DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

függvények. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. §). Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. Ezzel párhuzamosan. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. 48.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. r. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. szakmódszertani. r. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. az átjárhatóságot. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. a 6. § 1. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . algebra. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. valószínûség. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. sz. évfolyamára. 10. melléklet) esetén is az általános iskolában. §) figyelembevételével. 48. hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára. Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. tananyagtartalmakat. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. r. geometria. a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. mérés. sorozatok. számtan. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. és a 8. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. élve a kerettantervi szabályozás (Kt. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. statisztika). Ezzel a Mintatantervvel. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. így a Mintatanterv minimumszintje . 11. tantárgy-pedagógiai. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. összefüggések. a tananyag elmélyítését. 52.

A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. Matematika 1-8. de nem követelünk meg. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. Az ábra a mintatanterv. más része a matematikai szemlélet fejlesztését.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. amelyeket tanítunk. A mintatanterv ajánlása szerint. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. a látókör kiszélesítését szolgálja. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. A MATEMATIKA 1-8. osztály 5 . ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. a kerettanterv. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy. csak azt a minimumot írja elõ. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. illetve a tananyag. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. a követelmények.

feladatot tartalmaznak. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. rugalmas. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. osztály .A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. A tantervben. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. hogy a taneszközök mindig több anyagot. mely feladatokat dolgoztatja fel. Ez lehetõvé teszi. másik pillére a fegyelmezett. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). hogy figyelembe veszi. Ez abban is megnyilvánul. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. Ez a felépítés rámutat arra. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. elõremutató divergens gondolkodás. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. Rámutat a redukálás. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. A fentiekbõl az is következik. valamint saját értékrendjéhez. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. 6 Matematika 1-8. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. ötletgazdag. Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. és melyeket hagyja el. illetve a kiegészítés lehetõségeire. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. A pedagógus dönthet. hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. illetve kiegészítõ összóraszámmal. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. az anyanyelv helyes használatára.

problémaszintû alkalmazására. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4.. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. a 6. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. 7. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. 5. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. tehetséggondozásra. alkalmazásra képesen. Matematika 1-8. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. de azt alaposan. módszertani elgondolásaik megvalósítására. hány dolgozatot írattassunk. Rögzítsük. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. 8. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz. akkor gondoskodjunk arról. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. értékrendjük érvényesítésére. 6. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. részletezik a célokat. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. elmélyítésére. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. illetve a technika. Végül felhívjuk a figyelmet arra. A tananyag végsõ összeállítása. osztály 7 . hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. és a 8. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik.

osztály .A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8.

tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. Fegyelmezett. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. új kapcsolatok keresése. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. befogadásának. fogalmak. tudatos figyelem. konvergens algoritmikus gondolkodás. A helyes tanulási szokások kiépülése. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. Hajlandóság. mérõeszközök használata). Törekvés a tanultak begyakorlására. monotonitástûrés. majd tudatos használata. lelkiismeretesség. osztály 9 . a munkával járó nehézségek vállalása. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. Emlékezõképesség. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. alkalmazhatóvá tételére. Matematika 1-8. igény és törekvés saját észrevételek. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. értékelésére. rendszerré szervezése. gondolkodás). Bõvülõ passzív és aktív szókincs. a szövegek figyelmes olvasása. figyelemkoncentráció. Kötelességtudat. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. általánosítása. kidolgozási képesség. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. konkretizálása. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. A magyartalanság kerülése. A tanultak megõrzése. Önellenõrzés. A logikus gondolkodás képessége. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. Munkafegyelem. kíváncsiság. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. számjegyek írásának tanítása. az összefüggések megértésére. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. átszervezése a feladatnak megfelelõen. Érzelmi. mások gondolatmenetének követésére. összefüggések megértése. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. A munkasikerek átélése. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. észlelés. A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. írásban közölt új ismeretek. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait.

A hiányosságok kiküszöbölésére. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. újszerû megoldások keresésére. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. segítõkészség. teljesség. áttekinthetõ füzetvezetésre. önbizalom. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. képességeinek és hibáinak ismerete. a beilleszkedés igénye. Önbizalom. analízis.). egy-egy feladat. a helytelen beszédforma és intonáció stb. A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. A szellemi erõpróba igénye. analógia). Értelmi együttmûködés képessége. Hajlandóság és törekvés az igényes. elvonatkoztatás. Ambíció. osztály . Alkalmazkodóképesség. hajlamainak. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak. Érzelmi. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. Sikerélmények. eredetiség. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. a normák alkalmazásának a szokása. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. a korábbi elképzelések megváltoztatására. Az egzakt. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. általánosítás. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. jobb eredmények elérésére törekvés. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására. képzelet. értékelése. A céltudatosság megjelenése. alkalmazása. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. Pozitív énkép. ambíció. Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. A közösség normáinak elfogadása. játékosság stb. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. módszereknek. Tudatos önfejlesztés. helyes értékelése. ötletgazdagság. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. mások gondolatmenetének megértése. Közösségi szellem. a helyes viselkedésre. rugalmasság. eredetiség). 10 Matematika 1-8. Akaraterõ. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. szintézis. Sikerélmény. kerülése.

A feladatok összetettebbek. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. hanem egymással kapcsolatban. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. eszközöket. Matematika 1-4. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. a kialakult fogalmak absztraktabbak. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. 2. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. a tanulási szokások kialakítása. algebra és a geometria. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. hogy 1-4. mérés jelenik meg önállóan. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. Harmadik. sorozatok. hogy az órák fõ témáját alkossák. és 6. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. illetve a valószínûség. képességeket. egymást erõsítve dolgoztuk fel. osztályban elõírt követelményeknek. általánosabbak. függvények.MATEMATIKA 1-4. osztályban mindennap legyen matematikaóra. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. 3. 4. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. a felismert összefüggések mélyebbek. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. osztály 11 . hogy a fogalmak egymásra épüljenek. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. az eljárások begyakoroltatása. negyedik osztályban az összefüggések. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni.

osztályos tananyag nõtt. illetve a nehezebben haladókkal. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). a lakás. hanem tárgyi tevékenységbõl. illetve kombinatorikát. A korszerû matematikatanítás törekvése. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. az udvar. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. matematikai logikát. és 3. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében. illetve a kombinatorika elemeit. Vannak olyan anyagrészek. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz.5 órát. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. a felejtés kompenzálása. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. a valóság megfigyelésébõl. 4. saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. Ha nincs mindennap matematikaóra. a matematikai gondolatok elmondása. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. esetleg a tehetséggondozásra. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. algebra és a geometria. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. akkor fennáll a veszélye annak. osztályban. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. mások gondolatainak megértésében. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. ha azt szeretnénk. (Az 5.1.5 órára. hanem a számtan. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. osztály . 12 Matematika 1-4. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. logika. 2. az otthoni környezet felmérése. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4.. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. Ezért a kerettanterv. feltérképezése. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre.

Matematika 1-4. elmélyítése. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. függvények. grafikonok készítését. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. Harmadik és negyedik osztályban. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja. Például a 2. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét.és mûveletfogalom megalapozása. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. osztály végére legalább 20 000-ig. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. a rugalmas. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. osztály 13 . ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. sorozatok A számtan.Számtan. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. függvénytáblázatok kitöltését. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. Ezért a mintatanterv a 4.és mûveletfogalom kiterjesztését is. családi költségvetés). A leírtakból következik. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. a számolási rutin fejlesztése. sorozatok képzését. elemzését stb. Összefüggések.

hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. 14 Matematika 1-4. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. osztályban 10-15%. grafikonok és a mérések tanításától. A geometria. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára.Geometria. 4.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. a fogalmak kialakításának. lejegyzésével. a függvények. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. A szám. Már 1. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. mérés A képi gondolkodás. értelmezésével. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. osztály . Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. mérési eredmények gyûjtésére. A modellezés. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. alaprajzok alkalmazására. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. hanem közösen elvégzett kísérletek. osztályban 20-25%. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. a nézeti rajzok. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. statisztikai feldolgozására is. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan. 1. készítésére. például a gyakorlati mérésekre. Valószínûség. Az elmondottakból az is következik.

tanítói segédlet Megjegyzések 1. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. III. Matematika 1.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. Az 1. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. 2. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Eszköztár. osztály 15 . a másodikban 5 matematikaóra van. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. Matematika 1. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. logikai lapok.) Hajdu Sándor: Matematika 1. osztály. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza.. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. pálcikák stb. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. Program. II. színes korongok. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. A szülõk. osztály Javasolt óraszám I.

gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. mint sorszám. Számok. A számok írása. számok. függvénytáblázatok kitöltésével. Számszomszédok megállapítása. modellel. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. Tananyag. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. mennyiségek. rendszerezése egy (esetleg két) adott. mint mûveleti eredmény. rajzzal. osztály . mennyiségek összehasonlításával. = jelek megismerése. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. a >. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. illetve csökkenõ sorrendben. helyes használata. személyek. a matematikai tartalom képi. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. A sorszám fogalmának ismerete. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. rendezése. kettesével. olvasása. olvasása. szétválogatása adott szempont szerint. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. sorozatok képzésével. valószínûségi játékokkal. A számtan.Számtan. írása. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. tartalmi megközelítéssel. szöveges megfogalmazásával. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. mennyiségek megmérése. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja.és mûveletfogalom. sorba rendezése növekvõ. A szám. illetve felismert szempont szerint. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. szokások kialakítása. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. összefüggések vizsgálatával. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. alakzatok összehasonlítása. szemléltetéssel. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. Számok írása. helyes használata. szétválogatása. A természetes szám mint véges halmaz számossága. használata. Tárgyak. rendezése. mint mérõszám. kimérése. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. Szövegértelmezõ képesség alakítása. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. tevékenység. statisztikai adatok gyûjtésével. olvasása. <.

használata. tevékenység. lejegyzése relációs jelekkel. Tevékenységrõl. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. számok összeg. matematikai jelekkel. mûveletekkel. Az összeadás és kivonás begyakorlása. alkalmazása. állítások tagadása. rajzról. osztály 17 . Tevékenységrõl. mûveletekkel. Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. megoldások kiválasztásában. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. Matematika 1. az egyik tag 10. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. páros és páratlan. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. illetve kivonás. összegyûjtésében. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. rajzról. egyjegyû. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. négytagú összeg kiszámítása. leolvasása. Számokkal. Három-. helyes használata. megfogalmazása szöveggel. leírása matematikai jelekkel. többféle kiszámítási mód megismerése. lehetõségek. összefüggések önálló megfigyelése. illetve kisebbítendõ meghatározása. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése.és különbségalakjainak felsorolása. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. Többféle megoldás keresése. Konkrét számok. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. megfogalmazása. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. kétjegyû szám fogalmának ismerete. a számok közötti összefüggések felismerése. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. A változások megfigyelése. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. leolvasása. megfogalmazása. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok.Tananyag. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. páratlan. Összeadás és kivonás írása rajzról. Számok bontása két szám összegére. Kivonásban a hiányzó kivonandó. relációkkal.

Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. 18 Matematika 1. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. / / / Ismerkedés a római számírással. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. rajzról. játékkal. Rugalmas gondolkodásra. tevékenységek segítségével. Összefüggések. függvények. <. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. mûveletrõl. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. megoldása tárgyi tevékenységgel. algebra. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. illetve a geometria. a kreatív attitûd alakításához.) Ismerkedés a £. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. ötletgazdagságra való törekvés. tevékenységeket 1. Ismerkedés egyenletek. = relációkkal. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. Kitekintés a 100-as számkörre. osztály . ³. >. III. egyenlõtlenségek megoldásával. megoldása tevékenységgel. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek.Tananyag. a feladat megoldása. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. a matematikai modell megkeresése. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. rajzzal. a számolási rutin. a gondolkodási mûveletek. rajzzal. tevékenység. rajzzal. mûvelettel.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. matematikai jelekkel. közti kapcsolatok megfigyelése. formák. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. Összetartozó elempárok keresése. ugyanolyan alakú. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. párosítással. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. formákból. osztály 19 . A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. több szabály keresése. Sorozatok Számokból. modellezések nagyobb idõigényét). jelenségek stb. több. Geometria. tárgyak. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. Matematika 1. nyíljelöléssel. mennyiségek. sorba rendezéssel. színezések. adott szabály alapján. számosságok változásának megfigyelése. lépegetés számegyenesen. a képi gondolkodás. (Kisebb. felismerése. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. álló periodikus sorozatok folytatása. keresése. függvények Számok. ugyanabba a csoportba tartozik stb. kevesebb. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. felismerése. mennyiségek. Az összehasonlító. sorba rendezéssel. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. összehasonlítással. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. megjelenítése például kiválasztással. A szabály felírása többféle alakban.) Grafikonok. nagyobb. esetleg felismert szabály alapján. egyenlõ. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. Periodikus sorozatok képzése. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése.Tananyag. Számok bontásának táblázatba rendezése. mozgásokból stb. ugyanannyi. tevékenység. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. Formák. a sík.

mérõeszközökkel. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. sorba rendezése. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében. méterrel. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. a mérés. centiméterrel. Építés. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. kimérése centiméterrel. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. alacsony. Tananyag. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. A vonalzó használata. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. magas.és egyszerû szöveges feladatokban. napszakok. Mérés alkalmi mértékegységekkel. összehasonlítás. széles. Megfigyelés. illetve a liter és a deciliter fogalma. deciliterrel. rövid. mérés. a vonalzó használata. keskeny.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel.és mûveletfogalmát. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. hónapok. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. Hosszúságok összehasonlítása. alkalmazása.) használata. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). literrel. deciméter. a mértékegység. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. rendezés. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. méter megismerése. akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. Évszakok. A centiméter és a deciméter. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. mély stb. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. tevékenység. A tanult mértékegységek használata szám. Ugyanakkor a geometria. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt).A szám. sorba rendezése. összehasonlításokat. Ûrtartalmak összehasonlítása. nap. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . A centiméter. Technika: Becslés. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. deciméterrel. 20 Matematika 1. becslése. becslése. a mérõszám fogalmával.

a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. kiválasztása. papírkivágással stb.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. helymeghatározás Tájékozódás térben. irányváltoztatások. ezért összóraszám külön nem határozható meg. Alakzatok közül a háromszög. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. Események idõbeli lefolyásának. közötte. Tájékozódás. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése.) használata. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. óra idõtartamok helyes alkalmazása. osztály 21 . idõtartamának megfigyelése. Jellemzõk A szám. óra. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. Valószínûség. ismerkedés a kilogrammal. alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. elõtte. hét. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. az ötszög és a kör felismerése. napszakok. Matematika 1. Irányok. hónapok. balra stb. mögötte. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. alakzatok elõállítsa. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. jobbra. fölötte. helyes használata. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. nap.Tananyag. geometriai tulajdonságokkal. mellette. nap. Évszakok. elõállítása kirakással. a négyszög. Testek építése.

elõállítása. ábrázolása. osztály . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. tevékenység. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. megállapításokkal.Tananyag. Oszlopdiagram értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok. Sejtések megfogalmazása. A „biztos”. lejegyzése. például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése.

absztrakció. ellenõrzés. mûveletek. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését.és mûveletfogalom elmélyítése. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. kreatív gondolkodóképesség alakítása. A szám. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. megoldások kiválasztásában. Az önálló. Matematika 2. pálcikák stb. a matematikai tartalom képi. Viszonyítási képesség fejlesztése. Program. összegyûjtésében. Kételkedés. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5.2. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. begyakorlása. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. logikai lapok. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. Emlékezetfejlesztés. logikus. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. II. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. elrendezésében. rugalmas. igazolás. indoklások megfogalmazása. osztály Javasolt óraszám I. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. A számolási rutin fejlesztése. osztály. tartalmi bõvítése. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. a másodikban 4 matematikaóra van.. Matematika 2. erõsítése. III. Eszköztár. Algoritmusok követése. színes korongok. Analógiás gondolkodás. tanítói segédlet Számtan. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. lehetõségek. osztály 23 . tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok.) Hajdu Sándor: Matematika 2. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. szokások bõvülése.

C jelek segítségével. tevékenység. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. hányszor akkora megfogalmazása. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. többféle megoldás keresése. szétválogatása. mennyiségek megfigyelése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. rendezése többféleképpen. a feladat megoldása. Halmazok összehasonlítása. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. A számok írása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. osztály . valószínûségi kísérletekkel. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. illetve állítások igazságának eldöntése. összehasonlítása. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. függvénytáblázatok kitöltésével. összehasonlítása. majd önálló. rendszerezése egy és két adott. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. nagyság szerinti összehasonlításuk. L. mennyiségek összehasonlításával. kettesével. a megoldás ellenõrzése. Egyszerû. Halmazok elemeinek szétválogatása. helyiérték. rendezése. lejegyzésével.és leszámlálása egyesével. eleinte tanítói felolvasás. illetve csökkenõ sorrendben. néma olvasás alapján. állítások igazságának eldöntésével. A 100-as számkörben halmazok. értelmezésével. A 100-as számkörben adott számok. X. rajzzal. A változások és összefüggések megfigyelése. Darabszám. rendszerezésével. adott szempontok szerint. tízesével 100-ig. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. sorozatok folytatásával. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. összefüggések vizsgálatával. leírása matematikai jelekkel. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. mérõszám használata. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. tényleges érték fogalmának elõkészítése. Viszonyítások: nagyobb. modellel. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). több. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. olvasása 100-ig. Az alakiérték. statisztikai adatok gyûjtésével. V. rendszerezése. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. A számtan. megfogalmazása. mennyiségek megfigyelése. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. A matematikai modell felírása. Tananyag. illetve felismert szempont szerint. felsorolásuk növekvõ.

Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. . szöveg stb. tevékenység.. tízesével. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. páratlan szám fogalmának általánosítása. tízes. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. 10-zel. következtetés egyrõl többre. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. páros. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. 5-tel. Többféle kiszámítási mód megismerése. alkalmazása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. A páros és a páratlan számok fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. alkalmazása. Számok néhány tulajdonságának ismerete. elvégzése a 100-as számkörben. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. Oszthatóság (2vel. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. sorba rendezésük. a szorzat változásainak felismertetése.és leszámolás kettesével. illetve téglalapos elrendezéssel. hármasával. felismerése.. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. A páros. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. következtetés többrõl egyre. négyesével. Az egyes. Számok közti kapcsolatok. alapján.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. hányszor akkora. Matematika 2. A sorszám fogalmának ismerete. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. helyes használata. alkalmazása. A számok egyes. Az osztás alkalmazása. A természetes szám mint mérõszám. páratlan szomszédai. olvasása. elmélyítése. A szorzás értelmezése. osztály 25 . írása. > jelek helyes használata. tevékenység. begyakorlása. illetve analógiára építkezve. <. Meg. mint bennfoglalás. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. mint részekre osztás. A szorzótáblák begyakorlása. Következtetés többrõl egyre. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. az osztás mint bennfoglalás. alkalmazása. mint részekre osztás. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. Következtetés egyrõl többre. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Kitekintés az 1000-es számkörre. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. mennyiségekkel.Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. számegyenesen való lépegetéssel stb. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. ötösével. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének.

megoldása. Válasz megfogalmazása. alkalmazása. Egyszerû. Ellenõrzés. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. mennyiségek. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. Matematika 2. Összefüggések. ábráról. Számolás. mûveletekrõl. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz.Tananyag. az összefüggések megállapítása. zárójelek használata. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. mûveletek kijelölése. ábráról. az eredmény meghatározása. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. Hiányos összeadásban. osztály . Alaphalmaz. Nyitott mondat készítése szövegrõl. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. A maradékos osztás értelmezése. illetve hamis állítások igazságának eldöntése. rajzról. kivonásban. válasz megfogalmazása. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. Lejegyzés (ábrázolás). szövegrõl. páros számok fele. alkalmazása. alakzatok behelyettesítése. Zárójelek használata. Állítások tagadása. ha a hányados kétjegyû. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. kétjegyû számok kétszerese. Összetett számfeladatok megoldása. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. Nyitott mondatba számok. elmélyítésére. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. Nyitott mondat igazzá tétele. gyakorlására. Több mûveletbõl álló feladatsorok. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. alkalmazása. megoldása. Mennyiségek. többféle megoldás keresése. Terv. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. részhalmaz. tevékenység. kapcsolatok. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. szorzásban. Ismerkedés a logikai „és”-sel.

a gondolkodási mûveletek. függvények Számok. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. a sorozat folytatása. Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. keresése. a szabály felismerése. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. periodikusság stb. ötletgazdagságra való törekvés. rajz-. jelenségek stb. tevékenységek segítségével. formák. szövegkészítés táblázat alapján.. felismerése. A kapcsolat szavakkal. csökkenés. . illetve csökkenõ sorozatok folytatása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. A szabály felírása többféle alakban. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. illetve geometria. annak felismerése. 2-vel. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. a kreatív attitûd alakítására. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon. tárgyak. tevékenység. hogy több szabály is lehetséges. hányadossorozat). függvények. kreatív gondolkodásra.. Tananyag. Rugalmas. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. mennyiségek. megjelenítése például kiválasztással. 10-zel növekvõ.). A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. nyíljelöléssel stb. Egyszerû tapasztalati függvények. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. mennyiségek. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok. osztály 27 .és számsorozatok kiegészítése.. párosítással. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. táblázatának kitöltése. algebra. összehasonlítással. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. sorba rendezéssel. 3-mal. hanem eszközként használjuk a számtan. illetve felismert szabály alapján. a számolási rutin. közti kapcsolatok megfigyelése. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése.Összefüggések. Sorozatok Tárgy-. 4-gyel. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. jel. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés.

hét. perc. Tájékozódás az idõben. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Idõmérések végzése. l. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. Tananyag. osztály . a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. dl. Kapcsolatok A 2. cm. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével.és mûveletfogalmát. megoldások kiválasztásában. Alkotóképesség. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. összehasonlításokat. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. Pontosság. hónap.Geometria. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A szám. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. Tudatos eszközhasználat. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. év). algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. osztályos geometria. modellezések idõigényét).és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ugyanakkor a geometria. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. elmélyítése. rajz. egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. nap. kg. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. testek elõállításában. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. mértékegységeinek használata. dkg. síkidomok. kreativitás. a képi gondolkodás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. Környezetismeret: Becslések. dm. Gyakorlati mérések. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. óra. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. tevékenység. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen.

A téglatest és a kocka fogalma. Síkidomok. hét. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. tevékenység. Tömegek összehasonlítása. Az idõmérés egységei (év. A hosszúság-. becslése. Testek másolása modellrõl. Mérés alkalmi mértékegységekkel. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. geometriai tulajdonságokkal. A négyszögek közül a téglalapok. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. hétszög stb. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. Ûrtartalmak összehasonlítása. deciméter. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. a tömeg. Mértékegységek átváltása. Mérés alkalmi mértékegységekkel. méterrel. Tömegek összehasonlítása. Testek építése (például színes rúdból. Események idõbeli lefolyásának. Mûveletek mennyiségekkel. a liter. megmérése. óra. testek. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. deciméterrel. felismerése. A téglalap és a négyzet fogalma. kapcsolatuk. csúcsok felismerése. lapok. Ûrtartalmak összehasonlítása. centiméterrel. Mértékegységek átváltása. Az alakzatok közül a kör.Tananyag. az idõ-. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. a deciméter. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. A testek közül a téglatest. literrel. papírkivágással stb. hajtogatással. idõtartamának megfigyelése. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. hajtogatással. méter fogalma. sorba rendezése. centiliterrel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. Szöveges feladatok. perc) ismerete. sorba rendezése. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. A liter. nap. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. kapcsolatuk. deciliterrel. becslése. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. Különbözõ sokszögek vizsgálata. A hatszög. Az idõmérés egységeinek (év. osztály 29 . nap. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. Mûveletek mennyiségekkel. óra. perc). a kilogramm. hét. hónap. elõállítása kirakással. az ötszög kiválasztása. a háromszög. az élek. deciliter és centiliter fogalma. Matematika 2. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. hónap. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. a kilogramm.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. modellezõ készletbõl). a négyszög. A centiméter. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. a deciliter. számbavétele. A méter.

illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. Az adatok táblázatba rendezése. szemléltetése grafikonnal. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. Tananyag. Kombinatorikus képesség fejlesztése. Valószínûség. lejegyzése. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. oszlopdiagrammal. lejegyzése. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. sablon használata. lejegyzése. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. A „biztos”. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . másolása. síkidomok elõállítása. 30 Matematika 2. tevékenység. illetve testek csoportosítása. Vonalzó. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Táblázatok. a valószínûségi szemlélet alapozása. tevékenység. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. Összóraszám: nem határozható meg. grafikonok értelmezése. A kerület és a terület fogalmának alapozása.Tananyag. A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése.

Gyakorló. rendezése. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. az önálló. Matematika 3. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra.. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. tanulói segédlet Számtan. szokások bõvítése. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. Ez a megosztás lehetõvé teszi. a másodikban 4 matematikaóra van. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. A rugalmas. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Eszköztár.3. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. III. II. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. logikus. a gondolkodási mûveletek. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. Feladatgyûjtemény. A matematikai tartalom képi. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. erõsítése. fegyelmezett. osztály Javasolt óraszám I. osztály. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Matematika 3. Program. osztály 31 . tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.

Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez. összehasonlítása. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. A szaknyelv helyes használata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. sorozatok képzésére. tartalmi bõvítése. összehasonlítása.és mûveletfogalom elmélyítése. Az 1000-es számkörben adott számok. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. Ez a tanterv . szétválogatása. rendezése.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. Szöveges feladatok. A számolási rutin fejlesztése. Hangsúlyozzuk. rendezése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. feldolgozására.A szám. továbbépítése. mennyiségek megfigyelése. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. néma olvasás alapján. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. Igaz. folytatására. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. hamis állítások megfogalmazása. állítások igazságának eldöntése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. állítások igazságának eldöntését. alkalmazása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. a kombinatorikus gondolkodásmódot. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. tevékenység. modellel. illetve felismert szempont szerint. A 2000-es számkör elemeinek. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. mennyiségeknek a megfigyelése. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. rendszerezése egy és két adott. értelmezése. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. mértékegységek átváltására stb. önálló. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. Tananyag. szétválogatása. rajzzal. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A 3. egyszerû matematikai szövegek megértése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre.a tantervi minimumhoz képest . osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. megjelenítése tevékenységgel. statisztikai megfigyelések értelmezésére. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. nyitott mondatok megoldására. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. A becslés képességének fejlesztése. osztály .

Biztos számfogalom az 1000-es számkörben. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. hamis állítások megfogalmazása. táblázatban. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. Számok kerekítése tízesre. Egyjegyû. Az alakiérték. X. Háromjegyû számok bontása százasok. A tízes számrendszer fogalma. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. ötvenesével. kétjegyû.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. „és”. A „nem”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. megfogalmazása. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. százas szomszédainak megállapítása. számok alakiértéke. rendezése. kétszázasával. tényleges érték ismerete. C. rendezése. öttel. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. olvasása 1000-ig. helyiértéke. tízzel. V. „van olyan . „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. Nagyság szerinti összehasonlításuk.Tananyag. Számok bontása.”. háromjegyû szám fogalmának ismerete.. véges halmazokkal kapcsolatban. Az osztó. „minden” kifejezések megértése. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. „minden”. osztály . Számok kerekítése tízesre. „és”. Számlálás tízesével. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. esetleg más beosztással adott számegyenesen. illetve csökkenõ sorrendben. Többféle megoldás keresése. összehasonlítása. Az elõzõekkel kapcsolatosan. 5-tel. Matematika 3.. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész. szétválogatása. M jelekkel. Az =. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. alkalmazása. többszörös fogalma. ötszázasával beosztott számegyenesen. <. > jelek helyes használata. tevékenység.. tényleges értéke. A páros. Római számírás 2000-ig az I. A számok egyes. helyiérték. alkalmazása.). a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. A számok írása. illetve állítások igazságának eldöntése. 10-zel. Elemek elhelyezése halmazábrában. Igaz. százasával beosztott számegyenesen. százasra. tízes.. a „nem”. rendszerezésében. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. ezresre. Számok közelítõ helye a tízes. százzal osztható számok felismerése. Felsorolásuk növekvõ. állítások igazságának eldöntése. illetve hamis állítások megfogalmazása. egyesek összegére. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. 2-vel. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. százasra. 33 III. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. képzése helyiérték szerint. százas. tízesek.”. D. leírása matematikai jelekkel. sorozat stb. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. százasával az 1000-es számkörben. páratlan. „egyik sem”. Számok összehasonlítása. L. „van olyan .

Modellrõl. rajzról negatív értékek leolvasása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. Mûveleti tulajdonságok (tagok. százasokkal a 2000-es számkörben. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. Háromjegyû számok összegének. szöveg. rajz. a kivonás ellenõrzése összeadással is. Számok szorzása 10-zel. csoportosíthatósága. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. különbség szorzása. egyjegyûvel való szorzás és osztás. összeg. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. többféle modell megismerése. analóg számítások kerek tízesekkel. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. illetve negatív értékek megjelenítése. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. Annak megfigyelése. Írásbeli összeadás. ha az egyes összetevõket változtatjuk. számegyenesen való lépegetés. illetve törtrész megjelenítése. alapján. lépegetés számegyenesen.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. öszszehasonlítása. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. 34 Matematika 3. tevékenység. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. osztály .Tananyag. alkalmazása. kerek tízesek osztása 10-zel. elõállítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. kiszámítása. kivonás. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. tényezõk felcserélhetõsége. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. modellezése. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. Törtrész kiegészítése 1 egészre. mérés stb. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. modell.

A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. felírása matematikai jelekkel. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. az összefüggések felismerése. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. esetleg következtetéssel. Az eredmény ellenõrzése. rajzról. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. A kerek tízesekkel való számolás. rajzok.Tananyag. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. Összefüggések. Szöveges válasz megfogalmazása. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. A megoldási terv meghatározása. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. Egyenletek. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. zárójelek alkalmazása. alkalmazása az írásbeli összeadás. Matematikai modell (sorozatok. esetleg két lépésben. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. többrõl 1-re. Fogalmak. önálló néma olvasás alapján is. 35 Matematika 3. összehasonlítása. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. az eredmény becslése. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. Az eredmény ellenõrzése. Több megoldás keresése. a terv elkészítése. értelmezése a szöveg alapján. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. tevékenység. nyíldiagramok. az eredmény becslése. Következtetés 1-rõl többre. táblázatok. osztály . szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. illetve egy lépésben következtetéssel. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. egyenletek. az adatok lejegyzése. kivonása a 2000-es számkörben. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. kiszámítása. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. kapcsolatok. összefüggések felismerése tevékenységrõl. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. modellrõl. kivonás és szorzás eredményének becslésében. 0-ra végzõdõ számok összeadása.

és alkotóképesség. Sorozatok Sorozatok folytatása. Táblázattal. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. Táblázattal. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. szöveggel adott függvény szabályának leírása. szöveggel. Az itt felsorolt tartalmak. Tananyag. a szabály megfogalmazása többféleképpen. a kapcsolatok felismerése. a számolási rutin. osztály . egyenlettel. Grafikonok. algebra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. A sorozat szabályának megfogalmazása. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. mérések. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. kiegészítése adott szabály szerint. a táblázat kiegészítése. diagramok olvasása. tevékenység. illetve geometria. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése.Összefüggések. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. Táblázattal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. grafikonnal. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. mérés és a valószínûség. a sorozat folytatása. Táblázattal. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. statisztika témakörök tanulása során. a felismerõ. Többféle szabály keresése. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. ötletgazdag. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. függvények Megfigyelések. megfogalmazása szóban. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. diagrammal. a rugalmas. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. diagrammal. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. A döntési képesség formálása. függvények. oszlopdiagrammal.

A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. mérési eredmények. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. t. technika.Geometria. ml. rajz) tananyagában is. A mérési eredmények feljegyzése. feldolgozására. dl. Útvonalrajzok. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. óra. bejárása. a térszemlélet fejlesztése. térképvázlatok. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. dm. alkalmazásával. másodperc. a különbözõ mértékegységek átváltásával. cl. Mérés centiméter pontossággal. Környezetismeret: Becslések. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. Kapcsolatok A 3. perc. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. Méretek leolvasása rajzokról. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. °C). térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Matematika 3. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. Helyes anyag-. A tárgyak alaprajza. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. dkg. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. grafikonokon történõ megjelenítésére is. A szám. g. A rajz és a tárgy megfeleltetése. diagramokon. idõ. osztályos geometria. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. l. cm. hanem idõt is megtakarítunk. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Kreatív gondolkodás fejlesztése. kg. Testünk mérhetõ tulajdonságai. mm.és pénzbeosztás. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. osztály 37 . Kicsinyítés rajzolással.

megoldásában. összehasonlítása. parkban stb. megmérése. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). deciméterrel. A kilométer fogalma. alaprajz. szöveges feladatok értelmezésében. kimérése milliméterrel. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. összehasonlítása. (Az írásbeli szorzásról. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. a tonna fogalma. kilogrammal. iskolaudvaron. centiméterrel. Átváltások. ûrtartalmak. térképek értelmezése. Tömegek becslése. Alaprajzok. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban.Tananyag. megmérése. megmérése. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. térkép segítségével. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). centiliterrel. Egység. A hektoliter fogalma. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). méterrel. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. kimérése alkalmi mértékegységgel. A gramm. mennyiség. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). illetve a tanult mértékegységekkel. milliliterrel. megmérésük. osztály . mérõszám kapcsolata. összehasonlítása. A mérõeszközök és használatuk ismerete. 38 Matematika 3. Átváltások. kimérése alkalmi mértékegységgel.) A másodperc fogalma. literrel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. A mérések pontosságának meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. mérés és tájékozódás teremben. deciliterrel. tevékenység. Átváltások. dekagrammal. Átváltások. Napok átváltása órákra. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. órák átváltása percekre stb. nézeti rajzok. kimérésük alkalmi. osztásról tanultak alkalmazása.

Síkidomok elõállítása. szétválogatása. Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. Transzformációk végrehajtása. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). A vonalzó és körzõ használata. elõállítása. a tükörtengelyek megrajzolása. felismerése. tevékenység. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. kirakással. vizsgálata Síkidomok. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. szemközti. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. A téglalap és a négyzet felismerése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. nyírás. rács. csúcsok). tükrözés. kirakás. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. csúcsok).Tananyag. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. segítségével. illetve csúcs. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. kicsinyítés. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. nyújtás. kiegészítése. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. lapok. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. hajtogatás. legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. kirakás stb. szomszédos. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. A síkidomokkal. A téglatest és a kocka felismerése. egybevágóság. testek vizsgálata. él. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. csúcs. megmutatása rajzról. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete.). lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. óra). Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. megkülönböztetése. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. Matematika 3. parkettázás. négyzetrácson stb. torzítás stb. különbözõ szimmetriák megsejtetése. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. fogalma síkban és térben. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Ismerkedés a derékszög fogalmával. zsugorítás. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. osztály 39 . Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel.

mérési eredmények összegyûjtése. osztály . diagramról. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. megjelenítése oszlopdiagrammal. Statisztikai adatok. tevékenység. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. Jellemzõk A számtan. mérés. függvények. Az összóraszám nem határozható meg. Táblázatból. grafikonról. Sejtések megfogalmazása. grafikonok készítése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. Logikus gondolkodás fejlesztése. táblázatba rendezése. lejegyzése. elemzése. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. illetve az összefüggések. mérési eredmények megfigyelése. diagramról adatok leolvasása. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. grafikonról. Tananyag. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. táblázatba rendezése. „lehetetlen”). statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése.Valószínûség. a geometria. „lehetséges”. grafikonnal. értelmezése. Két adat számtani közepének értelmezése. gyûjtése. algebra. összehasonlításuk az eredménnyel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. 40 Matematika 3. diagramok.

a másodikban 4 matematikaóra van. Gyakorló. Általában alapelv. és korábbi tananyaga sem csökkent. illetve 3. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2. Matematika 4. tankönyv. A. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A Gyakorló. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. Eszköztár. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4.4. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. B. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. osztály Javasolt óraszám I. Ebben az esetben. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton. Program. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat.. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. B Gyakorló. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. II. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. Feladatgyûjtemény. Matematika 4. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. osztály. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. osztály 41 . III. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. osztályos matematikaoktatást úgy. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4.. hogy annak órakerete nem növekedett. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4.

tartalmi bõvítése. modellel. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. a lehetõségek elõállítása. Fogalmak. szétválogatása.és mûveletfogalom elmélyítése. Tananyag. a fegyelmezett. ötletgazdag gondolkodás alakítása. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. Ennél is fontosabb. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. a „nem”. fegyelmezett. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. tevékenységek. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák.Számtan. rajzzal. A számolási rutin fejlesztése. logikus. A szám. képzése helyiérték szerint. Számok bontása. osztály . szokások bõvítése. erõsítése.”. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. elrendezése táblázatban. „van olyan . Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. Az összes eset keresése. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. A helyes tanulási szokások erõsítése. rendezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. III. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. problémamegoldó. A gondolkodási mûveletek. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. „és”. mennyiségek megfigyelése. állítások igazságának eldöntése. A matematikai tartalom képi. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. az önálló. rugalmas. tényleges értéke. A 10 000-es számkörben adott számok. és a 100 000-es számkör „belakására”. A számtan.. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. helyiértéke. összehasonlítása. sorba rendezése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. tevékenység. algoritmikus gondolkodás alakítása. Igaz. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám.. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. fadiagramon. számok alakiértéke. alkalmazása. „minden” kifejezések megértése. A tízes számrendszer fogalma. hamis állítások megfogalmazása. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

C. százasával. helyiérték. megfogalmazása. „minden”. L. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal. Az =.. osztály 43 . beosztott számegyenesen. M jelekkel. ezresre. rendezése. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. állítások igazságának eldöntése. Számok kerekítése tízesre. százas. olvasása 10 000-ig. ezresével beosztott számegyenesen. kétjegyû. több adott.”.. A számok egyes. ötszázasával stb. D. illetve hamis állítások megfogalmazása. tényleges érték ismerete. Az alakiérték. rendszerezése egy. százasok. százasra. „van olyan . illetve csökkenõ sorrendben. ezres. ötvenesével. „nem minden” kifejezések használata. Egyjegyû.Tananyag.”. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük.”. Római számírás az I.. Számok közelítõ helye a tízes. szétválogatása. mennyiségeknek megfigyelése. százzal. leírása matematikai jelekkel. III. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. alkalmazása. Igaz. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. hányadosés összetett alakjai. egyesek összegére. százas szomszédainak megállapítása. kétszázasával. ezerrel osztható számok felismerése. tevékenység. Számok összeg-. összehasonlítása. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. öttel. A változások és öszszefüggések megfigyelése. „nincs olyan . Nagyság szerinti összehasonlításuk. > jelek helyes használata. „és”. százasával. <. szétválogatása. A számok írása. „és”. rendezése. Felsorolásuk növekvõ. A páros. Többféle megoldás keresése. tízezresre. Számok kerekítése tízesre. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. különbség-. ezresével a 10 000-es számkörben. illetve felismert szempont szerint. összehasonlítása. esetleg más beosztással adott számegyenesen. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. Számlálás tízesével. páratlan. Számok bontása ezresek. „van olyan . Matematika 4.. Számok összehasonlítása. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. X. tízes.. A „nem”.. ezresre. rendezése. százasra. „egyik sem”. tízesek. V. tízzel. „minden” kifejezések használata. A „nem”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése.

hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. modellezése.. negyedének. többféle modell megismerése. 44 Matematika 4. százasokkal. rajzról. Szorzás. 100-zal és 1000-rel. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. változások felismerése.Tananyag. 100-zal. mérés stb. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. alapján. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. alkalmazása. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. Számok összegének. Törtrész kiegészítése 1 egészre. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. kiszámítása. a köztük lévõ viszony megállapítása. Annak megfigyelése. . különbségének becslése kerekített értékekkel. számegyenesen való lépegetés. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. kiszámítása. elõállítása. Mennyiségek felének. a kivonás ellenõrzése összeadással is. ezresekkel stb. osztás 10-zel. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel.. osztály . Az eredmény ellenõrzése. Formák. meghatározása. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. öszszehasonlítása. modell. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. lépegetés számegyenesen. a 20 000-es számkörben. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. ha az egyes összetevõket változtatjuk. Különbözõ modellrõl. analóg számítások kerek tízesekkel. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. II. szöveg. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. mennyiségek. tizedének felismerése. osztás egyjegyû osztóval. Az eredmény becslése. Szorzás és osztás 10-zel. . harmadának. rajz. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. Írásbeli összeadás és kivonás. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. tevékenység. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben.

a mûvelet elvégzése. Több megoldás keresése. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. Összetettebb. Elemek elhelyezése halmazábrában. esetleg két lépésben. osztály 45 . Fogalmak. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen.Tananyag. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. modellrõl. többrõl 1-re. különös tekintettel a becslésekre. a terv elkészítése. Többféle megoldási menet keresése. Matematika 4. III. mûveletek sorrendje. 1000-rel osztható számok. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. Alaphalmaz. rajzról. tevékenység. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. Egyenletek. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. az összefüggések felismerése. Következtetés 1-rõl többre. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. illetve egy lépésben következtetéssel. ellenõrzése. zárójelek használata. Összetett számfeladatok megoldása. egyszerû matematikai szövegek megértése. néma olvasás alapján. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. A szaknyelv helyes használata. 100-zal. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. 10-zel. az adatok lejegyzése. értelmezése önálló. Szöveges válasz megfogalmazása. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. összefüggések felismerése tevékenységrõl. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. az eredmény becslése. gondolkodási módszerek alapozása III. Összefüggések. 5-tel. Egyszerû. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. Az eredmény ellenõrzése. A 2-vel. egyenletek. tervszerû próbálgatással. többrõl többre. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Következtetés többrõl többre. esetleg következtetéssel.

Szöveggel adott függvény szabályának felírása. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. Másik része eszközként szolgál a számtan. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. grafikonnal. Tananyag. Absztrakciós képesség alapozása. Táblázattal. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. osztály . statisztika témakörök tanulása során. algebra. mérés és a valószínûség. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. szöveggel. tevékenység. Az itt felsorolt tartalmak. diagrammal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. Számszám függvények sokféle formában. esetleg többféle alakban. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Többféle szabály keresése. táblázat kitöltése. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. Táblázattal. illetve felismert szabály alapján. egyenlettel stb. tömör kifejezõképesség alakítása. diagrammal. Táblázattal. diagramok építése olvasása. függvények Megfigyelések. illetve geometria.Összefüggések. a rugalmas. Hozzárendelések. következmények meglátására való képesség fejlesztése. függvények. Grafikonok. mérések. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. grafikonok készítése. diagramok. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. megfogalmazása szóban. a számolási rutin. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. ötletgazdag. leképezések. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. méréssel nyert adatokból táblázatok. oszlopdiagrammal. Rövid. a kapcsolatok felismerése. Megfigyeléssel.

Különbség. elemének megállapítása. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre.és hányadossorozat képzése. tevékenység. Helymeghatározás képességének fejlesztése. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás.Tananyag. Adatok sorozatba rendezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. grafikonokon történõ megjelenítésére is. Kapcsolatok A 4. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. összefüggések absztraktabbak. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. 100. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. A szám. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. Konstrukciós képesség alakítása. mint az elõzõ években.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. osztály 47 . a különbözõ mértékegységek átváltásával. a térszemlélet fejlesztése. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. alkalmazásával. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. Geometria. feldolgozására. 20. A mérésekben. Matematika 4. osztályban különösen fontos. kiegészítése adott szabály szerint. általánosabbak. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban... Számtani sorozatok 10. diagramokon. ezért a felismert tulajdonságok. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. mélyebbek lehetnek. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban.

mérések a testen. megmutatása rajzról. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. megmérésük. kocka. Megfigyelések. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. kimérése. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. kimérésük alkalmi. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. osztály . Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. vetítés. illetve szöveges feladatokban. tervezése. tevékenység. megoldásában. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. segítségével. illetve a szabványos mértékegységekkel. térképek értelmezése. méretrajz. Testháló készítése. parkettázás. tömegek öszszehasonlítása. összehasonlítása. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. Hosszúságok. A forma. Testek másolása modellrõl. Alaprajzok. tükrözés. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. mérések Hosszúságok. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. kirakás. ûrtartalmak. összeállítása: téglalap. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. végzése. elforgatás stb. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. tömegek becslése. vizsgálata Síkidomok. Méréssor megtervezése. ûrtartalmak. Tananyag. térkép segítségével. egyszerû tájolóval. Tájékozódás alaprajz. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. Egyszerû makett készítése. 48 Matematika 4. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. Alakzatok tükrösségének felismerése. nézeti rajzok. Alaprajz és nézet. térben. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. A téglatest és a kocka felismerése. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. megmérése. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. testek vizsgálata. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. Nézeti ábrázolás. készítése. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. lapokból. A mérõeszközök ismerete és használatuk.

kirakással. építéssel. algebra. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. illetve csúcs. mérés. A téglalapról. A síkidomokkal. alkalmazásuk alaprajzok. osztály 49 . testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. nézeti rajzok értelmezésében. téglatestrõl. csúcs. területének mérése és számítása. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. Matematika 4. szomszédos. készítésében. Szögmérés derékszög felével. négyzetrõl. Téglatestek építése. negyedével. kockáról korábban tanultak elmélyítése. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. szemközti. Sokszögek kerületének meghatározása. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. Nagyítás. illetve az összefüggések. Valószínûség. síkok. kicsinyítés szemléletes fogalma. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. tevékenység. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. sokszögek sokféle átdarabolása.Tananyag. a geometria. Párhuzamos és merõleges egyenesek. függvények. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. vizsgálata. négyzetrácson stb. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. Jellemzõk A számtan. A derékszög fogalma. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. él.

grafikonnal. használata adatok együttesének jellemzésére. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események.Tananyag. valószínû. gyakoriságuk meghatározása. táblázatba rendezése. gyûjtése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. gyakoriságuk meghatározása. tevékenység. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. A gyakoriság. Az események kimenetelének megfigyelése. grafikonról. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. értelmezése. az eltérés megállapítása és magyarázata. diagramról adatok leolvasása. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. Az „átlag” fogalmának bevezetése. lejegyzése. grafikonok készítése. diagramról. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. diagramok. megjelenítése oszlopdiagrammal. mérési eredmények összegyûjtése. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. osztály . a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. mérési eredmények leolvasása táblázatból. Példák megfogalmazása a „biztos”. 50 Matematika 4. grafikonról. Táblázatból. megfigyelése. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. törtszámok). Statisztikai adatok. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. táblázatba rendezése. lejegyzése. lejegyzése. mérési eredmények megfigyelése. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”.

amely lehetõvé teszi. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. a logika. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák. a kombinatorika. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. az összefüggések. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját.5 óra/hét 7. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. általánosíthatjuk úgy. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. informatika.5 óra/hét 8. osztályban az öt témakörbõl a számtan. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. egymással összeszõve dolgozzuk fel. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. függvények. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4.5 óra/hét 5. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. algebra. osztályban a halmazok. osztály 51 . kémia. 2. fizika. sorozatok és a geometria. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. 5-7. összegezhetjük. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. mérés önállóan is megjelenik a tanításban.MATEMATIKA 5-8. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. felzárkóztatásra. 8. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. tehetséggondozásra. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. technika. menetét.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. osztályos tankönyv 6. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. begyakorolják. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. algebra A számtan. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. geometriai ismeretrendszer is. a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén. javítsuk. stb.1. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. összeszövése az új anyagrészekkel. figyelemösszpontosításra szoktatást. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. Javasoljuk. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. ellenõrzése. Feltétlenül látnunk kell. Számtan. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. Matematika 5-8.) 6. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. A számtan. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása. összefüggések. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. fejezete és a Matematika 7-8. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. Nagyon fontos. bizonyítások önálló megfogalmazására. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. A 8. Feladatgyûjtemény 5. néhány perces. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. függvénytani. 8. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. lejegyzésére). A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. megoldási tervek. ötletek. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. kitartásra. algebra és a geometria. osztály 55 . akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. A szöveges feladatok megoldása. óra eleji „bemelegítõ”. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. a felejtéssel. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat.). amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). fejezete lehetõséget biztosít arra.

Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. a változók kifejezésére. használatában. függvények. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. hogy 5-8. problémaérzékenység alakítása. osztályban ez a hányad nagyobb. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. fontosabb. Geometria. felszín. szabályok megfogalmazása. elemzésére. kibõvítjük. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. Fordítsunk gondot a grafikonok. Fontos. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. az adatok lejegyzésére. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot.Összefüggések. 7. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. elmélyítjük. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. hogy a racionális számokról. a kerület-. olvasására. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. Ezen túlmenõen. A függvényszemlélet fejlesztése. mérések tényleges elvégzésének. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. összeszövi az egyes matematikai témákat. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. táblázatok készítésére. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). a geometriai szemléletmód fejlesztése. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást. konkrét alakzatok megfigyelésének. kísérletezgetésnek. amelyre a felsõ tagozatban építünk. terület-. Ebbõl az is következik. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. osztály . hanem behálózza a többit is.és térfogatképletek értelmezésében. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása.

Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. algebra. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. felszín-. osztály 57 . térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. nézeti rajzok. Valószínûség. illetve Mi a valószínûbb? címmel. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. Matematika 5-8. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. hogy behatóan. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. vizsgálatokkal kiegészítenünk. diagramok elemzése. Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. a Matematika 7-8. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. készítése) elsõsorban a számtan. a számtan. grafikonok. Jobb képességû tanulóinkban 8. alaprajzok értelmezése stb.

irány és távolság meghatározása térképen. 5–6. osztály . 58 Matematika 5-8. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. munka stb. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. pozitív attitûdök. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. 6–8. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. kódolása. csoportosítása. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. évfolyamon a matematika. ha a mennyiségek között egyenes. idõmérés. rendszerezése. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. algoritmusok készítése. napi idõszámítás. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. valamint a nézeti rajzok. sebesség. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. értelmezése. ismeretek különféle jelekkel leírása. különbözõ számtípusú adatok használata. ábrázolása grafikon segítségével. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. nyomás. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. 5–8. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. algoritmusok szöveges. gondolkodási. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. fel kell ismerniük. erõ. hogy az új fogalmak (sûrûség. maketteket. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. 7–8. az öszszefüggések kiolvasása. illetve fordított arányosság van. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. metszeteket készítenek. Az elmozdulás. rajzos megfogalmazása. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. következtetések megfogalmazása.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. diagramok készítése táblázat alapján. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. alaprajzok értelmezésével. a mérési eredmények rögzítése. gyorsulás. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. ezért a vektor fogalmára már 7. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. osztályban szükség van. készítésével. kialakult tanulási szokások. 8. az erõ vektormennyiség. értelmezése. illetve az axonometrikus ábrázolásig.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást).

hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. osztály 59 . feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. kiegészítésére. osztályos anyagrészek cseréje). Matematika 5. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. Feladatgyûjtemény. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. Program. B. 5-6. Eszköztár. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. Matematika 5. tankönyv. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. tankönyv II. A. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). osztály. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. A bõvített változat elsõdleges célja. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. és 4. Ugyanakkor ez azt is jelenti. a feladatok kiválasztásához.. Tanári példány Az 5. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Ebben az esetben javasoljuk. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. osztály. akkor 5. osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát. Matematika 5. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. illetve szakkör). illetve az átlagosnál tehetségesebb.

szóbeli. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. osztályos tankönyvének II. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. logika. a fogalmak megértése. Képes-e önállóan megbecsülni. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. Törekvés felismert összefüggések. elsajátítása. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. A matematikai tartalom képi. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. a tanultak tudatosításában. a tanár. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. gondolatmenetének megértésére. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. lejegyzése. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. az összefüggések felismerése. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. a tankönyv) véleményének. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. Törekvés a problémák önálló megoldására. kötete. illetve a felesleges adatokat? 2. a rugalmas. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. mások (a társak. 60 Matematika 5. Önálló. hogy 5. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. akkor készüljünk fel arra. a gondolkodási képességek fejlesztésében. A logikus gondolkodás alakítása. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. a problémaérzékenység. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. osztály . Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. alkalmazása.

ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. nyitott mondat. igazsághalmaz fogalma. megjelenítése halmazábrán. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. illetve elsajátított fogalmak. részhalmazok képzése. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. megjelenítése például számegyenesen.Tananyag. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. illetve az unió elemeinek felsorolása. tulajdonságok. értelmezése. alaphalmaz. osztály 61 . rendezése. halmazábrán. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. Matematikai szövegek elemzése. Kombinatorikus feladatok. algebra és geometria. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. valamint a „minden”. halmazok megadása tulajdonsággal. a logikai „és”. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. állítások igazságának eldöntése. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. Matematika 5. egy feltétel rendszeres változtatása. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. a lehetõségek megtalálása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. két. rendezése. Egyszerû szövegek értelmezése. illetve elsajátított fogalmak. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a felismert. Szövegalkotás. A „nem”. „nyitott mondat”. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. „vagy”. táblázatba foglalása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. „van olyan” kifejezések alkalmazása. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. táblázatban. a lehetõségek megtalálása. Matematikatörténeti érdekességek. lefordítása a matematika nyelvére.. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. Az „alaphalmaz”. a metszet. a szemléletre támaszkodva. Szövegalkotás. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Matematikai szövegek értelmezése. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. a logikai „és”. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. rendszerezése adott szempont szerint. a „minden”. számegyenesen stb. tevékenység. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata.

Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. nagyság szerinti összehasonlításuk. Számok helye a számegyenesen. szomszédai. közös többszörösök keresése próbálgatással. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban.Számtan. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. többszörösök. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. tényleges érték kapcsolata. algebra témakör tananyagát. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . olvasása az 1 milliós számkörben. tudatosítására. Számosság és mérõszám becslése. helyes használatuk. adott nagyságrendre kerekítésük. A tízes számrendszer. fegyelmezett. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. ha tetszõlegesen adott két szám helye. begyakoroltatására. 2-es alapú számrendszer. rendezésük. Oszthatósági feltételek keresése. Közös osztók. 1 milliós számkörben számok írása. Otthoni munkára. Tájékozódás az egyesével. tízes. nagyság szerinti összehasonlításuk. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. „helyiérték”. az önállósodó. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. 62 Matematika 5. Oszthatóság. beosztott számegyenesen. az alakiérték. rugalmas. A logikus. Tananyag. illetve a bontott alakból a szám felírása. Osztók. Számok írása . A szám. A számolási rutin biztonságosabbá tétele.helyesírása is -. tízesével. meghatározása. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. százasával stb. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. az esetleges hiányosságok pótlására. bõvítése. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. helyiérték. Számok egyes. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Kerekítés. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. beosztott számegyenesen is. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. Az „alakiérték”. tízesével. tevékenység. következetesség. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. százas stb. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. olvasása. Tájékozódás esetleg nem egyesével. százasával stb. rendezésük.és mûveletfogalom elmélyítése. algoritmikus gondolkodás.

A mûveletek inverze. zárójelek figyelembevétele. Összeadás. különbség. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. kivonás. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. kivonása a szemléletre támaszkodva. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. Matematika 5. 100-zal. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. Az egész számok helye a számegyenesen. a számítás menetének megtervezése. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. 100-zal. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. osztás 10-zel. hányados szorzása. osztása. kis abszolútértékû számok esetén. Mûveleti tulajdonságok. 1000-rel. rendezésük. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. osztály 63 . A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Számolás kerekített értékekkel. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. osztás 10-zel. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. egyenlõtlenségek megoldásában. szorzat. Számok ellentettje. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. szorzás. Egész számok összeadása. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. 1000-rel. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. Mûveletek helyes sorrendje. Összeg. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. az ellenõrzésben. abszolútértéke. az ismeretlen komponens kiszámítása. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. A mûveletek elvégzése. kivonásának értelmezése. Egész számok nagyság szerinti rendezése. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. Az egész számok összeadásának. tevékenység.Tananyag. Ellentétes mennyiségek értelmezése. osztás kerekített értékekkel. Egész számok Ellentétes mennyiségek. Zárójelek használata. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával.

Törtek egyszerûsítése. 100-zal. kivonása. egyszerûsítésük. Nagyság szerinti összehasonlításuk. nagyság szerinti összehasonlításuk. kivonása. osztása 10-zel. A törtek különbözõ alakjai. tevékenység. kivonásuk (ismerkedés). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata.Tananyag. a számjegyek jelentésének ismerete. bõvítésük. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. törtrészbõl az egész rész meghatározása. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. osztása természetes számmal. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. kerekítésük. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. Tizedestörtek helye a számegyenesen. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. A törtszámok mint nem egész számok. például összegalakjuk. összeadásuk. adott nagyságrendre kerekítésük. A törtek bõvítése. olvasása. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. becsléssel. osztály . bõvítése. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. rendezésük. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. nagyság szerinti rendezésük. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. rendezésük. A tizedestörtek értelmezése. kiszámítása. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. Véges tizedestört felírása törtalakban. amely egész szám is lehet. nagyság szerinti rendezése. történõ beosztás esetén. századokra stb. nagyság szerinti összehasonlításuk. A törtek megjelenítése eszközzel. egyszerûsítése tapasztalati alapon. írása. számegyenesen való ábrázolásában stb. mint két egész szám hányadosa. egész szomszédaik. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. bõvítése. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. Tizedestörtek szorzása. olvasása. Törtek szorzása. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. 64 Matematika 5. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Törtek szorzása természetes számmal. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. Egyszerûsítésük. 1000-rel stb. rajzzal. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. bõvítésük. helyük a számegyenesen. kivonása.

Törtrész kiszámítása egész részbõl. egyenlõtlenségek megoldásában. megoldási terv készítése. Megoldási terv készítése. tevékenység. illetve gyakorlati jellegû feladatok. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. Az eredmény elõzetes becslése. kiszámítása. ellentmondó adatok. Egyenletek. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. egyszerû számítások. illetve zárójel szerepel). egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. kivonása. megállapítása. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. Az egész számokról. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. a megoldás ellenõrzése. lebontogatással (egy-két lépésben). többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. nagyság szerinti összehasonlításuk. többrõl egyre. ábrázolásuk számegyenesen. szorzásuk. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. ellenõrzése. az eredmény kielégítõ becslése. osztásuk természetes számmal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. szöveges válasz megfogalmazása. egyszerû törtek. szorzásuk. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. amikor a számítási tervben több mûvelet. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. mérésekben stb. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése.Tananyag. meghatározása. Egyenletek. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. értelmezése a szöveg alapján. egyszerû egyenletek. az eredmény egybevetése a szöveggel. az eredmény kielégítõ becslése. Matematika 5. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. Egyszerû egyenletek. ábrázolása. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. egész kiszámítása törtrészbõl. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. osztály 65 . illetve a valósággal. osztásuk természetes számmal. hiányzó feltételek megállapítása. Az egész számokról. az adatok lejegyzése. a megoldás ellenõrzése. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. meghatározása a természetes számok. kivonása. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. Felesleges adatok. Következtetési feladatok: egyrõl többre. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. következtetéssel. a megoldás ábrázolása számegyenesen. az adatok lejegyzése.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

a térfogat szemléletes fogalma. kocka építése. a rombusz. Kerület. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. térben. mérése és mértékegységei. A terület. elõállításuk. párhuzamos) megértése és helyes használata. a négyzet fogalma. vizsgálata. A térfogat. a térfogat mértékegységeinek átváltása. Matematika 5. négyzet kerületének és területének kiszámítása. helyzetük. tér. térfogatának kiszámítása. a paralelogramma magassága. A körrel kapcsolatos fogalmak. felület. átló. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. vonal. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. lapok. terület. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. osztály 69 . síkban. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. elöl-. egyenes. oldalnézeti ábrázolása. szakaszfelezõ merõleges fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból. szakasz. A téglalap. tulajdonságaik. átdarabolással az ismerkedés szintjén. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. lap. e fogalmak közti kapcsolatok. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. félegyenes. a felszín. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. Téglatest. távolság. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. Testek építése. megszerkesztése. csúcs. használata. A síkidomok és a sokszög fogalma. A négyszögek közül a téglalap.Tananyag. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. négyzet területe. hálózatuk. sík. merõleges. térfogata. a kocka felszíne. Háromszög szerkesztése három oldalból. A téglatest. kapcsolataik. A trapéz. felszín. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. oldal. A terület. élek. A megfelelõ mértékegységek ismerete. konvexitás. A téglalap és a négyzet kerülete. a paralelogramma. Testek felül-. Háromszögek. felszínének. él. vizsgálata. csúcs. Téglalap. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. csúcsok a testen. A trapéz. pont. A téglalap.

