tanterv-1

DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. évfolyamára. 11. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . így a Mintatanterv minimumszintje . rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. statisztika). Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. a tananyag elmélyítését. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. mérés. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. élve a kerettantervi szabályozás (Kt. r. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. a 6. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. Ezzel a Mintatantervvel. hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre. az átjárhatóságot. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. tantárgy-pedagógiai. tananyagtartalmakat. szakmódszertani. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. 48. melléklet) esetén is az általános iskolában. § 1. 48. számtan.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. 10. sz. összefüggések. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. valószínûség. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. Ezzel párhuzamosan. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. és a 8. §) figyelembevételével. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. r. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. algebra. Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. r.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. 52. függvények. sorozatok. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. geometria. §).

illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. Matematika 1-8. A MATEMATIKA 1-8. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. a követelmények. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. A mintatanterv ajánlása szerint. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. illetve a tananyag. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. amelyeket tanítunk. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. osztály 5 . a látókör kiszélesítését szolgálja. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. de nem követelünk meg. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. Az ábra a mintatanterv. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. más része a matematikai szemlélet fejlesztését. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. a kerettanterv. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. csak azt a minimumot írja elõ. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy.

ötletgazdag. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. valamint saját értékrendjéhez. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. feladatot tartalmaznak. hogy figyelembe veszi. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. illetve kiegészítõ összóraszámmal. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. A pedagógus dönthet. 6 Matematika 1-8. Rámutat a redukálás. mely feladatokat dolgoztatja fel. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. hogy a taneszközök mindig több anyagot. Ez a felépítés rámutat arra. Ez lehetõvé teszi. rugalmas. A tantervben. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). másik pillére a fegyelmezett. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. Ez abban is megnyilvánul. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. A fentiekbõl az is következik. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. és melyeket hagyja el. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. osztály . Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. illetve a kiegészítés lehetõségeire. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. elõremutató divergens gondolkodás. az anyanyelv helyes használatára.

Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. elmélyítésére. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. részletezik a célokat. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. A tananyag végsõ összeállítása. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. 6. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. akkor gondoskodjunk arról. 7. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. alkalmazásra képesen. Rögzítsük. Végül felhívjuk a figyelmet arra. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. és a 8. módszertani elgondolásaik megvalósítására. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. illetve a technika. értékrendjük érvényesítésére. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. osztály 7 . illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. 8. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik.. a 6. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. Matematika 1-8. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. de azt alaposan. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. tehetséggondozásra. hány dolgozatot írattassunk. 5. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. problémaszintû alkalmazására. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz.

A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8. osztály .

befogadásának. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. átszervezése a feladatnak megfelelõen. monotonitástûrés. A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. figyelemkoncentráció. írásban közölt új ismeretek. a munkával járó nehézségek vállalása. A tanultak megõrzése. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. Bõvülõ passzív és aktív szókincs. Matematika 1-8. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. Emlékezõképesség.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. kíváncsiság. Törekvés a tanultak begyakorlására. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. a szövegek figyelmes olvasása. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. A helyes tanulási szokások kiépülése. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. osztály 9 . Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. Kötelességtudat. konvergens algoritmikus gondolkodás. Önellenõrzés. majd tudatos használata. mérõeszközök használata). A magyartalanság kerülése. Érzelmi. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. Hajlandóság. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. Munkafegyelem. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. általánosítása. Fegyelmezett. igény és törekvés saját észrevételek. mások gondolatmenetének követésére. konkretizálása. tudatos figyelem. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. lelkiismeretesség. alkalmazhatóvá tételére. kidolgozási képesség. összefüggések megértése. új kapcsolatok keresése. számjegyek írásának tanítása. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. értékelésére. gondolkodás). rendszerré szervezése. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. fogalmak. A munkasikerek átélése. az összefüggések megértésére. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. észlelés. A logikus gondolkodás képessége. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére.

Ambíció. ötletgazdagság. A szellemi erõpróba igénye. a beilleszkedés igénye. A hiányosságok kiküszöbölésére. osztály . teljesség. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. alkalmazása. Önbizalom. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. Érzelmi. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. Az egzakt. segítõkészség. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. ambíció. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. képzelet. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. A céltudatosság megjelenése. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. Sikerélmények. hajlamainak. Akaraterõ. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. általánosítás. rugalmasság. a korábbi elképzelések megváltoztatására. Értelmi együttmûködés képessége. a normák alkalmazásának a szokása. Alkalmazkodóképesség. eredetiség). módszereknek. analízis. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. eredetiség. egy-egy feladat. Tudatos önfejlesztés. kerülése. Közösségi szellem. Pozitív énkép. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. Sikerélmény. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. játékosság stb. önbizalom. értékelése. helyes értékelése. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. szintézis. a helytelen beszédforma és intonáció stb. mások gondolatmenetének megértése. újszerû megoldások keresésére. a helyes viselkedésre. elvonatkoztatás. áttekinthetõ füzetvezetésre. képességeinek és hibáinak ismerete. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. Hajlandóság és törekvés az igényes. jobb eredmények elérésére törekvés. A közösség normáinak elfogadása. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. 10 Matematika 1-8. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére.). Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak. analógia). A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete.

Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. osztály 11 . a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. függvények. sorozatok. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. a tanulási szokások kialakítása. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. mérés jelenik meg önállóan. A feladatok összetettebbek. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. osztályban elõírt követelményeknek. 4.MATEMATIKA 1-4. hanem egymással kapcsolatban. illetve a valószínûség. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. hogy 1-4. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. eszközöket. a felismert összefüggések mélyebbek. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. képességeket. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. 3. az eljárások begyakoroltatása. egymást erõsítve dolgoztuk fel. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. hogy az órák fõ témáját alkossák. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni. Matematika 1-4. osztályban mindennap legyen matematikaóra. a kialakult fogalmak absztraktabbak. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. Harmadik. algebra és a geometria. és 6. általánosabbak. 2. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. negyedik osztályban az összefüggések. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2.

Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. 2. osztályos tananyag nõtt. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz. Vannak olyan anyagrészek. osztályban. A korszerû matematikatanítás törekvése. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. az otthoni környezet felmérése. feltérképezése. Ha nincs mindennap matematikaóra. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre. illetve a nehezebben haladókkal.1. illetve kombinatorikát. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. matematikai logikát. a matematikai gondolatok elmondása. hanem a számtan. mások gondolatainak megértésében. hanem tárgyi tevékenységbõl. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. 12 Matematika 1-4. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. illetve a kombinatorika elemeit. osztály . saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. és 3. az udvar. ha azt szeretnénk. Ezért a kerettanterv. algebra és a geometria. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében.5 órára. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. a lakás.. logika. a valóság megfigyelésébõl. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. 4. esetleg a tehetséggondozásra. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. (Az 5.5 órát. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy. akkor fennáll a veszélye annak. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. a felejtés kompenzálása. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén.

függvények. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. osztály 13 . Harmadik és negyedik osztályban. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. Például a 2. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. elemzését stb. osztály végére legalább 20 000-ig. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. a számolási rutin fejlesztése. Összefüggések. A leírtakból következik. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. függvénytáblázatok kitöltését. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. Matematika 1-4. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik. sorozatok A számtan. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését.Számtan. sorozatok képzését.és mûveletfogalom megalapozása. elmélyítése. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. grafikonok készítését.és mûveletfogalom kiterjesztését is. Ezért a mintatanterv a 4. családi költségvetés). Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. a rugalmas. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4.

mérés A képi gondolkodás. alaprajzok alkalmazására. A geometria. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. osztályban 20-25%. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. 14 Matematika 1-4. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan. osztály . „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. grafikonok és a mérések tanításától. mérési eredmények gyûjtésére. a függvények. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. például a gyakorlati mérésekre. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. készítésére. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. hanem közösen elvégzett kísérletek. 1. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. 4. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. A szám.Geometria. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. Valószínûség. osztályban 10-15%. értelmezésével. a fogalmak kialakításának. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának. Az elmondottakból az is következik. A modellezés. statisztikai feldolgozására is. a nézeti rajzok. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. Már 1. lejegyzésével.

Eszköztár. pálcikák stb. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. III. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. osztály 15 . amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra.) Hajdu Sándor: Matematika 1.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. a másodikban 5 matematikaóra van. Matematika 1. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. osztály Javasolt óraszám I. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. 2. Matematika 1. A szülõk. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. logikai lapok. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. II. osztály. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. színes korongok. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1. Program. tanítói segédlet Megjegyzések 1. Az 1..

Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. <. olvasása. A természetes szám mint véges halmaz számossága. mennyiségek megmérése. A szám. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. szétválogatása adott szempont szerint. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. Szövegértelmezõ képesség alakítása. rendezése. kettesével. helyes használata. a >. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. Számszomszédok megállapítása. Számok. illetve csökkenõ sorrendben. Számok írása. személyek. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. rendszerezése egy (esetleg két) adott. összefüggések vizsgálatával. mint sorszám. osztály .és mûveletfogalom. mennyiségek összehasonlításával. sorozatok képzésével. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. függvénytáblázatok kitöltésével. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. alakzatok összehasonlítása. szokások kialakítása. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. írása. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével.Számtan. rendezése. olvasása. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. számok. statisztikai adatok gyûjtésével. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. sorba rendezése növekvõ. olvasása. szemléltetéssel. tartalmi megközelítéssel. A számok írása. mint mérõszám. Tananyag. rajzzal. modellel. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. Tárgyak. = jelek megismerése. mint mûveleti eredmény. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. A sorszám fogalmának ismerete. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. kimérése. szétválogatása. használata. a matematikai tartalom képi. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. mennyiségek. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. illetve felismert szempont szerint. valószínûségi játékokkal. A számtan. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. szöveges megfogalmazásával. helyes használata. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására.

Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. Összeadás és kivonás írása rajzról. állítások tagadása. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). rajzról. leolvasása. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. leolvasása. lejegyzése relációs jelekkel. Az összeadás és kivonás begyakorlása. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak.és különbségalakjainak felsorolása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. Többféle megoldás keresése. alkalmazása. Számokkal. páratlan. megfogalmazása. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. megfogalmazása. megfogalmazása szöveggel. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. illetve kivonás. matematikai jelekkel. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. egyjegyû. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. az egyik tag 10. mûveletekkel. összefüggések önálló megfigyelése. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. Matematika 1. rajzról. Kivonásban a hiányzó kivonandó. megoldások kiválasztásában. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. páros és páratlan. osztály 17 . Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). mûveletekkel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. relációkkal. lehetõségek. Három-. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. kétjegyû szám fogalmának ismerete.Tananyag. használata. többféle kiszámítási mód megismerése. leírása matematikai jelekkel. Számok bontása két szám összegére. illetve kisebbítendõ meghatározása. különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. Konkrét számok. négytagú összeg kiszámítása. a számok közötti összefüggések felismerése. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. A változások megfigyelése. helyes használata. tevékenység. Tevékenységrõl. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. Tevékenységrõl. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). összegyûjtésében. számok összeg.

III. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. ³. Kitekintés a 100-as számkörre. Összefüggések. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. a matematikai modell megkeresése. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. a feladat megoldása. tevékenység. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. megoldása tárgyi tevékenységgel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. ötletgazdagságra való törekvés. tevékenységek segítségével. illetve a geometria. rajzzal. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján).) Ismerkedés a £. a számolási rutin. rajzzal. osztály . függvények. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. megoldása tevékenységgel. algebra.Tananyag. játékkal. Rugalmas gondolkodásra. 18 Matematika 1. rajzzal. / / / Ismerkedés a római számírással. rajzról. mûvelettel. tevékenységeket 1. a gondolkodási mûveletek. <. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. = relációkkal. a kreatív attitûd alakításához. mûveletrõl. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. egyenlõtlenségek megoldásával. >. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. Ismerkedés egyenletek. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése.

Az összehasonlító. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. színezések. számosságok változásának megfigyelése. felismerése.) Grafikonok. ugyanannyi. ugyanolyan alakú. mozgásokból stb. A szabály felírása többféle alakban. jelenségek stb. esetleg felismert szabály alapján. több. több szabály keresése. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. sorba rendezéssel. adott szabály alapján. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. Periodikus sorozatok képzése. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. mennyiségek. Geometria. közti kapcsolatok megfigyelése. nyíljelöléssel. Összetartozó elempárok keresése. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. a sík. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. Számok bontásának táblázatba rendezése. összehasonlítással. Formák. ugyanabba a csoportba tartozik stb. egyenlõ. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. függvények Számok. lépegetés számegyenesen. felismerése. álló periodikus sorozatok folytatása. keresése. párosítással. modellezések nagyobb idõigényét).és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. (Kisebb. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. formákból. kevesebb. matematikai jelekkel.Tananyag. Matematika 1. Sorozatok Számokból. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tevékenység. osztály 19 . a képi gondolkodás. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. mennyiségek. tárgyak. formák. nagyobb. sorba rendezéssel. megjelenítése például kiválasztással.

sorba rendezése. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. kimérése centiméterrel. napszakok. magas. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. sorba rendezése. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). Megfigyelés. a mérõszám fogalmával. mérés. keskeny. rövid. rendezés. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. A centiméter és a deciméter. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. becslése. összehasonlításokat. deciméter. becslése. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében.) használata. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. a mértékegység. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. A vonalzó használata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . deciméterrel. Tananyag. széles. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). A centiméter. literrel. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. alkalmazása. a mérés. méter megismerése. Építés. Hosszúságok összehasonlítása. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Mérés alkalmi mértékegységekkel. hónapok. deciliterrel. mély stb. 20 Matematika 1. Ûrtartalmak összehasonlítása. összehasonlítás. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása.és mûveletfogalmát. Technika: Becslés. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. Évszakok. A tanult mértékegységek használata szám. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. centiméterrel. alacsony. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. méterrel. illetve a liter és a deciliter fogalma.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ugyanakkor a geometria. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete.A szám. mérõeszközökkel.és egyszerû szöveges feladatokban. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. a vonalzó használata. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. nap.

közötte. mögötte.Tananyag.) használata. az ötszög és a kör felismerése. nap. hét. papírkivágással stb. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. napszakok. Testek építése. mellette. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. Alakzatok közül a háromszög. osztály 21 . A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. Tájékozódás. Valószínûség. ezért összóraszám külön nem határozható meg. Irányok. Jellemzõk A szám. helyes használata. ismerkedés a kilogrammal. Matematika 1. elõtte. balra stb. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése. geometriai tulajdonságokkal. Évszakok. Események idõbeli lefolyásának. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. óra. irányváltoztatások. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. hónapok.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. a négyszög. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. jobbra. óra idõtartamok helyes alkalmazása. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. tevékenység. fölötte. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. alakzatok elõállítsa. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. elõállítása kirakással. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. idõtartamának megfigyelése. kiválasztása. helymeghatározás Tájékozódás térben. nap.

gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok.Tananyag. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. ábrázolása. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. megállapításokkal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. Sejtések megfogalmazása. A „biztos”. elõállítása. osztály . például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. Oszlopdiagram értelmezése. lejegyzése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. tevékenység.

A szám.2. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2.. A számolási rutin fejlesztése. indoklások megfogalmazása. megoldások kiválasztásában. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. rugalmas. szokások bõvülése. Analógiás gondolkodás. logikus. osztály 23 . mûveletek. Matematika 2. Viszonyítási képesség fejlesztése. elrendezésében. ellenõrzés. absztrakció. Matematika 2. Algoritmusok követése. Eszköztár. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. kreatív gondolkodóképesség alakítása. tanítói segédlet Számtan. Az önálló. a matematikai tartalom képi. igazolás. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. II.és mûveletfogalom elmélyítése. begyakorlása.) Hajdu Sándor: Matematika 2. pálcikák stb. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. a másodikban 4 matematikaóra van. tartalmi bõvítése. Kételkedés. Emlékezetfejlesztés. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. összegyûjtésében. Program. logikai lapok. III. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. színes korongok. lehetõségek. erõsítése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. osztály. osztály Javasolt óraszám I. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák.

C jelek segítségével. a megoldás ellenõrzése.és leszámlálása egyesével. rajzzal. kettesével. illetve csökkenõ sorrendben. felsorolásuk növekvõ. majd önálló. a feladat megoldása. több. Halmazok összehasonlítása.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. olvasása 100-ig. mennyiségek megfigyelése. A 100-as számkörben adott számok. Viszonyítások: nagyobb. értelmezésével. függvénytáblázatok kitöltésével. rendszerezése. összehasonlítása. összehasonlítása. tevékenység. rendezése többféleképpen. megfogalmazása. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. sorozatok folytatásával. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. valószínûségi kísérletekkel. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. leírása matematikai jelekkel. modellel. Darabszám. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). X. rendszerezése egy és két adott. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. Halmazok elemeinek szétválogatása. Egyszerû. adott szempontok szerint. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. állítások igazságának eldöntésével. A 100-as számkörben halmazok. helyiérték. illetve felismert szempont szerint. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. A számtan. illetve állítások igazságának eldöntése. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. A matematikai modell felírása. A számok írása. hányszor akkora megfogalmazása. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. eleinte tanítói felolvasás. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. rendszerezésével. összefüggések vizsgálatával. mennyiségek összehasonlításával. lejegyzésével. Tananyag. L. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. mérõszám használata. néma olvasás alapján. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. tízesével 100-ig. V. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. mennyiségek megfigyelése. rendezése. tényleges érték fogalmának elõkészítése. osztály . Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. A változások és összefüggések megfigyelése. Az alakiérték. nagyság szerinti összehasonlításuk. statisztikai adatok gyûjtésével. többféle megoldás keresése. szétválogatása. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I.

osztály 25 . Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. tízesével. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. páratlan szám fogalmának általánosítása. következtetés többrõl egyre. A természetes szám mint mérõszám. A sorszám fogalmának ismerete. Az egyes. hármasával. helyes használata. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. sorba rendezésük. szöveg stb. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. számegyenesen való lépegetéssel stb. begyakorlása. A szorzótáblák begyakorlása. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. Következtetés egyrõl többre. Oszthatóság (2vel. a szorzat változásainak felismertetése. felismerése. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. alapján. Matematika 2. páros. Az osztás alkalmazása. alkalmazása. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. tevékenység. 10-zel. írása. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. ötösével.. 5-tel. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. mennyiségekkel. következtetés egyrõl többre. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. alkalmazása. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb).) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. A szorzás értelmezése. A számok egyes. hányszor akkora. A páros. Többféle kiszámítási mód megismerése. > jelek helyes használata.Tananyag. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. tízes. . alkalmazása.és leszámolás kettesével. A páros és a páratlan számok fogalma. mint részekre osztás. mint részekre osztás. négyesével. illetve analógiára építkezve. páratlan szomszédai. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. elvégzése a 100-as számkörben. tevékenység. elmélyítése. alkalmazása. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. Következtetés többrõl egyre. Kitekintés az 1000-es számkörre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése.. mint bennfoglalás. az osztás mint bennfoglalás. <. illetve téglalapos elrendezéssel. Meg. olvasása. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. Számok néhány tulajdonságának ismerete. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. Számok közti kapcsolatok.

illetve hamis állítások igazságának eldöntése. alkalmazása. Ismerkedés a logikai „és”-sel. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. többféle megoldás keresése.Tananyag. szorzásban. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. tevékenység. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. Nyitott mondat igazzá tétele. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. Összefüggések. Számolás. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. alakzatok behelyettesítése. Összetett számfeladatok megoldása. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. szövegrõl. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. gyakorlására. mennyiségek. Terv. ábráról. alkalmazása. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. válasz megfogalmazása. rajzról. kapcsolatok. Nyitott mondat készítése szövegrõl. osztály . ábráról. Hiányos összeadásban. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. kétjegyû számok kétszerese. Egyszerû. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. kivonásban. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. mûveletek kijelölése. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. Válasz megfogalmazása. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. részhalmaz. megoldása. Több mûveletbõl álló feladatsorok. Matematika 2. Nyitott mondatba számok. zárójelek használata. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. Zárójelek használata. alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. A maradékos osztás értelmezése. az összefüggések megállapítása. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. Ellenõrzés. az eredmény meghatározása. Lejegyzés (ábrázolás). Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. páros számok fele. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. ha a hányados kétjegyû. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. megoldása. Alaphalmaz. Mennyiségek. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. mûveletekrõl. elmélyítésére. Állítások tagadása.

mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. tevékenység. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. a gondolkodási mûveletek.és számsorozatok kiegészítése. szövegkészítés táblázat alapján. kreatív gondolkodásra. a számolási rutin. annak felismerése. 10-zel növekvõ. mennyiségek. A szabály felírása többféle alakban. 4-gyel. a szabály felismerése. a kreatív attitûd alakítására. csökkenés. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. ötletgazdagságra való törekvés. hányadossorozat). rajz-. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon. Sorozatok Tárgy-. párosítással. összehasonlítással.). Rugalmas. felismerése. hogy több szabály is lehetséges. illetve felismert szabály alapján. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása.. tevékenységek segítségével. függvények. tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. mennyiségek. jelenségek stb. közti kapcsolatok megfigyelése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. A kapcsolat szavakkal. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. nyíljelöléssel stb.. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. hanem eszközként használjuk a számtan.Összefüggések. Egyszerû tapasztalati függvények. periodikusság stb. táblázatának kitöltése. formák. megjelenítése például kiválasztással. keresése. 3-mal. jel. 2-vel. Tananyag. tárgyak. . folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. osztály 27 . a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. a sorozat folytatása. függvények Számok. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. algebra. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. sorba rendezéssel. illetve geometria. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat.. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. illetve csökkenõ sorozatok folytatása.

Pontosság. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. dkg. perc. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. Tudatos eszközhasználat. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. dm. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. a képi gondolkodás. l. óra. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Környezetismeret: Becslések. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. modellezések idõigényét). Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák.és mûveletfogalmát. mértékegységeinek használata. Tájékozódás az idõben. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. elmélyítése. Ugyanakkor a geometria. megoldások kiválasztásában. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. nap. kreativitás. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. év). a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl. dl. tevékenység. rajz. egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. Alkotóképesség. osztály .Geometria. Gyakorlati mérések. síkidomok. összehasonlításokat. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. cm. Kapcsolatok A 2. Tananyag. hónap. osztályos geometria. Idõmérések végzése. testek elõállításában. A szám. hét. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. kg. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot.

sorba rendezése. méterrel. felismerése. Mûveletek mennyiségekkel. hónap. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Szöveges feladatok. a deciméter. a deciliter. centiméterrel. számbavétele. A liter. Mérés alkalmi mértékegységekkel. A négyszögek közül a téglalapok. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. a liter. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. hajtogatással. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. az idõ-. nap. becslése. a háromszög. Ûrtartalmak összehasonlítása. testek. A téglalap és a négyzet fogalma. méter fogalma. Különbözõ sokszögek vizsgálata. papírkivágással stb. hét.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. óra. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. A hosszúság-. Mûveletek mennyiségekkel. Mértékegységek átváltása. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. elõállítása kirakással. Matematika 2. Mértékegységek átváltása. nap. A téglatest és a kocka fogalma. Síkidomok. Az idõmérés egységei (év. Testek másolása modellrõl. literrel. az élek. óra. a kilogramm. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. centiliterrel. A centiméter. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. kapcsolatuk. sorba rendezése. lapok. deciméterrel. kapcsolatuk. Tömegek összehasonlítása. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. Események idõbeli lefolyásának. idõtartamának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. Ûrtartalmak összehasonlítása. deciliter és centiliter fogalma. deciliterrel. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. a négyszög. hónap. hétszög stb. tevékenység.Tananyag. a kilogramm. Az idõmérés egységeinek (év. becslése. perc). gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. Mérés alkalmi mértékegységekkel. megmérése. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. perc) ismerete. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. a tömeg. A méter. Tömegek összehasonlítása. az ötszög kiválasztása. geometriai tulajdonságokkal. Az alakzatok közül a kör. hét. csúcsok felismerése. deciméter. osztály 29 . Testek építése (például színes rúdból. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. A testek közül a téglatest. hajtogatással. modellezõ készletbõl). A hatszög.

Valószínûség. síkidomok elõállítása. a valószínûségi szemlélet alapozása. Táblázatok. 30 Matematika 2. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. illetve testek csoportosítása. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. másolása. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. grafikonok értelmezése. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Vonalzó. szemléltetése grafikonnal. lejegyzése. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. Kombinatorikus képesség fejlesztése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. A „biztos”.Tananyag. Az adatok táblázatba rendezése. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . tevékenység. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. tevékenység. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. lejegyzése. A kerület és a terület fogalmának alapozása. oszlopdiagrammal. Összóraszám: nem határozható meg. sablon használata. lejegyzése. Tananyag.

logikus. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. osztály 31 . Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. szokások bõvítése. fegyelmezett. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4.. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. A matematikai tartalom képi. Eszköztár. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. Ez a megosztás lehetõvé teszi. Gyakorló. Matematika 3. Feladatgyûjtemény. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. tanulói segédlet Számtan. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. Program. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. III. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. a gondolkodási mûveletek.3. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. a másodikban 4 matematikaóra van. A rugalmas. Matematika 3. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. erõsítése. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. osztály. II. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. az önálló. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. rendezése. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. osztály Javasolt óraszám I.

rajzzal. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. Igaz. sorozatok képzésére. statisztikai megfigyelések értelmezésére. Ez a tanterv . tartalmi bõvítése. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. rendszerezése egy és két adott. hamis állítások megfogalmazása. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. szétválogatása. Szöveges feladatok. mennyiségeknek a megfigyelése.a tantervi minimumhoz képest . folytatására. tevékenység. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. megjelenítése tevékenységgel. osztály . a kombinatorikus gondolkodásmódot. A becslés képességének fejlesztése. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. Hangsúlyozzuk. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. szétválogatása. Tananyag. illetve felismert szempont szerint.és mûveletfogalom elmélyítése.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. A számolási rutin fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. A 2000-es számkör elemeinek. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. A szaknyelv helyes használata. összehasonlítása. Az 1000-es számkörben adott számok. állítások igazságának eldöntése. mértékegységek átváltására stb. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. A 3. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. továbbépítése. alkalmazása. rendezése. mennyiségek megfigyelése. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. állítások igazságának eldöntését. értelmezése. rendezése.A szám. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. feldolgozására. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. nyitott mondatok megoldására. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. néma olvasás alapján. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. egyszerû matematikai szövegek megértése. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. összehasonlítása. modellel. önálló.

„van olyan . L.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. összehasonlítása. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. ezresre. ötvenesével.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. „egyik sem”. „és”. esetleg más beosztással adott számegyenesen. 2-vel. A számok egyes. hamis állítások megfogalmazása. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. százas. háromjegyû szám fogalmának ismerete. százzal osztható számok felismerése.. Az =. illetve állítások igazságának eldöntése. olvasása 1000-ig. osztály . Egyjegyû.). A páros. helyiértéke. A számok írása. sorozat stb. Az osztó. leírása matematikai jelekkel. C. Háromjegyû számok bontása százasok. > jelek helyes használata. Számok összehasonlítása. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész.”. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. kétszázasával. táblázatban. tízes. 5-tel. képzése helyiérték szerint. „és”. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. páratlan. ötszázasával beosztott számegyenesen. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. A tízes számrendszer fogalma. Nagyság szerinti összehasonlításuk. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. illetve csökkenõ sorrendben.. rendezése. tevékenység.”. százasával beosztott számegyenesen.. Az alakiérték. kétjegyû. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. alkalmazása. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. D. illetve hamis állítások megfogalmazása. „minden”. tízesek. „van olyan . Számok közelítõ helye a tízes. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. százasra. tényleges értéke. Számok kerekítése tízesre. véges halmazokkal kapcsolatban. X. a „nem”. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. Számok kerekítése tízesre. a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. százasra. Római számírás 2000-ig az I. „minden” kifejezések megértése. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. rendszerezésében. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. százas szomszédainak megállapítása. számok alakiértéke.. szétválogatása. helyiérték. Számok bontása. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. Többféle megoldás keresése. Az elõzõekkel kapcsolatosan. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. M jelekkel. Igaz. 33 III. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. alkalmazása. 10-zel. <. V. A „nem”. öttel. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. rendezése. Matematika 3. tízzel. megfogalmazása. tényleges érték ismerete. többszörös fogalma. százasával az 1000-es számkörben. Felsorolásuk növekvõ. Elemek elhelyezése halmazábrában. egyesek összegére. állítások igazságának eldöntése. Számlálás tízesével.

összeg. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. különbség szorzása. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. öszszehasonlítása. szöveg. illetve törtrész megjelenítése. Modellrõl. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. ha az egyes összetevõket változtatjuk.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. rajz. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. a kivonás ellenõrzése összeadással is. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. Számok szorzása 10-zel. modellezése. Háromjegyû számok összegének. mérés stb. többféle modell megismerése. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. elõállítása. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. rajzról negatív értékek leolvasása. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében.Tananyag. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. csoportosíthatósága. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. 34 Matematika 3. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. Annak megfigyelése. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Írásbeli összeadás. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. alkalmazása. osztály . lépegetés számegyenesen. alapján. tevékenység. Mûveleti tulajdonságok (tagok. egyjegyûvel való szorzás és osztás. Törtrész kiegészítése 1 egészre. százasokkal a 2000-es számkörben. tényezõk felcserélhetõsége. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. számegyenesen való lépegetés. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. kivonás. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. kerek tízesek osztása 10-zel. modell. kiszámítása. analóg számítások kerek tízesekkel. illetve negatív értékek megjelenítése.

modellrõl. Az eredmény ellenõrzése. tevékenység. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. alkalmazása az írásbeli összeadás. 0-ra végzõdõ számok összeadása. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. rajzok. 35 Matematika 3. az eredmény becslése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. illetve egy lépésben következtetéssel. értelmezése a szöveg alapján. Összefüggések. felírása matematikai jelekkel. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. Több megoldás keresése. összefüggések felismerése tevékenységrõl. zárójelek alkalmazása. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. kivonása a 2000-es számkörben. kapcsolatok. Fogalmak. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. A megoldási terv meghatározása. osztály . Következtetés 1-rõl többre. egyenletek. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása.Tananyag. Matematikai modell (sorozatok. Egyenletek. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. esetleg következtetéssel. rajzról. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. az eredmény becslése. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. kivonás és szorzás eredményének becslésében. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szöveges válasz megfogalmazása. nyíldiagramok. Az eredmény ellenõrzése. kiszámítása. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. az összefüggések felismerése. A kerek tízesekkel való számolás. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. önálló néma olvasás alapján is. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. az adatok lejegyzése. táblázatok. összehasonlítása. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. esetleg két lépésben. többrõl 1-re. a terv elkészítése.

Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. Tananyag. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. a sorozat folytatása. a rugalmas. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként.és alkotóképesség. ötletgazdag. függvények Megfigyelések. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. illetve geometria. Táblázattal. mérések. Sorozatok Sorozatok folytatása. Többféle szabály keresése. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Táblázattal. a számolási rutin. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. diagrammal. mérés és a valószínûség. algebra. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. Táblázattal. megfogalmazása szóban. tevékenység. a szabály megfogalmazása többféleképpen. szöveggel adott függvény szabályának leírása. a kapcsolatok felismerése. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. A sorozat szabályának megfogalmazása. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. diagramok olvasása. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. statisztika témakörök tanulása során. Grafikonok. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. kiegészítése adott szabály szerint. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. függvények.Összefüggések. A döntési képesség formálása. osztály . diagrammal. Az itt felsorolt tartalmak. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. a táblázat kiegészítése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. szöveggel. grafikonnal. a felismerõ. Táblázattal. oszlopdiagrammal. egyenlettel.

mérési eredmények. Méretek leolvasása rajzokról. Kreatív gondolkodás fejlesztése. bejárása. hanem idõt is megtakarítunk. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. idõ. °C). A mérési eredmények feljegyzése. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. l. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. Környezetismeret: Becslések. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. cm. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. t. Kapcsolatok A 3. Helyes anyag-. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. a térszemlélet fejlesztése. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. térképvázlatok. osztály 37 .és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.és pénzbeosztás. ml. Testünk mérhetõ tulajdonságai. g. kg. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. grafikonokon történõ megjelenítésére is. technika. diagramokon. rajz) tananyagában is.Geometria. Matematika 3. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. cl. A szám. dl. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. óra. dkg. dm. a különbözõ mértékegységek átváltásával. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. osztályos geometria. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. feldolgozására. perc. Útvonalrajzok. A rajz és a tárgy megfeleltetése. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. alkalmazásával. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. Mérés centiméter pontossággal. másodperc. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. mm.

A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. kimérése alkalmi mértékegységgel. dekagrammal. 38 Matematika 3. iskolaudvaron. összehasonlítása. A mérések pontosságának meghatározása. Átváltások. Napok átváltása órákra. megmérésük. összehasonlítása. A kilométer fogalma. térképek értelmezése. milliliterrel. Egység. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. literrel. megmérése. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. tevékenység. méterrel. ûrtartalmak. Tömegek becslése. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). kimérése alkalmi mértékegységgel. Átváltások. parkban stb. mérõszám kapcsolata. (Az írásbeli szorzásról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. Átváltások. osztály . A mérõeszközök és használatuk ismerete. Alaprajzok. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). nézeti rajzok. összehasonlítása. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. deciméterrel. kimérésük alkalmi. kilogrammal. megmérése. deciliterrel.) A másodperc fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Átváltások. megoldásában. mérés és tájékozódás teremben. a tonna fogalma. osztásról tanultak alkalmazása. órák átváltása percekre stb.Tananyag. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. mennyiség. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban. alaprajz. centiliterrel. kimérése milliméterrel. centiméterrel. térkép segítségével. illetve a tanult mértékegységekkel. megmérése. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). szöveges feladatok értelmezésében. A hektoliter fogalma. A gramm. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). mérések Hosszúságok becslése (a tízesre.

parkettázás. rács. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. megmutatása rajzról. torzítás stb. csúcs. nyújtás. elõállítása. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. Ismerkedés a derékszög fogalmával. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása.). Szögek összehasonlítása a derékszöggel. szétválogatása. él. osztály 39 . a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. kirakással. megkülönböztetése. csúcsok). Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. testek vizsgálata. szomszédos. zsugorítás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. segítségével. A vonalzó és körzõ használata. felismerése.Tananyag. csúcsok). szemközti. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. vizsgálata Síkidomok. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete. kiegészítése. Síkidomok elõállítása. tükrözés. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. különbözõ szimmetriák megsejtetése. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. kirakás. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. hajtogatás. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. négyzetrácson stb. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. egybevágóság. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. nyírás. kirakás stb. Transzformációk végrehajtása. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. lapok. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. A síkidomokkal. tevékenység. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. A téglalap és a négyzet felismerése. óra). elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. A téglatest és a kocka felismerése. fogalma síkban és térben. kicsinyítés. a tükörtengelyek megrajzolása. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. illetve csúcs. Matematika 3. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. megjelenítése oszlopdiagrammal. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. grafikonról. „lehetséges”. függvények. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. táblázatba rendezése. értelmezése. mérési eredmények összegyûjtése. lejegyzése. illetve az összefüggések. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. Táblázatból. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. grafikonról. algebra. összehasonlításuk az eredménnyel. diagramról. „lehetetlen”). elemzése. diagramok. diagramról adatok leolvasása. mérés. 40 Matematika 3. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. grafikonnal. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. grafikonok készítése. gyûjtése. tevékenység. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. a geometria. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. Logikus gondolkodás fejlesztése. mérési eredmények megfigyelése. Statisztikai adatok. osztály . Az összóraszám nem határozható meg. Tananyag.Valószínûség. Sejtések megfogalmazása. Jellemzõk A számtan. táblázatba rendezése. Két adat számtani közepének értelmezése.

A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. A Gyakorló. osztályos matematikaoktatást úgy. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. osztály. a másodikban 4 matematikaóra van. Gyakorló. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5.4. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. hogy annak órakerete nem növekedett. Program. és korábbi tananyaga sem csökkent. Ebben az esetben. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. B Gyakorló. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. B. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton.. III. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. A. osztály Javasolt óraszám I. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4.. illetve 3. II. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. osztály 41 . Matematika 4. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. Eszköztár. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. Matematika 4. Általában alapelv. tankönyv. Feladatgyûjtemény.

A tízes számrendszer fogalma. a fegyelmezett. rendezése. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. mennyiségek megfigyelése. állítások igazságának eldöntése. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. a „nem”. A matematikai tartalom képi. logikus. „minden” kifejezések megértése. A helyes tanulási szokások erõsítése. osztály . és a 100 000-es számkör „belakására”. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. „és”. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. szétválogatása. A szám. A számolási rutin fejlesztése. a lehetõségek elõállítása. helyiértéke.. rugalmas. Tananyag. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. ötletgazdag gondolkodás alakítása. összehasonlítása. Számok bontása.Számtan. szokások bõvítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. modellel. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. alkalmazása. tevékenység.és mûveletfogalom elmélyítése.. Az összes eset keresése. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. problémamegoldó.”. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. tényleges értéke. tartalmi bõvítése. A gondolkodási mûveletek. tevékenységek. fegyelmezett. számok alakiértéke. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. Fogalmak. sorba rendezése. fadiagramon. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. „van olyan . rajzzal. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. III. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. algoritmikus gondolkodás alakítása. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. az önálló. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. képzése helyiérték szerint. A 10 000-es számkörben adott számok. elrendezése táblázatban. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. erõsítése. hamis állítások megfogalmazása. Igaz. Ennél is fontosabb. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. A számtan.

A páros. „nem minden” kifejezések használata. V. Egyjegyû. Számok bontása ezresek. tízesek. Az alakiérték. százzal. A „nem”. Római számírás az I. helyiérték. Matematika 4. tízezresre. olvasása 10 000-ig. „minden”. összehasonlítása. L. ötszázasával stb. százasával. „van olyan . esetleg más beosztással adott számegyenesen. százasával. Számok kerekítése tízesre.. D.Tananyag. százasra. százas szomszédainak megállapítása. A „nem”. Nagyság szerinti összehasonlításuk. „és”. hányadosés összetett alakjai. Számok közelítõ helye a tízes. C. tényleges érték ismerete. rendezése. Az =. összehasonlítása. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. Többféle megoldás keresése. <. X. alkalmazása. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint.. A változások és öszszefüggések megfigyelése. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. megfogalmazása. tevékenység.”..”. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal. „minden” kifejezések használata. ezres. százasok. százas. tízzel. állítások igazságának eldöntése. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek.”. M jelekkel. leírása matematikai jelekkel. öttel. páratlan. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. több adott. illetve hamis állítások megfogalmazása. rendszerezése egy. ötvenesével. mennyiségeknek megfigyelése. „egyik sem”. III.. beosztott számegyenesen.. kétszázasával. ezresével beosztott számegyenesen. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. ezresével a 10 000-es számkörben. illetve csökkenõ sorrendben. rendezése. ezresre. illetve felismert szempont szerint. különbség-. Igaz. Számok összehasonlítása.. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. „nincs olyan . ezresre. tízes. ezerrel osztható számok felismerése. Számlálás tízesével. A számok egyes. rendezése. „van olyan . Felsorolásuk növekvõ. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. osztály 43 . egyesek összegére. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. kétjegyû. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. Számok összeg-. > jelek helyes használata. szétválogatása. százasra. A számok írása. szétválogatása. „és”. Számok kerekítése tízesre.

az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. kiszámítása. Mennyiségek felének. elõállítása. tevékenység. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. ezresekkel stb.Tananyag. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. osztás egyjegyû osztóval. . osztás 10-zel. 44 Matematika 4. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. százasokkal. 100-zal és 1000-rel. a kivonás ellenõrzése összeadással is. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. Különbözõ modellrõl. ha az egyes összetevõket változtatjuk. meghatározása. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. Annak megfigyelése. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. mérés stb. a 20 000-es számkörben. lépegetés számegyenesen. osztály . alapján. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. Formák. a köztük lévõ viszony megállapítása. kiszámítása. rajz. mennyiségek. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. modell. modellezése. II. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. rajzról. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. tizedének felismerése. negyedének. Szorzás és osztás 10-zel. többféle modell megismerése. Írásbeli összeadás és kivonás. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. Törtrész kiegészítése 1 egészre. Számok összegének. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata.. Az eredmény ellenõrzése. különbségének becslése kerekített értékekkel. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. harmadának. szöveg. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. 100-zal. öszszehasonlítása. alkalmazása. számegyenesen való lépegetés. Az eredmény becslése. változások felismerése. Szorzás. .. analóg számítások kerek tízesekkel.

az összefüggések felismerése. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. egyenletek. Egyenletek. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. gondolkodási módszerek alapozása III. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. Összetett számfeladatok megoldása. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. egyszerû matematikai szövegek megértése. illetve egy lépésben következtetéssel. rajzról. Fogalmak. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. mûveletek sorrendje. Összetettebb. Az eredmény ellenõrzése. 100-zal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. Matematika 4. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. Következtetés 1-rõl többre. III. Összefüggések. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. tervszerû próbálgatással. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. különös tekintettel a becslésekre. esetleg két lépésben. az eredmény becslése. A szaknyelv helyes használata. többrõl 1-re. tevékenység.Tananyag. 1000-rel osztható számok. az adatok lejegyzése. a terv elkészítése. osztály 45 . egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Alaphalmaz. esetleg következtetéssel. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. néma olvasás alapján. modellrõl. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. Többféle megoldási menet keresése. Szöveges válasz megfogalmazása. zárójelek használata. 5-tel. Következtetés többrõl többre. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. értelmezése önálló. 10-zel. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. Egyszerû. a mûvelet elvégzése. A 2-vel. Elemek elhelyezése halmazábrában. Több megoldás keresése. összefüggések felismerése tevékenységrõl. ellenõrzése. többrõl többre.

a számolási rutin. statisztika témakörök tanulása során. Hozzárendelések. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. osztály . a rugalmas. ötletgazdag. megfogalmazása szóban. illetve geometria. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. leképezések. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. tömör kifejezõképesség alakítása. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. illetve felismert szabály alapján. Rövid. táblázat kitöltése. Táblázattal. Másik része eszközként szolgál a számtan. Absztrakciós képesség alapozása. Szöveggel adott függvény szabályának felírása. diagramok építése olvasása. tevékenység. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. szöveggel. függvények Megfigyelések. oszlopdiagrammal. Többféle szabály keresése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. függvények. Grafikonok. grafikonnal. következmények meglátására való képesség fejlesztése. a kapcsolatok felismerése. Megfigyeléssel. grafikonok készítése. Az itt felsorolt tartalmak. méréssel nyert adatokból táblázatok. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. esetleg többféle alakban. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. diagrammal. diagrammal. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Táblázattal. egyenlettel stb. mérés és a valószínûség. mérések. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. algebra. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. diagramok. Számszám függvények sokféle formában.Összefüggések. Táblázattal.

és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Helymeghatározás képességének fejlesztése. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. Matematika 4. Adatok sorozatba rendezése. mint az elõzõ években. a térszemlélet fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. általánosabbak. a különbözõ mértékegységek átváltásával. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. alkalmazásával.Tananyag. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése.. A mérésekben. összefüggések absztraktabbak. Konstrukciós képesség alakítása. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. A szám. feldolgozására. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Számtani sorozatok 10. mélyebbek lehetnek. diagramokon. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban. osztály 47 . Kapcsolatok A 4. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. Különbség. tevékenység. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. 20. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. 100. elemének megállapítása. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Geometria. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. kiegészítése adott szabály szerint. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. ezért a felismert tulajdonságok. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére.és hányadossorozat képzése. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre.. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. osztályban különösen fontos. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban. grafikonokon történõ megjelenítésére is. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás.

vetítés. tükrözés. térképek értelmezése. térkép segítségével. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. segítségével. Megfigyelések. Alaprajz és nézet. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. végzése. megmérése. összeállítása: téglalap. 48 Matematika 4. Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. Alaprajzok. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. mérések Hosszúságok.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. tömegek becslése. ûrtartalmak. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. A mérõeszközök ismerete és használatuk. parkettázás. Nézeti ábrázolás. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. illetve szöveges feladatokban. kocka. kimérése. tömegek öszszehasonlítása. megmérésük. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. osztály . kirakás. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. Testek másolása modellrõl. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. készítése. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. nézeti rajzok. Testháló készítése. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. Tájékozódás alaprajz. megmutatása rajzról. vizsgálata Síkidomok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. elforgatás stb. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. ûrtartalmak. A forma. Alakzatok tükrösségének felismerése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. mérések a testen. testek vizsgálata. tevékenység. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. egyszerû tájolóval. megoldásában. Tananyag. térben. Méréssor megtervezése. lapokból. Hosszúságok. tervezése. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. Egyszerû makett készítése. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. méretrajz. összehasonlítása. kimérésük alkalmi. A téglatest és a kocka felismerése. illetve a szabványos mértékegységekkel.

Szögmérés derékszög felével.Tananyag. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. Jellemzõk A számtan. téglatestrõl. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. a geometria. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. illetve csúcs. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. síkok. szomszédos. készítésében. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. függvények. kicsinyítés szemléletes fogalma. illetve az összefüggések. négyzetrõl. négyzetrácson stb. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. mérés. alkalmazásuk alaprajzok. él. vizsgálata. Téglatestek építése. sokszögek sokféle átdarabolása. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. algebra. kirakással. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. A derékszög fogalma. szemközti. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. Párhuzamos és merõleges egyenesek. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. Valószínûség. kockáról korábban tanultak elmélyítése. A téglalapról. A síkidomokkal. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. építéssel. Sokszögek kerületének meghatározása. osztály 49 . negyedével. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. nézeti rajzok értelmezésében. Nagyítás. területének mérése és számítása. tevékenység. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. csúcs. Matematika 4.

A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. lejegyzése. 50 Matematika 4. Táblázatból. Az „átlag” fogalmának bevezetése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. Az események kimenetelének megfigyelése. Statisztikai adatok. diagramok. grafikonok készítése. gyakoriságuk meghatározása. használata adatok együttesének jellemzésére. osztály . lejegyzése. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. grafikonról. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. táblázatba rendezése. valószínû. grafikonnal. mérési eredmények összegyûjtése. tevékenység. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. lejegyzése. gyûjtése.Tananyag. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. táblázatba rendezése. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. törtszámok). grafikonról. megjelenítése oszlopdiagrammal. A gyakoriság. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események. diagramról. diagramról adatok leolvasása. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. az eltérés megállapítása és magyarázata. Példák megfogalmazása a „biztos”. értelmezése. megfigyelése. gyakoriságuk meghatározása. mérési eredmények leolvasása táblázatból. mérési eredmények megfigyelése.

földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. informatika. fizika. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. felzárkóztatásra. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. osztályban az öt témakörbõl a számtan. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. általánosíthatjuk úgy. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. kémia. osztály 51 . osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. sorozatok és a geometria. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében.5 óra/hét 7. összegezhetjük. egymással összeszõve dolgozzuk fel. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. a kombinatorika. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. 2. menetét. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. tehetséggondozásra. algebra. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. osztályban a halmazok. az összefüggések. a logika. függvények. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket.5 óra/hét 8. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. 8. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. technika. mérés önállóan is megjelenik a tanításban. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4.MATEMATIKA 5-8. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. 5-7. amely lehetõvé teszi.5 óra/hét 5. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

lejegyzésére). A 8. 8. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. megoldási tervek. óra eleji „bemelegítõ”. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. osztályos tankönyv 6. Feltétlenül látnunk kell. Matematika 5-8. osztály 55 . stb. ellenõrzése. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. kitartásra. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. A számtan. amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). összeszövése az új anyagrészekkel. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. összefüggések. Javasoljuk. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. algebra A számtan. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. Számtan. begyakorolják. figyelemösszpontosításra szoktatást. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. Nagyon fontos. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. fejezete lehetõséget biztosít arra. ötletek. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint.1. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. fejezete és a Matematika 7-8.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. bizonyítások önálló megfogalmazására. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. Feladatgyûjtemény 5. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. függvénytani. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. javítsuk. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. algebra és a geometria. geometriai ismeretrendszer is. a felejtéssel. A szöveges feladatok megoldása. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása.) 6. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. néhány perces. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség.). a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén.

mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. használatában. A függvényszemlélet fejlesztése. terület-. felszín. problémaérzékenység alakítása. hogy 5-8. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. táblázatok készítésére. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást. Fordítsunk gondot a grafikonok. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. a változók kifejezésére. Fontos. konkrét alakzatok megfigyelésének. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. kibõvítjük. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. mérések tényleges elvégzésének. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. osztályban ez a hányad nagyobb. olvasására. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között.és térfogatképletek értelmezésében. függvények. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. Ezen túlmenõen. elemzésére.Összefüggések. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. összeszövi az egyes matematikai témákat. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. elmélyítjük. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. kísérletezgetésnek. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. osztály . hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. Ebbõl az is következik. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. hanem behálózza a többit is. fontosabb. a geometriai szemléletmód fejlesztése. hogy a racionális számokról. amelyre a felsõ tagozatban építünk. az adatok lejegyzésére. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. a kerület-. 7. Geometria. szabályok megfogalmazása. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre.

térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. diagramok elemzése. a Matematika 7-8. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. hogy behatóan. grafikonok. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. a számtan. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. illetve Mi a valószínûbb? címmel. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. algebra. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. készítése) elsõsorban a számtan. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. Valószínûség. Jobb képességû tanulóinkban 8. alaprajzok értelmezése stb. felszín-. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. osztály 57 . a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. nézeti rajzok. Matematika 5-8. vizsgálatokkal kiegészítenünk.

ismeretek különféle jelekkel leírása. 6–8. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. évfolyamon a matematika. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. osztályban szükség van. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. idõmérés. metszeteket készítenek. munka stb. ha a mennyiségek között egyenes. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. algoritmusok készítése. gondolkodási. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. kialakult tanulási szokások. 5–6. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. kódolása. értelmezése. 58 Matematika 5-8. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. 5–8. illetve az axonometrikus ábrázolásig.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. rajzos megfogalmazása. különbözõ számtípusú adatok használata. gyorsulás. algoritmusok szöveges. 8. értelmezése. ezért a vektor fogalmára már 7. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. valamint a nézeti rajzok. az öszszefüggések kiolvasása. illetve fordított arányosság van. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. Az elmozdulás. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. az erõ vektormennyiség. maketteket. nyomás. sebesség. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. a mérési eredmények rögzítése. irány és távolság meghatározása térképen. 7–8. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. készítésével. osztály . az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. napi idõszámítás. ábrázolása grafikon segítségével.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. fel kell ismerniük. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. csoportosítása. rendszerezése. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. pozitív attitûdök. diagramok készítése táblázat alapján. erõ. hogy az új fogalmak (sûrûség. alaprajzok értelmezésével. következtetések megfogalmazása.

tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Feladatgyûjtemény. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. A bõvített változat elsõdleges célja. akkor 5. tankönyv. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Matematika 5. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). Tanári példány Az 5. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. B. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. 5-6. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. illetve szakkör). bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). osztály 59 . illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás.. Eszköztár. osztály. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. Ebben az esetben javasoljuk. és 4. osztályos anyagrészek cseréje). A. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. Ugyanakkor ez azt is jelenti. kiegészítésére. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. Matematika 5. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. tankönyv II.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. Matematika 5. Program. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát. Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. a feladatok kiválasztásához. illetve az átlagosnál tehetségesebb.

illetve a felesleges adatokat? 2. a problémaérzékenység. a nyelv logikai elemeinek helyes használata.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. elsajátítása. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. osztály . az összefüggések felismerése. a tankönyv) véleményének. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. a tanár. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. A matematikai tartalom képi. 60 Matematika 5. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. szóbeli. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. a fogalmak megértése. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. lejegyzése. akkor készüljünk fel arra. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. Törekvés felismert összefüggések. a gondolkodási képességek fejlesztésében. mások (a társak. A logikus gondolkodás alakítása. osztályos tankönyvének II. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. a tanultak tudatosításában. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. kötete. gondolatmenetének megértésére. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. alkalmazása. Képes-e önállóan megbecsülni. hogy 5. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. a rugalmas. Önálló. logika. Törekvés a problémák önálló megoldására. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat.

megjelenítése halmazábrán. halmazok megadása tulajdonsággal. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. értelmezése. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. nyitott mondat. „van olyan” kifejezések alkalmazása. tulajdonságok. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. Matematikai szövegek elemzése. alaphalmaz. Egyszerû szövegek értelmezése. részhalmazok képzése. rendezése. rendszerezése adott szempont szerint. osztály 61 . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). összefüggések szóbeli megfogalmazásában. a logikai „és”. Matematika 5. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. illetve elsajátított fogalmak. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. a szemléletre támaszkodva. a felismert. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal.. a lehetõségek megtalálása. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. Szövegalkotás. megjelenítése például számegyenesen. igazsághalmaz fogalma. Az „alaphalmaz”. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. lefordítása a matematika nyelvére. „nyitott mondat”. a metszet. a logikai „és”. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Szövegalkotás. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. a lehetõségek megtalálása. illetve az unió elemeinek felsorolása. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. a „minden”. állítások igazságának eldöntése. táblázatba foglalása. valamint a „minden”. algebra és geometria. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz.Tananyag. Kombinatorikus feladatok. A „nem”. tevékenység. illetve elsajátított fogalmak. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. két. „vagy”. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Matematikatörténeti érdekességek. rendezése. táblázatban. Matematikai szövegek értelmezése. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. számegyenesen stb. halmazábrán. egy feltétel rendszeres változtatása.

Tájékozódás esetleg nem egyesével. százasával stb.Számtan. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. algebra témakör tananyagát. tízes. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. százas stb.helyesírása is -. Kerekítés. bõvítése. Tananyag. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. Közös osztók. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. Tájékozódás az egyesével. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. az esetleges hiányosságok pótlására. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. tudatosítására. tevékenység. A logikus. az alakiérték. rendezésük. illetve a bontott alakból a szám felírása. rendezésük. „helyiérték”. tényleges érték kapcsolata. meghatározása. helyes használatuk. nagyság szerinti összehasonlításuk. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. olvasása. szomszédai. Számok helye a számegyenesen. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. Oszthatósági feltételek keresése. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. rugalmas. az önállósodó. százasával stb. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. adott nagyságrendre kerekítésük. Oszthatóság. 2-es alapú számrendszer. begyakoroltatására. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . tízesével. Számok írása . Osztók.és mûveletfogalom elmélyítése. következetesség. többszörösök. Számosság és mérõszám becslése. tízesével. nagyság szerinti összehasonlításuk. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. 1 milliós számkörben számok írása. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. ha tetszõlegesen adott két szám helye. Otthoni munkára. beosztott számegyenesen. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. beosztott számegyenesen is. A szám. helyiérték. közös többszörösök keresése próbálgatással. fegyelmezett. 62 Matematika 5. A tízes számrendszer. Számok egyes. olvasása az 1 milliós számkörben. Az „alakiérték”. algoritmikus gondolkodás. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra.

A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. Az egész számok összeadásának. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. kivonása a szemléletre támaszkodva. abszolútértéke. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. Ellentétes mennyiségek értelmezése. hányados szorzása.Tananyag. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. az ellenõrzésben. A mûveletek inverze. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. kivonás. 1000-rel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. Összeg. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. különbség. 1000-rel. Egész számok összeadása. Összeadás. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. Matematika 5. a számítás menetének megtervezése. osztás kerekített értékekkel. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. szorzás. tevékenység. kis abszolútértékû számok esetén. Mûveleti tulajdonságok. Egész számok Ellentétes mennyiségek. egyenlõtlenségek megoldásában. szorzat. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. A mûveletek elvégzése. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. Mûveletek helyes sorrendje. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. zárójelek figyelembevétele. osztály 63 . Az egész számok helye a számegyenesen. rendezésük. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. osztása. Számolás kerekített értékekkel. osztás 10-zel. Egész számok nagyság szerinti rendezése. 100-zal. 100-zal. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. Zárójelek használata. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. osztás 10-zel. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. az ismeretlen komponens kiszámítása. kivonásának értelmezése. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. Számok ellentettje. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva.

rajzzal. nagyság szerinti összehasonlításuk. rendezésük. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. olvasása. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. egyszerûsítése tapasztalati alapon. 1000-rel stb. Egyszerûsítésük. osztály . Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. A törtszámok mint nem egész számok. osztása 10-zel. A törtek különbözõ alakjai. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. Törtek egyszerûsítése. Törtek szorzása természetes számmal. bõvítésük. kerekítésük. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. Véges tizedestört felírása törtalakban. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. bõvítésük. Törtek szorzása. A törtek megjelenítése eszközzel. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. adott nagyságrendre kerekítésük. a számjegyek jelentésének ismerete. amely egész szám is lehet. számegyenesen való ábrázolásában stb. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. kivonásuk (ismerkedés). Tizedestörtek helye a számegyenesen. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. történõ beosztás esetén. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. nagyság szerinti rendezésük. írása.Tananyag. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). kivonása. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. kiszámítása. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. nagyság szerinti rendezése. bõvítése. A törtek bõvítése. egész szomszédaik. nagyság szerinti összehasonlításuk. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. Tizedestörtek szorzása. 64 Matematika 5. Nagyság szerinti összehasonlításuk. becsléssel. például összegalakjuk. olvasása. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. törtrészbõl az egész rész meghatározása. helyük a számegyenesen. összeadásuk. kivonása. századokra stb. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. mint két egész szám hányadosa. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. bõvítése. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. kivonása. egyszerûsítésük. tevékenység. 100-zal. rendezésük. osztása természetes számmal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. A tizedestörtek értelmezése.

A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. többrõl egyre. Az egész számokról. illetve zárójel szerepel). egyszerû számítások. kivonása. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. tevékenység. értelmezése a szöveg alapján. ellentmondó adatok. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. mérésekben stb. Megoldási terv készítése. Törtrész kiszámítása egész részbõl. megoldási terv készítése. hiányzó feltételek megállapítása. illetve a valósággal. Az egész számokról. ábrázolása. egész kiszámítása törtrészbõl. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. az adatok lejegyzése. Matematika 5. a megoldás ellenõrzése. az eredmény kielégítõ becslése. illetve gyakorlati jellegû feladatok. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. egyenlõtlenségek megoldásában. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. nagyság szerinti összehasonlításuk. Felesleges adatok. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. a megoldás ábrázolása számegyenesen. Egyszerû egyenletek. Az eredmény elõzetes becslése. amikor a számítási tervben több mûvelet. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. osztály 65 . egyszerû törtek. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. kivonása. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. megállapítása. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. szorzásuk. Egyenletek. lebontogatással (egy-két lépésben). az eredmény egybevetése a szöveggel. osztásuk természetes számmal. kiszámítása. az adatok lejegyzése.Tananyag. Egyenletek. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. az eredmény kielégítõ becslése. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. Következtetési feladatok: egyrõl többre. egyszerû egyenletek. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. osztásuk természetes számmal. szorzásuk. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. a megoldás ellenõrzése. következtetéssel. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. ábrázolásuk számegyenesen. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. meghatározása. ellenõrzése. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. szöveges válasz megfogalmazása. meghatározása a természetes számok.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. csúcs. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. csúcsok a testen. félegyenes. tevékenység. A körrel kapcsolatos fogalmak. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. vonal. felszínének. Kerület. A síkidomok és a sokszög fogalma. helyzetük. elõállításuk. oldalnézeti ábrázolása. térfogata. Téglalap. lapok. távolság. pont. a négyzet fogalma. A téglalap. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. négyzet területe. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. tulajdonságaik. Matematika 5. felszín. vizsgálata. csúcs. szakasz. síkban. átdarabolással az ismerkedés szintjén. vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. A téglalap. átló. terület. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. A térfogat. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. A terület. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. tér. párhuzamos) megértése és helyes használata. lap. Háromszög szerkesztése három oldalból. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. konvexitás. osztály 69 . él. A téglatest. szakaszfelezõ merõleges fogalma. a térfogat szemléletes fogalma. A négyszögek közül a téglalap. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Testek építése. Háromszögek. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. térben. A megfelelõ mértékegységek ismerete. merõleges. A trapéz. használata. a felszín. A téglalap és a négyzet kerülete. a rombusz. mérése és mértékegységei. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. Az egyenesszög mint egység alkalmazása.Tananyag. hálózatuk. elöl-. élek. a paralelogramma magassága. Testek felül-. kapcsolataik. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. térfogatának kiszámítása. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. a kocka felszíne. négyzet kerületének és területének kiszámítása. egyenes. Téglatest. a térfogat mértékegységeinek átváltása. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. A terület. e fogalmak közti kapcsolatok. oldal. sík. a paralelogramma. Háromszög szerkesztése három oldalból. felület. megszerkesztése. A trapéz. kocka építése.

A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. dolgozati eredményeinek stb. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra. rendezése. tevékenység. diagram olvasása. Tananyag. értelmezése. összehasonlítása. mennyiség átlagának kiszámítása. algebra. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. biztos. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. tömegének. Események megfigyelése. függvények. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. az események gyakorisága. rendszerezése. Grafikonról adatok leolvasása. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának.Valószínûség. lehetséges. Grafikon. grafikonok és a geometria. Adatok gyûjtése. értelmezése. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. ábrázolása grafikonon. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. mint a fenti 3-4 óra. ábrázolása grafikonnal. relatív gyakoriság. Otthoni munkára. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. osztály . Több szám számtani közepe. A biztos. diagramon. 70 Matematika 5. diagrammal. A számtan. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. lehetetlen események kiválasztása.

B. osztály. A fentiek alapján javasoljuk. osztályos algebra. Matematika 6. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. a feladatok kiválasztásához. A. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. szakkör). a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. mivel ezek az ismeretek. osztályba. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. fizika. kémia és számítástechnika tanításához. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. tankönyv. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. osztály. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. felvételi elõkészítés. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. A bõvített változatban a százalékszámítást. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. Feladatgyûjtemény. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6.6. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Program. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Tanári példány A 6. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Ugyanakkor ez azt is jelenti. Matematika 6. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. osztály 71 . Matematika 6. További gondot jelenthet.

Tananyag. Állítások igazságának eldöntése. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. írásbeli kifejezését.. „nem”. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. „van olyan” kifejezések alkalmazása. igaz. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete.. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem.. rendezése. lefordítása a matematika nyelvére. osztály .” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. akkor . A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. helyes használatuk. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. az elvonatkoztatást és általánosítást. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. „és”. szóbeli. a felismert összefüggések képi. a metszet. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben... Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. 72 Matematika 6. „van olyan”. szövegek önálló értelmezését. jellemzésére. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. A „nem”. ellenõrzés igényének kialakítása. rendszerezésére. A „ha . A metszetképzés és a logikai „és”. illetve az unió elemeinek felsorolása.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. „Minden”. a logikai „és”. valamint a „minden”. tevékenység. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. mások magyarázatának megértését. Tervezés. alkalmazásuk. új ismeretek elsajátítását. hamis állítások megfogalmazása. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására.

rendezése. Számtan. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. híres magyar matematikusok. összefüggések. Az általános összefüggések kutatásának. adott sokszög összes átlójának. osztály 73 . Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. Szövegalkotás. összefüggések. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. tetszõleges alakban adott számokkal. Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. tevékenység. Kapcsolat az informatikával. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. A szaknyelv helyes használata a felismert. Szövegalkotás. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. értelmezése. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye.Tananyag. a felismert. illetve elsajátított fogalmak. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Matematika 6. más tantárgyakban és a mindennapi életben. tulajdonságok. ezért a feldolgozás alaposságában. Matematikatörténeti érdekességek. illetve elsajátított fogalmak. a lehetõségek megtalálása. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Törekvés a szaknyelv helyes használatára.

A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám. elõjelek. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. illetve pozitív és negatív számoké is). egyszerûsítésük. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. Mennyiségek törtrésze. és a 8. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. Kerekítés. törtszám. A szám közelítõ. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. nagyság szerinti összehasonlításuk. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. mint összehasonlítás eredménye. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. hogy a 7. osztály . negatív szám. ábrázolásuk számegyenesen. Számok írása. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. ellentett. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. Tananyag. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. a 0. tizedestört és százalékalakban. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. rendezésük. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. A tízes számrendszer biztos ismerete. a tizedestört fogalmának elmélyítése. ábrázolásuk számegyenesen. abszolútérték. a tört mint mérés. a pozitív tört.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. reciprok) ismerete. Törtalakban adott racionális számok írása. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. a pozitív egész. hogy a 7. Ismerkedés a hatványozással. olvasása. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. Számok aránya. adott nagyságrendre kerekítésük. Elnevezések ismerete. nagyság szerinti összehasonlításuk. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. közös nevezõre hozásuk. Végtelen szakaszos tizedestörtek. elmélyítése. tizedestörteké. a negatív egész.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. kifejezése tört-. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. tevékenység. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. egész szám.

tizedestörtekrõl. 0. szorzás és osztás tizedestörttel. Összetett számfeladatok megoldása. mûveleti sorrend. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel.1-del. sorozatok kiegészítésében. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. . A tizedestörtek szorzása. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása. osztály 75 . a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban. A négy alapmûvelet értelmezése. Összetett számfeladatok. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. szabályok megfogalmazása. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. Szöveges feladatok Egyszerû. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok.. a feladat megoldása. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók). alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. Matematika 6.01-dal stb. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. A négy alapmûvelet értelmezése. osztása 10-zel. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. illetve felesleges adatok szétválasztása. a szorzás és az osztás értelmezése. szabályok megfogalmazása.Tananyag. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. zárójelek használata. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. számítási terv leírása. Egyenes arányosság felismerése. 100-zal. az ismeretlen mennyiség kiszámítása. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is. tevékenység. reciprok. 0. a szükséges. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl.. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében..

4-gyel. azonos egyenlõtlenség. megfogalmazása. összeadásában. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. Ismerkedés a maradékosztályokkal. 25-tel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. A közös osztók. Egyenletek. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. A 3-mal. Osztópárok. 1000-rel stb. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. összetett szám fogalma. osztály . egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. 100-zal. A 2-vel. az alap kiszámítása törttel való osztással. tapasztalati megalapozása. A legnagyobb közös osztó. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. két. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. az alap. 5tel. 6-tal. egyenlet. vizsgálata. 10 000-rel) keresése. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. alaphalmaz. egyenlõtlenség. 100-zal. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. a megoldás ellenõrzése. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. Szöveges feladatból egyenlet felírása. Kisebb számok osztópárjainak keresése. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. osztható számok felismerése. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. azonosság. A számok törzstényezõs alakra bontása. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). kivonásában. Törzsszám (prímszám). a százalékérték. elnevezések. Oszthatósági feltételek (például 2-vel. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. tevékenység. A megoldás ellenõrzése. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. közös többszörösök. 1000rel.Tananyag. 10-zel. Ismerkedés a mérlegelvvel. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. megoldása. igazsághalmaz. 76 Matematika 6. Egész együtthatós. megfogalmazása. 10-zel. 5-tel. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján.

mérési adatok táblázatba rendezése. definíciójának. összefüggések leolvasása grafikonról. az összetartozó értékpárok leolvasása. táblázatról. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. mérési adatok ábrázolása diagramokon. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. osztályos földrajz-. Szöveggel. fizika.és kémiatanítás igényeinek. Kísérleti eredmények. osztály . tevékenység. Szöveggel. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. ábrázolása diagramokon. a szabály felírása többféle alakban. illetve megfeleljenek a 7. mérési adatok táblázatba rendezése. elemzéseket is végeztetünk. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. tulajdonságainak ismerete. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. grafikonokon. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. Tananyag. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. grafikonokon. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. függvények. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. A grafikonok készítése. Arányossági következtetések több lépésben is. és 8. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. függvények Kísérleti eredmények. táblázatok és grafikonok készítése. tevékenységeket.Összefüggések. Az egyenes arányosság ábrázolása. illetve fordított arányosság felismerése. adatok leolvasása grafikonról. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. elkülönítésük egymástól. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Kísérleti eredmények. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. táblázatról. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. Az egyenes.

földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. függvények. biológia. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. ismeretrendszer és képességek megalapozása. a mérõeszközök. alakítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. algebra. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük. fizika. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. és a 8. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. a mértékegységek átváltásában. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). osztály . 78 Matematika 6. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. osztályos matematika. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. az összefüggések. kémia. illetve technika. tevékenység. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. térszemlélet. 6. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. illetve a valószínûség. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. mint amennyit a tankönyv sugall. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. az 5. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. és 6. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. sorozatok. a körzõ és a vonalzó használatában. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. A tehetséges. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. Valahányadik tag felírása. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása.Tananyag. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. Geometria. a felismert szabály felírása többféle alakban. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. osztályban a számtan.

rombusz. Síkidomok. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. merõleges egyenesek. Szimmetrikus háromszögek. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. négyzet. egyenes. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. a téglalap. 30°. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. szög felezése. Háromszög. Pont. konvex és nemkonvex négyszögek. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. Húrtrapézok. felezõmerõleges fogalma.Tananyag. tevékenység. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. szakasz. A szimmetrikus négyszögek. félegyenes. testek Szimmetrikus háromszögek. egyenlõ szárú háromszögek. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. 45°. paralelogramma. négyszögek szerkesztése. mérése. alkalmazása számításokban. koordináta-rendszerben) és a térben. a sokszög átlóinak száma. alkalmazása. Speciális négyszögek (trapéz. téglalap. négyzet területének kiszámítása. másolása és felezése. nevezetes szögek (60°. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. Szakasz felezõmerõlegesének. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. deltoidok. a törtekrõl. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. Szakaszmásolás. Szög mérése. osztály . tulajdonságai. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. megszerkesztése. Sokszögek kerületének. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. nevezetes szögek megszerkesztése. mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása. általánosítása: a sokszög fogalma. négyszögek megszerkesztése. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. 79 Matematika 6. négyszögek kerületének. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. szimmetrikus háromszögek. A szögfajták felismerése. megszilárdítása. Derékszög. Szög másolása. 75°). területének kiszámítása. általános szabályok megfogalmazása. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. háromszögek felismerése. deltoid fogalma). A sokszögekrõl tanultak kibõvítése. A sokszögek. szög. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. bizonyítása és alkalmazása. párhuzamos egyenespár. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. bizonyításokban. felezõpontjának megszerkesztése.

diagramon. Térelemek kölcsönös helyzete. biztos. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. osztály . mennyiség átlagának meghatározása. tevékenység. ábrázolása grafikonnal. A megfigyelõképesség. Ismerkedés a húrnégyszöggel. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. kördiagram olvasása. diagrammal. Grafikonról adatok leolvasása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. Több szám számtani közepe. a felszín kiszámítása. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. Tananyag. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. Matematika 6. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5.Tananyag. illetve az összefüggések. Jellemzõk A számtan. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. belsõ szögeik vizsgálata. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Adatok gyûjtése. a húrtrapézzal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. Valószínûség. rendezése. Tervszerûség. lehetséges. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. ábrázolása grafikonon. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. a háromszög belsõ szögeinek összege. hanem tényleges kísérletekre. rendszerezése. elemzõképesség. tevékenység. algebra. lehetetlen események kiválasztása. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. számolási rutin fejlesztése. Grafikon. függvények. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. A biztos. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. Testek építése. relatív gyakoriság. összege. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. oszlopdiagram. Események megfigyelése. értelmezése. értelmezése. az események gyakorisága.

A tankönyv alapszintû és bõvített változata. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). osztály. osztály 81 .7. a Gyakorló. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. Ez azt is jelenti. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Gyakorló alkalmazására is. B. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. Matematika 7. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. Tanári példány A 7. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. osztály. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. Program. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. tankönyv. illetve az átlagosnál tehetségesebb. Amennyiben 6. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. összetettebb fejtörõ feladatokat. akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Matematika 7. Feladatgyûjtemény. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. értékrendhez. egy másik órát tehetséggondozásra. Matematika 7. A. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. a feladatok kiválasztásához. valamint a százalékszámítás terén. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok.

„akkor és csak akkor . rendezése. „akkor és csak akkor . Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. Tananyag. „ha . Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan..... ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet.”. Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk. „van olyan”. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása.. a problémák megoldásában. akkor . a logikai „és”. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon)...” kifejezések helyes használata.. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. „ha . egyezõ jelentésû formára. a felismert összefüggések bizonyításában..”.. A „pontosan akkor .. logikai „vagy”.... Egyszerû matematikai szövegek értelmezése..” kifejezések használata. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. ha . a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. ha . A „nem” és a halmaz komplementere. „és”.”.. osztály ...... továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során... A „minden”. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként. A „minden”.”. ha . tevékenység. ha .. a helyes következtetési sémákat stb. „pontosan akkor . valamint a „minden”. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira.. az „és” és a halmazok metszete. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése. „vagy”. 82 Matematika 7... gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata..Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében.. illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem. rendszerezése két adott szempont szerint. akkor .. „van olyan” kifejezések alkalmazása.

gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. Szövegalkotás. tevékenység. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Egyszerû következtetések. ezek elemzése. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Az „alaphalmaz”. összefüggések.Tananyag. az adatok közötti összefüggés megállapítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. az általánosítási. tulajdonságok. összehasonlítása. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. illetve a konkretizálási képesség alakítása. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. A felismert. tanulása során. A szaknyelv helyes használata. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. „nyitott mondat”. kémia. osztály 83 . technika stb. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. elemzése. Számtan. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. sejtések. Matematika 7. például oszthatósággal. illetve elsajátított fogalmak. Szövegalkotás. az elvonatkoztatási. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. lefordítása a matematika nyelvére. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. geometriával kapcsolatban.

alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A százalékérték. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. A taneszközök úgy épülnek fel. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. hogy mikor kell pontos. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. alkalmazása egyszerûbb esetekben. tevékenység. osztályos tananyag között. hogy nagy az átfedés a 6. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. Mûveletek normálalakban adott számokkal. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. Hatványozás. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. a megfigyelt összefüggések általánosítása. de szükség lehet a Matematika 6.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. osztály . a kitevõ természetes szám. százalékszámítás. felírása. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. A hatvány fogalmának ismerete. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. többszörös. Javasoljuk. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. zárójelek használata. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. és a 7. Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. két szám közös osztóinak. Az eredmények elõzetes becslése. Annak eldöntése. Gyakorló használatára is. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. illetve középiskolába készülõk esetén). A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. Tananyag. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. közelítõ számítások. A hatványozás azonosságainak felismertetése. Ismerkedés a zsebszámológéppel. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. Osztó. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. Mûveleti sorrend. Kerekítés. Mûveleti azonosságok.

helyettesítési értékének kiszámítása. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. tevékenység. . összetett szám fogalmának ismerete. Az aránypár. oszthatóság 3-mal. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Az aránypár fogalmának ismerete. Egynemû kifejezések összevonása. 125-tel. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. kiegészítése. egyenlõtlenség megoldása. Mennyiségek törtrésze. Egytagú.Tananyag. Osztók. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. számok törzstényezõkre bontása. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Prímszám.. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. . gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. 6-tal. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. többszörösök. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. Egynemû kifejezések. egyenletek. Számok prímtényezõkre bontása. Algebrai kifejezések szorzása számmal. Összetett következtetések. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. 9-cel. Arányos osztás. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. Az alap kiszámítása törttel való osztással. algebrai kifejezések átalakításában. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. Matematika 7. egyenletek. 8-cal. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. egyenlõtlenségek megoldása során. Egytagú. feladatok az arányos osztásra. Arányos osztással.. Algebrai kifejezések. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. osztály 85 . ellenõrzésében. osztással is. összevonásuk. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. több szám aránya.

illetve a fizika. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. tevékenység. A hatványozás azonosságainak ismerete. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. osztály . Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. 86 Matematika 7. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. helyettesítési értékének kiszámítása. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. bizonyítása. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. a megoldás (megoldások) megkeresése. függvények. kémia. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. Összefüggések. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. ellenõrzése. megfogalmazásával és alkalmazásával. az általános összefüggések felismertetésével. A feladat megoldási tervének egyenlet. Becslés. a keresett adat (adatok) meghatározása. A megoldás létezésének eldöntése. az eredmény becslése. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. ellenõrzés a szöveg alapján. gondolkodási módszerek alapozása Egész. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. tanulása során. alkalmazása. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai.Tananyag. technika stb. értelmezése. egyenlettel. Algebrai törtek értelmezési tartománya.

Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. értelmezési tartomány. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. tevékenység. táblázattal. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. a fizika. A függvény megadása az értelmezési tartomány. függvényérték. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). Táblázattal. grafikonnal. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. A tanult összefüggések felismerése. táblázat kitöltése. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. formulával. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. „egybevágó”). Szöveggel megadott függvények vizsgálata. fordított arányossághoz a szabály felírása. grafikus ábrázolása. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. menetének vizsgálata. „kisebb”. kémia. értékkészlet. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. utasítással. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. „párhuzamos”. értelmezése. grafikonjának megrajzolása. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. értelmezése. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. menetének vizsgálata. Fontosabb. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. Elnevezések: független változó. osztály 87 . illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. Szöveggel adott lineáris függvényhez. A lineáris függvény fogalma. menetének vizsgálata. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. Táblázattal. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. Tananyag.

Tananyag. tevékenység. Az abszolútérték-függvény ismerete. Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. osztályban tanítjuk. vizsgálata. esetleg úgy. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. finommanipulációs képesség) alapozása. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. Geometria. Ezért feltétlenül javasoljuk. a sorozat változásának megfigyelése. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. Egyenletek grafikus megoldása. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. amelyekre nemcsak a matematika. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. 88 Matematika 7. összefüggések tudatosításával. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. hogy már a 7. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. A bizonyítási igény felkeltése. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. törtrészfüggvény). általánosításával. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. algebra. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. elvontabb szintre emelésével. függvények. a definíciók szabatos megfogalmazása. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. Olyan képességek (térszemlélet. hogy a kör kerületét. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. illetve az összefüggések. területét és a körhengert a 8. osztály . A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk.

forgásszögek. elnevezések. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. osztály 89 . Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. tulajdonságai. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. A vektor fogalmának ismerete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. összegének. A vektorok ellentettjének. kölcsönös helyzetük. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. A vektor fogalma. rendszerezés. testek Alapfogalmak. melyek a definiált fogalmak? 3. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. Szögmérés. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. jelölések ismerete. összeadása. alkalmazása egyszerû feladatokban. Szögfelezés. Matematika 7. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. a szögek fajtái. Vektorok ellentettje. alaptételek. szögmásolás. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. Térelemek. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. csoportosításuk. A sokszögek kerülete. A hosszúság. mértékegységek A mérésekrõl. szögmásolás. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. az ûrtartalom és az idõ mérésének. kivonása.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. szögfelezés. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. Síkidomok. tevékenység. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Az elfordulás mérése. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. 2. A sokszög fogalma. szabványos mértékegységeinek. erõ) való kapcsolat felismerése. a tömeg. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. Az elfordulás mérése irányított szöggel. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint.

mértékegységei. felszíne. Egyállású szögek. megadása. rombusz). Az elforgatás megadása. A korábban tanultak tudatosítása. mértékegységei. 90 Matematika 7. egyszerû alakzatok elforgatása. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. felszíne. Az elforgatás szemléletes fogalma. tulajdonságai. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. a paralelogramma. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. tulajdonságai. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. koordináta-rendszerben) és a térben. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. Az egyenes hasáb származtatása. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. Az egyenes hasáb értelmezése. hálója. téglalap. térfogatának meghatározása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. Forgásszimmetrikus alakzatok. alaptulajdonságai. rendszerezése. A térfogat fogalma. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. kiegészítéssel. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. Az egybevágósági transzformáció fogalma. A deltoid.Tananyag. Az egybevágó alakzatok felismerése. A szabályos sokszögek. Háromszög. Mozgások. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. hálózata. a háromszög. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a háromszög. tulajdonságai. tulajdonságai. a paralelogramma. térfogata. tulajdonságainak felsorolása. tevékenység. elmélyítése. a paralelogramma (négyzet. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. térfogata. A kör kerülete. annak megállapítása. kiegészítéssel. tulajdonságai. A négyszög. felszínének. A deltoid. területe. Egyenes körhenger fogalma. négyszög tengelyes tükrözéssel. Az eltolás fogalma. az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. osztály . végrehajtása. a háromszög. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. hálózatának felvázolása. Az egyenes hasáb felismerése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. bizonyításokban. Az eltolás. kiegészítése. transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással.

felismerése ábrákon. tulajdonságainak biztos ismerete. szög. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. alkalmazása számításokban. osztály 91 . legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. A négyszögekrõl. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. négyzet) fogalma. A középpontosan tükrös négyszög. a hiányosságok pótlása. Matematika 7. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. mellékszögek. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. tevékenység. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. az összefüggések alkalmazása számításokban. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. pont. csoportosításuk adott szempontok szerint. A négyszög fogalmának ismerete. alkalmazásuk szerkesztési. bizonyításokban. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. csúcsszögek. Speciális paralelogrammák. A háromszög magasságai. 180°-ra kiegészítõ szögek. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. kapcsolata az elforgatással. A négyszögek. A négyszögek tulajdonságai. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. Négyszögek szerkesztése. alaptulajdonságai. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. A középpontos tükrözés fogalma. Fordított állású szögek. A trapéz és a speciális trapézok fogalma.Tananyag. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. A deltoidról tanultak felelevenítése. alakzatokon. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. A háromszög fogalma. szakasz. A deltoid fogalma. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. számításos és bizonyítási feladatokban. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. speciális négyszögek fogalmának. Paralelogrammák szerkesztése. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. téglalap. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. a paralelogramma. a háromszög oldalai között. A szabályos sokszögek fogalma. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. Háromszögek egybevágóságának alapesetei.

A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. értelmezése. alkalmazásuk számításokban. rendszerezése. paralelogramma. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. Speciális trapézok. Matematika 7. Eltolás. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. Trapéz szerkesztése. összefüggések megfigyelése. A deltoid. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. a relatív gyakoriság kiszámítása.Tananyag. értelmezése. rendezése. tevékenység. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. szerkesztésekben. diagrammal. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. tevékenység. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. Valószínûség. A valószínûségi kísérletekben. húrtrapéz. elforgatás. Négyszög. megfigyelése. az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. A gyakoriság fogalma. lejegyzése. osztály . grafikonjait. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. a kimenetelek lejegyzése. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. elemzése. szerkesztésekben. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. az eltolás. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. alkalmazása számításokban. A relatív gyakoriság meghatározása. Tananyag. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. számolási és bizonyítási feladatokban. Statisztikai adatok gyûjtése. grafikonokról adatok leolvasása. a kimenetel becslése. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. A tengelyes tükrözés. A valószínûség kiszámítása. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). ábrázolása grafikonnal.

a másik órát középiskolai elõkészítésre. osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. osztály 93 . feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. Matematika 8. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. mint azoknak. A fentiek azt is jelentik. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. akik csupán szakmai képzésre készülnek. osztály. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. a feladatok kiválasztásához.8. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Matematika 8. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). tankönyv. Ezért a 8. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Feladatgyûjtemény. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). A. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. Program. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. osztály. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. Matematika 8. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. B.

„pontosan akkor . konkrét példákban alkotó módon alkalmazni. egyezõ jelentésû formára.”. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között.. átfogalmazása más. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához. a logikai „és”. Tananyag. ha . A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. A témakörhöz tartozó. tételek szabatos megfogalmazását. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig. a gondolatmenetek logikai rendezését. a logikai „vagy”.. a halmazmûveletekkel... bizonyítani. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása.. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. a szaknyelv helyes használatát. évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt.. az ilyen kijelentések tagadása. szabályokat legyenek képesek értelmezni.. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra. „vagy”. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. „ha . a „ha . Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. A „nem”. akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk.. esetleg a jelölések bevezetéséig is.”... A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése.. „akkor és csak akkor . a „van olyan” kifejezések alkalmazása.. rendezése. ha .. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. akkor . 94 Matematika 8. rendszerezése adott szempontok szerint. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára.. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. tevékenység. valamint a „minden”. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani.”. Ezért a fenti óraszám nem teljes. gondolkodási módszerek alapozása A „minden”. akkor .. „van olyan”.. „és”..” kifejezések helyes használata.. A gimnáziumi tagozatra járó... Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. osztály . Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. a megismert fogalmakat tudják definiálni. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint.

a jelölések bevezetése. értelmezése.. tevékenység.. Szövegalkotás. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. e halmazmûveletek értelmezése. az adatok közötti összefüggés megállapítása. elemzése.. „nyitott mondat”. tulajdonságok. lefordítása a matematika nyelvére. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem... az összes eset rendszerezett felsorolása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. megjelenítésében.. megjelenítése. állítások igazságának eldöntésében. ha . a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. A szaknyelv helyes használata.Tananyag.. A logikai és a halmazmûveletek.” kifejezések helyes használata.. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. megjelenítése. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. A „minden”. mélyebb feldolgozása. igazolása vagy megcáfolása.”. Állítások igazságának eldöntése. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. a definíciók és tételek megfogalmazásában. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. összefüggések. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása. A „pontosan akkor . Matematikai szövegek elemzése. az „és” és a halmazok metszete. Az „alaphalmaz”. illetve elsajátított fogalmak. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében.. összefüggések bizonyításában. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. A kombinatorika rendszerezettebb. Szövegalkotás. sejtések megfogalmazásában. magyarázatok értelmezése. nagy magyar matematikusok munkássága. tételek. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. Matematika 8. az összefüggések megállapítása. A felismert. ha . Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben.. osztály 95 . „akkor és csak akkor .

Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására).Számtan. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. osztály . és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. tevékenység. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. és a helyi tanterv sajátosságait. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. tanulása során. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. Ha elegendõ idõnk van rá. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. illetve a mindennapi életben. Javasoljuk. Tananyag. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. felírásuk különbözõ alakban. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. Legkésõbb a 8. Az esetleges hiányosságok pótlása. hogy az egyenletekkel. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. Javasoljuk. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. A racionális számok olvasása. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. technika stb. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. kémia. ha a nevezõ nem zérus. nagyságrendjük megállapítása. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával.

alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. felírása. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. mennyiségek törtrésze. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. Egyenes és fordított arányosság felismerése. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. számok négyzetének. Mûveleti azonosságok rendszerezése. Matematika 8. meghatározása. zsebszámológép.Tananyag. A racionális szám fogalmának értelmezése. meghatározása. arányos osztás. új anyagban történõ alkalmazása). illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. többszöröseinek. osztály 97 . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. a számítások megtervezése. számolás hatványokkal. rendszerezése. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. Hatványozás. begyakorlása. Számok osztóinak. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. alkalmazása számításokban. bizonyításuk. az irracionális számok végtelen. felírása. Számok normálalakjának értelmezése. az eredmények elõzetes becslésében. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. A százalékérték. Számok négyzetének meghatározása. Az eredmények elõzetes becslése. a négyzetgyök fogalma. zárójelek használata. annak megértése. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. aránypár. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. a valós számok a racionális és az irracionális számok. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. egyenes és fordított arányossági feladatok. a mûveletek végrehajtásában. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. A négyzetgyök fogalmának ismerete. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. értelmezésük. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. Mûveleti sorrend. esetleg táblázat alkalmazásával. tevékenység. A zsebszámológép használatának begyakorlása. Arány.

osztály . összevonásuk. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. A megoldás létezésének eldöntése. helyettesítési értékének kiszámítása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. ellenõrzés a szöveg alapján. ellenõrzésében. a megoldás ellenõrzése. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. algebrai kifejezések szorzása számmal. alaphalmaz. Egytagú. azonosság. tevékenység. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. a legegyszerûbb esetekben. Egytagú. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. A mérlegelv tudatos alkalmazása. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. Algebrai kifejezések. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. 98 Matematika 8. egyenletek. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). Számok osztóinak. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. megoldása. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Egész. egyenlõtlenség. többszöröseinek. illetve a fizikában és a kémiában. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. azonos egyenlõtlenség. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. Becslés. Arányos osztással. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. Az egyenlet. az egyenlet megoldása. egyenlettel („típusfeladatok” is). az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Egynemû kifejezések. Az aránypár fogalmának ismerete.Tananyag. az egyenletek. algebrai kifejezések átalakításában. egyenlõtlenségek megoldása. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. megoldáshalmaz fogalma. egynemû kifejezések összevonása. helyettesítési értékének kiszámítása. egyenlõtlenségek megoldása során.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. Egyszerû elsõfokú egyenletek.

a keresett adat (adatok) meghatározása. tevékenység. technika stb. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. A racionális számok tizedestört alakja. az általános összefüggések felismertetésével. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. kémia. a megoldás (megoldások) megkeresése. függvények. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. megfogalmazásával és alkalmazásával.Tananyag. Algebrai törtek értelmezési tartománya. A problémaérzékenység. tanulása során. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. az eredmény becslése. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Néhány nevezetes azonosság megismerése. A feladat megoldási tervének egyenlet. a sorozatok mélyebb megismerésére. osztály 99 . Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. Matematika 8. Összefüggések. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. helyettesítési értékének kiszámítása. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). ellenõrzése.

csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. „tükörképei egymásnak”. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. törvényszerûség között. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. menetének vizsgálata. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. Táblázattal. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. gyakorlása. Táblázattal. Tananyag. menetének vizsgálata. kémia. A tanult összefüggések felismerése. Táblázattal. „párhuzamos”. Táblázat kitöltése adott szabály. „kisebb”. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. illetve egyéb tantárgyakban. a fizika. grafikon alapján. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. menetének vizsgálata. rendszerezése. „hasonló”). grafikonnal. osztály . szöveggel. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. grafikus ábrázolása. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. Fontos. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. formulával adott lineáris függvény értelmezése. grafikonjának megrajzolása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. „egybevágó”. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. statisztikai vizsgálatokban). A lineáris függvény fogalma. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. tevékenység.

egyenlettel. fordított arányossághoz a szabály felírása. tulajdonságainak vizsgálata.Tananyag. a definíciók szabatos megfogalmazása. az abszolútértékfüggvény. folytatása. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. az abszolútérték-függvény. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. következtetéssel. szabályok keresése. A sorozat mint függvény. tulajdonságainak vizsgálata. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. Matematika 8. a négyzetgyökfüggvény ismerete. bizonyítása. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. tulajdonságaik vizsgálata. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Szöveggel adott lineáris függvényhez. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. képzési szabályuk felismerése. osztály 101 . folytatása. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. A mértani sorozat értelmezése. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. a másodfokú függvény. változótranszformációk. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. Néhány érdekes sorozat megismerése. a mértani sorozat n-edik eleme. táblázat kitöltése. a hányadossorozat fogalma. grafikonjuk megrajzolása. tevékenység. A számtani sorozat értelmezése. a számtani sorozat n-edik eleme. értelmezése. a különbségsorozat fogalma. alkalmazása. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. Egyenletek. illetve függvényérték-transzformációk. a sorozat változásának megfigyelése. az általános összefüggés megállapítása. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. a másodfokú függvény. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. szabályok keresése. A számtani sorozat.

majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. begyakorlására. osztály . osztályban megalapozott szemléletváltás 8. területével és a körhengerrel a 8. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása.Geometria. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. az alakzatokat nem megrajzoljuk. hogy a kör kerületével. illetve az összefüggések. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. Ez azt jelenti. hogy 7. 2. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. A 7. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. algebra. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. osztályban mélyítsük el. 3. illetve a földrajzban. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. hanem megszerkesztjük. A bizonyítási igény felkeltése. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. a számításos feladatoknál nem mérjük. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. technikában korábban tanultakhoz. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. osztályban foglalkozzunk. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. 102 Matematika 8. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. függvények. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1.

A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. A vektor fogalmának ismerete. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. forgásszögek. A számok normálalakjáról. megszerkesztésük. kiegészítése. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. A mérésekrõl. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. különbségének. A tanultak alkalmazása a fizikában. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. A sokszögek kerülete. testek Alapfogalmak. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. felületek. Térelemek. A szögpárok származtatása. Szögmérés. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. A szögek fajtáinak felismerése. Az elfordulás mérése. Ponthalmazok távolsága. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. a szögek fajtái. elnevezések. kivonása. A vektorok ellentettjének. Szög mérése szögmérõvel. alaptételek. Matematika 8. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. Síkidomok. szabványos mértékegységeinek. összeadása. tulajdonságai. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. a fok ismerete. két sík által bezárt szög értelmezése. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. Szögpárok. kölcsönös helyzetük. Az elfordulás mérése irányított szöggel. az ûrtartalom és az idõ mérésének. összegének. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. jelölések. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. Az alapvetõ geometriai fogalmak. felismerése ábrákon. alakzatokon. kiegészítése. illetve a természettudományi tantárgyakban is. Egyenes és sík. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. alkalmazása. Vektorok ellentettje. A sokszög kerületének kiszámítása. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. a háromszög oldalai között. mértékegységek A mérésekrõl.Tananyag. A szabályos sokszögek fogalma. osztály 103 . bizonyításokban. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. alkalmazásuk szerkesztésekben. tevékenység. összefüggések feltárásában. elnevezések. A vektor fogalma. Síkidomok. a tömeg. ill.

A körrõl tanultak ismerete. tulajdonságai. magasságegyenesei. a beírt köre. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. A négyszögekrõl. Pitagorasz tétele. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. tevékenység. A háromszög. osztály . felhasználása egyszerû feladatokban. a kör kerületének. alkalmazása számításos feladatokban. alkalmazása. kiegészítéssel. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. 104 Matematika 8. súlyvonalai. pontjai és körei. igazolása átdarabolással. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. alkalmazásuk számításokban. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). A terület fogalma. középvonalai. felhasználása például vektorok összegének. tulajdonságaik vizsgálata.Tananyag. A térfogat mértékegységeinek ismerete. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. olyan feladatokban. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. a körlap. A kör kerületének és területének kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. szerkesztésekben. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. A körrõl tanultak kiegészítése. magasságpontja. A Pitagorasz-tétel ismerete. szögfelezõ egyenesei. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A négyszögek. bizonyítása. A háromszög nevezetes egyeneseinek. sokszögek területének. a köré írt kör. A speciális négyszögek értelmezése. testek felszínének meghatározásában. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a paralelogramma. speciálisan a trapézok. a háromszög. mértékegységei. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. deltoidok. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. Négyszögek szerkesztése. a tétel megfordítása. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. A térfogat fogalma. A háromszög nevezetes egyenesei. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A terület mértékegységeinek átváltása. súlypontja. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. a kör kerülete. mértékegységei. pontjainak megszerkesztése. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A deltoid. területe. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában.

A síkidomok. szerkesztési és bizonyítási feladatok. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. térfogatának meghatározása. osztály 105 . térképek. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. egyenes körhenger. hálója. eltolással. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. A geometriai transzformáció. Mozgások. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. szabályos sokszögek vizsgálatában. Szimmetriák értelmezése. A hasonlóság fogalma. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. tulajdonságaik. illetve a hasonló alakzatok felismerése. nagyítás. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. vizsgálata. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. gúla származtatása. a téglatest). speciális négyszögek. hálójuk felvázolása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. hasonló háromszögek szerkesztése. Hengerszerû testek. Matematika 8. a körhenger és a gúla felismerése. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. felszíne. térfogatuk. Az egyenes hasáb. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Az eltolás. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. az egybevágóság. Ismerkedés a gúlával. felszínük. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. a hasonlóság arányának értelmezése. Az egyenes hasáb felszínének. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. sokszögek hasonlóságának feltételei. nézeti rajzok értelmezésében.Tananyag. felszínük kiszámítása. Az egybevágó. tulajdonságaik felsorolása. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. annak megállapítása. alkalmazásuk háromszögek. hálójuk. a gúla származtatása. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. tevékenység. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. kicsinyítés adott arány szerint.

Hasonló síkidomok területének. hasonló testek felszínének. hasonló testek felszíne. 106 Matematika 8. tevékenység. Hasonló síkidomok területe. Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. A Thalész-tétel ismerete. Thalész tétele. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. a tétel és megfordításának bizonyítása. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. térfogatának aránya. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). a szerkesztés helyességének igazolása. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. a szerkesztés menetének leírása. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. szerkesztési feladatok. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. tulajdonságainak ismerete. osztály . az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. Összetettebb számítási. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. alkalmazása szerkesztésekben. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. térfogata arányának meghatározása. A felismert összefüggések bizonyítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. A párhuzamos szelõk tétele. érintõ szerkesztése körhöz.Tananyag. szakasz arányos felosztása. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. Vázlatkészítés.

rendezése. értelmezése. lejegyzése. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. tevékenység. Az átlag meghatározása. táblázatba rendezése. ábrázolása grafikonnal. medián. A relatív gyakoriság fogalma. grafikonokról adatok leolvasása. osztály 107 . illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. A valószínûségi kísérletekben. értelmezése. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. A matematikai látásmód fejlesztése. Statisztikai adatok gyûjtése. a kimenetelek lejegyzése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. a relatív gyakoriság kiszámítása. A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. terjedelem) és értelmezése. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. Adathalmazok elemzése (módusz. leggyakoribb adat. összefüggések megfigyelése. Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. rendszerezése. Matematika 8.Valószínûség. rendezése. táblázatokkal. középsõ adat meghatározása. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). ábrázolása. diagrammal. Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. A valószínûségi kísérletekkel. megfigyelése. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. Az átlag kiszámítása. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. meghatározása. elemzése. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. tudatos szintre emelése. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. esetleg meghatározása. a kimenetel becslése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful