DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

52. statisztika). az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. tantárgy-pedagógiai. és a 8. 10. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. a 6. r. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. Ezzel a Mintatantervvel. az átjárhatóságot. sorozatok. számtan.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. tananyagtartalmakat. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. Ezzel párhuzamosan. élve a kerettantervi szabályozás (Kt. szakmódszertani. algebra. függvények. mérés. sz. melléklet) esetén is az általános iskolában.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. évfolyamára. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. így a Mintatanterv minimumszintje . rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. r. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. összefüggések.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. a tananyag elmélyítését. § 1. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. 11. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. 48. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. §). valószínûség. 48. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. r. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. geometria. §) figyelembevételével. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre.

amelyeket tanítunk. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. csak azt a minimumot írja elõ. A MATEMATIKA 1-8. a látókör kiszélesítését szolgálja. más része a matematikai szemlélet fejlesztését.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . osztály 5 . hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. Az ábra a mintatanterv. a követelmények. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. Matematika 1-8. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. de nem követelünk meg. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. A mintatanterv ajánlása szerint. illetve a tananyag. a kerettanterv. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza.

hogy a taneszközök mindig több anyagot. 6 Matematika 1-8. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. illetve kiegészítõ összóraszámmal. Ez a felépítés rámutat arra. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. valamint saját értékrendjéhez. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. mely feladatokat dolgoztatja fel. Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. A fentiekbõl az is következik. A pedagógus dönthet. A tantervben. feladatot tartalmaznak. osztály . hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. Rámutat a redukálás. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. másik pillére a fegyelmezett. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). Ez abban is megnyilvánul. elõremutató divergens gondolkodás. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. ötletgazdag. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. és melyeket hagyja el. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. az anyanyelv helyes használatára. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. rugalmas. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. Ez lehetõvé teszi. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. illetve a kiegészítés lehetõségeire. hogy figyelembe veszi. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást).

Rögzítsük. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz.. akkor gondoskodjunk arról. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. Végül felhívjuk a figyelmet arra. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. Matematika 1-8. problémaszintû alkalmazására. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. 7. osztály 7 . A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. elmélyítésére. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. módszertani elgondolásaik megvalósítására. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. és a 8. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. 6. a 6. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. tehetséggondozásra. illetve a technika. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. hány dolgozatot írattassunk. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. értékrendjük érvényesítésére. 5. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. 8. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. alkalmazásra képesen. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. A tananyag végsõ összeállítása. részletezik a célokat. de azt alaposan. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására.

A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8. osztály .

az összefüggések megértésére. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. konvergens algoritmikus gondolkodás. kíváncsiság. összefüggések megértése. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. gondolkodás). alkalmazhatóvá tételére. osztály 9 . Bõvülõ passzív és aktív szókincs. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. számjegyek írásának tanítása. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. Matematika 1-8. új kapcsolatok keresése. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. Érzelmi. majd tudatos használata. konkretizálása. általánosítása. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. monotonitástûrés. befogadásának. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. figyelemkoncentráció. igény és törekvés saját észrevételek. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. kidolgozási képesség. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. Kötelességtudat. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. A tanultak megõrzése. átszervezése a feladatnak megfelelõen. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. a munkával járó nehézségek vállalása. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. A munkasikerek átélése. észlelés. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. Munkafegyelem. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. értékelésére. írásban közölt új ismeretek. fogalmak. A helyes tanulási szokások kiépülése. A magyartalanság kerülése. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. lelkiismeretesség. a szövegek figyelmes olvasása. mérõeszközök használata). rendszerré szervezése. Törekvés a tanultak begyakorlására. Hajlandóság. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. Önellenõrzés. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. tudatos figyelem. Fegyelmezett. Emlékezõképesség. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. mások gondolatmenetének követésére. A logikus gondolkodás képessége.

Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. ötletgazdagság. Önbizalom. képességeinek és hibáinak ismerete. Hajlandóság és törekvés az igényes. alkalmazása. képzelet. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. a helyes viselkedésre. teljesség. analízis. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. Alkalmazkodóképesség. helyes értékelése. a normák alkalmazásának a szokása. Pozitív énkép. újszerû megoldások keresésére. egy-egy feladat. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. A szellemi erõpróba igénye. eredetiség). A közösségben folyó munka pozitív értékelése. elvonatkoztatás. játékosság stb. szintézis. ambíció. eredetiség. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása.). önbizalom. Akaraterõ. áttekinthetõ füzetvezetésre. Közösségi szellem. Érzelmi. a beilleszkedés igénye. kerülése.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. segítõkészség. rugalmasság. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. Ambíció. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. A hiányosságok kiküszöbölésére. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. általánosítás. Értelmi együttmûködés képessége. Sikerélmény. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. Tudatos önfejlesztés. A közösség normáinak elfogadása. jobb eredmények elérésére törekvés. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. A céltudatosság megjelenése. osztály . Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. Sikerélmények. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. a korábbi elképzelések megváltoztatására. mások gondolatmenetének megértése. módszereknek. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. Az egzakt. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. analógia). 10 Matematika 1-8. hajlamainak. A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. a helytelen beszédforma és intonáció stb. értékelése. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak.

osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. eszközöket. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. hogy az órák fõ témáját alkossák. Matematika 1-4. osztályban elõírt követelményeknek. függvények. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. a kialakult fogalmak absztraktabbak. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. egymást erõsítve dolgoztuk fel. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. 4. és 6. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni. illetve a valószínûség. 2. általánosabbak. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. az eljárások begyakoroltatása. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. mérés jelenik meg önállóan. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. algebra és a geometria. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. hanem egymással kapcsolatban. a tanulási szokások kialakítása. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. a felismert összefüggések mélyebbek. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. osztály 11 . hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. hogy 1-4. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. A feladatok összetettebbek. Harmadik.MATEMATIKA 1-4. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. negyedik osztályban az összefüggések. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. 3. képességeket. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. sorozatok. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. osztályban mindennap legyen matematikaóra. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot.

Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. Ezért a kerettanterv. a valóság megfigyelésébõl. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. 2. hanem tárgyi tevékenységbõl. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. akkor fennáll a veszélye annak. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy.1. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). a matematikai gondolatok elmondása. A korszerû matematikatanítás törekvése. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. mások gondolatainak megértésében. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre. az udvar. hanem a számtan. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. matematikai logikát. osztályos tananyag nõtt. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. 4. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. 12 Matematika 1-4. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén. illetve a nehezebben haladókkal. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. Vannak olyan anyagrészek. az otthoni környezet felmérése. Ha nincs mindennap matematikaóra. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz.5 órára. feltérképezése. illetve a kombinatorika elemeit. logika. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. a lakás. saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. algebra és a geometria. osztályban. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4. osztály . ha azt szeretnénk. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében.. és 3. illetve kombinatorikát. (Az 5. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. a felejtés kompenzálása. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. esetleg a tehetséggondozásra.5 órát.

elmélyítése. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. a rugalmas. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. függvénytáblázatok kitöltését. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. sorozatok képzését. grafikonok készítését. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. osztály végére legalább 20 000-ig. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. Például a 2. függvények. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. Összefüggések. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. osztály 13 . Ezért a mintatanterv a 4.Számtan. a számolási rutin fejlesztése. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik. sorozatok A számtan. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. A leírtakból következik. Harmadik és negyedik osztályban. elemzését stb. családi költségvetés).és mûveletfogalom kiterjesztését is. Matematika 1-4. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4.és mûveletfogalom megalapozása.

4. statisztikai feldolgozására is. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára. grafikonok és a mérések tanításától. 14 Matematika 1-4. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. hanem közösen elvégzett kísérletek. osztályban 10-15%. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. 1. mérés A képi gondolkodás. alaprajzok alkalmazására. lejegyzésével. a fogalmak kialakításának. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni.Geometria. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. például a gyakorlati mérésekre.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának. osztály . a nézeti rajzok. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. értelmezésével. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. a függvények. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. A modellezés. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan. osztályban 20-25%. mérési eredmények gyûjtésére. Az elmondottakból az is következik. Már 1. Valószínûség. készítésére. A geometria. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. A szám.

évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. osztály 15 . Az 1.. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. Matematika 1. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. A szülõk.) Hajdu Sándor: Matematika 1. osztály Javasolt óraszám I. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. a másodikban 5 matematikaóra van. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. 2. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Matematika 1. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. Program. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása. logikai lapok. tanítói segédlet Megjegyzések 1.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. III. színes korongok. osztály. Eszköztár. pálcikák stb. II. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra.

algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. mennyiségek. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. kimérése. tevékenység.Számtan. helyes használata. <. A sorszám fogalmának ismerete. olvasása. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. rendezése. szétválogatása. alakzatok összehasonlítása. modellel. A szám. helyes használata. számok. illetve csökkenõ sorrendben. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek.és mûveletfogalom. írása. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. sorozatok képzésével. tartalmi megközelítéssel. Tananyag. a matematikai tartalom képi. olvasása. használata. sorba rendezése növekvõ. olvasása. A számok írása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. rajzzal. szokások kialakítása. a >. szétválogatása adott szempont szerint. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. összefüggések vizsgálatával. kettesével. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. osztály . A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. A természetes szám mint véges halmaz számossága. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. mint sorszám. szöveges megfogalmazásával. statisztikai adatok gyûjtésével. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. rendszerezése egy (esetleg két) adott. Számszomszédok megállapítása. mint mérõszám. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. Tárgyak. szemléltetéssel. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. rendezése. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. mennyiségek megmérése. valószínûségi játékokkal. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. Szövegértelmezõ képesség alakítása. mint mûveleti eredmény. függvénytáblázatok kitöltésével. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. = jelek megismerése. Számok. személyek. A számtan. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. illetve felismert szempont szerint. Számok írása. mennyiségek összehasonlításával.

megoldások kiválasztásában. Számokkal. leolvasása. megfogalmazása. rajzról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. illetve kisebbítendõ meghatározása. az egyik tag 10. A változások megfigyelése. mûveletekkel. Számok bontása két szám összegére. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. Tevékenységrõl. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. összegyûjtésében. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. Konkrét számok. mûveletekkel. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. megfogalmazása. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. lejegyzése relációs jelekkel. Matematika 1. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. leolvasása. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. relációkkal. páros és páratlan. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. egyjegyû. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. Kivonásban a hiányzó kivonandó. kétjegyû szám fogalmának ismerete. megfogalmazása szöveggel. Tevékenységrõl. rajzról. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. használata. különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. lehetõségek. többféle kiszámítási mód megismerése. illetve kivonás. állítások tagadása.Tananyag. számok összeg. Többféle megoldás keresése. alkalmazása. összefüggések önálló megfigyelése. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. osztály 17 . négytagú összeg kiszámítása. matematikai jelekkel.és különbségalakjainak felsorolása. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). a számok közötti összefüggések felismerése. Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. helyes használata. páratlan. Három-. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. Az összeadás és kivonás begyakorlása. Összeadás és kivonás írása rajzról. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. leírása matematikai jelekkel. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. tevékenység.

mûveletrõl. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. mûvelettel. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. megoldása tárgyi tevékenységgel. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. a matematikai modell megkeresése. >. játékkal. ³. = relációkkal. 18 Matematika 1. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). Ismerkedés egyenletek. ötletgazdagságra való törekvés. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.) Ismerkedés a £. osztály . tevékenységeket 1. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. III. Kitekintés a 100-as számkörre. a kreatív attitûd alakításához. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. Összefüggések. <. algebra. megoldása tevékenységgel. rajzzal. a számolási rutin. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl.Tananyag. Rugalmas gondolkodásra. illetve a geometria. rajzzal. rajzzal. / / / Ismerkedés a római számírással. rajzról. a gondolkodási mûveletek. függvények. a feladat megoldása. egyenlõtlenségek megoldásával. tevékenység. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. tevékenységek segítségével. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat.

adott szabály alapján. sorba rendezéssel. Sorozatok Számokból. felismerése. esetleg felismert szabály alapján. a sík. összehasonlítással. ugyanolyan alakú. mennyiségek. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tevékenység. sorba rendezéssel. Matematika 1. Periodikus sorozatok képzése. ugyanannyi. jelenségek stb. felismerése. nagyobb. A szabály felírása többféle alakban. formák. egyenlõ. párosítással. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. tárgyak. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. Formák. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. több szabály keresése. (Kisebb. Az összehasonlító. közti kapcsolatok megfigyelése. számosságok változásának megfigyelése. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. mennyiségek.Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. mozgásokból stb. megjelenítése például kiválasztással. több. Számok bontásának táblázatba rendezése. álló periodikus sorozatok folytatása. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. formákból. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. Geometria. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. osztály 19 . Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. a képi gondolkodás. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. lépegetés számegyenesen. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. színezések. modellezések nagyobb idõigényét). nyíljelöléssel. keresése. ugyanabba a csoportba tartozik stb. Összetartozó elempárok keresése. függvények Számok. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása.) Grafikonok. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. kevesebb. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. matematikai jelekkel.

algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. hónapok. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. illetve a liter és a deciliter fogalma.és mûveletfogalmát. A centiméter és a deciméter. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. megmérése és kimérése választott mértékegységgel.és egyszerû szöveges feladatokban. centiméterrel. 20 Matematika 1. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. rendezés. alkalmazása. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek.A szám. mérõeszközökkel. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. A centiméter. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. nap. méter megismerése. Ûrtartalmak összehasonlítása. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. Megfigyelés. literrel. mély stb. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. kimérése centiméterrel. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. összehasonlítás. Építés. keskeny. mérés. napszakok. rövid. becslése. sorba rendezése. a mérõszám fogalmával. Évszakok. Tananyag. széles. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. deciliterrel. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Ugyanakkor a geometria. összehasonlításokat.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. Technika: Becslés. sorba rendezése. magas. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). Mérés alkalmi mértékegységekkel. becslése. a vonalzó használata. méterrel.) használata. A vonalzó használata. a mérés. a mértékegység. alacsony. A tanult mértékegységek használata szám. deciméterrel. deciméter. Hosszúságok összehasonlítása. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. tevékenység.

óra idõtartamok helyes alkalmazása. Évszakok. Alakzatok közül a háromszög. kiválasztása. papírkivágással stb. óra. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. napszakok. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. jobbra. Irányok. mögötte. elõállítása kirakással. Valószínûség. fölötte. idõtartamának megfigyelése.Tananyag. alakzatok elõállítsa. osztály 21 . Matematika 1. mellette. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). hónapok. ezért összóraszám külön nem határozható meg. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Testek építése. Események idõbeli lefolyásának. nap. helymeghatározás Tájékozódás térben. a négyszög. helyes használata. geometriai tulajdonságokkal. Jellemzõk A szám. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. az ötszög és a kör felismerése.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. hét. közötte. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. elõtte. ismerkedés a kilogrammal. Tájékozódás. balra stb. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése. nap. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. irányváltoztatások.) használata.

A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok.Tananyag. A „biztos”. lejegyzése. Oszlopdiagram értelmezése. tevékenység. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. osztály . például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. megállapításokkal. ábrázolása. elõállítása. Sejtések megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1.

és mûveletfogalom elmélyítése. mûveletek. Matematika 2. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Eszköztár. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. Az önálló.. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Emlékezetfejlesztés. színes korongok. indoklások megfogalmazása. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. pálcikák stb. A számolási rutin fejlesztése. elrendezésében. tartalmi bõvítése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. begyakorlása. absztrakció. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. a másodikban 4 matematikaóra van. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. igazolás.) Hajdu Sándor: Matematika 2. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. kreatív gondolkodóképesség alakítása. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. II. osztály. erõsítése. Algoritmusok követése. Viszonyítási képesség fejlesztése. III. Kételkedés. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. logikai lapok.2. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. logikus. összegyûjtésében. tanítói segédlet Számtan. megoldások kiválasztásában. Program. osztály Javasolt óraszám I. ellenõrzés. A szám. rugalmas. a matematikai tartalom képi. szokások bõvülése. Matematika 2. osztály 23 . Analógiás gondolkodás. lehetõségek. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése.

tevékenység. A matematikai modell felírása. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. Viszonyítások: nagyobb. C jelek segítségével. rendszerezése egy és két adott. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. eleinte tanítói felolvasás. néma olvasás alapján. Darabszám. tényleges érték fogalmának elõkészítése. rendszerezésével. többféle megoldás keresése. statisztikai adatok gyûjtésével. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. Tananyag. adott szempontok szerint. összehasonlítása. Halmazok elemeinek szétválogatása. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). megfogalmazása. rendszerezése. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. V. A 100-as számkörben halmazok. a feladat megoldása. kettesével. összehasonlítása. modellel. összefüggések vizsgálatával. sorozatok folytatásával. helyiérték. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. függvénytáblázatok kitöltésével. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. A változások és összefüggések megfigyelése. A számtan. Az alakiérték. mennyiségek megfigyelése. értelmezésével. mennyiségek megfigyelése. illetve felismert szempont szerint. hányszor akkora megfogalmazása. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. rendezése. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. leírása matematikai jelekkel.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. a megoldás ellenõrzése. tízesével 100-ig. valószínûségi kísérletekkel. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. illetve állítások igazságának eldöntése. illetve csökkenõ sorrendben.és leszámlálása egyesével. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. olvasása 100-ig. A számok írása. mennyiségek összehasonlításával. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. rendezése többféleképpen. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. L. felsorolásuk növekvõ. majd önálló. A 100-as számkörben adott számok. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. nagyság szerinti összehasonlításuk. X. mérõszám használata. Halmazok összehasonlítása. Egyszerû. szétválogatása. rajzzal. több. lejegyzésével. osztály . A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. állítások igazságának eldöntésével.

tevékenység. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. következtetés többrõl egyre. tízesével. Matematika 2. olvasása. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. ötösével. a szorzat változásainak felismertetése.Tananyag. írása. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. felismerése. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. alkalmazása. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. elmélyítése. A számok egyes. hányszor akkora. szöveg stb. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. A páros és a páratlan számok fogalma. alkalmazása. páratlan szomszédai..és leszámolás kettesével. Többféle kiszámítási mód megismerése. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Következtetés egyrõl többre.. hármasával. Oszthatóság (2vel. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. tízes. A szorzótáblák begyakorlása. begyakorlása. . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. illetve analógiára építkezve. <. A szorzás értelmezése. alapján. Következtetés többrõl egyre. Számok közti kapcsolatok. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. Kitekintés az 1000-es számkörre. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. számegyenesen való lépegetéssel stb. Számok néhány tulajdonságának ismerete. tevékenység. elvégzése a 100-as számkörben. A természetes szám mint mérõszám. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. következtetés egyrõl többre. alkalmazása. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. 5-tel. mint részekre osztás. illetve téglalapos elrendezéssel. alkalmazása. mint bennfoglalás. Az egyes. 10-zel.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. A páros. mint részekre osztás. Az osztás alkalmazása. helyes használata. sorba rendezésük. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. A sorszám fogalmának ismerete. osztály 25 . páros. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. mennyiségekkel. az osztás mint bennfoglalás. páratlan szám fogalmának általánosítása. > jelek helyes használata. Meg. négyesével.

kapcsolatok. alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. az összefüggések megállapítása. Mennyiségek. Zárójelek használata. szövegrõl. Állítások tagadása. Nyitott mondatba számok. mûveletekrõl. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. többféle megoldás keresése. rajzról. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. Több mûveletbõl álló feladatsorok. megoldása. kétjegyû számok kétszerese. Számolás. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. Lejegyzés (ábrázolás). mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. Ellenõrzés. kivonásban. az eredmény meghatározása. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. Ismerkedés a logikai „és”-sel. Összetett számfeladatok megoldása. megoldása. mennyiségek. Összefüggések. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. Válasz megfogalmazása. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondat igazzá tétele. szorzásban. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. alkalmazása. A maradékos osztás értelmezése. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. ábráról. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. részhalmaz. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. Terv. ha a hányados kétjegyû. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. Alaphalmaz. Egyszerû. alkalmazása. mûveletek kijelölése. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. Nyitott mondat készítése szövegrõl. ábráról.Tananyag. zárójelek használata. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. osztály . illetve hamis állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. alakzatok behelyettesítése. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. Hiányos összeadásban. Matematika 2. gyakorlására. elmélyítésére. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. válasz megfogalmazása. tevékenység. páros számok fele. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával.

A kapcsolat szavakkal. táblázatának kitöltése. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. a kreatív attitûd alakítására. hanem eszközként használjuk a számtan. mennyiségek. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. A szabály felírása többféle alakban. . Egyszerû tapasztalati függvények. tevékenységek segítségével. a szabály felismerése. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. megjelenítése például kiválasztással.. a sorozat folytatása. függvények Számok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok. párosítással. 2-vel. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. illetve geometria. algebra. kreatív gondolkodásra. ötletgazdagságra való törekvés. függvények. jelenségek stb. 10-zel növekvõ. a számolási rutin. osztály 27 . formák. mennyiségek. annak felismerése. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. 4-gyel. Sorozatok Tárgy-. nyíljelöléssel stb.Összefüggések. tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. összehasonlítással.. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. rajz-. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. közti kapcsolatok megfigyelése. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. periodikusság stb. illetve felismert szabály alapján. keresése. szövegkészítés táblázat alapján.). Tananyag. 3-mal. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. illetve csökkenõ sorozatok folytatása. csökkenés. tárgyak. hányadossorozat). Rugalmas. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon.és számsorozatok kiegészítése. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. jel. a gondolkodási mûveletek. hogy több szabály is lehetséges. felismerése.. sorba rendezéssel. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. tevékenység.

hónap. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. l. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. Tudatos eszközhasználat. cm. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl.és mûveletfogalmát. óra. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. dkg. Tájékozódás az idõben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Környezetismeret: Becslések. kg. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. perc. a képi gondolkodás. év). modellezések idõigényét). egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. mértékegységeinek használata. kreativitás. Idõmérések végzése.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. dm. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. rajz. Tananyag. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. Kapcsolatok A 2. Alkotóképesség. Gyakorlati mérések. elmélyítése. tevékenység. Pontosság. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen.Geometria. testek elõállításában. A szám. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. hét. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. síkidomok. megoldások kiválasztásában. osztályos geometria. nap. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. Ugyanakkor a geometria. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. dl. a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. összehasonlításokat.

a liter. az élek. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. felismerése. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. Tömegek összehasonlítása. nap. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. az ötszög kiválasztása. számbavétele. becslése. becslése. A méter. a deciméter. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Mértékegységek átváltása. A hosszúság-.Tananyag.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. hajtogatással. a tömeg. tevékenység. A testek közül a téglatest. Tömegek összehasonlítása. Mérés alkalmi mértékegységekkel. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. az idõ-. óra. óra. Különbözõ sokszögek vizsgálata. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. perc). lapok. kapcsolatuk. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. A liter. Az idõmérés egységeinek (év. elõállítása kirakással. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. Az idõmérés egységei (év. a deciliter. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. A téglatest és a kocka fogalma. hónap. a háromszög. Testek másolása modellrõl. a kilogramm. hónap. hét. Mûveletek mennyiségekkel. centiliterrel. Mértékegységek átváltása. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. a kilogramm. Matematika 2. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. a négyszög. hétszög stb. A hatszög. Szöveges feladatok. Síkidomok. megmérése. hajtogatással. Mûveletek mennyiségekkel. hét. Testek építése (például színes rúdból. A négyszögek közül a téglalapok. deciméter. centiméterrel. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. Események idõbeli lefolyásának. testek. deciméterrel. deciliter és centiliter fogalma. nap. osztály 29 . papírkivágással stb. méterrel. méter fogalma. csúcsok felismerése. idõtartamának megfigyelése. sorba rendezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. geometriai tulajdonságokkal. Ûrtartalmak összehasonlítása. Az alakzatok közül a kör. modellezõ készletbõl). Mérés alkalmi mértékegységekkel. kapcsolatuk. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. perc) ismerete. A téglalap és a négyzet fogalma. literrel. deciliterrel. sorba rendezése. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Ûrtartalmak összehasonlítása. A centiméter. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete.

a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. tevékenység. Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. lejegyzése. Valószínûség. Összóraszám: nem határozható meg. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. lejegyzése. illetve testek csoportosítása. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . síkidomok elõállítása. a valószínûségi szemlélet alapozása. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. A „biztos”. szemléltetése grafikonnal. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. oszlopdiagrammal.Tananyag. Vonalzó. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. másolása. grafikonok értelmezése. Táblázatok. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. sablon használata. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. A kerület és a terület fogalmának alapozása. Az adatok táblázatba rendezése. tevékenység. 30 Matematika 2. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Kombinatorikus képesség fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. lejegyzése.

III. Program. Eszköztár. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. A matematikai tartalom képi. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. A rugalmas. Ez a megosztás lehetõvé teszi. a gondolkodási mûveletek. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. a másodikban 4 matematikaóra van. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. tanulói segédlet Számtan. Matematika 3. fegyelmezett. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Matematika 3. Gyakorló. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással.3. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. Feladatgyûjtemény. osztály. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. az önálló. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. szokások bõvítése. rendezése. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. osztály 31 . és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust.. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. logikus. osztály Javasolt óraszám I. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. II. erõsítése.

Ez a tanterv . mennyiségeknek a megfigyelése. feldolgozására. folytatására. rendezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. megjelenítése tevékenységgel. állítások igazságának eldöntését. szétválogatása.és mûveletfogalom elmélyítése. egyszerû matematikai szövegek megértése. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. Hangsúlyozzuk. rendszerezése egy és két adott. Igaz. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt.A szám. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. mértékegységek átváltására stb. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez. illetve felismert szempont szerint. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. sorozatok képzésére.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. rajzzal. önálló. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. szétválogatása. nyitott mondatok megoldására. állítások igazságának eldöntése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. A 2000-es számkör elemeinek. tartalmi bõvítése. Tananyag. osztály . Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. A számolási rutin fejlesztése. alkalmazása. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A 3. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. összehasonlítása. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. modellel. a kombinatorikus gondolkodásmódot. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. továbbépítése. összehasonlítása. hamis állítások megfogalmazása. Szöveges feladatok. statisztikai megfigyelések értelmezésére. A szaknyelv helyes használata. rendezése. értelmezése. A becslés képességének fejlesztése. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. néma olvasás alapján. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére.a tantervi minimumhoz képest . tevékenység. Az 1000-es számkörben adott számok. mennyiségek megfigyelése.

számok alakiértéke. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. kétjegyû. Matematika 3. kétszázasával. Felsorolásuk növekvõ. Számok bontása. 5-tel. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. alkalmazása. százas szomszédainak megállapítása. olvasása 1000-ig. <. „egyik sem”. egyesek összegére. tízesek. százasával az 1000-es számkörben. páratlan. Számok összehasonlítása. összehasonlítása. C. megfogalmazása. „van olyan . tízzel. M jelekkel. a „nem”. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. illetve hamis állítások megfogalmazása.. Számlálás tízesével.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. százasra. Az osztó. tényleges értéke. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. százzal osztható számok felismerése. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész. A számok írása. „minden”. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. százasával beosztott számegyenesen. A „nem”. Nagyság szerinti összehasonlításuk. többszörös fogalma.). A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. Római számírás 2000-ig az I. öttel. Az =. D.. táblázatban. leírása matematikai jelekkel. > jelek helyes használata. képzése helyiérték szerint. szétválogatása. X. illetve állítások igazságának eldöntése. ezresre. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. 33 III. rendezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. „és”. tevékenység. osztály . illetve csökkenõ sorrendben. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. Az alakiérték. Számok kerekítése tízesre. „és”. „van olyan . Egyjegyû. alkalmazása. A páros. a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. véges halmazokkal kapcsolatban. helyiérték. százasra. százas. ötvenesével. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. A számok egyes. helyiértéke. 2-vel. hamis állítások megfogalmazása. L. ötszázasával beosztott számegyenesen. állítások igazságának eldöntése.”. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. Háromjegyû számok bontása százasok. rendezése. háromjegyû szám fogalmának ismerete. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben. tényleges érték ismerete. V. Az elõzõekkel kapcsolatosan.. rendszerezésében. Többféle megoldás keresése. Számok kerekítése tízesre. sorozat stb. Elemek elhelyezése halmazábrában. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával..”. A tízes számrendszer fogalma. Számok közelítõ helye a tízes. esetleg más beosztással adott számegyenesen. Igaz. „minden” kifejezések megértése. tízes. 10-zel.Tananyag.

kerek tízesek osztása 10-zel. öszszehasonlítása. analóg számítások kerek tízesekkel. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. lépegetés számegyenesen. tényezõk felcserélhetõsége. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. Törtrész kiegészítése 1 egészre.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. modell. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. Modellrõl. ha az egyes összetevõket változtatjuk. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. rajzról negatív értékek leolvasása. szöveg. különbség szorzása. a kivonás ellenõrzése összeadással is. Számok szorzása 10-zel. csoportosíthatósága. kiszámítása. számegyenesen való lépegetés. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Mûveleti tulajdonságok (tagok. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. elõállítása. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. rajz. illetve negatív értékek megjelenítése. egyjegyûvel való szorzás és osztás. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. modellezése. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. illetve törtrész megjelenítése. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. kivonás. Háromjegyû számok összegének. mérés stb. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. 34 Matematika 3. százasokkal a 2000-es számkörben. osztály . összeg.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. alkalmazása. alapján. többféle modell megismerése. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. tevékenység. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. Annak megfigyelése. Írásbeli összeadás. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása.

nyíldiagramok. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. Következtetés 1-rõl többre. az eredmény becslése. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. rajzok. Összefüggések. alkalmazása az írásbeli összeadás. kiszámítása. egyenletek. Fogalmak. összehasonlítása. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. táblázatok. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. A megoldási terv meghatározása. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. zárójelek alkalmazása. Matematikai modell (sorozatok. Egyenletek. rajzról. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. osztály . az adatok lejegyzése. modellrõl. kivonása a 2000-es számkörben. Szöveges válasz megfogalmazása. az eredmény becslése. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. önálló néma olvasás alapján is. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. többrõl 1-re. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. 0-ra végzõdõ számok összeadása. Az eredmény ellenõrzése. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. a terv elkészítése. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Az eredmény ellenõrzése. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. illetve egy lépésben következtetéssel. esetleg következtetéssel. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. kivonás és szorzás eredményének becslésében. 35 Matematika 3. Több megoldás keresése. értelmezése a szöveg alapján. felírása matematikai jelekkel. kapcsolatok. A kerek tízesekkel való számolás. az összefüggések felismerése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. esetleg két lépésben. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. tevékenység.Tananyag.

a szabály megfogalmazása többféleképpen. a kapcsolatok felismerése. A döntési képesség formálása. Többféle szabály keresése. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Az itt felsorolt tartalmak. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Táblázattal. oszlopdiagrammal. Táblázattal. a sorozat folytatása.Összefüggések. függvények. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. grafikonnal. illetve geometria. statisztika témakörök tanulása során. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. osztály . Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. algebra. Táblázattal. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. diagrammal. szöveggel adott függvény szabályának leírása. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. ötletgazdag. kiegészítése adott szabály szerint. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Táblázattal. megfogalmazása szóban. Tananyag. függvények Megfigyelések. szöveggel. diagrammal. a táblázat kiegészítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. Grafikonok. a rugalmas. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. diagramok olvasása. Sorozatok Sorozatok folytatása. a felismerõ. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. mérés és a valószínûség. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. A sorozat szabályának megfogalmazása. a számolási rutin.és alkotóképesség. mérések. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. egyenlettel.

és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Környezetismeret: Becslések. Kreatív gondolkodás fejlesztése. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. diagramokon. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. A mérési eredmények feljegyzése. másodperc. Kicsinyítés rajzolással. cl. Mérés centiméter pontossággal. térképvázlatok. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. dkg. Méretek leolvasása rajzokról. A szám. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. dl. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. osztályos geometria. Testünk mérhetõ tulajdonságai. rajz) tananyagában is. °C). Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. Kapcsolatok A 3. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. Útvonalrajzok. feldolgozására. Helyes anyag-. A tárgyak alaprajza. ml. grafikonokon történõ megjelenítésére is. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. idõ. cm. bejárása. mm. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. dm. a térszemlélet fejlesztése. osztály 37 . l. t. alkalmazásával. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás.Geometria. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. óra. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. technika. Matematika 3. mérési eredmények. kg. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. g. a különbözõ mértékegységek átváltásával. perc. hanem idõt is megtakarítunk. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség.és pénzbeosztás.

méterrel. Napok átváltása órákra. ûrtartalmak. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Egység. Tömegek becslése. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). A gramm. tevékenység. nézeti rajzok. osztásról tanultak alkalmazása. iskolaudvaron. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. mérõszám kapcsolata. kimérése alkalmi mértékegységgel. deciliterrel. A hektoliter fogalma. mérés és tájékozódás teremben. A kilométer fogalma. deciméterrel. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról.) A másodperc fogalma. térképek értelmezése. kimérése milliméterrel. megmérésük. összehasonlítása. milliliterrel. összehasonlítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. Átváltások. megoldásában. 38 Matematika 3. összehasonlítása. A mérõeszközök és használatuk ismerete. (Az írásbeli szorzásról. kimérésük alkalmi. Átváltások. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. parkban stb. mennyiség. térkép segítségével. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). a tonna fogalma. alaprajz. A mérések pontosságának meghatározása. Alaprajzok. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). Átváltások. centiliterrel.Tananyag. illetve a tanult mértékegységekkel. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). megmérése. literrel. szöveges feladatok értelmezésében. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. osztály . A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. órák átváltása percekre stb. centiméterrel. kilogrammal. dekagrammal. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. Átváltások. megmérése. megmérése. kimérése alkalmi mértékegységgel.

Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. rács. A síkidomokkal. szemközti. illetve csúcs. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete.Tananyag. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. csúcsok). szomszédos. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Ismerkedés a derékszög fogalmával. A téglatest és a kocka felismerése. szétválogatása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. egybevágóság. torzítás stb. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. él. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. megkülönböztetése. Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. segítségével. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. csúcs. megmutatása rajzról. Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. felismerése. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. kicsinyítés. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. nyújtás. A téglalap és a négyzet felismerése. tükrözés. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. elõállítása. csúcsok). hajtogatás. nyírás. vizsgálata Síkidomok.). legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). lapok. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. óra). a tükörtengelyek megrajzolása. osztály 39 . testek vizsgálata. négyzetrácson stb. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. fogalma síkban és térben. parkettázás. kirakás. Matematika 3. kirakással. kirakás stb. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. kiegészítése. Síkidomok elõállítása. Transzformációk végrehajtása. különbözõ szimmetriák megsejtetése. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. A vonalzó és körzõ használata. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. zsugorítás. tevékenység.

függvények. Táblázatból. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. osztály . Az összóraszám nem határozható meg. megjelenítése oszlopdiagrammal. „lehetetlen”). értelmezése. táblázatba rendezése. összehasonlításuk az eredménnyel. elemzése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. mérés. diagramról. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. gyûjtése. lejegyzése. Logikus gondolkodás fejlesztése. grafikonról. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. algebra. diagramok. „lehetséges”. táblázatba rendezése. tevékenység. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. a geometria. mérési eredmények megfigyelése. mérési eredmények összegyûjtése. Jellemzõk A számtan. Sejtések megfogalmazása. diagramról adatok leolvasása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. grafikonról. grafikonnal.Valószínûség. Statisztikai adatok. grafikonok készítése. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. Két adat számtani közepének értelmezése. illetve az összefüggések. 40 Matematika 3. Tananyag. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése.

osztály Javasolt óraszám I. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van.4. A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. Eszköztár. B Gyakorló. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. hogy annak órakerete nem növekedett.. osztály 41 . Gyakorló. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. III. A Gyakorló. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4. osztály. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. B. tankönyv. a másodikban 4 matematikaóra van. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Feladatgyûjtemény. osztályos matematikaoktatást úgy. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. és korábbi tananyaga sem csökkent. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. Program. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. Általában alapelv. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. Matematika 4. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2.. II. illetve 3. Matematika 4. Ebben az esetben. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A.

összehasonlítása. szokások bõvítése. Igaz. A gondolkodási mûveletek. „és”. Fogalmak. fegyelmezett. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. algoritmikus gondolkodás alakítása. Ennél is fontosabb.”. Tananyag. tényleges értéke. a fegyelmezett. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra.. A matematikai tartalom képi. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. A tízes számrendszer fogalma. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. és a 100 000-es számkör „belakására”. tevékenységek. Az összes eset keresése. rendezése. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. problémamegoldó. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. szétválogatása. tartalmi bõvítése. mennyiségek megfigyelése. logikus. sorba rendezése. fadiagramon. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. rajzzal. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. A 10 000-es számkörben adott számok. „minden” kifejezések megértése. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. osztály . erõsítése. hamis állítások megfogalmazása. modellel. A számtan. tevékenység. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. rugalmas. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. III. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. helyiértéke. A helyes tanulási szokások erõsítése. A számolási rutin fejlesztése. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. „van olyan . képzése helyiérték szerint. alkalmazása. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. elrendezése táblázatban. állítások igazságának eldöntése. A szám. a „nem”. számok alakiértéke. Számok bontása. a lehetõségek elõállítása. ötletgazdag gondolkodás alakítása. az önálló.és mûveletfogalom elmélyítése.Számtan.

<. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük... Számok összeg-. Az alakiérték. osztály 43 . százas szomszédainak megállapítása. hányadosés összetett alakjai. kétszázasával. olvasása 10 000-ig. „és”. „egyik sem”. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. kétjegyû. rendezése. tízezresre. Egyjegyû. illetve hamis állítások megfogalmazása. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. több adott. rendezése. különbség-. százasával. A páros. öttel. tízes. rendszerezése egy. esetleg más beosztással adott számegyenesen. tízzel. ezerrel osztható számok felismerése. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. ezresével a 10 000-es számkörben. „van olyan . ötszázasával stb. Számlálás tízesével. egyesek összegére. „nem minden” kifejezések használata.Tananyag. „minden”. illetve felismert szempont szerint. tényleges érték ismerete. Számok összehasonlítása. C. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal. A „nem”. Igaz. A változások és öszszefüggések megfigyelése. D. százasok. tevékenység. „és”. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. Nagyság szerinti összehasonlításuk. alkalmazása. ezresre. ötvenesével. százasra..”. páratlan. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. szétválogatása. A „nem”. ezres. L. tízesek. állítások igazságának eldöntése. összehasonlítása.. százas. A számok írása. Az =. leírása matematikai jelekkel. százasra. ezresével beosztott számegyenesen. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát.”. „minden” kifejezések használata. Számok kerekítése tízesre. A számok egyes. ezresre. Felsorolásuk növekvõ. Számok közelítõ helye a tízes. szétválogatása. Többféle megoldás keresése. százzal. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. Számok bontása ezresek. V. mennyiségeknek megfigyelése. „nincs olyan . helyiérték. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. megfogalmazása. százasával. III. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése. rendezése..”. Matematika 4. Számok kerekítése tízesre. illetve csökkenõ sorrendben.. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. összehasonlítása. „van olyan . Római számírás az I. beosztott számegyenesen. M jelekkel. > jelek helyes használata. X.

. a kivonás ellenõrzése összeadással is. Az eredmény ellenõrzése. rajzról. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. kiszámítása. Mennyiségek felének. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). ezresekkel stb. rajz.. Számok összegének. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. Az eredmény becslése. számegyenesen való lépegetés. negyedének. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. Annak megfigyelése. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. öszszehasonlítása. . A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. analóg számítások kerek tízesekkel. a köztük lévõ viszony megállapítása. elõállítása. osztás 10-zel. modell. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. osztás egyjegyû osztóval. Formák. a 20 000-es számkörben. mennyiségek. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. alapján. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. ha az egyes összetevõket változtatjuk. tizedének felismerése. 100-zal és 1000-rel. lépegetés számegyenesen. alkalmazása. szöveg. Szorzás és osztás 10-zel. változások felismerése. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata.. különbségének becslése kerekített értékekkel. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. Szorzás. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. kiszámítása. osztály . II. Különbözõ modellrõl. harmadának. Törtrész kiegészítése 1 egészre. 44 Matematika 4. százasokkal. tevékenység.Tananyag. modellezése. Írásbeli összeadás és kivonás. többféle modell megismerése. mérés stb. 100-zal. meghatározása.

zárójelek használata. többrõl 1-re. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Egyenletek. Egyszerû. rajzról. Szöveges válasz megfogalmazása. A szaknyelv helyes használata. a terv elkészítése. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. gondolkodási módszerek alapozása III. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. modellrõl. 10-zel. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Fogalmak. egyenletek. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. Összetett számfeladatok megoldása. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. esetleg következtetéssel. Összetettebb. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. Többféle megoldási menet keresése. Alaphalmaz. az összefüggések felismerése. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. tevékenység. mûveletek sorrendje. 5-tel. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. Matematika 4. Több megoldás keresése. esetleg két lépésben. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással.Tananyag. különös tekintettel a becslésekre. ellenõrzése. többrõl többre. egyszerû matematikai szövegek megértése. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. osztály 45 . értelmezése önálló. A 2-vel. az adatok lejegyzése. 1000-rel osztható számok. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. Elemek elhelyezése halmazábrában. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. a mûvelet elvégzése. Összefüggések. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. az eredmény becslése. Az eredmény ellenõrzése. Következtetés 1-rõl többre. néma olvasás alapján. illetve egy lépésben következtetéssel. tervszerû próbálgatással. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. Következtetés többrõl többre. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. 100-zal. III. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre.

Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. következmények meglátására való képesség fejlesztése. Táblázattal. diagramok építése olvasása. Számszám függvények sokféle formában. algebra. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. mérés és a valószínûség. szöveggel. Táblázattal. Az itt felsorolt tartalmak. diagrammal. Rövid. függvények. Absztrakciós képesség alapozása. oszlopdiagrammal. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban.Összefüggések. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. Szöveggel adott függvény szabályának felírása. táblázat kitöltése. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. diagramok. Táblázattal. Másik része eszközként szolgál a számtan. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. Hozzárendelések. a számolási rutin. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Tananyag. illetve felismert szabály alapján. leképezések. tevékenység. egyenlettel stb. mérések. grafikonok készítése. tömör kifejezõképesség alakítása. grafikonnal. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. méréssel nyert adatokból táblázatok. Megfigyeléssel. statisztika témakörök tanulása során. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. esetleg többféle alakban. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. illetve geometria. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. a rugalmas. diagrammal. a kapcsolatok felismerése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. ötletgazdag. függvények Megfigyelések. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Grafikonok. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. megfogalmazása szóban. osztály . Többféle szabály keresése.

ezért a felismert tulajdonságok.és hányadossorozat képzése.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. összefüggések absztraktabbak. kiegészítése adott szabály szerint. elemének megállapítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. osztályban különösen fontos. Számtani sorozatok 10. Geometria. Helymeghatározás képességének fejlesztése. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása.Tananyag. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. alkalmazásával. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. A mérésekben. Adatok sorozatba rendezése. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. 100. általánosabbak. grafikonokon történõ megjelenítésére is. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban. 20. a különbözõ mértékegységek átváltásával. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. Különbség. mint az elõzõ években. mélyebbek lehetnek. Kapcsolatok A 4. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben.. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség.. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. diagramokon. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. feldolgozására. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre. osztály 47 . tevékenység. Konstrukciós képesség alakítása. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban. Matematika 4. A szám. a térszemlélet fejlesztése.

Megfigyelések. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. Méréssor megtervezése. megmérése. nézeti rajzok. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. egyszerû tájolóval. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. A téglatest és a kocka felismerése. illetve szöveges feladatokban. megoldásában. Egyszerû makett készítése. készítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. elforgatás stb. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. kocka. kimérésük alkalmi. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. vizsgálata Síkidomok. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. térben. lapokból. Nézeti ábrázolás. térkép segítségével. összeállítása: téglalap. tervezése. tükrözés. megmutatása rajzról. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. megmérésük. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. segítségével. Alaprajzok. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. vetítés. Alaprajz és nézet. Tananyag. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. tömegek öszszehasonlítása. Alakzatok tükrösségének felismerése. végzése. testek vizsgálata. tevékenység. 48 Matematika 4. parkettázás. A forma. Testek másolása modellrõl. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. ûrtartalmak. Tájékozódás alaprajz. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. illetve a szabványos mértékegységekkel. térképek értelmezése. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. ûrtartalmak. tömegek becslése. osztály . mérések Hosszúságok. kirakás. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. A mérõeszközök ismerete és használatuk. Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. Testháló készítése. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. méretrajz. összehasonlítása. mérések a testen. kimérése. Hosszúságok.

a geometria. Sokszögek kerületének meghatározása. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. A síkidomokkal. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. kockáról korábban tanultak elmélyítése. Matematika 4. területének mérése és számítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése.Tananyag. tevékenység. A derékszög fogalma. mérés. illetve csúcs. illetve az összefüggések. sokszögek sokféle átdarabolása. osztály 49 . szemközti. kirakással. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. készítésében. négyzetrõl. kicsinyítés szemléletes fogalma. szomszédos. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. A téglalapról. alkalmazásuk alaprajzok. él. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. síkok. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. nézeti rajzok értelmezésében. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. Valószínûség. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. Szögmérés derékszög felével. függvények. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. építéssel. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. Téglatestek építése. negyedével. Párhuzamos és merõleges egyenesek. Nagyítás. Jellemzõk A számtan. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. téglatestrõl. algebra. csúcs. vizsgálata. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. négyzetrácson stb.

osztály . használata adatok együttesének jellemzésére. diagramok. tevékenység. Statisztikai adatok. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. A gyakoriság. grafikonnal. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. grafikonok készítése. mérési eredmények leolvasása táblázatból. diagramról adatok leolvasása. mérési eredmények összegyûjtése. lejegyzése. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. törtszámok). kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. gyakoriságuk meghatározása. Táblázatból. megjelenítése oszlopdiagrammal. grafikonról.Tananyag. értelmezése. valószínû. mérési eredmények megfigyelése. táblázatba rendezése. 50 Matematika 4. az eltérés megállapítása és magyarázata. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. gyûjtése. gyakoriságuk meghatározása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. Példák megfogalmazása a „biztos”. Az események kimenetelének megfigyelése. Az „átlag” fogalmának bevezetése. lejegyzése. lejegyzése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. grafikonról. diagramról. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. megfigyelése. táblázatba rendezése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események.

osztályban a halmazok. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. osztály 51 .5 óra/hét 5. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. a logika. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. egymással összeszõve dolgozzuk fel. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. felzárkóztatásra. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. kémia. menetét. összegezhetjük. 5-7. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. tehetséggondozásra. sorozatok és a geometria. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. 8. függvények.5 óra/hét 8. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. 2. osztályban az öt témakörbõl a számtan. fizika. az összefüggések. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák.MATEMATIKA 5-8. mérés önállóan is megjelenik a tanításban. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. amely lehetõvé teszi. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. a kombinatorika. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. technika. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. informatika.5 óra/hét 7. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. algebra. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. általánosíthatjuk úgy. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

Feltétlenül látnunk kell. javítsuk. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. geometriai ismeretrendszer is. 8. figyelemösszpontosításra szoktatást. Javasoljuk. Számtan. óra eleji „bemelegítõ”. a felejtéssel. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. algebra és a geometria. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. osztályos tankönyv 6. ötletek. függvénytani. begyakorolják. összeszövése az új anyagrészekkel. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére.1. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. lejegyzésére). amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). A 8. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. Matematika 5-8. kitartásra. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. A számtan. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. összefüggések. stb. bizonyítások önálló megfogalmazására. fejezete és a Matematika 7-8. A szöveges feladatok megoldása. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. Nagyon fontos.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. néhány perces. a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén. Feladatgyûjtemény 5. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. algebra A számtan. ellenõrzése. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. osztály 55 .) 6. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. fejezete lehetõséget biztosít arra. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. megoldási tervek. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól.). esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása.

osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. szabályok megfogalmazása. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. Ebbõl az is következik. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. az adatok lejegyzésére. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. kibõvítjük. amelyre a felsõ tagozatban építünk. kísérletezgetésnek. 7. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. olvasására. a geometriai szemléletmód fejlesztése. használatában. osztályban ez a hányad nagyobb. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása.Összefüggések. a kerület-. Fordítsunk gondot a grafikonok. Ezen túlmenõen. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. elmélyítjük. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. Fontos. mérések tényleges elvégzésének. a változók kifejezésére. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. összeszövi az egyes matematikai témákat. felszín. konkrét alakzatok megfigyelésének. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. terület-. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. fontosabb. osztály . A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). leírása nemcsak ebben a témakörben történik. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. elemzésére. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást.és térfogatképletek értelmezésében. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. függvények. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. hogy 5-8. problémaérzékenység alakítása. hanem behálózza a többit is. Geometria. A függvényszemlélet fejlesztése. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. hogy a racionális számokról. táblázatok készítésére.

tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. diagramok elemzése. osztály 57 . osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. Valószínûség. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. alaprajzok értelmezése stb. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. nézeti rajzok. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. algebra. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. felszín-. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. hogy behatóan. grafikonok. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. illetve Mi a valószínûbb? címmel. Jobb képességû tanulóinkban 8. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. vizsgálatokkal kiegészítenünk. készítése) elsõsorban a számtan. a számtan. a Matematika 7-8. Matematika 5-8.

napi idõszámítás. csoportosítása. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. következtetések megfogalmazása. sebesség.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. ha a mennyiségek között egyenes. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. nyomás. gyorsulás. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. rajzos megfogalmazása. erõ. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. diagramok készítése táblázat alapján. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. az erõ vektormennyiség. valamint a nézeti rajzok. illetve fordított arányosság van. 7–8. 6–8. évfolyamon a matematika. maketteket. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. gondolkodási. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. 8. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). ezért a vektor fogalmára már 7. Az elmozdulás. 5–6. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. ábrázolása grafikon segítségével. ismeretek különféle jelekkel leírása. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. a mérési eredmények rögzítése. hogy az új fogalmak (sûrûség. 5–8. alaprajzok értelmezésével. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. osztály . formaelemzõ szerkezeti rajzokat. fel kell ismerniük. osztályban szükség van. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. rendszerezése. illetve az axonometrikus ábrázolásig. irány és távolság meghatározása térképen. pozitív attitûdök. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. az öszszefüggések kiolvasása. értelmezése. metszeteket készítenek.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. algoritmusok készítése. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. értelmezése. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. kialakult tanulási szokások. munka stb. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. 58 Matematika 5-8. különbözõ számtípusú adatok használata. kódolása. készítésével. idõmérés. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. algoritmusok szöveges.

Ugyanakkor ez azt is jelenti. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. Eszköztár. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. osztály. osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. Feladatgyûjtemény. illetve az átlagosnál tehetségesebb. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. B. tankönyv II. Ebben az esetben javasoljuk. Tanári példány Az 5. tankönyv.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. a feladatok kiválasztásához. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. kiegészítésére. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Matematika 5. osztályos anyagrészek cseréje). Matematika 5. illetve szakkör). tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. 5-6. A bõvített változat elsõdleges célja. és 4. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. Program. illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. A. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. akkor 5. osztály. osztály 59 . kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát.. Matematika 5. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4.

60 Matematika 5. szóbeli. a gondolkodási képességek fejlesztésében. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. logika. a rugalmas. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. osztály . A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. kötete. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. osztályos tankönyvének II. A matematikai tartalom képi. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. az összefüggések felismerése. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. a tankönyv) véleményének. a problémaérzékenység. illetve a felesleges adatokat? 2. Törekvés a problémák önálló megoldására. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. gondolatmenetének megértésére. hogy 5. lejegyzése. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. elsajátítása. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. akkor készüljünk fel arra. a tanár. Törekvés felismert összefüggések. a fogalmak megértése. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. mások (a társak. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. a tanultak tudatosításában.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. A logikus gondolkodás alakítása. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. alkalmazása. Képes-e önállóan megbecsülni. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. Önálló.

hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a „minden”. a metszet.Tananyag. tevékenység. tulajdonságok. rendszerezése adott szempont szerint. „nyitott mondat”. számegyenesen stb. halmazok megadása tulajdonsággal.. állítások igazságának eldöntése. igazsághalmaz fogalma. két. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. Matematika 5. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. részhalmazok képzése. valamint a „minden”. megjelenítése például számegyenesen. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. algebra és geometria. a lehetõségek megtalálása. Matematikai szövegek elemzése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. A „nem”. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. lefordítása a matematika nyelvére. alaphalmaz. a logikai „és”. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. halmazábrán. Matematikai szövegek értelmezése. Matematikatörténeti érdekességek. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). rendezése. Az „alaphalmaz”. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. „vagy”. osztály 61 . rendezése. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. egy feltétel rendszeres változtatása. nyitott mondat. a logikai „és”. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. értelmezése. Kombinatorikus feladatok. illetve elsajátított fogalmak. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. táblázatba foglalása. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. illetve az unió elemeinek felsorolása. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. a felismert. a lehetõségek megtalálása. Szövegalkotás. Szövegalkotás. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. a szemléletre támaszkodva. táblázatban. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. illetve elsajátított fogalmak. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. „van olyan” kifejezések alkalmazása. megjelenítése halmazábrán. Egyszerû szövegek értelmezése.

Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. az alakiérték. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. beosztott számegyenesen is. 1 milliós számkörben számok írása. A szám. Oszthatósági feltételek keresése. 2-es alapú számrendszer. tényleges érték kapcsolata. adott nagyságrendre kerekítésük. „helyiérték”. Otthoni munkára. algebra témakör tananyagát. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. algoritmikus gondolkodás. A logikus.Számtan. helyiérték. Osztók. olvasása. A tízes számrendszer. százas stb. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Számosság és mérõszám becslése. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. Tananyag. Számok egyes. közös többszörösök keresése próbálgatással. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. illetve a bontott alakból a szám felírása. rugalmas. az esetleges hiányosságok pótlására. fegyelmezett.és mûveletfogalom elmélyítése. nagyság szerinti összehasonlításuk. begyakoroltatására. Közös osztók. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. Tájékozódás esetleg nem egyesével. bõvítése. olvasása az 1 milliós számkörben. helyes használatuk. Kerekítés. tevékenység. szomszédai. Tájékozódás az egyesével. többszörösök. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. 62 Matematika 5. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. százasával stb. Számok helye a számegyenesen. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. Oszthatóság. rendezésük. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. ha tetszõlegesen adott két szám helye. rendezésük. tudatosítására. beosztott számegyenesen. tízes. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. tízesével. az önállósodó. százasával stb. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. nagyság szerinti összehasonlításuk. következetesség. Az „alakiérték”. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. meghatározása. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. tízesével.helyesírása is -. Számok írása .

az írásbeli mûveletek eredményének becslése. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. Ellentétes mennyiségek értelmezése. az ellenõrzésben. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. osztás 10-zel. osztás kerekített értékekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. Összeadás. 100-zal. rendezésük. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. A mûveletek inverze. különbség. Matematika 5. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. osztály 63 . A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. 1000-rel. osztása. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. szorzat. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. tevékenység. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Mûveleti tulajdonságok. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. az ismeretlen komponens kiszámítása. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. Egész számok nagyság szerinti rendezése. a számítás menetének megtervezése.Tananyag. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. Összeg. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. kivonása a szemléletre támaszkodva. egyenlõtlenségek megoldásában. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. 100-zal. Zárójelek használata. kivonásának értelmezése. Számolás kerekített értékekkel. Egész számok összeadása. hányados szorzása. abszolútértéke. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. osztás 10-zel. szorzás. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. zárójelek figyelembevétele. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. kivonás. A mûveletek elvégzése. Mûveletek helyes sorrendje. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. Egész számok Ellentétes mennyiségek. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. Az egész számok összeadásának. kis abszolútértékû számok esetén. Az egész számok helye a számegyenesen. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. Számok ellentettje. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. 1000-rel.

kivonásuk (ismerkedés). osztása természetes számmal. 1000-rel stb. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. írása. Egyszerûsítésük. rendezésük. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. 100-zal. történõ beosztás esetén. rajzzal. A törtszámok mint nem egész számok. egyszerûsítése tapasztalati alapon. törtrészbõl az egész rész meghatározása. A törtek bõvítése. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. Törtek egyszerûsítése.Tananyag. összeadásuk. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. kivonása. kivonása. kerekítésük. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. például összegalakjuk. nagyság szerinti rendezése. a számjegyek jelentésének ismerete. számegyenesen való ábrázolásában stb. bõvítése. Nagyság szerinti összehasonlításuk. kivonása. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. A törtek különbözõ alakjai. századokra stb. nagyság szerinti összehasonlításuk. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. amely egész szám is lehet. tevékenység. Véges tizedestört felírása törtalakban. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. kiszámítása. olvasása. egész szomszédaik. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. mint két egész szám hányadosa. 64 Matematika 5. osztály . rendezésük. adott nagyságrendre kerekítésük. A tizedestörtek értelmezése. Tizedestörtek szorzása. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. bõvítésük. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. Tizedestörtek helye a számegyenesen. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. A törtek megjelenítése eszközzel. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. olvasása. Törtek szorzása. nagyság szerinti rendezésük. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. egyszerûsítésük. becsléssel. bõvítése. helyük a számegyenesen. osztása 10-zel. nagyság szerinti összehasonlításuk. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. bõvítésük. Törtek szorzása természetes számmal. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben.

a megoldás ábrázolása számegyenesen.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. Törtrész kiszámítása egész részbõl. illetve zárójel szerepel). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. Matematika 5. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. meghatározása. egyenlõtlenségek megoldásában. egyszerû egyenletek. következtetéssel. Egyszerû egyenletek. Felesleges adatok. egész kiszámítása törtrészbõl. az eredmény kielégítõ becslése. osztály 65 . megállapítása. az eredmény egybevetése a szöveggel. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. meghatározása a természetes számok. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. szöveges válasz megfogalmazása. Egyenletek. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. ábrázolásuk számegyenesen. lebontogatással (egy-két lépésben). A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. illetve gyakorlati jellegû feladatok. osztásuk természetes számmal. kivonása. Megoldási terv készítése. illetve a valósággal. egyszerû számítások. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. hiányzó feltételek megállapítása. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. amikor a számítási tervben több mûvelet. a megoldás ellenõrzése. többrõl egyre. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. kivonása. Az egész számokról. az adatok lejegyzése. ellentmondó adatok. megoldási terv készítése. nagyság szerinti összehasonlításuk. Következtetési feladatok: egyrõl többre. Az eredmény elõzetes becslése. szorzásuk. az adatok lejegyzése. egyszerû törtek. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. értelmezése a szöveg alapján. osztásuk természetes számmal. Egyenletek. a megoldás ellenõrzése. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. mérésekben stb. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. Az egész számokról. szorzásuk. ábrázolása. az eredmény kielégítõ becslése. tevékenység. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. kiszámítása. ellenõrzése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

vizsgálata. félegyenes. lapok. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. elöl-. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. A terület. Téglatest. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. A téglalap. lap. tevékenység. mérése és mértékegységei. tér. szakasz. pont. konvexitás. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. felület. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. csúcs. vonal. A négyszögek közül a téglalap. helyzetük. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. hálózatuk. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. kocka építése. a négyzet fogalma. a felszín. átdarabolással az ismerkedés szintjén. merõleges. Testek építése. síkban. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. A körrel kapcsolatos fogalmak. tulajdonságaik. a rombusz. elõállításuk. egyenes. A téglalap és a négyzet kerülete. a térfogat mértékegységeinek átváltása. A megfelelõ mértékegységek ismerete. vizsgálata. Háromszögek. él. oldal. A térfogat. térben. négyzet kerületének és területének kiszámítása. felszín. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. párhuzamos) megértése és helyes használata. megszerkesztése. A síkidomok és a sokszög fogalma. A téglalap. A trapéz. Háromszög szerkesztése három oldalból. terület. a paralelogramma. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. oldalnézeti ábrázolása. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. használata. A terület. a paralelogramma magassága. osztály 69 . Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. élek. A téglatest. a térfogat szemléletes fogalma. térfogatának kiszámítása. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. Háromszög szerkesztése három oldalból. felszínének. szakaszfelezõ merõleges fogalma. e fogalmak közti kapcsolatok. Téglalap. csúcs. csúcsok a testen. A trapéz.Tananyag. a kocka felszíne. térfogata. kapcsolataik. Matematika 5. átló. sík. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. Testek felül-. négyzet területe. távolság. Kerület.

A biztos. Több szám számtani közepe. diagram olvasása. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. Események megfigyelése. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. A számtan. 70 Matematika 5. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. lehetetlen események kiválasztása. értelmezése. ábrázolása grafikonon.Valószínûség. Grafikon. Otthoni munkára. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. tömegének. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. diagramon. az események gyakorisága. rendszerezése. lehetséges. Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. biztos. grafikonok és a geometria. osztály . Grafikonról adatok leolvasása. tevékenység. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. relatív gyakoriság. értelmezése. ábrázolása grafikonnal. mint a fenti 3-4 óra. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. Adatok gyûjtése. dolgozati eredményeinek stb. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. összehasonlítása. diagrammal.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. mennyiség átlagának kiszámítása. algebra. rendezése. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. függvények.

Ugyanakkor ez azt is jelenti. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. mivel ezek az ismeretek. A. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. A bõvített változatban a százalékszámítást. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. szakkör). osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. További gondot jelenthet.6. Matematika 6. felvételi elõkészítés. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. Feladatgyûjtemény. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. fizika. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. Matematika 6. A fentiek alapján javasoljuk. a feladatok kiválasztásához. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. osztály. osztály 71 . tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. Program. B. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Tanári példány A 6. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. tankönyv. osztályba. kémia és számítástechnika tanításához. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. Matematika 6. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. osztályos algebra. osztály.

valamint a „minden”. írásbeli kifejezését.. illetve az unió elemeinek felsorolása. mások magyarázatának megértését. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. rendezése. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése.. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. „Minden”. ellenõrzés igényének kialakítása. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben... valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. a felismert összefüggések képi. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. akkor . egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása. helyes használatuk. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. „nem”. hamis állítások megfogalmazása. osztály .” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). A metszetképzés és a logikai „és”. 72 Matematika 6. lefordítása a matematika nyelvére. a metszet. a logikai „és”. „van olyan” kifejezések alkalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. rendszerezésére. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. „és”. igaz. Tananyag. alkalmazásuk. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. szövegek önálló értelmezését. Tervezés. „van olyan”. A „ha . rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. jellemzésére. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. szóbeli. tevékenység. új ismeretek elsajátítását.. Állítások igazságának eldöntése. az elvonatkoztatást és általánosítást. A „nem”.

A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. illetve elsajátított fogalmak. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. Kapcsolat az informatikával. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. Szövegalkotás. Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. adott sokszög összes átlójának. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. rendezése. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. osztály 73 . illetve 70-85 tanítási óra attól függõen. más tantárgyakban és a mindennapi életben. A szaknyelv helyes használata a felismert. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. Matematika 6. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Szövegalkotás. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. tetszõleges alakban adott számokkal. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. értelmezése. összefüggések. híres magyar matematikusok. Az általános összefüggések kutatásának. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. tevékenység. Matematikatörténeti érdekességek. Számtan. ezért a feldolgozás alaposságában.Tananyag. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. a lehetõségek megtalálása. a felismert. összefüggések. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. tulajdonságok. illetve elsajátított fogalmak.

Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. egyszerûsítésük. a negatív egész. Tananyag. hogy a 7. Ismerkedés a hatványozással. abszolútérték. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. ellentett. a tört mint mérés. kifejezése tört-. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. a 0. és a 8. osztály . Kerekítés. Számok aránya. közös nevezõre hozásuk. tizedestört és százalékalakban. illetve pozitív és negatív számoké is). Végtelen szakaszos tizedestörtek. tizedestörteké. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. nagyság szerinti összehasonlításuk. tevékenység. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. elõjelek. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. hogy a 7. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. törtszám. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. a tizedestört fogalmának elmélyítése. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. egész szám. a pozitív egész. Elnevezések ismerete. mint összehasonlítás eredménye. ábrázolásuk számegyenesen. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. Számok írása. Mennyiségek törtrésze. negatív szám. adott nagyságrendre kerekítésük. Egyszerûbb esetekben bõvítésük.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. rendezésük. a pozitív tört. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. nagyság szerinti összehasonlításuk. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. olvasása. ábrázolásuk számegyenesen. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni. reciprok) ismerete. Törtalakban adott racionális számok írása. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. elmélyítése. A tízes számrendszer biztos ismerete. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. A szám közelítõ.

felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. az ismeretlen mennyiség kiszámítása. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. Szöveges feladatok Egyszerû. szorzás és osztás tizedestörttel. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is.. A négy alapmûvelet értelmezése. osztása 10-zel. mûveleti sorrend. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. illetve felesleges adatok szétválasztása. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. . A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében. 100-zal. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében.01-dal stb. a feladat megoldása. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók). Összetett számfeladatok megoldása. tizedestörtekrõl. A tizedestörtek szorzása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása.. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is. Összetett számfeladatok. osztály 75 . gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. 0.. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. sorozatok kiegészítésében. A négy alapmûvelet értelmezése. a szorzás és az osztás értelmezése. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. zárójelek használata. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. 0. Egyenes arányosság felismerése. Matematika 6. alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. szabályok megfogalmazása.Tananyag. a szükséges. tevékenység. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. számítási terv leírása. reciprok.1-del. szabályok megfogalmazása. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása.

Oszthatósági feltételek (például 2-vel. összetett szám fogalma. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. A 3-mal. egyenlõtlenség. osztály . a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. tevékenység. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. Osztópárok. megfogalmazása. igazsághalmaz. A megoldás ellenõrzése. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. 76 Matematika 6. az alap. az alap kiszámítása törttel való osztással. tapasztalati megalapozása. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. 6-tal. alaphalmaz. 100-zal. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. A legnagyobb közös osztó. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. 5-tel. 5tel. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. A számok törzstényezõs alakra bontása. azonosság. 1000-rel stb. 10-zel. két. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. vizsgálata. Egyenletek. a százalékérték. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). megoldása. megfogalmazása. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. osztható számok felismerése.Tananyag. a megoldás ellenõrzése. A közös osztók. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. Egész együtthatós. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. összeadásában. Kisebb számok osztópárjainak keresése. 4-gyel. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. azonos egyenlõtlenség. kivonásában. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. 1000rel. egyenlet. 10 000-rel) keresése. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. 25-tel. Szöveges feladatból egyenlet felírása. elnevezések. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. Ismerkedés a mérlegelvvel. A 2-vel. 100-zal. Ismerkedés a maradékosztályokkal. 10-zel. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. Törzsszám (prímszám). közös többszörösök.

adatok leolvasása grafikonról. A grafikonok készítése. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. összefüggések leolvasása grafikonról.Összefüggések. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. fizika. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. osztályos földrajz-. mérési adatok ábrázolása diagramokon. az összetartozó értékpárok leolvasása. táblázatról. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. tevékenység. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. táblázatok és grafikonok készítése. táblázatról. illetve fordított arányosság felismerése. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. osztály . Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. mérési adatok táblázatba rendezése. illetve megfeleljenek a 7. mérési adatok táblázatba rendezése. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése.és kémiatanítás igényeinek. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. függvények. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. grafikonokon. ábrázolása diagramokon. függvények Kísérleti eredmények. Arányossági következtetések több lépésben is. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. definíciójának. Az egyenes. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. tulajdonságainak ismerete. Kísérleti eredmények. Tananyag. Szöveggel. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. a szabály felírása többféle alakban. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. Szöveggel. és 8. tevékenységeket. elkülönítésük egymástól. Az egyenes arányosság ábrázolása. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. elemzéseket is végeztetünk. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. grafikonokon. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. Kísérleti eredmények.

földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. tevékenység. illetve technika. az 5. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. 78 Matematika 6. Geometria. Valahányadik tag felírása. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. osztály . fizika. osztályos matematika. sorozatok. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. és 6. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. az összefüggések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. a körzõ és a vonalzó használatában. és a 8. 6. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük.Tananyag. ismeretrendszer és képességek megalapozása. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. térszemlélet. mint amennyit a tankönyv sugall. osztályban a számtan. A tehetséges. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. biológia. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. algebra. a mérõeszközök. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. a felismert szabály felírása többféle alakban. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. kémia. illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. függvények. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. a mértékegységek átváltásában. alakítása. illetve a valószínûség.

a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban.Tananyag. Pont. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. Speciális négyszögek (trapéz. bizonyításokban. Sokszögek kerületének. A sokszögek. Húrtrapézok. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. Szakasz felezõmerõlegesének. Szimmetrikus háromszögek. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. mérése. paralelogramma. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. A szögfajták felismerése. négyzet. mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása. szög felezése. felezõpontjának megszerkesztése. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. deltoid fogalma). a sokszög átlóinak száma. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. területének kiszámítása. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. Szög másolása. Síkidomok. Szakaszmásolás. koordináta-rendszerben) és a térben. egyenes. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. Háromszög. másolása és felezése. 30°. félegyenes. szakasz. deltoidok. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. megszilárdítása. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Derékszög. konvex és nemkonvex négyszögek. nevezetes szögek megszerkesztése. tevékenység. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. szimmetrikus háromszögek. megszerkesztése. 75°). osztály . négyszögek szerkesztése. négyzet területének kiszámítása. nevezetes szögek (60°. négyszögek kerületének. A szimmetrikus négyszögek. felezõmerõleges fogalma. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. a törtekrõl. általános szabályok megfogalmazása. Szög mérése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. testek Szimmetrikus háromszögek. tulajdonságai. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. téglalap. bizonyítása és alkalmazása. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. alkalmazása. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. 45°. A körrel kapcsolatos fogalmak. rombusz. háromszögek felismerése. egyenlõ szárú háromszögek. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. párhuzamos egyenespár. szög. merõleges egyenesek. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. négyszögek megszerkesztése. alkalmazása számításokban. 79 Matematika 6. a téglalap. általánosítása: a sokszög fogalma.

80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. hanem tényleges kísérletekre. értelmezése. belsõ szögeik vizsgálata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. összege. biztos. Testek építése. a háromszög belsõ szögeinek összege. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. algebra. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. Térelemek kölcsönös helyzete. függvények. számolási rutin fejlesztése. Matematika 6. tevékenység. diagrammal. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. rendszerezése. mennyiség átlagának meghatározása. az események gyakorisága. Tananyag. diagramon. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. Grafikonról adatok leolvasása. osztály . Különbözõ testek hálózatának felvázolása.Tananyag. ábrázolása grafikonnal. a húrtrapézzal. tevékenység. kördiagram olvasása. elemzõképesség. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. relatív gyakoriság. oszlopdiagram. értelmezése. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. Tervszerûség. a felszín kiszámítása. Grafikon. Jellemzõk A számtan. lehetetlen események kiválasztása. Események megfigyelése. lehetséges. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. ábrázolása grafikonon. rendezése. Ismerkedés a húrnégyszöggel. illetve az összefüggések. A megfigyelõképesség. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. Valószínûség. Több szám számtani közepe. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. Adatok gyûjtése. A biztos.

összetettebb fejtörõ feladatokat.7. Ez azt is jelenti. Program. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. a feladatok kiválasztásához. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. tankönyv. a Gyakorló. Tanári példány A 7. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. értékrendhez. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. Amennyiben 6. osztály. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. A. egy másik órát tehetséggondozásra. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Matematika 7. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). illetve az átlagosnál tehetségesebb. Feladatgyûjtemény. osztály. Matematika 7. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. Gyakorló alkalmazására is. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. osztály 81 . akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Matematika 7. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. B. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. valamint a százalékszámítás terén.

„pontosan akkor .Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében.... Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. valamint a „minden”. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. „ha ..” kifejezések helyes használata... A „nem” és a halmaz komplementere. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”.”.. Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait. 82 Matematika 7. akkor . A „minden”. Tananyag. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. „van olyan”..”. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként..”. „akkor és csak akkor .. akkor .. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata.... A „minden”. a logikai „és”. „ha ... gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más.. „akkor és csak akkor .. „és”. ha .. a felismert összefüggések bizonyításában. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit. ha . „van olyan” kifejezések alkalmazása... illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg.. logikai „vagy”.... a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése. az „és” és a halmazok metszete..”. rendszerezése két adott szempont szerint. ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. ha . A „pontosan akkor . A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk. rendezése. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira... ha .” kifejezések használata. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon). a helyes következtetési sémákat stb. osztály . „vagy”.. tevékenység.. egyezõ jelentésû formára. a problémák megoldásában.

a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. tanulása során. összehasonlítása. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. Szövegalkotás. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. tevékenység. illetve elsajátított fogalmak. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. kémia. Matematika 7. Az „alaphalmaz”. Egyszerû következtetések. lefordítása a matematika nyelvére. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. sejtések. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. összefüggések. technika stb. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. A felismert. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. A szaknyelv helyes használata. Szövegalkotás. az elvonatkoztatási. ezek elemzése. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. tulajdonságok. osztály 83 . például oszthatósággal. elemzése. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. „nyitott mondat”. Számtan. illetve a konkretizálási képesség alakítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. geometriával kapcsolatban. az adatok közötti összefüggés megállapítása.Tananyag. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. az általánosítási.

alkalmazása egyszerûbb esetekben. százalékszámítás. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. Tananyag. Kerekítés. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Az eredmények elõzetes becslése. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. tevékenység. hogy nagy az átfedés a 6. és a 7. Annak eldöntése. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. Mûveletek normálalakban adott számokkal. de szükség lehet a Matematika 6. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. Mûveleti sorrend. Osztó. A taneszközök úgy épülnek fel. Javasoljuk. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. többszörös. a megfigyelt összefüggések általánosítása. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. a kitevõ természetes szám. Ismerkedés a zsebszámológéppel. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. A hatványozás azonosságainak felismertetése. illetve középiskolába készülõk esetén). Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. osztályos tananyag között. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. Hatványozás. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. Gyakorló használatára is. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. közelítõ számítások.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. zárójelek használata. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. felírása. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. osztály . Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. A hatvány fogalmának ismerete. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. Mûveleti azonosságok. két szám közös osztóinak. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. A százalékérték. hogy mikor kell pontos. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében.

. egyenlõtlenség megoldása. Algebrai kifejezések. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. egyenletek. . számok törzstényezõkre bontása.. feladatok az arányos osztásra. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. összetett szám fogalmának ismerete. oszthatóság 3-mal. Összetett következtetések. Prímszám. Egytagú. összevonásuk. algebrai kifejezések átalakításában. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. Egynemû kifejezések összevonása. Az aránypár. Algebrai kifejezések szorzása számmal. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. több szám aránya. Egynemû kifejezések.Tananyag. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. kiegészítése. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. Mennyiségek törtrésze. 125-tel. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Matematika 7. Osztók. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. ellenõrzésében. . 6-tal. egyenletek. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. 8-cal. egyenlõtlenségek megoldása során. Egytagú. osztály 85 . egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. Arányos osztással. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. 9-cel. tevékenység. többszörösök. Az aránypár fogalmának ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. Arányos osztás. Az alap kiszámítása törttel való osztással. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. Számok prímtényezõkre bontása. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. helyettesítési értékének kiszámítása. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. osztással is.

másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. alkalmazása. kémia. bizonyítása.Tananyag. tevékenység. függvények. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. a megoldás (megoldások) megkeresése. A hatványozás azonosságainak ismerete. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. A feladat megoldási tervének egyenlet. értelmezése. Összefüggések. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. megfogalmazásával és alkalmazásával. A megoldás létezésének eldöntése. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Egész. ellenõrzése. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. az általános összefüggések felismertetésével. illetve a fizika. Algebrai törtek értelmezési tartománya. a keresett adat (adatok) meghatározása. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. az eredmény becslése.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. egyenlettel. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. technika stb. osztály . 86 Matematika 7. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Becslés. tanulása során. Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. helyettesítési értékének kiszámítása. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. ellenõrzés a szöveg alapján. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja.

rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. értelmezése. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. utasítással. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. grafikus ábrázolása. értelmezése. táblázat kitöltése. grafikonnal. „párhuzamos”. Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. menetének vizsgálata. függvényérték. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. osztály 87 . Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. A lineáris függvény fogalma. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. Táblázattal. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. táblázattal. kémia. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. fordított arányossághoz a szabály felírása. Fontosabb. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. Elnevezések: független változó. Tananyag. értelmezési tartomány. grafikonjának megrajzolása. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. „egybevágó”). Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. A tanult összefüggések felismerése. Szöveggel adott lineáris függvényhez. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. menetének vizsgálata. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. „kisebb”. Táblázattal. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. a fizika. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. formulával. értékkészlet. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. tevékenység. menetének vizsgálata. A racionális számokról tanultak átismétlésekor.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). A függvény megadása az értelmezési tartomány.

általánosításával. hogy a kör kerületét. Ezért feltétlenül javasoljuk. a sorozat változásának megfigyelése. Olyan képességek (térszemlélet. Geometria. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. elvontabb szintre emelésével. hogy már a 7. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. esetleg úgy. összefüggések tudatosításával. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. törtrészfüggvény). Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. függvények. vizsgálata. területét és a körhengert a 8. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. finommanipulációs képesség) alapozása. Egyenletek grafikus megoldása. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. A bizonyítási igény felkeltése. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak.Tananyag. osztály . osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. algebra. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. amelyekre nemcsak a matematika. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. illetve az összefüggések. Az abszolútérték-függvény ismerete. Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. 88 Matematika 7. a definíciók szabatos megfogalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. tevékenység. osztályban tanítjuk. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. testek Alapfogalmak. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. alkalmazása egyszerû feladatokban. A vektorok ellentettjének. jelölések ismerete. Az elfordulás mérése. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. szögmásolás. Szögfelezés. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. mértékegységek A mérésekrõl. Az elfordulás mérése irányított szöggel. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. Az alapvetõ geometriai fogalmak. elnevezések. a tömeg. szögfelezés. alaptételek. Matematika 7. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. tulajdonságai. A sokszögek kerülete. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. forgásszögek. szabványos mértékegységeinek. A vektor fogalma. erõ) való kapcsolat felismerése. rendszerezés. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. Térelemek. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. melyek a definiált fogalmak? 3. összegének. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. 2. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. Vektorok ellentettje. A vektor fogalmának ismerete. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. összeadása. tevékenység. csoportosításuk. kölcsönös helyzetük. a szögek fajtái. az ûrtartalom és az idõ mérésének. osztály 89 . Szögmérés.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. Síkidomok. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. A sokszög fogalma. kivonása. szögmásolás. A hosszúság.

Tananyag. területe. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. Egyállású szögek. tulajdonságai. felszínének. mértékegységei. osztály . Mozgások. térfogata. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. kiegészítése. a háromszög. 90 Matematika 7. annak megállapítása. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. a paralelogramma (négyzet. A szabályos sokszögek. A deltoid. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. Forgásszimmetrikus alakzatok. koordináta-rendszerben) és a térben. felszíne. Az egyenes hasáb származtatása. tulajdonságai. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. kiegészítéssel. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Az eltolás fogalma. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. tevékenység. Az egyenes hasáb felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. Egyenes körhenger fogalma. a háromszög. A négyszög. kiegészítéssel. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. rombusz). tulajdonságainak felsorolása. mértékegységei. hálózata. megadása. végrehajtása. Háromszög. a paralelogramma. transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. tulajdonságai. térfogatának meghatározása. tulajdonságai. alaptulajdonságai. bizonyításokban. a háromszög. Az elforgatás szemléletes fogalma. Az elforgatás megadása. hálója. A deltoid. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. hálózatának felvázolása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. A kör kerülete. tulajdonságai. négyszög tengelyes tükrözéssel. Az egyenes hasáb értelmezése. Az eltolás. térfogata. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Az egybevágó alakzatok felismerése. A térfogat fogalma. felszíne. elmélyítése. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. Az egybevágósági transzformáció fogalma. A korábban tanultak tudatosítása. az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. rendszerezése. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. téglalap. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. a paralelogramma. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. egyszerû alakzatok elforgatása.

osztály 91 . A négyszögek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. alkalmazásuk szerkesztési. alaptulajdonságai. A deltoidról tanultak felelevenítése. A középpontosan tükrös négyszög. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. mellékszögek. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. szög. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. Paralelogrammák szerkesztése. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. alkalmazása számításokban.Tananyag. csoportosításuk adott szempontok szerint. az összefüggések alkalmazása számításokban. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. szakasz. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. a háromszög oldalai között. felismerése ábrákon. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. tevékenység. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A négyszögekrõl. Fordított állású szögek. A szabályos sokszögek fogalma. A háromszög fogalma. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. alakzatokon. a paralelogramma. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. számításos és bizonyítási feladatokban. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. A háromszög magasságai. Matematika 7. téglalap. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. 180°-ra kiegészítõ szögek. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. a hiányosságok pótlása. A középpontos tükrözés fogalma. Négyszögek szerkesztése. Speciális paralelogrammák. pont. speciális négyszögek fogalmának. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. A deltoid fogalma. négyzet) fogalma. kapcsolata az elforgatással. bizonyításokban. A négyszögek tulajdonságai. csúcsszögek. A négyszög fogalmának ismerete. tulajdonságainak biztos ismerete. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz.

az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. lejegyzése. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. osztály . A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. A valószínûségi kísérletekben. Trapéz szerkesztése. rendszerezése. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. ábrázolása grafikonnal. Eltolás. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). diagrammal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A relatív gyakoriság meghatározása. Matematika 7. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. tevékenység. megfigyelése. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. a kimenetelek lejegyzése. Négyszög. húrtrapéz. Statisztikai adatok gyûjtése. A gyakoriság fogalma. alkalmazása számításokban. paralelogramma. alkalmazásuk számításokban. az eltolás. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. A deltoid. grafikonokról adatok leolvasása. grafikonjait. értelmezése. a kimenetel becslése. összefüggések megfigyelése. a relatív gyakoriság kiszámítása. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. A valószínûség kiszámítása. Valószínûség. szerkesztésekben. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése.Tananyag. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. tevékenység. A tengelyes tükrözés. értelmezése. Speciális trapézok. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. rendezése. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. elemzése. szerkesztésekben. Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. Tananyag. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. elforgatás. számolási és bizonyítási feladatokban.

míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Feladatgyûjtemény. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. akik csupán szakmai képzésre készülnek. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. a feladatok kiválasztásához. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. a másik órát középiskolai elõkészítésre. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét.8. osztály. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). tankönyv. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. Matematika 8. Matematika 8. A fentiek azt is jelentik. A. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. Program. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. mint azoknak. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Ezért a 8. osztály 93 . osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. B. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Matematika 8.

.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához.. az ilyen kijelentések tagadása. ha . a gondolatmenetek logikai rendezését.”. „vagy”....” kifejezések helyes használata. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között... a „van olyan” kifejezések alkalmazása. „van olyan”.. Ezért a fenti óraszám nem teljes. a halmazmûveletekkel.. osztály . évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt... konkrét példákban alkotó módon alkalmazni. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása.... majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. a szaknyelv helyes használatát. a logikai „és”.. szabályokat legyenek képesek értelmezni. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket. akkor . Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. rendszerezése adott szempontok szerint. akkor . Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. „ha .”. gondolkodási módszerek alapozása A „minden”. akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. valamint a „minden”. A témakörhöz tartozó. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. tételek szabatos megfogalmazását.. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra. a logikai „vagy”. 94 Matematika 8.”. „és”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. tevékenység. A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. Tananyag. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. egyezõ jelentésû formára. A gimnáziumi tagozatra járó. ha . a megismert fogalmakat tudják definiálni. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. rendezése. a „ha .. A „nem”. bizonyítani... esetleg a jelölések bevezetéséig is. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. „pontosan akkor .. „akkor és csak akkor . átfogalmazása más. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése.

sejtések megfogalmazásában.. magyarázatok értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. tevékenység. az összefüggések megállapítása.. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete.. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. az összes eset rendszerezett felsorolása. összefüggések. igazolása vagy megcáfolása. A „pontosan akkor . Szövegalkotás. Matematika 8. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése.”. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. A szaknyelv helyes használata. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. a definíciók és tételek megfogalmazásában. megjelenítése. az „és” és a halmazok metszete. összefüggések bizonyításában. illetve elsajátított fogalmak. ha . Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Matematikai szövegek elemzése. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. állítások igazságának eldöntésében.Tananyag.. elemzése. „akkor és csak akkor . tulajdonságok. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása.. „nyitott mondat”. értelmezése.. A felismert.. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. lefordítása a matematika nyelvére. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Az „alaphalmaz”. tételek. mélyebb feldolgozása. megjelenítésében.. Állítások igazságának eldöntése.” kifejezések helyes használata. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. Szövegalkotás. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. a jelölések bevezetése. A logikai és a halmazmûveletek. e halmazmûveletek értelmezése.. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. A kombinatorika rendszerezettebb. osztály 95 . nagy magyar matematikusok munkássága. megjelenítése. A „minden”. az adatok közötti összefüggés megállapítása. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. ha .

hogy az egyenletekkel. illetve a mindennapi életben. tevékenység. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. Az esetleges hiányosságok pótlása. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. felírásuk különbözõ alakban. ha a nevezõ nem zérus. és a helyi tanterv sajátosságait. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). nagyságrendjük megállapítása. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. kémia.Számtan. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. Ha elegendõ idõnk van rá. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. tanulása során. A racionális számok olvasása. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. Javasoljuk. osztály . s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Javasoljuk. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. technika stb. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. Tananyag. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. Legkésõbb a 8.

az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. a számítások megtervezése. egyenes és fordított arányossági feladatok. Számok négyzetének meghatározása. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. Számok osztóinak. A zsebszámológép használatának begyakorlása. Matematika 8. mennyiségek törtrésze. bizonyításuk. Mûveleti sorrend. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. alkalmazása számításokban. A százalékérték. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. A négyzetgyök fogalmának ismerete. értelmezésük. felírása. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. zsebszámológép. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. többszöröseinek. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. az eredmények elõzetes becslésében. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. Mûveleti azonosságok rendszerezése. számok négyzetének. Egyenes és fordított arányosság felismerése. az irracionális számok végtelen. Hatványozás. felírása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. a valós számok a racionális és az irracionális számok. begyakorlása. a négyzetgyök fogalma. osztály 97 . ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. Arány. annak megértése. Számok normálalakjának értelmezése. esetleg táblázat alkalmazásával. rendszerezése. számolás hatványokkal. A racionális szám fogalmának értelmezése. arányos osztás. zárójelek használata.Tananyag. meghatározása. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. a mûveletek végrehajtásában. új anyagban történõ alkalmazása). Az eredmények elõzetes becslése. aránypár. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. meghatározása. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). tevékenység.

osztály . tevékenység. Becslés. Egytagú. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. egyenletek. Egész.Tananyag. Az egyenlet. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. megoldása. többszöröseinek. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egyszerû elsõfokú egyenletek. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. helyettesítési értékének kiszámítása. egynemû kifejezések összevonása. azonosság. egyenlõtlenségek megoldása. algebrai kifejezések átalakításában. egyenlõtlenség. egyenlettel („típusfeladatok” is). Arányos osztással. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. A megoldás létezésének eldöntése. az egyenletek. helyettesítési értékének kiszámítása. ellenõrzésében. a megoldás ellenõrzése. Számok osztóinak. illetve a fizikában és a kémiában. megoldáshalmaz fogalma. ellenõrzés a szöveg alapján. 98 Matematika 8. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. Egynemû kifejezések. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egytagú. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. Az aránypár fogalmának ismerete. összevonásuk. alaphalmaz. a legegyszerûbb esetekben. azonos egyenlõtlenség. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. Algebrai kifejezések. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. az egyenlet megoldása.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). egyenlõtlenségek megoldása során. A mérlegelv tudatos alkalmazása. algebrai kifejezések szorzása számmal.

az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. tevékenység. Néhány nevezetes azonosság megismerése. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. osztály 99 . Algebrai törtek értelmezési tartománya. a megoldás (megoldások) megkeresése. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása.Tananyag. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. kémia. A racionális számok tizedestört alakja. a sorozatok mélyebb megismerésére. függvények. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. Összefüggések. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. A feladat megoldási tervének egyenlet. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. Matematika 8. tanulása során. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. a keresett adat (adatok) meghatározása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. ellenõrzése. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. az általános összefüggések felismertetésével. az eredmény becslése. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. technika stb. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. helyettesítési értékének kiszámítása. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. megfogalmazásával és alkalmazásával. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. A problémaérzékenység.

törvényszerûség között. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. statisztikai vizsgálatokban). tevékenység. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. grafikonjának megrajzolása. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. illetve egyéb tantárgyakban. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. „kisebb”. kémia. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. „párhuzamos”. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. menetének vizsgálata. Táblázattal. menetének vizsgálata. rendszerezése. Fontos. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. „hasonló”). földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. grafikon alapján. Táblázattal. gyakorlása. A tanult összefüggések felismerése. A lineáris függvény fogalma. Tananyag. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. Táblázattal. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. „tükörképei egymásnak”. osztály . Táblázat kitöltése adott szabály. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. grafikonnal. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. a fizika. formulával adott lineáris függvény értelmezése. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. grafikus ábrázolása. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. menetének vizsgálata. „egybevágó”. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. szöveggel. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek.

Matematika 8. Egyenletek. képzési szabályuk felismerése. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. a sorozat változásának megfigyelése. folytatása. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. egyenlettel. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. osztály 101 . illetve függvényérték-transzformációk. a másodfokú függvény. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. tulajdonságaik vizsgálata. A mértani sorozat értelmezése. grafikonjuk megrajzolása. értelmezése. az abszolútérték-függvény. szabályok keresése. a hányadossorozat fogalma. A számtani sorozat. bizonyítása. változótranszformációk. a definíciók szabatos megfogalmazása. a másodfokú függvény. tevékenység. A sorozat mint függvény. tulajdonságainak vizsgálata. az abszolútértékfüggvény. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. folytatása. alkalmazása. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. A számtani sorozat értelmezése. a négyzetgyökfüggvény ismerete. a mértani sorozat n-edik eleme. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. fordított arányossághoz a szabály felírása. táblázat kitöltése. a különbségsorozat fogalma. tulajdonságainak vizsgálata. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. az általános összefüggés megállapítása. szabályok keresése. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. következtetéssel.Tananyag. egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Néhány érdekes sorozat megismerése. Szöveggel adott lineáris függvényhez. a számtani sorozat n-edik eleme.

a számításos feladatoknál nem mérjük. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. 102 Matematika 8. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. hanem megszerkesztjük. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. hogy 7. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. az alakzatokat nem megrajzoljuk. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. technikában korábban tanultakhoz. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. 2. hogy a kör kerületével. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. begyakorlására. osztályban foglalkozzunk. algebra. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. illetve az összefüggések. 3. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. osztály . az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. osztályban mélyítsük el. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. Ez azt jelenti. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. területével és a körhengerrel a 8. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. A bizonyítási igény felkeltése.Geometria. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. függvények. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. illetve a földrajzban. A 7.

Az elfordulás mérése irányított szöggel. alkalmazása. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. elnevezések. A mérésekrõl. Egyenes és sík. A sokszög kerületének kiszámítása. összegének. A tanultak alkalmazása a fizikában. testek Alapfogalmak. tulajdonságai. két sík által bezárt szög értelmezése. összefüggések feltárásában. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. tevékenység. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. megszerkesztésük. Síkidomok. Az elfordulás mérése. Szögpárok. a háromszög oldalai között. alkalmazásuk szerkesztésekben. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. a szögek fajtái. kiegészítése. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. A vektorok ellentettjének. A számok normálalakjáról. alaptételek. felismerése ábrákon. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. a fok ismerete. kölcsönös helyzetük. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. ill. Szögmérés. különbségének. A sokszögek kerülete. mértékegységek A mérésekrõl. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. Vektorok ellentettje. az ûrtartalom és az idõ mérésének. felületek. A szögpárok származtatása. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A szögek fajtáinak felismerése. a tömeg. Szög mérése szögmérõvel. osztály 103 . Háromszögek egybevágóságának alapesetei. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. Az alapvetõ geometriai fogalmak. szabványos mértékegységeinek. kivonása. Matematika 8. bizonyításokban. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). jelölések.Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. A vektor fogalmának ismerete. A szabályos sokszögek fogalma. Ponthalmazok távolsága. forgásszögek. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. kiegészítése. Síkidomok. összeadása. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. alakzatokon. Térelemek. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. illetve a természettudományi tantárgyakban is. elnevezések. A vektor fogalma.

A Pitagorasz-tétel ismerete. mértékegységei. A háromszög. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. pontjai és körei. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. alkalmazásuk számításokban. A terület fogalma. bizonyítása. 104 Matematika 8. a beírt köre. sokszögek területének. súlypontja. magasságegyenesei.Tananyag. a körlap. a tétel megfordítása. speciálisan a trapézok. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. tevékenység. a köré írt kör. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A négyszögek. A kör kerületének és területének kiszámítása. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. A terület mértékegységeinek átváltása. Pitagorasz tétele. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. a kör kerülete. A speciális négyszögek értelmezése. A térfogat fogalma. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. súlyvonalai. A körrõl tanultak ismerete. A körrõl tanultak kiegészítése. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. magasságpontja. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). olyan feladatokban. A háromszög nevezetes egyenesei. mértékegységei. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. területe. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. A négyszögekrõl. osztály . felhasználása egyszerû feladatokban. A térfogat mértékegységeinek ismerete. tulajdonságai. deltoidok. kiegészítéssel. igazolása átdarabolással. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A deltoid. szerkesztésekben. a kör kerületének. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. középvonalai. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. tulajdonságaik vizsgálata. pontjainak megszerkesztése. A háromszög nevezetes egyeneseinek. szögfelezõ egyenesei. alkalmazása. testek felszínének meghatározásában. alkalmazása számításos feladatokban. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. a háromszög. a paralelogramma. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. Négyszögek szerkesztése. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. felhasználása például vektorok összegének.

Tananyag. a körhenger és a gúla felismerése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. felszínük. osztály 105 . tevékenység. alkalmazásuk háromszögek. hasonló háromszögek szerkesztése. kicsinyítés adott arány szerint. Ismerkedés a gúlával. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. szerkesztési és bizonyítási feladatok. a gúla származtatása. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. hálójuk felvázolása. gúla származtatása. annak megállapítása. az egybevágóság. térfogatának meghatározása. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. a téglatest). Mozgások. térfogatuk. eltolással. szabályos sokszögek vizsgálatában. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Az eltolás. vizsgálata. A síkidomok. hálójuk. nézeti rajzok értelmezésében. felszíne. a hasonlóság arányának értelmezése. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. tulajdonságaik felsorolása. speciális négyszögek. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. tulajdonságaik. felszínük kiszámítása. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. A hasonlóság fogalma. illetve a hasonló alakzatok felismerése. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. Az egybevágó. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Szimmetriák értelmezése. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Az egyenes hasáb. Az egyenes hasáb felszínének. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. Hengerszerû testek. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. nagyítás. egyenes körhenger. Matematika 8. térképek. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. sokszögek hasonlóságának feltételei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. hálója. A geometriai transzformáció.

a tétel és megfordításának bizonyítása. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. Hasonló síkidomok területének. 106 Matematika 8. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. térfogatának aránya. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. tulajdonságainak ismerete. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. szakasz arányos felosztása. A felismert összefüggések bizonyítása. a szerkesztés helyességének igazolása. a szerkesztés menetének leírása. osztály . szakasz arányos felosztásának alkalmazása. tevékenység. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. Thalész tétele. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. A Thalész-tétel ismerete. A párhuzamos szelõk tétele. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint.Tananyag. térfogata arányának meghatározása. Hasonló síkidomok területe. Összetettebb számítási. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. Vázlatkészítés. alkalmazása szerkesztésekben. hasonló testek felszíne. hasonló testek felszínének. szerkesztési feladatok. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. érintõ szerkesztése körhöz. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási.

Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. esetleg meghatározása. értelmezése. Az átlag meghatározása. osztály 107 . ábrázolása. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. Adathalmazok elemzése (módusz. A matematikai látásmód fejlesztése. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. grafikonokról adatok leolvasása. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. táblázatba rendezése.Valószínûség. Tananyag. rendezése. leggyakoribb adat. Az átlag kiszámítása. lejegyzése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. a kimenetelek lejegyzése. terjedelem) és értelmezése. elemzése. Matematika 8. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. megfigyelése. a kimenetel becslése. középsõ adat meghatározása. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. rendezése. értelmezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. összefüggések megfigyelése. a relatív gyakoriság kiszámítása. A relatív gyakoriság fogalma. Statisztikai adatok gyûjtése. rendszerezése. meghatározása. A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. medián. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. diagrammal. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. ábrázolása grafikonnal. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. A valószínûségi kísérletekben. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. tevékenység. táblázatokkal. A valószínûségi kísérletekkel. tudatos szintre emelése.