dolgozati eredményeinek stb. Grafikonról adatok leolvasása. Adatok gyûjtése. tömegének. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. lehetetlen események kiválasztása. Otthoni munkára. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra. ábrázolása grafikonnal. az események gyakorisága. mint a fenti 3-4 óra. grafikonok és a geometria. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. diagrammal. értelmezése. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. biztos. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Tananyag. ábrázolása grafikonon. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. tevékenység. 70 Matematika 5. rendszerezése. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. Grafikon. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. algebra. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. rendezése.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. lehetséges. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. relatív gyakoriság.Valószínûség. A számtan. összehasonlítása. Események megfigyelése. mennyiség átlagának kiszámítása. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. Több szám számtani közepe. A biztos. diagram olvasása. osztály . diagramon. függvények. értelmezése.

osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. felvételi elõkészítés. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. A. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. a feladatok kiválasztásához. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. További gondot jelenthet. Matematika 6. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. Matematika 6. Program. fizika. osztály 71 . Ugyanakkor ez azt is jelenti. Tanári példány A 6. B. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. A bõvített változatban a százalékszámítást. Matematika 6. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. kémia és számítástechnika tanításához. szakkör). ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5.6. osztály. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. tankönyv. A fentiek alapján javasoljuk. osztály. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. osztályos algebra. Feladatgyûjtemény. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. mivel ezek az ismeretek. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. osztályba. a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát.

igaz. A metszetképzés és a logikai „és”.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. a metszet. alkalmazásuk. A „ha . gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása.. a logikai „és”. szövegek önálló értelmezését. valamint a „minden”. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. új ismeretek elsajátítását. „nem”. hamis állítások megfogalmazása. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében.. rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. rendezése. rendszerezésére. „és”.. a felismert összefüggések képi. Tananyag. lefordítása a matematika nyelvére. ellenõrzés igényének kialakítása. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. „van olyan”. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. 72 Matematika 6. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. „van olyan” kifejezések alkalmazása. tevékenység.” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. osztály . mások magyarázatának megértését. írásbeli kifejezését. akkor . A „nem”. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. az elvonatkoztatást és általánosítást. Állítások igazságának eldöntése.. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. illetve az unió elemeinek felsorolása. szóbeli. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. „Minden”.. Tervezés. jellemzésére. helyes használatuk.

tevékenység. Számtan. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. Matematikatörténeti érdekességek. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. összefüggések. Kapcsolat az informatikával. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Szövegalkotás. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. Matematika 6. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. összefüggések.Tananyag. híres magyar matematikusok. tulajdonságok. osztály 73 . Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. tetszõleges alakban adott számokkal. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. illetve elsajátított fogalmak. adott sokszög összes átlójának. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. a felismert. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. rendezése. Az általános összefüggések kutatásának. Szövegalkotás. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. más tantárgyakban és a mindennapi életben. a lehetõségek megtalálása. A szaknyelv helyes használata a felismert. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. ezért a feldolgozás alaposságában. értelmezése. illetve elsajátított fogalmak.

Ismerkedés a hatványozással. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. elmélyítése. ábrázolásuk számegyenesen. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. közös nevezõre hozásuk. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. egyszerûsítésük. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. mint összehasonlítás eredménye. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. Törtalakban adott racionális számok írása. Számok írása. kifejezése tört-. Tananyag. a negatív egész. hogy a 7. tizedestörteké. Mennyiségek törtrésze. Kerekítés. a pozitív tört. A tízes számrendszer biztos ismerete. abszolútérték. törtszám. elõjelek. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. egész szám. Elnevezések ismerete. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. adott nagyságrendre kerekítésük. Végtelen szakaszos tizedestörtek. illetve pozitív és negatív számoké is). a 0. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. tevékenység. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. nagyság szerinti összehasonlításuk. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. negatív szám. osztály . A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. rendezésük. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. tizedestört és százalékalakban. A szám közelítõ. olvasása. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. Számok aránya. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. reciprok) ismerete. hogy a 7. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. ellentett. ábrázolásuk számegyenesen. nagyság szerinti összehasonlításuk.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. a tört mint mérés. a pozitív egész. és a 8. a tizedestört fogalmának elmélyítése.

alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. 0. 0. sorozatok kiegészítésében. tizedestörtekrõl. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. A négy alapmûvelet értelmezése. Matematika 6. számítási terv leírása. reciprok. Szöveges feladatok Egyszerû. szorzás és osztás tizedestörttel. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében.. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. Összetett számfeladatok megoldása. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. . Egyenes arányosság felismerése. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. mûveleti sorrend.1-del. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók). felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. a szorzás és az osztás értelmezése. osztása 10-zel. 100-zal. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása. illetve felesleges adatok szétválasztása. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. Összetett számfeladatok. tevékenység. szabályok megfogalmazása.. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. szabályok megfogalmazása. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával.. az ismeretlen mennyiség kiszámítása. A tizedestörtek szorzása. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban.Tananyag. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is. a feladat megoldása. a szükséges. A négy alapmûvelet értelmezése.01-dal stb. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. osztály 75 . Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. zárójelek használata. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében.

megfogalmazása. a százalékérték. A 3-mal. A legnagyobb közös osztó. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). 76 Matematika 6. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. 25-tel. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. Törzsszám (prímszám). kivonásában. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. 5-tel. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. vizsgálata. Szöveges feladatból egyenlet felírása. elnevezések. az alap. tapasztalati megalapozása. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. az alap kiszámítása törttel való osztással. 10-zel. tevékenység. 100-zal. Kisebb számok osztópárjainak keresése. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. igazsághalmaz. megfogalmazása. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. 100-zal. egyenlet. 1000-rel stb. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. 1000rel. Egyenletek. Ismerkedés a maradékosztályokkal. azonosság. osztály . két. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. Egész együtthatós. Ismerkedés a mérlegelvvel. 6-tal. 10-zel. A közös osztók. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. összetett szám fogalma. Osztópárok. A 2-vel. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. egyenlõtlenség. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. 5tel. megoldása. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. azonos egyenlõtlenség. alaphalmaz. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. Oszthatósági feltételek (például 2-vel. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. osztható számok felismerése. összeadásában. A megoldás ellenõrzése. a megoldás ellenõrzése.Tananyag. közös többszörösök. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. A számok törzstényezõs alakra bontása. 4-gyel. 10 000-rel) keresése. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel.

Az egyenes. Az egyenes arányosság ábrázolása. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. összefüggések leolvasása grafikonról. mérési adatok táblázatba rendezése. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. elkülönítésük egymástól. osztály . osztályos földrajz-. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. az összetartozó értékpárok leolvasása. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. illetve fordított arányosság felismerése. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. függvények Kísérleti eredmények. Arányossági következtetések több lépésben is. tevékenységeket. táblázatról.és kémiatanítás igényeinek. Tananyag. illetve megfeleljenek a 7. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. és 8. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. Kísérleti eredmények. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. ábrázolása diagramokon. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. függvények. Szöveggel. grafikonokon. Szöveggel. tevékenység. adatok leolvasása grafikonról. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. a szabály felírása többféle alakban. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. fizika. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. mérési adatok táblázatba rendezése. táblázatok és grafikonok készítése. tulajdonságainak ismerete. definíciójának. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. táblázatról. Kísérleti eredmények. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. elemzéseket is végeztetünk. A grafikonok készítése.Összefüggések. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. grafikonokon. mérési adatok ábrázolása diagramokon.

a körzõ és a vonalzó használatában. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. ismeretrendszer és képességek megalapozása. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük. osztályban a számtan. a mérõeszközök. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. 78 Matematika 6. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. térszemlélet. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. kémia. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. A tehetséges. a felismert szabály felírása többféle alakban.Tananyag. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. tevékenység. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. Geometria. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. az összefüggések. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. függvények. algebra. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. az 5. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). Valahányadik tag felírása. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. 6. biológia. sorozatok. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. fizika. osztály . illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. alakítása. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. és 6. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. és a 8. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. a mértékegységek átváltásában. illetve technika. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. mint amennyit a tankönyv sugall. osztályos matematika. illetve a valószínûség. földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód.

tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. Háromszög. általánosítása: a sokszög fogalma. Speciális négyszögek (trapéz. nevezetes szögek megszerkesztése. négyzet. Szakasz felezõmerõlegesének. 75°). alkalmazása számításokban. egyenlõ szárú háromszögek. Húrtrapézok. általános szabályok megfogalmazása. területének kiszámítása. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. koordináta-rendszerben) és a térben. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. szög. konvex és nemkonvex négyszögek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. Sokszögek kerületének. félegyenes. egyenes. a törtekrõl. Szög mérése. megszerkesztése. nevezetes szögek (60°. deltoid fogalma). mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása. háromszögek felismerése. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. testek Szimmetrikus háromszögek. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson.Tananyag. szakasz. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. szög felezése. deltoidok. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. A szögfajták felismerése. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. párhuzamos egyenespár. másolása és felezése. tulajdonságai. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. Szimmetrikus háromszögek. Szakaszmásolás. a téglalap. Síkidomok. Pont. 30°. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. 79 Matematika 6. megszilárdítása. szimmetrikus háromszögek. téglalap. négyszögek megszerkesztése. paralelogramma. négyzet területének kiszámítása. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. a sokszög átlóinak száma. Szög másolása. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. A szimmetrikus négyszögek. 45°. mérése. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. A sokszögek. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. A körrel kapcsolatos fogalmak. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. felezõmerõleges fogalma. Derékszög. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése. négyszögek szerkesztése. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. bizonyítása és alkalmazása. rombusz. négyszögek kerületének. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. felezõpontjának megszerkesztése. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. bizonyításokban. alkalmazása. merõleges egyenesek. osztály .

Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. a húrtrapézzal. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. mennyiség átlagának meghatározása. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. értelmezése. lehetetlen események kiválasztása. a felszín kiszámítása. számolási rutin fejlesztése. tevékenység. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. A biztos. Grafikon. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. diagramon. oszlopdiagram. a háromszög belsõ szögeinek összege. kördiagram olvasása. rendezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. értelmezése. ábrázolása grafikonon. biztos. Tervszerûség. Grafikonról adatok leolvasása. A megfigyelõképesség. lehetséges. relatív gyakoriság. Események megfigyelése. ábrázolása grafikonnal. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. Tananyag. Adatok gyûjtése. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. belsõ szögeik vizsgálata. Valószínûség. rendszerezése. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. hanem tényleges kísérletekre. diagrammal. függvények. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. tevékenység. algebra. az események gyakorisága.Tananyag. Térelemek kölcsönös helyzete. Testek építése. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. osztály . elemzõképesség. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. Matematika 6. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. összege. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. illetve az összefüggések. Több szám számtani közepe. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. Jellemzõk A számtan. Ismerkedés a húrnégyszöggel.

osztály. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. Matematika 7. Program. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. tankönyv. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. osztály 81 . Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. Feladatgyûjtemény. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. összetettebb fejtörõ feladatokat. Matematika 7. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Ez azt is jelenti. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. B. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7.7. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. Gyakorló alkalmazására is. illetve az átlagosnál tehetségesebb. egy másik órát tehetséggondozásra. osztály. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. valamint a százalékszámítás terén. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Tanári példány A 7. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. Amennyiben 6. értékrendhez. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. A. a Gyakorló. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. Matematika 7. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. a feladatok kiválasztásához. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen).

.. ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet. rendezése.....” kifejezések használata. gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit.. 82 Matematika 7... igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon).. „van olyan” kifejezések alkalmazása.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében. ha . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. a helyes következtetési sémákat stb. „és”. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során.. „vagy”. egyezõ jelentésû formára. „pontosan akkor .. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira. osztály . Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása..”. Tananyag... rendszerezése két adott szempont szerint.. „ha .. logikai „vagy”. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése. a logikai „és”.. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.” kifejezések helyes használata.. tevékenység. ha . akkor ...”..... a problémák megoldásában. a felismert összefüggések bizonyításában. „van olyan”. akkor .. A „minden”. „akkor és csak akkor . Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. A „pontosan akkor .. A „minden”. az „és” és a halmazok metszete. illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem. valamint a „minden”. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. A „nem” és a halmaz komplementere. „akkor és csak akkor . Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait. Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. ha .”..”. ha . „ha ...

illetve a konkretizálási képesség alakítása. tulajdonságok. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. A felismert. A szaknyelv helyes használata. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. Egyszerû következtetések. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. ezek elemzése. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. illetve elsajátított fogalmak.Tananyag. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. „nyitott mondat”. lefordítása a matematika nyelvére. az adatok közötti összefüggés megállapítása. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. például oszthatósággal. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. az általánosítási. kémia. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. Szövegalkotás. technika stb. összefüggések. sejtések. Matematika 7. gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. geometriával kapcsolatban. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. összehasonlítása. Számtan. tanulása során. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. az elvonatkoztatási. elemzése. tevékenység. osztály 83 . az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. Az „alaphalmaz”.

ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. a megfigyelt összefüggések általánosítása. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. Ismerkedés a zsebszámológéppel. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. Kerekítés. A százalékérték. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. felírása. alkalmazása egyszerûbb esetekben. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. Hatványozás. közelítõ számítások. Mûveleti azonosságok. Mûveleti sorrend. Mûveletek normálalakban adott számokkal. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. Tananyag. Annak eldöntése. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Gyakorló használatára is. A taneszközök úgy épülnek fel. tevékenység. százalékszámítás. a kitevõ természetes szám. osztály . hogy nagy az átfedés a 6. és a 7. osztályos tananyag között. de szükség lehet a Matematika 6. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. többszörös. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. illetve középiskolába készülõk esetén). hogy mikor kell pontos. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. Osztó. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. két szám közös osztóinak. zárójelek használata. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. A hatvány fogalmának ismerete. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. Az eredmények elõzetes becslése. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. A hatványozás azonosságainak felismertetése. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Javasoljuk.

4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. osztály 85 .. Prímszám. oszthatóság 3-mal. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Összetett következtetések. Algebrai kifejezések. Az aránypár. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. Egytagú. . egyenlõtlenség megoldása. Egynemû kifejezések összevonása. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. Arányos osztással. számok törzstényezõkre bontása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. Számok prímtényezõkre bontása. Az alap kiszámítása törttel való osztással. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. kiegészítése. 125-tel.Tananyag. . a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. Egytagú. 6-tal. 9-cel. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. algebrai kifejezések átalakításában. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. Arányos osztás. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. Matematika 7. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. összetett szám fogalmának ismerete. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. Az aránypár fogalmának ismerete. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Osztók. Egynemû kifejezések. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. osztással is.. több szám aránya. feladatok az arányos osztásra. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. tevékenység. egyenlõtlenségek megoldása során. egyenletek. többszörösök. Algebrai kifejezések szorzása számmal. összevonásuk. egyenletek. Mennyiségek törtrésze. ellenõrzésében. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. 8-cal. helyettesítési értékének kiszámítása. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása.

alkalmazása. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. tanulása során. A megoldás létezésének eldöntése. kémia. Összefüggések. a keresett adat (adatok) meghatározása. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. függvények.Tananyag. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. A feladat megoldási tervének egyenlet. egyenlettel. ellenõrzés a szöveg alapján. az eredmény becslése. a megoldás (megoldások) megkeresése. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. ellenõrzése. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. megfogalmazásával és alkalmazásával. technika stb. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. A hatványozás azonosságainak ismerete. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. illetve a fizika. az általános összefüggések felismertetésével. értelmezése. Becslés. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. Algebrai törtek értelmezési tartománya. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Egész.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. 86 Matematika 7. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. osztály . helyettesítési értékének kiszámítása. bizonyítása. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai.

Tananyag. Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. „egybevágó”). táblázat kitöltése. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. a fizika. Szöveggel adott lineáris függvényhez. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. „kisebb”. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. menetének vizsgálata. utasítással. Fontosabb. A tanult összefüggések felismerése. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). A hozzárendelési szabály megadható képlettel. táblázattal. Táblázattal. grafikus ábrázolása. A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. értelmezési tartomány.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. menetének vizsgálata. értelmezése. értelmezése. A lineáris függvény fogalma. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. grafikonnal. menetének vizsgálata. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. formulával. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. Elnevezések: független változó. „párhuzamos”. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Táblázattal. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. tevékenység. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. A függvény megadása az értelmezési tartomány. fordított arányossághoz a szabály felírása. függvényérték. grafikonjának megrajzolása. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. osztály 87 . értékkészlet. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. kémia.

vizsgálata. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. elvontabb szintre emelésével. Az abszolútérték-függvény ismerete. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. a definíciók szabatos megfogalmazása. A bizonyítási igény felkeltése. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. törtrészfüggvény). Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. illetve az összefüggések. amelyekre nemcsak a matematika. általánosításával. osztály . Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. hogy a kör kerületét. algebra. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. területét és a körhengert a 8. osztályban tanítjuk. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. függvények. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. 88 Matematika 7. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. finommanipulációs képesség) alapozása. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. a sorozat változásának megfigyelése. Egyenletek grafikus megoldása. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. esetleg úgy. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. összefüggések tudatosításával. hogy már a 7. tevékenység. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. Ezért feltétlenül javasoljuk. Olyan képességek (térszemlélet.Tananyag. Geometria. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására.

különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. elnevezések. szögmásolás. tevékenység. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. testek Alapfogalmak. A vektor fogalmának ismerete. a szögek fajtái. összegének. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. 2. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. forgásszögek. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. Az alapvetõ geometriai fogalmak. rendszerezés. szögmásolás. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. Szögfelezés. összeadása. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. Vektorok ellentettje. Az elfordulás mérése irányított szöggel. Szögmérés. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. kivonása. erõ) való kapcsolat felismerése. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. tulajdonságai. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. A vektorok ellentettjének. az ûrtartalom és az idõ mérésének. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. A vektor fogalma. a tömeg. A sokszögek kerülete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. alkalmazása egyszerû feladatokban. csoportosításuk. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. Térelemek. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. Az elfordulás mérése. szabványos mértékegységeinek. Síkidomok. alaptételek. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. szögfelezés. A hosszúság. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. jelölések ismerete. melyek a definiált fogalmak? 3. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. mértékegységek A mérésekrõl. A sokszög fogalma.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. osztály 89 . Matematika 7. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. kölcsönös helyzetük.

a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A deltoid. elmélyítése. A szabályos sokszögek. rombusz). az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. Háromszög. felszíne. Az egyenes hasáb felismerése. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. tulajdonságai. tulajdonságai. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. a paralelogramma. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. osztály . A kör kerülete. Az eltolás. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Az egyenes hasáb származtatása. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. tulajdonságai. koordináta-rendszerben) és a térben. mértékegységei. Egyállású szögek. A négyszög. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. a paralelogramma (négyzet. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. kiegészítéssel. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. területe. térfogatának meghatározása. alaptulajdonságai. transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. A térfogat fogalma. megadása. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a háromszög. a paralelogramma. tulajdonságai. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. egyszerû alakzatok elforgatása. téglalap. kiegészítéssel. hálózatának felvázolása. A deltoid. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Az elforgatás szemléletes fogalma. Az egybevágósági transzformáció fogalma. Mozgások. hálója. Egyenes körhenger fogalma. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. mértékegységei. tulajdonságainak felsorolása. térfogata. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. rendszerezése. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. felszíne. A korábban tanultak tudatosítása. tevékenység. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. Az eltolás fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. kiegészítése. a háromszög. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. végrehajtása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. Az egybevágó alakzatok felismerése. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. tulajdonságai. négyszög tengelyes tükrözéssel. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Az egyenes hasáb értelmezése. a háromszög. Az elforgatás megadása. annak megállapítása.Tananyag. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. térfogata. hálózata. Forgásszimmetrikus alakzatok. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. bizonyításokban. 90 Matematika 7. felszínének. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése.

A deltoidról tanultak felelevenítése. A deltoid fogalma. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. Matematika 7. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. Speciális paralelogrammák. A négyszögek tulajdonságai. 180°-ra kiegészítõ szögek. felismerése ábrákon. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. téglalap. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. bizonyításokban. csúcsszögek. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A középpontosan tükrös négyszög. alakzatokon. az összefüggések alkalmazása számításokban. alkalmazása számításokban. A négyszögek. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A háromszög fogalma. Négyszögek szerkesztése. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. a paralelogramma. a háromszög oldalai között. pont. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. négyzet) fogalma. szakasz. alkalmazásuk szerkesztési. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. Paralelogrammák szerkesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. A szabályos sokszögek fogalma. A háromszög magasságai. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. számításos és bizonyítási feladatokban. tulajdonságainak biztos ismerete. A négyszög fogalmának ismerete. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. alaptulajdonságai. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. kapcsolata az elforgatással. tevékenység. Fordított állású szögek.Tananyag. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. csoportosításuk adott szempontok szerint. A középpontos tükrözés fogalma. speciális négyszögek fogalmának. szög. mellékszögek. osztály 91 . A négyszögekrõl. a hiányosságok pótlása.

A relatív gyakoriság meghatározása. húrtrapéz. számolási és bizonyítási feladatokban. megfigyelése. lejegyzése. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. összefüggések megfigyelése. Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. szerkesztésekben. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. diagrammal. A valószínûségi kísérletekben. tevékenység. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. grafikonokról adatok leolvasása. a relatív gyakoriság kiszámítása. A deltoid. Matematika 7. a kimenetel becslése. elemzése. A valószínûség kiszámítása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. A gyakoriság fogalma. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). alkalmazása számításokban. Statisztikai adatok gyûjtése. rendezése. értelmezése. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. osztály . illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. szerkesztésekben. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. tevékenység. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. Valószínûség. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. Eltolás. A tengelyes tükrözés. rendszerezése. Speciális trapézok. az eltolás. Négyszög. paralelogramma. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. Tananyag.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. a kimenetelek lejegyzése. Trapéz szerkesztése. az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. elforgatás. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. grafikonjait. értelmezése. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. alkalmazásuk számításokban. ábrázolása grafikonnal.

A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. a másik órát középiskolai elõkészítésre. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. Matematika 8. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Matematika 8. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. akik csupán szakmai képzésre készülnek. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. osztály 93 . tankönyv. osztály. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. Matematika 8. osztály. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. B.8. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. Feladatgyûjtemény. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. a feladatok kiválasztásához. Program. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. A. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. mint azoknak. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. A fentiek azt is jelentik. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Ezért a 8. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8.

ha . a halmazmûveletekkel. konkrét példákban alkotó módon alkalmazni..”. valamint a „minden”. ha .. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására..Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához. Tananyag..” kifejezések helyes használata. akkor . a megismert fogalmakat tudják definiálni. évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt. a gondolatmenetek logikai rendezését. bizonyítani. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. osztály .. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára.”. akkor .. Ezért a fenti óraszám nem teljes. A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. egyezõ jelentésû formára. tételek szabatos megfogalmazását. a szaknyelv helyes használatát. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra. rendszerezése adott szempontok szerint. majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását.. A témakörhöz tartozó.. az ilyen kijelentések tagadása. A „nem”. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. „van olyan”. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. A gimnáziumi tagozatra járó.. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. a „ha .. a logikai „és”. 94 Matematika 8. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása. esetleg a jelölések bevezetéséig is.... „és”. „pontosan akkor . rendezése. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra. szabályokat legyenek képesek értelmezni. a „van olyan” kifejezések alkalmazása. „vagy”... a logikai „vagy”. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. „akkor és csak akkor . gondolkodási módszerek alapozása A „minden”.. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen.. átfogalmazása más. „ha .. tevékenység.. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket.”.. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig.

igazolása vagy megcáfolása.. A kombinatorika rendszerezettebb. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. állítások igazságának eldöntésében.. tulajdonságok. illetve elsajátított fogalmak. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. megjelenítése. az adatok közötti összefüggés megállapítása. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. Szövegalkotás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. „akkor és csak akkor . értelmezése. ha . tételek. megjelenítése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. A „pontosan akkor . e halmazmûveletek értelmezése.. osztály 95 . sejtések megfogalmazásában. mélyebb feldolgozása. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása.. nagy magyar matematikusok munkássága. A felismert. tevékenység. A logikai és a halmazmûveletek. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. összefüggések. elemzése. Szövegalkotás.”.. az összes eset rendszerezett felsorolása. A „minden”. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. az „és” és a halmazok metszete. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. lefordítása a matematika nyelvére. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. a definíciók és tételek megfogalmazásában. Állítások igazságának eldöntése. összefüggések bizonyításában. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. Matematikai szövegek elemzése.” kifejezések helyes használata. A szaknyelv helyes használata. „nyitott mondat”. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. a jelölések bevezetése. megjelenítésében. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése.. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. az összefüggések megállapítása.. magyarázatok értelmezése. ha . Az „alaphalmaz”. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása.Tananyag. Matematika 8. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában... gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere.

kémia. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. Legkésõbb a 8. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. hogy az egyenletekkel. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. A racionális számok olvasása. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal.Számtan. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. felírásuk különbözõ alakban. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. tanulása során. technika stb. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. osztály . ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. nagyságrendjük megállapítása. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. Tananyag. Az esetleges hiányosságok pótlása. Javasoljuk. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. Javasoljuk. ha a nevezõ nem zérus. és a helyi tanterv sajátosságait. tevékenység. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. illetve a mindennapi életben. Ha elegendõ idõnk van rá.

A százalékérték. Az eredmények elõzetes becslése. zárójelek használata. új anyagban történõ alkalmazása). A négyzetgyök fogalmának ismerete. rendszerezése. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. az eredmények elõzetes becslésében. tevékenység. meghatározása. A racionális szám fogalmának értelmezése. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. számolás hatványokkal. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. a valós számok a racionális és az irracionális számok. A zsebszámológép használatának begyakorlása. osztály 97 . nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. alkalmazása számításokban. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. Mûveleti azonosságok rendszerezése. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. bizonyításuk. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. aránypár. a számítások megtervezése. annak megértése. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. Arány. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. felírása. zsebszámológép.Tananyag. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. számok négyzetének. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. értelmezésük. Mûveleti sorrend. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. Matematika 8. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. Hatványozás. felírása. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. egyenes és fordított arányossági feladatok. Számok négyzetének meghatározása. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. meghatározása. a négyzetgyök fogalma. többszöröseinek. arányos osztás. Számok osztóinak. az irracionális számok végtelen. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. a mûveletek végrehajtásában. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. mennyiségek törtrésze. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. Egyenes és fordított arányosság felismerése. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. begyakorlása. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. Számok normálalakjának értelmezése. Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. esetleg táblázat alkalmazásával.

Az egyenlet. 98 Matematika 8. Arányos osztással. helyettesítési értékének kiszámítása. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Algebrai kifejezések. osztály . A mérlegelv tudatos alkalmazása. összevonásuk. algebrai kifejezések átalakításában. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. algebrai kifejezések szorzása számmal. egyenlõtlenségek megoldása során. tevékenység.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. ellenõrzésében. Számok osztóinak. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). Egyszerû elsõfokú egyenletek. azonos egyenlõtlenség. egyenlõtlenségek megoldása. illetve a fizikában és a kémiában.Tananyag. Becslés. a legegyszerûbb esetekben. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. egyenlõtlenség. a megoldás ellenõrzése. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. az egyenletek. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. egyenlettel („típusfeladatok” is). A megoldás létezésének eldöntése. egyenletek. Egynemû kifejezések. Egytagú. Egytagú. helyettesítési értékének kiszámítása. megoldása. Az aránypár fogalmának ismerete. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. többszöröseinek. Egész. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. azonosság. megoldáshalmaz fogalma. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. ellenõrzés a szöveg alapján. egynemû kifejezések összevonása. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. az egyenlet megoldása. alaphalmaz. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel.

Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. Algebrai törtek értelmezési tartománya. tanulása során. A problémaérzékenység. A racionális számok tizedestört alakja. osztály 99 . Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. helyettesítési értékének kiszámítása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. a keresett adat (adatok) meghatározása. kémia. az általános összefüggések felismertetésével. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. az eredmény becslése. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. a megoldás (megoldások) megkeresése. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. A feladat megoldási tervének egyenlet.Tananyag. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. Matematika 8. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. Néhány nevezetes azonosság megismerése. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. ellenõrzése. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. technika stb. megfogalmazásával és alkalmazásával. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. függvények. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Összefüggések. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. a sorozatok mélyebb megismerésére.

a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. statisztikai vizsgálatokban). Táblázattal. grafikonjának megrajzolása. formulával adott lineáris függvény értelmezése. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris függvény fogalma. Táblázattal. menetének vizsgálata. menetének vizsgálata.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. osztály . A tanult összefüggések felismerése. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. „tükörképei egymásnak”. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. „kisebb”. tevékenység. grafikonnal. illetve egyéb tantárgyakban. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. kémia. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. szöveggel. „párhuzamos”. Fontos. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. rendszerezése. gyakorlása. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. grafikus ábrázolása. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. menetének vizsgálata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. a fizika. Táblázat kitöltése adott szabály. „hasonló”). Tananyag. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. grafikon alapján. törvényszerûség között. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. „egybevágó”. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Táblázattal.

vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. szabályok keresése. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. a másodfokú függvény. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. tulajdonságainak vizsgálata. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. illetve függvényérték-transzformációk. A számtani sorozat értelmezése. a hányadossorozat fogalma. a különbségsorozat fogalma. grafikonjuk megrajzolása. változótranszformációk.Tananyag. Néhány érdekes sorozat megismerése. osztály 101 . a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. táblázat kitöltése. a négyzetgyökfüggvény ismerete. az abszolútérték-függvény. tulajdonságaik vizsgálata. Matematika 8. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. alkalmazása. tulajdonságainak vizsgálata. a definíciók szabatos megfogalmazása. az általános összefüggés megállapítása. értelmezése. A számtani sorozat. az abszolútértékfüggvény. A mértani sorozat értelmezése. a sorozat változásának megfigyelése. folytatása. egyenlõtlenségek grafikus megoldása. bizonyítása. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. következtetéssel. a mértani sorozat n-edik eleme. egyenlettel. a másodfokú függvény. A sorozat mint függvény. a számtani sorozat n-edik eleme. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. fordított arányossághoz a szabály felírása. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. szabályok keresése. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. Egyenletek. képzési szabályuk felismerése. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. Szöveggel adott lineáris függvényhez. folytatása. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal.

Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. osztály . osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. függvények. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. területével és a körhengerrel a 8. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. begyakorlására. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad.Geometria. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. A bizonyítási igény felkeltése. az alakzatokat nem megrajzoljuk. technikában korábban tanultakhoz. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. hogy 7. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása. 102 Matematika 8. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. A 7. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. 2. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. Ez azt jelenti. hanem megszerkesztjük. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. osztályban mélyítsük el. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. illetve az összefüggések. a számításos feladatoknál nem mérjük. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. 3. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. illetve a földrajzban. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. osztályban foglalkozzunk. hogy a kör kerületével. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. algebra.

Háromszögek szerkesztése alapesetekben. különbségének. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. Síkidomok. két sík által bezárt szög értelmezése. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. Ponthalmazok távolsága. osztály 103 . a háromszög oldalai között. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. a szögek fajtái. Az elfordulás mérése irányított szöggel. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A szögpárok származtatása. kölcsönös helyzetük. kiegészítése. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. alkalmazásuk szerkesztésekben. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). Szög mérése szögmérõvel. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. A vektor fogalma. az ûrtartalom és az idõ mérésének. mértékegységek A mérésekrõl. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. A szabályos sokszögek fogalma. alakzatokon. Szögmérés. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. tevékenység. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban.Tananyag. összegének. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. ill. Matematika 8. összefüggések feltárásában. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. Síkidomok. illetve a természettudományi tantárgyakban is. forgásszögek. jelölések. Térelemek. összeadása. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. Az alapvetõ geometriai fogalmak. elnevezések. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. A sokszög kerületének kiszámítása. alkalmazása. A vektor fogalmának ismerete. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. A vektorok ellentettjének. bizonyításokban. A mérésekrõl. tulajdonságai. megszerkesztésük. kiegészítése. kivonása. Az elfordulás mérése. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. Vektorok ellentettje. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. alaptételek. testek Alapfogalmak. elnevezések. A tanultak alkalmazása a fizikában. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. szabványos mértékegységeinek. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. A szögek fajtáinak felismerése. A sokszögek kerülete. Szögpárok. A számok normálalakjáról. a fok ismerete. felismerése ábrákon. Egyenes és sík. felületek. a tömeg.

felhasználása például vektorok összegének. alkalmazása. A Pitagorasz-tétel ismerete. a paralelogramma. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. A háromszög nevezetes egyenesei. alkalmazása számításos feladatokban. a háromszög. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. deltoidok. a beírt köre. pontjai és körei. Pitagorasz tétele. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. A négyszögekrõl. súlyvonalai. bizonyítása. Négyszögek szerkesztése. a tétel megfordítása. pontjainak megszerkesztése. A térfogat mértékegységeinek ismerete. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. A terület fogalma. A speciális négyszögek értelmezése. mértékegységei. 104 Matematika 8. sokszögek területének. tulajdonságai. A körrõl tanultak ismerete. a kör kerülete. A terület mértékegységeinek átváltása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. alkalmazásuk számításokban. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. tulajdonságaik vizsgálata. területe.Tananyag. olyan feladatokban. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. felhasználása egyszerû feladatokban. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). A négyszögek. A körrõl tanultak kiegészítése. középvonalai. mértékegységei. testek felszínének meghatározásában. A háromszög. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. tevékenység. a kör kerületének. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. igazolása átdarabolással. a körlap. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. A kör kerületének és területének kiszámítása. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. A deltoid. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. speciálisan a trapézok. magasságpontja. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. kiegészítéssel. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. szerkesztésekben. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. osztály . A térfogat fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. súlypontja. a köré írt kör. A háromszög nevezetes egyeneseinek. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. szögfelezõ egyenesei. magasságegyenesei.

Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Hengerszerû testek. szerkesztési és bizonyítási feladatok. alkalmazásuk háromszögek. a gúla származtatása. osztály 105 . nagyítás. Ismerkedés a gúlával. Az egyenes hasáb felszínének. Matematika 8. egyenes körhenger. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. tevékenység. A geometriai transzformáció. eltolással. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Az egyenes hasáb. térfogatának meghatározása. az egybevágóság. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. tulajdonságaik. A hasonlóság fogalma. hálójuk. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. a körhenger és a gúla felismerése. illetve a hasonló alakzatok felismerése. Szimmetriák értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. térképek. térfogatuk. annak megállapítása. Az egybevágó. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. Az eltolás. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. a hasonlóság arányának értelmezése. felszínük kiszámítása. speciális négyszögek. A síkidomok. hasonló háromszögek szerkesztése. felszíne. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. nézeti rajzok értelmezésében. kicsinyítés adott arány szerint. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Mozgások. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. sokszögek hasonlóságának feltételei. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. hálója. hálójuk felvázolása. gúla származtatása. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. szabályos sokszögek vizsgálatában. tulajdonságaik felsorolása. vizsgálata. felszínük. a téglatest). Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete.Tananyag.

A Thalész-tétel ismerete. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. térfogata arányának meghatározása. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. alkalmazása szerkesztésekben. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. Hasonló síkidomok területének. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. Hasonló síkidomok területe. érintõ szerkesztése körhöz. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. Összetettebb számítási. hasonló testek felszíne.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. a szerkesztés menetének leírása. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. A felismert összefüggések bizonyítása. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. osztály . Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. A párhuzamos szelõk tétele. Thalész tétele. tulajdonságainak ismerete. hasonló testek felszínének. a tétel és megfordításának bizonyítása. térfogatának aránya. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. szakasz arányos felosztása. 106 Matematika 8. a szerkesztés helyességének igazolása. szerkesztési feladatok. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. tevékenység. Vázlatkészítés.

rendszerezése. A matematikai látásmód fejlesztése. rendezése. lejegyzése. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. ábrázolása. táblázatba rendezése.Valószínûség. terjedelem) és értelmezése. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. diagrammal. A valószínûségi kísérletekkel. Adathalmazok elemzése (módusz. elemzése. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. leggyakoribb adat. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. értelmezése. osztály 107 . Matematika 8. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. meghatározása. Tananyag. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. a relatív gyakoriság kiszámítása. Statisztikai adatok gyûjtése. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. ábrázolása grafikonnal. A relatív gyakoriság fogalma. A valószínûségi kísérletekben. középsõ adat meghatározása. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. rendezése. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. medián. tevékenység. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. tudatos szintre emelése. Az átlag kiszámítása. értelmezése. grafikonokról adatok leolvasása. táblázatokkal. a kimenetelek lejegyzése. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. Az átlag meghatározása. A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. esetleg meghatározása. megfigyelése. összefüggések megfigyelése. a kimenetel becslése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful