DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

sorozatok. §) figyelembevételével. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. r. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. így a Mintatanterv minimumszintje . melléklet) esetén is az általános iskolában. r. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. és a 8. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. 11. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. §). 10. függvények. valószínûség. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . szakmódszertani. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. évfolyamára. § 1. statisztika). tantárgy-pedagógiai. a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. Ezzel párhuzamosan. az átjárhatóságot. összefüggések. algebra. 48. geometria. a 6. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. élve a kerettantervi szabályozás (Kt. a tananyag elmélyítését. 52. számtan. sz. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. tananyagtartalmakat. Ezzel a Mintatantervvel.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. 48. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. mérés. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. r. Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott.

a kerettanterv. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . illetve a tananyag. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. A mintatanterv ajánlása szerint. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. csak azt a minimumot írja elõ. de nem követelünk meg. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. a követelmények. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. más része a matematikai szemlélet fejlesztését. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. amelyeket tanítunk. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. Matematika 1-8. Az ábra a mintatanterv. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. A MATEMATIKA 1-8.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. a látókör kiszélesítését szolgálja. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. osztály 5 .

a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. Rámutat a redukálás. hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. Ez a felépítés rámutat arra. másik pillére a fegyelmezett. valamint saját értékrendjéhez. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. rugalmas. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. ötletgazdag. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. A pedagógus dönthet. A fentiekbõl az is következik. A tantervben. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. elõremutató divergens gondolkodás. az anyanyelv helyes használatára.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. mely feladatokat dolgoztatja fel. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. illetve kiegészítõ összóraszámmal. Ez abban is megnyilvánul. 6 Matematika 1-8. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. hogy figyelembe veszi. osztály . mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. és melyeket hagyja el. Ez lehetõvé teszi. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. feladatot tartalmaznak. illetve a kiegészítés lehetõségeire. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. hogy a taneszközök mindig több anyagot. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk.

5. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. alkalmazásra képesen. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. akkor gondoskodjunk arról. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt.. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. Végül felhívjuk a figyelmet arra. részletezik a célokat. de azt alaposan. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. osztály 7 . hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. illetve a technika. módszertani elgondolásaik megvalósítására. hány dolgozatot írattassunk. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. 7. problémaszintû alkalmazására. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. Rögzítsük.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. értékrendjük érvényesítésére. a 6. tehetséggondozásra. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. 6. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. 8. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. elmélyítésére. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. A tananyag végsõ összeállítása. és a 8. Matematika 1-8. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2.

A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8. osztály .

A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. Munkafegyelem. lelkiismeretesség. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. Fegyelmezett. észlelés. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. konvergens algoritmikus gondolkodás. osztály 9 . majd tudatos használata. írásban közölt új ismeretek. Kötelességtudat. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. értékelésére. A helyes tanulási szokások kiépülése. a szövegek figyelmes olvasása. Emlékezõképesség. mérõeszközök használata). Önellenõrzés. A magyartalanság kerülése. A logikus gondolkodás képessége. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. új kapcsolatok keresése. gondolkodás). tudatos figyelem. számjegyek írásának tanítása. befogadásának. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. általánosítása. kidolgozási képesség. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. Bõvülõ passzív és aktív szókincs. A munkasikerek átélése. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. Hajlandóság. rendszerré szervezése. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. mások gondolatmenetének követésére. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. Érzelmi. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. Törekvés a tanultak begyakorlására. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. kíváncsiság. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. A tanultak megõrzése. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. alkalmazhatóvá tételére. figyelemkoncentráció. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. átszervezése a feladatnak megfelelõen. fogalmak. összefüggések megértése. a munkával járó nehézségek vállalása. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. konkretizálása. Matematika 1-8. igény és törekvés saját észrevételek. monotonitástûrés. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. az összefüggések megértésére.

hajlamainak. áttekinthetõ füzetvezetésre. osztály . szintézis. analízis. ötletgazdagság. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás.). eredetiség). általánosítás. Közösségi szellem. a korábbi elképzelések megváltoztatására. A hiányosságok kiküszöbölésére. A közösségben folyó munka pozitív értékelése.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. egy-egy feladat. játékosság stb. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak. Akaraterõ. Pozitív énkép. a beilleszkedés igénye. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. önbizalom. alkalmazása. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. Az egzakt. jobb eredmények elérésére törekvés. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. Sikerélmény. analógia). Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. Értelmi együttmûködés képessége. Ambíció. Érzelmi. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. Sikerélmények. Hajlandóság és törekvés az igényes. kerülése. Önbizalom. a normák alkalmazásának a szokása. értékelése. teljesség. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. képzelet. mások gondolatmenetének megértése. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. képességeinek és hibáinak ismerete. újszerû megoldások keresésére. a helyes viselkedésre. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. 10 Matematika 1-8. A szellemi erõpróba igénye. A céltudatosság megjelenése. helyes értékelése. Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. rugalmasság. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. ambíció. segítõkészség. A közösség normáinak elfogadása. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására. a helytelen beszédforma és intonáció stb. elvonatkoztatás. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. Alkalmazkodóképesség. Tudatos önfejlesztés. módszereknek. eredetiség.

A feladatok összetettebbek. a kialakult fogalmak absztraktabbak. az eljárások begyakoroltatása. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. osztály 11 . képességeket. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. osztályban mindennap legyen matematikaóra. algebra és a geometria. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. illetve a valószínûség. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. hogy az órák fõ témáját alkossák. általánosabbak. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni. 4. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. sorozatok. a felismert összefüggések mélyebbek. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. hanem egymással kapcsolatban. és 6. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. hogy 1-4. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. mérés jelenik meg önállóan. egymást erõsítve dolgoztuk fel. osztályban elõírt követelményeknek. Matematika 1-4. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. 3. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. függvények. a tanulási szokások kialakítása. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. Harmadik.MATEMATIKA 1-4. negyedik osztályban az összefüggések. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. 2. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. eszközöket.

ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. illetve a nehezebben haladókkal. logika. esetleg a tehetséggondozásra. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. 2. az otthoni környezet felmérése. hanem a számtan. hanem tárgyi tevékenységbõl. 12 Matematika 1-4.. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy. a valóság megfigyelésébõl. Ezért a kerettanterv. akkor fennáll a veszélye annak. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. Ha nincs mindennap matematikaóra. (Az 5. matematikai logikát. osztályos tananyag nõtt. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. a lakás. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. és 3.5 órára. illetve a kombinatorika elemeit. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. az udvar. ha azt szeretnénk. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. A korszerû matematikatanítás törekvése. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. mások gondolatainak megértésében. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. a felejtés kompenzálása. feltérképezése. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. osztály . segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. 4. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. Vannak olyan anyagrészek. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel.1. a matematikai gondolatok elmondása. saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. osztályban. illetve kombinatorikát. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén.5 órát. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. algebra és a geometria.

Számtan. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. grafikonok készítését. Összefüggések. családi költségvetés). a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. Matematika 1-4. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. elmélyítése. Harmadik és negyedik osztályban. Ezért a mintatanterv a 4. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ.és mûveletfogalom kiterjesztését is. elemzését stb. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. sorozatok A számtan. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. A leírtakból következik. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. függvények. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. sorozatok képzését. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. függvénytáblázatok kitöltését. Például a 2. osztály végére legalább 20 000-ig. a rugalmas. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja.és mûveletfogalom megalapozása. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4. osztály 13 . Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. a számolási rutin fejlesztése. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik.

Az elmondottakból az is következik. statisztikai feldolgozására is. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. készítésére. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. Már 1.Geometria. A modellezés. osztályban 10-15%. a nézeti rajzok. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. például a gyakorlati mérésekre. 1. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. A geometria. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. a fogalmak kialakításának. hanem közösen elvégzett kísérletek. grafikonok és a mérések tanításától. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. értelmezésével. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. osztályban 20-25%. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. mérési eredmények gyûjtésére. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára. alaprajzok alkalmazására. A szám. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. osztály . lejegyzésével. a függvények. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. mérés A képi gondolkodás. 4. Valószínûség. 14 Matematika 1-4.

a másodikban 5 matematikaóra van. Eszköztár. 2. színes korongok. Program..) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. III. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. osztály 15 . tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1.) Hajdu Sándor: Matematika 1. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. osztály. logikai lapok. A szülõk. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Az 1. II. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1. osztály Javasolt óraszám I. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza. tanítói segédlet Megjegyzések 1. Matematika 1. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. Matematika 1. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. pálcikák stb.

különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. valószínûségi játékokkal. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. Számszomszédok megállapítása. rendezése. A számok írása. olvasása. mint mérõszám. összefüggések vizsgálatával. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. függvénytáblázatok kitöltésével. illetve csökkenõ sorrendben. szemléltetéssel. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. szöveges megfogalmazásával. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. tevékenység. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. modellel. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. A természetes szám mint véges halmaz számossága. rendezése. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. szokások kialakítása. tartalmi megközelítéssel. mennyiségek összehasonlításával. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. a >. <. illetve felismert szempont szerint.és mûveletfogalom. mint mûveleti eredmény.Számtan. mennyiségek megmérése. számok. Szövegértelmezõ képesség alakítása. Számok. = jelek megismerése. sorozatok képzésével. A szám. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. szétválogatása adott szempont szerint. rajzzal. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. olvasása. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. kettesével. helyes használata. sorba rendezése növekvõ. kimérése. Tananyag. mint sorszám. helyes használata. írása. olvasása. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. használata. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. a matematikai tartalom képi. Tárgyak. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. személyek. szétválogatása. rendszerezése egy (esetleg két) adott. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. A sorszám fogalmának ismerete. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. mennyiségek. Számok írása. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. osztály . alakzatok összehasonlítása. A számtan. statisztikai adatok gyûjtésével.

Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. Három-. négytagú összeg kiszámítása. állítások tagadása.Tananyag. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. tevékenység. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. Az összeadás és kivonás begyakorlása. relációkkal. megoldások kiválasztásában. az egyik tag 10. leolvasása. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). helyes használata. Konkrét számok. Tevékenységrõl. matematikai jelekkel. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. Összeadás és kivonás írása rajzról. összegyûjtésében. osztály 17 . Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. leírása matematikai jelekkel. megfogalmazása szöveggel. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. Tevékenységrõl. páros és páratlan. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. mûveletekkel. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. leolvasása. illetve kivonás. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. páratlan. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. többféle kiszámítási mód megismerése. megfogalmazása. mûveletekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. illetve kisebbítendõ meghatározása. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. egyjegyû. Számok bontása két szám összegére. Kivonásban a hiányzó kivonandó. a számok közötti összefüggések felismerése. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. rajzról. lejegyzése relációs jelekkel. alkalmazása. megfogalmazása. lehetõségek. Többféle megoldás keresése. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. kétjegyû szám fogalmának ismerete. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). A változások megfigyelése. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. számok összeg. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. rajzról. Számokkal.és különbségalakjainak felsorolása. összefüggések önálló megfigyelése. használata. Matematika 1.

gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. a feladat megoldása. algebra. játékkal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. rajzról. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). = relációkkal. Ismerkedés egyenletek. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. megoldása tevékenységgel. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. tevékenységeket 1. / / / Ismerkedés a római számírással. mûveletrõl. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. III. 18 Matematika 1. tevékenység. megoldása tárgyi tevékenységgel. tevékenységek segítségével. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. >. rajzzal. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. <. osztály . ³. a kreatív attitûd alakításához. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához.Tananyag. Kitekintés a 100-as számkörre. rajzzal. rajzzal. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. a számolási rutin. Rugalmas gondolkodásra. mûvelettel. illetve a geometria. ötletgazdagságra való törekvés.) Ismerkedés a £. Összefüggések. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. egyenlõtlenségek megoldásával. a gondolkodási mûveletek. függvények. a matematikai modell megkeresése.

kevesebb.) Grafikonok. közti kapcsolatok megfigyelése. A szabály felírása többféle alakban. adott szabály alapján. formák. Periodikus sorozatok képzése. Az összehasonlító.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. formákból. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. matematikai jelekkel. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. nagyobb. Sorozatok Számokból. ugyanannyi. számosságok változásának megfigyelése. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések.Tananyag. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. modellezések nagyobb idõigényét). felismerése. felismerése. jelenségek stb. esetleg felismert szabály alapján. nyíljelöléssel. a képi gondolkodás. osztály 19 . Formák. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. tárgyak. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. mennyiségek. mozgásokból stb. (Kisebb. több. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. ugyanabba a csoportba tartozik stb. párosítással. összehasonlítással. színezések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. Geometria. több szabály keresése. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. sorba rendezéssel. tevékenység. Matematika 1. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. sorba rendezéssel. Összetartozó elempárok keresése. a sík. ugyanolyan alakú. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Számok bontásának táblázatba rendezése. mennyiségek. megjelenítése például kiválasztással. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. keresése. lépegetés számegyenesen. álló periodikus sorozatok folytatása. függvények Számok. egyenlõ.

akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében.A szám. magas. Ûrtartalmak összehasonlítása. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. A centiméter és a deciméter. deciliterrel. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. A tanult mértékegységek használata szám. méter megismerése. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. a mértékegység. 20 Matematika 1. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). Tananyag. kimérése centiméterrel. a mérõszám fogalmával. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. A centiméter. mérés. Technika: Becslés. Mérés alkalmi mértékegységekkel. deciméter. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). Hosszúságok összehasonlítása. illetve a liter és a deciliter fogalma. becslése. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . hónapok. becslése. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. rövid. keskeny. rendezés. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. sorba rendezése. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. napszakok. méterrel. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. mély stb. a vonalzó használata. Ugyanakkor a geometria. alkalmazása.és egyszerû szöveges feladatokban. a mérés. literrel. összehasonlítás. alacsony. tevékenység. összehasonlításokat. széles. A vonalzó használata. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. nap. mérõeszközökkel. deciméterrel. sorba rendezése. Megfigyelés. Építés.) használata. centiméterrel. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. Évszakok. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk.és mûveletfogalmát.

Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. geometriai tulajdonságokkal. Testek építése. Alakzatok közül a háromszög. ismerkedés a kilogrammal. papírkivágással stb. alakzatok elõállítsa. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). osztály 21 . Irányok. tevékenység. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. Matematika 1. alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. helyes használata. idõtartamának megfigyelése. nap.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése.) használata. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. balra stb. elõtte. irányváltoztatások. Jellemzõk A szám. Események idõbeli lefolyásának. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése. óra. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. Tájékozódás. helymeghatározás Tájékozódás térben. jobbra. a négyszög. elõállítása kirakással. Valószínûség. óra idõtartamok helyes alkalmazása. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. nap. Évszakok. hónapok. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése.Tananyag. közötte. napszakok. az ötszög és a kör felismerése. ezért összóraszám külön nem határozható meg. hét. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. fölötte. kiválasztása. mellette. mögötte.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. Oszlopdiagram értelmezése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. ábrázolása. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok.Tananyag. elõállítása. lejegyzése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. Sejtések megfogalmazása. A „biztos”. tevékenység. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. megállapításokkal.

Az önálló. osztály Javasolt óraszám I. logikai lapok. elrendezésében. logikus. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok.. kreatív gondolkodóképesség alakítása. a másodikban 4 matematikaóra van. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. szokások bõvülése. begyakorlása. Algoritmusok követése. pálcikák stb. lehetõségek. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Program. Kételkedés. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. igazolás. Analógiás gondolkodás. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. Matematika 2. osztály. rugalmas. erõsítése. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. Eszköztár. mûveletek. III. osztály 23 . tanítói segédlet Számtan. absztrakció. ellenõrzés. tartalmi bõvítése.és mûveletfogalom elmélyítése. II. indoklások megfogalmazása. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. megoldások kiválasztásában.2. összegyûjtésében. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra.) Hajdu Sándor: Matematika 2. Viszonyítási képesség fejlesztése. A szám. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. a matematikai tartalom képi. Emlékezetfejlesztés. Matematika 2. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A számolási rutin fejlesztése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. színes korongok. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása.

A számok írása. mennyiségek megfigyelése. összehasonlítása. sorozatok folytatásával. Tananyag. több. A 100-as számkörben halmazok. függvénytáblázatok kitöltésével. leírása matematikai jelekkel. Halmazok elemeinek szétválogatása. állítások igazságának eldöntésével. A 100-as számkörben adott számok. a megoldás ellenõrzése. hányszor akkora megfogalmazása. mennyiségek összehasonlításával. rajzzal. illetve felismert szempont szerint. tízesével 100-ig. többféle megoldás keresése. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. Halmazok összehasonlítása.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. tevékenység. A változások és összefüggések megfigyelése. majd önálló. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. mennyiségek megfigyelése. V. néma olvasás alapján. L.és leszámlálása egyesével. értelmezésével. Egyszerû. megfogalmazása. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. Az alakiérték. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. lejegyzésével. kettesével. valószínûségi kísérletekkel. statisztikai adatok gyûjtésével. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. X. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. rendszerezése. olvasása 100-ig. osztály . C jelek segítségével. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. összefüggések vizsgálatával. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. rendezése. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. Darabszám. rendszerezése egy és két adott. A matematikai modell felírása. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. A számtan. szétválogatása. modellel. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. összehasonlítása. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. a feladat megoldása. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). illetve állítások igazságának eldöntése. rendszerezésével. felsorolásuk növekvõ. adott szempontok szerint. mérõszám használata. Viszonyítások: nagyobb. eleinte tanítói felolvasás. rendezése többféleképpen. illetve csökkenõ sorrendben. helyiérték. tényleges érték fogalmának elõkészítése. nagyság szerinti összehasonlításuk.

A számok egyes. tevékenység. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. 5-tel.. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. <. alkalmazása. tízes. olvasása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. elmélyítése. Számok közti kapcsolatok. Matematika 2. hányszor akkora. páros. ötösével. páratlan szomszédai. begyakorlása. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. alapján. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen.és leszámolás kettesével. Következtetés többrõl egyre. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. felismerése. mennyiségekkel. 10-zel. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. a szorzat változásainak felismertetése. A szorzótáblák begyakorlása. mint részekre osztás.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. Az egyes. alkalmazása. írása. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. mint részekre osztás. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. sorba rendezésük. szöveg stb. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép.Tananyag. illetve analógiára építkezve. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. A természetes szám mint mérõszám. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. A páros. alkalmazása. tízesével. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. A páros és a páratlan számok fogalma. páratlan szám fogalmának általánosítása. . az osztás mint bennfoglalás. Az osztás alkalmazása. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. A szorzás értelmezése. Meg. Számok néhány tulajdonságának ismerete. helyes használata. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. mint bennfoglalás. négyesével. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. illetve téglalapos elrendezéssel. osztály 25 . tevékenység. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Oszthatóság (2vel. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása.. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. alkalmazása. > jelek helyes használata. A sorszám fogalmának ismerete. hármasával. Többféle kiszámítási mód megismerése. Következtetés egyrõl többre. következtetés egyrõl többre. elvégzése a 100-as számkörben. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. következtetés többrõl egyre. számegyenesen való lépegetéssel stb. Kitekintés az 1000-es számkörre.

gyakorlására. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. szorzásban. Nyitott mondat igazzá tétele. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. illetve hamis állítások igazságának eldöntése. Hiányos összeadásban. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. alakzatok behelyettesítése. alkalmazása. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. ábráról. alkalmazása. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. Terv. válasz megfogalmazása. Matematika 2. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. Válasz megfogalmazása. megoldása. Összetett számfeladatok megoldása. Alaphalmaz. mûveletek kijelölése. kétjegyû számok kétszerese. kivonásban. rajzról. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. ha a hányados kétjegyû. Számolás. osztály . Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. az eredmény meghatározása. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. Lejegyzés (ábrázolás). Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. A maradékos osztás értelmezése. Zárójelek használata. az összefüggések megállapítása. mennyiségek. mûveletekrõl. Egyszerû. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. szövegrõl. Állítások tagadása. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. kapcsolatok. részhalmaz. Több mûveletbõl álló feladatsorok. ábráról. Nyitott mondat készítése szövegrõl. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. Ellenõrzés. zárójelek használata. Nyitott mondatba számok. tevékenység. páros számok fele. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. elmélyítésére. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. Összefüggések. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. többféle megoldás keresése.Tananyag. Ismerkedés a logikai „és”-sel. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. Mennyiségek. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. alkalmazása. megoldása.

kreatív gondolkodásra. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. csökkenés. párosítással. A kapcsolat szavakkal. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. mennyiségek. hogy több szabály is lehetséges. illetve geometria. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. 10-zel növekvõ. függvények Számok. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. táblázatának kitöltése. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. A szabály felírása többféle alakban. közti kapcsolatok megfigyelése. 2-vel. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok.. a gondolkodási mûveletek. megjelenítése például kiválasztással. Rugalmas.). Táblázattal adott függvényhez szabály keresése.. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon. 4-gyel. jel. algebra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. a sorozat folytatása. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. periodikusság stb. mennyiségek. sorba rendezéssel.és számsorozatok kiegészítése. osztály 27 . tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. ötletgazdagságra való törekvés. tárgyak. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. tevékenységek segítségével. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. . felismerése. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. a szabály felismerése. formák. hanem eszközként használjuk a számtan.. Sorozatok Tárgy-. keresése. illetve csökkenõ sorozatok folytatása. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése.Összefüggések. Egyszerû tapasztalati függvények. a számolási rutin. a kreatív attitûd alakítására. hányadossorozat). A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. 3-mal. rajz-. jelenségek stb. szövegkészítés táblázat alapján. összehasonlítással. nyíljelöléssel stb. tevékenység. annak felismerése. Tananyag. függvények. illetve felismert szabály alapján.

mértékegységeinek használata. Gyakorlati mérések. Tananyag. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. Alkotóképesség.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. osztály . statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. Tudatos eszközhasználat. tevékenység. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. testek elõállításában. Pontosság. perc. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. nap. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. Kapcsolatok A 2. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. cm. l. óra. Környezetismeret: Becslések.és mûveletfogalmát. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. modellezések idõigényét). év). mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák. kreativitás. Tájékozódás az idõben. síkidomok. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Ugyanakkor a geometria. összehasonlításokat. egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. hónap. kg. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. rajz. elmélyítése. dm. a képi gondolkodás. dl. dkg. megoldások kiválasztásában. hét. A szám. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Idõmérések végzése. osztályos geometria. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása.Geometria. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl.

A négyszögek közül a téglalapok. nap. az ötszög kiválasztása. méterrel. kapcsolatuk. deciméter. Testek építése (például színes rúdból. a négyszög. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. centiméterrel. Tömegek összehasonlítása. Az alakzatok közül a kör. geometriai tulajdonságokkal. Ûrtartalmak összehasonlítása. az élek. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. osztály 29 . sorba rendezése. hétszög stb. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. Matematika 2. számbavétele. perc). a liter. A testek közül a téglatest. lapok. a deciméter. a deciliter. A téglatest és a kocka fogalma. Mérés alkalmi mértékegységekkel. Szöveges feladatok. papírkivágással stb. tevékenység. Az idõmérés egységei (év. felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. deciliter és centiliter fogalma. modellezõ készletbõl). A hatszög. a kilogramm. sorba rendezése. becslése. a háromszög. a tömeg. elõállítása kirakással. óra. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. Mûveletek mennyiségekkel.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. Testek másolása modellrõl. A liter. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. A méter. centiliterrel. Ûrtartalmak összehasonlítása. csúcsok felismerése. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. idõtartamának megfigyelése. nap. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Mértékegységek átváltása. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. kapcsolatuk. testek. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. Mérés alkalmi mértékegységekkel. Mûveletek mennyiségekkel. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. megmérése. hónap. hajtogatással. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. Tömegek összehasonlítása. Mértékegységek átváltása. hajtogatással. Események idõbeli lefolyásának. hónap. Síkidomok. óra. a kilogramm. literrel. Az idõmérés egységeinek (év. méter fogalma. A hosszúság-. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. az idõ-. perc) ismerete. becslése. A centiméter. Különbözõ sokszögek vizsgálata. hét.Tananyag. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. hét. deciméterrel. deciliterrel. A téglalap és a négyzet fogalma.

osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. síkidomok elõállítása. lejegyzése. Táblázatok. tevékenység. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. lejegyzése. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. szemléltetése grafikonnal. Az adatok táblázatba rendezése. lejegyzése. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Tananyag. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. tevékenység. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. Kombinatorikus képesség fejlesztése. A kerület és a terület fogalmának alapozása. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. Valószínûség. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. grafikonok értelmezése. illetve testek csoportosítása. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. Vonalzó. oszlopdiagrammal. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. sablon használata. a valószínûségi szemlélet alapozása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. A „biztos”. Összóraszám: nem határozható meg. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. 30 Matematika 2. másolása. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése.Tananyag. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint.

A rugalmas. erõsítése.. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. Feladatgyûjtemény. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. Matematika 3. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. Eszköztár. osztály Javasolt óraszám I. a másodikban 4 matematikaóra van. Ez a megosztás lehetõvé teszi. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. logikus. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Gyakorló. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Program. Matematika 3. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. II. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. fegyelmezett. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. rendezése. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. A matematikai tartalom képi. osztály. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. III. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.3. tanulói segédlet Számtan. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. osztály 31 . a gondolkodási mûveletek. szokások bõvítése. az önálló.

alkalmazása. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. hamis állítások megfogalmazása. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. A becslés képességének fejlesztése. Az 1000-es számkörben adott számok.a tantervi minimumhoz képest . rajzzal. Igaz. Hangsúlyozzuk. Ez a tanterv . Tananyag. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. A számolási rutin fejlesztése. illetve felismert szempont szerint. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. rendezése. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. rendszerezése egy és két adott. állítások igazságának eldöntése. mértékegységek átváltására stb. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. szétválogatása. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. a kombinatorikus gondolkodásmódot. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. nyitott mondatok megoldására.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot.A szám. A szaknyelv helyes használata. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. néma olvasás alapján. mennyiségeknek a megfigyelése.és mûveletfogalom elmélyítése. összehasonlítása. Szöveges feladatok. osztály . hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. modellel. tevékenység. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez. feldolgozására. megjelenítése tevékenységgel. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. önálló. egyszerû matematikai szövegek megértése. rendezése. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. állítások igazságának eldöntését. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. statisztikai megfigyelések értelmezésére. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. A 2000-es számkör elemeinek. sorozatok képzésére. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. összehasonlítása. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. tartalmi bõvítése. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. továbbépítése. értelmezése. mennyiségek megfigyelése. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. A 3. folytatására. szétválogatása.

Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. A tízes számrendszer fogalma. tényleges érték ismerete. tényleges értéke. Számok összehasonlítása. 10-zel. százas szomszédainak megállapítása. véges halmazokkal kapcsolatban. Az alakiérték. ötvenesével. többszörös fogalma. C. Számok közelítõ helye a tízes. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. összehasonlítása. Az elõzõekkel kapcsolatosan. egyesek összegére. háromjegyû szám fogalmának ismerete. > jelek helyes használata. illetve csökkenõ sorrendben. a „nem”.). Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. Matematika 3.”. táblázatban. helyiérték. „egyik sem”. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. 2-vel. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. megfogalmazása. tízesek. kétjegyû. Nagyság szerinti összehasonlításuk. illetve állítások igazságának eldöntése. tevékenység. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. százas.”. alkalmazása.. százasra. A „nem”. Egyjegyû. százasra. 5-tel. „és”. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre.. százasával az 1000-es számkörben. A páros. X. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. tízes. helyiértéke. állítások igazságának eldöntése. szétválogatása.. D. Elemek elhelyezése halmazábrában. olvasása 1000-ig. Többféle megoldás keresése. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. ötszázasával beosztott számegyenesen. Az osztó. „és”. ezresre. százzal osztható számok felismerése. százasával beosztott számegyenesen. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. V. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. tízzel. M jelekkel. illetve hamis állítások megfogalmazása. leírása matematikai jelekkel. 33 III. L. esetleg más beosztással adott számegyenesen. „van olyan . rendezése. öttel. Római számírás 2000-ig az I. „van olyan . gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. Számlálás tízesével. Számok bontása. Az =. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. kétszázasával. alkalmazása. számok alakiértéke. Felsorolásuk növekvõ. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. Igaz. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. Számok kerekítése tízesre. „minden” kifejezések megértése. „minden”. A számok írása. képzése helyiérték szerint. A számok egyes. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. <. osztály .Tananyag. Háromjegyû számok bontása százasok. a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. rendszerezésében. páratlan. hamis állítások megfogalmazása. Számok kerekítése tízesre. rendezése.. sorozat stb.

Tananyag. kiszámítása. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Háromjegyû számok összegének. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. százasokkal a 2000-es számkörben. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. Annak megfigyelése. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. Írásbeli összeadás. rajzról negatív értékek leolvasása. Törtrész kiegészítése 1 egészre. egyjegyûvel való szorzás és osztás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. analóg számítások kerek tízesekkel. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. Modellrõl. mérés stb. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. összeg. Számok szorzása 10-zel. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. számegyenesen való lépegetés. modell. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. illetve negatív értékek megjelenítése. elõállítása. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. osztály . ha az egyes összetevõket változtatjuk. alapján.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. különbség szorzása. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. szöveg. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. a kivonás ellenõrzése összeadással is. alkalmazása. rajz. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. többféle modell megismerése. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. csoportosíthatósága. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. lépegetés számegyenesen. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. 34 Matematika 3. illetve törtrész megjelenítése. kerek tízesek osztása 10-zel. tevékenység. öszszehasonlítása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. kivonás. tényezõk felcserélhetõsége. Mûveleti tulajdonságok (tagok. modellezése.

Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. az összefüggések felismerése. Több megoldás keresése. osztály . esetleg két lépésben. Szöveges válasz megfogalmazása. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. táblázatok. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. a terv elkészítése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Az eredmény ellenõrzése. 35 Matematika 3. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. A kerek tízesekkel való számolás. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. Fogalmak. kivonása a 2000-es számkörben. A megoldási terv meghatározása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. egyenletek. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. összehasonlítása. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. kivonás és szorzás eredményének becslésében. zárójelek alkalmazása. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. kapcsolatok. rajzról. 0-ra végzõdõ számok összeadása. az adatok lejegyzése. értelmezése a szöveg alapján. felírása matematikai jelekkel. Az eredmény ellenõrzése.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. nyíldiagramok. rajzok. Összefüggések. Következtetés 1-rõl többre. tevékenység. önálló néma olvasás alapján is. többrõl 1-re. kiszámítása. alkalmazása az írásbeli összeadás. Egyenletek. esetleg következtetéssel. illetve egy lépésben következtetéssel. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. az eredmény becslése. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. modellrõl. az eredmény becslése. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. Matematikai modell (sorozatok.

kiegészítése adott szabály szerint. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. diagrammal. szöveggel adott függvény szabályának leírása. osztály . Táblázattal. statisztika témakörök tanulása során. tevékenység. oszlopdiagrammal. mérés és a valószínûség. Táblázattal. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. ötletgazdag. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. Tananyag. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. diagrammal. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. a szabály megfogalmazása többféleképpen. függvények. Táblázattal. a felismerõ. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. megfogalmazása szóban. Grafikonok. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. függvények Megfigyelések. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. szöveggel. algebra.és alkotóképesség. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Az itt felsorolt tartalmak. Sorozatok Sorozatok folytatása. a kapcsolatok felismerése. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. Táblázattal. illetve geometria. a táblázat kiegészítése. A sorozat szabályának megfogalmazása. a rugalmas. diagramok olvasása.Összefüggések. grafikonnal. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. a számolási rutin. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. a sorozat folytatása. egyenlettel. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. Többféle szabály keresése. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. mérések. A döntési képesség formálása.

Mérés centiméter pontossággal. mm. bejárása. ml. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására.Geometria. osztály 37 . Környezetismeret: Becslések. osztályos geometria. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. Méretek leolvasása rajzokról. A szám. Útvonalrajzok. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. grafikonokon történõ megjelenítésére is. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Helyes anyag-. dkg. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. Kreatív gondolkodás fejlesztése. l. °C). t. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. mérési eredmények. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. a térszemlélet fejlesztése. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. kg. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. A mérési eredmények feljegyzése. idõ. másodperc. g. Matematika 3. dm. óra. perc. térképvázlatok. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. technika. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. feldolgozására. diagramokon. Kapcsolatok A 3. Testünk mérhetõ tulajdonságai. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. cm. a különbözõ mértékegységek átváltásával. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. rajz) tananyagában is. Kicsinyítés rajzolással. alkalmazásával. dl. cl.és pénzbeosztás. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. A tárgyak alaprajza. hanem idõt is megtakarítunk.

A mérések pontosságának meghatározása. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). mérés és tájékozódás teremben. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. A hektoliter fogalma. centiméterrel. dekagrammal. nézeti rajzok. méterrel. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. A gramm. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. megmérésük. összehasonlítása.Tananyag. megmérése. alaprajz. ûrtartalmak. kilogrammal. (Az írásbeli szorzásról. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával).) A másodperc fogalma. összehasonlítása. literrel. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. 38 Matematika 3. kimérése alkalmi mértékegységgel. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. tevékenység. Egység. Tömegek becslése. órák átváltása percekre stb. deciméterrel. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. osztály . a tonna fogalma. Átváltások. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban. centiliterrel. parkban stb. osztásról tanultak alkalmazása. mérõszám kapcsolata. kimérése alkalmi mértékegységgel. Átváltások. Alaprajzok. kimérésük alkalmi. A mérõeszközök és használatuk ismerete. térképek értelmezése. Napok átváltása órákra. megmérése. szöveges feladatok értelmezésében. megmérése. illetve a tanult mértékegységekkel. mennyiség. milliliterrel. Átváltások. iskolaudvaron. deciliterrel. térkép segítségével. Átváltások. összehasonlítása. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. megoldásában. A kilométer fogalma. kimérése milliméterrel.

Transzformációk végrehajtása. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. csúcsok). Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. illetve csúcs. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. A vonalzó és körzõ használata. torzítás stb. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. A téglalap és a négyzet felismerése. legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. óra). hajtogatás. megmutatása rajzról. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. kicsinyítés. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. A téglatest és a kocka felismerése. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. osztály 39 . csúcs. lapok. szomszédos. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. a tükörtengelyek megrajzolása. elõállítása. kirakás stb. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. kirakással. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. parkettázás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. egybevágóság. segítségével. kirakás. Ismerkedés a derékszög fogalmával. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. Matematika 3.Tananyag. testek vizsgálata. kiegészítése. különbözõ szimmetriák megsejtetése.). szemközti. csúcsok). Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). fogalma síkban és térben. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. megkülönböztetése. tükrözés. rács. nyújtás. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. vizsgálata Síkidomok. tevékenység. felismerése. Síkidomok elõállítása. él. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. négyzetrácson stb. szétválogatása. nyírás. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. zsugorítás. A síkidomokkal.

diagramról adatok leolvasása. elemzése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. Tananyag. lejegyzése. táblázatba rendezése. grafikonról. diagramok. Sejtések megfogalmazása. grafikonok készítése. gyûjtése. algebra. a geometria. osztály . sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. Logikus gondolkodás fejlesztése. Statisztikai adatok. grafikonról. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése.Valószínûség. függvények. grafikonnal. „lehetetlen”). tevékenység. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. értelmezése. 40 Matematika 3. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. mérés. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Jellemzõk A számtan. diagramról. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. mérési eredmények megfigyelése. Két adat számtani közepének értelmezése. Táblázatból. táblázatba rendezése. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. összehasonlításuk az eredménnyel. Az összóraszám nem határozható meg. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. mérési eredmények összegyûjtése. megjelenítése oszlopdiagrammal. „lehetséges”. illetve az összefüggések.

Általában alapelv. Feladatgyûjtemény.. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van. Ebben az esetben. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. A. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2. osztály 41 . bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. Matematika 4. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. Program. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. A Gyakorló. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. hogy annak órakerete nem növekedett. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. osztály. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. illetve 3. és korábbi tananyaga sem csökkent. Gyakorló. II. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. III. A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. tankönyv. osztály Javasolt óraszám I. B Gyakorló. a másodikban 4 matematikaóra van. Eszköztár. Matematika 4.. B. osztályos matematikaoktatást úgy.4. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4.

hamis állítások megfogalmazása. A szám. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. tevékenység. Az összes eset keresése. elrendezése táblázatban. „és”. és a 100 000-es számkör „belakására”. Számok bontása. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. A helyes tanulási szokások erõsítése. problémamegoldó. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. A matematikai tartalom képi. a fegyelmezett. A tízes számrendszer fogalma. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. Ennél is fontosabb. helyiértéke. Tananyag. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. szétválogatása. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. az önálló. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. A gondolkodási mûveletek. rajzzal.Számtan. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. tartalmi bõvítése.”. fadiagramon. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. állítások igazságának eldöntése. logikus. a „nem”.és mûveletfogalom elmélyítése. rendezése. III. „van olyan . Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. A számtan. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. a lehetõségek elõállítása. fegyelmezett. sorba rendezése. A számolási rutin fejlesztése. algoritmikus gondolkodás alakítása. összehasonlítása. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. mennyiségek megfigyelése. alkalmazása. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. Igaz. tevékenységek. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre.. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. szokások bõvítése. Fogalmak. ötletgazdag gondolkodás alakítása. képzése helyiérték szerint. A 10 000-es számkörben adott számok. „minden” kifejezések megértése. számok alakiértéke. tényleges értéke.. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. modellel. erõsítése. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. rugalmas.

páratlan.”. öttel. „egyik sem”. hányadosés összetett alakjai. D. „minden”. C. Számok bontása ezresek. osztály 43 . Ismerkedés a logikai „vagy”gyal. tényleges érték ismerete. olvasása 10 000-ig. százasával. Matematika 4. kétjegyû. Számok közelítõ helye a tízes. A páros. százasra. ötszázasával stb. ezres.Tananyag. M jelekkel. ötvenesével.. alkalmazása. egyesek összegére. „és”. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. esetleg más beosztással adott számegyenesen. illetve felismert szempont szerint. százzal. helyiérték. „van olyan . százas. „minden” kifejezések használata. tízesek. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. Igaz. rendszerezése egy. A változások és öszszefüggések megfigyelése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése. ezresével a 10 000-es számkörben. Számok kerekítése tízesre. „nincs olyan . „és”. szétválogatása. százasok. kétszázasával. III. beosztott számegyenesen. A számok egyes. különbség-. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. A „nem”. A „nem”. leírása matematikai jelekkel. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. illetve hamis állítások megfogalmazása. több adott. „van olyan . százasával.. ezresre. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. Nagyság szerinti összehasonlításuk. „nem minden” kifejezések használata. Számok kerekítése tízesre. X. ezerrel osztható számok felismerése.. rendezése.. Az =. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. mennyiségeknek megfigyelése.. A számok írása. <. tízes. Számok összeg-. ezresével beosztott számegyenesen. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. megfogalmazása. Az alakiérték.. Egyjegyû. tevékenység. rendezése. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. szétválogatása. > jelek helyes használata. Római számírás az I. Felsorolásuk növekvõ. tízzel. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. rendezése.”. összehasonlítása. összehasonlítása. tízezresre. V.”. Számok összehasonlítása. százasra. ezresre. L. Többféle megoldás keresése. Számlálás tízesével. illetve csökkenõ sorrendben. százas szomszédainak megállapítása. állítások igazságának eldöntése.

alapján. Írásbeli összeadás és kivonás. változások felismerése.. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. ezresekkel stb. mérés stb. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. kiszámítása. Különbözõ modellrõl. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. . A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. szöveg. számegyenesen való lépegetés. Számok összegének. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). a kivonás ellenõrzése összeadással is. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben.Tananyag. öszszehasonlítása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. a 20 000-es számkörben. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. rajzról. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. osztály . osztás 10-zel. tevékenység. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. a köztük lévõ viszony megállapítása. Szorzás és osztás 10-zel. harmadának. kiszámítása. 100-zal. többféle modell megismerése. modellezése. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. rajz. meghatározása. negyedének. . Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. Formák. 100-zal és 1000-rel. Az eredmény ellenõrzése. mennyiségek. alkalmazása. lépegetés számegyenesen. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. Mennyiségek felének. II. Annak megfigyelése. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Törtrész kiegészítése 1 egészre. elõállítása. különbségének becslése kerekített értékekkel. ha az egyes összetevõket változtatjuk. Szorzás. modell. osztás egyjegyû osztóval. Az eredmény becslése. 44 Matematika 4. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása.. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. analóg számítások kerek tízesekkel. tizedének felismerése. százasokkal.

illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. Elemek elhelyezése halmazábrában. Következtetés többrõl többre. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. többrõl 1-re. Alaphalmaz. Egyszerû. egyszerû matematikai szövegek megértése. Szöveges válasz megfogalmazása. értelmezése önálló. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. esetleg következtetéssel. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. Többféle megoldási menet keresése. tevékenység. A 2-vel. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése. néma olvasás alapján. 10-zel. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Matematika 4. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. III. Egyenletek. a terv elkészítése. esetleg két lépésben. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. a mûvelet elvégzése. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. gondolkodási módszerek alapozása III. az összefüggések felismerése. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. Összetettebb. 1000-rel osztható számok. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. Összetett számfeladatok megoldása. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. különös tekintettel a becslésekre. Következtetés 1-rõl többre. összefüggések felismerése tevékenységrõl. Több megoldás keresése. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. mûveletek sorrendje. modellrõl.Tananyag. A szaknyelv helyes használata. többrõl többre. az adatok lejegyzése. rajzról. egyenletek. zárójelek használata. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. osztály 45 . Összefüggések. 100-zal. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. illetve egy lépésben következtetéssel. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. az eredmény becslése. Fogalmak. tervszerû próbálgatással. 5-tel. ellenõrzése.

gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. Többféle szabály keresése. szöveggel. Rövid. Tananyag. Absztrakciós képesség alapozása. a kapcsolatok felismerése. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. osztály . Grafikonok. leképezések. megfogalmazása szóban. statisztika témakörök tanulása során. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. illetve felismert szabály alapján. Megfigyeléssel. Táblázattal. algebra. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. egyenlettel stb. táblázat kitöltése. Szöveggel adott függvény szabályának felírása. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Az itt felsorolt tartalmak. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. Számszám függvények sokféle formában. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. diagrammal. méréssel nyert adatokból táblázatok. tömör kifejezõképesség alakítása. diagramok.Összefüggések. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Táblázattal. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. oszlopdiagrammal. illetve geometria. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. esetleg többféle alakban. következmények meglátására való képesség fejlesztése. tevékenység. mérések. diagramok építése olvasása. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. Másik része eszközként szolgál a számtan. függvények Megfigyelések. függvények. a rugalmas. ötletgazdag. mérés és a valószínûség. grafikonok készítése. a számolási rutin. diagrammal. Táblázattal. Hozzárendelések. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. grafikonnal. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása.

Matematika 4. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. 20. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Konstrukciós képesség alakítása. A mérésekben. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban. diagramokon. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. Számtani sorozatok 10. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. Különbség. Helymeghatározás képességének fejlesztése. kiegészítése adott szabály szerint. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. mélyebbek lehetnek. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. Kapcsolatok A 4. alkalmazásával. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. általánosabbak. ezért a felismert tulajdonságok. osztályban különösen fontos. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás..és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. elemének megállapítása. A szám. a különbözõ mértékegységek átváltásával. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. mint az elõzõ években. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. feldolgozására. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. grafikonokon történõ megjelenítésére is. tevékenység. összefüggések absztraktabbak. 100. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben.és hányadossorozat képzése. osztály 47 . Geometria.Tananyag.. a térszemlélet fejlesztése. Adatok sorozatba rendezése. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban.

Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. kimérése. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. segítségével. nézeti rajzok. Méréssor megtervezése. tömegek becslése. Testek másolása modellrõl. Egyszerû makett készítése. kimérésük alkalmi. Tananyag. Nézeti ábrázolás. összehasonlítása. testek vizsgálata. illetve szöveges feladatokban. kirakás. Alakzatok tükrösségének felismerése. megmérésük. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. készítése. ûrtartalmak. A téglatest és a kocka felismerése. tervezése. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. tömegek öszszehasonlítása. vetítés. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. A forma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. mérések a testen. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. Alaprajzok. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. végzése. Megfigyelések. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. elforgatás stb. egyszerû tájolóval. mérések Hosszúságok. illetve a szabványos mértékegységekkel. megmérése. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. méretrajz. Tájékozódás alaprajz. Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. térkép segítségével. megoldásában. összeállítása: téglalap. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. parkettázás. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. térképek értelmezése. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. osztály . kocka. megmutatása rajzról. Testháló készítése. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. térben. tevékenység.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. ûrtartalmak. Alaprajz és nézet. A mérõeszközök ismerete és használatuk. lapokból. 48 Matematika 4. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. tükrözés. Hosszúságok. vizsgálata Síkidomok.

négyzetrõl. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. szemközti. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. a geometria. osztály 49 . illetve az összefüggések. Matematika 4. síkok. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. Valószínûség. Párhuzamos és merõleges egyenesek. él. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. nézeti rajzok értelmezésében. téglatestrõl. kirakással. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. építéssel. csúcs. A téglalapról. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Jellemzõk A számtan. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. illetve csúcs. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. négyzetrácson stb. Szögmérés derékszög felével. Téglatestek építése. negyedével. mérés. területének mérése és számítása. vizsgálata.Tananyag. Sokszögek kerületének meghatározása. kicsinyítés szemléletes fogalma. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. kockáról korábban tanultak elmélyítése. algebra. Nagyítás. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. készítésében. tevékenység. A derékszög fogalma. A síkidomokkal. alkalmazásuk alaprajzok. szomszédos. sokszögek sokféle átdarabolása. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. függvények. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése.

lejegyzése. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. táblázatba rendezése. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. diagramok. A gyakoriság. Statisztikai adatok. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. gyûjtése. az eltérés megállapítása és magyarázata. gyakoriságuk meghatározása. diagramról adatok leolvasása. megjelenítése oszlopdiagrammal. mérési eredmények leolvasása táblázatból. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. Táblázatból. táblázatba rendezése. grafikonról. értelmezése. törtszámok). Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. gyakoriságuk meghatározása. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. Az „átlag” fogalmának bevezetése. diagramról. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események. valószínû. Példák megfogalmazása a „biztos”. használata adatok együttesének jellemzésére. mérési eredmények megfigyelése.Tananyag. grafikonról. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. lejegyzése. lejegyzése. mérési eredmények összegyûjtése. osztály . tevékenység. grafikonnal. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. 50 Matematika 4. Az események kimenetelének megfigyelése. grafikonok készítése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. megfigyelése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon.

A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. menetét. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. mérés önállóan is megjelenik a tanításban. összegezhetjük. függvények. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. algebra. felzárkóztatásra. osztályban a halmazok. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. a kombinatorika. fizika. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. sorozatok és a geometria. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. kémia. amely lehetõvé teszi. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. osztályban az öt témakörbõl a számtan. informatika. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. tehetséggondozásra. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. az összefüggések. egymással összeszõve dolgozzuk fel. 8. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák.5 óra/hét 5. a logika. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. 2. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret.5 óra/hét 7. technika. általánosíthatjuk úgy. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4.5 óra/hét 8. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6.MATEMATIKA 5-8. osztály 51 . 5-7. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén. amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). figyelemösszpontosításra szoktatást. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. geometriai ismeretrendszer is. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. összefüggések. stb. függvénytani. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. Javasoljuk. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. osztályos tankönyv 6. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. a felejtéssel. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. 8. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. algebra és a geometria. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. kitartásra. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat.) 6. Feladatgyûjtemény 5. fejezete lehetõséget biztosít arra. bizonyítások önálló megfogalmazására. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. A számtan. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. ötletek. A szöveges feladatok megoldása. ellenõrzése. algebra A számtan. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. megoldási tervek. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét.1. javítsuk. A 8. lejegyzésére). hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. összeszövése az új anyagrészekkel. néhány perces. Nagyon fontos. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. fejezete és a Matematika 7-8. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. Matematika 5-8. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. Feltétlenül látnunk kell. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. óra eleji „bemelegítõ”. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Számtan.). a korábban tanultak rendszeres alkalmazása. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. osztály 55 .Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. begyakorolják.

A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. táblázatok készítésére. szabályok megfogalmazása.Összefüggések. Fontos. fontosabb. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). hanem behálózza a többit is. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. amelyre a felsõ tagozatban építünk. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. osztályban ez a hányad nagyobb. elemzésére. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. terület-. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. Geometria. az adatok lejegyzésére. használatában. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. a geometriai szemléletmód fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. elmélyítjük. hogy 5-8. hogy a racionális számokról. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. felszín. konkrét alakzatok megfigyelésének. 7. osztály . mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása. összeszövi az egyes matematikai témákat. a változók kifejezésére. Ebbõl az is következik. kibõvítjük. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. Fordítsunk gondot a grafikonok. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást.és térfogatképletek értelmezésében. függvények. Ezen túlmenõen. mérések tényleges elvégzésének. problémaérzékenység alakítása. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. kísérletezgetésnek. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. olvasására. a kerület-. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket.

Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. Matematika 5-8. a számtan.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. Jobb képességû tanulóinkban 8. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. nézeti rajzok. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. hogy behatóan. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. illetve Mi a valószínûbb? címmel. felszín-. alaprajzok értelmezése stb. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. osztály 57 . algebra. Valószínûség. diagramok elemzése. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. vizsgálatokkal kiegészítenünk. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. készítése) elsõsorban a számtan. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. a Matematika 7-8. grafikonok. térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása.

kódolása. ismeretek különféle jelekkel leírása. Az elmozdulás.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. idõmérés. csoportosítása. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. 5–6. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. az erõ vektormennyiség. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. alaprajzok értelmezésével. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. ábrázolása grafikon segítségével. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. évfolyamon a matematika. 6–8. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. 8. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. rendszerezése. fel kell ismerniük. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). valamint a nézeti rajzok. maketteket. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. munka stb. gondolkodási. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. nyomás. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. hogy az új fogalmak (sûrûség. illetve fordított arányosság van. illetve az axonometrikus ábrázolásig. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. algoritmusok készítése. következtetések megfogalmazása. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. rajzos megfogalmazása. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. sebesség. ha a mennyiségek között egyenes. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. ezért a vektor fogalmára már 7. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. értelmezése. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. osztályban szükség van. 58 Matematika 5-8. készítésével. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. pozitív attitûdök. 7–8. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. osztály . illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. gyorsulás. a mérési eredmények rögzítése. az öszszefüggések kiolvasása. erõ. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. 5–8. kialakult tanulási szokások. értelmezése. diagramok készítése táblázat alapján. algoritmusok szöveges. irány és távolság meghatározása térképen. napi idõszámítás. metszeteket készítenek. különbözõ számtípusú adatok használata.

osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát.. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. osztály 59 . egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). 5-6. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. Matematika 5. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. tankönyv. A. és 4. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. Ebben az esetben javasoljuk. B. illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. Matematika 5. kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. akkor 5. A bõvített változat elsõdleges célja. illetve szakkör). Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. Tanári példány Az 5. Matematika 5. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. osztály. Eszköztár. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. a feladatok kiválasztásához. tankönyv II. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. illetve az átlagosnál tehetségesebb. osztály. Feladatgyûjtemény. Program. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. kiegészítésére. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. osztályos anyagrészek cseréje). hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Ugyanakkor ez azt is jelenti.

Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. logika. osztály . a tanár. a fogalmak megértése. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. a tanultak tudatosításában. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. mások (a társak. a gondolkodási képességek fejlesztésében. illetve a felesleges adatokat? 2. kötete. osztályos tankönyvének II. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. Képes-e önállóan megbecsülni. a problémaérzékenység. A logikus gondolkodás alakítása. hogy 5. akkor készüljünk fel arra. a tankönyv) véleményének. Önálló. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. Törekvés felismert összefüggések. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. gondolatmenetének megértésére. szóbeli. a rugalmas. elsajátítása. alkalmazása.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. lejegyzése. A matematikai tartalom képi. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. az összefüggések felismerése. 60 Matematika 5. Törekvés a problémák önálló megoldására. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4.

a szemléletre támaszkodva. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. Matematikai szövegek elemzése. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. számegyenesen stb. lefordítása a matematika nyelvére. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). Szövegalkotás. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Az „alaphalmaz”. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. egy feltétel rendszeres változtatása. nyitott mondat. gondolkodási módszerek alapozása A számtan.Tananyag. a felismert. halmazok megadása tulajdonsággal. „van olyan” kifejezések alkalmazása. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. valamint a „minden”. rendezése. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. rendezése. halmazábrán. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. a lehetõségek megtalálása. tevékenység. „nyitott mondat”. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. értelmezése. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. Matematikai szövegek értelmezése. osztály 61 . három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. algebra és geometria. a logikai „és”. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Matematika 5. tulajdonságok. illetve elsajátított fogalmak.. állítások igazságának eldöntése. részhalmazok képzése. a metszet. a lehetõségek megtalálása. a „minden”. megjelenítése például számegyenesen. igazsághalmaz fogalma. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. táblázatba foglalása. illetve az unió elemeinek felsorolása. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. A „nem”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. Egyszerû szövegek értelmezése. Szövegalkotás. rendszerezése adott szempont szerint. két. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. a logikai „és”. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. megjelenítése halmazábrán. „vagy”. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. alaphalmaz. illetve elsajátított fogalmak. Kombinatorikus feladatok. táblázatban. Matematikatörténeti érdekességek.

62 Matematika 5. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. A tízes számrendszer. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. következetesség. Otthoni munkára. tízes. meghatározása. nagyság szerinti összehasonlításuk. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. nagyság szerinti összehasonlításuk. beosztott számegyenesen. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. Számok egyes. Oszthatóság. tevékenység. Osztók. A logikus. bõvítése. tényleges érték kapcsolata. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. olvasása az 1 milliós számkörben. rendezésük. az alakiérték. helyiérték. az esetleges hiányosságok pótlására. Tájékozódás esetleg nem egyesével.és mûveletfogalom elmélyítése. az önállósodó. algoritmikus gondolkodás. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. rendezésük. algebra témakör tananyagát. rugalmas. Kerekítés. 2-es alapú számrendszer. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. A szám. többszörösök. tudatosítására. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. Tananyag. illetve a bontott alakból a szám felírása. helyes használatuk. beosztott számegyenesen is. tízesével. adott nagyságrendre kerekítésük. százasával stb. 1 milliós számkörben számok írása. Oszthatósági feltételek keresése. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. fegyelmezett. tízesével. olvasása. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. Számok írása . „helyiérték”. ha tetszõlegesen adott két szám helye. százas stb. begyakoroltatására. Tájékozódás az egyesével. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az „alakiérték”.Számtan. százasával stb. Számosság és mérõszám becslése. Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. Közös osztók. közös többszörösök keresése próbálgatással. Számok helye a számegyenesen. szomszédai.helyesírása is -. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig.

Összeadás. kis abszolútértékû számok esetén. az ellenõrzésben. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. Mûveletek helyes sorrendje. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. Ellentétes mennyiségek értelmezése. osztása. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. különbség. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. Egész számok összeadása. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. Számolás kerekített értékekkel. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. kivonása a szemléletre támaszkodva. Egész számok Ellentétes mennyiségek. Számok ellentettje. Matematika 5. abszolútértéke. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. Összeg. Mûveleti tulajdonságok. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. 1000-rel. osztás 10-zel. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására.Tananyag. 100-zal. rendezésük. osztás kerekített értékekkel. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. szorzás. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. Az egész számok helye a számegyenesen. kivonásának értelmezése. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. a számítás menetének megtervezése. szorzat. az ismeretlen komponens kiszámítása. tevékenység. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. osztás 10-zel. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. egyenlõtlenségek megoldásában. 1000-rel. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. kivonás. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Zárójelek használata. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. Egész számok nagyság szerinti rendezése. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. osztály 63 . nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. zárójelek figyelembevétele. A mûveletek elvégzése. A mûveletek inverze. 100-zal. hányados szorzása. Az egész számok összeadásának.

századokra stb. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). kiszámítása. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. összeadásuk. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. mint két egész szám hányadosa. Nagyság szerinti összehasonlításuk. amely egész szám is lehet. egyszerûsítésük. bõvítésük. a számjegyek jelentésének ismerete. 100-zal. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. helyük a számegyenesen. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. Egyszerûsítésük. egyszerûsítése tapasztalati alapon. A törtszámok mint nem egész számok. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. kerekítésük. tevékenység. például összegalakjuk. nagyság szerinti rendezése. nagyság szerinti összehasonlításuk. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. 64 Matematika 5. A tizedestörtek értelmezése. Tizedestörtek helye a számegyenesen. A törtek bõvítése. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. írása. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. osztása 10-zel. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. olvasása. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. nagyság szerinti összehasonlításuk. 1000-rel stb. Törtek szorzása természetes számmal. kivonása. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. bõvítése. olvasása. egész szomszédaik. rendezésük. osztása természetes számmal. osztály . Törtek egyszerûsítése. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. kivonása. becsléssel. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. bõvítésük. történõ beosztás esetén. kivonása. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. adott nagyságrendre kerekítésük. bõvítése.Tananyag. nagyság szerinti rendezésük. Törtek szorzása. A törtek megjelenítése eszközzel. rendezésük. kivonásuk (ismerkedés). Véges tizedestört felírása törtalakban. rajzzal. törtrészbõl az egész rész meghatározása. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. A törtek különbözõ alakjai. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. számegyenesen való ábrázolásában stb. Tizedestörtek szorzása. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása.

Tananyag. amikor a számítási tervben több mûvelet. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. a megoldás ábrázolása számegyenesen. Egyenletek. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. Az eredmény elõzetes becslése. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. megállapítása. az adatok lejegyzése. meghatározása a természetes számok. következtetéssel. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. kiszámítása. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. Megoldási terv készítése. többrõl egyre. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. szorzásuk. egyszerû számítások. lebontogatással (egy-két lépésben). illetve zárójel szerepel). egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. ábrázolása. az adatok lejegyzése. Egyenletek. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. egyszerû egyenletek. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. Egyszerû egyenletek. ellentmondó adatok. Törtrész kiszámítása egész részbõl. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. mérésekben stb. meghatározása. tevékenység. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. szorzásuk. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. megoldási terv készítése. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. egyenlõtlenségek megoldásában. az eredmény kielégítõ becslése. az eredmény kielégítõ becslése. Felesleges adatok. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. szöveges válasz megfogalmazása. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. egész kiszámítása törtrészbõl. az eredmény egybevetése a szöveggel. osztásuk természetes számmal. a megoldás ellenõrzése. osztály 65 . hiányzó feltételek megállapítása. a megoldás ellenõrzése. A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. illetve a valósággal. kivonása. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. ellenõrzése. illetve gyakorlati jellegû feladatok. osztásuk természetes számmal. Matematika 5. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. Az egész számokról. egyszerû törtek. nagyság szerinti összehasonlításuk. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. értelmezése a szöveg alapján. kivonása. Az egész számokról. ábrázolásuk számegyenesen. Következtetési feladatok: egyrõl többre. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. Kerület. csúcs. lapok. Háromszög szerkesztése három oldalból. távolság. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. e fogalmak közti kapcsolatok. A trapéz. párhuzamos) megértése és helyes használata. síkban. Matematika 5. a felszín. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. élek. A négyszögek közül a téglalap. helyzetük. vizsgálata. csúcs. A téglalap. térfogata. vizsgálata. a paralelogramma magassága. lap. szakasz. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. A terület. A téglatest. a kocka felszíne. térben. pont. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. a rombusz. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. négyzet kerületének és területének kiszámítása. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. A térfogat. hálózatuk. konvexitás. A téglalap. a térfogat szemléletes fogalma. A síkidomok és a sokszög fogalma. kocka építése. használata. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. oldal. mérése és mértékegységei. Háromszög szerkesztése három oldalból. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. elõállításuk. vonal. átdarabolással az ismerkedés szintjén. merõleges. A trapéz. egyenes. oldalnézeti ábrázolása. Testek felül-. A terület. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Testek építése. tevékenység. felszínének. Téglalap. A megfelelõ mértékegységek ismerete. csúcsok a testen. felület. a paralelogramma. terület. elöl-. A körrel kapcsolatos fogalmak. osztály 69 . Háromszögek. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. térfogatának kiszámítása. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. tér. sík. A téglalap és a négyzet kerülete. kapcsolataik. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. átló. a térfogat mértékegységeinek átváltása.Tananyag. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. félegyenes. Téglatest. felszín. szakaszfelezõ merõleges fogalma. négyzet területe. él. megszerkesztése. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. a négyzet fogalma. tulajdonságaik.

diagrammal. Adatok gyûjtése. biztos. mint a fenti 3-4 óra. függvények. tömegének. ábrázolása grafikonnal. 70 Matematika 5. értelmezése. mennyiség átlagának kiszámítása. relatív gyakoriság. Grafikon. rendszerezése. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. az események gyakorisága. Otthoni munkára. ábrázolása grafikonon. osztály . Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. algebra. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra. Több szám számtani közepe. értelmezése. A számtan. dolgozati eredményeinek stb. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. grafikonok és a geometria. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. rendezése. lehetséges. összehasonlítása.Valószínûség. diagramon. lehetetlen események kiválasztása. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. Grafikonról adatok leolvasása. Események megfigyelése. A biztos. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. tevékenység. diagram olvasása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása.

Matematika 6. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. Ugyanakkor ez azt is jelenti. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. osztály. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. A fentiek alapján javasoljuk. tankönyv. További gondot jelenthet. mivel ezek az ismeretek. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. osztály 71 . tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. B. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. osztály. A. Feladatgyûjtemény. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. A bõvített változatban a százalékszámítást. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. szakkör). Program. Matematika 6. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. a feladatok kiválasztásához. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. kémia és számítástechnika tanításához.6. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. osztályba. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. osztályos algebra. Tanári példány A 6. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. Matematika 6. felvételi elõkészítés. fizika. a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok.

a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. hamis állítások megfogalmazása. új ismeretek elsajátítását. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Tervezés. a logikai „és”. ellenõrzés igényének kialakítása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására.. akkor . Tananyag. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. illetve az unió elemeinek felsorolása. „és”.. A metszetképzés és a logikai „és”. rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. az elvonatkoztatást és általánosítást. lefordítása a matematika nyelvére. alkalmazásuk. igaz. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása.. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. A „ha . Állítások igazságának eldöntése. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. írásbeli kifejezését. szövegek önálló értelmezését. osztály . rendezése.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. „nem”. rendszerezésére.. „van olyan” kifejezések alkalmazása. szóbeli. 72 Matematika 6. helyes használatuk. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. a metszet. tevékenység. „van olyan”. „Minden”. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását..” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). valamint a „minden”. mások magyarázatának megértését. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. jellemzésére. a felismert összefüggések képi. A „nem”.

ezért a feldolgozás alaposságában. Matematikatörténeti érdekességek. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. A szaknyelv helyes használata a felismert. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. Az általános összefüggések kutatásának. értelmezése. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. Kapcsolat az informatikával. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. tetszõleges alakban adott számokkal. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. híres magyar matematikusok. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. illetve elsajátított fogalmak. adott sokszög összes átlójának. más tantárgyakban és a mindennapi életben. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. Számtan. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. Szövegalkotás. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. osztály 73 . a lehetõségek megtalálása. tulajdonságok.Tananyag. összefüggések. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. rendezése. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. a felismert. összefüggések. illetve elsajátított fogalmak. Matematika 6. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. tevékenység. Szövegalkotás. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára.

Mennyiségek törtrésze. Elnevezések ismerete. egyszerûsítésük. a tört mint mérés. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. hogy a 7. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. mint összehasonlítás eredménye. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. Tananyag. Számok aránya. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. a 0. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. közös nevezõre hozásuk. rendezésük.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. elõjelek. ellentett. negatív szám. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. abszolútérték. A tízes számrendszer biztos ismerete. kifejezése tört-. a pozitív egész. Végtelen szakaszos tizedestörtek. egész szám. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. olvasása. A szám közelítõ. Törtalakban adott racionális számok írása. ábrázolásuk számegyenesen. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. Ismerkedés a hatványozással. adott nagyságrendre kerekítésük. tizedestörteké. elmélyítése. osztály . tizedestört és százalékalakban. reciprok) ismerete. nagyság szerinti összehasonlításuk. nagyság szerinti összehasonlításuk. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám. Kerekítés. tevékenység. a negatív egész. a pozitív tört. illetve pozitív és negatív számoké is). ábrázolásuk számegyenesen. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. a tizedestört fogalmának elmélyítése. és a 8. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. törtszám. Számok írása. hogy a 7. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is.

elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók). az ismeretlen mennyiség kiszámítása. Egyenes arányosság felismerése. Összetett számfeladatok megoldása. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében. sorozatok kiegészítésében. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. szabályok megfogalmazása.. zárójelek használata. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. tevékenység. A négy alapmûvelet értelmezése. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. A tizedestörtek szorzása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása.Tananyag. osztály 75 . a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. osztása 10-zel. 100-zal. szabályok megfogalmazása. felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. tizedestörtekrõl.1-del. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is.01-dal stb. Matematika 6. a szorzás és az osztás értelmezése. illetve felesleges adatok szétválasztása. 0. A négy alapmûvelet értelmezése. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében. reciprok... Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Szöveges feladatok Egyszerû. mûveleti sorrend. a feladat megoldása. 0. . szorzás és osztás tizedestörttel. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is. alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. számítási terv leírása. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban. a szükséges. Összetett számfeladatok.

két. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. 10-zel. alaphalmaz. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. osztály . A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. közös többszörösök. Ismerkedés a maradékosztályokkal. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. 6-tal. A számok törzstényezõs alakra bontása. 25-tel. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. A 3-mal. a megoldás ellenõrzése. 10-zel. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. Szöveges feladatból egyenlet felírása.Tananyag. elnevezések. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. Ismerkedés a mérlegelvvel. megfogalmazása. osztható számok felismerése. azonosság. megoldása. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. igazsághalmaz. 100-zal. 5tel. 4-gyel. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). a százalékérték. 10 000-rel) keresése. azonos egyenlõtlenség. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. Egyenletek. tevékenység. Egész együtthatós. A megoldás ellenõrzése. vizsgálata. 1000-rel stb. 100-zal. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. A közös osztók. egyenlet. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. Törzsszám (prímszám). tapasztalati megalapozása. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. az alap. az alap kiszámítása törttel való osztással. 76 Matematika 6. Oszthatósági feltételek (például 2-vel. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. 1000rel. kivonásában. összeadásában. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. 5-tel. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. Osztópárok. Kisebb számok osztópárjainak keresése. megfogalmazása. összetett szám fogalma. egyenlõtlenség. A legnagyobb közös osztó. A 2-vel. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata.

tulajdonságainak ismerete. tevékenységeket. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. Kísérleti eredmények. osztályos földrajz-. osztály . A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. táblázatról. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. függvények. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. Tananyag. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). elemzéseket is végeztetünk. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. a szabály felírása többféle alakban. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. fizika. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg.Összefüggések. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. definíciójának. Szöveggel. grafikonokon. és 8. illetve fordított arányosság felismerése. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. az összetartozó értékpárok leolvasása. táblázatok és grafikonok készítése. adatok leolvasása grafikonról. függvények Kísérleti eredmények. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. táblázatról. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. Kísérleti eredmények. A grafikonok készítése. illetve megfeleljenek a 7. Az egyenes arányosság ábrázolása. Szöveggel. mérési adatok táblázatba rendezése. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. elkülönítésük egymástól. Az egyenes. mérési adatok ábrázolása diagramokon. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. Arányossági következtetések több lépésben is. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. ábrázolása diagramokon. grafikonokon. összefüggések leolvasása grafikonról. tevékenység.és kémiatanítás igényeinek. mérési adatok táblázatba rendezése.

és a 8. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. a felismert szabály felírása többféle alakban. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. Valahányadik tag felírása. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. függvények. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. 6. a mértékegységek átváltásában. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. A tehetséges. 78 Matematika 6. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. mint amennyit a tankönyv sugall. sorozatok. tevékenység. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. illetve technika. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. az összefüggések. Geometria. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. az 5. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. kémia. osztály . biológia.Tananyag. osztályos matematika. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. osztályban a számtan. térszemlélet. a mérõeszközök. fizika. illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. algebra. és 6. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. a körzõ és a vonalzó használatában. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. ismeretrendszer és képességek megalapozása. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. illetve a valószínûség. alakítása. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük.

megszerkesztése. szög felezése. Speciális négyszögek (trapéz. tulajdonságai. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. paralelogramma. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. felezõpontjának megszerkesztése. koordináta-rendszerben) és a térben. tevékenység. a téglalap. Szimmetrikus háromszögek. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. bizonyításokban. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. egyenes. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása. Háromszög. A sokszögek. deltoid fogalma). tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. Szög másolása. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. másolása és felezése. rombusz. A szögfajták felismerése. szimmetrikus háromszögek. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. megszilárdítása. nevezetes szögek megszerkesztése. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. szög. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. felezõmerõleges fogalma. A körrel kapcsolatos fogalmak. Síkidomok. 75°). Szög mérése. négyzet. Pont. párhuzamos egyenespár. testek Szimmetrikus háromszögek. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. 79 Matematika 6. osztály . Szakasz felezõmerõlegesének. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. a törtekrõl. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. alkalmazása. mérése. alkalmazása számításokban. szakasz. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. négyszögek kerületének. 45°. a sokszög átlóinak száma. általános szabályok megfogalmazása.Tananyag. négyszögek szerkesztése. egyenlõ szárú háromszögek. Sokszögek kerületének. négyzet területének kiszámítása. Húrtrapézok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. félegyenes. háromszögek felismerése. területének kiszámítása. nevezetes szögek (60°. konvex és nemkonvex négyszögek. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. deltoidok. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. bizonyítása és alkalmazása. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Szakaszmásolás. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. merõleges egyenesek. téglalap. négyszögek megszerkesztése. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. A szimmetrikus négyszögek. Derékszög. 30°. általánosítása: a sokszög fogalma. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése.

A háromszög külsõ szögeinek fogalma. értelmezése. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. biztos. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Több szám számtani közepe. Grafikon. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. Valószínûség. diagramon. kördiagram olvasása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. illetve az összefüggések. ábrázolása grafikonnal. a felszín kiszámítása. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. relatív gyakoriság. belsõ szögeik vizsgálata. algebra. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. Matematika 6. lehetséges. tevékenység. Adatok gyûjtése. Tananyag. diagrammal. osztály . összege. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. hanem tényleges kísérletekre. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. Jellemzõk A számtan. rendezése. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. az események gyakorisága. értelmezése.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. Tervszerûség. tevékenység. Térelemek kölcsönös helyzete. elemzõképesség. A megfigyelõképesség. Grafikonról adatok leolvasása. a húrtrapézzal. A biztos. a háromszög belsõ szögeinek összege. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. mennyiség átlagának meghatározása. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. ábrázolása grafikonon. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. lehetetlen események kiválasztása. függvények. Események megfigyelése. Testek építése. oszlopdiagram. rendszerezése. Ismerkedés a húrnégyszöggel. számolási rutin fejlesztése.

akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. Matematika 7. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Tanári példány A 7. osztály 81 . osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. Gyakorló alkalmazására is. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. B. Amennyiben 6. osztály. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. összetettebb fejtörõ feladatokat. értékrendhez. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. illetve az átlagosnál tehetségesebb. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. tankönyv. Matematika 7. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. Program. a Gyakorló. a feladatok kiválasztásához.7. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. egy másik órát tehetséggondozásra. valamint a százalékszámítás terén. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. A. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. Ez azt is jelenti. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. Feladatgyûjtemény. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). Matematika 7. osztály. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7.

rendezése. logikai „vagy”. az „és” és a halmazok metszete. gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”.. a helyes következtetési sémákat stb... ha .”.. „és”.. ha . a logikai „és”. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit.” kifejezések helyes használata. ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet.” kifejezések használata.. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait... tevékenység.”.. „pontosan akkor . a problémák megoldásában. „vagy”.. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata.. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira. rendszerezése két adott szempont szerint... A „minden”.. Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. egyezõ jelentésû formára..Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében. valamint a „minden”. „ha . Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása.”.. A „minden”. 82 Matematika 7... ha . „ha .... akkor .. A „pontosan akkor .. ha .. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk.”. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan.. akkor .. illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem. Tananyag. „van olyan”. „akkor és csak akkor . „van olyan” kifejezések alkalmazása. osztály . Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként.. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése. „akkor és csak akkor . A „nem” és a halmaz komplementere. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. a felismert összefüggések bizonyításában. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint.. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során..

gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. osztály 83 . öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. technika stb. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. Matematika 7. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. az általánosítási. Szövegalkotás. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. Számtan. sejtések. ezek elemzése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. az elvonatkoztatási. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. Az „alaphalmaz”. geometriával kapcsolatban. A felismert. tevékenység. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. összefüggések. „nyitott mondat”. például oszthatósággal. A szaknyelv helyes használata. illetve a konkretizálási képesség alakítása. elemzése. az adatok közötti összefüggés megállapítása. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. tanulása során. lefordítása a matematika nyelvére. Szövegalkotás. összehasonlítása. Egyszerû következtetések. kémia.Tananyag. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. tulajdonságok. illetve elsajátított fogalmak.

A hatvány fogalmának ismerete. hogy nagy az átfedés a 6. Annak eldöntése. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. két szám közös osztóinak. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Javasoljuk. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. tevékenység. de szükség lehet a Matematika 6. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. A hatványozás azonosságainak felismertetése. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. Mûveleti azonosságok. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. hogy mikor kell pontos. Ismerkedés a zsebszámológéppel. Osztó. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. Mûveleti sorrend. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. Kerekítés. közelítõ számítások. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. osztályos tananyag között. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. osztály . a kitevõ természetes szám. A taneszközök úgy épülnek fel. illetve középiskolába készülõk esetén). Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. és a 7. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. Hatványozás. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. Mûveletek normálalakban adott számokkal. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. Tananyag. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. alkalmazása egyszerûbb esetekben. A százalékérték. százalékszámítás. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. többszörös. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. a megfigyelt összefüggések általánosítása. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. felírása. Gyakorló használatára is. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. Az eredmények elõzetes becslése. zárójelek használata. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása.

összetett szám fogalmának ismerete. Arányos osztással. osztály 85 . Az aránypár fogalmának ismerete. egyenlõtlenségek megoldása során. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése.Tananyag. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. osztással is. Egynemû kifejezések. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Matematika 7. Az aránypár. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Prímszám. Az alap kiszámítása törttel való osztással. 8-cal. 9-cel. Mennyiségek törtrésze. Összetett következtetések. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása.. Algebrai kifejezések. egyenletek. kiegészítése. egyenletek. összevonásuk. számok törzstényezõkre bontása. Arányos osztás. feladatok az arányos osztásra. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. tevékenység. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. . ellenõrzésében. Egynemû kifejezések összevonása. algebrai kifejezések átalakításában. Osztók. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. Algebrai kifejezések szorzása számmal. egyenlõtlenség megoldása. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. . Számok prímtényezõkre bontása. 125-tel. Egytagú. oszthatóság 3-mal. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. 6-tal. több szám aránya. Egytagú. helyettesítési értékének kiszámítása. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya.. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. többszörösök.

a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. a megoldás (megoldások) megkeresése. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. technika stb. egyenlettel. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. A feladat megoldási tervének egyenlet. ellenõrzés a szöveg alapján. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása.Tananyag. osztály . Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. tanulása során. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. illetve a fizika. Algebrai törtek értelmezési tartománya. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. tevékenység. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. A megoldás létezésének eldöntése. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. kémia. Összefüggések. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. ellenõrzése. megfogalmazásával és alkalmazásával. az eredmény becslése. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. 86 Matematika 7. A hatványozás azonosságainak ismerete. Becslés. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. bizonyítása. alkalmazása. helyettesítési értékének kiszámítása. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai. értelmezése. az általános összefüggések felismertetésével. függvények. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. a keresett adat (adatok) meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása Egész. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása.

Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. Táblázattal. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. grafikonnal. „párhuzamos”. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. formulával. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. fordított arányossághoz a szabály felírása.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. értékkészlet. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. táblázattal. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. táblázat kitöltése. grafikonjának megrajzolása. menetének vizsgálata. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. A tanult összefüggések felismerése. A lineáris függvény fogalma. „egybevágó”). Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. tevékenység. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. értelmezési tartomány. grafikus ábrázolása. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. menetének vizsgálata. „kisebb”. értelmezése. Szöveggel adott lineáris függvényhez. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. osztály 87 . A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. Elnevezések: független változó. Tananyag. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A függvény megadása az értelmezési tartomány. menetének vizsgálata. utasítással. Táblázattal. függvényérték. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. értelmezése. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. a fizika. Fontosabb. kémia.

Geometria. Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Ezért feltétlenül javasoljuk. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. algebra. a definíciók szabatos megfogalmazása. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. általánosításával. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. a sorozat változásának megfigyelése. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. területét és a körhengert a 8. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. törtrészfüggvény). Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. illetve az összefüggések. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. A bizonyítási igény felkeltése. amelyekre nemcsak a matematika. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. összefüggések tudatosításával. vizsgálata. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. elvontabb szintre emelésével. hogy már a 7. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. Egyenletek grafikus megoldása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. osztály . illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. Olyan képességek (térszemlélet. finommanipulációs képesség) alapozása.Tananyag. osztályban tanítjuk. Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. hogy a kör kerületét. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. tevékenység. 88 Matematika 7. függvények. esetleg úgy. Az abszolútérték-függvény ismerete.

mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. testek Alapfogalmak. Matematika 7. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. elnevezések. osztály 89 . Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. kölcsönös helyzetük. forgásszögek. tulajdonságai. összeadása. A vektorok ellentettjének. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. szögfelezés. alaptételek. A hosszúság. kivonása. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Térelemek. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. szögmásolás. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. csoportosításuk. összegének. rendszerezés. Szögmérés. A sokszög fogalma. szabványos mértékegységeinek. A sokszögek kerülete. A vektor fogalma. erõ) való kapcsolat felismerése. alkalmazása egyszerû feladatokban. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. Az elfordulás mérése irányított szöggel. 2. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. mértékegységek A mérésekrõl. a tömeg. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. jelölések ismerete. az ûrtartalom és az idõ mérésének. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. szögmásolás. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. Szögfelezés. Az elfordulás mérése.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. A vektor fogalmának ismerete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. Vektorok ellentettje. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. a szögek fajtái. Síkidomok. melyek a definiált fogalmak? 3.

90 Matematika 7. annak megállapítása. felszínének. A kör kerülete. tulajdonságai. mértékegységei. Háromszög. transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Az egyenes hasáb származtatása. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. Az elforgatás megadása. kiegészítéssel. Egyenes körhenger fogalma. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. a háromszög. Forgásszimmetrikus alakzatok. a paralelogramma. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. bizonyításokban. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. egyszerû alakzatok elforgatása. Az egyenes hasáb értelmezése. megadása. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. hálózata. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. Az egybevágó alakzatok felismerése. téglalap. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában.Tananyag. elmélyítése. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. A négyszög. térfogatának meghatározása. A térfogat fogalma. térfogata. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. tevékenység. kiegészítése. a paralelogramma (négyzet. területe. osztály . végrehajtása. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. felszíne. tulajdonságai. A korábban tanultak tudatosítása. térfogata. Az elforgatás szemléletes fogalma. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. mértékegységei. rombusz). A deltoid. A deltoid. hálója. alaptulajdonságai. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. kiegészítéssel. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. Az egybevágósági transzformáció fogalma. Az eltolás. Az eltolás fogalma. Az egyenes hasáb felismerése. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. tulajdonságai. A szabályos sokszögek. a háromszög. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. Egyállású szögek. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. tulajdonságainak felsorolása. a háromszög. rendszerezése. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. hálózatának felvázolása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. Mozgások. négyszög tengelyes tükrözéssel. tulajdonságai. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. tulajdonságai. a paralelogramma. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. koordináta-rendszerben) és a térben. felszíne.

számításos és bizonyítási feladatokban. téglalap. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. négyzet) fogalma. Fordított állású szögek. felismerése ábrákon. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A négyszög fogalmának ismerete. az összefüggések alkalmazása számításokban. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. csúcsszögek. tulajdonságainak biztos ismerete. A középpontosan tükrös négyszög. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. szakasz. tevékenység. A háromszög magasságai. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. A négyszögek tulajdonságai. osztály 91 . A négyszögek. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. alakzatokon. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. A deltoidról tanultak felelevenítése. A deltoid fogalma. szög. A négyszögekrõl. a hiányosságok pótlása. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. csoportosításuk adott szempontok szerint. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. a háromszög oldalai között. speciális négyszögek fogalmának. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. Paralelogrammák szerkesztése. Négyszögek szerkesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. Matematika 7. a paralelogramma. alkalmazásuk szerkesztési. alaptulajdonságai. bizonyításokban. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. alkalmazása számításokban. A középpontos tükrözés fogalma.Tananyag. Speciális paralelogrammák. kapcsolata az elforgatással. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. 180°-ra kiegészítõ szögek. A szabályos sokszögek fogalma. mellékszögek. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. A háromszög fogalma. pont. legfontosabb tulajdonságaik felismerése.

Trapéz szerkesztése. számolási és bizonyítási feladatokban. A valószínûség kiszámítása. A valószínûségi kísérletekben. tevékenység. Statisztikai adatok gyûjtése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. húrtrapéz. grafikonokról adatok leolvasása. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. lejegyzése. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. Valószínûség. A deltoid. szerkesztésekben. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. grafikonjait. elemzése. az eltolás. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. Négyszög. A tengelyes tükrözés. az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. összefüggések megfigyelése. osztály . a kimenetelek lejegyzése. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. rendezése. A relatív gyakoriság meghatározása. alkalmazása számításokban. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. értelmezése. a relatív gyakoriság kiszámítása. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. Eltolás. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. rendszerezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. diagrammal. Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. megfigyelése. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. értelmezése. Tananyag. tevékenység. ábrázolása grafikonnal. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. alkalmazásuk számításokban.Tananyag. A gyakoriság fogalma. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. elforgatás. Matematika 7. Speciális trapézok. szerkesztésekben. paralelogramma. a kimenetel becslése.

Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. Matematika 8. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. mint azoknak. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. Program. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. osztály 93 . Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. tankönyv. Ezért a 8. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Matematika 8. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. a feladatok kiválasztásához. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. a másik órát középiskolai elõkészítésre. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. Matematika 8. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. osztály. A fentiek azt is jelentik. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. Feladatgyûjtemény. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. osztály. A. akik csupán szakmai képzésre készülnek. B.8. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás.

. A témakörhöz tartozó. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. valamint a „minden”. gondolkodási módszerek alapozása A „minden”...”. a „van olyan” kifejezések alkalmazása. Tananyag. „pontosan akkor .. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. rendezése. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani. szabályokat legyenek képesek értelmezni. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. tételek szabatos megfogalmazását.. „és”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása... „ha . „vagy”. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8.. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra. Ezért a fenti óraszám nem teljes. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. konkrét példákban alkotó módon alkalmazni.. az ilyen kijelentések tagadása. akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. rendszerezése adott szempontok szerint. A „nem”... A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. „van olyan”. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. akkor . ha . A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. osztály . a „ha .Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához. bizonyítani. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. A gimnáziumi tagozatra járó. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig.” kifejezések helyes használata.”. 94 Matematika 8.. a halmazmûveletekkel. „akkor és csak akkor . Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. a szaknyelv helyes használatát. átfogalmazása más. a logikai „és”.”. a gondolatmenetek logikai rendezését... majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. akkor . esetleg a jelölések bevezetéséig is. ha .. a logikai „vagy”. a megismert fogalmakat tudják definiálni. egyezõ jelentésû formára...... évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. tevékenység. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket.

az „és” és a halmazok metszete. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Matematikai szövegek elemzése. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása.. sejtések megfogalmazásában. Az „alaphalmaz”. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. a definíciók és tételek megfogalmazásában. az összefüggések megállapítása. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. tevékenység. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. „nyitott mondat”. A szaknyelv helyes használata. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. A kombinatorika rendszerezettebb. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. illetve elsajátított fogalmak. igazolása vagy megcáfolása.Tananyag. megjelenítésében. tételek. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. az adatok közötti összefüggés megállapítása.. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. összefüggések bizonyításában... a jelölések bevezetése.. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában.. A felismert. osztály 95 .”. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. értelmezése. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. az összes eset rendszerezett felsorolása. Szövegalkotás.. elemzése. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. A „minden”. A „pontosan akkor . tulajdonságok. nagy magyar matematikusok munkássága. Összetettebb szöveges feladatok megoldása.. e halmazmûveletek értelmezése.” kifejezések helyes használata. összefüggések. megjelenítése. mélyebb feldolgozása. magyarázatok értelmezése. Matematika 8. ha . Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Állítások igazságának eldöntése. „akkor és csak akkor .. lefordítása a matematika nyelvére.. megjelenítése. Szövegalkotás. A logikai és a halmazmûveletek. állítások igazságának eldöntésében. ha .

egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. ha a nevezõ nem zérus. osztály . a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. tanulása során. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. tevékenység. Ez nem jelent gondot a tanulóknak.Számtan. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. felírásuk különbözõ alakban. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. illetve a mindennapi életben. Legkésõbb a 8. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. Az esetleges hiányosságok pótlása. nagyságrendjük megállapítása. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. és a helyi tanterv sajátosságait. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. hogy az egyenletekkel. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. Tananyag. kémia. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. Javasoljuk. Javasoljuk. technika stb. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. Ha elegendõ idõnk van rá. A racionális számok olvasása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként.

meghatározása. begyakorlása. többszöröseinek. a mûveletek végrehajtásában. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. számok négyzetének. A racionális szám fogalmának értelmezése. osztály 97 . alkalmazása számításokban. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. A százalékérték. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. zárójelek használata. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. A zsebszámológép használatának begyakorlása. Az eredmények elõzetes becslése. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében.Tananyag. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). tevékenység. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. zsebszámológép. Számok négyzetének meghatározása. esetleg táblázat alkalmazásával. felírása. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. a valós számok a racionális és az irracionális számok. az eredmények elõzetes becslésében. Mûveleti azonosságok rendszerezése. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. a négyzetgyök fogalma. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. Mûveleti sorrend. Arány. meghatározása. értelmezésük. bizonyításuk. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. a számítások megtervezése. Hatványozás. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. arányos osztás. Számok osztóinak. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. az irracionális számok végtelen. annak megértése. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. A négyzetgyök fogalmának ismerete. rendszerezése. aránypár. számolás hatványokkal. felírása. Matematika 8. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. Számok normálalakjának értelmezése. egyenes és fordított arányossági feladatok. Egyenes és fordított arányosság felismerése. új anyagban történõ alkalmazása). alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. mennyiségek törtrésze. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete.

Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. egyenlõtlenség. algebrai kifejezések átalakításában. az egyenletek. azonos egyenlõtlenség. ellenõrzésében. alaphalmaz. A megoldás létezésének eldöntése. helyettesítési értékének kiszámítása. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. Az egyenlet. Arányos osztással. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában).Tananyag. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egytagú. többszöröseinek. összevonásuk. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. egyenlettel („típusfeladatok” is). Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. az egyenlet megoldása. illetve a fizikában és a kémiában. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. megoldáshalmaz fogalma. tevékenység. ellenõrzés a szöveg alapján. Egész. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. egyenletek. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. Az aránypár fogalmának ismerete. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. megoldása. Egynemû kifejezések. osztály . egyenlõtlenségek megoldása során. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. Algebrai kifejezések. Egytagú. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. Számok osztóinak. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egyszerû elsõfokú egyenletek. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Becslés. a legegyszerûbb esetekben.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. algebrai kifejezések szorzása számmal. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. egyenlõtlenségek megoldása. helyettesítési értékének kiszámítása. azonosság. a megoldás ellenõrzése. egynemû kifejezések összevonása. 98 Matematika 8.

illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. függvények. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Algebrai törtek értelmezési tartománya. Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. A feladat megoldási tervének egyenlet. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése.Tananyag. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. Összefüggések. a megoldás (megoldások) megkeresése. kémia. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. tanulása során. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). a sorozatok mélyebb megismerésére. tevékenység. az eredmény becslése. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Néhány nevezetes azonosság megismerése. helyettesítési értékének kiszámítása. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. A racionális számok tizedestört alakja. az általános összefüggések felismertetésével. osztály 99 . ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. a keresett adat (adatok) meghatározása. Matematika 8. ellenõrzése. A problémaérzékenység. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. megfogalmazásával és alkalmazásával. technika stb. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám.

törvényszerûség között. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. a fizika. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. Táblázattal. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. Táblázattal. kémia.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. menetének vizsgálata. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. rendszerezése. Tananyag. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. osztály . Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. grafikonnal. Fontos. menetének vizsgálata. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. „tükörképei egymásnak”. „egybevágó”. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. statisztikai vizsgálatokban). ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. tevékenység. „kisebb”. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. illetve egyéb tantárgyakban. „párhuzamos”. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. gyakorlása. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. A tanult összefüggések felismerése. Táblázattal. szöveggel. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. menetének vizsgálata. formulával adott lineáris függvény értelmezése. Táblázat kitöltése adott szabály. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. grafikonjának megrajzolása. grafikon alapján. „hasonló”). Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. grafikus ábrázolása. A lineáris függvény fogalma. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban.

következtetéssel. folytatása. a négyzetgyökfüggvény ismerete. grafikonjuk megrajzolása. a másodfokú függvény. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. illetve függvényérték-transzformációk. az általános összefüggés megállapítása. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. folytatása. Szöveggel adott lineáris függvényhez. a definíciók szabatos megfogalmazása. a különbségsorozat fogalma. A mértani sorozat értelmezése.Tananyag. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. tulajdonságainak vizsgálata. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. fordított arányossághoz a szabály felírása. A sorozat mint függvény. Egyenletek. szabályok keresése. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. az abszolútértékfüggvény. Néhány érdekes sorozat megismerése. bizonyítása. a számtani sorozat n-edik eleme. alkalmazása. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. táblázat kitöltése. a másodfokú függvény. Matematika 8. szabályok keresése. változótranszformációk. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. tulajdonságainak vizsgálata. A számtani sorozat. képzési szabályuk felismerése. tulajdonságaik vizsgálata. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. egyenlettel. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. értelmezése. a hányadossorozat fogalma. A számtani sorozat értelmezése. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. az abszolútérték-függvény. a sorozat változásának megfigyelése. a mértani sorozat n-edik eleme. osztály 101 . A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. egyenlõtlenségek grafikus megoldása.

függvények. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. 102 Matematika 8. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. technikában korábban tanultakhoz. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. algebra. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. 3. begyakorlására. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. területével és a körhengerrel a 8. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. hanem megszerkesztjük. osztályban foglalkozzunk. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. a számításos feladatoknál nem mérjük. osztály . hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. Ez azt jelenti. hogy a kör kerületével. 2. illetve a földrajzban.Geometria. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. osztályban mélyítsük el. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. A 7. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. A bizonyítási igény felkeltése. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. hogy 7. illetve az összefüggések. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. az alakzatokat nem megrajzoljuk. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára.

kivonása. A szögpárok származtatása. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. bizonyításokban. elnevezések. A vektor fogalma. mértékegységek A mérésekrõl. A számok normálalakjáról. Síkidomok. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. Az elfordulás mérése irányított szöggel. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. összeadása. alkalmazásuk szerkesztésekben. tevékenység. felismerése ábrákon. Szögpárok. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. A vektor fogalmának ismerete. alakzatokon. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. két sík által bezárt szög értelmezése. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). A vektorok ellentettjének. ill. A szögek fajtáinak felismerése. szabványos mértékegységeinek. tulajdonságai. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Térelemek. testek Alapfogalmak. elnevezések. A mérésekrõl. illetve a természettudományi tantárgyakban is. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. a szögek fajtái. Ponthalmazok távolsága. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. a fok ismerete. forgásszögek. Az alapvetõ geometriai fogalmak. összegének. Síkidomok. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. osztály 103 . A tanultak alkalmazása a fizikában. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. Egyenes és sík. Szögmérés. Az elfordulás mérése. kölcsönös helyzetük. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. az ûrtartalom és az idõ mérésének. kiegészítése. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. a tömeg. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. jelölések. A sokszögek kerülete. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. megszerkesztésük. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete.Tananyag. A szabályos sokszögek fogalma. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. Matematika 8. A sokszög kerületének kiszámítása. alkalmazása. a háromszög oldalai között. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. különbségének. kiegészítése. alaptételek. összefüggések feltárásában. Vektorok ellentettje. felületek. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. Szög mérése szögmérõvel.

a paralelogramma. sokszögek területének. A körrõl tanultak kiegészítése. a köré írt kör. mértékegységei. középvonalai. a körlap. A Pitagorasz-tétel ismerete. alkalmazása számításos feladatokban. súlyvonalai. A terület mértékegységeinek átváltása. pontjainak megszerkesztése. pontjai és körei. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. olyan feladatokban. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. A deltoid. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. A háromszög. A térfogat mértékegységeinek ismerete. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. felhasználása például vektorok összegének. súlypontja. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. területe. tulajdonságai. kiegészítéssel. a kör kerületének. A háromszög nevezetes egyenesei. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. A terület fogalma. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. szögfelezõ egyenesei. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. deltoidok. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. a kör kerülete. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. igazolása átdarabolással. speciálisan a trapézok. alkalmazása. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A speciális négyszögek értelmezése. osztály . felhasználása egyszerû feladatokban. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. tulajdonságaik vizsgálata. A négyszögek. tevékenység. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása.Tananyag. A kör kerületének és területének kiszámítása. alkalmazásuk számításokban. A körrõl tanultak ismerete. A térfogat fogalma. mértékegységei. a háromszög. szerkesztésekben. A háromszög nevezetes egyeneseinek. a beírt köre. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. 104 Matematika 8. bizonyítása. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. magasságpontja. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. Pitagorasz tétele. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). Négyszögek szerkesztése. a tétel megfordítása. testek felszínének meghatározásában. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. magasságegyenesei. A négyszögekrõl. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése.

osztály 105 . A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. az egybevágóság. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Az egyenes hasáb felszínének. vizsgálata. a hasonlóság arányának értelmezése. sokszögek hasonlóságának feltételei. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. térfogatuk. térfogatának meghatározása. a téglatest). tulajdonságaik. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. a körhenger és a gúla felismerése. felszínük. térképek. felszíne. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. alkalmazásuk háromszögek. kicsinyítés adott arány szerint. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. A síkidomok. eltolással. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. illetve a hasonló alakzatok felismerése. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. felszínük kiszámítása. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. szabályos sokszögek vizsgálatában. a gúla származtatása. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. Az egyenes hasáb. egyenes körhenger. tevékenység. nézeti rajzok értelmezésében. Ismerkedés a gúlával. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. annak megállapítása. Hengerszerû testek. nagyítás. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. hasonló háromszögek szerkesztése. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. gúla származtatása. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. hálójuk. tulajdonságaik felsorolása. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. Matematika 8. speciális négyszögek. hálójuk felvázolása. Szimmetriák értelmezése. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. Mozgások. A geometriai transzformáció. Az eltolás.Tananyag. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. szerkesztési és bizonyítási feladatok. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. hálója. Az egybevágó. A hasonlóság fogalma.

A felismert összefüggések bizonyítása. hasonló testek felszíne. Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. a szerkesztés helyességének igazolása. a szerkesztés menetének leírása. Összetettebb számítási. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. érintõ szerkesztése körhöz. tevékenység. 106 Matematika 8. térfogatának aránya. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. A párhuzamos szelõk tétele. Hasonló síkidomok területe.Tananyag. A Thalész-tétel ismerete. térfogata arányának meghatározása. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. osztály . A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. szakasz arányos felosztása. Thalész tétele. tulajdonságainak ismerete. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. szerkesztési feladatok. Vázlatkészítés. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. a tétel és megfordításának bizonyítása. hasonló testek felszínének. alkalmazása szerkesztésekben. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. Hasonló síkidomok területének. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint.

lejegyzése. táblázatokkal. Statisztikai adatok gyûjtése. középsõ adat meghatározása. leggyakoribb adat. diagrammal. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Matematika 8. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. a relatív gyakoriság kiszámítása. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. A valószínûségi kísérletekkel. grafikonokról adatok leolvasása. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. a kimenetel becslése. tudatos szintre emelése.Valószínûség. A valószínûségi kísérletekben. megfigyelése. esetleg meghatározása. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. Az átlag meghatározása. ábrázolása grafikonnal. Tananyag. Adathalmazok elemzése (módusz. rendezése. terjedelem) és értelmezése. Az átlag kiszámítása. medián. rendszerezése. a kimenetelek lejegyzése. táblázatba rendezése. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. A matematikai látásmód fejlesztése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. A relatív gyakoriság fogalma. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. elemzése. osztály 107 . A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. összefüggések megfigyelése. értelmezése. Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. rendezése. tevékenység. meghatározása. értelmezése. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. ábrázolása. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful