AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:

DR. MENYHÁRT JÓZSEF
2. KIADÁS

.

,

v

'o'" ... .JI_L'··

f}'~ lJ~'b.•••••

--.,

.. ct

.>

KLTE

MFK Könyvtéra DEBRECEN

IlU '111111 1600 4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978

Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN
okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

okI. gépészmérnök, a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE
okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN
okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás) ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök

Szerzok

DR. DESTEK
okI. gépészmérnök

ENDRE ISTVÁN IVÁN

DR. MESZLÉR Y CELESZTIN
okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészrnérnök

DR. NYERGES
okI. gépészmérnök

TIBOR

DR. FEKETE

ORA VECZ BÉLA
okI. gépészmérnök

okI. gépészmérnök a m6szaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS
okl. gépészmérnök

OSZKÁR

DR. ÖLLOS GÉZA
okI. mérnök,

a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY
okI. gépészmérnök,
a müszaki tudományok egyetemi docens

GYÖRGYNÉ
kandidátusa,

DR.

SALLAI

GYULA

okI. gépészmérnök

DR. ILLÉS ISTVÁN
okI. mérnök

DR. SIMON FERENC
okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok egyetemi docens kandidátusa,

DR. TÖMÖR Y TIBOR
okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa

DR. DR. h. c. MACSKÁSY
okI. gépészmérnök ,

ÁRPÁD

DR. VIDA MIKLÓS
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok egyetemi tanár kandidátusa,

a muszaki tudományok ny. egyetemi tanár

doktora,

DR. MENYHÁRT

JÓZSEF

VÖLGYES

ISTVÁN

okI. gépészmérnök , a muszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezeto egyetemi docens

okI. gépészmérnök

Lektorok

BODNÁR

FERENC

KOV ÁCS LAJOS
okI. gépészmérnök

okI. gépészmémök

DR. DÓCS JÁNOS
okI. gépészmémök, a möszaki tudományok kandidátusa

DR. LAKOS ANDOR
okI. gépészmérnök

DR. ERDOSI
okI. gépészmémök

ISTVÁN LAJOS

MAGYAR MAJOROS

TAMÁS ANDRÁS

okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS
okI. gépészmérnök, egyetemi docens

okI. villamosmémök

HOMONNAY

GYÖRGYNÉ

DR.

MÉSZÁROS
okI. gépészmérnök

FERENC

okI. gépészmémök, a miíszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens

JÓZSEF

PÁL

MOSONI

GYÖRGY

okJ. lIépészmémök

okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA
oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette:

Tar/say Vi/mosné

Tartalomjegyzék

Eloszó Bevezetés A leggyakrabban A leggyakrabban használt jelölések használt indexek

XXI XXII XXIV XXXI

1.2.4.2. 1.2.5. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.

Hotechnika, futés, hoelIátás 1.
1.1.

Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) Hovezetés A hovezetés instacionárius esetei

. . .

3 3
3 4

1.3.4. 1.3.5. 1.3.6. 1.3.6.1.

1.1.1. 1.1.1.1.

Elhanyagolható belso hoellenállású testek 1.1.1.2. Véges belso hóelIenálIású és felületi hoátadási ellenállású testek . 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésu sík fal . 1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . 1.1.1.2.3. Homérsékletmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal esetében . 1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 1.1.2.1. Több rétegu sík fal . 1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 1.2. Konvekciós hoátadás " . 1.2.1. Hoátadási tényezo, hóáram . 1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 1.2.2.1. Függoleges fal , . 1.2.2.2. Vízszintes fal . 1.2.2.3. Vízszintes cso . 1.2.2.4. Függoleges cso . 1.2.2.5. Cso vízben . 1.2.2.6. Zárt tér (réteg) . 1.2.3. Hoátadás kényszeráramlással . 1.2.3.1. Sík fal . 1.2.3.2. Áramlás csoben . 1.2.3.3. Keresztirányú áramlás egyes cso körül . 1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 1.2.3.5.-Keresztirányú áramlás bordázott cso és csoköteg körül . 1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor filmkondenzációval . 1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátumáramlás .

6

II
1.3.6.3. 1.3.7. 12 13 14 14 17 17 17 17 18 18 18 18 19 19 19 20 21 22
2.

7

1.3.6.2.

1.3.8. 1.3.9.
1.3.10. 1.3.11.

1.4.
1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.4.1. 1.4.4.2. 1.5.

Függoleges felület, turbulens kondenzátumáramlás . Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében . Hosugárzás . Kirchhoff-törvény . Planck-törvény . Wien-törvény . Stefan-Boltzmann-törvény . Lambert-törvény . Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben . Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felület sugárzásos hocseréjének hoárama ..... Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hocseréjének hoárama . Egymást burkoló felületek sugárzásos hocseréjének hoárama . Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek sugárzásos hócseréjének hoárama . Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése . Sugárzási hoátadási tényezo . Sugárzási homérséklet. . Hoátbocsátás . Több rétegu sík fal -. Több rétegu hengeres fal . Bordáscso, ill. csoköteg . Hocserélok . Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség . Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, adott hocserélo esetén . Irodalom .

24 24 27 27 28

28
28 29 30 30 30 30 31 31 32 32 33 33 33 35 35 36 36 37 38

22 2.1. 24 24 2.2. 2.3.

Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor)

.

39 39 39 39 41

2.4.

Ideális közeg . Folytonosság . BernoulIi-egyenlet . A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása ..

vm
2.4.1. 2.4.1.1. 2.4.1.2. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.8. 2.9.
3.

TARTALOMJEGYZÉK 5.1.1.3. 5.1.1.4. 5.1.1.5. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1.7.
5.2.

Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban . Kifolyási sebesség . A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama Nyitott tartály kiürülési ideje . Csöben áramló közegmennyiség mérése . Sebességmérés Prandtl-csovel . Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Borda-Carnot-veszteség . Kritikus nyomás . Az áramlás minosége , . Nyomásveszteség csovezetékben . A súrlódási ellenállás-tényezo . Egyenértéku átméro . C alaki veszteségtényezo . A csoellenállás számitásának pontossága .. Hasonlóság . Irodalom . Idojárási alapismeretek zsef) Általános ismertetés A levego homérséklete Hofokhíd Széljárás Napsugárzás J-égnedvesség Irodalom (Dr. Menyhárt Jó. .. , . . . . . . . .

41 41
41 41

43

43 44
44 44 45

45 47 47
52

5.2.1.
5.3.

52
54

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3.

55

3.1.

55
56

5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6.

3.2.
3.3.

62 64 66 69 72

3.4.
3.5.

3.6.
3.7. 4.

Közérzet (Dr. Menyhárt József)

73
73 73 74 77 77 78 78 79

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
4.5.

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6.
4.7.

4.8.
5.

A közérzet fogalma . Az emberi test hoegyensúlya . Az emberi test holeadása . Az emberi test nedvességleadása . A közérzet méroszámai . Eredo homérséklet . A levego-homérséklet, a sugárzási homérséklet és a levegosebesség méroszámai .... A levego-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai . A levego-homérséklet, a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai . A levego összetételének hatása az ember közérzet ére . A környezet hatása az ember közérzetére .. Irodalom . Épületek hovesztesége. Épületek hotechnikai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... Hoveszteség-számi tás stacionárius feltételek esetén . A höveszteség-számitás alapegyenlete . Zárt terek belso homérséklete . Külso (méretezési alap-) homérséklet. .

Lehulo felületek méretei . Hoátbocsátási tényezo meghatározása . Hohidak és sarkok . A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok Teljes hoveszteség . Megjegyzések a hoveszteség számításához Sugárzó futésseI tervezett helyiségek hovesztesége . Példa a hoveszteség meghatározására . Padlók hovesztesége . Honyereség-számitás stacionárius feltételek esetén . Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Honyereség-számitás instacionárius feltételek esetén . A homérséklet-hullámzás egyenlete . Egyrétegu határolószerkezet csillapítási tényezoje . Egyrétegu határolószerkezet felületi hoelnyelési tényezoje . Fajlagos felületi hostabiIitás . Több rétegu határolószerkezet csillapitási tényezoje és fáziskésleltetése . Helyiség hostabilitása . A helyiség-homérséklet alakulása . Honyereség-számítás instacionárius feltételek esetén, egyszerusített eljárással . Hoelnyelés . Csillapítás .. : . Fajlagos felületi hostabilitás . Hostabilitás . Hofokmodulus . Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával. .. Pára diffúzió . A páradiffúzió egyenlete . Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén . Páralecsapódás a szerkezet belsejében . A méretezés alapelvei . Irodalom .

89

90 106 107 109 109
110 110

111 115

115
118
118

119

120

121 121 121 122 122 122 123 123 123 123 124 126 127
128 128

129
130

80
81

6.
6.1. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2. 6.1.3.3. 6.1.4.

Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) Öntöttvas kazánok A MARABU kazáncsalád A KOMFORT kazáncsalád Külföldi kazántípusok Acéllemez kazánok A tiizelés elemei Szilárd tüzelés Folyékony tüzelés Gáztüzelés Villamos futésu kazánok . . . . . . . . . . .

13] 131 131 132
138

83 85

86

5.1.

140 141 145
145

86 86 86 86

5.1.1. 5.1.1.1. 5.1.1.2.

145 155 155

TARTALOMJEGYZÉK 6.1.5. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.4.1. 6.3.4.2. 6.3.5. 6.3.6. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.1.2. 6.4.1.3. 6.4.1.4. 6.4.2. 6.4.2.1. 6.4.2.2. 6.4.2.3. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.7.1. 6.4.7.2. 6.4.7.3. 6.4.8. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.2.1. 6.5.2.2. 6.5.2.3. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.7.1. 6.5.7.2. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.1 J. 6.5.i2.
6.6.

IX
A gépalapozások fajtái , Méretezés Acél- és gumirugók Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) Mérési módszerek Kitéréses mérési módszer Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer A méromuszerek fajtái A mérorendszer és a méromuszer hibája .. Méromuszerek és mérések az épülelgépészet ben Homérsékletmérés A levego abszolút nedvességtartalmának mérése A levego relatív nedvességlartalmának mérése Nyomásmérés Térfogatáram-mérés Vízszintmérés Áramló közegek hoáramainak mérése (homennyiségmérés) Füstgázelemzés _ Készülékek muszerezése Hotechnikai készülékek Szivattyúk Kazánok Hoközpontok Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai Gyula) _. _ Osztályozás Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók Kétállású szabályozók Folytonos muködésu szabályozók Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók Érzékelok Szabályozók Beavatkozószervek Kétállású beavatkozók Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Szabályozószelepek kiválasztása Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) Korróziós folyamat _ Korróziós jelenségek központi futoberendezésekben Néhány fontosabb fém korróziója, a védekezés lehetoségei _ Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) Energiaveszteség " Hoszigetelo anyagok, eljárások Irodalom .,. _ 232 234 234 235 235 235 235 235 236 236 236 240 240 241 242 244 244 244 245 245 245 245 245 246 246 246 246 246 248 248 251 252 252 253 253 257 257 259 259 261 261 262 264

Egyéb kazánházi berendezések Hocserélok (Dr. Fekete Iván) Holeadók (Dr. Fekete Iván) Tagos radiátorok .. _ Csovázas radiátorok Lapfutotestek " csorutotestek Sima csorutotestek Bordáscsövek Konvektorok Szegélyfutotestek Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt József) Csövek , , Folytacél csövek Alumínium csövek Rézcsövek Muanyag csövek Csokötések Karimás kötések Menetes kötések Nem oldható kötések : Tömítések Csohálózat kialakitása Csovezeték hotágulása Csövek hoszigetelése Csoszerelvények Elzárószerelvények Szabályozószerelvények Egyéb szerelvények Csovezetékek színjelölése _ Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások (Sal/ai Gyula) Szivattyúk Szivattyútipusok Dugattyús szivattyúk Fogaskerék-szivattyúk Centrifugális szivattyúk Szivattyúk szabályozása Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va tytyúk Tüzeloanyag-szivattyúk Légkompresszorok _ Villamos hajtások Rövidrezárt motor Csúszógyurus motor _ Villamos motorok kiválasztása ' Különleges motorok A villamos hajtás fordulatszám-szabályozása Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , Érintésvédelem Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) A gépalapozás célja A rezgéscsökkentés módszerei

158 160 168 169 178 183 188 188 189 192 196
197

6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.1.1. 6.7.1.2. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.4.1. 6.7.4.2. 6.7.4.3. 6.7.4.4. 6.7.4.5. 6.7.4.6. 6.7.4.7. 6.7.4.8. 6.7.5. 6.7.5.1. 6.7.5.2. 6.7.5.3. 6.7.5.4. 6.8. 6.8.1. 6.8.2. 6.8.2.1. 6.8.2.2. 6.8.3. 6.8.3.1. 6.8.3.2. 6.8.4. 6.8.4.1. 6.8.4.2. 6.8.4.3. 6.9. 6.9.1. 6.9.2. 6.9.3. 6.10. 6.10.1. 6.10.2. 6.11.

197 197 202 202 204 204 205 205 206 207 207 209 210 210 210 216 217 220 220 220 221 221 221 221 223 223 224 224 226 226 227 228 229 229 230 230 231 231 231

6.6.1. 6.6.2.

x
7. 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.2.1. 7.1.2.2. 7.1.2.3. 7.1.2.4. 7.2. 7.2.1.

TARTALOMJEGYZÉK
267 267 267 267 268 271 272 '273 8.10.2.3. 8.10.2.4. 8.11. 8.12. 8.13. 273 273 273 275 276 276 277 278 279 279 280 281 282 283 284 287 288 291 291 292 293 295 295 295 296 296 297 297 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 8.JO. 8.10.1. 8.10.2. 8.10.2.1. 8.10.2.2.

Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák KandalIók Kályhák Cserépkályhák Vaskályhák Vaskályha mesterséges légárammal Kályhák méretezése, kiválasztása . Olajkályhák Tartályos olajkályhák Központi olajellátás Gázkályhák Villamos futésu kályhák Hotárolós villamos futésu kályhák Közvetlen villamos futotestek Irodalom .. . . . . . . . . . . . . .

7.2.2.
7.3. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.5. 8. 8.1. 8.1.1.

Melegvíz-futések szabálYOlása . Helyí szabályozás . Központi szabályozás . Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén . Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés esetén . Mennyiségi szabályozás . Kombinált szabályozás . Melegviz-futések üzemeltetése és karbantartása ............•.................. Egyéb folyadék hohordozók . Irodalom . Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) .

318 319 319 319 319 320 320 321 321 328

9.
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3. 9.1.4.

329 329 329 336 336 337 338 338 338 339 341 341 342 343 343 345 367 367 368 368 369

Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. Gravitációs melegvíz-futések . Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések . Egycsöves gravitációs melegvíz-futések . Egyszinti futések . Szivattyús melegvíz-futések . Magas házak melegvíz-futése . Melegvíz-futoberendezések különleges alkotóelemei . Melegvíz-futések biztonsági berendezései .. Gravitációs fútések . Szivattyús futések nyomásviszonyai . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Légvezetékek kialakítása . Gravitációs rendszerek . Szivattyús rendszerek . Nyomott rendszerek . Szívott rendszerek . Melegvíz-futések csovezetékeinek méretezése . Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése . Hatásos nyomás kialakulása . Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése . Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... Szivattyús futoberendezések méretezése .. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések Keveroberendezések . Gravitációs keverés . Keverés szivattyús futésekben .

8.1.2.
8.1.3. 8.1.4.

9.2.

8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.5.1. 8.5.2.
8.5.2.1. 8.5.2.2. 8.6.

9.3. 9.4.
9.4.1. 9.4.2. 9.5.

8.6.1. 8.6.2. 8.6.2.1. 8.6.2.2.
8.7. 8.7.1. 8.7.1.1. 8.7.1.2. 8.7.1.3. 8.7.1.4. 8.7.1.5. 8.7.2.

9.6.

Gozfutések hálózatsémái . Kisnyomású gozfutés . Nagynyomású gozfútés . Go~-Iég forgatásos rendszer . Vákuum-gozfutés . Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei . A kazánház belmagassága . Kazánkötések . Ka7.ánbiztosítás . Kazánszerelvények . Csovezetéki csomópontok . Futotestszerelvények . Légtelenítés . Kondenzvíz-visszatáplálás . Csovezeték-méretezés . Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . Központi szabályozás . Szabályozás két alapvezetékkel . Ozemvítel, karbantartás . Irodalom .

10.
10.1.

Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y Árpdd) . A sugárzó futés elonyei és hátrányai . A besugárzási tényezo . A besugárzási tényezo fogalma . A besugárzási tényezo meghatározása a ~yakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben . Példák a besugárzási tényezo meghatározására . Sugárzó futotestek holeadása . Általános összefüggés . Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása . Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló holeadása .

370 370 370 370

299
299

10.2. 10.2.1. 10.2.2.

301 302 304 306 308 317 318 318 318 10.3.1.2. 10.3. 10.3.1. 10.3.1.1. 10.2.3.

370 372 376 376 376 376

8.8. 8.9.
8.9.1. 8.9.2.

TARTALOMJEGYZÉK 10.3.1.3. 10.3.1.4. 10.3.1.5. 10.3.1.6. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.2.1. 10.4.2.2. 10.4.2.3. 10.4.2.4. 10.4.3. 10.4.3.1. 10.4.3.2. 10.4.3.3. 10.4.4. 10.5. 10.5.1. 10.5.1.1. 10.5.1.2. 10.5.1.3. 10.5.1.4. 10.5.1.5. 10.5.2. 10.5.2.1. 10.5.2.2. 10.5.2.3. 10.5.2.4. 10.5.2.5. 10.5.2.6.
10.6.

XI
Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással egybekötve . Általános kérdések . HoswlgáItatás fútoerómubol . Forróvíz-szolgáltatás . Gozszolgáltatás . Hotermelés fútomuben . Fútomuvek kialakításának szempontjai ., Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt energiahordozó szerint . Hagyományos energiahordozók . Szemétégetés . Geotermikus energia hasznosítása . Futómúvek csoportosítása a termeIt enerhordozó szerint . Futómuvek fo berendezései . Futoerómuvek és futómuvek együttmuködése . Hoszállítás Forróvíz-vezetékek Osztályozás Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . . . .

Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányuló holeadása . Falfutotest holeadása . Sugárzóernyo holeadása . Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók holeadása . Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása . Általános észrevételek . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés számítása a lineáris hoáramlás törvényszeruségei alapján . Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján . Padlófutés . Falfutés . Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . Felül hoszigetelt sugárzóernyo . Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . Alumínium lamellás mennyezetek .' . Infravörös sugárzó futés . Szerkezeti megoldások . Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . Mennyezetfutés . Padlófutés . Falfútés . Csokígyó készítése és szerelése . Csokígyó beágyazása . Kis tehetetlenségu sugárzó futés . Általános észrevételek . Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott csokígyóval. . Mennyezet-futotest függesztett, vakolással ellátott, fémlemezes csokígyóval . Fémfelületú sugárzó fútotestek . Infravörös sugárzó fútotestek . Beton futotest . A sugárzó futés csohálózatának kialakítása Általános észrevételek . Mennyezet- és válaszfalfútés csovezetékrendszere . Külso falpanel csovezeték-rendszere . Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezetékrendszere . Irodalom .

I J.2.1.

377 377 378 379 379 379 380 380 382 384 385 386 386 389 389 389 389 389 390 390 39] 39] 392 392
392

] 1.2.1.1. 11.2.1.2. 11.2.1.2.1. ] 1.2.1.2.2. ]1.2.2. 11.2.2.1. 11.2.2.2. 11.2.2.2.1. 11.2.2.2.2. ]] .2.2.2.3. ] 1.2.2.3. ] 1.2.2.4. ] 1.2.3. ] 1.3. ] 1.3.1. ]1.3.].1. ] 1.3.1.2. 11.3.2. 11.3.2.1. 11.3.2.2. 11.3.3. ]1.3.3.1. 11.3.3.2. 11.3.3.3. 11.3.3.4. 11.3.3.4.1. 11.3.3.4.2. 1l.3.4. 11.3.4.1. 11.3.4.2. 11.3.4.3. ] ] .3.5. 1l.3.5.1. 11.3.5.2. 11.4. 1l.4.1. 11.4.1.1. 11.4.1.2.

401 401
402 402

405 405 405 406 406 406 408 408 409 413
413 4]4 4]4 4]6

392 392 393 395 395 395 395 395 397 398 398

10.6.1. 10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.
10.7.

Nagynyomású goz-távvezetékek . Osztályozás . Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása Távvezetékek alkotóelemei. , . Csövek, szerelvények . Hotágulást felvevo szerkezetek . A csovezetékek hoszigetelése .. ' . Csofektetési módok . Csovezetés terepszint alatt . Csovezetés terepszint felett . Távvezetékek méretezése . Hidraulikai méretezés . Hotani méretezés . Szilárdsági méretezés . Hotávvezetékek tervezése. A tervezés eloés kíegészito munkálatai . A fútó-távvezetékek tervezési elomunkálatai . Futó-távvezetékek elhelyezése . Hofogyasztók . Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók Futési hofogyasztók . Futési fogyasztók és állandó homérsékletu forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása a távhálózatra . Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofogyasztók . Hoközpontok . Nyomáscsökkento állomások és gozhutok Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és szabályozása . Irodalom .

421 421
421

425 425 425 426 426 427 431 432 432 435 441
441

441
442

444 444 445

ll.
11.1 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3.
11.2.

Távftltések

(Homonnay Györgyné dr.) '"

. .

399 399 399 400 401 401

11.4.2. 11.4.2.1. 11.4.2.2. 11.5. 11.6.

446 448
448

Általános áttekintés A távfútés elonyei és alkalmazási A távfútések csoportosítása A távfútések rés7.ei Hótermelés

korlátai . . .

452 453 453

XII 12.
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.2.3.
12.3.

TARTALOMJEGYZÉK Fútoberendezések Gyula) szabályozása (SaUai . 456 456 457 457 457 458 459 459
460

12.3.1. 12.3.2. 12.3.3.
12.4.

Általános kérdések .•.................. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása . Olajtüzelésu hotermelok . Gáztüzelésu hoterlllelok . Hocserélok . Futoberendezések szabályozása . Holeadók szabályozása . Központi fütok szaberendezésebályozása Futoberendezések szabályozása központi használati Illelegvíz-ellátás esetén . Irodalom . Fútoberendezések (SaUai Gyula) üzemviteli szempontjai .

15.1.8. 15.2. 15.2.1. 15.2.2. 15.2.3. 15.2.4. 15.2.5. 15.2.6. 15.2.7. 15.2.8. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.3.3. 15.3.4. 15.3.5. 15.3.6. 15.4. 15.4.1. 15.4.1.1. 15.4.1.2. 15.4.1.3. 15.4.2. 15.4.2.1. 15.4.2.2. 15.4.2.3. 15.4.2.4. 15.4.3. 15.5.

463
464

13.

465 465 465 466 467 467 468 469
470

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7. i3.8. 13.9.

Helyi futés és központi futés . Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. Futoközpont . Gépház és kapcsolóhelyiség . Goz- vagy vízkazán " . Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika . Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések . Irodalom : Fütoberendezések építészeti és épületszerkezeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . Kémény, füstjárat Hatásos nyomás meghatározása Az áramkör ellenállása, méretezése Mesterséges huzat növelés Kémények építése Építészeti helyigény Tüzeloanyag-fogyasztás Irodalom " . . . . . . , .

471

14.
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6. 14.7. 14.8.

472 472 472 475 480 481 481 486 486 487 489 489
489

Hovezetési tényezo . Gázok állapotjelzoi . Homérséklet . Nyomás _ _ _.. Fajtérfogat '" _.. Suruség . Fajsúly . Belso energia _ . Entalpia _ . Entrópia _.. Gáztörvények _ . A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus állapotváltozás . A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotváltozás _. Az általános gáztorvény . Az Avogadro-törvény " A Poisson-törvény, adiabatikus állapotváltozás . Politropikus állapotváltozás . Gázkeverékek . Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi Fajho . MolekulasÚly . Gázállandó . Gázkeverékek állapotjelzoi . Homérséklet _ . Nyomás . Fajtérfogat, fajsúly és suruség . Entalpia . Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . Irodalom . A levego (Dr. Menyhárt József) .

497
501 501

501 503 504
504

505
506 506 506

507 507 508 508 509
509 509

510 510 510 511 511 511
511 511

512 512 512 513 513 513 515 515 515 515 516
517

16.
16.1. 16.1.1. 16.2. 16.2.1. 16.2.2. 16.2.2.1. 16.2.2.2. 16.3. 16.3.1. 16.3.2. 16.3.3. 16.3.4. 16.3.5. 16.3.6. 16.3.7. 16.4. 16.4.1.

Levegotecbnika, hutés, kondicionálás
15.
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.1.4. 15.1.5. 15.1.6. 15.1.6.1. 15.1.6.2. 15.1.7. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) Gázok anyagjellemzoi Fajho állandó térfogaton Fajho állandó nyomáson : Mólho Fajhoviszony Gázállandó Viszkozitás .. _ Dinamikai viszkozitás Kinematikai viszkozitás Kritikus homérséklet és nyomás

.
. . . . . . . . . . .

489
490

491 491 491 49\ 496 497

Száraz levego . A légnyomás és homérséklet változása a magassággal . Levegoszennyezodések . A levego állandó alkotóinak hatása az emberre . A levegoszennyezodések hatása az emberre Porok . Gázok és gozök _ . Nedves levego . A levego-vízgöz keverék általános állapotegyenlete . A nedves levego surusége . Abszolút nedvesség . Relatív nedvesség . A nedves levego alkotóinak résznyomása A nedves levego entalpiája . A nedves homérséklet fogalma " A légállapot-diagramok . diagram felépítése . Az

518 518 518 522 522 522 523
528

i-x

528

TARTALOMJEGYZÉK
16.4.1.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.4.3.1. 16.4.3.2. 16.4.4. 16.4.5. 16.5.

XIII
VentilIátorok munka pontja . Ventillátorok soros és párhuzamos kapcsolása . Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggörbéje . Ventillátorok stabil és labilis üzeme . Ventillátorok szabályozása . Ventillátorok rezgéselháritása . VentilIátorok zajkeltése . Ventillátorok kiválasztása . Léghevitok . Goz- és vizfutésu léghevitok . Füstgázüzemu léghevitok . VilIamos léghevitok . Felületi hutok . Hovisszanyero hocserélok . Légszurok . Osztályozás . Légszurok muszaki jellel11zoi . Szurofajták . Olajos fém légszurok . Száraz szurok . Automatikus szurók . ElektrofiIter . Aktiv szén szuro . Több fokozatú szurok . Különleges szurok . Nedves hocserélo . Légcsatornák . Egyenes légcsatornák ." . Idomok . Elzáró- és szabályozószerkezelek ". Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó szerkezetek . Befúj6szerkezetek . Falban elhelyezett befújószerkezetek . Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek ...•.............................. Perforált álmennyezetek " . Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújószerkezetek ...•....................... EIsziv6szerkezetek . Nyomásveszteség szárnilása . Hoveszteség, hoszigetelés . Légcsatorna-hálózat méretezése . Kis légsebességu berendezések . Nagy légsebességu berendezések . Levegovezelés helyiségekben . Irodalom .
Szellózólevego berendezésekben meghatározása légtechnikai 618 580
581

Az diagram használata . Állapotváltozások irányjelzoje az diagramban . Keverés diagramban . Vízgoz és levego keverése . Víz és levego keverése . diagramban . Folyamatok ábrázolása Egyéb légállapot-diagramQk . Irodalom .

í-x

531 531 532 533 533 534 535 535 536 536 537 538 539 539

18.1.4. 18.1.5. 18.1.6. 18.1.7. 18.1.8. 18.1.9. 18.1.10. 18.1.11. 18.2. 18.2.1. 18.2.2. 18.2.3. 18.3. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.3.1. 18.5.3.2. 18.5.3.3. 18.5.3.4. 18.5.3.5.

í-x

í-x

582 584 584 586 588 588 588 588 590 591 591 591 592 592 592 594

í-x

17.
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.6. 17.7. 17.8. 17.9. 17.10. 17.1 1. 18.

Akusztika

(Dr. Fekete b-dn)

.

Általános kérdések . A hang szubjektív méroszámai . Zajszin~határgörbék . Megengedett zajszint . Hang terjedése zárt térben . Gépek, berendezések által keltett zaj " . Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . Légcsatorna-hálózat természetes csilla pitása , . HangcsilIapítók . Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése Irodalom .
Sze1lóztetoelemei és klímaberendezések szerkezeti

541
542 544 544 545 545

594
594 595 596 596 596 596 596 596 596 597

(Dr. Fekete Iván)

.

546

18.5.3.6. 18.5.3.7. 18.6. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.7.5.1. 18.7.5.2.

18. J. 18.1.1. 18.1.1.1. 18.1.1.2. 18.1.1.3. 18.1.1.4. J8.1.1.5. 18.1.1.6. 18.1.1. 7. 8.1.1.8.

J

18.1.1.9. 18.1.2. 18.1.2.1. 18.1.2.2. 18.1.2.3. 18.1.2.4. 18.1.2.5. 8.1.2.6. 8.1.2.7. 8.1.2.8. 8.1.2.9. 8.1.3. 8.1.3.1. 8.1.3.2.

VentiIlátorok . Radiális ventillátorok , . Sebességháromszögek , A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- vjelleggörbe ...•................. Pte-Vjelleggörbe ; . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg ., . Logaritmikusjelleggörbesereg . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szánlokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Axiális ventilIátorok . Sebességháromszögek . A szállított közeg nyomásnövekedése . Llp- Vjelleggörbe . Pte-V jelleggörbe . Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V jelleggörbesereg . Logaritmikus jelleggörbesereg : . Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo számokkal . Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . Szerkezetek . Különleges ventilIátorok . Keresztáramú ventillátor . TetoventilIátor .

546
546 546 547 548 550 551 552 554 554 557 570 570

598 600 600
601

605
607 609 610 610 613 614 614

18.7.5.3. 18.7.5.4. 18.7.6. 18.7.7. 18.7.8. 18.7.9. 18.7.9.1. 18.7.9.2. 18.7.10. 18.8.

570
571 571 571 572 572 573 573 575 575 575

614
616 617

19.
19.1. 19.1.1.

(Dr. Menyhárt József) ...

Légtechnikai rendszerek általános elrendezése . Méretezési külso homérséklet .

618 618

XIV
19.1.2. 19.2. 19.2.1. 19.2.1.1. 19.2.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6. 19.6.1. 19.6.2. 19.6.3. 19.6.4. 19.6.5. 19.7. 19.7.1. 19.7.2. 19.7.3. 19.8.

TARTALOMJEGYZÉK Szelloztetett kondicionált terek belso homérséklete A szellozolevego térfogatárama szelloztetóberendezésekben Folyamatos szelloztetés Légcsere-tényezo Szakasws szellozés A szellozolevego térfogatárama légfutóberendezésekben A szellozo levego térfogatárama \égbútóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama ködtelenítóberendezésekben A szellozolevego térfogatárama klimatizálóberendezésekben A belso levego állapota Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. A szellozolevego állapotának megválasztása A szellOzolevego tömegárama A szellozolevego térfogatárama " Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben Levegóvezetés szelloztetett térben Levegovezetés légfútó-berendezések esetén Levegovezetés kondicionált térben Irodalom 20.8. 618 618 619 619 620 621 622 623 623 623 623 624 6:25 625 628 628 630 630 631
21.

20.8.1. 20.8.2.
20.8.3.

20.8.4. 20.9.

SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Berendezések átadása és átvétele . A berendezés próbaüzeme . Beszabályozás . Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme és karbantartása . Irodalom .. ' .

649 649 649 649 650 650

Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) Klím~berendezések alkalmazása . Klímaberendezések osztályozása . Klímaberendezések elvi felépítése . Kondicionált terek méretezése . Belso légáIlapot . Hó- és nedvességterhelés . A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama Klimatizáló rendszerek kialakítása . Klímaközpont . Elosztó- és gyujtohálózat . Befúvó- és elszívószerkezetek '" . Klímaközpont nedves hocseréveI . A klímaközpont alkotóelemei . VentilIátorok . Szurök . Légfútotestek . Léghutotestek . Nedves hocserélo kamra . Légnedvesíto kamra . Zár6szerkezetek . Szabályoz6elemek . Légcsatornák . Nedves hocserélo . Vízgyujto tank . Porlasztók. porlasztókeretek . Cseppleválasztók . Nedvesítokamra . Nedves h6cserélok méretezése . Diffúzió . Víz és levego közötti elválasztófelületen végbemeno ho- és anyagcsere . A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . Nedves hócsere általános és jellegzetes esetei . Méretezési kérdések . Levego állapotváltozásának és elméleti végállapotának meghatározása . A levego valós végállapota és a megvalósulási fok . Levego végállapotának meghatározása a hutési és nedvesítési fok alapján . diagramLevegókezelési folyamatok ban . Betétes nedves hócserélök .

651 651
652

20.

Szel1ozteto- és légfüto-berendezések Menyhárt Józse!)

(Dr.
632 632 632 634 634 635 635 635 636 636 638 638 638 639 640 641 642 642 642 642 643 644 646 649

20.\.
20.1.1.

20.2. 20.2.1. 20.2.2. 20.2.3. 20.2.4. 20.2.5. 20.2.6. 20.3. 20.4. 20.4.1. 20.4.2.
20.4.3.

20.4.4. 20.5. 20.5.1. 20.5.2. 20.5.3. 20.5.4. 20.5.5. 20.6. 20.7.

Szelloztetorendszerek kialakítása A szelloztetóberendezések felosztása Központi szellóztetorendszerek Szellozoközpont Elosztó- és gyujtohálózat Befúvó- és elszívószerkezetek Friss levego vétele A távozó (elhasznált) levego elvezetése Szelloztetoberendezések tervezése Helyi szelloztetoberendezések Különféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése Lakóépületek szelloztetése Közösségi épületek szelloztetése Különleges igényu helyiségek szellöztetése Ipari épületek szelloztetése Légfútó-rendszerek kialakítása Központi légfúto-rendszerek Légfutotestek kialakítása és beépítése Légfútotestek méretezése Központi légfuto-rendszerek tervezése " Légfutó-rendszerek Helyi légfuto-berendezések Gravitációs légfutés

21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.2. 21.2.1. 21.2.2. 21.2.3. 21.3. 21.3.1. 21.3.2. 21.3.3. 21.4. 21.4.1. 21.4.1.1. 21.4.1.2. 21.4.1.3. 21.4.1.4. 21.4.1.5. 21.4.1.6. 21.4.1. 7. 21.4.1.8. 21.4.1.9. 21.4.2. 21.4.2.1. 21.4.2.2. 21.4.2.3. 21.4.2.4. 21.4.2.5. 21.4.2.5.1. 21.4.2.5.2. 21.4.2.5.3. 21.4.2.5.4. 21.4.2.5.5. 21.4.2.5.6. . 2\.4.2.5.7. 21.4.2.5.8. 21.4.3. 21.4.4.

653 653 654 654 654 654 654 655 655 655
657

657 657 657 657 657 657 659 659 659 659 660 661
662 664 664

665
668

670 671
673

673 676
677 678

i-x

681

TARTALOMJEGYZÉK
21.4.5. 21.4.5.1.

xv
Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. Alapfogalmak . A hutoberendezés (gépi hutés) feladata . Hutofolyamat . Hutofolyamatok osztályozása . Hutofolyamatok értékelése . Hutofolyamatok . Kompresszoros hutofolyamat . Abszorpciós hutofolyamat . Termoelektromos hutofolyamat . Hutoközegek . A hutoközegek iránt támasztott követelmények . Klímatechnikai célokra gyakrabban használt hutoközegek . Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak összefoglalása . Veszélyesség '.' . Vízoldó képesség, tisztaság . A hutoközegek kalorikus jellemzoi . Közvetítoközegek . Hutogépolajok . Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatkozó magyar szabványok . A hutoberendezések elemei . Kompresszor . Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. Rotációs kompresszorok . Turbókompresszorok " . Hermetikus motorkompresszorok . H utokompresszorok teljesítménysza bályozása . Elpárologtatók . Száraz rendszeru elpárologtatók . Elárasztott rendszeru elpárologtatók . Folyadékot huto elpárologtatók . Levegot huto elpárologtatók . Elpárologtatók jelleggörbéi . Kondenzátorok . Átfolyásos kondenzátorok . Víztakarékos kondenzátorok . Léghutésu kondenzátorok . Kondenzátorok jelleggörbéje . Adagolószervek . Automatikus adagolószervek . Szintszabályozók . Kiegészíto elemek . Utóhuto . Olajleválasztó . Folyadékleválasztó . Szúrok . Légteleníto . Csovezetékek . Szívóvezeték . Nyonlóvezeték. '" .
722 722 722 722 722 723 724 724 725 729 729
729

2IA.5.2.
21.4.6. 21.5. 21.5.1. 21.5.2. 2/.6. 21.7. 21.7.1. 21.7.1.1. 21.7.1.2. 21.7.1.3. 21.7.2. 21.7.2.1. 21.7.2.2. 21.7.2.3. 21.8. 21.8.1. 21.8.2. 21.8.3. 21.9. 21.9.1. 21.9.2. 21.9.3. 21.9.4. 21.10.

A levego nedvesítése Nedves hocserélok adiabatikus Utónedvesítés A levego szárítása

. üzemben .. . .

683 683 684 685 685 686 692

23.
23.1. 23.1.1. 23.1.2. 23.1.3. 3.21.4. 23.2. 23.2.1. 23.2.2. 23.2.3. 23.3. 23.3.1. 23.3.2. 23.3.3. 23.3.3.1. 23.3.3.2. 23.3.3.3. 23.3.4. 23.3.5. 23.3.6. 23.4.

Klímaközpontok felületi hutéssei . Léghutotest kialakítása és méretezése . Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban végbemeno állapotváltozások . Energia-visszanyerés lehetoségei klíma központokban . A levegokondicíonálás modern irányzatai Nagynyomású klímaberendezések . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Egycsatornás, nagynyomású klímaberendezés klímakonvektorral. . Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés . Helyi klimatizálókészülékek . Szobaklimatizáló készülékek . Klímakészülékek . Helyi klimatizálókészülékek megosztott hutéssel . Klimatizáló rendszerek kialakítása . Lakó- és kommunális épületek kondicioná(ása . Ipari épületek kondicionálása . Jármuvek kondicionálása . Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása . Klímaberendezések átadása és próbaüzeme Átvételi és üzemi mérések . Karbantartás és üzemeltetés . Muszerezés . Irodalom .

693
696 696 697 699 701 702 702 705 706

730 733 733 733 734
735

745 746 746 746 746 749 750 752 754 754 754 755 756 757 758

707 707
708 709 710 710 23.4.1. 23.4.1.1. 23.4.1.2. 23.4.1.3. 23.4.1.4. 23.4.1.5. 23.4.2. 23.4.21. 23.4.2.2. 23.4.2.3. 23.4.2.4. 23.4.2.5.

710
711 711 712

22.

Ködtelenítoberendezések József)

(Dr. Me"yhárt
. . . . . . .
713 713 713 714 714 716 718

23.4.3. 23.4.3.1. 23.4.3.2. 23.4.3.3. 23.4.3.4. 23.4.4. 23.4.4.1. 23.4.4.2. 23.4.5. 23.4.5.1. 23.4.5.2. 23.4.5.3. 23.4.5.4. 23.4.5.5. 23.4.6. 23.4.6.1. 23.4.6.2.

759
759 759 760 761 761 761 765 766 766 767 767 767 769 769 770 771

22.1. 22.1.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.4.1. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4.
22.6.

A köd fogalma A köd keletkezése A ködtelenítés módszerei Ködtelenítoberendezések méretezése Ködtelenftoberendezések kialakítása Helyi ködtelenítoberendezés

~2.7.

Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése . Konyha ködtelenítése . Mosoda ködtelenítése . Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása . Irodalom .

719 719 719 720 720 720 721

XVI
23.4.6.3. 23.4.7. 23.4.7.1. 23.4.7.2. 23.4.7.3. 23.4.7.4. 23.4.7.5. 23.4.7.6. 23.4.7.7. 23.4.7.8. 23.4.7.9. 23.5. 23.5.1. 23.5.2. 23.5.2.1. 23.5.2.2. 23.5.2.3. 23.5.2.4.

TARTALOMJEGYZÉK Folyadékvezeték . A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. E1párolgási nyomás szabályozó . Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyomás szabályozó . Indításszabályozó . Teljesítményszabályozó . Termosztatikus utánfecskendezo szelep . Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . Nyomáskapcsolók . Homérsékletkapcsoló . Mágnesszelep . Hutoberendezések szabályozási kérdései . Hutoberendezés üzemi viselkedése . A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatkozások hatása a berendezés üzemállapotára Beavatkozás a kompresszorba épített beavatkozószerv útján . Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtással . Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) A berendezés hutoteljesítményének változtatása a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei . Hutoberendezések . Közvetlen elpárologtatású huto berendezés Közvetett elpárologtatású huto berendezés Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú berendezések összehasonlítása . Hutógépcsoport . Folyadékhuto egységek . Hoszivattyú-üzem . Irodalom .
771 771 771 772 772 772 772 772
77'2

24.3.7.3. 24.3.7.4. 24.3.7.5. 24.3.8. 24.3.8.1. 24.3.8.2. 24.3.8.3. 24.4. 24.4.1. 24.4.2. 24.4.3. 24.5. 24.5.1. 24.5.2. 24.5.3. 24.5.4, 24.5.5. 24.5.6.

A por mozgása a diffúziós erok hatására A por mozgása elektromos erotérben . A por mozgása ultrahang hatására . A por szemcsézete . Porok maradványgörbéjének matematikai leírása ; . A logaritmikus normális eloszlás . A kétféle eloszlási rendszer összehasonlításaportechnikai szempontból . Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak Az összportalanitási fok . A frakcióportalanítási fok (frakcióhatások) . Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb értelmezése és ábrázolása . Porleválasztók . Nehézségi erotér felhasználásával muködo leválasztók (porkamrák) . Ütközéses porleválasztók . Centrifugális leválasztók (ciklonok) . Elektrosztatikus leválasztók . Nedves porleválasztók . Szuro hatás felhasználásával mÜködo porleválasztók . Folyamatos üzemu leválasztók . Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo leválasztók . Légszurok . Szuroszerkezelek . Nedves légszÜrok . Pormintavevo, porméro és regisztrálóberendezések . Porszennyezodés mérése szabad térben . Porszennyezodés mérése zárt térben . Gravimetriás portartalom-meghatározás .. Hordozható pormintavevo készülékek . Konitest . Optikai részecskeszámláló berendezés . Termálprecipitátor . Koniméter " . Tyndalloszkóp . Kapnográf . ARC típusú folyamatos porméro készülék Csovezetékben végzett porméréshez használt készülékek ...................•.... Muszertípusok . Porminták laboratóriumi értékeléséhez nükséges muszerek . Ipari szellozoberendezések Általános (hígító) szelloztetoberendezések méretezése Méretezés stacionárius állapotra Méretezés instacionárius állapotra ., Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . . . . .

800 800 800 801 802

803
805 805 805 806 807 811 812 812 812 815 817

774 774 774 774 775 775 777 778

779 780 780 783 783 785 785 787 787

819
1319

23.6. 23.6.1. 23.6.2 .. 23.6.3. 23.6.4. 23.6.5. 23.6.6. 23.7.

24.5.6.1. 24.5.6.2. 24.5.6.3. 24.5.6.4. 24.5.6.5. 24.6. 24.6. t. 24.6.2. 24.6.2.1.

820 821 822 822 823

823
824 824 825 825 826 826 827 827 827 828 828 828 829 830 831 831 832 832

24.
24.1. 24.1.1. 24.2. 24.2.1. 24.2.1.1. 24.2.1.2. 24.2.1.3. 24.3. 24.3.1. 24.3.2. 24.3.3. 24.3.4. 24.3.5. 24.3.6. 24.3.7. 24.3.7.1. 24.3.7.2.

Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor)

.

789 789

Az ipari szelloztetoberendezések feladata A különbözo szennyezoanyagok hatása szelloztetoberendezés kialakítására Por technikai alapfogalmak .•............ A porok osztályozása Nagyság szerinti osztályozás Származás szerinti osztályozás Élettani hatás szerinti osztályozás A porok néhány fizikai jellemzoje Elektromos tulajdonságok Optikai tulajdonságok A porok nedvesíthetósége Az ultrahang hatása a porrészecskékre A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi Porgyulladás és porrobbanás A por mozgása A por mozgása gravitációs erotérben A por mozgása centrifugális erotérben

24.6.2.2. 24.6.2.3. 24.6.2.4. 24.6.2.5. 24.6.2.6. 24.6.2.7. 24.6.2.8. 24.6.2.9. 24.6.3. 24.6.3.1. 24.6.3.2. 24.7.

a . . . . . . . . . . . . . . .

789 790 790 790 790 791

791
791 792 792 792 793 794

20.1.
24.7.1.1. 24.7.1.2. 24.7.2.

798
798 799

TARTALOM JEGYZÉK
'"

XVII
vagy folyadéktágulásos homérséklet-kapcsolók Elektronikus kétállású szabályozók Mágnesszelepek Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli) szabályozók Szervmotoros szabályozó- és keveroszelepek Elektromechanikus szabályozó Szabályozókészülékek karbantartása Irodalom .....................••....•. Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr Tömöry Tibor) A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése Beszabályozás A légtechnikai rendszerek üzemeltetése Irodalom

Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek stb.) burkolatos elszívása . .7.2.2. Faipari elszívóberendezések . .7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . .7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . .7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . .7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberendezése . .8. Ipari légfüggönyök méretezése KöhlerGruhn-féle eljárással . .8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . .8.2. A légfüggöny homérlege . .8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . .9. Irodalom .

.7.2.1.

832 833 833 838 839
840

26.7.3. 26.7.4. 26.7.5. 26.7.6. 26.7.7. 26.7.8. 26.8. 27 •
2'7.1.

917 917 917 917 918 918 918 919

842 843
844 844

845 27.1.1. 27.2 .. 27.3 .

920 920 920
921

Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) .1. .2. .3. .4. Fizikai adatok . Az épület körül kialakult nyomásviszonyok A természetes szelloztetés méretezése ..... J,>élda a természetes szelloztetés méretezésére . Irodalom .

847

847 877 886 887 890

928

Vízellátás, csatornázás, gázellátás
28.

929 .
931

'.5.

Vízellátás

28.1.

Légtechnikai berendezések (Sal/ai Gyula)
.1.

szabályozása .
891

28.1.1.

. 1.1. .1.2. .1.3. .2. .2.1. .2.2. .2.3. .2.4.

íj.
;.3.1. ,.4.

.4.1. .4.1.1. .4.1.3. .4.1.4. .5. .6.

,.4.1.2.

;.7. ;.7.1.

í.7.2.

Szabályozáselméleti alapfogalmak A szabályozási kör felépítése . A szabályozás feltételei . Átmeneti függvények . Szabályozók osztályo711sa . Kétállású szabályozók . Folytonos szabályozók . Szabályozott szakaszok . Szabályozók kiválasztása az átmeneti függvény ismeretében . A szabályozott folyamatok jellemzoi . A szabályozás jósága . Szabályozó berendezések felépítése . Különféle elveken muködo szabályozók Villamos muködtetétu szabályozók . Elektronikus szabályozás . Pneumatikus szabályozás . Hidraulikus szabályozás . A légfuto- és szelloztetoberendezések szabályozási módjai . Különféle típusú klímaberendezések szabályozási módjai . A szabályozókészülékek üzembe helyezése és üzemeltetése . Elektromechanikus kétállású, tágulófémes homérséklet-érzékelok (homérséklet-kapcsolók) . Elektromechanikus kétállású goztenziós

891 891 892 892 893 893 893 893 893 894 894 895 895
S96

28.1.2. 28.1.3. 28.1.4. 28.1.5. 28.2. 28·f·1. 28.3. 28.3.1. 28.3.2. 28.3.3. 28.3.4. 28.3.5. 28.4. 28.5. 28.5.1. 28.5.2. 28.5.3. 28.5.4. 28.5.5. 28.6. 28.6.1. 28.6.2. 28.6.3. 28.7. 28.7.1. 28.7.2. 28.8.

899 900 902
904 908

917

917

A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr. Ol/os Géza) . A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . A természetben levo víz sajátosságai . Az ivóvíz kémiai minosítése . A víz biológiai sajátosságai . Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . Kutak . Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . Durva tisztítás . Szurés . Kémiai tisztítás . Vízlágyítás . Csírátlanítás, fertotlenítés . Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr. Erdosi István) . Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvonalak . Gravitációs vízszállítás . Szivattyús vízszállítás . A tárolók feladata a vízellátásban . Hegyvidék vízellátása . Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . Az örvényszivattyú jellemzoi . Szivattyúk szabályozása . A szivattyúüzem vizsgálata . Víztárolók (Dr. Erdos; István) . A tároló kialakítása . A tárolótérfogat meghatározása . Vízmérés (Dr. Erdos; István) .

931 931

931 937 937 938 939 939
944 944

949 950 953 955 955 961 961 ,-,-963 965 965 968 969 969 970 972 973 973
974

977

I\.z

épületgépéozet

kézikönyve

XVIII
28.9. 28.9.1. 28.9.2. 28.9.3. 28.9.4. 28.9.5. 28.9.6. 28.9.7. 28.10. 28.11. 28.11.1. 28.11.2. 28.11.3. 28.1 ].4.
28.] 1.5.

TARTALOMJEGYZÉK A vízellátás csohálózata és szerelvényei 980 (HegedusOszkár) . 981 Csovezeték . 987 Csokapcsoló idomok " . 989 Szerelvények . 993 Segédanyagok . 993 Csovezeték szerelése . 994 Korrózió elleni védekezés . 995 Zaj elleni védelem . Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. Erdösi István) . ~9~ Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Általános eloírások . 10]3 Külso hálózatok . WI4 Belso hálózatok . 1015 1018 Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni védelemre (Drensher) . 1020 Mc1egvíz-ellátás . 1021 A melegvíz-igények meghatározása (Oravecz Béla) . 1021 Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) méretezése (Oravecz Béla) . 1031 Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Simon Ferenc) . 1035 1043 Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) Általános szempontok . 1043 Zóna beosztás . 1044 Gépészetí szintek . 1045 Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 Vízellátás felso tartállyal . 1046 Vízellátás hidroforral . 1047 A felso tároló, a hidrofortartály térfogata és a szivattyú vízszállítása . 1048 Melegvíz-ellátás . 1049 Tuzvédelem . 1049 Irodalom ; . 1050 29.2.1. 29.3. 29.3.1. 29.3.2. 29.4. 29.4.1. 29.4.2. 29.4.3. 29.4.4. 29.5. 29.5.1. 29.5.2. 29.5.3. 29.5.4. 29.5.5. 29.6. 29.6.1. 29.6.2. 29.6.3. 29.6.4. 29.6.5. 29.6.6. 29.6.7. 29.6.8. 29.7. 29.7.1. 29.7.2. 29.7.3. 29.7.4. 29.7.5. 29.7.6. 29.8. A csatornahálózat részei . Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvények (Hegedus Oszkár) . Berendezési tárgyak . Csatornaszerelvények . A csatornahálózat anyagai és építése . Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat szerelése és építése (Hegedus Oszkár) . A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek Endre) . A csatornahálózat áramlástani méretezése (Dr. Destek Endre) . Ágvezeték . Ejtovezeték . Csapadékvíz-ejtovezeték . Szellozovezeték . Alapcsatorna . Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr. Simon Ferenc) . Szennyvízdaraboló szivattyú ............• Szennyvíz-búvárszivattyú . FÜggoleges tengelyu szivattyú . Szivattyú hajlékony közlotengellyel . Zagyszivattyú . Speciális búvárszivattú . Csiga szivattyú . Mammutszivattyús kiemelok . Szennyvíztisztítás . Alapelvek (Dr. Illés István) . A mechanikai szennyvíztisztítás és berendezései (Dr. Illés István) . BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés István) . Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon Ferenc) . A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés István) . Irodalom . 1056 1057 1057 1061 1064 1064 1067 1069 1070 1073 1074 1075 1075 1075 1075 1078 1079 1080 1080 1080 1080 1081 1082 1082 1084 1084 1084 1093 lll] 1115 1122 1129

28.]2.
28. ]2.1.

28.]2.2.
28. ]2.3.

28.12.4. 28.12.5. 28.12.6. 28.]3.
28.] 3.1.

28.13.2. 28.13.3. 28.13.4. 28.13.5. 28.13.6. 28.13.7. 28.]3.8. 28.13.9. 28.]4.

29. 29.1. 29.1.1. 29.1.2. 29.1.3. 29.1.4. 29.1.5. 29.1.6. 29.1.7. 29.2.

Csatornázás A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellemzoi (Dr. Illés István) . A házi szennyvíz mennyisége . Az ipari szennyviz mennyisége . A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége A házi szennyvízben levo szennyezodések Ipari szennyvizek minosége . A csapadékvíz minosége . A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének hatása a szennyvíz minoségére . A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Destek Endre) .

1051 30. 1051 1051 1052 1052 1053 1054 1055 1055 1055 30.1. 30.1.1. 30.1.2. 30.1.3. 30.2. 30.2.1. 30.2.2. 30.2.3.
30.3.

Gázellátás

.

]130 1130 1130 1137 1147 1148 1152 1154 1155 1157

30.3.1.

Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesztin) . Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi Gázok égési folyamatainak számítása . Gázok hoátadási jellemzoi . Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós) Gázgyártási eljárások . Szénhidrogénbontás . Propán-bután gáz . Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . Gáztartók .

TARTALOMJEGYZÉK
4.

XIX
1216 1223 1228 1228 1228 1231 1233 1234 1234 1234 1235 1236 1244 1251 1263 1265

Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik-

lós)
4.1.

.

u.
4.3. 4.4. 4.5.

5.
5.1.

5.2.
6.
6.1.

5.3.

Gázok szállítása . Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások . Gázmérés . Gázvezeték tervezése . Gázvezeték méretezése . A csohálózat szerelése, csoanyagok és szerelvénk (Hegedus Oszkár) . Gázvezeték szerelése . Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések Gázvezeték átvétele . Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . Általános elvek . Gázfozok, gáztuzhelyek Gáz-vízmelegítok Melegvíz-tároló Gáz-fútokészülékek Iparí fogyasztókészülékek Celesztin) (Dr. Meszléry . . . . .

1159 1159 1163 1171
1178

1179 1185 1185 1193 1195 1197 1197 1198 1200 1204 1206 1216

6.2. 6.3. 6.4.
5.5. 7.

Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . Ipari kazánok gáztüzelésseI . Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völgyes István) . 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerkezetek . 30.8.4. Programszabályozók . 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek üzeme . 30.9.4. Kéményrendszerek . 30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, méretezése . 30.10. Irodalom . Név- és tárgymutató .

30.7.1. 30.7.2. 30.7.3. 30.8.

Eloszó

Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egykét évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fejlodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágában. A népgazdasági tervek azonban még fokozottabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szemben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal továbbigyors emelése az elofeltétel. A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt közzétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mérnökök, technikusok és szakmunkások igényelnek. Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hoszszú, több éves elokészíto munka után most az 01vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épületgépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Reméljük,jól használható része lesz - ma és holnap - á magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak. Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére, ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyanakkor fo célkituzés volt az elméleti alapok használatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is közelebbviszi. A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat

elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanyagot kellett összegyujteni minden témakörben, amely a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gyakorló mérnöknek, technikusnak a mindennapi munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül szem elott kellett tartani az igények rohamos fejlodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon legyen a kézikönyv használható. E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön köszönetet mondok a könyv minden egyes szerzojének. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek feldolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektorokat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelenhessék. Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb feladata mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fejlodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyújtott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tolmácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozását irányító vezeto munkatársainak, felelos és muszaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mindazon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának munkájában részt vettek. Budapest, 1976. július hó Foszerkeszto

Bevezetés

E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek, berendezések kialakításához, méretezéséhez, üzemeltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a tervezoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára. A kézikönyv a villamos belso hálózatok és világítás kivételével az épület gépészeti szakterület minden ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, kiérlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyaljuk. Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki, hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is. Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhárom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alapkérdéseit. Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési, tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, nomogramokat, diagramokat építettünk be azzal a céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és közölt adatgyujtemény sok forrásból származik, elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól eltérnek. Már a válogatás során is azokat az adatokat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel állnak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak. A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, levezetést, de sok esetben - ha a probléma kör megkívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti felvetését, és csupán végeredményeket közlünk. Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el minden témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak a szakirodalom után keresését. A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve ismerteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a

futorendszerek kialakítását és méretezését. Megfelelo arányban kapott helyet az elso részben a futorendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kialakított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket. Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendszerek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzemmód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges megoldási módozatait és a különféle rendszerek komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdések, problémák megoldási lehetoségei is. A második rész elso öt fejezete a levegotechnika általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja. E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az általános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak segítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakításával és méretezésévei, a szellozolevego meghatározásának módozataival foglalkoznak, továbbá a szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rendszerek speciális kérdéseivel, kialakításával és méretezésével. A második rész tárgyalja még az ipari szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában alkalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabályozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le. A kézikönyv harmadik részének két fejezete a lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazdasági épületek, valamint telepek vízellátásával, melegvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik. Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegészíti a témakörtel foglalkozó szakemberek ismereteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezetvédelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival. Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-

BEVEZETÉS

XXIII

nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakembernek. Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mértékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmében a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme International) vettük alapul könyvünkben. A nemzetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság (m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áramerosség (A). Az alapegységek felhasználásával lehet a többi mértékegységet leszármaztatni. A nemzetközi mértékrendszer következetes használata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaztatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegységénekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis részben történt meg, kénytelenek voltunk a technikai mértékegységben definiált jellemzoket átszámítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek természetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem újra mért, hanem csak átszámított értékek. Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a tapasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési eljárásokban is, amelyeket szép számban megtalálunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó szerzok korábban technikai mértékrendszerben dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraértékelését azonban általában még nem végezték el. E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mértékrendszerre. Természetszeruleg minden adat átültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-

tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési módszert régi dimenziókkal megadni. Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk, hogy teljes egészében SI mértékrendszerben készült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakorlatban szükséges adatok mértékrendszer tekintetében már nem jelentenek külön nehézséget. Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mértékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatainkat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük. Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az elelméleti összefüggések után nem közlünk dimenziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Viszont a konkrét számítási célra leszármaztatott kifejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval adjuk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntetjük a mértékegységet. Mindenkor az SI mértékegység áll az elso helyen, s a technikai mértékegységet zárójelben adtuk meg. A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hibát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szabványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kelvin- és a Celsius-skála beosztása azonos. A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzéket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakkönyveket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a reményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a könyv végén található név- és tárgymutató is.

A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika,

futés, hoellátás

Eu

a

ep' a, Fo Fr D BL Gr Ei h, g,, B, c, p, iA,

mjs (kpjm2) mjs2 Jjkg(kcal) (kcaljm2h°C) JjkgKK(kcaljh oc)oc) kg (kcaljkg ma m2 m2js (m2jh) P % oCjkg(m2jh) °Ch m2js Wjm2K4 (kcaljhm2m) W jKK (kcaljkg OCnap (kcaljhm2) kgjs kJ (kcaljm2h°C) kl Wjm2K(kcaljkg) oc) Wjfn2(kgjh)(kcaljm2hK4) Wjm2m (kcaljkg°C)

elnyelési (abszorpciós) tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület Archimedes-szám· fajlagos felületi hostabilitás biztonsági felszálló Biot-szám biztonsági leszálló fajho sebesség fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton sugárzási tényezo jellemzo méret átméro átengedési tényezo hotehetetlenségi tényezo diffúziós tényezo emisszió (hosugárzás hoáramsurusége) Euler-szám Fourier-szám Froude-szám nehézségi gyorsulás futési hofokhid hutési hofokhíd az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag Galilei-szám Grasshof-szám magasság a helyiség hostabilitása entalpia fajlagos entalpia kihasználási fok hosugárzás energiaáram-surusége dA hullámhossz-tartományban hoátbocsátási tényezo jellemzo méret tömeg tömegáram hofok -modulus Nusselt-szám pótléktényezo nyomás

mennyisége

..

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

xxv

dp, P,
Pe Pr
ej, /1q(

Pa (kpjm2) W

r),

Wjm2 (kcaljhm2) Jjm2 (kcaljm2) Jjm2 (kcaljm2)

Q,

Q,
LiQ('r), AQ=,

r,
R

J (kcal) W (kcaljh) J (kcal) J (kcal) Jjkg (kcaljkg) JjkgK (kpmjkgK) m2KjW (m2hoCjkcal) kgjs (kgjh)

R, R, R,
Re

nyomásveszteség, nyomáskülön bség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hoáramsuruség egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa alatt egységnyi felületi fal hotartalom-változása len ido alatt hotartalom hoáram 't ido alatt hotartalom-változás hotartalom-változás végtelen ido alatt vízgoz rejtett hoje visszaverési (reflexiós) tényezo gázállandó hovezetési ellenállás égéstermék tömegárama Reynolds-szám súrlódási nyomásesés

't ido
végte-

S, Pajm ( kP~n2 ) S,
1,

Wjm2K (kcaljm2h°C)

KeC)
K (oC) oC

Al,
Lllköz,

T,
Tsug,

K K

U, u, V,

Wjm2K (kcaljm2h°C)
mjs

m3
m3js (m3jh)

V,
W,

mjs x,y, z, m 2, nap IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) Wjm2K (kcaljm2h°C)
OCS

P,

ljK
m
Njm3 (kpjm3)

y,
b,

e,
e

c
fJ,
fJ 1J ,

Pas (kpsjm2)

x,
A,
A

Wjm2K (kcaljm2h°C) WjmK (kcaljmh°C) m,fJ.m
m2js

A, 'll,

e,

kgjm3

hoelnyelési tényezo homérséklet homérséklet-különbség közepes homérséklet-különbség abszolút homérséklet sugárzási homérséklet felületi hoelnyelési tényezo áramlási sebesség térfogat térfogatáram sebesség helykoordináták futési napok száma konvektív hoátadási tényezo összesített hoátadási tényezo sugárzási hoátadási tényezo térfogattágulási együttható közeg fajsúlya falvastagság, jellemzo méret emissziós tényezo közepes homérséklet-különbség korrekciós tényezoje ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely homérséklethez viszonyítva) hoátbocsátási tényezo hovezetési tényezo súrlódási ellenállás-tényezo hullámhossz kinematikai viszkozitás suruség

..

XXVI
í,
ep

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

s (h)

(/> (-)

e,
ro,

oc

rad/s (rad/min)

ido felületelern besugárzási tényezoje felületre felület közepes besugárzási tényezoje felületre amplitúdó ho mérséklet -ingadozás szögsebesség

Levegötechnika, a

hutés, kondicionálás elnyelési tényezo homérséklet-vezetési tényezo felület, keresztmetszet teremabszorpció Archimedes-szám Biot-szám sebesség fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó térfogaton mólho fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva sugárzási tényezo átméro jellemzo méret átméro diffúziós tényezo Euler-szám rezgésszám F ourier-szá m Froude-szám nehézségi gyorsulás hofokhíd Grasshof-szám jellemzo méret hostabilitás entalpia fajlagos entalpia irányjelzo hoátbocsátási tényezo koncentráció szennyezo vagy káros anyag szennyezo vagy káros anyagáram jellemzo méret jellemzo méret hangteljesítményszint, hangnyomásszint Lewis-féle szám tömeg tömegáram molekulasúly fordulatszám légcsere-tényezo keverési arány irányjelzo szemcseszám

a,
A, A,
Ar

m2/s (m2/h)
m2

m2/Sabin

Ei
e,

e,
ep'

ev,

C, C, C,
d,

mis J/kgK (kcal/kg oC) J/kgK (kcaljkg°C) J /kg K (kcal/kg oc) J/kmólK (kcaljkmól°C) J/m3K (kcal/m30C) W/m2K4 (kcal/m2hK4)

m
m m cm2/s(m2/h) Hz

d,

D,
D,

f, Fo
Fr

Eu

g,
G, Gr h,

m/s2
OC nap

i, i,

H,

mm,m W/K (kcal/hoC) J, kJ (kcal) kJ /kg (kcaljkg) W/m2K (kcaljm2h°C) g/m3, l/m3, m3/m3

Ai/l1x

k, k,

k,
1,

K,

g,

I

gis, I/s (g/h, ljh)

m
m

L, L,
Le

db
I/h kg limin kg/s db/cm3

m, n* n, N,

A LEGGYAKRABBAN

HASZNÁLT

JELÖLÉSEK

XXVII

m (kcal)(kpmjkgK) Wjm2Kjkcaljm2hoC mjs(LE)(kp Nu %js(kcaljh) s/m2) h torr) sPa (kcal/kg) Njm3 (kcaljK) gjkg(kpjm2) J/kg sPa gjm3 m3 (kcaljkg) m3jkg(m3jh) J jkg m (kcal) N Wjm2 JjkgK (kcaljm2h) JjK K s/m2 mgjm3, 1jK(K) (kp/m3) W KeC)(kgjkg) gjm2 (mjs) (kgjm2 m3js e e, 1J, Pr eC) Sh(kcal) e t, p, T, Q, q, r, K Q, 'lJ, P, (kpjm2) ( kPjm2) J Pa S,

-m~

Nusselt-szám nyomás, parciális nyomás nyomáskülönbség teljesítmény Peclet-szám Prandtl-szám hotartalom hoáram hoáramsuruség hotartalom-változás hotartalom irányítási tényezo hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség) futo-, hutoteljesítmény hotartalom-változás rejtett ho, párolgásho vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten gázállandó Reynolds-szám súrlódási nyomásesés entrópia portartalom Schmidt-szám Sherwood-szám homérséklet homérséklet-különbség abszolút homérséklet ido, idoállandó sebesség sebesség fajtérfogat térfogat térfogatáram sebesség abszolút nedvesség jellemzo méret szemcseméret jellemzo méret akusztikai abszorpciós tényezo konvektív hoátadási tényezo térfogattágulási együttható anyagátadási tényezo fajsúly jellemzo méret átméro-tényezo emissziós tényezo porlasztási tényezo (fok) fajlagos hutoteljesÍtmény ütközési ellenállás-tényezo dinamikai viszkozitás hatásfok, megvalósulási fok túlhomérséklet, homérséklet fajhoviszony

xxvm
x,
A,

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

WjmZK (kcaljmz0C) WjmK

A
A J.

(kcaljmh°C)

A,

%
%
mZjs (mZjs) kgjm3

fl,
v,
[;1,

1jJ,
'IP

%
s(h)

a
1',

e
ep

ep,

%

hoátbocsátási tényezo súrlódási tényezo hovezetési tényezo teljesítményszám szállítási fok hutési fok nedvesítési fok kinematikai viszkozitás suruség relatív telítettség nyomásszám fordulatszám-tényezo ido amplitúdó, homérséklet-ingadozás relatív nedvesség mennyiségi szám Vízellátás, csatornázás, gázellátás

E, H, , m3jm3
COz,

A,

m m3K Jmjs2K(kcaljkg) oc) oc) m2 (kpjmZ) JjkgK IN jkg ljs Ijsha ljdfo Pa kJjNm3 (kcaljmzh kJ (kcal)(kcaljNm3) mgjl m3jm3 (bar) kJjNm3 kJjkg (kcaljkg oc) NjmZ WjmZK (kcaljN m3oc)

d, m3jm3 Nm3jNm3 COZmaxNm3jNm3 COe1m

felület, keresztmetszet légköri nyomás biokémiai oxigénigény fajho fajho állandó nyomáson fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra fajho állandó térfogaton gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék alkotóinak térfogataránya zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz égéstermék alkotóinak térfogataránya elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott maximális szén-dioxid-koncentráció elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom átméro, jellemzo méret átméro . nyeloegység ellenállás fejadag nehézségi gyorsulás magasság veszteségmagasság égéstermék-hígítási tényezo szállítómagasság futoérték égésho entalpia fajlagos entalpia csapadékintenzitás óránkénti csapolás ok száma hoátbocsátási tényezo

méret. fizikai a méret gyújtásimolekulasúly fajsúly nyomásviszony hoátadási tökéletes . hoáram.ellenállási-tényezo sebesség.A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK k XXIX m mis limin m Km3/h kg kp/m2) m3/m3 JPa (kcaljh) m/kg k K(kcal)(kp(kp m3/kg % Nm3 g/kg N/m3 m3 Pa( kg/sbarK(kp/m2) W KeC) (kcaljm2 Nm3/Nm3(kcaljNm3) Nm. (kp/m3) kJPa1/2/Nm3 J/kgK(kg/h) m/kg°C) oc) J/kg(kp/m2) mg/l Nm3/kmól m3/hfo gnm3 Pa.1m2(kg/kg) m) oc) kJ/Nm3 W Ws m3/s. hidraulikai munka lakósegyenérték Nusselt-szám jellemzolégcsere-tényezo minimális hotartalom hoáram terhelési fordulatszámsugáregység tényezo oxigénszükséglete abszolútoxigénigény homérséklet relatív vízhozamkoncentráció Wobbe-szám érdesség bovített Reynolds-szám tömeg Prandtl-szám tömegáram nyomásszáraz csohossz sebesség Wobbe-szám univerzális tömegarány térfogatviszony tényezo gázállandó túlnyomás. sebesség égési ember oxigénfogyasztása nyomáskülönbség kémiai normáltérfogat térfogatáramgázállandógázsuruség móltérfogattényezo égés levegoszükséglete térfogatrelatív normáltérfogat fajtérfogatenergiaáram tökéletes homérséklet égés abszolútkiömlési nedvesség egyenlotlenségi huzatszükségletminimális gáztechnikai depresszió.

s. (!. r. dinamikai viszkozitás fajhoviszony. d % mis úl.xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK " 'YJ A. mólviszony csosúrlódási tényezo hovezetési tényezo légellátási tényezo dinamikai viszkozitás kinematikai viszkozitás suruség lefolyási tényezo ido relatív nedvesség ülepedési sebesség . }" A. W/mK (kcal/mhDC) N s/m2 (kps/m2) m2/s p. cp. ~) kg/m3 T.

befúvási. atmoszferikus meleg mennyezet adszorpciós jég ablak goz hocserélo gáz kazán érdes kezdeti mérokilépo. méretezési. víz leszálló folyadék kifelé.A leggyakrabban használt index ek a eredo motor manometrikus mechanikai eloremeno csökkeno csatorna kifúvási. közeg átlagos környezet befelé. geod geodétikus ge ga ind id ki ker kaz key ke g Jk m hu huk meg ho hv me mo ér er M mel eloz középhomérséklet mé mér gy évi hi h ha há gyu kimeno köz kö hip kül ép fi hang fr forr hely hangnyomás ft fv fut közh leghidegebb fg fharm harmatpont foly kr lev le konv levr I konvekciós . hatásos határ kritikus gravitációs kondenzálódó hutési érezheto egyenértéku mellék megengedett gazdag ideális leválasztott gyulladás fal borda elozetes ember közeg mkevert egyenáramú mértékadó általános belso relatív berendezés keresztára frakció felületi felso elméletivíz hasznos hidrosztatikai külso indikált fekete ellenáramú centrifugál Carnot forró barometrikus adiabatikus évi hálózati forrási félterhelés kerületi hidraulikai diffúzió test használati futés dinamikus keveredési. égheto ajtó elágazó munkapont közepes keringtetett napl levego égéstermék is ú hideg gyuru abszorpciós huto látszólagos füstgáz épület bekapcsolás folyamatos helyiség átengedési felszálló biztonsági fiziológiai hipotetikus égési. csapadék gerincvezeték eleje.

üzemszünet por reflexiós sugárzási szigetelési szelep szakaszos szellozo szegény nyomó üzemi napsugár radiátor szÍvó s radiális redukált alaki zárási Z szivattyú önfelszÍvó st tüzeloberendezés túlhevítés súrlódási súr szállított padló rejtettli támadott té technikai tech szabályozott INDEXEK telítésimisszió zt zá zs tr tel üzemido védett túl vÍzfelület volumetrikus te XXXII tsz szaboptimális tengely tangenciális tartály szükséges névleges téglanedvesség telj üresjárat naplég elpárologtatószellozés tü A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT viI tágulási párolgás tényleges teljes tég világítás szeg ü sz SZIV távozóvízgoz vég j .ze s é ág sZig u üi üsz vf von vol normál nedves visszatéro száraz utóhutés rés tér w v robbanási üj univerzális t vona tá zsalu vg zárt statikus összes természetes transz szélsebesség víz.

futés.Hotechnika. Fekete Iván . hoelIátás Szerkesztette: Dr. . .

.

1. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.a jelenség kezdetén a test egész határoló felületének. a hovezetést. b) hoáram idóoeli változása. . 1. A hovándorlás jelenségének idobeli változásával kapcsolatban három kérdés merül fel: a) homérsékletmezo idobeli változása.a jelenség hoforrásmentes . a homérsékletmezoidoben állandóvá válik. . hotartalmuk változatje lan.1.a hovezetés jelensége egydimenziós. hosugárzást és konvekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmazzák. FEKETE IVÁN Lektor: Homonnay Györgyné dr. Az instacionárius és kvázistacionárius hovándorlás folyamata a testek lehuléséveI. a magasabb homérsékletu pontokból az alacsonyabb homérsékletu pontok felé.) Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük. Hotechnika Sunro: DR. instacionárius homérsékletmezorol. felmelegedéséveI. kezdeti feltétel) .a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség rendezett állapota.ab) esetben kvázistacionárius folyamatróIbeszélünk. fejezet tárgyalja. Ez az elméleti állapot a valóságban nem létezik. c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt homennyiségnek) idobeli változása.1. A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben állandó. instacionárius jelenségrol. A homérséklet-különbség következtében a testben hovándorlás megy végbe. b) a folyamat periodikus. Állandósult hovándorlás folyamán a testek homérséklet mezo idoben állandó. ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre kiterjed. . amikor a homérséklet-változás sebessége a test valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá válik. A test és környezete közötti hovándorlás folyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. és a jelenség folyamán a továbbiakban állandó marad (határfeltétel) . A homérsékletmezo erosenfügg a kezdeti állapottól. ezzel hotartalma változik. A homérséklet-változás sebessége a test egyes pontjaiban különbözo. A hovándorlás összetett folyamatának három részjelenségét. A test a folyamat során tehát melegszik vagy lehul. KiegyenIítodési folyamat következtében beáll a rendezett állapot.a hocsere a környezo közeg és a test között állandó hoátadási tényezo mellett megy végbe. a homérséklet-csökkenés annak lehuléséveljár. Ezek számítása a következok szerint lehetséges. Hovezetés Az a test. . . instacionárius hoáramlás jelenségérol beszélünk. ill.) A homérsékletmezo idobeli változásának két alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a kiegyenlítodés tendenciája jellemzi. amelynek valamennyi pontjában a homérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletével.a homérsékletmezo idoben periodikusan változik. amelyek a következokkel jellemezhetok: . a testek homérséklete bizonyos térbeli eloszlást mutat.Az a) esetben nem állandósult. ill. a hoegyensúly állapotában van. 3· . (A kvázistacionárius folyamat egyes eseteit az 5. 1.hotartalom-változásával kapcsolatos.a jelenség kezdetén a test és környezete a hoegyensúly állapotában van (a test valamennyi pontjának homérséklete azonos és egyenlo a környezo közeg homérsékletéveI. (Az instacionárius folyamat kezdeti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapotba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak. nem állandósult. ill. .1. Ha a testben a hovándorlás idoben változó homérsékletmezoesetén megy végbe. az ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelegedéséveI. .a test anyagjellemzoi állandó értékek. környezo közegének homérséklete ugrásszeruen megváltozik. A hovezetés iilstacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségének néhány különleges esetét tartalmazza szilárd testek esetében.

1. _ at -a A homérsékletmezo (1-1).1. A. ar ' at =a ar2 r at) (1-3) (1-6) ahol t homérséklet..a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : (1-9) b) A hoáram idobeli változása a test felületén Qfel felületi hoáram c) A test hotartalmának idobeli változása . A görbe aszimptotikusan közeledik a L1Q~ értékhez. at ahol O hoáram . c a test fajhoje. tk az ugrásszeruen mellváltozott közeg homérséklet Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában.). (1-5) ax2+ a2t a2t).=VeC(tk-te).2. -. a test hovezetési tényezoje.). an A.. különbözo peremfeltételek és a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az 1. a-. b) ábra szemlélteti. c) ábra tünteti fel.1. r helykoordináták. Idobeli változását az 1-1.. y. pontban található.1.ar ' . a) A homérséklet idobeli változása a test felmelegedéseesetén te a test kezdeti homérséklete. z. -. (1-4) :~ hoA felü- o d-. (1-7) O [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a felületi helykoordináták helyettesítéséveI. A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a Fourier-törvény szerint számítható: A hoáram idobeli változásának .4 HOTECHNIKA A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrásmentes szilárd testekben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: a-.1... az (1-4) összefüggést] alapján a hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban.. A hotartalom-változást az 1-1.tk túlhomérséklettel célszeru végezni. ' ay2+ az2 (a2t (1-1) Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a Fourier-törvény [1. (1-2) O=f(n. A gyakorlati számításokat a t homérséklet hetk közeghomérséklethez viszonyított lyett a {)= t. e a test surusége.1. (a2t at =a ar2 gömb esetében: r at) +! . Elhanyagolható belso hoellenállású testek aj hj ej 1-1.. és 1. let a hoterjedésre meroleges irányban. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: . a test hovezetési tényezoje.ido. (1-8) ahol Va test térfogata. (1-3) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet mint a hely és ido függvényét adja meg: t= fen. a=~ ce a test homérsék- let-vezetési tényezoje. x.1.1. A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk közeghomérséklethez. (a2t +~. az ido függvényében: henger esetében : a-. -.iellegét a test felületén az 1-1. (1-2). 1.1. A.] Végtelen ido alatt a test hotartalom-változása a tk közeghotartozó mérséklethez és te kezdeti homérséklethez hotartalmak különbsége: ~ L1Q~= f Ofel 0= -A. b) ábra görbéje alatti terület jellemzi.. A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a homérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány egyszeru alakú testre. Hotartalom-változás. A test -r: idéS alatti hotartalom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyisége) a test felületén számított hoáram ido szerinti integrálja: = L1Q(-r:) J Ofel d-.. ábra. a) ábra szemlélteti. A homérséklet idobeli változásának jellegét a test egyes pontjaiban meIegedés esetén az 1-1.

W/m2K (kcal/m2h°C). Néhány egyszeru test ()o~l') e homérséklet-változá- aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva l' idoben.az (1-8) összefüggést és az 1-2. c) ábra jobb oldali ordinátáját].~ 5 I 2 " .1) 1-3. I a test jellemzohosszmérete. Va test térfogata. l' ido.99 Afl_ 0.998 0. A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17) alapján: LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) LlQ(l') ti" k' h 'd" I LlQ~ azt eJezl 1. <x (1-12) = 1- e-G· Bt· Fo ahol a felület és a környezet közötti hoátadási tényezo. kg/m3.Fo. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása Uobb oldali ordináta) . a Biot. oC (1-2.HOVEZETÉS 5 . Ei-O (Bi«O. ogy l' 1 o a att a test h" Fo=pl'. 1)e a test túlhomérséklete a környezo közeg homérsékletéhez viszonyítva a folyamat elején. m3. A a test hocserében részt vevo felülete. ábra tartalmazza. (m2/h).'0. J(kcal) (1-19) Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott. táblázat. Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását kifejezo összefüggést az 1-1.1{) (r) 0. pontot) jellemzi: a ' (1-17) (1-18) ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) [1.-. a homérséklet-változás és hotartalom-változás számítóábráját az 1-3. ill. I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett tényezo.és Fourier-kritériumok értelmezését az 1-1. Hoáram a test felületén: (1-16) .8. a test hocserében részt vevo A felületébol.a test és környezete közötti hoátadási tényezovéges értéku. 1)e (1-15) -- ~$5 ag7~99S a) 1-2. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek. e a test surusége. (1-13) szerint. oC. J/kgK (kcal/ki. ot b) értelmezése aj lehlilés. I .. A gyakorlatban a Bi«O. Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo méreteit. (1-14) y=e e I)(l') -~T Vec . ábra.••. A a test hovezetési tényezoje.a környezo közeg homérséklete l'= O pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. s (h).. Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani.l esetek tartoznak ide (pl.8 d7 3 OPOfO l' I 0. m2.a 2. A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi: Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt: LlQ(l') LlQ~ Bi= ~ 1-0. Bi és Fo értelmezése az (1-12). c a test fajhoje.5 . ábra). ahol a= ~ m2/s (1-13) ce a test homérséklet-vezetési tényezoje. ábrát]. az 1-1.98 (] 7 qal 1)(l') =e-G.a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellenállása elhanyagolhatóan kicsi): A_oo. (1-10) .999 /' 997 68' f2 7 o 0.Bt. otartalom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido alatti hotartalom-változásnak [1. hoátadási tényezo a test felületén.°C). Túlhomérséklet ). Kritériumos formában: <x sát. valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok). táblázat tartalmazza. ábra. A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-kritérium (1. <x (1-11) ahol G=:. bJ felmelegedés véges érték.

l_e-Bi. . valamint a test és környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku..Gömb II 2A.Fo o3 e-Bi.Fo i4al_e-3Bi.2. pontban felsorolt feltételeken túl a következok jellemzik: .a test kezdeti homérséklete és a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti feltétel) : te=tkIT=o oC.Fo lJ' I ~~ ~ . Egyszeru alakú.6 HOTECHNIKA Oe -r 1-1..Fo R2nL R2 LlQ= . ~cal/h) i) c) (~rT GrT -J4.Fo 2A.Fo 3T I 2RnLaOee-2Bi. A már felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyelmen kívül hagyja a tartály tömegét..a környezo közeg homérséklete -r=0 pillanatban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) : tk=állandó oC. l_e-2BI. a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében -r ae-3Bi.1.1. ro2 3 I1 L:--4oL •. elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása.Fo I 4oLaf).Fo --r aA o/2 O T 4R2n 3R o 2Aa2oA. 1.Fo e·-2BI. táblázat.aOee-Bi.- / Q(r). 2RnL Rúd KockaI -o/2a2 R3n o2L Henger 6o2 O I 4R2nat}ee-3BI.a test A hovezetési tényezoje..•.Fo 6o2aOee-3Bi. Véges belso hoellenállású és felületi hoátadási ellenállású testek Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1. felületi hoárama és hotartalom-változása.Fo -R -R Test . (1-20) .1.-!~ /T / mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni..ee-2BI. (1-21) .

5672 12.8026 9.5514 4. M.1660 13.6296 12.1479 17.0026 7.7573 13.4373 9.6202 4.5783 7.4078 13.1606 3.8928 6.4256 6.0893 0.0654 16.7240 3.2927 6.3305 6.9519 3.7207 9.5325 10.3898 10.7143 9.5202 4.8678 12.3477 3.2264 4.5743 3.0949 10.7397 15.4983 9.3978 1. táblázat.6057 7.3923 6.1441 3. 16. o 14.8140 3.4328 0.2039 3.4254 9.1.9644 4.2147 16.5708 6.7086 15.8871 10.6533 0.1419 3.4003 3.8666 13.5711 12. Végtelen kiterjedésli sík fal függést]közepes értékei jellemzik.5664 1.2923 3.9352 9.7051 1.2341 12. A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.4248 6.1263 7.1668 3.5422 4.4074 9.5981 12.7764 7.2959 15.2845 6.8172 10.4289 1.3204 12.6353 4.1806 7.5823 12.2694 4.5097 9.1116 4.1987 0.9956 10.3766 1.8048 13.2791 0.7083 15.9096 16.7910 0.7040 7.l«Bi«l00 intervalluma tartozikide.0339 10.9536 15.7460 12.5087 9.6543 10.7131 9.2.5696 12.1416 12.6060 3.1746 4.5400 1.2991 6.1422 1.1731 12. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához Bi M.1675 16.8945 12. az (1-12) össze- 1. Homérsékletmezo.2833 9.7334 4.4961 1.9352 12.4252 9.2142 13.1.0000 6. M.1372 0.5670 12.8088 15.4775 6.1093 13.5902 12.5864 16.6543 7.4474 3.1864 6.5932 0.4459 15.10.1141 13.7092 15.5979 4.3148 6.6453 12.8119 7. ábrát): l__ .7650 15.2425 0.1502 10. pontot) jellemzo.1177 16.4255 4.7082 15.9988 13.4565 15.1543 1.0447 0.7334 15.3959 7.5668 12.2832 9.2646 1.az 1-4.7713 6.0686 I 0.2841 6.9882 A jelenséget a Biot-kritérium [1.7105 12.4224 6.7832 15.0107 6.7081 15.8540 0.6658 17.HOVEZETÉS 1-2.6296 6.5420 13.2003 10.7524 9.8336 15.4249 15.5117 10.0640 16.5451 1.2788 3.7223 12.3616 6.5680 3.8794.6436 3.3461 6.4258 6.7270 6.3058 9.4954 15. 7 M.8274 0.1. M.8603 1. A gyakorlatban aBi számértékének O.5801 15.0632 0.4670 15.5190 9.0316 0.3496 1.6647 15.4311 9.2895 15.4290 3.7587 15.9667 6.7012 17.0769 1.3744 3.3111 0.7085 15.5218 0.2.5615 3.7966 13.1410 9.5667 12. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium (1.1925 1.0336 4.6841 12.2594 16.2838 9.1429 3.0998 0.5665 0.8.6139 0.4915 16.2636 3.4256 9.5727 12.3770 6.4729 1.7085 9.4149 .7259 16.0584 13.2848 6.4333 6.5293 9.4269 3.9924 9.8606 4.9094 7.3138 1.7080 12.5552 10.7506 0.2835 6.1435 3.2281 7.9981 1.1448 3.6375 12.6218 12.4250 9.7691 7.7124 17.4879 9.4354 15.7118 9.0774 0.

( ..001 <Fo<100. O.7 aB ag 7. táblá(1-23) <J.5 0.I<Bi<IOOO - . ábra. A lJ.ati meghatározására alkalmas az 1-5..OOI<Bi<O. 1-6.Z =. ábra .8 HOTECHNIKA t ahol Mn=f(Bi)=f(i zat tartalmazza. . számértékeit az 1-2.y.l<Fo<IOOO. 1-7.6 - 0. és 1-8.1 .f(Bi) n sm Mn eos Mn+Mn számértékeit a Biot-kritérium függvényében táblázat tartalmazza. ábra. x +x A felületi homérsékletek gyakorl. TJ~O 1-4.5 5 10 SO 100 Fo végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal lehulése esetén . A fal felületén (x= ± 1) : 1-3. 'V(!f. ábra.4 0.04001 0. ~ - ~5 1 x/l=l. 2 sin Mti . Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén O.3 0.2 i 0. Homérséklet x/l=l. 5 10 50 700 SOO 1000 fO 1-6.I<Bi<IOO) --.o.. 1 0.:lés ~ véges érték (O. 0.05 141 1-5. O.

2104 1.1396 0.0050 -0.0002 -0.0112 0.0009 --0.0013 -0.0701 -0.1819 -0.0040 -0.4198 -0.2677 1.1718 -0.0231 -0.0351 0.4217 -0.1808 -0.0581 -0.0000 1.0153 -0.0217 -0.1115 0.0000 -0. Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).0583 0.2403 1.2535 0.1621 -0.0148 1.2287 1.1959 0.4244 -0. és 1-10. az 1-4.0022 -0.2732 .0018 -0.0450 1.1803 -0.0366 -0. A.2546 0.1537 tO I \ \ I I I A fal szimmetriasíkjában (x=O): (1-25) mZ falfelület esetén a következo értékek A-szorosát kell venni!) A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1.2612 -0.2013 0. -r)=1}e ~ .0020 1.2723 1.0000 1.2517 0. A.2717 1.3880 -0.0243 1.4084 -0.0466 1.0004 1.0991 -0.0048 0.0087 0.0848 0.1415 0.0045 -0.0072 0.1246 -0.0289 -0.0379 0.0158 0.2730 1.1016 1.HOVEZETÉS 9 1-3.3442 -0.1784 -0. Bi táblázat.0004 -0.0001 0.0008 1.0008 -0.0002 0.0184 0. A.0667 0.4227 -0. 0.0828 0.0876 -0.1779 -0.0676 -0.0013 0.0000 -0.0132 -0. ábrát) : (A A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati számítására használható az 1-9.0002 1.0873 -0.0626 0.0080 -0.0040 0.0175 0.0012 -0.2699 -0.0381 -0.0300 -0.0002 -0.0335 0.0089 -0.1588 0.1141 -0.2367 1.0008 1.0483 -u.1089 -0.0038 0.0030 1.1861 1.0555 -0.1291 0..0159 -0.=1 i A"M" sin (M~~.0813 1.0063 0.0005 -u.1182 0.4147 0.2532 1. ábra.0124 0.2598 1.0024 -0.0197 -0.1517 -0.0003 1.0881 0.1394 0.1132 -0.1098 0. A.3722 -0.0099 0.2320 0.4239 -0.1154 1.1157 -0.0067 -0.0768 0.2472 0.0427 -0.2102 -0.0020 0.2569 1.0007 0. ) e-M' (kcalíh Fo m2).0032 0.2502 0.2039 0.119 0.1403 -0.1379 0.0004 -u.1340 -0.3604 -0.2539 1.2727 1.3812 -0..0056 -0.0003 1.3215 -0.0010 0.1025 -0.2728 1.0312 1.0004 1.0241 0.1309 -0.0918 -0.3934 -0.0750 -0.0414 -0.2394 1.0001 -0.0157 -0.1107 1.0795 -0.1072 0.1791 0.1405 0.0065 -0.0901 0.0535 -0. q(x.0015 1.0318 0.0020 0.0100 0.0196 0.1174 -u.1759 -0.1015 -0.0030 1.4237 -0.0543 0.0196 -0.1282 -0.0451 0.0075 -0.0016 -0.1192 -0.2731 -0.00tO 0.0000 -u. A.ü701 0.2881 -0.4232 -0.1514 -0.1069 -0.0423 -0.0025 0.2478 -0.0064 -0.2526 1.0719 -0.01 0.=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához A.0589 -0.0006 -0.1740 -0.0012 -0.1365 0.0000I 1.1154 0.0119 0. W/m2 (1-26) . -0.0130 -0.

T )_-'1e ~ n~1 AM' . Homérsékletmezo c.001 0.5 Fo 1 1-8.0001 0.5 Bm 2<Bi<90 0. Mn 'Fo). --& ~ iAM e / n=l II 'n sin Mne-M~' ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) Fo (kcal/hm2). 0.0 0.0005 14001 0.2 " 43 ~4 0.9 8i 1. (1-29) (1-30) . 0.7:) 0.0001 <Fo< 1. Homérséklet .6 . 1-7.5 1 Fo ~6 0.0 r -~ v'(tl. n SIO M ne_M2. Homérséklet xl/=I.O.1. '0. az egységnyi felületu fal hotartalom-változása végtelen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti . (A jelölések értelmezését 1." I~ 1•• . végtelen kiterjedésu sík fal felületén xll= 1. T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotartam alatt két irányban összesen átvándorolt homennyiség) : LJq(-/.05 0.1 0. ábra.10 ~ tt!'(il.0001 <Fo<I.+/.T) O) .7 0.3 ~ 0.1 <Bi< 1.Ot HOTECHNIKA 1.0 0. bekezdésben.) A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= ~ " q'( + 1.005 0.- e 0. hogy a hoáram ezen a felületen .01 végtelen kiterjedésu sík fal felületén 0.-r:) LJq= (kcal/h q( -/ T)= n-I i An sin Mn(l_e-M.7 AS 0.005 o.0 1 0.-.x irányú!) Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban.n W/ m 2 (1-27) W/m2 (1-28) (A mínusz elojel azt fejezi ki.'U / ""'" +/): Fo m2). az elozo. ábra.0.0. ~" .00050. 0.8 49 ~OM001 0.

/_ 2r (1-31) A testfelületén (x=O): 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2.és villamosmérnökök kézikönyve 1.1 <Bi<IOOO Bi=J.0 0. A test felületével párhuzamos. rooo Fo 1-10. az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész.001 <Bi<O.l ve 7 rUi 5 500 700 -- 0. O.6 0.HOVEZETÉS 11 1r 0.1 <Fo< 1000. 'l') _ {} -er e +[l-erf( 2Y Fo 0.05<Fo< 100.~ 0.0 V(O. ábra alkalmazha- tó.bekezdésben. {}(x. attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12.1 .7 0. Homérsékletmezo c. m2/ s 7. 1 10 ~- v (O. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.7 f--- . ábra. 0.0 f(_lFo ) + .9 Ah" a=.TJo. kötetében].2.) A hotartalom-változás gyakorlati számítására alkalmasaz 1-11. om érse et-vezetesl tenyezoJe.f Fo (m2Jh). A Biot-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: oc 1·9. ábra.FO). x.6 0.050.3 0.a test ce Ml S 10 IIJffKJ 'kl '" ". 'l') =erf( Y 4a'l' _x_) {je + Homérsékletmezo. Szokásos másik formula : (1-33) hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva).8 0. ábra. (A jelöIésekmagyarázatát 1.5 0. Végtelen félteret kitölto test {}(x.5 0.4 ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1.2 0.r) 0.1.2.1. 0. az elozo. 1.1 0. 0. A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret kitölto testre: (1-32) 0. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában xl/=O.2 tp D.

5 a6 0.6 Hotartalom-változás.3.7 . -I(x.2 ahol hoátadási tényezo a test és környezete között.4 0.1.2.~-1. ábra.T) HOTECHNIKA "q~.1 (1-13. pontban felsoroltakkal. ha a 4(0. A test hotartalom-változása 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen meghatározható. és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem szükségképpen szimmetrikus. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík falban 1.4 OJ3 J/m2 (kcalfm2) (1-38) 0.1.2. ábra). A a test hovezetési tényezoje.7 S 70 BlflO 50 1-12. Végtelen félteret kitölto test homérséklete .3 0. 1:)= - oc Oe [1. 70-5 aD 1-11. 0. ábra. a= ~ ce (m2/h).T) ~0.erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY A módszer a folytonos jelenséget térben és idoben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti meg.8 0. oc (1-37) ahol (~. m2/s Ll1:= W/m2 (kcalfhm2). 1:) hoáramsuruség görbéjét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. (A m2 felület esetén a következo érték A-szorosát kell venni!) q(O. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az 1.2 0. 1:)= AT 0. és azok eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben.1 0.12 ~(-I.2 (1. Az ido. (1-39) s (h). a fal homérséklet-vezetési tényezoje. A módszer feltételezi.~ 0.5 0. hogyahomérsékletmezo bizonyos Lh idotartamokon belül állandó. W/m2K (kcalfm2h oc). A görbe alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu hotartalom-változását 1: ido alatt: Llq(O.1. A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi. az (1-31) és (1-32) összefüggés után. hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tetszoleges.és térbeli ugrásszakaszok között fennálló összefüggés: s (h). a réteghatárokon ugrásszeruen változik.0 0. m. W/mK (kcalfmh°C). a többi jelölés magyarázatát 1.9 0. hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben lineárisan.1. a felületi homérséklet közelíto számítása: 1 (1-36) Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a test határoló felületén (x=O). Llx a fal rétegvastagsága.tl.0 Ll1: idoköz. HomérsékJetmezo meghatározása véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer) végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem találhatók meg. azzal a különbséggel.

a környezo közeg és a test közötti hoátadást nem vizsgáljuk. 3 és b összekötése a 4' pontot. L1-r idoköz eltelte után. 1'. Így nyerjük az O". A és összekötése a O' és a' pontot. a szilárd test alakja egyszeru geometriai forma.1. vastagságú falréteg a felületi hoátadási ellenállást reprezentálja. tetszoleges L1x felvétele meghatározza L1-r értékét. az 5 pontot B-vel kötjük össze. l' l' 1. a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük az A és B pontot (a A/a. 2 és 4 összekötése a 3' pontot.ábra. de most a 0'-5' homérsékletvonalat tekintjük adottnak.a jelenség hoforrásmentes . 5 vonal). A O pontot A-val.2'. A szerkesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hasonlóan foly tat juk tovább. . szilárd testek esetében. x. az (1-39) össl. 1. Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszerrel. 8t -O' r (1-41) 1·14. A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi feltételek esetén a következo problémák merülnek fel: q(o.r)-Ar r 1-13. amely idoben állandó. Ezek a következok szerint számíthatók. r helykoordináták. végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet. A hovezetés stacionárius esetei Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének néhány esetét tartalmazza. . folyamatos változást. az elso és utolsó réteget· L1x/2 vastagságúra választ juk. tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szaggatott vonal). Megrajzoljuk a fal te kezdeti homérséklet-eloszlását (O.. 2". ábra szemlélteti.2. B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi. z. 2. oc a hoátadási tényezo a fal és a környezet között).4' és 5' pont összekötése egyenesekkel. ábra. Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben Fourier szerint leíró differenciálegyenlet sík fal esetében: 82t 82t 82t 8x2+ 8y2+ 8x2=0. A falat L1x vastagságú rétegekre osztjuk. 1.a test anyagjellemzoi állandó értékek.3'. Különbözo anyagokból álló. . .HOVEZETÉS 13 A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz felvétele meghatározza L1x értékét. 1 és 3 összekötése a 2' pontot. több rétegu fal esetében az abszcisszatengelyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni. 8r . adja a homérséklet-eloszlás új vonalát. A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással az 1-14. 1". A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- szekötése az pontot.efüggést. Végtelen félteret kitölto test hotartalom-változása aj homérséklet-eloszlás a testben (homérsékletmezo).a hovezetés jelensége egydimenziós. A O'. A környezo közeg homérsékletvonalán (tk). 4. Minél kisebb rétegvastagságot választunk. A határoló felületek elott. 4" és 5" homérsékletvonalat. A muveletek elvégzése természetesen annál nehézkesebbé válik. . henger esetében: 82t gömb esetében: (1-42) Sr2 (1-40) +~. b J hoáram nagysága. A a fal hovezetési tényezoje. 3. ill. y. A szaggatott segédvonalakon az a és b segédpontokat kapjuk.a szilárd test hoáram irányában vett két különbözo felületén adott a homérséklet. 3". annál jobban közelíti a homérsékletmezo ugrásszeru változása a tényleges. A szerkesztést hasonlóan végezzük a következo L1-r idoközre. a következo feltételek mellett: .r) 4q(o.

(1-42) differenciálegyenletének megoldása a homérsékletet a hely függvénye ként állítja elo: 1-15. a rétegek egyenértéku falvastagsága : 1 . m2• A többi jelölést l. ot ahol Q hoáram. az 1-15. és 1-17. n a rétegek száma.. ábrán. m. 1=1 Al hely szerinti deriváltja. m. Hoáram: 1 Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h). (1-41). A homérséklet-eloszlás az egyes rétegeken belül lineáris. W/mK (kcal/mh oC).2. Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük a homérsékleteket. (1-43)] alapján meghatározza az idoben és hely szerint állandó hoáramot.1. W/mK (kcal/mh°C).14 Hoáram hoforrásmentes rier-törvény szerint: HOTECHNIKA szilárd testben a Fou- t ti t3 Q=-A on A. {Jegy dH1 . Több rétegu hengeres fal tl-t"tl+~ _ i {JI Al ( az í-1·edik tl-/. A többi jelölést 1. A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az 1-16. A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett tetszoleges léptékben. és 1-17. Az egyes réteghatárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- (1-48) vagy ahol í a rétegek sorszáma.--. Ai a réteg hovezetési tényezoje.az 1-15.~ . 1. Több rétegu sík fal Homérsékletmezo. A a fal hoáram irányára meroleges felülete. ill.1-edik réteggel érintkezo felületen: (1-45) vagy ahol {Ji a réteg vastagsága. m. (1-47) 2-. A homérsékletmezo (1-40). A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása. W/m K (kcal/m h oc). ábrán. (1-50) . (:~1 a Fourier-törvény [(1-4).'2 a test hovezetési tényezoje. A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az 1-16. Homérsékletmezo több rétegu sík falban t=f(n). ábra. ábra használható.1. n a rétegek száma. Az így kapott pontok egyenesekkel való összekötése adja a tényleges homérsékletvonalat (A-C-D-B vonal). Az í-edik réteg homérséklete az i. Aj a rétegek hovezetési tényezoje.1.!. ábra). A (1-43) t-IW't. és megrajzoljuk a lineáris eloszlás vona lát (A'-B' egyenes). 6 (1-4 ) ahol i a rétegek sorszáma. a hoterjedés irányában.= 2n In --cr.2. 1. ábra. Az i-edik réteg homérséklete réteggel érintkezo felületen: I oC 1~1 Al 2-. . :~ homérséklet-gradiens A felület a hoterjedésre meroleges irányban. de azonos rétegsorrendben felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18.+I ) Homérsékletmezo. {Ji rétegvastagság. A homérsékletfüggvény (1-44) vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira (C és D pont). {Jegy. Ai a réteg hovezetési tényezoje.2.

981 II G ..00 ~ 81! ~ ~ ~ 70 80 {jfJ ').•• a . Nomogram ""~ sik fal AId és dIA értékének meghatározására ~OO m 300 200 ..HOVEZETÉS 15 • . I 'z'" ' .1 2 2IlO.. mZ K kco/lm fl ·C) ~ 40 30 20 < ~ ~ •. . 1 ~ "i.••. •.. J • I . 10-.. •• '111 ". 1'1. ~. W.. I ~ _ Il'\~~~ < m 2 . értékének meghatározására .'.• 10 It.mzKiW(m1h'cjKco/) 1-17. 3 < .••••• '111 ~ m. ábra.". lÓ-J 98 1 fT l' 3 "1"" •.••••. ábra.. Nomogram sík fal AId és dp.• _ \'J~ 20 JI! 4f4.0.02 0/1 ójí. <:J a3 • ~ 8 ~ 10 .v 114 af 41! ~Q. • 1>" " .S 6 789103 .•••ca S -' V 31ll 3.fJ5 0. qOJ 0.gr ' "' . ". . • V'" ~ ~'>~. ó/~.1 ~Ml ~~T "'" 0.jJ./n'xjW(m2h'·Cjkcal) 1-16.118 1J. I I 1 ' I .• ~~ ~~i O' ~..0708p'100 ~.. 'ti ~ 0..<:><<' <:s-'" ' .7SO .

. tetszoleges léptéku éJI). ábrán.._.--- d ln- t1=t.O'.L'1 _1 In!!iti.. @ a rétegek <D. . S~T~6 7 8íl~ 9 qu I ir A. 1. helyettesíto rétegekkel J.I!.= 1 2:rr". ábra.+tl-... ábrából leolvashatók. ennek alapján 1j{Jegyértékei az 1-16. ábrán. 0.ll3 2. az 1-19.08 a.3 a rétegek megjelölése. Homérséklet-eloszlás több rétegu hengeres falban Q$ OJ~ o. (t.' II].Ol " '/II.+I) Wjm(kcal/hm).8 1. Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék egyenlete: t.Z8 'lJ. az 1-19. n 1 d (l1-t. és 1-21. ahol i a rétegek sorszáma.§'L o.~ o. az (1-52) összefüggésnél..J2 [}. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy dH Ildj átméroviszony esetén d. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szerkesztése.3 3 . ábrából egyszeruen meghatározhatók.08 [}. WjmK (kcal/m h oc). qu qM • ~ 0./2 0. A többi jelölést 1.. Hoáram. -': 0.0 :lttl Az 2.. ábra.1. A többi jelölést 1.61. vagy n = = ó.. 0.38 .. n a rétegek száma. ábra.. ábra.~~ ~--~" o. 1-18. () 1-20. {Jey értékei az 1-20.18 418 4~-aII(. 2 Ili-Pil~i" 1-11.. és 1-17.gy ahol {Jegy. (1-52) ó'!J'I 1-19. határfelülete di 1-21. /il ../O 0. az 1-19. ábrából vehetok. 2./0 0.1. A {Jegy/A értékek az 1-16.. A o.7 QI=~'=1 ~(tl-tn+l) egy i Wjm(kcaljhm).. ~ / I ~.ÉL ~.az egyes rétegek egyenértéku falvastagsága az (1-50) összefüggés szerint. Itt 1 QI= ~ --In--!±! ..!.08 ~5 1 [}. d.9 2 lJ 2. és 1-21. A.l.51. ®. 0.ll.J.gy-!r1n rt fil{/! O.-+ ln~ d. ábra felso részét).oo'"l p 428 q36' 4n q~ ~ 42. (1-53) o 1 1. ®.J--jÓ~ A. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága kís dl+1ldj átméroviszony esetén Ó. és 1-17.l~ 1. az egyes rétegek hovezetési tényezoje.1 !.L IL 438 ~38 -. a többi jelölést 1.5.16 HOTECHNIKA Számértékei az 1-20. ábrából. ~ 42~ 0.~ . 18 .t'+I) oc (1-51) (1. hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram resét kell venni!) (L m L-sze- l'll1 7.02 _1-1.•.})-'Q)~. 1 m hosszú falra vonatkoztatva.$ JI 4~ 4~ 3 .

LJTck a fal és a nem áramló . Pr a közeg Prandtlszáma [1. A nyert eredmények a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. IX IX IX IX 1. hoáram Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között jön létre hoáramlás. konvekciós hoátadásról beszélünk. A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meghatározása csak bizonyos egyszeru esetekben lehetséges. ill. Lamihatárréteg döntoen befolyásolja nárisáramlás (1.a 2. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal menti szabad áramlásra. Hoátadási tényezo. valaminta felület és a faltóI távolabbi közeg homérséklet-különbsége határozza meg. (1-56) ( 1. a 2. 8 CPr=0. Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában kisérletiúton határozzák meg. A közeg áramlását létrehozó erok szerint szabad áramlásról. ill.2.mivel a folyamatot jellemzo folytonossági egyenletbol. (1-60) ill. 4 1X=2.56y' LJi~-~.A hoáramot a felület közvetlen közelében kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok. }'üggoleges fal Lamináris szabad áramlás: (1-55) ahol C Pr= 1.közeg homérséklete. pontot).faltól távoli . Pr)1/3. (1-61) 4 ~pQ]etaépészek kézikönyve . LJtCk a felület és az áramló közeg homérséklet-különbsége. ábra alapján egyszeruen selt-számból meghatározható. a 2. K. az utóbbi esetben valamilyen kívülrol ható nyomás okozza.2y' LJtCk kcalfm2hoC. Hoátadás szabad áramIással 1. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet. IX Turbulens szabad áramlás: Nu=0. Turbulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak a lamináris határrétegben játszódik le.1J")' 4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2).1. pont (2-68) összefüggését].5. A hoátadás következtében létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: forrásavagy kondenzáció ja is. Az általánosított összefüggéseket a hoátadás küIönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában szokásmegadni (1.I+Pr Py2 )1/4 ' (1-57) (1-58) ahol g nehézségi gyorsulás. ha Pr>0.8. Tk a .2. m. I/K.2. a kritériumos egyenleteket célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra kifejezettformában használják. Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkülönbsége. A Nusselt-szám ismeretében az konvekciós hoátadási tényezo a (2. a turbulens határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecskéka hovándorlás irányában is elmozdulnak. Érvényességi határ: Gr . pontot) esetén a test felületeés az áramló közeg között a hovándorlás kizárólag hovezetés formájában megy végbe.2.652 '1'" Prl/2 I n. 1 a fal magassága.k' 1/K.129(Gr .1. A felület mentén kialakuló áramlási és termikus értékét.5. ha Pr<. m/s2.6. kényszeráramlásról beszélünk. (2-68) összefüggés szerint. gázok esetében fl=. Konvekciós hoátadás 1. Pr<.a súrlódásos folyadékok áramlásának eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. Newton szerint a hoáramsuruség: (1-54) konvekciós hoátadási tényezo. m2/s. Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17 1. 109• A kapott Nusaz 1-33. ábra alapján egyszeruen meghatározható. Mivel a hoátadás gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási tényezorevan szükség. v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomérsékleten. (1-59) A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). ami a hoterjedésintenzitását növeli. oC.8. K.faltól távoli .2. 0.2. Nusselt szerint: 4 1X=2.W/m2K. fl az áramló közeg térfogattágulási együtthatója. Érvényességi határ: Gr . ábrából egyszeruenmeghatározható). W/m2K ahol (kcal/m2h oc).közeg homérséklet-különbsége.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33.

2.. kcal/m2hoC. Pr< 105 esetén. (1-64) 1.2.2.k kü! 1. (1-65) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. Tk közeghomérséklet. W/m'K.8yY L1tfk kcal/m2hoC. K.76 11 t~t'jVt~::. Az áramlás Gr . Jodlbauer szerint: Nu=0. Vízszintes cso Lamináris szabad áramlás.2.49+0. (1-66) Turbulens szabad áramlás./ i.2)YL1tfk W/m2K. (1-67) hoátadás lefelé 4 ill.~ méroje.0+0. Grigul/- ..0 0.. 1. ábra tünteti fel.6+ 20.7.. ex a Nusselt-szám alapján az 1-33.4(Gr ·Pr)1/4.2. ill. (1-69) ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége. (1-70) Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási tényezoje a cso mentén erosen változó./ I / / 10 J 2 S " 7 ex-6. F (1-62) (1-63) LLl 1 30 ..4.. ábra. Erre az állapotra a Nusseltszám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg. 2.Pr ' .09L1tfk HOTECHNIKA Nu SO 40 ill. (1-68) ex=(0. L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége.3. A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. (2-68) összefüggés szerint. Jellemzo I méret a cso külso átméroje.98 V-Tkl ~ L1tfk 2 Wim K.7 ill...2. I. dkül a cso külso át.5.18 L1tfk< 15 oC esetén: ex=3. . 1. W/m2K.i~ kcal/m2hoC. i.28)J1 L1tfk ex=4. vÍ7Szintes cso körül Gr .5 .. Senftleben szerint szerint: 4 hoátadás felfelé ex=(2. Pr> 109 határ felett turbulens. Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105 esetre Senftleben szerint az 1-22. Schack szerint: Futött cso hoátadási tényezoje vízben. K.58 . Vízszintes fal Kol/mar-Liese 1-22.3 ."L .2.. m. Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso körüli szabad áramlásra. Cso vízben A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az (1-58). Közelíto értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve· heto. Hoátadás lamináris szabad áramláskor. ex= 6 ~{ ~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708 VLft Tkl kcal/m2hoC Gr. Vonatkozási homérséklet a falhomérséklet.. Függoleges cso ahol oC. ex=3.. J odlbauer szerint: (1-71) ill. 1. oC.~ (18. 1. 4 __ ex=(2.08L1tfk Schack szerint: _ W/m2K. (1-73)" . ábrából leolvasható. 4 __ !dtfk V. Tk közeghomérséklet. 1. oC.20 v/ l I V " r.I)Y L1tfk keal/m2hoC.7 . 3. Érvényességi határok: IOS<Gr . ábrából veheto.2. (1-72) ex=(0.. I a fal magassága.15 ill. m..2..

ábrán tünteti fel. az t-23. Érvényességi határok: Re< IOS . oC. jellemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért o távolsága.. ill. a zárt tér hoterjedés irányában mért h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékletének különbségével számítjuk. az 1-23. oC.. ezért x= 1. 4 l t~:~k kcalfm2hoC. n és r állandóinak értékét a geometriai forma. zárt térben. A kifejezés m. m. A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58). Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlatilag nincs áramlás. -2. 1' a la es az aram o onat ozasl omerse et: közeg homérsékletének számtani középértéke. Az egyenértéku hovezetési tényezo: (1-75) ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezoje. folyadékkal vagy gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándorlás összetett jelensége megy végbe. Zárt tér (réteg) Szilárd felületekkel határolt.2.I ~r -«t. ábrábólleolvasható.2. . tk közeg.=1+ Gr.270 V 40l511. ábra tünteti fel. 1' onat ozasl omerse et: a la es az aram o közeg homérsékletének számtani középértéke. m. 1. 'kl t f+ tk ~)' . IOS. dkül a cso külso átméroje. 3 2 1. Hoátadás szabad áramlás esetén. Pr~O. Hoátadás kényszerátamIással Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot és Prandtl-számot a (2-59). amit úgy tekintünk.S 10123 103 1-24. ábra. 4' . zárt térben [Az (1·76) egyenlet állandói] k'· h" . Pr)' . ill.oc.. Pr)r .057(Re .85Vtf~tk)V 8 6 4- ahol tf falhomérséklet. Pr)O.(víz-) homérséklet. A Grasshof-számba a falkell hefelületek t fl.!032'lo'if.-.664' Re1/2.2.78. lO-I<Pf< lO3. vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2. a térbeli elhelyezkedés és a hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. Hoátadás szabad áramlás esetén.3. Gr ·Pr+n (1-76) ~5 1.71. WjmK (kcalfmh°C) és x=l+ m(Gr . (2-68) összefüggés értelmezi. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa: Gr· Pr< IOS. a sík fal hossza az áramlás irányában. Sík fal Lamináris kényszeráramlás: Nu=O. Jellemzo métet: L.2. 'kl t f+ tk c'.t f2 homérséklet-különbségét lyettesíteni. mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI történne. Az (1-76) összefüggést az 1-24. ábra. ábra eseteinek megfeleloen.Pr+n • A római számok jelentését 1.. V 1·23. (1-74) 20 t5 10 25 CX=(16+17.3. (2-68) összefüggés szerint. A Nusselt-számbóla az 1-33. 1.3D'!O'IP60 I - k'· h" . Érvényességi határok:· Re>5 . Turbulens kényszeráramlás: Nu=O. Jellemzo méret: L. oC. Pr1/3• (1-77) i RJl~ . (1-78) -2. a sík fal hossza az áramlás irányában.6. ábra 1. . A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezetési tényezovel. m. I IW19 1~4S·1O'17.1. A " tényezo meghatározása m(Gr.3JJ -~~-+ I I n V II/.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19 ill.

87 kcal/m2hoC. Levego közegre Jürges szerint: Nu=0.14 . Víz közeg esetében: Nu=0. 'YJr az áramló közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsékletén. Víz közegre turbulens áramláskor. . ot=2041(1+0. Vonatkozási homérséklet: az. )2/3] ( )0. 'i') (1-85) áramló közeg közepes homérsékletének számtani középértéke. túlhevített gozök esetében: Nu=0. és A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. oC.7.20 A Nusselt-szám alapján ból határozhatjuk meg. ábrá- Turbulens kényszeráramlás : Egyszeru közelíto összefüggések. 0. ot=1755(1+0. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. tkköz a víz közepes homérséklete. az (1-85) egyenletnél. ábrából leolvasható. Stender és Merkel szerint: ot=2041(1 +0.2.4v kcal/m2 h oC.87 W/m2K. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. (1-87) ill. (1-80) A jelölések magyarázatát 1. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg számtani középhomérséklete. Vonatkozási homérséklet: . Pas (kps/m2).(1-85) egyenletnél. pontot) kell számolni! Egyszeru közelíto összefüggések. bel ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33.9v W/m2K. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro.kör keresztmetszetu csövek hoátadási tényezojének számításakor a dbel cso belso átméro helyett a nyomásveszteség szempontjából egyenértéku degy csoátmérovel (1.8+3.87 Re· Pr· L__ dbel < lo. L csónossz. dt.7<Pr<lO. (1-82) ahol v a levego áramlási sebessége. oc. oc.0668( Re ) 2/3 ] ( 'YJr 'YJk )0.pr. Gázok. Érvényességi határok: L 7 ·103<Re<1()6.786 ·PrO. Nu= [ 3.13 bel W/m2K.3. d->l. áramló közeg számtani középhomérséklete.8Pr0. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro.2. m. . Víz közegre. Érvényességi határok: v>5 mis esetén ot=7. turbulens áramlás esetén Stender Merkel szerint: vO.14vo. (1-83) [1+ ( drl t3]ReO.024 ill. (1-81) 0. Pa 8 (kp 8/m2). mis. m. oc.65+ d 1+0. ahol dbel cso belso átméroje. ot HOTECHNIKA értékét az 1-33.116(Re2/3-125)PrI/3 v< 5 mis esetén ot=5. m.. Érvényességi határok: 7 . d->1. Áramlás csó'ben Lamináris kényszeráramlás : [1+ ( dr' r3]ReO. oc.045(Re. (1-88) t r+ ~ köz a fal és az A jelölések magyarázatát 1. (1-84) A jelölések magyarázatát 1.024 ahol v a víz áramlási sebessége.45.78 L 2320<Re<1()6.2. m.015tkköz)vo. (1-89) . W/m2K.015tkköz) tf. Érvényességi határok: lO-4< L 0. ábrából veheto. tkköz< 100 oC. az (1-85) egyenietnél. az. m. Pr .33.14 [1 + (1-86) ot = 5 + 3. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1.6<Pr<500. 'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonatkozási homérsékleten. (1-79) +( d t ~~. m/s. bel Nem . 1<Pr<500. d>1.l. a 2. 1Q3 < Re< 1()6. ábrából veheto. Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro. m.015tkköz)vo.!.

. m. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! Böhm szerint.222 .3. m. Túlhevített gozre: dbel a cso belso lX= (4. a levego közepes homérséklete. Kör 40000 cso belso átméro4000 40 4 400000 Négyzet kereszt-m/s. Keresztirányú áramlás egyes cso körül Nu= 1. tkköz< <100 oC. mIs.821 19500 0. llC cSu ' •. tHöz::> 130 oC esetén vO. Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! 1. Érvényességi határok: lO-I<Re< 1()6.8915000 40 . oC. az (1-97) összefüggés álhuaclói Re m lX=3896 ~.2S V2.174 0.. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás esetén.330 0. A Reynoldsszámban szereplo sebesség a cso elotti szabad csatoma-keresztmetszetre vonatkozik. Levegore.m. 1-4. (1-93) Cs6koresztmetszct I je.675 0. . [355+02 . a csofal közepes héSmérsékletének és az áramló közeg számtani középhomérsékletének számtani középértéke.0921 0. K.638 0.4 .. 4000 0. Tk a esohöz áramló közeg homérséklete. táblázat tartalmazza.615 0. Schack szerint: ahol tk a goz homérséklete. W/m2K. 100' tkköz_O 100 0066 (tkkÖZ)2] ~. [413+023 100' tHöz_O 100 0077 (tkkÖZ)2] W/m2K. oC. A homérsékletviszonyt tartalmazó (1-90) ahol tkköz a víz közepes homérséklete. v a víz áramlási sebessége. tHöz . 0. . vn a normálállapotú goz közepeslapjára sebessége. (1-91)' (1-92) ahol v a víz áramlási sebessége.2.42+0.7S (1-95) ill.385 0. Az meroleges a cso lapjára áramlás 0(= .KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21 ill.785 T~:öz )m/4 tényezot csak gázok esetében kell figyelembe venni.m.~ t vO.618 0.. dbel a cso belso átméroje. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete. • ao~ VnO.31 (o . 785 Tfköz )m/4 ' l (1-97) . W/m2K.588 0. 100000 0.782 0.75 ill. K . átméroje.805 0. C cs6 és m értékeit az 1-4. táblázatnak megfeleléSenmódosul.. turbulens áramlás esetén.8 (0. Jellemzo méret dkül' a cso külso átméroje.466 0.3.5<Pr< 103. táblázat. mis. Vonatkozási homérséklet: t f kÖZ. Tk Re'" .vD a normálállapotú levego közepes sebessége...30 1~ ) . CIt= .138 0. dbel a . dbel a cso belso átméroje.144 0. folyadékoknál értékét 1-nek vesszük.7S boi kcalJm2hoC (1-96) ahol tkköz< 1000 oC.0347 19500 sarokéle irányacso A felé mutataza cso metszet.0239 0.2 bel ill. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási tényezo V ornehm szerint az 1-5. }'rO.4 0. m/s. 40000 Hatszög 0.

annál több csosorra vonatkozik. aR meghatározása A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete. Ao az 1 m hosszú bordá· zatlan csó külso felülete. 1-25. oC.0 o. Hoátadás bordás felületen. t t t II v -'-t~t 3 i' I'.2 1. kevesebb csosor esetén a hoátadási tényezo csökken.1 1. A Au ff! 1-26.0 0. d '12 _ 'li. 1.~ 0.32fA . kcal/m2hoC ' 0.3. Hoátadás keresztirányú körül áramlás esetén. /.2.31. m. az ennek megfelelo ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. dkü1 a cso külso átméroje. fok 70 0. ábrából '" e·2000~ 0.5<Pr<500.S 1.:" ~ ~: értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. mis. A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek megfeleloen az 1-25.0 1.9 1.~e-2JUO. A Reynoldsszámban levo sebesség a csövek közötti legszukebb keresztmetszetre vonatkozik.2 ~zidl. Vonatkozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani középértéke. 1 1.7 0.&-8&.9 J.1 ill. csoköteg Nu =O.95 20 90180 0.1 +tsatJ4--$-~~ .65+0. SI bordaköz ./1 - IZ ex= (4.1()4.5.86 0.tfff1·' I r--.1 1. - ir 1.2.0 . ábrából olvasható le.7 49 1.tI >-- (1-98) 1. m.2 .9 1.0 0.1 1.. ~ W/m2K.r' 1-'1 __ f.50 60 30 50 0. ReO.99 11-1 1.6 f45 (jtzÍllós lemez 1. I Egyszeru közelíto összefüggés. 900-tóI eltéro támadási szög esetén ex az 1-5.81 • PrO.8 2 III -- - ---- = tI (4+03. h bordamagasság. 0. oC. Jellemzo méret: a dkül cso külso átméro. táblázat. 100 u~·61 tHÖZ) ~~\I (1-99) ahol tHöz a levego közepes homérséklete.:: 29 1:>-< l!e·~qfi:.22 HOTECHNIKA 1-5.11-_ 'C".3. Levegore Schack szerint: I II . 1. Érvényességi határok: 2· 103< Re< Az összefüggés 10 vagy <4.OOO +--t---r-'1. 2 Csóe/rendezés ex leolvasható.1 ~f t-.75 0.9 0. PrO·31.9 Re. ábra tünteti fel. táblázat szerint csökken. a geometriai jellemzoket az 1-25.8 0.32fA . ábra. Keresztirányú áramlás cso'Kötegkörül Nu=0.2 k. ex= to q9 k" 1.2 1. Keresztirányú áramlás bordázott cso és csó'töteg körül A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonatkoztatva: (1-101) 3 S 7 9 11 13 15 77 Bordas cso.4.1 A 1.3 1. Re°·61 ..35 t~~d~~. " -= -. A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint) 40 I 0. fA tényezo értéke a csoe1rendezéstol függ.63/ rp. (1-100) ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo. fA =csoclrendezéstol függo tényezo 6 7 8 0. Un a normálállapotú levego közepes sebessége. ábra.I' ~rl~ll_ Sz N 1. ábrából. "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási tényezoje.

3 0. az 1-26. Hoátadás "R bordás felületen.~ 0.07 OJ 1 2 3 aR/AbJ'lm S 1-28.ábra. ábra.5 0.03 OjJ5 0.8 I 0.6 0. ábra bordás lemezre is érvényes. mint sima CXR CXo 2 3 dbkiJl.8 1.2 o.6 0.0 ~2 l. ebben az esetben h a bordamagasság.6 0. .KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23 közepes hoátadási tényezo. Hri. Hoátadás bordás felületen. Cll látszólagos konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete.2 O 0.0 AbiA 1-30. {}bordahatásfok .8 0.5 q~50 0.0 aR 0. A az 1 m hosszú bordáscs6 külso összfeIülete. '1m 200n i ~_ 70 rcc !OO~' L 0. aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo.~ M 1. W/m2K ahol CXR 4 3 2 (kealjm2h°C).2 0.3 0. "R közepes hoátadási tényezo .5 0. a bordázatlan cso (ill. Az 1-26. Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo: OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C).7 Y. Az Y tényezo meghatározása Ab közepes hoátadási tényezo. A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében erosebben befolyásolja a hoátadási tényezot. L1to a bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg homérséklet-különbsége.~ 0. oc. ábra. SI a bordaköz. m2). csoköteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1. (1-102) 0.az (I-I0S) összefüggést] 2 -!i- n. m2. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan cso külso felülete. bb 4- ~O 11 0.ábra. m2 (Ac.4 0. Hoátadás bordás felületen.9 1.9 dkti/7fk:it 1-27. Ab az1 m hosszú cso bordázatának felülete.7 5 0.7 0. 1. .2 0. W/m2K (kealjm2h°C). Hoátadás bordás felületen. dbkUt a kör alakú borda külso átméroje. {) bordahatásfok határozása 0. egyes esore az (1-97). dkUt a cso külso átméroje 0.r·a t- 0. ábrából veheto.8 2 meg- X 10 7 1-29.+Ab 1 mhosszú bordáscso külso összfelülete. zetési tényezoje a borda hove- !lll.5 o. "b a borda vastagsága.9 x = 'l'y dkUt [1. az 1 m hosszú cso bordákkal nem takart külso felülete. csokötegre az (1-1(0) összefüggést]. bb a kisebbik mérete. A tározása Ib ep tényezo megha- a szögletes borda nagyobbik.6 i 50 0.8 DJ -ffe . A=Ac.3 0.7 0. '19= LJto bordahatásfok (L1tb homér~tb séklet-különbség a bordafelület közepes homérséklete és az áramló közeg között).

2. m. Llt. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima hocsoköteg körüli áramlásra meghatározott átadási tényezo helyett a következo módosított értékekkel kell számolni: CXo A jelöléseket és mértékegységeket 1. A homérséklet-különbség növelésével kcal/m2hoC.2. soros csoelrendezés: 0. ill.2 )1/4 W/m2K.1. kp s/m2• Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. ill. H a felület (fal) függoleges mérete. kp/m3. lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. Vonatkozási homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a falfelület homérsékletének számtani középértéke. (1-110) 1. ábrából az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo leolvasható. de mértékegységük: A. ábra. Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homérsékletének különbsége. (1-108) a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége ~ ____________ ~i t . '!t/3 S/3 • ~ . ábra). m. a kondenzátum. r a goz párolgáshoje. eltolt csoelrendezés: 1. oC. ill.41cxo.2.2. (1-111) [a jelöléseket és mértékegységeket 1. Hoátadás forrásban levo folyadékok esetében Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási tényezoje a futofelület homérsékletének és a folyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ (1-31. az (1-106) egyenletnél ].6687 ( H ~. (1-109) A f} bordahatásfok az 1-29.4. 'YJ. 'YJ 1. az (1-106) egyenletnél. oC.943 (3~~. kcal/mhoC.9392 . ábrából. JIkg. Érvényességi határ: Re> 350. Pas. Az áramlás turbulens. 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. kg/m3 . ep az 1-27.4. r. Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30.3 ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3 HLltA3y2) _ 1/2 kcal/m 2h °C.dinamikai viszkozitása.=0. H. ha (SI mértékrendszerben) : r'YJS/3 HLlT> 1252 Ari/3 mK. e a kondenzátum surusége. (1-106) ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje. (1-103) (1-104) ex-0. Függoleges felület. az (1-107) egyenletnél. Hoátadás -telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval 1. A jelöléseket és mértékegységeket 1. oC. Függoleges felület. A3 cx=1.• 3600 'YJ. y.~2r r4 1.5. ha (technikai mértékrendszerben) : HLlt>2680 r. turbulens kondenzátumáramlás 1-31. ábrából határozható meg.24 HOTECHNIKA csokötegnél. (1-107) ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenleteivel. dkúl a cso külso átméroje.2. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrásban levo folyadék esetén Llt a.655cxo. cx=0. m.4. kcal/kg. az (1-107) egyenletnél] . W/mK. A diagram abszcisszáján x= epY dkú1 2 (1-105) van feltüntetve. mOC. ábrából adódik. Yaz 1-28. oC.

5 ot.33 Wjm2K. ábra. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos forrásban levo víz esetén r7 ~ r?vv r/. ex ex Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje a buborékos szakaszban: ex=25. Grasshof és Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatározását az 1-33. - S 3 ~ 2 70S "'i aholp a víz nyomása. L1t= t f.. ábra.O ~ ~ 203050 100200 500 la 23 1173 57 . (1-112). oC. mind technikai mértékrendszerben való számításra alkalmasak.. bar. W/m2k 2030 SO 100 200 sao 2 3 7 ot. Az TO 5 ~ ~ 1 -<::: l 3 Z t:!~ 70~ S .1t. ill.KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25 a buborékképzodés intenzitásának és ezzel értékének növekedése jár együtt. Egy kritikus érték eléréseután a buborékok hártyát képeznek.3 2 i 2 3 4 5 6 8 703 7012 16 20 . kCal/mzh ·C 100200 500 Nu 1-33. ·C 30 1-32. de mértékegységük: p. • A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolatban eloforduló Nusselt. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása A a Nusselt-számból: ex = -1 Nu . ábra tünteti fel. 1 a test jellemzo geometriai mérete .ot az áramló közes hovezetési tényezoje. ábrák teszik lehetové. ábrán jelölt kritikus homérséklet-különbség. (1-113) összefüggést víz esetében az 1-32. ill. (1-112) '/.877po.58L1t2. 235770 2 jS:'. értékecsökkenni kezd. Az ábrák mind SI. 1-35. és 1-36. 1-34.ttel a falhomérséklet és a folyadék telítési homérséklete közötti különbség. L1t. oC. at. PrandtI. L1tkr az 1-31. (1-113) Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel.

. az áramló közei kinematikai viszkozitása.Pas 5 7 la 20 5'0'" 100 200.•.. dinamikai viszkozitása. • az áramló közeg kinematikai viszkozitása ~. ábra. Ll c k a fal és az áramló T közeg homérséklet-különbsége Ilu 10' 10' la' Gr 105 10" 10J 10' 10 I 0.. ábra.. A m 1-35. fajhoje állandó nyomáson és hovezetési tényezoje JI.001 6m 1-36. '''- -------------------------------- i ~ .. homérsékletvezetési tényezoje.2 v a közeg áramlási sebessége. 1 a test jellemzo geometriai mérete..1fl'6. ábra. 1 a test jel- ]emzö geometriai mérete. ep. A Reynolds-szám vi meghatározása: Re =-v 2 3 5 7 R~ 0..26 HOTECHNIKA 1-34. f01!!B 'Ti sorra az áramló közeg kinernatikai viszkozitása. I gázok esetében P = Tk ' Tk az áramló közeg abszolút hIlmérséklete. a.• I j SO 100 200 •••••• Pr 500 KJOO 2000. . Az áramló közeg Prandtl-számának meghatározása: Pr=!!.. 1'/. A Gr-szám meggP Gr=--.JJ Ll Tn: határozása: v g nehézségi gyorsulás. P az áramló közeg térfogati táiUlási ei)'Ütthatója...-= a 1Jcp . I ~ 50 100 200 500 .

átengedi (ÉD) : Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési tényezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszatlan" (D=O) testek esetében az R visszaverési téa= nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= = 1. monokromatikus elnyelési tényezonek nevezzük (1-37. Következésképpen k R+a+D= A (1-117) 0.. A teljes hullámhossztartományra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo: 1- J. ellentétben a szilárdés folyékonyanyagokkal... (1-121) (1-120) 1.Ii/ \I II il . (1-119) A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu testeke emissziós tényezoje (1. 2 eloxált alumlnium. oxigén (02).. a testet éro sugárzás elnyelt része kizárólag hové alakul.. ~ .5 I I D=É? E fejezi i. Az elektromágneses hullámok spektrumának azt a tartományát. Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik.I 'v I "I ! j. így ezekre: R+a=1.. A visszavert. sósav (HCl). 1. amelyen belül a kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test hotartaImából származik.. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo hosugárzás hullámbosszának: függvényében 1 pollrozott alwnlDium.Hullámhossztartománya A= 0.--t. ..1. pontot) és a el- l'-J - ".3.j. ill..-- I 1" . szén-dioxid (C02). Az (1-121) összefüggés értelmében a jól sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten. elnyelt. af= 1. (1-118) ". ill. Egyes gázok .=~ f J.::.3. Hosugárzás Minden szilárd test és folyadék folyamatosan bocsát ki magából energiát elektromágneses hullámok formájában..--1--I -.2. hosugárzásnak nevezzük..4. pontot).• " • lJ I .6 " . így Cf/af= 1.8 ..••..fO.1.~ 0.=o aiJ.. ammónia (NH3). nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mondja ki: ~=C2 al a2 Abszolút fekete test esetében Cf= 1. \ .1 .9 0. egy részét elnyeli (Ea).. 1. nitrogén(N2) és levego nem hosugárzók.HOSUGÁRZÁS 27 1..Jim 123456789 1-37. ábra).8 I--L- a= É' ésaz átengedési tényezo: (1-116) 0. A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési tényezot aj.ugyancsak sugároznak hot. monokromatikus elnyelési tényezo..=o -A=OO (1-122) É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f ÍJ. nyeln ek el hosugárzást. elnyelik a hosugárzást.dJ.3.. Ezért bármely test emissziós és elnyelési tényezojének számértéke azonos: C=a. ábra.pl. az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon (1.2 \ \.. ill.. ill..400 fJ. dA ' a=J.3. ill. 3 beton. lj. kén-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogének .•.. ..az 1..1 O hosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D atengedési tényezoje zérus. Kirchhoff-törvény A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy részét a test visszaveri (ÉR).4 0. A hosugárzó gázokcsak bizonyos hullámhossztartományokban sugároznak.7 0.. -.0 R=7F' azelnyelési (abszorpciós) tényezo: Éa ÉR (1-115) a1 0.c).az 1. A a sugárzás hullámhossza. és más anyag hosugárzását teljesen átengedik.J -l 2 1 0. ~ .m. A hidrogén (H2). 4 fehér csempo . ózon (03).3 0. vízgoz(H20). átengedett energiaáramhányadota a vLsszaverésireflexiós) tényezo: ( ahol a..

T a sugárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete. A a sugárzás hullámhossza. Wien-törvény Az abszolút fekete test különbözo homérsékletekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hullámhosszon van maximuma (1. ábra szemlélteti. ábra."1. Wjm2m (kcaljhm2m).adott testhomérsékleten . Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje af= 1.3. m.4. Az emittáló. bizonyos gázok sugárzása).3.6236.3. 10-16 kcalm2jh)... Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyancsak függ a test felületi. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitáseloszlása a A hullámhossz szerint. ábra.3. K. ha a sugárzás intenzitása a hullámhossztartomány minden hullámhosszán az abszolút fekete test intenzitásának állandó hányada.3802. h Planck-féle állandó: 6.'um 70 1-39. C2 összevont állandó: 1. Stefan-Boltzmann-törvény Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossztartományon. az 1-38.8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási tartomány) Az abszolút fekete test hosugárzásának zitása Planck szerint: inten- (1-123) 1. homérsékletének és rétegvastagságának függvénye.7428. elnyelo gázok emissziós és elnyelési tényezoje a gáz nyomásának. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében. A gyakorlatban eloforduló anyagok. ábra). .a hullámhosszal változik (1-38.4387 . A maximális intenzitás Amax hullámhossza és aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wientörvény adja meg: (1-124) 'S. Szürke testrol beszélünk. különbözo intenzitással veri vissza. Az intenzitás függ a test felületének tulajdonságaitói is.10-18 Wm2 (3. 0. Az abszolút fekete test É f emisszióját 1-38.10-18 ergjK. homérsékletétol és az érkezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáseloszlásától. 1. ill. belso rétegeinek tulajdonságaitói. k Boltzmann-féle állandó: 1.35 . Ezt az RA monokromatikus visszaverési. ill. A test által dA elemi hullámhossztartományban kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA intenzitásának nevezzük. 1010 cmjs. ha a hosugárzás spektrumában csak bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo (pl. A A=O. ábrát). szerkezetek általában szürke testnek tekinthetok. különbözo testhomérsékleteken. és 1-39.2182 .10-27 ergs. Visszaverés tekintetében sima felületrol beszélünk. teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emissziónak nevezzük. homérsékletétol és a ráeso hosugárzás hullámhossz menti eloszlásától. különbözo T testhomérsékleten -------------------------- l l!- l . ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvényei szerint megy végbe. Az intenzitás mértéke .2. A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztartományban megy végbe.. c fénysebesség vákuumban: 2. A minden hullámhoszszon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet abszolút fekete testnek nevezzük. Az (1-123) összefüggést az 1-39. ha a ráeso hosugárzást minden irányban. 0. a tér minden irányába kibocsátott .03 b 8 A. CI összevont állandó: 3.9979 . Planck-törvény ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test intenzitása A hullámhosszon. DA monokromatikus elnyelési tényezo fejezi ki. Érdesnek nevezzük a felületet./ 28 HOTECHNIKA Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo rétegének tulajdonságaitói. ill. 10-2 mK. Színes testrol akkor beszélünk.

és 1-42.2.) Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejezzük ki: Ell = ellEnf cos {J e= ~ASZ = állandó. A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fekete testre érvényes. (1-129) szürke test A nagyságú felülete által T homérsékletena teljes hullámhossztartományban.(I-134) emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel: e= 1. e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet éstestfelület-milyenség függvénye).. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós tényezoje a sugárzás P iránya függvényében .ábra. f intenzitásának gyakorlatilag állandó hányada (1-40. En a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada.96 kcalfm2hK4). W/m2 (kcaljhm2). ({J= 500-ig a legtöbb test sugárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg. {J az egységnyi térszög tengelyének a sugárzó felület normálisával bezárt szöge. Enf az abszolút fekete test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O). W (kcaljh).' (1-128) ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irányban (1-41. A test emissziójának egységnyi térszögbe eso ahol Esz a szürke test. ábra). A hányadost a szürketest e emissziós tényezojének nevezzük: A 1-40. Lambert-törvény Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh).5. ill. Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében 1~1I:t s=-.3. a sugárzó felület normálisa irányában ({J=O). 1. Ef az abszolút fekete test emissziója T homérsékleten. m2. (1-131) (1-125) ahol Ef az abszolút fekete test emissziója.3. Wjm2 (kcaljhm2). (1-133) ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe eso hányada. a tér ~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás höarama: Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh). ábra. IH Az Wjm2sr (kcaljm2hsr). a sugárzó felület normálisával {J szöget bezáró irányban.HOSUGÁRZÁS 29 az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integráljaadja: Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2). A szürke test emissziója : Esz A = eEf Wjm2 (kcaljhm2). (1-126) Szürke test esetében (1.minden hul1ámhosszon az abszolút fekete test lJ. (1-130) 1-41.77 Wjm2K4 (4. Qsz=ACsz (l~r ahol A a test sugárzó felülete. Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által T homérsékleten a teljes hullámhossztartományban a tér minden irányában összesen kibocsátott hosugárzás hÓÓTama: (1-132) a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és felületmilyenség függvénye).-=áll. pontot) a sugárzás 1hzintenzitása . ábra). Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje: 5. IAr s=y r (1-127) Esz A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti megoszlását adja meg: Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr). az 1.

az (1-132) összefüggést . . En hányada a felület normálisa irányában ({J=O). K. d papír. 1. ill. Érdes felületekre a Lambert-törvény összefüggése érvényes. mint az 1 felületbol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram.3.a két felület közti teret D= 1 áteresztési tényezoju közeg tölti ki. A f/J besugárzási tényezo értékeit különbözo esetekre a 10.azzal a feltétellel. hogy . Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama kapcsolatban áll.. b fa.l.a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé viszszavert hányadát.6 0. (1-133) dQI-2=C dAl [(~r(1-138) (1-139) 100 _ (T2 )4] rpl-2 W (kcaljh). emissziós tég nyers korund f réz-ollid. valamint az 1 felületre érkezo hoáram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagoljuk.~.m2.( 100 )4] CPI-2 W (kcalfh).6.( 100 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2 T2 . A f/J1-2tényezo azt fejezi ki. 2 felületelem normálisa és a felületelemeket összeköto egyenes által bezárt szög.W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135) 1'& a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási tényezoje .0 Ell GjJ Ep 1-42. (1-136) (1-142) 1'&r2 . ábra.!:l f COS {JI . A többi jelölés megegyezik az (1-136) összefüggés jelöléseivel. (1-140) (nl az A2 felület térszöge). A f/J. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzásos hocseréje átereszto közegben Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges helyzetu. fok.3. Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között kicserélt hoáram úgy számítható. 1. dAl' dA2 a két felületelem nagysága.6.3. az (1-125) egyenletet!] .:Ir.Z 0. 1 és 2 jelu két sík felület között hosugárzás útján kicserélt hoáram meghatározását tartalmazza.1. 1.30 o HOTECHNIKA ahol C=CIC2 Cf W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137) 80' 80' o o. .6. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület sugárzásos bocseréjének boárama ahol vagy f/J1-2- .2. Egyéb anyagok (érdes felületek) nyezoje a nedves jég.és C f az abszolút fekete test sugárzási tényezoje .6.3. TI T2 (1-141) ahol W (kcaljh). a test emissziójával E En=. hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. TI' T2 az 1 és 2 felületelem abszolút homérséklete. fejezet tartalmazza.tényezot felületelem és felület közötti besugárzási tényezonek nevezzük. c üveg. {JI' {J2 az 1. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület sugárzásos hácseréjének boárama QI-2=CAl . r a két felületelem távolsága. 1. m.l. valamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram különbsége.4 0.8 1. e agyag.n1 -1'&.3. [ ( 100 )4 .

A tP közepes besugárzási tényezo értékétkülönbözo esetekre a 10.1.az (1-132) összefüggést -. (1-146) -+ --1 + at elz 1 Cf WI 2K4 11m 2n (---) 2 a (kcaIjm2hK4) (1-151) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja.8.1. Feltétel. Egymást burkoló felületek sugárzásos höcseréjének hoárama ahol [ ( Tt)4 ( T2 Qt-2=CAt 100 - C-1 [ ( Tt Qt_2=CAt ahol )4 ( T.az (1-132) összefüggést -. A tPt_2 tényezo azt fejezi ki. Akicserélt hoáram az A2 felülettel.K. az n difliiíemez 1-43. at' elz a két felület elnyelési tényezoje (1.m2.7. At az egyik felület nagysága (At = A2). . (Az 1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége. Tt a burkolt felület abszolút homérséklete. pon- (1-147) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje . és C f az abszolút feketeest sugárzási tényezoje -1. az (1-125) öszszefüggést] . az 1. az (1-148) összefüggésnél. Párhuzamos. az 1-43. ábra. n a lemezek száma (1. nagysága.100 W (kcaljh). fejezet tartalmazza. (1-150) 1. Tt. Párhuzamos átlátszatlan felületek !eSZi. Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43. az (1-141) összefüggésseI! Jelen K.1.HOSUGÁRZÁS 31 vagy tPt-2= ~t A. K.3. ábra): )4] 100 W (kcaljh). esetbentPt-2= 1. a. A2 a burkoló felület .1. és az A2 felüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes besugárzási tényezojével is kifejezheto: [(I~r-(l~r] W (kcaljh). hogy az At felületrol a teljes térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 felületre. (1-148) Q2-t= -CA2 [(I~r. a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési tényezoje. m2.) Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: (1-145) (1-149) a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja [Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje .3. [Vö.3. ábrát).] Az (1-146) összefüggés a két felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe [CI tot). T2 a burkoló felület abszolút homérséklete.(l~r] tP2-t W (1-144) (kcaljh). a többi jelölést 1. T2 a két felület abszolút homérséklete. nagy kiterjedésu felületek sugárzásos höcseréjének höárama Két párhuzamos felület: Qt-2=CAt ahol A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) összefüggésjelöléseivel. az (1-125) egyent ktet] At a burkolt felület. J CfJt-2dAt· (1-143) 1. A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. és Cf az abszolút fekete test sugárzási tényezoje .=-)4] 100 . hogy az egyes felületek kibocsátott és visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri.

. oC. A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tartozó térszög által a gömbfelületen határolt terület vetülete a dAl síkján (1-44..=IX. ábrából veheto. Sugárzási hoátadási tényezo Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása a valóságban együttesen fordul elo. ábra.. jelöljük. (1-149).@ . ti' t2 a felületek homérséklete. (1-152) dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a dAl síkján (1-45..32 HOTECHNIKA 1.:::. K].~r-. ábra.~r ( tl -t2 .LJt=IX. Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az 1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei. C a felületek kölcsönös sugárzási együttható ja. vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel . Számítástechnikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos hoáramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni: 4. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje ) o SO 100 ISO lOO lSD O f.- I -. (1-151) összefüggést. ÍJ 70ro • ~. az (1-137).. (1-154) b ::::: '1f-l-~ At " A" / __ -tr A.3. K4. TI' T2 a felületek ab· szolút homérséklete. (1-147)..- / [/ 3 2 r 08 0. értéke az 1-46. ábra).. ábra.0 50 1" ·c meghatározása 1-46.5 1-45. b- (. 100 00 \) 440 lt\OO " 'o pf2 ~v ~ ~ - . O 10 V.9.oC 10 20 30 1... Felületelemek besugárzási tényezoje 20 W/m2 kcaljhm2).(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2). b homérséklet-tényezo területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként határozható meg. Az alapsík félgömb alatti ahol (TI IX •=bC= )4( 100 tl-t2 100 T2)4 C W/m2K (1-153) (kcal/m2h°C) sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-tényezo... Az f eos Pl eos P2 A. 6 lj "O 8 pf 60 50 ::. 1. .10.=(lXk+IX.)(tr-tJ 1-44.3. Felületelem és felület közötti ep besugárzási tényezo szerkesztése A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt rajzolunk. akkor az egyideju konvekciós és sugárzásos hoáramsuruség összesen: 4ö=4k+4. 1. ábra).oC.

(1-162) ahol (1-163) 1. . (1-158) ahol (/J s. a szilárd fal alakja egyszeru geometriai forma. . 4~ _ 1.a hovezetés egydimenziós. fallal elválasztott áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzásos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere megyvégbe.11. TI az egyes határolófelületek abszolút homérséklete. Ezek számítása a következlS. Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen): tl=tk1- (__ 1 ~kl + 1-1 '). amely mellett a hoáram nagysága ugyanakkora. ábra.a jelenség hoforrásmentes . (1-161) ill. (1-159) 1-47. ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) (1-156) mérséklettel helyettesítheto. 1.t~ oC. Sugárzási homérséklet Ha valamely felület (test) különbözo homérsékletuhatároló felületekbol álló féltérségben helyezkedikel. A sugárzásos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsékletet sugárzási homérsékletnek nevezzük: (1-157) az (1-54) összefüggésel!]. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei foglalkozik.4. K.3.4. . A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdésekmerülnek fel: aj a hlSmérsékletmezo. Az összetett jelenség a hoátbocsátás. Több rétegu sik fal hóátbocsátása l Az épület&épészet kézikönyw . b) a hlSáram nagysága. Hoátbocsátás Két különbözo homérsékletu.amelyek a következo feltételek mellett mennekvégbe : . az (1-142) összefüggést!].HOSUGÁRZÁS 33 ill. Az1. .. Több rétegu sik fal Fe/ü/etihomérsékletek: t1= tk1--1cs ~kl k(tk1.1) k(tk1-t~ ~ Ö 1=1 I oC.1. az rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) összesített hoátadási tényezovel: qö=~ö(tf-tJ= [vö.I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határolófelületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezlSje [1. akkor a test és a határoló felületek közötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho- tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC.a fal anyagjellemzoi állandó értékek. ill.és közegáramlás stacionárius jellegu.a ho.a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az egész felület mentén állandó.4. mintha a tényleges felület-homérsékletekkel számolnánk.

(1-164) 5 6 ahol k hoátbocsátási tényezo. k hoátbocsátási m 7 5 tényezo meghatározása ________________ L 1 . pontot).2.:iJ~ 100 'ilii gO 1 80 d"l 50 40 70 50 50 o 30 20 30 lS lO 15 II '5 10 7 Q=kA(tkl-td ~ W (kcalfh). ábra.1 -L+Lfri. az 1-47. W 1m2 K (kcal/m2 h oc) (1-163) összefüggés szerint.09 3 4 S 710000 /0000 7 5 3 2 1000 7 "k--. IXkl. A a hoáramlás irányára meroleges falfelület. és 1-49. oC (1. A többi jelölés magyarázatát 1. A réteghatár-homérsékletek grafikus úton j~ meghatározhatók (1. W/m2K (kcal/m2h°C) (1.1. tkl.2. ábra. és 1.< IXkI aitl CA. ábra alapján egyszeruen meghatározható).2.az Ll. ábrát). HU. m2.1 0. az 1. Hoaram: r- ~. IXIa hoátadási tényezo a fal két oldalán. i a rétegek sorszáma.. 1-49. pontot!).34 HOTECHNIKA a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (értéke az 1-48.. 5 " 3 !JO 1 5 " 3 2 ro 7 1-48. ábrán! Az egyes rétegeken belül a homérséklet-eloszlás lineáris. tla közeghomérséklet a fal két oldalán. az 1-47.1.3. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX hoátadási tényezok esetén 0. n a rétegek száma.

Alm hosszú bordáscso külso összfelülete.2. m2 (Akül=LA). ábrát). W/mK (1-172) az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási tényezo. tk2 közeghomérséklet a fal két oldalán.+1 dl IXk2dn+IJl --+~~ -. IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén. m2.1n--+ 1 1 1=12JlA.3. ill. IXkl. oC.az 1.tk2 a két közeg homérséklet-különbsége. csoköteg Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva: QI=kl(tkl-tk2) (1-167) ill. Értéke a sík falra érvényes 1-48. az 1-50.2. tkl. pontot). 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. és 1.4. helyett IJl ~ ()Al egyi értékét keressük meg a diagramon.. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása .az 1-50. i a rétegek sorszáma. m. (1-171) ahol W/mK (kcaljmh°C) ahol k1=-------IXkldlJl· 1 1 d.2. W/m2K (kcaljm2h°C) [1. 1-50. tkl . dHl) kl(tkl- t~ ° C. és 1-21. Abe11m hosszúságú eso belso felülete.4. oC (1. L m hosszú esore: Q= kAkü\(tkl. Bordáscsó. 1=1 I~ 1 -d. ábrán •.A homérséklet az egyes rétegekben az (1-51) összefüggéssei számítható. A a csoanyag hovezetési tényezoje. Akül az L m hosszúságú bordáseso külso ~ összfelülete.tk2) W ahol (kcal/h). (1-173) a (kcaljmh°C) (1-169) több rétegu. IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso felületén.l/Jegy. lJ a eso falvastagsága. (1-166) Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg homérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felületen) : t.2. 1Xk2 helyett lXk2dn+ értékét és ~ ~. Wim (kcal/hm). W/mK (kcal/mh°C) az (1-169) összefüggés szerint. n a rétegek száma. Több rétegu hengeres faI Felületi homérsékletek: tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ és oC. és 1-49. A többi jelölés magyarázatát 1. ábra. az (1-102) öszszefüggést] . Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!): (1-170) ahol kl a több rétegu.3.2. W/mK (kcal/mh oC). tn+l=tk2+ IXk2 n+ IJl } kl(tkl-tk2) oc. 1. ábrából veheto.HOÁTBOCSÁTÁS 35 1. 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátási tényezoje. az (1-174) az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási tényezo.1. 1Xk2 hoátadási tényezo a fal két oldalán. (1-165) 1-20. m2. W/m2K (kcal/m2h°C) (1. W/m2K (kcaljm2h oC). 1.= tkl- ( IXkldlJl 1 --+ ~--In hA. ha IXkl helyett IXkldlJl értékét. ábrából meghatározható. a többi jelölés megegyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelöléseivel.

ábra.in LltkÖz= Litmax In __ dtmin 2 ~D t 0. t tit: Logaritmikus közepes homérséklet-különbség meghatározása LJtmax . (1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg.y H Mel !ie 1 II 1 I ~ 2 IIJtmor "'t ' A flt 1-52. Köpenyoldalon l járatú. e index: hocscrélóbe lépo közeg.4. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fiítoközC!l.6 .36 1.tkl felület mentén állandó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz közepes homérséklet-különbséggel kell számolni.60.9 f.5 2 1. csooldalon 2. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-különbség 5J . Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a falfelület mentén 1 fIIt6közes. 2 futött közeg. (1-170). I.70.4. Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal formája szerint az (1-164). oc). . ill. amely ugyanazt a hoáramot eredményezi. mint a felület mentén változó Llt= tk1. ~ 0. A O 0. . ábra. ábra. Hocserélok HÖTECHNIKA t t't Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete. de a Llt= tk1. A Q h5áram számításakor ezért az elozo pontokban szereplo Llt= tk1.tJa homérsékletkülönbség.At m.8 2 1 1" (U . az 1-51.. JI. oc (a jelölések magyarázatát 1..O 1-51.8 Ó p 7 5 1. meghatározása Ellenáramú hocserélo. ábra tartalmazza (Lltmax a közegek legnagyobb.2 0.0. e index: hocserélobe lépo közeg.4. Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmérséklet-különbség az 1-53.0 30 2J Egyenáramú hocserélo: A LJtk" Llt Llt =-----max - oz 1 Llt n--Lltmin min (1-175) i5 max ahol Llt max a közegek legnagyobb. ·C 1-53.9 0.40. a jelölések értelmezését az 1-52.1.tkl h5mérséklet-különbsége a falfelület mentén változik. 6 stb. . v index: hocserélöböl kilépo közeg Ide 1-54.50. 2 fötött közeg. v index: hocscrélóbol kilépo közeg 300 250 200 150 t/mitI. Lltkoz ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. 3 2.. és így azok Llt= tk1..30. Llt min a legkisebb h5mérséklet-különbsége. ábra.f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000 IJtmar. járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje ---- 1 .4. ..oC ICJ 1. ábrából leolvasható.tk2 h5mérséklet-különbség helyett a Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számolunk.7 0. (1-171).10. ábrán).8 ' . 4.5 líJ /5 20 2530 I.

iD 0.2 0. ml a fütoközeg tömegárama. és 1-55.02 0.05 0. ábra.4. az 1-52.5 -~O . Mindkét oldalon nem keveredo áramú keresztáramú hocserélo e korrekciós tényezoje Afutött közeg véghomérséklete : (1-180) A jelölések értelmezését 1. ill.0 5.9 lfell 0. a közegek véghomérsékletének meghatározásához 1-56. Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke. adott hocserélo esetéo Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasználnivalamilyen célra.W2 ~I . Egyenáramú hocserélo.. ~I. . J/kgK (kcaljkg°C).9 o. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete.5 . ábra. 'Pegy=f o (41 O. A jelöléseket az 1-52.8 0 0. ábrán található. a közegek jellemzoi alapján. a közegek véghomérsékletének rozásához . ~O 0.5 0. k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje..4.5 0. -.5 (.2 o.0 függvény értékei egyenáramú WI kA) hocserélo esetén.WI (.5 0. ábrán. -.8 47 0. (1-179) qO! 0.s 7. A /utoközeg véghomérséklete : (1-178) ahol nél .0 1ell ID (A keresztáramú. S.. vegyes áramú hocserélo közepes homérséklet-különbségét az ellenáramú hocserélo mintájára számítjuk (1. CfJeiY értéke az 1-56. ábrán. c pl a futoközeg fajhoje. 1\ I fJ ifJ 0. a homérsékletek értelmezését 1.1 O W.7 0. 0.3 0.01 (102 M 0. r.3 41 O 0.O 70. ábrát). (1-177) e=f(LI\ LI~).s o. az (1-179) összefüggés1. az 1-51. ! 2.0 1+ ~I itt W'1=mlcpl Wí/Ui W2 1-57.0 wr/Wí C 0. kg/s (kg/h).8 0J9 1.A.9 'l'tlg~. m2• A többi jelölést 1. Két egyszeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje az 1-54.2.~ 0.7 0.4. és a kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) : Llt2 LI te .1 II.05 M ~2 0.HÖÁTBOCSÁTÁS 37 Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: e W/m2K LJtközA - tmax LItmin [Lltmax-Lltmin In LI (1-176) (kcal/m2h°C). ábrából veheto. 'PeU=f a fütoközeg vízértéke.0 2.7 0. á feladat a hocserélot elhagyó közegek homérsékletének kiszámítása a hocseréloadatai.- I ~O 2j].3 0.:eV ~t1Y 0.0 1\ In. az 1-51. ábra. A a hocserélo készülék fütofelülete.5 D.8 \.. W/K (kcal/h oc)..)kA w' CfJegy= _ 2 0. ill.0 70.2 1-e _(I+W. 1. '\1 ~I T 7.7 Atz Alt"" {·ss. ábra tartalmazza.Z OJ3 OJIt OJS 0. W/K (kcal/h oc).8 0.W2 kA) függvény értékei ellenáramú meghatá- hocserélo esetén.

Aufl. New York.: l'echnische Thermodynamik. The Institution of Heating and Ventilating Engineers.2)kAW. S. R.1963. a hömérsékletek értelmezését 1. 1970. I. München-Wien. HOTECHNIKA véghömér(1-181) A jelölések értelmezését 1.: Recent advances in heat and mass transfer.)kA W. Springer Verlag. köt. [71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii.I. R. Berechnungsbliitter für den Wiirmeübergang. Berlin-Heidelberg-New York. E. 1974. 1957.az (1-179) összefüggésnél. !fell értéke az 1-57. Springer Verlag. Tankönyvkiadó. 1971. New York. New York. (1-183) l-e _(I_W. Budapest. Oldenbourg. [81 Hartnett. Book C. [9] IHVE Guide. II. [121 Mihejev. ábrából veheto. Inc. W.. VDI Verlag GmbH. Budapest. . [21 Bosnjakovié. Muszaki Könyvkiadó. . A /utoközeg séklete: tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte ahol oC. Teil. A.Oldenbourg. McGraw-HiII. kiad. New York. ábrán. [51 Egyedi L.: Introduction to heat and mass transfer. G.T. Refrigerating and AirConditioning Engineers. köt. 4th ed. R. Düsseldorf.38 Ellenáramú hocserélo. Budapest. 1975. American Society of Heating. 1__W e _(I_~. Aufl. Dunod. Berlin-Göttingen-Heidelberg.5. 1963. Bd. [61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. 1967. McGraw-HiII. A/utött közeg véghömérséklete: oc. [16] VDI-Wiirmeatlas. 1973. J. [4] Eckert.und Klimatechnik. I-I1.C. Fr. az (1-181) összefüggésnél. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. 1963. McGraw-Hill. IRODALOM [ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. J. Dresden -Leipzig. 1970. Budapest.: A hoátadás gyakorlati számításának alapjai.: Épületgépészeti kézikönyv. [3] Co.und Klimatechnik. (1-182) W2 A jelölések értelmezését 1. P. [14] Rietsch/-Raiss: Heiz. München.rmeübertragung. 2. [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. 15. M. Muszaki Könyvkiadó. London._1 W. 1963. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 4. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer. az 1-52. 1961. ábrán! 1. a hömérsékletek értelmezését 1. 1965. 1970. Verlag Theodor Steinkopff. Manuel des industries thermiques et aérauliques. Tankönyvkiadó. neubearb. 1963. Paris. az 1-52.

. m3/s.kg/m3. (2-4) vagy a késobb értelmezett jelölésekkel (2-5) Pa. Áramlástani alapok Szerzo: DR.1. Lényegében az áramló közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. más szóval az átáramlási keresztmetszet. Gyurcsovics Lajos 2. m3/s. (2-3) ahol e a közeg surusége. (2-2) ahol 111 tömegáram. Feltételezzük. 2. A az áramvona- ahol V térfogatáram. azaz az ideális közegben nyugvó súrlódás nincs. ebben az esetben a folytonosság tétele: V=vA=állandó. Ideális közeg Az ideális közeg homogén. valóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást. m/s. a többi jelölés megegyezik a (2-1) összefüggéseivel. hogya közeg surusége nem változik a nyomás változásának hatására. A nehézségi erotérben áramló ideális közeg állandósult (stacionárius) áramlására érvényes Bernoulli-egyenlet: ~ v2+p+ egz=pó=állandó ill. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. Folytonosság A folytonosság vagy kontinuitás tétele. hogya közeg a teret egyenletesen tölti ki. m2. akkor e= állandó. v az áramló közeg átlagsebessége. hogya közeg elemi részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításához ero nem szükséges. Bemoulli-egyenlet A Bernoulli-egyenlet a mozgási. A valóságos közeg esetén a homogenitás feltételezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges. A súrlódásmentesség feltételezése csak az áramlási törvények megfogalmazásához indokolt. ~v2+p+yz=pó=állandó Pdin+Pst+Ph=. Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált áramszakaszban homérséklete nem változik. A súrlódásmentesség azt jelenti.valamint a nyomás által végzett munka között állapít meg összefüggést. Az összenyomhatatlanság azt jelenti. és a homogén anyag surusége megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI. noha a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiálható. Az öszszenyomhatatlanság feltételezése valóságos folyadékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges. kg/s. Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a folytonosság tétele: 111= evA=állandó kg/s.::pó=állandó kp/m2. y a közeg fajsúlya. kp/m3. amely valóságos közeg áramlására is érvényes. a helyzeti energia. A homogenitás azt jelenti.2. hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris szerkezetét. hibát jelent. TÖMÖRY TIBOR Lektor: dr. 2. e az áramló közeg surusége. Pa (kp/m2).3. az anyagmegmaradás törvényét fejezi ki. (2-1) lakra meroleges felület. a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. m/s. v átlagsebesség. kg/m3.2.

Dinamikus nyomás: (2-6) hV=2g Nyomásmagasság: h p P =eg m. A (2-3). g=9. z az áramcso tengelyvonalának tetszoleges magasságban felvett vonatkoztatási szinttol mért távolsága. (2-12) A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomásvonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt helyezkedik el. a baloldal elso tagját dinamikus nyomásnak. (2-19) 2V +E+z=Pö=állandó g eg eg Pa. (kp/m2). zárt áramkörben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. a fajsúllyal végigosztott alakban is felírni : 2 A futés. második tagja a nyomás energiáját. Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Bernoulli-egyenlet egy. Pdin-2gV Statikus nyomás: Pst=P -'Y2k/2 pm. Pa. a harmadik tagját hidrosztatikai nyomásnak. Levego. Az összefüggések bal oldalának elso tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját. második tagját statikus nyomásnak. amely az áramlást határoló felületen (csofalon) érvényesül.81 Sebességmagasság : v2 m/s2 a nehézségi gyorsulás. (2-13) összefüggés minden tagja hosszúság dimenziójú. (2-22) . A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. 2 2V +E-+z=Pö=állandó g 'Y 'Y kp/m2.tetszolegesen választott . (2-17) Pa. m. (2-20) A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz· teség: Pö! vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : hv+hp+hz=hö=állandó m. az áramlási veszteségmagasság : iJh iJp = Pöl . Az egyenlet minden tagja nyomás dimenziójú. (2-5) összefüggés kifejezi. A légköri nyomáshoz viszonyított nyomáskülönbség értelemszeruen elojeles. figyelembe véve a (2-6).nyomásszinttol való eltéréssel. Hidrosztatikai nyomás: Ph= egz Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben levo P abszolút nyomás helyett valamely . A z hidrosztatikai magasság analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak. (2-7) Pa (2-8) A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyomását fejezi ki. (2-13) A (2-11). Erre az esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja: ~ v2+p=pö=állandó ~ v2+ P= Pö= állandó ill. A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából valamely felületre adódó nyomást fejezi ki. (2-12).40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK P a közeg abszolút nyomása.(kp/m2). (2-11) ill. P h=p m. (2-7) és (2-8) összefüggést: Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). hogy az áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely helyén állandó. negatív elojel esetén depresszióról beszélünk. Pa . kp/m2. nyomáskülönbséggel is számolhatunk. a másodikat nyomásmagasságnak nevezik. 'Y (2-16) ill. ill. Ennek megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás is nyomáskülönbséget jelent.Pö2 (2-21) = hö! - hö2 m. (2-4). Pa (kp/m2). Pozitív elojel esetén túlnyomásról.és légtechnikában a hidrosztatikai nyomást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a következo alakja használatos. A leggyakrabban vonatkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást választjuk. (2-14) (2-15) ill. (2-9) (2-18) (2-10) ill. a nyomásveszteséget kifejezo taggal egészül ki. m. ill. a levegovel közel azonos suruségu (fajsúlyú) gáz vagy folyadék vízszintes. harmadik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. ill. Az áramlás irányában növekvo számmal jelölt két tetszolegesen választott keresztmetszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet: = Pö2+ iJp Pa (kp/m2).

Csoben áramló közegmennyiség mérése A Venturi-mérovel. (2-24) 2. aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó nyomás. m2. e a közeg surusége. y a közeg fajsúlya.4.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41 2. a 2. és megadja a méroszerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb keresztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás. A feltétel szerint At»A2. Vo térfogatáram a 7:=0 idopontban. Pa (kp/m2). Pa (kp/m2). A jelölések értelmezése a 2-2. ábra.1.2. következésképpen v2»vl. Térfogatáram: V=lXeA2 -= 2-2. (2-30) ill. m3/s.P2+h) mis. kg/m3. Kifolyási sebesség 2.1. m. I i l7i 2.1. ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatározott. az áramlás állandósult (stacionárius). V2= V2g(Pt. Szabad kifolyás zárt tartályból 7:=2~tho=~Atho _ Vo IXA2Y2gho ahol At színnek kezdeti kezdeti s. ábra szerint. (2-26) Zárt tartály.3. Nyitott tartály. a mérotorokkal és a méroperemmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulliegyenlet alkalmazásán alapszik. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása 2. ill. (2-25) Af Tömegáram: m= lXeA2Y 2et(ptP2) kg/s (2-29) -.4.és sebességviszonyok összefüggését annak feltételezéséveI. Nyitott Az I =- . A jelölések értelmezése a 2-1. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama Legömbölyített nyílás esetén: V=A2V2 éles falú nyílás esetén: V = IXA2v2 m3/s. pontban).4.4. h a közegfelszÍn távolsága akifolyónyílás középvonalától. (2-28) (2-23) ill.-----~ --- (a technikai mértékrendszerben a tömeg származtatott mértékegysége miatt a tömegáram nem használatos). hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik. Vt = O. Tartályból kifolyás állandósult (stacionárius) állapotban 2. Nyitott tartály kiürülési ideje Éles falú fenéknyíláson keresztül : I 1 __ I Az 2-1. P2 a kifolyónyílás környezetében uralkodó nyomás.4. ábra. m. g a nehézségigyorsulás. kp/m3. (2-27) m3/s.1. ábrán látható. ho a vízfela tartály keresztmetszete.4. m/s2. a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0 idopontban. (2-31) ''í tartály éles szélu kiömlonyílással .2.4.3. dimenzió nélküli átfolyási száma (1. -(Pt-P2) V2 el m3/s.

ábra.72 1. .~. Yl a közeg fajsúlya a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás elott.Ill' I 1.82 0.11. ~02 .= 1.10 ~08 1. gázok esetén e értéke a 2-6.1 ! '1 1IIIm-o. nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása helyén. m-{1 IlliI Tm-05rf 1I:T' !i. Pl abszolút nyomás a szukítonyílás P2 abszolút elotti csapolás helyén..76 1.. Pa (kp/m2).41.(fajsúly-) változását. iliJIU _".12 1. A2 a szukítonyílás legkisebb keresztmetszete. e expanziós szám. I ~] m-0401 I 'm=O. értéke a csoátmérore vonatvD A2 koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-. ábra. összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén e= levego. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében m szf1kitési viszony m szf1kltési viszony - ------1..06 488 1. ot 1.) . 1. '1 --+ lj /1 / 'i' //. kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson átáramlás közben eloálló suruség. oxigén. el a közeg surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyilás elott. méro1. II!' rT -06-:1Ili!1 cs~ il:ITI '". nitrogén. veheto.80'478 ~f4 0.00 kitevo és az m szukítési viszony függvényében. . m2..••• I I I l' II V ~.64 0. a Pl - Pl P2 nyomásviszony .70 1.~.60 458" I 11111 2345 ]. Levego. VIm-O. mérotorokra a 2-4. a " izentropikus o{ 1.II-.08 1.. (A Venturi-mérore.31.16 peremre a 2-5..00 0.02 0.45' I I I '~'f?IllTT.98 0.42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK ahol ~ átfolyási szám.=1.81. ill. ()ltii i. kg/m3. szén-dioxid esetén . ábrából veheto.4 : I~~ '1" .18 o( 0.. szén-mon oxid esetén .01. i I IT 'tn7-0S5 ...4= eP -i1k'té·· .12 0. ábra. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében . a mérotorokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tartalmaz eloírást.. = m szúkitési viszony 1/ iVi N -Ol. Mérotorok 2-5.96 103 0. ábrából. ábrából I. !'»~ ~20 . Pa (kp/m2). kp/m3.) a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4 -5-105 Re 2-3.I ~l::j I"'=-~ . hidrogén.62 1.08 0. = D2 SoLU 1 SI Viszony fU ényé'JIb Ventun-csore uggv en a 2-3. ábrából. 1.01. 345 10* Re ol: átfolyási száma a Reynolds-szám függvényében II]" laS 2 345 " II I !o·.1 Re 2-4. I 1 . 0.

statikus nyomása Pstl. (2-36) ábra. Pa (kp/m2).00 izentro- V = a. m/s2. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló levegösugár . a csoben áramló közeg össznyomása a kiömlonyílás helyén: Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ M7 Pdinl Pa. (2-39) I Af v= Iya. a Pa (kp/m2).4.és az oldalfuratokra felírt Bernoulliegyenletbol következik a mérés helyén uralkodó o sebesség : (2-32) ill. A torIóponton a közeg össznyomása (PI). Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" pikus kitevo és kis nyomásesés esetén Az a. kg/m3. éles szélu kiömlonyílás (2-7. Pöl>Pö2' a nyomáskülönbség kicsi.A2 . A nyíláson kiáramló közeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számolható: 0.P2) mis.=0. g nehézségi gyorsulás. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség Az Al keresztmetszetu.~ ~ v. következésképpen kiáramláskor a közeg surusége nem változik.i a közeg stírusége. az expanziós tényezo e= l-nek veheto. Sebességmérés Prandtl-csovel félgömb alakú orrpontján a közeg sebessége zérus. ábra. (2-35) A csovezetékben túlnyomás van. A kilépo sugár tengelye és a csovezeték által bezárt p szög a p=arc tg V Pdinl Pstl (2-38) összefüggéssel határozható meg. (2-34) Pst2 A csovezeték környezetében köri nyomású levego helyezkedik Pö2=Pst2 nyugvó. A Prandtl-cso összefüggéssei számítható. A csovezetékben áramló közeg sebessége v •• m/s. (2-33) . A cso hengeres palástján kialakított nyílások környezetében az áramlás sebessége a zavartalan áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azonos.98 2-6. a palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mérheto. el.96 q97 0. átfolyási szám az a. y2 (PöI .Az orr. ábra).4.5. (APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad c1óirást.Pö2) el - m3/s. 1. ott az ún.95 0.A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43 2. torló pont keletkezik.96 Pa. surusége el' kg/m3.) 2-7.4. Pa. vízszintes tengelyu cso falán helyezkedik el az A2 felületu. y a közeg fajsúkp/m3. A kilépo sugár átlagsebessége : v _ s- Ji' a. P2 a kö~statikus nyomása a palástfuratokon.A2 mis.62 V Pstt Pöl (2-37) tengelye 2. V~ (PI. azaz lég- 0. o.Vjpstl ahol. PI a közeg ÖSSlnyomása torIópontban.gg [.

4.-v2)2 ahol fl kp/m2. kg/m3. 2-8. m2/s. A hotechnikában azonban a nemstabilis tartományban eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos· sággal kell kezelni. Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása! Re= -'v . mis. A bovülo csotoldatban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz. csatornában áramlás esetén a d csoátméro). ábrán látható hirtelen bovülo csó'ben áll elo. m/s. ha Re> 2320. A kritikus sebesség: vkr= V 2 . ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás. Pa.6. p a közeg abszolút nyomása. Borda-Camot-veszteség A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. v a közeg fajtérfoga· ta. A kritikus nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hangsebességgel megegyezo lesz. ábra. (2-41) Ps/ti a közeg surusége. Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar· tományt nemstabilis tartománynak nevezik. m3/kg.~ 2Váll I rmax- J b) esetén. súrlódási tényezo hirtelen megno. mert a hoátadásban jelentos ha· tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás rendezetlensége. b) turbulens áramlás esetén a) a) lamináris -----_------11 áramlás 2-9. Lamináris az áramlás Re< 2320. (2-42) ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje. I ~áfl . kp/m3. a közeg sebessége a szuk csoszelvényben.. Az áramlás minosége Csövekben.: 1 pv mis. 'v az áramló közeg kinematikai viszkozitása. I jel· lemzo méret (csoben. 2. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben 2. v. Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : vi ahol v az áramló közeg átlagsebessége. Pm oZ i1p'=k (v. mint a Bernoulli-egyenletbol számítható. csatornákban kétféle áramlás alakulhat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). Kritikus nyomás A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett összefüggések csak addig érvényesek.44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. Ebben az esetben a kisebb nyomás további csökkenését nem követi sebességnövekedés. turbulens Re> A súrlódási nyomásesésre jellemzo A. m. v v (2-43) >2320 esetén. amíg a keresztmetszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a kritikus nyomásviszonyt el nem éri. ábra. Sebességmegoszlás csoben i . v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben. azaz a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteséggel kisebb.5. y a közeg fajsúlya. i íJ.6. A Borda-Carnot-veszteség: (2-40) ill. m/s.

Az összefüggésben A a súrlódási ellenállás-tényezo.2 1. Az átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximális sebesség fele {2-9.15 0.6 .7. A nyomásveszteséget áramlási ellenállásnak is nevezik.AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45 parabolikus (v ~y2. (2-7) öszszefüggés szerint.(=21g (Rer J. 2. A görbesereg egy határgörbéhez simul.0015 0. Pa (kp/m2). I. J. ábrán látható. összefüggés a nyomásveszteség.alól csak néhány alaki ellenállásfajta képez kivételt (pl. Nyomásveszteség csovezetékben A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényében a 2-10. ábra jobb oldalának + ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2). súrlódási ellenállás-tényezo Húzott cso (többek között sárgaréz) PVC cso és PE cso Azbesztcement cso (új) Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso Horganyzott cso Rozsdátlanított acé1cso Nagyon rozsdás acélcso Öntöttvas csó AszfaJtbevonatú öntöttvas cso Korcolt fekete vaslemez csatorna FlexibíJís gégecso A ).. amely hetedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9.)-0.6 . Hagen-Poiseuille-áramlás).ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell számításbavenni). 0.. hirtelen keresztmetszet-szukülés stb.005 0. amely minden esetLamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes ben Llp>O..0 1. A= 0.0) 1. A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súrlódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik csoszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számítani. m. A ). C az alaki ellenállás veszkiteségtényezoje. amely a hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes. d az egyenes cso átméroje (ill.4 0.15 0.0 . hogy az i-edik és az (i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyezkedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egyenesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell számolni.1. (2-44) A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét adja meg. görbeserege turbulens áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.0 3. b) ábra]. ill.316 .. ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredményeként atározták h meg.7.0 0. 1 az egyenes csoszakasz hossza. egyenértéku átméroje.2. 0.0 5.mm 2. A jelölés azt jelenti.045 0. a gyakorlat szempontjából célszeru megkötés. pontot). és a mérési pontok függl'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg. A kérdességet jellemzo méret különbözo csövekben Csorajta k.125 0. Sima rabic-csatorna Falazott csatorna Facsatorna Betoncsatorna (érdes) 0.0 1. (2-46) (2-47) VRe 2-1. súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egyenescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget. Pdin az egyenes csoszakaszban alakuló dinamikus nyomás a (2-6). a) ábra].8.5 3. táblázat. falú csoben: A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz (2-45) alaki ellenállás összege: A 2-10. hidraulikusan sima csoben./- t.6 0. A mérési eredmények függvénygörbéjének megközelítésére több szerzo összefüggése használatos : Prandtl és Kármán szerint: Turbulens áramlás 1 Blasius szerint (Re< 105) : .8 (esetenként 2.1 0. 2.0 0.. m. Ez.15 1. A dinamikus nyomást az áramló közeg adott átméroju csoben kialakuló átIagsebességeként kell számítani.0 3.. Turbulens áramlás- ban a sebesség logaritmikus megoszlású.7.

határgörbe. átmeneti tarto- határgörbétol jobbra!' eso területet.7 0. Turbulens áramlás érdes csoben.0. Ebben a tartományban a . f.008 10 3 2 3 5 A 2 3 s 1 3 s ~ 708 t 2 3 s 707 1 3 Re 2-10. (2-49)t te: i : ReYi=200.237.0032 mány.' _ Turbulens áramlás 2. m. m.09 0.nnn7 . súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében Nikuradze szerint (Re> 1OS) : A= 0.010~t (J.' ) .2 19 (k/d175 3.. ábra..10 0. ·EbJ ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól beszélni: teljesen érdes csoben.06 I nof.-' . ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbeserege a határgörbétoljobbra eso tartományban független a Reynolds-számtól. k az érdességet jellemzo méret. A 2-10..14- 2. A határgörbe egyenle- sima cso görbéje és a határ· görbe közötti területet átmeneti tartománynak nevezzük. ellenállás-tényezo a Colebrook-összefüggéssel: 1 ~r.r. A k érdességet jellemzo méret értékeit a 2-1.221 Re -0. amelyben A független a Reynolds·i számtól. \ i l (2-50)~ . (2-49) összefüggéssei meghatározott ahol ~ a cso relatív érdessége.46 -~ 0.. A hidraulikusan (2-48) + 0.l -~I-.'" r '+ I ~o..51 + Ref.l"lll 1 ll. A 1 ri = 1. táblázat tartalmazza.009 0. (2-51)1 l . tiszta turbulens szakasznak nevezzük.l:::' mr ~ o. d a cso belso átméroje.08 ~ ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A 0. . Turbulens áramlás érdes csoben.0 19 ~ . I YTm 'Ifj ..

táblázat tartalmazza a súrlódási ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C veszteségtényezoit.5 O 1.7.90 = b+2m ~80 ~70 2. deo. a fal érdességétol valófüggését ritkán vesszük figyelembe. Érdes csovezetékek esetén az ellenállás-tényezo: Cé= ~ C.20 ~tO 2. ~ alaki veszteségtényezo Az alaki veszteségtényezot mérések kel határozzuk meg.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47 2. C a hidraulikusan sima esore vonatkozó alaki veszteségtényezo. A 2-2. A az áramló közeggelkitöltött szelvény felülete.0 2. ej téglalap ke4bm resztmetszetü.) A hálózatméretezéskor célszeru az íveket eloszöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- 7i. és az így számított súrlódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni.7. . K az ún. azaz a szelvény kerületének az a része. Az alaki ellenállást a kilépo 1.0 3. teljesen kitöltött szelvény. deIn 0. amelynek mentén az áramló közeg a csofalJalérintkezik. ábrából veheto. ill.7. Ívek.• -=-----"'-'C-c-. könyökcsövek vesztesége két részbol tevodik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási veszteségbol s az ívdarabban fellépo súrlódási veszé teségbol: 0. m. a közölt értékekcsak tájékoztató jelleguek. Állandó téglalap keresztmetszetü ségtényezoje ívcso C "Irtll veszte- . ábrából. ábra. "II--==-)'. és 2. m2. nyitott (részben kitöltött) szelvény. (2-54) ahol 'hi a hidraulikus rádiusz. egyenértéku átméro száinításához a) ahol Aé=f(Re. ~) az adott Reynolds-számhoz és relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-tényezo. a szukülo keresztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a 2-13.00 C négyzetkeresztmetszetú.7. nedvesített kerület.Úii-~' T' 19"' T""i" Y' Y K·bt2m ej 2-11. A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima csovezetékekre adják meg. 2ab bJ téglalap keresztmetszetú. Tekintettel arra.0 o C=~~+~ (A ~~~ súr index a súrlódásra. A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hasonlóan a tengelyvonalak metszéspontjáig. ill. az i index a leválást eloidézoirányelterelésre utal. =a. pontban szereplo képletekbe nem kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomásveszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell helyettesíteni~ (2-52) nes csoszakasznak tekinteni. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz.1. és 2-3. m.teljesen kitöltött szelvény deo. Egyenértéku átméro A 2. értelmezésükkel és a számítási öszszefüggésekkel. 2-12.2. A 2-11. metszéspontjától kell egyenes csoszakasznak tekinteni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni. hogy a C veszteségtényezonek a Reynolds-számtól.3. ábra néhány különleges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartalmazza. Különös figyelmet érdemel a táblázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése! Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso C veszteségtényezoje a 2-12. = a+b. A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tartozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó súrlódási ellenállás-tényezo. ábra.

+-- 0.54 0.5 =1.5 0.20 =0.0 dp= 1:2- y 2 2g v2 kp/m2 PROFILOK 0. Alaki ellenállások 2g KiaIakítás ' veszteségtényezo L1p=l:-v2 y Csofajta kp/mz tJpkp/m2 nyomásesés =0.0 Ij~ I /1=90° j~o 1.74 ~.62 4.74 0.90 2. v2 2g L1p=1: g v~ 2 Pa kpjm2 1:=(~_1)2 aA2 L1p= 1:2'.4 =0.3 Pa iv FOJTÓT ÁRCSA.0 '1.0 0..4 __ ~~ : ~~ y L1p= 1: _1)2 2g kp/m2 .y I I I I r· M~ 1:= 1.23 1_ X-.48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK veszteségtéoyezoje Pa L1p= 1:-v2(! 2-2.07 0.35 (! =0. éles szélu (! L1p=l:-v2 2 Pa kp/m2 1:=(~_1)2 aA:l L1p= 1:2'.2 0.152g 1: L1p=l:-v2 2 ------~-.7 4.8 1:=1. v~ 2g ELÁGAZÁS.0 =3.5 0.1 0. táblázat.45 0.0 =2.58 45° I 0.55 0. éles szélu 1:2 ----1--- V1 1: V2/V1 =0.43 I 2.77 I 3.0 L1p=l:-v2 =0.

Különbözo.-vi 2 2g kp/m2 =~ O ~ ' .-.•. --Éles szélu Letört szélu Lekerekített szélu Íveit szélu I 2 2 Llp= 1.= 1-1. 1.~ ~ - •. C~ A2) p e 2 P 2g 2 ~-t t-T.J N ..alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségénekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra.63 a=0.2v~ Pa e y I V2 -.v2 kp/m 2g a= 0.sorba kötött . Ebben az esetben C = =0." O ~ :. mint az egyes 6 Az épülctgépé szet kézikönyve alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségének összege. . sorba kapcsolt könyökcso-elrendezések esetében az egyes könyökök számításba veheto veszteségtényezoje a 2-14..!. beáramlás [Il I I _ V.i.. 1 ~ -A2V._ 2 e Llp= \. Az együttes nyomásveszteség esetenként lOO%-kal nagyobb.l . Az elso eIlenáIláshelyenmegzavart.15.-VI y ~ 2 Pa kp/m 2 --.!.. és így tovább.90 a=O.0 A AI)2 2 2 2 e LJp=l. A 2-IS..-vl LJp=I. a 2-16.-=r-~ j3 :=1 ••. Az egymás után közvetlenül következo .-vi 2g J- p. Áramlatok szétválasztása és egyesítése során eloáIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele alapján számítható.-.. és minden esetben a legnagyobb közegáram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell számításba venni.=0.45 1.= (1 ~_I )2 Y Ap~.. ] -A . Ll =1. .öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés folyamatosan =200 {3=100 O II..l (Borda-carnot) ~ hirtelen . A könyökcsoben a veszteség csökkentheto terelolemezek beépítéséveI. _ LJp=.> ~ O k" laram l'as ~ =EE __ A1- ( 1. I t J. - J"'Az _ -Az .60 LJp=1.=0. 0." "'..04 =0.07 (1 )2( dp~ 2 C ~ <>i LJp=l. rendezetlen közeg áramlik a másodikba. ~ vi Pa =300 = 40" . • =0.= 1.99 I szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomásárakeIl vonatkoztatni. ábra áramlatok egyesítésére vonatkozik.20 =0. ábra áramlatok szétválasztására. hogyazok egymásra hatnak. táblázat folytatása C..-v2 kp/m2 _ ' Llp=1.-.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49 2-2.• }-: A1 -tft -""A~ ~ 1.. ábrából veheto.02 =0. kp/m2 u __ ~ h' ·0 1 .75 a =0..vI kp/m 2g 2 2 {3=30" folya=to~" =45" -60" •.2 veszteségtényezo veheto számításba. 2 vI P a y Llp= 1."..

Szerelvények 0.. táblázat...5.0 5. 5..75 4.4.53..0 - 2-3.15 . veszteségtényezoje 8 3..0 1.5 I 3.5 1.5 2.. .5 Átméro.5 I tangenciális 3. mm 0..5. 2.30 2.0 3..0.0 Hullámonként Jel d.50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK C ...2 4.0 I 1....2.5 I 6 5 6.0II 100 200 ---I 4.0 ..01..5 I 300 5.0 2.0 1.0 C I -[xx}-ti](]-t><}-sz-tXJTI ---IXXXJ~~ ve5Zleségtónyezo I I . 1.0 .5 . 0. 8.

• 1 072 ~ .* 0.1 ". 0.~ 34567 aid . ':'1 m·· D 2-15.0 .8 0.' 4 I7 O 2 könyökcsövek 3 számításba leolvllllOtt 5 I8 kell C aid I 0. Áramlategyesítés A veszteségtényezot O C veszteségtényezoje nyomására kell vonatkoztatn a vll sebesség dinamikus yezoje 1 0.8 Ibt-2obZ 0. TkUl külsö sugá< 0. Áramlatszétvá1asztás A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus C veszteségtényezoje kell vonatkoztanll nyomására o 1.0 "2 O 0.6 0.8 .8.2 O 0. 1.4 0. m(j 2-16.NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51 ~OO C 0.2 -0.80 0..!!!i.. ábra. Szukülo téglalap keresztmetszetú ségtényezoje Tbel rktil ívcso C veszte-0.2 O O/tO -0.2 0.2 i .90 OIJO 0. ábra.2 0/.301 ~501az egyes \I} küoket kÖnyökökre vonatkozóan 0.4 -0.2 0.6 0.8 1.3 0. A a/ok 8 a/ak Q"[ffi]3l r 43 0.0 /if 2-13.35 Q2S r 0.1 ••.1 .45 1 0.6 belso sugá<.0 2. ábra.70 0.

a vizsgált folyamatot. b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differenciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a hasonlósági kritériumok függvényei (Federman és Buckingham tétele).05 5. . hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyását együttesen.93 0. felírhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsolatára jellemzo differenciálegyenletek.25 1. További adatokat a 2-4.85 0. táblázat tartalmaz. azonban ezt csak közelítésnek szabad tekinteni. és az egyértelmuségi feltételek alapján megállapított hasonlósági kritériu- i . a (2-53) összefüggéssei] . egymástól elkülönítve vizsgáljuk. folyamat egyértelmu megfeleltetését. külön-külön. A jelenségek matematikai leírása és megoldása sok esetben hasonló nehézséget jelent. megállapított törvényszeruségek a valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan jellemzik azokat. törvényszeruségek megismerése azonban szükséges.az érdességet jellemzo méret (k) megválasztásának bizonytalansága.a csatlakozások kialakításának bizonytalansága.a csovezetékek méretének a számítottói való eltérése. A modell az eredeti.jP~A~'~v'=+~lf r~ 2. .a szerelvények valós ellenállás-tényezojének bizonytalansága és szórása. Hasonlóság Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folyamatok. A csoátméro változásának befolyása csovezetékek súrlódási ellenálisára - dl Ltp2 d. amelyeknek megvalósítása biztosítja a két jelenség.4.az alaki ellenálláshely által megzavart áramkép sebességeloszlásának bizonytalansága. A modellezés lehetoséget ad arra. A folyamatok.70 0.75 0. A bizonytalanság okai: . ill. egyes esetekben megoldhatatlan.7.OS 14.52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK 2. A hasonlóságelmélet segítségével végrehajtott modellvizsgálatok az elozok ellenére megadják a megoldást. amely rQzsdásodás. Ebben nyújt segítséget és ad megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkalmazásán alapuló modellezési módszer.69 1. ha egyértelmuségi feltételeik hasonlók. A hasonlóságelmélet szabja meg azokat a feltételeket. c) a jelenségek akkor hasonlók. Ebbol következoen a tényleges és a számított nyomásveszteség aránya: (2-56) (Az 1 index a számított. A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet alaptéteiei : a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági kritériumai azonosak (Newton tétele). jelenséget transzformált feltételek mellett megvalósító berendezés.95 0.) A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomásnövekedést okoz. hogy a valós folyamat transzformált modelljén mért adatok. jelenségek szabatos vizsgálata valós körülmények között igen nehézkes.8. lerakódás következtében idovel növekedhet.29 0. d átLtpI méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : (2-55) A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatványával fordítottan arányos. 2-4. táblázat. .10 1. A csoellenállás számításának pontossága A csovezeték ellenállásának meghatározására közölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat szempontjából elegendo pontossággal adják meg a csovezeték ellenállását. Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát.44 2. amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot jelentosen növeli [vö. Azonos V térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-tényezo feltételezésévei valamely I hosszúságú.21 .98 0.95 3. A valóságos és a modellben megvalósított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol következik.99 1.90 1. 0. Az esetek többségében meghatározhatók. a 2 index a tényleges értékekre utal.80 0. . Ezek azonban esetenként analitikailag nem oldhatók meg.

Ebben az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás helyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. mis. IIK. Fr= zr. b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (suruség. és a suruség.HASONLÓSÁG 53 mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman tétele). m. Pa (kp/m2). Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezésekora mechanikai és a hohasonlóságot kell megvalósítani. Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi erok viszonya. Az önmodellezés azt jelenti. Froude-. T abszolút homérséklet. (2-59) és (2-60) összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy csak nehezen mérhetok. (2-58). Re2= gP . A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozitási erok viszonya. és nemizotermikus kényszermozgások hasonlósága esetén meghatározó kritérium. akkor az a kritérium nem meghatározó kritérium. gázokra [J= ~ ' l/K. kg/m3 (kps2/m4). A kényszermozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re= =f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó kritérium.T2). d) a rendszerek határánfennálló állapotok. . 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi- TI' (2-64) ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése: [J térfogat-hotágulási együttható. Két vagy több rendszer mechanikai hasonlósága esetén a homokronitási.' Reynolds-szám: Re= vi . hogy áramlás közben a sebességeloszlás egyértelmuen meghatározott. 'll ' (2-59) Eu/er-szám: pl [J(T1- gP T2). ha az abszolutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. 'lI2 ' Ho= Froude-szám: 1J1: I ' • (2-57) (2-61) Archimedes-szám: (2-58) gl Ar= Fr . amelyek lehetnek: aj a rendszerek geometriai hasonlósága. segítségével a valóságos és a modellfolyamatok hasonló idopontjai határozhatók meg. / az áramlás irányában jellemzo méret.) hasonlósága. Reynolds-. 70 mis alatti sebességtartományban a mozgás hasonló abban az esetben is. a stabilitáson és az önmodellezo képességenalapul. 't ido. K. akkor az a hasonlósági kritérium meghatározó kritérium. Ebben az esetben a közelíto modellezés módszerét kell alkalmazni. s. Egyes esetekben a (2-57). m2/s. Ha azonban a kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elofordul. Ebben az esetben az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jellemzok figyelembevételével: Galilei-szám: Ga= Fr . amely az egyértelmuségi kritériumot nem elégítiki. v Grasshof-szám: Gr= Ga . A stabilitás a viszkózis közeg azon tulajdonsága. fajho stb. [J(T1. úrn.T2)=""2 [J(T1. A homokronitási szám nem állandósult (instacionárius) folyamatok esetén meghatározó kritérium. Összenyomhatatlan közeg áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folytonosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgásegyenletalapján: Homokronitási (egyidejuségi) szám: tása. A közelíto modellezés a viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságokon. p a közeg nyomása. T1-T2 ahol v az áramló közeg átlagsebessége. m/s2. Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szükségesés elégséges feltételeit tartalmazzák. A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi erok viszonyát fejezi ki. csovezeték esetén az átméro. következésképpen a modellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azonossága nem határozható meg. Euler-számok a tér (terek) tetszoleges megfelelo pont jaiban azonos értékuek. e a közeg surusége. (2-63) gázokra : EU=-2' ev P (2-60) Gr=gP 112 .T2)= (2-62) gl . Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumaiban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmuségifeltételekben szerepel. g nehézségi gyorsulás. [J(T1. amelyek teljesülése esetén a geometriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgások mennek végbe.(fajsúly-) különbség következtében létrejövo gravitációs áramlások hasonlóságát biztosítja. c) a rendszerek kezdeti állapota. A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket határozza meg.viszkozitás. hogy a mozgás jellege független a folyamat meghatározó kritériumától.

107. (2-66) A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén állandó. Muszaki Könyvkiadó. annál kisebb Reynoldsszámtól kezdve önmodelles a folyamat. amikor a suruségkülönbséget homérséklet-különbség hozza létre.72."h". Folyadékok 1952. Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszermozgás esetén lehet meghatározó kritérium. Pr) (2-70) Nu= -. """"-1 5 Aull. R. Budapest. mechanikája. Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériumos egyenlete : (2-69) Nu=f(Re. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hohasonlóság kritériumai: Fourier-szám: (2-65) Péc/et-szám: Pe=vl.: Szellozo. Muszaki Könyvkiadó. köt.. Budapest. és a homérséklet-különbség mérheto.' Rolrrhydmulik. kiadás.. Wien. I jellemzo méret.vagy a Prandtl-szám a meghatározó kritérium. [6] Szucs E. Wjm2K (kcal/m2h°C). IRODALOM [II R~k_l-Sp""'g'" T. 1974.. 1-11.8. mjs. Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 . és a közegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának jellemzoje. háromatomos gáz esetén Pr= 0. akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol. m2js.. sem a homérsékleuol nem függ. 1973. ha mérheto a tér két pontja között a sUTUSég. amelylyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a modellben hasonló idopontjai határozhatók még. .H.h Oldenbourg Verlag._h. kötet. négy és több atomos gázok esetén Pr=1. a ' Nusselt-szám: a.h. m. Egyatomos gáz esetén Pr=0.: Kishotehetetlenségú légállapotváltozások fizikai modellezése. [3] Gruber-Blahó: Tankönyvkiadó.agy a v homérséklet-különbség. csak más fizikai jellemzoket tartalmazó kritérium. A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet meghatározó kritérium. v az áramló közeg átlagsebessége. sem a nyomástól. 1963. Alaptudományok-Anyagismeret. a légtechnikai folyamatok modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg kell valósítani. G... fm Hcimng. Budapest. ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságára jellemzo. Pr). "".: A hasonlóságelmélet alapjai. ÉTI. Budapest. Közelíto modellezés keretében az önmodellezés jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium bizonyos meghatározott értéke felett. és az energiaáramok modellezésekor meghatározó kritérium.1 szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó hasonlósági kritérium: Prandtl-szám: Pr= Re =~. épületekben kialakuló [7] Pénzes Gy. minél kevésbé áramvonalas (sarkos) a tárgy. [4JRi. m2js cpe homérséklet-vezetési ido. A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma. A Fourier-szám nem állandósult instacionárius folyamatok esetén meghatározó kritérium. Állandósult szabad áramlás kritériumos egyenlete: Nu=f(Gr. 2. [2] PaUantyús Á.9.és Villamosmémökök Kézikönyve.54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo jelentésu.: Gépész. 1954. WjmK (kcal/mh oc). Minél tagoltabb az áramlást határoló tér. s (h). homérséklet-vezetési tényezo. A hó'hasonlóság a geometriailag és mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsékletmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja le. hoátadási tényezo. A Péclet- Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70) egyenlet független változói a meghatározó kritériumok. ÉTI. Heidelberg-New York. 2. Pe a ahol a=~ cpe 11 (2-68) a közeg kinematikai viszkozitása.. Az áramlástechnikai. a. Hoáramlás modellezésekor a Péclet. ).~d Klimatechnik. m2js. 1961. Springer Verlag [5] Tömöry T. ahol a=~ (m2fh) or (2-67) tényezo. Budapest. kétatomos gáz esetén Pr= 0. .I967. )"hovezetési tényezo.67. 58. A Péclet-szám a konvektív és konduktív energiaáramok viszonyát fejezi ki.és hófolyamatok modellezése.

5°-a között foglal helyet. táblázat. ezért éghajlatában a környezet hatása. Országunk éghajIátára a közel 300 km távolságban levo Adriai-tenger érezteti hatását. de a viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközitenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence idojárásában. A légmozgás következtében állandó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto között. Hatásuk érvényesülésének kedvez az észak-déli általános légcirkuláció. szárazföldi. Az összefüggo növény takaró megváltoztatja a talaj sugárzás-visszavero képességét. továbbá szél és napsugárzás elleni védelmet ad. hogy éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte semmi befolyása nincs. közvetlen környezetükben számottevo. A gyakoriság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a 3-1.I 239 x. a Kárpát-medencében.5 és 26. Általános ismertetés Magyarország az északi szélesség 47. mélyen fekvo területek. ill. valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a között helyezkedik el. mint a szennyezett levegoréteggel borított. vÍZelnyelését és párolgását. de kisugárzásuk is intenzívebb. 3-1. A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek származási hely szerint lehetnek sarkvidéki.5°-a. Hatásuk hazánkban inkább helyi jelentoségu.) foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. valamint a keleti hosszúság 14. ami a sugárzás. így a növényzetnek hazánk éghajlatára lényeges hatása van. síkság stb. tengeri és meleg égövi eredetuek.75 és 48. táblázat. A változékony idojárást több tényezo befolyásolja.9 és 49. légcirkulációnak. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 3. Ez utóbbi az oka annak. Sugárzás útján a magasan fekvo felületek több energiát nyernek. Idojárási alapismeretek Szerzo: DR. s így a mérsékelt égövbe esik. a növényzet és a légcirkuláció. 27 IV. míg egész tefületének 13%-a erdoség. Megemlítjük a I. A levegotömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart számot elofordulásuk gyakorisága is. az európai szárazföldön általában uralkodó nyugati-északnyugati szélirány. % 46 67 14 41 13 I 20 VII. a medencehatás is érvényesül.5°-a. A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jellegzetes kialakulása. érezteti földMeleg Tengeri égövi (K) Szárazföldi Megnevezés felszínt borító növényzet éghajlat-befolyásoló haSarkvidéki (É) tását is. A Kárpát-medence az északi szélesség 44. bár az idojárási elemek nagyfokú változékonysága itt is észlelheto. mintegy 93%-a állandóan. A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat az éghajlat kialakulására. Országunk területének túlnyomó része. A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körülzárják a Kárpát-medencét. csapadékelnyelési és párolgási viszonyokban (Ny)(D) hatását.I 146 . Magyarországra érkezo légtömegek égtáj szerinti megoszlása Hónap 41 3 23 33 Szélirány. völgy. A domborzati elemek (hegy. a tengerszint feletti magasság. Nem közömbös az éghajlat kialakulása szempontjából a domborzati elemek felületének anyaga sem. Földrészek éghajlatának kialakításában dönto jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak.1.3. ill. a tengerszint felett 70-1000 m közötti magasságbán. amelyek közül a legfontosabbak: a környezet és a domborzat hatása. idoszakosan növényzettel borított.

7 15.12.6 15.7 16.4 . A Budapesten mért levego-homérséklet napi menetének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1. hónapok.4 12.01.2 3.6 14. mig egy átlagos januári nap homérséklet-ingadozása 3.8 17.1 -1.2 3.6 20.0 -0.2 22.1 14.1 88.1 12. Az átlaghömérséklet napi változása közelítoleg sinusgörbét ír le.90.0 -1.4 . A Budapesten mért napi közepes homérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2. 1871-1950) Levego-homérséklet.0 14. Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy napon háromszor (reggel.4 22.21. Eszerint beszélünk havi.2 5.1 12. A levego homérséklete Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságossági számitásokhoz ismernünk kell az egyes idoszakok (napok.4 7.6 13.9 19.8 19.82.1 21.6 19.6 19.6 -1.3 22.7 11.0 5.7 8.3I -1.6.51.5 16.1 3.6 4.0 22.4 21.5 9.4 8.4 7.3 22.5.1 5.5 15. Az átlagos júliusi nap teljes homérséklet-ingadozása""' 10 oC.9 20.0 -0.1 17.56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3.8 16.3 14..6 4.1 19.5 -0.7 21.2 4.00.1 15.7 9.8 10.7 7.52.0 14.93.9 3.2 15.8 -1.8 21.81.3 20.5 15.6 14.0 3.5 13.2 3.2.9 15.5 15.2 -1.9 6.0 20.7 7.80.4 16.51. lXII. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azonos.1 10.8 15.9 3.6 2.92.2 21.11.8 8.9 13.0 -0.1 3.0 11.4 4.5 8. A közepes homérsékletek kö- 3-2. oC Nap Hónap --.0 22. táblázat.1 14.7 12.2 17.6 21.8 13.S 14.2 4. a homérséklet szélso értékeit.2 20.6 19.30.8 16.8 15.4 20.1 6.6 8.0 10.43.0 -0.2 13.0 4. I IX.82. ábra.7 7.3 -0. I IV.2 10..8 21.60.4 5.9 8.4 -1.6 01.0 19.1 18.1 11.3 20.2 21.8 15. II.7 4. délben és este) mért levego-homérsékletek számtani középértékét.4 19.3 21.2 12.7 3. I v.1 15.4 21.8 -1.4 1.3 9.3 12.4 10.9 17.3 0.2 13.4 13.4 20.6 22.2 -1.9 5.2 1.9 -0.7 4. 5 oC körüli érték. VI.7 9.63.6 8.52.4 7.1 14.9 -0.7 -0.4 20.0 18.60.7 16. táblázat tartalmazza.3 16.7 20. I VIlI. I x. nyári. I XI. Ill.2 12. évek) közepes homérsékleteit.30.S 21.6 13.4 2.7 13.09.8 18.0 19.- 21.41.0 3.0 19.6 -1.6 11.8 21. 22.7 17.1 3.70.9 6.2 17.1 5.1 7. .7 9.2 11.3 9. aminek amplitúdó ja hónapok szerint változik.8 -1.4 -1.2 18.5 7.11.10.7 19.4 14.2 14.5 6.9 18.2 12.8 5.9 22.6 -1.1 19.93.38.5 10.4.8 -2.4 21. Egy adott idoszak napi közepes homérsékleteinek számtani középértéke az illeto idöszak közepes homérséklete.3 16. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten (80 évi átlag.7 -0.2 6.7 18.3 18. téli.2 -0.6 17.80.8 7.8 16. évi közepes homérsékletró1.3 3.5 20.7 -0.72.1 4.3 1.8 -0.1 3.3 21.7 12.2 13.1 -0.0 -0.8 11.1 10.1 18.9 11.60 2.5 8. különféle homérsékletek elofordulásának gyakoriságát. lVII.7 17.

/. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2] 200C 21'C 22"C 19 'C(lIali ESS'llg . ábra.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-1. A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten 35év átlagolása alapján január és július hónapban.. D-l'Cfelel/ ~-2"'-3'C ~-3"'-4'C m+·-rc _-4'C {//att 3-2. ·20 oC O _2/-"22'C ~20··2!·C _2l'Cre/et! 3-3. A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] . ábra. O 2 ~ fj 16 18 20 22 24Napszak. valamint az év egy átlagos napján 57 o -I. ábra.

A 3-2.51.1 11.2 Ill.-.2 I 2?.9 19.4 16.9 1.4 19.8 II.2 -2.'7·C felett 3-4.8 22.8 x.8 17.9 10. 5.0 10.1 16.7 21.0 -0.2 20.2 21.8 VI.4 -1.5 9.6 5.8 20.9 21.4 5.- --.6 9.7 11. táblázatból veheto.4 16.4 9. 50 év átlagolása alapján.---.3 XI.4 19.7 6.0 16.3 12.2 I 6.3 10. a júliusi középhomérséklet területi eloszlása a 3-3. A külso levego havi középhomérséklete (SO évi átlag. IX. ábrán.8\ 1.2 I 5.9 4.6 18.6 10.90.1 16.I 4.6 17. ábra.-----.0 11.5 21.8 19.3 -0.3 15.0 lVIII.5 6.5 -0.0 0.4 13.2 14.7 3-3.0 IV.8 9. ábra szemlélteti.4. táblázat tartalmazza.9'0.1 0. A levego-homérséklet évi középértékeinek eloszlását a 3-4.0 4.8 -3.2 21. 5. amely 50 évi átlaghomérsékletet szemléltet.7 17.5 1.3 15. A többi hónapok közepes levego-homérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3.8 11.7 4.1 16.I 18.8 10.4 111.1 5. ábrán látható.1 20. oC Budapest Farkasgyepu Kecskemét Kékesteto Keszthely Magyaróvár Nyiregyháza Pécs Szeged Szombathely 8 oC 10.7 20.3 10.8 4.6 19.1 -0.5 16.6 --. A január havi közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.1 10.8 9.9 22.0 -0. 10.58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 15. táblázat.II 6. A külso levego évi középhomérséklete (SO évi átlag) Helység I Levego-homérséklel. és 3-3.5 -2.1 9.7 v.9 0.5 20.31..8 9.60.3 11. ábrán bemutatott izoterma-térképekrol leolvasható az ország bármely pontjában a leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap középhomérséklete. A levego-homérséklet évi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2] .I 6.0 -3.8 16. I 14.5 I zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok középhomérsékletei figyelemre méltók.4 18.2 11.8 -1.7 0.6 mB"'9 ~g"-70'C C8-C%lf ·c ~70"17'C .3 4. táblázat. Néhány városra a levego-homérséklet évi középértékét a 3-4.2 0.5 0.8 -2.9 15.1 4.2 11.7 XII.4 6.lVII.9 20.6 6. 3-4.8 -0.21. 17.4 11.4 11. 1901-1950) Hónap -1.

2 -9.5 27.0 28. 11905 oC 1928 11950 1938 oC ~I~ ------- 1.1. ill.24.2 -16. II. 1950 1945 1947 1924 1942 13. 1939 1930 1915 3.11920 1.2 35.. I SOév minimuma -13.8 21. 31.1940 14.9 19.6 30.28.43. 23.8 18.2 . I x. lVIII. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi. -50 26. -192 1918 1940 31.1 -14. I VII.2 18.5 3.5 -2. 1905 5.5 15. m~ I VI.0 31.2 -7. 1935 1927 1920 1942 1929 4.9 -22. 1923 1906 1947 1919 1929 1920 24.0 21.8 38. 16.3 1928 15. 1950 1920 29.7 23.8 12. 1921 -3.8 -0.-32. I IV.2 39.0 -12.0 29.0 28.4 30. 1950 1935 1917 14.0-27. 14.2 -2. 1921 1921 2.3 36.3 2. 11. I x. 16.2 -27. 17. I II. VII. 6.51-13. 31. 17. 2. 1925 1949 30.7 0.0 2.1935 1920 1936 30. 10. 27. I IV. -23.0 13.18.2 Homérséklet. 21.1 25. évi abszolút maximumai (1901-1950) SOév Helység Budapest17.4 38.6 25.4 -13.0 34.3 22.4 1. 30. 1915 1927 1932 1943 1931 22.0 38. I IX.5 28. 5.2 3. 19i. 4.15. 1928 VI.61-4.9 33.S -7.1 25. lXII.5 6.-5.9 -9.2 -27. 1907 1928 1902 1914 29.8 16.0 16. 6.8 37.11.9 31. -19.6 35. I XI. I IX. lXII. 30.15.1 0. 2. 8. 15. I Ill.----ll.4 -1.7 -23. táblázat. 11948 1920 -----.3.2 32.6 19.1 18.2 14. I maximuma 3-6.5 -19.5 15.3 39.7 38.15.1.0 5. 23.9 -17.7 32. I v.4 24. 9.1921 7.8 38.0 9.0 38. 1. -26. 2.0 30. 27. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi.2 37. 11. táblázat. . 16. 24·1 1927 18·1 1920 1935 1929 Budapest19291 11940 oC Homérséklet.5 -1.117. 15. I XI. .5 5. 12. 1920 15.5 24.16.7 -16.3-28.4 8.7 36.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59 3-5. I VI. Hónap I VII.0 -17. I II.6 -3.5 -4.0 6. 1 v.2 1902 -32. 19.5. lVIII.5 1913 -21.0 28. 22. évi abszolút minimumai (1901-1950) Helység 24.1929 29.4 29.5 22. 1928 1926 1913 26. 1. 21.6 31.6 39.0 -23.5 38.8 -23.5 7. -25.2 34.2 28. 11.2 -14.0 -18. 20.4 1942 -3. 21. I m.8 17.9 38. 3.7 38. 1923 1903 1925 1946 28. 1935 21. 28.7 1931 1905 3. iD.1908 28. VII. 6.7 7.4.5 -28.5.

4 -63 .6 30.0 13.2 -12.6 X.7 16.3 19.4 29.1 30.3 -12:71-Ú -1.2 -13.3 IV. 1901-1950) .9 9. mert ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.9 32.lXII. A 3-7.4 27..9 28. amelyeknek közepes homérséklete egy megválasztott tartományba esik (pl..I VI.99 oc).' ~.9 34.8 4.6 -1. -118 -11.9 9.6 9.0 19.3 -13.5 34.4 8.8 16.6 -0. táblázat.8 - Levego-homérséklet.1 v.6 11.0 23.7 32.71 -12.0 18.7 9-9.-6.8 .0-11. 1. 6. 12. A 3-5. 5.4 9. oc 3-8.8 --9.III 6.6 21. t táblázat tartalmazza. míg a 3-8.II 10.2 28.1 XII.3 16.8 17.4.IlVII.0.5 18. 1901-1950) 24.9 24.4 34.9.3 6.01.51 0.6 117. táblázat néhány város levego-homérsékletének 50 év alatt mért abszolút maximumát.2 30.5 6. táblázat a havi abszolút minimumok középértékét tartalmazza.0 6.6 10.6 10.2 15. abszolút minimumát szemlélteti.0 8.2 lVIII.7 24.I 12.51-7'1 10.0 11. ill.1 32.6 9.IX.5 16.5 32.5 XI.0 24.1 Hónap Levego-homérséklet.91 9.5 -1.8 29.2 i v.9 6.I 7.7 . Hojokgyakoriságon azt a számot értjük.9 9.0 26.3.2 4.3 VI.6 -5.10.3 31.2 15.8.9 5. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút maximumok középértékét. 11.8I -_ .3 .5 23.8 23. amely az évenként eloforduló azonos közepes homérsékletu napok számát fejezi ki.3 -4.9 32.4 -4. hogy egy évben hány olyan nap van. táblázat adja meg.2 10.3 .3 VII.6 I10.6 23.9 -1.9I .3 19.9 i I I .1 11.1 22..9 10.7 II. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke (50 évi átlag.3 10.8.7 34.5 3.6 9.1 -11.5 1 --_.8 i--------8.210.5 22.5 29.4 30.8 2.5 33. táblázat.8 x.4 -1. és 3-6.6 -11.0 XI.6 9.1 33. Mivel az év 365 napjából kevés azonos középhomérsékletu nap van. A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-.0 9.I 11.6 24.8 -0.1 18.7 2.5 i .3 8.4 25.9 I VIlI.6 0.1 25.0 I 2.4 7.6 12.9 16.3 11.1 29. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke (50 évi átlag.0 Ill. célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos homérsékletu napok helyett olyan napokra kiterjeszteni. I 12.3 29.6 -6. 8. 10.9 -5.5-10.9 9.5 3.8 8.6 -11.5 -15.1.7 -4.3. Néhány külföldi nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10.0 1.71 -11. mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f alapján a 3-9.6 1 --13:4 I -11. Méretezési szempontból nagy jelentosége van a havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának.4-13.7 10. 1.2 21.3 -8.9 7.6 -4.2 24.2 4. I 1 .1-125 3. 12.1 32.6 8. amelynek közepes homérséklete azonos homérséklet-tartományba esik.0 21.9 6.8 10.3 -14.8 3.I 7. IX.1 6.2 -7.7 -2. oC Hónap A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso értékek adnak tájékoztatást.5 -2. 10.8 32.2 2.3 34.2 Ill.3 -3.--13.8 3.5 6.2 -6.4 4.2 IV.7 25.6 30.60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-7.0 -0.4 0.3.3 -11.0 0.6 20.1 19.5 27.9 23.8 -5.4 28.8 I -5.7 2. Abszolút minimumnak (maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban eloforduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen mért homérsékletet.8 6.2 II. Ekkor azt vizsgáljuk.-.6 19.3.0 24.9 I 27.1 27.0 15.9 -10.9 3.6 I 1-0.2 6.1 25.5 34.I -1.0 11.

26tköznapok 364.0 homérséklet.400 61.134 204.600 közepes 103.0 38.033 +29.000 364.980 339. +21.160 22. ±O +2 +19 +3 +4 +13 +23 +10 +24 +25 +26 +27 +28 +29 +30 255.92 4.800 49.400 -12 Napi 0. táblázat.99 284.52 0.700 2.1 22.0 -8.0 38.6714.500 365.62 3.067 +28.01.99 215. Néhány kulióldi nagyváros hömérsékletadatai Helység értéke.62 12.700 76.0 2.600 193.87 3.234 +22.9 25.0 12.067 360.200 -15 16 5.52 7.7 Évi 17.068 0.2 16.22 alacso3.99 90. levegotköz.700 7.6 -17. táblázat folytatása tköz-nél homérséklet.6714.22 14.0 -15.100 327.230 száma.000 0.0 -12.000 -17 +7 12.0 32.600 364.82 0. +20.0 43.7 11.3 9.400 182..8 33.300 13.0333 -16 +9tkös+23.99 tköz-nél14.8 4.52 +24.850 9.600 5. nyabb homér- +20 .400 0.0 34.06 13.87 9.2713.8 13.99 157.A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 3-9. évi 32.99 -6 -9 -5 -7 + +22 +12 +14 +11 -8 18 +25.7 20.600 356.32 12.499 napok 29.+15.23417.368 +26.0 -3. évi gyakorisága 240.710 349.300 228.8 35.99 0. - Hofokközök.560 száma.alacsoévi elofordulási tköz. sékletú homérnap/év Napi A napi közepes levego-homérséklet Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) évi-10 sékletú oC elofordulásihomérnyabb sékletú száma.450 -19 +6 15. táblázat.0 -13..22 0.7 35.100 homérséklet.02 0.9 10.76 0.12 11.42 14.2 -2.1 12.000 38.3 8.20113.350 131.300 0.4 25.0 40.3 30.650 -3 -4 -2 -1 -18 oC homér-13 +5 2.168 napok 299.067 0.97 0.0 -19.599 +30.0 -31.300 17.4 3.800 -ll0.10.62 10.99 3-10.5212.119 0.52 10.3713.57 12.+31 14..200 1.7 13.12 1.500 levegoközepes napok sékletú +30 +21 +22 +24 +25 +27 +28 +29 +23 +26 évioC elofordulási 313.99 0.87 1.468 117.6 34.134 1.4 9.0212.330 170. nap/év száma.62.87 I 61 3-9.400 -14 +8 6.2 7..52 1.668 +27.0712.99 0.0 31.750 362.72 2.0 36.55 10.6 21. oC letek homérsékMaximális oC közepes évi letek homérsékMinimális közepes értéke.9 Havanna ]aneiro Berlin MadridFrancisco London de(Chile) Kairó Moszkva New Párizs Varsó Angeles San Róma Rio Sidney Los Djakarta Santiago York Bécs oC közepes .99 +1 +20 +21.400 269..0 -11.3 15.1.99 144. 33.

amelynél a futóberendezéseket üzembe kell helyezni. A hofokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok és a futési nap fogalma. 12 18 19 Belso 15 homérséklet. táblázat ad tájékoztatást. Futési nap minden olyan nap. Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homérséklet közötti különbség.és klimatizá16berendezések méretezésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. 5 8 3 tool' oC Futési batárhofok 20 7 12 I III III 10 Futési határhofok (th) az a napi közepes homérséklet (tkülköJ. amelynek napi közepes homérséklete a határhofoknál alacsonyabb. 204 18[10 19[11 20/12 2045 1803 211 201 148 143 149 2824 2778 2132 147 144 191 171 181 2419 -20 210 232 2072 2178 nap ·Cnap 2864 2160 3224 3322 1886 215 155 165 2028 2758 1879 2911 2612 2490 2659 3031 2849 3414 2700 3192 2494 2776 3059 2192 2891 2012 3258 2184 2889 3181 1861 3130 3450 3472 200 202 208 190 196 194 182 154 180 170 162 163 188 155 2120 2801 3353 155 3171 3050 2772 2635 2899 2781 2650 2928 2913 2516 2227 2912 2898 3497 3352 3047 2527 2794 2501 3372 2033 2712 3195 3172 3072 1991 1900 1887 1982 3084 1892 1876 3085 2992 3202 1788 3283 1995 -15 203 149 151 145 150 193 199 189 161 169 181 174 185 176 172 168 187 183 3001 2897 2477 2752 2546 2914 2723 3116 3026 2800 3061 3470 2220 2821 3749 4066 3188 3448 2646 3456 3755 3140 1940 1846 205 209 221 206 218 188 187 179 175 184 158 168 2058 2743 3011 3298 192 3146 3634 166 2933 2663 2484 3265 2763 3043 3342 2976 186 160 3066 3056 2392 195 3431 3192 -15 156 fclctti Tenger252 234 166 114 129 109 138 145 103 110 88 250 214 400 123 112 120 107 119 170 474 207 698 304 130 133 163 90 oC Méretezési . Hofokhíd Szellozteto. A határhofok a belso homérséklet (helyiség-homérséklet) függvénye. 3-11. (3-1) 3-12.62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. 15/8 18/10 20[12 15[8 G. Hazai városok téli hofokhidja séklct. Megválasztásához a 3-ll. táblázat. ennek egységét "napfok" -nak nevezzük: Gnap= (tooltkülköz)Z OC nap. ·C-20 ·Cnap homérkülso Z. táblázat.nap G.3.

a oC. 3 2 6'~ 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' o °Ch.7 233 216 3061 +10. ~ -r-.9 1950 +8. t a lehutött levego homérséklete . heti. Berajzolva a 3-5. sc.4)28= = 549 °Cnap. (3-2) ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési napokszáma. hogy milyen idoszakra vonatkozik.8 188 3670 +9. Az ország különbözo pontjainak évi futési hofokhídját a 3-6. A fogalom teljesen azonos az eddig tárgyaltakkal.0 Téli ofokhíd.2 oC. 211 154 171 225 3870 +9. táblázat adatait diagramba felhordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét + (3-5.oCnap homérséklet. ábra).8 3040 +10. 230 5450 +11.HOFOKHíD 63 3-13. oC.7 212 136 3270 +15. Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és néhány ismert külföldi helységre . a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c). Néhány hazai városunkra meghatározott téli hofokhídértékeit a 3-12. napi hofokhídnak. A hofokhidat aszerint. ha a futendo helyiségek homérséklete tbel= 20 oC. ezért a mértékegység nem nap fok.1 224 12980 Évi özepes 3500 -16. csak a hutési idot nem napokban.5 1530 +12. táblázat. A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság alapján is.1 3210 +7. amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét adja meg. Pl. hanem óra fok : z. Néhány nagyváros téli bofokbídja 315 I aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet. ábra tartalmazza. G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z o o napok +9.8 1730 +14. Z idotartam. A 3-9. esetünkben 1 nap. ~ H' t-U-J II 100 150 200 . a belso homérséklet tbcI= + 20 oC. 4 . h Évifütési oCnap. (3-3) NllpoJ: Slllmll 3-5.4 oC. ha február havának átlagos homérséklete +0. hofokhíd is. ábrába a tbe1=20 oC homérsékletet ábrázoló vonalat (c). ábra. Valamely idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofordulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege: Z. külsovaPl. táblázatban közöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat. táblázat tartalmazza.a 3-13. évi adatok alapján) (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI középértéke. oC. Például.nap s+10. a nap Bécs hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. A hofokhíd az adott idoszak közepes homérsékletének ismeretében is meghatározható. akkor hofokhídja 20 oC belso homérsékletesetén: Gfebr (20-0. továbbá a th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján átmeno ordinátát (b).Természetesen a tényleges hofokhíd az idojárási viszonyok szerint évrol évre változó. az ehhez tartozó határhomérséklet th= 12 oC. havi.3 153 248 215 +8.2 5350 +4.3 183 3080 záma.9 G. tkülkoz külso levego napi közepes homérséklete. 250 300. Helység oC Bern Zürich Berlin Firenze Helsinki Lisszabon Locarno London Moszkva Párizs Tbiliszi Marseille R6ma Szófia Varsó Budapest Hamburg Verchojansk Stuttgart lamelynapon a közepes külso homérséklet tkülköz= = . azonban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdéseshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellemzo. hanem órákban adják meg.-tH-H ~ ' •.20 oC belso és 12 oChatárhofok esetén . valamint a gyakorisági görbe által határolt vonalkázott területet.4 201 k 3920 +14. Z. nevezzük téli. .0 3520 +3.:> A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a hutés. nyerjük az ordináta-tengely. A futési napok számát a b vonal metszi ki.. a futési napok számát jelölo ordináta (b).1 273 840 92 2610 +15. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja 1930.3 3590 +9..8 Z. ri 1 00'.

ZI a hutési napok száma. l.. A szélsebesség évi alakulását a 3-19.. . táblázat Budapest havi és évi hutési hoIV.. amennyiben a légáramlás a délelotti órákban megélénkül.II 501 6250 VII. és 3-17. táblázatban láthatjuk.. I X. míg estére a szél lecsendesül (3-18. 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC lehutött levego homérséklet esetéD érték v. A formulával tetszoleges idoszakra meghatározható a hutési hofokhíd (havi.. °Ch VI.. fokhíd értékeit adja meg. továbbá a domborzati viszonyok alakítják ki. \ _.-. ábra. A 3-16.4 mis körül van.foként a hegyvidéken . táblázat). A hazai százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a 3-15. rMagyarországon 30DD 3-6. táblázat..~_ . míg az ország keleti és északi részein az északi-északkeleti szélirány az uralkodó (3-7.~ / ) ( i. A táblázat 24 oC hutési határhofok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre vonatkozik...3C~[U )-) 10 SZO~báíhe! 330~V -JlJ 3200 '\ Nogifonizsa '\ 1 '-o 3100 .". Futo. ábra). és az átlagos szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob- ..94ezért az adatokat csak tájékoztató értékként ajánljuk. Az évi menet tavaszi megélénkülést. A Kárpát-medence széljárását is ez a nyugati-északnyugati szél. oc. A szél sebességének már határozott napi menete van. Tapasztalat szerint alacsony homérsékletek kis szélsebességgel párosulnak. ..helyi hatások is érvényesülnek.-. hogy az egyes külso homérsékletekhez milyen szélsebességek tartoznak.j ..és légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban érdeklodésre tart számot. oszi ellanyhulást mutat. Ezek hatásaként a Dunántúlon és az Alföldön nyugati és északnyugati. északnyugati szélirány az uralkodó. A táblázat 5 év átlagait tartalmazza.. Uütési hofokhíd havi és évi értékei BudapesteD. A szél sebességét és irányát nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki. Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke 2 . Évi futési hofokhíd-értékek tkülköz órai közepes homérsékletu hutési órák száma. nyárvégi.I 960 I 2010 I 2073 I lÉvi 601 Havi érték II 3.lVIII.II Hütési hofokhid.64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK { sopro. táblázat Bacsó nyomán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos eloszlását Budapesten. A szél sebessége a tengerszint feletti magassággal no. A 3-14. évi hofokhíd).. Széljárás Földrészünkön nyugati.-. IX. hanem . délben a legerosebb./'-' J . Z' a 3-14.4... táblázat.

egyes részeinek uralkodó széliránya [2] 1 Az épUletaépészet kézikönyve . táblázat.SZÉLJÁRÁs 3-16. Magyarország. % csend. 6S 3-15. SzéUrányok eloszbisa Budapest különbözo helyein (30 évi átlag) 15 424 II 2to 44 6 tO 9 I 91 30 1276 II 15 I15 14 84 537 13 to 33 3 32 133 10 t43 to 151 17 o II 8 27 10 to 9 4 12 5 3 7 ÉNy 14 Égtáj Szélirány. SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása BuclapesteD (SO évi átlag) 78 56820 85 23 3to 434 to 5 2226 92419 87 66 13 . Lágymányos Szabadság-hegy Intézet Meteorológiai Hungária Mérési hely É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! Budaörs 3-7. % Pestimre Csepel Mátyásföld krt. SzéUrányok eloszlása Magyarországon. ábra.Égtáj 10 13 9 SzélSzélirány. széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) 427 19 15 14 tO 23915 193 20 22 16 12 13 38 10 5 2572215 17 122 99 17 14 12 6 8 17 3 29413 5 4 24618 18 3 17 15 II 15 24 19 516 87 9 921 12 13 II 715 6II 3092010 12 89 7 317 16 238 11 11 334 14 33 Évszak II 14 27 15 26 I 20 Égtáj Szélirány. táblázat. táblizat. % 30 12 21 12 16 35 17 9 13 10 8 É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY Tavasz 9 Nyár IOsz 15 32 OKI O I ONy I Ny lÉNY Tél 3-17.

. 15 A1. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái útján eltávozik. % -1- 2 Viharos napok. március 15. Szélsebesség havi.8 3.. II 21.16 2..1 2. 21 3.5 2. a 3-9. 20 I 23 2.1 3.8 értéke III XII. Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya korisága vagy más szóval a napsütés idotartam..4 1.28 2.17 1.. Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap.3 3.6I 2. 13 13.9 4. 23 20 .3 mjs volt (1940.2 1. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása Budapesten Égtáj I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~ I v=1O mis 54 1 6 37 Szeles napok. A 3-8.32 3-18.0 I I 5...4 2. 110 kcaljcm2 év). 1016 kcaljév) homennyiség érkezik..22 I II Szélsebesség... A besugárzás útján érkezo hoenergia országunkban 418 . táblázat. míg Sopron. I 3. 15.17 Idotartam. táblázatban közöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás útján érkezo ho havi és évi összegeit.7 .97 2. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI< felületre és a 3-10.. alig 418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év). 110 kcaljcm2év).8 6.99 1.40 2. 20%-ot visszaver.88 3. táblázat szemlélteti.6 2. X.7 5.8 2. 3-20.0 5..06 .2 VI. Különféle felületek az érkezo homennyiségbo csak bizonyos hányadot nyelnek el. 24 h mis2.szélsebesség napi menete Budapesten 16. párolgás. 1. Az ez ideig feljegyzett legerosebb széllökés sebessége Budapesten 42.8 I 3.1 II. 3-9. 19 14.. 452 . és 3-10. ennek függvényeként alakul éghajlatunk. táblázat' tartalmazza..460 kJjcm2 év (108. mis 3. 3.97 2.21 táblázat.. évi középértéke (10 évi átlag) 5. amibol a földfelszín kb..7 3. s a maradvány hatásaként menne~ végbe a különféle folyamatok: a levego homérséklet-változása. Országunk területére számítások szerint 4.18. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin tes síkra. I 2.97 3.95 1. V. % v=15 mis 3-19.3 közép.7 2. A szeles és viharos napok százalékos szélirányeloszlását Budapesten a 3-20. ALAPISMERETEK II I bak.05 12. Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte el vagy haladta meg. borultsági viszonyok különbözoségébol adódik....91 1. 2. .66 IDOJÁRÁSI 22 . IV.. 16 17. ábra függoleges falakra adja mel a sugárzási intenzitást július elsejére.A különbség oka a sugárzási. a többit elnyeli. 17 18 14 3.49 2. l lVIII.75 2.93 2... Koszeg környéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben.9 4.4 2.0 19. . .). Felületek ab szorpciós tényezojét a 3-22.7 2.4 IIOéV Hónap Szélsebesség. napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges.23 1.1017 kJjév (9. Berendezéseink szempontjából elsosorban . hóolvadás.. 2.0 4. ábra tartal maz. táblázat. Napsugárzás A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia az éghajlatnak meghatározó eleme.9 4. ill.. felhoképzodéi stb.. I VII..1 1... XI.5 2. Ha zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap sugárzási adatokat a 3-8.5.IX.3 2..71 3.8 2.5I Ill.4 1.4 1.évi átlag) II (35 SZél":l:SSég.0 1.2 1.27 1..12 2. Néhány hazai városra a 3-21. 460 kJjcm2év (100.

0 443.4 m.4 Besugárzás.1 23. \ __ /\ 1 .0 38.1 19.6 59.5 2.5 63.9 5.3 428.8 44.4 62.1 19. II. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges és vízszintes síkon.9 56.20 2.5 I 14.2 105.lVII.10 ]05.1 104.7 13.3 5.1 64.5 15.2 7.7 14.0 54.8 9.6 X.7 34. 1/ '\ .0 1.7 15.7 34.8 8.3 8.S 11.1 1.3 104.8 105.0 33. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez alatt· hajló felületen.3 39.7 36.7 6.67.8 12.5 65.6 39.8 63. Budapesten. . július Hn (2] 3-9.9 20.2 65.0 15.6 443. \ .7 5.8 13. kcal/cm' év Sokévi Besugárzás.1 37.9 443.2 10.1 105.2 13.~e Bm / 900 800 800 1/ 800 / / IL ~~ // i/l~J \.3 102.S 43.7 kl/cm'I év 34.I 13.5 14.3 33.0 24.4 ]6.0 v.8 2.9 XI.4 438.5 ]4.0 7.1 8.6 24.4 I 44.9 ]9.5 átlag 58. táblázat.1 14.8 436.8 11. Budapesten.4 ]2. kl/cm'hónap Hónap 67 VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik 1100 goo 1000 1100 I 900 I I ~ 1000 / 900 r-_ " " 1.6 VI. 10 11 72 13 lJ.6 ]5.h 79 20 7 8 9 70 11 12 13 NOPSZOK.5 25.2 9.1 15.1 16.II 10.4 68. 15 lG 17 18 1920 30" ábra. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag) 16.lXII.I 10.1 9.4 4. .8 54.1 8.62.7 57.3 2.9 vm.4 66.0 9.9.8 4.I 10.0IX.~' tga í7~ mero. 10.1 3.6 4.3 65.. \\ 700 KKJ j 5 6 7 8 9 3-8.1 15.8 59.NAPSUGÁRZÁS 3-21.7 IV.9 13.1 64.0 8.7 442.fl 11. ábra. 15 16 77 18 Napslok.9 69.1 12.] 39.3 34.7 3.9 14.4 59.6 104.5 15.7 59.7 13.7 8.5 438.8 13.0 45. július 1-60 (2] l 7' _ .5 1.6 12.0 38.3 44.40 9.0 57.5 8.I I 1/ \ \ \ !/ 200 100 i I \ \ \\ 200 /1/ ~ \.3 58.7 15.

2050 . Évi napsütéstartam területi eloszlása [2] :~ 7800"1850 . 310 óra értékkel (napi átlag 8.6 0. ábrát.5 3-10... 50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a 3-11. míg a napsütés minimuma. táblázat ad tájékoztatást.8 0. >2050 ora E7J 2000 ..7 0. Budapesten..idotartamnak decemberben és januárban a l5 . a levego szennyezettsége és a borultság szabja meg.. ábra. ábra.. Felületek abszorpciós tényezoje Abszorpciós tényezo Megnevezés Kátránypapirral boritott felület Fekete felület Sötétszürke felület Világos színu felület Fehér felület 0. 10 óra). 65%-ában süt. A napsütés havi maximuma július hónapban van. A napsütéses órák havi és évi eloszlásáról a 3-24. 20%-ában.. hogya Nap a lehetséges . míg a napsütés tényleges idotartamát a környezet. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát (3-23.9 0.ss-.. Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg lehetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk.. 7950" 2000 !-.68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-22. 50 óra (napi átlag 1. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon. amely az évi napsütéstartam területi eloszlását szemlélteti. 40 . míg júliusban és augusztusban a 60. táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet.. ~lqOO·1950 ~7850"J900 1950 ml 7750"'1800 _<7750 ora 3-11. 1. 270. azt tapasztaljuk. táblázat.. július l-én sem.5 óra) decemberben mérheto...

ábra. szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvességIv 2. amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi átlag alapján. táblázat tartalmazza. táblázat. ábra. A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag) 274 129 242 142 281 159 140 260 300 141 77 44 253 49 46 262 67 1982 136 249 228 265 238 48 260 296 277 84 50 178 304 189 71 138 280 276 275 125 257 45 297 263 94 145 186 90 177 82 195 185 62 57 137 188 75 270 253 285 129 266 202 144 187 92 78 193 150 93 80 68 110 63 59 259 64 135 247 278 I 1916 XII. Ill. II. A léghuto és klimaberendezések muködésére a légnedvesség jelentosen hat. lXII. csapadék és felhozet kisebb mértékben befolyásolja.Il 1991 x.J.5 2. I l Év 69 lVIII. h I XI. 35 évi átlag alapján . IV. Légnedvesség A futo.• ~" 1"1" ~ •••••• '~ "'~ ~ •••1-- ~ 70 !'>..'. A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a 3-12.kl II 50 70 20 30 40 50 60 70 % 80 90 700 Levego re/at/v nedvessége. 27160 Ill.. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány hazai városra a 3-25. I ~ . 1962 39 - Év I Hónap Napsütéstartam. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása Budapesten. Berendezéseink méretezéséhez (hutés. 2002 I v. 3-12. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam VI.I 2068 VI.és légtechnikai berendezések üzemét és méretezését a légnyomás.NAPSUGÁRZÁS 3-23. 30 évi 3-13. V..87 lVIII. h I 3. Néhány külföldi városra a havi és évi közepes relatív légnedvesség értéket a 3-26. XI. 471 4449 4444 279 404 287 475 469 461 437 377 4451 410 274 441 483 368 407 283 262 440 480 466 268 338 285 367 258 336 376 332 IVII. 35 évi átlag alapján [2]. CO ~ ~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ Napsza.6. táblázat. IX. ábra. szárítás. 1950 IV. A Budapesten mért relatív nedvesség különféle értékeinek százalékos elofordulását a 3-13. táblázat adja meg. '" r::::. x. 2051 II. A légnedvesség napi a~lása átlag alapján Budapesten.. ~ Q 80 """ '!J/ius ..I VII. 275 273 279 Hónap Napsütéstartam. IX. I 3-24. ábra tartalmazza.0 ~ gO fQfll/ar .

A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága (Budapest. Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai 12 74 67 71 82 17 79 81 84 47 82 76 68 65 43 92 75 61 87 70 85 48 77 55 52 59 68 78 63 76 67l 95 73 88 50 57 86 83 58 80 66 I I x. % 3-27.70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3-25. ÉvlVIII. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag) Relatív nedvességtartalom. XII. oC -9 ..I VII. 9 I 10. 63 69 73 67 83 62 64 II. I I Év Hónap I IX.. 40 . 90 v. 456301397 15 273689 437317 2094 16249 8002 9096 125 159 964 46275982 16 34910124 .. % I. I 3-26. táblázat. IX..0 0... IlVIII. táblázat... 82 76 64 63I I I 83 80 79 84 I x. % 67 79 73 64 IV. 69 I VI.. XI... 29 30.. Hónap Relatív nedvességtartalom. 12011 401 I 19 16 849 I 14.. 19 20 . táblázat.. 40381 6451 4474 7633 8580 1085 1053 27090 2203 3779 58310 745 I6 21295 13 24192 19319 28578 8091 10 23383 134525 10997 1596231. Y. 34 évi átlag) Relatív nedvesség. lXII. I Összesen I I Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056 . 59 I 13 3261 Homérséklet. I 96 65 63 90 92 56 80 78 86 87 69 75 85 .I 63 XI. 78 Ill.... 17 71 61 78 70 87 12 73 63 59 80 74 66 81 86 83 65 76 79 75 60 65II VI. 64 II. IV.Helység 58 84 I 82 I VII. 81 118 19 20 3382 182 1 139 11124 1 65543163 . l Ill...

.. .. ..39 I 40 I ~s~n 14 188 47182 64485 68638 62624 7183 7377 5. 4141 7221 6125 5606 1457 ·3872 137 377 43 375 ... 273 1499 ·2650 . és a levego entalpiájának évi változásairól..... 35 évi átlag) lU/kg Entalpia I < 0...37 682 1.. táblázat a levego-homérséklet és a relatív nedvesség évi gyakoriságát. 1 ... 4 5 •.2 .. Jobban tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakoriságának vizsgálata... 15 11 129 1431 3344 2826 561 6 3 1789 1908 20 99 17 3011 1081 1438 1496 774356 28 .. I Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280 3-29...2 55 13 . 8 192 37 13..... 24 I 25 ••.4 3....3 7. valamint a különbözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto tájékoztatást.4 607 2.1 13 195 >1711. 5 358 128 0..2 0. táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel..991 527882 241 1 3388 . táblázat adja meg..LÉGNEDVESSÉG 3-28. 2278 95 2644181 1305 72 1951 ..39 2.5 613 5.9 \16 . 1462 1 378277 54 8. táblázat.7 7.8 1. valamint területi eloszlásáról tájékoztató adatok volnának igen fontosak.3 102 14.. míg a 3-28... 29 I 30 . 13 96 14.12 7...-1.. 34 I 35.0 6. ..320.05 5579311.. 22 181 ·.. 121 647 540 1274269 21461·.3 2. . A külön-külön kiszámított homérséklet. % 71 nyáron Homérséklet.5 813 6.19 I 20 •.49.01 0... A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága (Budapest. . .. . A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is igen fontos..6 701 8. táblázat... 31 1 4178 2763 7 1207 2 2390699 56 2243 . 35 évi átlag) Relativ nedvesség...11 11 .. 9 I 10 .3 574 4.. oC 0.. Az erre vonatkozó táblázatokat a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív légnedvesség összetartozó értékeibol állították öszsze... A 3-27.. 12 5 248 377 384 47 603 8 11 307 7 385 10. Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági értékei érdekes összefüggéseket mutatnak..1 675 11. Értékeit Budapestre a 3-29. 17 -- kcal/kg I Évi gyakorisáa % h I I Nyári gyakoriság h I % Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 tartalmának együttes ismerete..2329 9.. . ill.5 16.8 6.. 15 15..237 ... 7 9 4 16 3 10 . 5741 42 4612 119 .0 229 17. A levego teljes entaJpüijának értékei (Budapest..• 14 I 15. .6 1.7706 4.7 811 8. az entalpia évi és napi változásáról.és relatív nedvesség átlagok együttes figyelembevételének és azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a fizikai realitása. 87 1310710 873 31501061 3071 4006 ·... tekintettel a két tényezo nagy napi és évi ingadozására és változékonyságára...3 0 21 ...2 14 6 12..6 0.545.0 0..8 1..71573 . ...04 -2 -8...6 44 41 <-2-1.

Moszkva. Fr.: Technische Thermodynamik. Muszaki Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó.: Otoplenyija i ventiljacija. [2] Bacsó N. American Society of Heating. [14] Probá/d F. 1975. Leipzig. [4] Böer. 1964. Budapest. . 6. Taubner V. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. [6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.-né: Futéstechnika. 1965. Budapest.: Magyarország éghajlata. 1975. Tankönyvkiadó.: Szellozéstechnika.: Budapest városklímája. [5] Egyedi L. 1965. Budapest. Budapest. Mérnöki Továbbképzo Intézet.: Technische Meteorologie. 1974/75. sz. 1963. [9] Kamenyev. Verlag von Theodor Steinkopff. 1974. Muszaki Könyvkiadó.) Budapest. Budapest. [3] Bosnjakovic. Verlag R.Méretezési alapadatok.és légtechnika.és villamosmérnökök kézikönyve.und Klimatechnik. Inc. 1963. N. Tankönyvkiadó. (1963) [8] Homonnay Gy.: Gépész. 1-11. [7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. München. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. 1964. Oldenbourg.: Épületgépészeti Kézikönyv. G. New York. W. Épületgépészet. [ll] Menyhárt J. [13] Pattantyús Á. [16] Rietschel-Raiss: Futés. Budapest. Budapest. 1965. Budapest. 1. köt. 1965. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1970. (Egyetemi jegyzet. 2. 1967. Budapest. Muszaki Könyvkiadó.1976. Muszaki Könyvkiadó.7. Muszaki Könyvkiadó. 1969.: A légkör fizikája. 1.: Légtechnika. Budapest. . [12] Menyhárt J. Akadémiai Kiadó. P. Refrigerating and Air Conditioning Engineers. Tankönyvkiadó.72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK 3. Dresden-Leipzig. kötet. IRODALOM [1] Aujeszky L.

Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Bodnár Ferenc 4. Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek összességétértjük. áramlásának sebessége és iránya.ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevékenység. kiszolgálásukra fordított munka (ezt más néven anyagcserének is nevezzük). ill. Kellemes a közérzet. amelyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai.. Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár. MikrokIímás tényezok:a környezo levego homérséklete.5 oC eltérés még normális testhomérsékletnek tekintheto. ha a szervezet fölös hojét a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át környezetének. céltudatos munkája. a táplálék mennyisége és összetétele stb. ill. Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékletentartja. normál testalkatú embert vesznek alapul. amikor a felvett tápanyag egy része a szervezetet építi tovább. ami a testhomérséklet megváltozását vonhatja maga után. Kirekesztik azt az esetet.4.. Ennek oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés. A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai tényezok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek szubjektív véleményén alapulnak. Az emberi test hoegyensúlya Az emberi test élettevékenységének alapja az anyagcsere. a test hoegyensúlya felborul. a világítás (természetes vagy mesterséges).2. a környezet színe. 4. Ezen a homérsékleten az embernekkellemes a közérzete. A kellemes közérzet feltételezi a szervezet fölös . 90%-os többség véleményére támaszkodnak. a test hoszabályozó rendszerének muködése. Szélso esetben az életfunkciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás. biológiai folyamatok eredményeként munkavégzésreés hotermelésre fordítódnak. A ± 0. levego stb. Az emberi szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a belsoszervekre.) használ fel. más néven mikrokIímás tényezok. amely a környezet homérsékleténél rendszerintmagasabb. szenynyezettsége. a környezo felületek homérséklete. kémiai. ami állandó. fiziológiai tényezok és a pszichikai állapot befolyásolják. A tapasztalatok rögzítésekor rendszerint a 70. A körérzetet környezeti jellemzok.de folytonosan termeltmelegének leadását. továbbá az ember hasznos.1. A vizsgálatokhoz felnott. Nyugalomban levo felnott ember átlagos testhomérséklete + 37. . Ha a termelt és leadott ho nincs egyensúlyban. Az anyagcsere során a szervezet tápanyagokat (étel. testsúly. ital. a környezet zajszintje stb. holeadás. nedvességtartalma.0 oC körüli érték. hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámokat dolgozzanak ki. hoguta). Fiziológiai tényezok: életkor. Közérzet Szen:o: DR. A közérzet tehát az ember szubjektív reagálása az objektív környezetre. a munkavégzés intenzitása és milyensége. A közérzet fogalma .

I nehéz { könnyukönnyu { { könnyu { sík terepen Az emberi test fölös hojét környezetének a következo módokon adja át: .. ábrából veheto a -testsúly függvényében. az ember ruházata stb. .48I 8.0 11.74 KÖZÉRZET 4. Ebben az értelmezésben munka a mozgás. légáramlás részben. . 0. oC.13 10. Az emberi test felületének homérséklete sok tényezo függvénye. az ember által végzett munka.sugárzással.s :I:.0 29.~ .6 ahol AE az emberi test felülete.) is.0 6. Zárt helyiség kis belso méretekkel. IE az emberi test közepes felületi homérséklete.6 kézzel 145.párolgással.64 3.3.kODvekciós MátadAsi tényezo értékei . sport stb. I lev a környezo levego száraz homérséklete.5 mis ajtónyitás.7~ . W1m2 K (kcaljm2 hOC).'hoC 4. séta.4 lépcson 232.0belso átlagos Szabad terület. Az emberi test holeadása Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és az ember által végzett munkától függ..s uo s:: ~ N > . 00 ~ ~ 69. a levego abszolút és relatív nedvessége. 90 kp 4-1. (4-1) 7. 4-2. a levego száraz homérséklete. kodó szél irányában védveaz uralnyiIászárók.0 szélsebesség légállapot 1. 3. táblázat Az emberi testre vonatkozó .0 5. .SO 7. táblázat.légzésset A konvekció útján leadott ho foleg a környezo levego száraz homérsékletének és a levego áramlási sebességének függvénye: Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh). I «konv Hoátadási ténYezo. számértéke a 4-1. a levego mozgásának iránya és sebessége. a helyváltoztatás (pl. Az emberi test felülete· . nagyhatárolószerke-és W nehéz >kcal/h 464.62 I kcal/m. a környezo felületek sugárzási homérséklete.2 11. közelíto értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 40 50 60 70 80 Testsu/Ij.0 törzzsel 290. 4-1. ábrán láthatók. Az ember holeadásának megoszlását 20 oC környezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1. alváskor.4 139. Legkisebb a szervezet hotermelése fekvo helyzetben. ábra.a környezettol függo .0 6. táblázat tartalmazza.8 120 uoállás 40 10 250 200 50 60 125 75 20 25 400 ülésfekvés58.~ " homennyiség W/m'K Környezeti ZárthotermeJés okagyakori ablak.5 járás I 3. számértéke a 4-2. Ekkor az anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó.0 4.97 5. m2.4 nehéz 23. ilyen pl.2 87.0 mis gig kel. munkavégzésbol származó hotermelés minimális.konvekcióval.viszonyok mis nyitott Nyitott helyiség.0 I Termelt 46. AAhelyiségben állandóan méretekkarral helyiség. IXkonv konvekciós hoátadási tényezo.5 zetekkel sebességig csaklégáramlás sebesséhuzatmentes légáramlás 1. táblázatból veheto. Az ember botermelése (20 oC környezet-Mmérséklet > esetén) ben a 4-2. oC.

.ey .0 " "..--0 '" ~a 4 pf~--~ :=+==1== "=~. /6 IB 20 22 24 26 2B 'C 30 4 tsz .~_ ---~ " " 1---.I ___ i'--~-fL. 2l 'C ülo munka végzése.7 ---.= 100 Cj tE-tAl - 100 kölcsönös sugárzási együttható. Úpár . a 4-1. m2.. oC. ov (lev) Qs=A~ ~ ..Ti.. (TE)4 (TAI)4 f ... ~=-_ '>~kX "'..:=.) -". {holeadás párolgás útján.•.'" -. tAl a határolófelületek homérséklete. d holeadás sugárzás útján.Ji 70 60 50 'O 40 flen ·C 4-4.28 } •.)(/JE-A.•.~?"t-.~ "J--~... Qkonv. W/m2K4 (kcal' m2 h K 4) . Qn.mozgó levegoben (Vlev =l a összes holeadás. ~. átlagosan C=5.=~c ~-------.•..<6 ---". ábra. •. ha a környezo felületeket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel..4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31...-.. e 1c:onvekciós holeadás. -~ )0 10 .11 W/m2K4 (4. Az emberi test holeadása függvényében Könny6 a levego-homérséklet nyugvó mIs) levegoben. a ruhával fedett testrészek 24.3./ no' n_" L ------ " . '~ 1:-.6.~/ -~ .f.. 4-3. ~->.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 35 75 Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján leadott ho közelíto számítása... ' függvényében adja meg az emberi test /d •. Az emberi test holeadása sugárzás útján QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás)... ~I'< 'k.I ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt vevo felülete. .. bl homérséklettényezo..•. (4-3) ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös sugárzási együttható. ----~----------. ::::>'<. ---. amely a tSUg és a tE (ill.C.._--"---_____ t------. ffO !W"'" -:::::: so 50 40 30 20 10 90 l! 80.... -. 90 80 70 b.~ ~ 20.(tE-tA... n 4-2.. ábra. (/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felületekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje (1."C 140 Ón 130 kca//h 120 110 100 1 K4fC.5 oC. valamint a test közepesfelületi homérsékletének függvénye: A sugárzással n A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a 4-3.. ~ W~(kcalfh)... ábra.:-.5 oC homérséklettel vehetok figyelembe). Qo." -t. ~ 't:.. l4 tsug. .•. 10 ----.. (4-4) leadott ho foleg a helyiséget határoló felületek homérsékletének. T (4-2) 50 10 --- 10 10 70 -"" 70 -~ . és az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges helyzetu felületelemmel helyettesítjük: Qs = A~bC(tE (SUg) W (kcalfh). pontot)..)//-'\ ---....".J~~r~_~ I ~ / n_ -=:..." ~--~~~~.~ 30 70 - . ábrán látható nomogramot.. amely a test összes felületének (1. -273°C./".az 1....." ------f--'".=1 1 b. normálroházat . Qsz: c nedves holeadás (párolgás és légzés).-J 22 16 18 14 1 -24 r"-~-~"... Az emberi test felületi homérséklete '~I ~ (/JE-A. ábrát) mintegy 80%-a.•.

10-3 1632.1 1273 2 24 1816.9.6 20 2 28 26 30 3248 102 3460 40 88 31 27.10-3 8. ahol a= =4. Pg a levegoben levo vízgoz parciális nyomása.6. A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev.78.4. A nomogram megszerkesztésekor A~ = 1.0 1 19.4 23.10-3 13.7 10 18.6 m2. j könnyClülO munka végzése. W v1ev=0 I I sugárzási holeadását.0 59.4 69.3.8 21. könnyií ruházat. Az emberi test ho.3·IO-a 23. 2 középnehéz fizikai munka végzése (44 W. A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo levego homérséklete. Pa (torr).3. b= = 3.10-3 18.8 9.8.8 21.11 W/m2 K4 (4.03 K4tC és C=5.5 mkp/sj. lanka4h '80 240 ~200 2W 200 --~160 160 --~120 120 -~80 81 40 4-5.32 2ft/' J 36 'C o .10-3 20. m/s.és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében Levego.6.121. 9 mkp/s).---o .10-3 8.1 I homér.6 49.4 35.10-8 kg/m3 Pa (0. V1eV 320 '-.539 . a levego sebessége.5 8.1440. Pa (torr). séklet.10-3 24. b= 1. kg/m2sPa (kg/m2htorr).76 KöZÉRZET 4-3 •.017 kgs/m3htorr).1.oC gis adás. valamint mozgási sebessége befolyásolja: --~-. J/kg (kcaljkg).6.022 kg/m2htorr).5 51. ahol {3párolgási tényezo.4.5 28.10-3 8.10-3 11.10-3 28.0 31.táblázat. r a vízgoz rejtett hoje.4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul. 4.10-8 kg/m2sPa (0. ábra.2 42.4 31 18. könnyií ruházat.•. Az emberi test holeadása kü' lönbözo munkaintenzitás esetén 1 nehéz fizikai munka végzése (88 W.581 . nedvességtartalma. normálruházat o 8 12 1S 20 24- 28 .1 21. PgE a borfelületen kiváló nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz parciális nyomása.2 59.

Számításokban Qlég= =4. Az ember termikus körérzetét a környezo levego száraz homérséklete (tsz).// 7 f 1:/ ~<:. Az emberi test nedvességleadása párolgással. I :W~ '*' "CI 4.J'C 4-6.4. Az emberi test nedvességleadása -~/ -~ /I I ~/ l_J ----< Ifl' -~ V II 1 // - - '(\> ---1 I T~ 7 - 10S /00 95 90 ?A 85 A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség egy részét a borfelületen keresztül párolgással juttatja a környezetbe. a munkavégzés intenzitása.AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17 Az emberi test által párolgás útján leadott hot a 4-3. határozza meg. 40 /0111 35 30 25 lj /0 20 12 ll. nyugvó levegó'ben a 4-3. könnyu munkátvégzo emberre vonatkozik. Az ábra normálöltözetu.. 30. 16 ~i8-2~0-2-224-2~6-2-B-30 4. A táblázat adatai mérési eredmények.89 W (4. testsúlya stb.. a száraz holeadás csökkenését a nedves holeadás növekedése kompenzálja. a levego relatív nedvességtartalma (ep). könnyu. Az ember nedvességleadása Könnyu ülo munka végzése. ülomunkát végzo emberre vonatkozik. . A diagram könnyu munkát végzo.'] -1/ ] // I -. ábrán látható. az ember ruházata. Az ember teljes holeadása: QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6) A holeadást a levego homérsékletének függvényében a 4-4. A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a végzett munkától függ. az embert éro légáramlat sebessége (Vlev) és iránya. tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig változik.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényébenszemlélteti. 70% relatív nedvességtartományban. ~?l ~' ~r . Az emberi test holeadása különbözo munkaintenzitás esetén a 4-5. a helyiséget határoló felületek sugárzási homérséklete (tSUg). a környezet homérsékletének nincs számottevo szerepe. táblázatban látható. A nyugvó és áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. ábra szemlélteti. A közérzet méroszámai A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo függvénye. normálruházat párolgással 4. ülo. életkora.. Éppen ezért jellemzésére sokféle jellemzo számot javasoltak. ábra. normál ruházatú emberre vonatkozik. ábra tünteti fel.2 kcalfh) állandó értéket lehet figyelembevenni.5. A táblázat normálöltözetu.

83 W (56 . Ghai amerikai kutató 0. Cadiergues egyenértéku homérséklete: (4-11) A Kata-szám: Ka=:t=(iXkonv+ q iXSUg) (t1+t2) A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel. mis.205(37. 20 ~-.. amikor az ember sugárzás és konvekció útján leadott melege 65 . oc).48tsug -2-- tcr. Carrier eredo homérséklete: (4-8) A jelölések megegyeznek a 4..8tsz)JIvlev oc. ábra. ábra. 4.. (4-9) :0 A 4-7...5. (4-12) ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8.•••••••••'. hogy azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám egymásnak ellentmond. Winslow.2. a sugárzási homérséklet és a levegO8ebesség méroszámai A Bedford-féle egyenértéku homérséklet: tegy=0.78 KÖZÉRZET A termikus közérzet használatos méroszámait a felsorolt tényezok különféle csoportosításával határozzák meg aszerint.1 .1 mis körüli levegosebesség esetére érvényes.478tsug-0.55tsug 4. v1ev a levegosebesség.15 mis levegosebesség esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4 görbe által határolt területtel adja meg. sot gyakran elofordul.45tsz+ 0..1. Eredo homérséklet A levego és a környezo határolószerkezetek homérsékletének együttes hatását fejezik ki általában az "eredo" jelzovel. A vonalkázott terület a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a jó termikus közérzet tartományát (ter= 18. Az eredo homérséklet a konvekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára utal.5 .. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerint) szerzok 4-8.522tsz+0. 71 kcal/h).'iU!]J 30 oc 4-7.5 30 ~ 1II138'C 25 ~n1 ~ 1II135'C ."-. ábra) oc. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben ábrázolja a jó közérzet mezejét. 1 15 70 20 l~ 25 t.52tsz+0. (4-7) A kifejezés v lev = 0.1. a borhomérséklet 33.. 34 oc. Gagge és Herrington eredo homérséklete öltözék nélküli emberre: ter=0. hogy az adott viszonyok között melyek vannak konfortérzetünkre dönto hatással..5. Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét. Missenard eredo homérséklete normálöltözetu emberre tor = 0. Kata-homéro .. 21. (4-10) oc.. fejezetben levokkel. Ennek megfeleloen a méroszámok használhatósága is korlátozott. A levego-homérséklet..5.

I V/pv" I \ _ r-- Ifj %80 " -ir--"\3//\ ~ '\.) --. ábra).. s.0..5 . ábra.!m/~ ·"U..3. ábra.••. 10-2 1.. Kellemes közérzetet adó légállapotok a ülo foglalkozás.3 1. 1 kellemes zóna. 't a lehulés ideje.J"\. ter az eredo homérséklet... nis\7 1\2 \3 ---. Levego-homérséklet.. r" . Szerinte x= 11. \\{l. Levego-homérséklet és relatív páratartalom zetí határgörbéje 100 >9.7 2.. Kata-értékek különféle környezeti hatások esetén Kata-szám Környezet Wfcm' 1 25 20 15 mcalfcm2s Nagyon meleg Meleg Kellemes Huvös Hideg < 1. ábra. b nehéz testi munka. és Bradtke-Liese-jelzoszám meal/cm s cc 2 elviselheto 4-11..v=L . A Ka-szám és a levego-homérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelölheto a kellemes közérzetet eredményezo levegohomérséklet levegosebesség tartomány (4-9.5 4-10. miközben a homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed Wjcm2 (mcaljcm2).5.3. ábra.. I 1-1 \\ \ k'\ "\ . 6 értékekközé esik (4-9. '"'"'\'\...0' 10-2 >4. \ \ Vlpv\=0 (\\\ \ (jpv=U.3. 2\!7m/s\(\ 1\\\ . 60 4-0 a) 20 24- o 100 22 20 18 lb' 14 /21 ! ~ 80 60 W 20 I \\ b) o 9 I 2 3 " 5 6' 7 . % közér- 6 9.4. (t2-rol tere). ~\\2 IlS"\'\ 1\. és megadják a muszert jellemzoq számértékét.1'\.. 4-4. 3 rossz közérzeti zóna zóna. A kellemes övezet B= 2. 8 70 2 15 20 25 30 15 20 2S. Kata-érték (B) összetartozó értékei . Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát veszi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. táblázat).5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a levegot már fülledtnek érezzük. Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kataértékönmagában is információt ad a termikus közérzetrol(4-4.1 \\ ~ ~\1'-0... oC.10-2 1. táblázat. amely a kellemes közérzetet eredményezo összetartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet értékpárok határgörbéjét tartalmazza. A Kata-homéron általában t2=38 oC..A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79 l cm2 [elületérol elvont homennyiség. 4.5 •.10-2 <3 3 4 10 50 60 70 80 90 4 6 100 '1. A levegéi-homérséklet és a nedvességtartalom méroszámai Lancaster és Castens által összeállított és Ruge által módosított diagramot tüntet fel a 4-10.5· 10-2 2.Vi. levegosebesség.•.Ka' (4-13) a levego száraz homérsékletének és a Kata-számnak hányadosa. ('e/ 1 JO Kafa-szomJ 4·9. 3D ~er)'C Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma: B-~ ..\ '\. ábra).7.5. t1=35 oC értéket jelölnek meg.

4 lemzésére. Fürdoruha 0.3 . értéke: nyáron -10. .8- t1ev)YU:. C állandó.5.6.. mint a vizsgált tsz 4-5. -3 esetén hidegérzet. (4-14) Sporttuha Téli öltözet 0... .0 1 Leusden-Freymark által javasolt közérzeti diagram látható a 4-ll. Öltözet jellege Iru homérséklet diagramja a 4-13..lx-0.8.) 4. ábrán látható. Effektív homérséklet az a telített állapotú levegohomérséklet.0 ~".5 Nehéz öltöny (kosztüm) S=C+ 0. ha a levego nedvességét elhanyagoljuk: Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla. ábra. o 4-13.9.gjkg [kv/vo/ms 30 effek//Y !ló35 ~ij fTJer. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12. tn nedves homérsékletu és v1ev sebességgel áramló levego. amely nyugvó levego esetében azonos közérzetet vált ki. mint a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu levego. + 3 esetén melegérzet alakul ki. 24 oC effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség.mjs .0 Könnyu öltöny (kosztüm) nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: 1.1(37. ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel. de általánosan használható lesz. de még elfogadhatóS= -1.S=C+0. nyáron 19.80 KÖZÉRZET 45 40 'I. A jó közérzet feltétele télen 17 21 oC. a nedvességtartalom és a levegosebesség méroszámai 45. A levego-homérséklet.25(tlev+ tSUg)-0. Ekvivalens effektív homérsékletek zatúember) (normálruhá- ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszolút nedvessége. amely azonos közérzetet vált ki.Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0. Az ábra normálruházatú emberre vonatkozik.1(37.t1ev)YU:.1 Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel. AzS= -2 . ábra.6 mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút 1. (4-15) potú levego homérséklet.4 .25(tlev+ tsUg)+0.. Az ekvivalens effektív Ruházati faktor.9 3. (Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt területek.2.. A ruházati faktor értékei Fanger szerint száraz homérsékletu. A (4-14) kifejezés egyszerubb. táblázat. ábrán...sek/et vono/O! 20 25 JO J5 40 tSZ) 45 'C 4-12. 0. Effektív homérsékletek ramban pszichometrikus diag- "(II 1(5" 2. gjkg.4. télen . Kellemes a közérzet S = O esetén. + 1 értékek nél is.. amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0. A diagram nyugalomban levo levegore vonatkozik. míg S= + 2.5 környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0. A diagramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test ° egyaránt feltüntettük..

X s. Bevezeti a ruházati faktor fogalmát.6.47 23. Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és magasság függvényében határozza meg.28 0. amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu munkavégzésre vonatkozik. Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szenynyezodéseket. ill. 40 45 15U9 I tsz! 'C tSZ) oC ábra.00007 0.A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81 Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüggésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmezzük. 6 ~ Z ~ tsug.fOlepes roMzot --Vos/alj roMlot 20 ---RuM/fofl --Vastolj ember ruMzot ---Kdm{jÚ runázot I I 35 5 W 4-14.95 0. ábra. vizsgálatok hasznos segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a közelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat. A belélegzett levego felveszi a test8 Az épületaéPészet kézikönyve 4-6. táblázat). atmoszferikus levego százalékos összetétele a Föld feIületén Alkotók nevezése Alkotók mennyisége tr. amelyeknek koncentrációjuktól és a hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az emberszervezetére más-más hatásuk van. táblázatban látható. A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az oxigén (02). A hoérzeti méretezés. száraz levego összetételea 4-6.-. a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív nedvességtartalom (ep). táblázat. A nitrogénnek az emberi szervezetre különösebb hatása nincs.D30 H2 Ne He - Kr Xe 0. ~ W . az egyes ruházati módozatokrajellemzo értékeket ad (4-5.046 0.·C 30 könnyu munka végzése esetén. a jó közérzetet biztositó levegoállapothoz.00053 0.. ____ RoilÓllon emper 25 --formyiÍ ronalot -. baktériumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük felépítésére használják fel. Példa erre a 4-15. A felnott emberlevegoszükséglete átlagban 0. A levego összetételének hatása az ember közérzetére A Föld felszinét övezo tiszta. és a különféle öltözeteket minosítve. Fanger a közelmúltban végzett közérzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tSUg). könnyu és vastag ruházatú emberekre.5 m3 Ih.00004 . A tiszta. különféle öltözetben meghatározható az embert éro levegomozgás relatív sebessége (Vlevr).20 1. a munkavégzés nehézsége és az öltözöttség mértéke között.00150 0.00011 0. A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-homérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt) 4-15. a kapott eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ruhátlan. 0/ /0 meg- I kémiai jele Nitrogén Oxigén Argon Szén-dioxid Hidrogén Neon Hélium Kripton Xenon N2 O2 Ar CO2 78.08 20.015 0. ábra. Egyes növények.0012 0.000009 75. A levego 02tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhetetlen feltétele.9325 0.0003 0.001 0. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levegohomérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözöttség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50% relatív nedvesség esetén (Fanger szerint) 4. A hoegyensúly-egyenletek analizálása után. száraz. A példaként közölt nomogramból (4-14. ábra) (.

A 6 . valamint a nemesgázok (Ar. A levegoben található ásványi. Az 02-tartalom eros növekedése kezdetben kellemetlen közérzetet. A porok méretei igen különbözok. fejfájást okoz. Halmazállapotuk szerint szilárd. sot tüdobántalmakat idézhet elo.. A por származása szerint lehet ásványi (homok. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan 0. A levego szén-dioxid. Ezen alapul a Lehmann-féle porskála is. A mesterséges levegoszennyezodés emberi tevékenység következtében keletkezik és jut a légtérbe. Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet- kezo.0..) biológiailag általában közömbösek.. Légszennyezodések. Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása: Mérgezo hatás ú porok. Ne stb. ólom stb. szor stb.ha nem mérgezo hatásúak .. érc stb.82 KÖZÉRZET homérsékletet (36. Porok.: arzém. és csak a kisebb méretu szemcsék jutnak a tüdobe. Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék a levegoben állandó mozgásban vannak. amely az ember tevékenységétol függetlenül kerül a levegobe.(H2-) és hélium. 10%-os CO2-tartalom életveszélyes.1. 1. a levego oxigéntartalma majdnem állandó. telített és közelítoleg 4. A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzoutak felfogják. kondenzáció stb.. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm= = 10-3 mm). Kis mennyiségben eloforduló por zavarja a szervezet muködését.) eredetu. a szél. ljm\ m3/m3 stb. Keletkezésük szerint természetes és mesterséges szennyezodéseket különböztetünk meg. erosen zsúfolt és szellozés nélküli termekben.. kg/m3. táblázatot).0%-nál.. 0. A levego minimális mennyiségben tartalmaz hidrogén. és így a levegot állandóan szennyezik. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikózis. pl.).. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu cseppecskéi alkotják. A por veszélyességét ezenkívül növeli az a körülmény is. amelyek a tüdobe kerülve krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. Az O2 újratermelésérol a növényzet gondoskodik.5 [Lmnagyságú szemcsék a legveszélyesebbek. A levegoben jelenlevo pornak az emberi szervezetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por menynyiségévei hozták összefüggésbe. Bár a természetben az összes élo szervezet oxigént fogyaszt.5 . nagyobb mennyiségben rendszerint megbetegedést idéz elo. mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol.5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik.. Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csökkenése is bekövetkezhet. fa. a közérzetet nem befolyásolják. 10 mg/m3 turhetonek. növényi (liszt. A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük.. Nagy városok levegojének CO2-tartalma átlagosan a 0. Mértékegysége g/m3.. króm. Természetes légszennyezodés az a szennyezoanyag.. Még nagy gyárvárosok levegojének O2csökkenése sem nagyobb 0. Ilyen a kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok pora. Azokat a porfajtákat soroljuk ide. valamint ezek vegyületei. izgatja a kötohártyát és a légutakat. A kis méretu porszemcsék egy része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol. növényi és állati eredetu por az ember szervezetére minden tekintetben káros.1.3 [Lm)összességét füstnek nevezzük. Gozök és gázok rendszerint a technológiai folyamatok során keletkeznek és jutnak be a levegobe. nem ülepednek le. amelyet kvarctartalmú porok okoznak. akkor már szédülést. a 4-6. igen kis méretu szilárd részecskék (0.(He-) atomokat is (1. gozök kondenzálódásakor stb. virág stb. 0.. arra rászáradva számtalan baktérium és más kórokozó jut az ember szervezetébe.3 .5 . Lehmann szerint 1 mg/m3 porterhelés igen kevésnek. A szilikózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.. amelyeknek káros hatása elsosorban a koncentráció függvénye. míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-termelése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto azonosnak. Ezt az ember még könnyen elviseli. Köd folyadék porlasztásakor . Ide sorolhatók azok a porszennyezodések. míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto. folyékony és légnemu szenynyezoanyagokat különböztetünk meg. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén következik be. 37 oc) és telítetté válik. A higiénikusok szerint a 0. Ilyenek pl. 2.5% CO2-tartalom is mérheto.4%0. képzodik. Felnott ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh. vulkáni tevékenység. de ha ennél nagyobb. Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú levegot is eltur. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor- .5. A 0.. Ezek.nem veszélyesek. de ritkán természetes eredetu légnemu szenynyezoanyag is elofordul.. hogya durva és finom porhoz kötve. földrengés. párolgás. Ilyen pl. kellemetlen lesz a közérzet. ami fokozott fertozési lehetoséget okoz.5%0-et nem haladja meg.4 .. Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a ködök. A levego légnemu szennyezodései a gozök és gázok.) Krónikus megbetegedést okozó porok.1 [Lm-nél kisebb méretu szemcsék .(C02-) tartalma erosen hat az emberre. tartós belélegzése nyálkahártya-megbetegedést. amelyek atmoszferikus nyomáson és az eloforduló levego-homérsékleten folyadék-halmazállapotban vannak.) és állati (gyapjú. Ha a levego 02-tartalma 16% alá csökken. Kilégzéskor testhomérsékletu. (A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag méroszáma. Zárt helyiségekben 1. folyamán keletkezo szennyezodés.

. záptojásszagú gáz.környezet nemcsak za- . fejfájást. Az idegrendszerre ható eros méreg.. bármely irányba tekint is.A wiesbadeni világítástechnikai állomás háromfélefényforrás (izzólámpa.. szúrós szagú gáz. szín.. Ammóniák. 2 mg/m3. növényi. Egészen kis koncentrációban is mérgezo. A környezet hatása az ember közérzetére Az ember közérzetére a környezet számos összetevojehat. Ha viszont csak munkahelyi világítást alkalmaznak. lOO-szor mérgezobb. eros szagú gáz. 4 mg/m3 már eros szagú. 2 mg/m3 kén-hidrogén már szaglással érzékelheto. Mérgezést okozó gáz. Ha a munkahely megvilágítási erossége megegyezik a környezetével. A gyakrabban eloforduló ártalmas gozök és gázok a következok: Szén-monoxid. idojárás. az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó. teljesítményét. A higanygoz-koncentráció a levego homérsékletétol függ. Eros mérgezéskor elsosorban a nyelocsovet és a vesét támadja meg. A levegot szennyezo gázok és gozök az ember közérzetére. 010csarakból kerülnek a levegobe. Már 1. Igen kis mennyiség is káros az ember szervezetére. A megvilágítás hatása.. Protoplazma méreg. Ennek eredményét mutatja a 4-16. Színtelen. Arzénnel a növényzet is szenynyezodhet. A mesterséges világítás és a megvilágításerossége befolyásolja az ember közérzetétés ezen keresztül munkavégzését. ha a por kvarctartalma 50%-nál nagyobb. Higany. 6. 50 .5 mg/nap mennyiség bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz elo. 40 mg/m3 koncentrációban kellemetlen. facsiszolat stb. ill. kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálkahártyáit és a szemet izgatja erosen. A légzoutakat izgatja.. 300 mg/m3 töménységu levegobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély állfenn. A 15. 500 mg/m3 életveszélyes. Az ólom az idegrendszerben.. Krónikus mérgezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvánulnak meg. Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú levego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét rontja. azokat a légzoutak kiszurik. a belélegzett gáz elobb csökkenti. akkor a szemnek. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo hatású. 3500 mg/m3 töménység életveszélyes.5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja a nyálkahártyát. állati porok. Ólom. magas hegyek környezetében az ózon is megtalálható. ingerlo. tehát legkevésbé fárad el. levertséget okoz. Ezek közül röviden a következoket foglaljukössze: megvilágítás. 700 mg/m3 koncentráció fejfájást. A mérgezés az idegek. nem kell a hely függvényében változó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia. 20 mg/m3 HClgáz a szervezetre izgató hatású. Már szobahomérsékleten párolog.. Színtelen.. Nagyobb menynyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak.A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 83 latilag nem kerülnek be a tüdobe. szagtalan. amely széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletkezik. bódító és mérgezo hatásúak. 75 mg/m3) alig elviselheto.. úgy a megvilágított munkahely és a viszonylag sötét . 100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést okoz. A kvarctartalmú porok megengedett koncentrációja 1 mg/m3. F-cso.. Hg-Iámpa) használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a megvilágítás erosségének függvényében. majd megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. Színtelen. Gyártelepekrol.) megengedett koncentrációja 10 mg/m3• Gázok és gozök. jelenléte éppen ezért nehezen érzékelheto. Tartós belélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat. a szív-érrendszer megbetegedésében. Kén-dioxid. ezen keresztül pedig az állatállomány is mérgezodik.7. Kén-hidrogén. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni lehetszaglás útján. A légzoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat. Színesfémkohászati üzemekbol kerül a környezo levegobe. Benzingoz. Kénsav. gyomorfájást okoz. Az egészségre általában ártalmatlan porok (pl. Arzén. Ha a belégzés folytán szén-monoxid kerül a tüdobe. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10. 0. nagyobb mennyiségben (50 .. 4. légkörielektromosság. Csekély mennyiségben erdoségek. Színtelen.. Az ammóniák színtelen. A mérgezést leggyakrabban fémes higanygozök b()lélegzése okozza . 11 mg/m3 már nyomasztó.. átlátszó folyadék.400 . Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok levegojében. A szervezetbe került ólom jelentos része tartósan lerakódik a csontokban... a vérben és az erekben hozhat létre elváltozást. ha kvarctartalma 50%-nál kisebb.. 600 . 1. gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. földgázmezokrol. ábra. A szervezetre bódítóan hat. A felso légutak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza. Klór. Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran a sósavat is ki lehet mutatni. zaj.

Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is hatással van a külso idojárás. A zaj hatásának megítélését az ember neme és életkora is befolyásolja. ha egy idoben két komplementer színt (pl. A környezet. Tapasztalat alapján megállapították azt is. hogy a közérzetre a környezet színeivel is hassunk. hogya légköri elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol. hogya zöld. A. a szívmuködés. a vérnyomás. Megfigyelések szerint az emberek neme is szerepet játszik a környezet színeinek megválasztásában és az ember közérzetében. A zaj emberre gyakorolt hatása igen összetett: fizikai. mint a gyorsabb felfogó- . Így az emberek zöme reagál valamilyen formában az idojárás változására (frontbetörésekre). fiziológiai és pszichológiai tényezoknek is jelentos szerepük van benne. ami munkateljesítményben kb. de a szem a folytonos adaptáció következtében elfárad. közérzetét kellemetlenül befolyásolja. A fiziológiai hatás az. kék-narancs. A színeknek fiziológiai és pszichológiai hatása van az emberre.jelzésekre elonyösen felhasználhatók. a színek . A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm- bös a közérzet szempontjából. hogy melegüzemekben csupán a helyes falszín megválasztásával az ember hométséklet-érzetét ± 4 . rövid ideig és váratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet kelto. Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamikával az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet módosítani. nyugodt. Miután az ember érzékszervei színekhez vagy színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzéseket társítanak. hogy a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a közérzetet zavaró egyéb hatásokat. hogy az ember szeme a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén is jobban látja. zajhatások olivazöld környezetben kevéssé zavarók. a szívverés. sárgászöld-narancsibolya stb. A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék. A munkateljesítmény változása függvényében a megvilágítás varó hatásával kelt kellemetlen érzetet. Újabban rendszeresen vizsgálják. a balesetek számában mintegy 50%-os csökkenéssel jár. Az ember szemére igen elonyös..zaj idobeli lefolyása különféle hatást vált ki. 15% növekedéssel. míg az egyenlotlen zaj izgató. A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben kedvezoen befolyásolják a légzoszervek. a szél. A zöld. ezáltal közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásolják.) észlel. határolószerkezetek stb. piros-zöld. változatos munka során a megnyugtató színek vannak jó hatással. egymástól el nem választható. színe is hat az ember közérzetére. kék színek nyugtatják a szemet és az idegeket. míg a nok a meleg színeket kedvelik. a légzés. Így pl. A férfiak inkább a hideg. ezzel nemcsak a közérzet romlik. Ix 4-16 ábra.különösen munkatermekben . Ez a felismerés módot ad arra. a helyiségekben elhelyezett tárgyak. Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyiségekben a természetes fény elmaradását kompenzálni. A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben melegérzetet. 100 lOD 300 WO 500 600 800 1000 1200 Iltgyilogtlds. amelynek olyan tényezoi vannak. 5 OC-kal lehet módosítani. A kedélyállapotra hat az eso. a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet keltenek. Az ember közérzetére egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató. mert az egyik szín a másik hatását közömbösíti. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo képességére hatással van. Allandó vagy egyenletes ütemu zaj nyugtatóan. az anyagcsere szélsoséges mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. sárga-ibolya. Rendszerint a két hatás együttesen jelentkezik. a narancs és vörös színek pedig izgatják. zöldessárga színeket általában kellemesebbnek tartjuk a többi színnél. az anyagcsere mechanizmusát. mint a spektrum többi színét. Kísérletekkel igazolták.84 KÖZÉRZET 110 105 roD . de sok esetben baleset is lehet a következménye. igénybevételét erosen csökkenti. amely az emberre kellemetlenül hat. Az életkortól is függ a színválasztás. E fiziológiai változások eredménye a kellemesebb közérzet.. Hirtelen. A megvilágítási erosség idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet. sot altatóan hat. édesipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú színekkel erosen kompenzálható stb. Az egyes színek az emberben különféle érzetet keltenek.

Moszkva. Budapest. IRODALOM [1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve. Budapest. O. München. 1963.: Otoplenyija i ventiljacija. [18] Fanger. Egészségügyi Kiadó. míg teljesen egészséges szervezetben alig észreveheto. Muszaki Könyvkiadó. nyomású levego lehet frissítovagy nyomasztó hatású.) Budapest. 1965. Oldenbourg. [ll] Menyhárt J. 1970. 1964. 1960. [21 Egyedi L. 4. Budapest. P.) (Egyetemi jegyzet. kötet. [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Verlag R. J. 1976.: Gépész. I.und Klimatechnik. Medicina Könyvkiadó. Budapest. Eindhoven (Hollandia). [7]Kamenyev. 1963. [5]Homonnay Gy. Inc. 1962. Budapest.Méretezési alapadatok.: Szellozéstechnika. Copenhagen. [13] Pattantyús Á. Budapest.) Budapest.: Légtechnika . 1%3. 1954. 1975. P. N. Danish Technical Press. 1954. I. Philips Technische Bibliothek. 1963. Tankönyvkiadó. Budapest. .: Thermal Comfort. [6]Jansen. VEB Verlag Volk und Gesundheit.8. [12] Menyhárt J. Tankönyvkiadó. American Society of Heating. [9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészségügy. kötet. 1975. [14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Muszaki Könyvkiadó. I-II. a fáradékonyság csökkenése. Az elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsékletu. Budapest. a nagyobb figyeloképesség (koncentrálás). [3]Faragó-Maróti: Világítástechnika.és villamosmérnökök kézikönyve. Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb (baleset-gyakoriságok). 14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. G.: Épületgépészeti Kézikönyv. H. (Világítástechnika. Muszaki Könyvkiadó. nedvességtartalmú. Muszaki Könyvkiadó.A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE 8S képesség (reflexido). K. Budapest. Tankönyvkiadó. 2. (Egyetemi jegyzet.: Beleuchtungstechnik. [8]Lantos T. Refrigerating and Air Conditioning Engineers.: Villamos berendezések. nagyon nehezen választható el az egyéb környezeti hatásoktól. 1974/75.: Lehrbuch der Hygiene. Tankönyvkiadó.-né: Futéstechnika. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1970. Muszaki Könyvkiadó.és légtechnika. Budapest. New York. [16] Walter. 1952. ill. [15] Rietschel-Raiss: Futés. Berlin. Muszaki Könyvkiadó. 1967.

különbözo homérsékletu futött helyiség közötti határolószerkezeten át létrejövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni. 5. [39] a következo külso homérsékletek figyelembevételét írja elo: a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tengerszint feletti magasság alatt -15 oC. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén A futo-. táblázatból vehetjük. valamint az üvegarány függvényében 1. A két hoáram különbsége pótlandó. ki az egyes határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoje. Két. E vizsgálatok eredményeit tartalmazza az 5-1.1. kondicionálóberendezések biztosítják. Ezek birtokában a Qo számításához szükséges adatok felvehetok vagy meghatározhatók. W/m2K (kcaljm2h°C). amelyben ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult legalacsonyabb napi átlagos homérséklet. Aj az egyes lehulo felületek. A hoveszteség-számítás alapegyenlete A falakon. egymással határos. . táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni kell.. A méretezés során stacionárius viszonyokat tételezünk fel. Folytonos üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az 5-1. A hoveszteség-számítás alapjául veendo legalacsonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok [22]. Szomszédos építmény.1. MENYHÁRT JÓZSEF Lektor: Homonnay Györgyné dr. oc. (5-2) 5.5. m2• Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az alaphoveszteség. míg a belépo hoáramot honyereségnek nevezzük. ha a homérséklet-különbség At~4 oC. más néven pótlék nélküli hoveszteség. a nyílászáró szerkezeteken. 5.1. A hoszükségletet a futo-. tközh a leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérséklete.20 oC. oC. Az alaphoveszteség meghatározása elott rögzíteni kell a futo rendszert.1. A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján kell végezni [39]. A kilépo hoáram a hoveszteség. a külso lehulofelület. légfuto. Épületek hovesztesége. b) az ország többi területén és az 500 m tengerszint feletti helyeken . oC. és a tervezés során ezeket a tervezési programban rögzíteni. ahol tbel belso homérséklet.4tközh oC.4 oC-kal növelheto. a padláson és a födém en át eltávozó ho a n Qo=" j=1 ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1) összefüggésseI határozható meg. oC. ha a hoátbocsátás a helyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint lO%-kal módosítja. 5.6tkül min+O. A számítás alapja a kiviteli szintu építészeti terv. az üzemeltetés módját.1. ill. . Külso (méretezési alap-) homérséklet A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37]. [39] alapján a következo összefüggésseI határozhatjuk meg: tkül=0. A táblázat szerinti tbel és CJ!bel értéket ajánlatos felvenni. Ennél kisebb homérséklet-különbség esetén csak akkor kell hoveszteséget számítanunk.és kondicionáló berendezések méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerkezetein ki. Zárt terek belso homérséklete A különbözo rendeltetésu helyiségek belso homérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizsgálatok alapján határozták meg. építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei találhatók téli idoszakra. s azt hoszükségletnek nevezzük. A belso homérséklet a határoló szerkezetek kialakítása.2.1. légfuto-. táblázat.1.1.vagy belépo hoáram nagyságát. Épületek hotechnikai jellemzoi Szerzo: DR. tkül külso (méretezési alapo) homérséklet. talaj és futetlen helyiségek homérsékletét az 5-2.

..C..... (bel.75.. táblázat. 18. 50 W. 50. tbe] oC Hömér20 20 24 20 18 12 12 10 16.4.. 'Pbelt -1 Megnevezés % R~l~.... . 16 Étterem " I I iI I I I I séklet.~-1 Homérséklet. 12.. .. 75.. 20 18 Rajzterem Fürdoszoba.Raktár9065 terem 5.. Ülésterem Ruhatár Színpad Orvosi Fürdo-zuhanyozó Könyvtár Konyha Kapusszoba Folyosó 65I')0Olvasóteremotthonok 16 Iroda 65 18 Elocsarnok I Laboratórium 16. oC I Relatív nedvesség. tpbeh% Belépo Mosdó Gyermekszoba I I I II I ..0rendelo C... W..HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87 5-1..zuhany Elocsarnok Hálószoba Lakószoba Iroda Szál/odák.. Helyiségek eloírt légállapota télen Megnevezés I -----65 18 Mosdó.... öltözo 50 Eloadói szoba 90 9 20 Mühely teremterem 50 75 Büfé 90 Nézotér Színházi Pénztár 75.Bár50.. 16.. Ruhatár 7550 65 6S 50...20 16-18 22 1 16 16 18 12-168 22 20 18 16 12. 50 24 Dohányzó tanfntézetek Olvasóterem Közös90 75. Eloadó Kiállításí 65 50Iskolák. 16 Könyvtár 75... 7565 50 50..6 24 18 22 18 nedvesség....

65 65 Várószoba Mintázó 66 75.. I I Festöde . 65.. Fürdok...0 0 18. tbelt oC Homérnedvesseg.•• 5. táblázat folytatása Megnevezés séklet. oC nedvesség. 20./ertotlenítok Vegytisztító Ruhajavító Mosóhelyiség Elocsarnok kiadás Váróterem UswdaSOés Gozfürdo Oltözo Pihenoterem Lépcsoház Forró 90 2 22 24 18 Belépo 5 90 és festöde Folyosó75 létesítmények Laboratórium Fonoda Kádfürdo. 20..88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. Kereskedelmi épületek Üzlethelyi&íg Cukrászmuhely I I I Várószoba büfé Étterem Vásárcsarnok Falatozó.... % Relatív Edénymosogató 8. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-1.. I I .. 90 SO SO 90 7575 SO .... 50-65 . 50.• Receptkezelo 60. 75 75. /'Pbd. uszodák Konyha -1 Szárító Fehémemu-áztató Fertotleníto Vasaló légfürdo Váróswba Átvétel 9. 75 SO Mosdók.....2 2 22-25 16....•• Ipart SO Tornaterem 20 Dohányzó 0 zuhanyozó Árukiadás /O.. 2516 2 207 2418 10 2 18 12 IS 16 18 20 25 75.. q>beb% Relatí~ Megnevezés Homérséklet.. tbel.• 4012 12 10.. 16-20 7565 7 50.525 2218 22 Dohányüzem Asztalosmuhely Kovácsmuhely Gyapjúszövöde ll.

l m)(lz+O. A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a födémig mért távolság határozza meg. hoközpont -8 +5 +3 O m2• Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb falnyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figyelembe: . tbel. A~jt=(/3+0.. ábra jelöléseivel: Aajt=/12/7 'kUl. Lehülo felületek méretei Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb falnyílás mérete a mértékadó. padló. Il'beh% Relatív Múhelycsarnok9065 50 6550 90 50. 7550. Váróterem W:C.nedvess!g. 18 20. ennek mérete is beszámítandó. így a válaszfalakban elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1.. Tetotér.. Abel f= /5/8 mz..és födémszerkezetek felületét a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell felvenni. így pl.% Megnevezés séklet. . táblázat. tbe]. A legfelso födém /* vastagságát ... oC -/ Külso homérséklet. padlástér Szomszédos helyiség (futetlen) a külso térrel vagy tetotérrel nem határos.táblázat folytatása FELTÉTELEK ES ETÉN 89 Megnevezés Homérséklet.3... az 5-1. Hoszükséglet-számításkor külso bömérsékletek Megnevezés figyelembe veheto 5.1. 16 15 12 20 2 18 16 22 20 12 14 16 15 12.. .... Csomagfelvétel épületek 18756565 90 P?stahelyiség .1 m)(l4+0. nyílászáró nélkül a külso térrel határos. nyílászáró nélkül külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel Sz<?mszédosépület központi futéssei kályhafutéssei Talaj a padló alatt külso fal tói 2 m-ig 2 m-nél távolabb Talaj a külso fal mellett 0 1 m mélységig 1 2 m mélységig 2 m-nél mélyebben Talaj a pincepadló alatt Nyitott légudvar Fedett világítóudvar Bejárók és szélfogók Zárt pince Kazánház. Belso falak.1 m) Aabl=(lI+O. I I Ipbcl. SO 65 . 2 10 Laboratórium 5-2..1 m) m2.1. Étterem 75 13..HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS S·l. oC Relatív Homér- . ábra jelöléseivel: Apa=15/13 m2. oC 1 nedvesség. azaz a fodémköz belmérete. mZ• +15 +5 O +5 -3 ±O +5 +7 -10 O O Ha az ablakon redonyszekrény van.. +5 +20 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel veendok számításba..75 Pénztár Ruhatár Elocsarnok Büfé 75 Közüzem. Sarokszobánál a méreteket a faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni.

\\' IX. lJi a határolószerkezet rétegvastagsága. Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalmazását az építési szabályzat tiltja. '@ zetet nem tartalmazzák. A i ahatárolószerkezet rétegeinek hovezetési tényezoje. míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH. azaz: Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit. a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési tényezoit . Az elobbiek szerint az 5-1. e) tetoszerkezet metszete Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számításainkban azok együttes vastagsági méretét veszszük figyelembe. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztásának módja höveszteség-számitáshoz a) alaprajz. W/m2K (kcal/m2h°C). Hoátbocsátási tényezo meghatározása A leggyakrabban használatos határolószerkeze'. f. aj 5-1.1 Fsz. W/mK (kcaIjmh°C) (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso falsíkján. és 5-4. táblázat tartalmazza. táblázat a különbözo határolószerkezetek legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso számítási homérséklet függvényében adja meg. Az 5-9. Szoba K OC) ClHI=5.az 5-7.. em. 5.'iil=23 W/m2 K (j) (20 kcal/m2 h 'C) ~ IfZD X. táblá. mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb relatív nedvesség melletti harmatpont ja. IX. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI a legfelso szint külso falainak magassági méretébe bele kell számítani.5 W/m2 K b) metszet.) (5-3) • (7 kcal/m2 h ·C) . Szoba tb. (5-4) b) A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb.I=8 W/m2 K • •• T ~ 5-2. '\'\\\\\\. =8W/m2 K szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5.4. 19 kcal/m2 h 'C) Szoba fbt/ Clb. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre ./ =10..'iil a.1. ábra. m.1. táblázat és az 5-2. ábra.'.(7 'cal/m2 h ·C) zatban találjuk..90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. kCIlI/m2 h ·C) Alagsor l® I® T W /m2 K (kcaIjm2 hOC. (Xbel és (Xkül értékeit az 5-6. táblázat. A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján: tbe1f= tbel~ (Xbe I (tbel- tkül) oC. akkor k értéke az (1-163) i. em.8W/m2 (5 kcal/m2 h . Ha a táblázatok a keresett szerke(j) . táblázatban. ábra jelöléseivel: külso fal: külso sarokfal: legfelso külso fal: ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet belso síkján.. em./ tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3./=23W/m2j( összefüggés szerint határozható meg: (2 IX 1.Barcs nyomán . IXb. ábra. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit foglalja össze az 5-8. em. W/m2K (kcaljm2h°C).

HOVESZTESÉG-SZÁMfT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek
Megnevezés

hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k

W/m'K

kcal/m'hOC

0,95 0,7 0,9 0,51 0,75 1,1 0,64

I

1,05 0,65 0,5 0,6 1,0 1,4 0,8 ~g,m [) I 0,7 1,3 0,55 -~0,7--0,38 0,90 0,77

07

Vakolatlan falvastagság, m

2,1 1,4 1,9 1,3 2,5 1,7 2,0 1,35 2,6 ~IO,25 I 1,8

~méretu tömör téglafal 51I 0,12 0,25 0,3810,5110,64 0,90 I ,ívül hézagtömítéssei 2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90 0,761°,65 tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 1,1 0,87 0,761°,65

B
Be

B

N.

K Külso fal kélOldalt vakolva Belso fal kétoldalt vakolva

2,1 12,7

I

1,4 11,05 i:i6 0,9310,8 i:S6! i:~ 0,93 0,8 0,7
'1

1,8 2,3

j'

1,2 1,6

1,2 0,9

1,0 0,8

0,8 0,7

0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal Külso fal egyoldalt vakolva Külso fal kétoldalt vakolva kivül hézagtömítéssei Belso fal belül vakolva,

0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 3,1 1,86 1,74 1,4 1,16. 1,05/0,93 2,56 112,2 1,4 I 1,16 1,05 0,93 0,8 I II! _1..!~'1_~,050,93/ 0,8 _ , 2,7 2,2 -~

~Ol5
2,0 1,9 1,6

! I

O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_ 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8 1,5 1,2 1,2 1,0
I

l'

1,0 0,9
I

0,9 0,8

I
1

0,8 0,7
'

Salakbeton tégla vakolva Belso fal kétoldalt vagy csö- __ ~,441I ~861~

~II~- ~?-I~l~~.I~
I 11,5 1,3 11,2 1,0

Belso fal kétoldalt vakolva Külso falkétoldalt vakolva möszölt salakbeton fal

2,2 2,7

I

1,5 '11,4 1,05 0,8 0,8 ) 0,7 1,74 I 1,16 0,93 0,7 111;),6 2,3 1,9
I

0,9

0,8 0,7

1

0,7 0,6

I

0,5 0,6

1,5 2,56 2,1 2,2 I 4,9 1,86 2,4 3,6 O,SO 3,1 2,71,74 1,7 3,1 0,05 0,10 2,0 1,63 3,5 3,0 2,0 2,0 2,8 2,7 4,2 3,1 2,33 2,33 1,8 0,40 0,90 1,3 1,2 1,7 O! 0,50 2,2 0,60 0,70 0,80 1,5 gránit-, bazaltfalI 2,4 12,0 0,30 1,7 /1,4 2,7 0,15' 0,20 I0,30 II 4,1 13,50,50 0,05\ 0,10 0,40 I Külso fal egyoldalt fajsúlya 3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0 Porózus köfal. ha vakolva 3,6 homokk6-mészkö 3,1 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90 fal

~'~~I

-----------4,21,6 2,8 1,2 1,7

Vakolatlan falvastagság, m

.--~~---2,3 '2,8 2,9
I

------\---I----r---I--

-2:41"'2,0--1'81 ~

2,0 2,5 2,6

I

1,8 2,3 2,4

I

1,6 2,1 2,2

"l,4

1,4 1,3 1,9 1,8 2,0 11,9
I

"'l,3

92

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása 1,05 0,05 2,1 0,9 1,4 2,9 3,7 2,7 2,3 1,6 2,5 2,1 1,45 1,74 2,0 4,4 1,75 2,7 2,0 3,1 3,5 1,7 0,12 2,8 2,1 2,33 1,7 2,56 3,0 2,44 3,26 1,9 1,86 1,74 2,9 3,1 3,6 2,8 1,65 2,2 2,6 3,2 J,41,45 -I 1,15 ,8 mmfalvastagság falvastagság 4,4 2,2 2,7 1,34 1,57 3,1 4,1 3,84 3,6 4,0 2,5 1,85 2,4 2,9 1,35 1,7 3,3 2,2 0,18 1,35 2 0,07 0,06 1,5 1,9 0,10 0,08 2,56 4,65 mm 0,05 1,63 1,5 0,12 1,6 0,085 0,06 0,07 kcal/m'h 4,2 2,8 2,12,0 0,87falvastagság 1,86 0,87 0,20 1,7 5,1 0,75 0,20 1,0 0,33 1,8 0,12 1,12,40,15 0,085 1,86 2,9 0,33 0,95 3,6 0,15 1,74 2,44 0,18 1,16 3,43,1 m falvastagság 0,10 0,07 m falvastagság 1,35 1,25 I vakolvahoszigetelve, I kétkétoldalt fal, 65cm0,82hoszige- 2,1512.04 oldalt kétoldaltvagyvastag 0,75 vakolvacmvakolva I abofelülettelvakolvavastag, 0,781-1-1,05 \1,00 0,95 Külso falI lapokkal magorszült 10lyukkal, lemezzel kétoldalt nyers szivacs sen, lit-,cm téglavastagsággal heraklittelve, másikon 0,67 I vakolva 0,031 I 0,04 0,03 [ 0,041 0,05 0,9 0,86 0,05 I 0,07 3,26 2,8 Vakolatlan falvastagság, m 12'44

lt ge-

~~I---0'101-1-

--- -----

-------

----

oC

-II

Hoátbocsátásitényezo,k 0,081~

HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

93

5-3. táblázat folytatása
Hoátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/mIK kcal/m'h oC I

_-----1,1 1,7 1,74 2,0 2,11,3 va- falvastagságfalvastagság 1,50,12,95 0,6 O, IS 2,44 1,3 1,6 0 kétoldaltIS m falvastagság, falvastagság 0,380,95 0,5 1,5 0,32 1,86 0,32 1,I 0,15 0,9 0,25 0,28 m , 0,15 m m 0,38 1,05 0,25 1,22 0,28 1,86 0,12 1,3 O, 1,5 lattal alumíniumhornyos és átkötve,szigetelolemez cm vakolva beiktatásávalüreggel 2,5 és 1 menes 10X 22sor 10vastag, cm fólia bekészült fal,kétoldalt borítva eresztéses méterenként mm es kolva sártapasztással beparafalemezzel légréssei Salakbetoncm-esfenyodeszkából vastag Vályogfal 112 zárlécváz
..

_.Üreges falak

----

------_._--~----- --_

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási tényezoi
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo. k

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

I Hoátbocsátásikcal/ml hOC W/mIK I tényezo, k
5,8

W/m'K

Ikcal/m'~

Tetok Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott cserépteto Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, lécvázra rakott horgany. alumíníum vagy rézlemez teto Ua., mint az elozo ketto, de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cmes deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolással, 12 cm-es zárt légurrel 11,6
10

11,6

10

1,86

1,6

Zsaluzás nélküli cserépteto hézagtömítéssei Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattai, azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es zárt légurrel Lécvázra szegezett természetes vagy mapala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattal, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt Iégúrrel

5

1,6 7

1,4

6

5,1

4,4

94

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Megnevezés I Höátbocsátásikcal/m'-h·Ck Wim' K I tényezo,

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k Megnevezés W/m'K

--

kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy múpala fedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézagokkal rakott deszkázaton bádogfedés Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es zárt légürrel 1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra szegezett természetes vagy mQpala fedés egy réteg kátránypapírral Ua., de a szarufák alsó oldalára szegezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es légürrel (zárt) A szarufák külso oldalán 2,5 cm vastag, hornyolt beeresztésü vagy hullámos zsaluzás és ezen cserép- vagy hullámlemez fedés (léceken), hézagtömítés nélkül kátránypapír és bádog- vagy palafedés kétszeres kátrány papír vagy egyszeres kátránypapír és awn léceken cserép-, pala-, vagy bádogfedés 3 réteg kátránypapír, facementtel bevonva, 6 cm-es homok- és kavicsfeltöltésseI A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 1,8) cm vastag hézagmentes zsaluzás 1,5 cm vakolással és ezen cserép-. sima vagy hullámlemez fedés tömítetlen hézagokkal a szarufák között semmiféle kitöltés nincs a szarufák között 6 cm vastag anyagkitöltés van a szarufák között 12 cm salakbeton kitöltés van A szarufák külso és belso oldalán zsaluzás, ezek között a szarufák magasságának megfelelo zárt levegoréteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-

4,6

4

1,4 6,8

1,2

5

1,5

1,3

4,1

3,5

tag hézagmentes deszkából, kátránypapírral, fémlemez. cserép vagy palafedéssel. a belso zsaluzás pedig 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 2,5 cm vastag nádvakolattal 2 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal 4 cm vastag gipsztábla, tömített hézagokkal Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szarufák alsó felületére szegezett 5 cm vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm vastag vakolattal, 12... 15 cm-es I légrés, törekkel lazán kitöltve Vasbeton lemez kátránypapírral borítva, hoszigetelés nélkül 5 cm vastag vasbeton lemezzel 7 10 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bordaosztással, 3 réteg bitumenes lemezzel (négyszeresen ragasztva), 1 cm vastag gyöngykavics bevonattal

1,5 1,4

1,3 1,2

1,5 1,4

1,3 1,2

0,6

0,5

1,4

1,2

I
I

4,3 4,2 3,7

3,7 3,6 3,2

3,6 3,3

3,1 2,8

3,0

2,6

10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vastag salakbetonnal hoszigetelve, rajta 4 cm vastag betonaljzat, kátránypapírral borítva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI 5 10 cm vastag vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap 10 cm vastag vasbeton lemezzel I 5 cm vastag vasbeton lemezzel Hill-palló. merevítobordák között 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es koszivacs lappal, hoszigetelve, 3 réteg bitumenes lemezzel, négyszeresen ragasztva, 1 cm vastag gyöngykavics bevonattaI I Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban, rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm plasztikus bitumenes szigetelés
I

3,5 4,1

3,5 3,0

2,3

2,0 2,1 2,3

2,0 1,8

2,6 2,9

2,5 2,2

3,1 2,1 1,6

2,7 1,8 1,4

3,1

2,7

2,9

2,5

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT 5-4. táblázat folytatása
Megnevezés

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

95

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k

I Hoátbocsátási I kcal/m'hoC W/m'K tényezo, k

Megnevezés

---kcal!
wlm'KI

I.m'hoC I wlm'KI II. m'hoC

kcall

Koszivacsból készülo, 6 cm vastag tetöelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• 208 cm-enként átmeno 12/15-ös vasbeton bordával Ua., mint az elozo, de 6 cm-es válaszfalJapból készítve 6 cm-es koszivacs palló 2 m-es támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támaszközig Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es válaszfallappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 4 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 cm-es koszivacs lappal Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, 8 cm-es koszivacs lappal Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, koszivacs nélkül Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es beosztásban, átmeno T vasbordákkal, ragaccsal szigetelve Ja., mint az elozo, de alsó kötél és felso bádogsapka lezárással 'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es légréssel, egybehegesztett, összesen 4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm vastag vasbeton bordákkal "etó/ödém cserépbol képzett, elore gyártott tetoelem, szelemenekre helyezve 200 ... 220 cm beosztással

3,8 4,6 3,5 2,9 3,0 2,6 3,5 2,9 4,2 3,5 3,0 2,6 3,8 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 5,6 4,4

3,3 4,0 3,0 2,5 2,6 2,2 3,0 2,5 3,6 3,0 2,6 2,2 3,3 2,7 2,9 2,5 2,5 2,2 4,8 3,8

Födémek Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb, az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb. PorFddém Gerendákon 2,5 cm vastag deszkaboritás tömített héI 2,4 zagokkal Gerendákon 3,5 cm vastag deszkaborítás tömített hé-

2,1

2,0

I

1,7

5,8 5,8

5,0 5,0

3,8

3,3

3,4

2,9

za~okkal Borított gerendafödém A gerendák 14... 26 cm magasak, tetejüköndeszkaborítás tömített hézagokkal, alsó oldalukon vakolattartó deszkázat és nádvakolás úgy, hogya gerendák között 14... 26 cm vastag záró légtér keletkezik, ha a felso deszkaborítás 1,8 cm vastag Borított gerendafödém sülyIyesztett szigetelésseI. Gerendamagasság 26 cm, a tetején 3,5 cm vastag deszkaborítás, a gerendák között deszkalezárásra vakolt kitöltés, alull ,8 cm vastag deszkazsaluzás nádvakolással a kitöltés 10 cm vastag agyagréteg a kitöltés 10 cm vastag homokréteg a kitöltés 10 cm vastag salakréteg Vasbetonfödém Vasbeton födém burkolat nélkül, cementsimítással: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém 10 cm vastag

i

2,1

1,8

1,74

I

1,5

I

1,4

1,2

1,16 I 1,0

I

0,8 0,8

0,7 0,7 0,6

0,7 0,7 0,6

I

0,6

I 0,6
I

I

0,7

0,5

I I

3,5 3,3

3,0 2,8

2,6 2,4

I

2,2 2,1

96

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása
Hoátbocsátási Megnevezés tényezo, k Megnevezés

5-4. táblázat folytatása
Höátbocsátási tényezo, k
I

1.
-WI m 'KI m2hoC kc~lwl

II.
m 'KI m2hoC kcall

W/m'K

kCaiI i(caf/ I mih oC I W/m'K!II.m'hoC 1.
I 2,4
I

abetonfödém 15 cm vastag abetonfödém 20 cm vastag Vasbeton födém terrazzó vagy 3 mm vastag linóleum burkolattal: abetonfödém 7,5 cm vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag abetonfödém vastag 10 cm

2,8 2,6

I 2,2
I

I 1,9
I

2,2

2,1

1,8

3,3

I

2,8

I

2,4

I

2,1

3,0 15 cm 2,7 20 cm 2,4

I

2,6

I

2,3 2,1 2,0

I

2,0 1,8 1,7

, 2,3
I

I
I

I
I

2,1

Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm vastagságban, 7,5 cm a lemez, 20 cm a borda, a párnafákon 2,5 cm vastag deszka borítás, a pámafák között kb. 20 cm salakfeltöltéssel Vasbeton födém 5... 10 cm vastagságban, tartógerendákkal vagy megerosítobordákkal, avasbordák közötti tér 10 cm vastagságban üreges téglával vagy üreges salakbeton téglával kitöltve 15cm vastagságban ugyanígy kítöltve A bordák közötti tér kitöltetlen, és a bordák alsó részére erosített bordaszerkezeten levo vakolással le van zárva Tég/afödém Üreges téglafödém simítással cement-

~9 I ~8 I ~8 I O~

2,2

I

1,9 I 2,1 1,6 I

I

1,8 1,5

1,9 I

1,7 I

2,1

I

1,8

I

2,0

I

1,7

1,7

I

1,5

I

1,6

I

1,4

Üreges téglafödém gipszsimítással és 3 mm vastag linóleumborítással Üreges téglafödém párnafákon deszkaborítással, feltöltéssel, 35 cm szerkezeti vastagsággal Téglaboltozat vastartók között, 12 cm vastagságban, a mélyedések kitöltve terazzó burkolattal aszfaltburkolattal gipszsimítású linóleum burkolattal parkettburkolattal Betonpadló közvetlen a föld felületén bármely vastagságban Mezogazdaságijödémek Sárléc födém látható fagerendán elhelyezett, hasított lécekre alul-felül tapasztott, 12 cm-es sározással Élre állított pallókon (1 m-es osztással) 5 cm-es szolomit lemez burkolat alsó vakolattal Elore gyártott vasbeton ge- I rendákon (1 m-es osztássai) elhelyezett 5 cm-es szolomit burkolat, 3 cm-es felso betonsimítással Elore gyártott vasbeton gerendákra helyezett 6,5 cm-es elore gyártott téglapalló, sározással Ua., mint az elozo, de 5 cm-es vasbeton lemezzel Ua., mint az elozo, de 3 cm-es alsó szolomit lemez burkolattal, alsó vakolással, felso sározás nélkül, de 20 cm-es légréssei

I

1,6 ,

I

1,4

I

1,5

I

1,3

1,05 I 0,9

0,9

I

0,8

2,1 2,0

I I

1,8 1,7

1,6 1,7 I

1,5 1,4

1,16 1,9 I

1,0 1,6

1,05 1,3 1,5 I 0,9

2,3

I

2,0

3,6

I

3,1

1,1

I

0,95

1,05 I 0,9

3,3 3,8

I I

2,8 3,3

I
1,16
1

1,0

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS 5·4. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

97

Megnevezés

Vasgerenda födémek Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosztássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel

1,3
1,1

·],16 1,0

],0 0,85

],2 1,0

1,45 1,25

0,8 0,7

Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat nagylyukas lapokból, 1,3 m gerendaosztássai, 15 cm salaktöltéssel Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12 cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással, ]7 cm salaktöltéssel Mono/it vasbetonfödémek Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12 cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5 m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei Alulbordás monolit vasbeton födém, mint az elozo, de csupán 2 cm-es cement-simítással Felülbordás monolit vasbeton födém 6 cm lemezvastagsággal, ] m-es gerendaosztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm alsó vakolással Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöltéssel, 1 cm alsó vakolással Elore gyártott födémek Típusgerendák közti 12 cm vastag téglaboltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó vakolással, 13 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti 5 cm vastag vasbeton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel
• A felso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

],16 1,0

1,] 0,95

0,9 0,8

1,1

0,95

1,34 1,15

0,76 0,65

]1 cm salaktöltéssel 0,76 0,65 cm salaktöltéssel 0,73 0,63

II

1,2* 1,05

],16 1,0

1,5 1,3

1,4
1,2

1,] 0,95

1,4 1,2

1,7 1,45

],0 0,85

0,93 0,8

],45
1,25

2,0 1,7 2,44 2,]

1,74 ],5

],6 1,4

],74 ],5

2,33 2,0

3,4
2,9

0,93 0,8

0,87 0,75

2,33 2,0

1,4 1,2

1,3

], ]

1,05 0,9

1,3 1,]

1,57 1,35

],0 0,85

0,93 0,8

],34 I.I5

],5 1,3

],4

],3

],2

],]

1,45 1,25

1,86 1,6

],1 0,95

1,05 0,9

1,57

],35

],4 ],2

],34

],]5
1,05 0,90

],16 1,0 1,0 0,85

1,33 1,14
1, l

1,6
1,4

1,0 0,85 0,87 0,75

0,93 0,8 0,8 0,7

],4

1,2

],]6
],0

0,95

1,34 1,15

],]6
],0

9 Az épületgépószet kézikönyve

98

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiókgerendákon 6 cm-es válaszfallap, a fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12 cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos nádszöveten vakolattal, 10 cm salaktöltéssel Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm gerendaosztással, 6 cm-es válaszfallapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei

1,1 0,95

1,05 0,9

0,8 0,7

0,93 0,8

1,05 0,9

0,76 0,65

0,7 0,6

0,93 0,8

1,3 1,5 Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40 cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó vakolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm salakfeltöltéssel Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es vasbeton hézaggal Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló, 6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cmenkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm alsó vakolással

11,4 1,2

1,16 1,0

1,34 1,15

1,6 1,4

1,0 0,85

0,93 0,8

1,4 1,2

1,34 I 1,3 1,15 I 1,1

1,05 0,9

1,16 1,0

1,4 1,2

0,93 0,8

0,87 0,75

1,2 1,05

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

2,1 1,8

2,2 1,9

2,1 1,8

1,6 1,4

1,9. 1,65

2,9 2,5

1,34 1,15

1,2 1,05

I I

2,1 1,8

• A (elso sor mértékegysége Wim' K Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC

HOVESZTESÉG-SZÁMÍT

ÁS STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek 5-5. táblázat folytatása hoátbocsátási tényezoi I yílászáró Tetotér4,54,1..,3,5 8,73,57,63,0kétszeres megnevezése felé kétszeres üvegezés Szabad Felülvilágító kétszeres kétszeres egyszeres üvegezés 3,5 ható.5,2egyszeres...üvegezés k 2,0 3,5 ..tér csak 8,1...7,0 N3,5 6,0 2,5 nyíló, üvegezésegyszeres7,0 5,5 4,1...3,5 2,5 4,7 4,0 .....4,5egyszeres különlegesen7,5 ... 6,5 ... szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú üveg 4,5, 4,1...3,5 6,47,0 ... 6,5 5,8 .. .4,1 7,0 6,5 ...... 4,7 8,7 ......6,46,4 jól ... 4,5 ....4,04,7.4,1 fatokos, 2,32,38,72,97,6 6,0 3,0 ... 6,0 étszeres vastokos 4,1 5,2 3,5 5,0 3,~ 4,1...2,9 ...8,1...7,0 7,5 5,5 5,2felé 7,6 7,6 kapcsolt tömitett 2,0' 3,0 4,1 3,5 4,1 egyszeres kapcsolt egyszeres kétszárnyú 6,5 A kisebb érték 7,6 5,5 Belso I kcalfm'hoC l' W/m'K fa I tokos, egyszeres 7,0 Ikcal/m'hOC I Wfm'K I Hoátbocsátási tényezo, k I 6,0I I I Hoátbocsátási tényezo, k 15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken
WA kcal 20 5 7 10 W 0,11 0,045 0,05 0,1709 0,090 0,10 0,095 0,14 A határolószerkezetnekIlo; mozgásban levo, hidegebb közeggel érint- 23 határolószerkezetnek nyugalomban levo, mclegebb közeggel érinthidegebb 5,8 10,5 0,125 8,0 melegebb érinthatárolószerkezctnek határolószerkezet felületének helyzete közeggel kcal 11,5 _~eciproka, Hoátadási tényezo m2hoC esetén felülrol lefelé mislefelé irányuló hidegebb vízszintes hoáramlás vagy alulról irányú irányuló hoáramlás esetén síkján, felülrolm'K felfelé m'hoC kezo sikján, vízszintes sebességuvagy hoáramlás esetén légmozgás esetén sikján felületén, 2 irányuló Ihoterjedés esetén levegovel érintkezo
m2K

-

--

Hoátadási o; tényezo,

---

9*

100

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

Halmazsuru-

HoFajho, kJ kgK

Anyag

ség, e,
kg

c,

vezetési tényezo,
A,

sékletHömérvezetési tényezo,

W

a,

mK

Betonok Vasbeton Kavicsbeton Kohóhabsalak beton

s'
m'

-----I
b,

tényez·o .P~r3;-, ." HOelnYe~:-I--, '-' ------" dtffuzlOs Falho,
I

Ho~.
vezeteSJ

sékletHömérvezetési tényezo

tényezo, Hoelnyelési

I

Páradiffúziós tényezo.

S,

tényezo,

lj,

i

kcal c,

tényezo,

k~~l

a,

S, ----1---: 1
b,
I

lj

10-'1

kJ ;;';;/~K

W m'K

1-1\-·10-,1 11m 'C kg msPa 0,008 0,012 0,024 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018 0,016 0,014
I I ,

---h oC

h'
m'
I I I
I

kcal, 10-,1Im' h'/pC

kcal m'h'C

I -~,mhtorr
I

2400 2200 I 0,84 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 0,88 0,88 0,88

1,55 1,28

0,771 0,694 0,331 0,356 0,378 0,397 0,456 0,428 0,442

1,766 II 15,0 1,536 I 13,0 0,607 0,677 0,831 0,754 0,900 0,977 1,054
I

0,20 0,20
.0,21

1,33 1,10

2,77 2,50 1,19 1,28 1,36 1,43 1,64 1,54 1,59

25,3 22,0
8,7

12,9 11,2 4,4 5,0 5,5 6,1 6,6 7,2 7,7

0,004 0,006 0,012 0,011 0,010 0,010 0,009 0,008 0,007

0,35 0,41 0,47 0,52 0,88 0,58 0,88 0,88 I 0,64 0,88 0,70
'1

5,2 5,8 6,4 7,1
l'

7,7

8,3
8,9

Sejtesített kohóhabsalak beton

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,30 I 0,35 ' 0,40 0,45 0,50 0,55
0,60
i

9,7 10,8
11,9

12,9 14,0 15,1

I

1450 1600 1750 1900

Duzzasztott agyagkavics beton (keramzit)

0,88 0,88 0,88 0,88

0,42 0,47 0,53 0,63

0,328 0,331 0,347 0,375

0,726 0,810 0,907 1,026

6,2
6,9 7,7

8,7

0,028 0,024 0,ü20 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21

0,36 I' 0,40 0,46
0.541
i

1,18

10,4
11,6

1,19 1,25 1,35

13,0 14,7

5,3 5,9 6,6 7,5

0,014 0,012 0,010 0,008

750 900 1050 1200 1350 1500

I

Kazánsalak beton

0,96 0,29 0,96 0,35 0,96 i 0,41 0,96 0,47 0,96 0,52 0,96 0,58

0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,403 0,453 0,475 0,494

0,461 0,551 0,642 0,733 0,824 0,914 0,831 0,907 0,991

II

3,9 4,7

5,5 6,2
7,0 7,8 7,1 7,7

0,044 0,036 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,024 0,022 0,ü20

0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,23 0,21 0,21 0,21

0,30 0,25 I 0,35 0,40 0,45 0,50
0,48
I
I

1,45 1,45 1,45 1,45 1,45
1,45

6,6 7,9 9,2 10,5

3,4 4,0 4,7 5,4

I I

11,8 13,1
11,9 13,0

6,0
6,7 6,1 6,6

0,022 0,018 0,016 0,014 0,012 0,010 0,012 0,011 0,010

I I I I I I

1,63
1,71

Tufabeton (bodrogkeresztúri)

1500 0,88 I 0,63 1400 0,56 1600 I 0,88 iI 0,70

0,54 0,60

8,4

1,78

14,2

7,2

1300 0,96 1400 0,96 1500 , 0,96
j

0,51 0,58 0,65 0,40 0,47 0,58 0,70 0,12 0,14 0,16 0,20 0,09 0,12

0,408 0,431
0,4S0

0,803 0,886 0,970 0,663 0,775 0,928 1,061 0,202 0,258 0,307 0,370 0,181 0,230

6,8 7,5 8,2 5,6 6,6 7,9

0,028 0,024 0,020 0,044 0,040 0,036 0,032 0,064 0,056 0,048 0,040
1

0,23 0,23 0,23 0,22 0,22 0,22 0,22 0,28 0,28 0,28 0,28 0,27 0,27
i
1

0,50 0,56 0,441'
I

1,47 1,55
I

11,5 12,7 13,9
I
!

5,9

6,5
7,1

0,014 0,012 0,010 0,022 0,ü20 0,018 0,016 0,032 0,028 0,024 0,ü20 0,013 0,008

Téglatörmelék beton

1200 1400 1600 1750 300 400 500 600 300 400

0,92 0,92 0,92 0,92 1,17 1,17 1,17 1,17 1,13 1,13

0,356 0,361 0,394 0,433 0,331 0,297 0,278 0,281 0,272 0,258

9,0
1,7

0,34 0,40 0,50 0,60 0,10 0,12 0,14 0,17 0,08 0,10

1,62 1,28 1,30 1,42 1,56 1,19 1,07 1,00 1,01 0,98 0,93

9,5

4,8
5,7

1

11,1 13,3 15,2 I
2,9 3,7

6,8
7,7 1,5 1,9

Perlitbeton

2,2 2,6
3,1

4,4 5,3
2,6 3,3

2,3 2,7 1,3 1,7

Bitumoperlit

1,5 2,0

I

0,026 0,016

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

101

surú-

-- 2,51 --W 'g kgK m' '10-' c. tenyezo, kl, tényezo W I 0,21 Homokfeltöltés rostokra töltés lemez farost rostok irá-2,8 I 0,056 0,19 tésu rolegesen me perlit (keramzit) meagyagkavics nyában (hoszigete]o) Fenyofa Fajho, kl v~zete~,l ________ vezetési A, a' HHomér-

mhtorr 0,191 1,170,671 650 0,160 0,30 0,35 5,89 0,20 6,15 0,83 0,880,484 400 0,016 0,032 0,028 0,458 4,0 2,4 1,65 0,754,36 550 0,29 0,052 0,45 0,480 5,12 3,56 0,19 0,133 0,45 0,46 4,30 1,591,451600 0,105,20 0,09 0,016 ],467,14 0,272 1,70 0,847,9 0,50 6,46 0,750,572!240 0,960,359 280 0,49 0,081 0,047 0,011 2,32 0,080 1,13 1,08 0,081 0,046 0,192 0,277 0,200 0,405 0,533 0,417 0,23 1,26 1,46 2,340,363 700 2,720,200 750 2,260,900 I1500 2,510,715 80 4,185,14 2,49 2,22 3,64 0,36 0,]18,19 0,34 0,40 0,108 0,024 0,103 0,111 0,106 0,088 0,258 0,69 0,93 0,83 0,54 0,56 0,65 6,00 4,86 2,89 2,58 10,11 6,93 4,91 0,22 5,71 0,036 0,072 10,37 0,724 0,8812,88 800 0,022 0,431 3,3 1,55 0,21 0,328 0,447 0,551 4,7 6,4 3,06 0,022 0,39 0,044 0,026 0,403 10,25 0,75 5,95 0,419 2,629,62 0,25 0,26 3,70 0,008 0,13 0,11 0,028 0,ul0 0,ü20 0,014 0,125 0,98 0,38 0,507 7,26 0,58 0,433 12,65 7,51 0,883 1,58 1,170,38 ' 18001,73 séklet0,813,8 0,052 0,21 0,096 0,045 0,070 0,180 0,24 0,092 0,u35 0,220 0,100 0,506 0,160 0,080 4,55 0,28 0,96 2,12 0,57 2,70 0,131 2,22 3,05 0,148 0,318 0,155 1,59 5,14 0,82 1,00 1,50 1,92 1,82 2,654,88 0,044 0,16 0,]92,87 0,14 0,10 0,23 0,31 0,20 0,098 0,038 0,018 0,048 0,076 0,019 0,104 0,090 0,032 0,231 6,57 5,16 0,37 0,40 0,60 4,23 7,64 4,11 3,08 0,341 0,498 0,304 0,706 0,008 0,39 0,21 0,18 0,94 0,067 0,111 3,53 0,12 Pára-g .tényezo, I O~. "

tényezo tényezo diffúziós -- tenye~o, kgOC --kcal c, m' ' 0-' tenyezo, ~~ kca!__ 8, Hoelnyelési m2h1/20C m2hoC I C, S, I SISmértékrendszer Technikai mértékrendszer d~ffuZIC?s Fa]ho, I v~zete~,l vezetési b Hoelnyelési 6, kcal A, la' HomérP' I Ho I

tényezo,

--'10-'

. a,ra.-

. "

~.

séklet-

--

I

_1

102

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása
I2,30 0260 0,39 0,584 1,41 0,69 0,ü35 0,198 0,170 0,111 4,95 0,44 8,37 1,000,72 0,040 0,8422,70I0,208 Ct 1,382,20 0,925 0,186 0,027 1,05 0 0,20 80 0,015 0,ü30 0,090 0,610 4,10 2,06 0,52 3,87 0,250 0,23 1,08 0,477 0,84 3,31 0,21 0,018 0,292 0,452 1,05 1,800,40 100 0,75 0,043 0,037 0,044 0,052 0,026 0,139 0,98 0,87 0,43 0,103 950 1,65 0,50 0,026 0,24 3,91 1,29 0;753,72 I0,029 0,841,04 I0,026 0,89 0,57 3,49 0,04 0,042 0,055 0,070 0,144 0,0001 0,45 6,300 0,48 9,23 0,019 0,18 1,12 0,057 400 0,144 1,44 1,36 0,756,48 I0,40 0,58 0,64 0,52 0,048 0,378 0,120 0,130 0,065 0,365 0,361 0,61 0,088 0,20 1,26 1,01 0,071 0,042 0,015 1,40 0,68 0,036 0,453 0,062 0,200 0,169 0,031 0,79 0,094 0,100 0,122 450 1,34 0,847,58 250 0,080 0,52 0,081 0,038 1,841,74 0,045 4,27 0,002 0,961,14 I0,001 3,SO 0,047 0,147 0,33 0,053 0,058 0,530 0,480 6,87 0,53 0,%1,90 0,021 0,021 0,042 tényezo, 4,52 4,06 0,24 3,85 0,644 0,045 0,039 0,022 0,191 0,115 900 1,24 1,99 0,140 0,920,046~g,0,2900,22I 0,17 I 0,046 0,14 4,71 0,388 0,156 0,049 0,0002 1000 0,555 0,16 0,66 0,40 0,22 6,84 0,078 0,18 1,40 0,13 1,80 0,45I 1000 0,052 0,044 0,400 0,041 0,051 0,060 0,333 0,388 0,18 0,68 0,81 0,080 0,24 0,086 1,30 1,20 1,67,042 I 0,173,33 0,060 0,300 0,050 0,043 0,045 0,527 0,88 0,63 0,73 0,160 0,74 I0,41 0,078 0,26 0:315 0,036 1,63 tényezo, 0,040 tényezo, tényezó, tényezo, 0,11 I1,48 0,840,27 0,391 vezetési 0,050 4,50 diffUZlOSI Falho, vezetesI c, vezetési diffúziós . Fajho, vezetesI 2,00 I 0,76 maz-(gyúrt 0,18 Ho- 0,052 H~ln~,,!esl PáraHoH?mer- I H~lnye!esl . kek lemezek I I80., 130 Rieporit kötésu2,67I0,028 H?mer-a mlls1/2K pottermékek ásványi Igya lapok gya! fólia) 1,891 anyag 1,00 .. mK 0,0361 sekltt- I b, tenyezo S, msPa6, " Alfolkemény,mu- 0,163 I0,056a, anyagok5,481 0,43 ményekkezelt kgletileg 900 kcal k~l a, b, tenyezo S, 6, suru-'termé- 2,20 0,23 I 0,15 .. .... mhoC , seklet- m2h1/20C m2hoC ParaI m2K mhtorr 0,ü30 I I I 0,054 0,273 I 2,32 SI mértékrendszer 1,22 léktermékek I0,358 I 0,34 ! I Technikai mértékrendszer 0,20 °'751 I m' I kgK 0,61 - 0,30 . m' I 10kJ W -g_·IO·· kg°C -kcal kcal --g... '" I ...... - m' I 10-'
I I

-.

t

~

~

1

tényezo, I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS 5-7. táblázat folytatása

FELTÉTELEK

ESETÉN

103

Termonit m' 300 (hulIámpaÜveggyapotgrá-h'/' II0,023 11,09 I 2,04 falak nit, nálva) bazalt keményhab mények b, I Márvány, 8,82 oC s,mib 0,92 pír(torfóleum) imPJ:S:gnyek 0,ot0 oC
k&oC

a, -·10-' kiKa, kcalPára-& tényezo, c,kI0,046mhtorr m' vezetési kJ5,77 tényezo14, kcal A,0,26 m2s1/2K 210 Fajho, Hob, 0,058 1700 2,85 1,17W1,310,1160,37Hömér-. 0,87 0,05 0,84 0,66 1,01 1,131,78 I.0,596 0,97 1,84 1,62 0,61 1,763,32 tényezo, 0,050 0,10 0,116 0,11 0,040 0,06 1,44 1,46 1,67 0,82 1,37 0,040 0,25 0,32 0,045 0,039 0,37 0,044 1,21 1,65 1,92 0,880,336Pára-15 c,vezetési 0,042 0,230 0,046 0,73 3,10 0,21 4,30 3,60 0,250 4,90 4,20 8,00 0,57 0,014 0,04 0,780 0,007 0,140 0,348 0,065 0,070 1,15 2,80 séklet1,685,20 0,116 m2K diffúziós 0,093 21,90 1300 0,105 60 0,002 1,39 0,09 3,00 3,50 0,233 1,360 0,001 tényezo, 4,90 1,62 0,034 0,0006 0,841,06:-&--'10-' I 1,38tényezo, 0,046 Ho15,50 0,437 0,052 1,25 0,104 0,08 0,80 1,23 0,128 0,Q20 0,020 0,465 0,055 0,556 1,75 30,40 200 0,22 1,76 0,60 1,67 1,20 1,4617,302400.10-'IW 0,84tényezo, 0,029 30 0,034 0,002 1,780 0,42 6,40 2,10 1,420,0052800 S, kcal0,925 0,010 0,005 1,055 0,34 3,80 1,882,00 10,93mhoC 1,04 0,4j 0,46 0,001 40 0,0004 A,0,006 0,96 1,262,42 m'msPa 0,63 0,26 0,047 0,044 0,200 0,036 0,ü30 0,480 0,258 0,30 0,93 4,00 1,73 2,70 0,150 0,174 0,264 0,95 0,888,7I 165 0,300 0,037 0,350 0,290 0,018 0,032 0,148 0,074 2,225 0,24 1,25 1,30 0,079 0,72 0,058 0,130 0,28 1,41 0,119 1,70 0,83 1,58 0,003 0,028 0,056 0,169 42,80 0,27 25,5 0,40 2,98 0,216 0,191 2,73 3,10 0,83 0,84 Fajho, Hoelnyelési 0,582 0,91 0,070 0,110 1,51 0,100 0,010 0,025 0,093 0,333 0,392 0,227 0,167 0,42 0,20 10,3 2,45 2,96 0,196 135 18,0 2,12 1,39 2,14 0,266 0,22 0,001 0,040 0,0451,43 0,051 0,52 0,012 0,006 11,32 0,45 0,79 2,04 1,57 3,24 1,420 1,110 0,35 0,21 0,50 1,24 5,10 0,020 0,016 0,361 0,347 0,33 8,30 0,41 7,10 0,496 0,099 0,113 tényezo, 0,171 550 0,206 I160 0,124 0,169 0,024 0,029 750 0,044 vezetési 0,63 0,035 350 0,086 0,363 2,45 0,029 0,579 0,92 0,142 0,044 ~, Q,71 0,225 115 4,81 2,80
I

-

--

--

SI h diffúziós mértékrendszer vezetési ~, Homér- Technikai mértékrendszer

0,097

I 0,83

I

kcal

104

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása
SI mértékrendszer
, ,

Technikai

mértékrendszer

1,

suru- I F aj"h-0,
~:~~

T

Anyag
1,

seg,

I

c,

vezetesI Ho~ _ tényezo,/ J., -WI' mK

I Homér-

I

vezetesI sékle~-_

--

Hoelnye!ési '- __ lényezo

Páratenyezo, diffúziós

Ho~,.
I

sékletvezetési Hömér' abi m' tényezo,
I

tényezo
__ ' Höelnyelési , kcal S, kcal
I

Páradiffúziós 6, g tényezo, m hlorr

Fajho,

c,

v~zete~,l " kcal J., tenyezo,

I ~
,

I':~
I
'

tényezo, a, 10-' m

8-1,055 0,696 0,527

-'-kJ m's'/'K

b,

['

"--

S,

g 6,
msPa

I k oC kcal
g

I m'K W I

---10-' I
I

mhoC

\

h"

10-'

I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~
I
32,55 22,00 11,48
i

I

I

I

I
2,28 1,54 0,80 0,22 0,22 0,50 2,00 1,10 0,50 3,79 2,50 1,89

nehéz Termésko fal könnyu közepes

I

2400 1200 2000

0,92 2,10 0,92

2,32 1,28 0,58

16,60 5,86 11,20

i

I

13,0 19'41' 6,8

0,ü20 0,028 0,012

0,006 0,ül0 0,014

l'

jalazóblokk Tégla és I Kis méretu .•.. I tomor, ege- I
l'

I I I

I

tégla tett agyag-

I 1700
I ,

1730

Tömör mész- i homoktégla 11800 1800 Kevés Iyukú égetett agyagtégla (A, Al' A2 jelu) 1450 1500 Sok Iyukú égetett agyagtégla (CI jelu) 1220 1280 Üreges égetett blokktégla B 25 jelu 1130 1220 B 30 jelu 1400 1460 Válaszfaltégla 1320 Padlásburkoló tégla 1290 Falburkoló tégla 1800 Klingertégla 2050 Tufabeton falazóblokk TB 25 jelu 1100 1200 TB 35 jelu 1150 1250 TB 50 jelu 1300 1350

0,88 0'881 0,88 0,88

0,72 0,78 0,87 0,91
I I

0,481 0,511 0,550 0,572

1,040 I 1,089 1,173 1,200

8,8 9,3

0,032 0,ü28

021 I 0,62 0,21 0,67
I

,

1,73 1,84 1,98 2,06

14,9 15,6 16,8 17,2

'1'

I

I I

i

I

7,6 8,0 8,6 8,7

0,016 0,014 0,ül0 0,ül0

I

I

10,2 10,0

0,ü20

I 0,21

0,75 0,78

I

0,88 0,88

0,58 0,65

0,456 0,494

0,858 0,928

7,3 7,9

0,044 0,040

I

0,21 0,21

0,50 0,56

1,64 1,78

12,3 13,3

6,3 6,8

0,022 0,ü20

0,88 0,88

0,47 0,50

0,433 0,444

0,705 0,747

6,0 6,3

0,048 0,044

0,21 0,21

0,40 0,49

1,56 1,60

i
I I

10,1 10,7

!

5,2 5,5

0,024 0,022

0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88 0,88

0,40 0,45 0,57 0,64 0,52 0,50 0,93 0,93

0,397 0,456 0,464 0,497 0,450 0,442 0,589 0,517

0,621 0,726 0,838 0,907 0,782 0,754 1,215 1,298

5,3 6,2 7,1 7,7 6,6 6,4 10,3 11,0

0,052 0,048 0,048 0,044 0,036 0,044 0,028 0,016

0,21 0,21 0,21 0,21 0,21

0,34 0,42 0,49 0,55 0,45 0,43

1,43 1,64 1,67 1,79 1,62 1,59 2,12 1,86

8,9 10,4 12,0 13,0 11,2 10,8 17,4 18,6

4,5 5,3 6,1 6,6 6,7 5,5 8,9 9,5

0,026 0,024 , 0,024 0,022 0,018
1,

0,022 0,014 0,008

0,21 0,21 0,21

1

I

0,80 0,80

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

0,47 0,52 0,52 0,58 0,58 0,64

0,422 0,433 0,453 0,461 0,444 0,472

0,719 0,736 0,775 0,856 0,873 0,935

6,1 6,8 6,6 7,3 7,4 7,9

0,038 0,044 0,044 0,040 0,040 0,036

0,24 0,24 0,24 0,24 0,24 0,24

0,40 0,45 0,45 0,50 0,50 0,55

1,52 1,56 1,63 1,66
I

1,70 1,60'1

10,3 11,4 11,1 12,3 12,5 13,4

5,2 5,8 5,7 6,3 6,4 6,8

0,024 0,022 0,022 0,ü20 0,ü20 0,018

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

105

~-I

6, 0,11 0,50 1,00 0,20 -9,3 i1,471,110 8900 0,09 1,18 4,3 352,0 109,0 8,55 0,58 1,71 1,78 0,21 1,770,120 3502500h torr 1,06 0,95 0,40 10,60 0,16 0,ü20 0,99 2,2 3,2 0,289 2,19 1,16 1,04 0,044 0,52 0,70 10,4 0,522 6,1 0,505 m 7,2 1,88 6,2 1,75 1,82 0,984 0,726 0,022 0,93 10,3 8,9 372,0 aiffúziós 13,30 136,0 1850 118,1 800 665,0 57,90 4,30 0,81 8,1 0,533 1,92 1,687,3 5007850 I 1,261,62 1700 0,005 1,26 0,15 0,08 0,05 0,07 14,4 4,05 0,36 0,30 7,35 1,67 2,89 0,008 17,80 0,50 22,35 320 0,55 0,30 2,00 0,63 6,95 0,50 5,36 2,10 0,81 0,024 0,922,01 0,558 1,116 0,06 2,99 15,70 2,06 5,60 3,60 0,003 0,065 1,68 1,60 123,0 1650 12,80 0,82 27,65 0,17 0,42 11,67 500 4,6 6,90 0,92 6,53 5,95 0,35 0,89 0,840,439 2600 1,131,215 2650 0,040 1800 0,048 0,022 0,ü20 0,14 0,29 to,8 1,9 1,5 18,2 0,85 0,12 0,322 0,433 6,3 0,294 0,608 0,27 0,20 2,5 3,7 2,2 1,56 0,300 1,7 0,258 1,270 0,036 0,032 0,016 0,8416,301000 0,022 0,58 12,0 0,60 0,50 5,3 0,486 7,1 8,4 0,838 0,88 0,80 17,4 2,12 0,589 4,19 0,14 1,56 198,0 15,1 12,90 2,090,202 7200 43,0 0,47 0,35 94,1 54,30 0,51 0,92 0,70 9,4 0,22 0,045 1,47 0,38 3,49 0,33 1,47 0,04 0,52 0,98 1,00 320,0 :15005,981 1,53 17,95 400 1,49 0,90 303,2 700 0,09 11,40 19,26 1,05 327,0 4,45 0,90 2,20 6,27 1,30 3,00 0,012 0,87 0,75 9,9 7,5 0,060 0,91 1,52 0,08 0,71 0,81 1,78 0,002 0,014 0,005 0,57 3,09 0,15 0,37 1,20 1,40 0,61 9,44 1,54 6,07 1,84 0,001 0,003 0,46 0,88 58,1 1,68 16,3 0,001 4,0 0,76 0,10 21,65 14,0 11,0 1,05 0,45 12,80 15,40 7,60 0,82 7,92 1,93 1,51 1,26 0,024 0,010 2,9 0,018 14,1 0,011 0,58 91,0 170,0 180060 50,0 208,2 900 106,0 233,3 184,4 150 15,9 0,0002 1050 0,16 0,46 0,13 0,07 0,20 6,84 0,48 0,20 0,25 2,32 1,24 9,16 1,12 0,21 16,7 0,130 0,22 0,12 0,028 0,ül0 4,81 26,45 200 0,43 13,50 175 0,42 0,66 0,130 0,29 0,26 0,65 0,39 16,1 0,11 14,60 0,36 41,50 185,0 0,010 0,0004 1800 0,090 --- 1200 595,1 0,004 0,006 0,002 0,55 0,61 30,0 11,72 c, vakolat salak- , g, mészvakolat lemez 0,641 Szalmatöltés Acél Azbesztcement lat Mészvakolat tok, Homér-

--- --7'251

5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

te"yezo,

tényezo

I tenyezo,

t',

kcalm2hoCkcal m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo S, tenyezo, tényezo

tényezo, g

Pára-

3,70

106

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg

egyenértéku hovezetési tényezoje

Egyenértéku A tagsága, teg 0,203 I W{mK tési!kcal/mhoC 0,172 0,152 0,163 0,158 0,175 0,206 0,210 0,211 0,740 0,181 0,182 0,860 0,190 0,286 0,174 0,385 0,179 0,430 0,252 0,177 0,184 0,543 0,270 0,232 0,370 0,266 0,229 0,301 0,154 0,1690,02 0,145 0,200 0,189 0,162 0,319 0,217 0,1320,01 0,113 1,000 0,237 0,059 0,423 0,056 0,278 0,239 0,720 0,043 0,06 hoveze- d/A hovezetési 0,064 0,913 0,166 0,260 0,244 0,2480,06 0,213 0,1820,02 0,157 0,1350,01 0,190 0,164 1,040 0,191 0,165 0,231 0,055 0,037 0,785 0,564 d,Légré0,485 0,447 tényezo,m'K/W 0,202 0,116 0,135 0,491 0,04 ellenállás, Im'hoC/kcal 0,131 0,069 0,044 0,371 0,276 0,188 0,038 0,873 0,269 vas0,106 1,210 0,186 0,192 0,161 0,2200,04 0,530 0,091 0,208 0,350 0,187 0,616 --1 0,099 Egyenértéku 0,005 1,163 m 0,630

0,037

Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén 0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C). Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsátási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak, födémek nedvessége megnöveli a hoáramot. 5.1.1.5. Hobidak és sarkok Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben) konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítéseket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondoskodunk, hohidak keletkeznek. A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent. Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan alacsonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezeteket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táblázatot). A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán látható. Hohidak esetében rendszerint a belso sík homérsékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek

még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego homérséklete, oc 1---;/m'K

Külso fal

i

Padlás, födém Höátbocsátási

I

Lapos tetö. födém (futött helyiség felett) tényezo, k -kal/m'hoC

I

Födémek (~áró felett)

_

I

kcal/m'h°Z-r

W/';"K

I

kcal/m'hoC

-i--~{m'K

I

W/m'K

I

kcal/m'h'C

-lS -to

5

I I
1-----

2,10 1,5 1,74

-

I

-----

1,80 1,30 1,50
-~

---,,-

1,55 1,1 1,,,-8

I-----I
-----

1,53 0,95 1,10

I

1,4

u

__

---

1,20 0,85 0,95

i
1

1,05 0,75 0,81

;

I

-------

0,90

-

---

---

~__ -=2~ __
-~.
-20

I_

1,4

----.1.- -----------I 1,28

1,20 1,to

.2-~ _~_I

1,0 1,1 --1---- 0,92 .
I I

I i

i

0.65 0,70 --0,60

----1-------- ----1,0 0,85 0,87

0,80 _1~0~, 0,75 _ I

,- 0,64 ---1----0,55
I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

107

/1.

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok között számított homérséklet-különbség nél a valóságban kisebb vagy nagyobb a At. k~d értéke a következok szerint számítható:
Iküf
'YJ

k~d=k+'YJ(khíd-k)

W/m2K

(kcaljm2h°C). (5-6)

"QID]
tbel

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a hohíd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohídmentes fal hoátbocsátási tényezoje.
5-11. táblázat. Az
'1'}

tényezo értékei az 5-3. ábrán látható hohidakhoz
Hohíd •• arcsúsága", k

Hohíd
jele

a/b

.fl
5-3. ábra. Hohidak alaptipusai IV. V. a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m. vastagsága
i

'1

tényezo

II.

I 0,12 0,24 0,32,0,50.0,62 0,07 0,15 0,38 0,04 0,10 0,26 0,25 0,30 0,17 0,50 10,10 10,24! 0,38 O,SOI 0,59 I 0,67 0,7410,53! 0,741 0,03 0,80 0,7610,87 0,91 1. 0,42 I 0'621 0,73

0,96 10,87

0,71 0,77 1,00 0,30 0,81 0,85

az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya áramsuruség:

ho(5-5)

4= iXbel(tbel-

tbcl C)= ~*k~íitbel-

tkol)'

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an5-10. táblázat. A korrekciós tényezo értékei hohíd számításához
Tömeg, ks/m'
Megnevezés 50 ... 150
';:*

Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának homérséklete kifejezheto:
-1:*[k tbcIC-tbel-'"
tbe1+1)(k híd-k)] ---tkül

;*

oC .

oc be I

(5-7)
>-

I

J

50 ... 300

I 300 ... 700 I

700

korrekciós tényezo

Külsolaposkülso 0,70 födém- 1,05 érintkezo 0,80 0,60 0,60 0,40 0,45 0,50 0,50 0,55 0,95vagy 1,35 0,70 0,90 0,75 0,80 1,00 0,70 fal, 1,10 1,20 0,80 0,85 0,85 1,20 intke- falak hidegteto, dém zovagy ó réteges ád árnyékolt és léggekkel szelloztetett átteres

A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoátadási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosorban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja. Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek súlyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hoveszteség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótléktényezokkel vesszük figyelembe. Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-

108

ÉPÜLETEK ----------------.------.-------

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

-----

JELLEMZOI

----.----.-

---------

tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a következo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. Magyarországon hoveszteség-számítási szempontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk meg: - normális széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint 3,5 mis; - eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szélsebesség a futési idoszakban nagyobb, mint 3,5 mis. Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, amelyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton (azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott települések belterületi épületei mindig normális széljárású nak tekintendok. Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fekvésu (a városok külso kerületében, laza beépítési mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, amelyek a környezetükbol kiemelkednek). A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
Pótlék, % I
I

a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárókkal [5-4. ábra, a)]; b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán nyílászárókkal [5-4. ábra, b)]; c) helyiség több külso fallal, több falon nyílászárókkal [5-4. ábra, c)]. A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartalmazza.
5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
egy Megnevezés

több
Calon

külso CaIon külso ---------.-II

Szélpótlék, % li Nyílászáró Nyilászáró

Normál széljárás és szabad fekvés Eros széljárás és védett fekvés Eros széljárás és szabad fekvés

I

ID

I

]5 25

j
I

20

ID

r-isi

Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe, ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken napsugárzás miatt jön létre. Az égtájat a helyiség külso falának, sarokszobánál a sarok iránya adja meg. Több külso fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb esetre kell számítani (5-13. táblázat).
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
DK Nl' ÉNy O K ID5 OÉgtáj5É DNy O I ÉK
I

Szobo

Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlékkal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14. táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számításba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2 értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes határolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei
Futött helyiség térfogata l m:l Üzemmegszakitás idotartama. h 0 .. :150 150 ... 500 pótlék, 500 ... 5000 %

aj

=1=

-ti-

ü

I

Szobo

ej

I

I

~

5-4. ábra. Nyílászárók
aj

helyzete futött helyiségek határolószerkezeteiben 8 ]2 ]2 ]6
]5

Felfutési

egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval; ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval

]o

.

8

25

~--]-5

I

M

_____

~I

HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérsékleteloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyozására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb belmagasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet. A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség ~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti :Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épület pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró ;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy 'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).
5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei 60 --.---50 40 30 70,0 58,1 46,5 123,3 W/m3 100 "aj!areszte-34,9180 20/Vhelyl 70

5.1.3. Teljes hoveszteség
Az egyes pótléktényezok meghatározása után a teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határozható meg:
n

Q= Qo (1 + il~Pi) L

W (kcalih),

(5-8) sze-

ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.

5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához
Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló épület höveszteségének meghatározásakor külön figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill. (2-7) összefüggés] ismeretében számítható. A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti viszonya következo lehet: L1P~Pdin'
aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill. olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület belseje felé távozhat.

81+3.+.,3

20

I

>ótlék.

%

o

I

2

I

4

I

6

I

8

110

112

116

határolószerkezetek lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál ,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett könyIyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék érékeit az 5-16. táblázat tartalmazza.

Könnyítési pótlék. Könnyu

Nyílászárók aránya 10 15 O 12102060 I FelfutésiI5<40 20 2018 12 60•..80 12 18 1515 >80 pótlék I205... 20 felfutési 40 Könnyítésí pótlék, % <100

----- ------~

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

--------

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu (kétszárnyú) ablakai vannak. A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a következo:

v = LaL1p2/3

m3Ih,

(5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílászáró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége, m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési tényezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), kettos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm) Pa értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, (v.o.mm).

110

ÉPÜLETEK

HOVESZTESÉGE.

ÉPÜLETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú termek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berendezés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 stb. nagymértékben függ. A létesítmények hoveszteségének számítása kor rendszerint szükségessé válik a választott futorendszerek sajátosságainak figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás esetenkénti kiegészítése. Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju (rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~ározásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet vesz fel. A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képessége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigeteloképességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a határolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét számításainkban a táblázatokban megadott értékeknél 20%-kal nagyobbra kell felvenni. Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, valamint a föld alatti helyiségek összes határolószerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszerusített számítási móddal nem határozható meg. Az ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tárgyaltak alapján határozzuk meg. A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontossággal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh) értékre felkerekítve vesszük figyelembe.

A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill. 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva. Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés szerint:

k=
Adatok:

1 ~vak ~tég -+ 2 -+-+Otbe I Avak Atég

1

~vak=0,015 m,

1 Otkü I Avak=0,93 W/mK.

~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK. Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K. Így a hoátbocsátási tényezo:
1

k= 1

2' , 8+. 0,93 +0,85 +23

O

015

038

1 ~1,55

W/m2K.

A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási tényezoi: k=2,56 W/m2K; 6 cm vastag válas~fallap k=2,36 W/m2K; 12 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K. 25 cm vastag téglafal külso. ablak, fa, kettos üvegezés, nyitható k=5,2 W/m2K; belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K; belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K. A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és homérsékletu) helyiség található. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát): 101 Nappali, 22,75 m2 alapterületu, tbel=20 oC, V=68,25 m3• 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta, tbel=20 oC, V=3l,5 m3• 103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC,

parkettás,

5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett helyiségek hovesztesége Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemutatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszonyokra, lakások és irodák esetében az így meghatározott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet.

V=36,75

m3•

104 105 106 107 -

5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására Meghatározandó a Budapest külso kerületében létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési

108 109 110 -

Szoba, 15,75 m2 parketta, tool=20 oC, V=47,25 m3• Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat, tbe1=16oC, V=44,34 m3. Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat, tbe1=24oC, V=18,3 m3• W. C., 2,14 m2, PVC burkolat, tbel=16 oC, V=6,42 m3• Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen helyiség, tbe1=5oC, V=7,32 m3• Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat, tbcl= 16 oC, V=36,75 013• Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h.

t",.~ 12

"C.

I

HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

111

2,10

1,50

1,50
1,{;0

A sze/vény

1,50
1,60

2,10
-1,60

104

109

A

----_.-1A'
~i:~

I

38

J8

J8

3,50

4,50" ~? 2,0 $ "'1'2;44 tm ~12 3,50 2 (MO' 25" 1,37 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figyelembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás). A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartalmazza.

5.1.7. Padlók hovesztesége Talajra épített helyiségek padlóin keresztül eltávozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét. Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési tényezo alapján minosítheto: bpa=Yke
kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)

(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban). Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) meleg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj homérséklete egy bizonyos mélységben már a külso körülményektol független, állandó érték. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül 20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C. A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a külso változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy késedelemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a

talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázistacionárius jelleguek. Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha elegendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel határozható meg. A használatos méretezési eljárás szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a helytol független, állandó érték figyelembevételével számítható. A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-különbségek miatt háromdimenziós. A több irányú hovezetés az épület széle felé erosödik, a legintenzívebb a sarkokon. Célszeru meghatározni a padló felületi homérsékleteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-különbségek hatására azon átfolyik. A hoveszteség meghatározásának gyakorlati menete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok homérsékleteit a felületek arányában súlyozottan átlagoljuk, sávonként meghatározzuk a hoveszteséget, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyiség padló-hoveszteségét.

112

ÉPULETEK

HOVESZTFSÉGE.

ÉPULETEK

HOTECHNIKAI

JELLEMZOI 5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
vastagsága, Lit, I m m'méretei, m2 m m tényezo, felülete, oC W/m'l' I k I ,
I

i

I

Számítandó II Hömér-

i

I
I

különbség,

Hoátbocsátási I da~abI

1

01

10,5I , 10,54 4 = X I1,70 I 1 I2,56 14,25 20 oC, 1,22 3,74 1,74 1,78 0,85x2,1O 2,20 2,72 I,OOX2,1O 1,20x2,20 1,60X 8,64 0,38 - 2,10 2,20X 5,25 8 tbel 35 11 4 0,06 0,065,72 oC, 8 35 2I Szoba,15,3 8 ,I 1,60X oC, 1 4 1,55 5,2 7,78 6,54 8,40 6,28 2,72 4,20 2,88X3,0 1,78 7,50 6,30 1,74 3,50X3,0 4,75X3,0 3,75x3,0 6,82X3,0 7,51 3,74 3,75X3,0 2,72 2,9 135 0,253,56,50X3,0 2,10 2,50X3,0 0,88X3,0 3,74 2,61 1,75x3,0 i,OOX3,0 7,48 2,72 1,78 2,64 20,46II0,122,90,82x3,0oC,1,70 16,720,382,363,OX3,0 II 3 5,2 Eloszoba19,5 1,55 Szoba, 14,25 3,74 2,72 0,3!!2,56 9,0 2,64 2,9 0,86 tbel=20 2,10 tbel=20 3,0 I 1 2,36 Szoba, 11,25 2,46 0,126,90 I 10,5 2,10 1,74 2,64 1,78 I 3,5 1 11I tbel=20 tbel=16 oC, 2,46 I I II I I I
I I I II \ I I II I

- -- -- I

- - --

-

Általános emelet

II

I

HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége
érzetPótléknit hc56ram. Ieses W pótlék fopti). hc56ram hc56ram Felfútési W (tér- W Ak h6áram. pótlékHc5- .dI..dI. Pótlék nélkúl Pótléktényez6k fajlaaos fopti). H66ram Égtáj-H6áram laaos pótlék(térTénylepa Szél- Ak (be). pótlék WIm' össze•••• tényezok +1.00 (ki). Faj-

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

113

Tény-

114

ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
5-17. táblázat
méretei.A határol6szerkczct ml SzámftandÓ ..4,ml felület, darabséklct.dI, különbséa, felülete, m HomérHoátbocsátási W/m'K tényezo, vastalJSáP, ml k

I

fellUet,

oc

I I
Levonandó

4I 4,11 2,46 7,32 2,12 1,78 O,85X2,1O 11 31 16 8 I 2,566,421,6OXl,70 8 0,062,56 2,36 7,78 1,78 1,55 2,10 7,32 2,9O,82X3,O 2,12 1 12 I0,381,74 C., 10,5 tbe1=oC, oC, 1,78 2,56 tbe1=24 1 16 2,44 6,42 3,0 3,50X3,O 1,37X3,O 2,14X3,O 3,50X3,0 0,70 7,5 5,2 10,58 2,50 2,46 1,74 6,42 6,42 - Fürdoszoba, I 0,125,12 0,06 0,252,36 X4,11 2,14X3,O tbe1=16 oC, W. Konyha,2,12 2,10 0,06I I II

- - -- I I I
I I I ,.

106

f

I

I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk. A "sávok padlóhomérséklete ismert. Az 1. sáv átlaghomérséklete:

17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
l'

tI~ .•...

_11+15+16+4

. 17+16+15+11 10
h_

----IS2 ----,.

oc

Apadlósik 16,1 a levego közötti 16,7 oC, a IV. sávé • a II. sávé és oC, a Ill. sávé hoátadási tényezo ~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J , sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '
~
V.

------..------ 18 11 Ill.1.18°Ci17OC 17 1m 19 E: 1m 14 18,5 OC 11,.18 16 11 /II. ji 16 oC 18 18 E: 15 V. VI. 17 17 16 IV. 16 17 17 oC 16 1/. 15 17 E: 15 VI/. If. 16 ~"C18,5 oC 18 i 15 IV.18,5 "cij 15 ~oC 7"C

--------

t

20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz

HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS folytatása
H6áram érzet-(1d), h6áram, H6WW h6áram FeIflitéai (be), h6áram h6áram, p'ódék (tér-Pódékolt CajJacos pótlékTényleges Copti), W Szél.pódék laaoa Égtáj- (tér-Ak +1,00 H6áram

STACIONÁRIUS

FELTÉTELEK

ESETÉN

115

4,

FajPódék nélkül leps pódék Copti), ÖII7eIIIe, Wim' Pódéktényez6k tényez6k

Pódék-

Tény-

I 99,12O 5 373,83 O 438,46 190,03 lSO,79 41,30 34,24 85,82 86,02 131,48 471,48 15I27,3 99,12 1203,9 O131,48 IO71,48 I I I 27,3 1,15 115 4 41,6 131,48 1 117,14 I I 306,83 1303,02 15I 25,8 O,30 I I 75,35 101 I O 22,41 266,81 1 1 38,43

-II

II I

-I- I
II

Qö= 2: QI=Qpa~6210 WV=18,3 Az kcaljh).hoveszteség (",5300 összes ma Qlv~l090 QVl~820 W,W, QIII~540VII W. QVlI~1280W,

I 32,8

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén
Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön létre. Két egymással határos helyiség közötti határolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homérséklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérséklet-különbséget csak akkor kell figyelembe venni, ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több mint 1O%-kal módositja. A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Honyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha a ffitött helyiségen kémény halad keresztül. 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve általában a következc5kbc51 tevodik össze: emberek holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párolgó felületek holeadása, határolószerkezeteken bejutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb. Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51 ismert az egyes

116

ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felület, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ; ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron ahol n az emberek száma. megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso térVilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg. Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a W, (5-11) Qvil=P zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelüjesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja. az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastagságig számolhatunk. S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram: emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartózkodó emberek hlStermelésc :
csak IÜtaJánOS viláaltá Me;nevezés mlÜis mlni-I ajánlott helyi \ munkaMegviJáaltái igény. Ix
Otk1l1 Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

W (kcaljh),
(5-14)

I

általános
mv

Látási

80 kicsi 40 közepes

-

gis mtPa; kg /h mt forr

Középület, lSO... 300 8O... 1SO

-

iroda, lakás

W~~ 8 3
I I
6

II

5
4

2 1

~~
Ipari épület Munka 40 1000...I00 300 durvalSO... 300 20SO... I001SO 30...... ... 1000 ...100... 80 ... 8O... 80 30040 500 5000 közepes...SO... 80 finom finom nagyon

H

3 2

1fT'

8
6

5
4

Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munkagép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a hajtómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meghajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet hoterhelést: Qgq,=e ~

3
2

tv'Ii

"P -L co, W, 1-1 'T/I

(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W; 'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési foka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. Az COf és e értékét a technológus adja meg. Meleg felületek, technológiai berendezések hóleadása

w

ro

~

~

w

~

m

~
OC

M

tv fel; tharm,

a

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lényében
Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó vízIIlOIIIlyi$ések különbséseként adódik

5 0....7 O. W/m2 (kcal/m2h).65 5-20. táblázat. az ~-l.9 0.1..• 26 24 Irodák40 20 . táblázatot). 1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó hoáramsuruség. oC.6 0. k a besugárzott felület hoátbocsátási tényezoje. BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo 9'1.•70 60. Mozi épület Gépészeti Dohányiparberendezés nélküli épületek Ipari s .. I ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21. táblázatot). épületek 22 2226 30 24 3225 27 7 2030 10 . és 5-20. Lak rlicionált terek40.. % HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel.) jelentos lehet.HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117 ahol A a besugárzott felület..7 0.8 0.. A többi jelölés értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI. piros) Világos (sárga. 50 60.. áram: Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh).... Állattartási k6rterem terek Ipari 80 Állattartási K6rházak alatti terek 27 26I 30 ... 5-4.5 0. 50 Növényházak és /Öld Ablak 70 24 2627 ...6 0. 60 50 35 50. ábrát).. Kereskedelmi K6rház. Felületek abszorpciós téayezoi MeIDCvezés Abszorpciós a téoyez6.. Kátránypaplrral borított (fekete) felület Sötétszürke. a a felület abszorpciós tényezoje (5-19. 25 26 20 60 18:2428 25 15. tbel belso homérséklet. ·c K.. W/m2K (kcaljm2h°C) (1.65 0.. tklll külso homérséklet. üvegezés) át bejutó ho-. a 3-8. barna. 3-9. W/m2 (kcal/m2h) (1. m2... .. szürke) felület Fehér felület Azbesztcement lemezek Cserép Beton Tégla Horganyzott bádog Borlemez Borlemez kaviccsal besz6rva 0.7 0.. az 5-6. 24 34 30. (5-15) 5-19. tiblázat. Atlátszó felületen (ablak. Otklll külso oldali hoátadási tényezo. Lakóépületek Lakóépület Irodaépület Gyufagyártás épületek 16. 3-10. táblázatot).9 0... Szinháznélküli 30. W/m2K(kcal/m2h°C) (1.45 60 múto épületek 30 24 ... táblázat). kék felület Szürke felület (zöld.. fürdo stb. .. .4~O. 34 1632 34. 3060 60 70 épületek Csak 65 40 50 szel16ztetett .. Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves üzemekben (mosoda.. oC (1. konyha. 1 a napsugárzás intenzitása. táblázat).... az 5-3. ..

6 árnyékolás I tényezo 0. azaz a felület hoáramsurusége ingadozik.32 Belso 5-21.5 Vászonredony 0. Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhelés: (J Qpár=m. (5-18) Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki. Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7. Pa (torr).T W (kcalfh) (5-17) ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje.=s= -. hogy l oC felületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-ingadozás tartozik.57 Faredony 0.660..118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE. másik felében az Pozitiv hÖáram/ás iránya tbel x o -x 5-8. A hoáramsuruség az anyag ~ belseje felé haladva egyre csökken. tömör határolószerkezeteken (falak. táblázat. (5-16) g.' 5. A határolófelü. A periódus egyik felében a ho az anyagba.24 Külso árnyékolás I üveg. Változzék a homérséklet sinushullám szerint a határolófelületen. periodikusan változó hoáram hogyan jelentkezik a határolószerkezetek belso felü1etein. Homogén sík fal környezetében kialakuló homérsékletviszonyok 1 külso.09 lécekkel 0.f: leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~ eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat: '0. hogya helyiség-homérséklet ingadozása következtében a határol6szerkezet belso felületén át belépo hoáram hogyan ingadozik.0 q 170 =. ábra alapján is meghatározható.50. Ennek következtében a határolófelülettel párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinusgörbe szerint változik. A határolófelületen idóben változó' homérséklet-gradiensnek megfeleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen. a határoló felülettol távolodva egyre csökkeno amplitúdóval. a viz felületén uralkodó telitési nyomás.09 Fazsaluzás 450-os 0.3. 2 belso (védett) oldal . Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása. valamint a nem átereszto.080. I I Nap- II Nap- I Az óránként elpárolgó viz mennyisége mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). A honyereség-számítás egyik problémája. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot megnevezése árnyékol6szerkezet lécekkel 0. fódémek) át bejutó hoáramból. I A PvCel párolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi.3.62 Fazsaluzás 0. A másik kérdés az. (támadott) oldal.9 0. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén f • Épületek külso térbol származó honyeresége két tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto. Ace Wfm2K (kcal/m2h°C). A válaszhoz a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homérséklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete szükséges. A homérséklet-hullámzás egyenlete Egy irányban végtelen mély homogén féltér. A hoelnyelési tényezo értéke a fal ~e. Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhelése.950. anyagból visszahatol.1. Naptényezo értékei 0. ábra. hogy az épület külso felületeit éro. ill.36 Fazsalu 0.1 0. 5. üvegezett felületeken.1'0 ~2n. és hogy milyen homérséklet-ingadozást okoz a helyiségben. Pa (torr). Jfkg (kcal/kg).iII.

A.999+0.· kiterjedése két irányban végtelen.50 1.257 0. . Egyrétegi határolószerkezet csiUapitaisi tényezoje D=RS (5-23) A valóságban jelentkezo honyereség-számitási feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérsékletingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon.3.209+0.50 3.a fal anyaga homogén.597 0. Az 5-8.00 1.280 0.606 -0. QY6 h +sfis.699 -2. Az . -·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon) a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6.80 4.958+0.hovezet~si tényezojétol.449 i -4.819 0. S a fal hoelnyelési tényezoje az (5-18) összefüggés szerint.) A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó homennyiség (hc5áramsfuiiség) : 4v6= rx. W/m2K (kca1/m2h°C).503+0. .2450.80 1.692 -12. A.50 0.00 Feltételek: ..v68Y6 W/m2 (kcalfm2h).647 0.939+0.956 0.565+ 1.00 3. (A komplex argumentumú hiperbolikus függvények értékeit az 5-22.603 0.A. fl suruségétol c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ.8411 0.037 0. m.152 0.a fal védett oldalával határos közeg átlaghomérséklete állandó.00 0.058+0.545+ ah(xy'i) 0. Komplex argumeotmná hiperbolikus fiiggvéayek értékei x I ch(xy'i) 0.20 2. + 0.402+ 1.701+3.487 0.290 -15. Ezzel az (5-19) összefüggés másik formája: 8 =.339+0.556+2.30 0.302+2.754-31.635+3.076+2.728+ 1. xsYi oC ' (5-19) ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a védett oldalon (x=O 8ikon).60 1.547+0.829-6.0 5-12.499 0.a fal hc5vezetési tényezoje.719 0.071 .549 0. Egyrétegu véges vastagságú sík fal.~shDYi) h oC.573 1. .621 1.155 0.005 -2.534 I i i i ii i i.404 0.020+2.5800.0 x O'Y6 C 8x=8v6(ChDYi+ . ábrán láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi4.716 0.0450.740 -15.020 0..079 0.142 0.50 2.454+0.615 0.997+0. (5-24) xSYi .631+ 1.216 0. a hc5mérséklet-ingadozás így is írható: ahol rx.HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119 anyagának A.v68Y6h s.017-0. -15.654++ 1.50 0. a vizsgált periódust több periódus elozte meg.70 náta -tengely elhelyezkedése.636+ 1.990+0.994 0.A.788 j -8.591 0.320 0.10oldalán a hc5mérséklet harmonikusan (sinusgörbe szerint) változik.40 0.v6hoátadási tényezo a védett felületen.1250.911 0. ·a hely függvényében: Q \:Ix =.60 5. xSYi oC • (5-21) Bevezetve az x R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) és a (5-22) hovezetési ellenállást 5.020. táblázat tartalmazza.70 0.461 +0. oC.10 1.40 1.03 -8.504 -0.076+0.20 1.90 1.995+0.747-31. az úu.109 0.398 1.840+0.213+3.584+0.914+0.140+0.983+&. amelyet az (1-1) differenciálegyenlet ir le. .973 1.151+3.411 0. a hoáramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6' A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amplitúdóját adja a falban.486 .639+ 1.590+2.340+ 0. táblázat.999+0.925 0. W /m2K (kcalfm2h oc) .483+ 1. hc5tehetetlenségi 8x amplitúdó ja tényezot.412 0.612+0.881 + 1. 4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett oldalon (x=O sikon).30 1.()()()+O.275+0. W/mK (kcalfmh°C).856-6.a falban csupán az x tengellyel párhuzamos irányú hoterjedés megy végbe.2. 1.180 0.999+0.591 1. (5-20) dimenzió nélküli számot.00 0.970 0. + sYi rx.a fal "támadott" 0.i h 0'v6 C xSYi .838-12.790+ 1.90 0. x a sik távolsága a védett oldaltól.368 -4.00 6.A.624 -15.

az (5-20) összefüggést]. Yé (5-25) és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. 12 rpór. sh DVt. akkor a támadott felületen a hoáramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingadozás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség. az egy irányban végtelen homogén féltér S h6elnyelési tényez5jével): fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homérséklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: rp=arg ill. a gyakorlatban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás ampütúdóját adják meg. amit a gyakorlatban fá-' a ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben fl) ttdl1=tN1. {J fázis- aj bJ e) 5-10. ábra).3. az 5.3. Egyrétegu batárol6szerkezet felületi béielnyelési tényezoje Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso hoterhelések esete). mig S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: szöge: rp=arg {J=arc tg ~. e) tbel>tkUI . oldali homérséklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa : ctj Fáziskésés 5-9. amelynek abszolút értéke a támadott és védett. A {J csillapitási tényezo komplex szám.3.vé . mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem következmények jelentosek. D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo.Sr i (5-26) e A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé felületi hoelnyelési tényezoje(l. Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-. ábra.=mTn h .UO apOLETEK HOVESZTESaOE. (5-27) S.tényezo.3. ábra. A rp fáziskésés értelme~ v= I{JI. ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási tényezojével egyenlo [1. pontot).b) 'kll1>t ••••. ew. A homérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal körül játszódik le (5-10. más néven felületi h6elnyelési tényezo (vö. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI utóbbi meghatározására való a {J csillapitási tényezo. ábra). (5-29) {J rad. Ahatárolószerkezet viselkedésének jellemzésére a támadott oldali hoterheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteghoelnyelési . (5-28) A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi.r. A középhomérséklet vonala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol határozható meg stacionárius összefüggésseI. a támadott és védett oldaü homérséldet-ingadozás ampütúdójának hányadosa: e" {J= {J {J e . • {J= ch DYi+ -1.

Abszolút értéke azt mutatja meg. és igy tovább. és az egyes rétegek {J támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingadocsillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell meghatározni. rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo számításakor a 4vJevé hányados az 1. D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té. vazása.. ábra. az (5-18) összefüggést]. qtá felületi höáram inga- b be1s6 h6ménéldot A honyereség-számítás egyik feladata."kúl' (5-34) béjéhez képest (5-11. Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határolószerkezet támadott falsikján. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi hoelnyelési tényezovel egyenlo.sát értjük. W/m2 (kcal/m2h). e" - chDYf+~ ev~fi.lamint a támadott oldali közeg és felület közötti nyezoje [1. amely azonban ahatárolószerkezet rétegsorszám sorrendjében. shDYf S·i: ri 5. Abszolút értéke a támadott felé sorszámozzuk.= "1"2'"'' . Ez azt jelenti. etá a tá. A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal Utá komplex szám..HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121 shDYi+~chDYi U . Az egyes rétegekre vonatkozó sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. 4vJevé a vé{J= {Jl{J2' •• {J. .oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jeltényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo lemzo szám.. .'t rázisk~sés 5-11.3.ahol U" az utolsó (n-edik.4. Több rétegu határolÓ8arkezet csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése W/ m 2K -+- . ábra). Értékét az egyes rétegek (5-26) összemadott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingadofüggésévei számított {J.. ill. A 5. legkülso) réteg felületi vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek. Fázisszöge a hl:Smér. A 2. dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányadosurliség-ingadozása. réteg támadott oldala..hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva. itt tehát Uvé=Otbcl' ség görbéjéhez képest.3. Helyiség histabilitása és dozása Ibclhomérséklet ti felületi Máram.csillapitásának abszolút értéke: sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör. A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késleltetése: nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitását az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla<p=arg {J. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi. az (5-23) összefüggést]..Otklll+U"' ot klll B komplex szám. S a hoelnyelési {Jklll sillapitási tényezojének szorzata adja: c tényezoje [1. hogy összefüggést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyesség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt . oC. ". (5-35) píthatjuk meg. hogy a támadott falsikkal határos közeg (le. réteg védett oldala a belso falsik. A támadott oldali közeg és felület közötti külso csillapitási tényezo: B 1 11 W/m2K (kcal/m2h°C). e~Yi . (5-30) let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram.4tá - tá- Több rétegCi határolószerkezet csillapitási tényezojén a támadott oldallal határos közeg homérsék(kcal/m2h°C). réteg védett oldala az 1... {J"AÜI· (5-32) dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi hoelnyelési tényezl:Sje.W/m2K (kcal/m2hoC.6.3. Az 1.5. csillapitási tényezoinek. rétegre az 5. tehát a 2. (5-31) {J U Otbcl (5-33) kúl.

Az 5. A helyiség-homérséklet alakulása A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabilitás definíciójából következoen : (5-39) " H= ~ BtAt t~l WjK (kcalJh°C). [37]. hogy a középérték.7. (5-37) ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabilitása. H komplex szám. A pontosabb módszer több munkaráfordítása az alapadatok hibája esetén nem térül meg. f- t t 5.122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. A számítások során a következokben leírt egyszerusítések alkalmazhatók [25]. Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása. Az ingadozás a helyiség napi átlagos közepes homérséklete körül zajlik le. akkor nem változik a helyiség napi átlagos homérséklete.4. amely körül a hoterhelés ingadozik O. ~. Ha olyan speciális eset adódik. hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítik. az eredmény hibáját elore nem lehet megbecsülni. egyszerisitett eljárással A gyakorlatban a jelenségeket komplex számokkal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített formáját használjuk. H a helyiség hostabilitása. A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felületére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség hostabilitását adja: 5. sot sok esetben átlagérték.hogy a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben becsülheto. abszolút értéke a hoáram-ingadozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának amplitúdóviszonya. At az i-edik határolószerkezet feljilete. W (kcalJh).1.rámutatvaarra. ~ ev +Hbe r W/K (kcal/hOC). Hoelnyelés A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30) összefüggésen alapul. Fázisszöge a homérséklet-ingadozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz képest.•. és az i eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszódik le a homérséklet-ingadozás. W/m2K (kcal/m2h°C). ebet komplex szám. A bonyolultabb matematikai apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát. i (5-38) ["" ~ . i a határoló felületek sorszáma. számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egyA következokben a hosszadalmas és nehézkes szerusítetteljárástismertetjük.4. mert az alapadatok egy része mért meteorológiai jellemzo. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltételezésekkel : D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy . Az összefüggést átalakítva. n azok összes száma.(vagy egyéb harmonikus) függvény szerint változó hoterhelés ingadozásának amplitúdója.3. a helyiség teljes hostabilitása így " H= t= 1 BtAt+H. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa. W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint. az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje thDli+ Ut- Ut_~ 1+ Ut-~ th D/t Sli sli (5-40) sli alakban írható. ebet az általa okozott helyiséghomérséklet-ingadozás. pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás az egyes határolószerkezetek felületén átlépo hoáramsuruség ingadozásának és a helyiség levegohomérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokozza a helyiség levegojének és a berendezési tárgyaknak a hostabilitása. ahol Q egy sinus. m2. fázisszöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjéhez viszonyítva.4. oC. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI tér homérsékletének ingadozása között. A vektorok fázisszögének és a komplex számok képzetes részének eIhanyagolásából adódó hibák a muveletek során összegezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek. abszolút értéke az okozott helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját. ~ 5.3.

4.-O 9(Sál%be.z . (5-50) Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé haladva kell meghatározni [D I'?:.2.Yn oC. . Az összegezést az összes külso és belso határolószerkezetre végezzük. Csillapítás A . D. Yl+Y2+···+Y •• (5-52) .SJ+Uo.+Un I+RU 1 10 10-1 • (5-45) 5. Hostabilitás Un=R"S. Hofokmodulus A helyiség-homérséklet ingadozása helyett.. H a zart tér hóstabilitásának abszolút értéke. Ezért az egyszerusített módszer esetén H értéke már nem komplex szám.4.4.4. ill. miatt ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége. mert B eredetileg vektormennyiség. Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási tényezo valós szám. (SI+Ul)(S2+U~.4.YiI ~D. 5.3. réteg: (5-44) n.shUI-I.uI-l "Vékony" rétegek (D .. [37] és [39] szerint (5-47) ha pedig D< 3..meghatározott értékével számolunk: D. W (kcaljh). az egyszerusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik be. réteg: B= -+-- 1 . ezért a fázisszögek figyelembevételével kellene összegezni. a homérséklet-ingadozás amplitúdóinak hányadosa : '10 Ahostabilitásszámítására alkalmazható összefüggés az (5-37)-tel megegyezo. Az abszolút értékek összeadása hibát rejt magában.)' 2.9 tényezovel a fázisszögek elhagyása keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk.1% bePbe I Wjm2K 1 1 I%bel+Ubel I%bel Ubel (kcalfm2h°C).. R. Fajlagos felületi hostabilitás A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése egyszerusített módszer esetén is hasonló.V1+ M2V2+ .. és (5-42) U.(Sn+Un-l)(l%kül+Un) . A hofokmodulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo szám: ahol UO= I%bel' Lak6épület esetén. (5-48) (5-51) ahol ".(Sn+UJl%kIU (5-49) A 0.. Épületek hofokmodulusát az egyes helyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott átlaga adja: Mq.)(S2+Ul)" .. de a B fajlagos hostabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút értékével szerepel. téli maximális hovesztesége.< 1) esetében tehát az egyes réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi: 1. SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül+Un I%kül (5-46) 5. réteg: (5-43) (mivel Uo= I%be.< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) .M. de a felületi h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett annak egyszerusített módszerrel.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123 (5-41) valamint 5.csillapítás számításának egyszerusített módszere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik.. (5-45) összef'úggések szerint]. S2+Ul . M= ~ oC.5. I+R.. amely téli és nyári esetre írható fel.+ M. akkor '11= tpeDIY2. W lK (kcaljh oc).<l így ("vékony" réteg) esetén Ith D. Sn+Un-l. 1: Rj$j JI=ej~.. haD>3. amely az (5-39) komplex számmal fejezheto ki.I (" vastag" réteg) esetén az (5-41).

2 -3.5 9. táblázat.3 0.2 7.6 9.9 4.9 2.6 7.0 500 -2.3 0.0 1'_500_'1_2.0 -3.2 -3.2 -6.0 O 3.5 -2.7 -4.9 7. (5-53) ahol tnapl a napléghomérséklet: al tnapl=--+tkill 5.6 5.2 6.7 0.1 -4.8 2.9 5.5 8.8 7.8 -3.5 14.5 4.4 -2.4 0.0 -4. mint a tényleges tklll külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatására kialakuló hoáram.3 0.4 -2.6 0. 100 -7.9 2.5 -0.1 500 2.1 o 10.5 -7.0 21.7 9.31-0.3 11.4 5.8 1.7 0.4.8 -7.4 3_.8 -3.0 -5.2 0_.2 -1.2 3.0 DNy 300.1\-2.! pm 6 I ÉK I 1001-'7.1 -3.3 .0 0.0 -1.21 1.4 13.9 4.8 7.9 5.8 -1.9 -0.8 3.9 O 5.81-1.2 -1.5 8.8 6.4 100 -7.2 -2.4 0.9 2.3 14.9 -7.0 -1.2 2.9 0.0 8.4 -2.0 0.5 0.7 2.0 1.9 13. Periodikusan változó hóbatások esetére az átmeno hoáram a következo formában is felírható : .8 -7.5 -0.0 12.9 -4.5 -4.7 17.8 13. óra 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J t 16 I 17 I 18 I 19 I 20 :éltái I kl I -------~-~ sú)ya.6 D 500 1.8 -2.2 0. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hutés szükségességének meghatározásához nyújt tájékoztatást.3 9.0 -2.9 6.31 1.2 -0.2 5.9 -8.0 -1.O 14.0 2.7 7.5 -3.1 0. amely esetén a határolószerkezeten ugyanaz a hoáram halad át.3 14.0 1.6 16.1 300 -0.5 -4.3 I II 1 I nyék Ár- I 1500 -1.8 5.5 I I I -- DK I 300 -2.7 -4.1 -1.9 4.5 -0.9 20.8 10.2 -2.9 0.7 0.1 --1100 K I --.3 -7.8 -5.7 -4.7 500 0.31 5.9 -1.0 14.7 8.2 -0.4 5.1 -4.7 -0.8 -7.9 8.2 -1.3 4.5 3.2 -1.8 0.5 6.5 -5.4 19.0 3.6 -4. Honyereség meghatározása egyenértéku homérséklet-különbség felhasználásával A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerkezetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyenértéku homérséklet-különbség segítségével is meghatározhatjuk.4 300 -3.5 -0.0 3.0 1.8 4_.3 -8.41-1.3 -8.81-2.2 0.5 -0.1~ 1100 -4.2 -2.9 -7.4 300 -7.81 5.0 -0.1 I -3.3 11.3 O -2.9~~ 11.21 2.7 3.01-2. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége Fal EgyenértékCl homérséklet-különbséa.71 5'511 4.3 -1.7 20.0 -3.7 3.1 11.3 -3.1 -1.7 -5.2 3.-------- I -2.5 6.7 0.8 12.6 14.-0.5 -1.6\ 5.0 15.3 -0.7 10.6 -7.4 1.0 1.6 -7. Az (5-14) összefüggés a következo alakban is felírható: akii 1 oC • (5-54) A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban már értelmeztük.1 10.0 10.----- --7. A napléghomérséklet fiktív külso homérséklet.0 5.4 0.7 10.6 4.4 0.2 5.9 -0.6 -7.2 _0_.8 -0.7 0.0I 4.4 2.2 l' I 7.5 -2.9 5. Mivel a számítás során a vektormennyiségeket abszolút értékükkel helyettesítjük.1 10.3 -3.5 6. Ez a módszer a gyakorlat számára kényelmes és gyors.0 13.1 -7.5 1.~ 7.2 11.0 -2.4 --.9 12.1 _2_.9 9. az eredmény közelítésnek tekintendo.81-0.1 -2.0 5.6.4 0.6 5.7 1.7 I I --- ---------- 8.0 -0.61 0.1 3.4 9.2 -2.61-2.4 11.3 0.9 11.9 6.5 3.1 -5.6 6.5 7.9 18.2 -0.0 -0.Or-7:3~~ 500 -0.7 100 -7.2 -0.0 -O.5 13. t (5-55) .21-1._7 -2.7 i 1.5 3.7 -8.0 0.6 9.9 --.124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE.8 -7.4 7.7 -0.3 -3.8 -8.5 14.8 -1.8 -1.5 7.4 20.8 3.0 I 4.3 -5.7 2.7 1.3 0.7 -6.8 14.7 -3.1 10.8 500 1.s~1T.2 4.2 ------------------------------1---1.2 2.7-----U:S16.3 ~ 1.1 -3.3 5. ! 5-23.1 3.5 1.8 5. mC&Y' 'C Idotartam.2 -0.3 _1_.1 I 0.4 -.5 8.4 100 -6.9 19.2 7.0 -3.3 -4.7 -2.5" -1.1 -1. =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h).0 O 4.0 -0.9 -0.0 13.7 6_.0 -3.6 _ __ Ny -'-1 ÉNy __ 100 -6.2 -0.4 11.9 -1.9_ 1..7 -6.7 2.9 300 1.414.2 3.6 7.0 4.41 4.4 ~8.1 0. de eros közelítésnek tekintendo.6 É 300 -2.7 8.5 i 300 -2.8! 4.1 -8.3 51.5 -1.7 16._1 9.8 1.7 -0.

p SO I I I 40 30 ZO I fO i I I s bJ 1. táblázat falakra. ábra. és 11 5-24. Egyrétegu lJ • falak csillapítása' és fáziskésleltetése b tr csillapítás a k füuvényében. tkül= =32 oC.0 5-12. ábra a). oC. tnaplnaplégMmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi idopontban. k A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23.* 0. Az 5-23.. oC. oC. táblázat tetokre meghatározott L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tartalmaz. W/m2K (kcalfm2h°C). .6 aj 40 0.tbcl belso homérséklet.2 °U. fázískésés a k fi1uvényébcn 1. tnaplköz özepes napléghomérséklet. tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet).\5 1. a csillapítási tényezo (5-12. A táblázatot a következo alapadatok felhasználásával állították össze: tbcl=26 oC. táblázat használatával.5 r. míg az 5-24.\3 aZ III ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje.HONYERESÉG-SZÁMíTÁS V tO INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125 0.

.200 -3.8 7.200 -1.300 -5.3 teto.9 3.8 -3.6 -4.5 oC (július hónap).8 -3.50° északi szélesség a fóldrajzi helyzet.8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).6 1.0 gár. .1 5.---- 37.7 -7.8 tet6.0 4.4 -4.5 -5.0 -4.8 -5.0 -4.1 -3.5 oC tiszta levego és .7 .7 -4.7 28.8 25.3 -6.2 -4.2 -5. 45.4 5.6 -4.SO -6.8 -4.0 10. s ezzel 5.4 -2. ha a fal vastagsága 24 cm? A belso tér homérséklete tbel=26 oC. Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége Teto Ilgycnértékti homérséklet-különbségoC • .2 18.6 -4. 100 -1.dIeII)" Idotartam.5 11.1 27.6 15.4 nyé.3 -5. Milyen nagy a hoáram nagysága 20 órakor.0 -3.7 -4.7 -5.6 "':'4.0 9.5 7.4 -0. Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl.5 --------".5 -5.8 0.2 10.SO -9.4 -2.5 4. 18 IXbel=6 8 W/m2K (5. Meleg- I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20 SO -8.5 -4.1 33.1 -4.9 7.9 11.5 -6.7 25.5 7.1 -5..6 I 14. és helytelen kialakítás esetében a páradiffúzió jelensége is káros következményekkel járhat.0 40.3 28.0 -5.9 -2. 4n. 100 -6.0I 16. 16.2 -5.0 -4.4 -9.4 -4.7 kcalfm2h°C). amit a számításban figyelembe kell venni.5 15.3 19.0 19.0 -3.9 13.1 --.6 5.8 -6.7 -2.3 4. táblázatot).300 3.300 -4.95 W/m2K (".7 30.0 13.7 13.2 7.5 -5.0 -4.0 19.9 -7.3 -4.4 5.7 2.6 -0.5 2.1.4 2.9 -5.3 4.7 -6.6 10.6 7.-+-~I---I_--I--.3 12.1 -4.1 -7. 5.5 -4.0 30.7 -1. IXkúl= W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC).4 -4. be~ugar- 100 200 300 mtt 500 0.9 -3.9 .-.0 25.0 23..1 24.9 4.2 -0. akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-különbséget kell figyelembe venni.3 -5.7 18. táblázat.3 -4.0 2.9 13. óra 6 Kiala.1 -3.1 1.9 1. amit parafával szigeteltek (melegteto 300 kp/m2). A hoáram: qns=kLlt~y=0.0 11.5 18.0 21.8 5.2 17. táblázatból).. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI 5-24.0 -3.8 -7. Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel .4 28.3 19.6 -2.7 kolt 500 -3.-----.7 -2.2 14.0 15.0 5.5 5.1. világ<?s falak esetén LItegy 1O.0 -9.4 -1.0 3.6 -8.2 26.5 22. mert a teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfelelobb anyagokat választják ki.2 -4.•• 30%-kal csökkentheto. Milyen nagy a hoáram 16 órakor.7 tetö.7 7..0 33.6 ':"'1.9 6.1 -5.8 22. A közölt adat 'Okkal az 5-23.2 tkúlköZ=24.7 1.4 26.6 -0..4 -2.9 -7.7 32.6 16..2 ár.7 23.4 7.0 ------------------- 42.3 -2.5 27.2 16.0 23.4 0.9 6.4 -4.6 13.7 -0.3 5..4 13.3 22.5)+(26tbel)+c oC.7 -0.2 -7. (5-56) c értéke + 1.5 -7.4 5.1 -1.6 1. táblázatból L1tegy= oC..2 -6.0 W/m2K ('" 1.9 -2. ha tbe1 24 OC? A hoátbocsátási tényezo 0.126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.2 18.2 5.7 17.2 -8.5 5.7 Meleg SO -11.8 9.9 (1.7 -0.2 ár200 -7..0 -3.7 16.7 -4.8 20.0 -1.3 -5.7 6.6 24. Páradiffúzió A falszerkezetek általában több réteguek..95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h).9= 11.1 10.7 -5.7 7.3 -7.2 11.7 -1.9 1.0 -5. Arnyékolt falak is kapnak szórt sugárzást.0 -2.0 -1.8 -3.8 1.3 3.6 -1.5 3.3 17.4 -2.7 5.3 0.-5.2 28.5 0.7 41. 100 -6.4 1.2 2.0 8.8 kcalfm2h°C).8 5.2 23.-----------------Hideg.6 -8.0 -5.5 nyé..51 7.4 -1.5 oC szennyezett (ipari) levego eset~n. LItegy 18 oC (az 5-24.2 13.8 10.2 -6. A több rétegu szerkezetek felhasználásakor megno a felületi páralecsapódás veszélye.6 -7.7 2. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu- gárzásnak van kitéve.6 -3.2 1.1 -9.7 0.9 -2.2 8. L1t~= L1tegy+ (tkülköz-24.3 26.-----3.5 -3.=2.1 -6.2 4.8 -5.5 -0.6 1. Az épületnek vasbeton födéme van.4 5.0 11.8 -5. a=0.0 -8.-.9 -2.0 ·5.1 -5.5 19.4 -4.0 besu.4 3.6 1.6 7.0 12.3 6.9 teto. 7 kcalfm2h°C).8 -4. Példa.7 0.8 42.4 -2.2 8.3 kolt 500 -3.--.3 ------0.3 :-:--+---:-:-:--1---::-.2 -7. 0.kp/m' kftás I súlya.5.2 32. = ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.2 9.0 7.4 7.6 2.0 0.2 -4.2 -:-:---+---1--. az 5-19.4 1. .2 33.3 -4.9 -4.6 7.4 -3.8 13.2 zott 500 8.5 17.5 7.5 -6.5 -6.4 1.9 4.2 O 2.2 Hideg. Tiszta..81 29.1 ---------5.7 12. A hoátbocsátási tényezo 2.0.

amely egyrétegu szerkezet esetén : d RI&=-a kgfm2s (kg/m2h). (J. A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ páradiffúziós tényezot: D ~=RT ' (5-60) ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figyelembe véve: ~. A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása következtében az is elofordulhat. Használatos még a páraáthatolási ellenállás. amíg a nedvesség goz alakban terjed. R a vízgoz gázállandó ja.dp fLd g= R~ . a ~ páradiffúziós tényezo pedig a A. A nyugat-európai szakirodalom [17]. m2/s (m2fh). páralecsapódás következik be. [36] a hazaitói eltéroen a p.=Dl/D. ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje. d rétegvastagság. K. a falakon keresztül diffúzióval távozik. A páradiffúzió mindaddig.5. R~461. A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a belso páralecsapódás elkerülése. c a vízgoz koncentrációja. ~=T D ~ g='it.dp a vízgoz parciális nyomáskü1önbsége a réteg két oldala között. (A módszer elonye. a fozés. Pa (torr). légzése stb. m2/s (m2fh).) A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés (1-4) egyenletévei. .09 m2/h).dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. (5-65) több réteg esetén : . (5-57) ahol D diffúziós tényezo. a hovezetéssei analóg transzport jelenség. (5-61) ill. azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt nagyobb. d rétegvastagság. D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje. ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje. (5-64) g= -D dx - dc kg/m2s (kgfm2h). a felület elszinezodik. Ezeken a helyeken hohid keletkezik. m.461 torr m3jkgK). Számottevo vízgozmennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. és belso páralecsapódas következik be. Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken. T a vízgoz homérséklete. kgfm3• Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén: A diffúzió tömegáram-surusége így : D .1. A zárt térbol a nedvesség filtrációval. hogy télen a belso térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó teIítési nyomást. A páradiffúzió egyeDlete A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó vízfelületek. Pa (torr).dp 289 g/mhtorr. (5-58) Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén az (5-58) összefüggés. igy a belso felületi homérséklet ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész felület homérsékleténél. m2sPa/kg (m2htorr/g). m2/s (m2fh). . T a vízgoz homérséklete. m2/s (m2fh). hovezetési tényezovel.0. (5-59) . az (5-61) összefüggés szerint kgfmsPa [ill. révén kerül vízgoz.= ~ viszonyszámot vezeti be. (5-63) 5. m. d a réteg vastagsága. mint másutt. mosás.dp g= RT' d ahol D1=2. (5-62) Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ páradiffúziós tényezovel: kg/m2s (g/m2h). m.dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége. ill. . [31]. a nedves levegore vonatkozó általános gáztörvény felhasználásával: D . hogy a környezo levego harmatponti homérséklete alá kerül. K. szelloztetéssei.0021 D - T kg/msPa. hogy a ~ páradiffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számértéke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI.5· 10-5 m2/s (0. A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a parciális nyomáskülönbség vagy a koncentrációkülönbség függvényében fejezheto ki: ahol ~ páradiffúziós tényezo. JjkgK (kpmjkgK). kgfm2s (kgfm2h). az emberek páraleadása.9 JjkgK (3.PÁRADIFFúZIÓ 127 kapcsolják össze. Pa (kp/m2). Ez a szerkezetet rongálja. g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h).anyagjelleffiZO. az (5-62) összefüggés szerint g/mhtorr].

táblázat tartalmazza. A lecsapódó pára mennyisége: 1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h). amely a határoló szerkezetben nagy károkat okozhat.5.128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. Ez általában a belso tértol kifelé irányuló csökkenés. Cammerer a felületen lecsapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg. Ebben a tömör rétegben a páranyomás erosen csökken. ill. majd a levego nedvességtartalmának csökkenésekor visszajuttatni a levegobe. A nedvesebb és melegebb anyag jobb páraátereszto. Pa (tou). mint a hovezetési tényezo. 5. a tömör. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdonságaitóI.az 5-7. de a falszerkezetbe párazáró réteget is beépítenek. Ptel a felület homérsékletéhez tartozó telitési goznyomás. ábra). A nyári meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék elgozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják. Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós tényezojét -'. Mérési eredményei alapján a gozátadási tényezo: {l'=0. és a kiváló nedvesség a felületen lecsapódik. A párazáró réteg belso oldalán ).5.. A hazai klímaviszonyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszközökkel megelozhetok e káros következmények. a gyakorlatban megtartják a helytelen sorrendet. A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni. ezért a károk látható formában esetleg csak évek múlva mutatkoznak.1> ).Barcs nyomán . ábra. 0. lazább anyagból készült réteg kívülre kerüljön (5-13. A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg [7]. a száradás viszont 2 .042. arról a levegobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy érték. nagyobb tömegu anyagoké kisebb. 10-6 ••• 0.015 . a homérséklet-változás és az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi. Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffúzió jelenségével szemben igen eltéro módon viselkednek.. csak ahatárolószerkezet diffúzióját. Az olyan több rétegu szerkezetek.. A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját- x 5-13. A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell kialakítani. 10-6 kgjm2sPa (=0. 2 réteg jelölése vonala kétrétegú . a lecsapódás szempontjából veszélyesek.. Homérséklet és páranyomás falban 1. Mivel ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagságaira érzékenyebbek.2 91> ((2 t T p eSt> S2 5. mint a hidegebb és szárazabb. Ha a lecsapódó pára megfagy.020 kg/m2htou). kgjm2s Pa (kgjm2h torr) . ahol a külso oldalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju anyagot használnak fel. A falszerkezetben levo hohidak a felületi páralecsapódás szempontjából veszélyesek. konzisztenciájától függoen ellenkezo módon változik. A páradiffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is függ. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felületén Ha a felület homérséklete a környezo levego harmatponti homérséklete alá süllyed.2. páralecsapódás következik be. A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csökkenhet. a lapos tetok ragasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. (5-67) P ahol fl' a gozátadási tényezo. hogya kisebb tömegu. azaz bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni. hogya gyakorlatban a felületi gozátadást nem számítjuk. A laza. Pa (tou). kis tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje nagyobb. a falszerkezet még erosebb károkat szenvedhet.. Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz parciális nyomása az adott homérséklethez tartozó telitési nyomást eléri. szódnak le. Páralecsapódás a szerkezet belsejében A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyomás~ig fokozatosan csökken. a levego a felü: let közelében telitetté válik.031 . ill.3. Az elnyelés foleg eleinte intenzív. 3-szor lassúbb folyamat. a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI A levegó'bol a határolószerkezetre.

Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 oldalán párazáró réteget.PÁRADIFFúZIÖ 129 a helyiséglevego. Kétréteg{i szerkezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre helyeZni. amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál.4. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo szemlélteti. akkor a rétegben bels5 lecsapódás következik be. szerkezeteket kialakítani. A méretezés alapelvei Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felületi és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. oC. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14. tkül a külso levego homérséklete. nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete. és lecsapódás jön létre. A falfelület elpiszkolódásának elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes felületi homérséklet -eloszlásra. hogya külso oldalon elhelyezett laza. ábra. ha (~)bel< x 5-14. II Az épület&épészet kézikönyve . mert páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl. k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K Mivel a páradiffúzió lassú folyamat. ábrát). vagy olyan felületet kell kiképezni.az 5-14. A belolük készült réteget a szerkezetek belso oldalán helyezik el. A annak a rétegnek a h5vezetési ténye.kezik be káros mértéku páralecsapódás. jelölése Másik megoldás. venni. hogya bels5 felület homérséklete sehol se süllyedjen a környezo levego harmatponti homérséklete alá. ill. ábra és 97kül=9()O. ábra).kívülrol befelé haladva . fl1 <'12 A1< ). 2 réte. W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. 5. A felso vízszigetelo réteg . W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel(kcal/m2hOC). Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban 1. Helyes. igy várhatóan nem követA páradiffúzió jelensége melegtetok . metszi. nedvszívó vakolattal kell ellátni. zárt pórusú muanyaghabok).lapos te. A párazáró réteget a felülettol számítva legfeljebb olyan mélységben kell elhelyezni. akorszeru tet5szerkezeteken különféIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt. ami a vízszigetelés okozta nagy parciális nyomáskülönbséget megszünteti.2 Párazóró réteg ~f < ~t t5k . és lülettol.a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát. A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek falait. A hagyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozoket építettek be. A páradiffúzió jelensége tehát nem következik be. Három. amelyek egyben párazárók. ahol a h5mérséklet magasabb a belso levego harmatponti MmérSékleténél (1. amelyben a párazáró réteg van.5. m. foleg ha a terhelés ingadozik. ahol d a párazáró réteg távolsága a fe.Io [37]. hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az idojárás hatásától. A felületi páralecsapódás megakadályozása végett a hohidakat ellenorizni kell. oC.akkora nyomásnövekedést okozhat.meg kell gyozodni arról. külso oldalán a külso levego páranyomása érvényesül. tbel a belso levego homérséklete. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo kialakításával kell megakadályozni. IXbel a belso oldali hoátadási tényezo. a külso lég(kcal/m2h°C). a többi réteg tulajdonságaitói függetlenül (5-14.és több rétegu szerkezetnél esetenként meg kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítségével is eldöntheto. hogya pára parciális nyomása eléri a telítési nyomást. gondoskodni kell a szerkezet kiszell5ztetésérol. Ezt a feltételt fejezi ki a (~Lü' ' ahol a bel index a bels5. k(tbel(Xbel d. Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszigetelo anyagok is. oC. afelett helyezkedik el.§A [t~l-tbelharm tküt) _1_] (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és összefüggés. Ha a parciális (kcal/mh°C). hogya szerkezet belsejézoje.esetén is okozhat károsodást. kül a külso oldalra utal.

[39] Muszaki Eloirás futo-. VEB Verlag für Bauwesen. G. K.: Otoplenyie i ventiljacia. [15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. M6szaki Könyvkiadó. [33] Sklover.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. N. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura.und Lüftungstechnik. Springer Verlag. Moszkva. Épftéstudományi Intézet jelentése. Építésügyi Tájékoztatási Központ.: Introduction to heat and mass transfer. Mac Laren and Sons Ltd. J. Budapest.) Budapest. Budapest. [34] Sklover. Á. Moszkva. Fr. E. American Society of Heating Refrigerating and Air Conditioning Engineers. 1974. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. Moszkva. 1972. Vo: Teorija teploprovodnoszti. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung.: Klímaberendezések. Muszaki [26] Menyhárt J. [18] Homonnay Gy. [9] Degtjarev. 1953. Épltésügyi Tájékoztatái. [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés. (Egyetemi jegyzet. A.: Épületfizikai tervezés.: M6szaki hotan.: Technische Thermodynamik.: Der Wiirme. Berlin. S.: Szellozéstechnika. Tankönyvkiadó.: Tyeploperedacsa. [21] Ukov. 1965. G.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi· tyelsztvo i Architektura. Budapest. Oldenbourg Verlag. [5] Bo~oszlovszkij. 1975. [30] Raiss. Tankönyvkiad6. Budapest. Berlin-Göttingen-Heidelberg. 1. 1956. W. Richter-Markewitz Verlag. Tankönyvkiadó. [14] Eichler.. F. Tank&yvkiad6. P. [3] Barcs V. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoe Izdatyelsztvo. 1964.-ni: Távfutések. 1952. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futoés hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. 1964. A. S. N. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. H. Nordborg. [2] Anderson. 1967. Hoszükségletszámftás. Tankönyvkiadó. New York.: Melegvizfutések. Muszaki Könyvkiad6. [13] Eichler. F.: Stroiteinaja teplofizika.I962. [10] Ecken. Budapest. Budapest. Inc. 1970.Méretezési alapadatok.) [24] Menyhdrl Budapest. Budapest. N. Muszaki Könyvkiadó. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek hotechnikai méretezésére. [12] Eichler. Moszkva. Budapest. köt. [16] Fokin. [6] Bosnjakovic. F. 5. 7. ME 8-53/1. 1962. 1965. Budapest. F. [7] Cammerer. Moszkva. [32] Rietschel-Raiss: Futés. ME 30--65.: Épületgépészeti Kézikönyv. Danfoss. 1963. 1962. . [11] Egyedi L. [28] Mihejev. M6szaki Könyvkiad6. 1967. 1962. 1961.) Budapest. Berlin. Mérnöki Továbbképzo Intézet. IRODALOM [1] Alberl J.i Központ. Berlin. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura.: A hoszigetelés kézikönyve.: Bauphysikalisches Entwerfen. Tankönyvkiadó. VEB Verlag Technik. 1967. New York. Muszaki Könyvkiadó. A. M. 1965. Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po SztroityeIsztvo i Architektura. Verlag von Theodor Steinkopff. 1952.Springer Verlag. 1953. M. [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése. . J. Budapest. (Egyetemi jegyzet. Sz. [20] Kamenyev.1971. Budapest. Budapest. 1961. Tankönyvkiad6. 1965. Berlin-Göttingen-Heidelberg. [35] Sorin. Budapest. Budapest. R. Berlin. Moszkva. Muszaki Könyvkiadó. 1950. München. Izdate1sztvo VISzsaja Skola. [19] Járzay T.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. M. Budapest. 1960.: A hoátadás gyakorlati számitásának alapjai.1975.: Épületszerkezetek hotechnikája.: Gépész. A. 1963. Izdatyeisztvo Viszsaja Skola. R. kötet. 1965. Moszkva. (Egyetemi jegyzet.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére. J. [29] Pattantyús Á. [17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeübertragung. 1967. ME 8--67. Muszaki Könyvkiadó. Könyvkiadó. modosltás. 1-11.) Budapest. Inc.1962. 1964.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih teplovih vozdejsztvij. Muszaki Könyvkiad6. [25] Menyhárt J. VO N. Springer Verlag. Budapest. Budapest. sz. 1963. szelIozteto. 1959. [4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai méretezése.und Klímatechnik.: Légtechnika. Épitésügyi Tájékoztatási Központ.és villamosmérnökök kézikönyve.und Kiilteschutz in der Industrie. mod.[27] Menyhárt J. 1975. [8] DQ1I1Úu. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. 1964. Dresden und Leipzig.és légtechnika. 1959.: Automatic refrigeration. (Egyetemi jegyzet. McGraw-HiIl Book Company. [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1.6.: Lexikon der Kiiltetechnik.130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE.

A kazán muködése a következo (6-4.sra . DR.kezelésük egyszeru. A bal oldali metszetet a füstgáztéren át készítettük. víztér. minden egyes tagon fellelheto egy nagy kazán valamennyi eleme: töltogarat. Öntöttvas kazánok A központifutés-technika uralkodó kazántípusa hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotóelemeket alkotják. ábra): a tüzeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a kazánba.. középen pedig a rostély.acéllemez kazánok. TÖMÖRY TIBOR Lektorok: Dr.kazántagok tömeggyártásra alkalmasak. mind magasság tekintetében csekély. . Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a következok: . füstjáratok és füstcsatorna. A füstgáz az e és Jfüstjáratokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan). tehát mind a hidraulikai. Erdosi btván. A primer levego a h rostélyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J füstjáratokba. Az 1960-as. Oravecz Béla 6. felül és alul enyhén kúpos furatokkallátják el. a h rostélyra. a víztereket összeköto közhüvelyek furatai. az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a 6-2. tet. a felületet és szilárdságot növelo bordák és hornyok. . A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut. Futoberendezések szerkezetei. A jobb oldali a víztéren át készített metszet. .huzatigényük csekély. DR. Kazánok A központi futésekhez használt kazánokat anyaguk szerint csoportosítjuk: . anyagai Szerzo'K:DR.a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú. megmunkált lérek. SALLAl GYULA.a kazánanyag korrózióálló . mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüvelyek biztosítják. FEKETE IVÁN.1. majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon elhelyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe áramlik. és a gyár régi nevérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU néven ismertek.1. . mert csak a hibás tagot kell kicserélni. . Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban 11* . ha gyengébb minoségu darabos szenet kell eltüzelni.a tagok könnyen szállíthatók. . innen lehet eltávolítani.a kazánok javítása egyszeru. Itt megfigyelhetok a rostélyelem futofelületei. eloállításuk olcsó. Mészáros Ferenc. A 6-3.1. HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. Üreges öntvényekbol . . A hüvelyek elhelyezése a 6-1. míg az i csatornán át szekunder levegot lehet bevezetni.szerelheto össze. . Látható a rostély vÍzhutése. Ezeken át kötik össze kúpos közhüvelyekkel a belso tereket. . rostély. Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyártja. ábra.nincs szükség befalazá. ábrán. Az üreges öntvényu testeket. Mosoni György.6. ill.öntöttvas kazánok.a kazán szerkezeti magassága kicsi. 70-es években kifej- 6. .a futofelület a tagok számával nagy határok között és kis lépcsokben változtatható. MENYHÁRT JÓZSEF. A kettos vonalak az öntvény síkjából kiemelkedo.tagokból . ábrán látható. füstcsatornája. helyigényük mind alapterület. ábra két félbol álló rostély tagot szemlélHangángiff Kijzhú've/!I 6-1. a füstjárat. Majoros András.

132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.su kazánok.1. 6. Etázsfutések hotermelojeként alkalmazzák. Tüzeléskor a teljes belso teret megtöltik koksszal. Öntöttvas kazán muködése levCllo. Felso égésu a MARABU 1. az öntöttvas kerethez rostély és füstterelo csatlakozik._ füstgáz . ábra. Öntöttvas kazánok összeszerelése . Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. _._. 2 rostély vízhutése. IlL kazán. Felso égé. Ismertetünk néhány külföldön elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántípust is. ha a füstgáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyiségen.. A kazánt akkor nevezzük felso égésunek.és gáztüzelésu. 5 közhüvely 6-4. Egy közbenso tagot a 6-5. II.1. 3 füstjárat. A kazán kialakítása egyszeru. KOMFORT elnevezésu "kazánokat. ábra szemléltet. ábra. koksztömbön teljes egészében át kell haladnia a kéményen való eltávozásig. ! lesztették az olaj. 4 rostély. ANYAGAI i A r A-8 mefszef Háfsó fag L 6-2.. A MARABU kazáncsalád Koksztüzelésu kazánok. az egész tüzelo- 1 f tie elf 2 3 5 ___ I 6-3. kizárólag melegvíz-üzemre. Öntöttvas rostély tag 1 közhüve!y. ábra.1.

mert a füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füstjáratokon keresztül távoznak. kazánhoz képest. mert a kazánnak olyan kicsi a viztere. hogy alkalmasak víz. Mindkét félben két-két közhüvely számára van hely.. jó minoségu koksz eltüzelése esetén. és az igy kialakult közös teret a tartály közepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott. g. ábrán látható.. MARABU J. A kazán két felének egymástól független a viztere.) Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitása nagyjából megegyezo. és hosszú ideig beavatkozás nélkül üzemelhet. csak felmelegszik. A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot- . az egyik a két felso. ábra.és gozüzemre is. ill. Úgy módositották a VII. VII. A MARABU IJJ. Erre azért van szükség. Futofelülete 3. iisszeköf!f kellos KÚP 6-6. MARABU lJ. egymás mellé helyezve oket. ill. és VII. ha a levego. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a kazán elo. g. hengeres tartályt szerelnek. jelu kazánt ma is gyártják és gyakran alkalmazzák. ill.) A viz-. hogy két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyelemet kiképezni. a füstgáz a kazánban levo összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad keresztül. öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két vizteret. másrészt a fejlodo goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata. és VII. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6. 35000-75000 W (30000. V. s igy azért.KAZÁNOK 133 réteg izzásba jön. MindkettlS alkalmazható viz. és úgy távozik el a kazánból. hogy eros tüzelés esetén egyrészt nagyon gyors volna a viz elpárolgása. a gozkazán jele IJI. 6. kazánokat. II. Már hosszabb ideje nem gyártják. viszont nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület. A kazán üzemére jellemzo..). táblázatban.. amely összeköttetésben van a kazán vizterével. Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására.5 m2• Teljesítménye kb. Alsó égésu kokszkazánok. a másik pedig a két alsó közhüvelysort köti össze. Közös jellemzojük. legfeljebb hiányok pótlására. amelyek egymástól csak nagyságukban különböznek.. Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a MARABU V. hogy 'gozkazánként alkalmazva a kazán fölé kisebb fekvo. hogy közös viztér alakuljon ki. kazánt ma már nem gyártják. v.. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos kazán. A koksz egy részetehát hideg állapotban van a kazánban. g.65000 kcal/h) közötti. A kazán akkor alsó égésu.. v. Igy az alsó égésii kazánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érintkezo) felülete kisebb.és glSzuzemre (jele V. Mivel a VII. hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni. ábra. ábrán. gozüzemu kazán között mindössze annyi a szerkezeti eltérés. mint a felso égésueké.. példaképpen ennek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük a 6-1.vagy hátlapján két nadrágidom. Alsó égésú kokszkazán metszete rtJzlér Rostély iJ'sszeköf!f kettos kúp 6-5. (A vizkazán jele m. MARABU IX. V. összeállított kazán a 6-7. és igy jobban hasznositják a füstgázok entalpiáját. tehát az egész kazán négy közhüvelysorral van öszszekötve. ami a viznivó hirtelen csökkenéséhez vezetne. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU J. hogy a töltoaknában levo koksz nem izzik át. a muködésben levo elemek jellegzetessége.

-VIII. táblázat tartalmazza . Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán (MARABU IV. Adatait a 6-1. A szekunder levegot ott vezetjük be. Az kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át az e rostélyra. ábra. s igy a gázok elégése már keletkezésük pillanatában kezd6dik. 7~ta& 6 közbens6 tagok. Az elégetéshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 helyen és mennyiségben.40 mm szemnagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok. s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba. A kazán muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu garaton keresztül. 2 t6ztú. A szekunder levego a kazán teljes mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a tuztérbe. még égheto gázok is kapnak friss levegot. kb. Egy kazántagjukat a 6-8.) 1 füstjárat.tüzelés6 kazánok. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érintkezik. s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem csökkenti. ábrán a).134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. BamaszéD. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rostélyon elhelyezkedo szénréteghez. A hamu a rostélyon keresztül a térbe kerül. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku. tehát a tuztérben keletkew. Alsó égésu kokszkazán nézete 1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon. a másodlagos levego megfelel6en felmelegszik. A kazán szerkesztése során a következo szempontokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61 felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú teret kellett kialakitani (a 6-8. felülrol töltjük a kazánba. 3 primer ieftI6 metsze~ . 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna.. csak jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták szükségmegoldásként (6-4. ábra szemlélteti. Ennek ellenére.és hamutartalmú. f j 6-8. ábra. kazánok. felme1egitve kellett a kazántérbe bevezetni. 10.. A tatai és dorogi szénmedence jó minoségu. ANYAGAI 1 2 3 7 561 6-7. 5. ahol a kigázositás kezdetét veszi.. majd a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füstcsonkokon keresztül a kéménybe.. ábra). A felszabaduló gázok az a térben égnek el.. innét lehet eltávolitam. . VIlI. MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV. ~ f 1. tak ki. A kokszkészletek apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazántipus kialakítására.. 15% víz.

4204. ikerkazánokat lebet elc5állitani. s igy a kazánt két..szénmennyiséget tehát nem a tolattyú.. Ac Mt\RABUVIII S. Akazánolll vizüzemre és. portartalmú~ nek. .I Magas1043.. EgyszeJii. hogy. hogy.amely a.6 száI101. azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a legnagyobb mértékig ki lehessen használni. 23 500 10-' 40 88. táblázat.5 I 38~6 34.I Kazán I Geometriai méretek mm I I 27 I 16 -. amikor is egy jobbos és egy balos kazánt tesznek egymás mellé. kova! a széntolattyú fogasszegmenssei ellátott fogantyúját.t "balos" Jdvitelben is gyártják. azaz a huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudazatot.0 371. Ezek egymásra tükrösen szimmetrikusak. annál több levego jut a kazántérbe.folyamatosan jusson. . igyekeztek .Azelölnézc.-----. hogy a kazánban megfelelo mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni..és gozuzemre is bemutatott kazán. Minél nagyobb a huzat... ábrán viz. aránylag . az oldalnézeten m-melafüstcsappantyú beállításAra.0. ill.0 Üzemmód 11540 I I S040 I F6t6-1 Ele-I Kazánteljeslt." .balosonforditva. begyújtás elott.elégeté.0 I 3150100..2 320 892 118. 352 9 Gozüzem 5040 VIzüzem 1744 162 383 111 40 14 970.--- 6-1.01520 1900 % 8 2012 1900 288 721 175 ~ 218. .KAZÁNOK 135 Gozüzem 1080 1388 1670 1540 70 70. ill.1200 372 22 1012 36 251.jobbos". gyengébb IPinoségu ésnagy.. táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartalmazza.kis módosítással áta~itani. A széngaratban elhelyezett széntolattyú feladata.5 178..0 407.. .t egy elemen ala- f kitották ki. 'síteni kellett a kazán S7.. hanem a kazán huzatának. 1 ~18 1841214. s igy annál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton keresztül új szénmennyiség csúszik..A széIiaz enyhén lejtosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában csúszik.. A tolattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató fogas rúddal állitjrik . A réteg vastagságát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló oldalai szabályozzák. s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán nem ég ki és nem reped'meg. .0402és 75mény· Tüzelo-1060 1670 mek 118 Iszén 6310 64 35282265 3752 . A 6-1. többet kellelégetnil@nós J16. a rostélyra a szükséges x:~tegvastagságban. deigy valósitható meg legjobban. Ezek egyébként. kazántipust.---I~ 8'154 ~I~ 28() -\-- -----.6546.2 -1024 44 . Ennek ~gitségéve1 00.8 214. ltyenszenekbol. ' A rostélyra jutó .--------.séreaz elso lépésben az Meu VIlI. Gondoskodni kellett arról. hogy a keletkezo füstgázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításával.Ezt azáltal érték el.egymástól teljese» függetlenek.erk~zetét. begyújtás után a szén útját szabaddá tegye.erre való· a d. amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felületek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát kivéve). A 6-9..815401060 súly.szabályozó tolóníd fogazása révén a kiyánthelyzetben rögzítbeto.közhüvelysor útján lehet összehúzni.6I ~8S6' . s ~ogy e tüzeloanyag . Ezerikivjil mindkét tipust .4 12. MARABU kazáncsalád Biztositani kellett.• VIzüzem 0220 VIzüzem 1670 16 216 542 1024 13 680Koksz56 460 189 630 44 55 4200 75 592 176 410 70 Hatásfok.0 63. g6züzcDU"eegyaránt al~rmtZhatók. . A szénminoség romlás8 esetére. Széles-I Hosz.kis alapterületen nagy kazánegységet lehessen elhelyezni. clölnézetben jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat.hogy az összes szerkezeti részeke.tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5csatorna szabályozótolókáját. salakolás és üzemszünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja. mig a.0 581.ezeket a feladatokat jól megoldotta.5 16310 325. Viztér..széngarat. 407.9 Szén1060 3150 75. 75 XI. s igy teljesitményének változtatása S2abályozza.--' I felü1:t. A jobboson.

fényelcktromos lángor elhelyezésére és a harmadleveg6 szabályozására alkalmas. mint a szénrétegé.és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a környezetvédelem. Olaj. hogya' kazántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI védve legyen. o m (O f I o k B ~. FA XI./ft ~~. Az energiahordozóstruktúra átalakulásával. és FA XII. amelyben az olajlánghoz szükséges égokamra kialakítható. A kazánokat ma már nem gyártják. A rostély tagoknak a töltoakna alsó szélét határoló. hogy olyan nagy ellenállású. A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magasságban kialakított felöntések lehetové teszik a kazán teljes hosszában a tuztér lefedését. tehát igen kis rostélyhézagú rostélyt alkalmaztak. .. az urbanizáció.a tökéletes lángkiégés megvalósítása. 14000 kJ/kg (2000. kazánok. Különösen azért nem. eredetileg sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették. Ez a kazántag bels6 tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen. az égokamra felé samott idomkovel védett öntöttvas zárólapot alkalmaztak.. a levegonek.. ábra. A rostélyon elhelyezkedo tüzeloanyag-réteg vastagságát a szekunder levego bevezetocsonkjának megrövidítésévei növelték. 30 m magas kéményre vagy a levego mesterséges aláfúvására..az égéstermékek terelése. elotét-tüzelést. . jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege. a szénhidrogén-tüzelés eloretörésévei szükségessé vált olaj. . és a forró füstgázokat vezették át a kazánon.UE3 aj 6-9.és nyersolajtermelés növekedett. VIlI. mert a rostélyon elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellenállást jelent a füstgázoknak. egyenletes elosztása a kazán hosszában. hj gözüzem mennyiség termeléséhez. ill. Így alakították ki a VIlI S. Ezzel a rostélykiképzéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett. A feladatot úgy oldották meg. A kazán tüzterét samottozott égokamrávallátták el (6-10. s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló. 8000. hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostélyrészét elhagyták.és gáztüzeIésii öntöttvas kazánok kialakítása.. ugyanis ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza meg a rétegvastagságot. és amellett csovezetéken szállíthatók.és gáztüzelésre a MARABU IX. a füstgázok e1szívására van szükség. ill. ábra). nagyobb (egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes rostélyfelületen egyenletes égést valósítottak meg. A tüzeloajtó helyett az olajégo bevezetésére. újabb és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kitermelése kisebb költségekkel jár..és gáztüzelésu kazánok. Kezdetben olaj.) aj vizüzem.136 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Másfelol az olaj. jelu félautomatikus kazánjait. és XII. Az energiahordozóstruktúra átalakulásának két dönto oka volt: egyfelol a gáz. ill. az infrastruktúra fejlodésének és követelményeinek. mint a széné. ily módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kapcsolatos feszültséggyujto hely. A nagy portartalom miatt igen súlyos probléma volta levego egyenletes elosztása. A kazántípust csak átmenetileg alkalmazták.•3500 kcaljkg) fiitoértéku és nagy (25 . Alsó égésu barnaszén-tüzelésu rs O Háflag IQE] hj ka~n nézete (MARABU IV. Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött reményeket. Az olajtüzelésu üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása különöscn fontos.. amelynek ellenállása jóval nagyobb volt. tágasabb tfiztér keletkezett.és Radiátorgyár FA XI.50%) portartalmú szenek elégetésére fejlesztették ki a Vegyipari Gép. kazánt. A gyenge minoségu. A jó égokamrával szemben tá· masztott követelmények: . tehát elsosorban a rostélyfelületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füstjáratok terhére. ahol a szenet az öntöttvas kazán elé épített térben égették el. Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére alkalmazták az ún. ANYAGAI Kó'zbensr! elem 'r . s így legalább 27 .

A kamra oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. Méretezéskor ügyelni kell arra. Kísérleteztek a MARABU IX. 15% pótlékkal) megválasztani. hogy az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen hiányzik. két félbol egymásnak támasztott. Az égokamra alját a harmadlevego bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik. Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán látható.2. kazán gáztüzelésre való átalakításával is. adatai a mérvadóak (elnevezés: MG-IX. 6 cm között változhat. Egyébként általánosságban a MARABU IX. égotér öntöttvas felületeit rendszerint szintén samott-tégla. Célszeru éppen emiatt a futofelületet biztonsággal (10. mert a kazánt túlterhelni nem lehet. 2 samottboltozat. A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet (égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak visszasugárzása). Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az Mo-IX. elegendo mennyiségu égési levego és jó keveredés szükséges. 3 égokamra. Ehhez a megoldáshoz tulajdonképpeni fa1azómunka nem szükséges. és azok az égokamra me11sonyitott részén távozva oszlanak el a füstjáratokban. Tuzálló anyagként samott idomköveket használtak fel. . íveit boltozatidomok fedik le. Ezenfelül meg kell oldani az égéshez szükséges levego adagolását is. Ebben a megoldásban a kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyettesítik. A bevonat vastagsága 2. A széngaratot és rostélyt rendszerint samotthabarccsal zárják el. elejét pedig a már említett idom határolja. Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX) 1 felso közhüvely. amely megszilárdulása után a gázt nem engedi áto A tuztér. hogya lefedés kb. Samottbéléssel ellátott.KAZÁNOK 137 1 2 --) 4 6-10. Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX) . sík felületu ütközolap. leghátsó boltozattégla az égokamra fenekét képezo samottfalhozilleszkedik. ábra. a kazán közepéig ér. Az ily módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó rostélyrészei helyére helyezett. Égési harmadlevego bevezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csatornán keresztül van lehetoség. 4 alsó közhüvely . A samottbélés feladata. ábra. az öntöttvas kazántagokat az égéstérben védoburkolattal látják el. nagyobbik részét pedig a boltozat eloretereli. Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozattéglák elhelyezésévei szabályozható. illeszthetok. A harmadlevego az ily módon kialakított réseken keresztül irányítva lép be alulról az égokamrába.a kazán védelme szúrólángtói. ábrán... helyi túlhevüléstol. amelyen keresztül a gázvezeték beszerelheto. hogy az öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. Az égotekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo. A szükségtelenné vált széngaratot és a rostélyt lezárják. amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített) kialakítással. Hátulról elore haladva . tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem érheti. az égokamra a formatéglákból szárazon összerakható. hogyafutofelület a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg. ill. A szorosan összetoJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hézagolt lapok.4 boltozattéglát helyeznek el oly módon..). Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe és füstjárataiba.a kazán hossza szerint . és lehetové teszi a láng maradéktalan kiégését. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó széle. A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszkednek.. Hól/op és homlokfa/ samoftozoft bevonoffol Somoftbélés 6-11. A. gáztüzelésre átalakított kazán elvi elrendezése látható a 6-ll. másrészt pedig azzal védenek. -habarcs bevonattaHátják el..

Ezek a köztagok. A pontos iIleszkedést. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12. gáztüzeléssel. olaj-. Az öntött elemek szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali és víztéroldali részeit. teljesen elkerülheto a szúróláng keletkezésének lehetosége. 600 165 Kazánhossz a tagszám függvénye ~150 (jeo aj a) h'tuJnézet.13. Kialakult az új. 1 olajvezeték. valamint a vízterek összekötését az eddigiekkel azonosan kúpos közhüvelyek biztosítják. 1 a fústll'z útja. 6.2. valamint homloktag és végtag. 5 töltö-ürltö csap helye. és így nincs kiindulási pont a repedéshez.1. törések.1. b) metszet a füstjlÍraton at. 2 viztér Kazánok közölt min. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes hoterhelése. amely messzemenoen figyelembe veszi a szénhidrogén-tüzelés követelményeit. A kazántest hossztengelyének Az olaj. a tökéletes lángkiégés. ábra. és így < '@2 aj b) ej ~12. Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz. szükség esetén tagonkénti szállítás lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is. 4 höfokszabályozó 6 hajlékony olajtöml6. e) elölnézet.3 hore 'iár6dó'szelep. A KOMFORT kazáncsalád egy egységet alkotnak. a kazántestet öntött tagokból. ábrán látható.és gáz hohordozó elterjedésével egyre inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogéntüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása. Változatlanul megvan az öntöttvas gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú élettartam. 7 olajtaftályból . hiszen az MO-IX. Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós kialakítása. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT) a) vlzszintes metszet. b) oJdaJné7.et. hj &. a gaidaságos és megbízható üzém. igénytelen és biztos üzem. típusok az átalakítás számos hátrányát viselik. ábra. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT? helye. '2 eJzarÓC8ap. és MG-IX. korszerubb KOMFORT kazáncsalád. e) metszet a vlztéren '1. ill. Nincsenek sarkok. Így került sor a Budapesti Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád kifejlesztésére. elemekbol szerelik öszsze. minimális karbantartás.138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A család tagjai meleg víz és kisnyomású goz eloállitására alkalmasak. Az elemeket vonócsavarok kötik össze. ANYAGAI Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiányok és hibás tagok pótlására gyártják.

Gózcsonk ! 6 880 -725 •• 7 b) 6-15. 650 rt bJ 6-14. 1 höre záró szelep.jc:satIakoás. A csatornát ugyancsak az elemekbol alakítják ki. oI8. 2 sázhiány-biztosltó. Az öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok indulnak ki. -4 sáznyomás-szabályozó. és tömör zárásukat azbesztlemez alátét biztosítja. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT) a) hátulnézct. ábra. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél zárja. 700 Kazón ellJft min. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél van. 2olajvuet6k. A füstjáratok közös füstcsatornába csatlakoznak. A tisztítófedél lebontásával a füstcsatorna szabaddá válik. ej -4 .6l1oxibltia tÖmI6 . 1800 Kazánhossz a tagszám függvénye Kozún mögött min. hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk felerosítésére alkalmas. esetleg egyes típusokon ovális tuztér. 1800 -600 Kozanhossz a tagszóm függvénye . b) oldalnézet. A tuzteret az elemeken belül kialakított víztér védi. 5 szúr6 Kazanokközött min.1elzárócsap.KAZÁNOK 139 vonalában húzódik a hengeres. ill. ej elölnézet. 1 zárókamrás szelep. A goztermelo típusokban a hengeres alakú gozgyujto dob acéllemezbol készül. sík fenékkel lezár- Kazán ellftt min. ábra. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT) a) bátulnézet. ej elölnézet. Samottbélés a tuztérben általában nincs. amelyeket kengyelek szoritanak a kazánelemekhez. 5 tölt6-ürító csap helye. ej . I 190 --=-=-. bJ oldalnézet. és az idonként összegyult pernye itt távolítható el. egyes típusokon kizárólag a tu~teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van.1 manométer.

ábra. A dob a homlok. gyujtokamrába csatlakoznak. kazánéhoz. hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen- 6. A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két csonkja és az ejtocso. sáa I I I I Ka7J\n-1Üzemmód KamnGeometriai méretek.20 tüzeloolaj 40 630 Víztér. KOMFORT kazáncsaJád 890 ---vio-l Gázolaj 400 TH Tüzeloanyag 1150 mín. A kazándob belso kialakításához tartozik a perforált gozelvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására. bordázott csövekbol áll. WI ••• Ji! III O O:U O 6-16.2 23. 140 2075 Gázolaj v.1.0 417. Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban alkalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP kazánokat. Gozüzem Széles. A kazán vízszintmutatóját a dobfenékbol vezetik ki.40 69. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas tagokból állítható össze. adataikat a 6-3. ANYAGAI va.60 464. táblázat a KOMFORT 1.. ill.0 46. II. ábra). 1265 sél 200 %2050 fok. ugyancsak itt helyezik el a feszmérot és a nyomásszabályozókat. mm .0 278. -------180 360 Tipus I -- -- sá. táblázatban foglaltuk össze.3. a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) 6-2. Ill. táblázat.. A kazánt összeszerelt állapotban három jellegzetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo. összeszerelése után mindegyik tagban az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön létre. földgáz. A vízszintszabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. 780 500 2130 3250 710 310 1950 1060 1380 460 2790 1870 430 1670zeloolajVízüzem 875 180 2735 TH lüzeloolaj 540 1670 20 1500 3070 400 600 5/20 5/20v..0 232.]. 6-15. valamint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd. A 6-2. Mivel hazánkban is elterjedten használják oket.0 156. Ill.5/20 1563"1 y. vízkazánok és a KOMFORT II. gozkazánok adatait sorolja fel olajo. Több tag egymásra helyezése. TH TH 240 1480 2350 3550 140 240 1485 kp v0-201680 280 1850 880 300 260 1250 510 208. Egy-egy tag vízszintes elrendezésu. az NDK-ból importált NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen hasonló a MARABU IX. 200 1060 FöldgázGázolaj 890 140 1200 5/20 1tüzeloolaj 320 60 560 10/30tüzeloolaj Hatásv. 40 teljesítmény " 10-' loztér.140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI..és a végelem kialakított bakokra van elhelyezve.IMagaS. táskás öntöttvas kazán keresztmetszete. behegesztett karimás csonkokkal. 6-14.. ill. gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13. Gáztüzelésu.TM su Hosszú. amelyek osztó-.és városigáz-tüzelés esetében. Külföldi kazántípusok A lengyel ECA kazán. ill.

10 5607Szén 20 134 2730 U.0 370 157. 186..8R-I50B 1100 150 KazánFöldgáz Vlztér. AcéDemez kazánok Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb teljesftményu egységeket ismertetjük. MULTITEMP Kazán- kazán I M:: .61y. táblúat.6 16ztá".0 274.61y.0 870 318. tábIÚat. A két felet helyszínen is össze lehet csavarozni. fok. töltoakna. amelyek 1-1 lakás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkalmasak.8 sáma 274.0 146. tüzeloakna és hamútér található benne. ill. SZI!1eIséII ~ - 6-4.2 162..1200 IVW 220 190 880 39. viz útját szemléltetjük. A 6-16.980 14 10 4770 14 16 tu.Z. A kazán kétaknás rendszerli.8 340 191.R-80B mm .3 590 205 870 . de összeszerelve is szállítják.5 47 980 755Vizl1zem 45092. egymás tükörképét alkotó két különálló félból..I Map&545 kcal/h I Vfzüzem I 20 Hatás. 82 80Y.21920 144.1.2 258. . táskás öntöttvas kazán metszete.0 855 363. Gáztii. ábrán a gáz. 41 168075 feli11et.mm Gozüzem 167578 1540 751530 Üzemmód 20. SZlIánI tüzelésií kazánok. 1495 .8 1200 160 3825 13 140 4740 313m6ny·IO-o. s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre kényszerülnek.3 318. 1250 Kazántc1jesi~Hatás. Ugyanakkor a szomszédos tagokban az öntöttvas bordázott csövek középvonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest. és 6-17. A bordák felületnövelo hatása mel- 6-3. 2670 Elemek 1710 2940 1600 270.KAZÁNOK 141 lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml.o-o Geometriai méretek.4 7I Kazán164.1. 1000 ~ Geometriai ~.0 380 152. a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) hossz- áramú készülékekhez. A lengyel gyártmányú kazán hegesztett acéllemezbol készül. A füstgáz a fokozatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felmemEAL kazánok 6-17. A katalógus szerinti adatokat a 6-4.70 274 33.6 Viztéc. ES-KA acéllemez melegviz-kazánok. ECA-NATIONAL 20 Iéi szúsáa sáa 33. W 80 1630 .. 6. kp teljesltmény • 1 Üammód 174 anyaa70. ábra.elésú.0 314. táblázatban foglaltuk össze.2 SZll1es-1anyaa Olaj 1 HOlZ.fok.439.6 880 300.8 70kpFiit6.0 236. Y.

10 . pormentes. mögötte vannak a b vfzcsövek. amelynek rendszere alsó égésii. nem összesülo. % k:II~lwl~ 7. Kazán-I mm ség Széles-I szúság Hosz-I Térfopt. I Vizüzem I Koksz 3 4 KM ~ I vtzü~1 TOTYA Vfzüzem 1.3 31.4 40 21. a 6-5.05 0. Alul a c tüzel6ajtó a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval. Adatait 1. beépftett primerleveg6szabályozóval és hamuládával... ill.1. A kazán állóhengeres kivitelu.!: ll.96 440 500 600 0500 1795 96 so G6züzem Olajv. A 6-18.1 21 180 20 680 394 500 11110 224 800 81 HIDRoTERM t8 K-3 KLT-t VBS-3SO G6züzem 2.35 0. kett6s köpenyii. ANYAGA! legfti a ffitlSvizet.2 27 34 51 8. mögmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~ el. 30 mm szemnagyságú. ill. Az olajtüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzeloolaj használható (1.4 27 46. Az a tisztítóajtó alatt van az olajég6.2 2 Szén 4 TH-5/201 2 olaj 4 :a- ---------1-1----------------------6 14 22 21..75 78 78 78 79 83 82 83 83 - - VARIATERMA TH-5/20 olaj Vizüzem Városi v.3. Átalakítással olaj-. nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el.5 27 46. táblázat.20 0. gáztüzelésre is alkalmas. I Hatásfok. Néhány tájékoztató adata a 6-5. m" Kazánteljesltmény . hazai barnaszénnel. esetleg brikett eltüzelésére is alkalmas. a 6. gáz o o 657 930 1576 1149 2400 T-W/60 olaj 114 3.4 - 200 260 156 228 138 201 355 400 540 640 540 640 70.4 2. A kazán adatait a 6-5. koksz 15. PG IN típ1lSÚ. ábrán a széntüzelésu változat látható. 25. pontot). A kazánban 24000 kJ/kg (6000 kca1/kg) fiitliértéku. max.2 25. hanem g5zt kívánunk termelni. Az ábrán látható t0vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték. Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására. engedélymentes kazán (1. majd a füstcsonkon át távozik. a magyar gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg· felel5. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején található. táblázat tartalmazza.- 16. lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval szabályozható. az ég6fejet tartó ajtóval. 50 mm szemnagyságú. ún. pontot). Acéllemez kazáDOk UzemTüzeloanyag Tipus mód F6t6felület.• Geometriai méretek.S 60 - S~:' 150 400 680 900 sáll Magas- Viz r Goz 0. f 6-5. Alul salakolóajtó van.. o... A széntüzelésfi kazán darabos.4 40 13 360 610 870 1090 420 760 670 800 680 810 640 740 640 740 755 48 1185 205 980 270 1020 335 885 785 947 1152 947 1152 - 70 .3. ill. a JeveglS-hozzávezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval.2.IG FOTöBERENDE2P. a 6. 1.sEK SZERKEZEfEI. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg (5500 kcal/kg) ffitliértékíI. A primer leveg6t az öntöttvas sikro. táblázatot). brikettel ffithet5.8 ES-KA -.33· 9. Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. Az olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd tüzelésfi kazántóI. A kazán hatásfoka kb. A kazán lábakon áll.43 .1. Ha nem meleg vizet. A kazánban 15. A tüzelés hatásfoka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyenletes.7 0. hazai szénbrikett égethet6 el. valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk. 14% hamutartalmú. táblázatban. A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125 mm méretii ajtókon át tisztítják. a 6-5.. Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM acéllemez melegvfz-kazánt. táblázatban található. A tuztérben sa· mottidomokból kialakított égötér van.2. 70%. földgáz Barnaszén v.49 1..stély alá vezetik. Az olajég5 nyomásporlasztásos rendszerfi (1. és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva. A kazán szénés olajtüzelésre készült.4 39.

az ÚD. az ott feltüntetett adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas (6-19. és a füt5berendezéshez csatlakoztatni. Els5sorban technológiai g5zigényeket elégítenek ki. hanem g5z termelése a cél. amely olaj-. viz. égéstermék-visszaáramlás gátlóval. A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez kazánok általában a függlSleges kazánok elvén müködnek. Gyakran zárt tágulási tartállyallátják el a kazánegységet. tetlStéri kazántelep. Szervesen csatlakozik hozzá a keringtetlSszivattYÚ. száritók. Legkisebb egységük. háromhuzamú vizcsöves. táblázat tartalmazza. gáztüzelésseI is készül. egyenletesen elosztva a teljes alapterület mentén. g5zellátására alkalmasak. A készülékeket gázoldalon párhuzamosan. táblázat). f e 6-18.. ÉTI-kazán. Újabban a külfóldi cégek e15szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berendezések együttesét. g5zbefúvásos ipari kádak stb.. igy 105. Elvi felépitése azonos a gáz-vizmelegíto kialakításával. fertlStlenit5k.és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal.közvetlenül a deflektor ellStt -.KAZÁNOK 143 Olajtüzelésíí kazánok.. Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000. A f"üstgázelvezetlS CSlSbe .zéglSkközvetlenül a víztér alatt helyezkednek el. akkoraKLT-l típusú. ábra. olajtüzelésu változata.. GáZtfiZeIéSÚ kazánok. VBS-350típusúkazán alkalmazható. 1000000 kcalfh) teljesítményhatárok között 14-féle nagyságban gyártják. Mra. ill. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A) 680 o '-19. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA) Ha nem meleg viz. Hazai gyártmány. ábra. mert használati meleg viz termelésére is alkalmas. automatikusan müködlS elzárócsappantyú . A berendezést ellátják vizhiány-biztositással. Mosodák. Már a TOTY A kazánt is lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemeltetni. táblázatban található. A gá. ábra). Az alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet egy egységként lehet a helyére emelni. vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik az optimális vizsebesség elérésére. A függ51e8es kazánok jelenleg legelterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és szivattyúval együtt szállitják. és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" korszer6sitett. Az együttest blokkba. A hozzá felhasználható olaj TH-SIlO minlSségu. ill. Ennek a gáz-.. 6-6. 110 oC el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készithet5. A kazán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger. és csak a ftIt5berendezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazánegységhez csatlakoztatni. gázmágnesszeleppel. A kitágult viz térfogatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszerhez csatlakoztatni. A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSlemezek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasználására. amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el. A m6szaki adatokat a 6-5. dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIATERMA acéllemez melegvíz-kazán. Mindkét kazán álló elrendezésu. Különleges kiviteli formája a felügyeletet nem igényIlS FfK. Néhány adatuk a 6-5. vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal. HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egyedi Iakásfiit5 berendezés. 1200000 W (70000 ..

215 17SO 6-7. 2S-G87ÜlClD mmföldgáz HOIIIZÚ-I Mqaakca1l.5 69.6 1S-S5 lS-J 9.4 25-J 2 Viz. 10-' w ÉTI4000 H6te1jeaft290 7SO 210mmtipus 1225 250125 Kaán580 180 140 120 8701000 1225x3740 60 435 soo 280 375 1160X 2260 1745240 X 3000 1745XSOOO125 ÉTI kca1l.5 vagy0 6.5 605SO~imáete1<. ~120 I ~ ~.7 12.1 gáz1~7 11Í1y. 1200 175 610 700 262 ~2100 ZÚl. ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii i .W 2S-GSZHKaán.1 98.600 tU3SO Ka-W Geometriai kp 2140 2400 VIz2620 2200 172 920 770II 1020 200 1950 1140 232 8901280 116 100 530 400 17SO 464 1700 70 1580 lÚly.h -- FI'K kazáDteIep 4uélell6ax 3 2 2X4 hOIaZÚSáC. 2X3 Alapteril1et.8 2. 437 1400 1140 táblázat. aD18lJ kp T1bleI61165 27 29135 380 60 29142 1451.7 900 7 25 15 10 125 82228 29127 .. 1600 ~4SO má"6 510 iS6SO10SO ::. ANYAGAI F6t6Hatáfok.hl i tér.8 1.4.q •• ~ Kaánteljelft- FTK-2 FTK-6 FTK-4 FTK-7 FTK-3 FTK-5 FTK-8 1 FTK-l Tipus IDény.EZETEI..4 9.I 10--8 12527 lS-GSZ 1S-G lS-GSZH ú8 2S-GSZmódVizi«.h I fel61et..6lII6a7 • 10-0 58.5 2OSO.6. I I~ •••• ~ 380. . Ma-I fok Át- 875 IlU.mm ~ Kaán8SOI460 máete1<.Városi ~ 12.6 17.. 344 145 125 1180 740 1160 9SO 3220 1470 5160 900 1000 90 580 méDy·l0-O soo 25SO 35SO 928teljes/t4310 SO 3100 1400 800 490 1380 290 250 300 752 6SO 406 15SO 3SO 85 1765 ISO 13601 525 81.144 FuTÖBEREND~ SZERK.1 11. 92 6 lS 660 640 4 5SO 1200 700 9 498 8 405 2. kca1l.5 1.

1.KAZÁNOK 145 ~üstgáz ••. emberi munkát nem igényl5 tüzeIlSanyag-szállitás és bels5 mozgatás.3. bezár.kisebb helyigény. Amint a láng kialszik. Folyékony tüzelés A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj. s igy megakadályozza. A tüzelés elemei A kazánház kialakítása nagymértékben függ a tüzelés módjától. a rájuk vonatkozó és az Amerikai Egyesült A1lamokpai' államokban min6ségi el6irások a nyupt-eur6ban általában szigorúbbak. bJ bj acéllemez kazán (ERKA) a kazán né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt). amely az ég5k üzeme esetén nyitva van. Levego aj 6-21. Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költségre.nagyobb mértékben lakossági 68 kommunális célokra. szerviz. I'7 -jtt-<-. kis munkaigény .automatizálhat6ság. mint a Diesel-olajokra vonatkozók. . G~1ésú aj éa6 ümmbeo. ej a kazán foltbtvo (automatAva1 ej nem WIlIZIthat) éa6 ozemen !dvdl (automata épithet6 be. olaJjellemzök [(9] nyomán)]. t ~elmeleg.. több villamos energiára. .3.és javítóhálózatra. el5melegftés nélkül szivattyúzhatók és eltüzelhet5k.1. majd meghatározzák a maximális viszkozitást.. Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok csak párlatokat tartalmaznak. 6.2. Kis teljesitményd háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. a salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14. tanult kez. 6.és gáztüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a központiffités-technikából. ábra.jól szabályozható tüzelés.e15személyzetre.•. . alacsonyabb kémény. Olajfajták. a tároláshoz szükséges helyigény. E min6ségi el6lrúok els6sorban a desztillációs tulajdonságokat rögzitik.3. A desztil1ált fiit5olajok petróleumból és gázolajb6. szemben a szilárd tüzeléssel. SziIánI tüzelés A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyagfogyasztás...1.1 készülnek. gazdaságos üzem... fejezet tárgyalja. A mostani energiaválságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a róldgázfelhasznáIás felé mutatnak. hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg leveg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21.. Minthogy azonban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg mindenütt. A viIágkereskedelemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olajtermékeket két nagy csoportra osztják. A k60laj· feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O. .deH levego 11' \ -.1. ·6.Il91ják.korszerli. a koksz-számot és a kéntartalmat. a fiités robbanásbiztonságára van szükség.Io-át l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. \ . táblázat). Ezeket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra csak kivételes esetben ha~7.. 6-7. sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüzeléssel szembeni e]{)nyeit: . ábra.

mind a porlasztás elott fel kell melegíteni. Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és kommunális igényeket elégíti ki.eltéro felhasználási területük miatt .a harmadik csoportba sorolt futoolajokat mind a lefejtés.146 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI A futoolaj ok második. a tüzeloanyag futoérték-egységre számított szállitási költsége kicsi. 80.. szobahomérsékleten végezheto.és futoolaj-eloirásokat a késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartalmazza. t ~ iparban. minthogy az egyes olajok futoértékében nincsenek nagyobb különbségek. A szovjet koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes futoolaj eloírásainak. az acél. Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegítés nélkül. széntüzelés és villamos tuzhelyek helyett). mint a háztartási tüzeloolaj. A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozitású és kéntartalmú. több-kevesebb desztillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával. Elsosorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti ki korszeru. Felhasználása igen ' I . a korszeru gépesített kemencékben.. és ezért kis kéntartalom kívánatos. hanem beruházási és üzemeltetési szempontból is elonyös és gazdaságos. A maradék-futoolajoknak szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az alapot képezo pakurához vákuum. 50. etázskazánokban és központi futoberendezésekben. A maradékfutoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kéntartalom. elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható futoolajokat . könnyu. mint a szénnél.pakurát is tartalmaz. kénmentes és általános tüzeloolajokat. A maradék-futoolajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás. . Aszobafutés olajkályhával nemcsak kényelmes és tiszta.megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel jelöljük.és nehéz futoolajok. · nagy jelentoségu iparban. a nagykonyhák. A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül felhasználási szempontból a legértékesebb. különösen a süto. (fatüzelés. Az ipari kemencetüzeléseken kívül központi futések olajkazánjaiban is felhasználható. Újabban szokásossá.%. és gázolaj on kivül . A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu. és igy a keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagymértékben ronthatják. A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmazható. A Magyarországon eloállított futoolajok minoségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai lehetoségei határozzák meg. Futoolajunk lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desztillációs maradéka (pakurája). Ha a pakura viszkozitása nagyobb az eloirásban megengedettnél.• déglátóiparban a aznagy konyhai berendezésekhez ·• kemencékben (elektromos futés helyett). A hazai ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken termelt nyersolajokat használja fel..az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok. de porlasztásukhoz elomelegítésre van szükség.abban oldva . Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket. Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb. A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: . amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók. A könnyu tüzeloolaj alapanyaga is gázolaj. mert a felhasználás jelentos részében. pl. és származását tekintve lényegében gázolaj. Beruházási költség szempontjából új építkezésekhez és régi lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó és könnyen kivitelezheto. kis mennyiségben tartalmaz azonban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat és egyéb adalékanyagokat is. Ezeket elsosorban az ipar és a közlekedés használja fel. A magyar tüzeloolaj. Szobahomérsékleten lefejtheto és szivattyúzható. A közvetlen tüzelésre felhasznált folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen folyó. ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a termékkel. lényegesen nagyobb csoportja a maradék-futoolajok. Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli importált koolaj feldolgozásából származik. és a porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. a mezogazdaságban pedig a nagymértékben terjedo terményszárltáshoz használják fel.vagy atmoszferikus párlatokat. krakkolási termékeket és gudrónt is keverhetnek. egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és mezogazdasági száritók. könnyu kénes. alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak nevezzülc. Felhasználási területe hazánkban: a sütoipar. vált a futoérték eloirása is. csak rövid távolságra szállítható futoolaj-féleség. kisebb viszkozitású anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állítják elo a kivánt minoséget. porlasztás elott kismértéku. A futoolajoknak is négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes. elpárologtatós olajtüzelésu szobakályhákban. .és az üvegiparban az égéstermékek a melegitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek. A ven. 60 °C-os elomelegitése szükséges. mint a legnehezebb. amely a tüzeloolajok között négyféle minoséget különböztet meg: háztartási. Ezenkivül helyi felhasználásra számításba jön még a gudron. közép. tárolása egyszeru és veszteségmentes. Akorszeru olajkályhák hatásfoka kb. hokezelo .a második csoportban levo futoolajokat külön melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni. A kapott nyersolaj minoségének változásai miatt azonban idoszakonként kisebb I ..

er5mfivi kazánok.és Gázipari Tröszt ésa Hotechnikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek egybevetése alapján. A nagylengyeli k50laj feldolgozásakor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban visszamaradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. Utal a szabvány arra is. El5frásai a szovjet szabvány szerinti 60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz hasonlók. A közép-ffit5olaj . a felét teszi ki . kiskonyhai berendezések és kis központi ffitések ellátására. A kénmentes ffitoolaj iránti igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával valamelyestcsökken. száritóberendezések üzemeltetésére. ill. 2 ~. 100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és F-90/180) : nagyobb ipari kazánok. Felhasználási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és kazánok ffitése. szivattyúzhatóságához szükséges olajhomérsékletro1. Az atmoszferikus pakurához . maximális értékek. 100 °C-on 40. Szállitás. Az adatok értelemszerfien minimális. Ezt az olajfajtát . A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú.KAZÁNOK 147 mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé válhat. ill. mig nevezoje tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>mérsékletet jelzi. (A szabvány száma NIMSZ 18 M-{)l.a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5olajának felel meg. A csoportositásban . amelyben számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szénhidrogének. 4. Felhasználói a kohászat. A tüzel5.ajnnknak kb. amelyen az olaj viszkozitása kb.és ffitoolajfajtákat általánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk. táblázat tartalmazza. Az egyes tüze15.és tozegkátrány-termékek. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) : nagykonyhai berendezések. szerint kell kivsnslll~S1ni. 45 oE. hogy a megfelelo tüzel5anyagota technológiai folyamatok. Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a legnagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelkezésünkre. a szabvány szerinti és a szabvány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembevételével állitottuk össze. kisebb részben timfóldipari forgókemencékben használják fel.5 OEviszkozitású olaj(F-60/130): nagyobb központi ffitoberendezések.a következ() szempontokra is tekintettel voltnnk : A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzemvitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet tesznek szükségessé.és ffit5olajok cimme1 szakmai szabványt készittetett. ingadozásmentes égés csak egy bizonyos határig tartható fenn. A hazai gyakorlatban ez ido szerintel5forduló tüzel5olaj. A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke.és ffit50lajok rövid megjelölésére a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<> betfijeliést ir elo. központi ffitések. továbbá az olajtermékeket tüt. NIMSZ 18 M-{)1. 50 OC-on kb.paraffinos párJatokat. A táblázatot az Országos Koolaj. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): háztartási tüzelésre. ffit50lajfajták szállitása. 45 ~ viszkozitású olaj (gudron): kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez. Magyar oIajfajták. esetleg gázolajat is kevemek. a homérsékleti 12° viszonyok. a cementipar és az olajtüzelésti kazántelepek. a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai stb.. könnyebb párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj) hozzáadásával. A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi termelésiadottságainak. kisebb ipari kemencék. Az olaj száUitása és tárolása. 1. amelyek háztartásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használatosak.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a szén. A tüzel5-. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. pl. ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében eloirt 22 <>&os Viszkozitásra csak az el5bb emlitett könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani. ill.) A szabvány kizárólag olyan ásványolajtermékekre vonatkozik. továbbá a megfelel5 szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik.többek között . A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) értéket ad a ~rmék lefejtéséhez. amelyeket csakis azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni. Adott berendezéshez optimális fúvókaátmér5 tartozik. Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a következ5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki: 20 OC-onkb.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igényeinekfigyelembevételével a Nehézipari Minisztérium Tüze15. nagy i~ri kemencék céljaira . IV. közepes ipari kemencék. .els5sorban ipari és er5mfivi nagykazánokban. a terhelés csökkentésével stabilis. egyre növekszik azonban a könny(i kénes ffitoolaj felhasználása. A szo- . ellátására.. kisebb ipari kazánok stb. viszkózus) koolaj pakurájából állitják elo.viszkozitás szempontjából .köteleZ<> alkalmazásba vételének idl>pontja 1961. 100 OC-on kb. : Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130.amely összes ffit5oJ.és ffit50lajokkal szemben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követelményeket a 6-8. Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok között. Ma hazánkban a krakk-középffit5olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag. Kénmentes termék esetén a betfijelben egy további M megjelölés is szerepel.

900 0. A felmelegítéshez szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása). A fut&:slSkigyó glSz-. ANYAGAI 980030. A lefejtlSszi· vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely közelében elhelyezni.05542700 35 -5 41900 2. SO 4. A kocsik mindkét oldalán van egy-egy lefejt&zelep.5 55 0. 76 I 110 ban 20 oC-on. A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell. Ezeket 3. mind a nyomóoldalon. 50 OC-kal emelhetlS.5 0. amelyek· nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani.995 0.02eSt oC 0.820 2. 10 órán át tartó futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete kb.1 5 0. ill. táblázat. számításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül cslSvezetékben való szállítás is. ill. Az olajat tárolótartályokba fejtik le.940 0.0 kcalJkg0.0 kJJkg512.930 0..0 oE I 55-52.1-555 min.0 kJJkg9800max.5 5. mennyiségétlSl függ. A futlSolaj szállítására használatos tartálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel. kgfl max.2 135.0 oE 40000 10NyomokISO 100 41000 42700 39000 %4. ez utóbbi a finomító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze. 4...8700..0 eSt 0. A Magyarországon használatos tartálykocsik fut5csokigyóját úgy méretezték.9SO 0. Le/ejtés. Nagy fogyasztók esetében.970 0.0 ban I min. efelett fogaskerék-.- ~. hogy a lefejtlSvezetékek minél rövideBbek legyenek..~mo F~30 1 Kénmentes Könny(\ I I Általános Könny(\ I I 55 F-90/180 Közép I Nebéz • I kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek vagy vasúti tartálykocsik.0 0. mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl.2 30.148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. t . ill.02 0.880 0. mint pl. Háztartási Könnyií I \ - ---. A lefejt&zi· vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg· alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni.5 1.985 0. az erlSmuvek és kohászati üzemek. 5° lejtéssel kell fektetni. lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel. A lefejtés gravitációval vagy szivattyúzással lehetséges.10 4.820 II 122100 OE 3.2 2. csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartálykocsi két végén helyem el. célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6 nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-.0 1.0 0.15 0. 35 OE viszkozitásig alefejtéshez örvényszivattyúk.0NyomokkcalJkg10200 I % 9300 9600 9700 10000 SO 40500 41900 168 10000 10200 9500 9400 9800 5 39300 39800 -5 0.950 0. csavar. A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek (finom sziirlSk ui. a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak (a fogadónak) kell gondoskodnia. Ennek megállapitásakor figyelembe kell venni a tartály Mveszteségét is.vagy dugattyús szivattyúk használhatók. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását nagyon növelnék).965 0.1.15 5 0. hogy 9..0 2. Olajok jelIemzéii F-8S/J60 TüzeJooJajok FiítooJajok .

tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét 12 12 8 8 /SliVOf!/lÚhOZ 19 /11 9 10 7 3 9 " 17 16 aj 6-22.KAZÁNOK 149 Olajtárolók. (6-1) resztmetszetének kb. 19 földeIt lemez és vezeték. A tárolók elhelyezése során a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani. 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete. 4 berobbanás ellen védo szerkezet. hogy az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba kivezesse. ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség. 2 töltoakna. 12 robbanásvédo szerkezet. ábra. közbensc5 tartályok. 13 kavics.az épület helyzetétc51. célszerubb 3. 7 szivattyú.pontjai. A 6-22. . leürítotartályok.vagy homokfeltöltés .2)Q kg/év. . Célszeru a kivagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat tárolnak. sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl. Olajtároló elhelyezése lJ) aj föld alatti olajtároló és szerelvényei 1 sz6roedény.túlfolyó-. A robbanási veszély meggátlására a szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték keB=(O. 6 szívócso.amely az egész futési idc5szak olajszükségletét befogadja . olajtároló nagysága több tényezötc51 függ : . ill.5-szerese. leveg/l2ÖCs6. 13 kamra. 5 dóm. 5 visszacsapó szelep. bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei 1 tartály.az olajszálHtás körülményeitc51. 18 folyadékszint-mutató. 15 alsó szellóz6. Az. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szemrolótartály leürítésére. 3 töitocso. nek: .hosszabb idore szóló készlet tárolására (tarTárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szemtalék befogadására) alkalmas tartályok.. olajtartály elengedhetetlen tartozékai: .. vagy mellvédet kell építeni. 6 mér6cs6. . ill. 8 levegoz6cs6. 2 töit6cs6. A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból. méretezé.napi. ill. 95%-os töltés esetén). amelyek a tá. . 16 felso szellozo. Futési célra az olajszükségleta következc5 képlettel becsülhetc5: A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartalmának liS része. (kcaljh). 3 töltöcsonk. W . A felfogó fölött helyezik el a víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak. 9 faliszekrény. 10 mérocso zárósapkája. A tartály alatt olajfelfogó gödröt van.. túltöltésének meggátlására. 14acélajtó. amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5' olajmennyiséget be tudja fogadni. Az. 9 akna. amely a tartály meg. ideális tartály . épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet. 14 lábszelep.18-0.túlfolyóvezeték (9O.olajmennyiség-mutató.4 heti tartalékot tárolni.teni. 20 kézi tOzoltó készülék II . . A fóld felett épített tárolóberendezéseknek sükre eloírás nincs. 10 önmöködó áróozelep. pontjából is kedvezo. vagy betonból készülnek. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. 7 földe161emezés vezeték. 8 lecsapolócsonk. Ióld alatt. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetokmennyiséget tárolnak. 'll szívócso. aj és hj ábra épületen kívül.elzárhatatlan szellc5zocso.homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzéRendeltetésük szerint a tárolótartályok lehetsére). 17 beton (talajszint). 4 faliszekrény. Az. 1.a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói stb. Ennek célja.általában megvalósíthatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés miatt.

szivárgásmentes zárásának. sot a tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okozhat. A felhabzás nemcsak anyagi kárral jár. 16 földel6vezeték II . és mint merülo futotesteket l' 2 9 • 8 14 2 J 15. 10 föld alatti tartály. Erre a célra háromszoros aszfaltréteg. A füldbe süllyesztett tartályokat fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny szilárdsága. hogy a közrefogott térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen. Az eló'bbi csoregiszter csak arra használatos. és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz. Az olajat a tartályokból az olajfajtának megfelelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el. amely csotörés vagy tüz esetére nyújt biztonságot. lefejt6akna. 14 kazán. 2légzovezeték. mind az alkalmazott olajmelegítési rendszer üzembiztonsága szempontjából. 6 elzárószelep. de annál nagyobb a jelentosége a beton tömör. 1J to 6-23. az elszívás helyén pedig alkalmasan kialakított átfolyómelegítovel melegítik. 3 túJfolyóvezeték. amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja meg. Betonból készült. ábra. Ez olyan magas legyen. hogya tárolóedényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olajréteget a dermedéspont feletti homérsékleten tartson. Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocsokígyóval. Erre leginkább a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be. földbe süllyesztett tárolók esetében a külso szigetelés kevésbé lényeges. Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyiség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körülvenni. 5 visszacsapó szelep. Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként polivinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. A hajszálrepedések csak megfelelo kezeléssei szüntethetok meg. A földbe ágyazott tartályok korrózió elleni védelmére azonban fokozott gondot kell fordítani. mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak. 4 szívóvczeték. Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést alkalmaznak. és a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olajfelszín fülé érjen. ANYAGAI is. 7 hIlhatásra záró szelep. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épített futoberendezések tartják fenn. 8 Iefcjt6sz6róö 9 olajtároló. Több kísér- let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok korrózió elleni védelmének fokozására fluoros kezeléssel. Földbe ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tartályok különleges hoszigetelésére. Atmoszferikus nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túllépni nem szabad. A villamos futotesteket zárt fémhüvelyben helyezik el. 13 kéziszívattyú. 12 olajég6. hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz.150 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata 1 töltövczeték. kétrétegu jutapólya nyújt megfelelo biztonságot. 15 földel6elem.

. Kizárólag olaj használata esetén azonban a koromképzodés igen nagy mértéku volt. 2 égo. Asztrahan olaj tüzelo berendezés 1 ttízáUó téila. 6 begyújtóolaj-tároló tartály.. az olaj jobban keveredett a levegovel.KAZÁNOK 18 ISI g 17 13 12 --I -. A tál fölé helyezett tuzálló téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. ábrán látható.forgóserleges égok. A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún. 17 folyadékszint-mutató. 10 csap. amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tüzelni. I Fuloo/gj' 8egyújfóolaj Túlfolyó Légzo **"* ••.nyomásporlasztásos égok.. és a tál is kevésbé kokszosodott. A 6-24. ábra. Az elso sikereket az olaj viszonylag gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték el. 20 gyorselzáró szelep vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. kisebb berendezések esetén két-három napi szükségletet fedezhetünk. amelybol kb. foleg házak futéséhez (6-25. 12 szúro. Különös gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédelmére. napi tartályt. A tüzeloberendezés egy vagy több lapos tálból állt. ábra). 5 flitoolaj napi tartály. s a hirtelen elpárolgó víz por1asztotta az olajat. 6-25.. 7 futoolaj-tároló. 19 súlyterhelésú biztositószelep. 14 feszméro. A manapság használatos olajégoket a következok szerint csoportosítjuk: . . Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot.. . ábra. 3 túlfolyótartáJy. hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el... 8 szelep. Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az elso. Így. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata 1 kazán. 3 viz .elpárologtató és elgázositó égok. ahová az olaj a tartályból gravitációs úton jutott. Il szivattyú. kevésbé volt kormos a láng. - 219~/ 6-24. . 9 tolózár. mind az olaj károsan túlmelegedhet. Ezt a berendezést hosszú ideig használták nyersolaj elégetésére.. Egy másik tartályból ezért vizet engedtek a tálba. 4 begyújtóolaj napi tartály. Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a futotest. 2 olaj. A tároló és a napi tartály összekapcsolása a 6-23... s amelyben az olajat goz segítségével bontották apró cseppekre.porlasztásos égok (levego és goz). 18 rugós biztosítószelep. 16 hohatásra záró szelep. 3 Olajégok. 13 homéro.. egy napi. 15 lángbiztosító. Ennek meggátlására a futoáram megszakítására automatát építenek be. ábra a teljes tároló és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti.

Hátránya. 7 égIlkamra . adott túlnyomásra és különbözo porlasztási szögekkel. 2 olaj be. 4 rugó. 8 adagoló. A teljes égéshez szükséges levegot szekunder levegoként adagoljuk be. A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez vezet. 5 viaszaáramló gbokt 6levea6kamra. Ott spirálmozgást végez. tehát az égoszájból nagyobbrészt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem éghetok) jutnak a tuztérbe. A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül muködnek. ábra. de nem párologtató vagy gázosító elven. 2 úszó.. ábra. 4 levea6. amelynek sugara a kiömlonyílás felé csökken. A teljesítményt kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvénykamra elvén muködnek (6-29. 9 levea6 . Elgázosít6 égo 1 porlasztó. 6 mágnesszelep. 3 olaj. 3 biztonsági úszó. Ferde lángú elpárologtat6 égo 1 ventillátor.porlasztónyílást. ábra. amellyel a tüzeloanyag az égobe jut. A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo pakurafogyasztásra készítik. ábra). Az utóbbiak maradék nélkül elpárologtathatók.J 6-27. ANYAGAI 8 6-26. és a tüzeloanyagot tökéletesen meg kell szurlli. ábra) .különösen nagyobb egységek esetén . 3 olaj vissza. 2 levea6. A folyékony tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába. Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIításakor használhatók az elgázosító égok. 5 visszaálUtó gomb. és ezt a levegot . 4 clpárologtatótál 1 ~ 6-28. A tüzeloanyag nagy sebességgel hagyja el a. hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag szükséges hozzá.152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 2 . és egyébként is számos szerkezeti. E sugár csökkenésévei no a szögsebesség. mint a következokben ismertetésre kerülo surítettlevego-porlasztásos égo. ami az égési folyamat romlását idézi elo. 7 olaj. Ezért gázlángszeru az ilyen égok lángja (6-28. ahol az elpárologtatási folyamatot még az égotérben termikus bomlás követi. Az elpárologtató égoket (6-26.elomelegítjük. Elpárologtat6 égo 1 kézi szabályozó ttíszelep. ábra) csak egészen kis berendezések esetében és kizárólag könnyu olajok eltüzelésére alkalmazzuk. A porlasztást az a nyomás idézi elo. Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet. szerelési elonye van. ábra).

. Nyomásporlasztásos elvi vázlata 6-29. cseppnagyság-növekedést) idézi elo.<~porlaszt6fejek 1 örvénykamra .vagy gozporlasztás esetében a porlasztáshoz szükséges energiát részben vagy teljes mértékben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája fedezi. Ennek kiküszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos porlasztókat [b) ábra]. <1visszafolyónyilás: 5visszafolyó olaj. ábra. ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasztási jellemzok sem romlanak túlságosan. ábra. Nyomásporlasztásos égo elve 1245 6-30. Ezekkel a visszafolyó olaj mennyiségét szabályozzuk. ábra. ábra. 3 fúvókanyflú. Elofordul egyes esetekben a visszafolyásos és a résszabályozós megoldás kombinálása is. 6 örvénykamra . hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget. Hasonló célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat is [c) és d) ábra]. A gozfogyasztás viszont a termelt gozmennyiségnek kb. Terhelésingadozás felvétele 1 taqenciális rá. A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített szelepek szabályozzák. ábra. tökéletes elégést biztositó lángot hoz létre. A goz könynyen szabályozható és a kazánban amúgy is rendelkezésre áll. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj nyomása kicsi. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek elvi vázlata látható. A 6-31.KAZANOK 153 Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olajáramlást tartunk fenn. fényes. A c) ábra kivülrol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat. és ez hátrány. Ilyen szerkezeti megoldásra mutat példát a 6-30. . ami a porlasztási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökkenést. Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a 6-32. hogy tömör. gyakran gravitációs úton jut az olaj a fúvókához. A gozporlasztás elonye. ahol a közel állandó tangenciális sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek változtatásával lehet fenntartani. ábra. Levego. a d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó dugattyút. 7 porlasztott olaj - olaj mennyisége hozzávetoleg állandó. 4%-át teszi ki. Az a) ábra egyszeru nyomásporlasztót szemléltet. 2 beáramló olaj. Az örvénykamrában a tangenciális sebességek is közel állandók. A teljesítmény szabályozásakor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. és a felesleges tuzeloanyagot visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk. 2 állitható dugattyú r-- 6-31. Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. arányosan csökken az áramlási sebesség is. Az öivénykamrába lépo d) .

A tartályból érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú a 3 olajszabályozooa nyomja.5 bar (0. 4 bar (3 .. 6 fúvóka. Közülük a legfontosabbak: az égo teljesítménye.3. 3/*" 6-33.5 bar 0. rendszerint ugyanarra a tengelyre szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben porlasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak. ábra. 2 olajszivattyÚ.FuTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. vagy ha a láng kialszik stb. ANYAGAI SzivaftfllÍblolrlr ~ CI> 6-32. ábrán összetett kazánégo látható. Innen a 4 adagolószivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszorhoz jut. üzemük kényesebb. a szivattyú. Az elektromos vezérlés automatikusan kikapcsol. de az olaj viszkozitására nem annyira érzékenyek. zajosabbak. Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása több tényezotol függ. 10%-a..•. A levegot rendszerint lamellás (késes) forgókompresszor suríti. A 6-35. 4 adagolószivattyú.. Nyomásszabályows égo 1 szdr6. Levegoporlasztásos égo 1 szdr6.. A porlasztáshoz szükséges energiát 0. Az adagolószivattyú biztosítja. Központi futéshez legelterjedtebben a középnyomású levegoporlasztásos égoket használják. azt keni is. 7 gyújt6clcktródok. légkompresszort.5 at) túlnyomású levego adja. és a helyes döntéshez igen sok szempontot kell mérlegelni. ábra).. 3 nyomásszabályozó. 6 leválasztó.": •. 0. innen mint olaj-levego emulzió a 6 levá!asztóba folyik. oxidáló hatások jelentkeznek. Gozporlasztásos égo 11. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az utáncsöpögés megakadályozására. hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a porlasztóba kerülo olaj mennyiségét.5 at) nyomású olaj. az adagolószabályozo és az elomelegíto. Az olajszivattyút. a gyújtás ugyanaz. ábra. 2 3 . Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos szerkezeti elem. 5lapátsor. az olaj mino- 1 . Ezt a hatást a befújt primer levego egészíti ki. Ezért kis teljesítményre is kitunok. ábra... 5 levcg6komprcsszor. ezek az égok drágábbak. 3 olajnyomás-szabályozó. A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az az eddigiekétol. míg az olaj többi része a 6 szelep szabályozása folytán kerül a középso csóbe. 2 szivattyÚ. Az égo egyéb részei. 8 gyújtótranszformátor --1/. 4 at) nyomású g6z 6-34. adagolószivattyút egy öntvénybe építik. 8 fúvóka. a levegoszállítás. 9 vcntillátor Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló. A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek 5. A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva. 4 ventillátor. ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes. a többi levegot a nyomásporlasztásos égohöz hasonlóan ventillátor szállitja. A porlasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által eloidézett centrlfugális ero hatására jön létre. mint nyomásporlasztás esetén. a motor. mert ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. amelynek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-levego emulzió áramlik (6-34. 0.3. A láng nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez. a ventillátor. 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muködnek. a folyadékszuro.. Legelterjedtebb formája az emulziós égo. 7 lapátsor. A körgyuru keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió elporlad. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre.

3 olajszivattyú. ábra. a hozzá tartozó segédberendezések költsége. 2 szivattyú. 9 e1omelegito. a hazai gázféleségeket. készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba is került [17]. 3 levego-viz hocserélo. 10 levegoszabályozó mágnesszelep.1. az égo. Néhány megoldás: .1. 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályozására. 13 forgó serleg. 12 ventiUátor. a szabályozási igény. ill.a hotároló anyag (magnezit. 4 ventillátor. Az égotípusok közül leginkább a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru égok kipróbált és megbízható típusok. a gázszálIítást. fejezet tárgyalja. a meglevo segédenergia. 7 minimális olajbeállító.KAZÁNOK 155 12 8 13 9 6-35. 2 szúro. szerelvényezést a 30. a tuztér kialakítása. Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. öntöttvas). jellemzoit. az égo üzemeltetési költségei. az automatizálási igény. 6. ábra. ill. Villamos fútésíi kazánok 3 A következokben néhány lehetoséget ismertetünk villamos központi futési kazánok alkalmazásám.turheto zajhatás. 5 h6tároló anyag (magnezit. amely a megadott határok között jól szabályozható. sóolvadék. 6 h6szilletelés . 4 olainyomás-szabályozó. Nem elhanyagolható szempont az égok beszerzési lehetosége sem. ábra). 8 gyorszáró mágnesszelep. Ilyen 6-36. és ezzel a levegovel hocseréloben futjük fel a futési rendszerben keringtetett vizet (6-36. és 6-37. 14 szekunder levego II levegoszabályozó csappantyú. a helyi adottságok. a láng alakja (mérete).4. a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége. a várható karbantartás költségei.3. Gáztüzelés 1 A gázok fajtáit. 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar. öntöttvas) levegot melegit fel. Villamos fútésú kazán 1 központi fdtési csohálózat. 6. A kazánok várható terhelésingadozásának figyelembevételével olyan égotípust kell kiválasztani.3. Forg6serleges égo 1 olaj. a . sége.

és a vizzel hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-40. Villamos Cútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. 8 nyomástartó edény . ábra. és a gozzel hocseréloben fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet (6-38. ábra). ábra). 7 atmoszféra. öntöttvas). 4 vontillátor. a jósági sorrendet a 6-10. 2 g6z-v1z hocsorélo. és 6-39. 5 sóolvadék-tartály. hogy fiitsünk közvetlenül olajjal. Villamos fútésú kazán 1 központi f6tési csohálózat. 4 vizvlsszatápláló cso. ill. ábra. sóolvadék. 6 flít6patronok holyo. ábra. 6 flítopatronok helye. 2 g6z-v1z hllcserél6. öntöttvas) vizet gozölögtet el. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz) 1 he_res víztartály. . ábra). 5 sóolvadék-tartály. 6-41..156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A lehetséges megoldások összefoglaló jellemzoit a 6-9. 3 loveg6-vlz I 8 hocsorélo. 2 szivattyú. táblázat. 6-40. 3 kondenzálótér. 2 központi flítési csohálózat.a hotároló anyag vizet melegit fel. 6 hoszigetelés.a vizet 150 OC-rafiitjük. 6-42. táblázat tartalmazza.. A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása most van folyamatban. 7 hosziiOtoIés 9 6-39. 9 hoszigetelés 6-38. 5 hotároló anyag (magnezit. 1 7 2 '7 J 6-37. ábra. 3 kondenzálótér. Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is. 7 atmoszféra. 3 hoszigetelés . Felmerülhet az a gondolat is. Villamos fútésú kazán 1 központi flítési csohálózat. ábra). 8 nyomástartó edény.a hotároló anyag (magnezit. ANYAGAI 7 . 4 vlz-viaszatápláló Cso. és a tároIt· vizzel hocseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett vizet (6-43. Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a futési körben keringo vizet (6-44.

I - 5 6-42. 2 viz-vlz h&aeréli5.44 3.027 0. 0. 3 hiltároló anyalI (maanezit. táblázat.511. ábra.12 50 0.068 11.0 111. ábrán látható.0vii· 35. 26.95 0.152 35.8mény teljealt.67H6te1jes1t.0 1 -. Villamos kazánok tett Wh6átvev6 175. .6 ·10-'175. m.96teljesít0.tett 0. 3 sóolvadék-tartályok. 2 viz-víz h&aeréICl. 5 tágulási tartály 6 6-9.6 0. ill.0125 11. öntöttvas) 1 központi CtíUsi csohálózat. 5 hoszigetelés.15 3.3 0.6 I 2.I BeépI- I I fog~t. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag magnezit.80.36 Víz II 35. öntöttvas).43 2.0205 kcal/h 0.0 villa10 58 Víz 17. 6 tágulási tartály Egyszerliség szempontjából osztályozva természetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a legkedvezobb. táblázat. 4 futllpatronok helye. Amennyiben a sóolvadékkal kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak.KAZÁNOK 6-10.6 m'/kW 11!6 I Beépifoptl 35. A villamos futésu kazán muködése a 6-45.35 3.2mény.098 Levegomos mény.0 5010 lamos 5. ábra.027 0. akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben részesíteni. Sorozatgyártás tekintetében elsosorban a következo két megoldás jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at) nyomású viztartály . közcg 157 Villamos kazánok jósági sorreudje 5 f Víz S601vadék Öntöttvas Viz Magnezit Olaj SOOlvadék Primer hClátvevCl Magnezit HCltároló anyag I Goz Víz Levego 6-41. Ehhez azonban megnövelt futofelület tartozik a futési kör oldalán. Villamos fútésú kazán (a hótároló anyag s601vadék) 1 központi futési csohálóZat.0192 0.0mtér0.tott tér4. 4 hoszigetelés.

7 koncfenzgytijto csonk. 10 kezelojárda. A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési módra: szilárd. ábra.. három jellegzetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szemlélteti a 6-46. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj) 1 központi futési csohálózat. A kazán-holeadókamrában a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen áll be. 5 tágulási tartály 6. ábra. gyujto. 9 ellenáramú ké8zül6k 6-47. 8 salaktároló edények. Szilárd tüzelésú kazántelep 1 kazán. 4 heáram1ó levego. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) 1 központi futési csohálózat. 7 szerelonyl1ás 5 I J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából.. 13 szivattyúk. 6-47. 6 kapcsolótábla. 4 kiáramló levego. II kapcsolótábla. a víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszorítja a vizet a tágulási tartályba. 3 e!gozölögtetokamrák. az 5 futési eloremenó'ben (szekunder hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer hálózatba beépített 8 mágnesszelep. 7 tüzeloanyag ledobónyílása. miközben a 4 hotároló anyag kb. 1 f 7 6-45. Üzem közben. 3 tisztítónyílás. 600 oC-ra felmelegszik. 6 tágu\ásí tartály 5 1 J 6-44. s a hoátadás megszunik. 5 hengeres viztartály . ANYAGAI ó 6-46. 3 beáramló levego. 14 osztó. 2 víz-víz hocserélo. és így a 9 ellenáramú készülékbol a primer kondenzvíz visszafolyhat a kazánba. 6 hoérzékelo . olaj. a mágnesszelep ismét lezár. 2 olai-vlz hocserélo. pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki szinte teljesen. szivattyúk helyisége. 6-43. Amint a futovíz eléri a beállított. A kazánokon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvények a kazánházak egyéb tartozékai. Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg vízzel telített.. ábra. Megindul a körforgás és a stacionárius futési folyamat. 8 mágnesszelep. 2 kémény. Ameddig nincs futési idény. 2 kémény. Amikor megindul a hoelvétel (a futés). ábra. 3 forró víz (1SO OC). 5 ftitési eloremeno vezeték. Gáztüzelésu kazántelep ~ 1 kazán. 5 v1ztelenltoakna.158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. gy\1jtó . 5 kiáramló leveg6. 90 OC-ot). amikor a 2 hotároló kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb. ábra. 12 osztó. Villamos fútésu kazán muködési vázlata 1 táaulási tartály. Egyéb kazánházi berendezések A központi futésu kazánházakhoz általában nem szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. a felgyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az ' ellenáramú készülékbol. 4 hosziaetelés. 2 hc5tároló kazán.5. 9 salakledobó és felvonó.és gáztüzelésre. 4 bötároló anyag. ábra. 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere. addig a vízszint a hotároló blokkok alatt marad. és 6-48. 4 hoszigetelés. kívánt értéket (általában a külso homérséklettol függoen a 40 . 3 olaj.1.

0 ~ 4.2 0..W~~ 1- •. ~91 5. KAZÁNOK 159 etszef 8 metszet F.6 -. r!i(UD7_~7_M~ J.. r A 6 A metszel 7 Bme/szel I •.5 ...~II II I ~ 1 II 1 1 5.2_}...0 2..D7?." 2 A I A 8 \ .ÖU:/.

2. 6 kiáramló levego. II kapcsolótábla. 8 'Vizte1enltóakna. 7 meIegviz-termelo berendezés. 15 osztók. amelyben az átáramló egyik közegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szükségessé: . 2 olajélÓ. 10 napi olajtartály. 12 osztók. 13 szivattyúk.a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy annak paraméterei (nyomása. ay6. 14olajszivattyúk. ANYAGAI A-8 6 metszet = 5 6-48. 4 kéménytisztltó nyitás.160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 5 beáramló levego.itók. szivattyúk he1yisége. Hocserélok Általánosságban héScseréléSnek nevezünk minden olyan készüléket. 3 kémény.16 vészkijárat 6. ezért a hocseréloben az igénynek megfelelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16. héSmérséklete) nem megfelelok. -:.a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg hálózatától. ábra. gyÖjtok. 9 olajtartály. . Olajtüzelésu kazántelep 1 kazán.

ún. henger alakú. ra).hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg hotartalmát stb. 7 csadakozások Lb-1L L --~l-l Építoelemes ellenáramú hocserélo. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. goz-goz. . táblázat) és az egyenes szálú futocsonyalábos. oldható csavarkötéssel.vagy vörösréz csobol. táblázat tartalmazza L c -H c 1 .. A méreteket a 6-14. Általában öntöttvasból készül. ábra. forróvíz-goz hocseréloket. amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és -elvezetocsonkok vannak. gyujtésére használatos. a közegnek a fut6csövek közötti elosztására. "'H 6-49.HOCSERÉLOK 161 . így a futött közeg cso- . A futési hocserélok alap- vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny. forróvíz-melegvíz.. Az elofej. A két közeg egymáshoz képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület mentén. Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus terjedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo (6-49. fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61 áll. építoelemes hocserélo (6-50. ezért belül osztott teru. ábra. Az elobbi vízszintes elhelyezésu. A futött közeg csatlakozócsonkjait a köpenyre hegesztik. Hohordozók szerint megkülönböztetünk gozmelegvíz. A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú készülékként készülnek. ebben elhelyezett U alakú. Ugyancsak a köpenytérhez csatlakozik a biztonsági vezeték. A köpeny belso terét lemez választja két térfélre. A méreteket a 6-ll. ábra. áb- 3 c 1:. 6-ll. A cs6falat a köpeny és fedél karimái törnítetten fogják közre. elofej csatlakozócsonkokkal. ill. de különbözo fajtájú és paraméteru közegekre van szükségünk. Ebben a fejezetben csak a központi futések hocseréloit tárgyal juk.központilag egyfajta h6hordozó közeget állítunk e16. peremes acé1köpenybl5l. ill. ürítovezeték és biztonsági szerelvény csonkja. Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli 13Az épületpPészet kéziköayw csofalba hegesztik. A futofelület készülhet acél. belso csobattéria. táblázat tartalmazza [ 6-SO.

táblázat szerint. A készülék tisztítása nehézkes.k F6tötl víz homérséklete. A a fut5felület a 6-Il. ellenáramú bÖcsel'élo h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre H6átbo~~í~nyezo. táblázat szerint. a 6-49.12.j ">2 OS 1840I '" 1210 2 300 "il 89 2600 219 324 159 6SO 194 9003 coli C3540 3502 700 2390 273 600 3040 hI :il 8003340 360 31SO L 6 I 630 1/2 2640 :g7I J 128SO II 200 bH 700 108 340 11/2 3/4 3/4 -!S565 -8 I1/4 108 'il Hazai gyértmányú.o .11. oC.r mm Csatlakozásak >. táblázat. :. 270291 m" 2SO41990/70 335378 325343 310361 305390 300349 244 221 275 270 285 235 200 300 291 2SO 330 340 215 310 204 267 395 279 337 302 320 308 372 424 370 390 302 262 240 230 220 305 265 260 195 175 295 290 325 343 361 360 345 273 355kcal/mih oC 256 227 314 233 395 349 401 335 225 210 365 380 384 320442 190 355 331 413 378 430 I 71 - Hazai gyértmányú. 6-13. lOS/8S 100/80 liO/90 I 90/70 tÖS/8SI I 45 285 326 280331 260314 340 295401F6tofeJüJet. ill. A h&serél5t a Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) összefüggésseI méretezzük. táblázat. W/m2K (kcal! mIh oc). ~ " ~I:H I 2SO 0D I I I 2000 219 . kis elhanyagolással az (1-163) összefüggéssel számítható.162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábrán) ~ til . Megengedett üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9. ábra értelmezése szerint. dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü· lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52. k h5átbocsátási tényez{) a 6-12.E 275 ii I 225 I ISO ]1! >o i U alakú .. ahol Q az átszármazta· tott h5áram. U alakú flitOOiéioyalábos.• mt&:sOOyalábos.. a csonyalábot belülr51 nem lehet tisztítani. oC nyaláb menti ellenáramlása biztosított. W (kcal/h). ml. A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági szabályzata" hatálya alá tartoznak. A táblázatokban megadot· taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6 értéke az (1-169) összefüggéssei. I 2SO . 1: co. ill. ANYAGAI . elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai (A jeJölélek értelmez6sét 1..81 bar (l0 att) túlnyomás.. A hIS- .• III3700 -ó~ .

. táblázat.-----I 6-14.6 '-. és 60S1.-I I I 1 I I 8.. táblázat.0 3. Hazai gyártmáDyú.12 . FCitöcsövek M H .t!. Hazai gyártmányú.<0 felület.~U~1 d f ---.3 ~~... ábrán) töltés kp 238 322 107 472 347 196 125 160 285 363 450 624 mm Méretek. építoelemes.. 108 219 159 219 324 159 273 m" 17X2.0 36.. 11 212 265 nélkül.5 1. db e 400 320 1625 9 180FCito. .---.1 645 744 55 942 790 735 810 808 890 1105 950 895 1041 1093 1035 600 755 555 616 715 550 878 797 797 721 750 1082 930 779 630 685 930 800 870 730 849 826 989 670 695 815 919 948 855 698 650 530 515 954 733 071 .lIA b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre •• FCitött viz h6mén6k1ete. a 6oS0. eUeánUn6 •••• -.67 3.82 8.!Száma. 851000 410 2000 280 2000 142 537 1.HOCSERÉLOK 6-13.1500 1776 5 3276 3008 210 250 2008 2776 2276 200 428 108 175 2125 2625 2408 1908 2108 1928 2428 1608 3125 1408 280 55 mm 140 76 2450 1950 1450 1308 2308 1808 318 480 2928 2608 2950 13 3428 3108 534 2508 2908 1508 364 150 639 300 159 2808 27.6133 17X2.Ii •••• (A jelölések g S61y értelmezését 1.6 192500 27.2 90/70 FCito telített 1035 86zIOS/8S 71 71 lf ~ .0 121 2500 25.. I GI c 1I b I 0d 10d1~:g I -1- ---- méretei és adatai . ellenáramú hkserélo mérete..94 . U alakú flltks&lyaIábos. ·C -s I 1> kc:al/m"hoC W/m"K 163 735 620 610 710 685 40 645 730 att 820 90/70 10S/8S ilO/90 840 1012 977 835 860 940 1000 971 826 756 599 744 100180 100/80 110190 907 850 849 640 709 780 615 710 80..• :.

amelyek a ffftofelü1etet képezik.6 mm méretff folytacél csöveket. "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben . ANYAGAI átadási tényezlSk az 1. a 6-51.. kW ~5 j1 1 14 3 2 6v.2.164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlScseréllSt szemléltet a 6-50. A kúpos szffkítoidomokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel· szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei belül tisztíthatók.m 11 10 o as ~5 2 Z5 3 3. A köpeny két végén. 17X 2. hengeres köpenye forrcso. táblázat adja meg. Méreteit és súlyát a 6-14. táblázat tartalmazza 1 12 L.5 4. ábra.3.5 3 3. ill. mindkét végén csofallallezárva.5 7-102 1 Q.105 ri. A peremes csofalakhoz kúpos szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel.4. ábra. A csofalakba hegesztik az egyenes. amely egyúttal csatlakoz6perem is. az alsó és felso alkotó mentén vannak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla· kozócsonkjai.m/s ' 9 1 o 9 8 7 8 7 6 5 4 6 0. sorba kapcsolt hocserélok szerelési méreteit a 6-51.2. A hocserélo külso. kcal/h 6-52.5 4 M 5 5t5 6 6.2. A méreteket a 6-14. ábrát). ábra. fejezetben foglaltak szerint számithatók. az 1.5 O 1 1.5 6. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. ábra és a 6-14. az ellenáram a készülékben job- /'1 6-51. 4. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forróviz-melegviz közegekre "1 a forró viz sebessége a c:aöben. táblázat. Ívidomokkal több hocserélo sorba kapcsolható (1.5 " 3 2 3 2 L 1 0.5 5 5.5 2 2.

8 0.3 1.1. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró viz-meleg viz közegekre "1 a forró viz sebess6p a ClOben.5 1.8 0.0 0.1.61. "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben . ábrák)..7 0.mls L. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja forró víz-meleg víz közegekre "1 a forr6 víz sebesséac a csoben.m 9 8 7 6 5 4- 1.4 1 O O ==-v.-105-0 a. különbözo homérsékletviszonyok.6 3 2 0.kW 15 17 18.8.kW 28.102 10 L.m ".7 0.2 1..102 1.2 0. Gyakorlati méretezésre igen alkalmasak azok a diagramok. kcol/h 6-54. 0. az áramlás zavarmentesebb.9 0.!!jvz 10. amelyek a különbözo átméroju hocserélok holeadását a készülékhossz függvényében adják meg. lagyobb áramlási sebesség választható.. 6-59.. A hocserélo 15.1.~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltetleto.1 1. "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 a. ff 1 23' 5 6 7 8 9 m U ~ U ~ a. lagyobb hoátadási tényezok érhetok el. ábra. ábra.1 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21. 9 8 7 6 1. ill.. 1. ".4 "'3 v.HOCSERÉLOK 165 >an megvalósitható.68 bar (16 att) fut&sooldali és ~. forró vizre és telített goz futoközegre.9 0.3 1 °0 0. goznyomás esetén (6-52.6 .5 0.2 1t1 "'O 0.m/s 1. a kedvezóbb llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása. kco/jh O 18-105 6-53.l. o 10 A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) összefüggéssei lehetséges.3 a2 l1 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ a.6 5 4 3 2 as 0.

5 2 2.5 1.I '-'_ .4 1.7 2 1..1 O 0....l..H~ ~ I 1 l' _'3J.90'C I I ilil".m 4. ANYAGAI A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot.·C .Y _ _ J...m --' '-I '" I ~ _ I ~ l' A' F 1::~I-~--~J--+-' T f--l---'----lT ".6v:m/s 1.5' l' 1.1 1 O ~2 ° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24.~oMo·tt[[[. NÁ 150 építoelemes telítettgoz-meleg hocserélo kiválasztási diagram ja víz közegekre " a melOll víz sebessé.5 1 1.. ábra..0.5 1 0.ae a csoben .2 1.1/11 ° ..0 3 2. ha a gozt a köpenybe vezetjük.1 10 L..kW 28. a meleg viz a köpenyben áramlik.3 0.I I 9 7.:~~iP 1 ['--' n lU r -r o r 2 4 6 8 10 12 14 16 18 22 24 25 __ ---+-. ábra.1 v. NÁ 300 építoelemes forró víz-meleg a csoben.5 4 kW 2 5 L.4 4.5 O ~a6 ~5 alt.1 T.l-I"I-P -tG..90.3 .J --L-> ~ 'T 89>r T I T _'-'.5 4 1.5 3 3.5 49 ~8 0.L ~ 1. kca/jh 50 4·10 6-56. A forróviz-me- legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak.105 ° élikca/jh 6-55. l' - III t5' 1. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az esetre érvényesek.'I R=l.1BO.' . 0..1 3.166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.90 IoC I 1-. I I ~.2 0.5·10 16 ..90•C-~.180 1-.. 9 ~I III ..0 6 5 4 ~9 ~8 ~7 0.5 3 3.5 ri.5 2 2.3 1. liT -.0 --1~.5 1 O.5 3 2 '2la4 v110.. a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo vizáramlási sebességet adják meg. Q. ha a forró viz a csövekben. 1..11..-. a meleg viz a csövekben áramlik._ II II'~ 1.3 ~2 1..m's 1.pill T::iII 'Í.102 20 ill '-' ~ .6 0.O .. hocserélo kiválasztási víz közegekre diagramja 1/. a forró víz sebessége "2 a meleg víz sebessége a köpenyben o 0.

.-..6 ..HOCSERÉLOK 167 a..5 1.1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.. ábra.5 0.3.4 G.5 0.3 1... ábra.kW n u·w2 ~5v..1 O 105 0. v .kW 2 1... ~ .2 0.5 0.9 0.3 1.8 0..0 3. kcal/h 6-58.6 2 1..m 1.. Qi~-lll -1:88 I I (O:1~~" 7 8 9 ..2 o 5 L.5 2 1.5 3 2. I "" 10 l.11- 1 0.105 O Q.2 1.5 -t0.OP9~'12...0 0.t.1 1.....7 0...Q'2~.7 0.5 r 123 4 5 6 7 8 9 W ff 1. (6..LU.5 4 I r.1 1.4 "" O.. kca//h 6-57.5 O 0.211 2Qi~ -..{.3 0. 1---'" . ~ "" 5 L. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meICa viz sebessélt. a csoben .:'-I ó 5 V 6 V 16 ~j.mls 1.6 v.7 ~ '. 4 3.--' "" ~ hr 9 .5 1.QE.h~1'.-)L 4.9 0. ~~'I 050~ ~ 4 "::: 9 ? 1 J .Oot) - i I (3 O afJ- i 12 1J'10 II .5 0.8 3 2.5 O O 0.- 10 11 Q.m --.+-.2 0.3 1 0. v" 8 i-...I bor bar :...ml$ ~4 --1'1.6 0. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja telítettgoz-meleg viz közegekre v a meleg VIZ sebessége a csoben o V ".

tisztithatóság.102 1. forró víz.4 1/3 .5 0.2 1. 3 2.a hohordozó közeg fajtája.8 0. Holeadók A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt. (Ez a fejezet csak a konvekciós futotestekkel foglalkozik.1 1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 Q..sv.9 2 1.ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás. sugárzó holeadókat.élettartam (korrózióállóság). . A sugárzó holeadók ismertetése a 10.a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore· lillet-kiosztás szempontjából. kis víztartalom) . ANYAGAI 4 L. . . kis. -ár.szabályozhatóság a hoigény változásának meg· felel5en. kis anyagszükséglet. .m/s 1.6 1 0.5 1. csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho átadása az épület fütött helyiségeinek. ábra.kca//h o 16-105 6-59. . festés). Az alkalmazott tipusok a következo csoportokba sorolhatók: tagos radiátorok. a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont· jából) és a hohordozóval együtt számított súlya (feleréSsitésszempontjából). javíthatÓság .helyszfni munkaigényesség (szerelés. konvektorok. . lapradiátorok. csovázas radiátorok. Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós holeadók nagyon változatosak. szerelés.elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott holeadáshoz tartozó kis futofelület.7 0.hoigény (héSteljesítmény).1 1. héSmérséklete. . A hoátadás részben konvekció.2 0.döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a cél.6 1. Újabban kisérletek folynak olaj hónordozóval is.bordáscs6-ffitotestek. A holeadókat a következéS szempontok figyelembevételével kell kiválasztani: . . kW 14 15 16 17 18. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja telitettgoz-meleg viz közepe w a melell víz sebessége a csllben 6. a holeadó víztérfogata.5 at. a héSleadógeometriai méretei és méretarányai. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo hoátadási mód szerint megkulönböztetünk konvekciós.. nyomása. . . fejezetben található.a felszerelés (felerosítés) lehetosége.3 0.168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 0. esztétikai megjelenés.0 0.használat alatt). szállitás. részben sugárzás útján megy végbe. kis hely· igény.5 o 1 ·2 3 4 5 6 7 8 ti.) A hohordozó közeg lehet meleg víz. .3. . ill.•. sirna cséSfütéStestek. A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként változhat a holeadó megválasztásában.m 3.vagy nagynyomású goz.

Tagos radiátorok A tagos radiátorok azonos alakú és méretu elemek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-65. gozfutés esetén azbesztgumi. A méreteket a 6-15. A "DV" típusú radiátor hidegen hengerelt. kisnyomású gozfutésre 120 oC homérséldetig és ". A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszerelése. 0.. Helyszükségletük nem túl nagy. a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blokkokban készülnek. D elemszélesség 6-61. Az acéllemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek 10 tagos. ill. ElheD c c 6-60.25 mm vastag acéllemezbol készül. gozfutés) esetén a futotest mögötti falon a dehidrálódott por szennycsíkokat képez. A futoközeg megengedett maximális h5mérséklete általában 110 oC. Az acéllemez radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésével több tagú blokk formájában hozzák forgalomba. megengedett maximális túlnyomása általában 3. táblázat.és középületekben.III. Az öntöttvas tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és kisnyomású g5zhöz. nem törik. a megengedett maximális túlnyomás általában 4 bar (". A járatok száma szerint beszélünk kétoszlopos.. A hazai gyártású "DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu.o.m) üzemnyomásig vehet5 igénybe. tábláZat tartalmazza. és 6-64. háromosz1opos stb. alsó élüket a kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. az igényhez illesztheto. Melegvíz-futésre 110 oC vízhomérsékletig.3. . A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges irányban kiképzett járatokban áramlik.o. Tisztításuk (sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes.098 bar (0. méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-16. A megengedett maximális h5mérséklet általában 120 oC. Belemmagasság. ábra tartalmazza. ábra kétosz1opos radiátort ábrázol. A tagok közötti tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír.m) üzemnyomásig vehetok igénybe. táblázat. 4 bar (30. tagos radiátorról. alacsonyabb ára.4 bar (40 v. hátránya rövidebb élettartama. A futotestnek a csatlakozásra nem használt elemeit külsomenetes végdugóval zárják le. A csohálózathoz csatlakozás a szélso tagba becsavart kü1s5.. Tagos radiátor A kötéstávolság.. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. ábra. ". Melegvíz-futésre.) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt acéllemez.HOLEADÓK 169 6. ábra. h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és különbözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62. C elemhossz. ábra. 6-63. széles határok között választható. temperöntvény közcsavarokkal. Kisnyomású gozfutésre gyors korróziós károsodás miatt nem alkalmas. 1.és bels5menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. A "Tisza" tipusú radiátor szürke vasöntvény. Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonságaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiátorokat lakó. ábni).m). Dunaújváros) acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61. Magas felületi Mmérséklet (pl.o. víztartalmuk kicsi.. kis hotehetetlensége. továbbá festése miatt elég sok. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak. IV az oszlopok száma . A hazai gyártású "Tisza" típusú (gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal menetu közcsavarokkal. az acéltagokat beépített öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarokkal vagy hegesztéssei kötik össze.4 bar (40 v.. Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rendszerekben használják.. hogy telD jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben. A tagos radiátorok lényeges elonye. hegesztéssei javítható.4 att). 6-70. A radiátorokat a faltói 50 mm-re.1 att) túlnyomású gozfutés éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66.1. 40 v. (A 6-60. A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho. Mleadásukat 90/70 oC melegvízfutés. ábrák adják meg. ábra. ill. ill.

27 I ---- I 1 II I I I (A jelölések értelmezését 1. Az elobbi megoldás elonyösebb.06 1. amikor L1tköz= = 60 oC.5 1800 1-2 I ~--~ki~~~iZ i t±t± 5 ~~~~~~r5~~. Az alkalmazott támaszok és bilincsek számát és azok elhelyezését a 6-72. Az utóbbi esetben a helyiség homérsékleteloszlása egyenlotlenebb (6-71. a 6-61.. '00 '000~~5 2800 r . "5~..5 '000 7.285 2.. ábnín) II .•••• 6-62. 20 oC helyiség-homérséklet esetén.390.78 0.345 0.18 4.)' ~.5 .170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ANYAGAI lyezésük ablak alatt célszeru.001-. pasztellszinu hoálló lakkal való bevonással. kp 50I I II súJya.~v~. ~'200 3.: 1000 IJ~~4 13.098 bar (0. mert a szerelés független a padlóburkolat e1készitésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiátorok alatt.' 1-1.42 0. ill 80 oC. Ha falra erositésük nem lehetséges a határolószerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tbel helyiség-homérséklet 6-63. ábra. ~g~ m.OOt-. 500-/11. tag ff· . szükség esetén belso falon..5aGe 56001- 6. "DV" típusú acéllemez tagos radiátorok méretei és adatai 1.48 1.332 1.n: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~ ""''''''~ ••. A falba épitett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik feJ.57 0.5 -~J'500 4400 420(1 14001 .72 3.t ff. ltáblázat. ••.32 2. kafl:ol kW A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2) összefüggéssei számitották. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében 160 III C IV III Bgytag m' 220 600 1000 700 0.!-s...6 15coo >BO..Q() 12:.205 lirtartalma. I3.25CO~J 1=:b2éOOI--J '<00 '200t-~ 2000 1800 16fJQ 1'OQ 1200 11000 Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ: . a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat Jrcol/h. 6-15.240 fíítofeliilete.!l!~ ~ ~~!Hi~~~~mtff. amelyben k a jellemzo hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy 0. I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I !SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml ~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~~~.83 2. ábra szeqÜélteti .480 1.88 2.1 att) nyomású gozfutésu mdiátor.lrW .• 't-.M ~Z 1f. ábra). ábra.•••. akkor lábakra állithatók.00 1500 IJlOO 22t1Or2..•••.5 'Ot~·5 500 25 i~~ ~ tag 500-IV.•••.

215 12.lhÁIII~U.dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes homérséklet-különbsége. 6-64. L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo közepes homérséklet-különbség.~ff. 0. mint amelyek mellett hoátbocsátási tényezojüket mérték.80 .12 0. . •• •• ~ ~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~ ~~~~~.~~~ ~~W~~~~~~~.540 0._~~~~~ 6-65. ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo.n R •• .8 Méretek. D I I I II I D 4 n 'n '3. )kp I 25600 6.7 esetben logaritmikus középértékkel .28 18. II.}.0 10.5 'l6I101-3 Z . Melegvíz-futésre 3 __ számértékeit + 20 oC homérsékletu helyiség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZhomérsékletekre a 6-18. akkor a k*=kV3 L1ttöz Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3) >0. ábra. III az oszlopok száma ." u. felso eloremeno. "Tisza" '_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~ ~~~~ .2 I úrtartalma.~'~"'it.7 esetben számtani középértékkel.. táblázat tartalma:zza. ~~~ ~. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai 680 C0. A . alsó visszatéro kötéssel].djttmax -< min ~ módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni. lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' hoátbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73. Néhány tájékoztató értéket a 6-17.'~~~'~.30 0. D 6 "tIQ:lI ~5 . A méa 6-16..IUI:UlU~l .7 0.236 II I j I 2SO I 1 171 ---- (A jelölések értelmezését 1.10 1.601II 0. L1tmax = te1- tbel)· Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszonyok mellett üzemelnek.5 ~.n~~~~.38730SOSO fút6follilete.~m .~t-5 I . V LJtköz ~t:öz ~~Fi1 11111111111). A k jellemzo hoátbocsátási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték.~~~ ~~~. táblázat tartalmazza.~'.mm 1. m' I 380 50III 1980 15050 5010. és 6-74~ ábra). különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett.~.dt"öz közepes homérséklet-különbséget ~tmin LJtmax [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni (Atmin= tv1tbe).HOLEADÓK 6-16. A a radiátor ffitofelülete..7 2. L1tköz a méréskor fennálló közepes homérséklet-különbség. ábrán) D Egy tag I1 I I I nélkül. ábra.9C. W/m2K (kcal/m2 h oc).10 lUI B27. a 6-6S.'~.~1f. oC.303 1.'.súlya.340 0. m2.202 0. táblázat tartalmaz. "DV" 900-W radiátor h6leadása és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos és fút6felillete a tagszám f'üggvényében reteket tipusú öntöttvas tagos radiátor.

5 '000 -6 ilao . _ f1~~ ViZ . 1000 0.8 6.1 6. k 220 .200 -.#.-{s-·c--:2Ó--C ..5 7..0 7.4 9.5 a5 ~! .6 I 8.7 9.5 '-iDD #QO I Ilh IW 2011 1011 32f){) .~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~ 500 (472)! 1000 (1006) i l 1.~ _~-I_.4 ~N~~~~~~.5 --1~#JO 2?00~25 12000 j.8 7.600 l. ábra.5 2200t-15 (O.8 7.00' 123".7 6.8 8..4 8.0 (624) 7..172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.TlSZA· 300-. ANYAGAI 1.lz laO!J8 bor ~r .52001f~7 iSO/70 BOO Méretek.4 8.9 7. Tagos radiátorok hoátbocsátási (tájékoztató értékek) MeIeavíz-fútés tényezoi -.2 9. (777) 300 ~~I~'~I~~~m2 W}0~5: '6110 . "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében kcal/'7lkW 6-17.73 GtU 22/ag m~ .3 8.i_to f4DD 15/J0 H 1.98.~.5-1.0 7.6 500 (472) (777) -1 8.2 7.~ 260f) /100 3400 1'HJaflOC 1241X1 21» 20011 '800 600 --j.5 /f00 1000' ~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff ~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'~~.fal).7 8. D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara.:~~ ·C :. --1-L. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68.~.L-L}2?§~~ 5t.~~~~~~~~~~~~~N~_ _____ ' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 .1 7..11. táblázat.vA'" 4011 I}~ 200 I~I.w~~~~~~~~..5 7.9 9.6 8. ] O.5 .J2/ag 6.6 7.0 8.1 10.1 6.7 1 910log ~~~~~_~§~~~~ff.3 (624) 6008.mm Kisnyomású aozfútés 'C 5800 j%:~..9 8. ábra.88 ml ~200 fOOO ~::If. 3000I-M 10IIII 1 400 42011 5 4.5 8.3 8.O!J8 ~r (4fal)góZJ 1.5 S'OOl--' 1000 (1006) 7.9 9. 350 - -W/m'K --o kcal/m'-I w/m'~ I hOC kcal/m' hOC .2 7..aoo 1-5. '00 ~5 ".OOf_15 ff 6-66.

33 o~z. 27 ~fr I !S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff "r ~ ~ ~ ..5~f200 800 O.5-IóO/I 70gszóm 2 .fA til UJ '" .i-.jabban tagos radiátorok holeadását nem a k hoátbocsátási tényezovel számítják.-. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében I 6-72..1" t. f~ t./ ség: Q*=Q (. .?.~ t/)~/·+12'C 9'00 009 If 11.ff t'JfAf.5 10 10.!.•. ábra.S -If 9 9.. ábra. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében II +!.1t~zés k* esetén leadott homennyi- 2. 7 ~ 8 .L.t?u n ..HOLEADÓK 173 ?~ k '1../Ja.. .~'C f8Q() '800 '600 kW '1200 / ... 3 4 ..&.j. ábra.-o! \~ 'Iv.. 2140 500-Ill..:'III"'"}''' ~:TISZA" • TISZA . S/JOO I.j-l4-1-..~ ~~~/ // ''l~ I ~!!g~~!t~~!.QIJ f )( /.. táblázat adja 5 5 5 5 m(.+~12·C '" fOOO .33 A LJtköz W (kcaljh)..~/eg'(íz9/• . (6-4) 1. bilincsszáma a l .5Jf.5 6-71. Az így készült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo- 5 5 J 6-69..!.5 8.l. f!.QO.l-. 2 ffltötest a belsö falon 1600 1.. ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J.0!18 }a. belso falra szerelt radiátor esetén J futötest a külso falon.-!-../10 M " ~ff~ 16.<'I\'C ~ 1000 5"110 5OfJO 1I~ A megváltozott .r:~Jf'i lo~ r 28.?/7??? 6-70.IJO .. 111M _f".5 O.fal)g!r CIC .!<O. ill. LJtköz A (~tk~z)I. különbözo eloremeno és visszatéro vízhomérséklet mellett a 6-19.1t*köz )1.5 22 ....5 :. különbözo helyiség-homérsékletek mellett.{ 1 19800 kW kcatjh o 20 22 24 26 28 oC 'W Ikw/lh 3 5.-!.15 1'200 1800 11.4 . 1516 6200 600. hanem a tagszám függvényében közvetlenül a holeadást adják meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre..21 3000 J.17'157G?7..4-!-.".&.l-!-.•• •.. 500-Ill.?Q.JL-J. •..5 / fl.098 bor -~ \~~6° bar (Q.:' 1.5 '600 3 '200 '800 2.. ábra..I.....-!. "'l·fÖ·C kwtjh k +2"C ~.:~t.r ~6007800 V u 701J9 <3 7'00 I 200 J...33 számértékeit +20 oC homérsékletu helyiség esetén. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása ablak alá.:'t...•••....

0001 I 1 -.5 5 10 15 n.dt:öz oc I I v- 1..010 1.853 1.11.985 0.040I 0..891 1. 30 szama. a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére I Elöremenö I fútövlz hömérséklete. táblázat.908 0. ábra.815 1.020 0.040 0.I 6-18.5 l:: -le 11 6 5.956 0.060II 1.924 80 75 70 so 60 SS 65 0. radiúfor/agok 6-73.940II 1.000 95 90I 85 45 I 0.940 0.010 13 l. ábra. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi· lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben) .770 0.5 .000 1.836 0.853 0. radióforfagok ~u---25 . db 5 5 10 15 20 25 5zama.970 0.924 0.050 I lll ••• 1. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) 6-74.792 1.985 0.836 I I 0.> 1<'. . ANYAGAI e~0. db 30 n.020 ~e0. -<:: 12 -:§.815 0.010 11.956 0.891 0.dtkllz .174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához.872 1.

padló fölött 100 mm magasan elhelyezett futotesthez képest az e korrekciós tényezovel fejezheto ki..892 0.785 0.080 0.170 0.. Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az eloremeno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával.632 ' 1. ábrák szerinti elhelyezés. a felsoalsó bekötéshez viszonyítva a 6-80.~ ·U 90 8S 70 60 80 6S SS 9S 7S I II so I ~~ r't~zr33 . ábra.490 0. Ennek hatását Lobajev szerint.684 0.534 1. e számértékeit a 6-75. bronz és ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6.0001 II 0. az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet szabályozni. a csontfehér és pasztellszínu hoálló lakkokhoz képest. A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú. A táblázatok irodalmi adatok. A'li holeadás W/#///&'fi0' I e a 6-20.000 0.580 I ..• '-!~ r////////////$/~##//~ 24 Q 1 / Fútotestek ~ . táblázat tartalmazza korrekciós O~ tényezoit 6-19.443 I 0.734 0. táblázatok tartalmazzák. d a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére Eloremeno fÚlovíz homérséklete. A különbözo elhelyezések.580 0. 15%kal csökkentik.260 0. A radiátorok holeadásának jelleggörbéjét az utóbbi esetre a 6-81. táblázat.170 0.842 1. ablak alatt. .684 0.785 0.040 0.534 0. Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési módtól is. Az alumíniumbronz. így részben ellentmondó adatokat is tartalmaznak. faltói 50 mm távolságra.210 0.684 1.353 11.443 1. ábra szemlélteti. ill.842 0.:ol :5. A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest holeadását.734 1. felso- alsó kötéssel célszeru szerelni. jll.. burkolatok esetére a 6-20.../Tisza" típusú tagos D ' ~ 6-75. A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az átfolyó vízmennyÍség függvényében.946 0..490 1.040 1. 6-24. 6-79. A hazai gyártású "DV" és . ábra nyújt tájékoztatást.tltkllz 45 0. ábra szemlélteti.HOLEADóK 175 csátási tényezo tagszám és 'közepes homérsékletkülönbség szerinti korrekcióját is.632 0..946 0. burkolatfajták hatása a burkolat nélkül. ill.396 0.!:io '-.!! ijg m 5 O 3h////#~ rkülönbözo elhelyezése.632 0. Segéclértékek tagos radiátorok böJ•••• ásánalc számításához.I II . A mázoláshoz alkalmazott festékek minosége és színe is befolyásolja a futotest holeadását. ·C I I I ~. különbözo elemszélesség és kötéstávolság esetére a 6-82..

12 1.9 ~ 1'''' e I e 8 lU 1. A holeadás korrekciós tartalmazza tényezoit a 6-21. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-23. táblázat tartalmazza . ábra.19 1. ANYAGAI 12 l 6·76. 'Futotestek burkolatai. ábra.~11.0 I 0. Fútotestek burkolatai. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-76. ábra. táblázat.9..13 220 1. táblázat tartalmazza if áram.04 száma 1. ábra.~11. Fútotestek burkolatai.. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24. táblázat tartalmazza 6-21.o. I I 6-20.176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. ábra szerinti elhelyezések esetén száma lással Iyezés Kény- --- sor- --- II 1. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-22. Flitotestek boleadásának e korrekciós tényezoi a 6-75.15 1.97 ISO 1. táblázat.I 4Maga5 elott 2Belso felett 6szer3san Ablak Egymás Egymás falnál I alatt t~~ Elhe- 50 m~5020 6-78.~~91 ~1.15 23 24 2S 26 L 27 6-19. táblázat 21 22 6-77. Fútotestek burkolatai.0 I ~. ábra szerinti burkolatok esetén 10 9 II 12 8 13 0.04 lyezés IlL.:i o.

/A ..75 I0..94 80 0.92 0. g" 250 1 Elhelyezés sorszáma 18 19 20 21 22 .66D.75 0. Tagos radiátorok holeadása kötéssel Lobajev szerint különbözö be- O O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100 Fúfövizmenn!liség. ábra./ 200 1//.95 1.75 0.93 40 0.90 so 0./ / ./.800.l. táblázat.677S SO. ai!iO.0 1000 0./ / V/ . ábra szerinti burkolat esetén 16 IS 17 a.0-Si••.L..601.97 0..o a radiátor 1 m' felületének h6Ieadása Ll/kllz =60 oC.mm 1100 a •• AA •• A a I 75 .tkIJ'zl DC 6-80. 6-81.4. Ll/köz közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között % az Tagos radiátorok holeadásának változása átfolyó fútovízmennyíség függvényében 6-24./ e 0.. .97 60 LI L 0. q a radiátor 1 m' felületének holeadása . Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi a 6-78.98 I750.89 I 0.mm 100 0. q..85 260 0./ / ~ J90 70 80 1/ !.75 0.81 ISO I 100 0...b-a. 100. ábra szerinti burkolatok esetén L. Jaa 6-23. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. táblázat.95 100 0.JiJ'--7.90 0.94 A 600 600 1000 00.89 A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%.o/..../I ri'" ... Flitlitestek hileadt\sÁnllk Elhelyezés sorszáma 14 177 e korrekciós tényez5i a 6-77..89100045 a0../.88 10 600 I 0.Lo-sO100 O 110120 130 ~ 30 20 10 t. ábra.94 0.97 50 0.70 0.70 .76 -- - Méretek. ábra szerinti burkolatok esetén Elhelyezés sorszáma 23 24 2S 26 27 b+D .85 0./ /' .// V// h . táblázat. valamint felso-alsó bekötés csetén./ 'l.HOLEADÓK 6-22.05 ~ I 100 150 .92 b+D I 0.95\ 0. 100 14Az épQletPI*zet káikönyve .- I ~ 60 100 .~ 50 ~ 40 50 ·L..88 220 0..87 180 0.••• - . -6.75 I 0.. 450....

95 Ta&szám I I~Súly.20 723 862 1125 847 708 569 430 4 6 2 306 986 2.3.mm 0. jugoszláv.15 1.06 2. a helyszíni munkaráforditás is kisebb.16 12. Csovázas radiátorok Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas radiátorok. Elonyeik : a hohordozó közeg ho· mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI függoen nagyobb lehet..mm N.71 2.67 7. hogy a futoközegjárat csobol készült vázszerkezet.83 6.05 3. Alutherm radiátor.51 1. növelo lemezek.69 7. Hosszú élettartamukat a felhasznált csominoség biztosítja. mm radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet. 1 664\ I 564 lep Súly. lep 1 584 7 5 1001 167 3.46 1.80 4.35 3.46 8. A cso-vázszerkezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárokból áll.18 5. futofelületet 6-83. Régebben ezeket a radiátorokat vörösrézbol gyártották.09 0.•• 5 4- 3 2 20 VlzlTIPnnlliseg.89 1.32 3.08 5. korábban gyártott radiátor található. tisztitásuk körülményesebb.47 2.69 0. kis súlyuk fel· erositésüket is megkönnyíti. 200 250 300 6-82. táblázat. A méreteket a 6-25. Régebbi épületekben sokféle.07 3 1- I I~ II 1I I 1 I .08 9. ábra Alutherm radiátor.33 10. táblázat tartalmazza 6-25.24 3. lep 445 ! 1140 10.97 1. amelyek adatai katalógusokból vehetok.00 7..48 2. méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz lehetové.70 13. ábrán) Súly. L.29 4. Hátrányaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak ellen.17 2. ami változó hoigényekhez való jó alkalmazkodást és szabályozást tesz lehetové. amelyhez a futofelület dönto részét alkotó.50I 10.61 ! 11064\ I Urtartalom.58 3. ábra. mert csak felerosités és bekötés szükséges. ANYAGAI 10 ~ 'O "'"10 "'- .47 4. lengyel. fellileti kiképzésük és a tagos radiátorokétól eltéro. Ma általában alumínium· ból készülnek. ~ Q. Közös jellemzojük. kg/h 150---. olasz) radiátor kerül felhasználásra. kis tömegükbol és viz· tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlenségük. A váz csövei között helyezkednek el az egyúttal esztétikus megjelenést is adó.10 1.26 11.40 3.35 5.94 6. rendszerint apróbordás futolemezház fémesen csatlakozik. Csováza és futofelülete alu- 6.2.15 9.178 100 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajlagos jellemzó'ket eredményez. román. Alutbenn radJátor méretei és adatai (A jelölésck érteImCZéSét 1. felületi kezelésre nincs szükség. 6 .51 3.55 9.07 6. mint a tagos radiátorok esetében. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó vizmennyiség függvényében A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség.51 291 0.04 4.55 2. 8~ 'fl 60 50 40 3D 7 . összefüggobb felületet adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelményeket is kielégít. a 6-83.

.. táblázat 40 tartalmazza 30 LLLl. Alutherm radiátor holeadásának változása a névleges özepes homérséklet-különbségtolltéro k e homérséklet-különbség setén e 6-26..~ ~ -g ~ 80 70 60 50 6-85.~ 90 .8=0-go=--t=OO· lJ/köz I ·C 6-84.-1"0 110 T ~100 ... A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD 4580 24 20 12 16 I I 604 504 1004 1010 3035 1100 595 581 692 5SO 870 1775 2725 2082 849 2047 NallYBáB I 2070 2400 2245 1907 1570 780 1244 3365 720 1885 11SO 1185 3600 535 2100 4100 2705 10122471 kca1/h 6401622 1925 744 488 25SO 2200 2762 940 1919 1779 1390 1200 1617 1506 1396 2005 2966 500 2375 1395 790 2163 2140 2506 29SO 2325 2540 23SO 3169 2954 2733 2155 1860 2338 2755 3204 1695 1006 4187 1082 930 3605 800 730 3913 2075 1790 2413 14SO 1686 2599 971 768 1151 1760 1640 1520 1768 1250 1145 1454 2235 2791 835 660 907 837 1337 1634 2407 1385 1630 905 2192 1611 1053 3594 3315 4260 2860 2610 1510 1300 3940 3400 39SO 3326 3100 2125 2105 2925 460 1378 576 919 420 622 2274 5652 495 1810 16SO 5220 4500 2064 1175 1530 1093 2559 1295 1655 1279 2010 3431 2489 1971 865 2640 3640 2900 3373 3130 1896 3070 10704768 1512 1930 1350 990 1756 4594 5327 1332 4268 3855 4582 3670 3090 1405 3954 2442 2515 1955 2330 3146 2710 6071 5233 4860 2704 2332 4954 24 Holeadás Helyiséa:-h6ménéklot. Radal radiátor. ábra.. oc I . 40 50 60 '""''Ii=O.ábra. táblázat.A méreteket a 6-28.HOLEADÓK 140 190 120 110 179 L+13mm L /" 86 .

098 bar (0. Méreteit és adatait a 6-89.o. holeadását meleg vízre a 6-90. táblázat. 6 bar (60 v. Radal radiátor. a 6-28. és 6-87. Belso tisztításához véglemezem tisztítóajtók vannak. táblázat. A1utberm radiátor holeadása 0. táblázat. Aluminium anyagú. Tisztítás céljából felso és alsó zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto. ANYAGAI blázat. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a 6-88. Csováza acélból. Belso tisztítása a fedo. Méreteit és adatait a 6-85. futofelülete aluminium lemezekból készül. ábra adja meg. A radiátor alaki ellenállás-tényezoje C = 6. ábra tünteti fel. melegvíz. A felso-alsó bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té· nyezoje a 6-88. ábra szerint változik. és 6-27. ábra tartalo mazza. táblázat tartalmazza. A padlósíktóllegalább 100 mm-re kell szerelni. ábra és 6-29.és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig.m) össznyomásig alkalmazható. oc FUTOBERENDEZÉSEK Holeadás SZERKEZETEI.1 att) túlnyomású gozflitésesetén miniumból készül. a 6-25. ill.o. A pad· lósík fölött 100 mm-re szeretik. holeadását meleg vízre a 6-86.o. holeadását a 6-26. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és 6 bar (60 v. Méreteit és adatait a 6-83. ábra. ábra szerint számítható. ill. kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc) eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a 6-84. ábra. Thermotip radiátor. A névleges közepes homérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén Lltköz= 600C. A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított 100 m:n-re szerelik.m) üzemnyomásig. Melegvíz-futésre és kisnyomású gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar (30 v.7CY20 5930 66SO 180 24II 24 16 12 20I 604 504 1004 NIII)'I4a 10062733' kca1/h 4110 9544815 2291 1760 770 3442 2020 1350 1270 1570 4780 6300 4340751 5652 7734 5361 4610 7704251 7303 41695047 2907 2657 2384 5396 2512 5705 2160 3111 5117 1500 2085239 4350896 9151477 1505 2175 1064 8652047 2425 13SO 8203175 1870 2785797 3300 23953239 3634 2634 2500 1657 15052349 1750 2150 3125 2265 5059 4210722 4896 6687 6338 60756897 5978 4860 5450 8164 51405960 3985 3780 7327 3555 9482245 8151268 6852623 8491 7970 7540 8769 8315 71 SO 2OSO7821 2730750 4140 23SO 3239 2285 3989 2942 2791 3762 3559 3838 4640 3373 2960 4448 3954 3064 3620 2900 4400 3060 3225 1930 1290 1225 1160 1090 1425 1349 2675 4350 3655 4536 2400 3400 3900 2530 3200 S059 1965 1861 1690 1600 1785 1505 1970 3665 57SO 5125 7065 8964262 9269 6725 4396 3825 3235 49051477 3430 2635 I 2255 3790 3585 4408 20764134 4635 S05 1005 605 I I I I I Helyiséa-homérséklet. .m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest.és fenéklemez levételéveI végezheto.

.:. ábra. --./ ~ 600 1600 fWJO 1000 LI/.5 3 5 '00 2 'OOt2. N L lJ 6-89. ábra.. Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása tbel helyiség-homérsékJet LTD. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása NUUystJg 6-86. 1/1/.. 20 4 1.? O/70 )90/70 1. ft =0.5 'O 03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45 5 Nagyság 6-87. felso-als6 kötés.65 fJ=O. ~J& . /'000 .~ ~ \~I ~~ 1- E~ .5 001 5 '00 4. ábra...5 5 00 'O 3. Thermotip radiátor..p(J01-6 100[--5.L 800•.• ~Ilf«>~ 1 1200l~/ 400 "f"/r 12 232*25 ~:AOAL-300 /-// V ) L I-/~ w V<=> . 34(1200 200 I / Ur ~ "/ ).V ~\.5 5 . L~L ~17'. ke.HÖLEADÓK 181 !!l kcr1l/h f-0001/ V/ vm oc2600 HADAL-500 tz 1800 rnelegviz 2ó1JO 2200 j6aJ oc.<. ábra.•. j.RADAL-600 ~ ~ -~.melt'IJ viz""iQ DC meleg viz I 1 2. táblázat tartalmazza ./' RADAL-10002 . !/hlkW IXlOf-7 :600 1-6.'/' ~ x Il. I I ~ .----)/-1/ /It ~J DC oc.85 6-88. A méreteket a 6-29.5 '00 1. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós módhoz viszonyitva tényezoje. x ••• / V ..

5 13.91 7.6 13.62 17.6 9.60 0.17 1.5 II 12.54 1.5 2.86 6.2 375 300 1723.0 12.8 4. Tbermotip radiátor méretei és adatai L.73 1.07 2.6 34.11.76 4.8 5.2 900 112 12 7 2.47 ll.8 750 1.2 I I .86 1.39 3000.89 3.1 15.5 4. ábrán) 9.2 1~.2 772 847 675 600 825 6225.66 28.1 9. Soo 1 300 jUrtarlalom.3 5ISO 3.8 6.182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.6 37. ANYAGAI 6-28.92 4.27 24.32 4. 697 4SO 397225 3228.0 31.25 2.2 13.84 0.6 2.SO1.59 0.3 1222.66 2.1 6.70 0.3 2.7 10.04 5.02 2.26 4.81 1.68 6.1 16.1 1l.9 10.3 31.68 23.32 4.9 3.26 2.22 7.1 6.3 22.0 15.32 3.20 38.9 12.04 4.24 2. mm Súly.8 I (A1jelölések értelmezését 1.92 21.48 1. kp I 0.45 8.4 2.46975 1372 275 47 1747 575 9125.9 6.54 2.3 22.Kötéstávolság.4 4.74 7.32 3.4.0 5.98 2.4 9.03 15.75 9.35 5.17 3.5 2.7 IOSO 1297.60 20. a 6-8S.38 3.1 I 7.0 T3.0 2.9 1.04 6.81 1.2 4.31 3.7 10.8 1.3 12.80 18.42 1.9 7.7 I4728.32 36.18 21. L - (A jelölések értelmezését 1.45 16S0 lSoo 600 112 610 760 1660 ISIO 1210 1360 10S0 684 1200 13S0 3 1134 4.03 1.4 2.4 3.35 16.6 5.37 2.0 15.7I I 1l.1 2478.94 20.02 3.7 Nagyság 28. kp .1 11.2 1060 1.0 15.5 14.60 3.5 4.60 34.4 4.2 20.3 17.mm ll2 984 IS84 108.9 19. táblázat. mm I Súly.2 kp 14.8 I I 2.1 15.2 11.14 2.88 0.0 24.76 4.14 4.18 1.49 11.1 33.95 5.40 0.18 18.39 19.0 26.8 9.58 2.86 5.1 16.54 7.6 2.17 1.2 10.84 18.51 22.0 1884 1734 1284 1434 272 1800 910 S 834 41.10 5.52 7.1 4.2 20.4 7.0 6.1 25.98 3.5 6.67 1.13 660 7S0 4S0 S34 11 9 1.61 2.12 1000 I IU~om.4 1 1072900 1597 6SO 1200 1822 3SO 1672 525 9977.6 8.74 2.1 2.19 1.96 3.60 3.0 17.89 3.3 5479.21 30.8 13.10 4.74 3.24 2.SO 0.3 1.0 24.45 4.3 3.15 4.7 7.0 3840. táblázat.75 19.4IUrtartalom.8 Súly.-I I I .67 9.51 5.7 3.74 2.30 25.6 1II 23. Radal radiátor méretei és adatai 2.30 12.57 1.29 mm 8.8 O.91 14.53 1.60 2.00 1.5 8.0 22.70 6.56 3.0 13.43 8.9 9.95 1.8 6.2 17.2 10.72 3.93 2.96 112.34 3.2 1.S 6.1 1 I 4112 162 6-29.5 13.01 Súly.33 4.1 5.99 2.75 2.7 6.93 4.89 14.9 3.97 20.1 2.70 0.79 0. I UrtartaIom.08 6. UrtartaIom. kp Súly.2 20.0 0.58 8 1.47 17.5 5. ábrán) Súly.13 27.4 2.1 4.a 6-89. A.0 1125 1522 425 1447 500 II1.5 15.0 11.84 3.3 7.4 3.3 0.55 2.

"I:o:=~:. táblázat tartalmazza aj vizszinta. ElüJ. . A méreteket a 6-30. nagy felületu holeadók.500 TH~Rf1OTlP . ábra.3. Megengedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC. Elonyeik: megegyeznek a csovázasradiátorokéval (1. Lapfútotestek A lapfutotestek keskeny. ill. számitott holeadását a 6-31. Méreteit és adatait a 6-30. A méreteket a 6-32.m).5 -=Jr-.600 _ ff8 -----THCRH~~""!~f THCRHOTIP. Szerkezeti kialakításuk igen különbözo. táblázat tartalmaZza. BIM lapfútötest. A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. ábrán hazai gyártású lapradiátor látható. 50 mm) és meglehetosen sima felületük. Egyik oldalukon futoközegjáratokat képezo testbol készülnek. Thermotip típusú radiátor holeadása H 6. ami kellemes esztétikai megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is lehetovéteszi.ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus) oldal-. pontot).a 63. A ho nagy részét sugárzással adják le. fe1ü1nézcte. Készül egy. táblázat.és kétsoros kivitelben.88 THCRHOTIP . is. amelynek másik:(a helyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez. maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v.5 90/70 'c meleg viz '600~3 'I. további elonyük igen lapos épitésük (25•.5 200 "O °W" uo -'"WTri~l~ ~ ej ~3 7 6-91. ábra. b) flla6lepa boépitb l .o.t · ej '"* 400rO..(JO ·2 a) 1. anyaguk öntöttvas vagy acél. futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok néllCÜI. A 6-91. dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus) mt6test oldal-o ill.s()oldala 6-92.3. fe1ü1nézete Ol. Másik szerkezeti megoldásuk : profilozott acéllemezek összehegesztve..2. Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csökigy6b61 a futotest mindkét oldala teljesen sima..lf8"o!r~f1~ Nagyság 6-90 •• bra.300 kcaljhPW 3. a futoközegjáratokat a profillemezek közötti függoleges és vizszintes csatornák képezik.05 06 07 . sima vagy profilozott futofelülettel. Beton lapCútötest. bJ és . táblázat tartalmazza aj e1öln6zet.

21 18. ábrán E egysoros lapfíítotest.9 7.38 2.> •.37 7. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re.72 1..4 7.5 5.94 1.90 1.1 13.9 2.54 14. mm 10.32 2.17oc. Alkalmas melegvíz-. .84 5. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest.3 4.'N T9. másik oldala cementmázzal van bevonva. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.88 4. súlya 60 íírtartalma kétszerese az EK jelll egysoros flltotestének.50 11.44 16.16o 400 0.26 8. Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4) összefüggés l.04 15.3 6..53 0.a 6-91.184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.60 20.2 1.26 Súly.2 8..1 1. a padlósíktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvényesek.05 1.. o ~ -cll . flItofelülete.5 12.88 3. .69I tar1aJ0m.29 1.3 15.00 I ÚrÚrI 1.12 2. forróvÍz.42 6. Futo31.6 21.9 acll .2 2.07 3.43 0. D kétsoros lapflltotest.21 0.5 3. táblázat.8 5.3 16.53 18.42 1.6 1. m' 1.IIItart~lom.69 1.3 25.6 2.07 1.9 2.0 3. 2.5 2.60 2.90 1.0 10.83 6.82 13.74 14.74 4.9 16.0 5.8 17.>.76 2.58 2..65 10.. Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.7 0. táblázat adja meg..69 0. táblázat.95 1.06 9.09 3.84 2.92 0.19 O. t:: •.>Futo1.70 21.1 4.::1 ~ • ::1 'N LO.4 3.\ol I600 Méretek. holeadását a 6-33.0 13.9 5.8 3.44I ItI I I I ]] . A beton lapfutotest méreteit a 6-92. flltofelülete.6 2.! 720 600 1080 960 840 1920 1680 1800 1560 1320 480 1440 840 a E 2040 . ábra és a 6-32.33 2.85 4.25 23. ANYAGA! majolit mázzal. méretei és adatai.04 0.32 23. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt futotest esetén a holeadás 15. ~ 19.47 7.24 27.35 20.13 4. EK 2.2 15. mM Iapmtiítestek. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest.3 18.11 3.98 28.3 0.79 1.8 kp kp 8.68 1.48 24.63 5.46 1.4 2.71 12.8 3.39. -Cll .5 3.1 3.66 1.és kisnyomású gozfutésre. Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol- ják meg.79 11. A csotámaszok menetes végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.8 3.\ol 2.6 1.37 3.6 1..14 felület.61 14.16 5.82 4.1 5.7 felület.. 6-30. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotámaszokkal erosítik a falra.97. 20%-kal csökken.3 0.42 1. sülya 60 lírtartalma kétszerese az E jelll egysoros fútotestének.26 1. A jelölések értelmezését 1. 1200 490 590 2.7 1.9 1.

7 1.93 t.3 1..3 6. Futo21. .81 4.94! 2.40 3..1600 Méretek.9 29.87 2. súlya és örtartalma kétszerese az E jelö egysoros fötotcsténck.87 2. 1200 790 kpII 1.6 6. 800 ~ 25.6 1.5 14.38 3.9 3.69 30.6 8.04 28.12 19.03 41.84 3.7 5.4 22.10 27.3 29.9 36.83 4.2 16.32 19.8 13.6 3.48 11. :2 a bIl L9. FÖlÖfclülcte. táblázat folytatása bIl .79 felület.71 34.37 3.8 Tfelület.25 2.:l 4.7 8.72 21.6 7.2 23.73 2.92 22.13 2.18 3.8 3. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest.94 6. D kétsoros lapflilÖtest.23 42.10 2.5 2.63 4.80 6.36 3. 880 .61 0.44 32.62 1.mm EK 640 I E 2080 800 720 480 1520 1440 960 1040 ~2000 1120 1680 1360 1760 1840 1920 ~ I ÚrÚr- I I \ 6-31.24I 1280 t.05 2.36 5.67 7. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 (számított értékek) oc helyiség-homérséklet esetén E egysoros lapfutotesI.4 4.09 6.3 7..24 5.0 0.39 7.2 31.54 26.súlya és ürlartalma kétszerese az EK jelö egysoros fötotcstének Kivitel E Tipus EK D w DK Holeadás ---.61 1.8 1. 11.01 38.1 2.2 13.51 8.1 -<ll kp 17.95 . táblázat.66 15.25 2.7 6.6 4.79.51 tartalom.6 ~ 3.9 5.16 39.1 5.56 6.i tart~lom.95 31.5 5.15 24.g Súly.~ 26..3 20.8 1.9 2.21 16. •.7 17. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst.45 2.4 1.j . 185 I\II I I m' 560 .HOLEAOÓK 6-30.21 10.26 32.0 7. Futofelü!ete.77 12.47 4.51 3.68 3.54 1.- E EK D DK 925 732I 2438 4--48 327 I\I 484 I kcaJ/h 1820 1428 1241 1219 1067 933 1217 424 1678 1597 1092 906 1519 1208 814 572 722 1444 431 613 848 555 1141 645 1692 1228 285 1308 789 22891146 1716 985 609 245 763 1065 986 976 1820 1578 802 2594 1392 1048 2063 1415 713 1054 358 1039 851 1148 570 1373 2117 901 1952 939 726 653 729 486 1767 833 621 1135 969 1335 1048 490 365 678 665 759 947 844 565 21261076 2473 1455 1327 1565 19% 416 708 409 887 308 521 606 476 1242 501 2306 1983 1357 1239 3017 1774 1619 2662 380 2835 1521 .

ANYAGAI 6-31.186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kivitel DK Holeadás E EK D DK 2208 I 968 I 1623 I 684 6-48 544 kcal/h 2224 1186 2124 441 1020 2034 1229 2214 1429 959 1470 2328 4303 4112 1671 1749 3740 3333 2707 3038 2121 821 2612 2431 2018 4495 4031 2993 1516 1826 2889 2347 2948 2505 513 4029 3464 1424 1497 2766 2913 2203 1122 1763 3060 608 456 707 2122 2357 2800 2992 1619 3538 1864 1994 1723 3042 1294 1138 1217 2168 2468 2741 2004 2111 2226 1762 815 468 588 684 856 1011 1741 1009 1607 1869 868 1245 706 1176 1448 759 529 821 2047 530 1287 1672 1438 707 825 619 1280 1656 1114 927 991 905 806 1296 679 22411323 1411 1059 2019 1641 1032 1900 1634 938 1091 706 822 1212 409 2243 1929 1493 911 1410 1054 1853 2143 618 18431023 1328 1226 797 20951232 1710 24561339 20371129 2067 2856 28651551 1647 1412 1772 1238 2404 2061 1642 1915 1293 1600 2633 615 22641234 3084 1766 1151 2227 1876 971 2054 1770 1504 2738 2612 4831 4154 3700 2866 3216 1963 3184 2587 3922 3372 1593 3038 2467 4688 3865 3730 3121 3207 2484 1904 3481 3630 2827 2378 883 3296 1894 3833 1996 2321 965 748 870 25731505 24081415 2232 2739 2876 1815 1515 3185 3345 1914 1376 1438 2319 2596 1883 948 736 352 1120 1151 1302 1107 1059 1760 1363 1585 832 1034 1672 1203 887 531 1153 1489 1053 605 937 2606 1736 1179 1943 1371 2436 704 1736 1888 990 1533 1544 1180 2283 2369 790 880 1372 3332 1061 26521440 1522 3559 1613 1915 1334 2568 3536 2535 1318 720 I I . táblázat folytatása E Típus EK D w ---.

mm 2100II 1047 1400 1349 1050 1372 1750 1175 600 2059 II I 400 2303 500 I A I 1779 I I 942 1082 I II 700 I -I ---I 6-33.12 3.68 \ 2.mm 1 m' 1750 I 1400 I 2100 ~-I-Ioso-T I 6 1400·1 1750 I 2100 -A -. . 1.1 att) gozflités. a 6-92.I I 1470 Holeadás.80 I 2:10 3.36 16 18 16 20 22 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt. táblázat.56 0.90/70 °C-os melegvíz-fütés.84 1.62* 1. Beton Iapfütótest höleadása.84 1.68 2.85 1.68 11. Ellenállás-tényezo 0. kcaljh 1160 600 400 470 1160 14KO 900 800 810 1480 I 1140 9605 001 1180 1550 2050 1760 1350 1470 1010 2280 930 415 1980 600 400 625 690 1770 610 1980 910 1100 2280 2330* 2560 985 3050* 1530 775 1190 910 810 895 615 415 750 320 465 1190 800 1190 300 1190 1960 1770 1560 1010 \ 930 I 11760 • A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.10 1.36 4. ábrán) 187 'H.24 I 2.84 1. 0.84 I Fútofelület.dt =80 oC I .52 .54 . ill.098 bar (0.40 1.26 1.08 I 3. Beton lapfütótest méretei és adatai (A jelölések Méretek. táblázat. .24 I 140 168 2.56 0.I H. I Függoleges 300 500 700 1000 i I B 400 600 800 1100 400 0.26 i 8 11 13 3.68 2. Beépités mm 700 értelmezését 1.mm i 1050 H.80 1.rom oc I 704 0.12 . B I 1349 I 1047 700 mm 727 1710 802 942 901 1710 547 715 1372 483 1803 1814 3547 2977 2710 1146 2303 483 1570 1041 1372 2047 1326 541 372 704 800 2384 1110 872 1384 2652 1779 1721 709 600 1041 400 2279 2059 1082700I Melegviz-fútés. Vízszíntes .68 2.12 \ 2.12 1.HOLEADÓK 6-32.dt = 60 H. 1175 1058 Méretek.---.52 11 14 16 19 12 14 16 19 21 14 18 20 16 18 21 23* :1 1.31 0. kisnyomású gózflités és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo . 8 12 13 16 10 14 16 9 10 13 2.

2 12.5 11. A szokásos kötési módokat a 6-93. Csofutotestek 6. a fajlagos holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35.1 14. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztíthatóságuk. 2. A táblázatok szabadon álló csofutotestre vonatkoznak. 6-34. táblázat tartalmazza.2 0. 3.7 Goz 12.0 m hossznál 70%. és 1 m hosszú cso Mleadását tartalmazzák.5 .0. Több szálas kivitel esetén a csövek egymástól való távolsága a csoszál külso átmérojével egyenlo.0 14.0 m hossznál 90%.Egyv.5 12.8 11.6 13.46 13. ábra szemlélteti.2S 6-93.1.5 12.188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.17 13.2 9.5 10. keskeny hely áll rendelkezésre.7 2.0 0. Függo. fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén .vagy több soros elrendezésben. [A jelölések magyarázatát 1. Sbna csofíítotestek Sima csobol.. táblázat. vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított holeadók.8 11.0 11. II 2.8 3. csoszálak száma Hoátbocsátási tényezofelület.152 0.0 10.6 1.8 11. tartalom.. 1.és gozfutésre.2 kcal/m'hoC 14.0' 10.8 I/fm Egyv.1 2.6 12.4 10. a padlótól legalább 80 mm-re támaszokra és bilincsekre szerelik.8 12. a (6-3) és (6-4) összefüggés után!] Függoleges elrendezésu. vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli holeadókra van szükség. 2.6 11.3 10.4.9 9. forróvíz.61 11.5 8.Meleg vízBeépltés.87 3. A futotestet a falsíktóIlegalább 30 mm-re.3. táblázat.199 12.3 külso I 10.33 9. ANYAGAI 6. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfelhasználás.9 több Fajlagos kpJfm 14. ábra.3 I dtköz=60°C leges 11.65 12.57 0. Alkalmazhatók melegvíz-.06 0.3 I13.. táblázat.179 13. Sima csofutotestek kötési módjai összefüggésseI számítható.0 13. A táblázatokban megadottóI eltéro homérsékletviszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo: (6-5) a holeadás: W (kcaljh) (6-6) Lttk-oz Q*=Q (Ltt:öz)I.5.5 menél magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a következokre csökken: 1.4..0 12. 10.0 8.17 12.5 m hossznál 60%.8 3.43 9.. Sima csofutotestek méretei. 3.18 0.00 13. 2..188 2.098 bar (0. a tagos radiátoroknál.0 Egy I 10.6 5. 0. ahol a holeadók részére hosszú.. 2.133 I I m'Jfm 0.6 4.4 Vízszintes dtkö".2 súly.0 11.105 I I . 3..3 1.=80 oC TöbbI I 10.5 m hossznál 80%. A csofutotest teljes holeadását a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá· lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú cso holeadásának szorzata adja. !14. több út.2 ·14.0 12.0 14.4 12. egy. magas áro Általában csak alárendeltebb jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák.5 15.3 11.3..0. A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k hoátbocsátási tényezojét a 6-34.

de nehézkesen tisztíthatók. táblázat tartalmazza. Vízszintes 102 110 114 119 242 122 70 17 157 74 150 93 109 104 92 199 231 94 87 136 151 176 191 222 75 99 89 120 158 165 187 164 83 95 88 101 . Bordáscso elemekbol. felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alakban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI.128 81 Helyiség-homérséklet.----- 281 1199 • Elsosorban alkalmazandó méretek. csolábakkal vagy csobilincsekkel erosítik fel oket.-.I -. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása 90f70 oC-os melegvíz-futés esetén I 189 24 20 12 16 100 85 112 117 81 104 142 170 174 127 220 107 149 154 95 105201kcal/hm Egy v.vagy gozfutésre alkalmasak. Bordáscsövek Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek. Megfeleloen kialakított burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó alakítható ki bordáscsövekbol.2. ábra és a 6-38. Külso megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben szabadon nem alkalmazzák. táblázat. 6. Melegvíz-. táblázat. Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntöttvas bordáscsövet. soros vagy párhuzamos kapcsolással csoregiszterek készíthetok. nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). ábra és a 6-37. forróvÍz. Támaszokkal. Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és adatait a 6-94.3. oC 212 162 155 137 ISO % sol 230 147 91 121 163 140 198 190 133 130 113 141 188 143 132 123 173 166 111 129 124 148 168 221 156 85 88 136 102 163 110 Csoszá!módja 118 99I 203 221 248 több 121 181 196 184 214 90 138 160 108 79 269 74 66 86 150 183 134 115 98 95 205 161 191 110 155 121 71 86 130 109 Egy 106 II I 114 97Beépités több 126 182 267 195 236 116 256 190 228 173 161 131 155 143 Több 213 61 Több 101 142 116 98 I Holeadás II 82 133 I I 187 94 80 84 69 Egy -. amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl. Elonyükaz olcsóság.HOLEADÓK 6-35. A maximális üzem- l . különösen olyan esetek- ben. Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. a belole készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95. Készülhet hegesztett vagy karimás csatlakozással. valamint folytacél bordáscsövet. Vízfutés esetén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elonyösebb. A burkolat természetesen csökkenti a holeadást.4.

8 I (A jelölések értelmezését I.9 0. mm Súly'.90 4. L.2 23.07 1.8 3. oC • EIsosorban alkalmazandó méretek. ANYAGAI 6-36.4I 0.68 24.9 0.1 3. ábrán) Cs6hossz.48 1.7 3.3 13. 0D=120mm I .26 3. 6-37.3 17.88I 12. a 6-94.00 35.3 ------33. módja 114 20I Vizszintes122 Egy 95 több Egy v.40 2. ml/m I III I 31. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai 18.2 1000 1500 500 2.6 21.5 I 612-70típus.8 Soo 2000 10.41II 14.8 18.58 12.1 28.91 16. I 0d= 70X 2.4 5.3 I 0.9 mm.6 42.8 8.54 1.51 20.06 10.20 3.03 16.1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu 24 -- 187 241 105 212 158 244 257 151 147 223 247 268 171 227 140 170 147 114 174 151 222 127 217 192 124 208 190 137 1% 130 178 161 141 186 145 190 164 149 153 128 122 298 312 255 259 233 219 280 271 172 223 286 201 169 I 283 158 221 174 184 320 2% 273 211 144 234 385 329 317 136 191 312 163 110 116 214 174 126 222 206 331 133 155 126 209 127 189 202 258 180 199 228 115 109 103 134 166 220 238 150 406 388 369 151 147 169 176 179 167 168 215 160 100 226 205 216 251 195 195 284 200 246 399 363 299 335 245 305 156 118 202 350 343 288 146 119 190 193 250 235 163 301 317 185 142 159 263 168 344 148 334 12 205 28490 Beépités 16 105 270 288 CSOSZáI 24 202 kcal/hm120Egyv.3 28.12 6.43 1.42 2.9 6.6 0.0 16.2 7.5 22.38 2500 1500 ISoo 2.30 3.25 2.8 2.5 5.54 1.4 5.38 1.06 2.66 1.90 3.14 16.82 1.6 7.97 0.098 bar (0.1 2.42 2.9 28. kp/m Fútofelület'.88 5.06 10.32 6. táblázat. táblázat.7 4.00 10.2 4.1 13.1 2.190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.85 3. p7 Wim II 120 242 227 349 ~I~~ 133 I 137 102 I 256 232 I 244 1107 Holeadás Több Több -- Helyiség-homérséklet.57 0.76 2.9 0.2 5.78 3.91 1. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0.

ábra. 3. telített gozre a 6-97. ill. ábra. kapcsolás jele mm I 600 500 és 7'iirFO VIZ . ábra adja meg a közepes homérséklet-különbség függvényében. ábra. ábrán) Csoszálak száma: .2 tlpu -f1e/eg viz 6-38. táblázat tartalmazza soros hegesztett. A méreteket a 6-37. 300 OC-ig. forró vÍZrea 6-96.5 bar (25 att) max. ábra vízfutésu bordáscso wim 900 700 800- 612-. Bordáscsó 5H Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból.9 bar (6 att) 120 OC_ig..00 I 200 200 - 40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0 lJfkijz. OC J 6-96. -3. a 6-9S. SK soros karimáS. PH párhuzamos hegesztett. forróvíz-futés esetén a bordaosztás. A méreteket a 6-38.70 -4 mm 115125 mmMéretek 160 SK-2. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest folyóméterenkénti hóleadása. Párhu". és 6-98. 4. PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza .9 bar (5 att) 300 OC-ig. melegvíz-. ábra. táblázat tartalmazza nyomás hegesztett kivitel esetén 24.130 70 1/4* ".180 zamos PH-2. különbözo bordaosztás mellett. 1l PK-2. ll. karimás kivitelnél 5. A 6-96. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei (A jelölések értelmezését 1. táblázat. '"". ill.Egy szál bori dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos holeadását meleg. mm PK 6-95. 4 db 0d ESoros 180SH-2.= 2. 612 típusú spirálbordás acé!cso.HOLEADÓK 191 60 L 6-94.

ANYAGAI W/m900 800 700 6'12 -42 f/plls ----+TelíteH goz 600 500 400 300 300 200 60 6-97. gozfutésnél 2. Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fektetett beépítésu regiszter esetén).. A lemezház meg· felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes· séget eredményez. ezért a konvektorok fajlagos . Egymás feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutés esetén 1.:J 100 110 120 130 LJt. ábra.5. 1. 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre adja meg. Konvektorok A konvektorok fémlemez házba épített. 6. ábra.. mint a falra szabadon szerelt bordáscsövek esetében. A levego a bor· dáscso alatt lép be a konvektorba..56-szorosa. A korrekciós tényezo értéke 75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0. a bordaosztás. 150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll. mm 1500 1500j 612-70 t/PllS kcol/mh 0=8 Wim 1000-iTel/feft gtfz 900 800 700 600 500 400 400 300 300 110 6-98.192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak vízfutésnél 2. A lemezház felmelegedése nem jelentos.L. és a bordáscsó mentén felmelegedve.51-szorosa. felül áramlik ki a készülékbol. 120 130 DC .86-szorosa. oC 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége. mm holeadását 75.83-szorosa. az utóbbi korrekciót nem kell alkalmazni.3. 70 80 90 . a bordaosztás. bordás· cso felülettel kialakított futotestek. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso <it futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége. ezért a holeadás foleg konvektív jellegu.U. gozfutésnéll.95 . Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrekciót kell alkalmazni.

4 1500 1178 1200 900 900 750 1778 1800 1650 1500 1478 72 1328 1350 1200 1050 1050 1028 42 878 750 728 1800 92 600 578 600 1650 1628 1350 62 32 12 50. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39.10 17.00 3. Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41..5 45. Kis víztartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jellemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez. csak bekötésükre van szükség.60 6.0 23. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai (A jelölések értelmezését J. A méreteket a 6-39. a 6-99.6 11.--Hossz.4021.8 46.I Hossz. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek fel.8 15.o. Készül egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel. táblázat. A futotest vÍzoldali ellenállásértékeit.60 I 26. Melegvíz-.. Két magassági méretsorban készül. mm tipus holeadása kedvezobb.0 42. a magasházas kivitel holeadása légoldali csappantyúval szabályozható. HelysZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo.60 55.7 25..5 mm-es bordaosztással.30 8. ábra. 0. Holeadó felületük hosszú élettartamú. M_~17.és gozfutésre alkalmasak. forróvíz.60 8. hegesztettcsatlakozás esetén 19.60 6. közvetlenül padlóra állítható vagy falra szerelheto.11" _ IPUS L T· l~qo L .60 5. légoldalí csappantyúval . . Tisztítása leszerelheto tisztítól 5 Az épületgépészet kézikönyve ajtón keresztül lehetséges. Megengedett üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5. 6-99. szálIításuk. táblázat. Elhelyezésük külso fal mentén. táblázat szerinti korrekciós tényezovel kell megszorozni. így változatos beépítési módot és a hoszükséglethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové.422 16.60 28.2 7.098 bar (0.90 I ~~ I --.10 50.0 40.-" ~ ~~ . 1.4 60.00 10.60 14.1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-41. ábrán.70 19. 8.6A 13. 0.25 2.HOLEADÓK 193 6-39.00 12. táblázat értékeit a 6-42. ablak alatt célszeru.lt' --r L --l - Sai 1. Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes.00 26. ábrán) m'9. Egyes típusok levegooldali szabályozócsappantyúval készülnek.40 34.9 bar (6 att). 5 fokozatban.752 21.6 bar (20 att).00 38. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes.00 3 4. kp IAIM kp Kétsoros I-T-:--~'Fííto. jel LISúly. FK-69 T típusú konvektor. táblázat tartalmazza A alacsony házas tipus.80 18.10 7.75 32. csappantyúállítással elérheto -szabályozási görbéit katalógus ok tartalmazzák.3 22.85 4.300. T______ mm típus I 15. Esztétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.50 24.50 5. el.382 13. Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99.30 29.8 I I _!!__ Egysoros IpUSl Súly. táblázat adja meg.80__ 34.30felület. táblázat tartalmazza. jobb vagy baloldali csatlakozással.50 30. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm méretu.50 19.00 36.8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso foglal helyet.237. A konvektor holeadását melegvíz-futésre a 6-40. szerelésük gondos munkát igényel. M magasházas típus. Lemezházuk általában önhordó.50 26.

194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre Helyiség-homérséklet. ANYAGAI 6-40. 24 20 16 10 Holeadás 24 oC 20 16 10 Tipus w Alacsonyházas kcalJh 2320I 1893 1989 941I 1715 1492 I 1962 1 490 1995 1017 1111 1150 920 298 700 570 1070 1006 615 791 397 1710 2299 480 1871 1987 447 542 2140 928 2272 2674 2311 950 1796 1628 817 745 684 1050 2282 1024 1094 1042 1282 1064 1492 1036 1995 2089 392 903 591 252 785 602 1201 1540 640 271 387 347 1790 1473 1254 1458 1313 1337 1205 665 773 1480 1335 1212 811 1273 %1 1118 337 462 1324 1102 1713 1191 1094 508 3049 2642 838 1148 874 1237 1129 735 955 770 798 520 789 714 830 437 795 760 884 680 565 333 630 657 2622 413 2176 685 866 1016 1735 943 428 1397 1283 941 550 2489 855 1183 975 1539 715 1625 368 315 865 675 918 293 652 896 589 758 I I I II Magasházas M-11 2924 2183 I 3352 I I 1064 3077 1291 352 484 456 444 614 783 741 673 561 862 714 542 918 874 717 943 903 1235 855 1112 735 793 1140 1326 1471 1135 1040 1458 1193 1625 1622 3730 768 1503 1748 3898 2844 1827 1435 1424 3037 2081 1072 2793 2539 2420 1970 1558 2105 1497 1630 1810 1287 2423 416 382 530 630 652 451 599 493 697 573 1016 2425 2361 785 3873 2997 834 789 3308 660 1006 2746 1050 1519 1005 1348 1237 994 1110 1436 956 1169 865 811 675 922 1026 1254 1896 525 931 1159 1397 1254 1320 1265 855 2033 1210 4338 409 1656 1669 1364 1571 2646 3532 3330 1292 1173 1078 1306 2175 1812 2279 1982 2818 2305 1694 3248 2650 2514 1870 1815 1405 1634 1083 2111 2577 1395 2085 922 . táblázat.

-.. táblázat. 1960 M-II 3911 940 1334 1147 I 2733 2611 1561 3294 3140 2500 3302 IIIII 1490 Ii I II I I -. 934 1186 907 1442 2014 1375 1500 1420 1838 1651 1244 1107 1326 1107 1086 1047 1683 780 1277 2696 3373 2117 830 2582 2908 2123 1214 2024 2210 2469 46364635 3873 1513 1240 5307 5392 2242 958 1447 1044 1391 1400 1290 1831 1628 1140 1732 1541 1618 1574 1237 1020 1513 1447 1287 1820 1975 1098 1939 952 900 846 984 977 824 '2220-2024 1740 2398 ~ 2150 2333 2623 4115 2900 3660 3538 3147 5059 1928 1714 1564 1760 2297 1854 1649 I 714 3547 3050 2500 3155 2196 2062 2318 4123 4725 4063 4202 3613 4419 4350 4720 1993 1792 1301 1439 1182 1667 1888 1594 1969 2656 2713 1918 1136 1345 2290 1520 1392 3800 3481 3330 II II I I I I ..1 att) túlnyomású goZfutés esetén Helyiség-homérséklet. FK-69 típusú konvektor holeadása 0.1920 --2350 3717 2400 1411 1512 2843 2114 1001 2200 1818 1977 1020 2045 1279 2791 3363 2930 2700 2150 1384 2623 29282876 2604 2333 3051 2713 3605 2074 1171 2083 1587 23422290 1758 2724 1190 1641 2412 1840 1342 2233 3121 1586 1881 1733 1845 1700 1996 1194 1100 1007 1300 1557 1685 2620 2140 1811 1490 1365 2387 1617 1093 861 1389 2198 3408 3405 3028 3306 1881 2114 2556 2146 2015 2423 1845 2559 1365 2321 1186 1969 .098 bar (0. oC 195 Tipus -24-~ 6172 1580 i 2663 3089 1854 3051 1768 4048 1619 I 2156 3547 1321 4795 .--3100 - M--62 M-72 M-82 M-92 3888 4538 5284 6157 4245 4954 5768 6722 4605 5375 6259 7293 5179 6044 7037 8201 3343 3902 4543 5294 3650 4260 4960 5780 3960 4622 5382 6271 4453 5197 6051 7052 IS' .. I Alacsonyházas I i I 2 Magasházas 3047 3831 2776 2473I .. 5489 I I 3985 1900 2290 I I I I 20 __ ~_~ I 16 1 10 I Holeadás 24 20 _1 __~6 kcaJ/h I _1_0_ _ __________ ~~ ..HOLEADÓK 6-41.

15Korrekciós I tényezli 0.0 FK-69 2.1:-:1 ej 6-100. 1. Hazai gyártású szegélyfutotest. Falra konzolokkal erosítik fel. Folyóméterenkénti holeadását és korrekciós tényezoit a 6-44.2451 0. ábra.20 10. Elonyei: kis helyszükséglet.490 I 0. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai BSK Fajlagos 1950 KSK I I I II I Névleges Valódi I KSH II BSM 1 I (A jelölések Valódi értelmezésétNévleges Idomok I 1. tuzben horganyozva.75 mm vastag acéllemez. Háza 0.33011. táblázatban találhatók.02311. és a fal vagy falak mentén folyamatosan alakítható ki.2941 0. Hátrányai: tisztítása nehéz.18811. táblázat tartalmazza. g -pmm ///// a} E bJ @:::!ill 1110: _.3.0 m'/m súly I I 975 KH L 6-43. olcsó. forróvíz. alul és felül nyitott vagy rácsozott házból áll.04711. ábrán) I . Alkalmas melegvíz-.60 I 0. belso falak mentén a bútorozási lehetoséget gátolja. 5 mm-es osztással. b) metszet. jó hoelosztás a helyiségben.10 bar0. kis hotehetetlenség.80 táblázat. ej sarokelem felülnézetben 975 KSM VM VK 200 VH mmVég Jel Jel 200 2000 LfütofelüJet Külso 1 BSH I KMII 1000 mm kp/m KK Sarok I1950 IE 2.392 tényezo a futogoz túlnyomásának holeadásának számításához. Megjelenésében a konvektorhoz hasonlít. Szegélyfutötestek A szegélyfutotest kis magasságú.370 6-42. táblázat tartalmazza aj elölnézet.14 I Belso 18. könynyu szerelés.01. A méreteket és adatokat a 6-43. hosszú. ANYAGAt 0.196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt.30 I 0. folyamatos építésu holeadó.588 0. A sugárzó futotesteket a 10.147 I 0.és gozfutésre.6.96 11. amely egy szál bordáscsobol és az azt elölrol takaró.25 I11.09411.0000.98 tipusú 13.8 mm méretu acél spirálborda. fejezet tárgyalja.0 12. L 6.141konvektor 1.42511. ábrán. méretei és adatai a 6-43. 0. A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben) 60 méter.0981 0. táblázat.40 0.2361 1.50 att 0.7841 0.94 más más) 0.89712. a 6-100. keskeny. figyelembevételére yos Goznyo- Hazai szegélyfutotest látható a 6-100. Futocsöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0. Inkább közösségi épületekben használatos. de annál lényegesen alacsonyabb.196/ 0.07111.

36 2.86 1.20 1.4.()()J 25 1.> ~ I homérséklete I Uzemnyomás v iszonya és névleges nyomás 1.63 0.00 1.HOLEADÓK 6-44.98 1.25 0.64 NNy .49II.2 1.69 1.E fajtája c o.88 6.4 21" 2.81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével.17 90/700. amelynek számértéke megegyezika 9.33 1.92 1.26 2..1 Víz.22 0.89 2. A meleg víz.67 0.45 1.0 2.-fo-Iy-a~--' --.94 3.05 1.09 1.28 0.74 1. táblázat.97 1.92\0.11 2.4. vörösréz. 300 OC-ig -300 . .12 2. 2.79 0.34 6.08 0.09 1.59 110/90 1.5 5. goz 120 -------.> ':::l 197 tényezok eltéro esetekre oC I 2.52 1.0 1. szerelvények 6.OC-ig ~ga-' Iyadék.5 0.11 2.04 1.'.71 4.10\ 1.86 1.04 1.és nagynyomású goz.94 I II 0.55 0.30 0.43 1.89 1.56 I.0 140/120 1.83 1. Lltköz=60 oc: 380 Wim.95 2.00 3.~~I ÜNy=NNy II dék.18 2.o<l 2. Folytacél csövek Méretük megadására a névleges átméro (NÁ) megjelöléshasználatos.68 i I3. I-G-o-z~._~ . 6.1.99 1. CO2) llLrG{i~göZ::-folyadék 1.46 1.---~.81 0.96 1.08Goznyomás 4.0 3.94 5.1.90 1.91 0. gáz stb. 400 oC ÜNy=0.50 1.15II0.9 I 1.55 1.33 1.28 2.36 1.18 2.93 1.82 1.07 !I I A futés0. szállítására alkalmazott vezetékek anyaga lehet folytacél.0 3.65 2.59II2.51 1. kis.60 1.12 1.71 0.17 LI!()()i 2.75 0.05 2..1.87 1. '" Uzemnyomás és névleges nyomás csovezetékekben Csoben áramló közeg viszonya 'E •• ~~ --~----.25 0. 326kcal/hm Lltköz=80 oC: 755 Wim.03 1.11 0. táblázat..87 1.02 0.11 2. Csovezetékek.98 0.06 3. 665 kcal/hm Korrekciós N ~~ 'o .14 0. z-.18 2.78 1.19 1. 6-45.06 FutovÍz-hömérséklet.24 1. semleges fo~1I-.00 1. GOzfutés.81 1.98 1.63 1.99 1.29 1. sárgaréz.79 I I I \ I 1 1 t I I att 10 18 I25 14 20 16 22 Helyiség-homérséklet. gáz.13 1.1 2.07 3.47 1. surített levego. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása Vízfutés.34 1.10 1. alumíniumés muanyag.forró víz.67 2. Csövek Az épületgépészeti berendezések jelentos hányadát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik. fokozott biztonságot igénylo közeg (pl.40 1.8 NNy ÜNy=O._-----~---_.94 0.22 2._-----.50 0.- I I .96\ \ 1. NH3.20 1.04 1.21 130/110 2.15 2.4.39 1.13 2.04 170/150 1.0 2.

0 II normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok..8 2.10 97.51 4..5 2.és súlytáblázata (MSZ 99) I Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.0 1.27 9.7 85.4 30.kpjm I I I · .7 13. 51.740cso .87 5.0 4.77 3.0 2.8 10.1 26.0 8. ANYAGAI I .76..75 3.0I 9..6 8 1.30 3. 2.331 0.0 22.2 1. cso A197 A cso 10.7 62.93.76 1389.23 4.10 6.3 58. 41.9 0.9 0.. 20.630 0.2 77..1 55..33 5.8 5..kpjm 0.07 8.6 65..1 28.28 6.3 77.675 1.34.37 2.5 1.2 3. 6-46. 64.453 2.27 0.3 33. táblázat.8 2. .6 4.1 1 71.58 6.4 9...198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.691 0.. 1.93 4.6 18.29 6.542 0.18 21.364 1.89 1504.3 32...0 58.0 190 ..5 125 .6 1. normál 8.00 2.mm ·AA .4.1 5.23 3.4 2.38 5.6.592 4.80 4.53 2.493 1.0 24.35 4.1 57.5 25.0sólya.2 0. mm 71.1 16..38 1.3 2.30 4. . Varrat nélküli acélcsövek méret.9 52.01 46..2 12.0 1.0 1724.4 12.91 0.52 5..11 10.986 2.98 8.1 12.888 falvastagságú iII 1.40 19...79 7.9 1..6 101 2.78.46 0.0 37.7 2.6 3.3 11.64 2.6 0.96 2.27 7.0 16. · .08 68..0 2.789 ! 73..3 2.0 36.0I 10.7 35.2 2.8 98. .74 falvastagsága.normál .6 18.4 17.3 14.80 21.0 7.78 45..0 4.3 0.87 2. .3III 1110.0 39.56·.8 88.9 3.0 1. 85.3 59.67 Súly. 166.9 · 88.395 0.69 13.33.410 0.

22 0. Dl min.680 59.0 1 Cso 4. Vastag Calú gázcsövek méret.2 42.8.51 88.9 17.és splytáblázata (MSZ 120/2) A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány tartalmazza.407 116.3 21.852 1.47 60.46 0. I I tyúval menettel coli I mm mm max.99 3.7 13..2 3.0 16.3 2. táblázat).747 1.17 0..8 76.1 1l.0 11l3. Az MSZ 2873-52 szabvány névleges nyomást (NNy).1 100.5 1163. 4-12 m hosszúságban készülnek.41 I 0.58 2.8 89. 6") átmérovel gyártják (6-47.9 2. 4.02 10.9 2.4 89.51 I menettel 2. .42 2.90 2.63102.573 0. mm 1/4 3/8 1/2 3/4 1 1 1/4 1 1/2 2 1/2 2 8 .3 2..5 2.7 75.91 2.5 112.10 IS 20 32 25 40 65 SO 13. táblázat).10 1. Tetszés szerinti átmérovel (egészen NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max.1 166.632 26.1l 1.51 13. NormálCalú gázcsövek méret.. lmin.858 mm számított falvas-19. táblázat).065 5. falvas- számított súJya menet nélkül és karmantyúval I'menettel kp/m s Dl kulso átméroJC.654 2.6 14.93 4. 419 mm külso átmérovel.10.2 42.0 2.0 2.56 .7 1.17 2.84 4A3 6.8 76.3 42. táblázat..2 I ~ 0.03 1.23 76.9 3.8 3.02 1. 6-48.7 5. NÁ coli I _ .81 I 4.2 16.65 3. át• méro 720 mm.24 8.90 10. normál. Hazánkban 324 mm külso átméroig gyártják ezeket a csöveket (6-46. A szabvány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal.6-49.769 1.1 6-49.4 nélkül 1100 mm lmin.3 I \10. Az MSZ 120 vastag.61 3.1 súlya16..97 3. 150 mm (1/4.23 3.2 42. Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy acélszalagot használnak.9 42.8 6-48.0 8.2SO 33.0 140.5 34. üzemnyomást (ÜNy) és próbanyomást különböztet meg (6-45.3 1l. táblázat). 113.7 75.7 I 41.0 8.9 ~ ~ ~ SA SA 0. táblázat tartalmazza.2\ 48.9 27'3[1 48.5 115.CSOVEZETÉKEK.410 163.59 4. táblázat.7 21..3 0.87 2.5 47.45 1.és súlytáblázata (MSZ 120/1) Cso Névleges átméro falvastagsága.7 \ 138.2 1.46' 1. mm mm kp/m I 1/4 3/8 1/2 3/4 1 I 1 1/4 1 1/2 2 21/2 3 3 1/2 4 5 6 I~ 16 20 25 32 40 50 65 80 90 100 125 ISO ~I ~' \14'0113'2 21. tyúval 166.3 ~ ~ ~ ~ ~5 I j 102.63 I 27.9 59..8 i 60.12 5. A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 289867 foglalkozik (6-50. Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veendo alapul.5 I 0.2 0.2 47.64 ISO 6.6 47.0 100.4 I 2. A csovezetékek különféle homérsékletu közegeket szállítanak. Az elobbin a hossztengelylye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740).4 17.en~t nelkul és karman- külso átméroje.és súlytáblázata (MSZ 120/3) Cso Névleges átméro.8 14. mm menet külso 20 15 8 6 10 .9 3.61 1 16.0 17.és súlyadatait a 6-51.7 33. Vékony Calú gázcsövek méret. Spirálhegesztésu csövek méret.650 max.1 II 12.1 26. A nálunk gyártott max.9 3. s 199 számított súlya m.26 5..0 2.7 18.14 27. de intézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.2 59.0125 átméróje.17 7.8 14. táblázat.és vékony falú menetes végu acélcsövet különböztet meg. 8.753 1.5 88..10 115.2 9. A normálfalú csöveket NÁ 6. az utóbbin spirálvarrat van.5 mm) gyárthatók.4 21. 1. Menetes végu acélcsövek (gázcsövek).0 9.9 34.773 1.0 26.8 3. 48.8 138.577 0.8 0.84 I 3. Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöveket alkalmazunk.090 tagsága.30 5.4 21. Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint 10.3 60.0 21.640 s és19.5 3. mm mm mm max.I mm 140.3 6. 3~ 17.325 21.8 Névleges I kp/mkarman. SZERELVÉNYEK 6-47.3 34. 12.61 I 2.21 2.8 I 21.6 75.87 4A7 6. tagsága.0 33.44 1.

48 0.60 3.123 0.86 .148 g.13 0.&38 0.52 27.26 2..44 0.0925.280 22...37 0..764 0.96 13.51 9.179 0.87 1..2. ·10.33 3.379 1.66 0.83 8.271 0.54 7.I .21 1..20 18.80 3. táblázat.99 1.321 0.83 4.863 0.00 4. .09 4.82 0.01 1.221 0.55 7.173 0.2.07 13.6~ 21..13 0.105 0.28 1.09 4. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898) Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és .68 1.4.12 .16 3.57 3. foglalju A futéstechnikában Jellemzo évtizede a 6-52 zák. míg az ANYAGAI össze. 1.50 24.419 0.345 0.0685.592 0.84 3.592 0.222 0. .04 I I I..080 0..099 0.117 0.56 16.197 0.63 1.35 0.13 1.28 12.75 6.888 .37 1.48 2.16 2.8.518 0..300 0.34 5.142 10.0556.4.166 .345 0.47 5.200 . .. gNá- I Falvastagság.2.52 2.78 1.395 0.5 . esztként.06 0.103 0.82 3.98 ·2.912 4.641 2.0437. .11 5.0. 11.469 4.27 .962 0.66 0.73 3. táblázatban gyártják.122 0. .493 0.339 0.142 0.34 0.296 17.vörösréz és már több adataikathódítani.50 0. sárgaréz csöveket az alu gyujtöttük mínium..162 0.691 1.083 0. mm FUTOBERENDEZÉSEK össze. Az alumínium most SZERKEZETEI. kezd teret idomacélkéntutóbbiakat fémcso gyujtonévvel alkalmaz -- 6-50.370 3....986 0.8 ·..789 0.07 ...76 2.02 0.182 0.260 0.97 1.. . .35 0.78 40.46 20.33 14.01 0..03 19.59 3.38 0.715 0.

mm 4.459 2.és súly táblázata Falvastagság.9191.3 21..0 54. táblázat.882 2.171 3OX20 45X25 1.8 88.934 3.7 51.3 71.835 30X3O 4OX4O 4OX4O 4OX20 4OX25 fo-< <Il ~ I I i tU .5 122I II I I 1 .és súly táblázata Súly.771 1. táblázat.2 55. Kereszt- I kpJn: Súly II Szelvény I mm' Külso méret I vas:m&sá8.5 5. kpJm 9..704 0.0 8.4 23.7 88.285c: 1..971 3.1 71.7 47. Spirálhegesztés6 csövek méret.7 I 106 29.332 3.0 0.4 26.5 6.367 3.0 10.836 1.065 2.861 30X30 1.0 7.5 33.390 1.0 I 12.0 Súly.6 43.6 I 101 I 26.071 1.085 2. \ Keresztm=t.6 77.665.0 82.0 45X20 25X15 3Ox3O 4OXlO 30X 25xlO 20X 45X 15 2OXlO 4OX30 1.244 3.076 4. mm Külso átméro.1 86. 2.5 1.8 17.1 81.8 39.0 2.364 1.III .5 1.4 0.0 44.600 2.422 1.485 3.915ci.0 I 12.762 4OX4O 3.7 26.>.0 0.5 66.0 61.0 I 11.066 1.132 3 4.265 2.-. kpJm Szelvény I Külso méret mm' I vas::ág.8 23.3 29.646 2.306 0.0 151 175 140 123 180 136 121 210 222 192 126 114 158 62.371 1.632 5.CSOVEZETÉKEK. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret.7 6-52.718 0.571 0.1 98.8 36.5 53.778 2.285 2 3. SZERELVÉNYEK 6-51.971 4.8852.3 155II 106.3 190 109 90.0 201 166 32. Fal- 'lU Z 2.765 215 4.1 74.371 1.0 95.I II I I I I I 4.0 6.5 1 30XlO 15X154.371 2.7 15.868 1.0 4.307 4.365 1.8 21.7 62.262 2.171 2.653 1.0I 18.2 76.233 0.7 39. FaI- I m~~~t.132 1.

337 0.kp/m 6 8 10 12 14 15 16 18 20 22 25 28 30 32 35 0. 1.0 I 6.817 1.909 2.339 0.28 130 160 2.110 0.049 0. húzási technológiával készülnek (6-53.07 1.032 0.4. 10.271 . kénsav stb.901 0.143 1.2.159 0.0 .363 0.388 0.323 I 3. sósav. Lúg és sóoldat megtámadja.263 0.102 0.560 0.679 0.093 0.202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.0 I 1.299 0.025 0.509 0.214 2.069 0.305 0.32 1.257 2.877 5.441 0.5 I 4.00 1..0 I 10.723 2.121 2.400 1.119 0.688 0.687 0.975 1.0 I 3.042 0.280 38 40 42 45 50 55 58 60 65 70 80 90 100 110 120 0.611 0..272 1. 0.450 1.490 0.052 1.483 0.729 0.0 mm falvastagsággal.757 3.574 7. Alumínium csövek Az MSZ 3757-69 szerint 4 .057 0.134 0.5 .040 0.178 0. 120 mm belso átmérovel gyártják.814 0.477 0. Korróziónak jól ellenáll.445 4. I .598 .882 0.083 0. táblázat).029 4. 5.161 0.605 4.484 I I 1.221 o •• ri 1.000 0.5 I 2.060 1.1.705 1.553 0.950 0..246 0.0 Súly.795 0. táblázat.0 I 5.899 1.414 0.645 0.3.023 0.301 6.127 0.738 0.0 m hosszúságban.239 2.144 0.235 0. félkemény és kemény fokozatban. Acetilén a rézzel robbanó vegyületet alkot.229 0.181 3.4.400 1. Az alumínium cso szilárdságát ötvözoanyagokkal növelik (1.475 0.11 0.331 0. az MSZ 3714/I-et)..060 0. 6.15 1..261 0.238 I 0.43 1.. 160 mm belso átmérovel. Rézcsövek Az MSZ 760 szerint 3. dc ammónia..464 0.220 0. Gyártási tartománya 3.390 0.942 1.636 0. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69) Falvastagság.0 .0 I 8. táblázat tartalmazza.848 0. 150 mm áto 6-53. 2.0 m hosszúságban. megtámadja.136 0.5-1 4 5 0. 6.32 0.814 1.314 0.210 0.172 0.984 1.066 1.204 0.713 0.059 0. lágy.541 0.154 1..076 0.034 0.108 0.579 3.0 1_~5 __ 1 _ 3. ANYAGAI 6.169 0.. mm á~~~t '-0.015 0..583 0. 0.578 1.019 0..184 0. Húzott sárgaréz cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54..753 0.626 0.0 .891 0.959 2.1.559 0. de általában a korróziónak jól ellenáll.204 0.

08 IO.~.=_-_-=-.82 ±0.15 6.0349 I ±0._ .0751 0.64 6.--. -1 685 ~ -ISO-'- -.10 I 4.19 3.0192 .75 i 5.32 __ - 1.98 3.37 4.78 ---. mm (túrésIO%) 1.----1-0.36_1_ 1 - 0.:::--------- --=--I_-=-~ __ ---=-- - 1--=.0492 i 0.5 3.28 --=--1 _0.15 - 32 -3538 '.25 0.29_ 7.84 1=--__ ---=- .5 súly.O1 -'.0541 0.2.0436 :_0.45--=---=-----.14 1 ----- ---- m ---7----__ ~ 9 10 _ 1-0.----------------- 3.__ I'~. SZERELVÉNYEK 6-54.-i-.67 17.88 13.12- --'. kpjm 2.59_ 4.11 - 2.51 20.BO -4-.42 5.93 .0611 0.0402 0.0 203 Kúlso átméro.-_= __ __ __ ~~ -_--- 0.1 - I - ~~-_ - 6 __________ ~~.3-74.- ---l~:~ .-- ~ ~_ I_~ I - 1_-=-_=.04 3.76 6.03 1.20 0.056 1· -.CSOVEZETÉKEK.45 I 55 _5_0 ro1---85 I 1 - - - - - - - -I--=---=----=-I--=------=- 1.53 2.23 -".0 Számított 3 ~ __ -_-_-4-5~---=-= 0.-.------.37 _=_1 5.0 2.-- = I - .-95.-----.44 ~ ---I----=~I-----k:~~ i_ ~-±O.94 ---- .46 2.40 14.0156 0.89 I 5.92 5..50 --.68 9.58 -=-- _ ~.. I 0.12 ----2.~27 . táblázat.23 __1.~I~~.~~ 1 __ ~~==--:-I== -! -------40----= ±0.216 0. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69) Falvastagság.:_I ~:~::=236-=1 ~:~ 1---- 0.0472 0.105 _-=__ 0.32 4.0908 -0~131-<>'0\.'2 --l-----I--~:~~~ I-----I-~:~~---I~~:~~ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: -I~::~-I-I I 0.24 6.--.87 1.34__ ~ 0.50 - = .119 0.0370 0..13 2.48 5._=-~.2-7 .194---0:250.35 ±0.0604 ±O..-.-06-~~ ~-~=:~=~-:_~_-__ _ ~-:_~-4_~_: _ ~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-i~-. Turés mm 0.110 ----- 0.36 - I 2.2~_~~ I 0.9.-----.68 3.32 1.SO ~O---65--I ___80 ---76----90 ---100 ---=-±0.1~-.97 11..25 110 124 130 8.08 ~ - 0.---~----1.--O.=--.20 -.147 0.26 ±0.0.--=--- --------- --- -------11---:: ~ ------!--0.13 8.87 -----4.03 2.0 1..28 1.o 1------1_--I ------ ---- -------- - I_~:J~. = 1_~:-O.0548-i-o:068-1--0.- - 1.23 0.62 2.O_O-~_~-~~ =.101-.75 3.50 0.57. 0.0769 0._:~~ - Tl.68 3.46 ~.0324 0.

táblázat.8 3.3 4. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ7908) 20 32 40 25 16 Külso átméro. 2... táblázat. 100 mm belso átmérovel. Kemény PVC csövek adatai Szürke 2.02.0 .2. könnyen meg· munkálható.2 középnehéz I -------2. + 5. Színe 20°C-on lele P2 I Gyártási Nehéz csoI I Pa 16 20 25 40 32 I 2. lúgnak jól ellenálló. a hoés ütésérzékenység. mm I 6-56.•..2. Kemény PVC csövek mérettáblázata 3.03. .4 23. de nem rugalmas. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata (MSZ 7566) Falvastagság. az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja (6-57. Külsomm átméro.0 2. • P" P•• P.. Hazánkban még nem gyártják. méreteire és minoségi követelményeire az MSZ 7907eloírásai vonatkoznak.0 2.36. táblázatban. A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló muanyag cso.0 2. 2.0 4.3 2.3 1. ill. Muanyag csövék Az épületgépészeti meleg vezetékek körében mindinkább teret hódít a muanyag is. csofalbevonat használatos. 10. Nem ég.0 Pl ----10.. A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint csoanyag. 5..0 2. 5 mm falvastagság és 1. I középnehéz---I mm nehéz más I m hossz.3 1. táblázat).. méreteit szintén szabvány rögzíti. Hátrányuk a csekély szilárdság.1. + 40 oC homérséklethatárok között használható. táblázat. 6-57. Az MSZ 7566 a lágy.204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET.. 6. mm -nehéz 4.6 3. ANYAGAT méro. szagra.0 7.4... Csokötések A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old· ható kötéssel kapcsolhatók össze.5 6.6 6. könnyu. Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes kötés. 160 mm átmérovel (6-56.7 3.4. forrasztás.. a nem oldható lehet hegesztés.7 3.. hidrofób.3 2.7 6.0 2.9 Üzem- 6-58.0 6.3 5.45. és 6-58. 15 mm falvastagsággal.. Korrózióállósága fol~g vízzel.0 2.5 2. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti.7 I Falvastagság.0 m hosszúság. 12. 6.6I I I -I -I 2. zánkban (6-55.1 P.. ízre nem érzékeny. A polietilén csövek minoségi követelményeit. 5.4.•. értelmezését J.6 1..8 I I -- (MSZ 13580) mm Falvastagság. sa} tolás és ragasztás.7 2. 0.6 2.0Kék--~------"-------. gozzel szemben jó. A kemény PVC csöveket három kivitelben készítik ha6-55. Savnak.0 2. táblázat).. a 6-55. táblázat.0.06. sima és jól tisztán tartható csövek. táblázat). Lágy PVC csövek anyagára. 3 m hosszú darabokban gyártják.3 3..

ábra). ábra. 2lazakarima. kovácsolt acél. 31azakarima 6-101. A karmantyúk az MSZ 6035 szerint 1/2 .4. Na3 54 gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. bJ kötés hosszmenettel: 1. A mereven rögzített karimák (MSZ 2911. 2994 szerint 01dandó meg. 6. Nagy nyomáshoz a tömitofelület kiképzése az MSZ 2593 és. 2944. esetleg ötvözött acél. 3 menetes gyuru. ami lényegében egy belsomenetes rövid csodarab [6-104. Menetes kötések Szokásos kötoeleme a karmantyú. SZERELVÉNYEK 205 6. eltávollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél· kül. 3 karmantyú. c) ábra] alkalmazható. ábra. Karimás kötések Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák.. Menetes kötések családjába tartozik a közcsavaros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. Csokötés lazakarimával 1. b) ábra]. Csokötés mereven rögzített karimával aj felhegesztett karima: 1 cso. így kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása. 3 . ej nyakas menetes karima 6-105. b) ábra]. a hegesztheto toldatos karima [6-103. Szukítókarmantyú aj 6-103. 6 tömltés. Karima menetes csatlakozással is illesztheto a csovégre [6-102. 6" átmérovel készülnek.4. csonk. Az ellenanya tömören zár. bJ sajtolt karima A menetes csokötés másik változata a hosszmenetes kötés [6-104. s így a meglevo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové. 2 aj b) 6-102. 5 csavarkötés. 2995 stb. a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis nyomásra alkalmazható. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes (MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. A karimák anyaga acélöntvény. a) ábra].2. 2 karima. ej 1 CSO.2 peremes aj b) 6-104. ábra. Szukítokarmantyúk (6-105. ábra) használata is szokásos az MSZ 6017 és 6036 szerint. A laza karima elonye a könnyu illesztés. --l-I i b) aj e) bJ 1 CSO. ábra. 2 cso. Menetes kötések cso.2. Az elozo kötési módtól abban különbözik. 3. Gyártható tem- I . b) mereven rögzitett karimával Csokötés aj toldatos hegesztett karima.2. a két perem közé tömítogyurut illesztenek (6-101. s a két karimával a csovégeket összehúzatják.. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos karima [6-103. 4 ellenanya aj karmantyús kötés: 1.CSOVEZETÉKEK. ill. ábra.1.) vagy fix karimák családjából a 6-102. 3 karmantyú. A vastag falú és normál falvastagságú csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja. hogy a jobbmenetes karmantyút az egyik csovégre egészen ráhajtják. bJ menetes merev karima. b) ábra]. 4lazakarima.2 peremes CSOVég. Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket kiperemezve illesztik össze.

2. 5 tömltés aj bj 6.4. Nem oldható kötések Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesztett kötés. d) ábra] megoldás jöhet szóba. fves hoJlandi 1 Iv. Nem oldható kötések a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1. szerelvényekkel is megoldható a csoelemek összekötése (6-107. Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. Csokötés idomdarabbal cs6 1cs6. c) ábra] vagy védotokos [6-109. Idomdarabokkal. ábra. 2 T darab 2 / C) 6-109. ill. 2 hollandi anya. ábra. A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel. 2 betét8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés . a) és b) ábra szerinti kialakitás. Igényesebb esetben betétgyufUs [6-109. hol/andi kötés is [6-106. csobol (MSZ 6030). és 6-108. b) he8esztett cs6kölés V varratta1. b) hollandi kötés: 1 cso. A hegesztési varratot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. 1 1 I 2 -t-- 1 6-107. J anyás csavar: -# hollandi anya. A csovégekre felerositett két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi anya szoritja össze (MSZ 6025). A menetes kötések egyéb fajtái is elofordulnak. ill. 3 anyás csavar. ábra. ábra). e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6. peröntvényként (MSZ 6020). ill. ANYAGAI 6-106. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109. ábra.3. Menetes kötések a) közcsavar. hollandival készülnek. -# 6-108. b) ábra].206 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 2.

Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban. szigetelés nélkül. idojárási hatásoktói védett helyen haladnak."/ f-.y ~V '/ O .-1- 1 b) aj aj merev meafoaás: bJ 6-110. táblázat adatai adnak tájékoztatást. a szigetelés milyensége és mértéke szabja meg. e I ' ///.~. Forrasztáshoz a csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készíteni." . /. ábra.'-~("": ~ú'~'~~ 1.CSOVEZETÉKEK. pont tárgyalja..4. azbeszt alapanyagú IT lemez (klingerit) (MSZ 1683).'" Q. mennyezetre stb. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás . vagy csupaszon. I/.i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h. gumi.Y M~f7II / /V . A felerosítés helyét és módját a szállított közeg neme.-ú'o ~/-' (O~. Acsovezetéket a falra. Csoöálózat kialakítása A futo-.0"\) ! I ~/ / J v1 1/..::-"1 I "<.. A lágy tömítés anyaga. < I ~~ ~~/- -:><2- I /" .. azbeszt. Épületen belüli megfogások.3..___ V :--. hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint épületen belül. rögzítések távolságának meghatározásához nyújt segítséget a 6-110. bor.y ~" c\". Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és kemény tömítésrol beszélni. gu~ mi (MSZ II 023. ú' .. papír. ábra. ólom stb. huzalszövetes azbesztgumi lemez (MSZ 11 084) egyaránt használatos.. a tömítés felfekvésétol és szorításától függ. ú'~~ >'. Alumínium csoelemek összekötésére sajtolással is kísérleteznek.If ___ -. réz stb.4. nyomása és kémiai jellege szerint választjuk ki.. talajszint alatt vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordulnak. 250 225 200 '" - 6. MSZ II 082).'/ /i/~~A //~~..V../~ ~~ l' .l~ '/. A táblázat adatait foleg hosszabb elosztó.~ 100 . 'ell csó górI'P.. . Ritkábban külso térben. Ezt a problémakört a 11. 6. Tömítések A tömítés célja a csohálózat tömörségének biztosítása a kötések helyén.4.' .§ 7 ~ 3 ~ 4~ 6 l 70 40 ~115 50 1 10 I _ 11~I I L\ -/V.~.-/".és alapvezetékekre ajánlatos alkalmazni. A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítéséhez használnak még növényi rostokat (kender).SZERELVÉNYEK 207 Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei. ..SZige.J :"~" ~~~<'h: / _ ~ . Tömítoanyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot használunk. A tömítoanyagot a szállított közeg homérséklete.3.~ '/ 1/ h ~~~~ ri:. fel kell erosíteni....5 :~ . A felerosítések számának megválasztásához a 6-59. t ~'--I- ! • '_ I I ".h. a csoanyag fajtája. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt. Az épületgépészeti gyakorlatban papír. bor. szövetbetétes gumi (MSZ 2974).~ 2. kemény tömítések az alumínium. valamint mugyanta ragasztó kat is. szigeteléssei védve.'/ ~ '15" f2 ~'~ 150 110 .. ~ ''''' 2 ~ 15 to -t:> 85 '<:> 20 -~ 25 ~ ''''' -t:> 32 ~ ~ ~.. A tömörség a tömítoanyagon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol.~/ ~\l '/1 ~/ 1/ ~ 'l ~ ~ ~ ú' I ~-1=~~ 1. ~'/ '/ '/ / 1/I ~ ~ -.k.•• e. ill.$>. forrasztással köthetjük össze."~'i. "- ' '/ . .1 ' ~5:/ /. nyomása.• 80 ~ ~~ 70 ~ 50 40 37 ~:. Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani.

15 5.4 34.9 11. ". "~.6 12. 2..+. I1.29 64.67.5 SO °Cig 'h/'.2 9.9 5.2 7 7.16 4.8 ej3.9 10.sólya.8. 9. I lemezI mazása alátámasztás helyett görgos fordulnak esetén kétszáras léltet.77 2.4 26360 83SO4.6.. Cs6vezetékek .//// töltött v.3 8.6 5.31 3.112.1 5.8 11. táblázat.96 3.8 6.13 kp/m 130.2 a6lya.1 0 4230vastapáp.311.2 7.8 17.5 Szigeteléa.99.25 2.3 8.3 2.7 17.2 3.7bJ9.59.06.5 3. 1.07.8 d}6.1 2.//////// 40 I .8 1 8. .3 5.. Ib) kivánatos.1.90 68.//g6zvezetékekleveg6.48 14.8 3.7O 1.88.7 4.5 2.2 8. :B j l' I . / m V/zzel 55 137358.5.4 12.0 41..0)'//: 3. 3.7 I 1+2.9 v.9 1984. 3. hossza.4 6.0.6 2. Gáz-Vlzzel leveg6-FÜTOBERENDEZÉSEK I SZERKEZETEI.2.~Z'~'" Mozgó alátámasztások f I ffi .13 2 7.28 9.8 12.5 2. mozgóSziJeqIl támaszok példák a Gyakorlatunkban nagy Nagyobb terhelés alkal6-112.7 104S4.8 sólya.8 226.a) /////'//// .1 25. .208 -H I--hossza.2 94.8 4.70 6.91 12. mm ""'/.8 m Gáz-. legtipikusabb e) számban d) alátámasztási elo a \I ~~\ I r------' hi EB'".09.5 4. ábra.13.7 vezetékek~ 16698 0.49 3.6 vezetékek 15.33 51.6 kp/m T------.1 3.3 SO27.2525.4 5.1 2.4 25.7tám-6.36.1 sólya.~\J}6.9 3. 11955 19560 33376.0 idomacél talp.81 5..55.7 1.. / ANYAGAI b) ej i \ alábí ••••• ftlMI 6.4 15855 45.5 55.66206. 225.85.3tám·.2 30(vezetékek 9.6 ábrán láthatók. töltött 158.3 4. kengyel...5 6 101..7 2. 31.: . x-.8 csúszóI A lemezsaru leszorítóval.

7 9•. vastagmm I --- 1.5 10. ábrán láthatók.9 2.0 10. hossza a súly és átméro függvényében vezetékek 100 OC_ig Gáz.2 17.4 2.2 11.3 7.7 3.1 7.0 13.4 11.0 29 40 53 I - 25 30 40 40 50 50 55 60 ---- 1.6 5.9 4.1 4. Kis átméroju vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készített csobilincs.a.1 12. kp/m támho:za.1 2. I súlya.6 13.0 I I 3. ezért célszeru vályuba.1 8.3 7.9 2. ill.2 6.9 7.2 5. Szükség esetén rugós felfüggesztésis készítheto (6-114.8 11.0 5.2 8. Gozvezetekek Vízzel töltött vezetékek I Szigetelés I Vizzei töltött vezetékek támho":.a.8 4.6 9.6 2. gozt stb.v. horonyba fektetni.2 7.1 4.1 2.4 I I 3. levegovezetékek I SZERELVÉNYEK 209 150 °C-ig -Szigetelés .\ 199 267 I 9. I súlya.7 7. I súlya. ábra).1 8.1 4.4 2.4 2. Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott megoldásokkal építhetok be.9 --8-'1-11 8.8 5.4 2.1 2.0 5.9 2.4 I 6-113. Kemény PVC az acé1csohözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto. 16Az épületgépészet kézikönyve 6-114. támasztás konzolra 6. I súlya.CSOVEZETÉKEK. de a bilincsetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru bélelni.4.9 2. üzemvitel függvényében gyakran változik.5 8.4 8.9 18 21 28 35 45 55 71 88 108 141 I 1. Csofelfüggeszlések aj a b) bJ 6-113.8 3.9 3.5 5.8 23. szállító csohálózat homérséklete az igénybevétel.5 4. Csovezeték hötágulása A vizet. vastagmm támho:za.6 6.0 7. Ennek következtében a hálózat hossza is változik.6 8.7 5.4 6. Rugós csofelfüggeszlések aj függesz!és mennyezetre. ábra.4 -_ 10.2 2. kp/m sága.6 6.0 4.5.8 6.4 5.3 6.7 6.3 7.1 4.8 18 22 29 37 48 I I I 1. A tengelyirányú méretváltozás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki- . 1---------- támho":.8 5.6 2. kp/m I .1 5.5 3. ábra. kP/m.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít szilárdságából.2 16.4 5. sága.5 9.7 3. meleg vizet.1' 13.3 6.7 7. 4 I I 3.7 23 30 41 54 74 90 127 167 204 273 30 30 35 40 45 50 55 60 65 70 70 75 80 I_ 80 l' I I 72 88 124 I _~ 65 70 70 70 I 56 73 92 113 147 1_ 163 -.6 6.0 4.

és zárásido Szükséges nyit6ero Zárófelületek kopásá\16sága Áramlás iránya Építési hossz Épitési magasság A1ka1mazás NÁ szerint Alka1masság fojtásra Zárófelület Zárófelület-becsiszolás Zárófelület-berág6dás H6mérséklet-érzékenység Rövid Csekély I Hosszú Csekély szermt szennt Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et Rossz Közepes Egyenes Egyenes Közepes Rövid Alacsony Magas Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Közepes Nem alkalmas 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár Könnyu Nehéz Gyakori Elofordul Nagy Közepes Mérsékelt Közepes Nyomás és zárófelü1et szerint ló Változó Hosszú Közepes Kis és közepes NÁ-höz Nagyonjó 2 záró gyuru pár Könnyu Nem fordul elo Csekély .4.4. m. szabályozzák. zattal szemben általában támasztunk. hogy a csovezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget nyújt a tágulás egyszeru felvételére. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat igénybevételévei. Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten. (6-8) ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten. oc. méretezését a 6-10. és ezzel költséges szerkezeti elemek takaríthatók meg. szelep és csappantyú. Az elzárószerkezetek tulajdonságait a 6-61.3.12 O· C-ról felmelegí-I I I Elzár6szerelvények: csap. táblázat. 10-9. közömbösítheto. fejezet tartalmazza .210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Ezek feladata a fix megfogásokkal határolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség kialakulásának megakadályozása. ANYAGAI egyenlítoket. technológiai kérdéseit.1181 .8314. tolózár. Csövek boszigetelése A hoszigetelés anyagait.·C l~ooT 150 12: 1256-~T I 3~ 400 3. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer6-60.31 3. C8OSZerelvények Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofogalomba. a csorendszer üzemét biztosítják.7. ill. Acélcsövek nyúlása különbözo Mmérsékleteken 6.56 1.17 1. táblázatban 6ri 6-61. 6.8 /2. táblázat. táblázat tartalmazza. 10-9. vörösréz csore 4.26 .4. Llt a szerelési és üzemi homérséklet különbsége. ill. A tengelyirányú hosszváltozás : (6-7) kezetek kialakítását. vörösréz csore 1.6.1. 6. értéke acélcsore 1. amelyeket a csoháló-.7. A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel számítható. amelyek a csovezetékben a közeg áramlását zárják. 10-5. b állandó. 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6-60.03 . nl. s ezért mindazoknak a követelményeknek meg kell felelniök. Elzárószerelvények H6mérséklet. értéke acélcsore 5.45 5.67· 10-5. Elzárószerkezefek jellemzoi Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek Áramlási ellenállás Nyitás. a hoszigetelés módját. A hotágulás következtében beálló méretváltozás csobol kialakított kiegyenlítok. e célra tervezett kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel. ill. megválasztását a 11.3. Felhívjuk azonban a figyelmet arra. ex állandó. pont tárgyalja.

100 mm méretben karimás kivitelben készülnek. Szükség esetén a szelepülést nemesacélból vagy színesfémbol. 3 alátét. Gyors zárástnyitást tesz lehetové. A szelepek csatlakoztatása. A csap szokványos kialakítása a 6-115. 2 forgó. Szelep . A csap tömörségét a két kúpfelület felfekvése biztosítja. MSZ 48 477) beszélünk. a) ábra] vagy menetes kötéssel oldható meg [6-118. A szelepben áramló közeg mozgását tekintve egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476. Többszöri elforgatással nyitható a szelep. Az épületgépészetben gyakran eloforduló záróelem a hollandi tömlovéges ún. ábra. 4 anya 16' . ábra. nyomáshatárait az MSZ 4563. Különféle kivitelben készülhet. színesfémbol készítik. kis ellenállás. .ábra). ill. Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tömör zárást. Csapok. Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba jöhet. kevés karbantartási igény. ábrán látható. 2" között menetes. Záróelemekhez általában ezeket az anyagokat lehet felhasználni. mechanikus vagy. Követelmények a záróelemekkel szemben: üzembiztonság. A csovezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó házban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásával az áramló közeg útja elzárható.ábra. A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru ellátni a berágódás elkerülése végett. A csapok anyagát.megfelelo kivitel esetén .CSOVEZETÉKEK. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelepülés. A szelep- 1 3 --. a szeleptányért szintén ötvözött acélból. bronz vagy nemesacél. újabban gömbforgós csapot alkalmazunk. Csap 1 csapház . kötése a csovezetékhez karimával [6-118. A legegyszerubb záróelem a csap. A szeleptányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsékleten tömítoanyag betéttellátják el. tölto-üríto csap (6-117. ábra). A záróelemek öntésseI vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek. egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. ill.és tuszelepet (6-121. szabályozó. tömör zárás.. távhajtású szelepeket ismerünk... ábra). Szelepházban az orsó szorítja rá a szelepülésre a szeleptányért. 0 15. A leggyakrabban alkalmazott Zárószerkezetek.. ábra). A kúpos kiképzésu csapforgó helyett néha hengeres. ábra szemléltet. de eloállítanak hegesztett házzal is. SZERELVÉNYEK 211 nyomán foglaltuk össze. Szelepek. Kazánbiztosítás (szabályozás stb. Nem teljesen nyitott állapotban a szelep fojtásos szabályozásra is alkalmas. könnyu szerelhetoség. Egyenes szelepet a 6-118. kúp. míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120. A hazai gyártású csapok 1/2.bármilyen nyomáson é(homérsékleten használható. Muködtetésük szerint kézi.és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122. A zárótest kiképzése szerint megkülönböztetünk tányér-. könnyu kezelési lehetoség. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-. b)ábra](MSZ 12130). 6-116. Háromjáratú csap ábra. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap 6-115. A mozgatóorsó sárgaréz. MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza.) céljára alkalmazzák a háromjáratú csapokat (6-116. ábra.--6-117.

vagy:az A. 6-119. 3 szeleptányér . 4 tömítés ház anyaga (MSZ 25201) bronz. MSZ 7390-7399. A névle- ges átmérot. MSZ 11106-1108). MSZ 13 130-13 132.212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. . 2 am. a beépítési adatokat az MSZ 25201 tartalmazza. 2 felsorész.és melegvíz-ellátó hálózatokban gyakran használjuk szabályozási célokra a három járatú szelepet. 3 szeleptányér. A szeleporsó anyaga acél. ábrán látható megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. Agresszív anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak ellenálló belso bevonattal látják el.. ábra. vagy a B irányban a szelep mindig nyitva van. szürkeöntvény (NNy 16). ábra. A szelepek kialakítását szabványok írják elo a felhasználásnak. A szelep kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg. am. 6 anya. 7 tömítöszelence. A 6-123. temperöntvény (NNy 320). 5 k6zikerék.. Különleges szelepek. Egyenes szelep ll) 1 szelepház. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. ábra. A futo. ANYAGAI 5 2 Jn 4 hj J aj 6-118. nemesacél vagy bronz. Ferde szelep . nyomásfokozatnak és anyagnak megfeleloen (MSZ 8470-8478. b) 1 ház.

az igényeknek megfeleloen változtatni lehet. ábrán láthatjuk. kombinált szelep kialakítását tette szükségessé. A szelepházban csapforgót helyeznek el. Ezek a kettos beállitású futotest-szelepek. Háromjáratú 6-122. Ha- zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit a 6-126.__ A6 -c 1 6-123. A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok futotestféleség sokfajta szelep. SZERELVÉNYEK 213 A rész/et 6-121. 3 felsorész. A kettos beállítású szelepek szintén egyenes (MSZ 13 133). 2 orsó. Lényegében ezek a szerelvények szelep és csap kombinációk. ábra). 6 szelepúléa. Kívülrol természetesen szelepként muködtetheto. -1 kézikerék. 3. Ennek segítségével egyetlen kötéssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó. Ennek elozetes beállitásávala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojtható. ábrán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kötoelemét láthatjuk. A 6-128. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jellegzetes radiátorszelepét ábrázolja. Túszelep A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz A futotestek szabályozására. ábra. Visszacsapó szelep szelep (íveit házú) 1 ház. ábra.CSOVEZETÉKEK. ill. sarok (MSZ 13134) kivitelben készülnek (6-124. ábra. és 6-125. Ezek körébol a 6-127. 5 szeIeptányér. 7 tömszeleoc:e .mint beiktatott többletellenállással . zárására külön szelepcsaládot fejlesztettek ki. ill. A fojtás mértékét a szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyiségéta csapforgóval .

'\ \ -" . """"'" L \_\ " ~ . A futotestelzáró és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges.\ . A tolózárakat a csovezetékhez karimával. hiszen ezek a lakott belso térben vannak. o I - . ábra. 2 felsorész. ábra) korábban gyakran alkalmazták. A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg jellemzoitol függ. Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az ún. ábra).\ 1. . Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ 150-ig használhat juk. 6 hollandi A különleges kialakítású szelepek (szelepházak. 180 1---'. A jó zárást a házba és a zárótestbe épített. 5 orsó. . ábra). Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben 1 ház. 5 ors6. A gyuru anyagá· nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül· hetonek) kell lenni. I \ .120 'R-.. beépítési helyigényük is kedvezobb."\. Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják. Az elobbi a fixorsós (6-129. Áramlási ellenállá· suk csekély. esetleg hegesztéssel kötik. Peets-tolózárat (6-132.\ '\ \\\. az utóbbi az emelkedoorsós tolózár. 6 hollandi NJ/í/vu falr zál'Ya 6-126. kötése stb. bJ eayenes szelep fojtási görbéi . 2 fotsorész. ábra.214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. típusait az MSZ 2877. A kézikerékkel mozga' tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy a zárótesttel együtt mozoghat. orsók és szelepülések) anyaga. 4 fojt6henger (csapforg6). \0 r-++10 I . 3 szeleptányér. nagyobb nyomá· sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak. To/ózárak. gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463 tartalmazza. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep aj sarokszelep. ábra). azonban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el- l110zdulótest végzi (6-129. Elvi kialakítása a 6-131. 40 60 1 \20'\00 -\. 12 11 . A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú. A csaphoz hasonlóan. mint a szelepeké. A futéstechnikában épületekben a kisebb nyomáshatárokon belüliapos házú.1151 9 8 7 4101 6 2 5 ~051 3 2 [lób~lIífás 6-125. A tolózárak anyagát. ábra. 3 szeloptányér. névleges nyomását. alkalmazási területeit az MSZ 2878. \. ábrán lát· ható. ~--. (NNy 10)tolózárak vannak (6-130. ovális házú (NNy 16) és lapos házú..'\. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- ben 1 ház. 1. ~\ o 160 . 4ffolyó viz=nnyiség kg/s kg/mín ~aI. azonos az elozokben ismertetett szelepekével. ANYAGAI 5 1-~ I 6-124. 4 fojt6henger (csapforlI6). nyitott állapotban a folyadék áramlási iránya változatlan.: --- 1. menettel. egymásra felfekvo gyÜrupár adja.

esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. Ehhez kell a közvenemautomatika muködteti. ábra.títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés. hogy a feladat könnyen.SZERELVÉNYEK 215 --+-I -+ I --:-i i t t aj hj 6-127. bizben bemutatott csapokat. 2 felsorész. Csuklós kapcsolás 6-129. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 1 ház.128.CSOVEZETÉKEK.talános követelmény. szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. 7 záróteat.tyúval vagy csuklóval összekötve. suk balesetveszélyes (magas homérséklet. Tolózár . 8 záróllYlIrú . gázszivár-. Ennek elemei acélrúd vagy cso. ábgás.) vagy nehezen megközeIíthe. akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI. de közvetlen kiszolgálá. ábra. ej alkalmazás e) Zárószerkezetek távmuködtetése. 3 orsó. 4 kézikerék.ra). 5 tömszelence. A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat tok (szintkülönbség). sugárveszély stb. 6 orsóröpft6. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom uj nézeli kép. ábra. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133. bJ szelepséma. Ha az elozok. karmanerot igényel.

216

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj

bj
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

ej

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechanizmus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegészítheto. Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto mechanizmust villamos motorral egészítik ki.

hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyomását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és 26. fejezet foglalkozik. Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban, vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulása. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru· 6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze· ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj

hj
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap

ej

CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK

217

I

I

~.

~+~ , I

aj
6-133. ábra. Zárószerkezet
távmúködtetésének elve
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség

6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep

folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135. ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez· gésre. A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elvezetésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése szükséges. 6.4.7.3. Egyéb szerelvények Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerelvényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírleválasztás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változatának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmenynyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható

megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Abból az összegyult vizet idonként le kell engedni. Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) víztelenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg kell akadályozni (balesetveszély). A víztelenítóberendezések vagy más néven kondenzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses, termosztatikus és termodinamikus elven muködo leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenzedény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízleválasztást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és ll. fejezet tárgyalja.

aj

bJ

6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai 6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso

218

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16
1 ház; 2 torló: 3 zárókupak

6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotóeleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízleválasztók és a kondenzedények feladatával. A kis nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható. A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és tágulótestes torlókat különböztetünk meg. Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a tágulótestes torIókra a 6-140. ábra mutat példát. A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló
1

ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi:

-1

zárófedél

Kond~nz

3

aj

1

'2

hj 6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény
aj szelepes; hj lolattyÚ8

*
I

,
szelep

6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6
1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya

CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK

219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú

csap muszerekhez

~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-légbeszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. Helyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elozovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán (6-142.ábra) alkalmas. Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemléltet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-

koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csovezetékhez), sa B csonkon távozik a levego. A különleges szerelvények családjából a nyomásméro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144. ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozatnak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével a nyomásméro üzeme ellenorizheto. A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2

7

B

At

a)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval

b)

lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep

220

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges, hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszüntetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. ábrán elektromágnesseI muködtetett szelep látható. A szelep felso részén kívül helyezik el az elektromágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatkozás következtében emelokart mozgat el. Ez a szeleporsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hozható vissza.

6.4.8. Csovezetékek színjelölése Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festésekor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) vezeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-felszállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték kobaltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszállóvezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze· ték kék, BL jelzéssel.

\3
6-145. ábra. Szennyfogó
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél

-1

\3
6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások
Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismerni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a vele szemben támasztott igényeket, valamint az üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák keletkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követelményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, technikai, technológiai és gazdaságossági vonatkozásban. A követelmények a hajtott gépre és annak villamos hajtására egyformán vonatkoznak. 6.5.1. Szivattyúk A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folyadékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. A szivattyúk jellemzoi :
Folyadékszál/ítás Manometrikus

a szállított közeg térfogatárama,
magasság:

V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
szállító- (emelési)
2

H

m

_Vny-Vszi+Pay-Pszi

2g

eg

+e m,

(6-9)

ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyom6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyomócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonkba épített nyomásmérok közötti magasságkülönbség, m; ill.
2 2

H

Vay-Vszi+Pny-P.zi

nt

2g

y

+e m
P

,

(6-10'
J

ahol ya folyadék fajsúlya,

kp/m3;

nyomás,

kp/m2;

VILLAMOS HAJTÁSÚ

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) összefüggéséveI. (Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!) Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folyadékszintjei között mérheto Hst geodetikus magasságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyomóvezeték legmagasabb pontja közötti távolság (ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folyadékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto nyomáskülönbség: H=Hst+hszi+hny

Tengelyen. mért teljesítmény:

Pte=-llsziv
llsziv a szivattyú hatásfoka:

P

kW,

.<6-14)

(6-15) ahol llhi a hidraulikai, mechanikai hatásfok.
llvol

a volumetrikus,

llme

a

6.5.2. Szivattyútípusok
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk

, ,

m,

(6-11)

ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak veszteségmagassága, m. Elmélet; teljesítmény: (6-12)

A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják. A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is ütemesen ingadozik.

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk

ill.
VyH P=~
kW, (6-13)

ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m; ya folyadék fajsúlya, kpjm3•

A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogaskerék fogai képezik. Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a nyomott oldalra áramlik át.

6.5.2.3.

Centrifugális

szivattyúk

I

-.-- ~-

~

-*,

V =_ ~

-it

I

.f

~jPng Sli! Psl/ Uli V

/(,z;, lJ v//~~r

lH"g

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális járókeréktipusokat. Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állandó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvényében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevezzük (6-148. ábra). Affinitási törvények. Fordulatszám-változás esetén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyenesen arány os :
VI

Vo- no'
a Hemelomagasság
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivócsonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltómagasság

-

nl

.
arányos:

(6-16)

négyzetesen Ho Hl no = (nl)\ harmadik

(6-17) hatvány szerint

a teljesitményszükséglet arányos:

222
H
fte

FUTÖBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

p

H

V

l~j~il'- ---ji --~~6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállítómagasság

6-148. ábra. Centrifugális

szivattyú jelleggörbéi

folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; e folyadéksuruség

v

m m,
(6-18) ill. Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munkapontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'= Llp is, és az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk (6-149. ábra).
PteO Ptel =

eg h'= Llp
(6-20)

no 3. (~)

Y

(6-21)

Onfelszívó képesség:

H· f=
on

Ylev

Y

H-·
UJ

m,

(6-19)

ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. A centrifugális szivattyú indulásának feltétele, hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy esetenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás járókerékkel érheto el. Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggörbéje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteségmagasságát) adja meg a folyadékszállítás függvényében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a (2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' veszteségmagasság :
H

összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség, Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3• A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIítómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk esetén) Hst=O (6-151. ábra).

b)

l}sziy!< '1sz;y mg)' Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J(

'Iszi,}

'lsÚ4<7Y1yj

~Vszi6t. 'Islir,
nl

6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás

hj 6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant

Nyomáseloszlás

a csovezeték

mentén,

meghatározott

V folyadékszállítás esetén
~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt. magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái tartály; ., cs6vezeték

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

223

6.S.3. Szivattyúk szabályozása
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadékot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelyezett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza. Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan üzemmel jár. A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb. Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtómagassága a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével sem elegendo. Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagasságok összegezésévei szerkesztheto meg. Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szállított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a szükséges szállitás a fordulatszámnak a megengedheto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitómagassághoz tartozó közegmennyiségek összegezésévelszerkesztheto meg.

LIo,

Po;
4(10)

'kp/m2
4000

3010'

2

3

4 5678910

20 30 W506070Y0700'l,mljh

,

,

,.

, ,.

','

.l, V,I/mm

6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú

jelleggörbéi

6.S.4. Keringtetoszivattyúk,
kondenzvízszivattyúk

A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tartják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épületgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H típus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú. A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül összeépítve, általában külön alapozás nélkül a csoMotortipus hálózatra szerelhetok. Típus I Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék660 [4-(3)] 200 583 SO VZP22 210 326 100 125 190 283 130 VZPll 626 160 VZP21 168 250 360 688 250 ISO lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152. I 225) 100 Calor 130 VZPll [6--(2)] [4-(1)] Calor 50 [4-(2)] [6--(1)] [6-(1)] 50 1140 [6--(1)] jelleggörbéitCalorSO ábra, méreteit a 6-62. táblázat, a 6-153. I VZP21 ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tartalmazza. HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú körvonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat, jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartalmazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartományon belül fokozatmentesen változtatható. A szivattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépítheto. Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi a 6-157. ábrán láthatók. Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen távfutésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzhomérsékletig megfelelok. Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra szemlélteti. A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-

.

I

552 595 200 1494,5
I 97,51120

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. reteket a 6-62. táblázat tartalmazza

A mé-

224

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk hajtómotorjáDak adatai
Tipus Motortipus

ord. mm I --o fi
'1

Nt. I Nmo INmwj TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll VZP21 [4-(2)] [4-(2)] VZPll [4-(1)] [4-(3)] VZP21 VZP22 [~1)] [6-(1)] Calor 80

0,3 0,4 0,2 0,15 2,04 0,5 [~1)] 0,12 1,02 0,5 1,0 0,7 0,32 0,15 0,22 1,5 VZPll1,02 0,5 0,0710,1 0,7\1,02

960 1440 960

I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza Calor 100 Calor 130
iJp,
POi
, 20,10.1 1810 '1lfJIl/1

"

, JSOO

1610

•••••.. d'O '- f-C-I ......- 1"...§'S--f-j J~- -,-, 'l.I
"OS::

kpjm2

_.- ~-

1'1 I O

••..• -..1

I

77C' 1-+-. -- .... -..;;J
--Y,n

• Nte Nmo

I

"-

tengelyen mért teijesitmény; szükséges motorteljesltmény; Nmoné motor névleges teljesitménye.

14/0

tNO
1010

6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)

810

610
410

HC80 HC65 HC 50

Tipus

a

I

b 410 260 390 320 370 65 80 50 Méretek, mm I NÁ I

Jl0~J
6-155. ábra.

'4 '5
HC

6"78910'
..

, , '}o

'JE) V;m3fh
jelleggörbéi

'4!J sr; 60 708090ioo'

'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm

tÍpusú

keringtetöszivattyú

sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 körüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gondoskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mértékben. Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellátásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezésre sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggörbéju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a rendszer nyomását.

könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú· katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj legnagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_ ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele· gítésérol gondoskodni kell. A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit a 6-66. táblázat tartalmazza.

6.5.6. Légkompresszorok A légkompresszor az épületgépészeti célokra használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segédenergiaforrásként, automatika muködtetésére, hid· rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend· szerek nyomástartására használatos. A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz· szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon· doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.

6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szivattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a kazántelep között olajszállítás. A nálunk használatos

VILLAMOS HAITÁSÚ
Jp,

GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
(M)5. táblázat.

225
muszaki adatai

Po, kplml
'OIU'

H típusú keringtetoszivattyúk

zooo -$90

Jellemzok

Statikus osztály Névlegesfeszültség, V Üzemi nyomás, kPa, Periódus, Hz Szigetelési áramerosség, A

---------- atSzállított üzemi feszültsége, V Súly, kp Csatlakozás Védettség

víz 0,3 megenge-

--

Áramnem10 5 50F380 6 110 490 P 8 110 50 33 324,2 350 350 50 980 5 Három 350PF1 1/2" menetes 220 Kondenzátor I 110 7,5 ~4,2 19:51 6,5NÁ 1105033 Egyfázisú P33 remes és 490 F 40 fázisúpedett 0,471_1_ mm homérséklete, oC kapacitása, mm ~1220I F F

Ift~

--

---

\

HI-O

I HV-O I HV-n\ Szivattyútipusok

----

HE-lll

1

NÁ 40

O

fOO fO ioo

30020

I,(JO~mS;h J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú mánya és méretei

jelleggörbe-tarto-

41 42/4 416 B-I0 1450 B-25 1450 10 5 5 0,55 490 11/4 490 66 B-16 B--4 266 A-O,63 166 TGL 17-747401 7,5 31/4 3,08 41/4 2-18 I I 6-66. táblázat. NDK gyártmányú kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai 2-18 I A-2,5I 0,75 21/4 5,5 490típus VZ 5 I VZ02/4 I1,5 Z-173.1 H-I77.1 I H-178.1 I H-176.1 H-175.1 H-174.1
Tipus

284 165 200 211 1200 1200 790 340 266 90 660 320 133 133 70 500 419 65 164 50 438 691 711 532 295 262 150 CI'" 387 32 500 335 419 262 131,5 462,5 141,5 CI/2" 127,5 Méretek·, I mm 200 660

CA

I
\

Súly, kp
• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

33

37

53

95

175

200

17 Az. épilletgépéuet

kézikönyve

226
"P'

FUTOBERENDEZÉSEK

fo;

kp/ml
,
I

20010:'
18010"18

15010'~!6'J
1MIO" ~A 12010J !l1JIO' "'M ,tJw.

Ittlf1
t,Q/J

I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I

1.8o/l1N.1JJ.

I I
s;4

~

:-:-..... -"
,~~ •••••••. ,

-

,1),
I

I

,N,fN I\I~

9010910
BOIO 7010

8'

-

7:

"

~

\\11'
A"
••••• I~

50101510 iJO/i9-o, ~I; 5010,15010

1

-

•••••

"\.
\

\.J . :'P
X
\
1 \

\4~

I,OIO~

t"
I

Hi I

I

1

I
~
I

I

1\ I
\

• •
~~
""t, ,
~
~

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

!/t

N&'iE-~
'<.j

~Ft.m
1 I

\:'

.>1

1lj

6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítására. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

.: _:._~ t . ...
,60f n=p

3010~310"":'
!

I \

I

N.. I
' II!
1

I \,
1\

'1
I

:tl,yJJ I ill
'

1
20101210

I

I

II
I

függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal kisebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze. függés határozza meg:

\!
, ,

il,
20
JO

I

151O~

.

~'2
'itb

J
'5'0 '

I 4 56
'100

789KJ

1,0 5050KJ8090V,m'jn

I

I

lImin,

(6-

'210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin 6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

t.p I hjH/ vo.m

'Srlod min
500 'IOJ 40010J - 50
-

40,

100010J~'J.. 30010' j(}

'~'i/,
1"

'F125

kiID~-

IO(Nrr

1'f
10 NO . '

+-~g.-r~fo
, lÓ 40

sq/~J~
sotoiJtJ'tóo
ifJ(} " 307J4{jJ51JiJ'700~mYh

sUa' , . ;000

sooO/Oóoo

v,!,'mm

6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto görbe-tartományai

szivattyú jelleg-

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6luspárjainak száma. Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for· górész. Az állórész által létesített forgó mágneses tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet· kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész forgásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-! áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorokhajtására használunk. A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tartományon belül változhat. Forgórésze közvetlenül rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások Épületgépészeti villamos berendezéseket általában 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gépészeti berendezések hajtó villamos motorja ként túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat használnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a motorokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol

A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,' motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre ' gyurukbol áll. A háromfázisú motor állórésze három tekercsrendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká· jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azállórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
VI

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

227

y
~ ~

'R

hS a)

hT

R

hS b)

hT

6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés;
bJ

háromszög-kötés

kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthatjuk.

Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo teljesítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringteto-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ventillátorok, termoventillátorok motorja). Indításkor az aszinkron motor az üzemi áramerosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt motor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres (a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosséggelindul. A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy terhelés következtében a motor nem indul el, vagy csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a tekercseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati vezetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,

azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra). Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csökkenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indítást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni, amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali feszültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek adattábláján 660Y/380LJjelzés található. A csillag-háromszög kapcsolással inditott motor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyomatéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsoláskor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatásának idotartamát esetenkénti becsléssel kell megállapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kapcsolóban a két kapcsolást általában állitható, idokésleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, önmuködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor

A csúszógyurus motorok csillagba vagy háromszögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramának kivezetésére azért van szükség, mert a csúszógyurus aszinkron motor indításakor a forgórész áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be. Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat

y
Y
Uvon
.LI

~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony

hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj

~D-r ~iWl
Husikfo'dbsírdny elve 6-162. ábra.

/fús;k

forgó.rírong

6) =
Háromfázisú rövidrezárt változtatása

bj motor

forgásirány-

csillag-kapcsolás,

U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás, U.ok = U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség

a) csillag-kapcsolás;

b) háromszög-kapcsolás

228
RST

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

"f

4

3

6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indítóellenállások

fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) önmagában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az indítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.

6.5.8. Villamos motorok kiválasztása A villamos motor kiválasztásakor a következokre kell figyelemmel lenni : - a motornak olyan fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám elérheto; - szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges hajtásnak és a környezet feltételeinek ; - feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózatnak; - teljesítménye (gazdasági okokból) csak szükség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok indokolnak. Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszültség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti villamos berendezések táplálására általában 380/220 V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre. A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mechanizmus) fordulatszámának megfeleloen kell választani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcsolat létesítheto a villamos gép és a munkagép között (veszteségmentes és biztonságos). A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-

ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn) fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu, de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip) nagyobb. Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen védett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El· helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle· gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg: - Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés szerinti használat esetén a levego nedvességtartalrna olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal· ma nem haladja meg a 60%-ot). - Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszakban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá· válik. - Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a helyiség, amelyben a levego közel telített állapotú, emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a helyiségben levo tárgyakra lecsapódik. - Meleg az a helyiség, amelynek levego-homérséklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csapágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengelyvéggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhelyzetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továbbá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat· lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo, közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhajtásra alkalmas a peremes motor. Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figyelembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemidejét., Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszolegesen hosszú üzemido után sem melegszik a megengedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet a teljes teljesítményre kell méretezni. Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gépet - hideg állapotból kiindulva - névleges teljesítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig lehet igénybe venni anélkül, hogy melegedése az

VILLAMOS

HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

229

MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo homérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a melegedési idoállandók viszonya zárt motorok esetén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2. Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik. A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi) szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%. Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban különbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési szakaszok közötti szünetekben a motor nincs kikapcsolva, hanem üresen jár. Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet érdemelnek a levego szállítására használatos ventilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén (1.a 18.1.1.9. pontot).

6.5.10. A villamos hajtás forduIatszám-szabályozása A szabályozható villamos hajtások egy részénél a sönt jellegu, a terheléstollényegében független fordulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabályozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lényegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások másik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényében változó fordulatszám szükséges. Az egyenáramú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleggörbéjük van az indukciós gépeknek is. A kalickás indukciós motorok leggyakoribb fordulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legelterjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a motor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több póluspárszámnak megfeleloen alakítják ki. A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszáma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállással változtatható. A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az állórész feszültségének változtatása megoldható mágneses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszinkron motor állórészének feszültsége három mágneses erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor belso nyomatéka bármely fordulatszámon a motor feszültségének alapharmonikusával négyzetesen csökken. A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható. Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani. Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcélszerubb felhasználni.

6.5.9. Különleges motorok Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Felépítésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis teljesítményu motorok rendszerint soros gerjesztésuek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxusaés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyomaték keletkezésének feltétele. A háromfázisú kommutátoros motorok közül az ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédberendezésnem szükséges.

t

i

T

1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
TUI

üzemido;

TUu

üzemszünet

230

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszámszabályozása legegyszerubben a segédfázis feszültségének szabályozásával oldható meg.

6.5.12. Érintésvooelem A villamos berendezés üzemszeruen feszültség alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset· veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál kisebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes eloírásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:

6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszélyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is. A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés, ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre. A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el. A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadóbiztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az olvadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún. kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárítása és kézzel való visszakapcsolás után a motor újra muködoképes. A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg szerint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védettség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu kapcsolók. A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati feszültséget (V) és az áramerosséget (A). A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A motor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In (ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikapcsolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós motor üzeme. A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a hokioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyomása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnestekeres korlátozott módon mint feszültséghiánykapcsoló is muködik.

- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-) vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zárlati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre. - Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH) olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nullavezetovel. - Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy készülék testének földelése abból a célból, hogy a testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram· védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve· szélyes hibafeszültség keletkezik. - Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí· tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem. - Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá· sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve lekapcsolja. - Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé a védett berendezés hibájából keletkezo és megha· tározott hibaáram esetén a meghibásodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Iekapcsolja. - Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül· heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összeköttetésben levo környezettol. - Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a villamos berendezés érintésének megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.

VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK

231

- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasztótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózathoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.

- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érintésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen veszélyes hibafeszültség létrejöttét.

6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja Valamely helyhez kötött gépet általában nem lehet közvetlenül a talajra vagy épületfödémre helyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasztást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelések kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a berendezés külso dinamikus hatásokkal szemben is kedvezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tömegeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjesztoerok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodikusan változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan változó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a mindigjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rezgésekalakulnak ki. A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is, mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgéseket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tovaterjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb berendezéseket. mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos határon túl ez igen költséges. A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tömeg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyanolyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgésszáma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával), a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha viszont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb gerjeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek. Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés, amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tartani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökéscsökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben keltett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni (6-165. ábra).

6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbbször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak. A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyensúlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dínaa)
bJ

ej

6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani feladatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés; 1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a

rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés

232

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.3. A gépalapozások fajtái Szerkezeti szempontból a következo gépalapozások ismertek. Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán kobol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tömegu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alaptömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez, tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-

hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép, saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körforgást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa' dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszámgépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek kicsik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-

aj

70/'/,;//;W J%

b)
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;

e) rugó és inga kombináció

res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez (6-166. ábra). Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített falakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével párhuzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott voltak használatosak. Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teherbirásának növelése vagy a rugózás keményítése végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt függolegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra). Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok esetben nem szükséges a hagyományos módon alapozni, hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, külön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-

seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek jelentos zajcsökkentést is eredményeznek. A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-

6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét 1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo 6-167. ábra. Cö!öpa!apok
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét

GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS

233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra terhelt lemezes rugókkal 6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

készült gumi-

.... .....
',:"

&> ~

.:: .
.

(}
....
:." ..•

~:;:~.
:---

..

'

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento részére

alátét kisebb gépek

6-170. ábra. Rugalmas

gépalátámasztáshoz gumirugók

használható

6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento

gépalátét

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugózási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkalmazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu vízszintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gépalátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák mutatják. A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár: az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is helyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való alapozás számítástechnikailag is biztosabban kezelheto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos alapozás.

234

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

6.6.4. Méretezés
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az gerjesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulatszám a mértékadó. A gépalap saját frekvenciáját aZ
fo~
~/<>!!. , (}o

1

l/min

(6-23)

összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap statikus terhelés alatti elmozdulása, cm. Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni: hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerülésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az gerjesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát 1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer. A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotlenek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/ min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerülheto el, akkor általában minél keményebb rugózásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A föléhangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy) rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet (pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez esetén). A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású, ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját. Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoeroknél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tömeg általában nehézség nélkül kialakítható.

1

A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése végett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen. A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkanizáláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavaranyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61; a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá· sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy· ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a 6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelhetoségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek katalógusai tartalmazzák. A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki· sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült, kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel. Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem. lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr· helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhelés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor· san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyzetét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy· ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig 1O 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de... formáció növekedése gyakorlatilag megszunik. A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas a gumira. A méretezési összefüggésekben a rugalmas deformálhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági modulust használjuk, ez azonban csak körülményesen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy· szeriibben mérheto Shore-keménység használata terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb keménységu gumit használnak. A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült· ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okozhatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt· ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ

6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozásokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).

GÉPELHELYEZÉS,

GÉPALAPOZÁS

235

a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal. Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt szabadon deformálódhassék. A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelentos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy muködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést, sot annak még a lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból

nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható, egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes érintkezés. Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyancsak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének. Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti a gép hangjának tovaterjedését.

6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizikai jellemzo méroszámát mértékegységévei közvetett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mértékegység a fizikai jellemzo értékének meghatározásakor egységül választott mennyiség. A mérés legáltalánosabb célja információszerzés valamely anyag vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési módszer

6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mérést végezzük. Az épületgépészetben használatos mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasznált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszthatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito módszerekre.

A mérés az ezen az elven alapuló muszerek esetében két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo jellemzo hatásának létrehozása, aminek következtéoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapotnak megfelelo O állásból. A második muvelet, az egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással - a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságának meghatározása, leolvasása.

6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, távmutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek. A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén adják a mérendo jellemzoket. A távmutató méromuszerek abban különböznek az elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva máshol helyezkedik el. tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szükségesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolvasások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését. A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek használata eléggé elterjedt. Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bizonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-

6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer

A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel valamilyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a muszemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás következtében a muszerben ellenero ébred, és az elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon a muszer elmozduló részének kitérése a mért értékkelösszefügg. A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba teljesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leolvasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre bizható.

236

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas, ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egészítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan végzik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják. A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok stb.

6.7.4. Méromuszerek és mérések az épületgépészetben Az épületgépészeti berendezéseket méromuszerekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten beépíteni. A drágább, igényesebb, kényesebb muszerek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni. Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellenorizni, mérni lehessen. Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill. a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést, távellenorzést végezhetünk. 6.7.4.1. Homérsékletmérés A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai jellemzo változásának mérése lehet, amely a homérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek elektromotoros ereje stb. Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála használatos, míg a termodinamikai számításokban és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin· homérsékletskála. Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg. gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) homérséklet-változás okozta térfogatváltozásán alapulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis keresztmetszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-

6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen fajtáját a mérorendszer összeállításakor létrejövo méreteltérések okozzák. A mérorendszer hibája használatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto. A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját hibája abból ered, hogy a mérés során a külso kitérítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik, s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a kiegyenlítodés ellen dolgozik. Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren kiképzett skála osztása. A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük, amelyek a mérés során a készülék környezetébol származnak, s ennek következtében mérésenként és mérési rendszerenként különbözok. Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környezet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezethatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos területen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt, hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés körülményeinek és a méroberendezés elvének, valamint kialakításának ismertetése is szükséges. A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a hibák nagysága és meghatározásuk módja. Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítással közelítheto meg.

--

1

J

'3

6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

237

lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérsékletskála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Mérof~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják, - 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük. Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek el homérot léghevíto környezetében. A méromuszert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja. Ha futotest közelében kell valamely okból homérot elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen. Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok esetében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a hovezetést kell figyelembe venni. A homéro beépítéséhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell fordítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelvezetés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától számított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a merülocsövek külso felületének bordázása a hoátadást javítja. Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben

/1

6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez 1 mu~tó; 2 bimetaIl

llimszeleflce

6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe

6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve

hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerelvényformákat szabvány rögzíti. Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok. Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely hohatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttételen keresztül mutató jelzi. Épületgépészeti célokra használatos a spirál alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra). Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK. A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú, két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek (6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero (termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszültség nagysága függ a két forrasztási hely homérsékletének különbségétol és a termoelemet alkotó anyagok jellemzoitol. A termoelemek elonye, hogy velük a felületek homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingadozásokat pontosan és gyorsan követik. A hoelemeket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelempárokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A védocso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi. Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mérésére felhasználható a testek azon tulajdonsága is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos vezetoképességük változik. Fémek villamos vezetoképessége a homérséklet emelkedésévei csökken,

238 2

FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI 2

1

a) 6-178. ábra. Termoelem

b)

aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont; 2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn; lz álland6, ismert homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet

mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké) növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállásváltozásának mérésével a homérséklet-változás is mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellenállás-homérok. A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szemlélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használatos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítségével a keresett ellenállás meghatározható. A mérohidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a nagy pontosságú mérést. A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés érheto el (6-182. ábra). Homérséklet-különbségek mérése. A villamos ellenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb· ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra). Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses galvanométereknek differenciál- vagy hányados(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával (6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a galvanométer két mérotekercse, mig a másik két ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja. A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

2

2
6-179. ábra. Termoelem elhelye~
J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr;

védocsoben

L beépítési

hossz

1
6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás; 2 mér6ellenállás

7

,'l
3
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;

elhelyezése védocsoben

3

méromtiszcr; 4 áramforrás; hossz

L

bcépltési

6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
J kettos mérocUcná1lás

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség homérovel

mérése ellenállás-

/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolású ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszloellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s

7

a)
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenálláshomérovel, kéttekercses galvanométerrel
a)

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro

elvi felépítése

1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez; 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
t2

dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; höm6rsék1el-érzékelö

/10

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro tehát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a méromuszer közötti vezeték ellenállásának kompenzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk (6-185. ábra). Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A pirométerek magas homérsékletek mérésére használatosak. A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mérésébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán összsugárzást méro muszer elvi felépitése látható. Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást méro optikai pirométerek használatosak. E mliszerek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa ismert homérsékletu izzószá!ainak fényességével hasonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabályozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényességével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényessége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra).

6-187. ábra. Izzószálas pirométer

Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet mérésére általában nedvesitett felületu, higany töltésu homérot használunk. A homéro higanytömbjét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a homéro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t. két higanyos h5mérobol áll A pszichrométer (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-

240

FUTOBERENDEZÉSEK

SZERKEZETEI,

ANYAGAI

20 7
70
O

2

-70 -20,

6-188. ábra. Pszichrométer
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti. A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felületen a levegobol megindul a nedvességlecsapódás. A harmatpont a homéron leolvasható. Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a benntartózkodók közérzetének ellenorzésére használatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kívül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömbbol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levegohomérséklet mellett a környezo határolófelilletek homérséklete is befolyásol. A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro, amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az említett két homérsékletosztás között lehulés következtében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállandónak ismeretében meghatározható a Kata-szám [1.a (4-12) összefüggést]. 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
mérése

3

2

7

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két állapot jelzojének birtokában számítással határozzuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal· mát. A levego száraz és nedves homérsékletének ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá· mítható:

x= xnr-

0,24(tsz 0,43(tsztn)

+ rtn) ,

(6-24)

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése 1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa

méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott légnyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higanygömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítodnie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg, ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli értéku.

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a levego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgáshoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék· lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke goztáblázatból kereshetó'). A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s csak 0 ••• 100 oC között érvényes. 6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése

A levego relatív nedvességtartalmának közvetett méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1. pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése

MÉRÉSEK

ÉS MÉROMUSZEREK

241

!rO

tnl

DC

35
30 25 20 15
10

5
~~I O~+--!

kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények vannak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott és után beiktatni. Az alkalmazott nyomásméro berendezések két csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre. Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~ mérok általánosan elterjedt változata a közlekedoedények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csöves nyomásméro (6-192. ábra).
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700 'f, ~~

6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram

t,. a

levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; relatlv nedvesség

rp

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a relatív nedvesség értéke-leolvasható. A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a levego relatív nedvességtartalmának változásával hosszúságát megváltoztatja. A hajszálas higrométer a levego relatív nedvességének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartományban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban használható. A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszkopikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy a környezo levegobol a nedvességet elvonják.
({J

a)

~SD

3D

J
6-191. ábra. Mérohelyek

b) légcsatornában

kialakítása

6.7.4.4. Nyomásmérés Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, gozök és gázok nyomásának mérésére van szükség. A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a folyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét (fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitását stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti légnyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás értékének meghatározásakor mindig meg kell jegyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy vákuum. Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a csofalmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3. pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan légcsatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzéI8Az6pQ~ kkitÖDlVe

aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso; 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

pr

J.Q

O

10
-20' -. '-3IJ .-

6-191. ábra. U csöves nyomásméro
A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,a mér6foJyadék fajsúlya

ANYAGAI A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolyadék a mérendo közeg felett helyezkedik el. ábra. 6-195. és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra.242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Kialakításának elve a 6-194. A háztartási gáz· fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa. Az épületgépészetben a csovezetékekben ára hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I 6-194. ábra). Mérofolyadékként használható gáznemu anyag.4. Ebbe a típusba tartoznak a csorugós. Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok. A mérOD áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások számával arányos. szelencés nyomásméro ben a gáz. hogy a muszerektol a magas homérsékletu hohordozókat távol tartsuk. Térfogatáram-métÖ muszerek.5. nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi.vagy folyadéknyomás membránra. Fordított 'tp. Yb a mért folyadék fajsúlya 6. a membrán os és a szelencés nyomásmérok. így tehát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. ábrán látható. A membrános. Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran használják a billenogyurus mér/eget. rugalmas falú szelencére hat. a szá· raz gázméro. Ez legegyszerubben vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6 . ábra). Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek A mért Pl és p. ábra. másik csoportja az áramló közeg sebességét. ábra). lényegében membrános köbözo (6-197. amibol a térfogatáram számítható. ábra.'Ib t~l 6-193. a mérofolyadék fajsúlya. ill. Térfogatáram-mérés A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa térfogatáramot méri. Csorugös nyomásméro -. A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram kb. levego is. a méroszukület nyomáselvételi pontjain. Közülük legismertebb a cso rugós nyomásméro (6-195. U csöves nyomásméro 6-196. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomásdifferencia. Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell arra. ábra. ábra). ill. pl.7. Y.

stopperórával mért . Számlálómuve a fordulatszámot mutatja. ábra).idl5tartam alatt egyenletesen végigpásztázzuk az áramlási keresztmetszetet. Mechanikus légsebességmérl5 muszer az anemométer. Mérjük a . mérési pontossága az üzemi követelményeknek megfelel.és pl. A lapátkerekes anemométert kisebb légsebességek mérésére (0. ábra.1. Elonye kis méretu érzékell5eleme és kis tehetetlensége.. Méroperem. mert kezelése egyszeru. Légsebességmérok. ábra). Hátránya eros érzékenysége a szilárd levegl5szennyezodésekre. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános köbözo) 6-200. Szárnykerekes térfogatáram-méro IS' A mérést 3. ábra. A rotaméter függoleges állású. A mérés lényege. Kis légsebesség (0. amelynek hl5mérséklete az áramlás sebességétol függ. Nagyobb légsebesség mérésére azonos elven muködo kanalas anemométert használunk. Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro miíszerek. igy a muszer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri.5 mis) mérésére használatos muszer a hodrótos anemométer.. Mérl5feje villamosan futött izzószál. 10 mis) használjuk (6-200.. Igen elterjedt a légtechnikában. kúp alakú üvegcsövében úszó test mozog. ábra. Az úszó test helyzete arányos a közeg térfogatáramával (6-199.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 243 szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykerekes méro ket használják (6-198. Közegáramlás sebességét méro muszerek.. Lapátkerekes anemométer 6-198. hogy az áramló közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. méroszáj. A méroperem vagy méroszáj használatával a csoben uralkodó átlagsebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérésre vezetjük vissza. Az anemométerekkel meghatározott . I I W i i I t * 6-197. A-szer célszeru megismételni és a mért értékek átla gát számitásba venni. ábra). Csak tiszta levego mérésére alkalmas.. A mérés idotartamának ismeretében ebbol a légsebesség számítható. és használatához nem szükséges különösebb szakértelem.5.

Amennyiben poros vagy gozös légáramot kell mérni. a fogyasztás idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regisztrálják . 6. utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szükséges. 5 terhelo-ellenállás. a két kivezetésen mért nyomáskülönbség a dinamikus nyomást jelzi.7. 1 méroellenállás .. b) négy gázkamrával . Az egyik a mérofej homlokfuratával. Prandtl-cso 1 orrfurat:<torlóPont). elsosorban COl' továbbá CO-. A korszeru méromuszerek a mért értékek alapján közvetlenül a hoáramot. ennek integrált érté két. ábra szemlélteti.3d 7 6. A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjedtebb méromuszere. Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjedtebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék. ábra. 3. ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen· állást mozgat. a nyomás és a homérséklet mérése alapján meghatározható a hoáram. ezért a sebességet a keresztmetszet több pontjában kell mérni. 02-' H2-tartalmának meghatározása. Füstgázelemzés Célja a füstgáz összetételének.7. ill. a dinamikus és az össznyomás mérésével alkalmas sebesség-. Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogatárama és homérséklet-különbsége meghatározza a fogyasztott (leadott) hoáramot. ábra. 6. amelynek közvetlenül a vízszintre hitelesített értéke távolból mérheto. A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet egyes pont jaiban nem azonos.7. Igen fontos a szukítonyílás helyes beépítése. (2-7) kifejezéssel számítható.8. A szukítonyílás elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egyenes. a palástfuraté a statikus nyomást. ill. pontot). valamint térfogatáram meghatározására. 20. 2 összehaso• • lító ellenállás.. 2 6-201.7. hogy a derékszögben elfordított csovég a légárammal párhuzamos legyen. elektro mechanikus és kizárólag elektromos felépítésu mérok. ezen a hosszon belül sem szerelvény. Az elektromos elven muködo készülékek közül leginkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto képességét villamos úton összehasonIító muszert használjuk. amelynek orrában vízgyujto tér van. sem más zavaró elem nem lehet.6. . A torlópont kivezetése az össznyomást. állandó átméroju és zavarmentes legyen. Kis méretu berendezésekben az össz.4. 2 palástfurat nyíláson (méroperemen. akkor a kon· denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb. méroszájon) létrejövQ nyomásesést (nyomáskülönbséget). Áramló közegek hoáramának mérése (homennyiségmérés ) Áramlo goz esetén a térfogatáram. ábra).3. A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset· ben is szükséges. ANYAGAI O. A Prandtl-cso mérofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell arra.és statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto. 6 rövidrezárható galvanométer . Az utóbbi ismeretében az áramlási sebesség a (2-6). Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso. Vízszintmérés Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót· kötélen függo.. Füstgázelemzo b) muszer elvi kialakítása a) két gázkamrával . a másik a mérofej palástjával áll összeköttetésben. a statikus.4. ellensúllyal ellátott úszót haszná· lunk. ~ BV ~ BV a) 6-202.4. elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto. Ismertek tisztán mechanikus. a 2.4. amibol az áramlási sebesség számítható (1. Ilyen méromuszer elvi felépítését a 6-202. ajánlatos olyan Prandtl-cso használata. 4 ellenállás. A csokeresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek számáról. Ehhez a mérési hely elott legalább 10 .FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon· denzvíz hiány nélkül összegyujtheto.

6.1. ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezésbol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását is. amely a kazánok utántöltését önmuködoen megoldja. Mér6perem is alkalmazható.4. A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. 6.MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 245 Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szolgálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6. A gázminta által elszÍnez6dött szur6papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell összehasonlítani. manométer.2. Nagyobb kazántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének önmuköd6 szabályozása. A manométer a nyomást és a nyomásredukáló szelep üzemét is ellenorzi. Házi hotermelés esetén az egyes készülékek muszere a hoközpont muszerezésének az alapja. Nagynyomású túlhevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell építeni.7. A színskálához rendelt szám jellemz6 a koromtartalom mértékére.7. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kisnyomású oldalon is szükséges a homéro. Ezt vízszintrol muködtetett kapcsolóval lehet megoldani. hálózatok üzeIl1ét ellenorzik.5. Az átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a mérokönyök. A léghevíto utáni homérot olyan távolságra helyezzük. Hocserélo készülék futött közegének belépési és kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása egyértelmuen meghatározható. Olaj.5.7.és széntüzelésu berendezések esetén a füstgáz koromtartalmát is célszeru meghatározni. G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt vízszintmutatóval kell felszerelni. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot kell elhelyezni. Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását. A kazán huzatát is ellen6rizni kell. ha a hálózat nyomásesése ezt lehetové teszi. 6. A hoközpontnak mindazokat a muszereket tartalmaznia kell. Hotecbnikai készülékek A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett muszerezik. Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel megállapítható a futési holépcso. ill.5. Melegvíz-. Hoközpontok Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo goz nyomását manométer méri. forróvíz-futés esetén a futoközeg belép6. A kondenzátemelo szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén manométer ellenorzi.5. 6.5. ahol a keresztüláramlott levego keveredése következtében már a levego átlaghomérséklete mérheto. A fogyasztói oldalon mindazok a muszerek szükségesek. A koromtartalom meghatározására a Bacharach-készülék alkalmas. ill. Igényesebb esetben az ~llenorzött paramétereket regisztráló. A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz homérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges. A kis kazántelepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves manométert célszeru beépíteni. A futési rendszer víztartalmából a kazánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel kell ellenorizni. amelyek a h6központ egyes készülékeinek ellenorzéséhez szükségesek.7. Szivattyúk Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovízkeringteto szivattyúk nyomó. esetleg regisztráló muszereket is alkalmazunk. amelyek a berendezéshez csatlakozó egyéb készülékek. Egyszeru manométerek a csohálózat adott pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak. Készülékek muszerezése 6. A vízszintmutató lehet egyben úszókapcsoló is. Vízméro beépítéséveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen6rzésére is. vagy legalábbis csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatlakozásához építeni. ill. . ill. a szivattyú és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást kapunk. Kazánok Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzésére magán a kazánegységen vagy a kazán gozelosztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni. Ugyanitt füstgáz-homérot is célszeru elhelyezni. az energiafogyasztást mutató.és kilépo-homérséklete a léghevíto csatlakozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6.és szívócsonkja közé differenciálmanométert építünk be.3.7.

valamint villamos energiával. Az érzékelo homérsék· let-változás hatására erosen táguló folyadékkal feltöltött kapilláris. Minden szabályozó a következo szerkezeti elemeket tartalmazza: érzékelo. 3 --- 4 -1 2 .8. 3 kevert viz.2. Folytonos muködésu szabályozók A gyakorlatban sok esetben elofordul. integráló (1). a parancsolt és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol. arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. a membrános vfzhiánybiztosító stb. A folyadék térfogat-növekedése muködteti a beavatkozószervet.2. a beavatkozószerv pedig módosítja a szabályozott jellemzot befolyásoló anyag. a szabályozott jellemzo . Utóbbiak lehetnek arányos (P).246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. A 6-203.pl. surített levegovel (pneumatikus). ill. szintszabályozó stb. ábra. 6-203. valamint a futött helyiség. a holeadó és csovezetéke. esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát szabályozó szelep hajtómuvébol áll. . Helyiségfutés esetében pl. 5 parancsolt 6 szc1cptányér 6. 6. ún. az utóbbiak szerepe az üzembiztonság feltételeinek automatikus fenntartása. az összehasonlító szerv összehasonlítja a szabályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét. hogy egyes berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket.8. Osztályozás Az automatikus szabályozóberendezések feladata valamely fizikai mennyiség.8. ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülékhez.8.1. folytonos muködésu szabályozók. a szabályozott szakaszhoz.2. külso zavaró hatások ellenére. Kétállású szabályozók Kétállású szabályozó pl.1. Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk valamely folyamat fenntartásához szükséges szabályozókat. Az érzékelo a szabályozott jellemzot méri. biztonsági szabályozókat. emberi (kézi) beavatkozás nélkül. homérséklet. ANYAGAI 6. értéket beáJlltó szerkezet. A szabályozó muködéséhez szükséges energia szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli (közvetlen muködésu). ill. segédenergia nélküli szabályozók a muködteto energiát a szabályozott szakaszból kapják. és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet ad. A szabályozók különbözo szempontok szerint osztályozhatók. Szabályozási mód szerint nem folytonos muködésu (kétpont.2. a szabályozó a homérséklet-érzékelobol. többpont) és folytonos muködésu szabályozók használatosak. A szabályozott szakasz: a szabályozószelep. Futoberendezések automatikaelemei 6. ábrán keveroszelep látható. A szabályozás folyamata a szabályozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt körben megy végbe. ill. 4 homérséklet-érzékelo. Homérséklet-szabályozók. nedvesség-. Ebben az esetben jól használhatók a segédenergia nélküli. térfogatáram-. Keveroszelep 1 hidcgviz. beavatkozószerv. villamos energiával és surített levegovel (elektropneumatikus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat. nyomás-.állandó vagy elore meghatározott értéken tartása. 6. Használatosak kétállású és folytonos muködésu szabályozók. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu) szabályozók A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem igénylo. összehasonlító szerv. A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-. nyomás stb. 2 melegviz. rendszerint szelepet.8. és az igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége nem indokolt. a gázberendezésekben használatos bojtárszelep. Az elobbiek feladata a folyamat fenntartása meghatározott parancsolt érték mellett. ill.vagy energiaáramot. arányos-integráló (PI).

és beáramlószelepes szabályozókat. kimenonyomás Nyomásszabályozók. az utóbbiak a szabályozó után tartják a nyomást állandó értéken. 5 differendálótag. A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jellemzi. ábra. Erosen változó igénybevétel esetén a lengések elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet célt érni. A membránt nem a gáznyomás. Gázmennyiség-szabályozó elvét mutatja a 6-208. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. Nyomáscsökkentok. Súlyterhelésu. A nyomáscsökkentok feladata az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meghatározott értékre csökkentése és a csökkentett nyomás állandó értéken tartása. Gázmennyiség-szabályozo . Olyan mennyiségszabályozó. amely az átáramló közegmennyiség megengedett 1 nyomásszabályozó: 6-205. Mennyiségkorlátozó. A hazai gyakorlatban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a 6-206. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását szemlélteti a 6-205. ábra. Megkülönböztetünk átmáraló. és 6-207. ábra. Gömyomáscsökkentö (lSG típus) 6-206. P jellegu nyomásszabályozó elvi felépítését a 6-204.FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247 6 ! J ~204. 6IneBÖz6nyUás. függetlenül a közegnyomás változásaitól. ábra. ábrán. 4 öSS2ekötö vezeték. ábra. hanem a szukületen létrejövo nyomáskülönbség muködteti. p. Együlésu szelepes nyomásszabályozó terheléssei súly- 1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: 5 nyomásérzékel6 furat. ábra. ábra szemlélteti. Az átáramlószelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep elotti térbol veszik. Pl bemenönyomás. Mennyiségszabályozók. ábra. Az elobbiek a szabályozó elott. PID jellegu nyomásszabályozO 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó. Feladatuk az átáramló közegmennyiség állandó értéken tartása. p. kimenönyomás 6-'1m. Pl bemenönyomás.

.248 FUTÖBERENDEZÉS'. amelyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdulássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az elmozdulás hasznosítható akár kétálIású. Kétállású. Érzékeloszervek fajtái. ábrán.EI/eno/los-homeroA ke'szu/ek Goz/enz/os1ésI7ÓlJ7drót . 6-209.~ :t: ~ Pa I DJ/tifoclos rud -~ ~ Ue/lemzó ciát érzékel. akár folyamatos müködtetésre. Erzeke!' ~ Oc . ~. engedi túlIépni. és kar áttételIel mozgatja a tápszelepet.nem . TI" 6. A kazánvízszint sülIyedésekor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet. 3 csatlakozás a kazán gozteréhez. = -~ ~ 'll ~ Folyadékszint-szabályozók. közvetlenül múködtetve úszóval m I _'" V oC oc 0.* m' ----=~-=--~! ~~-Df:~ merlefiiiiiiffi.EK SZERKEZETEI. 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása.•.8.. ábra..6.1. szabályozók ese- aj 6-211.. Érzékelok Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIlanatnyi értékét mérik. Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók.•. 4 csatlakozás a kazán vízteréhez .•. ábra. Kazánvízszint-szabályozó 1 úszó. esetleg indukció vagy kapacitás . c) ábra az épületgépészeti szabályozóberendezésekben található néhány érzékeloszerv szerkezeti kialakítását szemlélteti. Folyamatos szabályozóberendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos jelIemzo -leggyakrabban elIenállás.•. 6 kondenzviz-csatlakozás a kazánhoz 6-210. Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett folyadékszint-szabályozója látható a 6-210. de sok esetben az összehasonlító vagy különbségképzo szervvel. Tartály folyadékszint-szabályozója. .. A 6-211. ANYAGAI 6 tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy zárására használható fel.változtatására használják fel. 1/ " I .'-. ábra.~ ... b). a). Segédenergiával muködo (közvetett muködésu) szabályozók 6. Gozkazán vízszintszabályozóját szemlélteti a 6-209. " ~E: '"C 'C C loz/ato neve I I ~~ -'t ~ . ábra. . Nyomásdifferen. 2 kondenzvíz-tápszelep.. Az úszó~ golyó alul a kazánvízszinthez. bemeno és kimeno jelük . ..~ -~ Blme/all maximumát _". felül a kazan gozteréhez csatlakozó házban foglal helyet. esetleg még jelátalakító szervvel is összeépítve készülnek.3.8.

--=-.~ --Pa Im m3j.•.3/s .•.------------...m ..~ ~ " ~ ... eglJs~ ••.. ii '" ~-~ ~8.. rad Hlganyuszos n!Jomosmen Pa I m " I . " t:> Erre] .~ ~ 1::: -------..•.Pa . ~rn t:::-<::> 1.-------~--. .lemro j vaz/afo es neve -ti lemzó -1:> '" v ~. ~elfelj A kesru/ek. 1::: ----~~ ~ .----. . ~~ Csd'membrtÍn -e:.. :::. " 1::: Pa I In -~ .n7 'mro -"'" .------. ~ Pa . hj t:J --.-Vszó ----. ~ I~ -~ .reJ .~ ds keltj'!f A keszlJlek vado/a es /Jere A kdsrü/ék ~ vaz/a/a . -~ " ... Harangt/Pusu n!Jomasmero 1. ~."nion"ó ~ógY'.----------~~-----'--.'.'" . <::: 1 .. I 1...... ~ m Kime nokl ni}el '"'fj .----. I -=---. m . ~ ~ .::.. fa I m ~ ~~ _~erem . .... AUTOMATIKAELEMEI I 249 '(nerteieJ!Jjege VlO' Pa m &me /(lil7t:Pa ic no'jel Pa ~ ~ m rod ' I t:> Slkmembran c·1::: rad I t:> lfellie~ ~~"'" A .~. I f ~ 1 m.~---...•-.szondQ8eme IlIerIC ll> Fó/!/adekszmt-merleg Ova/kerekes fo/qodekkobozo ~~~~ .keltjcl._--------.slm e) .rú Q ...FUTOBERENDEZÉSEK "'t:J "> Erze •.~~ neve r... . ~-\) l/mll BuborÚold lemzo . .•.------. keszulek voz/% Paes neve I I ..~ t:J lrze..

kapcsolás. É érzékelo. e) CBYCnáramú hfdkapcsolás saját esYcnirányitóval. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás. 5 visszavezetés. 6 transzformátor D a) d) D b) D e) D 6-213. M szervomotor. b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával. D di1fcrenciáIrelé . Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban d) cayenáramú hid· a) hídkapcsolás. ábra. 3 differenciálrelé. e) di1fercnciál-hldkapcsolás. ábra. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban. I I l- I L rI I I I I I I I t I I I I I I I I L aj 3 3 4 _ b) 6-212. ANYAGAI 2 r----I I I I J 2 I r---I I I I I I I I I I .250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. Rio Rz• R3 cI\cnálIás. 4 szervomotor.

3. Az elektromechanikus szabályozókban építése látható a 6-217. középállásos galvanométerre vezetjük. Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok esetben használják az ejtokengyeles homérsékletszabályozót. ábra hazai gyártású.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251 A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékeloket és méroátalakítókat (pl. A 6-212. . A szabályozó érzékeloszerve ellenállás-homéro vagy hoelem. 2 kapcsoló.) legtöbb esetben elektronikus szabályo~ókhoz csatlakoztatják.2. A középso ábrán két. Elektropneumatikus állásos szabályozó 1 erosíto fokozat. fejezet tárgyalja. ábra. ill. A híd egyenfeszültségu kimeno jele. csolását mutatja.átalakítójának kapcsolását szemlélteti.el kiegészített integráló szabályozó arányos jellegElektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel~elüzemel.3. E forrasztási pontok a 11. ábrán. A merev visszavezetés. Ellenállás-homéro esetén . ábrán. l differenciálrelét különbözo módon lehet alkalegy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszónazni. ábra úszós mennyiségméro villamos jel)ályozó kialakítása látható. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles Deprez-méromuves. Szabályozók ben a 26. Thermomatic ellevezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap.8. Az alkalmazott termikus visszavezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé teszi. ho~lemet stb. ellenállást láthatunk. 6 visszavezetés.hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. Ha a futotestek egyike sincs be- 8 L -- 6-215. 8 táplevego . 5 mérohíd. a híd egyensúlya esetén zérus értéku. 4 fojtás. 12 kis méretu villamos futotestek~214. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcsolása látható a (í-215. Ilyen érzékelovel kettos felA 6-214. Ezt szemlélteti a 6-213. ábrán elektromechanikus arányos szaA 6-216. ábra). Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabályozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok. ellenállás-homérot. kí-be mágnesszelep.adatot lehet ellátni. ábra. ábra. amely a 6-7 ponton jelenik meg. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási pontú hoelem van sorba kapcsolva. 7 beavatkozöszerv. Egymást követoen muködo beavatkozószervek részére az egymás után kapcsolt potenciométeres megoldás célszeru. A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb6.

J 6-217.------~ I I I I Iti ----O : I OJ: 1 -r--o rD: 1 : I I I I I I I 1 1 I I I I I I I I I I I J I I I .8. c érzékelo. a hid egyensúlya fel· borul.. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsoljuk. 12 villamos tUt6test . 10 h6elem. e bemenet. Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték megegyezik a parancsolttal. ábra. 6-218.J L--o O---J L-D O--J Elektromechanikus homérséklet-érzékelo felépítése elví S 11111111111 termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani törekszik.. I I I I 1 I I I I I I I I 1 : I I : : : I I -{---O r-O I I I I I I 1 I 1 1 : I O-. Kétállású beavatkozók A kétállású beavatkozószervek jellegzetes csoportját alkotják az elektromágnessei muködtetett szervek. b váltakozóáramú csatlakozás. 8 méromlíszer.8. hogy az egyensúlyi állapot ismét helyreálljon. Ha a homérséklet mért értéke eltér a parancsolttói. a megfelelo higanykapcsol6k lebillennek. ll. ANYAGAI b a f g 6-216. I . 7 hid kimeno jele. Az egyensúly helyreállításakor a higanykapcsolók lekapcsolnak. g induktivitás.höméro. d lágyvas rudacska. s a galvanométer a homérséklet-eltérés elojelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér.1. a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes. j bifiláris hidellenállás. 5 potenciométer.---j' :-1rt--------j I : I 1 r---·-----. egyszeru vezetékként vi· selkedik. Ily módon a r------. 6. ee 7 6. a galvanométer-szerkezettel összeépített higanykapcsolók nem kapcsolnak.---t.FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.4. A higanykapcsol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben kapcsolja be. a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt azonos a környezeti homérséklettel. Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval a kimenet. 4 ellenállás. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet "tapogatja le". 2. ábra.4. 9. EIIenáIlás-homéro kapcsolása szabályozóhoz ejtokengyeles 1 elIenáJlás. h méröhid kapcsolva. 3._J I -}-D: OJ I: -r----. I +-----l I I I I I I r 1 í··-----. úgyhogy a keletkezo termofeszültség a galvanométer feszültségét csökkentse. Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal· mazzuk oket. a termoelem termofeszültséget nem ad. ábra. Rendszerint a szelep kinyitását. -L_-Q \ 01 -+--. Beavatkoz6szervek 6. azaza szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes. a hid kimenofeszültsége zérus.

ha a készülékhez vagy a szabályozott szakaszhoz illeszkednek. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet muködtetni. Folytonos muködésu szabályozók beavatkozószervei Jellemzojük. ábra. A másik. ábrán látható. esetleg csigahajtással csökkentik. Szabályozószelepek kiválasztása 6-219. Ritkábban abeavatkozószervek hajtására ún. serleges forgórészu motorokat használnak. Csappantyúk muködtetésére is használható.~nloszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineáris szeleoek teU". a kvadtatilgJs. A hajtó villamos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítményu fogaskerék-hajtómuvel. A használatos beavatkozószerveket legtöbbször egyfázisú. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep vázlatát szemlélteti.8. más szóval a szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel lineáris elemként kezelhetok. Fordított muködtetéssel is készülnek.2. esetleges üzemzavar stb. ábra. 6-220. amelyek bármelyik végállás elérésekor kikapcsolják a motort. 6. Tehermentesítetlen mágnesszelep A szabályozóberendezések megtervezéséhez elengedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztása. 6. Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség közötti függvénykapcsolatot fejezi ki. A szabályozószelepek csak abban az esetben elégítik ki a követelményeket. kondenzátoros segéd-fázistekercses.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI z 253 elemyedéskor rugó zárja aszelepet. A szabályozószelepek az általánosan használt elzárószelepektol elsosorban a szelepelzáró test formájában különböznek. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záróelemének emelkedése függvényében adja meg a szabad átáramlási keresztmetszetet.tltek el. A nyitási jelleggörbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti kialakításától. Ezeket attól függoen alkalmazzuk. 2 V'iIlamos fiítés A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozószervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek. hogy a beavatkozószervnek két határ között bármilyen közbenso állást el kell foglalnia. Szabályozóberendezések tervezésekor a szelepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek tekintjük. Elvi vázlatuk a 6-220.4. A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák meg.8. Mágnesszelepek tehermentesített kialakítással is készülnek különbözo nyomáskiegyenlíto megoldásokkal. Tágulóedényes szervomotor 1 tágu16test. hogy a villamos áram kimaradása. Abeavatkozószerv végállását elérve a motor kikapcsol. rövidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. a szabályozási kör többi tagjával együtt. A gyakorlatban a lineáris. hogya muködteto feszültség kimaradásakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánatosabb. A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek. geometriai méreteitol függ. Lineáris átfolyási jelleggörbe esetén minden szelepánásban azonos szelepemelkedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto- . legelterjedtebb csoportját a villamos motorral mozgatott elemek alkotják.3. A 6-219. mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo muködése. Ezért a beavatkoz'ószervekben mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell elhelyezni.4.

P. táblázat a kv szelepállandó meghatározására alkalmas összefüggéseket tartalmazza. abszolút oyomás a belépésoél. zás tartozik. különbözo közegek esetére. p. 1 at nyomásesés és különbözo szelepállások esetén.254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. O DC). ANYAGAI 6-67. m'/kg.81 N/cm' és . v. Nfcm'.438mtel JIP2L. T abszolút homérséklet.dp nyomásesés a szelepen. " a közeg fajsúlya.álláshoz viszonyítva azonban általában nél az átáramló közegmennyiség változása azonos százalékú. amely az átfolyó vízmennyiséget adja meg m3jh-ban. m3fs. ha a rendszer hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. N/m'.311 VV2 Llp in =0.=9.16. . 6-221. kyS ky % ' • 80 60 40 20 o 20 1. "0 fajsúIy normálállapotban (760 torr. egyenloszázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. Nfm'.0 60 % 80 700 Sle/epeme/kedés. ill.103 = 0. A 6-67. táblázat.JP • 2Vn 0. nyomáson. csak abban ellenállásá· szelepellena csorend· A-. térfogatáram.88mtel PI 5·16·103 kv jt átfolyási érték (. ito m térfogatáram oormálállapotbao (760 torr. A lineáris.. hogy minden szelepállásban azonos szelepemelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó) hoteljesítményének azonos változása tartozik. Nm'fs. m'/s.81 . SI·mértékrendszerben állaodó Szelep- I Nyomásesés Folyadék Gáz Gáz korrekció) (hOmérséklet. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek. A tartozik. O oC).teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függvényében. kv. N/cm'. kg/s. abszolút oyomás a kilépésoél. A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a szelepellenállás ismerete szükséges. kg/s. K. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jellemzi. 100% szelepemelkedés teljesen nyitott állást jelent) kv szelepállandó közbenso helyzetben. ábra. N/cm'. ábra szemlélteti. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéje (0% szelepemelkedés zárt szelepállást. fajlagos goztérfogat p.-'- Goz Telített goz =-~ 1 5. szelepállandó teljesen nyitott helyzetben . Ezt tartalmazza a kv szelepállandó. 10' N/m').dp=9. goztömegáram. mtel goztömegáram telített állapotban. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek eseA szelepek saját átfolyási jelleggörbéi tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók. A teljesen nyitott (szelepemelkedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük.

ro'/h. abszolút nyomás a kilépésn61. ata. ~ ~ ~ 20 _t5.::. % b) különbözo LJpszelLJpö arányok esetében esy. [12].6 2niteJ = 31.Vn~ Vn~ 22. " L1p "n v. ata. aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr.6 P2LJp 514 = 2VnYynT P. kp/h. 100 20 o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 o/. abszolút hom6rséklet. '.4PI LJp m~ m~ 2VnYY..4YP2LJpLJp 31. a közeg fajsúlya. A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4]. göztömegiram. ábra. Átfolyásijelleggörbék aj linealris szelep. telitetta6z-tömegáram. T • Me~gyzé$: . kp/h.. DYomásesésa szeJepen.- kv Ji' Vn . 40 S 60 80 . m'/h. kp/dm'.• 100 --..FUTOBERENDEZÉSEK lzelepál1ancl6k meghatározása AUTOMATlKAELEMEI 255 Technikai mért6krcndszerben· Folyadék "'tel Gáz Gáz (homérsékletkorrekció) Goz Telitcttgoz =V = 514Pl = 22. . nyomáson. m'/kg. at.:l ~ . Nm'/h. K. p.enlöszázalékos sze1ep . normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr. [6]..'"> . O 700 Szelepeme/kt:des. a) 6-222. fajlaaoa iröztérfogat p. bJ Sze/epeme/kedés. kp/Nm'. O oC). térfogatáram. O oC). abszolút DYomása bel6pésnél. 'l.'tel Pl átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm')...

táblázat. a mért jellemzok. kiválasztása Zavaró jellemzo ANYAGAI különféle szabályozásokhoz A szelep jelleggörbéje SzabáIyozószelep-jeUeggörbék A szabályozás fajtája Szint -- A folyadékáram változása Lineáris II Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos Nyomás A folyadékáram változása Lineáris Homérséklet a folyadékáram b folyadékáram Lineáris. . vezeto jellemzo.256 6-68. lineáris lyozásban X. Xkl kimeneti jellemzo. FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. lineáris Arány - -- A folyadék változása Xa változása menetrendi szabá- Egyenlószázalékos. lineáris A termék minósége A folyadékáram változása Xa változása menetrendi szabályozásban Egyenlószázalékos. egyenlószázalékos a Folyadékáram -- Nyomásesés a szabályozószelepen Xa változása menetrendi szabályozásban I Egyenlöszázalékos. X" X. X.

O2 vagy H2S) közvetlen hatására be19Az épületgépészet kézikönyve következo (kémiai) korrózió nem jelentos. aszimmetrikus szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. holeadók) szabályozásakor létrejövo. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleggörbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel) vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram). A nagymértékben romboló korróziós folyamatokat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai okok hozzák létre. A galvanikus természetu korrózió esetén helyi galvánelemek alakulnak ki.1. Látható. Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszerben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függvényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási jelleggörbéjétol. Ezek a folyamatok lehetnek galvanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak. A gázok (pl.9. ábra). valamint a fogyasztó ellenállásának összege. táblázat nyújt támpontot.FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 257 szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást képvisel. a hotechnikai folyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba befolyásolja (6-223. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével holeadó készülék jelleggörbéje üzemelo szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési tartományban a közel lineáris jelleget [1. pusztulása a legnagyobb korróziós veszély. A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül még azt a követelményt is támaszt juk. % 6-224. csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást vesszük figyelembe.. Az eltérés annál jelentosebb. Korrózióvédelem 6. A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel. ábra. hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok esetén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés között távolról sincs linearitás. aj és bJ ábra]. Általában bizonyos ido elteltével a folyamat megáll. a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö öszszes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki. ábra. A legjobb eredményt teljesítmény-lineáris szeleppel.. azaz minél kisebb a LJPszJLJpö viszonyszám [6-222. A linearitástól való eltérést a hotechnikai készülékek (hocserélok. Különféle szabályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék kiválasztásához a 6-68. ábra). Q a készülék . hogy bármely szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folyadékmennyiség közel állandó legyen. amelynek során az anyag tönkremegy. Az épületgépészeti gyakorlatban a fémtárgyak lassú oxidációja. Ennél kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalékos jelleggörbéju kétjáratú szelep. hoteljesitménye o 6-223. Korróziós folyamat A korrózió valamely anyag felületérol a környezet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai (elektrokémiai) folyamat. b J ábrát]. 20 ~O % 50 100 Sze/epeme/kedés. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás és a csovezeték. Az egyenloszázalékos 70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700 Szelepernelkedds.a 6-222.9. 6. minél kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rendszer ellenállásából. A technikai fémek és ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém- .

berendezéseken.hatá-oxi-Erosebb korróziója részek érintkezo rosvasbanacélokfelület(oxid)szegecs' részek szekajelenségek. jelenségek lelheto Kazánokban bekÖvetkezo .passziváló létre. sókkal kazánokon Oldatok kitettdeformálódott. -- korrodálódik ziója. centrációjúsugárzásnakoldatban. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei Okok Katód Anód Megjegyzés xidáló- A külso elektromos mezo I gyorsítja a vas korrózióját --------_o_gek az anód sabbérintkezo vas korróziót helyekkel érintkezo korrodálódik) korróziója katódok zel csökkentik a igen (pl. Kevéssé anódok A katódnállevo szennyezések Minél korrózióját.korrótartalmú felmelegedettazszilícium stb.vasvagynincsvagya oxidál6-gyorsítja hatású NaG Nemlétrejövointenziv helyeken hutoAlapfémsókesetében. A nagyobb koncentrációjú rézszódás elridegedésrészek gyorsan Különbözo fémekrészek kel érintkezo érintkezése RézAzkétkoncentrációjúsugárzás-ész. ANYAGAI 6-69. táblázat. bekövetkezo szek oldattal különbözo részek részekkel Polírowtt Erosebbenrészekrevepotenciálkülönbfeszítettnagyobb vasfeJületa Kazánokban deformált heHocserélo levokoncentrációjú szerrel kitettkorróziója grafit. kristályközi Jobbanamelyekreáramkilépésjut. a vason azokonelektromosSzegecs. Kóbocáramoknagyobb hazióstáros érintkezosavakban.szellozése nak polírozott Savállóionú.pH-ér~kufém-korrózió folyKisebb részek okozta és Védorétegsókkal Nagyobb lyekkelfelületvannakrészekfém-ésjöna Aktív aanódnál benemesebb Kristályszemcse-határokkontalajban érintkezofelületsav kisebb Nagyobbpozitívfordítottnemesfémfejek KisebbpH~~kuhclyekIntenzívebbfeszültségu konpl.korrózióannálre-réteAktív oxidálószerAhol Ahol részek.ság kilép a fémbol részek polírowttközött.berendezésekenhelyzet. Pl. Jólhe. frissHazáró ségFémkristályokkisebb réanem korrózió fémkevésbé vont gén-K2Cr207. gyortán Nemesfém érintkezo oxigénnel Védoréteggelfelmelegedett lassabban centrációjúionú.FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.

KORRÓZIÓVÉDELEM 259 6. azonban ez általában nem elég hatékony. A korrózió mértékét a szilárd részecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gázok abszorbeálása révén. A lúgos kémhatású építoanyagok a vas korróziója szempontjából kedvezok. következésképpen a fém oldatba megy. alumíniummal.a víz minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek. a pozitív sarkon (a katódon) többnyire hidrogén fejlodik. ezzel lassítja a korróziót. Rézötvözés esetén a vas korrózióállósága javul. a védekezés lehetéiségei A futéstechnikában felhasználásra kerülo anyagok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes módozatai a következok. A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forraláskor végbemeno hidrolízise eredményeképpen keletkezo szabályos só. A folyamatban az oxigén tölti be az elektród szerepét. Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamatban a korróziót okozó áram külso eredetu. cementtel érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat. ötvözetek szilárd oldatai.3. A depolarizáció viszont gyorsítja az anódos hely oldódását. Erre a célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátriumfoszfát (trisó) adagolása a megfelelo. fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a minimális ohmos ellenállás vonala mentén. 6O%-nál nagyobb relatív nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul.) a korróziós folyamatot jelentosen gyorsíthatják. Tekintettel arra. ha ugyanazon fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén koncentrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-.9. a hohordozó közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása. Ez kazánrobbanást. a védoréteg megsérül. kén-dioxid stb. a fémfelület anódként viselkedik. eutektikumok stb. ezalatt a korróziós folyamat továbbmegy. hanem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása. a korróziót. A fémet nedvesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogénnek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos helyeket. amely a további korróziót nem akadályozza. amely a további korróziótóI megóvja. A kazánok vízzel érintkezo felületein . hogy az oxigénelektród potenciálja az oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá válik. . Az áramkör fémtárgyakon keresztül is záródhat. A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket elsosorban az atmoszféra. villamosvasutak sínei adják az áramforrás egyik sarkát. másrészt a nem tisztítható hajlatokban megmaradó réteg megváltoztatja a szerkezet hovezetési ellenállását. Korróziós jelenségek központi fiitoberendezésekben ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések.2. A katód környezetében a fejlodo hidrogén polarizációt okoz. A finom felületi megmunkálás növeli a korrózióállóságot. A kazánkoképzodés megelozésére hatékony eljárás a tápvíz elokészítése. Helyi elemek kialakulását segíti elo. A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok (az anód) oldódik. valamint a víz. sége közötti különbség következtében. ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített (nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol' kilépnek. Vassal. ez csökkenti a helyi galvánelem kapocsfeszültségét. 6. A réz az atmoszferikus korróziónak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból (réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina). korrodálódik. Gyakorlati szempontból figyelemre méltó. A felületre tapadt szilárd részecskék (por. korróziós folyamat indul. a csapadék). Az atmoszferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego nedvességtartalma (ill. Az alumínium felületén vékony oxidréteg képzodik (elmattul).) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek alakulnak ki. mert egyrészt a fémfelület megsérülhet. talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta korrózió szempontjából célszeru vizsgálni. A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható. A réz korróziója.). Ez az oxidréteg végleges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el. hamu stb. Az alumínium korróziója. Fontos szerepük van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén. A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a 6-69.9. A vas korróziója. Azokon a helyeken. A talajban. a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a negatív sarka. A vas felületén víz és oxigén jelenlétében rozsda keletkezik. amelyben a védo oxidréteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szenynyezés van. kedvezóbb esetben teljesítménycsökkenést okozhat. ezek korrózióját jelentosen növeli. zárványok. Ha az alumínium olyan közeggel érintkezik. vízgoz. Lúgos kémhatású mésszel. Rosszul szigetelt villamos vezetékek. A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési körülményei következtében is kialakulhat korróziót eredményezo potenciálkülönbség. Ezek a kis galvánelemek pólusai. falakban. 80% felett ez még intenzívebb. horgannyal érintkezve. A fém ezeknek a helyeknek környezetében korrodálódik. táblázat foglalja össze. Néhány fontosabb fém korróziója. hogy az oxigéndepolarizáció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén.

... vízhutéses motorok. 3 réteg Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer. polifoszfátok Fe 25 . Ez is erosen mérgezo Foszfátok. sav. ivóvíz-vezetékek.üstök.közeg némi 1/2 .... Alkalmazási terulet Megjegyzések mgll Nátrium-smikát Fe Al Pb Sn Nátrium-nitrit 200 350 150 200 250 500 250 500 300 Ipari vízvezetékek.150 védelmére. 15% Hel-ben Hasmálati szerint utasítás Emulgeátorral ni kezeive kell adagol- 97%-os védo hatás Budapesti Kénsavgyár gyártmánya A fém korrózióját és a tuzálló bélések tönkremenetelét gátolja I Revementesítés Vanádium okozta korrózió megelozésére olajtüzelés esetén 1. savas szórva 6 Felhasználási2 hely Rétegvastagság.. savval tárolók. ANYAGAI 6-70. 6-71. táblázat. hidegvizes rendszerekben oldat hasmálata ajánlatos Mérgezo tulajdonságára kell lenni tekintettel re Fe Gozkazánok lúgos elripegedé~nek megelozésére. futoberendezések... könnyufém alapozó.5% .2 klt goz I Goz-távfutés 250 . Várható rakra I I/ 2 . ellen véd2 3 savval felüfelület.. elokészités Szabadban levo szerkezetek 5 év 200 3 Igen Megjegyzésréteg.4..szembenés szennyezett hatás észlelReaktorok...4évlevegon Foleglúg Ultraibolya Kenve hatása150 hatásánakszerkezetek Sav. . hidraulikus emelok...vagy kálium-kromát Fe Al 400 .4 még 1.. mosodai berendezések védelmé- Melegvizes rendszerekben szilárd nátrium-szilikát. lúgálló védelmére sugaFüstgázzal. hutokészülékek védelmére Kazánvíz okozta korrózió ellení védelemre. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben Inhibitor Védett fém Adagolt inhibitor mennyisége.... A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok ban is élettartam I 3 szük· védo kitett szennyezett atmoszférá4 3.. lenalkidos bauxitvörös. nagynyomású csövek és kompresszorberendezések. hutovizekhez adagolva.260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI.130. táblázat. minium. 200 A legjobban bevált foszfát inhibitor a hexametafoszfát Oktadecil-amin Urotropin Paszhibit Kalcium-klorid Fe Fe Fe Fe 1. ivóvíz okozta korrózió csökkentésére Nátrium. 800 zn Nátrium-nitrittel együttesen is felhasználható. Vashordóban tárolt turoltó víz által okozott korrózió megakadályozására Hidraulikus prések. 300 I Kémiai revementesítés 10...2 .. 1 hó érzékeny gondos Savvatréteg....

) energiaveszteségét. technológia.. táblázat tartalmazza az említett szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel arányos egyenértéku. táblázatban található.) alakjától. 6.festékbevonatok (6-70. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto..KORRÓZIÓVÉDELEM 261 A horgany (cink) korrózitfja.) energiavesztesége. Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes csokötéseket.1. készülék stb. élettartam) által meghatározott költségviszonyoktól. szerves és szervetlen inhibitorok (6-71.. 3 m .10"/0 s.9 m 112. Ez az energiaveszteség. kémiai felületvédelem •. tartály stb..) nem szigetelik. a választott szigetelés (anyag.7. q szig a szigetelt szerkezet (cso. 3 m 15 . A korrózió elleni védekezés lehetoségei. ill. A szigetelésannálhatékonyabb. átlagos szigetelésu csohosszakat.5 . fordítva arányos az energiaveszteség. Az optimális szigetelési vastagság a két költségösszetevo összeggörbéjének minimuma. Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164). tolózár stb. hogy a hoszigetelés ugyanakkor beruházási többletköltséggel jár. A szigetelés hatékonysága: q-qszig 1J= 4. a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok. A gyakor- latban használt védekezési eljárások a következok: ötvözés . görbültségétol függoen választhatók. W/m2 (kcaljh m2).. A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb.. A 6-73.. szerelvényeket (szelep.. 9 m 1m 1m 2. táblázat. az üzemköltség.) energiavesztesége. az üzemvitel módjától. energiaköltségektol. Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza helyiségben Megnevezés EgyenértékA szigIctelt cs6hossz 6. minél nagyobb mérték- Szigeteletlen karimapár Szigetelt karmantyús karimapár Szigeteletlen szelep Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) szelep Csofelfüggesztés 2. a beruházás évi leírási) költsége. A széndioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz.sm 10"/0 . ill. A formulák a védett felület (cso.. W/m2 (kcaljhm2). mert függ a környezeti homérsékletviszonyoktóI.. táblázat). 100°C I 400°C A futéstechnikában gyakran használják a szigeteléshatásfoka fogalmat. Helyesebb hatékonyságról beszélni. A hatásfok kifejezés félrevezeto.. . 6-73.és a víz-levego hohordozó közegü légkondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli a berendezések üzemköltségét. Az optimum esetenként végrehajtott elemzéssel határozható meg. Tekintettel arra.. (6-26) ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso. valamint a homérséklet-különbség figyelembevételével a 6-72.fémbevonatolás . zsíro~ olajok felhasználása •. Általában az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely környezetében. katódos védelem•. A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek. tartály stb. ben csökkenti a szerkezet (cso.és klimatechnikában az energiaveszteséget két formula alapján lehet számítani. ezért további muszaki-gazdasági megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo döntéshez. mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésének (ill. henger alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használható. A szigetelés vastagságát azért választjuk független változónak. mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté.10. (6-25) ill. tartály stb. táblázat).10. A horganyt a futéstechnikában leginkább bevonatként használják.. HOSzigetelés A futo. Energiaveszteség A futés. meghatározható az optimális szigetelési vastagság.. 26 m 2.

12 I 0. és a szerelvények egy.046S I 0.----.FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. szigetelési eljárást alkalmaznak.04 anyag I hovezetési 0.139/ 046S 0.2. Szálas.--. Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban készül. hogy az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem használható. Hátránya. eljárások A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanyagot.04 0.hagyományosnak tekintheto .79 ~71 5j-.08 I 0.139 0. A pép száradásakor a szigetelés megkeményedik. 300 oC felületi homérsékletig (a védett felület homérséklete) használható.70m~-lzo"78~15-130 40 76.hoszigetelo anyag hotechnikai adatát a 6-74.5rom--lzo"78~ 30 40 ~ 82 85 ~ -6"3. . Hoszigetelo anyagok. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve hordják fel a esore. "I/zn -3. Az utóbbiak használatakor különös figyelmet kell fordítani a szigetelésen belüli homérsékletviszonyokra.. A lehetoségek köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terjedésével.5. tekintettel a szokványos muanyag szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a hohatás következtében esetleg jelentosen megváltozó állagra (öregedés)..~yn_--r2()' 82 61-~53 77 66 30 40 5/4H••• 30 20 40 80 77 82 64 51 59 67 I 46 54 82 79 84 83 85 . Néhány .~ TI ~ 55 M 87 89 79 84 ~ ~ ~ 76 79 68 71 I 65 71 " 80 ~ 43 61 ~ 72 ~ I 81 85 ~ 90 67 73 I 56 M nl" ~ 90 ~ 72 N ~ n 80 ~ ~ 72 ~ n " N ~ ~ TI ~ .09 '1 I tényezoje O.57. hogy a szigetelés hatékonysága állandó (nem függ a helyszíni munkától). A kovaföld szigetelés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és kb. oC I 0.1 I 67 63 70 69 72 ~ ---'79 ~ 52 80 ~70 57 84 61 ~ 55 50 I 82 79 58 84 68 I 51 56 64 71 59 83 80 I 69 65 85 72 57 52 60 -53 83 M 69 72 58 W 85 73 58 62 --so -~ 84 86 71 74 ---s4 5~ 63 51. táblázat. és az elemek javítás után újra felhasználhatók. Elonye. szálas.dI.12 0.72 90 81 -.09 Csoméret 3/8.--. szeru eszközökkel nem szigetelhetok. Hátránya. 'lJ Homérséklet-különbség.12 ~ 0.09 so ISO 120 100 I 0. ANYAGAI 6-72.--. A szigetelés külso felületét textil· kötelékezéssel és festéssel védik. általában kovaföld alap- anyagú.73 ~ N ~ M m ~ -SO 72 -5680 66 57 84 ~ ~ 84 72 M 80 85 67 73 N ~ 57 64 81 85 ~ 90 67 73 58 65 -8-1.4...80 ~~ 54 80 -66""54"49 83 n 71 ~ n ~ ~ 68 56 W 84 61 84 72 61 ~ I I 72 ~ 61 64 86 ~ 74 " 64 ~ 86 ~ 75 " 65 ~ 86 ~ 75 n ~ W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ @ TI 80 .--.--.--.046S I W/mK I 0.139 I O.09 I O..--.04 0. Képlékenyanyagkeverék.--.12 kcal/mhDC I 0.és kötoanyagot tartalmazó habar· esok. hogy az idomok törékenyek.139 0. 6.08 II I I0.5 . 100. A szigetelés batékooysága.10.és fonal- . táblázat tartalmazza.. és általában kötoanyaggal rögzítik a védett felületre. 250. A szálas· anyagú szigetelések lehetnek kötél-.5mm 50 W 20 30 ~ W 40 n ~ ~ n ~ ~ n " ~ 88 78 69 89 79 70 89 79 71 89 80 72 90 81 . A szigetelési eljárások között a következok terjedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban.046S I I 0.--. tömlo.és ömlesztett anyagos szigetelés.08 10.

. s fennáll a táskásodás veszélye.029 0. 0.113 0..085 0.vagy salakgyapotot töltenek textiltömlobe. A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines kenés vagy .mechanikus védelem esetén -' fémhéjazat.062 ség. különösen mechanikus rezgé.110 0. üveggyapotból készített matrac.053 0. táblázat.alakú felületre felhordható. 15 11m vastag 500 alumínium fólia. A hoszi.közepes 380 ---. Az ALFOL szigetelésnek kedvez.60 Kovaföld.038 0. A fóliát vagy a védett felülettel koncentrikus rétegben.00 00. Tömloszigetelés során ko. Külso héjként .foképpen idojárástól védett helyen .099 0. Nagyobb rétegvastagság-igényesetén több rétegben felhordva alkalmazzák.o hotechnikai tuA szórási eljárás során leginkább azbeszt alaplajdonságai vannak.047 0.. A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako.. Anyaguk általában üvegszál.HOSZIGETELÉS 263 6-74. Legismertebb technológetelés elkészítése nagy szakértelmet kíván.068 0. 0.211 0.. T orokgázpernye Parafako. tuzött paplan szigetelések. és igen ked. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fokozzák a szigetelés állékonyságát.096 0. rostos.124 0. kcal/mh oc 0.055 0.042 0.150 0. gipszhabarcsot használnak és mázolják. Hézagmentes szigetelést ad.093 0.063 0.092 0. \ A fóliaszigetelés alapanyaga 7. gia a Limpet-eljárás. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek esetén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.056 Anyag Aluminium Alkal20 Különleges ége. -.anyagot használnak fel.033 0.· 000 o•• 0. •• •• 0o0.070 0.072 0.0 o o •• 000 •• o .87 120 145 --1 100 186 .055 0.0 • --- -- --- .--- 000 •• 0' o o. távolságtartók felhasználá• I kcal/mhOC=I.066 0.rögzítik. vagy gyúrt állapotban helyezik el.163 W/mK. szemcsés.. Fonal.szükség esetén . Kötoanyaggal (emu1zióval) seknek áll ellen (közlekedési eszközök).052 0..130 0. azbeszt. Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban köpennyel veszik körül. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercselnek a védett felületre több rétegben. . 3 700 0. szálas anyagot töltenek.300 (általában azbesztMIlékeny habarcs 200 II kéÜvegfonaltömés tett kovaföld 600 200 180 700 500 220 (por) lia. hogy a megfelelo tömési suruség a helyszini munka minoségétol jelentosen függ. Rendszerint 4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott dróttal.044 0. a helyszínen szabhatók. 100 I 45 Salakgyapot eseténkg/m' Kötélszigetelés képlé-(üveg. ko-.064 0.050 0.031 0.075 0. Ezeket meghatározott méretre elore gyártják. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesztett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést. 0.Af6-homérséklete. sával hordják fel...045 0.028 0.037 0. Hátránya.122 0.horganyzott dróttal rögzítik. gyurött (superterm) keny Égetett Üveggyapot 800 kovaföld (üvegvatta) idom (termalit) selyem) szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított meneParafa. A külso felületet eros lemezburkolattal védik.200 0.Stir6.134 °C-ig250 35 maz-ható. . expandálttekkel tekercselik.043 0.085 0. Szigetel_yagok h6vezetési tényezoje· (fátyol-) kiviteluek. Nedvesség elleni szigetelésként borlemez burkolattal látják el.040 0.036 0.078 0.077 0.(fátyol-) szigetelést általában üvegszálból készítenek. kép-szigctcloanyaa-. 450 300 HovezJDtési tényezo. tetszoleges vezo a szigetelés felületegységre eso súlya.oC ---'-. Az egyes rétegeket .180 0. A szigetelési technológia a kötél szigetelésévei megegyezo.039 0.textilkötelékezést. A matracokat kötésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rögzítik. • 000 o.170 0. A védett felület és a köpeny közötti térbe por alakú.

[12] Heizöle. [17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati melegvízellátás. [5] Kalorikus berendezések. 1967. Budapest. [3] Hirsch E. 1967. 1974. Muszaki Könyvkiadó. Berlin-Heidelberg-NewYork. Tankönyvkiadó. BME. [6] Magyar Épitoipari Katalógus. Budapest. [4] Homonnay Gy. [5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung. XX. Tankönyvkiadó. [14] Raznjevic.: Vegyipari csovezetékek. München-Wien.: Otoplenyie i ventiljacia. tartályok.:. [4] Hocserélok. ANYAGAI 6. Oldenbourg. Budapest. 2. 1971. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. [4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. [2] Egyedi L. New YorkToronto-London. Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo i Architektura.und Klirnatechnik. 1965. (Egyetemi jegyzet. 1%4. Tanulmány.!. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. Aufl. N. Tervezési Segédlet. Mérnöki Továbbképzo Intézet. Tankönyvkiadó. 1970. [6] Rietschel-Raiss: Heiz. Budapest. [9] Rietschl-Raiss: Heiz. ponthoz: [I] ten Bosch.und Klimatechnik. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. R.und Klimatechnik.) Budapest.: Hoeromuvek csovezetékei. Danemark. Springer Verlag. K. [8] ERKA kazánok ismertetoje. köt. Budapest. VDI Fachgruppe Heizung und Lüftung. .) A 6. Épületgépészet. és szerzotsai : Központi futés. [10] Ory R. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó.: Hotechnikai táblázatok. .:. [9] Merryhdrt J. Aufl. [7] McAdams. 1959. 1972. [11] Ölbrennertypen. 1%3. II. [7] ÉTI kazánok ismertetoje. 1965. Muszaki Könyvkiadó. karbantartása. Budapest. München-Wien. 15. [5] Kamenyev. köt. Budapest. és szerzotársai: Ipari égok. IRODALOM A 6. FUTÖBER gyártmánykatalógus. FUTÖBER gyártmánykatalógus. Budapest. 1966. 1974. Épületgépészeti Tanszék.: Gépelemek. ll. 1971. Épületgépész méretezési táblázatok. 15. Mu' szaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek megbízása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1. Düsseldorf. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. könyve. Buda· pest. [16] Homonnay Gy. [10] Pribék P. Budapest. H. Springer Verlag. kötet. 1970. Tankönyvkiadó. II.3.) Budapest. Budapest.: Gépész. Budapest. 1964.264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 1957.: Épületgépészeti kézikönyv. Katalógus és kezelési utasítások. tartályok. 2. Muszaki Könyvkiadó. köt. 1953. Springer Verlag. [2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocserélo-berendezések. [7] Macskásy Á. Muszaki Könyvki"adó. 1970.) [18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. [11] Pattantyús Á. (1964-tol folyamatosan.és villamosmérnökök kézi. B. kivitelezése.4. [9] Bassa G. 1959.11. 1963. FUTÖBER gyártmánykatalógus. ponthoz: [1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. 1970. (Egyetemi jegyzet.: Olajtüzelésu ipari kazánok. 1965. köt. 1964. Budapest.1. Shell Katalógus. [13] Hausen: Ölfeuerungen. Moszkva. Budapesti Vegyipari Gépgyár.: Épületgépészeti kézikönyv. Mérnöki Továbbképzo Intézet. 41. Budapest.-né: Távfutések. 1964. Nordborg. köt. 1-11. Budapest. neubearb. Muszaki Könyvkiadó. neubearb. 1970. ponthoz: [1] Egyedi L.und Klimatechnik. [4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. [2] Egyedi L. Danfoss. (1971). [5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismertetoje.: Épületgépészeti kézikönyv. [3] Hocserélok. 6. Budapest. [2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. R. Budapest. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány· katalógus. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. Muszaki Könyvkiadó. 1971. Muszaki Könyv· kiadó. Berlin-Heidelberg-New York. G87. [3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. köt. 1970. 1972. r. 1963. P. Bd.) Budapest. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. [3] Hajdú lapradiátor. kiad. A 6. W. Budapest. M. 6/1-6/2. 1971. Oldenbourg. 4291. G. Muszaki Könyvkiadó. ponthoz: [1] Arnold K. Budapest. Tervezésfejlesztési és Típustervero Intézet. G-56. 1. [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés. Építoipari Tájékoztatási Központ. 1963. 1968. 1975. Berlin-Heidelberg-New York.: Olajtüzelés tervezése.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. A 6.2. 1972. Muszaki Könyvkiadó. köt. McGraw-HiII. (Egyetemi jegyzet. [15] Popa. Tankönyvkiadó.: Heat transmission. Tankönyvkiadó. Melegvizfutések. Budapest.

kötet. [13] Ze/enka L. Magyar Szabványügyi Hivatal. kézikönyv. H. Budapest. Budapest. [10] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. [4]Muttnyánszky Á. Villamos [8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: forgógépek. Muszaki Könyvkiadó. 1961.und Klimatechnik. 1964. A. Budapest. ponthoz: [1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. Táncsics Kíadó.: Gépészeti lengéstan. Budapest. 16] Vörös1. Budapest. G. [8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. 1967. Budapest. Sz. [5] Rietsche/-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. 1964. 1971. Muszaki [14] Szentmártony T. 4 6. A 6. Düsseldorf. Düsseldorf. [2] Makku/t M. pontJlOz: [1] Makku/t M. 1968. L. Oldenbourg. Muszaki Könyvkiadó. ponthoz: [1] [6]Major S. 15] Taub L. Lüftung und Klimatechnik. 1952. Budapest.: Gépelemek. ponthoz: [1] Oppe/t. H. köt. 1957. [3] Muttnyánszky Á. 1973. Muszer és irodagépértékesíto Vállalat kiadványa. Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. A 6. Tankönyvkiadó. 1956.és villamosmérnökök kézikönyve.: Csovezetéki szabványok.: Ipari folyamatok muszerezése. Budapest. 1974.und Sanitartechnik. 1946. Lüftungs. Budapest. Nehézipari Könyvkiadó. Budapest. Budapest. [4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. Theorie und Praxis. 1967.: Nem villamos mennyiségek villamos méromuszerei. Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt: Villamos hajtások.: A hoertergiagazdálkodás mérési eljárásai. 1965.: Épületgépészeti kézikönyv. [3] Egyedi L. W. 1952. 1974. [9]Gruber J. VDIVerlag GmbH. [13] Építoípari katalógus. Budapest. Futés. jav. B. 1967. 1972. R. Muszaki Könyvkiadó.: Épületgépészeti Muszaki Könyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó. 1. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 1955. Budapest. [10] Fábry J.: Die Heizölfeuerung. 1974. Muszaki Könyvkiadó. [2] Szotszkov. [ll] Mohanov. 17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 867). Oldenbourg.: Villamos berendezések biztonságtechnikája. 1967.969.: Rohrleitungen. kiad. Muszaki Könyvkiadó. Villamos haj[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: tásak és vezérlések. 18] Szabvány jegyzék. Muszaki Könyvkiadó. 1965. Budapest. Akadémiai Kiadó. [9]Gottschalk. Muszaki Könyvkiadó. S. [7]Rausch. Berlin-Heidelberg-New York.: Gép.: Irányítástechnikai jeladók és relék. Springer Verlag. 3. 13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Budapest. G. [5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1964. Berlin.: Villamos motorok önmuködo vezérlése. méromuszerei és [3] Fa/tin.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve. Muszaki Könyvkiadó. 1975. Könyvkiadó.: Áramló mennyiségek mérése. 1959. Irányítástechnika. [6]Petrov.6. Muszaki Könyvkiadó. Budapest.IRODALOM 265 12] Raiss. Budapest. Futés~ és légtechnika. Budapest. Verlag Technik. [ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat [12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos Berendezések Létesítésére 1000 V-ig.: A gázelemzés méréstechnikája.1968. Budapest. Budapest. 1. Budapest. VEB Verlag für Bauwesen. Muszaki Könyvkiadó.és turbinaalapok számítása és tervezése. Budapest. Budapest.7. Budapest. [15] Drager-füstgázelemzo ismerteto.és légtechnika.8. Budapest. [3] Csák/-Bars: Automatika. 1960. H. Budapest. Budapest. Budapest. [4] Egyedi L. [7] Pattantyús Á. [7] Csordás-Jánoky-Orbán: Muszaki Könyvkiadó.5. 1.: Schwingungstechnische mentierung. . Muszaki Könyvkiadó. [6] Reinders. 1974/75. 1970. 1964. 1964. 1968.: A villamos vezérléstechnika építoelemei. Budapest. 1974.: Gépész. 1967. [2] He/m L. Tankönyvkiadó. 7. 1963. 1967. ÉTK. Muszaki Könyvkiadó. 1953.und Lüftungstechnik. München-Wien. 1959.: Gumirugók. 14]Schwaigerer. Muegyetemi jegyzet. Budapest. Berlin. P. W.: Maschienen Fundamente und andere dynamisch beanspruchte Baukonstruktion. V. München.: A muszaki lengéstan elemei. Budapest. R.: Zajtalanítás. [12] Borgwardt. Budapest. kiad. Springer Verlag. 1960. Építésügyí Tájékoztatási Központ. Tankönyvkiadó. Muszaki Könyvkiadó.: Rietschels Lehrbuch der Heiz.: Kínematika és kinetíka. Budapest. Maschienen Funda[8] Sorge. 1964. A 6. [16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung. és szerzotársai: Ventillátorok. E. [5] Pattantyús Á. [9] Automatika elemek katalógusa. 2. Muszaki Könyvkiadó. E.: Gépágyazások rezgéstani méretezése. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. VOIVerlag. 1963. 1963. Berlin. 1970. 1963.

2.) Budapest. Budapest. Budapest. 1966. 1965. fejezet: Lipovetz I. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. 1963. Budapest. Budapest. Budapest. Muszaki Könyvkiadó. Oldenbourg. Lüf. Muszaki Könyvkiadó.: Általános és fizikai kémia.: A szabályozás technika épftoelemei. W. Építéstudományi Intézet.Telkes: Szabályozó berendezések. G. G. München-Wien. W. Budapest.und Sanitiirtechnik.és villamosmérnökök kézikönyve. 1961. köt. Wasser. Nehézipari Könyvkiadó. ponthoz: [1]Macskásy és szerzotársai: Tankönyvkiadó. köt. 1961. 1974. Schlesser Verlag. [22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályozása. Muszaki Könyvkiadó. [20] Építóipari Katalógus. 2. 1964. [13]Dányi.és villamosmérnökök kézi· könyve. Muszaki Könyvkiadó. VOI-Verlag. Oldenbourg. [11]Szilágyi L. [5]Egyedi L. 1961.és lrodagépértékesíto Vállalat. Ill. IV.: Gázipari kézikönyv. köt. [15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása. 2. [14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. 1963. [17] Samson gyártmányismert~tó. Klimatechnik. E. 1967. Düsseldorf. 1964. Muszaki Könyvkiadó. A 6. Muszaki Könyvkiadó. A 6. köt. Budapest.: Épületgépészeti kézikönyv. Központi futés 1. [21] Danfoss gyártmánykatalógus. ANYAGAI [4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Futés.: Szabályozások dinamikája. 1956. [24] Billmann gyártmánykatalógus. 1966.266 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI. 1. Muszer. VEB Verlag fúr Bauwesen. fejezet: Bdcskay Gy.: Die elektrische Heizungs. Muszaki Könyvkiadó. Budapest. [6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-. [9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és karbantartása. H. [12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástechnikából.und KIiIRaregelung. G.: Szervetlen kémia. Budapest. [19] Automatika elemek katalógusa. ponthoz: [1]Pattantyús Á. 1974.: Gas. 1966. Abwasser. Budapest. 1970.: Gépész. [18]Frede.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai. Budapest.: Korrózió. Muszaki Könyvkiadó. [23] Rietschel-Raiss: Muszaki Könyvkiadó. Budapest.és villamosmérnökök kézikönyve. R. Budapest. München-Wien. Lüftung und Klimatechnik. Muszaki Könyvkiadó. fejezet: Lipovetz I. Összeállította: Sallai Gy. [25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé. tung. Budapest. Iparterv. Akadémiai Kiadó.: Gépész.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1968.10. Lüftungs.9. 1966.és légtechnika. Ill. 1967. R. Budapest. [26]Menyhárt J. 1967. W. Budapest. 1966.: Elektrokémia. 1971. [2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. Berlin. fejezet: Fekete L. [8] Wolsey. [10]Laber. (Kézirat. [3] Pattantyús Á. Tankönyvkiadó. [2]Egyedi L. sek önmuködo szabályozása. Braunschweig. Muszaki Könyvkiadó. [7] Csáki F. 1961. Budapest.: Gépész. 1952. . 1967. Ill.: Klímaberendezések. [16]Samal E. [4]Pattantyús Á. Budapest.

. azonban az egyedi futés is megtartja létjogosultságát egyszerusége. 7-1. ha a futendo helyiségbe szállított kémiai vagy villamos energiát magában a helyiségben alakítjuk át hoenergiává. és minden egyes alkalommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás módjára. Napjainkban a központi futés.az alkalmazott energiahordozó szerint. Kandalló l .. Mindezen kívánalmaknak kályhák tesznek eleget. Hoenergia formájában hoszállítás tehát nincs.7 kW/m2 (3000. A kémiai energiát hordozhatja szilárd. folyékony és gáznemu tüzeloanyag... .1.az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós futés). közülük a legszebb Siklóson és Sárospatakon (7-1. hiszen az egyedi futés definíciójából következik. 4000 kcaljhm2) a kandallónyílás felületére vonatkoztatva. A berendezés lényege tehát az energiahordozó helyi átalakítása. Áthidaló megoldásként és kiegészíto futésként minden körülmények között alkalmazható. Lektor: Bodnár Ferenc Egyedi a futés akkor. Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási módszer kínálkozik : . . Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák 7. Egyedi futések Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. 30%.. nem túl magas felületi homérséklet.a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós vagy döntoen sugárzó futés). a berendezés hatásfoka mindössze 20. kis beruházási és fenntartási költsége miatt.1. Teljesítménye 3.1. és ezt a futoberendezésben alakítjuk át hoenergiává. Kályhák A kályhákkal szemben támasztott követelmények a következok: .5. Magyarországon több középkori vár kandalló ja maradt fenn. ábra.jó hatásfokú. 7. 7. ábra). egyenletes helyiség-homérséklet.1. leginkább a cserép- 7. . sot sok helyen csak a távfutés felel meg korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civilizációs követelményeinek. Kandallók A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések nek. Tárgyalásuk alapjául tehát ezt a felosztást választjuk..2. Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb. hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát szállítunk. .egyszeru kezelhetoség.egészségügyi követelmények: tiszta üzem.. lehetoleg szabályozható tüzelés.A holeadás módja döntoen sugárzó.4.

27 2.217 3340 4750 2870 3120 88 4150 3530 2740 2900 2350 3640 2180 3380 4280 2610 80 1960 96 2110 3270 1680 2680 3120 2860 1510 1340 3860 2.406 3. egy.89 0.76 xO.75 5.47 0.89 5.19 3.47 1. csempeméretekrol mert alkotjaArostélya nincs.83 112 0. Cserépkályha I Ma~SÚfo 19x21 ábra).60 6.92 104 0.95 x0.406 2560 2010 2460 2980 1840 szama.38=0.144 2.43 1.EGYEDI FUTÉSEK az ajtót Ie m2 zárni.11 1.15 0. ill.87 2.51 2.631 1.51 1 1.452 3.68 0. lehet is megoldható séget keresztül is Csempcméret az ajtót nyitva kell kályhákkal (7-4. m2 Fúto- I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I .51 0.47 0.38=0.atú kályi és holeadása ányos k mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.433 0.665 = 0.a hogyvan a kályhátaja SzéntüzelésufaméretezésérolRendszerinthány táblázat gekhasábbeépítettéscserépkályhákparázsszükségeshelyicserépkályhák cserépkályha. tájékoztat.47572=0.65 3.57 0.217 3.24 135Holeadás.80 0.07 128 0.76XO.316 1.76XO.26 1.76XO.A égéshezésberakása levetatni. füthetnek egyes oldalait.542 1500 56 1720 1290 2080 48 1560 84 1340 4084 0.475XO.4851.433 4260 4010 4590 3760 3230 5000 4450 4090 3060 3830 3570 4110 2490 3130 3320 3560 2540 0. 1490 960 4880 3660 5680 3790 4340 3260 5050 3450 5340 4300 3560 6063 0. W 800ban.475Elfoglalt 1.76 1.35 2.53 112 1.38=0.47 0. 5.0.47 3.181 .475=0.289 2900 3680 2460 1680 98 2240 2810 1920 1440 2340 2680 2000 2300 77 2300 4510 3880 2140 0. csakReprezentatív változbegyújtása aközött attólbetüzeloanyag hagyni.361 alapterület. Holeadás.47 4.3161.16 0.alakú.91 3. ésfolyosóról m2fatüzelésu helyisétágFatüzeléses áramlik A függoen.855 hm214498=0.51 153 =0.144 0.631 1. ábra).26 1.95 1.68 1.26 120 1. A kályha falaiban fe kell kályhától abban 7-2. és fokozatban több igen 268 hm2 2230 1760 91 1120 7096 0.79 0. egyajhavan. Miután után leégett cm=0.855xO.0399 futheto7-2.11 4.68 4.38=0. és a a futofelületet és go. csakcsempe ezenhatárokelotérbol.38xO.475 =0.428 .(7-5.181 1150 1790 1540 1280 XX13654=0.hogy ebben külön ham tér el.68 0.38 0.47600felület.68 0.futése hasáb cserépkályha.57=0.665XO. ábra.39 120 =0.39 5.57=0.289 0. sokaz aA7-1.27 1 kcaljh 0.

331 1.44 1.945I XXO.441 2120 3280 4220 3660 4880 3630 5620 3140 2180 5810 3380 7084 0.44 7.265 4590 5240 3950 3230 3760 4500 3940 6000 3390 5450 6360 6370 5480 5400 6160 4630 7170 2460 0.05XO.92 1.05 3. ábra hordozató.05 1.92 5.08 153 Magasság.02 7. ábra.63XO.59 4.82 4.353 2420 96 1410 84 1610 1210 1910 2710 2260 56 1900 3860 3100 48 5070 m 98 0. Eszerint nehéz.496 . Hordozbatócserépkályha.42 3.525 12054=0.735 0. ~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyéKoksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz).735hm20.44 0.42=0.16 2820 0.16 4.2651.24 2.529 2.221 3440 9863 0.686006760 0. zabályozó.45 0.945 X14472=0.42=0.771 1 0.85xO. .92 2180 0. rostélyok gyakoratilag ugyanolyanok.SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269 ~rostély van.112 2820 5160 2820 2100 4190 2540 2220 0. 0.386 4500 2240 80 1690 1930 1450 1810 2960 2630 40 1960 91 2330 3940 3620 1690 1630 3200 60 4250 3660 2750 4130 2540 3550 2660 2960 4750 4780 4510 4080 4110 3870 4830 4360 77 2900 3380 3110 96 0. A 7-6. középnehéz és könnyu serépkályhák vannak.05XO.05xO.551. I I .92 szarna. 3. .80 1.0504 m' 800I kcal -::W/m' Futo1 \ 930Wim' . táblázat.42 0. Cserépkályhák méretei és holeadása Csempeméret 2t felület. hogy nagyobb ~revan a tüzeloanyag befogadására. Általában kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek lyen kivitelben.660 5. A rentüzelésutol abban különbözik. Két helyiséget futo cserépkályha 7-2.64 6.71 6.53 112 0.68 6.525=0.85 6.1761.44 Holeadás.551. W hml I 1870I I kcal x24 cm =0.68 2. a kályha közepén) van a töltojtó.és tüzeloszerkezetek. szállítható cserépkályhát szemléltet. I ' ' O Termá/it hÖszigeteres 7-4.84 128 =0. A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá{ozhatjuk. Az ajtók.84 1. és ennek a térek a felso végén (kb.26 1.595 kcal/h 1. m' Futo.63 3.68 1.3531 11.68 120 0.525 =alapterület.42xO.63 2.92 4.42=0. Üzem közben a töltoajtó zárva van.525=0. " I L 1 __ II I " " " r-.05xO. 4.68 2 1.18 1.63 0. mint a vaskályhákban.20 0. . Legtöbbször folytonégok.770 m' I 4.735=0.94 136 Holeadás.525=0.23 1.92 1. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egyeépített tuzszító ajtó.88 2.02 104 0.176 1.388 3.0. .496 2540I 0.84 Elfoglalt=0.72 1. " .529 .331.

felégo. 4 beégo. bJ oldalnézet. ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. 3 füstjáratos cserépkályha 1 hamutér. együttes névleges teljesítmény 11 500. A folytonégo kályhák névleges teljesítményük 50%-ával túlterhelhetok.4. 4 kályha. 5 második metszetei füstjárat. Teljesítményminimum a névleges teljesítmény 25%-a.. aj b) e) 7-5. ábra. ábra. együttes névleges teljesítmény legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh).. 9 samott-tégla. A minimális kéménykeresztmetszet: 14X 14 cm. 29000 W (10 000 .270 B~ EGYEDI FUTÉSEK 1 1 VI 8 r V r t A~ ... 40 Pa (1..0 kp/m2).. : ~ glMfTSZET . 14x20 cm. //'/'// vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h)..5. 7 harmadik füstjárat.. 5. 1. együttes névleges teljesítmény 23 000. . 3 elso füstjárat. \ r: IV II! r //1METSZET aj bJ ~ ej 7-3.. 6 átégö.. 8 kályha. ej vízszintes metszetek A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) 2300 W/m2 (2000 kcalfm2h). Kémények. 2 kályha. A cserépkályhák huzatigénye 15. 36 ~IVMfTSZET ... ábra. 8 cserép... Széntuzelésu.... Folyosóról futhetó cserépkályha aj elölnézet. vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) 2900 W/m2 (2500 kcalfm2h). A hatásfok átlagos teljesítmény esetén mintegy 70%.. 25000 kcaljh). bukó. 40 000 kcaljh). 20X20 cm. bJ B metszet. 2 tuztér. VI metszetek aj A metszet. emelkedo. 46 000 W (20 000. .3 : . Hordozható cserépkályha ..

5 m magas kéménnyel érheto el. mielott I kéménybe jut. A kétaknás kályha alsó égésu. amivel a ~émény huzatát lehet szabályozni. Fajlagos névleges teljesitménye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h). 8 tüzeloanyag-akna: 9 második akna. hatásfoka 80%. mm Mélység.1. 6 füstláz. samottfalazás nélkül. 7·10. A 7·7. A kályha lehet kör alakú vagy négyzögletes. .2. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag letöltésére.uj.25 S800 sooo 60 . VaskáIyhák Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu. Kétaknás négyszögletes vaskályha 1 tuztér. A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek csak az alsó. ábrán. hogy a levegoben levo )ort megpörkölik. 2 rostély: 3 hamutálca. + . n. itt a levego.. a másikon keresztül távoznak a füstgázok..dnak. 100 80 10S 118 .SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271 7. Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún. ill. ábrán egyaknás négyszögletes vas~ályhátláthatunk. ill.(huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk.yorsan felfuthetok. a salako..Az izzás. 7 füstcsonk állás ! 234 730 I 46S0 730 1. k~zvetlenül a rostélyon levo rétege izzik.. egy másikat lent a tisztitáshoz. amelyet öntöttvasból készitenek. de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. Az egyik aknában a tüzelomyag van.. trni azzal a hátránnyal jár.és kétaknás kályhákat. A füstgáz a kályhálan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad.2. ábra. ! 7-7. kP Füstca6nyúlváoy átméroje. ami áltaában 4 . m' Súly. Egyaknás négyszögletes vaskályha 1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó. Nincs hotároló képességük. mm Szélesség. mm 46 915 344 279 _. m" Holeadás. mm Füstcs6-középmapaság.szal<i datai< a Mapaság. belülrol sa[lottal bélelt kályhák. ábra. az égéstermékek keletkezésének helyéreis kell levegot juttatni. Ez a töltoajtó nyilásánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges.3 kp/m2).. \. Felületi lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb.zegyaknás kályha felso égésu. . 7-8. mm FütMelOlet. Megkülönböztetünk egy. hamukivételhez. felfutés után hamar meleget . A vaskályhák mzatszükséglete 10.. amerikai kályha. W kcal/h Füthet6 helyiségtérCogat. Kétaknáskályha metszete látható a 7-8. 30 Pa (1. távozó füstgázok I • 44 91S 30S I I I I 11 '6 I I 1. ábra.(huzat-) szabályozó csappantyú.. és 7-11. füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelomyag-mennyiségen. ábrán néhány jelenleg forgalomban levokályha és jellemzoi láthatók.. 12 7-9.•• 120 85 4000 60. Super Kalor vaskályha J Mii. 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu ajtó: 6 Cilstgáz. A 7-9. A kéménycsatlakozás elé a 'üstcsonkba csappantyút illesztenek be.

hogy a levego kelloképpen felmele. A bordákkal megnövelt felület II hetové teszi. Record 300 vaskályha Muszaki adatok Magasság. mm Futöfelület. Altalában nagy termek-! ben (üzletek eladótere.mm Futofelület. ipari csarnokok stb. ábra). W kcaJ/h Futött helyiségtérfogat. Z-típusú túzlégkalorifer .I! 7-12. ábra. mm Mélység. A kályha és köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi nyom keresztül. kp Füstcsonyúlvány átméroje. amelynek bordázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít· ják fel. mm Szélesség.75 8150 7000 300 272 132 Futött helyisig levegoje 7-11.2. 7-10. ábra.5 7000 6000 90 ••• 120 130 118 800 ---1 t"s. készülo épü· letek szárítására. mm Szélesség. m' Holeadás.) alkalmazzák. Ez kívül bordázott felületu v. m' Holeadá. kávéházak. jék.mm Fúslcso-középmagasság.272 EGYEDI FUTÉSEK 7.. mm 822 548 459 683 1. kályha. acéllemez köpennyel ellátva.3. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett. mm Mélység. m' Súly. mm 1030 620 510 2.1. m' Súly.f1. W kcal/h Futheto helyiségtérfogat. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz· nálatos. el fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz· tül jut a futendo helyiségbe. Ideiglenes futésre. továbbá a mezogazdaságban hasz· nálják a tuzlégkalorifert (7-12. kp Fústcsonyúlvány átméroje. ábra. Vaskályba mesterséges légárammal A vaskályhák különleges típusa az "Exp heating" kályha. Karancs 150 vaskályha Muszaki adatok Magasság.

•• 15 0. kiválasztása A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen :nyeges. 7.. amelyet elhelyezhetnek a andbe süllyesztve pincében. fóldszinten vagy a padláson. m2. ezért szabatos loveszteség-számitás nem is végezheto. TartáIyos olajkáIyhák Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formáját és adatait a 7-13.2.8 ••. max.5 W kcal/h Olajfogyasztás.SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273 7. stacionárius állapot nem áll be. és számitani ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is. A kályhá:at katal6gusadatok alapján választjuk ki. ábrán láthatjuk.az 1. csarnokok futésére alkalmas az olajtüzelésu ipari holégfúvó (7-20. 7-18.. valamint központi ellátású olajkályháka t.3. Huzatigény. % Ffithetö helyiségtérfogat. % Fiítheto he1yiségtérfogat.1. Pa m' m' kp/m' kp/m' 20 Az épületgépészet kézikönyve . A a kályha felülete. és 1.2. W kcallh Olajfogyasztás. egyizerubb. ~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk :artályos. Lényegesen tisztább. A füstgázok a futendo térbe jutnak. ahol az olajtartály egyidejuleg olajégo is. oC.10. raktárak.33 84 30 •••40 8 .4. ahol Q a kályhával p6t1and6 hoveszteség. ábra. nagy a felfutési p6tlék. Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá. max. 7-13.4 Höleadás. szárítand6 félkész épületekben alkalmazzák. Huzatigény . I/h Hatásfok. Kálybák méretezése. kényelmesebb.2. 7-3. Szelloztetendo. pontokat). ábra. mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés. Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problémáinak megoldására. Egyszerumegoldást szemléltet a 7-19. adatul lével a tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte- összefüggéssei számolhatunk. Minikalor típusú olajkályha Muszaki adatok 2900 2500 0.1.3. Egy részüket az égokre visszavezetik. tbel a futendo helyiség homérséklete. 1. mezogazdasági létesitmények. 7. Mekalor 2500 típusú olaj kályha Muszaki adatok 2900 2500 0. I/h Hatásfok. 7-14.2. Pa Holeadás.3 85 30 •••40 8 . Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000 kcaljh). ábra. tájékoztat6 1. ábra.2. ex hoátadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2 hOC) (1.8 •••1.•• 14 0. Amenylyiben ilyen nem állna rendelkezésre. táblázat).an szakaszos. 7. Központi olajellátás Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy közös tartálya van.2. Olajkályhák Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben ~lterjedt.

ábra. max.. Hatásfok. 7-17.5 . Pa 1. 20 1.. Huzatilény. 2 Holeadás. IIh Hatásfok."0 15 •••20 tp/m' 0. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha Müszaki adatok Holeadás. W kcal/h OlajfollYasztás. 7550 6500 0. max. Pa 7000 6000 0..04 83 100 140 15 20 1. Mekalor Mi1szaki adatok W kcal/h OlajfollYasztás.. % Ftitheto holyiségtérfogat. Huzatilény.% 7500-2 tipusú olajkályha 8700 7500 Ilh m' kp/Dl' Fútheto helyiségtérfogat.4 80 82 m' 80 •••130 4 •••20 120 .5••. ábra.• 2 kp/m' 7-16. max. % Ftitheto helyiségtérfogat. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha Mi1szaki adatok Holeadás...4 •••2 tp/Dll 1. max.llh Hatásfok. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha Mi1szaki adaJok W kcal/h OIajfOllYa8Ztás.2 .. pa Holeadás.5 •. ábra. m' Huzatigény.274 EGYEDI FUTÉSEK 7-15.• 120 15 .93 7-18. % Fútheto heJyiségtérfogat. W kcal/h OlajfollYuztás. Huzatigény. Ilh Hatásfol<.84 80 75 . ábra. Pa m' 11 600 10000 1.

. O/ajká/yha 7-3. holeadás W Súly.5 Nyomósszabó/I/ozó 7-21. Kilépo légáram teljesitkcal/h 410 290 81000 70000 15000 17500 25 40 70000 50 15000 Maximális Iholeadás. Minimális holeadás. 20' . OTR-71 leJlemzok típusú ipari hiilégfúv6 adatai I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B I 1.9 250 50 I mása. kp homérséklet-emelke-nyo. Olajkályhák központi olajellátása 7. bJ méretek ~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az )lajkályhákhoz (7-21.6.. Gázkályhák A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30. Ipari olajkályha mesterséges légárammal (höJégfúvó. IPa m6oye. Az olajvezetékek ) vagy 8 mm átméroju rézcsövek. 1. oCkcal/h Szá1litott névleges Feszültség. Egyszeru olajkályha füstgázelvezetés nélkül 7-20.5. ábra.75 I 3X380/220 1. ábra. Minden kályha el5tt )1ajnyomás~szabályozó szükséges. 290 I 3X380/220 I 0. -650 bJ ábra. oC dése.OLAJKÁLYHÁK 275 -955 aj r-19. OTR-71 tipus) aj nézet.kW homérsékleten.% 400 81000 17500 I 540 87 50 . pont tárgyalja.statikus 60 oCeseVentillátor légmennyiség. .3. mS/h t6o.V kp/ml Levego Hatásfok max. táblázat.. Füstgáz-homérséklet.W 5500 86.. ábra).

és csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24. hogy az a többi futési móddal versenyképes legyen. A kis sorozatban gyártott. Az akkor rendelkezésre álló hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha meglehetosen terjedelmes. külön tárol6közeg beépítésére nincs szükség. Programjába vette korszeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek kifejlesztését és gyártását is.a futoteljesítmény jól szabályozható. ábra). . táblázat foglalja össze. felületen keresztül közli a hot a környezettel. részben a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül megy végbe. lassan és megközdítoen egyenletesen. . A légcsatornában keletkezett kéményhatással a hoátadás fokozható. ábra).4.a fogyasztott futoenergia mérheto. vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják (7-23.nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre. Itt magának az épületnek a hotároló képességét használjuk ki.4. Légcsatornás tárolókályha természetes konvekcióval. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha villamos fútésu kályha természetes légáramlással .1.és fa1futés azzal a nagy elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára). Ventillátoros tárolókályha.nincs szükség égéstermék-elvezetésre .nem szennyezi a levegot. . ábra. ábra) csak a burkolaton. A kályhát a Villamos Berendezés és Készülék Muvek állitja elo. A ho túlnyomórészt a légcsatornán keresztül. Ezenkívül igen kellemes közérzetet ad. . úgyhogy szélesebb köru elterjedésével számolhatunk. A kályha felületén adja le a tárolt hot. A hotároló cserépkályha (7-22. A háromféle kályha jellegzetességeit a 74. A hoátadás részben a kályha felületén. Kifejlesztésekorfontos szempont volt. Villamos fíítésu kályhák A villamos futésseI a fogyasztó korszeru. A padlófutés költségeit olyan mértékben kell csökkenteni. Ehhez nagy teherbírású vasszerkezet kellett. Hotárolós 7-22. ábra. Korunkban. hogy a kályhát készre szerelve egyegységben lehessen szállitani. A légcsatornát kézi 7-23. KH-22/A jelu kályha hotároló magja magnezit idomtéglákból áll. viszonylag gyenge hoszigetelésseI. az urbanizáció és környezetvédelem fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szükségessé váltak. A padló. 7. Hotárolós villamos fiítésií kályhák A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépítésük szerint különfélék. Elonyei: .276 EGYEDI FUTÉSEK 7. Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldásnak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/futés is. a beépített ventilIátorral létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha.elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék szállitása . kéziratának készítésekor egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis darabszámban. . Hazánkban e könyv. higiénikus hoellátást kap. hogy a futotest láthatatlan.

ventillátor kályhába ve. hogy bekapcsolásakor rövid ido alatt felmelegszik. egyszerubb. ábra) - Természetes légáramlású kályha (7-23. A villamos futésu konvekciós berendezések többféle kivitelben készülnek. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráramlással vitelben emyovel. I amely hot anap Aféligszabályozható fújt épített Egész resztül tyú szigetelt. A második változat javíthatÓbb. ábra) -<ll á1 .sen ott. táblázat. ábra) Kényszeráramlású kályha (7-24. sugárzó teljesen levegot nem. egészsegítségével..a be-használt teljesen termoszresztül adja le.felületen teljesen energiától egyenletesközepes60a.4.. AI le. mennyezetre szerelheto formában készülnek. 7... A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapétafutés érdemel említést. A hosugárzók másik formája a különféle infra- A természetes konvekcióval muködó berendezésekben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezkedI""•.1 . Foleg kisebb helyiségek (fürdoszoba. ábra. E :g . amelyben ellenálláshuzal van.2. vagyfelület áramoltatniPótlólagáltal ke. Villamos hosugárzó 1 parabolikus reftektor. A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi teljesítménnyel muködnek. Mindkettovel kapcsolatban meg kell oldani az érintésvédelmet.0-4. amelyekre szigetelo fóliát ragasztanak. napos és az éjjelA jól amígnagyrészt vagy holeadás autofolyásolható messzemenoen ingadozhat Iutólag nem befolyásolható kíván de különö- sugárzók családja. 2 flitötest .befolyásolható holeadásholeadása csakA addig Majdnem 80 matikus.. C. A másik típus nyomtatott áramkörös lapokból áll. A nem Általában míndenütt.) futésére alkalmazzák. A tapétafutés nagy elonye. adjakizárólag lakószobák lehet konvektív légcirkuláció A kefelület légcsatornáncsekély. A holeadás felhalmozottkályhánAakeresztül mivel kizárólag a felületenA felfútésAfélig vagy(csappan..~ 0: 'e:~5cn . ahol a hoigény jelentosen Anagysága féligholeadásfútéstpontosanholeadáskonvektívautofelfutés függ. parabolikus tükörfelületben (1. a szobában tartózkodó személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugárzást. Ezek közül legelterjedtebbek a következok: Ellenálláshuzal-futótest. A villamos futésu egyedi sugárzó futoberendezéseket általánosságban hosugárzónak nevezzük. ábra. Közvetlen villamos fütótestek Sugárzó futotestek.ad fokozására termosztát muködik matikus.10: > A hot oC-os. leadás levego auto-Hot táttalnyitásával). falra.0 kW teljesítménnyel) (7-25. Ezek a futotestek hordozható ki- 7·24. azbeszt) szott szövet.•. Minden helyiség. természetes vagy mesterséges konvekcióval.. ábra).•. Konvekciós futotestek. a azonbankályhafelfútés le.VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277 7-4. 7-25. W.ho. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása Cserépkályha (7-22. A tapétafutés egyik típusa a szigeteloszálakból (pl.

1969-tol folyamatosan. R. A futési idénynek legalább a felében kihasználható teljesítményre kellene méretezni a távfutést. K). Peltier-elemek. ha a távfutés nem ad számukra megfelelo belso homérsékletet. A villamos futések különleges alkalmazási területe a kiegészíto futés. 1971. Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a villamos fiitésu termoventillátor (7-26. Villamos futés mint kiegészíto futés. bordázott csöves futotesttel készítik. vagy ráfuthetnek.vagy háromfokozatú. 7. méretezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo. és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo távfutéseket (1.278 EGYEDI FUTÉSEK nek el. (Foszerk. Akadémiai Kiadó.5. hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg.) Budapest. További elony. egyéb fémvagy porcelán burkolatú. 1974/75. 1964. és a csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fedezni. Muszaki Könyvkiadó. hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költségükre befuthetnek. 14. 1966. de az USA-ban számos irodaház futését is ezzel oldották meg. ÉTK.: Zádor A. fejezetet) nem célszeru ilyen ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni. templomok padjaiban. büfékocsik kondícionálására és futésére alkalmas.) Ilyen jellegu fiitéseket alkalmaznak pl. Ilyen célra radiátor is felhasználható vízzel vagy olaijal töltve. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún. München-Wien.és légtechnika. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést 7-26. Épületgépészet. hogy ily módon nem szükséges a távfutést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni. ábra). Muszaki Könyvkiadó. ábra. IRODALOM [1] Muvészeti Lexikon (F .und Klimatechnik. Külön említést érdemel korunk egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási módja. [6] Magyar Építoipari Katalógus. a ll. Budapest. Oldenbourg. A Peltierelemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik. a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek felhasználása. jav. Villamos futotest kényszeráramlással ventillátor) (termo- és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. Budapest. (Az alsó közcsavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiitopatront.: Épületgépészeti kézikönyv. Különösen jármuvek. Általában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú. 1965. amikor még vagy már a távfutés nem muködik.0 kW teljesítménnyel kapható. [4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung. [2] Rietschel-Raiss: Futés.0 és 2. kiad. Budapest. [3] Egyedi L.. [5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujteménye. Külso holeadó felületük vas-.. amely két. hajók. Magyarországon 1.i feleloen fokozni. Az alkalmazott kiegészíto villamos futés teljesítményét az adottságoktól függoen mindenkor optimumszámítással kell megállapítani. és Genthon 1. . Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna. Budapest.

Ha a hoenergia szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó sUfUségkülönbséget hasznosítjuk. . .igénytelen berendezés. ha közös az eloremeno és a visszatéro vezeték. hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobbrészt hogyan közlik. így viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges. ezt a tulajdonságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futoberendezésekben. hosszú a felfutési ido. s az ellátó hálózatok üzemétol.nincsenek a rendszerben könnyen meghibásodó mozgó szerkezeti elemek. A melegvíz-futés hátrányai: .a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók felületi homérséklete alacsonyabb.felso elosztású és közbenso elosztású rendszer. ami egészségi és biztonsági okokból elonyös.a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérséklet változtatásával könnyen szabályozható.1. lIO oC. figyelemmel arra. a jutorendszer nyitott. nyomás alatt áll. ha attól elzártan.a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a befagyástóI. A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében alkalmazása elsosorban kis alapterületu. Melegvíz-futések osztályozása.a felfutés hosszadalmas. . ha külso energiát (pl. . Egyéb elonyei: . kétcsöves jutésrol. kis kiterjedésu magas épületekben (foleg lakó. . Melegvíz-futések .a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt homennyiség. amely a termelt hot a holeadókhoz szállítja. Hátrányai: . akkor zárt.nagy a rendszer tehetetlensége. . Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyitott vagy zárt kialakítása. A víz surusége a homérséklet emelkedéséveI jelentosen csökken. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlásáb61adódó ellenállás legyozését.a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru.. így üzemének villamosenergiaköltsége nincs.a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérséklete max. .. A vizet nagy fajhoje teszi alkalmassá a ho szállítására. sot a nem kello gondossággal méretezett hálózatban indulási zavarok állhatnak elo. szivattyúmunkát) használunk fel. Gravitációs melegvíz-fútések A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szükségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo felhajtóero.külso energiát nem használ fel. A csohálózat kialakítása szerint. Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó csovezeték elrendezése szerint is. A melegvíz-futoberendezésekben a hohordozó közeg a víz. zavarai tóI független. A víz e két tulajdonságának köszönheto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása.8. akkor szivattyús juiésrol beszélünk. MENVHÁRT JÓZSEF Lektor: Mészáros Ferenc Minden központi futoberendezésben szükség van olyan közegre. és csohálózatát pontosan kell méretezni. állandó felügyelet nem szükséges. Ha a csorendszer az atmoszférával érintkezik.és középületekben) elonyös. 8. . A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei: . egycsöves jutésrol beszélünk. ha a futotestekhez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték csatlakozik. eszerint van alsó elosztású. Szerzo: DR. leállás után is sokáig melegen tartja a futendo helyiséget . A holeadás módja szerint beszélhetünk konvekciós vagy sugárzó futésrol. gravitációs jutésrol. így karbantartása egyszeru.

és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7. Hogy a töltés és ürítés teljes egészében végbemehessen. A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos elrendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken jut vissza a kazánba. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják el a 3 felszállókhoz. a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futotest felé. kétcsöves futöberendezés kialakításának 1 kazán.rend· szerint a kazánon elhelyezett . BL biztonsági leszállóvezeték . A 3 fel. Eltérést mutat a 8-1. A hálózat ki· alakításakor ügyelni kell arra. Ennek elofeltétele. ábrán feltüntetett kazán helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kapcsolt épületben). igénytelenebb helyiségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto. Ez lehetoséget nyújt arra. Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába lejt. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a 4 futotestekhez. 2 alapvezeték . Alsó elosztású. ábrán az eredmény-vonallal rajzolt 9 és 10 légvezeték vezeti el. hogy két felszálló lehult vizét közös le· szálló fogja össze. 8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok.280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK 8. 9. ábrához képest a 8-2. ábra szerinti elrendezés. Itt külön horony ban van az eloremeno és a visszatéro vezeték. hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék. Ha az épület nincs teljes egészében alápincézve. A levegot a 8-1. 4 futotest. A bemutatott két elrendezésen kívül természetesen még több változat alakítható ki. hogy annak minden szakasza vízzel feltöltheto legyen. akkur az alapvezeték padlócsatornában. ábra. a vízszintes vezetékeket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni.1. A hálózat . BP biztonsági felszállóvezeték .és 6 gyujtovezetéket rendszerint a pince mennyezete alatt helyezik el. elve 5 leszálló. A rendszerben lejátszódó folyamat a következo. A 2 elosztó. ill. az esztétikai igényeknek megfeleloen. A hot az 1 kazán ban termelik. itt történik a hasznos holeadás. és 8-2. 7 és 8 bekötovezeték . Alsó elosztású gravitációs melegvíz. gravitációs.és egyben ürítocsapon át töltheto fel. 10 légvezeték. 3 felszálló.1.tölto. 6 gyujtovezeték . II táguJási tartály. amelyek elosztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek alatt haladnak (8-1. ábra). visszatéro bekötovezetéke a felszálló irányába lejt.fíítések Általánosságban azokat a futoberendezéseket nevezzük alsó elosztású rendszereknek. A 8-1. 2 '/ 8-1.

és a levego a tágulási tartályon keresztül távozik. A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0 között választható meg. FF A részi ef 8-3. Felso elosztású. A víz a levegot maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból.1. Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal helyet.GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281 1--I [br ---rl-~Irj-'-l i I . ábra. l' I I I I I I . Alsó elosztású. ha esztétikailag nem kifogásolható a megoldás.BfJ alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hasonlóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo futotest között szerelik. A részlet). Fagy és egyéb káros külso hatások ellen hoszigeteléssei. védoburkolattal. A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és kazánházi hálózat telik meg vízzel. Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás- rOT l. Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint mennyezete alatt is (8-4. A fofelszálló falhoronyban. ábra). amelyeknél az elosztó vezetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. A leszállóvezetékeket általában szabadon. kétcsöves melegvíz-futés.j I i -r-T L~ -~~ -/// /~// ////// BF biztonsági felszá116vezeték. E célból a felso elosztóvezetéket a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni (8-4. közös leszállóvezeték BL biztonsági leszál16vezeték 8. ritkábban falhoronyba fektetve szereljük.(visszatéro) hálózatot a pince mennyezete alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsatornában helyezzük el. ábra. ábra). A futoközeget a felso elosztóhálózatba az FF fofe1szálIó. hogya rendszer könnyen légtelenítheto legyen. mázolással kell védeni.. i-ff 1 4J B.. A gyujto. A gyujto . ábra.. ritkábban szabadon szerelve halad. felszálló-. A rendszer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben megy végbe. / külön 8-2.2. Külön figyelmet kell fordítani arra. feIszáJJ6vezeték . ábra).::!:: . A részlet: /: egy eloremeno kétcsöves gravitációs két visszatéro futés FF fo Jeszá1J6vezeték leszá1J6hoz. Csotakarékossági szempontból gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóvezetékkel készül (8-3. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futések E csoportba soroljuk azokat a gravitációs melegvíz-futoberendezéseket. a futotestekhez a leszállóvezetékek juttatják el (8-3.

A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket össze is vonhatjuk (8-3. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakításokat láthatunk.. míg a B részlet a 8-6. gravitációs. ábra). ábra). C átkö!is I fQt6testekben. A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1 elosztó csohálózat is építheto (8-7.1. a D leszálló aB-hez .iránya 7//77777 8-5.levegö mozgá. ábra A részlete a 8-6. egycsöves futés ~ iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo az egyes szakaszokban (8-4. fút6testek. ábra). I légtartáIlyal. A leszállóvezeték-pár helyett csak egy vezeték van. ábra A leszállójának. Az' A leszállóvezetékre kötött fut()testek sorba kapcsoltak.282 MELEGvíZ-FUTÉSEK A rész/et BF ~~ I .zaka. B részlet: Iégtelenités elo. ábra. Az elosztóhálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint menynyezete alatt halad.z I . LT légtelenltötartály -.hasonló. a B leszálló futotestjein a leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik csak át. akkor az elosztóhálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba meno légvezetékkel külön légtelenítjük. amely egyaránt szállítja a futo és a lehult vizet (8-5.3. a fennmaradó hányad a rövidrezáró (átköto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli A B C O 8-6. ábra). a futotesteket . -. B részlet). ábra B leszállójának vízszint es válto- 8. de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep van./ ~ // /tit -~ -- +It B resztel 8-4.zaka. ábra..tek. A 8-7. D átköt6. ábra. a C leszállón a futötestekben talál· ható a rövidrezáró szakasz. B átkötöszakaszo. A 8-6.ztó./ .. Ez esetben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell elhelyezni. I I I végén I . ábra. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének alakltási lehetóségei ki- A sorba kapcsolt flitöte. Felso elosztású.- LT // ////////// // . Ha önálló biztonsági felszállóvezetéket alkalmazunk.viz mozgásiránya . Egycsöves gravitációs melegvíz-ffitések Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso elosztású futés egyik különleges esete. Nagy kiterjedésu felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelkedéssel is szerelhetünk (8-4.z elzáróval .. Felso elosztóvezeték kialakítása A részlet: központi légtelenítés.

A visszatéro há- . Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- • t / ///77777// B 8-8.és a biztosítás módja azonos. A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben megoszlik az egy felszállón levo összes futotest között. bár üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkulációjával ellentétes. Vízszíntes elrendezésu A részlet: mtöt. nulla vagy esetleg a futotest alacsonyabban van a kazánnál.1. Etázsfútés általános elrendezése 1kazán. Az egycsöves futések csohálózatának kialakítására a felso elosztású rendszereknél elmondottak az irányadók. ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll rendelkezésre (pl. Egyszinti futések Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a felso elosztású gravitációs futések csoportjába sorolható. Felépítésük . 3 tágulási tartály. Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendszerekhez képest: csotakarékosság.stek egycsöves rendszer soros kapcsalássat . A leszálló. I . eloregyárthatóság. Ennek egyik módja a h magasság növelése. mert az a radiátorfelületeket megnöveli. egyszerubb szerelés. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. Olyan kétcsöves futó'berendezés.és bekötovezetékeket falon kívül. I I / 8-7. ábra. Ha a radiátorokat elzárószerkezetekkel szerelik. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakorlatban eddig nem tudott tért hódítani. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell kerülni. Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés ott. ábra szemlélteti. esztétikusabb megjelenés..4. ábra. lehetoleg közvetlenül a mennyezet alatt kell elhelyezni. azaz az elosztóháIózatot minél magasabban. akkor a radiátorok holeadása szabályozható. E berendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo hatásos nyomás .a leszállóvezetékektol eltekintve .a radiátor és a kazánközép közötti szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt .-I 8. Az egyszinti futések általános elrendezését a 8-8. A függoleges rendszerek jól légteleníthetok. i i I bályozhatók külön-külön..nem számottevo. h az elosztóvczeték és a kazánközépszint közötti mra61eps távolaáa . B részlet: flítótestek megkerülovezetékkel zata. amelynél a futotestek és a kazánközép közötti magasságkülönbség igen kicsi. szintén szigetelés nélkül szereljük.. 2 flítotest. bár már egy futotest eros fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát megbontja. I I I I B rész/ef A rész/ef ------1-1. távfutésekre kapcsolt épületekben). törekedni kell tehát a csovezeték lehulésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére.GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283 r·~ L~tI I i I i .

A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra II helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni. lakások stb.a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van. . A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály tI I levegooldalára csatIakoztatandó. a gravitációs áramlás csak igen kis mértékben tud kifejlodni. I I lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad.284 MELEGvfZ-FUTÉSEK zelében. >//// /~'. közbenso elosztású és felsll elosztású. visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve.. A visszatéro vezetékeket külön gyuj- . ábra.és gyujtovezetékeket eséssei kell szerelni. a konyhában.a futoberendezés indulása egyenletes. mert a bel· so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben a homérséklet-megoszlás kedvezotlen.. s így kedvezo csoátméroket nyerünk. A szivattyú alkalmazása a futoberendezésekben több elonnyel jár: . A 8-9.2. fürdoszobában) helyezzük el. mert azon a szinten kell elhelyezni. Szükség esetén 8 rész/et A rPsz/et helyi légtelenítés is lehetséges. A hálózat leürítése I nem mindig oldható meg központilag.és két· csöves elrendezésben készülhet. ábrán. E megoldás elonye. akkor a padlóburkolat alá helyezzük (8-8. ahol az egész futoberendezés van. Bizonyos eltérés a szivattyú beépítése miatt van. hogy az elosztóvezeték rövid. Ha a ~_JI. Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö- 8. épületcsoportok futésére.. fürdoszobában helyezheto el. ábra.//»>>'/// ///.3 ua. kevésbé maradnak le az egyes szárnyak. de különösen elonyösen alkalmazható nagy.2.. ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja. az esés lehetoleg nagy legyen (1. A futorendszer kialakításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés automatikus légtelenedésére. 4-. a futési szivattyú és motor karbantartást igényel. A szivatytyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezetileg abban különbözik. szivattyús futoberendezésnek nevezzük. A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz· séget okoz. .a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség nagy. akkor //////////////// //////////. Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padlócsatornába szerelni. Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít· mények: óvodák. . míg a B részlet azt a típust.szivattyú. de ennek az esztétikai szem· pontok korlátot szabnak. futésére használják. vízszintes kiterjedésu épületek. amelynél a keveredési pontokat a kazán középvonalába helyezték (C pont). A 8-10. a belso falakon helyezték el.a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei egyszeruen szabályozható. Hátrányok: . A felso elosztású rendszer egy. Ezt az elrendezést magasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futésnek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. Szivattyús melegvíz-futések A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját.//////// 8-9. A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan alkalmazott futorendszer. . 2%). Hátrányos azért. ábra. B ág). Az elosztó. és kiterjedt hálózatok is kialakíthatók./ .gyors felfutési lehetoség. Magasra helye(szifonfütés) zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá· 1. Az egycsöves rend· szer lehet vízszintes elosztású is. A gravitációs futésekre általánosságban elmon· dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is érvényes. Lakások futése esetén a kazán pl. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús futést szemléltet. amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti. A szivattyús futoberendezések általános kialakí· tása hasonló a gravitációs futésekéhez. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül. hogy az összes áramköröket összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút iktatunk be.vagy motorhiba esetén a berendezés üzemében zavar áll be. így a csohálózat kisebb átmérokkel valósítható meg. külön kell gondoskodni (8-8. ábra). valamely "vizes" helyiségben (pl. mint a 8-8. A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása is lehet alsó elosztású. C keveredési pont rakat külön-külön kell üríteni (8-9. mint a gravitációs futések esetében. akkor a visszatéro vezeték is a mennyezet alá helyezheto. B vezeték). ha a falsarokban szabadon nem szerelheto. Az ürítöt a I I rendszer legalacsonyabb pontján.

Ennek igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések területénvan. hocserélovelvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. ahol a biztonsági leszállóvezeték csatlakozik hozzá (8-10. Az olajo. 5 gyujto. Az elosztó.szabja meg a nyomás nagyságát. mivel üzem közben a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával ellentétes.automatikusan légteleníthetok. A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy kéziúton. leszállók kiképzése a 8-6. ábra). ábra B részlete felso elosztású rendszert ábrázol. visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fektetjük. C pont).mint legmagasabb vízszint . bár a hálózat korántsem olyan érzékeny.é& A tobe vezetjük. 4 osztó. 6 szivattyú. BF biztonsági felszállóvezeték. 2 futotest. és a kazánház így a tetotérben is elhelyezheto (8-14. vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak kötve. 1 kazán. ill. ábra. a futorendszer minden pontjában a tágulási tartály víznívója . Azokat a rendszereket. így üzem közben a levego és a víz mozgása azonos irányú. szívott rendszereknek nevezzük. ocsere/o I 8-11. ábra szerinti légtelenitotartály. Természetesen a szivattyú beépítése a futohálózatba. ábra). szivattyús melegvíz-fútés LT légteleníto tartály l fum). ábra. C csatlakozási pont a csohálózathoz A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezések kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a gravitációs egycsöves futésekével.b6/ // / // / /I / / / / // /// /-_ -@. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van. amelyekben a szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást hoz létre. Felszállók. a C ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyomás a nyugalmi állapothoz képest. ábrán. mint a gravitációs futó'hálózatok. . Szivattyús futések körében mind nagyobb teret kap az egycsöves elrendezés (8-ll. 3 tágulási tartály. amelyekben a hálózat nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást eredményez. A szivattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik. Egycsöves. -M--_J TJ~hJíó~. valamint annak üzeme hatással van a hálózat kiképzésére. szivattyús A részlet: alsó elosztás. ill. Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték légt~lenítésébenzavar állhat be. A szivattyú üzeme az eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. A berendezést közvetlenül. A légtelenitohálózatot itt is külön kell kialakítani. Kétcsöves. nyomott rendszereknek. B részlet: felso elosztás. ábra szerint lehetséges. és a hálózatban a víz homérséklete állandó. / LT -M-l I 1 I -'--~--'II ~ H" '" ~~Ó ll' J> I ~. A 8-10. Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. gáztüzelés lehetové teszi a futóberendezés átrendezését.SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285 4 A rész/ef tU '// melegvíz-futés 8-10. ábra. Eberendezések elosztóhálózatát a végpont felé emelkedéssel kell szerelni. Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat.. Szokásos megoldások láthatók még a 8-13.. HL biztonsági leszállóvezeték . A tágulási tartály nyomása érvényesül változatlanul a csohálózat azon pontjában.

_ I I ----~--~-. A 8-15. két. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés) 1 kazán.L _ kapcsolása távvezetékre 8-14.J P.. }. 5 gyujtö. hogy az alapvezetéken' valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hoszszúságú. A futoenergia mérése is kivánatos lehet. 2 osztó. _ l' ~ _ aj * L_--e-J __ -1.és gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto. egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. Melegvíz-futorendszerek aj közvetlen kapcsolás.a felszállók rendszerint azonos mérettel. A két. Ha nem holeadóként.286 MELEGVfz-FUTÉSEK J t l' . ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté- ket mutatja. Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el. kapcsolás injektoros visszakeverésseI ti r. ezek azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitásoktóI. ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu.1.vagy egycsöves kialakításban szerelhetok. 3 szivattyú. bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja el.c::==-'-. ábra. ábra.. I 1 I _ b) __ -1 ej 8-12. (A l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel) . Ennek elonye. ___ . Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál.-~- __L ~~ r~_' -' t. 4 futötest.. hanem lakásonként mérjük a fogyasztást.és egycsöves futoberendezések elosztó. I I I __ ~ ~~ 1" I . . bJ közvetett kapcsolás (höcserélo).JL.4 .. akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo- c..J I I I ~~ I I J. ábra. 6 tágulási tartál1 eL ej közvetlen gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok el. A felszállók és radiátorok elhelyezése változatlan. igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el.L--_J -~-----I I I I I I I ~ ~ ~ U csóves elrendezése 8-13.L--I Ul .

.futése Magas épületek. G semviz homérséklete kétcsöves. zárt tágulási tartályt alkalmazunk (8-16. Ezek az ún. A magas házakat gyakran kapcsolják távfütohál6zatra. igy pl. lelles lláz bevezetési kazán helye. nitrogénnel) való feltöltésévei tartjuk fenn. Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez bárhol csatlakoztatható. valamint azt a körülményt. A nyomás kívánt értékét a membránnal kettéosztott tér egyikének semleges gázzal (pl. Magas házak melegvíz.. zónára osztottuk.. ábra. A forróvíz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre. 10 emeletenként ún. B egycsöves rendszerelrendezését is. hogy á legfelso ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett kettos teru. toronyházak fütését is gyakran oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel.. ábra.. Az egyes hálózati szakaszok légtelenítése. Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó közeggel is kialakíthatók. ábra)... gépészeti szint kiképzése szükséges. ill. tv visszatéro K kazán. szerelvények általában csak 3 bar (". 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is elhelyezheto. ahol az egyéb gépészeti berendezések mellett a 8. M membrán. . zárt futorendszerek. Mind az alsó. A tartály másik tere a fütési hálózathoz csatlakozik. Ilyent szemléltet a 8-17. hogy a szokványos fütotestek. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók.. il .. 8. Ekkor a 8-13. Kialakításuk az elozoktol abban tér el. csupán a fogyasztás mérését kell megoldani. ábra ej megoldása jöhet számításba. A Tichelmann-rendszeru fütöberendezésalaprajzi elrendezése (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés. Általában 8. ami a fütoberendezés súlycsökkentése céljából elonyös.. A rendszer kialakítása nem különbözik a bemutatott szivatytyús fütésekto1. te eloremeno. K A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása. 10 szint (emelet) kapcsolható össze egyrendszerre. Figyelembe kell azonban venni...~ I JA I Semleaes aaz I==: I li ~~_t~==-vt'1 SZIVAmÚS li + 287 MELEGvíZ-FUTÉSEK l II Ijl ti' 8-16.. ábra.//' ~// r-lteJ • 10 I G la: II .h. de célszeru a kazánházban elhelyezni. hogy sok szint esetén a rendszer szabályozása nehézkes. víztelenítése külön oldandó meg. A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is elzárhatók..3.. szokásos a felso zónát gozzel futeni. Zárt melegviz-fütörendszet 8-15.3 at) nyomáshatárig alkalmazhatók. a hocserélobe mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be. mind a felso zóna szokványos melegvíz-fütést kap. 8. Ezért a magas házak futoberendezését osztottan készítik.

ábra. A túlfolyó. Tágulási tartály. figyelembe véve. A térfogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. Az ezeken kívül eloforduló néhány speciális alkotóe1emet a következokben ismertetjük.4. ábra). pl. keringtetoszivattyúkat.és légtelenítovezetéken át kapcsolatban áll a külso térrel. A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer viztartalma alapján lehet meghatározni. déskor kitágul. fejezet tárgyalja. a kazánokat. holeadókat. hengeres vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik. zárószerkezeteket. A nyitható. hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege- .288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK Gépészeti eme/ef 8-17. lehuléskor térfogata csökken. Magas házak zónás melegvíz-fütése 8. A víz a rendszerben felmelege-. hocseréloket. A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga· sabban elhelyezett alkotóeleme. csovezetékeket és tartozékaikat. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit. muszereket. automatikaelemeket a 6.

vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese). W.. ábra nyújt segítséget. A tartály megváIasztásához a 8-19. Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvónyílássallátják el. 2 biztonsági Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtartalommal készülnek.. erre v.. (8-1) A biztonsági leszállóvezeték átméroje: rendszer ye. Nyitott tágulási 2 tartály általános elrendezése leszállóvezeték . ábra szemlélteti. 4 jelzovezeték. ábra). Q a rendszer futoteljesitménye. 105kcal/h 25 dése 4. 7 hoszigetelés. ábra. 10 cirkulációs vezeték.71a víz tágulása. az alkalmazott futotestektol függoen. (8-4) ahol Q a rendszer futoteljesítménye. / 3000 8-19.futoteljesítménye. 3 túlfolyó. A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit a 8-1.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289 mérete 8 >400 150. b gravitációs fútorendszer. ábra. o 105 W. 1. 6 fútocsokigyó. 400 tartalma. mm. coli ci6s leszálló Túlfolyó Biztonsági I I 1 8-18.l <150 tartály Ílr- 8-1.táblázat tartalmazza. - ao ~10 L5 / 5 dBL / / // = 15+ 5 Vl~ mm. ill. Tágulási tartály térfogata a szivattyús futorendszer. 0 1000 2000 V. táblázat. kcaljh. I 3/43/4 1 11/4 1/42 1/21/4 Tágulási 1 11Jelzo 1 3/4 I Cirkuláfelszálló 3/4I I Vezeték.3.. 1000 W (860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1. 8 tartály. Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. ábrán látható. Az elosztóvezeték közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21. 9 ·Iégtelenitovezeték. a rendszer kialakításától. A biztonsági felszállóvezeték átméroje: 20 20 15 (8-2) (8-3) 10 mm. Biztonsági vezetekek. Va tágulási tartály hasznos térfogata 21 Azépületgépészet kézikönyve . Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatottaktóI eltéroen is kililakítható. 5 ellenorzo vezeték (3/8"). TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek . kcal/ho A tágulási tartály víznívóját Üzem közben többszörellenorizni kell.aló az egyharmad II magasságbanelhelyezett 3/8"~os ellenorzo vezetek.3% térfogat-növekedéssel jár. mm. Beépítésük a 8-20. h vizszintmagasság a tartályban 1 biztonsági felszállóvezeték .

1 gyújto. A futéstechnikában a futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen más típusú szivattyúkat is alkalmaznak. Feladatuk nagy kiterjedésu rendszerekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyomáskülönbség létrehozása. 5 biztonsági leszállóvezeték. hj álló elrendezés. ábrát). üzemük zajszintje alacsony. Erre valók a csobol készített osztók.. Néha szükséges az egyes felszállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön légteleníteni. 4 gyújtövezetékek csatlakozása. 3 légtartály. a 8-22. B beépítési hossz Szivattyúk. 3 megkerülovezeték . Aszivattyúkat megkerülövezeték. Gyujtok. ill. 5 vízsZÍntmutató 8-23. Légtelenítotartály. En· nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon· doskodni (8-23. A szivattyús futések csohálózatának szerelésekor gyakran elofordul. ábra).és leszállóvezeték. BL biztonsági le- szálló. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. ábra). alapozást ne igényeljen. Több kazánból álló kazántelep futovizét egyesítjük (összekeverjük). a 6. zajtalanul üzemeljen. Ekkor alkalmazunk légtelenítotartályt. hogy a futés az egyik szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan legyen. osztja szét a vizet a kazánok között. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával vagy automata segítségévellehetséges. A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6. hegesztett csonkokkal.290 MELEGVÍZ-FUTÉSEK A BF í 8L ITV 18F I rIBL (TV a) bJ 8-20. amelynek mind a kazánokkal (hocserélokkel). ábra.elosztóvezeték.-~ 5 ------4 1 megoldása . energiaszükségletük kicsi. s a kevert vizet osztjuk szét a fogyasztók között. TV túlfolyó vezeték Osztók. 1 túlfolyóvezeték . pontban. gyujto foglalja össze (8-22. kis beruházási és üzemköltsége legyen. 2 szivattyú motorral. A kazánok vízcsonkjait. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb szivattyúkat 1. 4 kéziszelep. Hengeres tágulási tartály aj fekvo. 6 elzárószerkezetek. futési keringtetöszivattyúkat. A visszatéro lehult vizet szállító gyujtovezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún. ill. 2 11r--3 8-21. A központi futöberendezésekben alkalmazott szivattyúkkal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen beépítheto legyen. Kivétel a biztonsági felszálló. Légzsák légtelenítésének 1 gerenda. amelyekhez semmiféle alapozás nem szükséges. ábra. BF biztonsági felszálló. de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. mind a tágulási tartállyal elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell lenme. ábra. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá. fenntartása. A központi futöberendezésekbe tartalék szivatytyút kell mindenkor beépíteni.kel kell szerelni (1. 2 alapvezeték. 3 fo felszállóvezeték . hogy valamely szakasz légzsákba kerül. 7 vezeték a kazánok gyújtojéhez. 4 tartály. 5 légtelenítoveufél 1:.5. Tágulási tartály etázsfútéshez 1. valamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó vezetékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral vagy szeleppel) látjuk el.

Nagy kazántelepeken regisztrálómuszert alkalmazunk. a kazánból eltávozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján keresztültérjen vissza a víz. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén K kazán. vagy pedig közvetlenül a szabad térrel vannak összekötve. ábra.. A szelep segítségével a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tágulási tartállyal. A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a kazánházban vagy annak szomszédságában helyezendok el. mérni kell (távjelzés). Melegvíz-futések biztonsági berendezései A biztonsági berendezések feladata a káros többletnyomás kialakulásának meggátlása. A biztonsági felszállóvezeték (BF) a kazán kivezetocsonkját . hogy az egyik kazán leürítésével a tágulásitartály is leürül.a tágulási tartály vízterével köti össze. a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz kiszoritása nélkül távozhassék.1. a háromjáratú szelepes megoldás (8-27. más néven tágulási vezeték a kazán visszatérocsonkját . ábrán látható. Minden futési rendszert el kell látni gyorsürítovel. Több kazán esetén minden kazáncsonkhoz külön homéro szükséges. Muszerek. Hibás kezelésre a kiöntohöz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a figyelmet. Kazánok biztosításával az MSZ 14120 foglalkozik. Üzemi állapotban a kiönto felé a szelep zárva van.5. A kazánbiztosításnak a következo követelményeket kell kielégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag nem üríthetok. míg az osztó felé a teljes átfolyási keresztmetszet nyitott.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül. T tágulási tartály . ábra a biztosítás módját két hocserélo (kazán)esetén mutatja. Több. 8. A kazáncsatlakozásokra.MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291 Gyorsürító. bár a felsorolt követelményeknek nemmindenben tesz eleget. I . akkor helyi ürítésrol kell gondoskodni. (Bovebben 1. amely a rendszerben levo víznívó magasságát mutatja. A 8-25. továbbá az. az egyes alapvezetékekbe homérot kell elhelyezni. és elvezeti a keletkezo gozt. Ezt elterjedtenalkalmazzák. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a végpontok homérsékletét is ellenorizni. A szelep harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto csövet csatlakoztatnak.5. Ilyen módon a kazánok számától függetlenül csak egy BF és BL vezetékpárt kell alkalmazni.köti össze a tágulási tartály légterével. Gravitációs fütések A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24. a 13.) 8. fejezetet.hátránya a nagyobb csoszükséglet. Mérete 1 1/4-2" között választható. A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre kell szerelni úgy. ugyanarra a csohálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén az elmondottak minden készülékre külön-külön -érvényesek. Bóméro. A biztonsági leszálló(BL). Buzatméro beépítése a kémény huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges.· r~ ~ I I .Füstgázhóméróvel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét ellenorizzük. A melegvíz-futoberendezéseken leggyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagasság-méró (hidrométer). ábra. A háromjáratú szelepet a tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. LL I ~ I 8-24.elzárószerkezet közbeiktatása nélkül . E biztosítási mód elonye az egyszeruség. A csoanyag-felhasználás szempontjából takarékosmegoldást szemléltet a 8-26. 2. ábra). Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-felhasználás szempontjából kedvezo. ezzel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágulását. hogy a hálózat teljesen leürítheto legyen.

7 biztonsági leazállóvezeték Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van..-. a futorendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó. ami a nyugalmi állapotban uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme esetén észlelheto.-JJ I. _ I i Ii lj _L_.1 8-28. 2 tágulási tartály. hogy bármelyik kazán önállóan leürítheto. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel 1 hocserélo. A csatla· kozási pont az egész hálózatot két.:. 5 háromjáratlÍ lZClep. Szivattyús {ütések nyomásviszonyai 8-26. az O (ill.I 'I l' . a vízveszteség kisebb. O (ill.%1 _:í! / D II . ábra. 8. 2 szivattyú. 3 biztosítószelep . Mivel a tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto· zatlan marad. O') pont]. ábra.2.//////////h/h/ /// 8-25. Hátránya.292 MELEGvíZ-FUTÉSEK rL:1rir . ábra... A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel csatlakozik a futohálózathoz. ábra). akár nyugalmi állapotban van a rendszer.. a tágulási tartály nem ürül le. ábra. 4 gyujto. 2 visszacsapó szelep 8-27. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is (8-28. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel 1. Az O pont és a szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo- . . Két hocserélo (kazán) biztosítása I i ~ E biztosítási mód elonye. Ez olcsóbb. akár üzemi. ~ I L __~-1 2 '! ~ I !! II T J' .6 biz· tonsági felszál1óvezeték. A csatlakozási pontban. mindenkor a tágulási tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai nyomás van [8-29. Csatlakozás a szivattyú elott. r-----J I . O') az egyetlen pont a rendszerben. 3 osztó. . hogy a rendszer minden pontjában meghatá· rozzuk azt az eltérést. ahol a nyomás nagysága mindenkor is· mert.5.I ! ~ JJ. A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett használnak háromjáratú csapot is. A szivattyú üzembe helyezése ezt a nyomáseloszlást megváltoztatja. a szivattyú szívócsonkja elott vagy nyomócsonkja után. hogy nagy a vízveszteség a szelep átállításakor. Vizsgálatunk célo ja az. ábra. karbantartása viszont igényesebb. Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel 1kazán. vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a nyomáseloszlást. Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg· választásához a rendszerben kialakuló nyomásviszonyok ismerete szükséges. egymástól eltéro nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja.

APkaz túlnyomás a kazánoknál. amelyekben viszont a nyomócsonkra vagy annak közelébe kötik. o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után. O a 2 csatlakozása a rendszerhez . 5 szivattyúk. AP. 4 kazánok. 8.zlv a szivattyú nyomása.2. N a szivattyú nyomócsonkja. .a szivattyú N nyomócsonkja és az O pont között . A rendszer többi pontjában . S a szivattyú szlv6csonkja.. hsF a biztonsági felszál1óvezeték hurokmagassága. a hálózat nagy része (O'S i T I I 'rE~ I I I N O' s O 8-29. " depressziós szakasz. N a szivattyú nyom6csonkja. ttJ. ábra. hogy a szivattyú üresjárása esetén is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tarahol hszivüj a szivattyú tályhoz. ~s b o ~ Csohossz'/ 5ri j~t~~ '.. mert ettol függ a hálózatban a nyomáseloszlás. hogy a tágulási tartály vÍZszintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben kialakított hurok hBF magasságának olyan méretünek kell lennie. Tágulási tartály csatlakozási változatai tyús rendszerhez a szivaty- szakasz) szívott. és így üzemben túlnyomás alatt állnak. Ez esetben csak az J '-'j ''''tr ~+ I. b túlnyomásos szakasz. Nyomott rendszerek A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez is. s ezért üzem közben csökken a nyomás. azzal a kikötéssel. S a szivattyú sziv6csonkja más a tágulási tartály víznívója által meghatározott értékhez képest folyamatosan csökken (az OS szakasz szívott). mint az O pontban (az NO szakasznyomott). azaz hBF>hszivüj' BL'. nyomott rendszerunek. O Nyomás nyugalmi állapo/bon ." w1. "1 I I . BL. O csatlakozás a szivattyú nyom6csonkja elott. szívott rendszerunek nevezzük.I ---I 4 r-t-r 4 I I ______ J "/ 8-30. 3 L. amelyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe kötik. A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megválasztására. azaz a futohálózat nyomott vagy szívott volta. Azokat a szivattyús futó'berendezéseket. 3 tágulási tartály. ábra. 'i 1 ~1 I 21 I I i I I .1. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja 1 biztonsági felszál1óvezeték. Csatlakozás a szivattyú után. 2 biztonsági leszáJlóvezeték..l.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll..MELEGVÍZ-FUTÉSEK I BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293 NO' szakasz nyomott.5. h.a nyomás nagyobb.

a depreslZiós szakasz. ábra. 8 légtelenitoedény. 4 kazánok.J 4- 14 3 JI + N A s 8-33. I 8 h----tt:P--i 7777777777 8-31. Alsó elosztású rendszer biztosítása.. 1 kazánok.-r __ --. ábra. 2 tágulási tartály. N a szivattyú nyomócsonkja. 5 t4gulási tartály. 2 biztonsági leszálló. O a 2 8-32.294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 1-8 ---. l.. 4 szivattyú. ábra.-I '-1)( L __+ . hBP a biztonsági fe1szállóvezeték hurokmagassága.. N a szivattyú nyomócsonkja. 3 gyujto. S a szivattyú szivócsonkja.. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági berendezései 1 biztonsági felszálló. b túlnyomásos szakasz.-___________ J 'IN !It t ~ it:f . LJPsziv szivattyúnyomás . 5 gyujto. hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága . 6 osztó. 3 osztó. 3 tágulási tartály. o I I 1 ~ - 12 o . 4 szivattyú. 5 három járatú szelep csatlakozása a rendszerhez '2 tJp a BL ' ~ Nyomás nyugalmi állapo/ban I . szivattyúaz " eloremenó vezetékben 1 kazán. 2 légtelenítöedény. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja S a szivattyú sziv6csonkja. 7 szivattyú.

hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jusson levego az elosztó hálózatba. A légvezeték a tágulási tartály alatt helyezkedik el. s így feltöltéskor megtelne vízzel. a biztonsági felszállóvezeték a tágulási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto be. Felso elosztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken keresztül megy végbe. tehát alacsonyabb homérsékletu közeget szállítanak. Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor felett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni. ábra).1. Szívott rendszerek A szívott rendszerekben a biztonsági felszállóvezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll. Hátránya a bemutatott biztosításoknak. A 8-31. hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz áramoljék áto . Hogy ezt megakadályozzuk. Elonye viszont. h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest eloremeno bekötése felett 8-34. ábrán felso elosztású nyomott rendszer egyik biztosítási módja látható.MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295 emelomagassága üresjáráskor (3-30. a 8-33. 8-35. leürítéskor a levego visszavezetése a rendszerbe. ábrán látható módon.6. a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében 8. és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben magas hurok kiképzésére.2. ábra. Légvezetékek kialakítása A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a levego elvezetése. Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maximális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet. ábra). a 8-3. ábrán olyan biztosítási módot láthatunk. ábra. Gravitációs rendszerek Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges felszállókvezetik el.2. Az ábra a rendszer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja. ábra). A pont). b vízszintes légvezeték levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal csatlakoztatjuk (8-35. hogy a szivattyút az eloremeno vezetékbe kell szerelni.5. így magasabb homérsékletnek van kitéve. így a víznívó benne üzem alatt csökken. Alsó elosztású rendszer felszállói és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csatlakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. mint a vízszintes légvezeték. ábrát). amely a tágulási tartályhoz vezet. 8. amely teljes kazánbiztosítást ad. Az ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyított. Feltöltéskor az A pont elobb kerül víz alá. Nincs szükség magas hurokra. csak ennek levegoelvezetését kellbiztosítani (1. s így a vízszintes légvezetékbol a levego nem tud eltávozni.6. A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja össze. hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben lehet elhelyezni. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály alatt h hurokmagasság. üzem közben beálló nyomásváltozásokat szemlélteti. A 8-32. Hátránya. ill. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén a függoleges légvezeték. mert a kazánok a szívott szakaszban vannak. ábra. 8. A bezárt levego meggátolja. A légvezeték-hálózat a felszállók meghosszabbítását képezo függoleges és az ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso szint mennyezete alatt is (8-35. hogy nagy magasság szükséges a hurkok kialakításához.

A hurok h méretét felvesszük és számítással ellenorizzük. ábra.6. ábrát). Hátránya. 8. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt. A légvezetéket úgy kell kialakítani. LJPszivC a C pontban ható n 8-36. nyugalmi állapotban. mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy végbe. Nyomott rendszerek A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi felszálló légvezetékét. hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo vezeték magasságküIönbsége.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága 8.. a rendszer teljes töltésekor. ábra. Ez adja a h maximális értékét. Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. hogy biztosítsa a kívánt légzárat. az egyes felszállók helyi légtelenítoberendezéssel is elláthatók. (8-5) . Nagysága gravitációs futések esetén h~ 1. A felszállókhoz csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint 3/8". mert a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya különbözo. Pa (kp/cm2). Ezt a légvezeték méreteinek megfelelo kiválasztásával érhetjük el. ábra szerinti elren- dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolítását a rendszerbol mindaddig. ebben Po az atmoszferikus nyomás. Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték. az n számú függoleges lég· 1-1 . Ez a megoldás mind feltöltéskor. hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min.1. hogy a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6 Ha szükséges.a 8-37. amíg a VÍZnívóaz A pontot el nem éri.2.5 ID magasságban legyen a becsatlakozási pont. Ha a levego kiáramlásának útját a víz elzárja.2. m3. 4 . h. de szivattyús rendszerekben megengedhetetlen. egyébként olyan legyen. azaz 8-37.=1 p*=po+Heg+LJpszivC' ~ A. ábrán látható. Gravitációs futések esetén ez nem okoz problémát. Szivattyús rendszerek Alsó elosztású szivattyús futoberendezések légtelenítohálózatának kialakítása a 8-36. A 8-37. a hurok átméroje 1/2.. hogy legalább a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor levego töltse meg. Ha ez a megoldás 'nem alkalmazható. de a futotestek cirkulációját ne gátolja. akkor a következok szerint járhatunk el.5 m. hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá. a vízszintes légvezetéké 3/8"..0-1. Heg a tágulási tartály vízszintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus nyomás (1. hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp szivattyúnyomás .296 MELEGvfZ-FUTÉSEK h<h'. továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön kell gondoskodni. 0. Alsó elosztású szivattyús rendszer légvezetéke h hurokmagasság . mind üzem közben a levego eltávolítását lehetové teszi. mint a szivattyú emelo magassága. A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény felhasználásával számítható. ~ A. ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata. azzal a feltétellel. a bezárt levego fokozatosan öszszenyomódik. A vízszintes légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük. x-x vizszint a légvezetékekben. 1".. A légvezeték hurok h felvett értékét számítással kell ellenorizni: x-x V1ev * (P* nPo --1 ) h?E m. C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási pontja. A rendszer teljes töltésekor a felmagasságban szállókban a víznívó valamely lesz. Minimális értéke nagyobb.6. 5 felszálló után 1/2".

2. 8.8 kg/m3 értékével (8-2. Üzem közben a víznívó a függoleges légvezetékben csökken. hogy a legfelso 8-38. ábra szerint alakítjuk ki. Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási tartályt olyan magasan kell elhelyezni.7. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése 1 LJPsur=0. hogy a vízszintes légvezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt marad. (8-7) A suruség 80 oC homérséklethez tartozó = 971. <::kkor LJpszivC= O.3. a 2. C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos. a és összepontot. A hc' nívócsökkenés a (8-5) összefüggés értelemszeru alkalmazásával számítható [v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légvezetékek c' szint feletti részének térfogata. A levego eltávozása vagy a tágulási tartály felé. Üzem közben a víznÍvó C' szintre süllyed. mv a futovíz lömegárama.345 • 10-4). és így üzemzavar következhet be. pontot és a (2-44) összefüggést]. Ezért kívánatos hc-hc'~0.2 dS . ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges légvezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvégezni. A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) összefüggéssei számítható. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük. hc a legfelso fntotest eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl telenítovezeték összkeresztmetszete. H.::.LÉGVEZETÉKEK 8-38. j (8-6) 1 fm hosszúságú csovezeték nyomásvesztesége : súrlódási ahol e a futovíz surusége. Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy.8U A futoberendezésben a hohordozó közeg áramlása következtében az egyes csoszakaszokban. (2-44) 2. hogy az elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego alá. p* = =Po+ (h+ H)eg. mert akkor a cirkuláció megszunik..2. berendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomásveszteség jön létre [1.) . :v Pa. mert a szivattyú nem üzemel. A minimális víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint alá. hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennyezetéig emelkedhessék. és (2-6) 2. 8. (8-9) Az ütközési ellenállást a függéssei számoljuk (1. Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez. és ne a biztonsági leszállóvezetéket. A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében szereplo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegáramával: . Szívott rendszerek Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a ábra szerint alakítjuk ki.eu- ms.354 • 10-4). m. ábra. vagy a végponton elhelyezett légtelenítoedény felé biztosított.. A nívócsökkenés csak olyan mértéku lehet.6. kg/s.5 m betartása.LJPszivc1· A felso elosztású rendszereket a 8-3. és 8-5. d csoátméro. A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvégezni. hc' a vízszint távolsága a vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt. mivel a felszállók és a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbözok. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott felszállóhoz. C' vízszint függolegeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején. v=--::nmv :rr. futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön.7. kgjm3.7. A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) alapján: S' = LJ~Sllf = 8. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási tartály közelében levo felszállót válasszuk ki. táblázat): LJPsur= 8. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke KIALAKíTÁSA 297 Ah. m2• Az összefüggés azt a feltételt fejezi ki. ~ e800C= m~ Pa. fajlagos (8-8) 4. Ezekben a levegot feltöltéskor az elosztóhálózat vezeti el. Palm.

4 991.9 95.5 964.5 965.7 980. -- IWW I -- MELEGVÍZ-FUTÉSEK I szám I .3 983.5 991.5 966.561.5 1.0 0.5 -darab.5 985.5 982.0 60.5 86.968.5 971.2 974.5 976.0ellenáram 84.5 966.5 65.0 68.0 78 89 90 79 67 55 91 80 92 73 93 69 97 85 57 56 60 96 84 72 70 58 83 6 987.1 TT-darab.8 67.3 989.2 977.4 970.5 973.5 IocSor.1 979.8 968.4 2.9 I •.5 983.2 986.6(kicsí) 66 64.9 962.5 988.5 92.0 963.3 973. ~ Nadrágidom I ·lf3'0 táblázat.5 963.6 977.7 971.5 54.2 988.3 972.9 75.5 1.7 76.1 981.0 T-darab.3 967.8 972.3 969.6298 I O 62.7 984.5 965.5 I ! 980.9 967.5 61.7 991.I Megnevezés II 3.2 978.5 58.5 73.6 965.5 %2.8 985.l .5 969.5 79.5 1.7 990.7 990.9 8 .4 elágazás 974.6 983.5 9 960.9 90.7 71.7 969.2 981.5 93.5 94.0 989.5 984.8 986.3 976.9 977.0 oc Értelmezoábra I ccI ocI kg/m' I ~ I kg/m' Megnevezés ~ II 1.2 82.8 978.5 83.7 0.5 96.5 961.5 88.8 970.0(nagy) I9 Karmantyú60. CC 298981.3 987.3 Kettos974.5 %7.2 959.2 51 74 75 53 7 986.5 77.•. '.9 %9. Vízsurüség a homérséklet függvényében I I I .7 992.ív66.5 59.5 57.0 972.4 991.77958.7 973.3 974.5 91.5 961.2 968.6 87.5 72.5 69.8 970.5 85.0 984.5 81.5 987.0 980.5 988.5 80.7 975.1 983.4 10059.0 976.3 990.5 78.5 89.3 64.5 990.5 52.3 984.8 989.0 980.1 991.5 985.1 988.0 975.6 963.7 978.1 53.3 989.6 979.6 982.2 971.4 978.~ 1.0 989.4 985.3 979.5 51.5 Megkerüloív 992.1 66.8 88 65 95 74.9 64 52 54 81 68 61 94 82 71 59 10kg/m'átmenet 99 86 63 76 87 9 987.7 977.0 70.1 981.7 990.1 982. 63.5 986.0 986.5 56.5 975.5 55.5 964.

Cy a víz fajhoje. mm Sor.0 0. . A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés: 8'=4.0több Néyleges átméro. v függvényében adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést.. ill. A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel is meghatározhatjuk a hatásos nyomást. a Q hoáram függvényében ismerteti. Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfogadható. Palm mértékegységben. W (kcalfh). (8-11) összefüggések segítségével bármilyenhomérséklet-tartományra készítheto méretezéstmegkönnyíto táblázat.0 7. A szerkesztést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni (8-39.Könyök2.0 1. (8-12) .. A léptékek megválasztása után vegyük fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo eg értékeket. akkor a 8-39.1. 10-11 ~ • ~~ Palm. Az my víztömegáram : my= Cy ~ LJth 8.0 I A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések szerinti meghatározása hosszadalmas. ábra). Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot vonnak el.7. J/kgK (kcalJkg°C). (8-11) A (8-7).0 2. Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban.és elvezetés idoben állandó. táblázat folytatása MÉRETEZÉSE 299 20és 32 és ív Vezetékelzárók: 1. egy másik pontján hot vezetnek be.0 25 12 900-osSO7.5 1.5 3. Az ütközési ellenállásokat néhány v vízsebességre és C tényezore a 8-4. A nyert eredmény egy h magasságkoordináta szerinti körintegrál.5 6.0 12.0 0.0 9.0 i -- a) tolózár csap (régi) egyenes I 7. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatának méretezése 8. Hatásos nyomás kialakulása Gravitációs futések esetén különbözo homérsékletu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza létre a felhajtóerot. mellékletben közöljük.016.1.0 1. A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint átalakított formában. (8-10) I ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram).MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK 8-3. A számítások menetét példa kapcsán mutatjuk be. a kapott pontok összekötése az A területet eredményezi.0 4. b) ábrán eredményvonallal behatárolt területet kapjuk. A táblázat a csoátméro és my.1. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába koncentráljuk.5és40 5.0 6. amelynek méroszáma a hatásos nyomás [8-39.5 3.5 2.3 Futotest-szabályozók: Megneyezés 4. A csoméretezést célszeru táblázatosan (formanyomtatványok felhasználásával) végezni. b) ábra] (folytonos vonal).744 . táblázatban találhatók. Ha a ho be. A számítás megkönnyítésére a használatos csoátmérok és különbözo my víztömegáramok esetére kiszámították S' értékeit. a homérséklet. azokat a 8-1.0 10.0 8.7.5 1. a keletkezo felhajtóero: Llpgray=#e(h)g dh. Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C alaki ellenállás-tényezok a 8-3.0 4. az integrálást elvégezve az egész körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás. A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük.0 1. táblázat tartalmazza. s így a suruség a hálózat mentén változik.

4911.42 19.72 4.84 93.57 168.50 65.77 50.88 284.78 706.96 500.83 65.49 627.94tIl 225.32 353.63 164.70 519.84 2.22 33.25 163.92 7.21 279.98 87.66 47.18 31.85 367.10 168.73 24.33 598.64 206.42 57.200.73 56.02 2.44 392.86 9.79 43.27 83.82 1108.99 11.39 0.25 353.59 308..83 98.775.51 47.06 4.89' I 23.69 175.56 1.09 784.73 0.50 397.31 333.67 8.04 59.27 539.52 113.97 941.80 737.62 0.77 833.62 7.45 220.58 13.80 931.12 124. táblázat.83 362.98 245.98 197.20 2.53 16.40 657.92 6.75 14.87 971.00 78.41 338.39 155.36 196.92 255.88 578.81 81.18 73.45 35.79 189.04 142.96 1. Pa 2 4 5 6 7 I 8 9 I 10 11 I I c'" cll tIl >ol - >.31 193.54 31.65 441.31 264.73 17.52 81.61 68.45 44.96 8.47 I 220.75 34.63 42.68 21.26 75.70 431.80 19.31 259.81 0.73 10.83 83.02 70.03 568.54 33.77 696.98 0.89 21.83 98.43 1088.93 451.64 608.68 28.96 12.20 157.874.896.49 235.33 6.83 14.96 0.70 510.18 33.25 3.59 90.26 23.45 149.96 106.661 1.48 126.52 10.35 48.85 149.49 I a 1 I .91 912.49 3.58 29.44 2.31 9.:"7 76.39 15.41 9.16 152.35 431.96 3.54 209.77 56.33 125.40 313.16 163.20 70.63 230.19 814.75 269.11 637.75 755.72 116.64 250. C 8 12 13 14 15 Vízsebesséi.45 I 140.85 14.32 25.42 1.39 55.45 117.62 97.83 154.26 28.97 141.74 63.66 13.87 40.j tIl ~ <: t:'l CI ~ tIl> 171.983.11 1196.39 25.53 4.35 24.53 259.73 39.05 7.28 35.26 402.15 0.07 44.10 85.68 174.55 99.35 119.91 1167.58 11.43 11.77 104.68 264.35 1.86 5.63 87.73 215.26 53.78 309.87 343.94 131.23 230.79 104.83 12.21 58.63 136.20 47.98 470.75 63.51 382.68 1285.87 0.98 765.01 77.63 171.15 23.02 122.92 99.96 28.27 294.39 52.81 11.16 186.72 18.67 1.80 143.53 44.90 0.94 85.94 94.12 318.03 833.06 174.492.83 201.94 55.09 9.87 15.46 618.49 480.54 255. 17.16 49.20 62.63 87.818.73 421.62 133.83 618.08 74.97 348.09 51.92 12.92 529.06 161.83 18.87 490.10 549.32 0. Ap.79 568.68 63.31 76.45 189.28 210.99 696.92 21.48 64.89 941.64 16. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre Ellenállás-tényezo.96 12.16 39.24 47.23 109.92 1010.39 114.94 58.81 16.62 111.25 153.098 0.u3 17.51 392.45 55.8-4.60 421.24 37.71 27.49.89 461.22 686.73 873.35 19.64 309.35 190.59 167.77 31.63 235.10 to.43 734.88 0.07 284.43 38.42 1030.76 647.72 10.78 123.95 78.80 111.35 174.36 86.18 676.94 0.75 13.26 140.929.76 853.31 1.92 431.51 24.33 299.58 90.30 122.54 274.11 210.28 188.70 108.85 15.09 41.64 210.98 98.15 0.30 26. mis Ütközési ellenállás.96 som 95.94 182.55 500.97 0.09 70.11 113.26 155.91 5.74 28.08 76.098 11.49 853.92 1049.81 774.77 66.910.45 12.97 II338.90 38.54 131. v.34 36.87 2.91 6.54 38.73 54.75 29.93 235.

vagy a 8-1. és a keveredési pontban felmelegedés is elofordul. ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a csohálózat járulékos hatásos nyomása . feltételezve. S'= a ~tav 8-40. (8-15) a értéke gravitációs futések esetén O. kg/m3. a fajlagos súrlódási nyomásesés: Palm. lll. bJ hatásos nyomás szerkesztése.. A csohálózat méretezésének célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomásveszteség egyensúlyának megkeresése. m.dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14) összefüggés szerint. 110 '2 . hlo h2 •. ábra. elo ez •. amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök. Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a csoszakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe.. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futotestáramköre. = ~ei az 1 oC homérséklet-különbségre eso suruLJ ti ségváltozás. ee a futotestbe belépo víz surusége. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának kesztése .és suruségváltozás a szakasz középpontjába koncentráltnak tekintheto. aj f" f. . elhanyagolható.elozetes méretezés. mellékletbol veheto. ezért a kjs hatás os magasság következtébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás. Alsó elosztású gravitációs rendszerek méretezése A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés szerinthatározható meg.dti a tényleges homérsékletesés. A (8-13) összefüggés azt is mutatja. (8-14) a rendszer elvi kialakitása. hlI •.. IV koncentrált lehulési pontok. '0. A többi radiátor áramköre. A zárt görbe területe azonos marad. ..7. hogy lényeges lehulés csak a radiátorban van.háromszög) paralelogrammákká alakítjukát. A(8-13) összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál közelíto megoldása.. A súrlódási hányadot a-val jelölve. 8. A nyomásdiagrambóllátható. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomásdiagramja ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása.. ha az egyes területeket(trapéz. g nehézségi gyorsulás A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo formában is írható: n LlPgrav= A ei n i=1 ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig.a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése. a koncentrált lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság)... kg/m3• Az így számított hatás os nyomásnak kell egyensúlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesésseI. keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása. A 8-40. Az alsó elosztású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a legkedvezotlenebb.9 r I 919 I 919 909 l' . ábra. hogy a csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes. ev a futotestbó1 kilépo víz surusége.dPR=. csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett hatásos nyomásra méretezünk: szer- 8-39.. vizhomérséklet. ennél kedvezó'bbek. A vezeték lehulésecsekély.dPgrav két részre bontható.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa. A . . ll.2. nem vonalkázott terület): az R II futotest hatásos nyomása.5-nek veheto. a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség. /}P9 f. i=1 (8-13) kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága.MELEGvíZ-FUTÉSEK b) CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301 a) Il JI/ rI lLil. amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk. Qo. hogy a súrlódási és ütközési nyomásveszteség közel azonos. A méretezést a következo lépésekben célszeru végezni: .. hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak vett homérséklet. ahol hR futotest közepének magassága a kazánközép felett..az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramának (hoáramának) ismeretében a d csoátméro számítható. ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt. 1. hl.1.•• a szakaszok magasságaa kazán felett (hatásos magasság).W A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos nyomás értékét csökkenti még az a tény.

S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése . A méretetést kello pontossággal kell végezni. a diagram most két részbol áll. ~ tapasztalati értékeit a 8-5. ill. és 8-4. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa beépítésévellehetséges.a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellenállásának összegét képezzük. ábra). ábra. vonalkázott területek: a hálózat járuléko. .7. Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé kerül. 1-0- i 1~lh.I I I f. a bo csó'hálózat pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti. hll~rr'16 --f~ 4J. A vÍzszintes gyujtovezeték járulékos nyomása általában elhanyagolható. ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. A fojtószakasz hossza az 1 fojt= L1Pfojt- III \-2i-. pontját).g !bg J!L/ 8-41. . S' fajlagos súrlódási nyomásesés a szukítendo szakaszon.az elozetesen meghatározott d átméro és a víztömegáram ismeretében a víz sebességét meghatározzuk (értékei a 8-1. A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek kazán közép feletti magassága. A hatásos nyomás meghatározásához a csohálózat méreteinek ismerete lenne szükséges. Az I. hatásos ~'yomása 8. -R~ --. ahol L1Pfojt a lefojtandó nyomásfelesleg . . táblázat tartalmazza. A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest áramköre a fo. mert a szuk csohálózat elégtelen futést. ábra. a méretezés megfelelo.302 MELEGvíZ-FUTÉSEK .vagy mértékadó áramkör. 8-42. Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik. táblázat). Felso elosztású gravitációs rendszerek méretezése Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos nyomás értéke jelentos. . azt le kell fojtani. ábra V. akkor az egyes méretek megváltoztatandók. Megengedheto eltérés ± 20 Pa (±2 kpfm2). nyomása. futotest szempontjából itt felmelegedés van. ábra). á leszállóvezetékek távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma· gassága a kazán közép felett. A tényleges hatásos nyomás e két terület különbsége. azt a méretezéskor figyelembe kell venni (8-41. _~ll N U~ Iw h. Az elozetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto értékét a következok szerint határozhatjuk meg: L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa. amelyben a visszatéro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt fekszik (8-42.pontos méretezés.meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. ami költséges. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van ARI. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál. Ha a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét jelentosen csökkentheti. A hatásos nyomás. nyomása. Ha jelentos az eltérés. elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése. A méretezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek. ZI az 1fojt szakasz ütközési ellenállása. A számítást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük. mellékletbol is vehetok). és Ru ftitötestek hatáso. ~----. a hatásos nyomás csökken. Ha ennek értéke egyezik a számított hatásos nyomással. A keveredési pontokban fellépo homérsékletemelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyomás nagyságát befolyásolja (1. (8-17) ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) összefüggés szerint.3. diagramja Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso.1. .a 8-42.képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a teljes áramkörre. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomásdiagramja. az abszcisszatengely fölötti pozitív és az abszcisszatengely alatti negatív területbo1. A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra is egyszeruen meghatározhatjuk. ARn az R.s--- RI"" 1 101 'j'. vonalkázott terület: a·hálózat járotékos nyomása S'-S' zI I m ( 8-16) összefüggésseI számítható.

15 10 40 20 25 25-1-5 55 30 50 35 60 40 50 20 10 -1O----=20 10 20 15 25 15 --. CSOVEZETÉKEINEK lehfiléséb61 származó Az elosztóvezeték maIlassága a kazánközép felett. A Icszál1óvezeték távolsága a fofelszá\lótól. m 8 A fütotest magassága a kazán felett.I--35 15 10 8 45 20 15 10 ----------. a pincében flitési vezetékek vannak.20 65 15 65 -----20 50 20 5 5 10 10 10 10 15 15 20 II 1 25 28 50 75 50 75 --------25 25 30 30 35 100 Megjegyzés: 100 120 40 50 25 20 10 5 90 20 15 10 I 5 100 4525-1-5-lOi--5130 55 30 20 10 I 5 2<>10110 liO 140 60 35 25 15 10 120 55 35 20 15 10 150 65 40 25 20 15 ISO 70 45 30 20 15 180 80 50 ~ ~ 20 -..% 303 ot pótléktényezo a csovezeték A fütotcst mapssága a kazán felett. m m m 4 12 m m 4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24 10 25 15 25 15 25 10 25 8 50 75 20 30 20 50 6Of:-1O 15 85 30 ----------65 25 10 90 35 15 --------.. pince.--. táblázat. dJ padláshomérséklet -12 oC..--. alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.. a A lehulés számításához a környezet homérsékletét következok szerint vehetjük figyelembe: aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a horony homérséklete közötti különbség 40 . 50 oC. Aleszá1lóvezeték távolsága afofelszá1lótól. ej padláshomérséklet (deszka. .MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8-5. bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony homérséklete közti különbség 55 . Az elosztóvezetékek magassága • kazánközép felett.35 25 - -\--- - ------------10 40 20 35 15 ----------45 40 50 20 20 25 - 5 10 5 10 10 -- -- - l' I 100 10 25 15 15 15 - 50 75 ~~ 45 --35 50 40 55 -- 10' 15 10 15 I = - II 24 50 15 20 I - 105 75 80 110 90 120 - 20 15 10 30 10 5 --40 --15 --. 75%-os S2. az elosztóvezeték Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban. lj eJ .az elozetes méretezéshez a közelíto értéku hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüggéssei..--- 100 10 25 16 45 -60 15 20 I - ~-11OO45 100 130 ----------IlO 150 65 50 45 70 60 80 70 90 25 20 I 10 45 15 -----. -10 oC. .10 oC.. +5 .igetelésae1.70 30 I 95 . MÉRETEZÉSE nyomástöbhlet figyelembevételére cr. A méretezést célszeru a következo sorrendben végezni: .80 105 90 115 15 100 10 25 12 201.-------~-------- 5030 ---- --. 60 oC... -5 "<:-Os padlástérben. A gravitációs felso elosztású rendszerek csohálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hasonlóan méretezhetjük.--- A fo felszál1óvezeték fali horonyban.és azbesztcement fedés)-5 .15 . (cserép- vagy üvegfedés) futetlen pincehelyiségek O oC.a csohálózat elozetes méretezése.

A futotest közepes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb. A joáramkör méretezésének lépései a következok: .4. ábra. hp 8-43. bJ nyo"" diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. .az elozetesen méretezett csorendszerben keletkezo hatásos nyomás pontos számítása. mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete. A távoli radiátorok futofelületének méretezésekor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését. A számítást célszeru táblázatosan végezni. A hálózat minden szakaszára külön-külön meghatározható a homérsékletesés. Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. . holeadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegáramának meghatározása (8-44. ábra. . ábra RI radiátorának (A jelölések értelmezése megegyezik áramköre a 8-43..'-': 2 +~VN ' hR 8-44. 35 oC értékben választható. A hatásos nyomás meghatározásához az egymás fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo homérsékleteit figyelembe kell venni.elozetes csoméretezés .. ••• ~-2TTTI~: ihJ -o aj ~ b) (r. Kisebb nyomásfelesleg kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének meghatározása . akkor fojtószakaszt vagy fojtótárcsát kell beiktatni.1. táblázatból vehetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget. mv-mvR mv . 20 oC választható a gazdaságossági szempontok figyelembevételével). ábra). .a pontos hatásos nyomás számítása. . a lehulésbol származó felhajtóerot elhanyagolhat juk.5 értéknek veheto [1. Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem lehet egyensúlyba hozni.a közelíto hatásos nyomás meghatározása. ez a hatásos nyomás változását vonja maga után. VOaaJ. ábra). amiben radiátorok nincsenek bent.. . Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok elején és végén meg kell határozni a homérsékletet. mvRU' •• . A hálózat méretezése a 8-J. azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. a (8-15) összefüggést] . majd a 8-2. . Ha a pontos méretezés során a csohálózat méreteit változtat juk. táblázat felhasználásával is elvégezheto.az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ. amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. ábráéval) .. sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo változását is.a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban" a (8-43. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll terület: a foáramkör hatásos nyomása. szaggatott vonallal határolt.. Egycsöves gravitációs futések méretezése Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két áramkört különböztetünk meg: a foáramkört.a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésének felvétele.a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh= = 10.7.a leszálló egyes futotestjei QI' Qu. A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor áramköre. A 8-43. Mellékáramkörök: A-Rr' és C-Ru-D szakaszok aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával. Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrlódási hányadosa a= 0. .. víztömegáramának meghatározása (LltR= 10.végleges csoméretezés.az elozetes méretek szükséges változtatása a hatásos nyomás számított értékének ismeretében. kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása Foáramkör: 8. lehulésének felvételével a futotestek mvRI.304 MELEGvíZ-FUTÉSEK . RI . LltRD.~t-j-'-R/-'. melléklet és a 8-4. és amellékáramkört. A felsorolt lépések számításai a következok sze· rint végezhetok el : . lefelé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k hoátbocsátási tényezo is csökken. Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett alacsonyan helyezkedik el.-f')'lg -. s a hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járulékos hatásos nyomása számítható.

. A hatásos nyomás 70%-át (a=0. Az egyes futotestek víztömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mellékáramkör és foáramkör víztömegáramának viszonya) számértékének elozetes felvétele határozza meg. . A mellékáramkörök méretezése.dto vízlehulés a B és D keveredési pontban a (8-20) összefüggés szerint.• kgjs' . (8-22) ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos nyomás pótléktényezoje [1.MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305 Q" Qu.1.dtcs61ehulését is figyelembe véve: A _ A A LJtj--.dtB= ~~.1Pel6z=(1 + cx)(hBcB. Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz tömegáramának elozetes megválasztásán alapul. . Cv LJtRU - . a 8-43. A hatásos nyomás növelheto a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44. pont szerint.dPA_B+ ~ keletkezo lehulések összege természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett l1omérsékletesésével egyenlo: (8-21) .dtR = 10. ábra B és D pontjában.dtR lehulésüket..a leszállók egyes ffitotestjeinek ~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama [8-44. stb.a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pont jaiban (a 8-43. táblázatból vel1etjük. oC. ábra): ahol j a keveredési pontokat (a 8-43.az elozetes csoméretezés a .. . .. B helyett B' pont). cvmv A keveredési pontokban . Ha az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti vékony vonalra esik. ) Pa.t-' . akkor az illeto vonalhoz tartozó. ábrán az 1. ábra diagramját a technikai mértékrendszerben. ami meghatározza víztömegáramuka t. [1. akkor ezt a méretet választ juk az egész leszálló méretéül. ábra. A leszállón elhasználható . mvRj ( LJtRj-LJtcsoj ) A +LJtcsoj . ... A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekötési (keveredési) pontjainak.a keveredési pontokban létrejövo lehulések ismeretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe veheto közelíto hatásos nyomás: . az ábraszövegben megadott jelmagyarázat szerint járunk el.dPeláz közelíto hatásos nyomás alapján elvégezheto a 8. ábrát).s. Ha a L1PA-B-Q csoméret vastagon húzott vonalára esik. ábrán a B és D pontot).7) lehet súrlódásra elhasználni. A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki Kamenyev a 8-45.dtjg+ i=' 1: hici.dP=.dtB.2. és ebbol számítjuk . ha a számítás során nem kapunk arra még kisebb méretet. hogy az egyes futotestek esetében nem azok . . i a foáramkör egyes szakaszainak lehulési pontjait (a 8-43. Cv LJtRI m' vRU-~-'Qu. a (8-13) összefüggés magyarázatánál].dPA-B nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik értékpár a a csovezeték átméroje. ha a csovezeték lehulését egyelore elhanyagoljuk: .dtcso)g Pa. .dtBg+ hoEo. g a nehézségi gyorsulás.dto= QI~ Cvmv oc. hanem elore felvesszük víztömegáramokat.dPgrav= j=1 1: hjcj. CB= ~eB . m (1.dtR-ccsö . második tagja a csovezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos nyomása.• (8-24) . m/s2.20 oc) a fütotestek víztömegárama : m· QI vRI----. A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló átmérojénél egy mérettel kisebbre kell venni.dtig Pa.az elozetes méretezéssei nyert csoméretek ismeretében meghatározható a csovezeték lehiiIését is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: k n .a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégezheto a végleges csoméretezés. (8-18) .a leszállók egyes futotestjein átáramló víz leIliilésének felvételével (..dtog (CR . . (8-23) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben figyelembe kell venni.dtR lehulését vesszük fel. A különbség abban áll. a rövidrezáró csoszakasz . hB' ho a keveredési pontok magassága a kazánközép felett. (8-20) . A futotesteken átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövidés a menékrezáró szakasz . számértékeit a 8-5. A méretezés menete és lépései megegyeznek az elobbi módszerével.7.dPA-B ellenállásából áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik össze: . _QI+QU+'" mvA Cv LJtb k" g.. a (8-17) Összefüggés elotti szöveget]. (8-25) t . 9 pontot) jelöli. (8-19) mv Pa. . LJ tB kgjm30C. A keveredési pontokban eloálló lehulés.

h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip felett. h) leszállóvezeték kialakítása Á..YUj..+ b' ----'r=rt ~ 500 I ~rIc.g. PI. szakaszt egyaránt J '1..' a .f.. . ábra. 6 lehlílési pontok.1/h=20 oC. (8-26) A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a kazán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának veheto.~ ~ ~ ~ COl "1 t:> 70 60 50 100 "" 90 o.IT --~_II ~ .. -. ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték lehulésébol származik. 90 80 .. II nehézséai gyonulás .. .• I 550 500? 400~ .1PAB=60 kplm'. 110. A keletkezo hatásos nyomás kicsi. szakaszon egy mérettel növeini (csökkenteni) kell. hl . es II. c vonalak: a leszálló átmérojét az 1..5.-1" cs6méret. és IT.w.. A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatározható (8-46.-:-..~ 300 ~ 260 g> 220 ~ Elosztó A I m ~ 300 ~260 .. ri =8000 1<callh..o ~6 2 4 ' 5 . növelése adott helyiség-belmagasság mellett a lehulés növelésével lehetséges. (csökkenteni) kell. A kazánközép feletti vezetékek elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + 8-46. Egyszinti futéseknél a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a legutolsó radiátorig ov 10 oC is lehet. h vonalak: az átmérot a II.7. . Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére a) nomogram Jelmagyarázat: -'/..1/h=25 oC. de a c vonalnak megfeleloen az 1.. /7 vizhomérséklet. /III 'J / 'b ~ 400.6 7 & th = 25 oC 'ello 7fii:í6·10J A. A leszálló mérete 1'. keallh aj 8 ti felso skálája: ri alsó skálája: &th = 20 oC hj 8-45.§ 220 . li o I 1~ r + b. iw.f.1 '/" csoméret a vonalak: a leszálló átmérojét az 1...BO '~ 110 ~ 70 ." cs6méret... ~~ .' méretre bovitjük 8.-. szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln. .~ 60 ~ 50 O "'40 30 2 3 g. . ábra.1/'1/1/'" = ~ . A leszálló mérete végig 1'. Egyszinti gravitációs fütések méretezése 2 h A hatásos nyomás: " LtPh= ~ hF1Ltt. . '" ~ """ "5 3 ' 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J --c. ábra). ==~+~ I ! .'o {Ii .. - . .1PAB=65 kplm'. 1-1 Pa.306 b"~. . 17 homérséldotea.3 180~ ~ ~ 100 ...t:: ~ ''" 180 150 130 160 140 120 ..1. 12=8000 kcalih.. "(. .. --'1" cs6méret.. . Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomásdiagramja 1 .. fl7 vlzsllriiség 10' •. B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez PI.~ '" E: 3m vagy 3. ' .~ MELEGvfz-FÜTÉSEK fli / IT ~ .. 10 ••..

A méretezéshez a 8-48.m 16 I 20 I Megeqedhetö homérséklet. oC 24 I 28 120 22124 -- = 1= I-- - 847."~c:. értéke 3. A méretezés alapgondolata: az egyes áramkörök minden szakaszában U 1. A csövek holeadását a futotestek felületének meghatározásakor figyelembe kell venni.. my víztömegáram. ábra az elosztóvezetékre. ábra.0.1 1. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo méretei jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése csökkenti (az ábrán a .5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére felhasználni... Az egyszinti futoberendezések csohálózatának méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosztású rendszerek méretezéséveI. Az elozetes méretezéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatározásához empirikus összefüggést használhatunk fel(8-47.t ~dll':JiJ·~dM~ tQlt)ItC)~t"Qt ~ ~ d. és 8-49. ~du ~d*~d· C'O'). A módszer az elosztóvezetéknél 2. A legközelebbi radiátor hatásos nyomása a legkisebb.jelu terület). m 20 '24 20 20 22 I 26 28 30 26 32 22 A méretezendö 22 I 4 8I 12 lO I. a 8. pontot). ezért itt nagy homérsékletesést választunk. A méretezés további menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású futések méretezéséveI (1...0 0.JI fajlagos vizlehlllés .7. ábra használható fel.35 m hatásos magasságot vesz a.. 10-3 m 8-48..3. mint amennyi abban a szakaszban fejlodik. táblázat).2 0. A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés jlR = 20 oC..0 Pa/m2 között veheto fel. 4...1... ábra): (8-27) (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos nyomást kell elhasználni.... A futotestekben inegengedheto homérsékletesés a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6. Mivel a futovíz lehulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet. f6t6test távolsága I 20 Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6 hamérsékleteiések A legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói.3 0.. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztóvezetékének méretezésére d csoátméro. ábra. Vy vízsebesség. ..MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK 8-6. A kazán közép alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pontok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe venni. a 8-49. ezért az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelentos eltérést mutathat. mis JI 'elm ahol b a lehuléstol függo tényezo. 20 16. A futotestek felületét a tényleges középhomérsékletek alapján határozzuk meg.lapJlI. így a víztömegáram kicsi. Elozetes méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át (0. táblázat.9 0. a csohálózat méretei ennek következtében elég nagyok.=0. 4 a kazántói.1 o ~ ~ ~ ~""..4 0.7 ali as 0. 8 0 . Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo hatásos nyomás kicsi. a csatlakozóvezetékeknél 1. amikor a futotestek és a kazán középvonalaegy színtbe esik. ábra a csatlakozóvezetékekre vonatkozik.8 0. kglh kglsf f v. ro. A 8-48. MÉRETEZÉSE 307 4 16 24 24 8 12 20 . 28 12. A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb esetrevonatkozik.4 m.

d". ábra.04 la ~ '" '" .46 0. hogy az egész eloremeno vagy visszatéro vezeték méretét változtat juk. A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztásának elosegítésére két kereskedelmi méret között két-két pont van megjelölve (8-49. ábra.adott víztömegáram esetén .2 130. Ha a d' pont közvetlen környezetébe jutunk. 10.adott szivattyúnyomás mellett Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége . de itt már az mv víztömegáram változtatá sára nincs lehetoség. bizonyos határok között ugyancsak szabadon választható.041 ?.45 60.. d'" pont).. Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében is. hogya diagrambólleolvasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méretnek feleljen meg.5 o. d' és d" pont). ábra. amely megszabja az adott futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot.-3 m dll ~ 8-49.4 1. Vy vízsebesség. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homérsékletesés függvényében. 0. A L1tb hasznos homérsékletesés.befolyásolja a csohálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt.a35i 120. ábra. hogy melyik méret választandó. '" ri.6 8.. Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC.6 1.308 mv *9/h *975 o. A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberendezésekben 10. hogy az elore meno és visszatéro vezeték mérete milyen legyen. Amennyiben a d' érték közelébe jutunk. egy szakaszon belül a méretek változtatására nincs szükség.044 l.+ vv 150. ábra szemlélteti.0.ll1Ofa m 0. Jt fajlagos vízlehfilés Általában nem várható. ha viszont d" környezetébe kerü· lünk. mv víztömegáram . el kell dönteni.0 / 0. Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni annak eldöntésére.2. d'. 30 oC között célszeru felvenni. esetleg más méretet veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro vezeték részére. Szivattyús futoberendezések méretezése Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt· ség optimumának meghatározásával tervezhetó. A méretek variálásával elérhetjük.. akkor a visszatéro vezetéket 8-50.laf5j 0.010.nH . hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást elhasználjuk.02a 70. mert ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség. 0.3 1. 80 0. 0. 0. a fennmaradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csóbol.a42 0.7. távfutésre kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká- 50. 1. 1. o.7 0. d" közelében 50%-a. mis M 'elm 1.MELEGv1Z-FUTÉSEK t 160. Az évi költség alakulását a Llth függvényében a 8-50. és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs és üzemeltetési) köItségét. Az ábrán a d tengelyen két kereskedelmi méret között három pont van megjelölve (8-48. választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa kisebbik méretre. szakasznak (eloremeno és visszatéro) 75%-a.1 o. Ha a diagramban két kereskedelmi méret közé eso érték adódik. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatlakoz6vezetékeinek méretezésére desoátméro ..5 Ja ~0. A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása ..025+90. A gyakorlat számára azonban elegendo annyi is.04O~ 140.0 G. míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik.0. akkor a méretek megválasztásakor fordítva járunk el.043 40. ~o. akkor a teljes 21.GG5{a ~0.

A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyabban fekvo és legtávolabbi) az 1. a 8-2. oszlop). tömegáram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1. Természetesen.5 ~.0 kcal/kg oc) kerekített értékkel vettük. a ka- I iFJtöfest 8-51.0 mis lehet.. MÉRETEZÉSE 309 sos és célszeru.ftv Palm. Az eloreméretezett rendszer pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1. 3.05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elhanyagolható. melléklet táblázatát használjuk. 2. Palm (10 . figyelembe. tv=70 oC. oszlop). Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdaságos szivattyúnyomás értéke: LJPsziv-O. táblázatban pedig a szakaszok által szállított hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban. n amortizációs ido. LJth hasznos homérsékletesés a futotestekben. alapvezetékben 1.175(Ahe _ Q )0.175 szorzótényezo helyett 0. futotest. a m. a foáramkör hosszát. csak a 0. m. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása a 8-1. ábra. (8-29) A csohálózat méretezéséhez a 8-1. oszlop).MELEGvfz-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK..5) használjuk fel: A 2...81 ~301 értékeit 1. Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is elvégezheto. felvételével S'I a Llpgrav 0. gravitációs futéS (adatok az 1. ábrán látható alsó elosztású gravitációs futorendszer csohálózata...) Fajlagos súrlódási nyomásesés a (8-15) szerint: (e a=0. Ql ml= CvLJth = S' . A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk el. év. Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyúnyomás értékének 50%-át (a=0. hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes irányba kerekitsük.2. (A vízsebesség épületen belül 0. oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint: 105000 4200 . A méretezés során a rendszer beszabályozhatósága végett a hálózat távolabbi részein kisebb. ezért ezt is figyelembe kell venni. A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC. az amortizációs idot. oC. mellékletbol elozetesen meghatározható. Ez a módszer természetesen kizárja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés lehetoségét. értéke is (3.1 értékkel kell számolni. A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100..827 Lo.3).I?3 LJthO.. Méretezendo a 8-51. Az összefüggésben az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke 0. 12 kP~m2) lehet. oszlop). 1. Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravitációs nyomás értéke jelentos lehet. táblázatban. Ha azonban LJPsrav< <O.0 Ft/kWh). oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb.5· 9. ha a keresett szám nincs meg.(!90)g= =2. és ennek oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5. A 3. értékét. AJe 120 zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos nyomásesést célszeru választani.a Ll.•.. 301 ~5 1 P / _ El 29.) A sebességfelvétele után a víztömegáram ismeretében a csoátméro a 8-1. táblázat alapján határozzuk meg.45 ·12. 1.5. A melléklet S'.. mellékletbol kiveheto. ügyelve arra.20~1.5 . mint a többi melegvíz-futoberendezésnél. te=90 oC.5 . Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szivattyúnyomás is.0 mis.519 (8-28) Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az összefüggés vonatkozik..25 kg/s. az áramköltséget. Hatásos nyomás a (8-14) szerint: LJpRl= LJPgrav=hl«(17o. Ezzel készen van az elozetes .. táblázat segitségével számítható. a méretezést ezzel kezdjük. akkor a hozzá legközelebbi értéket választjuk. AIs6 eloszlású <D . A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1. melléklet és a 8-3. példához) @ szakaaz-sz4mok . a futotestekben megengedett homérsékletesést. az épület hoveszteségét. Th3 stb. példa. valamint az egyes szakaszok hosszát (4. La foáramkör hossza. 0. 1. Hasonló módon számítható az ~. Palm sorában megkeressük az Thi' ~ stb.8 . A gazdaságos szivattyúnyomás megválasztásakor figyelembe kell venni az épület jellegét. Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát. melléklet és a 8-3. v* áramköltség (0. a 8-7.5 Pa.

310 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-7. 1 db nadrágidom .8 ---I 0.08 28.8 129.2I11003.13 0.8 16. I Apz.4 2.13 38.7 0.4 43.3. oszlop az IS' súrlódási ellenállást. áramkör ellenállása 298.45 ~3. 9IC Pa 8 7 4I 5I Apsúr::::Jl/S'.25 54.4 197. Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz teljes ellenállás értékét (ll. Ezután meghatározznk a csovezeték pontos ellenállását.3 148.5 45.5 271.5 0. A El: értékei (9.8 12. közel megegyezik a keletkezo felhajtáerovel (LJPgray=301 Pa).0 29.7 24. oszlop). A siámitást ± 3% pontossággal kell elkésziteni.069 1 45.5 18.5 I II.0 -73. oszlop) a 8-51. táblázatból vehetok (pl.0 19.7 Pa 5800 200002/) 5000 1420012. Megkeressük az lhl= 1.069 151.17 28.5 53. Ha a hibahatáron kivül van a végeredmény.0 21.0 1. a 2. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51.475 50 40000 . oszlopban folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp ellenállását. 6 m á.5 158.0 2.475 5800 1.7 0.19 28. .059 325.8 0.238 1/.4 0 0.0 6.515.7 3.' 1. szakaszban 1 db T idom. példa.0 0.0 14200 18.8 25. oszlopa).8 52.I I Pa It1p= t1P8Úr+ Méretezés I +t1p•• 1 20000 .9 11/230. A LJp értékek összegezése után látható.0 4.5 2. és 10. táblázat.4 3. A 7.0 3.5 Palm. Az ehhez tartozó S' = 3.3 201." 55.3 46. II Id. Az 1. A 7.5 2. ábra alapján a 8-3.1 0.4 Pa méretezés.0 1. ábra) csöméretezése S'. I m".' 18.5 8.0 0.18 0.3 84. Az elmondottak szerint az áramkör minden sza· kaszát méretezzük. hogy az 1.1 52.5 4.5 0. It1p.0 0. melléklet d= 100 oszlopában.3 1.1 51.238 0."'12. Ha a keresett my nem található.5 650.8 7 5.5 59.0 I 5800 1I 6. mellékletbol kigyujtött) tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza.0 81.7 105. táblázat· ból vehetjük (a 8-7.6 0. A választott d átmérónöz és az my víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leolvashatók a 8-1.19 70. szakasz méretét d= 100 mm-re vettük fel.2 Pa ( rv 30 kp/m2).4 S/" sI. kaJI PaW Pa 1.0 1. 1 db tolózár.0 126.3 6." 11/.3. 12 mis 3 10PalmV.2 243. valamelyik csoméret változtatásá· val korrigáini kell a méretezést.1 1.5 4 1050003. Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4.5 0. a 8.069 109. a hozzá legközelebb levo két érték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.238 3.169 23.8 298.4 45. a 3.5 0. ábra 1.5 1/.0 1/.08 21. a 8-51.8 4.0 26. szakaszában 2 db könyök. oszlop a számított (vágy a 8-1.5 112. 8. így ennek az áramkömek a méretsora rögzitheto.3 1/2' 11/~1 l' 7.25 kg/s értéket a 8-1. 1. A 12. mellékletbol. táblázat 10. oszlopába. van).1 4. szakaszban 1 db Iv 1 db T elágazás stb.6 0.9 5. futotest áramköre Fojtandó: 6.

fiitotestáramköre az 1.11 503. 12 1011 " 91.095 6.3 0. 14.4 18.8 302. 3.6 Pa (1.7 Pa nyomásesés.5 0.1. szakasz ellenállása 269. pékla.9 ~9. Ö. 2.8 27.8 7.0 ~.1 0.3 82.2 12. Méretezendo a csohálózat.0 0.5 28.0 2500 29.8 1.4 76. 10.0 0.7 2. 14.773 32000 9. és a 7. A 8-52.2 3.2 0.0 0.81 ~668 Pa..0 7.030 1.5 185...8 31. Fajlagos súrlódási nyomásesés: S~II = 0.".0 11. +llp.8 7. AP. Az eddig méretezett 1.0 11/. 8-II. a 8-9. és 6..0 0.0 36. a m.143 12000 . ty=70 oC. 12.3 Pa.0 0 320..11 35.. s más egyensúlyi állapot állna be! A különbséget (73. ábra) cs6méretezése d.~ 97.ár=lS'.9 7.7 16. . Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi...19 0.1 = 115.773 5000 65000 9. 16. 9.. így Ath=20 oC.1 Pa.16 0.. valamint a méretek a 8-8.5 1.5 67.7 406." Palm. 15. mv. a hoáram. Illp.16 86.. Fajlagos súrlódási nyomásesés: A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1. S' .(1 8000 5.. szakasz.19 8. 1..5 101.7 ~22 1 P / II- 9. és 8.7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk 1efojtani.3 44. A rendelkezésre álló hatásos nyomást nem tudjuk elhasználni.7 Pa. 2. 16. Bármelyik szakaszt fojtanánk.0 m. 8.7 /. lAblbatot). példa. fiitotest áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa. te=90 oC. A méretezett szakaszok ellenállása 185.0 1.= 9 m.45 .. csoszakaszból áll.5 23.381 37.6 33..MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311 II. A csoszakaszok teljes hossza "1:. 8.0 652. A Ill.0 Kelctkez6 hatáaos nyomás: E1hllSZÚlt halA_ nyom": Lel'ojtandó: 36.5 . ábrán négyszintes épület felso elosztású gravitációs futorendszere látható.' 11/.6 16. az ellenállás növekedése olyan mértéku lenne.3 6. táblázat.5 2. A felsorolt szakaszok hossza: "1:..8 1"13. futotest áramkörének méretezése.1 83.060 1. Kismértéku fojtás itt is szükséges. futotest áramköre 1 32000 11.0 803..16 548.5 . táblázatban találhatók.7. s ezért gyakorlati számításban elhanyagolható.5 . szakaszokon elhasználható 301-185.5 51.0 3." 8/: I 11/. Pa Méretezés IIp=llpallr+ I.6 Pa 7 4XC Pa SW 3 2m8 kaJ5 4:tp. A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leírtak szerint végezzük.0 67. így az áramkör még nem méretezett 9.4 16000 .6 0 18.5 8.7 267.S 238. 2.9 Pa nyomás. A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel.9 Pa.3 15... 12. FeW eIOSZtáSÚ gravitációs melegviz-mtés (8-52.09 0. 15. 7. 11. A hatásos nyomás LlpRII=5. Már méretezett az 1. 115.= 6. mert csoméret-változtatással már nem lehet az ellenállást finomítani. S8S . 548.0 221.5 3. Így a 13.3=398.8 500.5 18. Palm Pamis S'. 2.1.5 80 6500082.6 16.. A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk.. 13. 398. szakaszán elhasználható 668-269.0.6 0.0 0. hogya cirkuláció a kívánt my-nél nemjönne létre..

4 1%.67 117.1540 88.15 _g_c 88.081 0.82tv.143 87.21 0. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés8-52. táblázatból. 2.93 66.054 . mellékletbol a csoátmér<5ket megválasztjuk.7 0.5 és a hálózat hossza 55.0 0.82 13.0814 0. oszlopban pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük.4 0. oszlop értékeinek különbségét. és 4.68 4h.43 oc0. táblázat).59 1289.312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten. 2.2 15.68 0.06 87.99 87. Felso elosztású gravitációs futés (2.mv. oszlopban a szigetelés adatait. mi· L1r S' = 0. s ezek után az 1.98 I ' I .60 88. példa. A 8-9.6 248. oszlop adatai a 8-8. ábrából vehetó'k.::. Az 1. Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok középpontjába (pl.5 ~.0 14. cx= 65% (a 8-5.99 86.386 140. példa) II 1.6 280. oszlopában rögzítjük a te homérséklet értékeit (te = 90 oC az 1.61 4e.0 m o kgfs t1P.172 S-10 10 9m 20.66 0. Az 5.. ml' ~ stb.0 84. ~ .2120 86.tkö értékeit rögzítjük (gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te .5 11.25 33.6 154.7 Pa (rv 55 kp/m2).6 8/.7 37.0 m magasságú pontja).9 14. az 1.381 oc 46.62 120. táblázatban gyujtöt· tük össze.5 . Illi szakasz-számok A számítás eredményeit a 8-9.• test 1.5 m: 8-52. ha a= 0. 505.02~1 JO 88.y..16 11/. a 6.5 m.03.98 98. 12.6 88.25 0.071 110.5 L1Pelöz_ 0.5 kg/m3 (8-2.0327 51.tkö különbséget.0534 0.02 IS7.0 0. 64. A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és legalacsonyabban lev<5 1.4 6S 751/2" 1" %0. a f()felszálló fali horonyban szigetelés nélkül. a szigetelés 75%-os.08 0.07.030 768.8 11/2 1.2.60 37.095 8 Jcr 296. táblázat.773 1.204 oc80 '18z18' 0.8 Pa.0231 0. oszlop adatai a 8-52. L1Pelöz=(1 + 0.2 84.ee)g· I rpoo (j) ha =2. ev.5 .38 0." 84.. 3.7 67. A rendszer ellenállása 548. = te ~ tv .15 0.~. flitotestm" áramköre 64. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása ( d. mm •• sm kgfmO Pa2.0292 30. 161.3 10. az ezekhez tartozó magassági koordiná· ták a 14.075 60.65 46.9 41.0375 0.5 90.4 1585.5.0 0. a 7.7 00." 1. példában rögzítettek szerint a hálózat méretezheto.. cs<5szakasz 7. oszlopban 8-9. a 14. A méretezett hálózatban most már a tényleges hatásos nyomás számítható." "l ll/c" ~ O.8 ~4 55 L'[ 55.5 83.6 7.5 0. táblázatból).81 ..---WI is -- -- '. a padlás homérséklete -10 oC.21 84. ábra.99 4t=14t. valamint a ~ tényez<5k kiválasztása után a 8-1.g· A 8. 2.6 ~ -----. oc Futo~llo4.0 87.e2= 12. és 7. radiátor és ennek áramköre. P / a m.25 0.60 98.82 0.0186 0. Fali horonyban a homérséklet 40 oC.306 50. a leszállók szabadon haladnak. 9.060 32.19 67.65) . Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével minden szakaszon a hatásos nyomás számítható: L1Pgrav=~hiL1e. A fajlagos súrlódás.35 88.06 20. meghatározása. táblázat 6. a többi vezeték 20 oC homérsékletu térben halad.4 130.5 .98 13. oszlopban találhatók. Hatásos nyomás a (8-17) szerint: L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v. szakaszon).:505.

3 104.9 168. oszlop a folyamatos összegezést tartaI'mazza.4 24.1 298.0 191.1 I I. oszlop) és az mv (2.8 79.0 150. mv .2 124.6 24.6 1'/. és 14.8 63.6 178.6 141.0 81. Az 1.2 13.5 23.9 22. 366.1tll= 15 oC.8 32.2 \ 307.5 28.5 140.1 297.2 125.9 320.7 224.8 35.4 70.7 161.9 9. Méretezendo a 8-53.3 42. a 12.7 13.3 42.9 96.3 6.8 120.1 32.1 20.8 181. oszlop) viszonya a méterenkénti .9 12.nagyobb a hálózat ellenállásánál: 585.8 93.2 68.0 88.3 60. szakaszt két külön részre kellett bontani.1e.5 25.2 132.1 87.3 32.6 104.4 114.5 110.0 45.4 222.3 38.71429.1 54.3 56.6 277.8 66.5 105.3 170.6 50.3 100.5 87.7 88.8 59.1 65 32.5 117.0 16.. szabadon haladnak.6 46.7 67.0 8.3 55.1 234.0 32. A 13. hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~." '/.3 5.6 30." 252.8 33.8 28.9 5.9 63.4 40. A cso hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét.0 27.8 113.1 12.7 8.1 57.7 69.8 318.7 \29. A különbséget a radiátorszelep segítségéve1lefojtjuk.7\140.8 74.1 61.3 48.3 255.1 10.:.7 19.1 20.2 125mm 80 100" 20034. 100.5 133. ábrán látható egycsöves gravitációs futoberendezés.6 98.5 143.2 28.1 76.3 60.9 49.4 29.5 83...2 38.7 13.7 14. 3.6 179.8 200.2 44.5 62.7 168.2 73. (9.8 74.9 54.. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv= = te -.1 17.9 46. értékét a 8-10.5 63.7 35.3 238.2 44.1tl rtékét írjuk a csolehulés 10.4 26.6 22.7 202.6 12. Az egész futotestsoron legyen a hasznos homérsékletesés . - 82. .3 25. 8-10.1]szig).4 80.2 150 8//' 1'/.9 21.1 58.5 70.8 141.3 116.7 70. valamint a hatásos nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes hálózatra elvégezzük.3 95.0 357.71171. oszlopáé ba.0 190.7 52.3 18.9 90. kg oC sm (a táblázat UP'.2 45.6 10.2 135.7 32. A függoleges vezetékek futött térben.3 33.' .elhanyagolva a visszatéro vezeték hatásos nyomását .3 27.0 43.8 36.3 75.7 55.2 11.7 106. te=90 oC.9 166.7 87.5 52.4 47.1 283.g formájában minden szakaszra számítható (15.5 337.6 .7 134.5 90.6 41.7 I 202.5 269.6 \ 6.1 380. A ll.7 158.6 87.2 16.1 74.1 51.5 13.. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram.0 I 96.8 37.6 102.20.9 27.1tl tényleges csolehulést adja meg. táblázat.5 97.7 47. oszlop).1 207.1 36.1 11.1 31.4 14.6 85.6 81. oszlop felhasználásával a hatásos nyomás .3 13.7 10. .2 24.'.7 32.2 60.8 26.1tm= = 15 oC.7 Pa.3 16.1 343.9\ I 10.6 62.5 8.0 193.0 51.4 50.8 126.4 23.3 152.táblázatb61 veheto. Számításainkban a 3.8 43. °C/m ~ ~ .0 mm 128. 402.1tl= 10 oC.5 180'61212'2 1 A cso névleges átméroje. futotest áramkörében keletkezo hatásos nyomás .8 23.1th = 20 oC.2 18.1 216.2 149.ö ~IN 30 501"" 300mm 25036.3 218. ahatásmagasság megváltozása miatt.1t homérsékletet tartalmazza . A 16.8 11. oszlopba írjuk.1 34.6 4.4 28.7 47.3 45.6 18.9 39.4 62.3 53.8 mm 10.4 26.4 78. értékeit tartalmazza) 1 .8 106.2 67.8 80.4 1202.1 23.8 42.3 51. Ezt követoen m.4 386.7 166.MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313 vela csolehulés igen kis mértéku).3 19.0 39.7 21.7 33.3 124.1 53.6 21.6 Pa:>548.9 65. Az m.9 40.2 152.3 18.5 127. .6 93.3 37.0 116.9 30.3 118.6 115.9 24. Vízszintes elosztó a padlástérben van.2 71.4 28.8 156.1Pgrav=h.5 66. 288.1 I 452.2 76.3 109.8 39. példa.2 76.0 253. futotestekben a felvett homérsékletesés : .9 33.1 17.5 38.6 8.9 61.6 155.1 133.6 82.1 145. hoszigeteléssei ellátva (1]szig=75%).1 . ezért (I .8 113. A csohálózat méretezését.2 30.8 268.1 I 326.9 185. .1 15. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehulését..9 I 236.8 28.2 236. táblázatból a 9.9 123.4 6.2 '/.1e értéke a 8-2.7 7.

3 1-38-1.-0.=.4 3. a szakaszok száma.1 579. 1!11 szakaaz-számok A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg· határozásához kiszámít juk az A.5 l' 1// 1 \ 8. "- A 8-53.6 i _2~~::_-+~-~ Il.:--0.5 6 I 10.0.139 0.314 MELEGvfZ-FUTÉSEK 8-11. árama és a szakaszok hossza található. 3.6 Különbség fojtandó )~ <cs '" ~ <»"- ~ 1 ~I.5 0.9 -0.8 27. Palm 1.5 '~ I-Io. Egycsöves gravitációs futés (3. a 8-11.065 8-53.0 0. táblázatban az egyes szakaszok he).3 120.0 31.0 I I 0.5 5.55.-17. ábra. mis 6 Méretezés Foáramkör méretezése 10 __ 2 _1 38500 1 I 0.0 0.21-41..l6!I:o ~ 0.6 ----1----1 _9 _1 0.5 6.s-I~616.5 I 69.074 7.3! =~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3.056 lIT I I 1. példa) II 1· .0 ____ 1 ------1---.0 -3--I _4 -6--5 ! II 700 I I 1// I-IO:S.312.0 0..139 7.4_ 554.056 0. Q) cyLJtl QII 4100 m)= .2.8 10 I II 700 ~:~:.0 112.0 ----s6-1 16. IS'.=.458' 7. táblázat.8 14.139 0.1-6.13 I-b-I 20.II .139 0.5 13.5 36. Az egyes futotestek áramkörén áthaladó víztömegáram : .098 3500 4200 .8 -0.9 10.--6-..s--~ 10.3 I 467.458112.8 I 13.0 0.-5I 1// ----1--.1 v.11 0. B és ekeveredési .3-_-1 __ 86.2 31.-I1._5 __ 4_. 15.7 25. kgjs.7 --0~-24--0'-3-1 8. ú)m = 4200 mn=--A= cy/Jtll mm c Ljtm =-A-= y .-0-1.5 523. 15.25 2.2_ O.065 0.25.139 0. 10 ~0.065 2. A /óáramkör méretezése. • QIJI 4100 4200 .-. mellékáramkör 17 _16_1 0.mv.5 .5 8 ill700 0.06 I 2.~::: _~_-' 38500 i 0. mellékáramkör -14-' -15-' 0.08 1.2 10. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53.1P'~a=ls'.8 I 1- 13. 78.0. ábra) csoméretezése I -4-1--s--' I m 9 8I kg/s re 7I mmWQ.6~ 500.4 1_1_'__ I=~_1-7_'O_i-_-1~7_. példa.0 Különbség fojtandó Ill.0 lI 50 [_ 16.1 --114._0_1 _1_' _ __ 1 4_.0 1. d.0 I 12.5 I 1// 10.056 kgjs.5..458 8.-0-.5.2 13.5 6.7-~1--~118.0 I 261. ábrán a rendszer elrendezése.l6 --7J-\ -0:5 24.6 3.16 0.0 0.0 261.07 0.3 1 23.128.~:~1.56io.7 16.0 I 2.0 192. kgjs.041 _1.24 I 2.~ 11700 11700 - ~tI7.

1121.0 586.42 65.7 I 210.0 0.10 70.458 50 75 88. a csolehulés nélkül: 3 llPgray = !. Ehhez ismernünk kell a leszálló my víztömegáramot : 11 700 -O 139 k / 4200 .0 0.-. a m.20' g s. a 8-ll.2 ~I ---------------1--1-------------0'0411_1_*_1~-=-173'16 72.8 39. ~~ 8 .=aL1p=0. ábra) lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása "8. (iX=45%.4 Pa.157. I o o •• -1 - --II--I· 1 0.074 1 0.9 Pa felhajtóero van.19 79.2.085 I 1.139 1*1/. A visszatéro vezeték lehulésébol keletkez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk.029 0.5 Keletkezo hatásos nyomás: 944.9 845..139.! o :2 I i. --~--------l--* °'1391 1 1/: ..017 1°.0 .5 99.obDl~ ~! 13 14 ~ .-.0 7.1)9.8 617.19 87.2 410.76 0. a 8-5.3 44.0 944.I 79.5 44.021 0.8 0.458 50 12.03 0. El C pont: Lltc = 42~~~139 ~7.139 I 11/: ~ 1. > ~ 15 E ~ t6 ~ 4 5 6 7 8 9 E'- 10 II o~ ~~~~~~12 90.1 9. példa.3 6..0625 0.36 173.7.0.031 0. táblázatot).1050 .• I ~ ~ • I.021 1 '-"8.03 80.52 0:67 ~!52.3 ·4.~ ~ 1.0 0.57 0.31 0.76 179'52 73.h.60 4.68 2 0.Lleig 1 = =(9.048 0.9 ·3.76 80.52 0.50 88. 723.087 0.0 oC (LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th).0 20 . = Ql+Qu+Qm cyL1th _ A atA = B Ql Cymy 4100 = 4200 .62 117.43 7.74 0.5 ·4.024 0..19 87. Vizlehulés a keveredési pontokban: A pont: my A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figyelembe véve: Llp= (1+ 1~) L1Pgray= = 1.50 98. A különbség 20.5 ---.5 5. táblázat szerinti csoméretezés befejezheto.0 9.24 88.9 ~a .61 0.5 "\ 0. Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése elvégezheto (1.53 0. A keveredési pontok lehulésébol származó hatásosnyomás.74 53. futotest áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) összefüggés szerint: S.6+5.3500 _".035 0.5 Pa.415 --1--1--1-. oC.20 ~ - 68. ..8 ~.0 73..7 felvételével: ~143 P / 51.3 827.64 87. korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül van a hiba). Ennek birtokában a 8-ll.1610.161_0.. pont: Llt B .61 6.02 0.8 176.0 I 2 3 ~1". Az elozetes méretekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható (8-12.85 ~-=-~~~ -.98 98.5 Pa.4.023 0.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315 pontokban létrejövo lehulést.64 20 20 . A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0.5 ~1050 Pa.98 88.0 ~I I 88.139 ~7.52 --=-tO67.4 21.§.9 10. Mellékáramkörök méretezése.19 79.. 8-12.2 608.4 11.66 0.0 ~ ~6.l 19.018 0.--1 ~I~\' 2.: *. A foáramkörben 944. A Ill. :Ö -.81= =723.0 o C.I -35 4 7 0.64 88. táblázatból).66 9.8 838.039 0.7 -13.64 0.03 87.-.68 ---6.6 0.52 0.025 59.25 0.62 0.3 I ~ I - I 0.151 - 0. táblázat..50 ---. 0.3 65.8+2.11/: 0.981 0.45 .61 7.~ - -6C B _8_ A -=- 60.083 1* 0. Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53.19 . _ " ". .u20 53. 3.••.• . táblázat).. Méretezés szerint a foáramkör ellenállása 924.20 20 .74 72.

I__ 150 ___ @2. 1/2 11/4·Llpz.0297 Palm IC5818 0.5 3.36 0.úr=IS'.3Pa W Pa 7 ////////.036 155coli a teket a 8-48.Jp=LlPoúr+! 6 2. Etázsfutés A példa)I I Víz tömegárama. 7.3. ígyleszálló-táblázat alapján az 1.072 Csoméret 4.42 0.44 1.191 0.I táblázatban látható. .l' Il/t' II Il/t' l' .t oc. 140 0.0595 0. 57893 4487 44540 26 625 4741 4 JN54773000 1900.31 0 1. ábrábólgedheto Méretezendo a 8-54.3 MELEGvfz-FUTÉSEK te=90 ---.-8 316 861 LJpz.0 7.5 -----' 1. Hoáram.095 2.. A Ifofelszálló és elosztó kazántóI ]2.I420 -~"'-4439357 ® 3. ábra) 8-13. Etá:lSffités adatai (8-54. %' 18000 L68121600056® mm 3/S• 5 4 3000 ~_.5 0.5 8 7 12 6 mis AP.esL1ts)g = s . és 1..143 mv. S'. példa. A csoméretöbbi adat a8-13./ R -oC. futotestben =20 10 450650001200. szigetelet I 1 I Szakasz. példa.30 6156 338 Méretezésvan.4200 . táblázat. Hasonló .Il/!' l' %-. táb.192 70ban. ----. 8-49. 1. szakaszok)..0® 70 hasznos homérsékletesés : L1th= i1tR megen· a.0 morevan.0 3/5381 9280 4210 103. visszatéro vezeték padlóban avesszük. cyL1tR .QR lenül..1576250..5 0.m és csatlakozóvezeték fali horony 12000 1.0 2.EAp.2' 3// kgjs. 4.381 mm150 Pa.5 155 0.5 0.8 2. 450 6 250016000 5000 80 13 300 1254 8000 70 1751 35016000 356 7 32000® 16000/ kg/s Pa 180 12000''.775 0.34 223 1974 113W 47 497 3304 16337 437 17 4010 2411 543 236 254 II1%kg/sII3000W 650006000 1280.futés. és.20 Pa m .J @1.60 70 120 3200006640.-- Il.036 számítható' a II.(4.381 +0. d.módon szabadon.8-6.V.. ábrán levo etá1. a hasz.legtávolabbi fogyasztó0.5 0.

1pgravv= hv. Alsó elosztású szivattyús futés csohálózatának méretezése (8-55.1pgrav.1Psziv ismeretében a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható. A szivattyú jellemzo adatai.. (.1tvg= = 15·0..táblázat tartalmazza. A rendszer O. 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat méretezésekor. 114j szakasz-számok 5. ábra). !Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani. lJ tR = 20 oC. A szakaszok hoáramát. a rendszer mértékadó áramköre (az V.1psziv'Ez szuk futohálózatot . <>s 8-55. Kombinált gravitációs-szivattyús A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. mv és .1p=6812 Pa.emeltetettberendezéseké. A . A futotestek homérsékletesését . A kombinált szivattyús futés méretezésére több eljárás van.(szabályozó-) elemmel kell szerelni.1Pgvavl=3. . ennél alacsonyabb külso homérséklet esetén szivattyúval üzemel. víztömegáramát. (utések A kombinált futés csohálózatát gravitációs futésként méretezzük. 0. ábra. Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett fenntartható. melléklet segítségével meghatározható.:) Il<i 1" I I 1 vehetok. és a rendszernek aránylag kisemelomagasságú szivattyúja van..5 oC külso homérsékletig gravitációsan.1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a hálózatellenállása alapján. Az így méretezett hálózat ellenállása a 8-1.0 ·0. A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra kell méretezni.I. 30 oC értékre vehetjük fel.. célszeru . futotest áramköre ) méretezheto.. Az alkalmazott szivattyúellenállása kicsi. 8.8.81 ~368 Pa.MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317 I I I I 1 E:: 1(. A csomércitek a 8-1.:) az 1.1th=20 oC homérsékletesést felvenni.jg.. ennek nagysága a (8-13) szerint az V.625 ·20· 9.81 ~1830 I ~ I I Pa. Alsó elosztású szivattyús futés (5. A gravitációs felhajtóerot elhanyagoljuk.1Pgrav<O. hosszát stb. A sebesség legyen 0.1th= 10. Az irodalomjegyzékben felsorolt muvekben a berendezések méretezésére több helyen találunk utalást. A méretezés eredménye szerint a hálózat ellenállása .. Ennek üzemköltségelényegesen kisebb..1ev. példa) [Ii . és csak nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés eseténkapcsolják be a szivattyút . j A kombinált rendszerek bizonyos redukált teljesítményigmint gravitációs futés üzemelnek. ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemköltséggelár. .nagy szivattyú-emelomagasságot . futotest áramkörében : . ~-~ ...jelent.625·20· 9. Ha nagy a . A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is jelentkezik. mint az egész évben Ü1. A szivattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik. példa. mellékletbol Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál jelentos a gravitációs felhajtóero..8 mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is megengedhetó'). így gravitációs üzemben a vizáramlástnem akadályozza lényegesen. Az ebbol számított víztömegáramnak azonban csak egy hányadát (50. a 8-14. futotest áramkörében : .3. ha . minta gravitációs futésé.. A kombinált berendezés csohálózata szukebb.akkor minden futotestet olyan beavatkozó.

. A kevero méretezése során ak· kor járunk el helyesen.~~~. III~'IL" l~? 1&-:: . A futoberendezés teljesítményét a külso homérséklet függvényében változtatni kell. hR [ [hR . A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb homérsékletre melegítjük fel.JlL~. h~ a futotest hatásos magassága 8. a jobb oldali futési rendszer kevert vízzel üzemel Bkeveredési pont. ábra. ~ i . míg a futotest áramkörét a radiátor tényleges hatásos nyomására.~. Minden olyan csoportot. II B jr---: I . Ennek e~ kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B) bore kell méretezni. Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni. A keverés a B pontban megy végbe. . i . I I I I I I SL I I I I I . A futési napok túlnyomó többségében ennél magasabb a külso homérséklet. a beavatkozás módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homérséklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg· áramának változtatásával) szabályozás.2. keveroszerkezettel látunk el (8-57. A legmagasabb homérsékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb. míg a többi. A keveroberendezés vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni. . a méretezés kor ügyelni kell arra. A rendszer baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazánvízzel. ábra jelölésévei : APsrav= .J. kisebb az épület hovesztesége. A radiátor h~ hatásos magasságát a B pont magasságától kell figyelembe venni.. A radiátor áramkörében elhasználható nyomás a 8-56. Keveroberendezések Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek.10. A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái pontja _A . hogya legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu futoközeget. I r 'SF 0_01 . Melegvíz-futések szabályozása A méretezési alapul választott tkül külso homérséklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo. ty a visszatéro víz homérséklete.7'lkv " ~ I 1. amelyben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik. amely a kazán víztol eltéro homérsékletu vizet igényel.1. HU ~ U~~.) közvetlenül ezzel a vízzel.L. tkeY a kevert víz homérséklete. ábra. ábra. csak az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore méretezzük. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI. ábra szemlélteti. ~ II K nT. A 110nt).. A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel. míg a jobb oldali futoberendezések kevert vízzel is üzemelhetnek. . ha a kazánáramkört.. mert különben lemaradnak.9. Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás helye szerint lehet helyi és központi. ben kicsi. A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel le az eloremeno víz homérséklete.9. Gravitációs keverés A kapcsolást a 8-56. ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te eloremeno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro homérsékletu víz keveredik. 8-56..I..). Keverés szivattyús futésekben Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro víz keverése egyszeruen megoldható.318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. 8. alacsonyabb homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö és visszatéro víz keverékévellátjuk el.:. 8-57. (8-JO) 8.1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa.9. .A szabályozószelepek kézi beállítása helyett automatikus szabályozás célszeru.

MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319 8. Legegyszerubb megoldása az egyes futotesteknek automatikus szabályozószeleppel való ellátása (mennyiségi szabályozás). Az my értéke gravitációs futések esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik.10. Mindkét szabályozási mód azt jelenti. tkül külso homérséklet.2. A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középhomérsékletet. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályozási diagram ja '. A tközR f(tkül) összefüggés a helyiségre. A te=f(tkül). ábrán ARk: látható(folyamatos vonal).1. myCy (8-32) Az elobbi homérsékletadatokkal zei a te-ty=f(tkül) te - ~k = 0. pontot. BO 50 40 20 10 o -10 -20 A . Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékletet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása érdekében.1. és a = futötestre vonatkozó homérlegbol határozható meg: (8-31) t . hogy a kazán teljesítményét. el6remen6 h6mérséklet.10. ty=f(tkül)' ill..1tk:z tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 R oC.1.tkm) oC. oC = 60 8-58. k a lehulo felület hoátbocsátási tényezoje.2.~ 1. Helyi szabályozás Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének változtatása. ill.5 értékkel a 8-58. oc és ~"-. Bovebben 1. valamint a hatá90 oC 8. ábra tünteti fel (szaggatott vonalak). a ffitotest közepes homérsékletkülönbségeméréskor. függvény a (8-32) alapján: ty= 0. Központi szabályozás Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet központi változtatásával (minoségi szabályozás) vagy a víztömegáram központi változtatásával (mennyiségi szabályozás). Homérséklet-szabályozás szivattyús futés esetén A rendszerben a szivattyú állandó víztömegáramotszállít.a (6-3) összefüggést]. Homérséklet-szabályozás gravitációs futés esetén Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem állandó.8. tbel helyiség-homérséklet. AR a helyiség fütotestjének ffitofelülete. tbel=20 oC esetén [1. és szabályozzuk az eloremeno homérsékletet.. Eszerint a víz lehulése a futotestben : te- ty= ~k myCy (tbe1. a futotest középhomérsékletét változtat juk a külso homérsékletfüggvényében. te=90 oC.3. {kü!. ty a visszatéro homérséklet. pontot és a 12. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotest re vonatkozó homérlegbol. 80 70 ahol te az eloremeno homérséklet. k* a futotest jellemzo (mért) hoátbocsátási tényezoje.10. valamint a te és ty homérsékletet. a 6.2. ty= =70 oC. (8-33) Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a (8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függvényében a 8-58. :1t:öz R=60 oC.tkül) oC.5(20. 8. ez- 8.2. ábra. 'kUl külso homérséklet . A a helyiség lehulo felülete. 'y yisszatér6 homérséklet. Automatikus szabályozás esetén is e diagramot vehetjük alapul. A diagramból bármely tkül külso homérséklethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty homérséklete. A tközRközepes homérséklet menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futésekre is érvényes. 'k(lE R a flitotest közepes homérséklete. a te-ty=f(tkül) öszszefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol következik. akkor a hatásos nyomás és így my víztömegáram is változik.5. tbel=20 oC.10.

ábra. A diagram tartalmazza a relatív víztömegáram változását is. a 8. A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a futotestre vonatkozó homérlegbol. 10 Gravitációs O -10 -20 fküt.10. pont feltételei mellett a 8-60.5 oC külso homérséklet elofordulási gyakorisága igen kicsi. m". Kombinált te eloremeno homérséklet. Magyarországon a tküt. A budapesti ada· tokat tekiotve + 12 és . ty visszatéro homérséklet.tJ ' 2 8-60. Ezeket a napokat el kell választani szabályozás szempontjából a többitol. Mennyiségi szabályozás Ol i O -20 -10 I~IO 10 .§ .2.% mvo 2 20 8-59.10. tv visszatéto homérséklet. ábra.5 oC tartományban alap- ahol my a relatív víztömegáram. 80 80 60 40 20 ~f72L.2.(90. ábra szemlélteti. myO A ty és tkül homérséklet helyiségre és a futotestre adja: közötti kapcsolatot a vonatkozó homérleg (8-36) 90 f .tkül fh-:~.10. :nv'''. 20 ·C melegvíz-futés ramja szabályozási 8-61. Ez a kis tartomány tekintheto a melegvízfutorendszer csúcsüzemi idejének.Jmv o relatív víztömegáram [A jelölések értelmezése ua. (8-34) 60 A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján a 8-59. Kombinált szabályozás Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hátrányait kívánja megszüntetni a kombinált szabályozás. mV.1. az my víztömegáramot szabályozzuk a külso homérséklet függvényében. ty visszatéro homérséklet.3._. oC 100 .2.10.2.% te-ty= j15(20-tkfil)2 oc. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja. ábra. A 8. fküt.] A relatív víztömegáram szabályozási görbéjét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8.2. oC O -20 diag- -10 -5 O 1012 fküt. tköz R a fútótal közepes homérséklete . Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása te eloremeno homérséklet. oC . tkOI külso homérséklet.1. mint a (8-31) összefüggésnél. (kUlkülso homénék· let. Ennek következtében a futotest közepes homérséklete és a visszatéro homérséklet is változik. oC 20 állandó értéken A te elore meno homérsékletet tartjuk. 40~20 40 20 I 8.4.10._.v o relatív viztömelláram szabályozási mód szabályozási diat ramja te eloremeno homérséklet. tköz R a futotest kozepes homérséklete.1. pontban említett feltételekkel a ~zabályozási görbe egyenlete: 3 100 f. -=:]100 80 mvo ..320 MELEGvfZ-FUTÉSEK sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol fejezheto ki. (8-35) 8. pontban felsorolt feltételekkel : m" _ 20. ábra tünteti fel.

A feltöltést a rendszer jellegének megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs futést lassan kell feltölteni). Ha a BF vezetékben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál). A kombinált szabályozás a csohálózat pontos méretezését és beszabályozását teszi szükségessé. Egyéb folyadék hohordozók Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó mellettorganikus anyagok hohordozóként való felhasználására is. A technikai megoldások. kétharmad és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz.5 kcal/kg oC). úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra kell bízni. Oszi üzemkezdet kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell. 8. Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo zárószerkezetek. lehetoleg még a radiátorok beillesztése elott. csúcsüzemben a nagyobbik teljesítményu szivattyú üzemel. Nagy elonye.5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcsüzem van. Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a 12. hovezetési tényezo ~0. pont foglalkozik.4 .11. A kazánt külön kell tisztítani. s ezek együttes jó üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. csakutántöltésre. 23Az épületgépészet kézikönyve . 2.12.az olajminoségtol függoen .3. Törekedni kell. A kombinált szabályozás gazdaságosabb. A kombinált szabályozás szabályozási görbéje a 8-61. A tiszta.. Ez a szivattyúmunka csökkenésében vagy kisebb futotestben mutatkozik. és ezután a rendszer gondosan feltöltheto.4 kJ/m h K (~O. muszerek és szabályozóelemek állaga. Ha koromleválasztó is van. s így a homérséklet-szabályozás könnyen megoldható. A rendszer feltöltése és a légedények lezárása után a próbafutés elvégezheto. hogy két különféle teljesítményu (pl. Mindkét üzemben minoségi szabályozás is van. Kedvezo abból a szempontból is. csere indokolt. hogy a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füstjárat is) egy egységet képez. 8. mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szivattyúval tervezik és szerelik. többszörösen át kell mosni. szerelési módszerek még meglehetosen kiforratlanok. A két szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget. ésa muszaki megoldás sem teljes.MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 321 üzem. hogy nyitott rendszerben .. tömör hálózatra felszerelendok a futotestek. 0. Olajat már több helyen alkalmaztak futorendszerek hohordozójaként. üzeme is.4 kJ/kgK (0. ábrán látható. Az olajféleségek jellemzo adatait a gyártók megadják. Alapüzemben a kisebbik. . Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspróbák) is elvégezhetok. hogy az olaj a belso korróziót megakadályozza.l kcal/m hOC).. Különféle szerves anyagok jöhetnek szóbaerre a célra.. évenkénti cserére nincs szükség.közel 300 oC homérsékletig melegítheto. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása A felszerelt futohálózatot. Kombinált szabályozás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás tartalékai is. Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizsgálnia biztonsági berendezéseket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. de ezek még nagyon költségesek. hogya hálózat mindig vízalatt maradjon. mint az egyszeru szabályozás. Minden futorendszert elkész\ilte után be kell szabályozni. Közelíto adatok: fajho 1. Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto (beruházó) jelenlétében végzi el. A kéményt (vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni (muszeres ellenorzés) kell.8. A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból áll.

.

05 43.3 1.30 0.30 0.56 1.0807 0.41 0.0 4.412 15.07 0.18 5.05 14.9 2.90 7.40 27.8 • 23.329 0.70 0.16 8.0985 2500.83 1.25 0.28 1.26 0.14 6.8 6.23 1.14 0.50 1.1 9.40 16.85 0.27 0.1 3.8 9.305 10.26 0.66 1.07 13.5 22.5 1.481 100mm 80 mm mm 150mm I 0.7 0.60 S'.16 35.24 0.19 1. 0.38 0.448 0.20 1.22 1.2023 0.9 0.25 18.25 0.0 9.09 9.00 20.60 11.15 7.15 0.5 8.3014I I I 125 0.36 15.8 4.1 0.06 0.01 0.0 2.86 0.10 0.68 0. mis I belso átméroje.1 6.7 24.80 3.4 7.11 17.69 1.60 2.07 2.8 5.09 3.78 1.45 0.20 0.50 14.7 2.79 0.34 0.08 0.0 25.4 2.85 0.08 11.88 0.25 4.0 12.18 0.87 0.14I1 65 mm 3000.372 0.46 0.52 0.44 0.60 24.76 0.90 10.12 0.4 10.57 0.00 10.4 1.2 4.47 1.50 0.55 0.85 0.0 2.65 8.65 5.4 2.30 5.482 0.42 0.55 18.10 0.77 1.20 3.6 1.0 9.94 0.40 30.5 5.70 1.9 4.16 0.80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben Alsó számsor: " vizsebesség. Palm I .10 1.2532 0.50 3.351 11.0685i 0.0 3.70 38.434 0.00 0.14 0.54 1.97 0.9 8.05 0.80 17.26 0.48 0.93 1.53 0.0 3.60 7.90 0.0 4.55 40.11 3.74 0.5 33.00 0.4 0.10 3.20 1.61 0.06 13.10 0.64 1.70 26.3 0.35 6.71 1.65 5.65 0.05 0.24 0.45 0.14 0.95 28.1 1.40 4.85 0.15 0.15 6.60 m 200 0.3 mm2.75 0.0 16.0 0.281 0.1223 0.20 0.253 3.05 4.1 1.60 0.90 0.99 0.51 0.1470 0.40 3.13 1.5 12.40 1.08 0.60 0.12 0.60 14.83 8.25 0.3 0.17 0.70 14.36 1.17 0.32 3.5 11.20 2.95 7.86 1.37 12.22 1.5 3.

0086 0.55 0.435 0.09 0.101 0.0151 0.096 0.32 0.187 0.058 0.175 0.0345 0.0385 0.0146 I-0.62 0.34 0.178 0.0185 0.28 0.--------0.0182 0.227 0. A cso cso turt.16 0.44 0.36 0.84 0.91 0.14 1.191 0.14 0.124 0.258 0.487 0.240.239 0.69 0.354 0.069 0.0165 0.0230 0.120 0.38 0.92 0.12 0.0215 0.74 0.078 0.150 0.26 0.13 0.20 0.070 0.48 0.0210 0.226 ---------------0.0089 0.22 0.0125 0.360 0.0172 0.46 0.58 0.15 0.346 0.26 0.19 0.284 0.13 0.66 0.066 0.373 0.40 0.0455 0.051 0.316 0.489 0.--.0121 0.74 0.204 0.22!II 0.0.245 0.229 0.65 0.0485 0.62 0.0240 0.20 0.07 1.442 0.0156 0.-~----1/2-IIIII II 0.052 0.30 - - "~---- I I .24 0.0365 0.17 0.00 0.163 0.157 0.0440 0.0406 0.072 0.60 0.0260 0.10 0.0179 0.64 1.28 0.0095 0.42 0. legkisdlll 0.0204I 0.301 0.0106 0.18 0.0082 0.0158 0.133 0.095 0.0260I 0.40 0.384 0.075 0.54 0.0400 0.164 0.081 0.198 0.24 0.59 0.375 0.267 0.0497 0.26 0.---.438 0.208 0.0410 0.0350 0.30 0.52 0.34 0.0285 0.0220 0.305 0.30 0.0111 0.060 0.108 0.143 0.237 0.248 0.54 0.426 0.0079 0.79 0.50 0.458 0.110 0.218 0.0076 0.050 0.11 0.0150I 50 mm II/43/4" -.325 0.0166 0.0250 0.15 Palm 0.149 0.410 0.0430 0.20 0.322 0.087 11/2" 0.65 0.0250 --.55 0.0415 0.0100 0.463 0.14 0.32 0.36 0.0470 0.0198 0.488 0.22 0.57 1.0072 I \ .169 0.0198 0.0136 0.48 1.42 0.141 0.0305 0.412 0.114 0.0225 0.0347I 0.215 0.053 0.056 0.60 0.------- A név.079 0.44 0.70 0.392 0..086 0.286 0.406 0.102 0.0240 0.0380 0.331 0.105 0.0116 0.

70 _ ------- ---- ----------I 3. 200mm 250 mm 300 mm II 0.9 1.87 0.0 98.2532 0.85 4.65 17.00 11.-0-1---1S-0. I 80 90 100 0.80 0.30 I_.3 1.05 ~ ----Zjs 0.10 14.45 0.35 0.3 83.65 3.20 21.80 0.85 0.13.85 28.1 ~ 10.10 1.10 82.70 49.80 I -----1-----1.60 -------------------1----.80 4.20 0.20 0.32 1.75 26.70 0.8 73.92 0.50 I < I 1.85 0.<>-I------.08 0.28 1.35 __ 0~ 5.85 5.05 0.3 0.34 1.50 5.85 0.85.37 1.95 67.0807 0.65 45.95 0.75 0.90 0.44 7.85 8.65 0.5 ~ 24.38 4.4 0.5 1_.35 0.50 8.1 6.46 3.46.30 1.15 4.44 3.80 3.1 1.0685 átméroie.0 ----------------I--~---.95 0.32 1.55 2.26 1.20 1.65 I 110 .80 0'?2~20.6 1.0 1.50 -------1.35 50 34.65 0.0 20.77 O~ 1.55 4.44 2.00 73.0 -1----35--1.30 1.30 0.66 0.20 0.55 0.46 2.30 0.6 0.10-.90 47.35 1.3014 S' Palm 80mm 100mm 125 mm 150mm 1.26 0.75 2.65 0.5 133.20 1.8 43.50 0.1-5-__ 1'~232.05 13.00 7.90 140.0 0.40 1.46 1.42 5.60 3.50 0.90 6.55 ---70 40.15 0.60 __ 0.28 1.55 -------0.30 18.60 0.5 1.80 42.04 0.21 0.75 ----0.30 0.65 0.5 16.60 1.4 29.60 0.w-----.70 0.20 1.60 17.97 0.15 13.70 51.05 1.05 I 1 I 4.70 __ 0~ 9.2023 0. 0.5 26 1.42 I '3._ __ 30.10 10.------1.43 0.0 1.15 'I -----g8.125.34 2.95 0.65 10.80 92.50 0.60 0.60 10.5 0.5 ~ 20 22 '-----------1--i 0.--------------- 0.10 I 0.1 31.28 1.35.15 0.50 2.70 -20.6 79.55 ---I-~----70.0 46.65 11.00 6.5 0.5 0.36 4.34 1.70 0.00 0.70 1.3-~~8--__ 0.80 12 13 14 16 18 ss:s ~5 61.5 33.1470 0.5 1 45 1.25 22.3 0.6 0.0 2.75 55.50 0.90 __ 0.49 0.65 24 1.70 19.2 O~ ~8~ 4.35 0.80 2.70 2.25 ----<-1.00 0.38 1.0 __ 1.40 2.0 0.8 0.05 1.3 62.0.0 16.3 0.5 12.65 0.60 7.8 32.00 147.63 0.48 1.55 0.60 0.5 1.4 0.8 17.1 1.4 38.2 0..5 0.65 0.0 0.00 0.42 7.0 28 30 76.15 I ------------~ 1.7 68.40 --.65 14.70 88.55 ------------2.8 0.1223 0.40 1.4 0.15 9.32 2.90 0.5 0.75 7.95 0.9 25.70 12.36 ----.27 1~6 __ 1.5 1.5 1.60 3.0 1.0 93.10 1. melléklet folytatása belso átméroje.50 48.0 108.0 0.44 5.40 4.48 8.05 0.55 51.25 0.70 0.61 0.90 5.8 1.55 9.60 _ --8-.7 28.85 -----------4.6 1~ __ 55.38 3.96 0.8 0.50 0.55 6.20 7.05 -----1.42 1.88 0.% 0.33 ~D I I I 0.36 2.75 ----s3.85 .6 ~ 44.65 ---0.50 3.65 18.55 0.2 47.80 0.60 2.8-1. LO.38 2.00 __ 0~ 3.90.45 0.80 ~5--~8--~ ~7~_?~ 23.35 0.24 0.0985 0.5 117.90 I 1.65 0. 1.30 1.5~1 __ l.65 0.80 l' 2.74 0.40 4.95 -- 6.50 6.60 0.39 0.65 0~ 21.50 ~ 0.35 2.75 10.50 2.3 0.0 2. 65mm m 0.0 1.55 0.40 ------60 37.1.40 6.20 ~ 0.5 59.80 ----0.95 7.55 0.00 52.46 7.32 2.3 0.0 1.1 34.60 15.70 -----.

181 0.0265 0.60 0.55 0.65 0.38 0.45 1.266 0.236 0.80 0.15 0.55 0.95 1.079 0.05 0.60 0.51 Il/4" 0.164 0.0406~-I- 0.0275 0.34 0.35 1.71 1" 0.10 1.62 0.75 0.110 0.368 0.126 0.103 0.50 0.25 1.292 0.90 1000 I I-~-I I I I 1/2" 1 1/2" I 50rrrrn .46 0.189 0.65 0.46 0.05 3.26 0.65 0..35 0.315 1.0204 I 0.064 0.50 2.0380 0.91 1.146 0.354 0.60 0.42 0.50 1.70 0.19 0.05 1.30 1.10 1.80 0.495 0.37 0.70 1.90 1.70 1.127 0.55 0.325 0.32 0.148 0.95 0.05 1.116 0.46 0.0285 0.0295 0.65 1.0345 0.257 0.0310 0.51 0.85 3.65 0.75 0.75 0.80 0.60 0.15 0.0114 I I 0.61 1.55 0.43 1.84· 0.142 0.196 0.65 0.48 0.85 0.45 1.050 0.70 0.44 1.32 0.24·~ 1.70 1.068 0.071 0.80 2.95 0.A cso lúrl.15 1.056 0.70 0.06 0.30 0.80 0.089 0.95 0.17 _ 1.166 I - 0.55 0.85 0.358 1.85 0.75 0.40 I 1.470 0.40 0.80 0.44 0.291 0.80 1.60 0.062 0.63 1.71 0.0430 0.01 1.60 3.156 0.275 0.237 0.90 0.10 1.82 0.50 0.60 0.20 .34 0.75 0.337 1.30 1.44 0.90 1.60 0.90 1.220 0.53 0.65 0.131 0.42 0.173 0.340 0.00 0.076 0.50 0.00 1.59 0.40 0:137 0.90 0.05 2.05 0.80 0.87-W 0.50 0.60 2.70 0.88 1.65 O.251 0.95 2.85 0.053 0.70 0.89 0.32 0.26 1.10 0.086 0.25 1.381 0.67 1. 1.36 0.70 0.30 1.70 3.060 0.70 0.413 0.76 ~ 1.90 0.90 0.59 1.70 O.0365 0.48 0.25 1.15 1.0150 I 0.80 0.28 0.247 0.57 0.50 0.067 0.10 2.50 0.77 0.20 2.65 0.42 0.203 0.378 3/4" 0.80 1.30 I -w 1.44 0.52·-----z:60 1.40 0.35 1.48 0.06 1.05 1.95 1.138 0.055 0.66 0.75 0.0260 ~.15 0.34 0.55 0.85 1.54 1.63 0.0347- o.0400 0.096 0.05 1.60 0.76 0.38 0.75 0.95 0.40 0.0330 0.076 0.60 0.00 0.157 0.75 1.79 0.061 0.057 0.36 0.% 1.70 0.0415 0.28 0.55 0.85 1.46 0.90-w3 0.080 3/8" 0.55 0.80 0.442 0.072 0.65 0.0.15 1.legkisebb S' Palm 0.80 0.95 1.35 2.00 1.0497 3/8" I 1/2" I 3/4" I I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm 120 1301 140 150 160 I I I i -~--I 180 200 I I ~--I 240 260 280 I I I ~--I 350 400 450 I --1 I --~--I 600 700 800 900 I I I I 0.082 0.73 0.309 0.45 1.34 0.75 1.55 1.34 1.265 0.20 0.0465 0.55 0.

10 0.95 I 8.---.10 66.0 1.10 8.30 1.15 108.3 32.55 - ----- --------- ------300 -----350 400 ---------450 -500 600 700 ----- ---I 1 ----- - -------800 ~ 1000 - 1 I I 2.0 2.3 42.85 1.40 1.40 16.65 8.40 1.80 31. Készitette a BME I.-\ - ---I I 1 76.--- ------------ -------- ---- --------.5 -.20 ! 4.30 2.15 11.45 0.9 2.25 14.0 2.35 5.50 11.85 2.7 36.40 26.05 1.9 35.4 1.10 4.35 1.05 105.05 3.95 10.0 125.-----4.3 1.20 112.90 53.0 2.0.35 7.0 2.40 172.85 14.4 2.30 2.8 2.30 6.80 4.30 1.3 2.35 9.50 8.75 13.80 58.95 3.50 5.45 7.6 2.8 2.65 12.9 1.0 2.9 1.20 9.80 7.8 2.75 1.4 30--.----.70 28.45 29.1 1.70 1.60 1.8 2.10 ----- ------' ----I --.1223 I 0.----- 20.25 14.00 ----.15 2.5 1.15 9.25 24.00 2.9 2.75 1.01.0 73.95 101.0 1.00 1.6 39.75 0.0 2.05 5.9 1.45 79.1470 I 0.30 166.00 -------140 150 ----1.~21. .90 62.40 7.15 1.50 1.----- 2.55 - \ 155.00 15.55 1:?.70 ---1.9 1.95 4.5 1.20 4.05 1.I-.55 65 mm \ I I 1 I 80 mm 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1 M.0 2.85 I 6.35 12.75 9. használatuk at célszeru mellozni.90 1.0685-átméroje.7 2.0 2.95 7.5 1.45 25.90 10.7 2.05 5.-------.---- ~- 180 200 220 240 260 ---280 .35 0.60 19.25 6.15 -----1. - ----.1 1.35 I 97.35 1.0985 I 0.70 I 23.25 4.---3.60 2.---160 .5 2.9 1.5 1.60 27.50 25.532 I I 0.75 2. Épületgépészeti Tanszék dr.00 2.45 19.00 -------zt-.40 11.90 1.55 26.70 56.55 17.45 1.85 3.80 1.60 12.20 160.05 21.3014 S' Pa/:n 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm 250mm I 300mm 3.0 1.10 16.25 18.50 1.5 1.0 1.------------~ 240 ~ 9:05 -----------I I -.65 .35 ----~16.0 1.10 1.2023 \--0:.gj.0 1.0 2.55 1.60 1.90 9. I I 0.5 5.0 1. Molnár Zoltán irányításával.4 1.0807 I 0.10 8.15 22.55 - ----.8-1.50 ------ 120 130 0.4 1.05 1.0 2.0 2.00 1.0 1.00 1.15 I ----1 1.----- ----- ~ - ----- --_.0 2.30 15.60 1.60 6.85 60.8 1.40 1.15 8.9 2.45 119.30 1.15 5.5 1.-s:-5-1.30 4.95 3.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek.20 1.20 ----.40 24.20 1.70 6.90 2.--. melléklet folytatása \ f.

1972. 1963.és Lapkiadó.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplényija. Tankönyvkiadó. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések.: Die Wasserheizung. Tankönyvkiadó. [19] Ruhmann J. J. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó.: Szivattyús futések szabályozása. 1952. E. 1958. szellozteto. M. München-Wien. IRODALOM [1] Barcs V.: Segédlet. 5/6. 1971. Berlin. 1965. Budapest. [22] Muszaki eloírás a futo-. Fachbuchverlag GmbH.és Lapkiadó. Budapest. [12] Menyhárt J. ME 867). L. Moszkva. Budapest. 1968. Tankönyvkiadó. A. 1970. [9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri tyeplofikácii. [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und Lüftung. 1960.: Melegvíz-futések. Springer Verlag. Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Goszenergoizdat. Építoipari Könyv. Budapest. Oldenbourg. Budapest.: Zur Dimensionierung der Stockwerksheizung. L. Verlag R. Épületgépészet. 1963. [7] Kapp. 1974. (1957). Leipzig. Muszaki Könyvkiadó. E.E.és klímaberendezések tervezésére és méretezésére (ME 853. w. [17] Raiss. z. [11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. Leningrad. 1964.und Lüftungstechnik. [21] Szokolov.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplényija.328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK 8. Budapest.und Lüftungstechnik. Segédlet. [8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. 1953. Gesundheits Ingenieur.: Szabályozáselmélet. F. 1972. [2] Belinkij. 1963. 5. 1951.: Rietschels Lehrbuch der Heiz. Budapest.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest. [13] Oficerov. flO] Macskásy Á. i961. P.: Gyakorlat~ áramlástan.1966. Berlin. 261-266. Muszaki Könyvkiadó.: . 17/18. Springer Verlag. Moszkva. [5] Garms.13. [6] Kamenyev. Moszkva. [4] Egyedi L. (1957). Tankönyvkiadó. [3] Brodszkij. F.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. Gosztrojizdat. Budapest. 1972 [20] Száday R. Építoipari Könyv.: Handbuch der Heizungs. 154-158. Budapest. 1964. [15] Molnár [16] Pattantyús Á. N. Tankönyvkiadó. Gosztrojizdat. G. Budapest. Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo. Moszkva.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi.

05. A holeadó felület után goznek nem szabad mutatkoznia.kis tehetetlenség.15 bar (0. . A 0.gravitációs. 0.1. továbbá a vízteleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos. a kondenzvezeték szerint: .nagynyomású. A gozfutés elonyei: .kis fagyveszély .1 at).05. .kisnyomású. .mennyiségi.alsó. Gozfutések hálózatsémái 9. a hálózat kialakítására.1 atnál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igényel. konyha stb.2 at). . 0..felso. 50 m kiterjedésig az ÜNy=0. Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapota. .9.) berendezésekhez használják. a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint: .kis beruházási költség. gyors felfutés . A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó közeg nyomására.. kb.05 at) 200 m-ig az ÜNy=O.szakaszos. A gozfutések csoportosíthatók: goznyomás szerint: .5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az áramlási ellenállások legyozésére szükséges. hanem az épület egyes szintjeinek belmagassága is..05 bar (0. A kazánban eloállított 0.1.5 bar (0. TÖMÖRY TIBOR Lektor: Mészáros Ferenc Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített goz.goz-lég forgatás os rendszer.mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáplálás.15 at).. . A szükséges üzemi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiterjedése szabja meg. kb.nehéz központi teljesítményszabályozás (gya- Helyiségfutésre használt berendezések túlnyomásaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb. . .2 .1.közbenso elosztású rendszerek. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat beszabályozásakor. . A 0. Állapotjellemzoit a 9-1. . Gozfutések Szerzo: DR.. 0.1 bar (0. A biztonsági. mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából tekintve a futotestek után az atmoszférával érintkezik.száraz. 300 m-ig az ÜNy=0. a futoberendezés teljesítményszabályozására is utal. 9.5 at) goznyomást általában technológiai célú (mosoda. Hátrányai: . Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás választását teszi szükségessé.2. • a teljesítményszabályozás szerint: . 500 m-ig az ÜNy=0.. .2 bar (0. Kisnyomású gozfutés Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük. táblázat tartalmazza.. .1 bar-nál (0.üzem közben nedves. a kondenzátum kazánba táplálása szerint: .5 bar (0. rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a hocserélofelület egy bizonyos részén.) Az említett ideális állapot azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyomásviszonyai miatt nem minden esetben valósítható meg. hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyezkedjékel.vákuum-gozfutések.minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás. 0.. .nedves kondenzvezetékes rendszerek.

.01 1.2 2546.6 2564.6 661.3 0.3 108.04 21.1375 140.04 0.2337 0.55 2519.2 0.8 167.802 0.0 646.0831 0.157 807.2 209.0 0.947 2685.97 2609.0332 1. vezetéket a a 9-1.4622 645.84 7.8 95.00102 0.9917 30.0654 0.0128 77.47 0.0173 125.98 356.01 25.4 118.8775 0.00106 1.00101 25.1322 116.854 2703.3 106.5977 639.127 0.6%0) hálózatsémái láthatók.5 0.28 Folyadék.9950 0.0089 0.90 0.000.05 0.6 130.056 495.8 2700.00.00105 2555.06 0.8015 665.4 2528.03 35.1 11.1044 1.1 114.03 633.4 155.04 608.40 57.98 486.04 5.4235 272.7 230.3 2734.2 614.2 629.194 0.1898 1.2730 125.6 17.3 640.1 0.7 0.1 0.00110 0.1258 0.8 2617.0872Fajlagos entalpia 436. i' Goz.4I 15.0010 0.8 2651.3 2793.7278 0.1 0.5 599.5618 12. goz.7 2757.14 2643.99 546.302 15.67 2681.6684 1.98 2694.3900 452.5 2706.83 3.3 852.1 10..0396 0.07 1.7 102.9354 16.7149 0.2550 0.6821 40.02 427.5045 0.3 171.5 2678.2 15.3 0.3 5.00 601.2 0.6680 0.01 59.800 8.496 45.3614 643.07 1.1.4609 1.0 334.156 2582.0238 1.4 589.8 610.4 18.0125 0.1 54.24 0.076 10.3 2778.6386 83.8 667.0752 1.8 619.3 635.3 0.1 293.2 20.8 603. helyezkedik el.330 GÖZFUTÉSEK st- kcal/kg kcal/kg kJ/kg kJ/kg I15.3 631.6 2537.6015 27.9582 656.3931 0.02 69.4 653.122 673.0 2691.57 1.9 100.2 613.1982 0.0114 36.00109 0.0108 8.685 P i" Goz.2 42.37 1.0 649.258 621.6277 1.6 625. A vezeték a legalacsonyabban ábrán hocserélo felület A különbözo gozelosztó csovezeték-rendszerek (radiátor) a az áramlás9-2.0 0.1 469.1704 0.7809 e" 1.5251 203.0 61.0094 0.00 64.3 19.5740 1.0063 0.5040 161.0 314.4 2591.3 2600.3167 10.1 0. alsó(a hohordozó elosztású elrendezés esetén ésgoz· kazán között9-3.2 12.8 2786.0304 0.8 2746.0010IImi/kg kp/cml I Súrlíséa:.7 597.00106 0.4 616.5 2634.8550 0.4242 639.966 1.6 719.8 1.225 2.00116 0.5 146.8619 I Nyomás.3 188.83.. 3.1613 0.243 2720.6 32.0 644.7 104. levolejtésben A(3.5 2659.7544 0.393 4. I Fajlagos térfogat I! goz.97 62.5007 0.7 663.7 120.7758 461.1605 0.857 2.9 444.7800 4.3265 110.1 0.8995 0.2 14.00104 0.8 100.98 632.394 4.0245 1.0010 0.2 0.7375 0.0 645.4 0.3 0.4 0.5045 398.1165 7.5 206.4647 104.2751 1.3160 112.9 182.7 641.668 0.5 2626.8 419..04 74.00108 12.5 151.99 0.307 0.9-1.1 13.0048 637.0573 0.00114 6.29 kg/m'2500.0433 43.2420 0.9 606.2335 2.2934 0. I I .3 0.93 19.0 47.4524 3.98 85.0323 0.00107 0.0 377.0977 0.41 2768.6 79.509 9. 0.3 763. irányában II FOly.4 2.1092 1.1985 192.0611 0.2 0.6 623.3654 1.7356 3.3 106.dék.2 1.3 642.8536 0.2 0.0174 0.001060.6 658.3536 80.547 1.8264 642.2 0.00111 0.8795 478.13 2.1 90.3 6.68 1.862 5.2 627.00113ábra szerinti 0.4 2573.0230 0.1227 10.1 7.1302 1.2031 0.0068 2667.3178 5.58 2688.0 0.00103 2.04 0.21 2675.4829 0.5894 0.4 147.121 49.00 503.00104 2697.20 4.0 0.36 6.0 2510.0512 251.

75 3.72 1.3 0.46 0.53 3.3 527.18 489.0 557.02 1.11 pr 2441.64 1.6 10'· Kinematikai '1 10" tényezo.21 512.49 15.55 0.5 526.65 3.10 4.21 463.67 7.71 2.65 0.7 szám.59 1.38 4.9 3.55 2.44 2.3 2.1 kcaljkgOC Hovezetési.6 580.70 1.7 569.29 2.00 2.4 528. az A víz.68 2.3 537.3 536.20 2.30 3.41 20. kcal472.15 1. kcaljkg viszkozitás.61 1.85 felszálló ep 1.28 0.1 531.15 1.71 2394.50 11.09 2.0 583.31 1. Ez függoleges helyigéne felso félpalástjára csatlakoznak.18 1.5 0.4 505.67 481.4 554.3 551.17 2.2 571. hogy a biztosabban Iejtésben szerelt gozvezetékek feltétel a gozvezeték I I II .7 530.6 533.59 3.48 4.5 1.1 545.gozvezetékek 0.18 5.23 2.77 1.57 2.06 2.2 566.3 1.08 2.53 3.7 2370.00 3.54 3.69 3.l.53 0.04 532.7 594.52 2.1 563.09 2.00 535.0 591.39 1.0 542.2 588.04 2.3 586. Vízzsák szükséges minden aesetbenkondenzátum alapvezeték áramoljék a felszállóba.49 3.11 0.50 1.94 1.37 2.4 574.76 497. DinamikaiFajho.3 560.2 A 2382. Elpárolgási ho.08 1.83 1.0 0.61 1.GOZFUTÉSEK vízgoz fizikai jellemzoi Pas 2. kljkgK m'js Prandtl0.34 2.9 597.84 9.3 577.31 0. I HÁLÓZATSÉMÁI 331 --- végén.0 mh°C • 10'.02 519.01 2.2 548.nye.23 2.83 3.99 2.8 539.

. Az alapvezeték végét vízteleníteni kell. ábra. L kondenzvíz-aJapvezeték légtelenítése kielégítheto. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem igényel. Akisnyomású gozfutések jellegzetessége az ingadozó goznyomás. 3 vízteleníto vízzsákcsö. 5 száraz kondenz-alapvezeték.•-=---~ I I . hogy . hogyafelszállóban keletkezett és a csofalon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe áramoljék. ~ '-1-1':"'1-gozfulés száraz kondenzvezelékkel 9-1. ha a felszálló közvetlenül a vízzsák után. Ezzel elkerülheto. A felszálló megfeleloen nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a kondenzátum ellentétes áramlását.lJ ~----C --.. A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru a futotest felé emelkedoen kialakítani. pince hiánya stb. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el· osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak. a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlakozik. részben a rendszer energiafogyasztásának ingadozásából adódik.. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. ha a leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít· hetok.-L _ I I f---J _ I -~-L 1_ (-"--_'Lr:~L'--__ -_ I --_ - fÍJ C ---- A--A-A -1---I -::.. 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték. Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen célszeru szerelni. ahol az építészeti adottságok (belmagasság. a cso keresztmetszete lényegében szabadon marad. A goz áramlási sebességére felgyorsult vízcseppek eróziója (vízutés) különösen a radiátorokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is okozhatja). vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot.332 GOZFUTÉSEK r. Felso elosztás esetén is célszeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alapvezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni.JI ---=----c_'-cJ ~+ 5 T- I I --. A leszállók víztelenítését vagy leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg. A legalsó szint ágvezetékeit azon· ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak elvezetésére.m a gozzel ellenáramban halad. nedves. Ez utóbbira akkor nincs szükség.--A y' ---. Emiatt a goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll· ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy) szükségesnél hosszabbra választjuk.. Ez részben a tüzelés egyenlotlenségébol. Alsó eloszlású kisnyomású üzemi vízszint a kazánban. A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet· ben a víz felszíne mind a kazán ban. A felszállóban a kondenzátu. Egyes esetekben a leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csatlakozI1ak. ábrán látható. mert a kondenzátum keletkezési helye miatt a vízhártya a csofalat borítja be. ábrán látható. Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. Üzem közben a kazán gozterében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. 2 goz-felszállóvezeték. és ezáltal az alapvezetékeket maguk a leszállók víztelenítik. LNy) miatt számítani kell arra. mind a kon· denzvezetékben azonos. ••. J göz-alapvezeték. A kazánban üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed (A-A szint). hogy a fofelszálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán gozterébe áramoljék vissza. Az állványcs6 hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (lefúvási nyomás. üzem közben nedves) a rendszerben kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4. A felszállót vagy a gozosztót célszeru vízteleníteni. A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá· raz. ábra). A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás) a 9-2. Ezt a rendszert elsosorban ott alkalmazzák.) az alsó elosztás kialakítását nem teszi lehetové.

.. 9-4. 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték.GOZFUTÉSEK 2. az alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szintek) között helyezkedik el (9-5. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése . Felso elosztású kisnyomású üzemi vizszint a kazánhan . Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvízgyujto. Megfelelo méretezés esetén az ellenállás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség 100..és vízszintviszonyai v goz-a1apvezeték víztelenítése. ábra. 5 száraz kondenz-alapvezeték. A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez. Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon- c= _ __ (' -A.. ábrát).-A-. 9-2. 48 C'. C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben. L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése. C és D gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez. Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alapvezeték a C-C víznívó felett van (1. F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel A-A a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el (B-B szint).továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt további vízszintemelkedés következik be. Nedves kondenz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán vízszintje (A-A sík) alá kerül (9-6. 3 goz-Ieszállóvezeték.. E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az alapvezetéket vízteleníti). 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték.-== -=:-= : -+_ A_ .1. 300 mm vízszintemelkedést jelent. D A HÁLÓZATSÉMÁI F E 8 - 333 2 c F -----"'\ -04-- 5 c. Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) 9-4.--Ji' ----c -A gozfutés száraz kondenzvezetékkel 9-2... ábra).__ L 3. ábra).J ----------T- 3. Ezért üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomással egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szintje(C-C szint).6 %0 ! I C ~ 8-r~----. Kisnyomású gozfutés nyomás.. Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése... ábra. ábra. nedves vezeték esetén.6%0 Kondenzvezefék 9-3. B. Üzem közben. A száraz kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzemszeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell elhelyezkednie. a 9-1.

--1. mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé.I 0-1-'. L a légvezeték légtelenitése. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben. D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága a vízzsák hosszával megegyezo). gyozését. C-C üzemí vízszint a kondenzvezetékben . Va gozvezeték víztelenitése. hogy a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a kazánba áramoljék.különösen kiterjedt hálózat esetén jelentos térfogatú. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kondenzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso félpalást felületén csatlakoznak.. általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható meg. E. a légbevezetést. A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszeru a kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá megegyezo magasságúra választani.-~--~ C --O. Ezért a már emlitett üzemi vízszint (C-C szint) kb. Azért szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a légtelenítés csomópontját. LNy+300 mm magasan van a kazán középvízszintje felett.szintmagasság. ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7. Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5.._J l.. A hurok megakadályozza. 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevégett indokolt. mert az alapvezeték fe töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás . mert a levego fajsúlya nagyobb. L.-" Al -.. A gyakorlatban 1. ábra. ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak légte\ClÚtése.egyes esetekben teljesen feltöltene. ill. L a légvezeték légtelenítése. amely a levego mozgását gátolja. és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben. amelyet .• " '" .. ábra. M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási ellenállását legyozo vizszintemelkedés.. Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén' is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyomómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe. E3• E4 és Eo vízszinteme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben. Az üzem közben nedves kondenz· vezetéket hurokkal kötjük a kazánba..334 GOZFUTÉSEK __ hL_ ~==-=--:.. A 9-4..-r-t I I ••• 'TIf1 B~T! d I B Ür/fo 9-6. és eset· leges kazánkiégés (repedés) következhet be.•. - '--jI r~1 -1: ~D kx!-R --~-~-. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW áramlási ellenállás miatt. ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel A-A üzcmi vízszint a kazánban. A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a függoleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el. . Ez nehezítené az újraindulást Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték feltöltésérol gondoskodni. hogy biztonsággal elkerülheto legyen vízzsák kialakulása. V a gozvezeték víztelenítése . ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben nedves kondenzvezetékkel üzcmi vízszint a kazánban.L------ I 90S. lJ . A kondenz· vezeték . R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása A-A denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a hálózat légtelenítését.

9-7. =--~ 9-8. . Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott víztelenítése. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása nemszükséges. -- t I .és kondenzvezetékes) rendszerrel összehasonlítva. Ebbol következik. L-- --l I - d A-A it I C § I 1 l. mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto ágvezetéken keresztül a légtelenítés. A futotestek alsó pontjára illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség. Kiterjedt hálózatok esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is kiképezni. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a 9·1. A mélypontokat vízteleníteni kell. építészeti és szerelési szempontból). a légbevezetés nem oldható meg. ábra).a gozfutések között a legkisebb a beruházási költsége.. L kond"nz-alapvezeték légtelenítése . Felso elosztású egycsöves kisnyomású száraz kondenzvezetékkel gozfutés A-A üzcmi vizszint a kazánban. A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves gozfutéselonyei: .2%0) szerelni. egy-két nagy keresztmetszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. C-C üzemi vizszint a kondenzvezetékben...magas épületekben kedvezotlen a goz és a kondenzátum ellentétes áramlási iránya. C-C üzemi vlzszint a kondenzvezetékben. Az egycsöves berendezések esetén a függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték marad el.gondos méretezés szükséges hozzá. ábra megoldása szerint. A 9-6.L A---I•. hogya légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó gozkondenzátumát elvezessük. a kétcsöves (goz.l_ gozfutés. ezért külön légvezetéket kell kiépíteni a levego áramoitatására. A függoleges gozvezeték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték feladatát.. Az alapvezeték légtelenítésérol. Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás kedvezobb. mint a száraz kondenzvezeték esetén alkalmazott. ill. légbevezetésrol gondoskodni kell. Va gozvezeték vlztelenitése annak ellenére. induláskor a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell számolni. hátrányai: . A légvezetéket az üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni. Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is létesítenek. hogy leálláskor. L a goz. Az ábra jobb oldalán száraz. Üzemszünetben ez a vízszint a kazán vízszintjére csökken. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel üzcmi vlzszint a kazánban. A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúlykülönbségére tekintettel a kazán felé lejtésben (1.és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése. Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a 9-7. hogy valamennyi futotestre automatikus szelepet szerelnek. azaz az egyes felszállók között váltakozva lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasságigény csökkentésére. ill. A felszállóvezetékeknekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges vízmennyiség nagyobb. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési feltételeiláthatók. . ill. ábra.Az esetek többségében a kazán említett feltöltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rtehézséget.egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai. A függoleges kondenzvezetékben az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett változó vízszint áll be.GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335 Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt rendszer is nyitott. ábra. . ábra szemlélteti. mert csak az ágvezetékben jön létre a goz és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. Meg kell oldani azonban. baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás látható.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját a légvezetékbe be kell kötni.fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és veszélye.

F futotest.0. emelkedo gozvezeték). választó edény. bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá hutésére. A túlhevített goz energiáját a gázokra jellemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel.a 100 °C-nál magasabb homérsékletu kondenzátum 100 oC alá hutesének szükségessége (hocserélok sorba kötése). A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében csökkent teljesítményigény esetén goz és levego keveréke áramlik.2 at) túlnyomás. .a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés (pl. .. amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy más folyadék.költséges kondenzvíz-visszatáplálás.a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba) helyezésének lehetosége..a fagyveszély elkerülése. szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak ellenállnak. Ennek mértékét az injektor nyomásviszonyai határozzák meg.nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés. N nyomáscsökkento szelep . Goz-levego hocserélo esetén a gozhuto elhagyható. ábra. G oxigénleköto edény.2 bar (0.. ábrán látható. A rendszerbol a levegoa D légteleníton keresztül távozik. .1.2. A goz-levego keverék össznyomása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az atmoszferikus nyomásnál nagyobb. Az említett holeadók esetén nincs érintési veszély. A ka· zánban termeit. rugós. E injektor.. A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum homérséklete a telített futogozévei megegyezo.nyomásálló hocserélok és szerelvények alkalmazásának szükségessége. Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt. A kazán a szokványos kisnyomású rendszernél nagyobb nyomású. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü· let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból.w-r~ ~L I I I -. D lég1elenító-légbevezeto szelepet. és az ezzel együtt járó hocserélo felület növekedés vagy gozhuto alkalmazásának szükségessége. A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölésére fejlesztették ki. Kiszámítható a hocserélo felület azon része. A gozalapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetékébe N nyomáscsökkento szelepet szerelünk. ahol a technológia céljára nagynyomású goz eloállítása szükséges.. a felület mentén változó homérséklettel adja le. mint a keverék össznyomása. . és az esetek többségében lehetoség van a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvektorokkal.5 bar-nál (0.0. gyakran futés céljára is felhasználják ezt a 0..kondenzedények alkalmazásának szükségessége. A na· gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz· tonsági állványcsovel nem biztosítható. A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9. atmoszferikusnál nagyobb nyomású goz energiája a rendszer injektorában végzett munka révén csökken a parciális nyomású goz alacsonyabb energiaszintjére.1. hátrányai: . A. . A keveréken belül a goz parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb. C. 0. Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elsosorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy sugárzóernyos futése esetén jön számításba. amelyen még nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesülnek.336 9. A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutatkozik.1.a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek miatt kisebb beruházási költség. súlyterheléses szelepek alkalmazása szükséges. Goz-Iég forgatásos rendszer Ipari épületekben. B elzárószelepek. következésképpen homérséklete a parciális nyomásnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. A nagynyomású gozfutések elonyei: . L kondenzvíz-levego szit. Nyitott A és zárt B szelep esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis· nyomású gozfutés indul. hogy a keverékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb._L- I K ~. .5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt. A nyomáscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt B szeleppel szabályozunk. .-1 forgatásos rendszer 9-9. . Goz-Jég K kazán. Az A szelep zárá· sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül C"--D E . Nagynyomású gozfutés GOZFÜTÉSEK 9.teljesítményszabályozási nehézségek.3. Muködési elve a keverékgázok azon fizikai tulajdonságán alapszik. A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest hoátadási felületének megválasztásával a lehutés mértéke változtatható. .a magas felületi homérséklet (érintésvédelem). . .1.-?. A teljesítménycsökkenés (a leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetkezik.

mert a kondenzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt van (a levegoáramlás miatt). clbránlátható. e torló • tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel. A zárt rendszerben cirkuláló levego miatt a futotest után torló nem építheto be. azaz a termelt goz mennyiségénekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomásátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni. túlnyomás és depresszió esetén is biitosítják a megfelelo üzemi viszonyokat. részben az átlagosnál nagyobb költsége. A maximális és minimális teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyitásával "rontható el" az injektor mukodése. Állandósult üzemben. A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyományos kisnyomású gozfutésekével megegyezo.25 bar (0. A levegoszivattyú különleges kialakítású.tömszelence nélküli . meghatározott teljesítmény esetén. mert egyben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja. légbevezeto szelepek zárva vannak. . Vákuum-gözfutés A gozfutések központi teljesítményszabályozása a telített goznyomással összefüggo homérsékletváltozás segítségével is megoldható. A vákuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés szabályozásával oldjuk meg. A vonatkozó irodalom tanúsága szerint 0. A futotestek után kondenzvíztárolót építünk be. mert az esetek többségében a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban. hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. ezért a futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc. Ezekben a rendszerekben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta problémák nem jelentenek nehézséget. is. Erre azért van szükség. (A C is D légteleníto-. az egész rendszer nyomásacsökken. ill. A 9-1. táblázatban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést. A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem terjedt el. A kondenzáció sorána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad részére)csökken. Az állványcsövek különleges kialakításúak. Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást magaa kondenzáció eredményezi. b nedves levegoszívattyú. A vákuum-gozfutés zárt rendszer. mert a levego körforgását akadályozná. A vákuumfutések kazánjainak biztosítására ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk. A tömörtelenségi hibák is kedvezobb körülmények között kereshetok. Az ábrán feltüntetett levegoszivatytyúcsak az induláskor. A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épületek futésére fejlesztették ki. ábra. Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb nyomású lesz. következésképpen létesítési költsége nagy. A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomérsékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai) feltételek figyelembevételével. GÖZFÜTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI áramlik. c légtelenítés. A tüzelésszabályozás kiemelt volta miatt a gáz. Emiatt különleges szerelvények és igen gondos szerelés (hegesztés) nem szükséges. a goz-Iég forgatásos rendszerben a levego drkulál..teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a maximális teljesítménycsökkenés az injektor méretezésének megfeleloen.4. A tüzelés megfeleloszabályozásával. részben a tervezéssel. a nedves vákuum-kazánszivattyú szükségessége és üzemköltsége. A goz-lég forgatásos rendszer zárt. Az injektor szívóterében kialakuló depresszió hatására a C szelepen keresztül levego jut a rendszerbe.1. Vákuum-gozfutés a kondenzvízgyújto tartály. A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10. A levego a vasforgáccsal töltött G oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe. A különleges kialakítás lényege. 9. A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai igen egyszeruek. üzemeltetéssei kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt.. valamint az esetleges tömí24Az épületgépészet kézikönyve I _____ J b 9-10. A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. gyakorlati megvalósításához azonban kifogástalan minoségu szerelvények szükségesek. Amennyiben a futotestben a kondenzáció miatt eloálló depressziót a kazánban termeltgoz nem kompenzálja. hogy az állványcso szárhosszúsága mindkét oldal felé azonos. d vízállás-szabályozó. A rendszerben elhelyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego szétválasztása. A rendszer hátrányaként említheto a különleges . A magas épületek légkondicionálásának szükségessége miatt azonban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken.és olajtüzelés elonyösen alkalmazható. következésképpen a nyomáshoz tartozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül.szerelvények alkalmazása.) A teljesen zárt A és .25 at) nyomásnál kisebb nyomás létesítése és fenntartása nehézkes.

A goz nagy mennyiségu vízcseppet is magával ragadhat. m. Ebbol a célból elonyösek az olyan kazánszerelvények. Ez az eIren· dezés a biztonságos. a kondenzátum. A kazánok szerkezeti kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási vízfelület. mert csökkeno vízszint esetén a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi· A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiShordozó közegu futéseknél. ábra.~- lJ) 9-11. amely a közgyurukön fokozódó sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának következménye . m. meg· feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel növelheto a vízfelszÍll. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges belmagasságát meghatározó összetevok 9. m. alsó v~ lDl ri . légbevezetésére. A nagy méretu cso víz· leválasztóként muködik. m. 9. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz· szint kialakulását. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd. A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela maximális legyen..1 ÜNy) a száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére. m. b a biztonsági állványcso lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszintemelkedés.338 G6zFuTÉSEK 9. mint a kazánközép vízszintje. A gyakorlatban meg· felel. J szerelési helyszükséglet (szigetelés után). A 9-12. fds6 vízbcvczctésscl. Ennek oJca a goz. Ezekbol következik. Kazánkötések Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen használják a tagos kazánokat. e) alul elhelyezett gy6jtövd. ill. amelyek hirtelen keresztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét· választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali ej 9-11. Goz-futoberendezések különleges csomópontjai és szerelvényei gozelvételt. m. figyelembe véve a kazánalap magasságát). ábra alapján határozható meg. ábra. b) alul dhdyezett t6vcl. a levego áramlásának biztosítása és ezek sajátos feltételei. A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz· tonságosabb. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga' sabban. (9-1) ahol a a kazán középvízszintjének magassága a padlósiktói (katalógusadat. hogy az edények felso élei a kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszimmetrikusan helyezkedjenek el. ha külön kiegyenlítoedénnyel. e a goz-alapvezeték legmagasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszának és esésének figyelembevételével.2. --::::.1. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar· tály felszerelése látható. Ez csökkenti a vízszintingadozást.2. c a kondenzátum visszaáramIásakor eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszintemelkedés.2.2. Száraz kondenzvezeték kialakítása esetén a kazánház maximális belmagasságú: a+b+c+d+e+J m. A kiegyenlitotartály elhelyezésére irányadó. d biztonsági távolság (0. továbbá az egyes kazántagokat kis keresztmetszetu közgyiiruk kapcsolják össze. A kazánház belmagassága A kazánház szükséges belmagassága a 9-11.

Az edények adatai a 9-2. A lehetséges megoldásokra példák a 9-13. A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenzvízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint alá kell bevezetni. 2 terelosapka. 5 lefúvatócso. és a legrövidebb. U alakú állványcso szerkezeti kialakítását a 9-14. Kazánbiztosítás A kazán szükséges túlnyomását biztonsági állkorlátozza. hogy a kondenzátum a kazánba viszszafolyjék. U alakú biztonsági állványcsó 1 lefúvatócsonk. 3 üritOliugó . ábra. 140 I 120 I 100 tartalom. 8 töltocsap. teleszkópos biztonsági állványcso (9-15. ábra.3. 7 töltötölcsér. Teleszkópos biztonsági állványcsó 1 visszaereszto cso. táblázatból vehetok. Ez az állványcsotípus bekötése a gyújtóbe bJ b} 9-13. ábra. 4 visszavezeto cso. 9-14. ábra). Koadeozvíz-kiegyenlíté5 6rtartaJma KULÖNLEGES hasznos CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339 tartályok 59 44 7054 52 22 25 33% 40 45 501% 86 24 36 47 97 125 61 158 28 76 30 1931 48 43 78 88 29 66 33 35 39 54 Tartály 69 4931 200 I Vf2szintküJönbség. Az elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak. A biztonsági állványcso és a kazán összeköto csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben kell szerelni. Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. táblázat. Az állványcsövet rögzíteni kell. Kisebb helyet foglal el az ún.és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelenványcso 9-15. ábrán láthatók. 6 elolefúvató cso. teleszkóp-rendszerú 9. táblázatban) Gyujto ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükségességére. méreteit a 9-3. A biztonság ~rdekében a kazán ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem építheto be. 3 felfogótartály. irány törés nélküli kazánkötést kell megvalósítani. Kondenzvíz-vezeték kond~izvezeték~ekötés aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés. Célja.GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK ~·2. 2 elölefúvató furatok . ábra. hogy a kazánnyomás növekedését korlátozza. 10 talplemez. att) a vízszintcsökkenést lassítja. mm 1 m hosszúság csetén I tirTeljes 180 I 160 . 9 ürítés.2. táblázat tartalmazza. (Méretek a 9-3.

Figyelembe vesszük a közvetíto légzsákokban a levego összenyomódását.0.10 0. A több szárú állványcso 9-16. hogy az állványcsövek függoleges mérete jelentos.40 2000 15 3030 2210 2170 2180 303380 0. 2 páracsö . továbbá a 3 szárban levo levego atmoszferikusnál nagyobb nyomása. A több szárú állványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása. 4500 1630 400 240 4490 30 360 1470 1060 710 2210 1000 1550 600 3000 5980 480 690 1090 1130 315 400 2400 50 3000 2410 315 240 680 730 2000 1570 1120 420 1490 1500 6120 5500 ill. táblázatbóllátható.9 400fogó140 110 108 X . Az 5 szárban levo levego túlnyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú vízoszlop határozza meg. A 9-3. C. a 9-14.20 0. részben a fajsúlyváltozás. 0. ábra.2 3200 57X2. A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a töltovezetékek A.92.55 340 50238038x2. Több szárú biztonsági állványcso 1 légtelenítés . 130 250 200 120 376X2. sorba kapcsolt állványcso muködésével magyarázható. valamint a légtelenítoket ki kell nyitni.30 0.IN 3. túlIlYomás. részben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet instabillá teszi. B. hogy (9-2) legyen.5h. Dcsapját. A több szárú állványcso szárhosszúsága változik.:- alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai 1: I -- --.30 1620 call.45 0.. A koaxiális csoelrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító vízoszlopot a goz futi. 1140 h. Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II vízoszlopmagasság. ábrán 0D I . továbbá az 5 szárban levo levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb nyomása hozza létre.51050 H I 3000 50 44.(j()() 89X3. A 3 szárban levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és 12 hosszúságú vízoszlop.6bar ('" at) 7044100d.-3// -- GOZFUTÉSEK l I üzemi szempontból kedvezotlen. ábra szerinti megoldással csökkenthetok. A méretek a 9-16. A több szárú állványcso muködése több. Az állványcso szárhosszúságának kiválasztására irányadó.- talma.61700 h. mmmm 2180 480155 1170 2430 50 3070 2140 480100 1080 750 2110 5920 2090 1640 3500 3390 360 3420 3410 5900 5990 4420 70 2750 4390Fel· 420 0.40 2300 600 400 urtar· tartály100420 4000 3/4N 4000 3 ! A jelölések értelmezését J.

a kazán mögött beengedett levego rontja a kémény huzatát.. Üzem közben bekövetkezett lefúvás setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell lkalmazni a 9-17. vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással. ábra gozvezetékek végpontjainak VÍztelenítését mutatja. ábra gozvezetékek közbenso (furészfogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kialakítását..2..GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341 vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára ürítocsapot célszeru szerelni. Több szárú állványcsövek bekötése 9.. de fojtást se hozzon étrea szerelvény lehetséges közbenso állása. ábrának megfeleloen. 3 üríto f1 9. A két áll'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek j kell elégítenie azt a feltételt.5 LNy legyen.. LNy lefúvási nyomás. A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzatszabályozásával változtatható. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése vízzsákcsovel UNy üzemnyomás. azaz az egyik nyitott lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik.. vagy I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan Iyitvatartsa.6%" 2 1 2 3 9-18. hogy a fogyasztók elé meno vezetéket.3. A gozfuto-berendezések üzemnyomásának ellenorzésére manométer szükséA ges. A 9-18. z általánosan használt csorugós feszmérokbe a gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöltésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru a manométer elé kell beépíteni. ábra. Az általában használt úszós. 2 kondenz víztelenítése vizzsák- . ábra. E köletelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás. hogy a csapok közbenso lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le~en. végállásban felütközo súlyterheléleS váltókart alkalmazni.. továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifúA 3. A gozvezeték végpontjainak csovel 1 goz. ábra. A csapok kényszerkap:solatban vannak egymással. Közbenso zárást. a 9-19.2. 1 gozvezeték.4.8%0 gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez szükséges muszerekkel. membrános tüzelésszabályozók a kémény huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval). Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként muködik. A 9:20. ábra a felszállóveze- ~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI lhetséges. valamint vagy az egyik. Csovezetéki csomópontok A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok. Az üvegcso cseréjéhez a kazáncsatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni. 3. A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató beépítéseszükséges.. A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1.6%0 ~ 9-19. 0--1---'--9-17. Kazánszerelvények 3. \ két csap ellentétesen zár. 2 kondenzvezeték. Célszeru 1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltókIOZ alkalmazott. 1.5.

ábrán mikr{io gyorsürítot láthatunk. Gozfutés esetén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények beépítése. A gyorsüríto egyik csat· lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa· rok-torlóként építheto be. Fíítotestszerelvények A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályozó. Mechanikus NNy6. Ez jobb vízleválasztást eredményez. Muködésé· nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és szembetalálkozó labirintrendszer. -+--- 9-22. . bordás falú mozgatóelemben levo folyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep záróelemét (9-24.. Mechanikus sarok-góztorló NNy 6. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsákcsovel 1 góz. ábra. Folyamatos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a kondenzátum tölti ki. Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. A 9-21.. NÁ l/z . 6 %. ábra. ábra átmeneti. gyorsürítokben tágulótest zárja. nyitja a folyadék útját A rugalmas. A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag csekély goz átáramlását teszi csak lehetové. A kettos beállítású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenztorlóval kell beállitani.1' 9-21.342 GOZFUTÉSEK 3. A szerelvények kettos beáUításúak legyenek. 1' (j 9-20.NÁI/Z" átmeneti goztorl6 . A vízcseppek nagyobb tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tudják követni.2. a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futotest szakaszos üzemeltetése végett. A mechanikus torlók csoportjába tar· tozik a 9-23. 2 kondenz. NÁ 1/2" . A futotest után goztorló beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomáskiegyenIítési nehézségei indokolják.. A nagy fojtást létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu gozt enged áto A termosztatikus elven muködo tor/ókban. a I 9-24. 3 alapvezeték ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad megoldást. A goztorlók egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik. 25 mm 9.és elzárószerelvényeket kell beépíteni. ábra. ábra. hogy a goz útjába kell az éles iránytörést beiktatni. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót szemléltet.. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjainak kialakításakor általános szempont. ábra). mintegy tömíti azt a goz átáramlásával szemben. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló NNy 6. Gyorsürito NNy 5... ábrán látható keresztáramú goztor/ó is. A 9-25.1' 9-22. ábra. 9·23.6. NÁ 15.

tehát a kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunésekor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe. NÁ 1/.. A tartályokban a kondenzátum lehulhet..8. légbevezetést a rendszerek sémái általában íves csovel jelölik. A kazán vízszintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezetékét.7. A légtelenítést. aminek következtében az automata légteleníto (9-26. fejezetben található. ábra). Légtelenítés Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgalmat a rendszerben. ábra. Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni. Ekkor szükségszeruen gozkiáramlás is van. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges nagy mennyiségu levegot vezetik ki. ill. ábra. A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás (9-28. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasságban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el.. ábra). Kondenzvíz-visszatáplálás 9. továbbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is tervezni. ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elomelegítik. NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem okoz nehézséget. az egycsöves gozAmennyiben a kazánház nem elég mély. ábrán látható egylépcsos gozüzemu visszatáplálás alkalmazható. A táptartályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas kazánok kazánfalát megrepesztheti. futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk (9-27. és ez lehetoséget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá- 9-26. Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére különbözo goznyomásos vagy vákuumos kondenzátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni. 9. Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehetové teszik. NÁ l/!. a kondenzátumot a kazánba vissza kell táplálni. ábra. Mikro-gyorsüríto NNy6 Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo felület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell beépíteni. 1- . Önmuködo légbeszivó és légteleníto NNy 6. ábra) lezár. Légtelenítotulipán NNy 6. ábra). Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol vezérlik.2. Ez elkerülheto. Futotestenkénti légtelenítés (1. A táptartályba célszeru pótvízként meleg vizet vezetni..2.GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343 e3A" 9-27. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. A táptartályból a víz a kazánba vízszintszabályozón keresztül áramlik (9-29. a 9-30. A megfelelo mélységben elhelyezett kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan folyik. A légtelenítoszelep másik alapveto feladata az automatikus légbeeresztés a futés leállásakor. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goznyomása érvényesül a zárt tartályban. mert a nagy goznyomás a levegot eltávolítja. . A táguló testben levo folyadék halmazállapot-változásához viszonylag kis homérséklet-különbség is elegendo. 8/8- 9-25.

ábra) a goz kondenzációjakor jelentos térfogatcsökkenés következik be...J II . 4 villamos kapcsoló..2. II üríto.f: i !~L.í' J =u I 913 I t4 l: I II gravitációs kazántáplálással 9-28. 17 túlfolyó. 16 kondenzátum. I t -i L_ . Kazánvízszint-szabályozó NNy 0. Az ezen az elven muködo berendezések kb. 18 gyüjtotartály 9-29. Muködésük automatizálható a 9-30. ábránál leírt ellentétes muködésu szeleppárral. NÁ 25 mm ra a kazánba. 9 megkerülo. 8 elomelegito hocserélo.) ~ --L- I ~ r----- : Ti: 1 15 ~ . ri I ro. 12 villamos kapcsolóhoz. Szivattyús kondenzvíz-átemelés 1 túlfolyó gyüjtotartályhoz.~ '_.344 GOZFUTÉSEK .•.I 1ItV I I r-I t I i-~l I I 12 11 I 9 t I . 2 villamos csengohoz..J - r I 18 L.. 5 táptartály. 3 szivattyú motorvédohöz. ábra. 3 ro emelo magasságúak.. 14 páracso. 7 goz. ---1 V ..5.1 5-1- --I 7 r---. 13 motorvédo és indítókapcsoló. E megoldás esetén is szükség van a kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre. . és ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik. Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés használata esetén (9-31.. 10 adagoló. 6 meleg víz bojlertol. ábra.. i I . . 15 villamos csengohöz.•_~ __ _16 17 I l' IL .

4 kondenzgyújto tartály. 2 átemelo. 3 goz.1. 3 túlfolyó. 6 úszótói. Csovezeték-méretezés A goz-futoberendezések csohálózatának méretezésekoraz a cél.3. 7 kondenzgyújto tartály. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás 1 légteleníto. 9 adagoló 9-31. .1. 5 üríto a csatornába. hogy valamennyi áramkör áramlási ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- nyomással. 8 csatornába 9. 7 átemelo.GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S 9-30. 8 goz. 4 hideg víz. ábra. pontban közölt értékeknek megfeleloen célszeru választani. 6 kondenzátum. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rendszer kiterjedésétol függoen a 9. 5 adagoló. 2 kondenzátum. ábra. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás 1 páravezeték.

01978 0.90 20.82 5.00012 0.96 0.00012 2.5018 0.00173 35.32 0.89 3.00031 0.02316 0.00079 0.00457 3.66 0.767 24.01270 5.22 2.7 0.00019 1. I 2.69 0.052 3.00082 0.00672 3.3 7.9478 0.520 0.311 4.15 0.7053 1.00062 0.03 4.00035 0.7256 0.00033 0.69 '/.00590 0.01436 0.36 4.00043 0.79 2.78 0.31 3.7981 0.82 5.13 0.888 3.00886 19.56 1.00 44.194 9.977 4.38 2.2 4.00106 0.58 2.05 3. 0.236 2.00203 3.64 22. NÁ.37 I1.37 0.00039 0.10 12.18 4.01728 9.00093 1.11 4.17 0.40 8.00299 2.00424 0.00026 4.45 0.366 0.00018 2.104 0.110 0.00063 0.197 32.1451 0.5 7.29 0.00248 6.3 6.00785 3.00868 3.00029 0.9 7.00017 2.51 8.00278 38.83 0.00077 1.44 3.82 3.00138 0.62 11.99 5.55 41.3 6.00091 0.00731 0.31 2.00004 2.00352 7.00365 4.61 9.778 0.35 3.29 .% 6.5063 0.39 17.34 12.15 0.86 5.28 10.30 10.40 28.15 10.02 1.5805 0.31 3.00981 0.00128 6.774 8.28 52.0347 0.76 9. coli A cso tllrt.14 2.0114 I I '/.96 2.14 4.93 5.2 0.56 5.419 1.71 7.4 12.07 2.29 4.35 0.43 0.65 0.944 0.96 6.598 1.5999 0.00147 0.00137 0.271 3.00042 0.30 0.13 9.47 3.01857 0.00338 0.67 3.00022 I 0.67 3.78 7.9 5.884 0.76 2.91 6.1 II.9691 0.619 0.55 3.930 5.70 1.00093 5.93 2.08 6. MSZ 120/2 acélcsö.564 0.52 4.798 0.92 0.02094 0.61 2.00456 5.97 0.85 4.16 0.00021 2. 0.0204II 0.09 2.59 6.72 0.78 0.88 2.98 0.746 6.00374 0.00008 2.67 4.00319 0.00230 5.39 0.33 22.50 2.59 11.00390 8.7 6.79 1.575 1.1 7.46 0.63 6.00143 3.75 2.00606 0.27 4.69 18.83 5.89 1.00571 0.00155 0.71 4.15 2.0260 .80 3.746 4.16 8.00002 2.26 0.01 3.00486 0.433 19.397 15.109 0.90 47.64 0.30 3.01084 0.00256 0.85 8.80 1.87 I 2.00032 1.7 11.00265 6.4353 0.21 0.851 1.0150II 0.00072 0.2902 1.00044 0. adott S' értékhez tartozó számok jelen~ - 65 0.00837 2.00019 2.0 9.439 25.27 1.238 0.47 5.81 7.1 12.56 0.64 17. legkisebb .00025 1.1 12.00515 0.25 31.6551 16.23 3.104 0.50I 1'/.972 0.95 8.GÖZFUTÉSEK A csoátméro oszlopában.79 10.97 0.00015 3.796 1.914 7.93 1.98 1.637 14.115 1.00006 0.47 3.388 0.651 '/.012 0.7528 3.010 0.15 3.82 5.00117 0.00006 2.592 4.13 0.17 16.00010 2.72 1.01591 0.00055 2.01 0.94 0.8852 3.00067 I1 013.91 15.46 4.83 0.37 4.508 0.00049 1.47 14.49 3.00212 0.28 11.00536 0.00172 1.48 7.79 7.0406 0.0497 0.00311 6.258 13.4 5.125 2.84 20.

7 0.5 29.8 11.8 20.8324 1874.3 0.1991 0. NÁ.1090 55.3 24.4 12.2601 12.8 0.6 12.5 946.7 163.1109 17.09 0.6 0.2 15.1 249.0 1538.2 6.0 2445.35 445.91 189.06025 32.1 74.0 6.24 653.2.6463 12.0 715.5667 519.99 15.01 33.0 14.3 0.4 103.5 69.5 16.0 1368.4627 7.4731 0.0 0.7 41.6 0.04221 8.87 85.3345 0.08766 11.24 52.6077.9015 1065.09835 647.1 26.06 93.0 10.3014 acélcso.4 99. .9 124. bóáram.7 86.09869 197.9 125.72 26%.8 20.78 0.0 54.25 10.8 23.2 222.13 5.3761 63.0 130.97 0.06797 0.0 1276.0 2314.71 64.28 19.0 934.0816~ 76.4 182.9 21.9 702.7 16%.3118 33.5 67. dinamikus scbcss6g.3 399.04581 26.2901 0.1 137.3 9.5 85.34 0.0 24.7533 0.2 9.04622 0.01574 0.02313 3.82 0.1 48.4202 95.4 1293.1470 0.4 0.4 20.81 5.02885 0.96 4.03375 85.0 0.85 0.7 49.54 153.3603 0.3175 0.4 0.47 37.0 144.09332 342.1 0.2 63.4151 18.06126 41.5 152.7 15.5231 0.3 169.1089 0.1978 0 5.3 176.4 0.4 753.0807 0.4 0.8 9.29 358.05239 55.1428 50.2 9.7 0.7 51.8 1455.00917 5. nyomás.6 245.1 19.4 299. 0.04135 3.2 847.3 8.0 12.027 1696.1331 14.9 21.14 0.2 9.1 0.74 4.9665 1.6 26.2 210.0 107.8 0.0 10.5 13.6 14.0 114.6829 0. kör keresztmetszetü esoben.11 0.3 0.9 321.8 110.6 11.2 4.6 7.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347 (1 m hosszú.4 0.7 183.1223 0.6 43.1 10.9 9.0 1178.6 69.05542 28.0 10.0 104.3558 0.7 276.7 0.1 %.3 40.07526 0.0 118.3 0.6 12.6 0.0 135.9 0.0 108.0 0.78 7.53 3.1607 14.3 245.06 63.0 0.4 7.0985 0.5 19.8 0.2023 0.02 35.3 0.4 13.0 16.08419 6.4 0. 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)* lÖmegáram.0 2176.1520 0.1775 70.197 1.O 2030.0 10.5742 116.2877 0.4 0.0 448.0 22.2532 0.0 lS07.1 221.03811 6.0 32.0 87.06761 0.5 14.9 585.5 16.7 0.5 0.1591 19.1 51.82 811.09 40. m kgls kW Pa mis belso átméroje.3 1.04920 38.1227 0.08 15.49 16.02819 0.4 0.3 9.9 362.45 221.4 17.7 1042.7532 19.085 131.8 0. mm 80 100 125 150 200 250 300 0.3 18.6691 0.3 145.0 801.05154 7.0 26.6 12.2308 11.

01160 26.15 45.0 19.9 12.91 0. 0.6 0.6 6.00591 13.96 18.9 8.00l13 2.16 3.00865 19.1 0.5 0.03195 71.5598 4.9 6.7 9.01601 36.00331 7.01090 24.3 10.0347 0.544 11.99 0.88 48.00132 2. 50 65 16.00099 2.00175 3.00187 4.59 36.400 8.00126 2.65 3.105 6.24 '1.00668 15.73 0.20 0.01219 27.06 0.00187 4.00163 3.9 6.9 0.4 0.352 9.65 0.594 12.3 11.9 8.00054 1.05 0.23 5.39 0.11 21.79 82.00036 0.036 5.0 0.7 7.00070 1.4 8.4 5.42 46.68 3.00057 1.00519 11.0 5.19 51.0 20.57 0.8209 10.854 16.215 25.78 27.3 0.00493 11.40 0.0 0.82 0.9631 4.21 97.3 0.8749 11.17 0.16 0.826 16.5282 4.43 0.32 30. NÁ.2 10.00120 2.6 12.46 31.67 0.72 4. 1'/.1 10.18 0.77 0.7583 8.48 35.50 19.1 0.8 7.56 0.1 6.00751 16.80 0.956 22.79 0.58 0.03766 84.00023 0.00062 1.24 63.84 0.87 0.6 14.00038 0.96 59.0 28.00666 15.2 10.01989 44.59 4.78 4.02513 56.13 63.3 0.3 7.02 42.92 0.1 0.9 .6 11.00763 17.00049 1.713 14.64 0.6189 5.1 0.0204 0.63 70.00620 13.9 10.43 0.380 16.62 0.2 0.5 0.1 0.00437 9.408 9.4 6.0 0.0 45.6 15.32 0.82 33.0 30.7 0.3 8.6 6.01065 24.95 0.0 22.958 34.6 7.98 23.12 0.01742 39.00021 0.00033 0.00466 10.00201 4.226 9.5 0.0 11.1 9.6998 7.2 0.4 16.87 112.8 6.55900 5.3 0.00026 0.5 0.472 30.05 39.30 0.86 5.0 26.77 49.294 8.00613 13.02872 64.00 20.7 10.35 5.402 16.6 6.69 47.26 38.00150 3.00042 0.48 0.00060 1.2 0.62 0.0406 0.00 '/.00024 0.0 18.00227 5.25 0.08 0.4 9.7l1 10.6 5.41 53.01290 29.4 11.00544 12.24 4.129 14.662 17.79 0.64 0.0260 0.4 14.855 11.00407 9.559 9.155 20.8 8.57 38.4 5.35 0.64 0.05 34.00046 1.00020 0.00081 1.09 73.8 9.03491 78.04094 92.03037 68.04669 105.00900 20.81 29.00828 18.80 0.7 8.80 0.35 5.5 8.00029 0.81 0. 14.36 65.19 4.62 3.1 126.63 0.958 26.4 9.9 10.11 4.47 0.81 82. 0.8 0.01016 22.36 0.00933 21.15 0.00309 6.55 55.5 6.389 22.44 0.0497 m MSZ 120/2 acéIcso.00144 3.01869 42.01484 33.13 0.00028 0.4599 3.26 26.01144 25.994 12.88 5.00138 3.39 0.02698 60.35 4.00283 6.4 11.6737 6.00 23.0 35.75 0.09 4.76 42.83 4.00251 5.11 5.5 9.6 13.92 26.4 17.23 0.03 41.234 7.9 12.9 0.00262 5.31 4.0 40.0 0.38 0.5 1'/.5 9.58 5.00568 12.256 15.3 8.6468 6.86 0.2 15.04390 98.7 0.01422 32.0 24.5 0.462 10.00273 6.348 GOZFUTÉSEK S' Pa _0~1~~~ 0.8 13.0 18.11 0.0 0.171 6.00215 4.00710 15.01357 30.1 0.31 0.67 0.1 7.00052 1.15 3.07 53.9 16.00031 0.9 0.683 19.13 0.8 8.70 23.913 19.77 76. coli '1.8 9.00106 2.00027 0.89 0.9 10.0 14.00353 7.231 7.1 12.80 28.4 12.169 74.03631 81.01544 34.00076 1.12 0.0 0.3 7.1 7.00064 1.09 0.78 0.6 6.03346 75.00790 17.3 7.4 11.8 14.3 13.5 0.4949 3.66 32.1 9.00239 5.1 7.844 12.00717 16.127 13.

7 59.0 1396.4 522.6 3507.2 392.0807 __ acéJcso.5 0.7 0.2763 750.7 22.5 180.2 0.9 30.1 1.8 0.3014 80 100 2S0 300 270.2194 1.3539 33. I O.2179 164.0 1.166 30.7246 1.0 518.7 368.1761 21.474 1153.0 0.0 0.0 49. NÁ.1699 0.2S32 0.1498 0.0 0. m 0.08017 14.5 140.09922 2.0 16.365 0.8 29.0 340.0 I .4 52.6441 3162.1223 12S I I 0.0 1012.0 336.4 19.9 31.7 0.2 1.0 1.4 0.1634 I II IIII 2918.1 20.6 30.6 23.8 5017.0 353.6 18.09569 298.918 0.5122 29.0 0.7 160.0 1.8240 531.0 34.0 38.1 131.0 204.0 613.710 433.0 316.2 21.0 19.7 570.1923 0.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349 folytatása belso átméroje.3 3359.9 700.07127 87.0 2627.0 535.782 II I 116.4495 36.1181 22.6 0.0 0.0 1747.0 180.851 2426.0 101.0 162.0 41.5 0.0 622.0 4321.1 24.0 20.0 25.6 548.2023 200 O.077 0.4 25.1348 0.7 30.0 2091.0 5327.8 46.0 1.0 105.03892 0.4 0.0 490.6 494.2063 1.7 27.8155 0.0 1.295 I I I 492.0 17.0 1836.1757 4688.5 0.0 52.1 574.0 23.2 198.0 91.1 414.1913 23.0 27.5 17.0 3126.6 645.635 1085.1 207.0 1.7 0.5 0.0 0.3 2529.0 692.7 0.06642 276.081 0.404 1631.8737 0.1 35.8 96.2 23.0 2208.0 0.07584 260.8 111.0 0.0 0.0 1503.0 223.2 0.491 423.0 396.0 1.4 237.1 40.0 223.0 39.2 0.5 455.6 0. 152.7 2.0 19.9 304.0 270.0 1.0 200.0 0.0 1450.0 37.209 36.6 176.0 .1228 123.0 215.7 337.7 0.5 18.1155 157.0 29.0 114.3 115.0 32.098S I I 0.1 259.7 239.2318 598.2549 162.2 193.0 1968.0 464.0 26.1567 0.0 149.0 0.3331 265.0 28.0 266.0 2954.0 4170.1267 285.0 3321.9807 0.312 42.0 303.0 177.0 25.08824 0.4 37.0 152.0 0.123 330.6 25.0 768.0 1855.0 2.7 22.6 27.4 0.6 189.0 382.5 15.1078 32.9 103.2 44.1 0.0 46.1 431.4818 154.8 22.4 22.3 246.0 1339.0 320.2658 293.0 299.1470 ISO I I 0.6 1.2 178.08429 242.0 866.2 2320.2864 209.1 3683.0 32.3110 224.0 17.2436 26.9287 268.1424 461.0 1.0 3852.0 35.0 4014. mm 1_.2 133.5 670.0 147.9 2723.0 1.0 343.5947 375.7 20.5 32.5 361.0 0.6198 25.388 207.0 459.9 401.0 0.9 127.5 15.7 453.09204 19.030 28.0 0.557 0.0 797.0 1218.6675 40.5 13.6 0.0 1280.0 0.227 1.6 170.2050 208.0 21.5410 0.5684 79.0 0.

21 40.04558 11. coli GÓZFUTÉSEK MSZ" ".6 26.322 13.4 21.0 192.05892 17.143 0.02668 658.0 92.810 0.00110 0.3 0.6 239.1 201.09608 52.02865 I 9-4.0 0.0 47.0204 0.0 0.6 21.01675 0.0497 37.00049 13.36 94.61 0.51 0.00779 0.4 171.00137 0.95 0.4 19.811 4.05442 0.0 216.82 2.00059 18.1 60.6 7.09045 38.7 0.1 101.47 0.0347 0.3 31.3 0.0 137.00343 0.56 0.1064 335.00082 14.8 48.21 0.418 18. 0.9406 0.3 21.5 15.00368 0.0 179.07809 0.1 261.9 0.1 152.00237 0. 1 - MSZ 120/2 acélcsö.0 16.7 20.00170 4.106 99. '/.66 8.832 20.2 53.01674 0.3 12.4 2.00317 0.0 0.06710 10.0 142.9 56.5 231.00041 legkisebb 65 1'/.01951 0.03868 0.0 60.305 0.02540 0.0685 0.63 92.1014 597.3 5.00392 0.01769 147.2 73.7 13.7 18.06 30.0 0.02112 132.00646 0.0 17.01392 196.4 75.368 0.0 190.00271 6.9 0.02405 16.01574 35.115 0.8 2.0 0.02102 0.0 39.02320 0.52 1'/.45 0.8 23.00189 102.0 37.0 203.1 16.08 0.4 24.57 19.2 0.0114I II 124.00414 98.1 17.0 241.0 9.6 141.18 132.00966 17.9 0.0 9.3 23.33 414.933 18.0 23.04933 0.0 187.7 64.00693 0.73 222.3 1.00095 8.5 272.65 29.0260 0.01468 21.74 0.1 23.4 72.00045 16.00255 64.9 8.4 31.01355 10.07086 43.00448 7.0 21.84 0.00807 291.0 0.06313 35.16 47.7 39.00818 91.1 0.4 0.4 81.00056 I 10.00413 152.5 303.3 273.0 21.4 27.48 122.0 23.0 50.2 0.460 28.0 26.04340 0.352 14.10 32.25 82.8 24.0 36.9 151.150 0.0 0.00103 0.3 0.00198 3.1 56.334 0.933 34.2 41.7 15.08447 0.5 97.01036 354.01586 14.656 6.0 0.01492 0.8 3.09 134.13 70.0 3500.01103 27. táblázat .34 0.1 0.02513 0.44 0.A cso turt.0 2.00085 0.71 116.1 4.03611 0.98 14.0 0.00071 111.3 9.01227 35.00219 12.00066 15.02694 10.4 20.0411 18.18 47.2 29.61 57.5 57.1 0.7 210.00077 17.3 87.7 0.44 145.6 82. 0.3 0.614 3.8 54.84 26.0 20.00737 9.0 0J.03026 395.4 68.96 16.26 30.8 18. NÁ.3 35.6 25.1 0.00540 0.1 25.1 14.139 22.303 0.68 233.02263 43.3 0.00117 65.01760 119.066 169.8 9.00597 0.745 0.I 273.1 7.4 0.9 0.8 0.00091 11.9 475.00892 70.9 27.0 0.6 56.2 0.742 0.00435 0.28 1I 0.52 23.54 0.0 28.0 19.2 9.61 28.35 107.5 2.8 16.846 47.01165 24.58 3.1 536.8 159.467 59.3 31.00124 111.0 0.7 228.00373 19.0 24.0 33.73 33.0150I 0.0 13.5 86.2 27.0 37.89 85.9 30.494 0.00511 16.7 12.7 112.00053 11.0 4.03337 39.276 0.01286 0.2 0.15 313.9 435.9 27.5 0.62 0.00160 0.4 172.1 175.4 12.0 0.00480 5.1 I 0.01 I 12.00086 117.0 17.6 33.00180 8.00149 39.77 247.0 73.7 45.00287 81.

0 2.2532 0.0 464.496 74.2536 0.4 276.3014 0.2742 1.5 371.0 0.0 322.0 3555.5880 947.4 0.0 781.1297 292.468 759.0 2.0807 m 0.0 74.0 70.0 954.4 5621.7 8009.854 0.0 2795.2 54.1223 0.0 34.S 66.8 59.2 62.5062 0.4 72.0 2980.0 6006.4766 0.0 0.2654 1002.0 467.3737 1058.0 3.3 0.0 0.5 0.1657 0.0 1073.0 622.0 1.6 1.0 491.0 41.6 1324.176 554.1 89.0 31.0 44.0985 80 ".3 30.6355 54.0 1625.0 3773.0 702.4117 6187.3 533.127 1. 0.003 972.7219 83.667 2076.9 5054.3 3.5 419.0 50.6 3544.8 65.5 0.- .4 818.0 597.7616 82.8 0.7 47.2047 1.0 2649.9578 -.3119 1.6 41.2213 91.0 0.241 2.6 59.0 702.0 0.192 1715.2301 1759 1408 1002 2369 1425 1386 17SO 1258 1589 2145 1428 2852 1364 1091 1168 1562 1250 1057 10180 2764 1106 2214 1663 1267 1958 1177 1567 1897 1051 2627 2386 1130 3161 2533 1904 3173 661.7993 0.4 461.1470 351 57.1858 0.5 70.3625 0.0 36.3292 3.4 39.0 55.3918 77.0 2331.0 3.4194 617.0 4790.0 566.911 1203.8698 66.1 944.1 227.0 70.7 543.5 0.0 1531.8 54.6 771.0 0.0 617.675 48.0 4217.732 2.2023 0.0 0.0 1431.3 1.7 63.2 34.0 42.6 I I 0.0 7153.0 6685.0 700.4452 3902.S 56.0 301.0 44.0 1958.6 26.6 57.2 396.2 52.7 49.S 1.6 0.0 58.0 382.176 1.7 3.0 4.035 2495.0 4177.0 518.0 875.8 428.108 60.366 816.5 0.0 6424.0 38.0 841.518 78.4 0.872 0.0 0.0 934.7 1.4931 1.7 2.4 882.556 2.574 3.475 0.244 0.4 567.1 0.0 627.371 1140.2 94.2515 4.2 100.3 7592.1430 348.5342 99.8 964.225 8809.9 93.0 366.9 324.767 0.2 0.1760 0.3 663.8 54.6 498.2936 571.0 2.2787 34.0 938.3 60.027 63.0 6817.1 0.0 0.4698 7190.968 2157.1547 29.0 3323.747 0.7 1.6 48.0 577.8 373.4 9515.3 2.0 856.0 4512.0 0.9 45.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 250 300150 I 200 rolytatása125II I 100 0.0 741.0 86.6800 49.8 52. .578 418.0 5560.0 67.0 86.0 36.1 42.0 1110.5 749.2 77.0 1.2369 38.852 67.0 2.0 1800.186 átméroje.

249 75.156 69.00099 2.55 377.2 0.59 393.00155 3.1 0.05190 116.26 50.2 0.0 26.4 1262.1784 401.0 33.26 150.4 14.1160 261.2 0.6 0.1113 250.00242 5.2 1528 69.03640 81.0 35.08271 186.0114 0.426 87.2 0.7 2781 93.007 135.0 31.8 17.0 700 800 900 0.7 0.6 0.0 23.3 476.1927 434.3 2470 88.03204 72.01919 43.0 20.54 543.5 0.410 352.09392 1849 76.02791 62.00223 5.0 40.01600 36.3 0.256 28.8 1064 57.05510 124.4 0.3 1 '/.5 0.4 0.01044 23.2 0.5 0.7 0.9 0.7 0.0 53.6 0.0 2158 82.02551 57.00168 3.07 430.53 224.05800 130.00494 11.0 1429 67.0 32.0 41.7 0.00348 7.0 27.1204 271.02401 54.8 517.0 38.00180 4.00596 13.2 0.0260 0.0 19.0 27.5 0.339 81.00141 3.82 782.2 0.5 0.1 0.05161 116.0 34.2 1107 59.0 26.8 1268 63.1448 326.16 906.861 171.827 119.00292 '/.00668 15.29 205.5 0.0 0.04968 111.0 35.5 0.52 257.1 1218 62.04767 107.2 558.4 0.26 440.476 99.03132 70.0 36. NÁ.1353 304.26 290.03863 87.4 211.0 29.0 38.9 16.0 0.0 40. 1'/.9 0.0 19.01841 41.04488 101.0 0.0 18. coli '/.86 366.0 23.6 0.4 0.8 0.4 0.00117 2.1 0. 0.00260 5.90 241.23 1037 57.3 0.0 0.8 0.7 0.0 50.8 0.1 0.03022 68.320 278.6 0.0 44.2 1434 67.00133 3.177 150.0 44.92 351.0 25.0 0.0 28.3 1228 62.0150 0.469 149.00191 4.1 0.0 49.0 21.13 176.936 397.0 19.5 0.3 0.0497 0.582 215.0 30.4 0.0 38.00962 21.1 0.00125 2.06207 139.52 305.5 .0 I 43.0 53.03429 77.4 0.05347 120.01994 44.7 0.00095 2.0 31.06955 156.0 0.00893 20.6 0.0 24.9 0.02964 66.53 190.00856 19.2 0.0 44.0 0. legkisebb S' m Pa 0.0 47.01188 26.0 51.0 35.4 599.4 0.0 37.064 246.8 808.12 534.5 15.0 49.1808.0 I 24.2 782.0 30.02067 46.0 21.0 26.6 0.02243 50.033 126.01494 33.11 223.04077 91.2 1642 71.03637 81.00215 4.7 .00512 11.07652 172.8 1849 76.00556 12.0 948.06591 184.0 41.4 0.01382 31.0 49.70 163.793 214.02909 65.0347 0.77 395.03398 76.7 0.2 1373 65.04850 109. 240 0.0 47.00906 20.0 40.3 0.0 54.7 0.0 41.8 0.0 0.52 398.52 444.6 0.0 35.0406 0.66 625.9 0.5 0.0 28.22 527.00107 2.1 0. 0.00853 19.2 0.4 905.02692 60.0 18.637 103.75 775.19 350.00455 10.63 639.7 16.6 0.231 193.0 47.9 0.0 0.47 299.3 943.8 0.00'797 17.41 595.1 0.06~ MSZ99 MSZ 120/2 acéIcso. 50 65 260 280 300 350 400 450 500 600 I I 6.0 21.9 0.23 325.00475 10.1 0.1537 346.6 705.5 0.6 1014 56.00198 4.2061 464.4 911.0 22.0 37.08849 199.4 0.0 53. táblázat A cso turt.67 259.0 42.0 34.0 0.0 26.6 0.5 0.1248 281.7 720.6 0.4 0.92 623.54 461.00103 2.01255 28.4 0.00396 8.00276 6.01699 38.504 183.06 324.00 702.45 574.99 1169 60.0 24.7 0.0 33.00373 8.03 716.00928 20.5 1· 0.852 307.9 0.854 117.0 43.00207 4.669 108.1621 365.4 0.08 509.0 31.2 0.00633 14.00737 16.2 0.2187 492.6 '/.352 GOZFUTÉSEK 9-4.8 0.0 47.0204 0.01118 25.00322 7.95 460.0 33.

1 0.0 0.2023 O.0 99.1 65.018 77.7102 74.0 84.0 0.0 1507.2S32 ISO 0.938 83.1 0.3538 796.3014 I 0.1 1.7 0.0 0.0807 m O.5574 1686.4237 2283.5 1.7490 89.1 62.0 2.4 1209.6 69.9 91.014 2441.0 0.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 200 12S 100 olytatása III II 0.3 1.3175 97.1223 80 ItlIsö átméroje.8701 0.7 95.6692 0.3264 0.9 2034.2913 4365.0 96.0 2107.4659 87.7 1049.0 0.3784 83.2 735.0 904.0 80.5368 60.9 4545. 0.0 67.9 0.3 kéziköDyVo - - 2S0 300 - II Az é~ .098S 0.0 0.6258 77.1716 668.2 0.1 709.2 0.3151 72.3 73.-3197 1912 1900 2232 2875 1246 2236 2074 1771 1642 1409 1149 2869 2398 1442 1514 2552 2817 1939 1695 1344 3112 2184 2430 3220 1959.5773 0.4 0.5154 0.0 94.0 95.8354 1300.4 0.0 87.6 954.0 1881.7 0.0 0.6 -.4017 78.9356 656.2 683.1470 353 0.3034 2939 1255.084 100.9034 1599.0 852.0 1160.1 0.6 715.

(9-4) összefüggésnek.31 55. l.0 0. 9-7.04389 98. táblázat ad tájékoztatást.0497 1302 3094 1434 1914 2058 1590 1176 1700 2076 2685 2267 1752 1084 2475 6S 42. legkisebll MSZ 120/2 acélcsö.06100 80.00479 0.0114SO 0.4 900.2307 0.3 42.00460 39.0406 0. A 104 Pa tú~ nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér· tékrendszerben a 9-4.02 bar (0. A g{'yz •. Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelmezendo. táblázat tartalmaz· za.6 10.00231I 0.0204 I I I 22.908 53.64 46. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekövetkezo gozmennyiség-csökkenést. coli MSZ91 A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére rendelkezésre álló nyomáskülönbség: LJp= ÜNy. az alaki ellenállás a 9-5.0685 I '/.7 0. a áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák.l..354 GÖZFUTÉSEK 9-4.. NÁ. Pa vagy kp/m2• A méretezés során a csoszakaszokat a szállított közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni.LJPR' (9-3) ahol LJPR a futotestek. A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó) áramkörére teljesülnie kell a LJp= Ei(S'.+ EC')Pdin .1039 98. A gyakorlatban minden futotest elott egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0lunk.00212 9.0260 j 21. vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek alaki ellenállás-tényewjét a 8-3.91 45.01 at).8 70.2 0.8 92.2 94. táblázatok tartalmazzák.7 23.06376 0.37 130.0 37.0347 0.09907 88.16 991. radiátorok töltésére "tartalékolt" nyomáskülönbség.85 0.01094 731. Palm vagy kp/m2 .01004 64.00956 0.02049 0.39 0. '/.06640 0.434 489.01050 0.02 at).8 0.4 60.1 90.04032 234.50 223. - A cso turt.1 at t~ nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla· gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték· rendszerben a 9-6.9 52. azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu goz áramlik. ahol S. kiszorításához.55 O. 0. táblázatban található.0 58.5 0.1086 84.0 799. Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete· zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a 9-4.3 73. Pdin' az adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg dinamikus nyomása.65 534.1 0.03841 254. akkor a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás LJpR=0..0 0. hcS- .3 137.00439 0.5 74.az adott átméroju í-edik csoszakasz m hossza.62 0. Az utóbbi feltételezés a kedvezobb. táblázatból.04214 244. A 0.36 0.01882 / III 443. A táblázatok értékei között lineáris interpoláció lehetséges. az adott átméroju í-edik cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése. A közölt méretezési táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6méreteket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s)..80 0.8 40.6 0. Amennyiben feltételezzük.01792 0.0 50. mert a szabályozószelep áramlási ellenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor számításba veheto. 1.9 44. Ez a túlnyomás szükséges a futotestekben levo levego eltávolításához.1131 867.2 41.3 0. az adott átméroju í-edik csoszakasz alaki ellenállás-tényez6inek összege.79 24. hogya futotestszabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak. táblázatból vehet6k.1 519. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe a 9-8.01967 0. '/.0 0.3 0.0 48. az alaki ellenállás értékek a 9-7.7 663. m.4 70.05812 0. mivela telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.00418 0.2 80. tábIáZII - 11567 0. táblázatban.00202 77.0 9.0 0. akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyomás LJpR=O.0 149.6 67.9 86.0 580. amennyiben pedig a szelepet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekintjük.0 0. EC.9 143.00222 1'/.OIbar (0.OlSO I 10.

23 114.6 5 253.919 63.5 434.33 I5.1 648. NÁ. 0.9 457.1 2141.0 46.8 68.5 2.0 459.40 12.98 162.0 7128.0 1164.0 4055.0 114.553 383.4 6.CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS folytatása >elso átméroje.0 3880.2 60.7 11.2 5.6 230.1 513.5 2566.4 496.2 324.0 1986.0 4490.0 310.7 1713.83 2376.2 267.34 63.6 285.0 1499.0985 0.0 3548.3 766.5 718.0 1710.0 3849.0 1425.61 62.0 11.6 535.8 1029.068 C Alaki ellenállás-tényezo.4 126.2 139.3 28.9 800.0 2483.0 993.48 316.0 374.0 620.9 923.0 179.0 2534.5 1143.4 1995.3 I 791.67 388.0 549.8 129.04 21 3 76.7 1267.2 214.6 640.0 1552.0 1073.0 4752.41 15.1 17.6 642.0 372.3 121.13 155.céleso.1223 0.0 1924.0 571.55 55.28 567.8 19.0 136.95 268.76 253.23 273.851 124.1 615.55 53.8 486.2023 0.6 213.0 5173.7 887.2 366.0 107.0 1283.66 17.7 20.35 190.4 7 228.35 6335.0 214.2 356.2532 0.1 34.6 243.0 2235.0 5544.9 182.8 823.4 732.4 856.7 95.603 35.32 506.13 11.1 186.19 39.3 506.0 79.0 5.0 1583.66 8 306.1 570.0 1226.52 1241.6 15.0 264.4 141.0 1520.5 427.534 9 22.9 142.0 855.51 25.7 6205.0 1490.67 79.0 481.9 256.3 574.336 25.0 306.21 126.0 93.7 1824.0 1940.42 191.9 76.4 1379.0 3492.1470 0.7 40.068 1070.3 1140.82 3041.0 101.8 457.7 1026.13 15.0 1738.0 20.0 1533.0 641.3 686.6 745.9 428.3 496.53 364.4 410.9 228.267 248.3 2328.0807 .9 4561.0 1284. táblázat.43 7.0 7919.8011 Alaki ellenállás.0 81.68 10.5 1459. Pa I .0 919.09 31.5 ~15.3 153.60 30.0 5068.04 50.1 183.10 3207.6 153.1 307.0 1.6 498.3 633.80 229.702 91.6 760.0 40.55 51.0 1277.83 71.20 6415.3 182.7 91.27 47.0 558.--I I -I 9-5.3014 355 I I .8 405.3 912.0 380.1 321.9 613.80 4 31.9 1094.5 3104. 3.3 160.8 2027.9 456.0 3960.56 124.8 821. mm 80 100 125 ISO 200 250 300 m 0.52 23.9 641.7 776.9 285. Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén) I 102.0 57.-- - .0 274.2 202.7 10.0 248.0 343.3 102.02 221.4 2851.1 I38.9 914.25 8.9 428.3 319.4 1927.27 25.0 128.0 1642.0 22.40 2280.40 114.6 91.8 2716.6 205.0 3167.0 1140.66 1013.1 45.3 8.0 158.7 153.0 108.6 5132.6 712.5 8ll.10 14.2 570.870 7.61 1013.3 344.

12 3.53 2.49 0.27 3.01 1.08 640.04 70.11 0/.0406 0.53151.00 0.81 5.32 8.213 61.387 2.8 854.27 .942 1.389 7.55 0.57 0.2 0.35 753.52 3.220 '/.54 I I 0.587 12.262 0.257 74.841 2.498 612.31 0.45554.82I 0. Fajlagos súrlódási e11eaí11i A csoátméro oszlopában.73 0.330 0.27 0.6661 5.113 4.264 0.936 5.0 0.59 21.87 I ml MSZ 120/2 acélcso.381 3.60 31.678 1.245 4.6 367.122 0.87 0.769 1.53 3.29 0.582 2.76 2. adott S' értékhez tartozó számok jelenléll: SO 2256 2985 20790 2817 1070 2032 12890 30490 1188 7486 10.29 489.75 2.32 15.13 0. S' 37920II0.29 4.1 0.OISO 0.790 8.164 557.488 9.194 2.11 0. coli MSZ99 .87 2.75 45.00 4.117 I 12.31 2.041 2.02 I2.10 4.05 678.683 9.602 0.34 3.75931.00 1.57 56.4551 805.564 2.64 0.438 6.22 3.34 5.16 0.832 4.237 9.33 122.55 5.58 1.12 6.34 6483 3330 6121 5739 0.92 3907 5336 5. NÁ.600 3.74 0.74 6.37963.097 3.18 34.247 27.43 0.88 3.6827 0.7939 945.190 3.137 1.93 244.69 1.11 0.577 3.25 4.036 1.22770.SO 38.05 8.178 11.0260I0.OS 2.562 5.32 1.68 0.356 GÓZFUTÉSEK 9-6.46 1"1 0.69 O.115 0.1 51.99 0.64 7.909 4.437 2. 0.14 0.1 1.11 6.604 5.1 0.68 0.59 0.0204 0.453 2.279 2.20 16.05 2.054 0.64 7.67 0.3 2.177 0.920 7.60 0.549 18.175 0.0685 I0.898 0.91 0.400 2.94 6.88 2.88 4.469 10.1SO 0.278 2.59 29.169 2. táblázat.092.76 I 0.854 0.143 3.3 26.10 1.980 1.246 .990 1.127 0.9487 0.225 0.757 1.589 1.36 11.97 1.190 0.2275 4.68334.71 2.717 3.58 13.19 0.07 6.530 0.38 5.60743.0 66.947 19.329 0.22 3.90 0. II I 11310 9.4551 23.02 2.47 2.07593280 160SO 17000 2752 8138 1293 1574 2454 44390 15060 35590 4061 9331 8751 4421 4907 0.366 1'/.51 4.405 7.035 1.9 4.66 2.14 1.87 2.551 .8 16.37 4.25 1.38 600.4 0.9103 14010 1794 1105 24350 40130 33120 5964 4768 1799 9882 10940 7181 1746 18810 3308 16640 1221 1528 2658 1486 1391 5085 8767 7008 2641 11620 27510 6747 0.46 3.201 13.0497 0.270 1.077 5.314 0.84 0.092 0.24 1.95 8.434 2.4 13.III 0.316 5.87 6.25 0.0347 0.336 2.88 0.928 1.151817.458 0.345 1.30373.266 2.67 0.847 0.129 1.211 0.35 6.81 82.96 I 7.281 1.73 30.0114 21.12 5.682 3.777 0.94 0.210 510.19 6S 0.37 0.ot0 06.99 1.23 20.41 4.762 427.

0 14.7 16.06 2.53 16.74 350.0 100.0 10.40 4.0 1340.3 14.55 4.0 6.4 6.4 1864.90 214.76 13.0 240.36 13.23 3.63 1.2 4267.0985 0.1 10.6 2966.9 273900 165000 1239000 100 291500 886900 305000 556100 1309000 117400 106 308200 55300 188500 551 144200 208700 1970000 2081000 340400 164.37 795800 1.4 56.6 1033.79 8.79 1.0 6.1 400 3662.973 1479.77 1686.21 1.7 926.3 15.2023 80 0.6 2.0 1.84 1025.584 0.6 395.9 131.4 5.95 101000 379200 1444000 1596000 212600 498600 130300 1728000 87810 608500 30160 54020 641300 94300 682200 178900 44 79250 2295000 1444000 189200 161 690700 98770 1283000 442500 64690 115500 805400 1003000 235300 73030 80900 907000 1086000 255200 597800 156600 !l8580 381700 1853000 112.92 330 18.31 2.1 0.TÉK-MÉRETEZÉ.64 5.84 12.2 822.0 218.0 23.3 9.7 13.2 5.8 3.5 312.0 3.22 3123.512.7 3.61 7.74 11.1223 0.0 10.0 22.07 632.32 572.90 7.62 3.71 22.29 3.4 388.0 2019.07 23.73 9.37 2.9 5.S csoben.6 7.1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor) I mis kgJh kcaI/h kp/m' 32.83 10.03 11.5 1648.2 9.0 437.98 17.1 9.2 300 4.1 200 26.351 ~ (1 m hosszú.2 192.0 388.0 120.0 6.7 2685.74.27 0.99 7.0 2.48 5.1 2684.06 242.0500 102.66 566.8 17.6 6.6 16.0 163.98 1.2 474.22 4.9 7.51 10.00 183.96 6.5 2434.1 509.67 129600 721000 209000 110.5 17.3014 I I 150 125 100 0.02 111.2 8.9 704.16 6.93 1.3 82.94 14.54 10.0807 CSÖVEZ!i.12 2384.61 0.17 18.9 4.2 14.99 3444.0 6.96 16.0 19.1 8.0 175.8 4.9 147.54 3.1 9.0 11.09 2.42 2165.31 13.0 16. 0.40 20.25 5.5 5.0 268.4 13.1 150.1 2.2 14.3 12.1351.4 .1470 0.3 18.2 9.9 197.3 3869.904 186.6 5.334 2303.07 709.6 6.8 299.9 1.62 21.45 7.4 135.1 1284.58 11.0 14.3 20.4 8.0 290.8 1268.0 12.12 6.48 9.0 0.2 541. 200I I 0.7 168.6 2046.50 9.2532 0.2 8.5 5.723 0.000 21.7 3.73 4.15 12.452 4.8 332.5 111.05 12.5 1497. kör keresztmetszeti 300250 tömesáram.

58 48.355 1.78 108.7.10 5.4 16.114 8.6 3.85 1.44 12.4 1.99 2.522 0.833 5.35 13.9 1.97 9.545 7.46 4.4 7.52 1.3 23.25 25.65 6.3 43.11 2.260 12.151 2.79 15.14 5.56 33.313 11.76 0.8 8.958 9.049 5.5 1.6 1554 1 1.934 17.986 15.738 6.66 14.OS 6.8 5.26 2.8 11.10 156.91 996.72741.889 6.047 4.84 5.50 10.84 13.0 70.54 8.52 8.74 12.607 3.67 6.51 5.85 10.07 41.55 14.97903.13 0.09 12.1 3.65 30.10 21.0 11.69 5.523 6.32 26.0652.6 7.909 10.52 4.06 3.61 1.72 32.797 1.29 0.59 10.27 1.61 6.36 1198 I25.0347 0.36 0.68 6.984 3.2 10. 1.140.13 8.61 7.25 8.08 1.947 1'/16.45 9.534 1.70 7.85 8.88 7.35 0.99 4.37 4.60 3.05 9.72 27.cs.669 8.1062.77 45.228 2.58 12.99 9.25 6.09 0.30 55.62 5.821 4.0114 1150160 I I 0.6 8.legkisebb II 50 0.682 4.32 8.04 19.139 124.639 2.29 1. coll GOZFUTÉSEK MSZ91 I 9-6.59 1.188 0.59 11.835411.2 229.37 129.0260 II I 21.73 17.92 7.4 0.1 2.74 1050710 ll.80 4.10 3.3 12.2 19.517 1.21 5.2072.27 119.39 20.1 145.39 1.0 38.8 9.0232.I5.37 29600 1/.0204 0.66 881.23 15.0406 0.76 1.93329.33 166.852 2.827 102.33 0.59 8936 6359 2770 2876 5238 5437 10900 28450 2661 5032 1101 10440 9459 9958 2430 65 0.31 11.6 15.9 8.0685 0.48 3.358 I A csó turt .93 89.46 0.06 9.736 5.685 14.57 1.9 m MSZ 120/2 acélc.88549.952 3.748 3.2982.23 4.17 1.04 0.461 3.16 1.04 9.40 12.663 4.78281.81 5.34 11.1 134.6 96. NÁ.71 18.68 7.77 4.00 4.93 1 'f.757 4.710 2.92 0.31 40.1 2.06 3.37 28.06 .97 8.22 0.23 52.21 7.89 9.2 36.81 7.29 1244 16.82 6.94 6.51 113.07 14.9 819.0 1458 1.21 2.87 10.348 1.80 7.70 18.3844.28 2.77 940.39 1.530 30710 72190 17250 17900 770 66930 16580 2306 14400 27260 64150 2548 4365 4818 1569610 26020 61250 4596 12810 7802 38130 3587 6772 22250 5922 19480 135.84 5.0 9.74 5.4 0.9 37.22 4.93 7.08 2.51 1.7 1.8 10.82 6.15 50.22 2.288 6.65 57.710 14640 1.3 11.3 3.49 14.74 23.7 6.0497 11890 20430 48170 13610 12770 21940 84160 51750 55060 4122 24730 58230 15880 78490 1898 3134 3596 89510 2042 2178 23370 35830 3367 20900 3866 113.02 4.07 33400II0.48 7.00 62.08 0.16 5.4 66.14 1.53 8.49 1356 8385 11340 22.53 1.61 0.2 4.54 4.08 12.85 1.0150 I1.4 2. táblázat .

9 947.0 285.7 25.2 31.4 533.3 2765.7 627.4 19.7 24.4 5257.0 4159.3 4947.1 18.4 10.0 14272000 45.8 13.3 22.S 49.0 30.1 582.5 2906.4 24.0 14.0 40.0 21.2 558.6 187.4 6354.6 20.3 1037000 287200 25.4 353.5 45.7 1717.0 48.7 176.7 4003.6 7.8 18.1 253.0 682.2 45.1 1020.2 33.0 39.9 27.3 22.0 32.0 451.3014 0.2 46.0 25.8 37.S 4310.0 26.6 18.8 23.4 53.0 51.4 27.4 40.3 13.0 3310.0 5316.7 6839.0 76.7 30.2023 0.8 69.3 28.9 9.3 8.2 16.S 300.2 3495.2 437.9 605.1 10.0 1261.3 32