DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára. algebra. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. 52. r. statisztika). szakmódszertani. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. összefüggések. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. § 1. r. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. sz. így a Mintatanterv minimumszintje . élve a kerettantervi szabályozás (Kt. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. r. a tananyag elmélyítését.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. tantárgy-pedagógiai. melléklet) esetén is az általános iskolában.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. Ezzel a Mintatantervvel. geometria. tananyagtartalmakat. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. §). Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre. számtan. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. 10. Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. §) figyelembevételével. Ezzel párhuzamosan. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. 48.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. évfolyamára. függvények. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. és a 8. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. valószínûség. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. 48. a 6. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. sorozatok. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. az átjárhatóságot. 11. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. mérés.

a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. Az ábra a mintatanterv. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. amelyeket tanítunk. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. más része a matematikai szemlélet fejlesztését. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. osztály 5 . hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. a látókör kiszélesítését szolgálja. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. A MATEMATIKA 1-8. Matematika 1-8. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. illetve a tananyag. A mintatanterv ajánlása szerint. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. a követelmények. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. a kerettanterv. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy. csak azt a minimumot írja elõ. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. de nem követelünk meg. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki.

hogy figyelembe veszi. Ez lehetõvé teszi. hogy a taneszközök mindig több anyagot. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. elõremutató divergens gondolkodás. Rámutat a redukálás. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. Ez abban is megnyilvánul. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. valamint saját értékrendjéhez. ötletgazdag.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. A fentiekbõl az is következik. illetve a kiegészítés lehetõségeire. osztály . Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. rugalmas. Ez a felépítés rámutat arra. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. mely feladatokat dolgoztatja fel. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. A pedagógus dönthet. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. feladatot tartalmaznak. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. 6 Matematika 1-8. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. A tantervben. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. másik pillére a fegyelmezett. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. illetve kiegészítõ összóraszámmal. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. és melyeket hagyja el. az anyanyelv helyes használatára.

és a 8. A tananyag végsõ összeállítása. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. alkalmazásra képesen. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. de azt alaposan. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. a 6. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. hány dolgozatot írattassunk.. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. 5. Matematika 1-8. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. értékrendjük érvényesítésére. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. osztály 7 . tehetséggondozásra. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. problémaszintû alkalmazására. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. 8. módszertani elgondolásaik megvalósítására. Végül felhívjuk a figyelmet arra. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. elmélyítésére. részletezik a célokat. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. 6. illetve a technika. 7. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. Rögzítsük. akkor gondoskodjunk arról.

A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8. osztály .

A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. Hajlandóság. Érzelmi.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. A magyartalanság kerülése. értékelésére. lelkiismeretesség. kidolgozási képesség. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. a munkával járó nehézségek vállalása. Törekvés a tanultak begyakorlására. monotonitástûrés. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. mérõeszközök használata). A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. számjegyek írásának tanítása. összefüggések megértése. konvergens algoritmikus gondolkodás. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. befogadásának. majd tudatos használata. rendszerré szervezése. Fegyelmezett. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. konkretizálása. Kötelességtudat. igény és törekvés saját észrevételek. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. Bõvülõ passzív és aktív szókincs. észlelés. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. mások gondolatmenetének követésére. A tanultak megõrzése. A helyes tanulási szokások kiépülése. átszervezése a feladatnak megfelelõen. Emlékezõképesség. kíváncsiság. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. írásban közölt új ismeretek. osztály 9 . általánosítása. gondolkodás). Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. Munkafegyelem. az összefüggések megértésére. a szövegek figyelmes olvasása. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. alkalmazhatóvá tételére. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. tudatos figyelem. figyelemkoncentráció. fogalmak. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. A logikus gondolkodás képessége. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. Matematika 1-8. Önellenõrzés. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. A munkasikerek átélése. új kapcsolatok keresése.

Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. általánosítás. osztály . 10 Matematika 1-8. módszereknek. értékelése. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. Értelmi együttmûködés képessége. Alkalmazkodóképesség. A szellemi erõpróba igénye. képzelet. alkalmazása. eredetiség. a helyes viselkedésre. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. Akaraterõ. jobb eredmények elérésére törekvés. szintézis. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. eredetiség). A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. segítõkészség. teljesség. Sikerélmények. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. A céltudatosság megjelenése. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. egy-egy feladat. Érzelmi. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. önbizalom. a helytelen beszédforma és intonáció stb. analízis. elvonatkoztatás. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. A közösség normáinak elfogadása. Tudatos önfejlesztés. a beilleszkedés igénye. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. Hajlandóság és törekvés az igényes. ötletgazdagság. analógia). Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. Ambíció. játékosság stb. képességeinek és hibáinak ismerete. helyes értékelése. a korábbi elképzelések megváltoztatására.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására. Pozitív énkép. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. rugalmasság. Sikerélmény. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. A hiányosságok kiküszöbölésére. a normák alkalmazásának a szokása. hajlamainak. áttekinthetõ füzetvezetésre. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. mások gondolatmenetének megértése. kerülése. Az egzakt. ambíció. A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. Önbizalom. újszerû megoldások keresésére. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak.). Közösségi szellem.

2. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. 4. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. egymást erõsítve dolgoztuk fel. az eljárások begyakoroltatása. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. általánosabbak. illetve a valószínûség. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. osztályban mindennap legyen matematikaóra. hogy 1-4. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. hanem egymással kapcsolatban. A feladatok összetettebbek. eszközöket. mérés jelenik meg önállóan. 3. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. algebra és a geometria. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. és 6. Harmadik. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. a kialakult fogalmak absztraktabbak. osztályban elõírt követelményeknek. osztály 11 . a tanulási szokások kialakítása. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. képességeket. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. függvények. a felismert összefüggések mélyebbek. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. negyedik osztályban az összefüggések. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák.MATEMATIKA 1-4. sorozatok. Matematika 1-4. hogy az órák fõ témáját alkossák. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni.

amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. hanem tárgyi tevékenységbõl. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják.5 órára. ha azt szeretnénk. a lakás. feltérképezése. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. mások gondolatainak megértésében. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. esetleg a tehetséggondozásra. az otthoni környezet felmérése. (Az 5. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz.. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. a matematikai gondolatok elmondása. az udvar. 12 Matematika 1-4. hanem a számtan. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4.1. matematikai logikát. osztályban. a valóság megfigyelésébõl. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. illetve a nehezebben haladókkal. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. akkor fennáll a veszélye annak. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. Ezért a kerettanterv. logika. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. algebra és a geometria. Vannak olyan anyagrészek. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). illetve a kombinatorika elemeit. illetve kombinatorikát. a felejtés kompenzálása. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. osztály . hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát.5 órát. osztályos tananyag nõtt. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. 4. A korszerû matematikatanítás törekvése. Ha nincs mindennap matematikaóra. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. 2. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. és 3.

alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. A leírtakból következik. Harmadik és negyedik osztályban. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. Matematika 1-4. elmélyítése. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. osztály 13 . algebra témakörben tanultak megerõsítésére. elemzését stb. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában.és mûveletfogalom kiterjesztését is. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét.és mûveletfogalom megalapozása. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. a számolási rutin fejlesztése. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja. Például a 2. Összefüggések. sorozatok képzését. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik.Számtan. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. családi költségvetés). amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. a rugalmas. grafikonok készítését. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. sorozatok A számtan. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. függvények. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. Ezért a mintatanterv a 4. függvénytáblázatok kitöltését. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. osztály végére legalább 20 000-ig.

mérés A képi gondolkodás. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. Már 1. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. osztályban 10-15%. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. készítésére. Valószínûség. statisztikai feldolgozására is. A szám.Geometria. osztály . mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. hanem közösen elvégzett kísérletek. 1. a függvények. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. A modellezés. Az elmondottakból az is következik. a fogalmak kialakításának. grafikonok és a mérések tanításától. alaprajzok alkalmazására. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. 4. például a gyakorlati mérésekre. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. lejegyzésével. 14 Matematika 1-4. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. értelmezésével. A geometria. osztályban 20-25%. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. a nézeti rajzok. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. mérési eredmények gyûjtésére. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan.

osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. Program. Matematika 1. Matematika 1. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása.) Hajdu Sándor: Matematika 1. a másodikban 5 matematikaóra van. színes korongok. osztály 15 . Az 1. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. osztály Javasolt óraszám I. II. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza. pálcikák stb. tanítói segédlet Megjegyzések 1. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra.. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1. tanulói segédlet (Vagy számkártyák.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. osztály. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Eszköztár. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. 2. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. III. logikai lapok. A szülõk. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok.

algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. szöveges megfogalmazásával. Számok. alakzatok összehasonlítása. = jelek megismerése. szokások kialakítása. összefüggések vizsgálatával. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. kettesével. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. Számok írása. helyes használata. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. mint mérõszám. mennyiségek. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. a matematikai tartalom képi. sorba rendezése növekvõ. A szám. illetve csökkenõ sorrendben. osztály . A számok nagyság szerinti összehasonlítása. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása.és mûveletfogalom. valószínûségi játékokkal. szemléltetéssel. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. rajzzal. kimérése. szétválogatása. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. személyek. mennyiségek összehasonlításával. helyes használata. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. statisztikai adatok gyûjtésével. rendezése. függvénytáblázatok kitöltésével. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. Tananyag. olvasása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. olvasása. számok. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. rendezése. olvasása. A sorszám fogalmának ismerete. illetve felismert szempont szerint. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. Szövegértelmezõ képesség alakítása. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére.Számtan. mint sorszám. Tárgyak. sorozatok képzésével. A számtan. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. a >. használata. A számok írása. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. <. írása. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. mennyiségek megmérése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A természetes szám mint véges halmaz számossága. mint mûveleti eredmény. tevékenység. modellel. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. tartalmi megközelítéssel. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. szétválogatása adott szempont szerint. rendszerezése egy (esetleg két) adott. Számszomszédok megállapítása. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen.

az egyik tag 10. egyjegyû. páratlan. leírása matematikai jelekkel. leolvasása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. lehetõségek. tevékenység. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. Többféle megoldás keresése. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. megoldások kiválasztásában. megfogalmazása. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). Összeadás és kivonás írása rajzról. a számok közötti összefüggések felismerése. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. mûveletekkel. Az összeadás és kivonás begyakorlása. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. állítások tagadása. leolvasása. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. Számokkal. összefüggések önálló megfigyelése. illetve kivonás. Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. lejegyzése relációs jelekkel. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. Három-. Konkrét számok. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. páros és páratlan. osztály 17 . relációkkal. helyes használata. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. összegyûjtésében. kétjegyû szám fogalmának ismerete. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. többféle kiszámítási mód megismerése. rajzról. Számok bontása két szám összegére. A változások megfigyelése. Matematika 1. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. Tevékenységrõl. illetve kisebbítendõ meghatározása. alkalmazása. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). Kivonásban a hiányzó kivonandó. használata. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). mûveletekkel.Tananyag. megfogalmazása. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. megfogalmazása szöveggel. matematikai jelekkel. rajzról. Tevékenységrõl. négytagú összeg kiszámítása. számok összeg.és különbségalakjainak felsorolása.

³. <. / / / Ismerkedés a római számírással. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. mûveletrõl. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. mûvelettel. rajzzal. tevékenység. a matematikai modell megkeresése. >. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. illetve a geometria. 18 Matematika 1. algebra. III. Kitekintés a 100-as számkörre. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. tevékenységeket 1. megoldása tárgyi tevékenységgel. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. Összefüggések. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. megoldása tevékenységgel. rajzzal. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. játékkal. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). a feladat megoldása. tevékenységek segítségével. Rugalmas gondolkodásra. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. = relációkkal. Ismerkedés egyenletek. ötletgazdagságra való törekvés.) Ismerkedés a £. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. egyenlõtlenségek megoldásával.Tananyag. a számolási rutin. rajzzal. rajzról. osztály . a kreatív attitûd alakításához. függvények. a gondolkodási mûveletek.

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. felismerése. nyíljelöléssel. Az összehasonlító. Geometria. ugyanabba a csoportba tartozik stb. Periodikus sorozatok képzése. modellezések nagyobb idõigényét). közti kapcsolatok megfigyelése. esetleg felismert szabály alapján. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. mennyiségek. számosságok változásának megfigyelése. formák. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. Sorozatok Számokból. Számok bontásának táblázatba rendezése. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. sorba rendezéssel.Tananyag. több szabály keresése. ugyanolyan alakú. nagyobb. Matematika 1. a sík. sorba rendezéssel. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. mennyiségek. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. A szabály felírása többféle alakban.) Grafikonok. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. felismerése. Formák.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. több. a képi gondolkodás. párosítással. megjelenítése például kiválasztással. keresése. osztály 19 . ugyanannyi. Összetartozó elempárok keresése. kevesebb. színezések. tevékenység. összehasonlítással. matematikai jelekkel. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. álló periodikus sorozatok folytatása. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. adott szabály alapján. lépegetés számegyenesen. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. egyenlõ. függvények Számok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. formákból. mozgásokból stb. jelenségek stb. tárgyak. (Kisebb. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján.

A centiméter és a deciméter. méter megismerése. keskeny. hónapok. deciméter. deciméterrel. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. tevékenység. illetve a liter és a deciliter fogalma. A centiméter. kimérése centiméterrel.és mûveletfogalmát.és egyszerû szöveges feladatokban. Tananyag. centiméterrel. Ûrtartalmak összehasonlítása. nap. összehasonlításokat. sorba rendezése. alacsony. akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Ugyanakkor a geometria. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). a mérõszám fogalmával. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. Építés.A szám. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. mérõeszközökkel. literrel. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. becslése. széles. rövid.) használata. összehasonlítás. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. deciliterrel. a mérés. méterrel. mérés. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. napszakok. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. magas. alkalmazása. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. Hosszúságok összehasonlítása. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. Technika: Becslés. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. A tanult mértékegységek használata szám. Évszakok. mély stb. sorba rendezése. becslése. rendezés. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). a vonalzó használata. 20 Matematika 1. a mértékegység. Megfigyelés. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. Mérés alkalmi mértékegységekkel. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében. A vonalzó használata.

tevékenység. geometriai tulajdonságokkal. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. nap. Irányok. óra idõtartamok helyes alkalmazása. papírkivágással stb. fölötte. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. elõállítása kirakással. alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. balra stb. Évszakok. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. Események idõbeli lefolyásának. ezért összóraszám külön nem határozható meg. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. alakzatok elõállítsa. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése.) használata. Alakzatok közül a háromszög. Jellemzõk A szám. irányváltoztatások. a négyszög. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése. ismerkedés a kilogrammal. mellette. Valószínûség.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével.Tananyag. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. hónapok. hét. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. Testek építése. helyes használata. Matematika 1. az ötszög és a kör felismerése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. elõtte. közötte. mögötte. óra. kiválasztása. nap. osztály 21 . idõtartamának megfigyelése. napszakok. jobbra. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. helymeghatározás Tájékozódás térben. Tájékozódás. a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése.

ábrázolása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. A „biztos”. például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. osztály . Oszlopdiagram értelmezése. Sejtések megfogalmazása.Tananyag. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. elõállítása. lejegyzése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok. megállapításokkal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. tevékenység.

2. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. erõsítése.. elrendezésében. A számolási rutin fejlesztése. osztály. a matematikai tartalom képi. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra.) Hajdu Sándor: Matematika 2. rugalmas. osztály Javasolt óraszám I. tartalmi bõvítése. a másodikban 4 matematikaóra van. logikai lapok. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. Analógiás gondolkodás. összegyûjtésében. megoldások kiválasztásában. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. begyakorlása. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. szokások bõvülése. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. Viszonyítási képesség fejlesztése. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. Algoritmusok követése. Matematika 2. pálcikák stb. absztrakció. színes korongok. Kételkedés. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Matematika 2. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. mûveletek. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. logikus. indoklások megfogalmazása. kreatív gondolkodóképesség alakítása. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja.és mûveletfogalom elmélyítése. Az önálló. III. II. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. ellenõrzés. Eszköztár. osztály 23 . tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. A szám. tanítói segédlet Számtan. lehetõségek. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. Emlékezetfejlesztés. Program. igazolás.

Darabszám. Halmazok elemeinek szétválogatása. összehasonlítása. rendszerezése. tényleges érték fogalmának elõkészítése. összefüggések vizsgálatával. sorozatok folytatásával. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. értelmezésével. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. modellel. A 100-as számkörben halmazok. illetve csökkenõ sorrendben. mennyiségek összehasonlításával. Halmazok összehasonlítása. valószínûségi kísérletekkel. Egyszerû. A 100-as számkörben adott számok. A számok írása. rajzzal. V. a feladat megoldása. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. Tananyag. Az alakiérték. nagyság szerinti összehasonlításuk. több. rendezése. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. néma olvasás alapján. olvasása 100-ig. leírása matematikai jelekkel. osztály . rendezése többféleképpen. állítások igazságának eldöntésével. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. lejegyzésével. X. eleinte tanítói felolvasás. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. tízesével 100-ig.és leszámlálása egyesével. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. majd önálló. A változások és összefüggések megfigyelése. mennyiségek megfigyelése. Viszonyítások: nagyobb. illetve állítások igazságának eldöntése. megfogalmazása. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. mennyiségek megfigyelése. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. kettesével. rendszerezése egy és két adott. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. statisztikai adatok gyûjtésével. A matematikai modell felírása. rendszerezésével. C jelek segítségével. mérõszám használata. szétválogatása. többféle megoldás keresése. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. a megoldás ellenõrzése. adott szempontok szerint. összehasonlítása. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. függvénytáblázatok kitöltésével. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. felsorolásuk növekvõ. A számtan. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. hányszor akkora megfogalmazása. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. illetve felismert szempont szerint. helyiérték. L.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. tevékenység. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére.

Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. tízesével. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. páratlan szomszédai. A páros és a páratlan számok fogalma. alkalmazása. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. . A szorzótáblák begyakorlása. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. felismerése. begyakorlása. elmélyítése. alkalmazása. sorba rendezésük. következtetés egyrõl többre. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. osztály 25 . Kitekintés az 1000-es számkörre. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. ötösével. tevékenység. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. az osztás mint bennfoglalás. páros. mint bennfoglalás. Az osztás alkalmazása. Számok közti kapcsolatok. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete.. olvasása. illetve analógiára építkezve. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. hányszor akkora. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. négyesével. > jelek helyes használata. helyes használata. szöveg stb. 10-zel. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. hármasával. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. Az egyes. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. írása. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). Számok néhány tulajdonságának ismerete. tízes. illetve téglalapos elrendezéssel. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. Többféle kiszámítási mód megismerése.és leszámolás kettesével. Következtetés többrõl egyre. Meg. A szorzás értelmezése. alkalmazása. páratlan szám fogalmának általánosítása. a szorzat változásainak felismertetése.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával.Tananyag. <. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. A páros. mennyiségekkel. alkalmazása. mint részekre osztás. tevékenység. elvégzése a 100-as számkörben. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. Következtetés egyrõl többre. Matematika 2. Oszthatóság (2vel. A természetes szám mint mérõszám. A sorszám fogalmának ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =.. számegyenesen való lépegetéssel stb. következtetés többrõl egyre. 5-tel. A számok egyes. mint részekre osztás. alapján.

kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. mûveletekrõl. Ismerkedés a logikai „és”-sel. Nyitott mondat készítése szövegrõl. szorzásban. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. illetve hamis állítások igazságának eldöntése. Terv. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. Nyitott mondat igazzá tétele. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. Egyszerû. gyakorlására. ábráról. rajzról. tevékenység. válasz megfogalmazása. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. Kétjegyû páros számok felének meghatározása.Tananyag. megoldása. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. megoldása. Számolás. az összefüggések megállapítása. páros számok fele. Állítások tagadása. alkalmazása. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. Lejegyzés (ábrázolás). az eredmény meghatározása. Ellenõrzés. részhalmaz. szövegrõl. kétjegyû számok kétszerese. Hiányos összeadásban. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. Összefüggések. kapcsolatok. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. mûveletek kijelölése. alakzatok behelyettesítése. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. kivonásban. többféle megoldás keresése. Mennyiségek. Összetett számfeladatok megoldása. A maradékos osztás értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. ábráról. Alaphalmaz. mennyiségek. alkalmazása. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. osztály . ha a hányados kétjegyû. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. Nyitott mondatba számok. Több mûveletbõl álló feladatsorok. Zárójelek használata. alkalmazása. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. zárójelek használata. elmélyítésére. Matematika 2. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. Válasz megfogalmazása.

a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok.. megjelenítése például kiválasztással. Tananyag. nyíljelöléssel stb. kreatív gondolkodásra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. 3-mal. tárgyak. jelenségek stb. mennyiségek.. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. sorba rendezéssel. . hogy több szabály is lehetséges. tevékenységek segítségével. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. A szabály felírása többféle alakban. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. tevékenység. annak felismerése. szövegkészítés táblázat alapján. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon.. függvények Számok. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. a szabály felismerése. csökkenés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. hanem eszközként használjuk a számtan. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. illetve geometria. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. összehasonlítással. keresése. a gondolkodási mûveletek. 10-zel növekvõ. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. hányadossorozat). A kapcsolat szavakkal. tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. Egyszerû tapasztalati függvények. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. Rugalmas. párosítással. illetve felismert szabály alapján.Összefüggések. 2-vel. osztály 27 . Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. Sorozatok Tárgy-.). mennyiségek. periodikusság stb. rajz-. függvények.és számsorozatok kiegészítése. jel. algebra. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. a sorozat folytatása. illetve csökkenõ sorozatok folytatása. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. ötletgazdagságra való törekvés. felismerése. a kreatív attitûd alakítására. formák. 4-gyel. közti kapcsolatok megfigyelése. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. a számolási rutin. táblázatának kitöltése.

év). egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák.Geometria. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl. dm. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. mértékegységeinek használata. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. dl. Környezetismeret: Becslések. A szám. a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. Idõmérések végzése. Kapcsolatok A 2.és mûveletfogalmát. Tájékozódás az idõben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. összehasonlításokat. tevékenység.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Tananyag. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. a képi gondolkodás. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. osztályos geometria. osztály . Pontosság. Ugyanakkor a geometria. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. cm. Alkotóképesség. síkidomok. l. hét. kg. perc. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. megoldások kiválasztásában. Tudatos eszközhasználat. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. dkg. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Gyakorlati mérések. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. elmélyítése. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. rajz. óra. nap. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. hónap. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. testek elõállításában. modellezések idõigényét). kreativitás.

Mûveletek mennyiségekkel. deciméter. A centiméter. centiméterrel. testek. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. hónap. deciliter és centiliter fogalma. Testek másolása modellrõl. sorba rendezése. idõtartamának megfigyelése. óra. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. Testek építése (például színes rúdból. csúcsok felismerése. számbavétele. nap. Mértékegységek átváltása. hét. nap. modellezõ készletbõl). A hosszúság-. A liter. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. a négyszög. Mûveletek mennyiségekkel.Tananyag. Tömegek összehasonlítása. hónap. a deciliter. osztály 29 . Mérés alkalmi mértékegységekkel. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. felismerése. hajtogatással. méterrel. kapcsolatuk. Ûrtartalmak összehasonlítása. A téglalap és a négyzet fogalma. az idõ-. óra. A négyszögek közül a téglalapok. papírkivágással stb.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. geometriai tulajdonságokkal. Síkidomok. Különbözõ sokszögek vizsgálata. deciméterrel. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. tevékenység. a liter. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. centiliterrel. kapcsolatuk. hét. megmérése. deciliterrel. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. Szöveges feladatok. méter fogalma. Az idõmérés egységei (év. Események idõbeli lefolyásának. sorba rendezése. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. lapok. a kilogramm. becslése. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. a deciméter. hajtogatással. literrel. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. A testek közül a téglatest. az élek. Mértékegységek átváltása. elõállítása kirakással. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. a kilogramm. A hatszög. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. Mérés alkalmi mértékegységekkel. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. becslése. perc) ismerete. az ötszög kiválasztása. a tömeg. Tömegek összehasonlítása. hétszög stb. perc). A méter. a háromszög. A téglatest és a kocka fogalma. Az idõmérés egységeinek (év. Matematika 2. Az alakzatok közül a kör. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Ûrtartalmak összehasonlítása.

Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. szemléltetése grafikonnal. másolása. a valószínûségi szemlélet alapozása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. lejegyzése. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. tevékenység. A kerület és a terület fogalmának alapozása. Tananyag. oszlopdiagrammal. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . lejegyzése. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. illetve testek csoportosítása. grafikonok értelmezése. Az adatok táblázatba rendezése. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. 30 Matematika 2. sablon használata. Valószínûség. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. Kombinatorikus képesség fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. Összóraszám: nem határozható meg. Táblázatok. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. A „biztos”. tevékenység. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. lejegyzése. síkidomok elõállítása.Tananyag. Vonalzó. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése.

algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3.. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Matematika 3. Feladatgyûjtemény. II. Program.3. A rugalmas. az önálló. fegyelmezett. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Eszköztár. szokások bõvítése. osztály. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. logikus. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. Matematika 3. osztály 31 . A matematikai tartalom képi. tanulói segédlet Számtan. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. Gyakorló. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. III. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. a másodikban 4 matematikaóra van. erõsítése. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. osztály Javasolt óraszám I. rendezése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. a gondolkodási mûveletek. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. Ez a megosztás lehetõvé teszi.

2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. mennyiségek megfigyelése. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. szétválogatása. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. néma olvasás alapján. továbbépítése. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. A becslés képességének fejlesztése. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. A számolási rutin fejlesztése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. nyitott mondatok megoldására. Szöveges feladatok. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. Hangsúlyozzuk. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. szétválogatása. illetve felismert szempont szerint. folytatására. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. állítások igazságának eldöntése. értelmezése. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. mértékegységek átváltására stb. Tananyag. tartalmi bõvítése. rendezése. állítások igazságának eldöntését. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. A szaknyelv helyes használata. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. rajzzal. modellel. rendezése. Az 1000-es számkörben adott számok. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez.a tantervi minimumhoz képest . alkalmazása. Igaz. egyszerû matematikai szövegek megértése. feldolgozására. sorozatok képzésére. Ez a tanterv . hamis állítások megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. A 3. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. osztály . A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. statisztikai megfigyelések értelmezésére. mennyiségeknek a megfigyelése. tevékenység. rendszerezése egy és két adott. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. önálló. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. megjelenítése tevékenységgel. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. a kombinatorikus gondolkodásmódot. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel.és mûveletfogalom elmélyítése. összehasonlítása. összehasonlítása.A szám. A 2000-es számkör elemeinek. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére.

összehasonlítása. Nagyság szerinti összehasonlításuk. 2-vel. tényleges értéke. Matematika 3. Számok kerekítése tízesre. Számok különbözõ alakjai (öszszeg.). „van olyan . „minden”. 10-zel. Az elõzõekkel kapcsolatosan.”. szétválogatása. „és”. Felsorolásuk növekvõ. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. alkalmazása. kétszázasával. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. tényleges érték ismerete. <. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. „van olyan .”. százas.. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. helyiértéke. háromjegyû szám fogalmának ismerete. D. A „nem”. tevékenység. képzése helyiérték szerint. 33 III. > jelek helyes használata. Számok bontása. Elemek elhelyezése halmazábrában. illetve csökkenõ sorrendben. leírása matematikai jelekkel. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. ezresre. tízzel. 5-tel. „egyik sem”. illetve állítások igazságának eldöntése. Egyjegyû. osztály . a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. hamis állítások megfogalmazása. esetleg más beosztással adott számegyenesen. V. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. rendezése. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. százzal osztható számok felismerése. A páros. Többféle megoldás keresése. kétjegyû. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. százasával az 1000-es számkörben. „és”. helyiérték. Háromjegyû számok bontása százasok.. öttel. Számlálás tízesével. állítások igazságának eldöntése. százas szomszédainak megállapítása.. a „nem”. M jelekkel. megfogalmazása. százasra. illetve hamis állítások megfogalmazása. olvasása 1000-ig. ötvenesével.. X. A tízes számrendszer fogalma. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. Római számírás 2000-ig az I. véges halmazokkal kapcsolatban. rendezése. százasával beosztott számegyenesen. tízesek. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. Az =. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. százasra. Számok kerekítése tízesre. Számok összehasonlítása.Tananyag. Az alakiérték. rendszerezésében. tízes. Igaz. többszörös fogalma. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. L. számok alakiértéke. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. táblázatban. ötszázasával beosztott számegyenesen. alkalmazása. A számok írása. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. A számok egyes. sorozat stb. C. páratlan. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. Az osztó. „minden” kifejezések megértése. egyesek összegére. Számok közelítõ helye a tízes. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész.

az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. Háromjegyû számok összegének. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. analóg számítások kerek tízesekkel. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. osztály . modell. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. Írásbeli összeadás. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. különbség szorzása. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. csoportosíthatósága. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. modellezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. 34 Matematika 3. tényezõk felcserélhetõsége. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Modellrõl. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel.Tananyag. a kivonás ellenõrzése összeadással is. illetve törtrész megjelenítése. lépegetés számegyenesen. szöveg. kivonás. Számok szorzása 10-zel. alkalmazása. kiszámítása. kerek tízesek osztása 10-zel. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. illetve negatív értékek megjelenítése. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. tevékenység. egyjegyûvel való szorzás és osztás. elõállítása. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. Mûveleti tulajdonságok (tagok. ha az egyes összetevõket változtatjuk. rajzról negatív értékek leolvasása. alapján. rajz.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. többféle modell megismerése. öszszehasonlítása. számegyenesen való lépegetés. Törtrész kiegészítése 1 egészre. összeg. Annak megfigyelése. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. mérés stb. százasokkal a 2000-es számkörben.

Több megoldás keresése. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. többrõl 1-re. Fogalmak. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. az adatok lejegyzése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. rajzok. Szöveges válasz megfogalmazása. nyíldiagramok. tevékenység. esetleg következtetéssel. illetve egy lépésben következtetéssel. az eredmény becslése. 0-ra végzõdõ számok összeadása. Egyenletek. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. kivonása a 2000-es számkörben. kivonás és szorzás eredményének becslésében. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. egyenletek. felírása matematikai jelekkel. 35 Matematika 3. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. az összefüggések felismerése. A kerek tízesekkel való számolás. Összefüggések. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Az eredmény ellenõrzése. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. az eredmény becslése. alkalmazása az írásbeli összeadás. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. esetleg két lépésben. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. Az eredmény ellenõrzése. zárójelek alkalmazása. osztály . összehasonlítása. modellrõl. kiszámítása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. értelmezése a szöveg alapján. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. Matematikai modell (sorozatok. önálló néma olvasás alapján is. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. táblázatok.Tananyag. kapcsolatok. Következtetés 1-rõl többre. rajzról. A megoldási terv meghatározása. a terv elkészítése.

Többféle szabály keresése. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. tevékenység. A döntési képesség formálása. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. diagramok olvasása. Az itt felsorolt tartalmak. függvények Megfigyelések. szöveggel. a sorozat folytatása. illetve geometria. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. algebra. Grafikonok. Táblázattal. grafikonnal adott függvények szabályának keresése.Összefüggések. ötletgazdag. a szabály megfogalmazása többféleképpen. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. mérések. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. a kapcsolatok felismerése. egyenlettel. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. oszlopdiagrammal. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. A sorozat szabályának megfogalmazása. a felismerõ. Táblázattal. diagrammal. diagrammal. megfogalmazása szóban. a számolási rutin. Táblázattal. függvények.és alkotóképesség. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. a rugalmas. mérés és a valószínûség. grafikonnal. Sorozatok Sorozatok folytatása. kiegészítése adott szabály szerint. statisztika témakörök tanulása során. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Táblázattal. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. osztály . sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. szöveggel adott függvény szabályának leírása. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. a táblázat kiegészítése. Tananyag.

ml. feldolgozására. idõ. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. mérési eredmények. óra. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. kg.és pénzbeosztás. rajz) tananyagában is. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. Útvonalrajzok. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. diagramokon. osztály 37 . g. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. másodperc. dkg. hanem idõt is megtakarítunk. Matematika 3. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. cl. A szám. dl. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. t. l. technika. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. Méretek leolvasása rajzokról. bejárása. grafikonokon történõ megjelenítésére is. Testünk mérhetõ tulajdonságai. cm. A rajz és a tárgy megfeleltetése. perc. Kapcsolatok A 3. Kicsinyítés rajzolással.Geometria. osztályos geometria. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Helyes anyag-. Környezetismeret: Becslések. A tárgyak alaprajza. alkalmazásával. Mérés centiméter pontossággal. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. a térszemlélet fejlesztése. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. mm. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. a különbözõ mértékegységek átváltásával. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. A mérési eredmények feljegyzése. °C). dm.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. térképvázlatok. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör.

térkép segítségével. Átváltások. 38 Matematika 3. deciliterrel. mérés és tájékozódás teremben. órák átváltása percekre stb. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). Átváltások. kimérésük alkalmi. kimérése alkalmi mértékegységgel. mérõszám kapcsolata. Egység. megmérése. összehasonlítása. kimérése milliméterrel. Átváltások. alaprajz. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. parkban stb. A hektoliter fogalma. (Az írásbeli szorzásról. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). Tömegek becslése. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). deciméterrel. térképek értelmezése. A gramm. mennyiség.) A másodperc fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. megmérése. megmérésük. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. A mérõeszközök és használatuk ismerete. milliliterrel. Napok átváltása órákra. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. kilogrammal. összehasonlítása. iskolaudvaron. ûrtartalmak. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. A mérések pontosságának meghatározása. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban.Tananyag. Alaprajzok. összehasonlítása. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. dekagrammal. Átváltások. tevékenység. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). szöveges feladatok értelmezésében. nézeti rajzok. osztásról tanultak alkalmazása. literrel. méterrel. megoldásában. A kilométer fogalma. illetve a tanult mértékegységekkel. centiméterrel. megmérése. osztály . a tonna fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. kimérése alkalmi mértékegységgel. centiliterrel.

megmutatása rajzról. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. Ismerkedés a derékszög fogalmával. fogalma síkban és térben. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. nyújtás. nyírás. a tükörtengelyek megrajzolása. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. szomszédos. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. lapok. illetve csúcs. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. hajtogatás. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása.Tananyag. tükrözés. A téglalap és a négyzet felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Síkidomok elõállítása. Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. szemközti. csúcs. Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. parkettázás. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. kirakás. tevékenység. él. rács. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. kirakással. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. csúcsok). csúcsok). A térfogat mérése alkalmi egységekkel. A téglatest és a kocka felismerése. négyzetrácson stb. megkülönböztetése. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. kicsinyítés. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. kiegészítése. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. egybevágóság. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. torzítás stb. szétválogatása. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. testek vizsgálata. felismerése.). Transzformációk végrehajtása. A síkidomokkal. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. osztály 39 . Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete. segítségével. kirakás stb. zsugorítás. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. különbözõ szimmetriák megsejtetése. elõállítása. óra). A vonalzó és körzõ használata. vizsgálata Síkidomok. Matematika 3.

40 Matematika 3. a geometria. diagramról adatok leolvasása. Tananyag. diagramok. mérés. grafikonról. „lehetetlen”). mérési eredmények összegyûjtése. Táblázatból. diagramról. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. táblázatba rendezése. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. megjelenítése oszlopdiagrammal. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. tevékenység. algebra. „lehetséges”. értelmezése. összehasonlításuk az eredménnyel. gyûjtése. Két adat számtani közepének értelmezése.Valószínûség. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. Statisztikai adatok. osztály . táblázatba rendezése. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. Az összóraszám nem határozható meg. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. illetve az összefüggések. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. grafikonnal. Logikus gondolkodás fejlesztése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. elemzése. Sejtések megfogalmazása. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. grafikonok készítése. lejegyzése. grafikonról. mérési eredmények megfigyelése. Jellemzõk A számtan. függvények.

A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. tankönyv. illetve 3. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. Gyakorló. és korábbi tananyaga sem csökkent. hogy annak órakerete nem növekedett. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Matematika 4.. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. Feladatgyûjtemény. a másodikban 4 matematikaóra van. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton. osztály. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4. osztály Javasolt óraszám I. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A Gyakorló. Általában alapelv. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. B. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. Matematika 4.. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2. osztályos matematikaoktatást úgy. B Gyakorló. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. II. A. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van.4. Eszköztár. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. osztály 41 . tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. III. Ebben az esetben. Program. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3.

A szám. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. alkalmazása. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. képzése helyiérték szerint. az önálló. logikus. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. ötletgazdag gondolkodás alakítása. a „nem”. „van olyan . gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. A helyes tanulási szokások erõsítése. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. osztály . rajzzal. erõsítése. tevékenységek. fegyelmezett. összehasonlítása. szokások bõvítése. mennyiségek megfigyelése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. Számok bontása. Ennél is fontosabb. A számolási rutin fejlesztése. és a 100 000-es számkör „belakására”. A matematikai tartalom képi. problémamegoldó. a fegyelmezett. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. hamis állítások megfogalmazása. Igaz. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. tartalmi bõvítése. elrendezése táblázatban. helyiértéke. Fogalmak. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám.. A gondolkodási mûveletek. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. rendezése. tényleges értéke. tevékenység. A számtan. modellel. Az összes eset keresése.. algoritmikus gondolkodás alakítása.”. A tízes számrendszer fogalma. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. szétválogatása. rugalmas. a lehetõségek elõállítása. sorba rendezése. állítások igazságának eldöntése. „minden” kifejezések megértése. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. számok alakiértéke.Számtan. A 10 000-es számkörben adott számok. III. fadiagramon. „és”. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4.és mûveletfogalom elmélyítése.

Számok kerekítése tízesre. százasra.”. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint.Tananyag. „minden” kifejezések használata. mennyiségeknek megfigyelése. leírása matematikai jelekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése. tízezresre. egyesek összegére. öttel. különbség-. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. illetve hamis állítások megfogalmazása. A „nem”. Számok összehasonlítása. „van olyan . ezresre. rendezése. ötszázasával stb.”. százasok. A változások és öszszefüggések megfigyelése. D. rendszerezése egy. Az alakiérték. X.”. illetve csökkenõ sorrendben. „és”. tízes. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal. beosztott számegyenesen. rendezése. > jelek helyes használata. <. helyiérték. A „nem”. megfogalmazása. páratlan. ezerrel osztható számok felismerése. „nincs olyan . Számok közelítõ helye a tízes. tízzel. százasával.. A számok egyes. alkalmazása... „minden”. több adott. L. állítások igazságának eldöntése. ezresével beosztott számegyenesen. Igaz. Római számírás az I. százas. „van olyan . illetve felismert szempont szerint. A számok írása.. III. kétszázasával. A páros. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. százas szomszédainak megállapítása. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. Többféle megoldás keresése. ezres. „egyik sem”.. Egyjegyû. ezresre. Felsorolásuk növekvõ. „és”. olvasása 10 000-ig. M jelekkel. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. százzal. Az =. ezresével a 10 000-es számkörben. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. százasra. Számok összeg-. rendezése. tízesek. osztály 43 . esetleg más beosztással adott számegyenesen. C. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. tevékenység. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. Számlálás tízesével. Számok kerekítése tízesre. ötvenesével. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben.. hányadosés összetett alakjai. Nagyság szerinti összehasonlításuk. összehasonlítása. összehasonlítása. szétválogatása. „nem minden” kifejezések használata. Számok bontása ezresek. V. tényleges érték ismerete. kétjegyû. százasával. Matematika 4. szétválogatása. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével.

Szorzás és osztás 10-zel. Formák. Mennyiségek felének. lépegetés számegyenesen. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Számok összegének. analóg számítások kerek tízesekkel. alkalmazása. százasokkal. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. 100-zal és 1000-rel.. tevékenység. rajz. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. a kivonás ellenõrzése összeadással is. Írásbeli összeadás és kivonás. II. alapján. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. rajzról. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. különbségének becslése kerekített értékekkel. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. kiszámítása. negyedének. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. számegyenesen való lépegetés. tizedének felismerése. . . a 20 000-es számkörben. modellezése. változások felismerése. harmadának. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. öszszehasonlítása. Szorzás. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. elõállítása. ha az egyes összetevõket változtatjuk. 100-zal. szöveg. Annak megfigyelése.. modell. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. mérés stb. többféle modell megismerése. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. osztás egyjegyû osztóval. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). Az eredmény becslése. Az eredmény ellenõrzése. Törtrész kiegészítése 1 egészre. osztás 10-zel. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény.Tananyag. 44 Matematika 4. ezresekkel stb. kiszámítása. Különbözõ modellrõl. mennyiségek. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. osztály . az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. meghatározása. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. a köztük lévõ viszony megállapítása. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben.

Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. 10-zel. Következtetés többrõl többre. Összefüggések. az eredmény becslése. A 2-vel. Fogalmak. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. ellenõrzése. többrõl 1-re. Összetett számfeladatok megoldása. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. 1000-rel osztható számok. tevékenység.Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. illetve egy lépésben következtetéssel. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. 5-tel. modellrõl. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. Következtetés 1-rõl többre. 100-zal. a mûvelet elvégzése. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. mûveletek sorrendje. Összetettebb. Matematika 4. a terv elkészítése. A szaknyelv helyes használata. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. Egyszerû. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. zárójelek használata. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. III. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. egyenletek. Egyenletek. az adatok lejegyzése. osztály 45 . egyszerû matematikai szövegek megértése. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. gondolkodási módszerek alapozása III. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. többrõl többre. esetleg következtetéssel. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. értelmezése önálló. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. Szöveges válasz megfogalmazása. néma olvasás alapján. Alaphalmaz. Az eredmény ellenõrzése. rajzról. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. esetleg két lépésben. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Elemek elhelyezése halmazábrában. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. az összefüggések felismerése. tervszerû próbálgatással. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. Többféle megoldási menet keresése. Több megoldás keresése. különös tekintettel a becslésekre.

Grafikonok. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. tömör kifejezõképesség alakítása. Számszám függvények sokféle formában. tevékenység. Az itt felsorolt tartalmak. illetve geometria. algebra. Absztrakciós képesség alapozása. méréssel nyert adatokból táblázatok. grafikonnal. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. megfogalmazása szóban. Megfigyeléssel. függvények. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. mérések. szöveggel. a rugalmas. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. Többféle szabály keresése. diagramok építése olvasása. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. a számolási rutin. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Táblázattal. egyenlettel stb. oszlopdiagrammal. Szöveggel adott függvény szabályának felírása.Összefüggések. diagramok. mérés és a valószínûség. esetleg többféle alakban. táblázat kitöltése. diagrammal. leképezések. statisztika témakörök tanulása során. Másik része eszközként szolgál a számtan. ötletgazdag. következmények meglátására való képesség fejlesztése. függvények Megfigyelések. Táblázattal. Hozzárendelések. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. a kapcsolatok felismerése. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. diagrammal. illetve felismert szabály alapján. Tananyag. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. grafikonok készítése. Táblázattal. Rövid. osztály . tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként.

mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. osztályban különösen fontos. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. Helymeghatározás képességének fejlesztése. osztály 47 . Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. A szám. a térszemlélet fejlesztése. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. diagramokon. tevékenység. 20. alkalmazásával. A mérésekben. 100. a különbözõ mértékegységek átváltásával. mélyebbek lehetnek. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. Konstrukciós képesség alakítása. feldolgozására. Geometria. Különbség. elemének megállapítása. kiegészítése adott szabály szerint.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás..és hányadossorozat képzése. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. általánosabbak. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást.. Matematika 4. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre. ezért a felismert tulajdonságok. Adatok sorozatba rendezése. mint az elõzõ években. Számtani sorozatok 10.Tananyag. grafikonokon történõ megjelenítésére is. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Kapcsolatok A 4. összefüggések absztraktabbak.

Tananyag. kirakás. tömegek öszszehasonlítása. 48 Matematika 4. egyszerû tájolóval. Méréssor megtervezése. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. nézeti rajzok. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. Egyszerû makett készítése. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. illetve szöveges feladatokban. kimérésük alkalmi. illetve a szabványos mértékegységekkel. Alaprajzok. A forma. lapokból. tevékenység. méretrajz. összehasonlítása. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. A mérõeszközök ismerete és használatuk. térképek értelmezése. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. elforgatás stb. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Nézeti ábrázolás. Hosszúságok. tervezése.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Megfigyelések. tömegek becslése. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. megmérésük. térben. mérések Hosszúságok. kimérése. megmutatása rajzról. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. végzése. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. kocka. ûrtartalmak. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Testháló készítése. tükrözés. Alakzatok tükrösségének felismerése. Alaprajz és nézet. megoldásában. vetítés. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. parkettázás. megmérése. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. térkép segítségével. Testek másolása modellrõl. osztály . Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. készítése. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. vizsgálata Síkidomok. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. testek vizsgálata. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. segítségével. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Tájékozódás alaprajz. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. A téglatest és a kocka felismerése. mérések a testen. összeállítása: téglalap. ûrtartalmak. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben.

mérés.Tananyag. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. tevékenység. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. Nagyítás. szomszédos. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. osztály 49 . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. sokszögek sokféle átdarabolása. készítésében. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. Valószínûség. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. illetve az összefüggések. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. él. A derékszög fogalma. síkok. építéssel. Sokszögek kerületének meghatározása. négyzetrõl. nézeti rajzok értelmezésében. A téglalapról. csúcs. kicsinyítés szemléletes fogalma. vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. Téglatestek építése. alkalmazásuk alaprajzok. kirakással. Párhuzamos és merõleges egyenesek. téglatestrõl. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. algebra. Szögmérés derékszög felével. négyzetrácson stb. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. kockáról korábban tanultak elmélyítése. függvények. Matematika 4. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. illetve csúcs. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. negyedével. szemközti. A síkidomokkal. Jellemzõk A számtan. területének mérése és számítása. a geometria.

Példák megfogalmazása a „biztos”. az eltérés megállapítása és magyarázata. 50 Matematika 4. Az események kimenetelének megfigyelése. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. gyakoriságuk meghatározása. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. törtszámok). grafikonról. mérési eredmények összegyûjtése. lejegyzése. osztály . gyakoriságuk meghatározása. diagramról adatok leolvasása. diagramról. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. megjelenítése oszlopdiagrammal. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. gyûjtése. grafikonról. táblázatba rendezése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. diagramok. Az „átlag” fogalmának bevezetése. Statisztikai adatok. A gyakoriság. értelmezése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. lejegyzése. mérési eredmények leolvasása táblázatból. grafikonnal. mérési eredmények megfigyelése. lejegyzése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események. Táblázatból. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. valószínû. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok.Tananyag. tevékenység. használata adatok együttesének jellemzésére. grafikonok készítése. megfigyelése. táblázatba rendezése. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan.

Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret. általánosíthatjuk úgy. osztályban a halmazok. amely lehetõvé teszi. egymással összeszõve dolgozzuk fel. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. a kombinatorika. fizika. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. informatika. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. függvények. 8. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. osztályban az öt témakörbõl a számtan. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. menetét. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. algebra. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. sorozatok és a geometria. kémia. osztály 51 . hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. technika. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. az összefüggések. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. 5-7. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. 2. mérés önállóan is megjelenik a tanításban.5 óra/hét 5. felzárkóztatásra. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel.5 óra/hét 7. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák.5 óra/hét 8. tehetséggondozásra.MATEMATIKA 5-8. a logika. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák. összegezhetjük. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. lejegyzésére). A számtan. algebra és a geometria. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. fejezete lehetõséget biztosít arra. osztályos tankönyv 6.1. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. Javasoljuk. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. megoldási tervek. óra eleji „bemelegítõ”. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. Nagyon fontos.). néhány perces. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. javítsuk. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása. 8. stb. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. ellenõrzése. figyelemösszpontosításra szoktatást. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. a felejtéssel. A szöveges feladatok megoldása. függvénytani. geometriai ismeretrendszer is. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). Feladatgyûjtemény 5. A 8. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. Számtan. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. begyakorolják. kitartásra. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. algebra A számtan. bizonyítások önálló megfogalmazására. osztály 55 . a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. Matematika 5-8. fejezete és a Matematika 7-8. Feltétlenül látnunk kell. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. összeszövése az új anyagrészekkel. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. összefüggések. ötletek.) 6.

terület-. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. olvasására. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. elemzésére. konkrét alakzatok megfigyelésének. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. Geometria. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. függvények. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. hogy a racionális számokról. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. osztály . A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. Fontos. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). a változók kifejezésére. A függvényszemlélet fejlesztése. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. hogy 5-8. Fordítsunk gondot a grafikonok. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. a kapcsolatok és a változások megfigyelése.Összefüggések. mérések tényleges elvégzésének. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. osztályban ez a hányad nagyobb. 7. hanem behálózza a többit is. összeszövi az egyes matematikai témákat. Ebbõl az is következik. a kerület-. kibõvítjük. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. az adatok lejegyzésére. problémaérzékenység alakítása. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel.és térfogatképletek értelmezésében. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. használatában. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. szabályok megfogalmazása. elmélyítjük. Ezen túlmenõen. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. táblázatok készítésére. kísérletezgetésnek. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. felszín. a geometriai szemléletmód fejlesztése. fontosabb. amelyre a felsõ tagozatban építünk.

A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. diagramok elemzése. a Matematika 7-8. a számtan. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. alaprajzok értelmezése stb. Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. készítése) elsõsorban a számtan. osztály 57 . illetve Mi a valószínûbb? címmel. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. Matematika 5-8. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. vizsgálatokkal kiegészítenünk. Jobb képességû tanulóinkban 8.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. nézeti rajzok. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. algebra. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. felszín-. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. grafikonok. Valószínûség. hogy behatóan.

különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. az öszszefüggések kiolvasása. Az elmozdulás. 6–8. kódolása. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. készítésével. értelmezése. 8. illetve fordított arányosság van. a mérési eredmények rögzítése. pozitív attitûdök. alaprajzok értelmezésével. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. 5–6. sebesség. osztály . gondolkodási. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. rendszerezése. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. osztályban szükség van. rajzos megfogalmazása. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. különbözõ számtípusú adatok használata. ezért a vektor fogalmára már 7. következtetések megfogalmazása. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. kialakult tanulási szokások. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. ábrázolása grafikon segítségével. fel kell ismerniük. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. valamint a nézeti rajzok. nyomás.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. 58 Matematika 5-8.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. értelmezése. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. 5–8. idõmérés. metszeteket készítenek. erõ. hogy az új fogalmak (sûrûség. az erõ vektormennyiség. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. gyorsulás. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. maketteket. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. diagramok készítése táblázat alapján. ha a mennyiségek között egyenes. napi idõszámítás. munka stb. algoritmusok készítése. 7–8. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. irány és távolság meghatározása térképen. algoritmusok szöveges. illetve az axonometrikus ábrázolásig. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. évfolyamon a matematika. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. csoportosítása. ismeretek különféle jelekkel leírása. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése.

illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. Ebben az esetben javasoljuk. osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát. osztály. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. tankönyv II. kiegészítésére. osztály 59 . tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. illetve szakkör). Program. Matematika 5. Feladatgyûjtemény. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. Matematika 5. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. a feladatok kiválasztásához. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. illetve az átlagosnál tehetségesebb. akkor 5. kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. 5-6. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. Eszköztár. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. A. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. Tanári példány Az 5. A bõvített változat elsõdleges célja. Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. tankönyv. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap.. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. B. Ugyanakkor ez azt is jelenti. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. és 4. osztályos anyagrészek cseréje). esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). Matematika 5.

illetve a felesleges adatokat? 2. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. a fogalmak megértése. a tanár. a tankönyv) véleményének. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. a tanultak tudatosításában. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. a problémaérzékenység. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. A matematikai tartalom képi. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. alkalmazása. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. 60 Matematika 5. Törekvés felismert összefüggések. kötete. akkor készüljünk fel arra. elsajátítása. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4. az összefüggések felismerése. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. Képes-e önállóan megbecsülni. a rugalmas. osztályos tankönyvének II. osztály . Vizsgáljuk meg a következõket: 1. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. a gondolkodási képességek fejlesztésében. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. Önálló. gondolatmenetének megértésére. Törekvés a problémák önálló megoldására. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. lejegyzése. hogy 5. mások (a társak. A logikus gondolkodás alakítása. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. logika. szóbeli.

egy feltétel rendszeres változtatása. lefordítása a matematika nyelvére. a felismert. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. „vagy”. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. a szemléletre támaszkodva. Matematikatörténeti érdekességek. Matematikai szövegek elemzése. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. igazsághalmaz fogalma. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. illetve elsajátított fogalmak. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). számegyenesen stb. a „minden”. táblázatba foglalása. halmazok megadása tulajdonsággal. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. valamint a „minden”. a logikai „és”. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Matematikai szövegek értelmezése. tevékenység. állítások igazságának eldöntése. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. megjelenítése halmazábrán. a lehetõségek megtalálása. Az „alaphalmaz”. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. táblázatban. alaphalmaz. A „nem”. a lehetõségek megtalálása. Kombinatorikus feladatok. Szövegalkotás. megjelenítése például számegyenesen. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. rendezése. tulajdonságok. Egyszerû szövegek értelmezése. algebra és geometria.Tananyag. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. illetve az unió elemeinek felsorolása. Szövegalkotás. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. „nyitott mondat”. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. a metszet. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. nyitott mondat. rendezése. értelmezése. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. részhalmazok képzése. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. illetve elsajátított fogalmak. két. a logikai „és”. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. „van olyan” kifejezések alkalmazása. halmazábrán.. osztály 61 . hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Matematika 5. rendszerezése adott szempont szerint.

A logikus. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. fegyelmezett. „helyiérték”. 2-es alapú számrendszer. tevékenység. meghatározása. Közös osztók. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. Kerekítés. Osztók. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. A tízes számrendszer. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. beosztott számegyenesen. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése.helyesírása is -. tudatosítására. többszörösök. százas stb. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. 1 milliós számkörben számok írása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Tájékozódás az egyesével. rendezésük. az önállósodó. Tájékozódás esetleg nem egyesével. algoritmikus gondolkodás. beosztott számegyenesen is. Számosság és mérõszám becslése. helyiérték. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. nagyság szerinti összehasonlításuk. tényleges érték kapcsolata. begyakoroltatására. Tananyag. tízesével. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. adott nagyságrendre kerekítésük. Oszthatósági feltételek keresése. bõvítése. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. 62 Matematika 5. ha tetszõlegesen adott két szám helye.és mûveletfogalom elmélyítése. Otthoni munkára. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. olvasása az 1 milliós számkörben. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. következetesség. közös többszörösök keresése próbálgatással. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. Számok írása . rendezésük. az alakiérték. az esetleges hiányosságok pótlására. A szám. tízes. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. tízesével. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. Az „alakiérték”. nagyság szerinti összehasonlításuk. Számok helye a számegyenesen. Oszthatóság. százasával stb. rugalmas. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. algebra témakör tananyagát. illetve a bontott alakból a szám felírása. olvasása. százasával stb. Számok egyes.Számtan. szomszédai. helyes használatuk.

Összeadás. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. hányados szorzása.Tananyag. kis abszolútértékû számok esetén. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. tevékenység. Számolás kerekített értékekkel. Egész számok összeadása. kivonása a szemléletre támaszkodva. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. Mûveleti tulajdonságok. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. Összeg. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. rendezésük. 100-zal. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. Ellentétes mennyiségek értelmezése. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. Egész számok nagyság szerinti rendezése. osztása. A mûveletek inverze. kivonás. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. osztás kerekített értékekkel. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. Egész számok Ellentétes mennyiségek. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. különbség. Számok ellentettje. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. szorzat. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. abszolútértéke. osztály 63 . 1000-rel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. az ellenõrzésben. 1000-rel. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. az ismeretlen komponens kiszámítása. A mûveletek elvégzése. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. Mûveletek helyes sorrendje. szorzás. Matematika 5. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. zárójelek figyelembevétele. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. osztás 10-zel. Az egész számok helye a számegyenesen. 100-zal. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. a számítás menetének megtervezése. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Az egész számok összeadásának. Zárójelek használata. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. egyenlõtlenségek megoldásában. osztás 10-zel. kivonásának értelmezése.

A törtek bõvítése. bõvítése. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. olvasása. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. Törtek egyszerûsítése. bõvítése.Tananyag. 100-zal. kerekítésük. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. nagyság szerinti összehasonlításuk. kivonása. századokra stb. rendezésük. kivonása. osztása természetes számmal. nagyság szerinti rendezésük. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. A törtszámok mint nem egész számok. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. bõvítésük. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. bõvítésük. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. Tizedestörtek helye a számegyenesen. adott nagyságrendre kerekítésük. A törtek különbözõ alakjai. amely egész szám is lehet. rajzzal. becsléssel. Nagyság szerinti összehasonlításuk. 64 Matematika 5. helyük a számegyenesen. egyszerûsítésük. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. egyszerûsítése tapasztalati alapon. történõ beosztás esetén. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. 1000-rel stb. a számjegyek jelentésének ismerete. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. tevékenység. kiszámítása. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. A tizedestörtek értelmezése. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. törtrészbõl az egész rész meghatározása. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. Törtek szorzása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. kivonása. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). olvasása. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. számegyenesen való ábrázolásában stb. például összegalakjuk. Tizedestörtek szorzása. egész szomszédaik. írása. Törtek szorzása természetes számmal. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. mint két egész szám hányadosa. osztály . Egyszerûsítésük. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. A törtek megjelenítése eszközzel. osztása 10-zel. összeadásuk. nagyság szerinti rendezése. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. Véges tizedestört felírása törtalakban. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. nagyság szerinti összehasonlításuk. rendezésük. kivonásuk (ismerkedés). Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása.

értelmezése a szöveg alapján. egyszerû számítások. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. a megoldás ellenõrzése. kivonása. Egyenletek. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. egyenlõtlenségek megoldásában. hiányzó feltételek megállapítása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. ellentmondó adatok. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Az egész számokról. megállapítása.Tananyag. többrõl egyre. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. szorzásuk. Következtetési feladatok: egyrõl többre. a megoldás ábrázolása számegyenesen. egyszerû egyenletek. osztásuk természetes számmal. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. egész kiszámítása törtrészbõl. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. megoldási terv készítése. ábrázolása. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. szöveges válasz megfogalmazása. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. ábrázolásuk számegyenesen. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. osztály 65 . egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. ellenõrzése. mérésekben stb. Az eredmény elõzetes becslése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. a megoldás ellenõrzése. illetve a valósággal. egyszerû törtek. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. illetve zárójel szerepel). tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. nagyság szerinti összehasonlításuk. Egyszerû egyenletek. Az egész számokról. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. osztásuk természetes számmal. meghatározása. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. illetve gyakorlati jellegû feladatok. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. az eredmény kielégítõ becslése. Felesleges adatok. Matematika 5. amikor a számítási tervben több mûvelet. szorzásuk. az adatok lejegyzése. Törtrész kiszámítása egész részbõl. Megoldási terv készítése. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. lebontogatással (egy-két lépésben). A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. az adatok lejegyzése. Egyenletek. meghatározása a természetes számok. az eredmény kielégítõ becslése. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. az eredmény egybevetése a szöveggel. tevékenység. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. következtetéssel. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. kivonása. kiszámítása.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

félegyenes. a négyzet fogalma. kapcsolataik. a rombusz. Háromszög szerkesztése három oldalból. A trapéz. a kocka felszíne. sík. négyzet kerületének és területének kiszámítása. a térfogat szemléletes fogalma.Tananyag. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. kocka építése. vizsgálata. lap. élek. A téglalap és a négyzet kerülete. párhuzamos) megértése és helyes használata. vonal. merõleges. tér. a térfogat mértékegységeinek átváltása. helyzetük. hálózatuk. A terület. Háromszögek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. Testek felül-. egyenes. felület. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. A térfogat. a felszín. A körrel kapcsolatos fogalmak. A síkidomok és a sokszög fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból. felszínének. Téglatest. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. térfogata. él. konvexitás. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. távolság. oldal. szakasz. síkban. Téglalap. A trapéz. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. osztály 69 . négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. tevékenység. mérése és mértékegységei. a paralelogramma magassága. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. A téglatest. A téglalap. megszerkesztése. elöl-. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. Testek építése. terület. lapok. tulajdonságaik. vizsgálata. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. Kerület. A négyszögek közül a téglalap. Matematika 5. A terület. térfogatának kiszámítása. oldalnézeti ábrázolása. csúcsok a testen. A téglalap. térben. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. szakaszfelezõ merõleges fogalma. pont. e fogalmak közti kapcsolatok. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. felszín. csúcs. használata. átdarabolással az ismerkedés szintjén. elõállításuk. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. átló. csúcs. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. a paralelogramma. négyzet területe. A megfelelõ mértékegységek ismerete.

elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. ábrázolása grafikonnal. Grafikonról adatok leolvasása. dolgozati eredményeinek stb. A számtan. ábrázolása grafikonon. lehetséges. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. értelmezése. diagramon. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. az események gyakorisága. függvények.Valószínûség. diagrammal. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. tevékenység. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. Otthoni munkára. A biztos. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. Események megfigyelése. lehetetlen események kiválasztása. mennyiség átlagának kiszámítása. biztos. összehasonlítása. mint a fenti 3-4 óra. tömegének. értelmezése. rendszerezése. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. grafikonok és a geometria. algebra. Grafikon. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. Adatok gyûjtése. rendezése. Tananyag. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. Több szám számtani közepe. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. diagram olvasása. relatív gyakoriság. 70 Matematika 5. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése.

feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. B. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. Feladatgyûjtemény. osztály. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. Matematika 6. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. tankönyv. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. fizika. Tanári példány A 6. Matematika 6. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. A fentiek alapján javasoljuk. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. kémia és számítástechnika tanításához. A bõvített változatban a százalékszámítást. Ugyanakkor ez azt is jelenti. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. szakkör). Program. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. osztályba. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. További gondot jelenthet. felvételi elõkészítés. Matematika 6. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. osztályos algebra.6. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. osztály 71 . jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. A. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. a feladatok kiválasztásához. mivel ezek az ismeretek. a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb.

illetve az unió elemeinek felsorolása. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. írásbeli kifejezését. A „nem”.. tevékenység. „Minden”. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. ellenõrzés igényének kialakítása. lefordítása a matematika nyelvére.. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. rendszerezésére. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása. rendezése. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. osztály . A metszetképzés és a logikai „és”. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. helyes használatuk..” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). akkor . Tervezés. Állítások igazságának eldöntése. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. új ismeretek elsajátítását. alkalmazásuk. „nem”. a metszet. valamint a „minden”. rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. „van olyan” kifejezések alkalmazása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. az elvonatkoztatást és általánosítást. szóbeli. jellemzésére.. mások magyarázatának megértését. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. a felismert összefüggések képi. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. 72 Matematika 6.. A „ha . konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. Tananyag. szövegek önálló értelmezését. hamis állítások megfogalmazása. igaz. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. „és”. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. a logikai „és”. „van olyan”.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben.

gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. a felismert. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. illetve elsajátított fogalmak. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása.Tananyag. más tantárgyakban és a mindennapi életben. Matematika 6. tetszõleges alakban adott számokkal. A szaknyelv helyes használata a felismert. híres magyar matematikusok. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. a lehetõségek megtalálása. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. adott sokszög összes átlójának. tulajdonságok. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. illetve elsajátított fogalmak. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Matematikatörténeti érdekességek. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. Szövegalkotás. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. tevékenység. összefüggések. összefüggések. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Szövegalkotás. Kapcsolat az informatikával. rendezése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen. ezért a feldolgozás alaposságában. osztály 73 . Az általános összefüggések kutatásának. Számtan. értelmezése.

a 0. ellentett. Végtelen szakaszos tizedestörtek. kifejezése tört-. egész szám. tizedestörteké. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. Számok aránya. rendezésük. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. a tizedestört fogalmának elmélyítése. és a 8. negatív szám. elmélyítése. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. olvasása. illetve pozitív és negatív számoké is). illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. a tört mint mérés. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. Ismerkedés a hatványozással. mint összehasonlítás eredménye. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. hogy a 7. Számok írása. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. a pozitív egész. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. a negatív egész. abszolútérték. Törtalakban adott racionális számok írása. reciprok) ismerete. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. a pozitív tört. nagyság szerinti összehasonlításuk. hogy a 7. tevékenység. tizedestört és százalékalakban. Tananyag. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. egyszerûsítésük. Kerekítés. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. Mennyiségek törtrésze. ábrázolásuk számegyenesen. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. Elnevezések ismerete. ábrázolásuk számegyenesen. osztály . A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. elõjelek. nagyság szerinti összehasonlításuk. adott nagyságrendre kerekítésük. törtszám. közös nevezõre hozásuk. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. A szám közelítõ. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. A tízes számrendszer biztos ismerete.

1-del. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók). illetve felesleges adatok szétválasztása. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében.. Összetett számfeladatok. A tizedestörtek szorzása.. Összetett számfeladatok megoldása. 100-zal..Tananyag.01-dal stb. reciprok. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. . Szöveges feladatok Egyszerû. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. A négy alapmûvelet értelmezése. a szükséges. Egyenes arányosság felismerése. zárójelek használata. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása. A négy alapmûvelet értelmezése. sorozatok kiegészítésében. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. tizedestörtekrõl. szabályok megfogalmazása. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. Matematika 6. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is. felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. számítási terv leírása. 0. szabályok megfogalmazása. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. 0. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. tevékenység. a feladat megoldása. mûveleti sorrend. a szorzás és az osztás értelmezése. szorzás és osztás tizedestörttel. alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. az ismeretlen mennyiség kiszámítása. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. osztása 10-zel. osztály 75 .

vizsgálata.Tananyag. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. A megoldás ellenõrzése. igazsághalmaz. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. azonosság. közös többszörösök. megoldása. 25-tel. 1000-rel stb. a megoldás ellenõrzése. egyenlet. azonos egyenlõtlenség. két. Ismerkedés a mérlegelvvel. A 3-mal. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). A tanult oszthatósági szabályok ismerete. 10-zel. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. A közös osztók. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. 100-zal. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. Kisebb számok osztópárjainak keresése. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. Oszthatósági feltételek (például 2-vel. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. Egyenletek. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. összetett szám fogalma. az alap. A legnagyobb közös osztó. 10-zel. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. 100-zal. elnevezések. 4-gyel. tevékenység. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. megfogalmazása. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. alaphalmaz. Szöveges feladatból egyenlet felírása. 5tel. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. 1000rel. összeadásában. Egész együtthatós. kivonásában. Osztópárok. a százalékérték. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. A számok törzstényezõs alakra bontása. osztható számok felismerése. az alap kiszámítása törttel való osztással. Ismerkedés a maradékosztályokkal. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. 10 000-rel) keresése. egyenlõtlenség. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. A 2-vel. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. 5-tel. tapasztalati megalapozása. 6-tal. osztály . 76 Matematika 6. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. megfogalmazása. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. Törzsszám (prímszám). egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával.

Arányossági következtetések több lépésben is. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. definíciójának. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. Szöveggel. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. az összetartozó értékpárok leolvasása. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). mérési adatok táblázatba rendezése. elkülönítésük egymástól. tevékenységeket. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. Az egyenes arányosság ábrázolása. Az egyenes. Kísérleti eredmények. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. grafikonokon. Szöveggel. függvények. tulajdonságainak ismerete. mérési adatok táblázatba rendezése. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. tevékenység. a szabály felírása többféle alakban. A grafikonok készítése. táblázatok és grafikonok készítése. illetve fordított arányosság felismerése. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. illetve megfeleljenek a 7. fizika. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. mérési adatok ábrázolása diagramokon. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. ábrázolása diagramokon. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy.Összefüggések. és 8. táblázatról. Tananyag. táblázatról. Kísérleti eredmények. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. adatok leolvasása grafikonról. összefüggések leolvasása grafikonról. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. osztályos földrajz-. így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. függvények Kísérleti eredmények. elemzéseket is végeztetünk. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. grafikonokon. osztály .és kémiatanítás igényeinek. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése.

78 Matematika 6. földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. mint amennyit a tankönyv sugall. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. az összefüggések. A tehetséges. ismeretrendszer és képességek megalapozása. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. kémia. alakítása. Valahányadik tag felírása. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). osztály . illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. a mértékegységek átváltásában. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. térszemlélet. illetve technika. és a 8. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. illetve a valószínûség. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. a körzõ és a vonalzó használatában. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. az 5. biológia. a felismert szabály felírása többféle alakban. Geometria. tevékenység. 6. osztályban a számtan. osztályos matematika. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. és 6. függvények. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. fizika. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. a mérõeszközök. algebra. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. sorozatok.Tananyag.

osztály . alkalmazása számításokban. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. nevezetes szögek megszerkesztése. általános szabályok megfogalmazása. Szimmetrikus háromszögek. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. félegyenes. Sokszögek kerületének. 30°. felezõpontjának megszerkesztése. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. szakasz. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. bizonyítása és alkalmazása. deltoid fogalma). mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. koordináta-rendszerben) és a térben. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. merõleges egyenesek. 79 Matematika 6. téglalap. konvex és nemkonvex négyszögek. bizonyításokban. egyenes. megszerkesztése. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. A sokszögek. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése.Tananyag. tulajdonságai. szög felezése. négyzet területének kiszámítása. egyenlõ szárú háromszögek. a sokszög átlóinak száma. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. Szakasz felezõmerõlegesének. Speciális négyszögek (trapéz. négyszögek szerkesztése. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. Derékszög. négyzet. alkalmazása. tevékenység. területének kiszámítása. Pont. Szög mérése. mérése. felezõmerõleges fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. a törtekrõl. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. négyszögek megszerkesztése. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. rombusz. szög. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. Szakaszmásolás. 45°. négyszögek kerületének. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. A szögfajták felismerése. Háromszög. Húrtrapézok. A szimmetrikus négyszögek. általánosítása: a sokszög fogalma. A körrel kapcsolatos fogalmak. megszilárdítása. 75°). paralelogramma. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. háromszögek felismerése. testek Szimmetrikus háromszögek. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. a téglalap. Síkidomok. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. deltoidok. másolása és felezése. szimmetrikus háromszögek. párhuzamos egyenespár. Szög másolása. nevezetes szögek (60°. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl.

ábrázolása grafikonon. rendezése. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. Grafikon. Valószínûség. az események gyakorisága. A biztos. A megfigyelõképesség. számolási rutin fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. Tervszerûség. Események megfigyelése. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. függvények. ábrázolása grafikonnal. belsõ szögeik vizsgálata. Jellemzõk A számtan. hanem tényleges kísérletekre. elemzõképesség. Testek építése. értelmezése. biztos. Adatok gyûjtése. értelmezése. a húrtrapézzal. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség.Tananyag. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. rendszerezése. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. Grafikonról adatok leolvasása. Matematika 6. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. Több szám számtani közepe. oszlopdiagram. diagramon. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. algebra. illetve az összefüggések. tevékenység. osztály . Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. mennyiség átlagának meghatározása. Tananyag. lehetetlen események kiválasztása. tevékenység. összege. lehetséges. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. a háromszög belsõ szögeinek összege. Térelemek kölcsönös helyzete. diagrammal. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. a felszín kiszámítása. Ismerkedés a húrnégyszöggel. kördiagram olvasása. relatív gyakoriság.

A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. tankönyv. értékrendhez. osztály 81 . a Gyakorló. Ez azt is jelenti. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. A. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. Tanári példány A 7. valamint a százalékszámítás terén. Gyakorló alkalmazására is. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. a feladatok kiválasztásához. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra.7. Matematika 7. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. Program. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. egy másik órát tehetséggondozásra. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. Feladatgyûjtemény. bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. Matematika 7. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. összetettebb fejtörõ feladatokat. illetve az átlagosnál tehetségesebb. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. Amennyiben 6. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. B. osztály. osztály. Matematika 7. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8.

A „nem” és a halmaz komplementere. „van olyan”. „ha . „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként... Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”... Tananyag. „van olyan” kifejezések alkalmazása. az „és” és a halmazok metszete. illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem.. A „minden”.. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk.. A „minden”. ha . 82 Matematika 7. a problémák megoldásában.”. ha ... Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása.”.. akkor ...... „akkor és csak akkor .... akkor . A „pontosan akkor .... ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet. a helyes következtetési sémákat stb.. „pontosan akkor . gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. „ha . a logikai „és”. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése.. ha . „vagy”. egyezõ jelentésû formára.. rendszerezése két adott szempont szerint. tevékenység.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében.. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon). Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit. Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során. rendezése. „és”. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.. valamint a „minden”. ha . logikai „vagy”.”. a felismert összefüggések bizonyításában...” kifejezések helyes használata. „akkor és csak akkor . osztály . Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan.”...” kifejezések használata. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint.

sejtések. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. elemzése. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. összehasonlítása. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. összefüggések. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Szövegalkotás. „nyitott mondat”. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. Szövegalkotás. Számtan. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. geometriával kapcsolatban. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. A szaknyelv helyes használata.Tananyag. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Matematika 7. Az „alaphalmaz”. az adatok közötti összefüggés megállapítása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. osztály 83 . tulajdonságok. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. tevékenység. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. lefordítása a matematika nyelvére. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. Egyszerû következtetések. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. például oszthatósággal. az elvonatkoztatási. illetve a konkretizálási képesség alakítása. gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. technika stb. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. illetve elsajátított fogalmak. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. tanulása során. az általánosítási. ezek elemzése. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. A felismert. kémia.

és a 7. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. százalékszámítás. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. Kerekítés. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. A taneszközök úgy épülnek fel. a kitevõ természetes szám. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. közelítõ számítások. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. alkalmazása egyszerûbb esetekben. A százalékérték. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. a megfigyelt összefüggések általánosítása. hogy mikor kell pontos. Az eredmények elõzetes becslése. Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. két szám közös osztóinak. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. Annak eldöntése. Ismerkedés a zsebszámológéppel. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. tevékenység. zárójelek használata. felírása. Mûveletek normálalakban adott számokkal. A hatványozás azonosságainak felismertetése. többszörös. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. Gyakorló használatára is. osztály . hogy nagy az átfedés a 6. A hatvány fogalmának ismerete. Mûveleti azonosságok. osztályos tananyag között. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Mûveleti sorrend. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Hatványozás. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. Javasoljuk. de szükség lehet a Matematika 6. illetve középiskolába készülõk esetén). Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. Tananyag. Osztó. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség.

helyettesítési értékének kiszámítása. többszörösök. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet.. Az aránypár fogalmának ismerete. Egynemû kifejezések összevonása. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. összevonásuk. Egynemû kifejezések. Számok prímtényezõkre bontása. Algebrai kifejezések szorzása számmal. Matematika 7.Tananyag. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. Algebrai kifejezések. 9-cel. Összetett következtetések. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. 125-tel. Osztók. összetett szám fogalmának ismerete. egyenletek. Egytagú. oszthatóság 3-mal. Arányos osztás. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Néhány matematikatörténeti vonatkozás.. kiegészítése. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. osztály 85 . illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. több szám aránya. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. 6-tal. egyenlõtlenség megoldása. Az aránypár. Az alap kiszámítása törttel való osztással. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. algebrai kifejezések átalakításában. Mennyiségek törtrésze. feladatok az arányos osztásra. . Prímszám. Arányos osztással. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. osztással is. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. ellenõrzésében. . egyenlõtlenségek megoldása során. tevékenység. 8-cal. számok törzstényezõkre bontása. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenletek. Egytagú.

Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. értelmezése. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. ellenõrzése. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. az általános összefüggések felismertetésével. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. az eredmény becslése. kémia. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. A megoldás létezésének eldöntése. bizonyítása. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. 86 Matematika 7. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. helyettesítési értékének kiszámítása. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben.Tananyag. a megoldás (megoldások) megkeresése. Becslés. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai. illetve a fizika. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Összefüggések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. A feladat megoldási tervének egyenlet. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. ellenõrzés a szöveg alapján. megfogalmazásával és alkalmazásával. tevékenység. osztály . sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. Algebrai törtek értelmezési tartománya. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. A hatványozás azonosságainak ismerete. függvények. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. technika stb. gondolkodási módszerek alapozása Egész. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. a keresett adat (adatok) meghatározása. alkalmazása. tanulása során. egyenlettel. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel.

A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. formulával. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. A tanult összefüggések felismerése. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. A függvény megadása az értelmezési tartomány. a fizika. Szöveggel adott lineáris függvényhez. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. Tananyag. értékkészlet. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. táblázat kitöltése. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. függvényérték. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. táblázattal. Táblázattal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. grafikonnal. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. grafikus ábrázolása. Táblázattal. utasítással. fordított arányossághoz a szabály felírása. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. értelmezése. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. Elnevezések: független változó. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. kémia. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. menetének vizsgálata. A lineáris függvény fogalma. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. grafikonjának megrajzolása. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. „párhuzamos”. tevékenység. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. Fontosabb. osztály 87 . értelmezési tartomány. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. „egybevágó”). A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. „kisebb”. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. menetének vizsgálata. értelmezése. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). menetének vizsgálata.

gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. a definíciók szabatos megfogalmazása. A bizonyítási igény felkeltése. területét és a körhengert a 8. 88 Matematika 7. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. Olyan képességek (térszemlélet. Az abszolútérték-függvény ismerete. illetve az összefüggések. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. osztályban tanítjuk. törtrészfüggvény). hogy már a 7. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. függvények. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. osztály . Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Geometria. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. hogy a kör kerületét. a sorozat változásának megfigyelése. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. finommanipulációs képesség) alapozása. elvontabb szintre emelésével. algebra. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. esetleg úgy. általánosításával. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. összefüggések tudatosításával. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése.Tananyag. vizsgálata. Ezért feltétlenül javasoljuk. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. tevékenység. Egyenletek grafikus megoldása. amelyekre nemcsak a matematika. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján.

Vektorok ellentettje. A vektorok ellentettjének. mértékegységek A mérésekrõl. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. A hosszúság. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. tulajdonságai. Matematika 7. az ûrtartalom és az idõ mérésének. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. Az elfordulás mérése irányított szöggel. A sokszög fogalma. testek Alapfogalmak. szögmásolás. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. alaptételek. tevékenység. összeadása. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. a tömeg. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. A vektor fogalmának ismerete. A fizikában tanultakkal (elmozdulás.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. elnevezések. a szögek fajtái. összegének. forgásszögek. osztály 89 . Szögmérés. 2. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. erõ) való kapcsolat felismerése. Szögfelezés. Térelemek. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. szögfelezés. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. jelölések ismerete. kivonása. kölcsönös helyzetük. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. rendszerezés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. melyek a definiált fogalmak? 3. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. Síkidomok. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. szögmásolás. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. alkalmazása egyszerû feladatokban. Az elfordulás mérése. A sokszögek kerülete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. csoportosításuk. A vektor fogalma. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. szabványos mértékegységeinek.

transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. Az egybevágó alakzatok felismerése. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. felszíne. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. megadása. Háromszög. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. Egyenes körhenger fogalma. négyszög tengelyes tükrözéssel. koordináta-rendszerben) és a térben. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. Az eltolás fogalma. osztály . felszínének. kiegészítéssel. tevékenység. egyszerû alakzatok elforgatása. Forgásszimmetrikus alakzatok. A korábban tanultak tudatosítása. elmélyítése. annak megállapítása. téglalap. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. a paralelogramma. Egyállású szögek. a háromszög. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. térfogatának meghatározása. a háromszög. tulajdonságainak felsorolása. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. kiegészítése. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. a paralelogramma. tulajdonságai. bizonyításokban. térfogata. alaptulajdonságai. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Az egybevágósági transzformáció fogalma. Az elforgatás megadása. mértékegységei. Mozgások. tulajdonságai. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. 90 Matematika 7. kiegészítéssel. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. Az egyenes hasáb származtatása. térfogata. területe. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. Az elforgatás szemléletes fogalma. A kör kerülete. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. a háromszög. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Az eltolás. A térfogat fogalma. Az egyenes hasáb felismerése. A szabályos sokszögek. felszíne. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. tulajdonságai. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. hálója.Tananyag. a paralelogramma (négyzet. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. A négyszög. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. A deltoid. rombusz). A deltoid. hálózatának felvázolása. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. rendszerezése. hálózata. végrehajtása. mértékegységei. tulajdonságai. tulajdonságai. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. Az egyenes hasáb értelmezése.

Fordított állású szögek. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. A négyszögekrõl. A szabályos sokszögek fogalma. A deltoid fogalma. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. tulajdonságainak biztos ismerete. Paralelogrammák szerkesztése. a hiányosságok pótlása. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. alkalmazása számításokban. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. csúcsszögek. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. A négyszög fogalmának ismerete. A középpontosan tükrös négyszög. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. Matematika 7. számításos és bizonyítási feladatokban. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. az összefüggések alkalmazása számításokban. a paralelogramma. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. A négyszögek. csoportosításuk adott szempontok szerint. a háromszög oldalai között. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. Speciális paralelogrammák. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. A háromszög fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. A négyszögek tulajdonságai. szakasz. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete.Tananyag. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. mellékszögek. osztály 91 . A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. A deltoidról tanultak felelevenítése. A háromszög magasságai. kapcsolata az elforgatással. szög. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. alakzatokon. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. pont. alkalmazásuk szerkesztési. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. tevékenység. bizonyításokban. 180°-ra kiegészítõ szögek. speciális négyszögek fogalmának. A középpontos tükrözés fogalma. téglalap. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. felismerése ábrákon. négyzet) fogalma. Négyszögek szerkesztése. alaptulajdonságai.

ábrázolása grafikonnal. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. rendszerezése. a relatív gyakoriság kiszámítása. lejegyzése. tevékenység. A relatív gyakoriság meghatározása. az eltolás. Négyszög. grafikonjait. húrtrapéz. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. A tengelyes tükrözés. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. értelmezése. a kimenetelek lejegyzése. Tananyag. A gyakoriság fogalma. Matematika 7. Speciális trapézok. A valószínûség kiszámítása. Statisztikai adatok gyûjtése. Eltolás. diagrammal. szerkesztésekben. rendezése. alkalmazásuk számításokban. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A valószínûségi kísérletekben. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. Trapéz szerkesztése. összefüggések megfigyelése. a kimenetel becslése.Tananyag. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. tevékenység. paralelogramma. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. értelmezése. szerkesztésekben. elemzése. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. elforgatás. Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. grafikonokról adatok leolvasása. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. megfigyelése. alkalmazása számításokban. számolási és bizonyítási feladatokban. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. Valószínûség. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. A deltoid. osztály .

osztály. osztály. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. Feladatgyûjtemény. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. Matematika 8. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. Program. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Matematika 8. A fentiek azt is jelentik. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. A. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. osztály 93 . B. Matematika 8. a másik órát középiskolai elõkészítésre. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. tankönyv. Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. akik csupán szakmai képzésre készülnek. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy.8. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. mint azoknak. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. a feladatok kiválasztásához. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Ezért a 8.

valamint a „minden”.. „pontosan akkor .. akkor .. tevékenység. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. a „van olyan” kifejezések alkalmazása. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig. a szaknyelv helyes használatát. akkor . évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt.... Ezért a fenti óraszám nem teljes. A „nem”. konkrét példákban alkotó módon alkalmazni. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása.. a „ha . A témakörhöz tartozó.. ha . A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani. a logikai „vagy”..”. átfogalmazása más. „van olyan”.. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket. a megismert fogalmakat tudják definiálni. ha ... szabályokat legyenek képesek értelmezni. „akkor és csak akkor .. az ilyen kijelentések tagadása. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. a gondolatmenetek logikai rendezését. a halmazmûveletekkel. akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. tételek szabatos megfogalmazását. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. A gimnáziumi tagozatra járó.. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. 94 Matematika 8. „és”... Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. Tananyag. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. esetleg a jelölések bevezetéséig is.” kifejezések helyes használata. rendezése. majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése.. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor.. „ha .”. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. osztály .. a logikai „és”. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra.”. bizonyítani. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra. rendszerezése adott szempontok szerint. egyezõ jelentésû formára. „vagy”. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. gondolkodási módszerek alapozása A „minden”..

igazolása vagy megcáfolása. megjelenítése. az összes eset rendszerezett felsorolása.” kifejezések helyes használata. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. összefüggések. e halmazmûveletek értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. az összefüggések megállapítása. A szaknyelv helyes használata. osztály 95 . lefordítása a matematika nyelvére.. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása.. Szövegalkotás. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. illetve elsajátított fogalmak. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. megjelenítésében... magyarázatok értelmezése.Tananyag. tevékenység.. Matematika 8.”. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése.. a definíciók és tételek megfogalmazásában. sejtések megfogalmazásában.. a jelölések bevezetése. A felismert. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. Szövegalkotás. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. A kombinatorika rendszerezettebb.. megjelenítése. állítások igazságának eldöntésében. az adatok közötti összefüggés megállapítása. elemzése. Az „alaphalmaz”. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. A „pontosan akkor . az „és” és a halmazok metszete. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Matematikai szövegek elemzése. mélyebb feldolgozása. A „minden”. A logikai és a halmazmûveletek.. értelmezése. nagy magyar matematikusok munkássága. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. tulajdonságok. tételek. Állítások igazságának eldöntése. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. ha . összefüggések bizonyításában. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. ha . „nyitott mondat”. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. „akkor és csak akkor .. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan.

továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. Javasoljuk. technika stb. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. tevékenység. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. hogy az egyenletekkel. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. ha a nevezõ nem zérus. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen.Számtan. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. Legkésõbb a 8. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. kémia. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. Javasoljuk. Ha elegendõ idõnk van rá. nagyságrendjük megállapítása. A racionális számok olvasása. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). Tananyag. és a helyi tanterv sajátosságait. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. Az esetleges hiányosságok pótlása. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. illetve a mindennapi életben. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. felírásuk különbözõ alakban. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. osztály . tanulása során.

annak megértése. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. új anyagban történõ alkalmazása). Számok osztóinak. zárójelek használata. egyenes és fordított arányossági feladatok. aránypár. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. osztály 97 . Matematika 8. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. felírása. Számok négyzetének meghatározása. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. A racionális szám fogalmának értelmezése. számok négyzetének. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. a mûveletek végrehajtásában. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. Hatványozás. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. az eredmények elõzetes becslésében. Az eredmények elõzetes becslése. Mûveleti azonosságok rendszerezése. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. Mûveleti sorrend. bizonyításuk. a számítások megtervezése. meghatározása. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. mennyiségek törtrésze. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. zsebszámológép. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése.Tananyag. Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. A zsebszámológép használatának begyakorlása. esetleg táblázat alkalmazásával. alkalmazása számításokban. tevékenység. arányos osztás. Számok normálalakjának értelmezése. felírása. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. meghatározása. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. Arány. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. a valós számok a racionális és az irracionális számok. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. a négyzetgyök fogalma. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. rendszerezése. számolás hatványokkal. begyakorlása. értelmezésük. A négyzetgyök fogalmának ismerete. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. az irracionális számok végtelen. A százalékérték. többszöröseinek. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes és fordított arányosság felismerése.

Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. A mérlegelv tudatos alkalmazása. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. a legegyszerûbb esetekben. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. egyenlõtlenség. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. Az egyenlet. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. tevékenység. Egytagú. Az aránypár fogalmának ismerete. Becslés. algebrai kifejezések szorzása számmal. egyenlõtlenségek megoldása során. megoldása. ellenõrzés a szöveg alapján. 98 Matematika 8. helyettesítési értékének kiszámítása. megoldáshalmaz fogalma. egyenlettel („típusfeladatok” is). A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. a megoldás ellenõrzése. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. Egész. egyenlõtlenségek megoldása. helyettesítési értékének kiszámítása. A megoldás létezésének eldöntése. többszöröseinek. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. Számok osztóinak. Egynemû kifejezések.Tananyag. az egyenletek. Arányos osztással. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. algebrai kifejezések átalakításában. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. illetve a fizikában és a kémiában. azonosság. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. azonos egyenlõtlenség. Algebrai kifejezések. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. alaphalmaz. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. Egytagú. ellenõrzésében. egynemû kifejezések összevonása. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenletek. összevonásuk.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. osztály . Egyszerû elsõfokú egyenletek. az egyenlet megoldása.

helyettesítési értékének kiszámítása. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. az eredmény becslése. tevékenység. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. függvények. a sorozatok mélyebb megismerésére. A racionális számok tizedestört alakja. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. a megoldás (megoldások) megkeresése. Algebrai törtek értelmezési tartománya. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. osztály 99 . A feladat megoldási tervének egyenlet. a keresett adat (adatok) meghatározása. az általános összefüggések felismertetésével. Összefüggések. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. technika stb. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. A problémaérzékenység. megfogalmazásával és alkalmazásával. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. Néhány nevezetes azonosság megismerése.Tananyag. tanulása során. kémia. Matematika 8. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). ellenõrzése. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van.

a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. statisztikai vizsgálatokban). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. osztály . A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. menetének vizsgálata. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. formulával adott lineáris függvény értelmezése. „párhuzamos”. kémia. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. grafikus ábrázolása. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. menetének vizsgálata. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. „tükörképei egymásnak”. grafikonnal. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. gyakorlása. Táblázattal. „kisebb”. Táblázat kitöltése adott szabály. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. rendszerezése. A tanult összefüggések felismerése. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. Fontos. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. A lineáris függvény fogalma. Tananyag. menetének vizsgálata. tevékenység. törvényszerûség között. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. a fizika. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. szöveggel. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. grafikon alapján. csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. illetve egyéb tantárgyakban. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. grafikonjának megrajzolása. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. Táblázattal. „egybevágó”. „hasonló”). Táblázattal.

a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. a négyzetgyökfüggvény ismerete. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. tulajdonságainak vizsgálata. a hányadossorozat fogalma. alkalmazása. az abszolútérték-függvény. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. illetve függvényérték-transzformációk. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. folytatása. A számtani sorozat értelmezése. A sorozat mint függvény. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. a másodfokú függvény. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. következtetéssel. Néhány érdekes sorozat megismerése. értelmezése. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. a definíciók szabatos megfogalmazása. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. a másodfokú függvény. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. egyenlettel. szabályok keresése. A mértani sorozat értelmezése. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. Egyenletek. változótranszformációk. Matematika 8. a számtani sorozat n-edik eleme. tevékenység. az általános összefüggés megállapítása. Szöveggel adott lineáris függvényhez. osztály 101 . Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. szabályok keresése. képzési szabályuk felismerése. a sorozat változásának megfigyelése. folytatása. tulajdonságainak vizsgálata. az abszolútértékfüggvény. bizonyítása. egyenlõtlenségek grafikus megoldása. a mértani sorozat n-edik eleme. a különbségsorozat fogalma. A számtani sorozat. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. tulajdonságaik vizsgálata.Tananyag. fordított arányossághoz a szabály felírása. táblázat kitöltése. grafikonjuk megrajzolása.

sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. hogy a kör kerületével. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. A bizonyítási igény felkeltése. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. begyakorlására. illetve a földrajzban. illetve az összefüggések. hogy 7. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. 102 Matematika 8. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. 2. algebra. osztályban foglalkozzunk. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. A 7. területével és a körhengerrel a 8. osztály . hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. 3. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Ez azt jelenti. függvények. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. technikában korábban tanultakhoz.Geometria. hanem megszerkesztjük. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. osztályban mélyítsük el. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. az alakzatokat nem megrajzoljuk. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. a számításos feladatoknál nem mérjük.

tulajdonságai. Szögpárok. A vektorok ellentettjének. Síkidomok. A szögpárok származtatása. két sík által bezárt szög értelmezése. kiegészítése. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. a tömeg. felületek. különbségének. összefüggések feltárásában. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. ill. Ponthalmazok távolsága. A sokszögek kerülete. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. A mérésekrõl. A tanultak alkalmazása a fizikában.Tananyag. tevékenység. az ûrtartalom és az idõ mérésének. összeadása. a fok ismerete. testek Alapfogalmak. A vektor fogalmának ismerete. Síkidomok. A sokszög kerületének kiszámítása. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. Az elfordulás mérése irányított szöggel. kölcsönös helyzetük. megszerkesztésük. szabványos mértékegységeinek. alkalmazása. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. alkalmazásuk szerkesztésekben. A szabályos sokszögek fogalma. felismerése ábrákon. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. elnevezések. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. forgásszögek. elnevezések. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. jelölések. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Egyenes és sík. A számok normálalakjáról. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Az alapvetõ geometriai fogalmak. alaptételek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. a háromszög oldalai között. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. a szögek fajtái. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. A szögek fajtáinak felismerése. A vektor fogalma. illetve a természettudományi tantárgyakban is. összegének. Az elfordulás mérése. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. alakzatokon. kiegészítése. mértékegységek A mérésekrõl. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. Térelemek. osztály 103 . bizonyításokban. Szög mérése szögmérõvel. Matematika 8. Vektorok ellentettje. Szögmérés. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. kivonása. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete.

A körrõl tanultak ismerete. olyan feladatokban. A körrõl tanultak kiegészítése. mértékegységei. felhasználása például vektorok összegének. súlypontja. sokszögek területének. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. alkalmazása számításos feladatokban. A speciális négyszögek értelmezése. középvonalai. Pitagorasz tétele. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. a kör kerületének. A háromszög. a tétel megfordítása. A négyszögek. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. deltoidok. mértékegységei. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. A háromszög nevezetes egyeneseinek. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. a körlap. A térfogat fogalma. A térfogat mértékegységeinek ismerete. testek felszínének meghatározásában. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. A kör kerületének és területének kiszámítása. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. a paralelogramma. magasságpontja. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A terület fogalma. A Pitagorasz-tétel ismerete. A deltoid. felhasználása egyszerû feladatokban. tulajdonságai. tulajdonságaik vizsgálata. speciálisan a trapézok. magasságegyenesei. a kör kerülete. alkalmazásuk számításokban. tevékenység. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. osztály . a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. 104 Matematika 8. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. a beírt köre. A háromszög nevezetes egyenesei. Négyszögek szerkesztése. A négyszögekrõl. szögfelezõ egyenesei.Tananyag. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. A terület mértékegységeinek átváltása. kiegészítéssel. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. a köré írt kör. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. igazolása átdarabolással. területe. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. alkalmazása. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. bizonyítása. pontjai és körei. a háromszög. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. pontjainak megszerkesztése. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. szerkesztésekben. súlyvonalai.

osztály 105 . szerkesztési és bizonyítási feladatok. hálójuk. Mozgások. Az egybevágó. Ismerkedés a gúlával. szabályos sokszögek vizsgálatában. kicsinyítés adott arány szerint. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. térfogatuk. Az egyenes hasáb. Az egyenes hasáb felszínének. felszínük kiszámítása. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. sokszögek hasonlóságának feltételei. térképek. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. hasonló háromszögek szerkesztése. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. hálójuk felvázolása. a körhenger és a gúla felismerése. felszíne. tulajdonságaik felsorolása. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. nagyítás. Az eltolás. a hasonlóság arányának értelmezése. vizsgálata. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. speciális négyszögek. A síkidomok. a gúla származtatása. hálója. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. A geometriai transzformáció. annak megállapítása. a téglatest). alkalmazásuk háromszögek. Szimmetriák értelmezése. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. térfogatának meghatározása. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. illetve a hasonló alakzatok felismerése. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. A hasonlóság fogalma. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. egyenes körhenger. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. eltolással. nézeti rajzok értelmezésében. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban.Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. gúla származtatása. Hengerszerû testek. tulajdonságaik. felszínük. tevékenység. Matematika 8. az egybevágóság.

gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. hasonló testek felszínének. alkalmazása szerkesztésekben. hasonló testek felszíne. a szerkesztés helyességének igazolása. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. Hasonló síkidomok területe. A felismert összefüggések bizonyítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. térfogatának aránya. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. osztály . Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. érintõ szerkesztése körhöz. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben.Tananyag. A Thalész-tétel ismerete. tulajdonságainak ismerete. A párhuzamos szelõk tétele. Hasonló síkidomok területének. a szerkesztés menetének leírása. szerkesztési feladatok. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. 106 Matematika 8. Összetettebb számítási. Vázlatkészítés. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. a tétel és megfordításának bizonyítása. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. szakasz arányos felosztása. térfogata arányának meghatározása. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. tevékenység. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. Thalész tétele. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl.

rendezése. tevékenység. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. lejegyzése. leggyakoribb adat. ábrázolása grafikonnal. összefüggések megfigyelése. diagrammal. Az átlag meghatározása. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. esetleg meghatározása. A matematikai látásmód fejlesztése. rendezése. medián. középsõ adat meghatározása.Valószínûség. meghatározása. ábrázolása. tudatos szintre emelése. A valószínûségi kísérletekben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. A valószínûségi kísérletekkel. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. grafikonokról adatok leolvasása. elemzése. Az átlag kiszámítása. Adathalmazok elemzése (módusz. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. Matematika 8. Statisztikai adatok gyûjtése. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. táblázatokkal. Tananyag. a kimenetel becslése. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). a kimenetelek lejegyzése. értelmezése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. rendszerezése. a relatív gyakoriság kiszámítása. táblázatba rendezése. értelmezése. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. terjedelem) és értelmezése. Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. A relatív gyakoriság fogalma. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. megfigyelése. osztály 107 . A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful