P. 1
tanterv-1

tanterv-1

|Views: 84|Likes:
Published by lipbal

More info:

Published by: lipbal on Oct 01, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/18/2013

pdf

text

original

Sections

  • SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY
  • ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
  • KERETTANTERV -- MINTATANTERV
  • A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE
  • A helyi tanterv kialakításának sémája
  • ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK
  • AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE
  • 1. osztály
  • 2. osztály
  • 3. osztály
  • 4. osztály
  • KAPCSOLATOK
  • 5. osztály
  • 6. osztály
  • 7. osztály
  • 8. osztály

DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. tananyagtartalmakat. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. a tananyag elmélyítését. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. mérés. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. §). így a Mintatanterv minimumszintje . a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. 10. r. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . algebra. szakmódszertani. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. geometria.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . tantárgy-pedagógiai. sz. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. 48. összefüggések. Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. r. az átjárhatóságot. rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. § 1. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. statisztika). 52. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. sorozatok. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. melléklet) esetén is az általános iskolában. §) figyelembevételével. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. és a 8. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. r. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. élve a kerettantervi szabályozás (Kt. számtan. Ezzel párhuzamosan. valószínûség. 48. a 6. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. Ezzel a Mintatantervvel. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. évfolyamára. függvények. 11.

Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek. amelyeket tanítunk. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. A MATEMATIKA 1-8. a kerettanterv. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. Matematika 1-8. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. illetve a tananyag. A mintatanterv ajánlása szerint. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel. más része a matematikai szemlélet fejlesztését. a látókör kiszélesítését szolgálja. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. osztály 5 . mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére. de nem követelünk meg. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. Az ábra a mintatanterv. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . csak azt a minimumot írja elõ. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. a követelmények.

amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. Rámutat a redukálás. elõremutató divergens gondolkodás. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. A fentiekbõl az is következik. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. és melyeket hagyja el. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. Ez a felépítés rámutat arra. illetve kiegészítõ összóraszámmal. mely feladatokat dolgoztatja fel. rugalmas. feladatot tartalmaznak. valamint saját értékrendjéhez. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. az anyanyelv helyes használatára. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). A pedagógus dönthet. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). illetve a kiegészítés lehetõségeire. ötletgazdag. A tantervben. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. osztály . hogy figyelembe veszi. Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. Ez lehetõvé teszi. Ez abban is megnyilvánul. másik pillére a fegyelmezett. hogy a taneszközök mindig több anyagot. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. 6 Matematika 1-8.

Végül felhívjuk a figyelmet arra. Rögzítsük. 8. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. problémaszintû alkalmazására. 5. tehetséggondozásra. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. osztály 7 . de azt alaposan. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. illetve a technika. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. értékrendjük érvényesítésére. Matematika 1-8. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. 7. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. alkalmazásra képesen. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. elmélyítésére.. 6. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. A tananyag végsõ összeállítása. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. módszertani elgondolásaik megvalósítására. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. akkor gondoskodjunk arról. hány dolgozatot írattassunk. részletezik a célokat.A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. a 6. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. és a 8.

osztály .A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8.

a megértett ismeretek tudatos megtanulására. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. gondolkodás). Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. tudatos figyelem. fogalmak. figyelemkoncentráció. mérõeszközök használata). a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. kidolgozási képesség. lelkiismeretesség. majd tudatos használata. rendszerré szervezése. Kötelességtudat. konvergens algoritmikus gondolkodás. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. az összefüggések megértésére. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. Bõvülõ passzív és aktív szókincs. A tanultak megõrzése. átszervezése a feladatnak megfelelõen. alkalmazhatóvá tételére. Emlékezõképesség. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. kíváncsiság. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. A helyes tanulási szokások kiépülése. a szövegek figyelmes olvasása. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. számjegyek írásának tanítása. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. A magyartalanság kerülése. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. Matematika 1-8. Munkafegyelem. osztály 9 . Fegyelmezett.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. Hajlandóság. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. Érzelmi. A munkasikerek átélése. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. Törekvés a tanultak begyakorlására. mások gondolatmenetének követésére. Önellenõrzés. írásban közölt új ismeretek. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. monotonitástûrés. igény és törekvés saját észrevételek. értékelésére. A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. észlelés. a munkával járó nehézségek vállalása. konkretizálása. A logikus gondolkodás képessége. általánosítása. új kapcsolatok keresése. befogadásának. összefüggések megértése.

értékelése. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak. eredetiség). Érzelmi. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. analógia). helyes értékelése. Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. jobb eredmények elérésére törekvés. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. Az egzakt. módszereknek. Alkalmazkodóképesség. a helyes viselkedésre. Közösségi szellem. A szellemi erõpróba igénye. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. mások gondolatmenetének megértése. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. A céltudatosság megjelenése. Akaraterõ. újszerû megoldások keresésére. képzelet. osztály . 10 Matematika 1-8. egy-egy feladat. Tudatos önfejlesztés. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. Sikerélmény. Önbizalom. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. Ambíció. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. ambíció. a helytelen beszédforma és intonáció stb. ötletgazdagság. eredetiség. kerülése. képességeinek és hibáinak ismerete.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. a beilleszkedés igénye. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. segítõkészség. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. általánosítás. áttekinthetõ füzetvezetésre. A hiányosságok kiküszöbölésére. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására.). A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. a normák alkalmazásának a szokása. szintézis. elvonatkoztatás. alkalmazása. játékosság stb. analízis. A közösség normáinak elfogadása. Hajlandóság és törekvés az igényes. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. Pozitív énkép. a korábbi elképzelések megváltoztatására. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. rugalmasság. hajlamainak. önbizalom. Értelmi együttmûködés képessége. Sikerélmények. teljesség.

illetve a valószínûség. az eljárások begyakoroltatása. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. osztályban elõírt követelményeknek. 2. A feladatok összetettebbek. és 6. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. Matematika 1-4. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. eszközöket. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. osztály 11 . A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. Harmadik. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. általánosabbak. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. hogy az órák fõ témáját alkossák. osztályban mindennap legyen matematikaóra. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. a tanulási szokások kialakítása. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. 4.MATEMATIKA 1-4. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. negyedik osztályban az összefüggések. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. hogy 1-4. sorozatok. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. a kialakult fogalmak absztraktabbak. a felismert összefüggések mélyebbek. mérés jelenik meg önállóan. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. 3. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. egymást erõsítve dolgoztuk fel. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. algebra és a geometria. függvények. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. képességeket. hanem egymással kapcsolatban. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik.

akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy.1. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. logika. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. osztályos tananyag nõtt. Ha nincs mindennap matematikaóra. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. illetve a nehezebben haladókkal. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre. hanem a számtan. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén. A korszerû matematikatanítás törekvése. Vannak olyan anyagrészek. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. osztályban. illetve kombinatorikát. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. mások gondolatainak megértésében. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet.5 órára. saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. feltérképezése. akkor fennáll a veszélye annak. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében.. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). 2. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. az otthoni környezet felmérése.5 órát. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4. a lakás. esetleg a tehetséggondozásra. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal. osztály . a valóság megfigyelésébõl. 12 Matematika 1-4. illetve a kombinatorika elemeit. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. és 3. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. a felejtés kompenzálása. a matematikai gondolatok elmondása. az udvar. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. hanem tárgyi tevékenységbõl. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. Ezért a kerettanterv. algebra és a geometria. 4. matematikai logikát. ha azt szeretnénk. (Az 5. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4.

elmélyítése. Összefüggések. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. osztály 13 . elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. sorozatok A számtan. osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. sorozatok képzését. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása.és mûveletfogalom megalapozása. elemzését stb. Harmadik és negyedik osztályban. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. Ezért a mintatanterv a 4. osztály végére legalább 20 000-ig. A leírtakból következik. függvények. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. a számolási rutin fejlesztése. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört. grafikonok készítését. Matematika 1-4. a rugalmas. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. Például a 2. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. családi költségvetés). bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. függvénytáblázatok kitöltését. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja.és mûveletfogalom kiterjesztését is. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik.Számtan. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám.

Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját. a nézeti rajzok. 14 Matematika 1-4.Geometria. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. A geometria. statisztikai feldolgozására is. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. készítésére. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. a függvények. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának. Az elmondottakból az is következik. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. lejegyzésével. 4. A szám. mérés A képi gondolkodás. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. 1. például a gyakorlati mérésekre. mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. mérési eredmények gyûjtésére. osztályban 20-25%. hanem közösen elvégzett kísérletek. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. A modellezés. osztály . értelmezésével. a fogalmak kialakításának. osztályban 10-15%. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. grafikonok és a mérések tanításától. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. alaprajzok alkalmazására. Valószínûség. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan. Már 1. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen.

Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. III. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. pálcikák stb. A szülõk. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. Matematika 1. tanítói segédlet Megjegyzések 1. logikai lapok. a másodikban 5 matematikaóra van. 2. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza.. II. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. osztály Javasolt óraszám I. Program. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Eszköztár. Az 1. színes korongok. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. osztály 15 . Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. Matematika 1. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. osztály. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1.) Hajdu Sándor: Matematika 1.

A számok írása.Számtan. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. számok. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. személyek. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. helyes használata. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. rendezése. a matematikai tartalom képi. tartalmi megközelítéssel. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. A számtan. Tananyag. kettesével. szöveges megfogalmazásával. mint sorszám. A természetes szám mint véges halmaz számossága. modellel. Számszomszédok megállapítása. osztály . szokások kialakítása. kimérése. használata. olvasása. sorba rendezése növekvõ. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. mennyiségek megmérése. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. mint mûveleti eredmény. tevékenység. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. helyes használata. illetve csökkenõ sorrendben. illetve felismert szempont szerint. rajzzal. <. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. olvasása. mennyiségek. Számok írása. olvasása. Tárgyak. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. Számok. rendszerezése egy (esetleg két) adott. Szövegértelmezõ képesség alakítása. mennyiségek összehasonlításával. alakzatok összehasonlítása. szétválogatása adott szempont szerint.és mûveletfogalom. valószínûségi játékokkal. A sorszám fogalmának ismerete. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. mint mérõszám. írása. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. szétválogatása. statisztikai adatok gyûjtésével. összefüggések vizsgálatával. rendezése. = jelek megismerése. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. a >. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. sorozatok képzésével. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. függvénytáblázatok kitöltésével. szemléltetéssel. A szám. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával.

elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). Matematika 1. megfogalmazása szöveggel. leírása matematikai jelekkel. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. leolvasása. megoldások kiválasztásában. összegyûjtésében. osztály 17 . Többféle megoldás keresése. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. kétjegyû szám fogalmának ismerete. illetve kivonás. Konkrét számok. matematikai jelekkel. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. állítások tagadása. lehetõségek. Tevékenységrõl. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. összefüggések önálló megfigyelése. leolvasása. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. helyes használata. rajzról. rajzról. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma.Tananyag. megfogalmazása. tevékenység. Kivonásban a hiányzó kivonandó.és különbségalakjainak felsorolása. Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). A változások megfigyelése. egyjegyû. páratlan. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. használata. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. lejegyzése relációs jelekkel. mûveletekkel. Három-. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. illetve kisebbítendõ meghatározása. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. Számok bontása két szám összegére. Tevékenységrõl. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. mûveletekkel. relációkkal. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. az egyik tag 10. számok összeg. Számokkal. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. Kétjegyû számok bontása két szám összegére. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. Az összeadás és kivonás begyakorlása. különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. négytagú összeg kiszámítása. alkalmazása. megfogalmazása. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. többféle kiszámítási mód megismerése. a számok közötti összefüggések felismerése. Összeadás és kivonás írása rajzról. páros és páratlan.

= relációkkal. rajzzal.) Ismerkedés a £. tevékenység. a gondolkodási mûveletek. rajzzal. Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. osztály . ³. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen. rajzról. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. egyenlõtlenségek megoldásával. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. algebra. Rugalmas gondolkodásra. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. illetve a geometria. rajzzal. mûveletrõl. <. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. megoldása tárgyi tevékenységgel. megoldása tevékenységgel. Ismerkedés egyenletek. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. tevékenységek segítségével. mûvelettel. / / / Ismerkedés a római számírással. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. játékkal. a számolási rutin. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. Összefüggések. függvények. a kreatív attitûd alakításához. a feladat megoldása. tevékenységeket 1. Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. a matematikai modell megkeresése. 18 Matematika 1. >.Tananyag. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. Kitekintés a 100-as számkörre. ötletgazdagságra való törekvés. III.

Számok bontásának táblázatba rendezése. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. sorba rendezéssel. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. tevékenység. (Kisebb. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása.Tananyag. több. mennyiségek. adott szabály alapján. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. ugyanolyan alakú. mozgásokból stb. Geometria. a képi gondolkodás. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. lépegetés számegyenesen.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Összetartozó elempárok keresése. tárgyak. közti kapcsolatok megfigyelése. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. felismerése. formákból. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. ugyanabba a csoportba tartozik stb. matematikai jelekkel. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. Az összehasonlító. függvények Számok. összehasonlítással. jelenségek stb. felismerése. sorba rendezéssel. színezések. mennyiségek. ugyanannyi. párosítással. modellezések nagyobb idõigényét). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. a sík. álló periodikus sorozatok folytatása. A szabály felírása többféle alakban. Sorozatok Számokból. egyenlõ. esetleg felismert szabály alapján. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. nyíljelöléssel. keresése. Periodikus sorozatok képzése. több szabály keresése.) Grafikonok. nagyobb. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. megjelenítése például kiválasztással. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. számosságok változásának megfigyelése. Matematika 1. Formák. kevesebb. formák. osztály 19 .

mérés. tevékenység.és egyszerû szöveges feladatokban. rendezés. a mérõszám fogalmával. akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. Építés. a mérés. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. deciméterrel. becslése. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. keskeny. kimérése centiméterrel. Tananyag. Mérés alkalmi mértékegységekkel. illetve a liter és a deciliter fogalma. alkalmazása. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. magas. literrel. Megfigyelés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . hónapok. rövid. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. A centiméter. Ugyanakkor a geometria. mérõeszközökkel. Technika: Becslés. napszakok. széles. méter megismerése. Évszakok. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. összehasonlítás. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. deciméter. mély stb. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. összehasonlításokat. sorba rendezése. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Hosszúságok összehasonlítása. nap. becslése. sorba rendezése. deciliterrel. A tanult mértékegységek használata szám. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. A vonalzó használata. Ûrtartalmak összehasonlítása. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. centiméterrel.A szám. 20 Matematika 1. méterrel.) használata. Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). alacsony.és mûveletfogalmát. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. a mértékegység. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. a vonalzó használata. A centiméter és a deciméter.

osztály 21 . alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. nap. papírkivágással stb. napszakok. ezért összóraszám külön nem határozható meg. Évszakok. elõtte. Tájékozódás. helymeghatározás Tájékozódás térben.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. hónapok. közötte. Matematika 1. geometriai tulajdonságokkal. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. kiválasztása. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. az ötszög és a kör felismerése. tevékenység. mellette. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése. óra. A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. elõállítása kirakással. Testek építése. balra stb. a négyszög. mögötte. Alakzatok közül a háromszög. Események idõbeli lefolyásának. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. jobbra. idõtartamának megfigyelése. nap. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése.) használata. Jellemzõk A szám. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. óra idõtartamok helyes alkalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése. Valószínûség. fölötte. helyes használata. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). hét. alakzatok elõállítsa.Tananyag. irányváltoztatások. a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. ismerkedés a kilogrammal. Irányok.

lejegyzése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. tevékenység. osztály . elõállítása. például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. tapasztalatok összevetése sejtésekkel. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. Sejtések megfogalmazása.Tananyag. megállapításokkal. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok. Oszlopdiagram értelmezése. ábrázolása. A „biztos”.

megoldások kiválasztásában.és mûveletfogalom elmélyítése. II. a matematikai tartalom képi. erõsítése. kreatív gondolkodóképesség alakítása. lehetõségek. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. Viszonyítási képesség fejlesztése. pálcikák stb.) Hajdu Sándor: Matematika 2. tartalmi bõvítése. begyakorlása. indoklások megfogalmazása. A számolási rutin fejlesztése. elrendezésében. Kételkedés. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. logikai lapok. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. tanítói segédlet Számtan. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. ellenõrzés. összegyûjtésében. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Program. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. Algoritmusok követése. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. Analógiás gondolkodás. igazolás. osztály. A szám.. Matematika 2. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. III. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. Matematika 2. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. Emlékezetfejlesztés. Az önálló. logikus. rugalmas. osztály Javasolt óraszám I. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. a másodikban 4 matematikaóra van. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. színes korongok. mûveletek.2. szokások bõvülése. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Eszköztár. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. absztrakció. osztály 23 .

A 100-as számkörben halmazok. a feladat megoldása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. V. többféle megoldás keresése. A számok írása. A 100-as számkörben adott számok. illetve állítások igazságának eldöntése. statisztikai adatok gyûjtésével. a megoldás ellenõrzése. mérõszám használata.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. helyiérték. szétválogatása. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. megfogalmazása. A számtan. Darabszám. összehasonlítása. A változások és összefüggések megfigyelése. hányszor akkora megfogalmazása. A matematikai modell felírása. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. X. néma olvasás alapján. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. Halmazok elemeinek szétválogatása. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). valószínûségi kísérletekkel. Halmazok összehasonlítása. rendszerezése. rendezése. rendszerezése egy és két adott. kettesével.és leszámlálása egyesével. Viszonyítások: nagyobb. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. majd önálló. Egyszerû. leírása matematikai jelekkel. eleinte tanítói felolvasás. mennyiségek megfigyelése. mennyiségek megfigyelése. lejegyzésével. osztály . Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. felsorolásuk növekvõ. adott szempontok szerint. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. illetve felismert szempont szerint. L. modellel. sorozatok folytatásával. illetve csökkenõ sorrendben. függvénytáblázatok kitöltésével. nagyság szerinti összehasonlításuk. Az alakiérték. tényleges érték fogalmának elõkészítése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. rendezése többféleképpen. mennyiségek összehasonlításával. értelmezésével. állítások igazságának eldöntésével. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. több. tízesével 100-ig. összehasonlítása. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. C jelek segítségével. olvasása 100-ig. Tananyag. tevékenység. összefüggések vizsgálatával. rendszerezésével. rajzzal.

A természetes szám mint mérõszám. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. páros. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. tevékenység. Az osztás alkalmazása. alkalmazása.. Következtetés többrõl egyre. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. olvasása. A páros és a páratlan számok fogalma. számegyenesen való lépegetéssel stb. 10-zel.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. mint részekre osztás. ötösével. négyesével. mint részekre osztás. mint bennfoglalás. alkalmazása. <. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. következtetés többrõl egyre. Többféle kiszámítási mód megismerése. elvégzése a 100-as számkörben. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). Következtetés egyrõl többre. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. tízes. A szorzótáblák begyakorlása. páratlan szám fogalmának általánosítása. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. Számok néhány tulajdonságának ismerete. A szorzás értelmezése. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. A páros. alkalmazása. osztály 25 . Oszthatóság (2vel. a szorzat változásainak felismertetése. sorba rendezésük. tízesével. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. elmélyítése.és leszámolás kettesével. írása. szöveg stb. 5-tel. hármasával. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. illetve analógiára építkezve. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. Az egyes. Kitekintés az 1000-es számkörre. páratlan szomszédai. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. helyes használata. alkalmazása.Tananyag. következtetés egyrõl többre. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. hányszor akkora. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. illetve téglalapos elrendezéssel. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. mennyiségekkel. A sorszám fogalmának ismerete. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete. A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. A számok egyes. > jelek helyes használata. Számok közti kapcsolatok. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. az osztás mint bennfoglalás. begyakorlása.. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. . felismerése. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. Meg. alapján. Matematika 2. tevékenység. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete.

osztály . Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. osztásban a hiányzó komponens megkeresése. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. alakzatok behelyettesítése. megoldása. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. Számolás. Több mûveletbõl álló feladatsorok. mûveletekrõl tanultak értelmezésére. Egyszerû. Nyitott mondatba számok. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. Ismerkedés a logikai „és”-sel. Nyitott mondat igazzá tétele. részhalmaz. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. Hiányos összeadásban. Alaphalmaz. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. többféle megoldás keresése. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. Állítások tagadása. elmélyítésére. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. Terv. alkalmazása. mûveletekrõl. megoldása. kétjegyû számok kétszerese. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. válasz megfogalmazása. alkalmazása. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. Összetett számfeladatok megoldása. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. Összefüggések. mûveletek kijelölése. mennyiségek. rajzról. az eredmény meghatározása. szorzásban. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. illetve hamis állítások igazságának eldöntése. zárójelek használata. Lejegyzés (ábrázolás). alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. A maradékos osztás értelmezése. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. Mennyiségek. Válasz megfogalmazása. kapcsolatok. alkalmazása. Nyitott mondat készítése szövegrõl. szövegrõl. Zárójelek használata. Matematika 2. Ellenõrzés. az összefüggések megállapítása. kivonásban. gyakorlására. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. tevékenység. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése.Tananyag. ábráról. ábráról. ha a hányados kétjegyû. páros számok fele. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal.

jelenségek stb. illetve felismert szabály alapján. kreatív gondolkodásra. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. szövegkészítés táblázat alapján.és számsorozatok kiegészítése. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon. keresése. Rugalmas. illetve geometria.Összefüggések. a gondolkodási mûveletek. táblázatának kitöltése. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. a szabály felismerése. rajz-. annak felismerése. a számolási rutin. tevékenységek segítségével. összehasonlítással. függvények. . mennyiségek. 10-zel növekvõ. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. 2-vel. közti kapcsolatok megfigyelése. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. ötletgazdagságra való törekvés. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. hányadossorozat). tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. A kapcsolat szavakkal. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. megjelenítése például kiválasztással. csökkenés. Egyszerû tapasztalati függvények. nyíljelöléssel stb. Sorozatok Tárgy-. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. A szabály felírása többféle alakban. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. a sorozat folytatása. Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. osztály 27 . a kreatív attitûd alakítására. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. hanem eszközként használjuk a számtan. tárgyak.. tevékenység. felismerése. Tananyag. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. formák. sorba rendezéssel.. párosítással. illetve csökkenõ sorozatok folytatása. jel. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.. mennyiségek. 3-mal. függvények Számok. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. 4-gyel. hogy több szabály is lehetséges.). algebra. periodikusság stb. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok.

hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. dl. Gyakorlati mérések. perc. l. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. A szám. óra. megoldások kiválasztásában. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika. mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Tananyag. elmélyítése. Ugyanakkor a geometria. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. hét. Pontosság. Kapcsolatok A 2. egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. dm. kg. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. nap. Idõmérések végzése. összehasonlításokat. tevékenység. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. Alkotóképesség. dkg. év). mérések A különbözõ mennyiségekrõl. kreativitás. cm. osztályos geometria.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. modellezések idõigényét). Környezetismeret: Becslések. a képi gondolkodás. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. osztály . Tájékozódás az idõben. rajz. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. testek elõállításában. síkidomok. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése.és mûveletfogalmát. hónap. mértékegységeinek használata.Geometria. Tudatos eszközhasználat.

méter fogalma. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. hónap. Események idõbeli lefolyásának. a kilogramm. megmérése. csúcsok felismerése. hét.Tananyag. sorba rendezése. a kilogramm. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. Mértékegységek átváltása. testek. Síkidomok. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. Matematika 2. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. a háromszög. számbavétele. nap. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. hétszög stb. óra. becslése. A téglalap és a négyzet fogalma. Különbözõ sokszögek vizsgálata. centiméterrel. hajtogatással. Ûrtartalmak összehasonlítása. A téglatest és a kocka fogalma. A négyszögek közül a téglalapok. A méter. Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. Mérés alkalmi mértékegységekkel. deciméterrel. idõtartamának megfigyelése. a deciméter. óra. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. A hatszög. felismerése. perc) ismerete. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. hajtogatással. méterrel. centiliterrel. lapok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. a négyszög. tevékenység. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. a liter. Mérés alkalmi mértékegységekkel. deciliter és centiliter fogalma. kapcsolatuk. Ûrtartalmak összehasonlítása. A hosszúság-. osztály 29 . a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Tömegek összehasonlítása. a deciliter. Az alakzatok közül a kör. az ötszög kiválasztása. hét. A testek közül a téglatest. modellezõ készletbõl). a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. deciméter. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. az élek. Az idõmérés egységeinek (év. Mértékegységek átváltása. papírkivágással stb.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. Mûveletek mennyiségekkel. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. perc). Szöveges feladatok. nap. Tömegek összehasonlítása. deciliterrel. kapcsolatuk. elõállítása kirakással. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. sorba rendezése. az idõ-. Az idõmérés egységei (év. Mûveletek mennyiségekkel. geometriai tulajdonságokkal. Testek másolása modellrõl. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. literrel. A centiméter. hónap. A liter. a tömeg. becslése. Testek építése (például színes rúdból.

lejegyzése. A kerület és a terület fogalmának alapozása. tevékenység. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. síkidomok elõállítása. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése. Tananyag. grafikonok értelmezése. Vonalzó. sablon használata.Tananyag. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. oszlopdiagrammal. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. lejegyzése. A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. másolása. Összóraszám: nem határozható meg. a valószínûségi szemlélet alapozása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. 30 Matematika 2. szemléltetése grafikonnal. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Az adatok táblázatba rendezése. A „biztos”. illetve testek csoportosítása. tevékenység. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. Kombinatorikus képesség fejlesztése. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. lejegyzése. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. Valószínûség. Táblázatok.

Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. a másodikban 4 matematikaóra van. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. III. fegyelmezett. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. logikus. A rugalmas. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Ez a megosztás lehetõvé teszi. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. osztály. II. osztály Javasolt óraszám I. Gyakorló. tanulói segédlet Számtan. Matematika 3. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. rendezése. erõsítése.. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5.3. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. az önálló. a gondolkodási mûveletek. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. szokások bõvítése. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. A matematikai tartalom képi. Program. Matematika 3. Eszköztár. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. osztály 31 . Feladatgyûjtemény. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja.

modellel. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. statisztikai megfigyelések értelmezésére. állítások igazságának eldöntése. szétválogatása. a matematikai tartalom komplex feldolgozására. hamis állítások megfogalmazása. mértékegységek átváltására stb. a kombinatorikus gondolkodásmódot. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. A számolási rutin fejlesztése. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. mennyiségek megfigyelése. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata.a tantervi minimumhoz képest . önálló. A 3. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. értelmezése. nyitott mondatok megoldására. rendezése. rendszerezése egy és két adott. továbbépítése. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. Az 1000-es számkörben adott számok. szétválogatása. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. rajzzal. összehasonlítása. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. Tananyag. illetve felismert szempont szerint. alkalmazása. egyszerû matematikai szövegek megértése. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. A 2000-es számkör elemeinek. osztály . A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. tevékenység. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez.A szám. A becslés képességének fejlesztése. néma olvasás alapján. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. megjelenítése tevékenységgel. mennyiségeknek a megfigyelése. összehasonlítása.és mûveletfogalom elmélyítése. Hangsúlyozzuk. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. állítások igazságának eldöntését. Igaz. rendezése. A szaknyelv helyes használata. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. sorozatok képzésére. tartalmi bõvítése. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. Szöveges feladatok. folytatására. feldolgozására. Ez a tanterv . A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre.

„van olyan .. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. illetve hamis állítások megfogalmazása. L. tényleges értéke. háromjegyû szám fogalmának ismerete. hamis állítások megfogalmazása.”. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. helyiértéke. V. Számok kerekítése tízesre. alkalmazása. rendezése. esetleg más beosztással adott számegyenesen. rendezése. Matematika 3.). Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése. százasra. a „nem”. ötszázasával beosztott számegyenesen. Felsorolásuk növekvõ. szétválogatása. Háromjegyû számok bontása százasok. tevékenység. A „nem”. Az alakiérték. X. ötvenesével. százas. <. kétjegyû. Az osztó. többszörös fogalma. állítások igazságának eldöntése. 2-vel. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. A tízes számrendszer fogalma. „minden”. Számok összehasonlítása. Számok közelítõ helye a tízes. „és”. leírása matematikai jelekkel. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben. öttel. M jelekkel.. Nagyság szerinti összehasonlításuk.. Számok bontása. > jelek helyes használata.. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám.Tananyag. 5-tel. megfogalmazása.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. egyesek összegére.”. összehasonlítása. osztály . százas szomszédainak megállapítása. sorozat stb. Egyjegyû. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. százasra. képzése helyiérték szerint. Többféle megoldás keresése. „egyik sem”. A számok egyes. Számok kerekítése tízesre. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. C. tízesek. „van olyan . Igaz. „minden” kifejezések megértése. rendszerezésében. 33 III. tízzel. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. tényleges érték ismerete. D. kétszázasával. helyiérték. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. ezresre. „és”. alkalmazása. illetve állítások igazságának eldöntése. páratlan. Az elõzõekkel kapcsolatosan. olvasása 1000-ig. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. Számlálás tízesével. A számok írása. százasával az 1000-es számkörben. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. illetve csökkenõ sorrendben. Elemek elhelyezése halmazábrában. A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész. Az =. Római számírás 2000-ig az I. táblázatban. százasával beosztott számegyenesen. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. A páros. véges halmazokkal kapcsolatban. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. számok alakiértéke. tízes. százzal osztható számok felismerése. 10-zel.

Annak megfigyelése. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. Számok szorzása 10-zel. modell. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. számegyenesen való lépegetés. többféle modell megismerése. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. rajzról negatív értékek leolvasása. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. Törtrész kiegészítése 1 egészre. kivonás. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. alkalmazása. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása.Tananyag. tevékenység. a kivonás ellenõrzése összeadással is. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. lépegetés számegyenesen. ha az egyes összetevõket változtatjuk. csoportosíthatósága. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. kerek tízesek osztása 10-zel. Mûveleti tulajdonságok (tagok. Háromjegyû számok összegének. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. kiszámítása. különbség szorzása. osztály . rajzról egyszerû törtrész leolvasása. analóg számítások kerek tízesekkel. Írásbeli összeadás.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. (Az összeg 3-4 tagú is lehet. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. egyjegyûvel való szorzás és osztás. modellezése. 34 Matematika 3. illetve negatív értékek megjelenítése. rajz. mérés stb. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. szöveg. tényezõk felcserélhetõsége. Modellrõl. öszszehasonlítása. alapján. illetve törtrész megjelenítése. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. összeg. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. elõállítása. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. százasokkal a 2000-es számkörben.

Tananyag. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. Fogalmak. táblázatok. illetve egy lépésben következtetéssel. kivonás és szorzás eredményének becslésében. A megoldási terv meghatározása. felírása matematikai jelekkel. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. zárójelek alkalmazása. többrõl 1-re. Az eredmény ellenõrzése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. esetleg két lépésben. alkalmazása az írásbeli összeadás. önálló néma olvasás alapján is. modellrõl. Több megoldás keresése. Az eredmény ellenõrzése. nyíldiagramok. kiszámítása. 0-ra végzõdõ számok összeadása. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. az eredmény becslése. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. Következtetés 1-rõl többre. esetleg következtetéssel. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. osztály . hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. A kerek tízesekkel való számolás. kivonása a 2000-es számkörben. Összefüggések. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. egyenletek. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. Szöveges válasz megfogalmazása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. 35 Matematika 3. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. összehasonlítása. értelmezése a szöveg alapján. az összefüggések felismerése. Matematikai modell (sorozatok. rajzról. kapcsolatok. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. a terv elkészítése. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. tevékenység. Egyenletek. rajzok. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. az eredmény becslése. összefüggések felismerése tevékenységrõl. az adatok lejegyzése.

grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. Tananyag. szöveggel adott függvény szabályának leírása. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. a szabály megfogalmazása többféleképpen. A döntési képesség formálása. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. Grafikonok. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. oszlopdiagrammal. a felismerõ. diagrammal. ötletgazdag. egyenlettel. mérések. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. a sorozat folytatása. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. diagrammal. illetve geometria. a táblázat kiegészítése. megfogalmazása szóban. a számolási rutin. Táblázattal. algebra. Táblázattal. Táblázattal. függvények Megfigyelések. osztály . diagramok olvasása.és alkotóképesség. statisztika témakörök tanulása során. szöveggel. grafikonnal. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Többféle szabály keresése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Az itt felsorolt tartalmak.Összefüggések. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. kiegészítése adott szabály szerint. a rugalmas. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. függvények. Táblázattal. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. Sorozatok Sorozatok folytatása. tevékenység. a kapcsolatok felismerése. A sorozat szabályának megfogalmazása. mérés és a valószínûség.

a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. cm. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Méretek leolvasása rajzokról. a térszemlélet fejlesztése. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. grafikonokon történõ megjelenítésére is. mm. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. Kicsinyítés rajzolással. dm. a különbözõ mértékegységek átváltásával. l. °C). Kreatív gondolkodás fejlesztése. feldolgozására. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. Mérés centiméter pontossággal. hanem idõt is megtakarítunk. alkalmazásával. g. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. perc. Környezetismeret: Becslések. mérési eredmények. osztályos geometria. rajz) tananyagában is. t. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. Útvonalrajzok. A mérési eredmények feljegyzése.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. idõ. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. A szám. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. kg. ml. óra. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. Matematika 3. A rajz és a tárgy megfeleltetése. A tárgyak alaprajza. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. Kapcsolatok A 3. bejárása. osztály 37 .Geometria. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. másodperc.és pénzbeosztás. Testünk mérhetõ tulajdonságai. térképvázlatok. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. diagramokon. dl. Helyes anyag-. technika. cl. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. dkg.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. órák átváltása percekre stb. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. kimérése alkalmi mértékegységgel. ûrtartalmak. deciméterrel. nézeti rajzok. tevékenység. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). megmérése. A mérõeszközök és használatuk ismerete. Átváltások. méterrel. osztály . iskolaudvaron. A gramm.) A másodperc fogalma. térképek értelmezése. kimérése alkalmi mértékegységgel. Átváltások. literrel. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. osztásról tanultak alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Napok átváltása órákra. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). Alaprajzok. szöveges feladatok értelmezésében. kilogrammal. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. mérés és tájékozódás teremben. mennyiség. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. alaprajz. A mérések pontosságának meghatározása. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). (Az írásbeli szorzásról. centiliterrel. Átváltások. dekagrammal. összehasonlítása. megmérése. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. centiméterrel. megmérése. kimérése milliméterrel. 38 Matematika 3. térkép segítségével. a tonna fogalma. parkban stb. milliliterrel. összehasonlítása. alaprajzokról (ismerkedés szintjén). Átváltások. deciliterrel. megmérésük.Tananyag. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. mérõszám kapcsolata. kimérésük alkalmi. Tömegek becslése. illetve a tanult mértékegységekkel. megoldásában. Egység. A hektoliter fogalma. összehasonlítása. A kilométer fogalma.

szemközti. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. különbözõ szimmetriák megsejtetése. kirakás. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. kiegészítése. lapok. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. csúcsok). Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. A téglatest és a kocka felismerése. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete. tevékenység. a tükörtengelyek megrajzolása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. megmutatása rajzról. Transzformációk végrehajtása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. A vonalzó és körzõ használata. megkülönböztetése. felismerése. testek vizsgálata. Ismerkedés a derékszög fogalmával. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. él. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. zsugorítás. illetve csúcs. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. nyírás. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. nyújtás. elõállítása. parkettázás. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. rács. szomszédos. osztály 39 . Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. A téglalap és a négyzet felismerése. vizsgálata Síkidomok. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal.Tananyag. legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. egybevágóság. A síkidomokkal. kicsinyítés. kirakással. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. hajtogatás. négyzetrácson stb. csúcs. szétválogatása. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. tükrözés. segítségével. Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. torzítás stb. csúcsok). kirakás stb. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. Síkidomok elõállítása. fogalma síkban és térben. óra). Matematika 3. osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). Testek építése szabadon és adott feltételek szerint.).

gyûjtése. Két adat számtani közepének értelmezése. a geometria. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Statisztikai adatok. grafikonról. táblázatba rendezése. mérési eredmények összegyûjtése. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. Tananyag. diagramról. függvények. Logikus gondolkodás fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. grafikonról. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. megjelenítése oszlopdiagrammal. diagramról adatok leolvasása. Jellemzõk A számtan. illetve az összefüggések. „lehetetlen”). lejegyzése. Sejtések megfogalmazása. mérés. „lehetséges”. grafikonok készítése. osztály . A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”.Valószínûség. grafikonnal. diagramok. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. elemzése. algebra. Táblázatból. Az összóraszám nem határozható meg. összehasonlításuk az eredménnyel. mérési eredmények megfigyelése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. táblázatba rendezése. értelmezése. 40 Matematika 3. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. tevékenység.

A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2.. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. osztályos matematikaoktatást úgy. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. és korábbi tananyaga sem csökkent. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton. Feladatgyûjtemény. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. hogy annak órakerete nem növekedett. B. osztály. A. Matematika 4. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van. Matematika 4.4. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. II.. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. a másodikban 4 matematikaóra van. Ebben az esetben. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. Eszköztár. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. tankönyv. Gyakorló. A Gyakorló. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. III. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. B Gyakorló. illetve 3. osztály 41 . Általában alapelv. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. Program. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. osztály Javasolt óraszám I.

gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. A szám. Ennél is fontosabb. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása.”. „van olyan . fegyelmezett. hamis állítások megfogalmazása. sorba rendezése. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. tartalmi bõvítése.. szétválogatása. képzése helyiérték szerint. A számtan. problémamegoldó. elrendezése táblázatban. modellel. és a 100 000-es számkör „belakására”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. A gondolkodási mûveletek. ötletgazdag gondolkodás alakítása. rugalmas. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. Számok bontása. helyiértéke. A matematikai tartalom képi. számok alakiértéke. állítások igazságának eldöntése. erõsítése. „és”.és mûveletfogalom elmélyítése. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra. tevékenységek. mennyiségek megfigyelése. A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A tízes számrendszer fogalma. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. összehasonlítása. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. alkalmazása. a fegyelmezett. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. fadiagramon. szokások bõvítése. Tananyag. tevékenység. rajzzal. osztály . III. a lehetõségek elõállítása. logikus. algoritmikus gondolkodás alakítása. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. A számolási rutin fejlesztése. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.Számtan.. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. Fogalmak. A helyes tanulási szokások erõsítése. Igaz. A 10 000-es számkörben adott számok. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. rendezése. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. az önálló. „minden” kifejezések megértése. a „nem”. tényleges értéke. Az összes eset keresése.

állítások igazságának eldöntése. egyesek összegére. A számok egyes. osztály 43 . ezresével a 10 000-es számkörben. rendezése. tízes. ötszázasával stb. > jelek helyes használata. leírása matematikai jelekkel. kétjegyû. százas szomszédainak megállapítása. olvasása 10 000-ig. A páros. százasra. Számok kerekítése tízesre. X. illetve csökkenõ sorrendben. tevékenység. esetleg más beosztással adott számegyenesen. Egyjegyû. százasával. mennyiségeknek megfigyelése. szétválogatása. beosztott számegyenesen.. M jelekkel. V. Számok kerekítése tízesre. „és”. ezerrel osztható számok felismerése. Felsorolásuk növekvõ. Számlálás tízesével. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. ötvenesével. ezresre. páratlan. hányadosés összetett alakjai. illetve hamis állítások megfogalmazása. tízesek. tényleges érték ismerete. „és”.. A „nem”. „minden” kifejezések használata. Igaz. Nagyság szerinti összehasonlításuk.. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. összehasonlítása. Számok összeg-. több adott. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal.Tananyag.”. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. „minden”. rendszerezése egy. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. tízzel. öttel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése. ezresével beosztott számegyenesen. A számok írása. összehasonlítása. Számok közelítõ helye a tízes. ezresre. Számok összehasonlítása. Számok bontása ezresek. „nincs olyan . illetve felismert szempont szerint.. különbség-. Római számírás az I.”. százasra.”. „van olyan .. „nem minden” kifejezések használata. A „nem”. ezres. Az alakiérték. rendezése. alkalmazása. D. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. <. Az =. helyiérték. százzal. L. III. „egyik sem”. szétválogatása. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. Matematika 4. A változások és öszszefüggések megfigyelése. százasával.. százasok. kétszázasával. „van olyan . A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. százas. rendezése. tízezresre. C. megfogalmazása. Többféle megoldás keresése. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük.

modell. osztás egyjegyû osztóval. osztás 10-zel. Szorzás és osztás 10-zel. Az eredmény ellenõrzése. meghatározása. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel.Tananyag. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. Annak megfigyelése. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet). rajz. elõállítása. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. 100-zal. . alapján. kiszámítása. különbségének becslése kerekített értékekkel. Különbözõ modellrõl. a 20 000-es számkörben. mérés stb. harmadának. 44 Matematika 4. tizedének felismerése. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. számegyenesen való lépegetés. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. Szorzás. a kivonás ellenõrzése összeadással is. illetve szorzás kétjegyû szorzóval. lépegetés számegyenesen. Törtrész kiegészítése 1 egészre. . tevékenység. rajzról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. Írásbeli összeadás és kivonás. a köztük lévõ viszony megállapítása. 100-zal és 1000-rel. öszszehasonlítása. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. ha az egyes összetevõket változtatjuk. mennyiségek. ezresekkel stb. osztály . analóg számítások kerek tízesekkel. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. II. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. szöveg. többféle modell megismerése. kiszámítása. Mennyiségek felének. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. alkalmazása. Az eredmény becslése. modellezése. százasokkal.. Formák.. Számok összegének. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. változások felismerése. negyedének.

Fogalmak. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. gondolkodási módszerek alapozása III. tevékenység. Elemek elhelyezése halmazábrában. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. osztály 45 . Szöveges válasz megfogalmazása. Alaphalmaz. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. Összefüggések. III. illetve egy lépésben következtetéssel. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. az összefüggések felismerése. A szaknyelv helyes használata. összefüggések felismerése tevékenységrõl. esetleg két lépésben. ellenõrzése. Következtetés 1-rõl többre. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. rajzról. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. Összetett számfeladatok megoldása. mûveletek sorrendje. egyszerû matematikai szövegek megértése. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. Az eredmény ellenõrzése. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. esetleg következtetéssel. Egyszerû. többrõl többre. különös tekintettel a becslésekre. zárójelek használata. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. többrõl 1-re. az eredmény becslése. A 2-vel. tervszerû próbálgatással. modellrõl. 1000-rel osztható számok. Matematika 4.Tananyag. 100-zal. a terv elkészítése. 10-zel. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. Többféle megoldási menet keresése. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. néma olvasás alapján. az adatok lejegyzése. a mûvelet elvégzése. óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. értelmezése önálló. 5-tel. Összetettebb. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. Több megoldás keresése. egyenletek. Következtetés többrõl többre. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Egyenletek.

táblázat kitöltése. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. megfogalmazása szóban. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. szöveggel. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Táblázattal. függvények. mérések. mérés és a valószínûség. diagramok. Táblázattal. a rugalmas. a kapcsolatok felismerése. diagrammal. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. Rövid. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. Másik része eszközként szolgál a számtan. illetve felismert szabály alapján. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. Az itt felsorolt tartalmak. diagrammal. Grafikonok. diagramok építése olvasása. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. Tananyag. esetleg többféle alakban. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. méréssel nyert adatokból táblázatok. a számolási rutin. Megfigyeléssel. osztály . leképezések. oszlopdiagrammal. Többféle szabály keresése. Absztrakciós képesség alapozása. függvények Megfigyelések. statisztika témakörök tanulása során. illetve geometria. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. Szöveggel adott függvény szabályának felírása. algebra. tömör kifejezõképesség alakítása. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Táblázattal.Összefüggések. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. grafikonnal. tevékenység. Számszám függvények sokféle formában. következmények meglátására való képesség fejlesztése. grafikonok készítése. ötletgazdag. Hozzárendelések. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. egyenlettel stb.

20. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. alkalmazásával. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. mint az elõzõ években. Matematika 4. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. általánosabbak. kiegészítése adott szabály szerint. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Adatok sorozatba rendezése.. feldolgozására. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. a térszemlélet fejlesztése.. Geometria. A szám. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban. elemének megállapítása. Konstrukciós képesség alakítása. Helymeghatározás képességének fejlesztése. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre. osztályban különösen fontos. A mérésekben. Különbség. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése.és hányadossorozat képzése. osztály 47 . tevékenység. összefüggések absztraktabbak. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. diagramokon. grafikonokon történõ megjelenítésére is. a különbözõ mértékegységek átváltásával. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. Kapcsolatok A 4. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban.Tananyag. ezért a felismert tulajdonságok. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. mélyebbek lehetnek. 100. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. Számtani sorozatok 10.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel.

Tananyag. Tájékozódás alaprajz. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. illetve a szabványos mértékegységekkel. készítése. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. megmérése. tevékenység. megmutatása rajzról. Alaprajzok. vetítés. parkettázás. illetve szöveges feladatokban. kocka. elforgatás stb. térképek értelmezése. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. kimérésük alkalmi. ûrtartalmak. testek vizsgálata. megoldásában. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. Megfigyelések. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. mérések Hosszúságok. Alakzatok tükrösségének felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. megmérésük. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. tömegek öszszehasonlítása. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. végzése. egyszerû tájolóval. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. mérések a testen. térkép segítségével. nézeti rajzok. térben. A téglatest és a kocka felismerése. Alaprajz és nézet. tervezése. 48 Matematika 4. tömegek becslése. kimérése. segítségével. kirakás. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. lapokból. összeállítása: téglalap. Egyszerû makett készítése. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. Nézeti ábrázolás. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Hosszúságok. tükrözés. A mérõeszközök ismerete és használatuk. méretrajz. vizsgálata Síkidomok. ûrtartalmak. Testháló készítése. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. összehasonlítása. a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. osztály . A forma. Testek másolása modellrõl. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. Méréssor megtervezése.

sokszögek sokféle átdarabolása. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. illetve csúcs. A téglalapról. Jellemzõk A számtan. A síkidomokkal. szomszédos. negyedével. Matematika 4. területének mérése és számítása. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. téglatestrõl. kicsinyítés szemléletes fogalma. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. Sokszögek kerületének meghatározása. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. osztály 49 . A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. vizsgálata. függvények. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. szemközti. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. mérés. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg.Tananyag. Valószínûség. a geometria. tevékenység. kockáról korábban tanultak elmélyítése. alkalmazásuk alaprajzok. A derékszög fogalma. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. négyzetrõl. csúcs. Párhuzamos és merõleges egyenesek. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. algebra. Téglatestek építése. illetve az összefüggések. négyzetrácson stb. Nagyítás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. építéssel. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. kirakással. nézeti rajzok értelmezésében. él. Szögmérés derékszög felével. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. síkok. készítésében.

Statisztikai adatok. gyakoriságuk meghatározása. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. grafikonok készítése. az eltérés megállapítása és magyarázata. Az „átlag” fogalmának bevezetése. lejegyzése. mérési eredmények megfigyelése. diagramok. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. valószínû. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban. megfigyelése. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. grafikonról. lejegyzése. diagramról adatok leolvasása. Táblázatból. Példák megfogalmazása a „biztos”. táblázatba rendezése. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. értelmezése. törtszámok). táblázatba rendezése. A gyakoriság. megjelenítése oszlopdiagrammal. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. gyakoriságuk meghatározása. osztály . Az események kimenetelének megfigyelése. grafikonról. használata adatok együttesének jellemzésére.Tananyag. tevékenység. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. gyûjtése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. lejegyzése. mérési eredmények leolvasása táblázatból. 50 Matematika 4. grafikonnal. mérési eredmények összegyûjtése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. diagramról.

- Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. osztályban az öt témakörbõl a számtan. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. függvények. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. általánosíthatjuk úgy. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. a kombinatorika. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5.5 óra/hét 8. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. technika. osztály 51 . a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. tehetséggondozásra. informatika. 2. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. mérés önállóan is megjelenik a tanításban. sorozatok és a geometria. amely lehetõvé teszi.MATEMATIKA 5-8. osztályban a halmazok. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. 5-7. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák. 8. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. algebra.5 óra/hét 5. egymással összeszõve dolgozzuk fel. kémia. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret.5 óra/hét 7. a logika. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. fizika. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik. az összefüggések. összegezhetjük. felzárkóztatásra. menetét.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

Nagyon fontos. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. függvénytani. 8. összeszövése az új anyagrészekkel. ellenõrzése. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. javítsuk. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. algebra A számtan. stb. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. Számtan.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. megoldási tervek. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. fejezete lehetõséget biztosít arra. s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. ötletek. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait. geometriai ismeretrendszer is. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. óra eleji „bemelegítõ”. Javasoljuk. begyakorolják. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. figyelemösszpontosításra szoktatást. néhány perces. fejezete és a Matematika 7-8. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. bizonyítások önálló megfogalmazására. Feladatgyûjtemény 5. A számtan. Matematika 5-8. hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén. A 8. összefüggések. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. lejegyzésére). osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen.).) 6. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. Feltétlenül látnunk kell. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. osztályos tankönyv 6.1. a felejtéssel. osztály 55 . általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. A szöveges feladatok megoldása. kitartásra. algebra és a geometria.

olvasására. hogy a racionális számokról. elmélyítjük. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. osztály . felszín. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört). terület-. a kerület-. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. kibõvítjük. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. használatában. Ebbõl az is következik. Ezen túlmenõen. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. Fontos. elemzésére. függvények. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. összeszövi az egyes matematikai témákat. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. a geometriai szemléletmód fejlesztése. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. hogy 5-8. fontosabb. táblázatok készítésére. hanem behálózza a többit is. mérések tényleges elvégzésének. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. amelyre a felsõ tagozatban építünk. 7.és térfogatképletek értelmezésében. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. konkrét alakzatok megfigyelésének. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. osztályban ez a hányad nagyobb. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. szabályok megfogalmazása. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. a változók kifejezésére. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. Geometria. A függvényszemlélet fejlesztése. az adatok lejegyzésére. Fordítsunk gondot a grafikonok. kísérletezgetésnek. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. problémaérzékenység alakítása. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el.Összefüggések. továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek.

hogy behatóan. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. készítése) elsõsorban a számtan. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. grafikonok. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. nézeti rajzok. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. diagramok elemzése. a számtan. hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. felszín-. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. illetve Mi a valószínûbb? címmel. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. alaprajzok értelmezése stb. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Jobb képességû tanulóinkban 8. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. Valószínûség. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. algebra.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. Matematika 5-8. a Matematika 7-8. osztály 57 . Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. vizsgálatokkal kiegészítenünk. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel.

) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. algoritmusok készítése. munka stb. ismeretek különféle jelekkel leírása. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. következtetések megfogalmazása. nyomás. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. 7–8. napi idõszámítás. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. erõ. osztály . rendszerezése. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. maketteket. irány és távolság meghatározása térképen. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. 6–8. alaprajzok értelmezésével. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. gondolkodási. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. értelmezése. gyorsulás. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. készítésével. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. ezért a vektor fogalmára már 7. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. illetve az axonometrikus ábrázolásig. 58 Matematika 5-8. valamint a nézeti rajzok. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. ábrázolása grafikon segítségével. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. hogy az új fogalmak (sûrûség. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. évfolyamon a matematika. kialakult tanulási szokások. algoritmusok szöveges. ha a mennyiségek között egyenes. pozitív attitûdök. az öszszefüggések kiolvasása. sebesség. metszeteket készítenek. illetve fordított arányosság van. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. diagramok készítése táblázat alapján. értelmezése. Az elmozdulás. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását.KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. fel kell ismerniük. 5–8. különbözõ számtípusú adatok használata. idõmérés. az erõ vektormennyiség. osztályban szükség van. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). rajzos megfogalmazása. 8. a mérési eredmények rögzítése. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. 5–6. A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. kódolása. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. csoportosítása.

Matematika 5. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. osztály 59 . osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. Eszköztár. Program. kiegészítésére. osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. Ugyanakkor ez azt is jelenti.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. Tanári példány Az 5. illetve az átlagosnál tehetségesebb. osztály. tankönyv II. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. B. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. a feladatok kiválasztásához. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. 5-6. tankönyv. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. Ebben az esetben javasoljuk. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. osztályos anyagrészek cseréje). esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. Matematika 5. A. és 4. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. Feladatgyûjtemény. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz.. akkor 5. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja). A bõvített változat elsõdleges célja. illetve szakkör). Matematika 5. osztály. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni.

Törekvés felismert összefüggések. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. hogy 5. Önálló. szóbeli. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. a rugalmas. akkor készüljünk fel arra. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. lejegyzése. a tanár. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. a tankönyv) véleményének. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. A matematikai tartalom képi. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. 60 Matematika 5. Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. illetve a felesleges adatokat? 2. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. osztály . A logikus gondolkodás alakítása. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. mások (a társak. alkalmazása. Képes-e önállóan megbecsülni. logika. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. elsajátítása. az összefüggések felismerése. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. a gondolkodási képességek fejlesztésében. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. a tanultak tudatosításában. gondolatmenetének megértésére. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. osztályos tankönyvének II. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. kötete. a fogalmak megértése. a problémaérzékenység. Törekvés a problémák önálló megoldására.

rendezése. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Kombinatorikus feladatok. tevékenység. nyitott mondat. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. állítások igazságának eldöntése. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. valamint a „minden”. a lehetõségek megtalálása. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. illetve elsajátított fogalmak. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. a logikai „és”. értelmezése. osztály 61 . rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). két. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Szövegalkotás. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. algebra és geometria. megjelenítése halmazábrán. „van olyan” kifejezések alkalmazása. illetve elsajátított fogalmak. „nyitott mondat”. Egyszerû szövegek értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. táblázatban. illetve az unió elemeinek felsorolása. Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. lefordítása a matematika nyelvére. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. halmazok megadása tulajdonsággal. Matematikai szövegek elemzése. Matematikai szövegek értelmezése. Az „alaphalmaz”.. a lehetõségek megtalálása. Szövegalkotás. táblázatba foglalása. számegyenesen stb. a logikai „és”. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. a szemléletre támaszkodva. egy feltétel rendszeres változtatása.Tananyag. halmazábrán. a kiegészítõ halmazuk elõállítása. Matematika 5. tulajdonságok. „vagy”. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. a „minden”. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. igazsághalmaz fogalma. A „nem”. rendszerezése adott szempont szerint. megjelenítése például számegyenesen. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. Matematikatörténeti érdekességek. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. rendezése. a metszet. részhalmazok képzése. alaphalmaz. a felismert.

tudatosítására. fegyelmezett. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. rendezésük. 62 Matematika 5. Közös osztók. olvasása. A tízes számrendszer. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. 1 milliós számkörben számok írása. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. tízesével. helyes használatuk.és mûveletfogalom elmélyítése. tízes. Tájékozódás esetleg nem egyesével. bõvítése. többszörösök. rendezésük.Számtan. „helyiérték”. szomszédai. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. begyakoroltatására. Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. A szám. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. százas stb. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. Számok egyes.helyesírása is -. Osztók. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. A logikus. helyiérték. tízesével. Oszthatósági feltételek keresése. Otthoni munkára. rugalmas. beosztott számegyenesen is. Számosság és mérõszám becslése. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. Oszthatóság. ha tetszõlegesen adott két szám helye. Tájékozódás az egyesével. adott nagyságrendre kerekítésük. meghatározása. Kerekítés. tevékenység. Számok írása . beosztott számegyenesen. Az „alakiérték”. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. tényleges érték kapcsolata. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. az önállósodó. nagyság szerinti összehasonlításuk. Számok helye a számegyenesen. az alakiérték. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. százasával stb. következetesség. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. az esetleges hiányosságok pótlására. algebra témakör tananyagát. százasával stb. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. 2-es alapú számrendszer. közös többszörösök keresése próbálgatással. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. algoritmikus gondolkodás. Tananyag. nagyság szerinti összehasonlításuk. olvasása az 1 milliós számkörben. illetve a bontott alakból a szám felírása.

A mûveletek elvégzése. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. Mûveletek helyes sorrendje. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. az ellenõrzésben. egyenlõtlenségek megoldásában. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. Zárójelek használata.Tananyag. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. Számolás kerekített értékekkel. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. a számítás menetének megtervezése. A mûveletek inverze. Az egész számok helye a számegyenesen. zárójelek figyelembevétele. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Matematika 5. osztása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. Az egész számok összeadásának. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. 100-zal. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. 1000-rel. kis abszolútértékû számok esetén. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. Egész számok összeadása. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. szorzás. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. 100-zal. Számok ellentettje. abszolútértéke. Összeg. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. kivonás. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. Egész számok nagyság szerinti rendezése. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. rendezésük. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. Ellentétes mennyiségek értelmezése. hányados szorzása. Mûveleti tulajdonságok. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. szorzat. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. osztás 10-zel. Összeadás. tevékenység. 1000-rel. osztály 63 . különbség. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. osztás kerekített értékekkel. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. kivonása a szemléletre támaszkodva. kivonásának értelmezése. osztás 10-zel. az ismeretlen komponens kiszámítása. Egész számok Ellentétes mennyiségek.

nagyság szerinti rendezésük. bõvítése. Tizedestörtek helye a számegyenesen. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. nagyság szerinti összehasonlításuk. bõvítésük. Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. bõvítésük. osztása természetes számmal. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. Egyszerûsítésük. egész szomszédaik. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. kivonásuk (ismerkedés). helyük a számegyenesen. Véges tizedestört felírása törtalakban. tevékenység. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. A tizedestörtek értelmezése. Tizedestörtek szorzása. összeadásuk. A törtek megjelenítése eszközzel. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. egyszerûsítésük. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. becsléssel. történõ beosztás esetén. Törtek szorzása. 64 Matematika 5. kivonása. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. a számjegyek jelentésének ismerete. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. amely egész szám is lehet. 100-zal. századokra stb. törtrészbõl az egész rész meghatározása. Törtek egyszerûsítése. osztály . például összegalakjuk. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. rajzzal. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Törtek szorzása természetes számmal.Tananyag. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. számegyenesen való ábrázolásában stb. kiszámítása. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. rendezésük. Nagyság szerinti összehasonlításuk. nagyság szerinti összehasonlításuk. mint két egész szám hányadosa. nagyság szerinti rendezése. kerekítésük. A törtek különbözõ alakjai. A törtek bõvítése. írása. kivonása. bõvítése. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. olvasása. ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. rendezésük. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. olvasása. kivonása. A törtszámok mint nem egész számok. 1000-rel stb. osztása 10-zel. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. adott nagyságrendre kerekítésük. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. egyszerûsítése tapasztalati alapon. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása.

az eredmény kielégítõ becslése. az eredmény kielégítõ becslése. szöveges válasz megfogalmazása. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. illetve zárójel szerepel). gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. Megoldási terv készítése. illetve a valósággal. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. az adatok lejegyzése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. ellenõrzése. mérésekben stb. Az eredmény elõzetes becslése. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. a megoldás ellenõrzése. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. illetve gyakorlati jellegû feladatok. osztásuk természetes számmal. Egyenletek. Matematika 5. a megoldás ellenõrzése. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. kivonása. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. Következtetési feladatok: egyrõl többre. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. szorzásuk. Az egész számokról. Törtrész kiszámítása egész részbõl. az eredmény egybevetése a szöveggel. az adatok lejegyzése. megoldási terv készítése. meghatározása a természetes számok. osztály 65 . következtetéssel. egyszerû egyenletek. többrõl egyre. amikor a számítási tervben több mûvelet. szorzásuk. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. hiányzó feltételek megállapítása. egyszerû törtek.Tananyag. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. meghatározása. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. Az egész számokról. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. lebontogatással (egy-két lépésben). Egyszerû egyenletek. értelmezése a szöveg alapján. ellentmondó adatok. nagyság szerinti összehasonlításuk. Felesleges adatok. megállapítása. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. Egyenletek. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. ábrázolásuk számegyenesen. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. egész kiszámítása törtrészbõl. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. tevékenység. ábrázolása. kiszámítása. egyszerû számítások. kivonása. osztásuk természetes számmal. a megoldás ábrázolása számegyenesen. egyenlõtlenségek megoldásában.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

síkban. A megfelelõ mértékegységek ismerete. tulajdonságaik. átló. tevékenység. térfogata. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. sík. szakaszfelezõ merõleges fogalma. négyzet területe. a négyzet fogalma. oldalnézeti ábrázolása. él. A trapéz. mérése és mértékegységei. A négyszögek közül a téglalap. csúcs. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. kapcsolataik. a felszín. térben. e fogalmak közti kapcsolatok. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. A térfogat. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. felület. pont. vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. félegyenes. kocka építése. megszerkesztése. csúcsok a testen. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. vonal. Testek felül-. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. A körrel kapcsolatos fogalmak. Háromszög szerkesztése három oldalból. felszín. felszínének. a paralelogramma. csúcs. a kocka felszíne. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. szakasz. hálózatuk. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. Kerület. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. A terület. elöl-. vizsgálata. négyzet kerületének és területének kiszámítása. használata. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. a térfogat mértékegységeinek átváltása. élek. A terület. A téglalap. Háromszög szerkesztése három oldalból. Téglatest. lapok. osztály 69 . egyenes. Háromszögek. konvexitás. lap. A téglatest. A téglalap. oldal. Matematika 5. helyzetük. Téglalap. terület.Tananyag. A téglalap és a négyzet kerülete. Testek építése. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. tér. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. A síkidomok és a sokszög fogalma. a térfogat szemléletes fogalma. távolság. elõállításuk. a paralelogramma magassága. a rombusz. térfogatának kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. merõleges. A trapéz. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. párhuzamos) megértése és helyes használata. átdarabolással az ismerkedés szintjén. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz.

mint a fenti 3-4 óra. osztály . grafikonok és a geometria. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. Több szám számtani közepe. Grafikon. Adatok gyûjtése. A biztos. Tananyag. ábrázolása grafikonnal. ábrázolása grafikonon. diagramon. Otthoni munkára. diagrammal. biztos.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. tevékenység. dolgozati eredményeinek stb. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. lehetetlen események kiválasztása. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. értelmezése. 70 Matematika 5. mennyiség átlagának kiszámítása. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. értelmezése. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. függvények. A számtan. rendszerezése. mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra.Valószínûség. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. Események megfigyelése. rendezése. összehasonlítása. algebra. relatív gyakoriság. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. az események gyakorisága. diagram olvasása. Grafikonról adatok leolvasása. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. tömegének. lehetséges.

osztályos algebra. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. tankönyv. fizika. osztály. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. szakkör). A. mivel ezek az ismeretek. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. Matematika 6. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. Ugyanakkor ez azt is jelenti. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. felvételi elõkészítés. osztályba. osztály 71 . a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. osztály. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. a feladatok kiválasztásához. Matematika 6. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. Tanári példány A 6. A bõvített változatban a százalékszámítást. További gondot jelenthet. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. Program. Matematika 6. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. A fentiek alapján javasoljuk.6. kémia és számítástechnika tanításához. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. Feladatgyûjtemény. B. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6.

igaz. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása.. alkalmazásuk. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. új ismeretek elsajátítását. „Minden”. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. osztály .. a metszet. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban. A „nem”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. „van olyan”. ellenõrzés igényének kialakítása. Tananyag. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. helyes használatuk.” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). „és”. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. rendezése. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. tevékenység. hamis állítások megfogalmazása. A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. szóbeli. az elvonatkoztatást és általánosítást. szövegek önálló értelmezését. 72 Matematika 6. „van olyan” kifejezések alkalmazása. A „ha . A metszetképzés és a logikai „és”. rendszerezésére. illetve az unió elemeinek felsorolása. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra.. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. valamint a „minden”. amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben. lefordítása a matematika nyelvére. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. írásbeli kifejezését. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. „nem”. Állítások igazságának eldöntése. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. a logikai „és”.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. jellemzésére. Tervezés. akkor . rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. a felismert összefüggések képi. mások magyarázatának megértését...

Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. Matematika 6. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. Az általános összefüggések kutatásának. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. Kapcsolat az informatikával. ezért a feldolgozás alaposságában. osztály 73 . értelmezése. Matematikatörténeti érdekességek. illetve elsajátított fogalmak. tevékenység. illetve elsajátított fogalmak. összefüggések. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. a felismert. Számtan. tulajdonságok. összefüggések. híres magyar matematikusok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. más tantárgyakban és a mindennapi életben. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. rendezése.Tananyag. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. a lehetõségek megtalálása. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata a felismert. tetszõleges alakban adott számokkal. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. adott sokszög összes átlójának. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen.

osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. hogy a 7. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. Ismerkedés a hatványozással. Kerekítés. abszolútérték. törtszám. ábrázolásuk számegyenesen. egész szám. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. a tört mint mérés. Törtalakban adott racionális számok írása.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. kifejezése tört-. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. elmélyítése. illetve pozitív és negatív számoké is). Végtelen szakaszos tizedestörtek. tizedestörteké. tevékenység. negatív szám. a pozitív tört. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. A tízes számrendszer biztos ismerete. osztály . A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. Tananyag. A szám közelítõ. tizedestört és százalékalakban.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. Elnevezések ismerete. a tizedestört fogalmának elmélyítése. nagyság szerinti összehasonlításuk. a negatív egész. közös nevezõre hozásuk. Mennyiségek törtrésze. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. egyszerûsítésük. rendezésük. a 0. hogy a 7. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése. olvasása. a pozitív egész. elõjelek. adott nagyságrendre kerekítésük. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. reciprok) ismerete. Számok aránya. ellentett. Számok írása. és a 8. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. ábrázolásuk számegyenesen. nagyság szerinti összehasonlításuk. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. mint összehasonlítás eredménye.

felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. Egyenes arányosság felismerése. Összetett számfeladatok megoldása. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. A négy alapmûvelet értelmezése. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók).. Szöveges feladatok Egyszerû. A tizedestörtek szorzása. Összetett számfeladatok. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. számítási terv leírása. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. . szabályok megfogalmazása. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. az ismeretlen mennyiség kiszámítása.Tananyag. zárójelek használata. szorzás és osztás tizedestörttel. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. osztály 75 . osztása 10-zel. a feladat megoldása. sorozatok kiegészítésében.. A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is.. tizedestörtekrõl. 100-zal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása. 0. mûveleti sorrend. 0. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. reciprok. a szorzás és az osztás értelmezése. végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is. a szükséges. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. Matematika 6. szabályok megfogalmazása. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében. illetve felesleges adatok szétválasztása. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel.1-del. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban.01-dal stb. A négy alapmûvelet értelmezése. tevékenység.

egyenlõtlenség. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. 9-cel való oszthatóság vizsgálata.Tananyag. 10-zel. a megoldás ellenõrzése. a százalékérték. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). megfogalmazása. Osztópárok. 100-zal. A számok törzstényezõs alakra bontása. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. két. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. igazsághalmaz. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. összetett szám fogalma. 1000rel. Kisebb számok osztópárjainak keresése. osztály . megfogalmazása. elnevezések. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. 10 000-rel) keresése. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. osztható számok felismerése. Egész együtthatós. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. 4-gyel. azonos egyenlõtlenség. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. Egyenletek. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. tevékenység. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. egyenlet. Törzsszám (prímszám). A 3-mal. 25-tel. azonosság. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. az alap. tapasztalati megalapozása. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. Oszthatósági feltételek (például 2-vel. kivonásában. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. 76 Matematika 6. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. 100-zal. vizsgálata. megoldása. Szöveges feladatból egyenlet felírása. Ismerkedés a maradékosztályokkal. A legnagyobb közös osztó. összeadásában. A megoldás ellenõrzése. alaphalmaz. 6-tal. A 2-vel. Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. A közös osztók. 10-zel. 5tel. az alap kiszámítása törttel való osztással. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. 5-tel. közös többszörösök. Ismerkedés a mérlegelvvel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. 1000-rel stb.

ábrázolása diagramokon. osztályos földrajz-. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. mérési adatok táblázatba rendezése. Az egyenes. függvények. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. grafikonokon. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. táblázatról. Az egyenes arányosság ábrázolása. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. Arányossági következtetések több lépésben is. Kísérleti eredmények. függvények Kísérleti eredmények. A grafikonok készítése. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. a szabály felírása többféle alakban. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). tevékenységeket. elkülönítésük egymástól. tevékenység. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben.és kémiatanítás igényeinek. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. osztály . Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. tulajdonságainak ismerete. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. mérési adatok táblázatba rendezése. Tananyag. elemzéseket is végeztetünk. grafikonokon.Összefüggések. összefüggések leolvasása grafikonról. Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. adatok leolvasása grafikonról. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. Kísérleti eredmények. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. és 8. táblázatról. illetve megfeleljenek a 7. Szöveggel. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. definíciójának. Szöveggel. mérési adatok ábrázolása diagramokon. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. táblázatok és grafikonok készítése. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. fizika. illetve fordított arányosság felismerése. az összetartozó értékpárok leolvasása.

függvények. és 6. Geometria. biológia. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). osztályban a számtan. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. a felismert szabály felírása többféle alakban. A tehetséges. tevékenység. a mérõeszközök. illetve technika. fizika. földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. a körzõ és a vonalzó használatában. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. osztály . illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. 6. algebra. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. térszemlélet. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. alakítása. hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk.Tananyag. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. mint amennyit a tankönyv sugall. az összefüggések. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. osztályos matematika. és a 8. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. az 5. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. Valahányadik tag felírása. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat. kémia. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. sorozatok. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. a mértékegységek átváltásában. illetve a valószínûség. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. 78 Matematika 6. ismeretrendszer és képességek megalapozása.

merõleges egyenesek. 75°). A körrel kapcsolatos fogalmak. a törtekrõl. testek Szimmetrikus háromszögek. általános szabályok megfogalmazása. Derékszög. alkalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. 79 Matematika 6. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. Szakasz felezõmerõlegesének. a sokszög átlóinak száma. 45°. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. Szög másolása. félegyenes. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. osztály . háromszögek felismerése. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. szimmetrikus háromszögek. Síkidomok. A szimmetrikus négyszögek. tulajdonságai. általánosítása: a sokszög fogalma. koordináta-rendszerben) és a térben. konvex és nemkonvex négyszögek. nevezetes szögek (60°. téglalap. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. négyszögek szerkesztése. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. bizonyítása és alkalmazása. párhuzamos egyenespár. négyszögek megszerkesztése. paralelogramma. rombusz. szög. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. megszerkesztése. 30°. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. felezõpontjának megszerkesztése. nevezetes szögek megszerkesztése. deltoid fogalma). A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. deltoidok. Szimmetrikus háromszögek. megszilárdítása. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. másolása és felezése. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. mérése. egyenlõ szárú háromszögek. egyenes. Sokszögek kerületének. A szögfajták felismerése. négyzet. Speciális négyszögek (trapéz. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. négyzet területének kiszámítása.Tananyag. Húrtrapézok. négyszögek kerületének. Szög mérése. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. bizonyításokban. tevékenység. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. a téglalap. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. Szakaszmásolás. A sokszögek. felezõmerõleges fogalma. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. területének kiszámítása. Pont. szakasz. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. Háromszög. szög felezése. alkalmazása számításokban. mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása.

relatív gyakoriság. Valószínûség. lehetséges. elemzõképesség. Adatok gyûjtése. algebra. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör. belsõ szögeik vizsgálata. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. ábrázolása grafikonnal. az események gyakorisága. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. a felszín kiszámítása. értelmezése. Testek építése. diagrammal. összege. diagramon. ábrázolása grafikonon. Grafikonról adatok leolvasása. tevékenység. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. tevékenység. Jellemzõk A számtan. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. Térelemek kölcsönös helyzete. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. számolási rutin fejlesztése. a húrtrapézzal. illetve az összefüggések. A biztos. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. mennyiség átlagának meghatározása. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. hanem tényleges kísérletekre. rendszerezése. Események megfigyelése. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. osztály . Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. Tervszerûség. értelmezése. oszlopdiagram. Grafikon. Tananyag. Több szám számtani közepe. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. rendezése. A megfigyelõképesség. Matematika 6. a háromszög belsõ szögeinek összege. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. kördiagram olvasása. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. Ismerkedés a húrnégyszöggel. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. biztos. függvények.Tananyag. lehetetlen események kiválasztása.

osztály 81 . A. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. Gyakorló alkalmazására is. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. valamint a százalékszámítás terén.7. Ez azt is jelenti. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. Matematika 7. Feladatgyûjtemény. összetettebb fejtörõ feladatokat. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). Matematika 7. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. Amennyiben 6. B. osztály. akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. tankönyv. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. értékrendhez. Matematika 7. osztály. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. illetve az átlagosnál tehetségesebb. Tanári példány A 7. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. egy másik órát tehetséggondozásra. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget. a Gyakorló. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. Program. a feladatok kiválasztásához. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok.

... ha .. „és”..” kifejezések helyes használata. Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait.. ha . valamint a „minden”.. „pontosan akkor .. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása.”. „akkor és csak akkor . egyezõ jelentésû formára. ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet. „vagy”. Tananyag. Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk.. A „minden”. 82 Matematika 7....”..Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében. a problémák megoldásában. rendszerezése két adott szempont szerint. akkor .. Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. „ha . rendezése. „akkor és csak akkor . ha . tevékenység. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése... ha . a helyes következtetési sémákat stb.” kifejezések használata. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit.. A „nem” és a halmaz komplementere.. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”.. a logikai „és”... gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként... illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem.”. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. az „és” és a halmazok metszete. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon).”. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint.. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. akkor .. logikai „vagy”. A „minden”. A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira... A „pontosan akkor .. osztály . „ha . „van olyan” kifejezések alkalmazása. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. a felismert összefüggések bizonyításában. „van olyan”...

Az „alaphalmaz”. Szövegalkotás. tanulása során. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. összehasonlítása. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. sejtések. osztály 83 . az adatok közötti összefüggés megállapítása. elemzése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. az általánosítási. Matematika 7. „nyitott mondat”. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. lefordítása a matematika nyelvére. technika stb. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. összefüggések. A felismert. A szaknyelv helyes használata. ezek elemzése. az elvonatkoztatási. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. például oszthatósággal. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. illetve elsajátított fogalmak. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. Szövegalkotás. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. tevékenység. illetve a konkretizálási képesség alakítása. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. geometriával kapcsolatban. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. Egyszerû következtetések. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika.Tananyag. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. kémia. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. tulajdonságok. Számtan.

Az eredmények elõzetes becslése. Hatványozás. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. A százalékérték. alkalmazása egyszerûbb esetekben. Javasoljuk. Tananyag. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. A taneszközök úgy épülnek fel. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. Gyakorló használatára is. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. Mûveleti sorrend. Mûveleti azonosságok. Mûveletek normálalakban adott számokkal. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. a megfigyelt összefüggések általánosítása. hogy nagy az átfedés a 6. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. de szükség lehet a Matematika 6. hogy mikor kell pontos. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. a kitevõ természetes szám. osztály . többszörös. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. két szám közös osztóinak. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Annak eldöntése. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. Ismerkedés a zsebszámológéppel. Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. és a 7. Kerekítés. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. illetve középiskolába készülõk esetén). osztályos tananyag között. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. A hatványozás azonosságainak felismertetése. közelítõ számítások. tevékenység. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. A hatvány fogalmának ismerete. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. felírása. Osztó. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. zárójelek használata. százalékszámítás.

ellenõrzésében. összevonásuk. osztály 85 . egyenletek. Algebrai kifejezések szorzása számmal. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. Egytagú. tevékenység. összetett szám fogalmának ismerete. Algebrai kifejezések. osztással is.. Az aránypár.Tananyag. Összetett következtetések. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából.. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. többszörösök. Az aránypár fogalmának ismerete. algebrai kifejezések átalakításában. Osztók. Egytagú. helyettesítési értékének kiszámítása. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. 9-cel. Arányos osztás. Egynemû kifejezések. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. kiegészítése. oszthatóság 3-mal. Prímszám. Matematika 7. feladatok az arányos osztásra. Egynemû kifejezések összevonása. 8-cal. Az alap kiszámítása törttel való osztással. egyenlõtlenség megoldása. több szám aránya. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. . . Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. egyenletek. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. 6-tal. Arányos osztással. Mennyiségek törtrésze. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. egyenlõtlenségek megoldása során. számok törzstényezõkre bontása. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. 125-tel. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Számok prímtényezõkre bontása.

a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. a keresett adat (adatok) meghatározása. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. ellenõrzés a szöveg alapján. alkalmazása. osztály . Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. függvények. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. technika stb. kémia. helyettesítési értékének kiszámítása. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. Algebrai törtek értelmezési tartománya. gondolkodási módszerek alapozása Egész. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. 86 Matematika 7. A hatványozás azonosságainak ismerete. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása.Tananyag. Becslés. tevékenység. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. illetve a fizika. A feladat megoldási tervének egyenlet. tanulása során. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. egyenlettel. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. az általános összefüggések felismertetésével. Összefüggések. a megoldás (megoldások) megkeresése. megfogalmazásával és alkalmazásával. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. értelmezése. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai. bizonyítása. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. ellenõrzése. az eredmény becslése. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. A megoldás létezésének eldöntése. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása.

táblázattal. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). Táblázattal. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. menetének vizsgálata. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. táblázat kitöltése. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. Táblázattal. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. menetének vizsgálata. értékkészlet. értelmezési tartomány. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. grafikonnal. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. Elnevezések: független változó. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. Tananyag. grafikonjának megrajzolása. értelmezése. A függvény megadása az értelmezési tartomány. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. osztály 87 . Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. függvényérték. „egybevágó”). kémia. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. a fizika. A lineáris függvény fogalma. formulával. értelmezése. menetének vizsgálata. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. utasítással. A tanult összefüggések felismerése. „kisebb”. tevékenység. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. Szöveggel adott lineáris függvényhez. Fontosabb. grafikus ábrázolása. „párhuzamos”. fordított arányossághoz a szabály felírása. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével.

finommanipulációs képesség) alapozása. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. tevékenység. osztály . Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. általánosításával. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. függvények. amelyekre nemcsak a matematika. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése.Tananyag. osztályban tanítjuk. vizsgálata. Egyenletek grafikus megoldása. területét és a körhengert a 8. a definíciók szabatos megfogalmazása. Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Az abszolútérték-függvény ismerete. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. Geometria. Olyan képességek (térszemlélet. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. Ezért feltétlenül javasoljuk. esetleg úgy. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. illetve az összefüggések. összefüggések tudatosításával. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. elvontabb szintre emelésével. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. hogy a kör kerületét. a sorozat változásának megfigyelése. A bizonyítási igény felkeltése. törtrészfüggvény). Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. algebra. hogy már a 7. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. 88 Matematika 7.

A hosszúság. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. Szögmérés. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. erõ) való kapcsolat felismerése. Az elfordulás mérése irányított szöggel. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. Térelemek. kölcsönös helyzetük. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. mértékegységek A mérésekrõl. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. testek Alapfogalmak. összeadása. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. A sokszög fogalma. Szögfelezés. A vektor fogalma. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. Vektorok ellentettje. A vektorok ellentettjének. szögmásolás. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. 2. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. a szögek fajtái. kivonása. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. szögmásolás. csoportosításuk. Az elfordulás mérése. tevékenység. tulajdonságai. A vektor fogalmának ismerete. szögfelezés. osztály 89 . A sokszögek kerülete. összegének. forgásszögek. Matematika 7. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. a tömeg. az ûrtartalom és az idõ mérésének. alaptételek. Síkidomok. rendszerezés. szabványos mértékegységeinek. jelölések ismerete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. elnevezések. alkalmazása egyszerû feladatokban. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. melyek a definiált fogalmak? 3. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete.

az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. tulajdonságai. annak megállapítása. egyszerû alakzatok elforgatása. kiegészítéssel. Az eltolás fogalma. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. Egyállású szögek. rendszerezése. tulajdonságai. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. A kör kerülete. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. területe. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. térfogata. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Forgásszimmetrikus alakzatok. A korábban tanultak tudatosítása. rombusz). Az egyenes hasáb felismerése. Az eltolás. mértékegységei. Az egyenes hasáb származtatása. alaptulajdonságai. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. térfogata. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. Az egyenes hasáb értelmezése. a paralelogramma. a háromszög. tulajdonságai. a háromszög. elmélyítése. kiegészítéssel. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. a háromszög. végrehajtása. Az elforgatás megadása. térfogatának meghatározása. hálója. felszínének. A szabályos sokszögek. felszíne. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. Egyenes körhenger fogalma. bizonyításokban. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. osztály . tulajdonságainak felsorolása. megadása. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A deltoid. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. hálózatának felvázolása. koordináta-rendszerben) és a térben. Mozgások. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. téglalap. felszíne. a paralelogramma (négyzet. hálózata. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. Az egybevágó alakzatok felismerése. a paralelogramma. A térfogat fogalma. Háromszög. kiegészítése. tulajdonságai. 90 Matematika 7. Az elforgatás szemléletes fogalma. mértékegységei. négyszög tengelyes tükrözéssel. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Az egybevágósági transzformáció fogalma. tevékenység. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A négyszög. A deltoid. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. tulajdonságai.Tananyag.

Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. bizonyításokban. felismerése ábrákon. A középpontos tükrözés fogalma. az összefüggések alkalmazása számításokban. alaptulajdonságai. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. csúcsszögek. tulajdonságainak biztos ismerete. Paralelogrammák szerkesztése. alakzatokon. A négyszögek. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. kapcsolata az elforgatással. pont. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. Négyszögek szerkesztése. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. szakasz. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. alkalmazása számításokban. A háromszög fogalma. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. szög. csoportosításuk adott szempontok szerint. Speciális paralelogrammák. számításos és bizonyítási feladatokban. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. különbözõ szimmetriáik vizsgálata.Tananyag. A szabályos sokszögek fogalma. 180°-ra kiegészítõ szögek. a hiányosságok pótlása. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. speciális négyszögek fogalmának. A középpontosan tükrös négyszög. alkalmazásuk szerkesztési. A deltoid fogalma. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. A négyszögekrõl. a paralelogramma. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. téglalap. A háromszög magasságai. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A deltoidról tanultak felelevenítése. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. négyzet) fogalma. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. tevékenység. osztály 91 . A négyszögek tulajdonságai. Matematika 7. Fordított állású szögek. mellékszögek. A négyszög fogalmának ismerete. a háromszög oldalai között.

Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. A deltoid. számolási és bizonyítási feladatokban. összefüggések megfigyelése. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. szerkesztésekben.Tananyag. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. ábrázolása grafikonnal. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. alkalmazása számításokban. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. grafikonokról adatok leolvasása. Valószínûség. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. Tananyag. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. osztály . húrtrapéz. a kimenetelek lejegyzése. paralelogramma. A valószínûségi kísérletekben. A valószínûség kiszámítása. szerkesztésekben. Négyszög. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. megfigyelése. diagrammal. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. lejegyzése. elforgatás. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. a kimenetel becslése. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. elemzése. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. rendezése. rendszerezése. Statisztikai adatok gyûjtése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. A gyakoriság fogalma. értelmezése. Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat). A tengelyes tükrözés. Eltolás. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. az eltolás. a relatív gyakoriság kiszámítása. Speciális trapézok. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. értelmezése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. tevékenység. tevékenység. alkalmazásuk számításokban. grafikonjait. Matematika 7. Trapéz szerkesztése. A relatív gyakoriság meghatározása.

osztály. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. A fentiek azt is jelentik. Matematika 8. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. Matematika 8. Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. osztály 93 . alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. B. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt. akik csupán szakmai képzésre készülnek. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. a másik órát középiskolai elõkészítésre. Program. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. A. Matematika 8. tankönyv. a feladatok kiválasztásához. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják.8. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. mint azoknak. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. Feladatgyûjtemény. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. Ezért a 8. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez.

. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. a „ha . Tananyag. Ugyanakkor az elvont összefüggéseket...”... rendezése. konkrét példákban alkotó módon alkalmazni. évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. a szaknyelv helyes használatát.. akkor .. a „van olyan” kifejezések alkalmazása. „akkor és csak akkor . ha . „és”. egyezõ jelentésû formára.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához.. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. valamint a „minden”. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése... A „nem”. „van olyan”.. a megismert fogalmakat tudják definiálni. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint... akkor . akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. a gondolatmenetek logikai rendezését.. a logikai „és”.”. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. tételek szabatos megfogalmazását. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. a halmazmûveletekkel... gondolkodási módszerek alapozása A „minden”. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. „ha . „pontosan akkor . Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig.” kifejezések helyes használata. bizonyítani.. A gimnáziumi tagozatra járó. A témakörhöz tartozó. szabályokat legyenek képesek értelmezni. osztály . rendszerezése adott szempontok szerint. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. Ezért a fenti óraszám nem teljes.”. majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra. „vagy”. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani.. 94 Matematika 8. az ilyen kijelentések tagadása.. A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók. esetleg a jelölések bevezetéséig is. a logikai „vagy”. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása. ha . átfogalmazása más.. tevékenység. Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra.

a jelölések bevezetése. A „minden”.... sejtések megfogalmazásában. „nyitott mondat”. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. osztály 95 . a definíciók és tételek megfogalmazásában.. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. igazolása vagy megcáfolása. az „és” és a halmazok metszete. ha . Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. megjelenítésében. magyarázatok értelmezése. A logikai és a halmazmûveletek. tulajdonságok. mélyebb feldolgozása. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. elemzése. „akkor és csak akkor .. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. állítások igazságának eldöntésében. az adatok közötti összefüggés megállapítása. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók.. összefüggések bizonyításában. e halmazmûveletek értelmezése. A kombinatorika rendszerezettebb. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. megjelenítése. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. A szaknyelv helyes használata. tételek. lefordítása a matematika nyelvére. tevékenység. Matematikai szövegek elemzése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. Matematika 8. nagy magyar matematikusok munkássága. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése... ha .” kifejezések helyes használata. megjelenítése. Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. A „pontosan akkor . illetve elsajátított fogalmak. Az „alaphalmaz”. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. Szövegalkotás. az összefüggések megállapítása.. értelmezése. összefüggések.. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. A felismert. Szövegalkotás. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. az összes eset rendszerezett felsorolása.Tananyag. Állítások igazságának eldöntése.”.

tanulása során. Javasoljuk. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. osztály . kémia. ha a nevezõ nem zérus. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. technika stb. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. Az esetleges hiányosságok pótlása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. és a helyi tanterv sajátosságait. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. Legkésõbb a 8. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. Javasoljuk. Tananyag. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe.Számtan. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. illetve a mindennapi életben. nagyságrendjük megállapítása. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. hogy az egyenletekkel. hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. Ha elegendõ idõnk van rá. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. felírásuk különbözõ alakban. akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. tevékenység. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. A racionális számok olvasása. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut.

ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. A négyzetgyök fogalmának ismerete. többszöröseinek. Arány. Hatványozás. a számítások megtervezése.Tananyag. Mûveleti azonosságok rendszerezése. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. az irracionális számok végtelen. új anyagban történõ alkalmazása). osztály 97 . a négyzetgyök fogalma. Matematika 8. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. a valós számok a racionális és az irracionális számok. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. számok négyzetének. begyakorlása. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. Számok négyzetének meghatározása. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. az eredmények elõzetes becslésében. A százalékérték. meghatározása. zsebszámológép. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. alkalmazása számításokban. aránypár. értelmezésük. Mûveleti sorrend. esetleg táblázat alkalmazásával. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. egyenes és fordított arányossági feladatok. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. Számok osztóinak. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. bizonyításuk. zárójelek használata. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. A racionális szám fogalmának értelmezése. A zsebszámológép használatának begyakorlása. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. Az eredmények elõzetes becslése. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. tevékenység. a mûveletek végrehajtásában. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. rendszerezése. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. számolás hatványokkal. arányos osztás. felírása. Számok normálalakjának értelmezése. mennyiségek törtrésze. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. felírása. annak megértése. meghatározása. Egyenes és fordított arányosság felismerése.

Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. Becslés. egyenlõtlenség. az egyenlet megoldása. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Arányos osztással. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. ellenõrzés a szöveg alapján. egynemû kifejezések összevonása. A megoldás létezésének eldöntése. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. 98 Matematika 8.Tananyag. Egytagú. Algebrai kifejezések. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. összevonásuk. tevékenység. algebrai kifejezések átalakításában. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. helyettesítési értékének kiszámítása. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. Az aránypár fogalmának ismerete. megoldása. Egyszerû elsõfokú egyenletek. a megoldás ellenõrzése. megoldáshalmaz fogalma. Egész. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. A mérlegelv tudatos alkalmazása. osztály . illetve a fizikában és a kémiában. Az egyenlet. Egynemû kifejezések. egyenlettel („típusfeladatok” is). azonosság. Egytagú. a legegyszerûbb esetekben. egyenlõtlenségek megoldása. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. az egyenletek.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. egyenlõtlenségek megoldása során. algebrai kifejezések szorzása számmal. alaphalmaz. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. helyettesítési értékének kiszámítása. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. ellenõrzésében. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. egyenletek. Számok osztóinak. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. többszöröseinek. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. azonos egyenlõtlenség.

A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. helyettesítési értékének kiszámítása. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. megfogalmazásával és alkalmazásával. tevékenység. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. osztály 99 . egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. függvények. ellenõrzése. az eredmény becslése. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. Algebrai törtek értelmezési tartománya. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. A feladat megoldási tervének egyenlet. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. a sorozatok mélyebb megismerésére. Matematika 8. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. a keresett adat (adatok) meghatározása. a megoldás (megoldások) megkeresése. A problémaérzékenység. A racionális számok tizedestört alakja. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. technika stb. tanulása során. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. kémia. az általános összefüggések felismertetésével. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Néhány nevezetes azonosság megismerése. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására.Tananyag. Összefüggések. Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra.

a fizika. „kisebb”. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. grafikonnal. tevékenység. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. Fontos. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. törvényszerûség között. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. A lineáris függvény fogalma. statisztikai vizsgálatokban). formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. grafikon alapján. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. „tükörképei egymásnak”. Táblázattal. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. Táblázat kitöltése adott szabály. rendszerezése. csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. menetének vizsgálata. illetve egyéb tantárgyakban. Tananyag. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. A tanult összefüggések felismerése. formulával adott lineáris függvény értelmezése. „hasonló”). grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. grafikus ábrázolása. „egybevágó”. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. osztály . Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. „párhuzamos”. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. kémia. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. menetének vizsgálata. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. Táblázattal. gyakorlása. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Táblázattal. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. grafikonjának megrajzolása. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. menetének vizsgálata. szöveggel. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés.

alkalmazása. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. a négyzetgyökfüggvény ismerete. Szöveggel adott lineáris függvényhez. illetve függvényérték-transzformációk.Tananyag. Néhány érdekes sorozat megismerése. szabályok keresése. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. egyenlõtlenségek grafikus megoldása. az abszolútértékfüggvény. A számtani sorozat. következtetéssel. a definíciók szabatos megfogalmazása. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. a másodfokú függvény. változótranszformációk. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. értelmezése. folytatása. egyenlettel. tevékenység. A mértani sorozat értelmezése. képzési szabályuk felismerése. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. fordított arányossághoz a szabály felírása. a számtani sorozat n-edik eleme. Matematika 8. a másodfokú függvény. az abszolútérték-függvény. Egyenletek. a hányadossorozat fogalma. bizonyítása. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. folytatása. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. A sorozat mint függvény. a sorozat változásának megfigyelése. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. tulajdonságaik vizsgálata. az általános összefüggés megállapítása. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. szabályok keresése. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. osztály 101 . illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. A számtani sorozat értelmezése. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. a különbségsorozat fogalma. tulajdonságainak vizsgálata. tulajdonságainak vizsgálata. a mértani sorozat n-edik eleme. táblázat kitöltése. grafikonjuk megrajzolása. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése.

A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. algebra. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. 102 Matematika 8. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. 2. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. az alakzatokat nem megrajzoljuk. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. Ez azt jelenti. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. technikában korábban tanultakhoz. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. osztályban mélyítsük el. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. begyakorlására. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. hanem megszerkesztjük. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. 3. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. illetve a földrajzban. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. területével és a körhengerrel a 8. hogy 7. osztály . osztályban foglalkozzunk. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. A 7. illetve az összefüggések. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. a számításos feladatoknál nem mérjük. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. függvények. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása.Geometria. hogy a kör kerületével. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. A bizonyítási igény felkeltése.

mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. forgásszögek. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. különbségének. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A vektorok ellentettjének. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. A vektor fogalmának ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. az ûrtartalom és az idõ mérésének. megszerkesztésük. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. A mérésekrõl. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. osztály 103 . elnevezések. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. A szögpárok származtatása. Egyenes és sík. A sokszög kerületének kiszámítása. összeadása. tulajdonságai. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). alaptételek. Síkidomok. elnevezések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. A tanultak alkalmazása a fizikában. összefüggések feltárásában. testek Alapfogalmak. két sík által bezárt szög értelmezése. A számok normálalakjáról. Matematika 8. alkalmazása. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. összegének. Szögpárok.Tananyag. Síkidomok. a tömeg. Az elfordulás mérése irányított szöggel. kölcsönös helyzetük. jelölések. A szögek fajtáinak felismerése. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. a háromszög oldalai között. a szögek fajtái. kivonása. tevékenység. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. kiegészítése. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. Szög mérése szögmérõvel. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Térelemek. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. a fok ismerete. Az elfordulás mérése. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. A vektor fogalma. felismerése ábrákon. Szögmérés. Ponthalmazok távolsága. kiegészítése. bizonyításokban. alakzatokon. szabványos mértékegységeinek. Vektorok ellentettje. alkalmazásuk szerkesztésekben. felületek. mértékegységek A mérésekrõl. A szabályos sokszögek fogalma. illetve a természettudományi tantárgyakban is. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. ill. A sokszögek kerülete.

A négyszögek. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. bizonyítása. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. a kör kerületének. speciálisan a trapézok. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. A háromszög nevezetes egyeneseinek. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. A speciális négyszögek értelmezése. Négyszögek szerkesztése. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). szögfelezõ egyenesei. felhasználása például vektorok összegének. A körrõl tanultak ismerete. Pitagorasz tétele. a paralelogramma. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. magasságegyenesei. A terület mértékegységeinek átváltása. magasságpontja. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. 104 Matematika 8. pontjai és körei. sokszögek területének. A Pitagorasz-tétel ismerete. testek felszínének meghatározásában. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. pontjainak megszerkesztése. A térfogat mértékegységeinek ismerete. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. tulajdonságaik vizsgálata. alkalmazásuk számításokban. felhasználása egyszerû feladatokban. A négyszögekrõl. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. olyan feladatokban.Tananyag. A térfogat fogalma. tevékenység. tulajdonságai. a kör kerülete. A háromszög. szerkesztésekben. A kör kerületének és területének kiszámítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. mértékegységei. A körrõl tanultak kiegészítése. a köré írt kör. súlypontja. osztály . a háromszög. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. A deltoid. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. súlyvonalai. A háromszög nevezetes egyenesei. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. igazolása átdarabolással. a körlap. mértékegységei. Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. deltoidok. alkalmazása. a beírt köre. kiegészítéssel. középvonalai. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. a tétel megfordítása. területe. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. alkalmazása számításos feladatokban. A terület fogalma.

felszínük. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. felszíne. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. szerkesztési és bizonyítási feladatok. nézeti rajzok értelmezésében.Tananyag. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. tulajdonságaik. illetve a hasonló alakzatok felismerése. osztály 105 . A hasonlóság fogalma. Ismerkedés a gúlával. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. a téglatest). Mozgások. hálójuk felvázolása. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. Az egyenes hasáb felszínének. hasonló háromszögek szerkesztése. egyenes körhenger. sokszögek hasonlóságának feltételei. A síkidomok. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. a hasonlóság arányának értelmezése. térfogatuk. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. tevékenység. alkalmazásuk háromszögek. Szimmetriák értelmezése. szabályos sokszögek vizsgálatában. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. Az egybevágó. a körhenger és a gúla felismerése. Az egyenes hasáb. A geometriai transzformáció. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. térképek. térfogatának meghatározása. felszínük kiszámítása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. a gúla származtatása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. hálója. Hengerszerû testek. tulajdonságaik felsorolása. vizsgálata. az egybevágóság. speciális négyszögek. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. kicsinyítés adott arány szerint. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. annak megállapítása. gúla származtatása. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. hálójuk. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. Az eltolás. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. eltolással. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. Matematika 8. nagyítás. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése.

szakasz arányos felosztása. hasonló testek felszíne. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. osztály . térfogata arányának meghatározása. érintõ szerkesztése körhöz. a szerkesztés menetének leírása. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. Hasonló síkidomok területe. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. Thalész tétele. Hasonló síkidomok területének. A Thalész-tétel ismerete. A felismert összefüggések bizonyítása. Összetettebb számítási. a szerkesztés helyességének igazolása. tulajdonságainak ismerete. 106 Matematika 8.Tananyag. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. hasonló testek felszínének. A párhuzamos szelõk tétele. tevékenység. a tétel és megfordításának bizonyítása. alkalmazása szerkesztésekben. Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). térfogatának aránya. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. szerkesztési feladatok. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. Vázlatkészítés. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése.

A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. Tananyag. Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). összefüggések megfigyelése. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal. terjedelem) és értelmezése. a kimenetel becslése. értelmezése. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. rendszerezése. táblázatokkal. meghatározása. ábrázolása. középsõ adat meghatározása. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. Adathalmazok elemzése (módusz. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. osztály 107 . esetleg meghatározása. tevékenység. Az átlag meghatározása. elemzése. A matematikai látásmód fejlesztése. rendezése. ábrázolása grafikonnal. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. A valószínûségi kísérletekkel. grafikonokról adatok leolvasása. Statisztikai adatok gyûjtése. medián. táblázatba rendezése. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. A relatív gyakoriság fogalma. tudatos szintre emelése. Matematika 8. lejegyzése.Valószínûség. a kimenetelek lejegyzése. A valószínûségi kísérletekben. megfigyelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. leggyakoribb adat. Az átlag kiszámítása. értelmezése. rendezése. diagrammal. a relatív gyakoriság kiszámítása.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->