaán.6 1S-S5 lS-J 9. .6.I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«. 437 1400 1140 táblázat.h I fel61et. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl. 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l.5 vagy0 6.EZETEI.8 1.4. 2X3 Alapteril1et.7 12. ~120 I ~ ~.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 . ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i .

•. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt. Olajfajták.3..automatizálhat6ság. ábra.jól szabályozható tüzelés.. ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be. több villamos energiára. a koksz-számot és a kéntartalmat.. . tanult kez. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik. kis munkaigény . \ . I'7 -jtt-<-.kisebb helyigény. táblázat). a tároláshoz szükséges helyigény.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. gazdaságos üzem. Amint a láng kialszik.1 készülnek. Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt).3.1. 6. fejezet tárgyalja. .1. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre. amely az ég5k üzeme esetén nyitva van. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O. alacsonyabb kémény. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: . szemben a szilárd tüzeléssel. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás. 6-7.és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. G~1ésú aj éa6 ümmbeo. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj.1.e15személyzetre. a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. ·6..nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra. szerviz..3. . majd meghatározzák a maximális viszkozitást.deH levego 11' \ -. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják. s igy megakadályozza.KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••... hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21. ábra.1. Levego aj 6-21. .2. 6. bezár.korszerli. Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. t ~elmeleg.Il91ják.és javítóhálózatra. a fiités robbanásbiztonságára van szükség. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás. a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. mint a Diesel-olajokra vonatkozók..

a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés. · nagy jelentoségu iparban. . Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki. mint a legnehezebb. Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség. Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru.• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett).pakurát is tartalmaz. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. kénmentes és általános tüzeloolajokat. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett). A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj. vált a futoérték eloirása is. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes. Felhasználása igen ' I . szobahomérsékleten végezheto. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc. mint a háztartási tüzeloolaj.az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek.a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. 50. etázskazánokban és központi futoberendezésekben.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük. lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. porlasztás elott kismértéku. tárolása egyszeru és veszteségmentes. csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. a korszeru gépesített kemencékben. mert a felhasználás jelentos részében. közép.vagy atmoszferikus párlatokat. Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél. A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó. Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. hokezelo . mind a porlasztás elott fel kell melegíteni.és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar.146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.eltéro felhasználási területük miatt . A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. és gázolaj on kivül . több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával. A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu. az acél. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I . ANYAGAI A futoolaj ok második. pl. mint a szénnél.%. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája).. Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel.. Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. 80. . Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron. A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel. a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi. könnyu. t ~ iparban. Újabban szokásossá. a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel. könnyu kénes.. A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. A ven. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg. (fatüzelés. és származását tekintve lényegében gázolaj. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható. A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: .abban oldva . és ezért kis kéntartalom kívánatos. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják..és nehéz futoolajok. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. különösen a süto. Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül. A magyar tüzeloolaj. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is. Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta. a nagykonyhák. hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. 60 °C-os elomelegitése szükséges. elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat .

er5mfivi kazánok. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. A szo- .és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo. amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett. Az egyes tüze15. táblázat tartalmazza. ill.viszkozitás szempontjából . Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között. Utal a szabvány arra is. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak. A közép-ffit5olaj . Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb. közepes ipari kemencék. (A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l. Az atmoszferikus pakurához . Felhasználói a kohászat. El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel. A csoportositásban .a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé. ill. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak. maximális értékek. A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani.ajnnknak kb. IV. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel.. száritóberendezések üzemeltetésére. ellátására. 100 °C-on 40.amely összes ffit5oJ. 4.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. Magyar oIajfajták. Az olaj száUitása és tárolása.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. Szállitás.KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. Ezt az olajfajtát . . Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag.és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. NIMSZ 18 M-{)1. a terhelés csökkentésével stabilis. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése.és tozegkátrány-termékek.a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik. könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával. a homérsékleti 12° viszonyok. amelyen az olaj viszkozitása kb. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének.. kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. pl. esetleg gázolajat is kevemek. Az adatok értelemszerfien minimális.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15.köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961. szerint kell kivsnslll~S1ni.paraffinos párJatokat. továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik. viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb. továbbá az olajtermékeket tüt. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések. a felét teszi ki . : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130. 100 OC-on kb. A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. A táblázatot az Országos Koolaj. 45 oE. hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok. A tüzel5-.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8. A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken. mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések. kisebb ipari kemencék.többek között . nagy i~ri kemencék céljaira . 50 OC-on kb. 2 ~. ill. A tüzel5. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez. 1. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok. központi ffitések. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. ffit50lajfajták szállitása.els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban. kisebb ipari kazánok stb. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú.

Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is.2 30. ANYAGAI 980030.0 2. ill.10 4. ill. mind a nyomóoldalon. A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni. Nagy fogyasztók esetében.0 ban I min. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb.. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni. SO 4. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el. Ezeket 3.~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik. hogy 9.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.8700. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék). a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia.vagy dugattyús szivattyúk használhatók. A fut&:slSkigyó glSz-.950 0.0 0. az erlSmuvek és kohászati üzemek.0 oE I 55-52..2 2.15 5 0.0 1.. Az olajat tárolótartályokba fejtik le.5 0. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték. mint pl. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges.820 2.985 0. táblázat.02eSt oC 0.15 0.1. A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel. Le/ejtés.9SO 0. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep.970 0.940 0. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása). Háztartási Könnyií I \ - ---.5 1. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl.900 0.02 0.820 II 122100 OE 3.0 kJJkg512.5 5.1-555 min. mennyiségétlSl függ. 5° lejtéssel kell fektetni.930 0.1 5 0. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk.. A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani.0 kJJkg9800max. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-.5 55 0. kgfl max. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze.880 0. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell. 50 OC-kal emelhetlS.0 kcalJkg0. 4.0 eSt 0.0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0.. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek.- ~.05542700 35 -5 41900 2. t .. ill. 76 I 110 ban 20 oC-on. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok .0 0.2 135.0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4.995 0. csavar.965 0. efelett fogaskerék-.

. olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . 10 önmöködó áróozelep. 14acélajtó. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22. 7 földe161emezés vezeték. 8 lecsapolócsonk.az olajszálHtás körülményeitc51. ideális tartály . 6 szívócso. ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. .elzárhatatlan szellc5zocso. (6-1) resztmetszetének kb. 10 mérocso zárósapkája. Az. Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. 3 töitocso. 3 töltöcsonk. A 6-22. közbensc5 tartályok. Az. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: .túlfolyó-. 16 felso szellozo.18-0. Ennek célja.teni. célszerubb 3. túltöltésének meggátlására. 6 mér6cs6. amely a tartály meg. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. pontjából is kedvezo.napi. 20 kézi tOzoltó készülék II . nek: . ill. Ióld alatt.általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt. leürítotartályok. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény. A tartály alatt olajfelfogó gödröt van. 7 szivattyú.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja . A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak.4 heti tartalékot tárolni. . 5 visszacsapó szelep. 8 levegoz6cs6. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O.a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. 18 folyadékszint-mutató.vagy homokfeltöltés . 17 beton (talajszint). vagy betonból készülnek. 9 faliszekrény. ill. 2 töltoakna.az épület helyzetétc51.5-szerese. . Az. 4 berobbanás ellen védo szerkezet. vagy mellvédet kell építeni. 13 kavics.olajmennyiség-mutató. ábra.homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére). ill. amelyek a tá. 5 dóm... bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni.pontjai. 2 töit6cs6. 4 faliszekrény. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. (kcaljh). . hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse. 14 lábszelep.. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani. 9 akna. 12 robbanásvédo szerkezet. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs. W . 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. 15 alsó szellóz6. aj és hj ábra épületen kívül. leveg/l2ÖCs6. 13 kamra.2)Q kg/év.hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok. méretezé. 1. 'll szívócso. 95%-os töltés esetén). épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet.túlfolyóvezeték (9O.KAZÁNOK 149 Olajtárolók. 19 földeIt lemez és vezeték. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak.

6 elzárószelep. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. 1J to 6-23. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. 4 szívóvczeték. 5 visszacsapó szelep. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. lefejt6akna. 7 hIlhatásra záró szelep. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 14 kazán. ANYAGAI is. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. Erre a célra háromszoros aszfaltréteg. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. 13 kéziszívattyú. 16 földel6vezeték II . amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. 2légzovezeték. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. Betonból készült. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. 8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg. 10 föld alatti tartály. ábra. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. szivárgásmentes zárásának. 15 földel6elem. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. Ez olyan magas legyen. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. 3 túJfolyóvezeték. 12 olajég6.

Il szivattyú. napi tartályt. 4 begyújtóolaj napi tartály.. A 6-24. .. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére. 5 flitoolaj napi tartály. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be. amelybol kb. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat. I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••.. és a tál is kevésbé kokszosodott. kevésbé volt kormos a láng.porlasztásos égok (levego és goz).. Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot. 17 folyadékszint-mutató. 9 tolózár. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: . 16 hohatásra záró szelep. ábrán látható. ábra. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére. kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. 13 homéro. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. 3 viz . .. 18 rugós biztosítószelep.forgóserleges égok. A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún.elpárologtató és elgázositó égok.. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt. 12 szúro.nyomásporlasztásos égok.. 6-25. 8 szelep. 7 futoolaj-tároló. mind az olaj károsan túlmelegedhet.. Így. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. 19 súlyterhelésú biztositószelep. 2 olaj. ábra. 10 csap. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre.. 2 égo. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti.. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. foleg házak futéséhez (6-25.. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni. az olaj jobban keveredett a levegovel. hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el. A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23. egy napi. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. 14 feszméro. 6 begyújtóolaj-tároló tartály. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -. - 219~/ 6-24. 15 lángbiztosító. ábra). 3 Olajégok. 3 túlfolyótartáJy. .

amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. 8 adagoló. 3 olaj.különösen nagyobb egységek esetén . Ott spirálmozgást végez. Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók. 5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. ábra. Elgázosít6 égo 1 porlasztó. A porlasztást az a nyomás idézi elo.J 6-27. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá. 6 mágnesszelep.porlasztónyílást. 2 olaj be. A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. 9 levea6 . ami az égési folyamat romlását idézi elo. A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be. 4 levea6. és egyébként is számos szerkezeti. 2 úszó. Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28. Hátránya. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor. ANYAGAI 8 6-26. ábra) . Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. de nem párologtató vagy gázosító elven. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség. 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28. A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. 7 olaj. Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok. 2 . 3 biztonsági úszó. Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. 7 égIlkamra . Az elpárologtató égoket (6-26.152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi. tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. szerelési elonye van.elomelegítjük. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. 3 olaj vissza. mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. 2 levea6. A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába. 5 visszaálUtó gomb.. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. ábra. ábra). és ezt a levegot . ábra). és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli. 4 rugó.

ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. Levego. Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók. cseppnagyság-növekedést) idézi elo. A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. hogy tömör. fényes. A gozporlasztás elonye. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra]. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. ábra. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. . Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32. 2 beáramló olaj. Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. 6 örvénykamra . Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj. 3 fúvókanyflú. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. ábra. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. arányosan csökken az áramlási sebesség is. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. Az öivénykamrába lépo d) . és ez hátrány. ábra.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra . Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet.vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. ábra. Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. ábra.. 4%-át teszi ki. A 6-31. 2 állitható dugattyú r-- 6-31. Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. ábra.

5 bar 0. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. ábrán összetett kazánégo látható.•. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5. de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek. 4 ventillátor.3. 8 fúvóka. 7 gyújt6clcktródok. a szivattyú. 2 olajszivattyÚ.": •. oxidáló hatások jelentkeznek. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. Ezért kis teljesítményre is kitunok. 10%-a. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva. vagy ha a láng kialszik stb. a ventillátor. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét. Gozporlasztásos égo 11.5 at) túlnyomású levego adja. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ..5 bar (0. Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki. Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe. Nyomásszabályows égo 1 szdr6. 3/*" 6-33. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni. azt keni is. a folyadékszuro. Az égo egyéb részei. 0. A 6-35.. zajosabbak. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti. 3 nyomásszabályozó. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására.3. 5 levcg6komprcsszor. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6. a gyújtás ugyanaz. 6 leválasztó. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34. 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek. 7 lapátsor. 2 3 .. Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye. Az adagolószivattyú biztosítja. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre. mint nyomásporlasztás esetén.5 at) nyomású olaj. üzemük kényesebb. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol. 3 olajnyomás-szabályozó. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez.. Az olajszivattyút. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. 0. az adagolószabályozo és az elomelegíto.. a levegoszállítás. az olaj mino- 1 . mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. adagolószivattyút egy öntvénybe építik. 8 gyújtótranszformátor --1/. A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja. a motor. 4 bar (3 . ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes.. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.. ezek az égok drágábbak. 4 adagolószivattyú. 2 szivattyÚ. légkompresszort. ábra. 5lapátsor. 4 at) nyomású g6z 6-34. ábra. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem. ábra). ábra. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak.. ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32. Legelterjedtebb formája az emulziós égo. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja. 6 fúvóka.

7 minimális olajbeállító. az automatizálási igény. jellemzoit. a szabályozási igény. a tuztér kialakítása. a helyi adottságok. ábra. a várható karbantartás költségei. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok. 6. 5 h6tároló anyag (magnezit. szerelvényezést a 30. sége. 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar. 2 szúro. Ilyen 6-36. 6 h6szilletelés .1. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. a láng alakja (mérete).a hotároló anyag (magnezit. a hazai gázféleségeket. ill. Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat.4.3. 2 szivattyú. sóolvadék. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. 6. és 6-37. öntöttvas) levegot melegit fel. a meglevo segédenergia. Néhány megoldás: . Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. 3 levego-viz hocserélo. az égo. a gázszálIítást. Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. 13 forgó serleg. Forg6serleges égo 1 olaj. 9 e1omelegito. 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. 10 levegoszabályozó mágnesszelep. az égo üzemeltetési költségei. 4 olainyomás-szabályozó. ábra.1. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú.KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35. öntöttvas). 3 olajszivattyú. ill. 4 ventillátor. fejezet tárgyalja. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. 12 ventiUátor. 8 gyorszáró mágnesszelep. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani. a . a hozzá tartozó segédberendezések költsége.turheto zajhatás. Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám.3. amely a megadott határok között jól szabályozható. ábra).

a hotároló anyag (magnezit. 4 vontillátor. ábra.a hotároló anyag vizet melegit fel. Felmerülhet az a gondolat is. 6 hoszigetelés. 5 sóolvadék-tartály. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. 1 7 2 '7 J 6-37. a jósági sorrendet a 6-10. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. 6-42. 7 atmoszféra. ábra. sóolvadék. ill. táblázat tartalmazza.. 6 flítopatronok helye. 7 hosziiOtoIés 9 6-39.156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály. Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44. ábra). 9 hoszigetelés 6-38. Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. ábra. 8 nyomástartó edény . 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 6-40. 4 vizvlsszatápláló cso. hogy fiitsünk közvetlenül olajjal. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38. ANYAGAI 7 . 2 g6z-v1z hllcserél6. 4 vlz-viaszatápláló Cso. 6-41. ábra). Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. táblázat. öntöttvas). öntöttvas) vizet gozölögtet el. 2 g6z-v1z hocsorélo. és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40. 3 kondenzálótér. 7 atmoszféra.a vizet 150 OC-rafiitjük. és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. ábra). Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. .. 5 sóolvadék-tartály. 8 nyomástartó edény. 2 szivattyú. 3 hoszigetelés . 2 központi flítési csohálózat. 6 flít6patronok holyo. és 6-39. 3 kondenzálótér. 5 hotároló anyag (magnezit. ábra. ábra).

Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit. közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41.027 0.3 0. ill.43 2.96teljesít0.511.6 I 2.80. öntöttvas).0125 11. 0. öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat.0205 kcal/h 0. .0 111.0192 0.0 villa10 58 Víz 17.12 50 0. 2 viz-vlz h&aeréli5.6 ·10-'175.44 3.0 1 -.0vii· 35.6 0.0 5010 lamos 5.35 3.068 11. I - 5 6-42.098 Levegomos mény. táblázat. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175. 4 futllpatronok helye. 5 tágulási tartály 6 6-9. ábra.2mény. 5 hoszigetelés.95 0.152 35. 3 sóolvadék-tartályok. 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb.67H6te1jes1t. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán.I BeépI- I I fog~t.0mtér0. ábra. táblázat.027 0.tett 0. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály . 3 hiltároló anyalI (maanezit. 26. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni. 4 hoszigetelés.15 3. A villamos futésu kazán muködése a 6-45. m.8mény teljealt. 2 viz-víz h&aeréICl. ábrán látható.tott tér4.KAZÁNOK 6-10. Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35.36 Víz II 35.

6 szilárd tüzeloanyag tárolólere. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep.. szivattyúk helyisége. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat. 9 salakledobó és felvonó. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. ábra. olaj. 5 hengeres viztartály . A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be. 4 hoszigetelés. ábra. 6 kapcsolótábla. 2 olai-vlz hocserélo. 13 szivattyúk. 3 e!gozölögtetokamrák. 5 v1ztelenltoakna.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 3 forró víz (1SO OC).1. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. 4 hosziaetelés. 2 kémény. és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. 3 olaj. 600 oC-ra felmelegszik. miközben a 4 hotároló anyag kb. 5 ftitési eloremeno vezeték. 4 kiáramló levego. 8 salaktároló edények. s a hoátadás megszunik. 6-43. amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb. Amikor megindul a hoelvétel (a futés). Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített. 2 hc5tároló kazán. 5 kiáramló leveg6. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. a mágnesszelep ismét lezár. ábra. ábra. 2 kémény. 3 tisztítónyílás. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. II kapcsolótábla. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba.és gáztüzelésre. gyujto. 7 koncfenzgytijto csonk. 5 tágulási tartály 6. 6 hoérzékelo . 12 osztó. 7 tüzeloanyag ledobónyílása. 90 OC-ot). kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 . ANYAGAI ó 6-46. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. 4 bötároló anyag.5. 10 kezelojárda. 1 f 7 6-45. 2 víz-víz hocserélo. 6-47. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. Üzem közben. 4 heáram1ó levego. 14 osztó. 3 beáramló levego. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából. gy\1jtó . Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály. Amint a futovíz eléri a beállított. ábra. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. 8 mágnesszelep. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. és 6-48. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. ábra... Ameddig nincs futési idény. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47.

ÖU:/.2_}.~II II I ~ 1 II 1 1 5.. r!i(UD7_~7_M~ J...D7?.. r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •.2 0. KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F.0 2.5 . ~91 5..W~~ 1- •." 2 A I A 8 \ .6 -.0 ~ 4...

8 'Vizte1enltóakna. ay6. 13 szivattyúk. 6 kiáramló levego. gyÖjtok. ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. 9 olajtartály.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása. 3 kémény. Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán. 15 osztók. -:.itók. ábra. II kapcsolótábla. szivattyúk he1yisége. . Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket.a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától.16 vészkijárat 6. 4 kéménytisztltó nyitás. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48. 10 napi olajtartály. 7 meIegviz-termelo berendezés. 5 beáramló levego.2. 12 osztók. 2 olajélÓ. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: . héSmérséklete) nem megfelelok.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 14olajszivattyúk.

ábra. a közegnek a fut6csövek közötti elosztására. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. áb- 3 c 1:. A méreteket a 6-14.vagy vörösréz csobol. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik. építoelemes hocserélo (6-50. peremes acé1köpenybl5l. ebben elhelyezett U alakú. ábra. goz-goz. A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. A méreteket a 6-ll. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz. forróvíz-melegvíz. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk. táblázat tartalmazza [ 6-SO. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre. . "'H 6-49. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. így a futött közeg cso- . táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. A futofelület készülhet acél. A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. ezért belül osztott teru. oldható csavarkötéssel. ún. Az elobbi vízszintes elhelyezésu. 6-ll. Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49. elofej csatlakozócsonkokkal.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. ra). Általában öntöttvasból készül. Az elofej. gyujtésére használatos. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték..HOCSERÉLOK 161 . táblázat tartalmazza L c -H c 1 . U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. ábra. belso csobattéria.. ill. amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak.hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek. fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén. ill. forróvíz-goz hocseréloket. de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk. henger alakú. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo.

ahol Q az átszármazta· tott h5áram. U alakú flitOOiéioyalábos. oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított. táblázat. 6-13. A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük. ill. ANYAGAI . A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. W/m2K (kcal! mIh oc). elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1.o .• III3700 -ó~ . ábra értelmezése szerint. ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo... oC. kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható. ábrán) ~ til . k h5átbocsátási tényez{) a 6-12.162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A a fut5felület a 6-Il.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú . táblázat.. ill. 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52. :.12.11. A készülék tisztítása nehézkes. a 6-49. táblázat szerint. A hIS- . lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet.81 bar (l0 att) túlnyomás.. táblázat szerint.j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú.r mm Csatlakozásak >.k F6tötl víz homérséklete. ml. A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei. Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. W (kcal/h).• mt&:sOOyalábos. 1: co. ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 . I 2SO . a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani.

..6133 17X2.~U~1 d f ---...0 3.1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27. Hazai gyártmáDyú. FCitöcsövek M H .-----I 6-14. Hazai gyártmányú. ellenáramú hkserélo mérete.-I I I 1 I I 8.12 .. táblázat.• :. ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek.Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1.---. és 60S1. a 6oS0.6 '-. 851000 410 2000 280 2000 142 537 1.lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete.6 192500 27..67 3.!Száma. U alakú flltks&lyaIábos. építoelemes.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 . táblázat..2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ . 11 212 265 nélkül.. I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai .t!.0 36. .. eUeánUn6 •••• -. db e 400 320 1625 9 180FCito.<0 felület.HOCSERÉLOK 6-13. 108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2.5 1.82 8.94 .3 ~~.0 121 2500 25. ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80.

táblázat.m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. Méreteit és súlyát a 6-14. amelyek a ffftofelü1etet képezik. A méreteket a 6-14. táblázat adja meg. hengeres köpenye forrcso. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51.5 6. kcal/h 6-52.5 " 3 2 3 2 L 1 0. a 6-51. 17X 2. A csofalakba hegesztik az egyenes.105 ri. táblázat tartalmazza 1 12 L.5 O 1 1. 4. ábra. ábra.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.2. mindkét végén csofallallezárva. amely egyúttal csatlakoz6perem is.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51.5 3 3.5 4 M 5 5t5 6 6. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben .4. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. ill. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v.5 4..2. az 1. fejezetben foglaltak szerint számithatók. A hocserélo külso. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50.6 mm méretff folytacél csöveket.3. A köpeny két végén. ANYAGAI átadási tényezlSk az 1.2.5 2 2. ábra.5 7-102 1 Q. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1.5 5 5. ábra és a 6-14. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók. ábrát).

8. 0. az áramlás zavarmentesebb.m 9 8 7 6 5 4- 1.3 1 °0 0. o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges. kcol/h 6-54..!!jvz 10. ábra. amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg.1.. kco/jh O 18-105 6-53. forró vizre és telített goz futoközegre.61.0 0. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben.m/s 1. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben . Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok.2 1t1 "'O 0.9 0.102 10 L.m "..3 1. lagyobb hoátadási tényezok érhetok el. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a.1 1.mls L. goznyomás esetén (6-52.7 0. "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21..HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható.102 1. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása. ".1.6 5 4 3 2 as 0.8 0. ábrák). 1. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben.l.7 0. ill.5 0.6 3 2 0.1.2 0.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~.-105-0 a.8 0.9 0.2 1.6 . 9 8 7 6 1.4 1 O O ==-v. A hocserélo 15. ábra.5 1.. különbözo homérsékletviszonyok.4 "'3 v.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto.3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a.kW 15 17 18. lagyobb áramlási sebesség választható.kW 28. 6-59.

ha a forró viz a csövekben.kW 28.I '-'_ .-.·C .5 3 2 '2la4 v110.1 10 L.O .5 4 1.J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'..166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.90'C I I ilil".Y _ _ J.H~ ~ I 1 l' _'3J.1 T.5 O ~a6 ~5 alt.11..l..1 3.L ~ 1.3 .. NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/.m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT ". l' - III t5' 1.5 1.4 1.5 1 0.7 2 1..~oMo·tt[[[..0 3 2.. kca/jh 50 4·10 6-56.6 0..5 2 2.I I 9 7..m 4..5 4 kW 2 5 L.3 1.180 1-.3 ~2 1. ábra._ II II'~ 1.l-I"I-P -tG.m's 1.90 IoC I 1-.0 --1~.0.5 3 3. 9 ~I III .1/11 ° ...6v:m/s 1. ábra.0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0.5 3 3..'I R=l. I I ~.5' l' 1.1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24. ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot. a meleg viz a köpenyben áramlik.5 ri. a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0. a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg.4 4. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek. 0. 1.5 49 ~8 0.2 1.1BO. a meleg viz a csövekben áramlik. ha a gozt a köpenybe vezetjük.90.1 O 0...1 v.5 2 2. NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé.' .2 0.5 1 1..ae a csoben .:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-. Q... liT -..90•C-~. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak.3 0.5 1 O.102 20 ill '-' ~ .105 ° élikca/jh 6-55.5·10 16 .pill T::iII 'Í...

3 1. v" 8 i-.t.ml$ ~4 --1'1. I "" 10 l.LU. kca//h 6-57..OP9~'12.1 1.3 0.5 3 2.--' "" ~ hr 9 . kcal/h 6-58.5 0.8 3 2.5 2 1.:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j.m --...-.6 .2 0.-)L 4.5 1.5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1.. Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 .mls 1. v ..1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.0 3. ~ .+-..5 0.8 0.7 ~ '.5 O 0.6 v..4 "" O.5 O O 0.h~1'.{...2 o 5 L. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J ..Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II .3 1 0.5 0..I bor bar :..6 2 1. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt.2 0...1 O 105 0. 1---'" . NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V ".Q'2~...4 G..5 4 I r.QE.5 1.2 1... ábra..11- 1 0..- 10 11 Q. (6..105 O Q.9 0.m 1.3 1.3.5 0.. ábra..6 0.211 2Qi~ -..kW n u·w2 ~5v.9 0.HOCSERÉLOK 167 a.1 1.kW 2 1.0 0. 4 3. a csoben ..7 0.5 -t0.7 0. ~ "" 5 L....

tisztithatóság. ill. fejezetben található. .használat alatt).5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti. forró víz. héSmérséklete. sirna cséSfütéStestek. . javíthatÓság . A hoátadás részben konvekció.168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.vagy nagynyomású goz.•.a felszerelés (felerosítés) lehetosége. csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek.4 1/3 . A sugárzó holeadók ismertetése a 10. Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is.bordáscs6-ffitotestek. kis hely· igény.élettartam (korrózióállóság). 3 2. . sugárzó holeadókat.döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél.m 3.5 1. . -ár. ábra.2 0.7 0..m/s 1. konvektorok. szállitás. . A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: . a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából). lapradiátorok. .3. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en. .a hohordozó közeg fajtája.elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület..3 0. kW 14 15 16 17 18.102 1. . (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik. a holeadó víztérfogata.5 0.ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás. nyomása. Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok.1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q. . részben sugárzás útján megy végbe.8 0.1 1.kca//h o 16-105 6-59.hoigény (héSteljesítmény).5 at. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában. ANYAGAI 4 L. kis. 0.6 1. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak. . festés). a héSleadógeometriai méretei és méretarányai. szerelés.6 1 0. csovázas radiátorok. . kis víztartalom) . esztétikai megjelenés.a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából.sv. kis anyagszükséglet.2 1.0 0.9 2 1.) A hohordozó közeg lehet meleg víz. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós. . Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt.helyszfni munkaigényesség (szerelés.

3. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66.4 bar (40 v. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal.és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. . hátránya rövidebb élettartama. víztartalmuk kicsi. A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC. tagos radiátorról. ábrák adják meg. 40 v. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ". a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos.25 mm vastag acéllemezbol készül.HOLEADÓK 169 6. temperöntvény közcsavarokkal. Helyszükségletük nem túl nagy. A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba. Melegvíz-futésre.. A méreteket a 6-15. A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. 6-63. ábra tartalmazza. A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu. tábláZat tartalmazza. ElheD c c 6-60. IV az oszlopok száma . D elemszélesség 6-61.o. táblázat. táblázat.m). megengedett maximális túlnyomása általában 3.III.4 bar (40 v. A radiátorokat a faltói 50 mm-re. és 6-64. kis hotehetetlensége. ábra. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. C elemhossz.. A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik.o. széles határok között választható. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe. ".o. 0.098 bar (0.. a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (". gozfutés esetén azbesztgumi. 1. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez.. ábra. Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62.és középületekben. Belemmagasság. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés.. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze. Magas felületi Mmérséklet (pl. (A 6-60. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas...1. nem törik. 4 bar (30. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes. 6-70.) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC. A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig. A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. Tagos radiátor A kötéstávolság. ábni). ill.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. ill. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. háromosz1opos stb. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5. alacsonyabb ára. ill. A tagos radiátorok lényeges elonye. az igényhez illesztheto. továbbá festése miatt elég sok. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. ábra. ábra. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16.4 att). hegesztéssei javítható. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos.

.•••• 6-62.345 0. akkor lábakra állithatók. ~g~ m.5 -~J'500 4400 420(1 14001 . I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~.001-. ill 80 oC.098 bar (0.285 2.lrW . tag ff· .6 15coo >BO. ábra. szükség esetén belso falon.•••. amikor L1tköz= = 60 oC. ábra szeqÜélteti . amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0. a 6-61. ábra). Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71.M ~Z 1f.5 '000 7. 6-15. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt. Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72.5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~.n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••. '00 '000~~5 2800 r . ábnín) II . ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru.06 1..170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.205 lirtartalma. 20 oC helyiség-homérséklet esetén.42 0. ~'200 3.480 1...25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: .332 1. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották..240 fíítofeliilete.Q() 12:. A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ.57 0.t ff.72 3. kp 50I I II súJya.32 2.48 1. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt.88 2..390.83 2. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1.18 4.~v~.)' ~. I3.' 1-1.00 1500 IJlOO 22t1Or2.: 1000 IJ~~4 13.5 .1 att) nyomású gozfutésu mdiátor. 500-/11. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0.• 't-. Az elobbi megoldás elonyösebb.5aGe 56001- 6. "5~. ábra.•••.OOt-. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással. a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h.•••. ltáblázat.27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1.78 0..!-s.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV.. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff. ••.

7 esetben logaritmikus középértékkel . a 6-6S. L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség. mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.8 Méretek. A méa 6-16.'~. 6-64. alsó visszatéro kötéssel].dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége.~~~ ~~~. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor..9C.n R •• .80 .12 0. táblázat tartalmazza.7 2.7 esetben számtani középértékkel. táblázat tartalmaz.28 18.. III az oszlopok száma .38730SOSO fút6follilete. A . )kp I 25600 6.~'.5 ~.~1f. lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73.303 1.~ff.~~~ ~~W~~~~~~~.'. ábra.5 'l6I101-3 Z . Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18. felso eloremeno. II. és 6-74~ ábra)." u. Néhány tájékoztató értéket a 6-17. ~~~ ~.mm 1. ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo. oC.djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni. D 6 "tIQ:lI ~5 .215 12. ábra. •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~.10 1. A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték. A a radiátor ffitofelülete.202 0. D I I I II I D 4 n 'n '3.2 I úrtartalma. 0. L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek.'~~~'~. táblázat tartalma:zza.súlya. ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ .~t-5 I .601II 0.lhÁIII~U.30 0. m2._~~~~~ 6-65. V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). W/m2K (kcal/m2 h oc). akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0..~'~"'it.}. L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség.~m .540 0.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe).340 0.IUI:UlU~l . m' I 380 50III 1980 15050 5010.HOLEADÓK 6-16.0 10.n~~~~.10 lUI B27. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0.~.236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1.7 0. különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett. .

6 7.5 7. _ f1~~ ViZ .9 7.73 GtU 22/ag m~ .3 8.52001f~7 iSO/70 BOO Méretek.5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.6 I 8..w~~~~~~~~.5-1.8 7.#.4 8.7 9..6 500 (472) (777) -1 8.3 8.5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.8 6.1 6.600 l.0 (624) 7.OOf_15 ff 6-66.mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara.2 9.7 6. --1-L.0 8.9 9.lz laO!J8 bor ~r .98.vA'" 4011 I}~ 200 I~I..aoo 1-5.9 8.5 a5 ~! .11.~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 . (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 ..172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.TlSZA· 300-. táblázat.~.2 7.5 '000 -6 ilao .3 (624) 6008.. ábra.5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .4 8. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17.5 7. k 220 .4 ~N~~~~~~..5 S'OOl--' 1000 (1006) 7.i_to f4DD 15/J0 H 1.8 7. Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -. ] O..L-L}2?§~~ 5t.7 8.1 10.:~~ ·C :.2 7.0 7.1 6.4 9.~ _~-I_.5 2200t-15 (O.J2/ag 6.7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.1 7.6 8.fal).9 9. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1.200 -.-{s-·c--:2Ó--C .~. '00 ~5 ". 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC .~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j. ábra. ANYAGAI 1.00' 123"..8 8. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68.88 ml ~200 fOOO ~::If.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1.5 .5 8.0 7. 1000 0.

jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják. ábra. LJtköz A (~tk~z)I.:' 1. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1./ ség: Q*=Q (. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!...!<O. 111M _f". f~ t. 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ .. ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J.&..-..~/eg'(íz9/• .21 3000 J. táblázat adja 5 5 5 5 m(.S -If 9 9./10 M " ~ff~ 16.17'157G?7. 2140 500-Ill.•••... 3 4 ..&.:~t. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá.~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11..0!18 }a.l-!-.1t*köz )1.. ill.L.:'t.!.098 bor -~ \~~6° bar (Q..... 7 ~ 8 .HOLEADÓK 173 ?~ k '1.j.~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72....5 8..-!-. ábra.IJO .+~12·C '" fOOO . különbözo helyiség-homérsékletek mellett...QIJ f )( /.i-. Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69.fA til UJ '" .I.ff t'JfAf.l. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19.1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2.15 1'200 1800 11.QO..j-l4-1-.r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J...•• •.-!. .5~f200 800 O. 500-Ill. .-!. (6-4) 1..r:~Jf'i lo~ r 28.t?u n .5 / fl.?Q. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~.!.4-!-.33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén.. 1516 6200 600.5 '600 3 '200 '800 2.5 :... S/JOO I.l-..-o! \~ 'Iv.JL-J. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre.5 6-71..?/7??? 6-70.~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / .5 10 10..33 A LJtköz W (kcaljh).. bilincsszáma a l .5-IóO/I 70gszóm 2 .5 O. belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon.{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.". •. ábra.5Jf.?./Ja..5 22 . ábra.1" t.fal)g!r CIC .. 33 o~z..4 . f!.<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott .•....:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA .

836 0.> 1<'.792 1. radiúfor/agok 6-73.040 0.000 1.020 0.5 l:: -le 11 6 5. .924 0.891 0.970 0. 30 szama. ANYAGAI e~0.010 13 l. táblázat.dt:öz oc I I v- 1. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74.815 0.0001 I 1 -.940 0.815 1.11.836 I I 0.891 1. db 5 5 10 15 20 25 5zama..872 1.I 6-18.956 0.956 0.5 5 10 15 n..5 .940II 1.060II 1.010 11.770 0.908 0. radióforfagok ~u---25 . ábra. db 30 n.010 1.985 0. ábra.985 0. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) .174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.020 ~e0.924 80 75 70 so 60 SS 65 0.000 95 90I 85 45 I 0.853 0.050 I lll ••• 1.853 1. a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete. -<:: 12 -:§.040I 0.dtkllz .

Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával. táblázat.684 1. ábra nyújt tájékoztatást.!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése.946 0. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak. ablak alatt. e számértékeit a 6-75. Az alumíniumbronz.632 0.946 0. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is.tltkllz 45 0.892 0. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni. ill.040 1.. A különbözo elhelyezések. . A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81.353 11. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül.:ol :5. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20. Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához. ábra szemlélteti./Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75. jll.785 0.170 0.• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ . A hazai gyártású "DV" és .734 0.260 0. az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni.0001 II 0.443 I 0.534 1.000 0.580 I . padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki. ill.040 0.~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 . a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80.684 0.170 0. A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását. a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest. 6-79.490 1..HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is.632 ' 1. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását. ·C I I I ~..... d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete. 6-24. ábra. 15%kal csökkentik. A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében.443 1.842 0.490 0.785 0. faltói 50 mm távolságra.. burkolatok esetére a 6-20.632 0.I II .396 0. bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6.684 0. A táblázatok irodalmi adatok..842 1.!:io '-.734 1.. Ennek hatását Lobajev szerint. táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19.534 0.580 0. A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú. táblázatok tartalmazzák. ábra szemlélteti.210 0. ábrák szerinti elhelyezés.080 0.

o. ábra.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78.~~91 ~1. ábra.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. I I 6-20. táblázat. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76.~11. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22. ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0.19 1.15 1.. Fútotestek burkolatai.~11.12 1. 'Futotestek burkolatai. ábra. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1..9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1. ábra. Fútotestek burkolatai. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24.13 220 1.0 I 0. Fútotestek burkolatai. táblázat tartalmazza 6-21. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23. A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21.15 23 24 2S 26 L 27 6-19.:i o. táblázat tartalmazza . táblázat tartalmazza if áram.04 száma 1. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75. táblázat.97 ISO 1. ANYAGAI 12 l 6·76.0 I ~.9.04 lyezés IlL. táblázat 21 22 6-77.

. Jaa 6-23.L. ai!iO./ e 0.. táblázat. q a radiátor 1 m' felületének holeadása ..tkIJ'zl DC 6-80.HOLEADÓK 6-22.97 0. ábra szerinti burkolatok esetén L.92 b+D I 0.75 I0..90 0./ 200 1//. valamint felso-alsó bekötés csetén.. ábra.~ 50 ~ 40 50 ·L.87 180 0.93 40 0..o/..94 A 600 600 1000 00.89100045 a0.. ábra.89 I 0.90 so 0. Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24.l.75 0. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 . táblázat.o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC. 100.95\ 0.800.70 0.85 0.95 1..... 6-81./ / V/ ././ 'l..05 ~ I 100 150 .mm 1100 a •• AA •• A a I 75 .JiJ'--7.85 260 0.••• - ..88 220 0.// V// h .81 ISO I 100 0.0 1000 0..75 0.94 0. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. táblázat...94 80 0./..97 50 0.- I ~ 60 100 .677S SO.70 .0-Si••./I ri'" . Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78. -6.b-a..601.66D.76 -- - Méretek./ /' .Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t.92 0. ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a. Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77.88 10 600 I 0./A . ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D . .75 0.98 I750./ / ~ J90 70 80 1/ !.89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%. 450./ / . 100 14Az épQletPI*zet káikönyve .mm 100 0.. q.97 60 LI L 0.4. Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség.75 I 0..95 100 0.

2. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet.48 2. lengyel.83 6.32 3. táblázat tartalmazza 6-25. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll. 6 .mm 0.05 3.20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2.35 5. a 6-83. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti.46 1.. ábrán) Súly.51 1. amelyek adatai katalógusokból vehetok. mert csak felerosités és bekötés szükséges.mm N. Régebbi épületekben sokféle.94 6.15 1. Ma általában alumínium· ból készülnek. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 . összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít.18 5. Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen. ábra Alutherm radiátor. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1.04 4.51 291 0.16 12. futofelületet 6-83. L.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Alutherm radiátor.50I 10.55 9. korábban gyártott radiátor található. méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové. táblázat.33 10. mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet.80 4.00 7.08 9.08 5.35 3. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó.06 2. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- . román.15 9.10 1. lep 1 584 7 5 1001 167 3. olasz) radiátor kerül felhasználásra. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó.47 4. 1 664\ I 564 lep Súly. tisztitásuk körülményesebb.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I . kg/h 150---.89 1.46 8.69 7. Csováza és futofelülete alu- 6.24 3.26 11.58 3. felületi kezelésre nincs szükség. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové. ábra.29 4. A méreteket a 6-25.17 2. növelo lemezek.09 0.95 Ta&szám I I~Súly. lep 445 ! 1140 10. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez.70 13. 200 250 300 6-82.3. Közös jellemzojük.07 6. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro.67 7. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség.97 1.40 3. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet.51 3. a helyszíni munkaráforditás is kisebb. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja. jugoszláv..69 0.47 2.55 2.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg.61 ! 11064\ I Urtartalom. mint a tagos radiátorok esetében. ~ Q. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük.71 2. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok.

Radal radiátor..8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84.ábra.. táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl.. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot. 40 50 60 '""''Ii=O.~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85...A méreteket a 6-28. oc I .-1"0 110 T ~100 .. ábra. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26.HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 . táblázat.~ 90 .

holeadását a 6-26. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni. táblázat. ill. ANYAGAI blázat.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v. A1utberm radiátor holeadása 0. táblázat. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88.o. Radal radiátor. ábra tartalo mazza. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. Méreteit és adatait a 6-85.és fenéklemez levételéveI végezheto. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. táblázat tartalmazza.o. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik. ábra szerint változik. Méreteit és adatait a 6-83. melegvíz.m) üzemnyomásig.o. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. ábra adja meg. Thermotip radiátor.m) össznyomásig alkalmazható. ábra tünteti fel. a 6-28. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig. és 6-87. táblázat. Belso tisztítása a fedo. ábra. Aluminium anyagú. és 6-27.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet. holeadását meleg vízre a 6-86. Csováza acélból. futofelülete aluminium lemezekból készül. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v. a 6-25. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest. . 6 bar (60 v. ábra.098 bar (0. holeadását meleg vízre a 6-90. Méreteit és adatait a 6-89. ill. ábra és 6-29. ábra szerint számítható.

p(J01-6 100[--5. . ke. 34(1200 200 I / Ur ~ "/ ).HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc..V ~\. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje.5 5 .5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87.:./' RADAL-10002 . !/hlkW IXlOf-7 :600 1-6. táblázat tartalmazza . j.<. I I ~ . --.? O/70 )90/70 1. 1/1/. N L lJ 6-89.• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> . felso-als6 kötés.5 '00 1. ábra. Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. ábra.. L~L ~17'.melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2. A méreteket a 6-29.'/' ~ x Il./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/.RADAL-600 ~ ~ -~. ~J& . x ••• / V .85 6-88.----)/-1/ /It ~J DC oc.. /'000 . ábra. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86.L 800•.5 001 5 '00 4...•. ábra.65 fJ=O. 20 4 1.5 3 5 '00 2 'OOt2.. ft =0.5 5 00 'O 3.~ ~ \~I ~~ 1- E~ . Thermotip radiátor.

98 3. Soo 1 300 jUrtarlalom.10 5.-I I I .0 T3.32 4.7 IOSO 1297.29 mm 8.39 3000.60 0.1 33.21 30.91 7.75 9.8 5.3 22.8 O.8 Súly.30 12.56 3.2 20.0 24.7 10.3 5ISO 3.93 4.39 19.2 11.53 1.32 36.6 37.1 16. mm I Súly.57 1.75 19.5 II 12.6 9.SO 0.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.26 2.74 7.2 13.7 7.74 2. a 6-8S.4 2.31 3.19 1.22 7.6 5.S 6.7 Nagyság 28.42 1.60 2.13 27.1 2.74 2.81 1. táblázat.96 3.62 17.60 3.4 9.95 1.2 I I .0 15.4 4.0 6.72 3.1 9.60 34.3 1222.97 20.35 16.5 4.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4.67 1.79 0.99 2.9 6.1 2478.86 1. táblázat. 697 4SO 397225 3228.3 7.10 4.18 18.1 1 I 4112 162 6-29.38 3. L - (A jelölések értelmezését 1.2 375 300 1723.9 10.18 1.15 4.60 20.18 21.8 1.86 6.4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.8 13.0 24.07 2.32 3.74 3.66 2.2 kp 14.3 2.0 26.1 5.98 2.2 900 112 12 7 2.5 13.14 2.0 17.67 9.4 2. ábrán) 9.mm ll2 984 IS84 108.95 5.86 5.6 2.1 11.75 2. ANYAGAI 6-28.6 2.1 6.03 1.04 5. UrtartaIom.00 1.9 7.7 I4728.81 1.68 6.0 1125 1522 425 1447 500 II1.5 15.93 2.47 ll.0 15.6 34.SO1.4.17 3.88 0.0 3840.2 1.5 4.33 4.24 2.4 7.02 3.5 13.35 5.7 10.51 5. kp I 0.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.04 6.1 I 7.32 3.54 1. A.84 0.9 12.45 8.4IUrtartalom.2 772 847 675 600 825 6225.03 15.1 15.89 14.11.5 2.5 6.2 1060 1.2 20.0 22.59 0.76 4.5 14.25 2.0 12.43 8.8 750 1. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.66 28.2 1~.17 1. kp .5 8.17 1.2 10.70 0. kp Súly.3 22.4 3.3 1.5 2. I UrtartaIom.54 2.3 0.13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.6 1II 23.84 3.8 4.1 16.92 21.49 11.7 3.58 8 1.0 5.9 9.84 18.92 4.2 17.30 25.Kötéstávolság. ábrán) Súly.40 0.a 6-89. Radal radiátor méretei és adatai 2.96 112.89 3.2 10.0 11.70 6.1 15.01 Súly.73 1.70 0.8 6.4 3.2 20.5 5.3 31.9 3.8 6.80 18.9 19.6 8.3 3.1 2.60 3.32 4.3 17.0 13.7I I 1l.54 7.52 7.4 4.37 2.55 2.76 4.24 2.3 12.1 4.9 1.08 6.6 13.45 4.1 25. mm Súly.58 2.04 4.0 0.14 4.26 4.1 4.47 17.12 1000 I IU~om.9 3.94 20.48 1.3 5479.91 14.4 2.1 1l.7 6.20 38.61 2.27 24.68 23.0 31.0 15.34 3.8 I (A1jelölések értelmezését 1.46975 1372 275 47 1747 575 9125.51 22.1 6.02 2.89 3.0 2.8 I I 2.2 4.8 9.

Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. nagy felületu holeadók. Méreteit és adatait a 6-30. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. táblázat tartalmazza aj vizszinta. táblázat tartalmaZza. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve..500 TH~Rf1OTlP ..o.5 -=Jr-. is.600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP.3.lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra.m). sima vagy profilozott futofelülettel. táblázat tartalmazza aj e1öln6zet. további elonyük igen lapos épitésük (25•. maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v.2. ábra."I:o:=~:.05 06 07 . számitott holeadását a 6-31. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható.88 THCRHOTIP . fe1ü1nézcte.t · ej '"* 400rO. fe1ü1nézete Ol. A 6-91. Készül egy.a 63. . A méreteket a 6-32. A ho nagy részét sugárzással adják le.ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-. ill. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. ábra. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez.5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91.s()oldala 6-92. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill. 50 mm) és meglehetosen sima felületük.(JO ·2 a) 1. ElüJ. Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny. BIM lapfútötest. Szerkezeti kialakításuk igen különbözo.. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi. b) flla6lepa boépitb l .és kétsoros kivitelben. Beton lapCútötest. a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik. pontot). táblázat. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. anyaguk öntöttvas vagy acél. bJ és .300 kcaljhPW 3. A méreteket a 6-30.3.5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I.

méretei és adatai. -Cll .54 14.7 felület.3 0.'N T9.4 2.69 0. o ~ -cll .43 0. Alkalmas melegvíz-.79 11.21 18. flItofelülete..3 18. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének.9 1.83 6. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek.7 0.47 7.66 1.> •. táblázat.9 2.2 1. holeadását a 6-33. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest.68 1.IIItart~lom.04 0.9 5.92 0.42 1.8 3.1 3. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg.16o 400 0.69 1.8 kp kp 8.6 1.26 1. 1200 490 590 2.8 3..3 25.9 7.53 0.14 felület.24 27.8 5.71 12. .74 14.58 2.11 3.0 13.a 6-91. táblázat adja meg.84 5.07 1.8 3.1 1.82 13. mM Iapmtiítestek.63 5.és kisnyomású gozfutésre..17oc.8 17.42 1.6 1.44I ItI I I I ]] .09 3.90 1.82 4.3 6.00 I ÚrÚrI 1.38 2. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.05 1.39.37 3.70 21.. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15.9 2.9 acll .2 15.32 2. 20%-kal csökken. forróvÍz. sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének.88 4.46 1.. EK 2.90 1.5 2.53 18.6 2..74 4.97.6 1. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.50 11.69I tar1aJ0m.94 1. ~ 19. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest.6 21.5 3.60 2..85 4. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l.95 1.25 23.61 14. A jelölések értelmezését 1.65 10. t:: •.21 0.0 5.0 10.88 3.6 2..3 0.! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 .9 16.1 4.44 16.07 3. 2.5 12.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.72 1.35 20.3 16.04 15. . m' 1.37 7.::1 ~ • ::1 'N LO. Futo31. táblázat. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.16 5.\ol 2. ábrán E egysoros lapfíítotest.48 24.4 7.0 3.79 1. mm 10. ANYAGA! majolit mázzal.26 Súly.13 4.76 2..26 8. flltofelülete. D kétsoros lapflltotest.3 4. A beton lapfutotest méreteit a 6-92. 6-30. másik oldala cementmázzal van bevonva.4 3. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak. ábra és a 6-32.7 1.1 13.06 9.29 1.3 15.32 23.\ol I600 Méretek.98 28.19 O.42 6.>Futo1.60 20.2 8.12 2.>.84 2.33 2.1 5.5 5.2 2.5 3.

71 34.51 3.6 4.3 7.1 -<ll kp 17.10 2.. Futofelü!ete.g Súly.2 31.51 tartalom.80 6.09 6.95 .63 4. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.25 2. 800 ~ 25.1600 Méretek.94 6.04 28.9 36.39 7.21 10. táblázat folytatása bIl .87 2.62 1. •.5 2.61 1.4 4.:l 4.5 5.83 4.84 3.69 30..9 29.7 1.79.6 3. 11.54 26. D kétsoros lapflilÖtest.~ 26.15 24.7 6.95 31.i tart~lom.j .44 32.9 3.1 2.2 23.38 3.8 13.66 15.68 3.6 6.7 17.36 3..6 8.79 felület. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.4 1. Futo21.6 7.94! 2.47 4.05 2.54 1.36 5.mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31.4 22.23 42. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI.01 38.10 27.9 2. 185 I\II I I m' 560 .7 8.16 39.72 21.7 5.37 3.45 2.0 7.8 Tfelület.9 5.87 2.40 3.- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---.24I 1280 t.3 29.18 3.12 19.8 1.1 5..2 13. 880 .3 6.77 12.51 8. :2 a bIl L9.03 41.HOLEAOÓK 6-30.67 7.26 32.21 16.93 t.3 1.3 20.48 11.56 6.61 0.32 19.13 2. .5 14.6 1. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.25 2.8 1.81 4.6 ~ 3. 1200 790 kpII 1.24 5. FÖlÖfclülcte.92 22.73 2.8 3.0 0. táblázat.2 16.

Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I . ANYAGAI 6-31.186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. táblázat folytatása E Típus EK D w ---.

80 1. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0. Ellenállás-tényezo 0.84 I Fútofelület. táblázat.85 1.mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33.10 1.36 4.68 11.56 0.56 0.mm i 1050 H. táblázat.84 1.1 att) gozflités.12 .90/70 °C-os melegvíz-fütés. ill. Vízszíntes .12 1. 1175 1058 Méretek. kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.rom oc I 704 0.HOLEADÓK 6-32.62* 1.26 1.I H. Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek.54 .24 I 140 168 2.68 \ 2.098 bar (0. a 6-92.24 I 2. kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo . ábrán) 187 'H.dt =80 oC I .mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -.31 0. . Beton Iapfütótest höleadása.12 \ 2.68 2.I I 1470 Holeadás.dt = 60 H. . B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés.12 3.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.68 2.---.68 2.80 I 2:10 3. Beépités mm 700 értelmezését 1.08 I 3.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1. 0. 1. 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.40 1.52 .84 1.84 1.26 i 8 11 13 3.

A szokásos kötési módokat a 6-93.3 11.5 .17 13.6 4. !14.5 12. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség.6 1.0..0 Egy I 10. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36. egy.0. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.6 12.5 12.4.8 11.0 14. [A jelölések magyarázatát 1. Alkalmazhatók melegvíz-..7 2. több út. forróvíz.199 12..0 11.5 11.3.9 több Fajlagos kpJfm 14.6 11.5 10. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35. a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu.4 Vízszintes dtkö".8 3.3 külso I 10. ahol a holeadók részére hosszú.0 0.1. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk. 2.2 12. Sbna csofíítotestek Sima csobol.Egyv.2 súly.1 14.65 12. 2. 2. 2.és gozfutésre.2 kcal/m'hoC 14. Csofutotestek 6. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re. 1.0 12. táblázat..18 0.8 11.Meleg vízBeépltés..2 9.61 11. a tagos radiátoroknál.7 Goz 12.00 13.vagy több soros elrendezésben. ANYAGAI 6.5 m hossznál 80%. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén .5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1..43 9.5. táblázat tartalmazza.0 m hossznál 70%. 0.8 I/fm Egyv. táblázat.6 5. 3. csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók. 10.8 3. 6-34.1 2.0 m hossznál 90%.105 I I .5 8. ábra szemlélteti.0 13... a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik.3 I dtköz=60°C leges 11.=80 oC TöbbI I 10.5 15.8 12.152 0.9 9.179 13.0 8.0' 10. Sima csofutotestek méretei.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.06 0.2 ·14. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.3 1. ábra.3. II 2. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja.0 11.098 bar (0..46 13.4 10.3 10. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák.0 12. táblázat.57 0. 3.33 9.0 10.2 0.5 m hossznál 60%. Függo.188 2. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák.0 14.4 12.17 12. keskeny hely áll rendelkezésre. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I.8 11. 3.4.2S 6-93.3 I13.133 I I m'Jfm 0.6 13. tartalom.87 3.

HOLEADÓK 6-35. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást.3. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek.vagy gozfutésre alkalmasak.-. ábra és a 6-37. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák. Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v. különösen olyan esetek- ben. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94. A maximális üzem- l . táblázat. de nehézkesen tisztíthatók.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek. valamint folytacél bordáscsövet. oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol.128 81 Helyiség-homérséklet. ábra és a 6-38. táblázat. Melegvíz-. amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb.4. 6.I -. Bordáscso elemekbol. forróvÍz. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 . Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet. Elonyükaz olcsóság.2. Támaszokkal. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok. táblázat tartalmazza.

I 0d= 70X 2.03 16.41II 14.07 1.00 10. 6-37.7 3.8 8.5 22.3 13.88 5.3 I 0.4 5.06 10.85 3. mm Súly'.8 2.97 0.6 7.5 5.3 17. kp/m Fútofelület'.7 4. táblázat.54 1.38 2500 1500 ISoo 2.2 7.1 2.57 0.8 18.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.42 2.58 12.1 3.78 3.38 1.30 3.40 2.2 23.2 5. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0.098 bar (0. a 6-94.91 1. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek.1 28.9 28.90 3.42 2.9 6.2 4.25 2.1 2.8 3. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18.8 I (A jelölések értelmezését I.14 16. L.91 16.3 28.26 3.12 6.8 Soo 2000 10.51 20.54 1.32 6.43 1. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet.00 35.1 13.3 ------33.5 I 612-70típus.20 3.9 0. táblázat. 0D=120mm I . módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v. ANYAGAI 6-36.9 0.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.9 mm.06 2.9 0.4 5.76 2.48 1.06 10. ábrán) Cs6hossz.2 1000 1500 500 2.68 24.82 1. ml/m I III I 31.6 42.6 0.0 16.4I 0.66 1.6 21.88I 12.90 4.

Párhu". A 6-96. ábrán) Csoszálak száma: .2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. ábra. táblázat.= 2. a 6-9S. A méreteket a 6-37. ábra. telített gozre a 6-97. karimás kivitelnél 5. 3. 4. forró vÍZrea 6-96.130 70 1/4* ". 612 típusú spirálbordás acé!cso. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1. forróvíz-futés esetén a bordaosztás. -3.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg.9 bar (6 att) 120 OC_ig. táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24.HOLEADÓK 191 60 L 6-94. melegvíz-. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ . 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása. ábra.5 bar (25 att) max. ill. különbözo bordaosztás mellett. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból. és 6-98. OC J 6-96. '"". ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében. táblázat tartalmazza soros hegesztett. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza . 1l PK-2. ill. SK soros karimáS. 4 db 0d ESoros 180SH-2.00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz.. 300 OC-ig.9 bar (5 att) 300 OC-ig. ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-. mm PK 6-95. ll. A méreteket a 6-38.70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2. ábra. PH párhuzamos hegesztett.180 zamos PH-2.

86-szorosa. bordás· cso felülettel kialakított futotestek.56-szorosa. A lemezház felmelegedése nem jelentos. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu. a bordaosztás. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége. ábra. ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében.51-szorosa. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg. 1. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni. háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98. Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll.U. felül áramlik ki a készülékbol.83-szorosa.192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. mm holeadását 75.5. gozfutésnéll. A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0...95 . az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni.3. gozfutésnél 2. ezért a konvektorok fajlagos . 6.:J 100 110 120 130 LJt. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén). 70 80 90 .L. 120 130 DC . a bordaosztás. Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített. ábra.. A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba. és a bordáscsó mentén felmelegedve.

60 8.10 50.10 7. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.6A 13.3 22.60 55.és gozfutésre alkalmasak. el.40 34. ábra.90 I ~~ I --. ábrán) m'9.382 13.10 17. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel. így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové. FK-69 T típusú konvektor.00 12. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.50 5.422 16. 1.6 11.80 18. táblázat tartalmazza.50 24.00 3. kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto. Elhelyezésük külso fal mentén. Két magassági méretsorban készül.60 I 26.25 2.300. ablak alatt célszeru. M_~17. táblázat értékeit a 6-42.60 28.8 46. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez.50 19.5 45. táblázat. jel LISúly. légoldalí csappantyúval .30 8.75 32. Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges.11" _ IPUS L T· l~qo L . M magasházas típus.lt' --r L --l - Sai 1.. táblázat adja meg.5 mm-es bordaosztással.50 30. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes. . közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto.00 26. szálIításuk. 0. csak bekötésükre van szükség.30felület.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly.237. mm tipus holeadása kedvezobb. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes.. ábrán. 6-99.00 3 4.2 7.60 6. jobb vagy baloldali csatlakozással.4 60.I Hossz.--Hossz.60 6. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni.752 21. hegesztettcsatlakozás esetén 19. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel.00 38. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J. Lemezházuk általában önhordó.60 14. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41.9 bar (6 att). A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu. a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható.0 40.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41. táblázat.-" ~ ~~ .00 36.HOLEADÓK 193 6-39.0 42. szerelésük gondos munkát igényel.098 bar (0. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39.00 10.8 15. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus. HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit. T______ mm típus I 15.30 29.50 26. 0.6 bar (20 att).4021. Holeadó felületük hosszú élettartamú. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99. 5 fokozatban.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet.o. 8. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5.80__ 34. a 6-99..85 4.7 25.4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40. forróvíz.60 5. Melegvíz-. A méreteket a 6-39.0 23.70 19.

FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet. 24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 .194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. táblázat. ANYAGAI 6-40.

.1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 ..098 bar (0.. FK-69 típusú konvektor holeadása 0. oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 . 1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ . I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I . táblázat.-.1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I .--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' ...HOLEADÓK 6-41.

és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100. 0.0000. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0. ábra. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja.50 att 0. A méreteket és adatokat a 6-43. ANYAGAt 0.147 I 0.14 I Belso 18.33011. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít. 1.04711. ábrán. táblázat tartalmazza. méretei és adatai a 6-43. a 6-100. Elonyei: kis helyszükséglet.96 11.80 táblázat.60 I 0. Falra konzolokkal erosítik fel.8 mm méretu acél spirálborda.10 bar0.141konvektor 1. kis hotehetetlenség.07111. fejezet tárgyalja.2451 0.7841 0. Inkább közösségi épületekben használatos. b) metszet. de annál lényegesen alacsonyabb.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú. 5 mm-es osztással.94 más más) 0. táblázatban találhatók. Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44. forróvíz.40 0. Alkalmas melegvíz-.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt.6.02311.0 FK-69 2. keskeny.20 10. folyamatos építésu holeadó. olcsó. Háza 0.25 I11.2361 1.370 6-42.15Korrekciós I tényezli 0.09411. jó hoelosztás a helyiségben.18811.42511.2941 0.75 mm vastag acéllemez.30 I 0. táblázat tartalmazza aj elölnézet. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2. Hazai gyártású szegélyfutotest.588 0. Hátrányai: tisztítása nehéz. tuzben horganyozva. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter.3. táblázat.0981 0. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró.és gozfutésre. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1.98 tipusú 13. A sugárzó futotesteket a 10. L 6.0 12. ábrán) I .490 I 0.196/ 0. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _. könynyu szerelés. hosszú.89712.1:-:1 ej 6-100. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához.01.

04 1.14 0.09 1.05 1.0 2. Csovezetékek.94 0. táblázat.29 1. 300 OC-ig -300 .07 3.15 2.12 2.4.95 2._~ .04 170/150 1. GOzfutés.28 2.8 NNy ÜNy=O.87 1. I-G-o-z~.06 3.és nagynyomású goz.55 1.E fajtája c o.0 1.1.~~I ÜNy=NNy II dék.()()J 25 1.00 1.HOLEADÓK 6-44.. goz 120 -------.05 2.1. szerelvények 6.26 2.20 1.1.0 2.33 1.17 90/700.65 2.11 2.17 LI!()()i 2.25 0.36 2.03 1..99 1.67 0. alumíniumés muanyag.1 2.4.-fo-Iy-a~--' --.59 110/90 1.11 2. 6. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim.0 140/120 1. 2.12 1.10 1. sárgaréz. 6-45.94 3.2 1.55 0.94 I II 0.---~.34 1.11 2. gáz._-----.96\ \ 1.22 2.9 I 1.40 1.52 1.> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.30 0.08 0.47 1.75 0.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével.15II0.07 !I I A futés0.5 0.60 1.06 FutovÍz-hömérséklet.'.24 1.78 1.87 1.89 1.82 1.forró víz.11 0. 400 oC ÜNy=0.25 0.92 1. semleges fo~1I-.94 5.81 1.21 130/110 2.98 1.1 Víz.69 1. táblázat.71 0.08Goznyomás 4.74 1.13 1. surített levego.18 2.67 2.81 0.19 1.39 1. z-.0 3.09 1.02 0.OC-ig ~ga-' Iyadék..92\0.64 NNy . szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél._-----~---_. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés. kis.- I I .86 1.63 0.51 1.34 6.46 1.00 1. Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos. .59II2.50 0.88 6. A meleg víz.63 1.49II.00 3.93 1.98 1. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o .04 1. amelynek számértéke megegyezika 9.97 1.89 2. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1.96 1.0 3.18 2.28 0.68 i I3.83 1.86 1.43 1.5 5.04 1.79 0.45 1.90 1.10\ 1. Lltköz=60 oc: 380 Wim.33 1.56 I. NH3.71 4.18 2.50 1.22 0.20 1. gáz stb. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik.91 0.99 1. vörösréz.13 2.36 1.4 21" 2.98 0.o<l 2.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet.4.

2 12.78.410 0.395 0.1 5.5 2.542 0.6 4..34.76..0 58.87 5.23 3..87 2..789 ! 73.3 14.27 9.3 2..8 10.0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok..0 37..5 25.kpjm 0.37 2.0 16.0 4.10 97.30 4.0 1.74 falvastagsága.6 65.4 30.2 1.3 0.0 1724.8 88.2 0.9 52.4 9.6 3.67 Súly.1 26.98 8.0 39.93. cso A197 A cso 10.10 6.89 1504.38 5.493 1.4 17.3 33.52 5.0 2.986 2. 1.364 1.75 3.4 12.11 10.1 28. 20..1 16.23 4.0 1..35 4.8 5.46 0.3 2..69 13.5 1.9 0.18 21.78 45.453 2.normál . táblázat..7 85..29 6. 166.9 0.76 1389..1 1 71. .2 3.08 68. . 41..64 2. normál 8. .0 2.3 59.691 0.07 8.3 11.0 1.7 13.0I 10.33 5.. ANYAGAI I .888 falvastagságú iII 1.2 2.51 4..8 98.1 55.96 2.0sólya.6 101 2.80 21..7 62.6 0.7 2.00 2.9 1.9 3. 2.56·.33.mm ·AA .6 18.6 18.7 35.0 7.0 22.79 7.740cso .0 190 .93 4.3 32.38 1.40 19..77 3.kpjm I I I · .28 6. 85.198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Varrat nélküli acélcsövek méret.01 46.3 77.8 2.6 1.0 36.592 4.80 4....331 0..9 · 88. 6-46.8 2. 64.0 8.5 125 .6 8 1.1 57.58 6.. · .27 7.4 2.4. 51.6.53 2.3 58.30 3.91 0.1 12.0 4.0 24.630 0.3III 1110.27 0.675 1. mm 71.2 77.és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.0I 9.. .

02 1.5 115. A normálfalú csöveket NÁ 6.3 21.84 4A3 6.325 21.769 1.1 1l.21 2.9 34.5 34.02 10.23 76.. 48.9 27'3[1 48.4 nélkül 1100 mm lmin.7 21.8 89.8 76. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46. az utóbbin spirálvarrat van.0 2.. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .87 4A7 6. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10.4 21.2 1.97 3.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102.93 4.2 16.747 1.9 42.22 0. táblázat.7 \ 138.81 I 4.0 21. lmin.17 0. 419 mm külso átmérovel.5 88.6 47. 150 mm (1/4. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21.8 0.8 76. 3~ 17.9 3.7 75. Menetes végu acélcsövek (gázcsövek).8 I 21.7 75.2 I ~ 0.8 6-48.61 3.51 I menettel 2.12 5.0 100.65 3. Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul. Vékony Calú gázcsövek méret.2SO 33.és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.84 I 3.5 mm) gyárthatók.44 1.87 2.650 max.2 42.61 1 16. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max.9 3.7 5.7 18.0 8.4 89. táblázat).7 13.9 2.64 ISO 6.03 1.5 112.CSOVEZETÉKEK.42 2. A nálunk gyártott max.2 59. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC..6-49.0 8.0 16.1l 1.8 3.8 138.. tagsága. Vastag Calú gázcsövek méret.1 26.654 2. NormálCalú gázcsövek méret.45 1.51 13.632 26. . 4.. táblázat tartalmazza. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk..9 59. 8.407 116.63102.9 3.1 166.14 27. I I tyúval menettel coli I mm mm max.3 2.26 5.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg.4 21.91 2. 1. táblázat).0 11l3.1 II 12. mm mm mm max.9 17.0125 átméróje. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak.6 14. Spirálhegesztésu csövek méret. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy).10. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak.090 tagsága.7 33.0 140.90 10.63 I 27. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal..1 súlya16.30 5.47 60.0 2.és súlyadatait a 6-51.58 2.0 2. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50.6 75.10 115.577 0. táblázat.2\ 48.8 3.46 0.2 42.5 I 0.410 163. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740).2 0. üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45.065 5.41 I 0.5 47.1 6-49.753 1. 6-48.17 7.858 mm számított falvas-19.573 0.8. táblázat). normál. mm menet külso 20 15 8 6 10 .7 I 41. Az MSZ 120 vastag.en~t nelkul és karman- külso átméroje.8 i 60..640 s és19.3 60. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.46' 1. 12.7 1. NÁ coli I _ .2 47.2 42.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13.3 I \10.90 2. át• méro 720 mm. 113.99 3.61 I 2.3 1l.4 I 2.2 9.680 59. 4-12 m hosszúságban készülnek.3 42.3 0.. 6") átmérovel gyártják (6-47.10 1.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.5 3.I mm 140.23 3.. s 199 számított súlya m.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza.8 14.0 33.0 17. SZERELVÉNYEK 6-47.24 8.9 ~ ~ ~ SA SA 0.17 2. táblázat).3 34.5 1163.852 1. Dl min.773 1. táblázat.0 9.3 6.56 .1 100.59 4.0 1 Cso 4.5 2.51 88.0 26.8 Névleges I kp/mkarman.9 2.3 2.8 14.4 17. tyúval 166.2 3.

68 1.50 0. .863 0.715 0.197 0.50 24. sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium. .09 4.02 0. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .691 1.271 0..80 3.20 18.200 .296 17.34 5.182 0.38 0.28 12. .419 0.56 16.912 4.I ..83 4.370 3.66 0.34 0.280 22.48 2. gNá- I Falvastagság.54 7.162 0.13 0.&38 0.13 0.300 0.0437.52 2.98 ·2.vörösréz és már több adataikathódítani.339 0.01 1.16 2.83 8.. .78 40.8 ·.00 4.2.35 0.55 7.87 1.46 20.260 0.52 27.888 . 11.986 0.73 3.148 g. táblázatban gyártják.0685. .2.76 2..16 3.01 0.59 3.166 . esztként.37 0..345 0.103 0..27 ..66 0.28 1.07 13.142 0.12 .75 6. foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák.07 .0.123 0.86 .764 0...4.469 4.518 0.641 2.321 0.0925. ·10.4.84 3.. míg az ANYAGAI össze.44 0.57 3.345 0.09 4.11 5. . táblázat.5 .122 0.35 0.33 3..06 0. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.395 0.21 1.04 I I I.03 19.173 0..0556. ..379 1.63 1.117 0.99 1.82 3.2.222 0.142 10..33 14. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze.26 2.47 5.099 0...083 0.96 13.82 0.60 3.37 1.105 0.13 1.080 0.592 0.493 0.962 0.78 1.789 0.592 0. 1..221 0..97 1.179 0.48 0.. Az alumínium most SZERKEZETEI.51 9.6~ 21.8..

066 1.1 81.646 2.8 88.244 3.459 2.971 3.3 71.371 1.0 54.5 66.0 6. 2.364 1.868 1.7 15.4 0.0 2.8 21.704 0.306 0.285c: 1.5 1.8 36.778 2. mm Külso átméro.771 1.7 62.836 1.8 17.0 0.0 8.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .3 190 109 90.1 74.0 I 11.0 7.571 0.4 26.0 Súly.6 77.390 1.5 122I II I I 1 .071 1. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.971 4. kpJm 9.3 29.653 1.371 2.7 I 106 29.7 88.8 39.3 155II 106.0 4..és súly táblázata Súly..332 3.8 23.367 3.>.0 61. Spirálhegesztés6 csövek méret.665. \ Keresztm=t.7 47.285 2 3.1 86. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret.262 2.422 1.0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.718 0.371 1.3 21.6 43.485 3.085 2.915ci.882 2.5 1.7 6-52. mm 4.076 4.1 71.0 95.934 3.0 82.7 39.és súly táblázata Falvastagság.132 3 4.1 98.-.600 2..I II I I I I I 4.307 4.7 51.365 1.0 0.5 6. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8.765 215 4.5 5.861 30X30 1.CSOVEZETÉKEK.233 0.171 2.2 55.132 1.2 76.0 I 12.7 26.5 33.6 I 101 I 26. táblázat.171 3OX20 45X25 1. FaI- I m~~~t.632 5.5 1 30XlO 15X154.4 23.5 53.0 44.0 10.9191.III .0I 18. Fal- 'lU Z 2.8852. táblázat.265 2.762 4OX4O 3. SZERELVÉNYEK 6-51.0 I 12.0 201 166 32.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1.065 2.

5-1 4 5 0.204 0.0 Súly..0 mm falvastagsággal.314 0. 120 mm belso átmérovel gyártják.204 0..305 0.909 2.052 1.959 2.560 0..28 130 160 2.143 1.246 0. 2.323 I 3.210 0.00 1. kénsav stb.015 0.605 4. táblázat.688 0.583 0.238 I 0..414 0.579 3. I .263 0.400 1.144 0.239 2.154 1. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3. mm á~~~t '-0. 1.541 0.5 I 4.984 1. 10.814 0.057 0. de általában a korróziónak jól ellenáll.178 0.757 3.32 1.738 0.172 0. 5.15 1.235 0.034 0.4.059 0. húzási technológiával készülnek (6-53.060 1.083 0.626 0.574 7.161 0.339 0.32 0.0 .184 0.5 .181 3.0 I 1.877 5.950 0.0 1_~5 __ 1 _ 3.042 0.441 0.220 0. lágy.363 0. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54.509 0.0 I 10.0 I 3.679 0.108 0.400 1.3.. Korróziónak jól ellenáll.337 0. táblázat).136 0.093 0.4. félkemény és kemény fokozatban.43 1.1.795 0.578 1.705 1.127 0.0 m hosszúságban.11 0.942 1.388 0.484 I I 1. Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot. sósav.490 0. megtámadja.0 ..445 4.299 0.019 0.271 .07 1.723 2.023 0.645 0.0 m hosszúságban. 160 mm belso átmérovel.901 0.134 0.214 2.390 0. 150 mm áto 6-53.331 0.0 I 8. dc ammónia. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .477 0..1.229 0.464 0.0 I 5.000 0. ANYAGAI 6.257 2.882 0. táblázat tartalmazza.450 1.729 0. Lúg és sóoldat megtámadja.272 1...0 . 0.814 1.076 0.848 0.049 0.kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0.598 .060 0.121 2.687 0. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1.2. 6..069 0.032 0.553 0.110 0..261 0.301 6.066 1.202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.713 0. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság.5 I 2.483 0.817 1.0 I 6.891 0.636 0. Gyártási tartománya 3.029 4.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0. 0.753 0.221 o •• ri 1.119 0.102 0..899 1.159 0.611 0.559 0. az MSZ 3714/I-et).475 0.040 0.169 0.025 0. 6.975 1.

1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.15 - 32 -3538 '.056 1· -.12 ----2.0 2. mm (túrésIO%) 1.10 I 4.03 2.---~----1.119 0.0908 -0~131-<>'0\.CSOVEZETÉKEK.------.19 3.194---0:250.23 __1. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O.58 -=-- _ ~.----------------- 3.78 ---.13 2. kpjm 2.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-.-.0604 ±O.- ---l~:~ .-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.0402 0.105 _-=__ 0.75 i 5.0 1.25 0.32 __ - 1.87 -----4.0370 0.36 - I 2.88 13.53 2. táblázat.2-7 .0548-i-o:068-1--0.68 3.o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~._=-~. -1 685 ~ -ISO-'- -.0472 0.42 5.89 I 5.51 20.03 1.0349 I ±0.--O.1~-.0156 0.50 0.0492 i 0.12- --'.-----.3-74.37 4.----1-0.32 4.-- = I - .~.- - 1..68 9.. = 1_~:-O.82 ±0.0436 :_0.:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=.36_1_ 1 - 0.34__ ~ 0.28 1..45--=---=-----.-95.20 -.0611 0.59_ 4.9.0324 0.5 súly.08 ~ - 0.0751 0.O1 -'.08 IO.-.50 - = .37 _=_1 5.23 -".68 3.87 1.67 17.46 2.29_ 7. I 0.147 0.84 1=--__ ---=- .=_-_-=-.15 6.48 5.93 .:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0.76 6.0541 0.25 110 124 130 8._:~~ - Tl.0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.101-. Turés mm 0.0769 0.216 0.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0.26 ±0._ .~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0.75 3.--.-----.04 3.57.~27 .94 ---- .45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.62 2.~I~~.2~_~~ I 0.64 6.20 0.0 203 Kúlso átméro..46 ~.__ I'~.110 ----- 0.32 1.97 11.28 --=--1 _0.11 - 2. 0.23 0.14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.0192 .50 --.5 3.24 6.35 ±0.13 8.40 14.0.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0. SZERELVÉNYEK 6-54.-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=.92 5.--..BO -4-.-i-.2..=--.O_O-~_~-~~ =.98 3.

2...3 4. forrasztás.4.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET.8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság.3 1. könnyu.0 2.... táblázatban.6 1.•. Hazánkban még nem gyártják. 15 mm falvastagsággal. táblázat.0 4.0 6. táblázat. 5.7 3. 10. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2.7 6.6 3.0 2. hidrofób. + 40 oC homérséklethatárok között használható. • P" P•• P. sa} tolás és ragasztás. a nem oldható lehet hegesztés. 12. lúgnak jól ellenálló. 100 mm belso átmérovel..0 m hosszúság.03. ízre nem érzékeny. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag.06.0Kék--~------"-------. ANYAGAT méro.7 I Falvastagság. Nem ég. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz. 5. méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak.2 középnehéz I -------2.0 2. A polietilén csövek minoségi követelményeit.6I I I -I -I 2. táblázat.3 3. és 6-58.7 2.6 6. mm I 6-56. Az MSZ 7566 a lágy.. 6.. táblázat. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso.0 2.1. Hátrányuk a csekély szilárdság. táblázat). az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57. szagra. de nem rugalmas. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2.6 2. könnyen meg· munkálható. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés. táblázat). zánkban (6-55.. ill.0 Pl ----10. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti. 6. Kemény PVC csövek mérettáblázata 3. sima és jól tisztán tartható csövek..02.0. Savnak.•. + 5. 2..45. mm -nehéz 4..0 2. értelmezését J. 0.4 23.5 2. 3 m hosszú darabokban gyártják.0 2.. 6-57.36. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is.2.0 7.0 ..2. méreteit szintén szabvány rögzíti.3 1. csofalbevonat használatos.4. a 6-55.3 5. 5 mm falvastagság és 1. Korrózióállósága fol~g vízzel.5 6. Lágy PVC csövek anyagára.9 Üzem- 6-58.1 P. 160 mm átmérovel (6-56.0 2. gozzel szemben jó. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55.. a hoés ütésérzékenység. Külsomm átméro. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro.8 3.4. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság.3 2. . Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze..7 3. táblázat).3 2..

ábra.. 4lazakarima. csonk.4. ej 1 CSO. A mereven rögzített karimák (MSZ 2911. ábra. 2994 szerint 01dandó meg. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso.) vagy fix karimák családjából a 6-102. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja. 2 aj b) 6-102. 2 cso. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása. 3 menetes gyuru. 2lazakarima.CSOVEZETÉKEK. ábra. ábra). ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. 2995 stb.2.. Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú. ábra.2 peremes CSOVég. 6" átmérovel készülnek. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104. 5 csavarkötés. esetleg ötvözött acél. A karimák anyaga acélöntvény. a) ábra]. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák. 2 karima. ábra. A laza karima elonye a könnyu illesztés. bJ menetes merev karima. Csokötés lazakarimával 1. Gyártható tem- I . ej nyakas menetes karima 6-105. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102.4. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. 3 .2 peremes aj b) 6-104. b) ábra]. Az ellenanya tömören zár. c) ábra] alkalmazható. bJ kötés hosszmenettel: 1. s a két karimával a csovégeket összehúzatják. b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima. SZERELVÉNYEK 205 6. a hegesztheto toldatos karima [6-103.2. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják.1. 3 karmantyú. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. Szukítokarmantyúk (6-105. Szukítókarmantyú aj 6-103. b) ábra]. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 . 3. 31azakarima 6-101. Menetes kötések cso. b) ábra]. 6. kovácsolt acél. ill. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. 2944. 6 tömltés. 3 karmantyú. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104.2. Az elozo kötési módtól abban különbözik. Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103.

fves hoJlandi 1 Iv. peröntvényként (MSZ 6020). szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107. b) hollandi kötés: 1 cso. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. ill. b) he8esztett cs6kölés V varratta1.4. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. ábra. b) ábra]. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés.206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra. ábra. d) ábra] megoldás jöhet szóba. és 6-108. 2 hollandi anya. csobol (MSZ 6030). 3 anyás csavar. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1.3. J anyás csavar: -# hollandi anya. 2. hollandival készülnek. ábra. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. ANYAGAI 6-106. c) ábra] vagy védotokos [6-109. a) és b) ábra szerinti kialakitás. 2 T darab 2 / C) 6-109. -# 6-108. ábra). Idomdarabokkal. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109.2. ill. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . hol/andi kötés is [6-106. ill. 5 tömltés aj bj 6. Menetes kötések a) közcsavar. A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025).

'/ /i/~~A //~~..-/"..és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak.-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110. bor.If ___ -.3. Ezt a problémakört a 11.. azbeszt. Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani. szigeteléssei védve. mennyezetre stb. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol. . Épületen belüli megfogások.•• e.CSOVEZETÉKEK.y ~" c\". A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender).SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:. huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos.5 :~ . ill."/ f-.4. I/. gumi.~.SZige.-ú'o ~/-' (O~. A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme.~. 'ell csó górI'P.h. Csoöálózat kialakítása A futo-. bor. Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek.1 ' ~5:/ /..i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . . < I ~~ ~~/- -:><2- I /" . A felerosítések számának megválasztásához a 6-59. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak. A lágy tömítés anyaga. A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt.3. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó. Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk.§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V. gu~ mi (MSZ II 023. t ~'--I- ! • '_ I I ". "- ' '/ . ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül.. Az épületgépészeti gyakorlatban papír. Acsovezetéket a falra. ú'~~ >'. ú' . nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki.~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1..___ V :--.. nyomása.J :"~" ~~~<'h: / _ ~ ... azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683). ábra.'-~("": ~ú'~'~~ 1.' . táblázat adatai adnak tájékoztatást.l~ '/.~ 100 ..'" Q."~'i.. réz stb. 6.V.• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:. szigetelés nélkül. Ritkábban külso térben. a tömítés felfekvésétol és szorításától függ. pont tárgyalja. ólom stb. valamint mugyanta ragasztó kat is. ábra.~ 2.4. fel kell erosíteni./~ ~~ l' . Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban.0"\) ! I ~/ / J v1 1/. Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni.'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 . Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni. forrasztással köthetjük össze. szövetbetétes gumi (MSZ 2974).y ~V '/ O . . rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110." .4.. kemény tömítések az alumínium.Y M~f7II / /V .$>.::-"1 I "<. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg.. /. a csoanyag fajtája.. 250 225 200 '" - 6. vagy csupaszon. MSZ II 082)... e I ' ///. papír.k. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~..

3 8.3 5.8 ej3. mm ""'/.90 68. 31.8 d}6.70 6. táblázat.2 7 7.5 55.36.7 17.8 6.59.4 12. Ib) kivánatos.7 I 1+2. 1.0)'//: 3.8 17.5 3. 2. "..48 14.5 6 101.//////// 40 I . / m V/zzel 55 137358.13. 225.4 15855 45.. :B j l' I .28 9.8 m Gáz-.1 2.: .~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi ..55.a) /////'//// .2 9.7tám-6.3 2. x-.0.1 sólya.7 1.1 3.07.13 kp/m 130.sólya.6 vezetékek 15..311. töltött 158.112. 3.7 vezetékek~ 16698 0.7bJ9.1 0 4230vastapáp.. hossza. 11955 19560 33376.09.5 Szigeteléa.2.67.~\J}6.9 10.8 12.9 5.77 2. ábra.25 2..2 3.208 -H I--hossza.29 64.9 3. .16 4.5 2.2 7.5 SO °Cig 'h/'.49 3.7 2. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.06..3 8.7 104S4.3tám·.6 12..33 51.81 5.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.6 2.4 26360 83SO4.4 25.2 8.88.9 1984.6. / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6. Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet. kengyel.9 v.2 a6lya. 3.85.4 5.5 4.0 41.9 11. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'".1 25.8 1 8.13 2 7.6 kp/m T------.1 5.5 2.66206.1.1 2.15 5.2 94.96 3.8.+. Cs6vezetékek .//// töltött v.7 4.8 4.5.99.8 11.2 30(vezetékek 9..6 ábrán láthatók.4 6.3 SO27.0 idomacél talp.8 sólya.4 34.7O 1. "~.8 3.//g6zvezetékekleveg6.31 3.2525.3 4.6 5. . I1. 9.8 226.91 12.

1 2.2 2.8 4.7 3.1 2.6 9.a. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel. I súlya.1 4.6 13.6 2.7 9•.9 4.8 5. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés . Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":.CSOVEZETÉKEK.8 11.v. támasztás konzolra 6.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1. 4 I I 3.1' 13. ábrán láthatók.7 7.6 6.7 5.1 12.0 5. vastagmm I --- 1.4 5.4 11.2 7.4 2. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz.4 I I 3. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- .7 3.0 13. 1---------- támho":.4 2. kp/m sága. horonyba fektetni. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni.6 8. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.0 5. vastagmm támho:za.5 10.1 4. ábra.4 8.a.9 2.2 5. ill.5 4.5 9.4 I 6-113.1 2. kP/m.2 17.8 3.\ 199 267 I 9.9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1.5.2 11.9 7.0 4. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre.0 I I 3.9 3. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto. ábra).4 2.6 2.2 6.8 6.2 16. I súlya. Ennek következtében a hálózat hossza is változik.3 6.4. I súlya.3 7.1 8. I súlya. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114.9 2. meleg vizet.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -.3 7.1 4.3 7.4 2.4 5. kp/m támho:za.1 7.4 -_ 10.0 4.8 23.6 6.5 5. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.6 6. gozt stb. Csovezeték hötágulása A vizet.1 5.7 6. sága. ezért célszeru vályuba.0 7.3 6.7 7. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be.1 4. üzemvitel függvényében gyakran változik.5 8.9 2.8 18 22 29 37 48 I I I 1.4 6.5 3.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából. ábra.9 2.6 5.2 8.1 8. kp/m I .9 --8-'1-11 8.8 5.0 10.

45 5. 10-9. oc. értéke acélcsore 1. ANYAGAI egyenlítoket. Elzárószerelvények H6mérséklet. méretezését a 6-10. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten. pont tárgyalja. szelep és csappantyú. technológiai kérdéseit. értéke acélcsore 5. zattal szemben általában támasztunk. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60. ill.4. táblázat tartalmazza.3. vörösréz csore 4.7. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3.26 . ill. ill. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel.56 1. táblázatban 6ri 6-61. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61.1. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait.8 /2.67· 10-5. a hoszigetelés módját. ex állandó. megválasztását a 11. nl. táblázat. és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök. amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap. hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. vörösréz csore 1. 10-9. C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba. 6. közömbösítheto. a csorendszer üzemét biztosítják.8314. A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását.17 1. 6. tolózár. táblázat.31 3. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. 10-5. fejezet tartalmazza . m.6. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása.210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. szabályozzák. amelyeket a csoháló-. b állandó.4.03 .és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély . Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60.4. Felhívjuk azonban a figyelmet arra.7. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható.1181 .3.

Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas. Szelepek. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek. ábrán látható.ábra). Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115.. ábra). A szelepek csatlakoztatása.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. 100 mm méretben karimás kivitelben készülnek. 0 15.és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122. ábra. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett. bronz vagy nemesacél. Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek. szabályozó. Különféle kivitelben készülhet.bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható.. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476. könnyu kezelési lehetoség.és tuszelepet (6-121. Háromjáratú csap ábra. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol. színesfémbol készítik. ábra). SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze. ábra. ill. Csapok. kúp. mechanikus vagy.. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-. a szeleptányért szintén ötvözött acélból. Muködtetésük szerint kézi.CSOVEZETÉKEK. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120.ábra. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés. A csapok anyagát. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. tömör zárás. A szelep- 1 3 --. 4 anya 16' . kevés karbantartási igény. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. 3 alátét. távhajtású szelepeket ismerünk. Csap 1 csapház . könnyu szerelhetoség. ábra szemléltet. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-. kötése a csovezetékhez karimával [6-118. tölto-üríto csap (6-117. Szelep . A hazai gyártású csapok 1/2. 6-116. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért. MSZ 48 477) beszélünk. ill. ábra. A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres. A legegyszerubb záróelem a csap. b)ábra](MSZ 12130). . A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható. Kazánbiztosítás (szabályozás stb.. A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el.megfelelo kivitel esetén .--6-117. Egyenes szelepet a 6-118. ábra). Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság. A csap szokványos kialakítása a 6-115. Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. kis ellenállás. 2" között menetes. 2 forgó. A mozgatóorsó sárgaréz. de eloállítanak hegesztett házzal is. nyomáshatárait az MSZ 4563.

A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak. 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz. . vagy:az A. Különleges szelepek.. 3 szeleptányér. MSZ 11106-1108). ábra. Egyenes szelep ll) 1 szelepház. A szeleporsó anyaga acél. 2 felsorész..és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. MSZ 7390-7399. 2 am. A 6-123. nemesacél vagy bronz. temperöntvény (NNy 320). MSZ 13 130-13 132. am. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. Ferde szelep . ábra. A névle- ges átmérot. ábra. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118. b) 1 ház. A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el. 3 szeleptányér . Áramvonalas egyenes szelep 6-120. 5 k6zikerék. A futo.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 6-119. 6 anya. 7 tömítöszelence. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. szürkeöntvény (NNy 16). ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó.

CSOVEZETÉKEK.__ A6 -c 1 6-123. 2 orsó. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. ill. ill. Háromjáratú 6-122. zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki.az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. A szelepházban csapforgót helyeznek el. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. ábra. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. 3. 7 tömszeleoc:e . Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó. 3 felsorész. Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház. és 6-125. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124. Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121. ábra. 5 szeIeptányér. ábrán láthatjuk. A 6-128. ábra). A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep. -1 kézikerék.mint beiktatott többletellenállással . Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133). Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. ábra. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126. Ezek körébol a 6-127. Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható. 6 szelepúléa. Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval . ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk.

kötése stb. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. beépítési helyigényük is kedvezobb. To/ózárak. 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak. 4 fojt6henger (csapforg6). ~--. ábra. 4 fojt6henger (csapforlI6). ovális házú (NNy 16) és lapos házú. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. azonos az elozokben ismertetett szelepekével. . típusait az MSZ 2877. 2 felsorész. A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges. 2 fotsorész. A tolózárakat a csovezetékhez karimával. Elvi kialakítása a 6-131.120 'R-. ábra)."\. Az elobbi a fixorsós (6-129. 1.'\. 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124. o I - . egymásra felfekvo gyÜrupár adja. \. A csaphoz hasonlóan. nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan. Peets-tolózárat (6-132. mint a szelepeké. esetleg hegesztéssel kötik. ábra). A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. ábra) korábban gyakran alkalmazták. (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. ábra. A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. \0 r-++10 I . A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú. azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129. A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú. A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. """"'" L \_\ " ~ . nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. 5 orsó. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni..214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI..\ '\ \\\.'\ \ -" . 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. 12 11 . alkalmazási területeit az MSZ 2878. névleges nyomását. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún.\ . menettel. ábrán lát· ható. 180 1---'. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár. ~\ o 160 . hiszen ezek a lakott belso térben vannak. A tolózárak anyagát. Áramlási ellenállá· suk csekély. 3 szeloptányér.\ 1.1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125. ábra). bJ eayenes szelep fojtási görbéi . .: --- 1. Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. ábra. Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. 5 ors6. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják. I \ . 40 60 1 \20'\00 -\. orsók és szelepülések) anyaga. 3 szeleptányér.

bizben bemutatott csapokat. ábra.talános követelmény. Ha az elozok. ábgás.ra). Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház. suk balesetveszélyes (magas homérséklet. 4 kézikerék. szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható.tyúval vagy csuklóval összekötve. 3 orsó. ábra. ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. Ennek elemei acélrúd vagy cso.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. bJ szelepséma.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés. 7 záróteat. Csuklós kapcsolás 6-129.128. 8 záróllYlIrú . esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. 6 orsóröpft6. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép. 5 tömszelence. karmanerot igényel. ábra. sugárveszély stb. gázszivár-. hogy a feladat könnyen.CSOVEZETÉKEK. Tolózár . de közvetlen kiszolgálá. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti. A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség). akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI. 2 felsorész.) vagy nehezen megközeIíthe. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133.

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

Y. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. ábra. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 . a szá· raz gázméro. ábra).vagy folyadéknyomás membránra. ábrán látható. amibol a térfogatáram számítható. másik csoportja az áramló közeg sebességét. ábra. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. ábra). A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. Mérofolyadékként használható gáznemu anyag. pl.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Térfogatáram-métÖ muszerek.'Ib t~l 6-193. Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. a mérofolyadék fajsúlya. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. a méroszukület nyomáselvételi pontjain. ill. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra.7. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194. Yb a mért folyadék fajsúlya 6. nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi. A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. lényegében membrános köbözo (6-197. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia.4. ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. ábra. Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok. ábra). rugalmas falú szelencére hat.5. ábra). hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. Csorugös nyomásméro -. ill. A membrános. levego is. Fordított 'tp. Kialakításának elve a 6-194. Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195. ábra. szelencés nyomásméro ben a gáz. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós. U csöves nyomásméro 6-196. 6-195.

ábra). ábra). kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható. méroszáj. A rotaméter függoleges állású. A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0. Közegáramlás sebességét méro muszerek. I I W i i I t * 6-197. Mérl5feje villamosan futött izzószál.5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer.. Méroperem. Mérjük a . Igen elterjedt a légtechnikában. Lapátkerekes anemométer 6-198. Számlálómuve a fordulatszámot mutatja. Légsebességmérok.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198.. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza. A mérés lényege. Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200. Kis légsebesség (0.1.és pl. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri.idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. ábra. mert kezelése egyszeru. Csak tiszta levego mérésére alkalmas. stopperórával mért . Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199.. ábra. amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ. 10 mis) használjuk (6-200.5. ábra. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer.. mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel. és használatához nem szükséges különösebb szakértelem. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. ábra).. Az anemométerekkel meghatározott . Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3.

Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso. ábra.6. 4 ellenállás. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. ábra szemlélteti. Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával . 5 terhelo-ellenállás. Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni. 02-' H2-tartalmának meghatározása. Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo. amelynek orrában vízgyujto tér van. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik. a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. 3. Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto.3d 7 6. Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk.8. 2 összehaso• • lító ellenállás. sem más zavaró elem nem lehet.7. Az egyik a mérofej homlokfuratával. Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni. amibol az áramlási sebesség számítható (1. ill. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. 1 méroellenállás . .4. 20. Ehhez a mérési hely elott legalább 10 . A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto.7. A torlópont kivezetése az össznyomást. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere. ANYAGAI O. elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6).FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb.4. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk. a statikus. ábra). A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos. 2 6-201. a palástfuraté a statikus nyomást. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). ajánlatos olyan Prandtl-cso használata. ezen a hosszon belül sem szerelvény.7.. Ismertek tisztán mechanikus. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének. méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget). a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi. valamint térfogatáram meghatározására. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen. 6. elsosorban COl' továbbá CO-. 6. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. ennek integrált érté két. a 2. Kis méretu berendezésekben az össz.. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat.3. a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják . Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen. állandó átméroju és zavarmentes legyen. ábra.4. Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. pontot). 6 rövidrezárható galvanométer . A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges.7. b) négy gázkamrával .4.. ~ BV ~ BV a) 6-202. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto. ill. (2-7) kifejezéssel számítható.

7. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges. ill. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi.5. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni. 6. Melegvíz-.2.7.1. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni. Mér6perem is alkalmazható. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó.7. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell. Készülékek muszerezése 6. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk. ill. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is.5.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök.3.7. A kazán huzatát is ellen6rizni kell. 6.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be. ill. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6.5. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto.7. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak. az energiafogyasztást mutató. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. manométer. A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. 6. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni.5.4. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. 6. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. Olaj.5. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. . A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek. A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. ill. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni.

a szabályozott szakaszhoz.8.8. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. ún. 3 kevert viz. szintszabályozó stb. A 6-203. a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol. és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad. valamint villamos energiával. Homérséklet-szabályozók. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol. 6.2. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják. Utóbbiak lehetnek arányos (P). Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri.8. Helyiségfutés esetében pl. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl. beavatkozószerv. külso zavaró hatások ellenére. a szabályozott jellemzo . a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. 3 --- 4 -1 2 . ill. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. a holeadó és csovezetéke. 6-203. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6. Keveroszelep 1 hidcgviz. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul. Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség. Futoberendezések automatikaelemei 6. ábra. 4 homérséklet-érzékelo. . értéket beáJlltó szerkezet.1. folytonos muködésu szabályozók. térfogatáram-.2.vagy energiaáramot. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása.2.246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. nyomás stb.8. 2 melegviz. nedvesség-.8. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep.pl. valamint a futött helyiség. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo. ill. biztonsági szabályozókat. Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat. integráló (1). Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo. A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu). emberi (kézi) beavatkozás nélkül. arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. ábrán keveroszelep látható. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat.2.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. nyomás-. ill. rendszerint szelepet. ill. Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont. arányos-integráló (PI). ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez. homérséklet. 6. surített levegovel (pneumatikus). összehasonlító szerv. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt. ANYAGAI 6. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris.1. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. a membrános vfzhiánybiztosító stb. hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet.

FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. Nyomáscsökkentok. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. Megkülönböztetünk átmáraló.és beáramlószelepes szabályozókat. ábra. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó. ábra. ábra. függetlenül a közegnyomás változásaitól. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken. ábra szemlélteti. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204. p. Súlyterhelésu. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. ábra. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi. ábra. Az elobbiek a szabályozó elott. kimenonyomás Nyomásszabályozók. p. ábrán. kimenönyomás 6-'1m. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. Mennyiségkorlátozó. 4 öSS2ekötö vezeték. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. ábra. Mennyiségszabályozók. és 6-207. 5 differendálótag. A membránt nem a gáznyomás. ábra. Gázmennyiség-szabályozo . Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. Pl bemenönyomás. Pl bemenönyomás. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. Olyan mennyiségszabályozó. 6IneBÖz6nyUás.

~ -~ Blme/all maximumát _". amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású.8.EK SZERKEZETEI. TI" 6.. .~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel.•. Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209. ~. Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik.nem . 2 kondenzvíz-tápszelep. ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel.248 FUTÖBERENDEZÉS'.. akár folyamatos müködtetésre.* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi. ábra.'-. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez. engedi túlIépni.•. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0. Kétállású.EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . 6-209. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez... 4 csatlakozás a kazán vízteréhez . Tartály folyadékszint-szabályozója. ábra.3.6. szabályozók ese- aj 6-211.. bemeno és kimeno jelük . ábra. 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása. . Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó.~ . A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet.változtatására használják fel. Nyomásdifferen. de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. 1/ " I . esetleg indukció vagy kapacitás . ábra. Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás.•... c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti. Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6.. " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210. b). Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók. a). Erzeke!' ~ Oc .•. felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek. Érzékeloszervek fajtái.8.. = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók. ábrán.1. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet. . A 6-211.

.slm e) .. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I ..~ t:J lrze.FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •... .. " t:> Erre] . eglJs~ ••.------.. ~elfelj A kesru/ek. ~ Pa .~.~ --Pa Im m3j.. Harangt/Pusu n!Jomasmero 1.~~ neve r.•.rú Q . ~~ Csd'membrtÍn -e:.~ ~ " ~ ..::. ~-\) l/mll BuborÚold lemzo .. m .."nion"ó ~ógY'.~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . ..•-. I 1.reJ .--=-..----... fa I m ~ ~~ _~erem . -~ " . AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A . 1::: ----~~ ~ ..'.szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ . . " 1::: Pa I In -~ ...3/s .~---.•.•. hj t:J --. ...----.. I -=---. ~ I~ -~ . <::: 1 ..-------~--.keltjcl..'" .m . ~ m Kime nokl ni}el '"'fj .n7 'mro -"'" .------------.. ~ ~ .-Vszó ----.Pa .------.lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~. ~. :::. I f ~ 1 m.. ii '" ~-~ ~8.~ ~ 1::: -------.._--------... ~rn t:::-<::> 1...•. keszulek voz/% Paes neve I I .----------~~-----'--.

6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. 4 szervomotor. 3 differenciálrelé. e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. ábra. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. kapcsolás. Rio Rz• R3 cI\cnálIás. É érzékelo. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I . M szervomotor. D di1fcrenciáIrelé . 5 visszavezetés. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás.250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. ábra. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával.

középállásos galvanométerre vezetjük. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat. ábra. ábra hazai gyártású. amely a 6-7 ponton jelenik meg. .FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217. Szabályozók ben a 26. ábra. 8 táplevego . Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva.3. kí-be mágnesszelep. A merev visszavezetés.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót. A 6-212. ill. l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni. 12 kis méretu villamos futotestek~214. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják.2.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. 5 mérohíd. ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható. 3. ábrán. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves. A középso ábrán két. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. ábra). ho~lemet stb. Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap. A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem. 7 beavatkozöszerv.átalakítójának kapcsolását szemlélteti. ellenállást láthatunk. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. 4 fojtás. csolását mutatja. 2 kapcsoló. ábra.adatot lehet ellátni. E forrasztási pontok a 11. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6.8. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215. Ellenállás-homéro esetén . ellenállás-homérot. 6 visszavezetés. ábrán. fejezet tárgyalja. Ezt szemlélteti a 6-213.

e bemenet. 2. h méröhid kapcsolva. ll.------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I .4.höméro. 10 h6elem.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik. 6-218. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. 8 méromlíszer. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. Ily módon a r------. ábra. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. a hid kimenofeszültsége zérus. -L_-Q \ 01 -+--. Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. ANYAGAI b a f g 6-216.. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse.4. 12 villamos tUt6test . a hid egyensúlya fel· borul. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. b váltakozóáramú csatlakozás. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes. I . s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér. 4 ellenállás. 5 potenciométer. g induktivitás. 6.---t. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". 9. d lágyvas rudacska. egyszeru vezetékként vi· selkedik.1._J I -}-D: OJ I: -r----. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal. ábra.8. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes. Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----.J 6-217. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-. j bifiláris hidellenállás. ee 7 6.8. a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás. Beavatkoz6szervek 6. ábra. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be. Rendszerint a szelep kinyitását.FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk. 3. 7 hid kimeno jele. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket.. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. c érzékelo. a termoelem termofeszültséget nem ad.

legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test.4. kondenzátoros segéd-fázistekercses. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni. ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb. A gyakorlatban a lineáris. mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. ábrán látható. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. A 6-219. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek.4. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki. A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. 6.2. A másik.3. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni. Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. 6-220. Elvi vázlatuk a 6-220. Fordított muködtetéssel is készülnek. ábra. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet. geometriai méreteitol függ. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219. serleges forgórészu motorokat használnak. a kvadtatilgJs. esetleg csigahajtással csökkentik. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. ábra. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- .tltek el. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. a szabályozási kör többi tagjával együtt. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort. hogy a villamos áram kimaradása. esetleges üzemzavar stb. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". Csappantyúk muködtetésére is használható. Ezeket attól függoen alkalmazzuk. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük. A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek.8. 6.8. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel.

K. m'/s.0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés.438mtel JIP2L.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.81 N/cm' és . goztömegáram. mtel goztömegáram telített állapotban.16. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók. abszolút oyomás a belépésoél. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú. v. csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-.88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (. Nm'fs. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. táblázat.. fajlagos goztérfogat p. O DC). nyomáson. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet. Ezt tartalmazza a kv szelepállandó. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges. A 6-67. 10' N/m'). m3fs. O oC). ANYAGAI 6-67. ill. N/m'. . térfogatáram. T abszolút homérséklet. p. m'/kg. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. ábra. ábra szemlélteti. kg/s.=9. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza.81 . N/cm'. A lineáris.dp=9.dp nyomásesés a szelepen.103 = 0.311 VV2 Llp in =0. kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben. Nfcm'. kv. N/cm'. 6-221.JP • 2Vn 0. kg/s. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben . "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr. P. Nfm'. különbözo közegek esetére. " a közeg fajsúlya. A tartozik. abszolút oyomás a kilépésoél. ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. zás tartozik. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén.-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük.teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében.

100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/. kp/Nm'. K.'"> . fajlaaoa iröztérfogat p. telitetta6z-tömegáram. a) 6-222. kp/h. normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr.enlöszázalékos sze1ep . ro'/h. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy. abszolút nyomás a kilépésn61. m'/kg... . p.- kv Ji' Vn . O oC).. DYomásesésa szeJepen.. Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep. '. [6]. 'l. ata.'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm').4YP2LJpLJp 31.6 2niteJ = 31. kp/dm'. at. abszolút hom6rséklet. Nm'/h. ata. ábra. " L1p "n v.:l ~ . abszolút DYomása bel6pésnél.Vn~ Vn~ 22. T • Me~gyzé$: . göztömegiram.• 100 --. bJ Sze/epeme/kedés. kp/h.::. O 700 Szelepeme/kt:des. nyomáson. A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4]. 40 S 60 80 ..6 P2LJp 514 = 2VnYynT P.. térfogatáram. m'/h.FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22. aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr. [12]. O oC). a közeg fajsúlya.4PI LJp m~ m~ 2VnYY. ~ ~ ~ 20 _t5.

FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. X" X. vezeto jellemzo. lineáris lyozásban X. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos. a mért jellemzok. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. X. táblázat. kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris. Xkl kimeneti jellemzo. egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. .256 6-68.

Korrózióvédelem 6. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. A gázok (pl.1. Látható. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223. hoteljesitménye o 6-223.a 6-222. ábra).9. aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. Q a készülék . csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe. Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68. amelynek során az anyag tönkremegy. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás. ábra..FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel. ábra. táblázat nyújt támpontot. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. ábra). aj és bJ ábra]. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds. hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel. Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak. valamint a fogyasztó ellenállásának összege. Az eltérés annál jelentosebb. azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222. % 6-224. holeadók) szabályozásakor létrejövo. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep.. Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- . A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1.9. 6. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos. b J ábrát].

ANYAGAI 6-69.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek. gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit.berendezésekenhelyzet. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját. -- korrodálódik ziója. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész.szellozése nak polírozott Savállóionú.ság kilép a fémbol részek polírowttközött. Pl. Jólhe. sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban.FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. táblázat. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo .vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl. centrációjúsugárzásnakoldatban.passziváló létre. berendezéseken.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek. a vason azokonelektromosSzegecs.

Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. eutektikumok stb. alumíniummal. Ezek a kis galvánelemek pólusai. kén-dioxid stb. ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. valamint a víz.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják.KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6.9. vízgoz. sége közötti különbség következtében. A talajban.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. horgannyal érintkezve. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. Azokon a helyeken. Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét. Ez kazánrobbanást. Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. a védoréteg megsérül. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat. ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik. következésképpen a fém oldatba megy. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-. A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. korróziós folyamat indul. azonban ez általában nem elég hatékony. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. amely a további korróziótóI megóvja. Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. ötvözetek szilárd oldatai. villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. amely a további korróziót nem akadályozza. Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul). Lúgos kémhatású mésszel. ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. Az alumínium korróziója. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik. Helyi elemek kialakulását segíti elo. falakban. Néhány fontosabb fém korróziója. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van. Tekintettel arra. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén. A kazánok vízzel érintkezo felületein .2. A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. a csapadék). hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. ezek korrózióját jelentosen növeli.9. ezzel lassítja a korróziót. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. hamu stb. a fémfelület anódként viselkedik. hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. A felületre tapadt szilárd részecskék (por. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. 6. korrodálódik.). A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). A vas korróziója. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69. Vassal. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. zárványok. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só. A réz korróziója. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség.3. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása. Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. táblázat foglalja össze. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. a korróziót. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. . Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. 80% felett ez még intenzívebb. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. Rosszul szigetelt villamos vezetékek. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul.

polifoszfátok Fe 25 ..... nagynyomású csövek és kompresszorberendezések. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1. ANYAGAI 6-70.. elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg..4. lenalkidos bauxitvörös. hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre. Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek.. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3... mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát.150 védelmére.vagy kálium-kromát Fe Al 400 . Ez is erosen mérgezo Foszfátok. savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság.szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok.2 ... ellen véd2 3 savval felüfelület. könnyufém alapozó.4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav. táblázat.4 még 1. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer. minium. 300 I Kémiai revementesítés 10.. hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére. ..... 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1. hidraulikus emelok.. Várható rakra I I/ 2 .260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. vízhutéses motorok. táblázat. hutovizekhez adagolva... ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium.130.5% .. sav.. ivóvíz-vezetékek.. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal.. savval tárolók..közeg némi 1/2 ..2 klt goz I Goz-távfutés 250 .üstök. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések.. 6-71. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg. futoberendezések.

táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku. a választott szigetelés (anyag. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok. 6. Helyesebb hatékonyságról beszélni. 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat.10. A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak. Energiaveszteség A futés. meghatározható az optimális szigetelési vastagság. Tekintettel arra. ben csökkenti a szerkezet (cso. valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72. mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI. hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár. (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés .) alakjától. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. .7.10. görbültségétol függoen választhatók. q szig a szigetelt szerkezet (cso. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill.) energiaveszteségét. átlagos szigetelésu csohosszakat.) energiavesztesége. zsíro~ olajok felhasználása •.. energiaköltségektol. táblázat). Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6..9 m 112. (6-25) ill. tartály stb. A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4. 9 m 1m 1m 2. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz.) nem szigetelik. a beruházás évi leírási) költsége. táblázatban található.festékbevonatok (6-70. az üzemvitel módjától. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket. katódos védelem•.. fordítva arányos az energiaveszteség. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma.fémbevonatolás . Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg.... W/m2 (kcaljh m2).. 26 m 2. technológia. kémiai felületvédelem •.1.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét.10"/0 s. Ez az energiaveszteség. tartály stb.. henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható. mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. az üzemköltség. ill. A 6-73. tartály stb..5 . A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják.. A formulák a védett felület (cso. táblázat). A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb. Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében. 3 m .. készülék stb.és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani.sm 10"/0 .. táblázat. 3 m 15 . A hatásfok kifejezés félrevezeto.. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto.KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja. A korrózió elleni védekezés lehetoségei. HOSzigetelés A futo. szerelvényeket (szelep. tolózár stb. élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól. 6-73..) energiavesztesége. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez. ill. W/m2 (kcaljhm2). A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek. A szigetelésannálhatékonyabb.

táblázat.70m~-lzo"78~15-130 40 76.08 I 0.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51..--.046S I W/mK I 0.--.~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 .139 0. Képlékenyanyagkeverék.és ömlesztett anyagos szigetelés.hagyományosnak tekintheto .~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ . és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre.--. A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3..79 ~71 5j-.04 0.. eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 .4.2. tömlo.139 I O. 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható. szálas.80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 .--. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható. 100. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés).046S I 0.139/ 046S 0. A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb.04 0.57.10. "I/zn -3.. Hátránya.--.5 . Hátránya. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-.. Elonye.04 anyag I hovezetési 0. Néhány .139 0..--.72 90 81 -.12 ~ 0. és az elemek javítás után újra felhasználhatók. A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével.08 10. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik.08 II I I0.FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától).046S I I 0.09 '1 I tényezoje O.12 kcal/mhDC I 0.----.12 I 0.5.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1.12 0. általában kovaföld alap- anyagú.--. ANYAGAI 6-72.és kötoanyagot tartalmazó habar· esok.--. hogy az idomok törékenyek. Szálas.09 Csoméret 3/8. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra. szeru eszközökkel nem szigetelhetok. szigetelési eljárást alkalmaznak.és fonal- . és a szerelvények egy. 6. táblázat tartalmazza. A szigetelés batékooysága.hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74. . oC I 0. Hoszigetelo anyagok. 'lJ Homérséklet-különbség. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik. 250. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore.09 so ISO 120 100 I 0.dI.09 I O. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül.--.

s fennáll a táskásodás veszélye. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el.szükség esetén . A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo.130 0. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ.039 0. szemcsés.87 120 145 --1 100 186 .00 00..064 0.038 0. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül.163 W/mK.077 0.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést.078 0.068 0. ..124 0.047 0.113 0. 0.045 0.. Ezeket meghatározott méretre elore gyártják.033 0.029 0. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa. A hoszi. Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek. 3 700 0.036 0. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I..085 0. T orokgázpernye Parafako. kcal/mh oc 0.062 ség.. üveggyapotból készített matrac.150 0.. szálas anyagot töltenek. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg. .--- 000 •• 0' o o.066 0.0 • --- -- --- .foképpen idojárástól védett helyen . Az ALFOL szigetelésnek kedvez.0 o o •• 000 •• o .099 0. táblázat. A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú. sával hordják fel. Tömloszigetelés során ko. A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy .043 0. gia a Limpet-eljárás.055 0. A külso felületet eros lemezburkolattal védik. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván. 15 11m vastag 500 alumínium fólia. tuzött paplan szigetelések.093 0.063 0.170 0.oC ---'-.092 0.Af6-homérséklete. • 000 o. -. expandálttekkel tekercselik.037 0.052 0. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik.075 0. vagy gyúrt állapotban helyezik el.300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia.HOSZIGETELÉS 263 6-74. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya.134 °C-ig250 35 maz-ható. gipszhabarcsot használnak és mázolják. a helyszínen szabhatók. Anyaguk általában üvegszál.070 0.122 0. 450 300 HovezJDtési tényezo.040 0..044 0.. különösen mechanikus rezgé.056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége.085 0.60 Kovaföld. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7. Fonal.180 0.031 0. rostos.053 0.horganyzott dróttal rögzítik. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal.042 0. és igen ked.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak. Külso héjként . azbeszt.Stir6.028 0. Hátránya. Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök).050 0.110 0.055 0.anyagot használnak fel.200 0.közepes 380 ---.. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe.072 0.096 0.rögzítik. 0.· 000 o•• 0. Hézagmentes szigetelést ad. •• •• 0o0. kép-szigctcloanyaa-. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako. 0. ko-. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák.textilkötelékezést. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát.alakú felületre felhordható. Az egyes rétegeket .mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat.211 0.

[5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje. köt. N.és villamosmérnökök kézi. Berlin-Heidelberg-New York. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás. II.und Klimatechnik. [3] Hocserélok. Budapest. [16] Homonnay Gy. és szerzotársai: Ipari égok. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. 1-11. Danemark.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. Oldenbourg. Budapesti Vegyipari Gépgyár. Aufl. Budapest. New YorkToronto-London. Buda· pest. (Egyetemi jegyzet.) Budapest. G. [7] ÉTI kazánok ismertetoje. 15.: Gépelemek. Budapest. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Mérnöki Továbbképzo Intézet. . M. Muszaki Könyvkiadó. 1972. Muszaki Könyvki"adó. B.: Olajtüzelésu ipari kazánok.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. 1967. tartályok. II. 1974. köt. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Muszaki Könyvkiadó. Shell Katalógus. [7] Radiátorok és egyéb holeadók.: Vegyipari csovezetékek.: Gépész. Budapest. 1970. 2. 1970. [3] Hajdú lapradiátor. McGraw-HiII. [2] Egyedi L. 1%4.2. Budapest.: Otoplenyie i ventiljacia. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. Budapest. 1. Muszaki Könyvkiadó. 1963. IRODALOM A 6. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. BME. 1971. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. 1970.: Olajtüzelés tervezése. Katalógus és kezelési utasítások. 1970. Budapest. Tankönyvkiadó. Aufl. ponthoz: [1] Egyedi L. [11] Pattantyús Á. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus. [3] Hirsch E. Épületgépészet. 1975. Budapest. ponthoz: [1] Arnold K. Muszaki Könyvkiadó. München-Wien. [14] Raznjevic.: Épületgépészeti kézikönyv. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés.und Klimatechnik. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura. 1964. Budapest. [7] McAdams. 1965. Budapest. [4] Homonnay Gy. és szerzotsai : Központi futés. Tankönyvkiadó. R.:. ANYAGAI 6. 1970. München-Wien.4. P.: Hoeromuvek csovezetékei. [6] Magyar Épitoipari Katalógus. könyve. Tankönyvkiadó. 1972. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. kiad. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Budapest. karbantartása. Muszaki Könyvkiadó. 1971. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. Budapest.) Budapest. Budapest. köt. [4] Hocserélok. Budapest. 1974. 1.:. Budapest. köt. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. 1953. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. 1963. köt. [12] Heizöle. ll. [7] Macskásy Á. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. [15] Popa. [10] Ory R. 1%3. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. [5] Kalorikus berendezések. Tankönyvkiadó. Springer Verlag. Budapest. Budapest. (1964-tol folyamatosan.) A 6.und Klirnatechnik. [9] Merryhdrt J. 1959. Épületgépész méretezési táblázatok. XX. Muszaki Könyvkiadó.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik.-né: Távfutések. 41. 1964. Springer Verlag. G-56.: Heat transmission. 6. Düsseldorf. . 15. [11] Ölbrennertypen. neubearb.11. A 6. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.1. Berlin-Heidelberg-New York. 1967. köt. Épületgépészeti Tanszék. neubearb. (Egyetemi jegyzet. Muszaki Könyvkiadó. 1968.: Épületgépészeti kézikönyv. ponthoz: [I] ten Bosch. 1963.und Klimatechnik. Melegvizfutések. Építoipari Tájékoztatási Központ. 1964. 6/1-6/2. Budapest. 1959. Springer Verlag. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés. 2. 1971. Budapest. [9] Bassa G. Bd. [8] ERKA kazánok ismertetoje. kivitelezése. [10] Pribék P. Muszaki Könyv· kiadó. [2] Egyedi L. Budapest. köt. FUTÖBER gyártmánykatalógus.: Épületgépészeti kézikönyv. Muszaki Könyvkiadó. kötet. 4291. (Egyetemi jegyzet. Danfoss. r. Nordborg. tartályok. 1971. Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. Oldenbourg. Moszkva.!. Tervezési Segédlet. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. Tanulmány. Berlin-Heidelberg-NewYork. 1957. Mu' szaki Könyvkiadó. 1966. 1972. [5] Kamenyev. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések.: Hotechnikai táblázatok. A 6.) Budapest. Budapest. 1965. K. Mérnöki Továbbképzo Intézet. H. Muszaki Könyvkiadó. G87. W. 1965. Tankönyvkiadó. 1970. (1971). [13] Hausen: Ölfeuerungen.3. R. Tankönyvkiadó.

[8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Lüftung und Klimatechnik. ponthoz: [1] [6]Major S. Maschienen Funda[8] Sorge. Irányítástechnika. ponthoz: [1] Oppe/t. Budapest. 1968. 7. H. Berlin. Verlag Technik. [3] Csák/-Bars: Automatika. 1. 1964. 1953. [9]Gottschalk. Építésügyí Tájékoztatási Központ. [3] Egyedi L. Muszaki [14] Szentmártony T. 1967. [7] Pattantyús Á. Budapest. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Nehézipari Könyvkiadó. . Budapest. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Berlin. E. Düsseldorf. Budapest. 1967. Muszaki Könyvkiadó. [13] Ze/enka L. E. Muszaki Könyvkiadó. 1972. 1967. 1970. Budapest.: Gép. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Düsseldorf.: A villamos vezérléstechnika építoelemei. Muszaki Könyvkiadó. P. 1967. G. W. 1963. 1974. Budapest. kézikönyv. köt. Muszaki Könyvkiadó.: Gumirugók.és turbinaalapok számítása és tervezése. 1961. B.: Gépelemek. Táncsics Kíadó. Budapest. Springer Verlag. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések.: Rohrleitungen. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung.969. 1963.: Épületgépészeti kézikönyv. A. Muszaki Könyvkiadó.5. 1970. VOIVerlag. 1967. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Budapest. Budapest. 16] Vörös1. 1960.: Villamos motorok önmuködo vezérlése. 1963. méromuszerei és [3] Fa/tin. München. Futés~ és légtechnika. Theorie und Praxis. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. 3. Budapest. Tankönyvkiadó. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1974/75. 1973. 1964. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Könyvkiadó. [4]Muttnyánszky Á. Futés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1974. R. 1963. Budapest. [3] Muttnyánszky Á. Oldenbourg.: Gépész. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások. Springer Verlag. 1964. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. kötet. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [9]Gruber J. 1974. W.1968.und Klimatechnik. 1974. A 6.7.: Kínematika és kinetíka.: Villamos berendezések biztonságtechnikája. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek.: Zajtalanítás. Budapest. Budapest. Budapest. Sz. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó.: Irányítástechnikai jeladók és relék.: Gépészeti lengéstan. Muszaki Könyvkiadó. A 6.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. Muegyetemi jegyzet. [7]Rausch.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion. Muszaki Könyvkiadó. kiad. és szerzotársai: Ventillátorok. 1. [12] Borgwardt. 18] Szabvány jegyzék. Budapest. [2] Szotszkov. Muszaki Könyvkiadó. 2. [2] He/m L. 14]Schwaigerer. Budapest. Budapest. Berlin. [6] Reinders. Budapest. H. 1965.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. pontJlOz: [1] Makku/t M. A 6. VDIVerlag GmbH. Budapest. [4] Egyedi L. 1971.: A gázelemzés méréstechnikája.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. 1955. 1952. 4 6. 1964. [6]Petrov. Budapest. H. VEB Verlag für Bauwesen. Berlin-Heidelberg-New York. Tankönyvkiadó. Budapest. [13] Építoípari katalógus. 1956.és légtechnika. jav. 1965. Muszaki Könyvkiadó. [9] Automatika elemek katalógusa. 1968. Lüftungs. G. 1957. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. Budapest. kiad. Tankönyvkiadó. Budapest.und Sanitartechnik. 1959. 1964.: A muszaki lengéstan elemei. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto. 15] Taub L. [ll] Mohanov.: Csovezetéki szabványok. [2] Makku/t M. ÉTK. Muszaki Könyvkiadó.: Schwingungstechnische mentierung. Magyar Szabványügyi Hivatal. 1959. München-Wien.IRODALOM 265 12] Raiss. 1960. Muszaki Könyvkiadó.8. Muszaki Könyvkiadó. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig.: Die Heizölfeuerung.: Ipari folyamatok muszerezése. 1967.6. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei. S.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. Muszaki Könyvkiadó. R. [5] Pattantyús Á.und Lüftungstechnik. Tankönyvkiadó. [10] Fábry J. 1975.: Áramló mennyiségek mérése. Budapest. Budapest. L. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867). 1952. V. Budapest. Budapest. 1.és villamosmérnökök kézikönyve. Oldenbourg. 1946.

VEB Verlag fúr Bauwesen. Muszaki Könyvkiadó.: Gas. Berlin. [19] Automatika elemek katalógusa.és lrodagépértékesíto Vállalat.) Budapest.: Szervetlen kémia. W. E.: Gépész. 1961. [17] Samson gyártmányismert~tó. Abwasser. Budapest. [20] Építóipari Katalógus. 1967.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 1967. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé. W. köt. G. 2.: Gépész. 1974. Muszaki Könyvkiadó. 1966. 1961. 1970. Muszaki Könyvkiadó.und Sanitiirtechnik. Budapest. VOI-Verlag. (Kézirat. [16]Samal E. 1966. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából. [3] Pattantyús Á.és légtechnika. Budapest. [10]Laber.: A szabályozás technika épftoelemei. Ill.: Általános és fizikai kémia. ponthoz: [1]Pattantyús Á. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. [18]Frede. Lüftung und Klimatechnik. 1963. Budapest. 1966. köt.és villamosmérnökök kézikönyve. Budapest. Futés. 1961. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó. A 6. Wasser.9. Budapest. Budapest. Schlesser Verlag. [11]Szilágyi L. H. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. 1966. 1971. Budapest. [7] Csáki F. R. Építéstudományi Intézet. fejezet: Lipovetz I. Muszaki Könyvkiadó. [13]Dányi. Budapest. Lüftungs. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Ill. Muszaki Könyvkiadó. Ill. Akadémiai Kiadó. 1966. Összeállította: Sallai Gy. Muszer. Budapest. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. [15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása. Muszaki Könyvkiadó. 1963.: Gázipari kézikönyv. Muszaki Könyvkiadó. IV. 1967. Oldenbourg. Budapest. Braunschweig. 1956. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. R. köt. fejezet: Lipovetz I.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1952. 1967. Budapest. 1965. W. 1964. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. A 6. Düsseldorf.Telkes: Szabályozó berendezések. 1961. 1974. . Lüf. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Oldenbourg. München-Wien. fejezet: Bdcskay Gy. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása.und KIiIRaregelung. 1. tung. sek önmuködo szabályozása.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai. fejezet: Fekete L. Budapest. 2.: Klímaberendezések. 2.: Korrózió. Klimatechnik. [24] Billmann gyártmánykatalógus. [5]Egyedi L.: Elektrokémia.és villamosmérnökök kézikönyve. G. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. [4]Pattantyús Á.: Die elektrische Heizungs. Muszaki Könyvkiadó. [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó.: Szabályozások dinamikája.: Épületgépészeti kézikönyv. München-Wien. Iparterv. [8] Wolsey. Budapest. Központi futés 1. [2]Egyedi L. Budapest.: Gépész. Budapest. 1968. köt. [26]Menyhárt J. G. Nehézipari Könyvkiadó.és villamosmérnökök kézi· könyve. Budapest.10.

. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor.az alkalmazott energiahordozó szerint. leginkább a cserép- 7. Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek. Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : .. Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs. Napjainkban a központi futés. Kandalló l .7 kW/m2 (3000. A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása. A kémiai energiát hordozhatja szilárd. 30%. nem túl magas felületi homérséklet. közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1..4.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés). ábra. a berendezés hatásfoka mindössze 20. lehetoleg szabályozható tüzelés.egyszeru kezelhetoség.egészségügyi követelmények: tiszta üzem. sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek. ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává. Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn.. egyenletes helyiség-homérséklet. 7-1.2.1. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk.A holeadás módja döntoen sugárzó. hiszen az egyedi futés definíciójából következik. . Teljesítménye 3. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható.. Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget. . . 7. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva. kis beruházási és fenntartási költsége miatt. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára..1. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. folyékony és gáznemu tüzeloanyag.jó hatásfokú. 7. Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: . .. Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb.1.5.1. és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége. ábra).az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés).

68 1.68 4.39 120 =0.855xO.4851. ábra).19 3. lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4.47600felület.47 3.47 1.24 135Holeadás.26 120 1. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra). ill. sokaz aA7-1.181 .76 1.0.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2.665 = 0. W 800ban.alakú.144 0.38xO.38=0.89 5. Miután után leégett cm=0.47 4.80 0.43 1.07 128 0.60 6.39 5.26 1.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0.76XO.35 2.92 104 0.51 153 =0. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.665XO.361 alapterület.11 4.475=0.38 0.76XO.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.51 0.38=0.855 hm214498=0.65 3.87 2.38=0.16 0.(7-5.631 1. füthetnek egyes oldalait.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni.217 3.631 1. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2. egy.475XO.57=0.47 0.475Elfoglalt 1.A égéshezésberakása levetatni.47 0. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I .76 xO.futése hasáb cserépkályha.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.47572=0.475 =0. 5.83 112 0. egyajhavan.26 1. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.53 112 1. Holeadás. és a a futofelületet és go.433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0.89 0.75 5.79 0.57=0. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0.452 3.433 0. tájékoztat.57 0.15 0.91 3.0399 futheto7-2.144 2.68 0.51 2.hogy ebben külön ham tér el. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0.3161.27 2. ábra.289 0.51 1 1.76XO.38=0. csakcsempe ezenhatárokelotérbol.95 1.68 0.95 x0.68 0.316 1.406 3.11 1.47 0.27 1 kcaljh 0.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.428 .

0. zabályozó.42 0. A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk.945I XXO. A 7-6.265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.331 1.496 . Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben.660 5.72 1.92 4. ábra hordozató.63XO.595 kcal/h 1.44 1.08 153 Magasság.68 2 1.386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0.735=0.82 4. 3.64 6.84 1. Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület.770 m' I 4.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0.23 1. Az ajtók.24 2.176 1.525 12054=0.05xO.496 2540I 0.686006760 0. 4. szállítható cserépkályhát szemléltet. .63 3.529 .68 120 0.525 =alapterület.771 1 0.529 2. a kályha közepén) van a töltojtó.02 104 0. .92 5. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.42=0.20 0.2651.84 128 =0. Legtöbbször folytonégok.551. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak.68 1.92 1.0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' .16 2820 0. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz).18 1.05 1.53 112 0.63 2.112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0. Eszerint nehéz.735 0.94 136 Holeadás.85xO.44 Holeadás.92 2180 0.68 2. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4. m' Futo.84 Elfoglalt=0.68 6.63 0. I I . hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására.44 0.44 7. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok. Hordozbatócserépkályha.525=0. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó.05 3.0.735hm20.525=0.71 6.92 szarna.05XO.és tüzeloszerkezetek.945 X14472=0. A rentüzelésutol abban különbözik.221 3440 9863 0.88 2. mint a vaskályhákban. " . ábra.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0.92 1.551.3531 11. táblázat.42xO.05XO.42=0.02 7. és ennek a térek a felso végén (kb.388 3.80 1.05xO. .45 0.1761.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van.16 4.85 6. " I L 1 __ II I " " " r-.42 3.59 4.331. Üzem közben a töltoajtó zárva van. .26 1.42=0. Két helyiséget futo cserépkályha 7-2.525=0.

9 samott-tégla. ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. 3 elso füstjárat. A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm. 20X20 cm... ábra. együttes névleges teljesítmény 11 500. Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet. 46 000 W (20 000. bJ B metszet. //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h). 6 átégö.. 2 tuztér.. együttes névleges teljesítmény 23 000. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok. A cserépkályhák huzatigénye 15.5. .. vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h). VI metszetek aj A metszet. ábra. A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%.270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ .. 1. 14x20 cm.. Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a. aj b) e) 7-5. 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér..3 : . 4 beégo. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3. felégo.. : ~ glMfTSZET .. bukó. Kémények. együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh).. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h).. 25000 kcaljh). emelkedo.4. . ábra.. 4 kályha.. 40 000 kcaljh). bJ oldalnézet. 8 kályha. 7 harmadik füstjárat. 36 ~IVMfTSZET .. Hordozható cserépkályha .. 5.0 kp/m2). 8 cserép.. 29000 W (10 000 .. Széntuzelésu. 2 kályha. 40 Pa (1. 5 második metszetei füstjárat..

mm Mélység.2. 6 füstláz. ! 7-7... belülrol sa[lottal bélelt kályhák. ábra. a másikon keresztül távoznak a füstgázok. 7·10. 7-8. Kétaknáskályha metszete látható a 7-8.25 S800 sooo 60 .•• 120 85 4000 60.SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7. A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be.3 kp/m2). A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó.szal<i datai< a Mapaság. hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. A 7·7. Megkülönböztetünk egy. egy másikat lent a tisztitáshoz. Nincs hotároló képességük. a salako. hamukivételhez. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes.uj. m' Súly. trni azzal a hátránnyal jár. Super Kalor vaskályha J Mii.. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. hatásfoka 80%. Az egyik aknában a tüzelomyag van. 5 m magas kéménnyel érheto el. + . ábrán. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik. ami áltaában 4 . VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu.2. W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére. mm FütMelOlet. ill. és 7-11. amelyet öntöttvasból készitenek. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1. 30 Pa (1.. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h). A 7-9. 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna.(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk. \. mm 46 915 344 279 _. mm Szélesség.. távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1. . amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni... mielott I kéménybe jut.1. samottfalazás nélkül. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni.(huzat-) szabályozó csappantyú. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk. 100 80 10S 118 . A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad.. 12 7-9.yorsan felfuthetok. A kétaknás kályha alsó égésu. ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók. kP Füstca6nyúlváoy átméroje.és kétaknás kályhákat. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó.Az izzás.. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz. mm Füstcs6-középmapaság. felfutés után hamar meleget . A vaskályhák mzatszükséglete 10.zegyaknás kályha felso égésu.dnak. m" Holeadás. ábra. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún. de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. . ábra. ill. Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. amerikai kályha. n. 2 rostély: 3 hamutálca. itt a levego.

W kcal/h Futheto helyiségtérfogat. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett. Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. Ideiglenes futésre. kávéházak. ábra. mm Mélység.2. jék. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. Ez kívül bordázott felületu v. ábra). kályha. acéllemez köpennyel ellátva.. Z-típusú túzlégkalorifer . kp Füstcsonyúlvány átméroje. mm Szélesség. készülo épü· letek szárítására.1.mm Futofelület. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos. m' Súly. hogy a levego kelloképpen felmele. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. m' Holeadás. ábra. mm 1030 620 510 2. W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat.I! 7-12. m' Súly. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere. mm 822 548 459 683 1. Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel. kp Fústcsonyúlvány átméroje. ábra.mm Fúslcso-középmagasság. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül. m' Holeadá.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s. mm Mélység. mm Szélesség.f1.) alkalmazzák. mm Futöfelület.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11.3. 7-10. ipari csarnokok stb. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12.272 EGYEDI FUTÉSEK 7. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi.

mezogazdasági létesitmények. Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá. táblázat)..•• 14 0. Kálybák méretezése.3. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). max. ábra. Szelloztetendo. kényelmesebb. Egy részüket az égokre visszavezetik.1. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk. 7-13. pontokat). és 1.4. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. m2.5 W kcal/h Olajfogyasztás. I/h Hatásfok. Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre.az 1.10. I/h Hatásfok. ábra. max. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására. 7-18.. stacionárius állapot nem áll be.2. fóldszinten vagy a padláson. 1. Lényegesen tisztább.3 85 30 •••40 8 . Huzatigény . oC.2.2.•• 15 0. 7-3. ~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos. % Ffithetö helyiségtérfogat. szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. nagy a felfutési p6tlék. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1. valamint központi ellátású olajkályháka t. 7.8 ••. ábrán láthatjuk.an szakaszos. raktárak.3. W kcallh Olajfogyasztás. Pa Holeadás. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges.8 •••1. ábra. ábra. ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is. egyizerubb.33 84 30 •••40 8 . amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében.2. csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van.2.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7. Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. % Fiítheto he1yiségtérfogat. A a kályha felülete. 7. A füstgázok a futendo térbe jutnak. Huzatigény. tbel a futendo helyiség homérséklete. Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0. 7.4 Höleadás.1.2. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . tájékoztat6 1. TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto. 7-14. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19.

4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 .• 120 15 ..• 2 kp/m' 7-16. Hatásfok. 2 Holeadás.% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat.4 •••2 tp/Dll 1. W kcal/h OlajfollYasztás. 7550 6500 0.93 7-18. 7-17.2 . % Fútheto heJyiségtérfogat.84 80 75 .. Ilh Hatásfol<. W kcal/h OlajfollYuztás. m' Huzatigény. Pa 1.. ábra. 20 1. Pa m' 11 600 10000 1. Huzatigény.llh Hatásfok."0 15 •••20 tp/m' 0. ábra..5 •. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás.5••.04 83 100 140 15 20 1.. Huzatilény.. IIh Hatásfok. max. Huzatilény.5 . Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás. pa Holeadás. % Ftitheto holyiségtérfogat. Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás. Pa 7000 6000 0.274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15. max. % Ftitheto helyiségtérfogat. ábra. max. max. ábra..

mS/h t6o.. Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20.. táblázat. kp homérséklet-emelke-nyo.V kp/ml Levego Hatásfok max.75 I 3X380/220 1.6. -650 bJ ábra. O/ajká/yha 7-3. oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21. Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30..5.% 400 81000 17500 I 540 87 50 .3. .5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség. pont tárgyalja.kW homérsékleten. ábra. holeadás W Súly.. Minimális holeadás. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges. ábra. Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás.W 5500 86. Olajkályhák központi olajellátása 7.OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19. oC dése. 1. 290 I 3X380/220 I 0. ábra).9 250 50 I mása. OTR-71 tipus) aj nézet. IPa m6oye. OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1. 20' . Füstgáz-homérséklet.

4. táblázat foglalja össze. ábra). Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. A légcsatornát kézi 7-23. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. Kifejlesztésekorfontos szempont volt.nincs szükség égéstermék-elvezetésre . Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett.4. úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk. 7. viszonylag gyenge hoszigetelésseI. Elonyei: . . részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. A padló. A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. . . A kis sorozatban gyártott. kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban. Hotárolós 7-22. Hazánkban e könyv. Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is. az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. ábra. és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. ábra). Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással . lassan és megközdítoen egyenletesen. Ventillátoros tárolókályha. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74. . felületen keresztül közli a hot a környezettel. . A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre.1. Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki. hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. A hoátadás részben a kályha felületén. higiénikus hoellátást kap. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is. Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék.nem szennyezi a levegot. KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll. A hotároló cserépkályha (7-22. A kályha felületén adja le a tárolt hot. ábra) csak a burkolaton. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha. ábra.a futoteljesítmény jól szabályozható.és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára). Korunkban. hogy a futotest láthatatlan. Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes.a fogyasztott futoenergia mérheto. Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása . a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át.276 EGYEDI FUTÉSEK 7. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül.

. Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor. azbeszt) szott szövet. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan. A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek..0-4. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet. A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést. C. ábra. A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•. Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük. 2 flitötest . leadás levego auto-Hot táttalnyitásával). Minden helyiség. a azonbankályhafelfútés le. egészsegítségével. Konvekciós futotestek.a be-használt teljesen termoszresztül adja le.felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a.•. parabolikus tükörfelületben (1. ábra) -<ll á1 . 7-25. napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja. ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24. amelyben ellenálláshuzal van. A nem Általában míndenütt. egyszerubb..~ 0: 'e:~5cn . W. a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll.ad fokozására termosztát muködik matikus.0 kW teljesítménnyel) (7-25. természetes vagy mesterséges konvekcióval.•. ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23. hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik. mennyezetre szerelheto formában készülnek. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24...2. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt.. 7. ábra).ventillátor kályhába ve. ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ.) futésére alkalmazzák. táblázat.ho. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke. E :g ..10: > A hot oC-os.4. A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl.sen ott.1 . A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest. sugárzó teljesen levegot nem. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek. A második változat javíthatÓbb. A tapétafutés nagy elonye. AI le. falra.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4.befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22. ábra.

und Klimatechnik. bordázott csöves futotesttel készítik. Magyarországon 1. Akadémiai Kiadó.. [2] Rietschel-Raiss: Futés. További elony. 14. Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve.) Budapest. jav. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik. München-Wien.0 és 2. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. Különösen jármuvek. egyéb fémvagy porcelán burkolatú.278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. amikor még vagy már a távfutés nem muködik. Külso holeadó felületük vas-. Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26.) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl. [6] Magyar Építoipari Katalógus.: Zádor A. Muszaki Könyvkiadó. 1971. Muszaki Könyvkiadó. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani.vagy háromfokozatú.i feleloen fokozni. 1969-tol folyamatosan. és Genthon 1. templomok padjaiban. Épületgépészet.0 kW teljesítménnyel kapható. Budapest. K). [3] Egyedi L. de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. 1965. ábra. . fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1. vagy ráfuthetnek. 1974/75. A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést. 1964. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26.: Épületgépészeti kézikönyv. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet. 7. ÉTK. R. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni. Peltier-elemek. Budapest. Villamos futés mint kiegészíto futés.és légtechnika. Oldenbourg.5. Budapest. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront. [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye.. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. amely két. hajók. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1966. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna. a ll. ábra). Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. Budapest. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F . Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. kiad. (Foszerk. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún.

nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek. A melegvíz-futés hátrányai: . így üzemének villamosenergiaköltsége nincs. Melegvíz-futések osztályozása. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik. s az ellátó hálózatok üzemétol. A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: . lIO oC.1. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására..a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI.nagy a rendszer tehetetlensége. . eszerint van alsó elosztású.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges. Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik. akkor zárt. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja. ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték. figyelemmel arra. . szivattyúmunkát) használunk fel. A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol. akkor szivattyús juiésrol beszélünk. Melegvíz-futések . így karbantartása egyszeru. 8. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. zavarai tóI független.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható.a felfutés hosszadalmas..a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. és csohálózatát pontosan kell méretezni. Hátrányai: . Egyéb elonyei: . leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget . Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk. . ami egészségi és biztonsági okokból elonyös. A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken.igénytelen berendezés.a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb. gravitációs jutésrol. . ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik. . ha attól elzártan. nyomás alatt áll.8. egycsöves jutésrol beszélünk. A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása. a jutorendszer nyitott. .külso energiát nem használ fel. MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre.és középületekben) elonyös. Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása. kétcsöves jutésrol. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. . hosszú a felfutési ido. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. állandó felügyelet nem szükséges. Szerzo: DR. A csohálózat kialakítása szerint. kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó. Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero.a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség. . ha külso energiát (pl. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru.

A 2 elosztó.és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7. ábra szerinti elrendezés. A 8-1. igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). 2 '/ 8-1. gravitációs.1. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el. Eltérést mutat a 8-1. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz. BP biztonsági felszállóvezeték . BL biztonsági leszállóvezeték . a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni.és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. 3 felszálló. Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen. visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték. A 3 fel. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen. Ez lehetoséget nyújt arra. itt történik a hasznos holeadás. Ennek elofeltétele. II táguJási tartály. Alsó elosztású. akkur az alapvezeték padlócsatornában. 4 futotest. 7 és 8 bekötovezeték . 6 gyujtovezeték . 2 alapvezeték . az esztétikai igényeknek megfeleloen. ill.rend· szerint a kazánon elhelyezett . A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. ábra). A hot az 1 kazán ban termelik. és 8-2. A levegot a 8-1. ábrához képest a 8-2.és egyben ürítocsapon át töltheto fel. A hálózat .fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve. amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1.tölto. 10 légvezeték. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. elve 5 leszálló. 9. hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. Alsó elosztású gravitációs melegvíz.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. ábra.1. kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán. hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék.

Alsó elosztású. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4. ábra.. A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel. A gyujto . Külön figyelmet kell fordítani arra. amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. védoburkolattal. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3. Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet. Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4. i-ff 1 4J B. feIszáJJ6vezeték . ritkábban falhoronyba fektetve szereljük. l' I I I I I I .2. ábra. A gyujto. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el. A fofelszálló falhoronyban. Felso elosztású..j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik. A részlet). / külön 8-2.1. ábra). hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen. Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei.::!:: . felszálló-. ábra. A leszállóvezetékeket általában szabadon. A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. FF A részi ef 8-3. ábra). A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó. mázolással kell védeni. ábra).BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket. kétcsöves melegvíz-futés..GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból. ritkábban szabadon szerelve halad.

I I I végén I .. Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete.282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I . LT légtelenltötartály -. ábra. Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad.viz mozgásiránya . A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3. D átköt6. Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak. ábra. ábra.. a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át. B részlet). a D leszálló aB-hez . míg a B részlet a 8-6. gravitációs. A 8-7.z I . Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni.iránya 7//77777 8-5. Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk. C átkö!is I fQt6testekben.. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük. -.hasonló. a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6. egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4. ábra). ábra. amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5. a futotesteket . ábra A részlete a 8-6.tek. A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7.. ábra).3. A 8-6. de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van. B átkötöszakaszo. I légtartáIlyal.- LT // ////////// // . fút6testek. ábra). Felso elosztású. ábra). ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk.zaka./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4. B részlet: Iégtelenités elo. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz.1.zaka.ztó. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van. ábra B leszállójának vízszint es válto- 8. Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte.z elzáróval ./ . Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés.levegö mozgá. ábra A leszállójának.

egyszerubb szerelés. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között.4. I . bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes. Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. ábra. Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8.és a biztosítás módja azonos. törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére. szintén szigetelés nélkül szereljük. Felépítésük .. ábra. esztétikusabb megjelenés.GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i .a leszállóvezetékektol eltekintve .stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat . Etázsfútés általános elrendezése 1kazán.a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt . A visszatéro há- . 3 tágulási tartály. távfutésekre kapcsolt épületekben).. nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. Ennek egyik módja a h magasság növelése. ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. mert az a radiátorfelületeket megnöveli. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok. Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság. I I / 8-7. azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. A leszálló. Olyan kétcsöves futó'berendezés.-I 8. h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa . Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt. amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi.nem számottevo. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. 2 flítotest. E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás . ábra szemlélteti. bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja. i i I bályozhatók külön-külön.1. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható.és bekötovezetékeket falon kívül. akkor a radiátorok holeadása szabályozható.. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. eloregyárthatóság. I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1. Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8. lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni.

A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes. . így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. 4-. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen. fürdoszobában helyezheto el. de különösen elonyösen alkalmazható nagy. kevésbé maradnak le az egyes szárnyak. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8.gyors felfutési lehetoség. valamely "vizes" helyiségben (pl. hogy az elosztóvezeték rövid. ábra. akkor //////////////// //////////. 2%). Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja. míg a B részlet azt a típust. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni. A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású.. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve. B ág). A 8-10.a futoberendezés indulása egyenletes.a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy. Hátrányos azért. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges. s így kedvezo csoátméroket nyerünk. Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján. A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer. B vezeték). ./ . hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: . I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad. mint a 8-8. . amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont). Hátrányok: . A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag. E megoldás elonye. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. a belso falakon helyezték el. szivattyús futoberendezésnek nevezzük. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik.szivattyú. ábra).. ábra. ábrán.3 ua.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. Az elosztó. A felso elosztású rendszer egy. Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is.a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van. >//// /~'. A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez. mint a gravitációs futések esetében. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját. Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz. vízszintes kiterjedésu épületek. ha a falsarokban szabadon nem szerelheto. fürdoszobában) helyezzük el. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- . közbenso elosztású és felsll elosztású. Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8. A 8-9.2. . Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1. A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni. ahol az egész futoberendezés van.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni.//»>>'/// ///. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók. épületcsoportok futésére.. futésére használják. A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni.és két· csöves elrendezésben készülhet. a konyhában. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti. Ha a ~_JI. lakások stb. de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak.284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében. az esés lehetoleg nagy legyen (1..//////// 8-9.2. mert azon a szinten kell elhelyezni. ábra.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. Lakások futése esetén a kazán pl. akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. külön kell gondoskodni (8-8.

C pont). ábra). ábra. vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. 3 tágulási tartály. A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik. A 8-10. ábra).mint legmagasabb vízszint . C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével. -M--_J TJ~hJíó~. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük.. ábra. Felszállók.SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. Kétcsöves. Azokat a rendszereket. ábra szerinti légtelenitotartály. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. 6 szivattyú. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani. BF biztonsági felszállóvezeték.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum). Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be. HL biztonsági leszállóvezeték . ábra. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában. ábra szerint lehetséges. ocsere/o I 8-11. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes. így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. B részlet: felso elosztás. A berendezést közvetlenül. Az elosztó. 2 futotest. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését. Egycsöves. szivattyús A részlet: alsó elosztás. szívott rendszereknek nevezzük. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest. Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. 1 kazán. leszállók kiképzése a 8-6.automatikusan légteleníthetok. ill. Az olajo. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. bár a hálózat korántsem olyan érzékeny. A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol. Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. mint a gravitációs futó'hálózatok. ill. nyomott rendszereknek. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. .é& A tobe vezetjük. ábrán. 4 osztó. Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan..szabja meg a nyomás nagyságát. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . 5 gyujto.

és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el. 3 szivattyú. A futoenergia mérése is kivánatos lehet. ábra. ábra.. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el.JL. A 8-15. . Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás. _ I I ----~--~-. 2 osztó. bJ közvetett kapcsolás (höcserélo). akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c. ábra. 4 futötest.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' . két.J I I I ~~ I I J. Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál..L--I Ul . A két. _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1.L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok.1..J P.-~- __L ~~ r~_' -' t. ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán.L _ kapcsolása távvezetékre 8-14. hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú.. A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. ___ .c::==-'-.. }. Ennek elonye.és egycsöves futoberendezések elosztó. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja.4 . ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI. Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el. 5 gyujtö. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást. I I I __ ~ ~~ 1" I . I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12. Ha nem holeadóként.a felszállók rendszerint azonos mérettel.

Általában 8. Magas házak melegvíz. víztelenítése külön oldandó meg. B egycsöves rendszerelrendezését is. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés. toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel. valamint azt a körülményt. ábra..futése Magas épületek. ábra). hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes. te eloremeno. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl. Figyelembe kell azonban venni. zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. Ekkor a 8-13.. Kialakításuk az elozoktol abban tér el. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható. Mind az alsó.. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása. 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto.. igy pl. ábra.h. il .. 8. lelles lláz bevezetési kazán helye. hogy a szokványos fütotestek. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik.3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. G semviz homérséklete kétcsöves. ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8. tv visszatéro K kazán. gépészeti szint kiképzése szükséges... Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru. ill.3. 8..//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II . mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. . a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be. ábra. A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre. M membrán.. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók. zárt futorendszerek. Ilyent szemléltet a 8-17. zónára osztottuk. A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös.. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók. de célszeru a kazánházban elhelyezni. Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése.~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15. ábra ej megoldása jöhet számításba. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani. 10 emeletenként ún.... nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn.. szokásos a felso zónát gozzel futeni. Ezek az ún. A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra.. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. szerelvények általában csak 3 bar (".

pl. déskor kitágul. A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni. Magas házak zónás melegvíz-fütése 8.288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. figyelembe véve. Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme.4. automatikaelemeket a 6. fejezet tárgyalja. a kazánokat. muszereket. A túlfolyó. hocseréloket. csovezetékeket és tartozékaikat. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- .és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. keringtetoszivattyúkat. lehuléskor térfogata csökken. A nyitható. ábra). ábra. zárószerkezeteket. A víz a rendszerben felmelege-. holeadókat. Tágulási tartály. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit.

- ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21.futoteljesítménye.aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek. ill. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18. 3 túlfolyó. 1. ábra. ábra nyújt segítséget. 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték . b gravitációs fútorendszer.. 10 cirkulációs vezeték.táblázat tartalmazza. ábra szemlélteti. mm. mm. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye. 8 tartály.71a víz tágulása. 7 hoszigetelés. 9 ·Iégtelenitovezeték. kcaljh. vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese). táblázat. az alkalmazott futotestektol függoen.. W. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . A tartály megváIasztásához a 8-19. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1.3% térfogat-növekedéssel jár. Biztonsági vezetekek. 4 jelzovezeték. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. erre v.. Q a rendszer futoteljesitménye. 105kcal/h 25 dése 4. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek. Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. ábrán látható.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150. ábra). Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el.l <150 tartály Ílr- 8-1. 5 ellenorzo vezeték (3/8"). A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. 6 fútocsokigyó. kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell.3. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték. Beépítésük a 8-20. / 3000 8-19. o 105 W. Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. ábra. 0 1000 2000 V. a rendszer kialakításától. 400 tartalma.. Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték .

de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. TV túlfolyó vezeték Osztók. ill.290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. BL biztonsági le- szálló. A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. Gyujtok. 4 tartály. A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. hogy valamely szakasz légzsákba kerül. 2 11r--3 8-21. BF biztonsági felszálló. 5 légtelenítoveufél 1:. 2 szivattyú motorral. 6 elzárószerkezetek. En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. energiaszükségletük kicsi.. 3 légtartály. ábra. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1. A kazánok vízcsonkjait. 3 fo felszállóvezeték . Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). 2 alapvezeték. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda. üzemük zajszintje alacsony. 1 gyújto. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. futési keringtetöszivattyúkat. ábra. Aszivattyúkat megkerülövezeték. ábra). osztja szét a vizet a kazánok között. fenntartása. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el. zajtalanul üzemeljen. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. gyujto foglalja össze (8-22. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. ábra). A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. Erre valók a csobol készített osztók. kis beruházási és üzemköltsége legyen. hj álló elrendezés. 4 kéziszelep. Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. Kivétel a biztonsági felszálló. ill. 5 biztonsági leszállóvezeték. B beépítési hossz Szivattyúk. A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni.elosztóvezeték. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges. amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel).-~ 5 ------4 1 megoldása . A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. hegesztett csonkokkal.5. a 8-22.kel kell szerelni (1. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. Légtelenítotartály. 3 megkerülovezeték .és leszállóvezeték. hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. a 6. 5 vízsZÍntmutató 8-23. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. ábra. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. Tágulási tartály etázsfútéshez 1. pontban. 1 túlfolyóvezeték . ábrát). mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. alapozást ne igényeljen.

I . Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges.Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük. A biztonsági leszálló(BL). más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját . Muszerek. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott. A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el. Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges. ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26.) 8. továbbá az.köti össze a tágulási tartály légterével. Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo. Ezt elterjedtenalkalmazzák. (Bovebben 1. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel. Bóméro. 8. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24. Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk. hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül.5. E biztosítási mód elonye az egyszeruség. ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek. Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása.1. A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget.. ábra. mérni kell (távjelzés).5. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet. LL I ~ I 8-24.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül . fejezetet. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. ábrán látható.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. Mérete 1 1/4-2" között választható. a 13. A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . ábra). T tágulási tartály . Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni. A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy. ábra. 2. A kazáncsatlakozásokra. Több. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok.hátránya a nagyobb csoszükséglet.a tágulási tartály vízterével köti össze. A 8-25.· r~ ~ I I . a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék. a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve. ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül. A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak. és elvezeti a keletkezo gozt.

//////////h/h/ /// 8-25. . 4 gyujto. 8. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. Csatlakozás a szivattyú elott. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29. Ez olcsóbb. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást. ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto. hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést.-.:. ábra. 2 tágulási tartály.I 'I l' . ábra.. A csatla· kozási pont az egész hálózatot két. akár nyugalmi állapotban van a rendszer. a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után.. 3 biztosítószelep . akár üzemi.2. r-----J I . 5 háromjáratlÍ lZClep. 7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van.%1 _:í! / D II . Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges.. ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' .292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . ábra. 2 szivattyú. .6 biz· tonsági felszál1óvezeték. Hátránya. _ I i Ii lj _L_. a tágulási tartály nem ürül le. karbantartása viszont igényesebb. A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. O') az egyetlen pont a rendszerben. Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26.-JJ I. A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz. O (ill. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- . Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán. Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye..1 8-28. O') pont]. Vizsgálatunk célo ja az. a vízveszteség kisebb.I ! ~ JJ. ábra). ábra. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo. Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad. hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. 2 visszacsapó szelep 8-27. A csatlakozási pontban. 3 osztó. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja. az O (ill. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto.5. ábra. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó.

5. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik. APkaz túlnyomás a kazánoknál. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. szívott rendszerunek nevezzük. A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. nyomott rendszerunek. AP. hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie.. 3 tágulási tartály. b túlnyomásos szakasz. azzal a kikötéssel. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott.I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30. A rendszer többi pontjában . N a szivattyú nyomócsonkja. BL. Csatlakozás a szivattyú után.zlv a szivattyú nyomása. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott). N a szivattyú nyom6csonkja. ábra. h. o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után. 'i 1 ~1 I 21 I I i I I . Azokat a szivattyús futó'berendezéseket. Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I. s ezért üzem közben csökken a nyomás..zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll. " depressziós szakasz. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. O Nyomás nyugalmi állapo/bon . .MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott.a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között . mint az O pontban (az NO szakasznyomott). O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott. mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás. 2 biztonsági leszáJlóvezeték. azaz hBF>hszivüj' BL'.a nyomás nagyobb.. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága. 3 L. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. ábra. "1 I I .2..1. és így üzemben túlnyomás alatt állnak. ttJ.l. amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik. 4 kazánok. 8. ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '. 5 szivattyúk. S a szivattyú szlv6csonkja." w1. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29.

ábra.J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. l. hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . o I I 1 ~ - 12 o . ábra. O a 2 8-32. LJPsziv szivattyúnyomás . 7 szivattyú. 4 szivattyú. 5 t4gulási tartály. 3 tágulási tartály. N a szivattyú nyomócsonkja. ábra. a depreslZiós szakasz. 1 kazánok.294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló.-___________ J 'IN !It t ~ it:f .. 2 biztonsági leszálló.. 2 tágulási tartály. 2 légtelenítöedény. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31. 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. Alsó elosztású rendszer biztosítása. hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága.-I '-1)( L __+ . 3 osztó. 8 légtelenitoedény.. 3 gyujto.-r __ --. 4 kazánok. S a szivattyú szivócsonkja. N a szivattyú nyomócsonkja. 5 gyujto. 6 osztó. b túlnyomásos szakasz. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja.. 4 szivattyú.

hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni. 8. s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni. 8. A bezárt levego meggátolja. hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. Hátránya. 8-35. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. ábra). ábra). így magasabb homérsékletnek van kitéve.6. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához.2. Nincs szükség magas hurokra. amely a tágulási tartályhoz vezet.6. A pont). csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el. leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére.MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. s így feltöltéskor megtelne vízzel. ábra.5. Hogy ezt megakadályozzuk.2. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték. ábra. h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. A 8-31. a 8-33. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. mint a vízszintes légvezeték. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8. ábra. Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. ábra). ill. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. ábrát). így a víznívó benne üzem alatt csökken. a 8-3. ábrán látható módon.1. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe. A 8-32. Elonye viszont. Hátránya a bemutatott biztosításoknak. amely teljes kazánbiztosítást ad. Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni.

hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja. a vízszintes légvezetéké 3/8". A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük. A légvezetéket úgy kell kialakítani. x-x vizszint a légvezetékekben. Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja. Ez adja a h maximális értékét. 5 felszálló után 1/2". 1". A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható. Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. 0. Hátránya. mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe.2. ebben Po az atmoszferikus nyomás. ábra. hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg.2. hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás .. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m.. az n számú függoleges lég· 1-1 . ~ A. A 8-37. h. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges. 8.6.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A. mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi. m3. a hurok átméroje 1/2. Ez a megoldás mind feltöltéskor. A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz. hogy biztosítsa a kívánt légzárat. egyébként olyan legyen.. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata.. Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36. Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1. mint a szivattyú emelo magassága. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen. akkor a következok szerint járhatunk el. amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri. (8-5) .a 8-37. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. ábrát). Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1. A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8. ábrán látható. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. a rendszer teljes töltésekor.1. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8".6. nyugalmi állapotban.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. LJPszivC a C pontban ható n 8-36.296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'. Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. azzal a feltétellel.0-1. azaz 8-37. Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. ábra.5 m. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá. 4 . hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. Pa (kp/cm2). Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság . Minimális értéke nagyobb. az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. de a futotestek cirkulációját ne gátolja.

2 dS .7. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük.2. ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni. d csoátméro. m. mert a szivattyú nem üzemel. Ezért kívánatos hc-hc'~0.eu- ms. (8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. táblázat): LJPsur= 8. ábra szerint alakítjuk ki. p* = =Po+ (h+ H)eg. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad.7. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete. hogy a legfelso 8-38. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: . Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki.::. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata. ~ e800C= m~ Pa. Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. a és összepontot. <::kkor LJpszivC= O. ábra.354 • 10-4).3. kg/s. Palm. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá.) . (2-44) 2. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed.6. pontot és a (2-44) összefüggést]. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni. a 2.5 m betartása. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. és 8-5.. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet. mert akkor a cirkuláció megszunik. fajlagos (8-8) 4. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni. H.345 • 10-4). Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah. :v Pa. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki.LÉGVEZETÉKEK 8-38. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított..LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. v=--::nmv :rr. j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. és (2-6) 2. A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok. mv a futovíz lömegárama. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. 8.2. kgjm3. és így üzemzavar következhet be.7. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.8 kg/m3 értékével (8-2. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. 8.

l .7 980.8 88 65 95 74.7 990.8 970.6 982.5 54.5 985.3 989.0 T-darab.0 980.5 94.5 Megkerüloív 992.9 95.5 %2.4 970.9 90.2 988.8 67.5 969.7 978.5 IocSor.5 963.1 981.8 989.~ 1.6 965.3 979.4 991.7 990.3 990.7 977.5 991.5 78.0 68.1 981.7 991.•.3 972.0 963.5 83.1 TT-darab.0 980.6 983.968. '.7 975.1 991.8 978.2 977.7 0.5 69.0 989.1 983.0ellenáram 84.8 985.3 973.6 977.5 61.5 1.0 976.5 52.5 96.1 982.5 80.9 %9.I Megnevezés II 3.8 970.5 988.7 990.5 88.5 1.8 986.5 72.7 992.5 59.0(nagy) I9 Karmantyú60.5 77.5 56.5 81.8 972.0 70.0 989.5 93.5 983.4 991.9 977.5 985.3 983.7 76.7 984.4 985.5 92.5 973.5 984.5 79.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987.5 961.5 986.5 -darab.3 967.7 971.5 964. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .5 85.5 58.5 57.3 974.4 elágazás 974.7 71.6 87.6 979. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.5 86.0 0.5 %7.9 967.5 982. CC 298981.5 91.ív66.9 8 .5 988.77958.5 9 960.1 988.4 2.2 959.5 971.5 990.6298 I O 62.5 65.0 984.5 1.1 53.7 973.0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.8 968.3 969.5 976.561.9 962.3 64.3 984.0 986.5 I ! 980.5 51.2 51 74 75 53 7 986.2 968.5 965.0 60. 63.3 987.6 963.3 976.0 975.2 82.9 I •.0 972.2 971.2 981. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .5 55.9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.7 969.5 89.6(kicsí) 66 64.5 965.4 978.9 75.1 979.5 966.5 964.1 66.2 974.2 978.2 986.5 975.3 989.5 987.5 961.3 Kettos974.4 10059.5 73.5 966.

A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál.0 10. Cy a víz fajhoje. Ha a ho be.0 1. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk. J/kgK (kcalJkg°C). A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be. egy másik pontján hot vezetnek be. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4. Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el. (8-12) . b) ábra] (folytonos vonal).5 3.1.744 . A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni. mellékletben közöljük. a homérséklet. .0 4.és elvezetés idoben állandó. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható.0 1. táblázatban találhatók. Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban. ill.5 1.5 3. s így a suruség a hálózat mentén változik. v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést.0 0.0több Néyleges átméro. a Q hoáram függvényében ismerteti.0 6.5 1.7. ábra). A táblázat a csoátméro és my. (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat.0 25 12 900-osSO7.0 8. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket. Palm mértékegységben.1. az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás. akkor a 8-39.. A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük..0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas. Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8. W (kcalfh).0 12. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39.7.5 6. (8-11) A (8-7).3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39. azokat a 8-1. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában.0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7.0 2.1.Könyök2. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi.0 9.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram).0 1. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4. Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3.5 2. 10-11 ~ • ~~ Palm.0 4. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot. mm Sor.0 7. a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh. táblázat tartalmazza. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit.016.5és40 5.0 0. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk.

15 0.45 44.96 12.64 206.83 362.92 99.70 510.59 167.68 174.83 14.73 39.72 10.09 51.81 0.36 196.45 189.81 16.83 65.73 24.12 124.31 333.78 706.87 0.200.94 58.06 161.88 578.76 647.35 119.66 13.26 155.89 21.16 39.75 13. 17.24 37.20 2.74 28.49 627.35 48.910.07 284.775.661 1.92 12.67 8..00 78.8-4.97 348.01 77.49 480.34 36.60 421.54 131.92 21.48 126.80 143.54 274.73 0.25 153. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >.63 87.70 519.16 163.75 14.53 16.53 259.26 140.20 70.:"7 76.33 598.55 99.62 7.79 43.63 136.69 175.31 264.80 931.43 38.33 6.88 0.31 1.91 1167.80 111.97 141.87 40.87 343.96 12.98 765.20 157.95 78.89 941.81 774.21 279.52 113.59 90.35 24.72 116.96 28.16 152.39 155.11 210.02 70.98 470.62 133.03 568.94 182.08 74.84 2.39 0.66 47.12 318.04 59.45 149.50 65.53 4.31 76.54 209.33 299.10 168.83 98.85 149.30 122.79 189.91 5.68 21.43 1088.18 676. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi.46 618.97 II338.97 941.31 259.83 618.09 41.92 1010.45 55.22 33.28 210.73 10.47 I 220. v.43 11.20 62. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.96 1.26 53.49 235.96 500.35 19.89 461.78 309.58 13.64 608.98 197.77 833.68 264.83 18.79 568.27 83.18 33.64 250.59 308.94 94.70 431.35 431.39 55. Ap.11 1196.51 24.58 11.39 114.64 309.94 85.22 686.83 201.58 29.56 1.45 117.28 35.32 353.78 123.81 11.91 912. táblázat.65 441.63 235.73 17.77 696.72 4.99 11.98 87.04 142.983.28 188.42 57.77 104.73 873.818.68 1285.83 98.96 3.25 353.05 7.79 104.08 76.09 784.26 402.21 58.25 3.45 220.67 1. mis Ütközési ellenállás.09 70.98 0.98 245.62 111.61 68.15 23.26 28.896.96 0.43 734.09 9.73 421.098 0.44 2.23 109.11 637.94 0.45 I 140.73 56.19 814.82 1108.42 1.92 255.58 90.92 6.36 86.83 154.10 549.492.4911.68 63.92 529.99 696.098 11.42 19.31 9.86 5.15 0.51 392.41 9.06 174.90 0.63 42.06 4.31 193.54 33.89' I 23.80 737.75 269.30 26.80 19.64 210.35 1.94 131.77 66.u3 17.929.57 168.07 44.55 500.87 971.33 125.81 81.51 382.92 431.35 190.84 93.77 50.51 47.73 54.75 755.91 6.18 73.92 1049.03 833.97 0.73 215.62 97.23 230.25 163.68 28.88 284.39 52.50 397.49 I a 1 I .35 174.70 108.45 12.75 63.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.54 31.87 2.42 1030.52 81.39 15.27 294.76 853.94tIl 225.63 164.49 3.72 18.54 255.10 to.93 235.86 9.77 56.62 0.11 113.45 35.16 49.02 122.75 34.41 338.32 25.74 63.96 som 95.98 98.64 16.52 10.87 490.20 47.27 539.40 313.63 230.94 55.85 14.71 27.18 31.83 12.49.53 44.77 31.874.40 657.87 15.39 25.24 47.54 38.75 29.32 0.63 87.85 367.16 186.26 75.49 853.96 106.83 83.10 85.92 7.26 23.93 451.02 2.85 15.90 38.96 8.44 392.48 64.63 171.

A súrlódási hányadot a-val jelölve.W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény. A többi radiátor áramköre.5-nek veheto. A vezeték lehulésecsekély.. ábra. hlo h2 •. bJ hatásos nyomás szerkesztése. . A 8-40. hl. vizhomérséklet. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb.9 r I 919 I 919 909 l' . A (8-13) összefüggés azt is mutatja. ennél kedvezó'bbek. S'= a ~tav 8-40.. /}P9 f. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása.MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil. ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt. lll. kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI. vagy a 8-1. g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság). . ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett. Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe. ll. A nyomásdiagrambóllátható. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége. A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése . 8.1. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága.7.dPR=.2. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: .. A zárt görbe területe azonos marad.az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható. elhanyagolható. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök.. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. elo ez •.. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása. (8-14) a rendszer elvi kialakitása. ha az egyes területeket(trapéz.dPgrav két részre bontható. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása. 110 '2 . a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm. aj f" f. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása. IV koncentrált lehulési pontok. ee a futotestbe belépo víz surusége. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos..és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto. (8-15) a értéke gravitációs futések esetén O.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát. mellékletbol veheto.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39... hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg. hlI •. m.a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése. 1. ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása . és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul..dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint.. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás. '0. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre.. . kg/m3.dti a tényleges homérsékletesés. a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság).elozetes méretezés. feltételezve. A . = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás. ábra. Qo.

azt le kell fojtani. 1-0- i 1~lh. A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. táblázat). Az I. mert a szuk csohálózat elégtelen futést. . vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható. ~----. a hatásos nyomás csökken. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk. A hatásos nyomás. Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük. S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. ábra V. á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett. Ha jelentos az eltérés.s--- RI"" 1 101 'j'.meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti.3. és 8-4. ami költséges. és Ru ftitötestek hatáso. azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. a méretezés megfelelo. ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. ARn az R. . ábra).vagy mértékadó áramkör. ábra). pontját). .1. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges. táblázat tartalmazza. . ábra. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg . hll~rr'16 --f~ 4J. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek. Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. mellékletbol is vehetok). A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1. A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége. futotest szempontjából itt felmelegedés van. -R~ --. A méretetést kello pontossággal kell végezni. A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. a diagram most két részbol áll. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál.g !bg J!L/ 8-41. ~ tapasztalati értékeit a 8-5.I I I f.a 8-42. hatásos ~'yomása 8. ill. Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti. A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül.302 MELEGvíZ-FUTÉSEK . akkor az egyes méretek megváltoztatandók. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges. A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre. nyomása. nyomása. .pontos méretezés. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása. az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1. Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással. _~ll N U~ Iw h. ábra.7. Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2). 8-42.

20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -.az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei. Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett. 60 oC.15 .35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --.. +5 .--. a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 .. .. alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.80 105 90 115 15 100 10 25 12 201.% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett.. táblázat..és azbesztcement fedés)-5 .-------~-------- 5030 ---- --.. (cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC. -5 "<:-Os padlástérben.MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5. A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük. dJ padláshomérséklet -12 oC. A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól.15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --. -10 oC. .--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban. ej padláshomérséklet (deszka. bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 .70 30 I 95 .10 oC. 75%-os S2. m 8 A fütotest magassága a kazán felett. MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr.I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------.igetelésae1. Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól.. 50 oC. pince. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett. lj eJ . az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban. a pincében flitési vezetékek vannak.--. m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------.a csohálózat elozetes méretezése.--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----.

VOaaJ. hp 8-43. 20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). ábráéval) . lehulésének felvételével a futotestek mvRI. A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre. ábra.a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. .7. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : . mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete.. RI ..az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. ez a hatásos nyomás változását vonja maga után. lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken.a közelíto hatásos nyomás meghatározása. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása. . A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb..~t-j-'-R/-'...végleges csoméretezés. . ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43. szaggatott vonallal határolt.-f')'lg -. . Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk. kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8.a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10. és amellékáramkört. . LltRD.5 értéknek veheto [1. A hálózat méretezése a 8-J.a pontos hatásos nyomás számítása.. a (8-15) összefüggést] . melléklet és a 8-4.az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása . . víztömegáramának meghatározása (LltR= 10. táblázat felhasználásával is elvégezheto. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható.'-': 2 +~VN ' hR 8-44. ábra). A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni. s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható. A joáramkör méretezésének lépései a következok: .elozetes csoméretezés . Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet. akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni. . amiben radiátorok nincsenek bent. Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el. a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk. táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni. Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44. ábra). mvRU' •• . 35 oC értékben választható. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is. A 8-43.az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében.a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés. . mv-mvR mv .a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele. Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0. majd a 8-2.304 MELEGvíZ-FUTÉSEK . Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával. ábra.1. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört. A számítást célszeru táblázatosan végezni.4. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r.

ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet. (8-18) .a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (.dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje. ábrán az 1..1.dtR = 10..a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43. Cv LJtRU - . a (8-17) Összefüggés elotti szöveget]. (8-19) mv Pa.dto= QI~ Cvmv oc. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43. A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44.. . a 8-43. .dtR lehulésüket. (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1. A leszállón elhasználható . ábrát).MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu.dtB= ~~. m/s2. A különbség abban áll.. A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . . . [1. .dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) .dtcso)g Pa.. ábra diagramját a technikai mértékrendszerben. (8-25) t .dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--. LJ tB kgjm30C.7) lehet súrlódásra elhasználni. CB= ~eB . g a nehézségi gyorsulás.2. hanem elore felvesszük víztömegáramokat. (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni. Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik.dtB.az elozetes csoméretezés a . hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett.dtjg+ i=' 1: hici. és ebbol számítjuk .dPgrav= j=1 1: hjcj. pont szerint. mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj .az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n .dtBg+ hoEo. (8-20) . A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni. . második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása. a rövidrezáró csoszakasz . _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g. a (8-13) összefüggés magyarázatánál]. A keveredési pontokban eloálló lehulés.dtig Pa.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: . ábra.dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: . ami meghatározza víztömegáramuka t. hogy az egyes futotestek esetében nem azok . ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: .dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül.• kgjs' . A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével. az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el.• (8-24) . Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg. B helyett B' pont). ábra B és D pontjában. számértékeit a 8-5. stb. oC. A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45.a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44. A hatásos nyomás 70%-át (a=0. Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik. . A mellékáramkörök méretezése. m (1. i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul. 9 pontot) jelöli.1Pel6z=(1 + cx)(hBcB. cvmv A keveredési pontokban .dtR-ccsö .s.t-' ... akkor az illeto vonalhoz tartozó..dtog (CR . Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu.dtR lehulését vesszük fel. .dP=.7.a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés.dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8. ) Pa. ábrán a B és D pontot). A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak.20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----. . táblázatból vel1etjük.

..-:-. PI. (csökkenteni) kell. keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45. növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges. A leszálló mérete 1'. 10 ••. ábra. 90 80 . ... .t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 . A leszálló mérete végig 1'. h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett. .306 b"~.. II nehézséai gyonulás . .. 12=8000 kcalih. . Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/.~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 .o ~6 2 4 ' 5 ..~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g.IT --~_II ~ .1PAB=65 kplm'. 6 lehlílési pontok.-1" cs6méret. fl7 vlzsllriiség 10' •. de a c vonalnak megfeleloen az 1.. iw. Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt.1/h=20 oC.w.§ 220 . ábra. '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c.' méretre bovitjük 8. es II. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik..~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o... szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel.+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc... ábra). ri =8000 1<callh. ~~ .f..f..1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1.. .6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A. ==~+~ I ! . h vonalak: az átmérot a II. /III 'J / 'b ~ 400.YUj. A keletkezo hatásos nyomás kicsi.. A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46.. hl ..1. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln. li o I 1~ r + b.5. Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 .BO '~ 110 ~ 70 ... szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell. A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46. - . Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet..-.1/'1/1/'" = ~ .• I 550 500? 400~ . (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto. -. szakaszt egyaránt J '1. .1PAB=60 kplm'.1/h=25 oC.7. "(. h) leszállóvezeték kialakítása Á..~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ . /7 vizhomérséklet.g..' a ." cs6méret. 110... ' . . --'1" cs6méret.. 17 homérséldotea. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1. . 1-1 Pa. és IT.3 180~ ~ ~ 100 .'o {Ii .~ '" E: 3m vagy 3.. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI..

m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I...1. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a .0 0. Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI. táblázat... A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb.5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni.m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet. . 8 0 .7 ali as 0.=0. f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói.. ro.8 0.. A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik. ezért itt nagy homérsékletesést választunk. my víztömegáram. A méretezéshez a 8-48.0. A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6..2 0.9 0. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47. pontot).7.35 m hatásos magasságot vesz a. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1.."~c:. a csatlakozóvezetékeknél 1... oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847. ábra. amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik.. A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1.0 Pa/m2 között veheto fel. a 8-49. 10-3 m 8-48.. és 8-49. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik. A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni. A módszer az elosztóvezetéknél 2. A 8-48. mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro.1 o ~ ~ ~ ~""..lapJlI. ábra az elosztóvezetékre.1 1.. ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat. 28 12. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi. ~du ~d*~d· C'O'). Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet. a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok.jelu terület). a 8. ábra. 4 a kazántói. 20 16. A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni. 4..4 0. Vy vízsebesség.MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6.3 0. A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg. táblázat). ábra használható fel. értéke 3.3.. Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 . kglh kglsf f v. mint amennyi abban a szakaszban fejlodik..t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d.JI fajlagos vizlehlllés . így a víztömegáram kicsi.4 m. ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni..

d'" pont).025+90. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48. Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható.6 8. akkor a visszatéro vezetéket 8-50. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10.nH .0. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére. ~o.2. hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot. 0. d" közelében 50%-a. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik.adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége .laf5j 0. mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség.adott víztömegáram esetén . 10. 0.308 mv *9/h *975 o.GG5{a ~0.-3 m dll ~ 8-49.. mis M 'elm 1.a35i 120.0. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk.5 o.1 o. hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen.4 1. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség.ll1Ofa m 0. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el. A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása . 1. 30 oC között célszeru felvenni.. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is.04 la ~ '" '" .45 60. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro . de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség.010. 80 0. d". Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére. el kell dönteni. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét. d' és d" pont). o. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is.0 / 0.. Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk. '" ri. A L1tb hasznos homérsékletesés. ábra.043 40. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50.+ vv 150... ábra.041 ?. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a.a42 0. 0.5 Ja ~0. d'. 0. mv víztömegáram . ábra. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre. Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50. ábra. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160. Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó.7 0. 1. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik.02a 70.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt.0 G. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható. hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk. ábra szemlélteti. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk. Vy vízsebesség.044 l.6 1. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49.7.04O~ 140.2 130.46 0. hogy melyik méret választandó.3 1. akkor a teljes 21. A méretek variálásával elérhetjük..

0 mis. a 8-7.5.•. Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O.0 mis lehet.5· 9. 1. mint a többi melegvíz-futoberendezésnél. a foáramkör hosszát. tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1. csak a 0. A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1. Ql ml= CvLJth = S' . a méretezést ezzel kezdjük. példa.. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is.. Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto. ha a keresett szám nincs meg.8 . Ezzel készen van az elozetes . az áramköltséget. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani.(!90)g= =2. melléklet táblázatát használjuk. a ka- I iFJtöfest 8-51. 0.5 ~.. n amortizációs ido. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet. ábra.81 ~301 értékeit 1. La foáramkör hossza. év.) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0.175 szorzótényezo helyett 0. értékét. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata. Méretezendo a 8-51. gravitációs futéS (adatok az 1.3). A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC. A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100. A 3. Hasonló módon számítható az ~. táblázat alapján határozzuk meg. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0.827 Lo. 12 kP~m2) lehet. oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 ...519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik. AIs6 eloszlású <D .2. akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk. (A vízsebesség épületen belül 0. értéke is (3. te=90 oC. a m. m. felvételével S'I a Llpgrav 0. A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. ügyelve arra.0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. a futotestekben megengedett homérsékletesést. 1. Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát. oC. példához) @ szakaaz-sz4mok . Ha azonban LJPsrav< <O. valamint az egyes szakaszok hosszát (4.MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK.) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. oszlop).5 Pa.. Th3 stb. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru. Természetesen. v* áramköltség (0. A melléklet S'. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5. hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük. Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb. mellékletbol kiveheto. melléklet és a 8-3.05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható.ftv Palm. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1. Palm (10 .5) használjuk fel: A 2. az épület hoveszteségét. az amortizációs idot.. 301 ~5 1 P / _ El 29. oszlop). táblázat segitségével számítható. tv=70 oC. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1. mellékletbol elozetesen meghatározható.25 kg/s. táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban. A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét.. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o.a Ll.20~1. A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1.175(Ahe _ Q )0. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét. a 8-2.5 . 3.5 .I?3 LJthO.. oszlop)..1 értékkel kell számolni. táblázatban.0 Ft/kWh). ezért ezt is figyelembe kell venni. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb. futotest.. 1. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1.45 ·12.. A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb. 2. alapvezetékben 1. melléklet és a 8-3. figyelembe. oszlop).

oszlop az IS' súrlódási ellenállást.4 Pa méretezés. Az 1. oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását. ábra 1. a 8.25 kg/s értéket a 8-1.4 43.6 0.0 81. mellékletbol. II Id.3 148. melléklet d= 100 oszlopában. áramkör ellenállása 298.9 5." 55. szakaszában 2 db könyök.08 28.7 0.5 271.17 28.4 2.25 54. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény. A El: értékei (9. 12 mis 3 10PalmV.5 18.3 84.8 12. I m". közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa).0 26.0 19.3.4 S/" sI."'12.5 158.3 1. táblázat· ból vehetjük (a 8-7. 1 db tolózár.8 25. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel.5 0.0 126. I Apz.069 109.0 0.2I11003.238 3.4 45. oszlop). A 7. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'. . Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását.0 I 5800 1I 6. 1. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4. a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.169 23.1 52.7 24.0 3.0 2. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51.5 8.0 6. ábra) csöméretezése S'. oszlopa).13 38.5 4 1050003.45 ~3.8 298.8 0.3 1/2' 11/~1 l' 7.8 ---I 0.5 0. A LJp értékek összegezése után látható. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1.1 4. táblázatból vehetok (pl.5 I II.5 112.18 0. Megkeressük az lhl= 1. a 2.4 0 0. van).310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7. It1p. példa.0 -73.1 1. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012. A 7.5 2.3 6.069 151.475 5800 1. oszlop) a 8-51.0 21.08 21.4 3.8 16.238 0.13 0. futotest áramköre Fojtandó: 6.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 .6 0.0 29.' 1. a 8-51.238 1/.8 52. 6 m á. szakaszban 1 db T idom.0 0. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést. Ha a keresett my nem található. 1 db nadrágidom . A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni.19 28.0 1.3.5 1/.515.0 1/.0 14200 18.4 197. A 12. kaJI PaW Pa 1. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto.19 70.8 4. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb. táblázat." 11/.7 105.3 46.5 4.8 129.' 18.5 45.9 11/230.475 50 40000 . táblázat 10.5 2. a 3.0 4.0 0.1 51. 8.0 1.5 59.059 325. és 10.0 1. Az ehhez tartozó S' = 3. ábra alapján a 8-3. hogy az 1.1 0.2 243.5 53.5 0.8 7 5.5 650. oszlop a számított (vágy a 8-1.7 3.5 0.5 Palm.7 0. oszlopába.3 201.2 Pa ( rv 30 kp/m2). Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük.069 1 45.

~ 97. mv..9 Pa nyomás. 7. 13.4 16000 .3 Pa.6 16. 14. A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52.16 0. +llp.81 ~668 Pa.45 .2 0.060 1.16 548.3=398.. táblázat. és 6.0 0.1 Pa.5 28.1 = 115. A hatásos nyomás LlpRII=5.3 44.19 8.0 1. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73. 8. 10. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0..7. 2..5 .5 101.7 267.7 /.7 2.8 31. Méretezendo a csohálózat. így Ath=20 oC.16 86.0 0 320.(1 8000 5.7 406. 11..6 Pa (1. A csoszakaszok teljes hossza "1:.5 51.095 6. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne.8 302.0 11/.8 7.0 ~.. 16.6 0 18. s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre.9 7.3 6. Bármelyik szakaszt fojtanánk. Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi.3 0. A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel.0 m. 12 1011 " 91. Így a 13. 8-II. A 8-52.5 3. Már méretezett az 1.8 1. fiitotestáramköre az 1.0 3.5 . 1.5 23. A Ill.9 Pa.5 185..11 503.0 0.8 27..7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani..0 36.3 82.9 ~9.. szakaszán elhasználható 668-269. csoszakaszból áll... futotest áramkörének méretezése.MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II..6 33. a hoáram. A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk.' 11/. Az eddig méretezett 1.143 12000 .0 0.8 1"13. ábra) cs6méretezése d.". A felsorolt szakaszok hossza: "1:.= 6. a m. táblázatban találhatók..0 0. 15. AP. Ö. 115. Kismértéku fojtás itt is szükséges. Illp.5 18.19 0.5 8.. . valamint a méretek a 8-8. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni. pékla. szakasz ellenállása 269.7 16.8 500. szakaszokon elhasználható 301-185. 2.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp. te=90 oC. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1.S 238.0 221.6 16.3 15.7 Pa nyomásesés.0 67. 9." 8/: I 11/.8 7..773 32000 9.0. példa.4 76.0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36. 2.1. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I.773 5000 65000 9." Palm..1 83.4 18. szakasz.5 2.0 652. ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa. 548.6 0.0 0. 8..5 80 6500082.= 9 m. 16.1 0. 14.09 0.030 1. 2.1.7 Pa.5 1. lAblbatot). Palm Pamis S'. S' .. 15. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani.0 2500 29. így az áramkör még nem méretezett 9.. 12. futotest áramköre 1 32000 11.5 0.ár=lS'. A méretezett szakaszok ellenállása 185. 12. a 8-9.5 .. S8S .0 803.0 7.2 12. 3.7 ~22 1 P / II- 9.2 3.5 67.381 37.0 11. és a 7. 398. és 8..11 35. ty=70 oC.

Az 1.2.0292 30.98 13. a padlás homérséklete -10 oC. ~ . a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül.7 0." "l ll/c" ~ O. oszlop adatai a 8-8.21 0. példa.5 m.5 és a hálózat hossza 55.0 0.66 0.4 1%.172 S-10 10 9m 20. 161. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.0534 0.5 0.773 1.y.0 m magasságú pontja).0 87. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható. Fali horonyban a homérséklet 40 oC.6 154.306 50. = te ~ tv . Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52.071 110.:505. 2.93 66. mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk.7 00.68 0..---WI is -- -- '.081 0.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .5 ~.03.68 4h.7 67. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük.6 280. mm •• sm kgfmO Pa2.5 kg/m3 (8-2.030 768.98 I ' I .0327 51. ábra.0814 0. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d.25 33.6 ~ -----. oszlop értékeinek különbségét.143 87. 12.0 m o kgfs t1P.ee)g· I rpoo (j) ha =2.2 84.5 L1Pelöz_ 0.8 Pa.82 13.2 15.095 8 Jcr 296. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14. 9. szakaszon).5 90. A fajlagos súrlódás. 64.60 98. táblázatból. P / a m.15 _g_c 88.15 0. táblázat.5.60 88. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1.65 46. táblázatból).08 0.16 11/.19 67. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v. 2.7 Pa (rv 55 kp/m2).67 117.06 87.1540 88. oszlopban 8-9. ábrából vehetó'k.82 0.• test 1..4 0.. ha a= 0.5 . 3.07.6 248.0186 0.02 IS7.61 4e. 505.e2= 12.3 10.4 130. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1.21 84.204 oc80 '18z18' 0.9 41.99 4t=14t. a 7.0375 0.9 14.::.g· A 8. táblázat 6. a leszállók szabadon haladnak.4 6S 751/2" 1" %0.98 98. Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e. a szigetelés 75%-os.35 88. flitotestm" áramköre 64.0 14.60 37.0 0.8 ~4 55 L'[ 55.59 1289. mi· L1r S' = 0.6 88.054 .312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten.0 0.43 oc0.0231 0.075 60.38 0.4 1585. és 7.6 7. a 6. az 1.7 37.06 20. táblázat).2120 86. táblázatban gyujtöt· tük össze.82tv.060 32.25 0.25 0. 2. radiátor és ennek áramköre.386 140..02~1 JO 88. a 14. oszlopban a szigetelés adatait.0 84.381 oc 46." 84. Az 5. cx= 65% (a 8-5. ev. Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad. és 4. meghatározása.5 83.99 87.5 .65) . oszlop adatai a 8-52. ml' ~ stb. Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl.mv.81 . példa) II 1. L1Pelöz=(1 + 0." 1. Felso elosztású gravitációs futés (2.tkö különbséget.62 120.5 m: 8-52.~.99 86.5 11. A rendszer ellenállása 548. oszlopban találhatók. cs<5szakasz 7.6 8/. A 8-9.. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto.8 11/2 1. oc Futo~llo4.5 . s ezek után az 1.

5 38.1 12.4 29.2 125mm 80 100" 20034.0 190.3 55.5 13.2 71.nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585.5 337.3 16.9 9. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram.0 191.6 87.3 6.6 12.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.8 28.6 30.1 343.3 60.2 24.2 13.MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).3 116.1 298.2 125.6 . táblázatból a 9.1e értéke a 8-2. 366.1 17.ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.0 116.'.7 47.8 36.6 \ 6.7 106.6 8.9 I 236.0 150.8 26.6 93.6 62." '/.9 5.1 34.8 63.2 152.1 .8 42.9 24.3 33.7 10.4 78.3 18.9 22.8 141.1 76.5 83.2 149.2 236.1 32. Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés .1 216. A 13.1tl tényleges csolehulést adja meg.8 66.7 47.7 I 202.3 104. A ll.8 181.3 53.1Pgrav=h.2 135.7 32.8 113.5 110.7 202. szakaszt két külön részre kellett bontani.4 80.71429. 402. mv .9 33.6 98.4 24.8 11.1tm= = 15 oC.2 11.7 14.0 51. Számításainkban a 3.0 253.6 179. A 16.1 I 452. .8 318.9 54.1tll= 15 oC.3 27.2 44. te=90 oC. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza.4 386.9 39. táblázat.1t homérsékletet tartalmazza .8 74.6 141.9 27.2 67.2 \ 307. a 12. oszlopáé ba. Az m.8 120.3 5.táblázatb61 veheto.2 16. - 82.8 268.6 82. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .6 22. példa.6 277.9 21.7 33.3 118.9 168.5 62.9 90.3 100.8 126.1 57.4 14. ezért (I . szabadon haladnak.9 46.5 87.2 '/.2 38.:.7 88.0 I 96.5 66..7 158.5 127.3 238.3 75.3 170.6 178.1tl= 10 oC.0 193.5 97.7\140.5 63. 288.4 62.3 51.0 8.3 32.1 20.9 40.7 224.9 96.2 18.4 114.0 88.7 166.6 81.9 320.8 106.3 95.1 380.4 28.8 mm 10.2 150 8//' 1'/.9 185.1 15.1 51.4 1202. 8-10.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje.5 8.6 1'/.2 73. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~.5 23.9 63. oszlopba írjuk.1 31.8 200.71171.8 93.3 25.1 207.6 50.1 53.6 102.8 59. 3. oszlop).1 65 32.2 60.3 109.g formájában minden szakaszra számítható (15.6 41.8 39.8 156.1 297.4 23.0 43.1 234.7 70. ahatásmagasság megváltozása miatt. futotestekben a felvett homérsékletesés : .8 80.5 28.1 145.6 10.3 13.3 218.7 13.4 50.9 12.4 70..7 21.9 30.7 87.9\ I 10.7 161.0 357. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .1 74.5 70.3 56. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését.3 19.7 168. értékeit tartalmazza) 1 .5 90.6 85.' . kg oC sm (a táblázat UP'.9 61. Méretezendo a 8-53.1 58.7 13.7 8..8 35.6 155.7 35.2 28.3 37.9 49. Az 1.8 32. oszlop) és az mv (2.6 4.5 133.9 166. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét.4 28.1 20.elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását .1 11. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).2 132.1 I I.7 32.7 134..0 39.20. oszlop) viszonya a méterenkénti .2 76.3 255. A függoleges vezetékek futött térben.5 52..5 105.3 124.7 7.5 269.1 23.7 67. valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.3 45. °C/m ~ ~ .8 28.6 18.7 19.1 I 326.6 104.0 16. . értékét a 8-10. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.1 61.8 33.6 Pa:>548.6 115.4 47.6 24.3 48.8 74.1 17..0 32.1 283. A csohálózat méretezését. (9.8 113.3 42.4 26.2 124.2 30. 100.1e.3 38.6 21. . ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés.9 65.5 117. és 14.3 60.5 25.1 54.2 45.1]szig).8 43.3 152.1th = 20 oC.7 52. Ezt követoen m.1 10. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -.1 87.0 81.5 140.1 133.7 69.4 40.2 68.9 123.7 55.6 46.2 76.0 45.4 26." 252. Vízszintes elosztó a padlástérben van.1 36.4 6.0 27.7 \29. .4 222.3 42.8 37.8 79.8 23.0 mm 128.5 143.2 44.7 Pa.3 18.

9 10. példa.:--0.=.0 0.098 3500 4200 .4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_.8 27. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.7 25.1-6. táblázat. Palm 1.8 10 I II 700 ~:~:.~::: _~_-' 38500 i 0.1P'~a=ls'.5 5.0 31.5 523.139 0. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0.07 0.4_ 554.0 0._0_1 _1_' _ __ 1 4_.5 I 69.458 8.6 i _2~~::_-+~-~ Il. d. mellékáramkör 17 _16_1 0. táblázatban az egyes szakaszok he).8 -0.0 ----s6-1 16. a szakaszok száma.2 31.8 I 13.2 10.1 --114.139 0.s--~ 10.5 '~ I-Io.--6-.25 2.08 1.139 0.~:~1.056 lIT I I 1.1 579. mellékáramkör -14-' -15-' 0. B és ekeveredési . Egycsöves gravitációs futés (3..0 261.-0.5 6 I 10.458' 7.056 0. Q) cyLJtl QII 4100 m)= .~ 11700 11700 - ~tI7.mv.=.128.l6!I:o ~ 0.0 I 2.041 _1.3-_-1 __ 86.55. példa) II 1· .0 ____ 1 ------1---.0 I 261.0 0.5 36.-17.-0-. árama és a szakaszok hossza található.056 kgjs.0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S.5.5 I 1// 10.312.7-~1--~118. A /óáramkör méretezése.6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.0 Különbség fojtandó Ill.16 0. • QIJI 4100 4200 .s-I~616. ábrán a rendszer elrendezése. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53.5 8 ill700 0.7 --0~-24--0'-3-1 8.6 3. 3. a 8-11.8 I 1- 13.8 14. ábra. IS'.0 112.3 120.13 I-b-I 20.24 I 2.0 I 12.3 I 467. 10 ~0.25.0. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ.065 0.065 8-53.074 7.0 1. 15.7 16.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.5 13.9 -0.0 0.065 2.2 13.-0-1.0 192.-5I 1// ----1--.5 0._5 __ 4_. kgjs. 78. ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .5 6.2.0.3 1-38-1.5 l' 1// 1 \ 8.II .139 0.5 6.0 lI 50 [_ 16. "- A 8-53.-I1.5 .6~ 500.-.4 3.06 I 2..56io.11 0.2_ O.1 v.l6 --7J-\ -0:5 24.458112.5.139 7. 15.6 ----1----1 _9 _1 0. kgjs.0 0.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : .3 1 23.21-41...0 I I 0.

9 845.0 ~I I 88.24 88.2 410.I 79.1)9. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !. A különbség 20.139. 8-12.••. táblázat).61 7.0.2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72.7 I 210.3 827.7 felvételével: ~143 P / 51. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8.0625 0. Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53. korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba).8 0.85 ~-=-~~~ -.76 80.53 0.0 20 . Mellékáramkörök méretezése. Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1. példa. a 8-5.7 -13.048 0.074 1 0.3 I ~ I - I 0.98 88.36 173.4 Pa.5 Pa.64 20 20 .085 I 1.=aL1p=0.§..0 0.19 87.98 98..19 79.5 99.458 50 75 88. .035 0.50 98.8 ~.0 0.5 ~1050 Pa. 0.9 10.~ ~ 1.6+5. táblázat szerinti csoméretezés befejezheto.5 Keletkezo hatásos nyomás: 944.61 0.8 39.025 59.087 0.161_0.139 ~7.018 0.139 1*1/.62 0.-.64 87. 723.03 87.42 65.415 --1--1--1-.9 ·3..57 0.50 ---.10 70.9 Pa felhajtóero van.3 44.20 20 .43 7.5 5.3 65. Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1.76 179'52 73.151 - 0. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás. A Ill.0 .1610.. A foáramkörben 944.8 838.74 0.0 73.68 ---6.52 0. ..4. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90.024 0. _ " ". Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 .45 .74 72.20' g s. Ennek birtokában a 8-ll.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést..I -35 4 7 0.0 9.52 0:67 ~!52.0 ~ ~6. táblázatból).023 0. 3.--1 ~I~\' 2.039 0.0 586.03 80.: *.2 608. :Ö -. I o o •• -1 - --II--I· 1 0.50 88. pont: Llt B .2. a m.8 617..52 --=-tO67.5 ---.0 0.3500 _".021 1 '-"8.4 21.11/: 0.• I ~ ~ • I.u20 53. A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.017 1°.3 6.1121.-.0 o C. (iX=45%. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924.0 944.458 50 12.0 7.5 44.5 ·4. táblázat.66 9.981 0.9 ~a ..31 0.74 53.7.h.5 "\ 0.021 0.031 0.8 176.6 0.. táblázatot).8+2.1 9.20 ~ - 68.obDl~ ~! 13 14 ~ .64 0.61 6.64 88.4 11..139 I 11/: ~ 1.1050 .66 0.l 19. oC. futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S.81= =723.52 0.19 .~ - -6C B _8_ A -=- 60.029 0.Lleig 1 = =(9.0 I 2 3 ~1".03 0.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).02 0.157. a 8-ll.! o :2 I i.-. = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 .5 Pa.083 1* 0.60 4.68 2 0. --~--------l--* °'1391 1 1/: .• .3 ·4. ~~ 8 . Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.76 0.19 87.19 79.62 117.25 0. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.

%' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_. táb. 140 0. ígyleszálló-táblázat alapján az 1.60 70 120 3200006640.2' 3// kgjs.8 2. d./ R -oC.0 morevan.30 6156 338 Méretezésvan..42 0. példa.3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---.0 7.5 3.úr=IS'.036 számítható' a II..(4.0595 0.módon szabadon.5 0. Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama.143 mv. a hasz.I420 -~"'-4439357 ® 3.. 1/2 11/4·Llpz.036 155coli a teket a 8-48. szakaszok).191 0. ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54.095 2... A csoméretöbbi adat a8-13.EAp.Il/!' l' %-. ----.1576250.381 +0.esL1ts)g = s . szigetelet I 1 I Szakasz. Etá:lSffités adatai (8-54.20 Pa m .-- Il. futotestben =20 10 450650001200. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900.5 8 7 12 6 mis AP. 4.34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280. Hoáram.futés.4200 .5 155 0. S'.0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a.36 0.3.0 2.J @1. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''.QR lenül. ábra) 8-13.I táblázatban látható.3Pa W Pa 7 ////////.5 0. táblázat.. 8-49.192 70ban.-8 316 861 LJpz.0297 Palm IC5818 0. és.775 0.381 mm150 Pa.44 1. . és 1. 1.m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1. I__ 150 ___ @2.t oc.8-6.5 0. Hasonló .31 0 1.5 -----' 1.5 0.l' Il/t' II Il/t' l' . cyL1tR .0 3/5381 9280 4210 103.Jp=LlPoúr+! 6 2.072 Csoméret 4.V. A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2. példa. ábrán levo etá1. 7. visszatéro vezeték padlóban avesszük.legtávolabbi fogyasztó0.

1pgravv= hv. 114j szakasz-számok 5. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár. ábra).I.1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. lJ tR = 20 oC. A csomércitek a 8-1. mint az egész évben Ü1. hosszát stb. példa. példa) [Ii .. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik. és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van. A futotestek homérsékletesését .1Pgrav<O. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk.. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi.8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó').81 ~368 Pa. A kombinált berendezés csohálózata szukebb. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút . a 8-14. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. ábra. A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása .akkor minden futotestet olyan beavatkozó.5 oC külso homérsékletig gravitációsan.. (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb. A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik. futotest áramköre ) méretezheto. ha . .1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.. 0.1p=6812 Pa. futotest áramkörében : .1psziv'Ez szuk futohálózatot .1pgrav. A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni. A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van.táblázat tartalmazza.1Pgvavl=3.. 8. Ha nagy a .3..nagy szivattyú-emelomagasságot . mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero. futotest áramkörében : .. víztömegáramát. (.1ev. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1. ennek nagysága a (8-13) szerint az V.emeltetettberendezéseké. minta gravitációs futésé. A rendszer O. így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen.81 ~1830 I ~ I I Pa.1th=20 oC homérsékletesést felvenni.jelent. <>s 8-55.. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. ~-~ .1th= 10.. Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható.jg.0 ·0. Alsó elosztású szivattyús futés (5. . A sebesség legyen 0...625·20· 9.8.:) Il<i 1" I I 1 vehetok.. célszeru . melléklet segítségével meghatározható.(szabályozó-) elemmel kell szerelni.:) az 1. mv és . A szivattyú jellemzo adatai. a rendszer mértékadó áramköre (az V. A . A szakaszok hoáramát. ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel. j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek. 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor. !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani. 30 oC értékre vehetjük fel.1tvg= = 15·0. Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50.625 ·20· 9.

J. . alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek.7'lkv " ~ I 1.9. ~ i . Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni.). A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás. ha a kazánáramkört.) közvetlenül ezzel a vízzel. Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek. hR [ [hR . III~'IL" l~? 1&-:: . ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni.~~~. ty a visszatéro víz homérséklete. míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására. . míg a többi.~.. tkeY a kevert víz homérséklete. Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható. A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A . 8. 8-56. i . A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56. ~ II K nT. Minden olyan csoportot.9. h~ a futotest hatásos magassága 8. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI. Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni. a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont. a méretezés kor ügyelni kell arra. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel. A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel. I I I I I I SL I I I I I . (8-JO) 8. A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. kisebb az épület hovesztesége.L. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni.. csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük. Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo.1. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel.I. ábra. . hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget.9. mert különben lemaradnak....A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru. ábra szemlélteti. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete. I r 'SF 0_01 . Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56.JlL~. A keverés a B pontban megy végbe.. . keveroszerkezettel látunk el (8-57. A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet.2. 8-57. A 110nt). amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik. A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb.:. HU ~ U~~.10.318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. ábra. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés. ábra. II B jr---: I . ábra jelölésévei : APsrav= . A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen. ben kicsi.1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa.

ty a visszatéro homérséklet. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében.1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC.a (6-3) összefüggést]. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t . 8. a 6. A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes. AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete. ez- 8.tkül) oC. pontot és a 12. Mindkét szabályozási mód azt jelenti. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '.10. tbel helyiség-homérséklet. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik. oC = 60 8-58. függvény a (8-32) alapján: ty= 0. a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik.1. ábrán ARk: látható(folyamatos vonal).2. pontot. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében.2.1. te=90 oC. tbel=20 oC.. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A .~ 1. A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. el6remen6 h6mérséklet. :1t:öz R=60 oC. {kü!.5. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. 'y yisszatér6 homérséklet. ill. a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása. oc és ~"-. (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet.10. Bovebben 1. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete.tkm) oC. k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje. MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8.10. hogy a kazán teljesítményét. A te=f(tkül). valamint a te és ty homérsékletet. ty= =70 oC. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás). Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít. 'kUl külso homérséklet . valamint a hatá90 oC 8.2. k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó. tbel=20 oC esetén [1.. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak). Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás). A a helyiség lehulo felülete. Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik.2.5(20.5 értékkel a 8-58. tkül külso homérséklet. ábra. Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul. ty=f(tkül)' ill.8.10.3. A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete.1.

(8-35) 8.1.2. tköz R a fútótal közepes homérséklete . tköz R a futotest kozepes homérséklete.10._.10.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet.5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi. 40~20 40 20 I 8. ábra.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8. mint a (8-31) összefüggésnél.1.2. fküt..320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás. tv visszatéto homérséklet.% mvo 2 20 8-59.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua.2. (kUlkülso homénék· let. tkOI külso homérséklet. ábra. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik. Magyarországon a tküt.3. (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59.10. oC . 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61. myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f . Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének. a 8. ty visszatéro homérséklet. ty visszatéro homérséklet. ábra tünteti fel. -=:]100 80 mvo .10. 10 Gravitációs O -10 -20 fküt.2. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol. Kombinált te eloremeno homérséklet. A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és .4. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk._. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20.tJ ' 2 8-60. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f.tkül fh-:~. m". A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol. ábra szemlélteti.§ . mV. Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 . pont feltételei mellett a 8-60. ábra. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet.10.1.2. oC 100 .% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc. 80 80 60 40 20 ~f72L. :nv'''. A 8. oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt.(90.

úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni. Nagy elonye.5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van. üzeme is. csakutántöltésre. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. 23Az épületgépészet kézikönyve . lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott. 0. 2. 8.. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12. Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál). Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. A kazánt külön kell tisztítani. és ezután a rendszer gondosan feltöltheto. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. ésa muszaki megoldás sem teljes. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. mint az egyszeru szabályozás. kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. . s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza. pont foglalkozik. Kedvezo abból a szempontból is. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell.8. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik. A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell. A technikai megoldások.4 kJ/kgK (0. Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is. 8.az olajminoségtol függoen .közel 300 oC homérsékletig melegítheto. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. Törekedni kell.. Alapüzemben a kisebbik. Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként.4 . Ha koromleválasztó is van.4 kJ/m h K (~O. A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé. hogy két különféle teljesítményu (pl. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van. A kombinált szabályozás gazdaságosabb. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik. A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni). ábrán látható. A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll. s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. hogy nyitott rendszerben . évenkénti cserére nincs szükség.l kcal/m hOC). csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel.MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. hovezetési tényezo ~0. hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. Közelíto adatok: fajho 1. Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják. muszerek és szabályozóelemek állaga.. A tiszta.12.3.5 kcal/kg oC). csere indokolt. szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok.. többszörösen át kell mosni. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni.11. de ezek még nagyon költségesek. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek.

.

70 26.68 0.0807 0.80 3.26 0.19 1.79 0.0 3.8 5.5 22.15 7.60 0.8 • 23.482 0.80 17.87 0.14 0.05 4.34 0.37 12.30 5.17 0.8 6.83 1.2023 0.47 1.20 3.85 0.08 0.26 0.94 0.1223 0.0685i 0.15 0.48 0.4 0.16 35.25 0.07 0.32 3.4 7.1 0.11 3.1 1.77 1.00 0.9 8.14I1 65 mm 3000.30 0.1470 0.3014I I I 125 0.01 0.8 4.0 9.2532 0.22 1.65 5.50 14.60 24.60 11.55 0.0 0.65 8.5 3.5 5.69 1.0 4.40 4.46 0.28 1.86 0.25 4.329 0.5 8.14 0.65 5.78 1.20 2.76 0.90 7.12 0.40 1.11 17.22 1.70 0.1 3.07 13.86 1.45 0.06 0.50 3.10 0.6 1.15 6.36 1.14 6.0 3.0 16.85 0.281 0.13 1.51 0.18 0.0985 2500.4 2.42 0.4 1.08 0.60 0.35 6.0 25.40 3.66 1.14 0.83 8.70 14.1 6.5 12.40 27.50 0.05 43.60 2.2 4.26 0.351 11.7 2.24 0.36 15.4 2.0 9.90 10.60 S'.3 0.95 7.88 0.3 mm2.20 0.00 20.40 30.9 0.0 12.30 0.93 1.56 1.60 7.0 4.05 0.10 3.70 1.07 2.38 0.61 0.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.3 1.5 33.16 0.05 14.64 1.00 10.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség.95 28.3 0.23 1. 0.10 0.12 0. mis I belso átméroje.27 0.75 0. Palm I .54 1.06 13.10 0.0 2.55 40.74 0.00 0.1 9.20 1.85 0.4 10.8 9.16 8.40 16.90 0.44 0.71 1.09 9.53 0.08 11.45 0.434 0.50 1.57 0.90 0.7 24.20 0.372 0.10 1.25 0.253 3.70 38.448 0.25 18.05 0.0 2.60 m 200 0.60 14.412 15.15 0.1 1.305 10.20 1.7 0.85 0.24 0.18 5.52 0.25 0.09 3.9 4.97 0.9 2.17 0.5 11.5 1.65 0.99 0.41 0.55 18.

0165 0.66 0.24 0.0345 0.164 0.070 0.0156 0.191 0.0079 0.42 0.10 0.0430 0.072 0.20 0.--.215 0.0220 0.0182 0.0198 0.198 0.26 0. A cso cso turt.15 Palm 0.0185 0.163 0.101 0.442 0.0250 0.26 0.060 0.54 0.229 0.0179 0.57 1.0095 0.286 0.105 0.0240 0.284 0.30 0.---.141 0.40 0.0380 0.0136 0.218 0.0125 0.0415 0.426 0.70 0.44 0.0172 0.114 0.18 0.410 0.078 0.0225 0.14 1.24 0.169 0.237 0.00 0.108 0.175 0.0250 --.36 0.087 11/2" 0.178 0.60 0.346 0.12 0.305 0.095 0.22 0.50 0.40 0.44 0.52 0.13 0.69 0.92 0.62 0.463 0.384 0.------- A név.322 0.079 0.0215 0.19 0.0089 0.143 0.240.066 0.301 0.0385 0.15 0.227 0.0240 0.360 0.0146 I-0.0440 0.0260 0.0116 0.--------0.248 0.0210 0.258 0.20 0.102 0..48 1.0150I 50 mm II/43/4" -.0350 0.120 0.62 0.204 0.16 0.0100 0.081 0.60 0.09 0.0166 0.489 0.0111 0.0400 0.17 0.0485 0.30 0.0204I 0.-~----1/2-IIIII II 0.0365 0.13 0.0121 0.052 0.458 0.488 0.34 0.354 0.55 0.0086 0.069 0.79 0.110 0.053 0.487 0.239 0.150 0.331 0.373 0.84 0.226 ---------------0.32 0.208 0.91 0.0406 0.55 0.28 0.412 0.64 1.375 0.056 0.54 0.0072 I \ .267 0.0106 0.0347I 0.187 0.0455 0. legkisdlll 0.74 0.14 0.26 0.0.149 0.14 0.0158 0.0230 0.096 0.0305 0.0198 0.58 0.133 0.435 0.22 0.74 0.22!II 0.59 0.0082 0.406 0.65 0.438 0.11 0.0410 0.058 0.0151 0.075 0.0076 0.157 0.0285 0.051 0.48 0.65 0.086 0.34 0.42 0.124 0.28 0.07 1.46 0.30 - - "~---- I I .316 0.245 0.38 0.050 0.325 0.20 0.392 0.32 0.0470 0.0497 0.36 0.0260I 0.

0 0.5 0.95 67.44 2.55 0.65 45.0 0.85.3-~~8--__ 0.13.60 3.7 68.75 ----0.10 I 0.48 1.55 9.70 -20.80 l' 2.70 -----.55 0.42 5.00 147.30 1.20 0.46.60 0.88 0.50 0.55 6.60 7.8 0.50 0.80 2.5 133.50 I < I 1.60 -------------------1----.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.85 0.40 4.85 5.37 1.36 2.87 0.40 ------60 37.20 1.55 2._ __ 30.8 43.65 24 1.8 0.3 0.28 1.5~1 __ l.36 ----.00 0.9 1.20 1.0685 átméroie.34 1.75 10.65 0~ 21.0 108.0 1.00 6.-0-1---1S-0.40 4.65 0.4 0.80 0.32 2.75 0.2532 0.70 __ 0~ 9.50 ~ 0.6 0.24 0.65 11.42 1.30 18.70 12.15 'I -----g8.15 13. LO.0 1.85 4.80 92. 0.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.32 1.08 0.70 19.55 0.96 0.90 47.5 12.60 0.5 33.75 ----s3.75 2.70 51.55 ---I-~----70.90 6.26 0.05 1.60 3.1 1.1 1.0807 0.65 I 110 .46 3.3 62.85 .50 3.8 1.44 3.48 8.92 0.34 2.30 0.3 83.------1.0 98.55 ------------2.1 31.35.50 0.30 1.00 __ 0~ 3.20 1.70 49.38 1.35 1.% 0.28 1.32 1.30 0.5 16.80 0. melléklet folytatása belso átméroje.90 __ 0.70 2.1-5-__ 1'~232.85 0.35 0.25 0.80 0'?2~20.85 -----------4.75 55.1470 0.60 _ --8-.95 7.6 1.5 ~ 24.60 15.55 4. 200mm 250 mm 300 mm II 0.4 38.5 0.77 O~ 1.33 ~D I I I 0.w-----.1223 0.30 I_.80 ----0.35 __ 0~ 5.65 3.60 10.0 1.80 0.70 _ ------- ---- ----------I 3.0 __ 1.05 -----1.20 21.2 0.10 14.75 7.95 0.4 0.05 1.20 0.60 0.70 1.55 0.3 0.95 0.55 0.35 0. I 80 90 100 0.70 0.42 I '3.38 4.1.10-.44 7.20 7.5 117.5 1.70 0.60 0.5 1_.60 0.35 0.--------------- 0.0 0.15 0.5 1.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.7 28.65 0.38 3.2 O~ ~8~ 4.39 0.1 ~ 10.90.65 17.8 73.35 0.65 0..9 25.42 7.8 32.1 34.5 1.0 -1----35--1.38 2.65 0.46 7.10 1.65 14.04 0.3 0.6 ~ 44.6 0.5 1 45 1.65 ---0.21 0.66 0.0 20.6 79.26 1.80 I -----1-----1.0 93.85 0.40 6.00 52.0 1.3 0.3 0.5 0.00 0.05 13.60 __ 0.90 140.05 0.0 16.65 0.90 0.8-1.5 1.85 28.0 2.55 51.34 1.8 17.05 I 1 I 4.50 2.27 1~6 __ 1.40 2.90 0.70 0.80 42.63 0.05 ~ ----Zjs 0.55 -------0.5 0.50 48. 65mm m 0.20 0.0 28 30 76.30 0.50 0.85 8.0985 0.1 6.50 2.0.65 0.95 0.45 0.32 2.30 1.65 0.97 0.15 9.0 2.05 0.80 3.25 ----<-1.49 0.0 ----------------I--~---.00 0.<>-I------.10 82.43 0.8 0.5 26 1.44 5.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.75 26.95 -- 6.50 8.15 I ------------~ 1.70 0.45 0.5 59.50 5.5 0.65 0.74 0.35 50 34.40 1.125.4 0.46 1.10 1.0 1.00 11.25 22.00 73.60 17.36 4.35 2.50 6.3 1.10 10.60 1.0 46.80 4.50 -------1.55 ---70 40.90 5.70 88.65 18.95 0.6 1~ __ 55.61 0.15 0.90 I 1.20 ~ 0.46 2.0 0.2 47.50 0.15 4.2023 0.40 1.65 10.40 --. 1.4 29.60 2.00 7.28 1.

17 _ 1.44 0.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.00 1.34 0.072 0.368 0.050 0.15 1.26 0.15 0.495 0.062 0.80 0.05 2.25 1.40 I 1.95 1.38 0.75 0.44 1.70 0.30 1.0465 0.44 0.36 0.076 0.65 0.25 1.40 0:137 0.0380 0.50 1.01 1.0400 0.127 0.85 0.60 0.85 3.257 0.90 0.65 0.75 0.55 1.55 0.52·-----z:60 1.086 0.157 0.237 0.95 0.80 0.95 0.35 2.189 0.10 1.24·~ 1.0406~-I- 0.28 0.60 3.251 0.70 0.061 0.309 0.45 1.70 1.48 0.51 Il/4" 0.89 0.0114 I I 0.36 0.76 0.275 0.15 0.32 0.46 0.60 2.079 0.20 2.50 0.55 0.A cso lúrl.164 0.05 1.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .0345 0.291 0.30 0.37 0.34 0.legkisebb S' Palm 0.40 0.63 1.46 0.62 0.173 0.40 0.131 0.32 0.70 0.0204 I 0.138 0.0295 0.57 0.75 0.34 0.90 1.110 0.060 0.61 1.34 1.325 0.126 0.06 1.54 1.470 0.75 0.34 0..70 0.50 0.354 0.90 0.0430 0.142 0.90-w3 0.85 0.95 0.00 1.076 0.50 0.0260 ~.071 0.60 0.87-W 0.76 ~ 1.32 0.055 0.378 3/4" 0.80 0.05 0.65 0.80 0.0310 0.337 1.42 0.88 1.265 0.70 0.057 0.05 1.053 0.95 1.65 0.85 0.60 0.44 0.28 0.% 1.05 1.80 0.53 0.068 0.30 1.15 0.166 I - 0.75 1.70 1.85 1.90 1.95 1.60 0.50 0.0.06 0.50 2.55 0.266 0.10 1.30 I -w 1.82 0.089 0.79 0.42 0.85 0.70 O.67 1.067 0.70 3.60 0.60 0.25 1.40 0.080 3/8" 0.50 0.90 1.00 0.236 0.55 0. 1.096 0.60 0.15 1.65 0.413 0.0275 0.80 0.05 3.082 0.84· 0.77 0.80 2.45 1.20 .50 0.59 1.43 1.0330 0.10 0.181 0.46 0.59 0.116 0.148 0.30 1.20 0.95 0.65 O.71 1" 0.0365 0.75 0.65 0.0265 0.75 0.80 0.00 0.95 2.35 1.358 1.71 0.220 0.19 0.70 0.146 0.10 2.196 0.65 0.45 1.60 0.55 0.10 1.42 0.38 0.80 0.60 0.48 0.65 1.292 0.35 1.26 1.064 0.15 1.315 1.05 1.55 0.0150 I 0.70 1.80 1.70 0.80 0.247 0.70 0.55 0.55 0.55 0.103 0.0415 0.056 0.73 0.91 1.0285 0.05 0.35 0.85 1.66 0.75 0.90 0.203 0.65 0.63 0.75 1.46 0.442 0.0347- o.340 0.48 0.381 0.90 0.80 1.51 0.156 0.

7 2.~21.40 11.50 1.20 112.---.----- 2.65 .0 2.70 56.00 -------140 150 ----1.60 1.95 3.5 2.75 2.70 1.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 .1 1.---160 .90 1.30 1.80 58.5 -.60 6. .30 15.20 4.9 2.35 7.85 1.20 9.30 4.85 14.50 1. Készitette a BME I.35 0.95 3.10 8.9 2.85 3.5 1.15 108.8 2.1223 I 0.05 105.15 -----1.1 1.40 24.90 62.15 22. Épületgépészeti Tanszék dr.0 2.70 28.55 26.20 ----.60 1.60 27.15 1.0807 I 0.30 166. I I 0. Molnár Zoltán irányításával.4 1.70 I 23.45 7.4 1.05 5.45 29.30 2.5 1.55 - \ 155.90 9.55 1.8 2.10 ----- ------' ----I --.40 26.40 1.35 1.60 12.----- ----- ~ - ----- --_.55 - ----.0 2. melléklet folytatása \ f.75 9.10 66.15 I ----1 1.95 4.-------.0 2.532 I I 0. - ----.4 30--.10 4.5 1.20 ! 4.10 0.00 2.05 3.4 2.50 11.0 2.85 60.75 1.95 7.9 35.85 2.75 1.10 16.0 2.45 0.45 19.0 2.55 1:?.60 1.20 1.80 7.3 42.10 1.----.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3.-\ - ---I I 1 76.25 18.70 ---1.15 2.0 1.30 1.05 5.--.70 6.5 1.0 2.40 1.90 53.45 1.--- ------------ -------- ---- --------.50 ------ 120 130 0.25 14.----- 20.7 36.25 14.2023 \--0:.00 15.45 25.40 172.9 1. használatuk at célszeru mellozni.45 119.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.90 1.9 1.65 8.0 1.0685-átméroje.9 1.10 8.60 19.50 25.8 1.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.85 I 6.7 2.40 7.0 2.00 2.9 1.0 1.3 32.05 21.80 4.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2.gj.3 1.05 1.25 24.0 73.95 I 8.15 11.50 8.35 1.90 10.00 -------zt-.05 1.35 9.75 13.I-.5 1.0 2.1470 I 0.9 2.45 79.00 1.35 12.30 1.30 2.6 2.25 4.40 1.-s:-5-1.25 6.5 1.-----4.0 1.30 6.00 ----.40 16.0 125.9 1.55 17.60 2.35 ----~16.3 2.6 39.01.20 1.75 0.65 12.0 2.00 1.80 1.15 9.5 5.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.15 5.35 5.0 1.90 2.35 I 97.8 2.8 2.95 10.---3.0985 I 0.05 1.0.50 5.95 101.20 160.8-1.0 2.00 1.0 1.4 1.80 31.0 1.0 1.15 8.

: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung. Leningrad. E. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. F.: Segédlet.: Rietschels Lehrbuch der Heiz.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi.: Szabályozáselmélet. w. Budapest. z. Segédlet. J. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo.: Die Wasserheizung. Budapest. Budapest. [19] Ruhmann J.: Melegvíz-futések. [17] Raiss. Épületgépészet.13. Építoipari Könyv. 1964. 1970. 1971. 1972 [20] Száday R. Tankönyvkiadó. Gesundheits Ingenieur. [21] Szokolov. 154-158. Gosztrojizdat. Budapest. Springer Verlag. E. i961. P. (1957). Leipzig. [3] Brodszkij.: Handbuch der Heizungs. Tankönyvkiadó. [5] Garms. [22] Muszaki eloírás a futo-. [13] Oficerov. 1952. A. szellozteto. 1963. 1964. Muszaki Könyvkiadó. Moszkva. Moszkva.: Gyakorlat~ áramlástan. 261-266. Fachbuchverlag GmbH. [4] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Springer Verlag. L. [7] Kapp.és Lapkiadó.és Lapkiadó. 1972. 1960. 1958.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija. Oldenbourg.1966. Tankönyvkiadó. München-Wien. ME 867). Budapest. [12] Menyhárt J.: . [15] Molnár [16] Pattantyús Á. Gosztrojizdat. Budapest.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. N. 5. G. 17/18. 1968.: Szivattyús futések szabályozása. 1974. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. Tankönyvkiadó.E. (1957). Budapest. [6] Kamenyev. 1963. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Tankönyvkiadó.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. 1953. 1965. Budapest.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii. 1972. Építoipari Könyv. L. F. Berlin. Tankönyvkiadó. Budapest. flO] Macskásy Á. Budapest. Moszkva. Goszenergoizdat. IRODALOM [1] Barcs V. Moszkva. 1963. Tankönyvkiadó. Berlin. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. Verlag R. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. [2] Belinkij.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija.und Lüftungstechnik. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. 1951. M.und Lüftungstechnik. 5/6.

mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás. 50 m kiterjedésig az ÜNy=0. .05 at) 200 m-ig az ÜNy=O.2.közbenso elosztású rendszerek.nagynyomású. 0.1.) berendezésekhez használják. .05. 300 m-ig az ÜNy=0.. Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé. .nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: .05 bar (0. kb.15 at).5 bar (0.1 bar (0. ..) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg. A 0.mennyiségi. .15 bar (0. Gozfutések Szerzo: DR.alsó. . A biztonsági.05. A 0. hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel. kb.5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda.kis fagyveszély . 500 m-ig az ÜNy=0. . Állapotjellemzoit a 9-1. A gozfutés elonyei: .. . mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik. Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota.5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges. . 0.2 .üzem közben nedves.szakaszos..goz-lég forgatás os rendszer.kis tehetetlenség.vákuum-gozfutések.5 bar (0. hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is. 0.kis beruházási költség.1. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor.1. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük.2 at). a kondenzvezeték szerint: . A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia. táblázat tartalmazza. A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására. .2 bar (0.felso.minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel. .száraz.gravitációs. Gozfutések hálózatsémái 9. • a teljesítményszabályozás szerint: .. a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: . Hátrányai: . . a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal..9. gyors felfutés .1 bar-nál (0. TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz. továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos. rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén.nedves kondenzvezetékes rendszerek. a kondenzátum kazánba táplálása szerint: . 0..1 at). . 9. A kazánban eloállított 0. konyha stb. A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg..kisnyomású. a hálózat kialakítására.

0125 0.1985 192.2 2546.947 2685.7375 0..67 2681.1 0.7 2757.03 35.84 7.1 11.1044 1.2730 125.3167 10..8619 I Nyomás.2420 0.8 167.7356 3.7 230.1605 0.8 667.6277 1.0 645.0010 0.1982 0.1092 1.6 130.7 597.3 106.00104 0.0573 0.2335 2.2 613.8995 0.1258 0.0 377.02 69.7544 0.5 2678.8 2786.8264 642.2 627.8 1.00 503.1375 140.0 649.5740 1.03 633.07 1.157 807.001060.5045 0.0512 251.8 2617.2 209.00102 0.00106 1.7 104.00114 6.5251 203.06 0.6386 83.14 2643.41 2768.1302 1.2934 0.3 0.5 2706.1 13.3 5.98 356.7809 e" 1.3 6.0089 0.8 95.00 601.4 653.2 0.57 1.800 8.258 621.3 2600.8 610.3900 452.55 2519.0010 0..0 47.3 188.4 2573.4829 0.854 2703.6 2537.0 0.2 629.1 0.6 661.8795 478.4I 15.1227 10.1 0.0654 0.2 42.6015 27.1 0. helyezkedik el.307 0.7758 461.0611 0. i' Goz.6 2564.8 619.3 640.000.24 0.9917 30.3654 1.2 0.5045 398.83 3.5 2634.7800 4.2 14.00109 0.6 625. goz.68 1.0230 0.156 2582.00111 0.8 419.00110 0.3178 5.5040 161.3 642.00106 0.00101 25.3536 80.5 146.122 673.5 206.00105 2555.802 0.8 2746.13 2.0 61.3 635.302 15.857 2.0048 637.4 616.21 2675.4 2.1 293.83.4 18.3 0.90 0.99 546.99 0.243 2720.6 79. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2.5618 12.0 2691.2 614.3 19.8775 0.20 4.3 0.97 62.547 1.3160 112.04 21.0 334.496 45.4524 3.6 658.8 2651. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.7149 0.2 1.47 0.3 763. irányában II FOly.58 2688.00.0433 43. vezetéket a a 9-1.9354 16.4 2528.40 57.1 469.6821 40.7278 0.0304 0.05 0.0238 1. I I .98 632.07 1.6680 0.4 147.3 106.4609 1.685 P i" Goz.0 0.1 114.3 171.0094 0.7 120.97 2609.3931 0.1.8536 0.6 32.6 17.7 663.5894 0.121 49.0872Fajlagos entalpia 436.3 2778.393 4.7 102.9 444.9-1.2 0.0114 36.5 599.9950 0.0 314.0128 77.5977 639.127 0.3265 110.8 100.1898 1.37 1.8 603.1 7.9 100.3 0.3 2793.2031 0.5007 0.00113ábra szerinti 0.04 74. 3.00116 0.0 0.98 486. levolejtésben A(3.0068 2667.3 108.2 0.98 2694.4 2591.1704 0.04 0.3 2734.01 1.98 85.0396 0.668 0.0332 1.7 0.4 0.3 631.4 118.04 0.2 0.04 5.6 719.8015 665.6 623.056 495.1613 0..8550 0.0 0.00104 2697.0108 8.0 2510.1 0.9 182.0 646.1322 116.4235 272.6%0) hálózatsémái láthatók.0752 1.36 6.2550 0.93 19.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.02 427.01 25.3614 643.3 852.4 0.076 10.dék.862 5.0323 0.9 606.2337 0.966 1.4 155.1165 7.0831 0.2 15.1 90.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.0 644.2 12.00 64.0063 0.0977 0.509 9.0245 1.394 4.04 608.9582 656.1 54.8 2700.7 641.28 Folyadék.5 151.225 2. I Fajlagos térfogat I! goz.00107 0.29 kg/m'2500.5 2626. 0.5 0.4622 645.4 589.2 0.00103 2.6684 1.00108 12.5 2659.194 0.1 10.2751 1.3 0.4647 104.01 59.4242 639.0174 0.0173 125.2 20.

7 szám.34 2.2 548.99 2. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.28 0.23 2.69 3.01 2.41 20.7 594.04 532.15 1.50 11.08 1.71 2.21 463.67 481.61 1.71 2394. kcal472.4 528.83 3.9 3.02 519.54 3.9 597.00 3.6 580.3 1.00 2.06 2.4 505.23 2.30 3.94 1.84 9.04 2.52 2. Elpárolgási ho.37 2.53 3.76 497.65 3.2 571.5 1.57 2.4 554.55 0.61 1.0 542.7 569.48 4.53 3.3 577.1 545.0 557.49 15.17 2.59 1. DinamikaiFajho.4 574.7 530.1 531.55 2.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2.15 1.59 3.0 mh°C • 10'.18 489.08 2.44 2.11 pr 2441. az A víz.68 2.l.gozvezetékek 0.3 527.0 583.20 2.31 0.6 533.38 4.75 3.0 591. kcaljkg viszkozitás.1 563.3 536. kljkgK m'js Prandtl0.00 535.31 1.3 560.64 1.2 566.8 539.3 551.1 kcaljkgOC Hovezetési.18 1.11 0.7 2370.21 512.72 1.83 1.29 2.50 1.18 5.67 7.2 A 2382.2 588. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.09 2.3 586.10 4.6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .3 2.85 felszálló ep 1.49 3.3 537.65 0.70 1.0 0.02 1.77 1.5 526.5 0.53 0.09 2.46 0. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.nye.3 0.39 1.

lJ ~----C --. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. LNy) miatt számítani kell arra. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint). A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2. ••.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --. Ez utóbbira akkor nincs szükség. ábra. A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni. L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni.--A y' ---. részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::.. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel. J göz-alapvezeték. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás. és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik. Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás. pince hiánya stb.•-=---~ I I . 2 goz-felszállóvezeték. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után. ábrán látható. mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové.. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4. A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére. vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot. Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak. Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban.. A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni. mind a kon· denzvezetékben azonos. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban.. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg. nedves. A felszállóban a kondenzátu. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását. Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol. hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék.m a gozzel ellenáramban halad. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. 5 száraz kondenz-alapvezeték. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák. ábrán látható. 3 vízteleníto vízzsákcsö. hogy . A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt.. ábra). hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. Ezzel elkerülheto.332 GOZFUTÉSEK r.

L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése. 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték.6 %0 ! I C ~ 8-r~----. ábra. nedves vezeték esetén. 9-2.. Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto. ábra). Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése. A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez. 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték. Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint). E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti). ábra.1. 300 mm vízszintemelkedést jelent.GOZFUTÉSEK 2. A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie. D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2. B. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A.J ----------T- 3. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése . 9-4.. ábrát)... 48 C'. Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4.. 5 száraz kondenz-alapvezeték.6%0 Kondenzvezefék 9-3.. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1.__ L 3. Üzem közben.-A-. ábra). C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6. 3 goz-Ieszállóvezeték..-== -=:-= : -+_ A_ .és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése. a 9-1. Kisnyomású gozfutés nyomás.továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be. Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan .. Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100. ábra.. C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5.. F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint).

Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. amely a levego mozgását gátolja.334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:. LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett. ábra.L------ I 90S. ill. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-. amelyet . E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak.különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú.• " '" . Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5. L a légvezeték légtelenítése. gyozését.. ábra. Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni. A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani.. A 9-4. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék.-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet. hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása.I 0-1-'. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás . C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben . Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt.szintmagasság. Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba. --1. ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható.. A gyakorlatban 1. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg..egyes esetekben teljesen feltöltene... E. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés. lJ . mert a levego fajsúlya nagyobb.•. és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be. . a légbevezetést. V a gozvezeték víztelenítése .... A kondenz· vezeték . L. Va gozvezeték víztelenitése. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7.-" Al -. R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését._J l. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo).-~--~ C --O. L a légvezeték légtelenitése. A hurok megakadályozza. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése.

építészeti és szerelési szempontból). A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: . A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát.gondos méretezés szükséges hozzá. a légbevezetés nem oldható meg. ill. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott. . Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges.l_ gozfutés.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott. A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség. légbevezetésrol gondoskodni kell. ábra megoldása szerint. Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. a kétcsöves (goz. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1.Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget. C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. ill.2%0) szerelni.és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni. A 9-6. . ábra.és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban. ábra). A mélypontokat vízteleníteni kell. ill. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb.L A---I•.fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai. =--~ 9-8. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben.. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük.. Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése. hátrányai: . Az ábra jobb oldalán száraz.magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya.. Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban.. hogy leálláskor.a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. Az alapvezeték légtelenítésérol. azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére. 9-7. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1. Ebbol következik. -- t I . ábra. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek. Meg kell oldani azonban. A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni. L a goz. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható. . ábra szemlélteti. Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el.

A.a fagyveszély elkerülése.5 bar-nál (0..a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség. választó edény. emelkedo gozvezeték). A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású.-?. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg. és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal. A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés. és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége. mint a keverék össznyomása. F futotest. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék. bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki. .0. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges.2 bar (0. gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0. A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik.0.nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége. E injektor. D lég1elenító-légbevezeto szelepet.a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése). következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt. .2 at) túlnyomás.. .3. a felület mentén változó homérséklettel adja le. L kondenzvíz-levego szit. Kiszámítható a hocserélo felület azon része. ábrán látható. Goz-Jég K kazán. A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9. Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul. A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható. . ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges..a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl.. amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek.költséges kondenzvíz-visszatáplálás.a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége. A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére. A ka· zánban termeit.. .2. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb.1.1. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk. A nagynyomású gozfutések elonyei: . Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E ._L- I K ~. Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik. A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk.-1 forgatásos rendszer 9-9. .1.5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. hátrányai: . rugós.kondenzedények alkalmazásának szükségessége.1.w-r~ ~L I I I -. .teljesítményszabályozási nehézségek. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben. . Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik. . G oxigénleköto edény. B elzárószelepek.a magas felületi homérséklet (érintésvédelem).336 9. Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. ábra. . N nyomáscsökkento szelep . C. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel.. . 0. A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb. szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak.

mert a levego körforgását akadályozná. A vákuum-gozfutés zárt rendszer. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. A levegoszivattyú különleges kialakítású.tömszelence nélküli .. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. is. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. c légtelenítés. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést. d vízállás-szabályozó. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz. ill. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe. ábra.25 bar (0.szerelvények alkalmazása. meghatározott teljesítmény esetén. az egész rendszer nyomásacsökken. b nedves levegoszívattyú. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe. (A C is D légteleníto-. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése.4. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt. A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0. Erre azért van szükség. Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban. A rendszer hátrányaként említheto a különleges . következésképpen létesítési költsége nagy. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi.) A teljesen zárt A és . A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel.. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. . clbránlátható. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be. mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. Állandósult üzemben. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges. A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. részben az átlagosnál nagyobb költsége. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg.1. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el. Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik. A 9-1. Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni.25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes.teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen. Az állványcsövek különleges kialakításúak. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. 9. A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken. A tüzelés megfeleloszabályozásával. A különleges kialakítás lényege. légbevezeto szelepek zárva vannak. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. részben a tervezéssel. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja.

mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények.2. figyelembe véve a kazánalap magasságát). amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . d biztonsági távolság (0. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9.1. ill. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen.. m.2. fds6 vízbcvczctésscl. A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület. a kondenzátum. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt. mint a kazánközép vízszintje. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. légbevezetésére. m. Ezekbol következik. A 9-12. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását. m. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után). --::::. továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd. b) alul dhdyezett t6vcl. m. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével.338 G6zFuTÉSEK 9. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. 9. A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. ha külön kiegyenlítoedénnyel. alsó v~ lDl ri .2. ábra. ábra alapján határozható meg.1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei. e) alul elhelyezett gy6jtövd. ábra.~- lJ) 9-11. m. Ez az eIren· dezés a biztonságos. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó. m.2. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll. (9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban. Ennek oJca a goz. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb. A gyakorlatban meg· felel. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés. A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11. Ez csökkenti a vízszintingadozást.

A lehetséges megoldásokra példák a 9-13. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. 2 elölefúvató furatok . att) a vízszintcsökkenést lassítja. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza. mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . ábra). táblázat. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. ábra. Az edények adatai a 9-2.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. 9-14. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. 3 felfogótartály. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. és a legrövidebb. 10 talplemez. Kisebb helyet foglal el az ún. (Méretek a 9-3. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. 4 visszavezeto cso. Célja. 5 lefúvatócso. 7 töltötölcsér. 6 elolefúvató cso. ábra. Az állványcsövet rögzíteni kell. ábra. méreteit a 9-3.és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15. táblázat tartalmazza. táblázatból vehetok. 3 üritOliugó . A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be. 140 I 120 I 100 tartalom. Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak. teleszkóp-rendszerú 9. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. 9 ürítés. 8 töltocsap. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. ábra. Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség.3.2. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. ábrán láthatók. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék. 2 terelosapka.

30 1620 call. 2 páracsö . 0. részben a fajsúlyváltozás.55 340 50238038x2..-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen. túlIlYomás. A méretek a 9-16.51050 H I 3000 50 44. a 9-14. A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop.IN 3.5h.10 0. Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását. továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása.9 400fogó140 110 108 X . táblázatbóllátható. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos. Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi. A több szárú állványcso 9-16. Dcsapját. 130 250 200 120 376X2.0. 1140 h.(j()() 89X3.30 0. A több szárú állványcso muködése több. ábra. hogy (9-2) legyen.- talma.20 0.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés . B. C.61700 h. A 9-3. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható.45 0.2 3200 57X2. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság.:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --. A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A. mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0. ábrán 0D I . A több szárú állványcso szárhosszúsága változik. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill.6bar ('" at) 7044100d.92. továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J. valamint a légtelenítoket ki kell nyitni. ábra szerinti megoldással csökkenthetok.

vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa. végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni.. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1.5. \ két csap ellentétesen zár.. Kazánszerelvények 3. ábra. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott.GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni.2. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges. valamint vagy az egyik.3. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval). 3. 2 kondenzvezeték. 1 gozvezeték.4. A 9-18. a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni.6%" 2 1 2 3 9-18. ábra. ábrának megfeleloen. LNy lefúvási nyomás.. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok.5 LNy legyen. Több szárú állványcsövek bekötése 9. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. Az általában használt úszós. 0--1---'--9-17.. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket. A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. 3 üríto f1 9.. ábra. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en.8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel. Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. A 9:20.. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3. 1.. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- . A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges.. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás. ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. Közbenso zárást. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása.2. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. a 9-19.6%0 ~ 9-19.

A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani. 6 %. . gyorsürítokben tágulótest zárja.1' 9-22. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. Ez jobb vízleválasztást eredményez. 2 kondenz.. A 9-25..6. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz. a I 9-24. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be. ábra. ábra. A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják.2. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet. Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. nyitja a folyadék útját A rugalmas. ábra. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. ábra. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. A 9-21. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont.. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is. NÁ 15. 1' (j 9-20. A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. ábra. 25 mm 9. Gyorsürito NNy 5. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6. A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni. ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk. Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. 9·23. NÁ 1/2" .342 GOZFUTÉSEK 3.. Mechanikus NNy6. ábra átmeneti. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban.. a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást. NÁ l/z .NÁI/Z" átmeneti goztorl6 . A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23. mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben.és elzárószerelvényeket kell beépíteni..1' 9-21. -+--- 9-22. bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24. ábra).

ábra. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. fejezetben található. ábra. ill.GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni.8. NÁ 1/. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni. ábra). aminek következtében az automata légteleníto (9-26.2. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni.. tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. A tartályokban a kondenzátum lehulhet. ábra) lezár. ábra. Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben.. A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. A légtelenítést. ábra). . 8/8- 9-25. ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. NÁ l/!. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6.. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el.7. Futotestenkénti légtelenítés (1. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. 9.. az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. a 9-30. Kondenzvíz-visszatáplálás 9. Légtelenítotulipán NNy 6. NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget. A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. Ez elkerülheto. A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van. Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni.2. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik. 1- . A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik. ábra).

6 meleg víz bojlertol.í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28..1 5-1- --I 7 r---.) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ .I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I . 12 villamos kapcsolóhoz..5.. 2 villamos csengohoz. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral.f: i !~L. 7 goz. Az ezen az elven muködo berendezések kb. 8 elomelegito hocserélo. 5 táptartály. NÁ 25 mm ra a kazánba.•_~ __ _16 17 I l' IL ... 14 páracso. 10 adagoló.. 15 villamos csengohöz. Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31. ábra.J II . i I . 18 gyüjtotartály 9-29. Kazánvízszint-szabályozó NNy 0.. . ábra. 3 ro emelo magasságúak.. ri I ro. I t -i L_ . Muködésük automatizálható a 9-30. 4 villamos kapcsoló. és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik. 13 motorvédo és indítókapcsoló. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre.2. ---1 V .~ '_. II üríto. .•.. 3 szivattyú motorvédohöz.J - r I 18 L. 17 túlfolyó. 9 megkerülo. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz. ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be.344 GOZFUTÉSEK . 16 kondenzátum.

GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30.1. 9 adagoló 9-31.3. . 6 úszótói. 7 kondenzgyújto tartály. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto. ábra. 5 üríto a csatornába. ábra. 8 goz. 3 goz.1. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. 2 kondenzátum. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9. 3 túlfolyó. 4 hideg víz. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték. 2 átemelo. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél. 8 csatornába 9. 4 kondenzgyújto tartály. 7 átemelo. 6 kondenzátum. 5 adagoló. hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással.

00536 0.11 4.1 II.35 3.194 9.271 3.00117 0.02 1.48 7.82 5.35 0.56 1.90 20.1 12.5999 0.32 0.36 4.81 7.564 0.30 0.9478 0.2 0.02316 0.99 5.00672 3.00886 19.00203 3.83 0.1 12.25 31.00079 0.5063 0.00 44.00033 0.2902 1.03 4.39 0.00093 1.13 0.0150II 0.16 0.767 24.01728 9.00173 35.01436 0.30 10.69 18.0347 0.884 0.01857 0.00006 0.9 7.46 0.97 0.85 4.% 6.00981 0.67 3. MSZ 120/2 acélcsö.40 28.00172 1.00021 2.00424 0.109 0.85 8.8852 3.00731 0.21 0.71 4.50I 1'/.00015 3.86 5.00031 0.72 1.00128 6.00230 5.27 1.47 3.00019 1.00006 2.00072 0.76 9.50 2.00143 3.00012 0.89 1.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.5018 0.08 6.63 6.0406 0.977 4.14 4.00590 0.88 2.930 5.82 3.31 3.37 4.197 32.796 1.7528 3.366 0.575 1.00077 1.00319 0.00022 I 0.00365 4.1451 0.45 0.00571 0.16 8.9 5.110 0.90 47.79 1.388 0.80 1.7053 1.9691 0.00049 1.76 2.79 10.00025 1.311 4.64 0.94 0.238 0.778 0.746 4.00042 0.00299 2.00032 1.00091 0.0260 .01978 0.59 11.00311 6.28 10.59 6.00212 0.83 0. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.47 14.115 1.00002 2.33 22.15 0. I 2.798 0.00837 2.3 7.888 3.00278 38.29 .00082 0.75 2.00606 0.07 2.00138 0.37 I1.71 7.78 0.00008 2.39 17.29 4.00035 0.0 9.6551 16.18 4.01 0.96 2.00019 2.84 20.83 5.96 0.4 5.72 0.17 0.46 4.69 '/.2 4.22 2.851 1.61 2.05 3. legkisebb .00515 0.7981 0.87 I 2.80 3.00012 2.00457 3.34 12.00043 0.651 '/.619 0.914 7.00026 4.23 3.69 0.01 3.00004 2.419 1.972 0.66 0.37 0.40 8.15 3.31 2.78 7.17 16.1 7.56 5.00137 0.97 0.3 6.13 0.26 0.00029 0.58 2.91 15.01270 5.00093 5.79 2.30 3.5 7.5805 0.31 3.51 8.00106 0.637 14.64 22.98 0.00486 0.746 6.10 12.00039 0.433 19.592 4.43 0.125 2.508 0.012 0.00063 0.89 3.29 0.82 5.91 6.00256 0.61 9.00456 5.0114 I I '/.052 3.92 0.15 2.62 11.64 17.104 0.236 2.00067 I1 013.49 3.00338 0.15 0.7 11.14 2.4 12.55 3.104 0.00055 2.28 52.93 5. NÁ.3 6.79 7.78 0.47 5.439 25.598 1.28 11.56 0.00374 0.00155 0. coli A cso tllrt.00010 2.00062 0.70 1.00147 0.00044 0.02094 0.774 8.00868 3.47 3.38 2.4353 0.00352 7.0204II 0.13 9.93 1.67 4.0497 0.67 3.00248 6.520 0.95 8.09 2. 0.010 0.00390 8.96 6.397 15.01591 0.98 1.27 4.44 3.7256 0.82 5.258 13.00265 6.7 6.00785 3.52 4.00018 2.65 0.01084 0.00017 2.15 10.7 0.93 2.55 41.944 0. 0.

6 12.09835 647.7 183.0 16.4 103.28 19.05239 55.0985 0.7 15.1 249.53 3.4 1293.4 7.0 448.9 702.5 946.6 26.04581 26.3014 acélcso.2 6.1223 0.06 63.1775 70.1 48.96 4.2877 0.5 19.7 49.1 10.4 299.09 0.0 22.04622 0.8 110.7 1042. NÁ.2.6 12.7 0.02885 0.4 0.3175 0.1109 17.03375 85.49 16.2 9. nyomás.1520 0.4151 18.4627 7.3 40.2 4.O 2030.14 0.3 0.0 2176.3 176.4 0.5 85.4 20.02819 0.0 107.6691 0.24 653.2 63. kör keresztmetszetü esoben.3 8.6 14.8 11.2308 11.9 0.0 14.3 18.0 0.8 9.04920 38.3118 33.3 245.0 144.13 5.7532 19.0 1538. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.34 0.8 23.3603 0.2 9.1 %.0 2445.6829 0.01 33.4 13.1 137.03811 6.04135 3.0 1368.027 1696.1470 0.0807 0.01574 0.4 0.6 0.6 12.2023 0.3345 0.0 715.3 9.2901 0.29 358.9 9.82 0.1978 0 5.7 0.7 41.04221 8.8 20.4 99.78 7.87 85.97 0.1331 14.1 0.91 189.1227 0.5 0.2601 12.0 24.085 131.3 0.0 801. .07526 0.5 69.2 847.06797 0.0 26.3 0.4 0.81 5.2 15.7 0.3 399.0 104.6 69.1089 0.0 114.0 12.0 54.99 15.4 0.0 10.6 11. m kgls kW Pa mis belso átméroje.9 124.06761 0.2 9.8 0.0 1276.7 51.45 221.1 19.00917 5.0 32.85 0. 0.0 10.9665 1.4 12.5 16.0 87.9015 1065.5 152.0 108.0 0.0 135.6 0.1607 14.7 163.5742 116.8 20.09869 197. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.3 24.0 2314.9 362.09332 342.1 26.6077.9 21.9 21.1591 19.2 210.3 0.9 321.0 10.4 0.4731 0.0 6.54 153.5 16.5667 519.8 1455.7 86.08 15.0816~ 76.02313 3.4202 95.7 276.5 13.8 0. bóáram.25 10.08419 6.3 145.4 753.4 0.8324 1874.6 245.06126 41.1428 50.02 35.0 1178.5 14.7 0.24 52.8 0.4 17.5231 0.3 9.6 7.8 0.11 0.4 182.6 0.78 0.3 1.2532 0. dinamikus scbcss6g.1 0.09 40.05154 7.82 811.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.1991 0.72 26%.5 29.0 10.7 16%.0 118.08766 11.06 93.2 222.0 934.3761 63.74 4.6 43.4 0.3 0.06025 32.5 67.0 0.71 64.7533 0.1 51.0 0.6463 12.9 125.1 74.05542 28.9 585.3558 0.1 221.47 37.1090 55.0 lS07.35 445.197 1.3 169.0 130.

81 0.21 97.00493 11.7 10.48 0.7 0.2 10.02872 64.63 70.26 38.03195 71.01869 42.0 0.78 4.00668 15.215 25.87 112.4 8.23 5.9 6.0260 0.77 76.00407 9.63 0.26 26.00 20.155 20.00163 3.8 8.0 26.00054 1.03 41.00613 13.3 8.129 14.57 0.00227 5.127 13.01484 33.6 6.3 10.20 0.58 5.559 9.32 0.62 0.04669 105.04390 98.105 6.00106 2.13 0.66 32.11 21.36 65.32 30.82 33.0 0.00020 0.3 0.3 11.2 0.73 0.25 0.00023 0.0 45.23 0.5 0.2 15.402 16.1 0.77 49.0 5.234 7.9 10.5282 4.0406 0.92 26.4 12.48 35.408 9.00036 0.46 31.98 23.683 19.80 0.8 8.43 0.00 23.1 0.9 8.01290 29.0 11.16 3.9 .00591 13.6 14.0204 0.9 12.00060 1.01065 24.0 28.5 9.00062 1.6 5.6468 6.68 3.24 4.00309 6.8749 11.01544 34.256 15.4 9.15 3.380 16.18 0.3 0.00049 1.9 12.462 10.00201 4.00027 0.08 0.79 0.00900 20.8 14.5 9.58 0.6 15.67 0.1 7.35 0.994 12.80 0.713 14.39 0.00l13 2.400 8.4 5.00251 5.00437 9.855 11.231 7.00029 0.3 7.00865 19.79 0. 0.9631 4.3 7.00331 7.00620 13.09 0.00568 12.00138 3.913 19.64 0.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.78 0.1 12.854 16.0 0.594 12.31 0.0 30.00081 1.6 11.13 0.3 0.4 14.38 0.42 46.35 5.1 0.00 '/.4 5.75 0.02698 60.0 14.00763 17.00026 0.57 38.36 0.6 13.3 13.826 16.89 0.12 0.0 20.62 0.01219 27.62 3.9 0.00187 4.0 18.00064 1.83 4.00120 2.11 0.01422 32.00144 3.00033 0.03766 84.00283 6.9 10.12 0.7 7.1 10.00132 2.09 73.01601 36.4 9.05 34.59 36.0 0.00239 5.4 11.544 11.96 18.72 4.35 5.1 0.80 0.81 29.11 5.00052 1. NÁ.00710 15.31 4.4 16.2 0.87 0.15 0.9 0.01090 24.8 0.17 0.19 51.00028 0.7l1 10.01357 30.01989 44.9 10.00751 16.95 0.6189 5.00057 1.39 0.472 30.86 5.6998 7.8 9.4949 3. coli '1.79 82.96 59.24 63.00273 6.55900 5.88 48.4599 3.1 7.80 28.7 9.1 7.00076 1.03491 78.00262 5.16 0.8 9.0 19.6 7.19 4.2 0.4 11.00042 0.5 0.662 17.1 0.06 0.35 4.6 6.6 12.00717 16.7 0.00046 1.00038 0.00353 7.00024 0.76 42.69 47.82 0.00021 0. 0.00519 11.00031 0.02 42.01742 39.81 82.00099 2.0 40.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.92 0.8209 10.65 3.56 0.6737 6.30 0.4 0. 1'/.00150 3.00070 1.91 0.67 0.50 19.1 6.4 11.389 22.0 0.86 0.7 8.13 63.171 6.9 16.15 45.8 13.00828 18.6 0.0347 0.5 6.00466 10.01016 22.5598 4.07 53.47 0.00544 12.956 22.00215 4.03346 75.226 9.5 0.5 8.05 39.6 6.8 7. 14.03037 68.8 6.78 27.5 1'/.7583 8.00187 4.02513 56.88 5.01160 26.55 55.00933 21.9 8.64 0.99 0.1 9.5 0.64 0.0 18.9 6.70 23.0 24.958 26.00790 17.169 74.036 5.4 6.0 35.24 '1.9 0.44 0.01144 25.0 22.844 12.6 6.00126 2.294 8.05 0.04094 92.00175 3.59 4.3 0.4 17.1 0. 50 65 16.3 7.1 9.1 126.958 34.84 0.5 0.40 0.5 0.03631 81.2 10.3 8.09 4.77 0.65 0.352 9.0 0.43 0.11 4.41 53.00666 15.

0 25.0 39.5122 29.5 0.7 453.0 1012.9807 0.7 27.9 401.3331 265.0 25.0 17.2 44.7246 1.4 0.0 0.1757 4688.2 0.6 494.0 17.1 0.0 91.6 27.2 2320.7 59.4 0.312 42.0 1503.7 239.2 0.0 1968.3110 224.0 41.3 246.6 30.09569 298.0 1.9 304.6441 3162.0 0.03892 0.081 0.635 1085.1761 21.0 16.557 0.09922 2.6 18.09204 19.6 1.0 336.0 4321.918 0.7 20.0 34.1 207.227 1.7 22.5 180.0 797.123 330.7 0.2 21.2 392.0 270.8240 531.5410 0.0 147.7 160.06642 276.1498 0.0 52.5 0.2050 208.0 535.8737 0.9287 268.9 31. 152.0 27.0 340.7 0.1923 0.0 1.0 299.8 46.7 22.5 0.9 700.0 28.2 0.2549 162.0 204.0 200.1 35.5 0.6 0.4 52.6 0.5684 79.4 237.5 32.1 131.0 177.0 180.5947 375.2436 26.0 105.0 0.7 337.7 570.1470 ISO I I 0.0 0.7 30.6198 25.4495 36.1 24.0 2.5 140.0 29.6 189.0 46. mm 1_.1348 0.1223 12S I I 0.9 103.0 343.0 320.295 I I I 492.0 2627.3 115.0 1.1 259.1699 0.0 .0 152.0 0.08429 242.0 20.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.2S32 0.6 23.2063 1.1228 123.2 198.0 49.0 2208.6 3507.0 3321.1567 0.2 193.0 490.1078 32.0 38.0 0.0 1.0 1.0 266.5 455.710 433.1 20.2864 209.2318 598.0 866.2 1.0 223.1 40.404 1631.0 0.5 15.0 1.0 5327.1913 23.782 II I 116.6 0.0 1450.7 0.0 162.0 613.2763 750.0 0.0 4014.6 25.0 3852.0 353.1181 22.0 1.0 0.8 22.6675 40.0 1396.8 5017.0 1.7 2.0 35.0 32.1634 I II IIII 2918.6 170.4 19.4 522.0 37.365 0.166 30.2194 1.0 692.2 133.0 1218.0 1747.08824 0.08017 14.4 37.0 101.5 13.8 0. I O.07584 260.0 4170.0 223.2023 200 O.2 178.0 1.0 1.0 0.2 23.3014 80 100 2S0 300 270.0 518.5 18.209 36.3 3359.7 368.1155 157.388 207.3 2529.07127 87.474 1153.4 22.0 0.1 3683.0 0.0 1339.0 215.0 396.0 26.0 21.0 0.6 645.098S I I 0.0 3126.1267 285.1424 461.0 19.0 0.851 2426. NÁ.0 382.9 2723.0 32.0 2954.5 15.030 28.6 548.4 0.0 0.0 622.0 I .5 670.2179 164.0 23.0 316.077 0.0 114.6 176.1 431.8 96.9 30.0 303.8 29.2658 293.0 149.0 0.1 1.1 414.5 17.5 361.7 0.0 459.7 0.0 464.3539 33.0 768.1 574.8155 0.491 423.9 127.0 1836.0 19.0 1855.0 0. m 0.0 2091.4 25.0807 __ acéJcso.8 111.4818 154.0 1280.

5 272.1 60.04558 11.7 228.9 27.26 30.9406 0.00966 17.322 13.0 17.3 0. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.0 0J.9 435.00511 16.52 1'/.01574 35.0 21.3 273.02513 0.74 0.00413 152.00414 98.54 0. 0.0 179.66 8.00779 0.1 536.9 56.00818 91.1014 597.61 0.4 0.8 24.4 75.02865 I 9-4.7 45.65 29.305 0.00103 0. 0.7 0.00095 8.0 13.0 142.1 I 0.1 261.84 0.0 19.0 23.9 0.I 273.9 0.0 23.0 216.6 56.06710 10.0 0.933 18.4 19.2 9.4 72.0 0.0 241.8 16.35 107.5 303.06 30.3 35.01036 354.01492 0.61 57.0 0.3 21.02694 10.0 20.9 0.52 23.0 2.0 187.1 152.5 0.08447 0.0 137.00056 I 10.368 0.00086 117.1 0.0 36.9 0.2 53.00317 0.7 12.7 18.07809 0.7 15.2 0.7 20.0 28.00480 5.00071 111.04933 0.1 0.7 13.57 19.05442 0.3 1.5 15.95 0.066 169.0 0.03337 39.00540 0.73 33.71 116.00392 0.00091 11.614 3.0 73.150 0.00597 0.0 3500.00219 12. táblázat .2 73.01103 27.3 0.4 171.1 17.62 0.3 23.03026 395.00255 64.18 132.8 2.7 210.0150I 0.00077 17.0 9.77 247.3 12.61 28.0 190.00137 0.82 2.1 16.0 0.1 14.68 233.8 159.09045 38.656 6.9 30.02112 132.8 48. '/.1 0.933 34.34 0.51 0.8 18.8 9.00059 18.02540 0.3 31.00373 19.56 0.00807 291.334 0.810 0.3 5.6 21.03868 0.9 8.832 20.0 0.1064 335.5 97.00124 111.21 0.8 23.03611 0.01286 0.00368 0.02668 658.418 18.A cso turt.98 14.0 0.0 37.6 239.6 82.5 231.1 201.3 9.846 47.07086 43.73 222.00041 legkisebb 65 1'/.18 47.00343 0.1 0.84 26.143 0.3 87.2 0.01675 0.4 0.01355 10.01392 196.2 0.303 0.00198 3.96 16.00170 4.0 0.02405 16.9 27.7 112.494 0.01674 0.4 12.25 82.00053 11.0 24.0 0.00287 81.4 20.467 59.00110 0.5 86.63 92.13 70.0 192.00180 8.01769 147.6 26.460 28.05892 17.4 21.1 101.0 17.6 33.36 94.0497 37.0 0.06313 35.6 7.139 22.00049 13.01165 24.0 0.811 4.00892 70.7 39.4 81.4 172.02102 0.4 24.6 141.0 9.28 1I 0.58 3.02320 0.00066 15.01 I 12.0 0.9 151.47 0.8 3.0114I II 124.45 0.5 57.0 39.15 313.2 0.04340 0.0 47.00160 0.00045 16.0260 0.0347 0.115 0.44 145.276 0. NÁ.0 50.3 0.02263 43.9 475.1 7.2 27.0 92.3 0.16 47.0 60.0685 0.00435 0.44 0.1 175.8 54.01760 119.4 31.00189 102.89 85.00271 6.00085 0.0 21.106 99.7 0.7 64.0 203.4 68.745 0.00117 65.01951 0.00082 14.09608 52.10 32.1 25.3 31.352 14.01227 35.1 56.6 25.8 0.5 2.00237 0.01468 21.00693 0.09 134.0411 18.00149 39.0 33.01586 14.33 414.00646 0.1 4.0 37.0 26.4 2.00737 9.742 0.2 41.0 16.21 40.0204 0.2 29.0 4.00448 7.1 23.48 122.4 27. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ".3 0.08 0.

0 1.0 301.4117 6187.4 39.0 934.192 1715. 0.0 70.035 2495.7616 82.0 36.2 0.4 882.0 566.2369 38.0 1625.0 2.2787 34.0 2.0 44.0 741.2 34.0 954.0 0.3119 1.366 816.4931 1.0 6685.0 3323.0 6817.5 0.6 771.496 74.0 1800.3 7592.176 1.0 36.0 0.4 818.8 54.0 70.0 3555.0 6006.0 0.1547 29.0 3773.0 2.7 1.0 627.3 2.9 5054.0 67.5 749.2936 571.1657 0.176 554.0 1110.0 841.1470 351 57.1430 348.2213 91.4452 3902.7 2.0 597.3292 3.6 1.4766 0.675 48.1 89.0 0.127 1.0 0.0 74.186 átméroje.S 66.1 0.5 371.0 31.0 856.7 8009.8 59.852 67.0 86.6 48.8 54.4 276.0 702.468 759.0 2649.8698 66.3 0.225 8809.2 94.6 57.6 0.0 6424.2532 0.0 4177.9 93.003 972.475 0.5 70.0 875.0807 m 0.1223 0.518 78.8 428.5 0.2 54.667 2076.8 0.8 65.0 1.7993 0.911 1203.1760 0.7 63.0 322.6355 54.0 3.9578 -.0 38.7 49.0 781.2654 1002.3625 0.4 9515.3 533.0 41.0 1531.4 5621.0 0.0 4512.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.0 55.2 77.3 663.7 3.0 4.574 3.3 60.0 0.0 938.0 366.2536 0.0 1073.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.747 0.1 944.5 0.556 2.0 700.6 26.0 3.4 72.854 0.872 0.108 60.4 567.0 1431.371 1140.4698 7190.0 34.0 577.2047 1.6 1324.968 2157.5 0.0 4790.9 324.4 461.0 0.2 62.0 0.732 2.3014 0.6 498.8 964. .3 3.2742 1.6 41.4 0.9 45.8 373.S 56.0 5560.0 44.0 464.027 63.- .1 0.6 59.0 2980.5062 0.2 100.5342 99.1297 292.0 7153.5 419.0 491.0 42.767 0.0 0.0 1958.6 I I 0.0 50.7 543.0 2.2 396.1 42.0 382.4194 617.S 1.241 2.0 86.7219 83.0 58.3737 1058.2515 4.1 227.3918 77.7 1.0 2331.244 0.7 47.0 4217.4 0.3 30.578 418.0 617.0 702.0 518.6800 49.3 1.2023 0.0 467.6 3544.0 2795.8 52.0 622.2 52.5880 947.1858 0.0985 80 ".

4 0.00215 4.426 87.7 0.4 211.00292 '/.0 36.8 1849 76.47 299.4 0.06 324.6 705.8 0.53 190. 0.3 0.5 0.11 223.03863 87.00373 8.02401 54.469 149.1 0.1204 271.4 0.0 38.00276 6.05800 130.04767 107.0 21.1621 365.03132 70.00223 5.0 30.04077 91.01494 33.0 33.3 476.4 0.77 395.9 0.8 0. legkisebb S' m Pa 0.7 0.7 0.2 558.249 75.0 41.63 639.6 1014 56.26 290.2 1434 67.1 0.0347 0.637 103.06955 156.0 700 800 900 0.0 I 24.7 .0 31.92 351.0 54.00141 3.0114 0.1 0.52 257.0 37.13 176.861 171.06591 184.8 0.0 948.9 0.00198 4.0 38.23 1037 57.0 27.9 0.177 150.0 40.3 0.4 905.1927 434.0150 0.6 0.0 26.0 40.66 625.1248 281.0 0.82 782.0 47.00596 13.00475 10.19 350. NÁ.0 35.0 0.05347 120.5 0.01600 36.00928 20.00260 5.00893 20.1784 401.0 18.4 0.0204 0.0 19.01118 25.03637 81.2 0.00322 7.0 0.0 I 43.2 1642 71.0 35.8 0.0 23.8 1064 57.01044 23. coli '/.02243 50.4 911.16 906. táblázat A cso turt.4 0.2 0.0 0.00396 8.52 398.3 0.86 366.52 444.52 305.02964 66.0 37.352 GOZFUTÉSEK 9-4.6 0.582 215.0 26.01841 41.0 0.23 325.5 .06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso.90 241.5 15. 0.5 0.0 26.827 119.5 0.0497 0.5 0.0 33.3 943.00207 4.854 117.99 1169 60.0 0.0 53.320 278.02692 60.00512 11.26 440.0 20.6 0.476 99.02551 57.6 '/.26 50.231 193.03 716.01255 28.0 49.0 31.00'797 17.7 0.8 17.00099 2.00556 12.00737 16. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.22 527.0 47.0 27.6 0.01994 44.0 41.2 0.4 0.007 135.05510 124.03204 72.1537 346.2 0.41 595.0406 0.02909 65.9 0.00095 2.033 126.4 0.7 0.064 246.0 42.3 2470 88.0 43.8 517.5 0.4 0.1 0.5 0.0 31.0 49.410 352.92 623.00962 21.0 53.5 0.4 0.2 0.8 0.6 0.0 23.2 0.1160 261.00107 2. 240 0.54 543.1 1218 62.00133 3.0 18.07 430.0 21.0 28.8 1268 63.08849 199.00668 15. 1'/.00125 2.2 1107 59.0 29.0 25.7 0.0 34.7 0.02791 62.4 599.0 1429 67.00906 20.0 34.00117 2.00 702.03022 68.6 0.0 24.339 81.59 393.01188 26.0 22.0260 0.0 47.256 28.1808.0 49.0 47.95 460.5 0.0 21.6 0.2 1528 69.00191 4.26 150.1 0.03398 76.70 163.4 14.2187 492.0 51.00242 5.7 0.00103 2.4 0.2 1373 65.8 808.6 0.2 0.1 0.6 0.75 775.67 259.936 397.01919 43.7 16.0 44.1 0.07652 172.7 0.3 1228 62.0 35.0 38.0 40.0 50.1 0.01382 31.6 0.9 0.00168 3.9 0.09392 1849 76.06207 139.4 0.0 19.793 214.55 377.0 28.03429 77.00494 11.03640 81.00633 14.00856 19.08 509.0 19.12 534.0 0.2 782.0 24.00853 19.852 307.0 26.9 0.0 0.2 0.0 44.08271 186.4 1262.0 0.45 574.04850 109.1113 250.54 461.05190 116.9 16.0 32.4 0.0 35.00155 3.1353 304.00348 7.04488 101.00180 4.02067 46.0 53.0 2158 82.29 205.0 41.504 183.0 30.00455 10.156 69.5 1· 0.53 224.7 720.7 2781 93.04968 111.05161 116.0 44.0 0.2 0.5 0.3 0.3 1 '/.8 0.6 0.669 108.0 33.2061 464.1448 326.01699 38.2 0.1 0.2 0.5 0.

6 69.2 0.3151 72.0 1507.098S 0.6 954.0 2107.0 904.2 735.7 0.5773 0.0 0.5 1.4017 78.3538 796.0 852.014 2441.0 67.0 96.8354 1300.7490 89.3034 2939 1255.0 1160.0 87.9 0.0 99.9 91.2S32 ISO 0.3175 97.3264 0.4659 87.9034 1599.0807 m O.9 4545.3 1.5574 1686.0 80.0 2.1 0.5368 60.8701 0.2023 O.6258 77.1 62.2 683.3 73.0 0.5154 0.1 709.9 2034.3784 83.0 84.1716 668.2 0.7 95.1 1.4 0.0 1881.7 0.0 94.7 1049.0 95.0 0.4 1209.1470 353 0.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.084 100.6 715.1 0.4237 2283.6 -.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .6692 0.9356 656.018 77.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0.1223 80 ItlIsö átméroje.0 0.0 0.1 65.7102 74.0 0.1 0.2913 4365. 0.0 0.938 83.3014 I 0.4 0.

00418 0.00460 39. táblázatok tartalmazzák.0 58. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4. kiszorításához.. (9-4) összefüggésnek.1131 867.01882 / III 443.16 991.39 0.06640 0. táblázatban. 1.02 bar (0.02 at).8 70. A g{'yz •.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6.0 37.04214 244.6 10.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek.03841 254..0 580.9 52.0 149.6 0.01967 0.2 80.64 46. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto.0 0.1 90.2 41.2 94.0 48.65 534. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s).01094 731.01792 0. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni.1086 84. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak. táblázatban található.4 60.85 0.l.0 0. az alaki ellenállás értékek a 9-7.31 55. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.00212 9.3 0.4 70. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42.8 40.1039 98.3 73.0260 j 21. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3.2307 0.0347 0. radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség. '/. 0. Palm vagy kp/m2 .05812 0.908 53.00439 0. NÁ. táblázat ad tájékoztatást. táblázatból vehet6k. amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük. '/.55 O.0114SO 0.8 92.04389 98. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0. EC.0 50.+ EC')Pdin .7 23.50 223. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges.0406 0.OlSO I 10.62 0. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.37 130. táblázatból.5 74. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.0 9.01050 0.79 24. A 0. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.06100 80.354 GÖZFUTÉSEK 9-4.00222 1'/.434 489. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8.3 42.1 519.7 0.0 0. 9-7..00956 0.3 137.7 663.6 67. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy. Amennyiben feltételezzük.04032 234.00479 0.2 0. Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo.01 at).az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza.0 0. táblázat tartalmaz· za.0685 I '/.0 0. l.06376 0. tábIáZII - 11567 0.80 0.9 143. az alaki ellenállás a 9-5.1 0.36 0.00231I 0.9 44.OIbar (0.4 900.91 45. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése..0204 I I I 22.0 799.5 0.00202 77. ahol S.01004 64.9 86. hcS- .8 0. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik. - A cso turt.09907 88.02049 0.3 0. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést. m. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák.

68 10.13 155.9 456.870 7.0 93.9 428.51 25.6 640.0807 .9 457.9 1094.céleso.3 344.1 34.2 570.0 57.0 3492.4 6.0 5068.553 383.0 4490.0 1924.10 14.35 6335.23 114.0 1.0 1226.9 285.0 5544.0 1738.6 230.0 1499.0 1642.5 2.0 3548.4 410.55 51.0 11.0 1425.0 993.0 1490. 0.6 535.6 285.0 306.0 20.9 142.0 1277.7 1824.3 319. 3.0 4752.0 1140.5 8ll. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.0 22.2 60.8 823.6 712.9 256.1 570.40 12.60 30.1 I38.8 2716.9 4561.7 40.9 428.8 19.0985 0.34 63.0 79.0 40.6 745.851 124.0 101.5 2566.0 114.0 3167.7 95.3 912.7 6205.66 17.13 11.3 I 791.1 513.2 139.0 549.0 248.0 5.8 821.3 153.5 427.1223 0.09 31.53 364.336 25.5 1459.6 243.0 179.3 506.2 202. táblázat.0 855.0 1710.1 17.95 268.4 1927.6 5 253.32 506.2 267.76 253.0 7128.8 457.0 620.10 3207.0 1164.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.0 1283.6 642.1 183.2 324.7 153.3 633.02 221.-- - .8011 Alaki ellenállás.0 128.04 21 3 76.3 2328.1 307.7 91.35 190.8 68.0 108.2023 0. Pa I .919 63.0 1533.7 1713.0 158.21 126.6 5132.42 191.25 8.4 7 228.61 1013.6 153.7 1026.27 47.0 136.7 20.0 558.0 264.52 1241.0 380.6 760.2 214.0 7919.8 405.19 39.0 107.9 613.702 91.1470 0.0 46.2 366.0 372.52 23.1 45.3 766.56 124.3 121.80 229.9 228.0 641.04 50.13 15.40 114.0 1552.55 53.534 9 22.603 35.67 79.6 498.0 3880.6 213.20 6415.9 923. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.8 1029.0 2483.5 434.27 25.0 1073.3 496. NÁ.9 76.3 574.48 316.7 887.9 641.4 856.267 248.2 356.3 686.4 141.3 8.1 615.0 81.0 343.8 129.98 162.23 273.9 914.0 1986.0 1940.7 10.5 3104.4 126.61 62.3 182.0 1284.83 2376.1 648.7 776.0 459.7 1267.9 800.66 8 306.4 2851.--I I -I 9-5.83 71.55 55.66 1013.41 15.3 28.0 2235.3 160.0 374.1 321.9 182.5 718.3 1140.0 3849.0 1520.0 4055.4 1995.0 310.6 205.6 91.33 I5.7 11.0 481.40 2280.4 732.6 15.0 2534.3014 355 I I .0 1583.1 186.2 5.0 214.0 274.8 486.2532 0.67 388.068 1070.28 567.4 496.0 5173.0 571.0 3960.4 1379.1 2141.8 2027.0 919.43 7.5 1143.5 ~15.80 4 31.3 102.82 3041.068 C Alaki ellenállás-tényezo.

0406 0.3 2.87 2.10 4.35 753.64 0.316 5.190 0.19 0.909 4.4551 23.245 4.329 0.127 0.00 0.600 3.117 I 12.143 3.75 45.366 1'/.345 1.14 1.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.69 O.69 1.94 0.30373.469 10.257 74.45554.129 1.64 7.53 2.90 0.847 0.683 9.24 1.247 27.9 4.58 1.27 0.76 2.74 0.604 5.46 1"1 0.29 489.47 2.564 2.57 0.71 2.790 8.4551 805.OISO 0.88 0.169 2. 0.00 1.36 11.99 1.562 5.137 1.898 0.213 61.4 0.437 2.31 0.22770.59 0.73 30.25 0.092.551 .389 7.91 0.94 6.60743.177 0.59 21.678 1.87 2.201 13.12 3.498 612.27 .66 2.036 1.589 1.32 1.990 1.38 600.99 0.942 1.05 678.577 3.11 0.18 34.87 0.22 3.51 4.53 3.7939 945.1 51.20 16.88 3.832 4.81 82.2 0.190 3.87 I ml MSZ 120/2 acélcso.27 3.29 0.96 I 7.37 4.46 3.0 66.02 I2.2275 4.93 244.29 4.582 2.3 26.769 1.14 0.25 4.194 2.53151.682 3.0 0.58 13.434 2.175 0.97 1. S' 37920II0.936 5.178 11.8 16.92 3907 5336 5.587 12.841 2.151817.84 0.41 4.57 56.32 15.164 557.400 2.02 2.04 70.097 3.75931.453 2.980 1.37963.67 0.11 0.54 I I 0.387 2.11 6.01 1.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0.854 0.64 7.6661 5.88 4.12 6.19 6S 0.8 854.210 510.34 3.279 2.23 20.0260I0. NÁ.52 3.68334.0347 0.1 0.1 0.60 0.67 0.34 6483 3330 6121 5739 0.092 0.16 0.37 0.82I 0.246 .314 0.920 7.225 0.237 9.43 0.041 2.113 4.05 2.22 3.59 29.336 2.38 5.035 1.68 0.35 6.05 8. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.81 5.0497 0.34 5.68 0.OS 2.6827 0. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.438 6.12 5.60 31.757 1.270 1.0685 I0.13 0.458 0.488 9.549 18. II I 11310 9.211 0.4 13.95 8.122 0.32 8.278 2.077 5.530 0.III 0.55 5.0114 21.1SO 0.266 2.717 3.220 '/.928 1. coli MSZ99 .87 6.11 0/.10 1.9487 0.49 0.115 0.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.330 0.73 0.08 640.ot0 06.762 427.55 0.25 1.947 19.88 2.054 0.74 6.0204 0.76 I 0.264 0.281 1.00 4.07 6.33 122.262 0.75 2.6 367.602 0.SO 38. táblázat.1 1.777 0.405 7.381 3.31 2.

0.6 2966.3 9.95 101000 379200 1444000 1596000 212600 498600 130300 1728000 87810 608500 30160 54020 641300 94300 682200 178900 44 79250 2295000 1444000 189200 161 690700 98770 1283000 442500 64690 115500 805400 1003000 235300 73030 80900 907000 1086000 255200 597800 156600 !l8580 381700 1853000 112.8 17.3 20.7 16.36 13.53 16.90 7.8 299.37 795800 1.6 5.0 16.40 4.2532 0.3 18.2 14.2 300 4.9 131.4 8.2 192.584 0.9 197.452 4.6 6.0 290.5 1497.2 8.9 147.2 9.9 1.0 19.54 10.73 9.92 330 18.2 5.66 566.6 6.9 4.1 9.2 14.02 111.1 2.4 5.3 14.31 13.7 168.8 332.8 3.74.3 3869. 200I I 0.6 1033.84 12.1 0.9 5.79 1.0 3.904 186.06 242.6 2046.0 163.1 2684.0 1340.0 437.6 16.74 11.0 6.03 11.0 11.15 12.5 17.5 2434.1 509.8 1268.0 10.37 2.723 0.55 4.07 709.0 120.74 350.1 10.40 20.21 1.54 3.05 12.351 ~ (1 m hosszú.61 0.83 10.1 1284.0 175.0 0.9 7.334 2303.93 1.22 4.1470 0.16 6.0807 CSÖVEZ!i.07 632.27 0.4 56.2 474.23 3.9 704.07 23.90 214.6 395.99 3444.62 21.1 400 3662.2023 80 0.25 5.6 7.7 3.4 6.42 2165.73 4.1 200 26.3 12.1351.94 14.0 100.S csoben.48 9.31 2.67 129600 721000 209000 110.0 6.98 1.3014 I I 150 125 100 0.1 9.4 13.0 218.4 .8 4.7 13.0500 102.0 6.58 11.0 2.512.4 1864.000 21.79 8.2 9.22 3123.5 312.32 572.48 5.5 5.4 388.3 82.4 135.2 541.0 14.06 2.0 10.61 7.3 15.0 23.0 1.0 22.0 2019.1223 0.99 7.1 150.76 13.2 822.0 14.973 1479.45 7.0 6.96 6.1 8.51 10.00 183.5 1648.84 1025.6 2.2 4267.17 18.7 3.2 8.09 2.50 9.29 3.98 17.63 1.9 273900 165000 1239000 100 291500 886900 305000 556100 1309000 117400 106 308200 55300 188500 551 144200 208700 1970000 2081000 340400 164.12 2384. kör keresztmetszeti 300250 tömesáram.5 5.12 6.96 16.5 111.1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor) I mis kgJh kcaI/h kp/m' 32.0 240.62 3.64 5.0 268.0 388.71 22.7 2685.TÉK-MÉRETEZÉ.7 926.0 12.0985 0.77 1686.

6 96.55 14.2982.37 29600 1/.06 .952 3.77 940.56 33.0260 II I 21.85 8.82 6.8 10.14 5.2 36.61 7.9 1.6 3.151 2.7 1.88549.88 7.93 1 'f.313 11.93 89.69 5.32 8.5 1.35 13.9 8.21 5.2 4.74 1050710 ll.68 6.3 11. táblázat .16 5.0 1458 1.61 1.OS 6.748 3.27 119.32 26.607 3.797 1.65 57.70 7.8 11.852 2.14 1.0347 0.3 23.04 19.2 10.84 13.21 2.45 9.76 1.40 12.986 15.97903.6 1554 1 1.736 5.821 4.93 7.2 229.4 1.81 5.50 10.23 4.517 1.99 2.049 5.1 2.I5.522 0.92 0.23 52.833 5.72741.29 0.1062.0 11.07 33400II0.51 113.909 10.288 6.60 3.7.59 11.0204 0.39 1.07 41.08 0.66 14. 1.79 15.05 9.10 5.25 25.72 27.1 145.65 30.71 18.06 3.37 129.02 4.348 1.08 1.53 1.934 17.355 1.49 1356 8385 11340 22.85 1.114 8.61 6.710 2.0114 1150160 I I 0.70 18.53 8.545 7.6 15.947 1'/16.9 819.51 1.77 45.16 1.682 4.08 12.2 19.0232.59 8936 6359 2770 2876 5238 5437 10900 28450 2661 5032 1101 10440 9459 9958 2430 65 0.3 3.82 6.99 4.04 0. NÁ.738 6.8 5.827 102.29 1.97 8.46 4.09 12.4 66.74 5.22 4.13 8.6 7.3 12.4 2.58 12.44 12.23 15.89 9.6 8.958 9.1 3.00 4.260 12.639 2.78 108.cs.0 70.48 3.37 28.4 0.984 3.0150 I1.17 1.51 5.9 37.66 881.8 8.39 20.57 1.461 3.530 30710 72190 17250 17900 770 66930 16580 2306 14400 27260 64150 2548 4365 4818 1569610 26020 61250 4596 12810 7802 38130 3587 6772 22250 5922 19480 135.140.33 0.4 16.77 4.61 0.9 m MSZ 120/2 acélc.54 8.58 48.047 4.663 4.21 7.46 0.0406 0.74 23.4 0.22 0.52 8.08 2.36 1198 I25.33 166.139 124.0685 0.35 0.67 6.13 0.00 62.92 7.0 9.25 6.99 9.757 4.10 21.2072.52 1.1 134.15 50.09 0. coll GOZFUTÉSEK MSZ91 I 9-6.11 2.06 3.06 9.3 43.10 3.10 156.30 55.48 7.31 11.72 32.685 14.84 5.97 9.59 1.188 0.85 1.27 1.74 12.80 4.65 6.80 7.1 2.28 2.0652.26 2.523 6.84 5.7 6.358 I A csó turt .76 0.534 1.85 10.0 38.legkisebb II 50 0.93329.25 8.81 7.62 5.59 10.36 0.3844.0497 11890 20430 48170 13610 12770 21940 84160 51750 55060 4122 24730 58230 15880 78490 1898 3134 3596 89510 2042 2178 23370 35830 3367 20900 3866 113.07 14.49 14.73 17.34 11.8 9.22 2.39 1.835411.04 9.68 7.29 1244 16.889 6.94 6.37 4.228 2.52 4.669 8.31 40.710 14640 1.87 10.4 7.91 996.54 4.78281.

5 86.4 27.0 6097.1 5.8 18.7 43.8 23.9 947.69 29.0 30.4 6354.7 12582.8 37.6 421.3014 0.7 1717.0 28.6 28.0 76.3 8.3 868.0 40.1 253.9 735.0 451.2 341.7 730.0 25.0 17.S 20.0 26.8 35.4 353.2 31.14 13.0 1108.7 40.7 31.0 30.2 17.0 20.0 36.3 1037000 287200 25.3 32.0 4159.6 23.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 0.7 25.0 2295.6 12.S 34.6 187.3 29.5 2906.6 24.7 4003.0 6601.6 32.3 19.7 24.0 33.2 3114.0807 359 II 80 belso átméroje.3 13.0 20.2 33.0 2119.9 5830.0 26.9 4618.2023 0.0 682.6 20.1 5550.0 5316.4 20.S 25.0 32.6 7.9 41.S