DR. CZEGLÉDY ISTVÁN DR.

HAJDU SÁNDOR NOVÁK LÁSZLÓNÉ SCHERLEIN MÁRTA

MATEMATIKA 1-8. MINTATANTERV
Általános iskola 1-8. osztály Nyolcosztályos gimnázium 1-4. osztály Hatosztályos gimnázium 1-2. osztály Tizenkét osztályos iskola 1-8. osztály

Mûszaki Könyvkiadó, Budapest

TARTALOM

SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY ................................................................................................. 4 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK............................................................................................. 5 Kerettanterv - mintatanterv ..................................................................................... A Matematika 1-8. mintatanterv fõbb sajátosságai.................................................. A helyi tanterv megtervezése ................................................................................... A helyi tanterv kialakításának sémája .............................................................. 5 5 7 8

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK ..................................................................................... 9 MATEMATIKA 1-4. ......................................................................................................... 11 A témakörökrõl általában .......................................................................................... Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 1. osztály .......................................................................................................... 2. osztály .......................................................................................................... 3. osztály .......................................................................................................... 4. osztály .......................................................................................................... 12 15 15 23 31 41

MATEMATIKA 5-8. ......................................................................................................... 51 A képesség szerinti csoportbontásról....................................................................... A témakörökrõl általában .......................................................................................... Kapcsolatok .............................................................................................................. Az egyes évfolyamok tanterve.................................................................................. 5. osztály .......................................................................................................... 6. osztály .......................................................................................................... 7. osztály .......................................................................................................... 8. osztály .......................................................................................................... 52 54 58 59 59 71 81 93

3

A bevezetõ részben az adott szintre jellemzõ fejlesztési követelményeket. r. Heincinger Viktorné matematika szaktárgyi szakértõ (0951) 4 . a 6. 48. szakmódszertani. a tananyag elmélyítését. Tartalmazza a kerettanterv által meghatározott. mérés. melléklet) esetén is az általános iskolában. a tananyaggal és a követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. A tananyag feldolgozása követi a kerettanterv által az adott évfolyamra meghatározott témakörönkénti elrendezést. amelyek Hajdu-taneszközökbõl tanítanak. Az évfolyamokra lebontott tantervek (KT. A fennmaradó 20%-ba a kerettantervben nem szereplõ. összefüggések. Beépíti a kapcsolódó tudományágak követelményeit. Ezzel a Mintatantervvel. §) bemutatják a különbözõ óraszámi lehetõségeket. így a Mintatanterv minimumszintje . a továbblépéshez szükséges tudás és képesség kialakítását. statisztika). 10. §) engedte évfolyamonkénti átcsoportosítás lehetõségével. § 1. felsorolják az alkalmazásra javasolt tanulói és tanári taneszközöket. Jól alkalmazható a kerettanterv által megfogalmazott minimális óraszám és az ettõl eltérõ magasabb óraszámok (Kt. didaktikai segítséget kapnak az évfolyamonkénti tanmenetek elkészítéséhez a matematikát tanító nevelõk. függvények. az éves idõkeret mintegy 80%-át lefedõ tananyag részletes feldolgozását. §). hanem lehetõvé teszi az egy az egyben történõ adaptálást is mindazon intézmények számára.bizonyos évfolyamok adott témaköreiben . a kerettantervvel összhangban a minimumkövetelmények és a minimumszintet meghaladó követelmények kerültek rögzítésre. valószínûség. Ezzel megszünteti a kerettantervi hézagokat. sorozatok. geometria. 11. sz. rendszerezését szolgáló anyagrészek kerültek. osztályos gimnáziumok megfelelõ évfolyamain (Kt. tananyagtartalmakat. r. A Mintatanterv tantervi ajánlása a kerettanterv koncepcióját. tevékenységi formákat rendszerezi témakörönként a kerettantervi rendelet 11. § alapján (gondolkodási módszerek fejlesztése. Ezzel párhuzamosan. és a 8. az átjárhatóságot. algebra. 52.meghaladja a kerettanterv továbbhaladási feltételeit. 48. évfolyamára. számtan. egységes koncepció szerint tervezi meg a tananyag-feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. tantárgy-pedagógiai. Nemcsak megfelelõ alapot ad az eltérõ óraszámban dolgozó iskolák helyi tantervének elkészítéséhez. r. elõsegítve a tantárgyak közötti harmonizáció tervezését.SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY A már jól ismert MINTATANTERV átdolgozott változata a Kerettantervi szabályozás (módosított KT. Ehhez igazodnak a megfogalmazott tantervi követelmények is. az alsó és a felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenetet. a kerettantervi elõírásokon túlmutatva koncentrál a többi tantárgy ismeretanyagával. §) figyelembevételével. biztosítja a matematikai fogalmak egymásra épülését. ezen túl tartalmazzák a többi tantárggyal való tantervi kapcsolódási lehetõséget. élve a kerettantervi szabályozás (Kt.

osztály 5 . a látókör kiszélesítését szolgálja. Ezek egy része elõkészíti a késõbb tanítandókat. hogy egyrészt a felsõ tagozaton megõrizzük a korábbi színvonalat. amelyeket tanítunk. másrészt az alsó tagozaton is megközelítsük azt. A helyi tantervek szerkesztésekor lehetõség van arra is. Ezért a helyi matematika-tantervet tanítókból és matematikatanárokból álló közös szakmai munkaközösség dolgozhatja ki. A fennmaradó 20% kitöltését a helyi tantervre bízza. Korábbi nemzetközi felmérések kimutatták. ezért a tananyagot és a követelményt (beleértve a minimumkövetelményeket is) a helyi tanterv szintjén kell belsõ ellentmondásoktól mentes. csak azt a minimumot írja elõ. ezen belül a minimumszinthez kapcsolódó anyagrészek viszonyát szemlélteti. így zökkenõmentessé válhat az alsó és a felsõ tagozat közti átmenet. logikailag „hézagmentes” rendszerré kiegészítenünk úgy. osztályig egységes koncepció szerint tervezi meg a matematika-tananyagot. hogy a társtantárgyak matematikai megalapozását. amelyet minden tanulónak tanítanunk kell. mozgásteret biztosít a tehetséges tanulók optimális fejlesztésére. A MATEMATIKA 1-8. más része a matematikai szemlélet fejlesztését.MINTATANTERV A kerettanterv a jogszabályoknak megfelelõen a tanítható tananyag mintegy 80%-át öleli fel.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KERETTANTERV . a kerettanterv. de nem követelünk meg. osztálytól (az iskolára való elõkészítést is beleértve) 8. a követelmények. a jogszabályokkal összhangban minden évfolyamon vannak olyan anyagrészek. A mintatanterv ajánlása szerint. MINTATANTERV FÕBB SAJÁTOSSÁGAI 1. hogy a magyar felsõ tagozatos matematikatanítás a világ élvonalába tartozott. A mintatantervben tükrözõdõ koncepció fontos célja. Az ábra a mintatanterv. illetve a tananyag. Matematika 1-8. hogy a szabadon tervezhetõ órakeret egy részét a matematikaoktatás számára biztosítsuk. illetve az alsó és felsõ tagozat közti átmenetet is figyelembe vegyük. Az alsó tagozatos tankönyvek szerves elõzményei a felsõ tagozatban általánosan használt tankönyveknek.

hogy egyes anyagrészeket melyik évfolyamon. hogy lényeges különbségek vannak a tanulók képességeiben és törekvéseiben. A tantervben. és melyeket hagyja el. A különbözõ elképzelések megvalósításához a Programok nyújthatnak segítséget. amelyekre továbbra is oda kell figyelnünk (ezzel támogatja a begyakorlást és a felzárkóztatást). tartalmában és mélységében nagyon széles sávban dolgozzák fel a tananyagot. valamint saját értékrendjéhez. Rámutat a kényszerû redukálás lehetõségeire. hogy a pedagógus a helyi tanterv sajátosságait figyelembe véve rugalmasan alkalmazkodjék az osztály és az egyes tanulók színvonalához. 6 Matematika 1-8. s lehetõvé teszi a különféle helyi elképzelések kidolgozását is. hogy figyelembe veszi. Egyaránt figyelmet fordítanak a lemaradók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. ha a helyi tanterv csak a kötelezõ órakeretet biztosítja (ez csak a minimumszint eléréséhez elegendõ). Ez abban is megnyilvánul. Rámutat a redukálás. A pedagógus dönthet. Vagyis nem a mindenki számára megtanítandó tananyag növekszik. A fentiekbõl az is következik. amelyet a kerettanterv elõírásai alapján a matematikai nevelésre fordíthatunk. A mintatanterv egyik legfontosabb jellemzõje. az anyanyelv helyes használatára. milyen súllyal és milyen mélységben tanít. hogy a taneszközök mindig több anyagot. hanem a differenciálás lehetõsége bõvül. illetve kiegészítõ összóraszámmal. a környezetismeretben és a természettudományi tantárgyakban) megfogalmazott követelmények matematikai vonatkozásait is. ötletgazdag. hogy nemcsak azokat a követelményeket veszik figyelembe. Ezért a mintatantervhez kapcsolódó taneszközök 1. hanem a más mûveltségi területeken (a technikában. Ajánlásokat tartalmaz az emeltebb óraszámnak megfelelõ kiegészítésekre is. hogy nagy átfedés van az egyes évfolyamok tananyaga között. feladatot tartalmaznak. A taneszközök és a Programok nagy súlyt helyeznek e két gondolkodási mód egyidejû fejlesztésére. rugalmas. A mintatanterv minden évfolyamon a kerettanterv szellemének megfelelõen nagy gondot fordít az anyanyelvi nevelésre. mely feladatokat dolgoztatja fel. a grafikonokkal kapcsolatos anyagrészeket. Ez a felépítés rámutat arra. hogy melyek azok a korábban tanult anyagrészek. Ezért a taneszközök az átlagosnál alaposabban dolgozzák fel például a geometriával. a gondolatok szabatos megfogalmaztatására és a szövegértelmezõ képesség fejlesztésére. másik pillére a fegyelmezett. A matematikai gondolkodás egyik pillére a problémaérzékeny. A tananyag koncentrikus felépítésébõl következik. a Programokban és a taneszközökben a megszokottnál nagyobb szerepet kap a matematika gyakorlati alkalmazása.A mintatanterv a tananyagot úgy építi fel. mint amennyit egy átlagos osztályban fel lehet dolgoztatni. hogy összhangban legyen azzal a kötelezõ. elõremutató divergens gondolkodás. amelyeket a kerettanterv a matematika számára elõír. osztály . kidolgozásra képes algoritmikus gondolkodás. illetve a kiegészítés lehetõségeire. osztálytól kezdve tantárgy-pszichológiai megközelítésében. Ugyancsak tantárgy-pszichológiai megfontolásokból a tanterv arányosan tervezi meg a jobb agyféltekés képi dominanciájú és a bal agyféltekés fogalmi dominanciájú gondolkodás fejlesztését is. továbbá rugalmassá teszi a tantervet. Ez lehetõvé teszi.

A HELYI TANTERV MEGTERVEZÉSE A helyi tanterv megtervezéséhez segédanyagként használhatjuk a mintatantervet. Hagyjon elegendõ mozgásteret saját elképzeléseik. környezetismeret és a természettudományi tantárgyak tananyagát. tehetséggondozásra. osztály 7 . ezért jelentõs különbségek alakulhatnak ki a matematika-tananyag mennyisége és színvonala között. illetve a technika. Hagyjunk elegendõ idõt a tanultak begyakorlására. 6. 8. a 6. Ha a tananyag összeállításakor eltérünk a tankönyvektõl. A fenti dokumentumok csak ajánlásnak tekinthetõk. A mintatanterv feladata a matematikai nevelés globális áttekintése. A Témazáró felmérõ feladatsorok feladatokkal „fedik le” és értelmezik a követelményeket. A szabadon tervezhetõ órakeretbõl évfolyamonként. A kiegészítõ órakeretbõl hány óra rendszeresíthetõ felzárkóztatásra. Ezt a tankönyvek felépítése (nagy átfedések) is lehetõvé teszik. Inkább kevesebbet tanítsunk meg. hogy évfolyamonként mi módon és milyen elvek figyelembevételével értékeljük a tanulókat. A jogszabály lehetõséget biztosít a tananyag páratlan-páros évfolyamok közti átcsoportosítására. A helyi tanterv egyik legsajátosabb feladata a különbözõ tantárgyak tanításának összehangolása. ezen belül félévenként vagy kéthetes ciklusonként hány óra biztosítható a matematikai nevelés számára? 3. hány dolgozatot írattassunk. hogy a tanuló matematikatudása értékesebb lesz. értékrendjük érvényesítésére. Matematika 1-8. Pontosítsuk a követelményeket és az értékelési normákat. akkor gondoskodjunk arról. feltárják a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolódási lehetõségeket. a tananyag-feldolgozás menetének kialakítása. problémaszintû alkalmazására. módszertani elgondolásaik megvalósítására. Végül felhívjuk a figyelmet arra. részletezik a célokat. hogy a helyi tanterv csak a legalapvetõbb kérdésekben kösse meg a tanítók és szaktanárok kezét. A Programok évfolyamonként konkretizálják a követelményeket. elmélyítésére. Az egyes iskolák helyi tantervei más-más óraszámot biztosíthatnak a matematikatanítás számára. A tananyag végsõ összeállítása.. 5. Van-e igény és lehetõség a képesség szerinti csoportbontásra? 2. hogy az így kialakított rendszer egymásra épülõ fogalmakból álljon. alkalmazásra képesen. Rögzítsük. Ugyanakkor a kerettanterv által elõírtakat a 4. 7. A helyi tanterv összeállításakor gondoljuk végig a következõket: 1. Tartalmilag és a tananyag-feldolgozás menetében is egyeztessük a matematika. A Programok alternatívákat is tartalmazó tanmenetjavaslatai rugalmasan alkalmazkodnak ehhez a sokszínûséghez. Végül a Programok az egyes anyagrészek feldolgozásához kapcsolódóan a tanmeneti alternatívákat is figyelembe vevõ módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg. de azt alaposan. Az alsó és a felsõ tagozat tananyaga és követelményrendszere szervesen illeszkedjék egymáshoz. és a 8. javaslatokat tartalmaznak az értékelési normák kialakítására. osztály végére feltétlenül teljesítenünk kell. Több ismeret felszínes megtanítása nem jelenti azt. illetve a középiskolai felvételi vizsgákra történõ felkészítésre? 4. az egyes évfolyamok számára kiadott Programokat és a Témazáró felmérõ feladatsorok tanári változatait. a követelmények pontosítása a tanítókból és matematikatanárokból álló szakmai munkaközösség feladata.

A helyi tanterv kialakításának sémája 8 Matematika 1-8. osztály .

Önellenõrzés. akarati vonatkozások Spontán érdeklõdés. új kapcsolatok keresése. Bõvülõ passzív és aktív szókincs. konkretizálása. A fokozatosan hoszszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erõkifejtés képessége. alkalmazhatóvá tételére. amelyeket a matematikatanítás során leginkább szem elõtt kell tartanunk. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése. illetve a matematika jelrendszerével történõ megfogalmazására. a megértett ismeretek tudatos megtanulására. fogalmak. a munkával járó nehézségek vállalása. mérõeszközök használata). Fegyelmezett. Bizonyos helyzetekben ezek is elõtérbe kerülhetnek (például a beszédkészség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre nevelés A tanulási tevékenységben felismert vagy szóban. Igény a hiányos vagy meg nem értett ismeretek kiegészítésére. lelkiismeretesség. mások gondolatmenetének követésére. befogadásának. Törekvés a tanultak begyakorlására. számjegyek írásának tanítása. monotonitástûrés. Érzelmi. értékelésére. A tanultak megõrzése. igény és törekvés saját észrevételek. figyelemkoncentráció. A tanár és a társak közléseinek figyelmes meghallgatása. Értelmi nevelési vonatkozások A megfigyelõképesség fejlesztése Élmények aktív megfigyelésének. Kötelességtudat. átszervezése a feladatnak megfelelõen. A magyartalanság kerülése. Matematika 1-8. beépítése a meglévõ ismeretrendszerbe. Kommunikációs képességek fejlesztése Az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. összefüggések megértése.ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK Az alábbiakban táblázatba foglaljuk azokat a kerettantervben is megfogalmazott nevelési célokat. Figyelemkoncentráció és figyelemmegosztás. a tananyagnak és a pillanatnyi pedagógiai helyzetnek megfelelõen konkretizálnunk kell. írásban közölt új ismeretek. Az értelem nélküli bevésés elutasítása. kidolgozási képesség. Ezeket az általános célokat az évfolyamnak. a szövegek figyelmes olvasása. Munkafegyelem. Nem soroltuk fel külön a nevelési céloknak a „pszichomotoros tartományba” esõ vonatkozásait. tudati feldolgozásának képessége (érzékelés. az összefüggések megértésére. A munkasikerek átélése. kíváncsiság. Hajlandóság. A tanultak alkalmazására nevelés A tanultak spontán vagy tudatos reprodukálása. A logikus gondolkodás képessége. általánosítása. gondolatok nyelvileg helyes kifejtésére. konvergens algoritmikus gondolkodás. osztály 9 . észlelés. gondolkodás). majd tudatos használata. Emlékezõképesség. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. Hajlandóság és törekvés az ismeretszerzésre. A helyes tanulási szokások kiépülése. rendszerré szervezése. tudatos figyelem.

Reális énkép kialakítása A tanuló saját adottságainak. Törekvés a matematika eszközszerû alkalmazására. hajlamainak. Hajlandóság a szokatlan feladathelyzetek és az esetleges sikertelenség vállalására. Sikerélmények. eljárásoknak és gondolkodásformáknak a gyakorlatban. a normák alkalmazásának a szokása. segítõkészség. képzelet. teljesség. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése.Értelmi nevelési vonatkozások Problémamegoldásra nevelés A tanultak alkotó alkalmazásának képessége új ismeretek feltárásában. Ambíció. kerülése. alkalmazása. Törekvés a feladatok sokoldalú megközelítésére. Az egzakt. a beilleszkedés igénye. Alkalmazkodóképesség. rugalmasság. eredetiség). Hajlandóság és törekvés az igényes. újszerû megoldások keresésére. Gondolkodási mûveletek (például összehasonlítás. Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység. A hiányosságok kiküszöbölésére. játékosság stb. módszereknek. Tudatos önfejlesztés. Önbizalom.). Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. elvonatkoztatás. teljes és célratörõ gondolatmenet igényének kialakulása. jobb eredmények elérésére törekvés. A gyakorlati alkalmazásra nevelés Tapasztalatok és ismeretek a matematikai fogalmaknak. analógia). önbizalom. szintézis. analízis. Esztétikai nevelés A matematikai tartalom. általánosítás. ambíció. képességeinek és hibáinak ismerete. mások gondolatmenetének megértése. Akaraterõ. értékelése. A közösség normáinak elfogadása. áttekinthetõ füzetvezetésre. eredetiség. illetve más tantárgyakban (tudományokban) történõ alkalmazhatóságáról. a helyes viselkedésre. A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. A szellemi erõpróba igénye. Pozitív énkép. Érzelmi. hogy a matematikai ismeretek és a matematikatanulás során kialakult képességek a mindennapi életben is hasznosak és széles körben alkalmazhatók. Értelmi együttmûködés képessége. Közösségi együttmûködésre nevelés A közösség normáinak ismerete. a helytelen beszédforma és intonáció stb. gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság. akarati vonatkozások Érdeklõdés a megszokottól eltérõ feladatok iránt. A pontatlan és a „pongyola” fogalmazás. a korábbi elképzelések megváltoztatására. A közösségben folyó munka pozitív értékelése. egy-egy feladat. helyes értékelése. ötletgazdagság. osztály . 10 Matematika 1-8. Közösségi szellem. Annak a meggyõzõdésnek a kialakulása. A céltudatosság megjelenése. Sikerélmény.

a kialakult fogalmak absztraktabbak. hanem egymással kapcsolatban. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Optimális óraszám 1. 3. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 4. A matematika-tananyag koncentrikusan épül fel. egymást erõsítve dolgoztuk fel. illetve eszközként használjuk a matematikai gondolkodás fejlesztésében. A követelményeket és ezen belül a minimális teljesítményt úgy kell elõírni. sorozatok. Ugyanakkor évrõl évre egyre bõvebb számkörben. A feladatok összetettebbek. hogy a továbblépéshez szükséges tudást és képességeket biztosítsák. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. Az alsó tagozatos matematikaoktatás jellegébõl következik. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik. 2. A tanterv felépítése nem a feldolgozás folyamatát tükrözi. statisztika témakörökhöz tartozó tananyag egy részét feldolgozhatjuk 3-4 órás összefüggõ egységekben úgy is. mérés jelenik meg önállóan. Biztosítani kell az egyéb tantárgyak (lásd késõbb) számára a kerettanterv által elõírt követelmények teljesítéséhez szükséges matematikai ismereteket. a képességek fejlesztése érdekében szükséges lenne. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. „hézagmentes” és alkalmazásra képes rendszer alakuljon ki. 4. Harmadik. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét A fogalmak megszilárdítása. általánosabbak. eszközöket.MATEMATIKA 1-4. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 2. hogy a fogalmak egymásra épüljenek. Ugyanakkor tartalmában és követelményeiben helyenként meghaladja a kerettanterv elvárásait a következõk miatt: 1. a másik három témakört beépítjük ebbe a kettõbe. amelyre építkezve eleget tehetünk a kerettanterv által a különbözõ tantárgyak számára 5. és 6. az eljárások begyakoroltatása. illetve a valószínûség. hogy 1-4. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 3. a felismert összefüggések mélyebbek. a tanulási szokások kialakítása. osztály 11 . Matematika 1-4. Az alsó és felsõ tagozat közötti zökkenõmentes átmenet érdekében meg kell teremteni azt az alapot. hogy az órák fõ témáját alkossák. A kerettantervben elõírt tartalmat ki kell egészíteni úgy. nehezebb ismeretanyagra épül a tevékenység. negyedik osztályban az összefüggések. függvények. A tananyag-feldolgozás menetét az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. hogy az egyes tantervi témákat nem elszigetelve. osztályban elõírt követelményeknek. képességeket. Ezért a tantervben az egyes osztályok számára elõírt tartalom és tevékenységek felsorolásában látszólag nagy az átfedés. A tartalomban felsorolt öt témakörbõl az elsõ és második osztályban csak a számtan. algebra és a geometria. osztályban mindennap legyen matematikaóra.

5 órát. Az alsó tagozatban nem tanítunk halmazelméletet. akkor a hiányt részben pótolhatjuk úgy. hanem a többi témakörbe beépítve írja le az elvárásokat. amelyek begyakorlására az otthoni munkában a szokásosnál több idõt kell fordítanunk. Az ide tartozó ismeretek a matematikai szemlélet fejlesztését szolgálják. Vannak olyan anyagrészek.5 órára. hogy a tanuló ne készen kapja az ismereteket. Otthoni munka Átlagosan 15 perc/nap minden évfolyam számára (ezen felül esetenként szorgalmi feladatokat adhatunk). hogy a környezetismeret és a technika tananyagának a matematikával és egymással közös részét (elsõsorban geometria. a lakás. illetve kombinatorikát. mérések témakörben) komplex módon tanmenetben és óraszámban összehangolva dolgozzuk fel. az órakeret változatlan!) Ezért normál 4. osztályban is szükségünk lenne legalább a heti 4. osztály . saját gondolataik és észrevételeik pontos kifejezésében. 2. ha azt szeretnénk. A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek alapozása A Nemzeti alaptantervben a gondolkodási módszerek alapozása önálló témakör. a következõ órán feldolgozandó anyagrész elõkészítése. hanem tárgyi tevékenységbõl. Ezért a kerettanterv. algebra és a geometria. (Az 5. illetve a kombinatorika elemeit. Ilyenek például: statisztikai adatok gyûjtése. leírása és a matematikai szövegek értelmezése terén. az udvar. mérés témakörökbe beépítve eszközként használjuk a feladatok megoldásában. illetve a nehezebben haladókkal. osztályban feltétlenül a matematikaoktatás számára építsük be a szabadon tervezhetõ heti 1 órát. Az elmúlt évek matematikai felmérései súlyos hiányosságokat állapítottak meg a tanulók beszédkészsége. esetleg a tehetséggondozásra. és ennek megfelelõen a mintatanterv az 1-4. logika. osztályban. A témakörökhöz tartozó tananyag részben tartalmazza a halmaz. feltérképezése. és 3. Ezért ez a tanterv és a taneszközeink különös gondot fordítanak erre a területre.1. az otthoni környezet felmérése. hogy nem tudunk differenciáltan foglalkozni a tehetséges tanulókkal.. A házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása. 4. Ezért ez a tanterv minimális teljesítményszinten is megfogalmaz elvárásokat. évfolyamon nem önálló fejezetben foglalkozik ezekkel a területekkel. akkor fennáll a veszélye annak. Ezért a leszakadóknak folyamatosan szervezzünk korrepetálásokat és a tehetséges tanulóknak szakköri foglalkozásokat. mások gondolatainak megértésében. ha a helyi tanterv nem biztosítja legalább a heti 4. 12 Matematika 1-4. feladatsorok feldolgozásából kiindulva mintegy felfedezze azokat. Ha nincs mindennap matematikaóra. osztályos tananyag nõtt. segítik a tanulókat a fogalmak kialakításában. matematikai logikát. a matematikai gondolatok elmondása. a köztük lévõ kapcsolat felismerésében. Ezen túlmenõen rendszeresen biztosítsunk órát a korrepetálásra. hanem a számtan. a felejtés kompenzálása. a valóság megfigyelésébõl. hogy tanulóinknak ne okozzon gondot a felsõ tagozatba lépés. A korszerû matematikatanítás törekvése.

és mûveletfogalom kiterjesztését is. beleértve a kétjegyû számmal való szorzást és osztást is. sorozatok A számtan. osztály végéig a 10 000-es számkör megtanítását írja elõ. Összefüggések. algebra Az alsó tagozatos matematikatanítás alapvetõ feladata az alkalmazásképes szám. alkotó alkalmazására sok olyan feladatot dolgoztunk fel. elemzését stb. hogy ez a témakör az összóraszám nagyobb részében fõtémaként szerepel. a szóbeli és írásbeli eljárások megtanítása. függvénytáblázatok kitöltését. elmélyítése. amit a következõkkel indokolhatunk: Összefüggések keresését. Ezek a feladatok elõkészíthetik a szám. Matematika 1-4.Számtan. de lehetõleg 100 000-ig javasolja kiterjeszteni a számkört.és mûveletfogalom megalapozása. Ezért a mintatanterv a 4. az írásbeli mûveletek begyakoroltatására. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt helyez a szöveges feladatokra. Már elsõ osztálytól kezdve figyelembe veszi a gyermekek sokféleségét. algebra témakörben tanultak megerõsítésére. családi költségvetés). eszközként használhatjuk a matematika egyéb témaköreiben is. Ez a tanterv önálló témakörként írja le a matematikai mûveltségnek ezt a területét. bár minimális teljesítmény szintjén csak a 10 000-es számkör ismeretét várja el. A leírtakból következik. elsõ osztályban az órák mintegy 80-85%-ában. s majd a felsõ tagozatban önálló tananyagként elkülöníthetõ óraszámban is szerepel. Harmadik és negyedik osztályban. Például a 2. a számolási rutin fejlesztése. amely ehhez a témakörhöz is kapcsolódik. sorozatok képzését. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodási képességek alakítása. emiatt a tananyag igen „széles sávú” feldolgozását javasolja. függvények. majd fokozatosan csökkenve negyedik osztályban 60-70%-ában. osztály 13 . osztályban a 3-mal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése egyaránt szolgálhatja a 3-mal való szorzás és osztás elõkészítését. Ugyanakkor csak a 10 000-nél nagyobb számkör teszi lehetõvé például a mindennapi élet követelményeinek megvalósítását (vásárlás. a funkcionális analfabetizmus felszámolására. a tízes átlépés gyakorlását és a számok számegyenesen való elhelyezkedésével kapcsolatos tapasztalatszerzést. A felsorolt feladatok teljesítésének érdekében ez a tanterv a következõ területeken meghaladja a kerettanterv matematikával kapcsolatos elõírásait: A kerettanterv a 4. osztály végére legalább 20 000-ig. a rugalmas. grafikonok készítését. Különös gondot fordít a számolási eljárások elsajátíttatására. a biztos szóbeli számolási rutin alakítására.

1. 4.Geometria. a nézeti rajzok. statisztikai feldolgozására is. A modellezés. Ezért a tantervhez kapcsolódó taneszközök bõséges és sokszínû feladatot tartalmaznak. Ugyanez vonatkozik a gyermek mindennapi életével kapcsolatos adatok. alaprajzok alkalmazására. Már 1. A szám. osztályban 20-25%. A geometria. Ezeket az anyagrészeket a technika és a környezetismeret is tartalmazza. lejegyzésével. hanem tematikailag és a tanmenetekben összehangolva javasoljuk feldolgozni. mérési eredmények gyûjtésére. például a gyakorlati mérésekre. mérés A képi gondolkodás. mérés témakör önálló óraszámának aránya az összóraszámhoz képest fokozatosan nõ. Ezért a témára fordítható óraszám nem határozható meg egyértelmûen. hanem közösen elvégzett kísérletek. A témakörhöz tartozó tartalmak feldolgozása nem különíthetõ el a számtan. a térszemlélet fejlesztése ugyanolyan fontos. egymást erõsítve jelennek meg a tanulási folyamatban. Az elmondottakból az is következik. osztályban 10-15%. készítésére. statisztika A valószínûség fogalomkörével elsõsorban ne tankönyvi feladatokon keresztül ismerkedjék meg a gyermek. a fogalmak kialakításának. Ennek ellenére a geometriatanításunk nem lehet tankönyvcentrikus. Valószínûség. osztálytól kezdve fordítsunk különös gondot erre a témakörre! A tanterv a szokásosnál nagyobb súlyt fektet a mindennapi élet geometriájára. osztály . mint például a számolási rutin vagy a szövegértelmezés alakítása. ezért ezek a témakörök mindegyik évfolyamon összefonódva. a függvények. Ezért ezeket nem egymástól függetlenül. 14 Matematika 1-4. grafikonok és a mérések tanításától. értelmezésével. a tényleges mérés elengedhetetlen feltétele a geometriai látásmód megalapozásának.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. hogy a követelményeket összhangba kell hozni a fenti tantárgyak követelményeivel. „valószínûségi játékok” kimeneteleinek megfigyelésével. Itt is vegyük figyelembe a többi tantárgy tematikáját.

) Hajdu Sándor: Matematika 1. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. a másodikban 5 matematikaóra van.. Beiratkozáskor célszerû felhívni a szülõk figyelmét a Hajdu Sándor-Scherlein Márta: Mesélõ fejtörõ címû kiadványra. pálcikák stb. III. színes korongok. A szülõk. Eszköztár. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. Program. tanítói segédlet Megjegyzések 1. Az 1. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. osztályos tankönyv bevezetõ része sok olyan feladatot tartalmaz. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. osztály 15 . 2. tanulói segédlet (A javítási útmutatót a Program utolsó fejezete tartalmazza. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 1. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. amely globálisan fejleszti a gyerekek képességeit. Ezzel biztosítható a 20-as számkörben a tanultak kellõ begyakorlása. II. Szeptember elsõ heteiben célszerû integrált foglalkozásokat tartani. Matematika 1. és elõkészíti õket az iskolai tanulásra. logikai lapok.) Hajdu Sándor: Matematika 1-2. illetve az óvónõk számára módszertani javaslatokat is tartalmaz. Matematika 1. osztály Javasolt óraszám I. amely komplex módon kapcsolódik több tantárgy célkitûzéseinek megvalósításához. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 1. osztály. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 4.

szétválogatása adott szempont szerint. Számszomszédok megállapítása. mint mûveleti eredmény. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. Szövegértelmezõ képesség alakítása. <. Lényegkiemelõ és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával. mint mérõszám. osztály . számok. modellel. A számolási rutin és a problémamegoldó gondolkodás. Otthoni munkára javasolt idõ: 35 óra. A számok írása. Tárgyak megszámlálása és leszámlálása 20-ig egyesével. személyek. illetve a matematikai fogalomalkotás képességeinek alakítása. használata. mennyiségek megmérése. írása.és mûveletfogalom. Számok. mint sorszám. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Számok írása. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. 16 Ismert halmaz elemeinek összehasonlítása. A természetes szám fogalmának megalapozása 0-tól 20-ig sokféle tevékenységgel. a >. tartalmi megközelítéssel. mennyiségek.Számtan. illetve felismert szempont szerint. valószínûségi játékokkal. statisztikai adatok gyûjtésével. szétválogatása. algebra témakör keretében foglalkozunk térbeli tájékozódást fejlesztõ feladatok megoldásával. illetve csökkenõ sorrendben. Jellemzõk Összóraszám: 120-150 tanítási óra attól függõen. szöveges megfogalmazásával. kimérése. a matematikai tartalom képi. = jelek megismerése. A számtan. A számok nagyság szerinti összehasonlítása. sorozatok képzésével. olvasása. A természetes szám mint véges halmaz számossága. Tárgyak. kettesével. A sorszám fogalmának ismerete. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. sorba rendezése növekvõ. szemléltetéssel. szokások kialakítása. hogy a helyi tanterv hány órát biztosít a matematika tanítására. illetve a finommanipulációs képesség fejlesztése. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. összefüggések vizsgálatával. különbözõ állítások igazságának eldöntésével stb. helyes használata. a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése. rendezése. Tananyag. Adott számok helyének megkeresése egyesével beosztott számegyenesen. rajzzal. helyes használata. olvasása. mennyiségek nagyság szerinti összehasonlítása. tevékenység. függvénytáblázatok kitöltésével. A kétjegyû szám bontása 10-nek és egy egyjegyû számnak az összegére. olvasása. alakzatok összehasonlítása. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 1. mennyiségek összehasonlításával. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési és oktatási célok megvalósítását is szolgálja. rendszerezése egy (esetleg két) adott. A szám. rendezése.

relációkkal. állítások tagadása. Konkrét számok. Kétjegyû számok bontása két szám összegére.és különbségalakjainak felsorolása. Számok bontása két szám összegére. leolvasása. használata. tevékenység. matematikai jelekkel. rajzról. Összeadás és kivonás írása rajzról. Az összeadás és a kivonás különbözõ értelmezéseinek alkalmazása a 20-as számkörben. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Páros. Összeadás és kivonás 10 és 20 között (a 10-es számkörben begyakoroltak analógiájára). Páros számok bontása két egyenlõ tag összegére. Gyakorlottság két szám összegének és különbségének meghatározásában a tíz átlépésével is. négytagú összeg kiszámítása. Matematika 1. Három-. Az elõzõekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése. egyjegyû és kétjegyû számok fogalma. mennyiségekkel kapcsolatos kifejezések megismerése. A számegyenes alkalmazása a számfogalom és a mûveletfogalom alakításában. lehetõségek. rajzról. illetve kisebbítendõ meghatározása. elrendezésében a matematika különbözõ témaköreiben (például számok bontott alakjainak felsorolásában). különbözõ értelmezéseinek megalapozása a 20-as számkörben sokféle tevékenységgel. megfogalmazása matematikai jelekkel (esetleg tanítói segítõ kérdések alapján). Kéttagú összeg hiányzó tagjának pótlása. leírása matematikai jelekkel. A számegyenesen való lépegetés mint összeadás. gondolkodási módszerek alapozása Ismerkedés a számegyenessel. az egyik tag 10. megfogalmazása. Többféle megoldás keresése. Számokkal. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét alaphalmaz elemeivel. egyszerû szövegrõl tanult összefüggések megfigyelése. összegyûjtésében. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. alkalmazása. számok összeg. Tevékenységrõl. osztály 17 . leolvasása. megfogalmazása. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadás és kivonás fogalmának. egyszerû szövegrõl tanult fogalmak. Tevékenységrõl. megfogalmazása szöveggel. mûveletekkel. illetve kivonás. helyes használata. lejegyzése relációs jelekkel. A természetes számok elemi tulajdonságai: számszomszédok. páros és páratlan. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. többféle kiszámítási mód megismerése. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek. összefüggések önálló megfigyelése. kétjegyû szám fogalmának ismerete. A változások megfigyelése. egyjegyû.Tananyag. a számok közötti összefüggések felismerése. megoldások kiválasztásában. Az összeadás és kivonás begyakorlása. mûveletekkel. számhalmazok tulajdonságairól megfogalmazott állítások igazságának eldöntése. Kivonásban a hiányzó kivonandó. páratlan.

Jellemzõk A felsorolt tartalmakat. osztályban nem tanítjuk önálló témakörként. függvények. mûvelettel. egyenlõtlenségek megoldásával. megoldása tárgyi tevékenységgel. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrészek. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez. a kreatív attitûd alakításához. >. illetve a geometria. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Legegyszerûbb szöveges feladatok nem önálló olvasás alapján történõ értelmezése. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. rajzzal. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.) Ismerkedés a £. Ismerkedés egyenletek. rajzzal. Összefüggéseket felismerõ és rendezõ képesség fejlesztése. mûveletrõl. Egyszerû szöveges feladatok értelmezése. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítéséhez. ³. tevékenységeket 1. a feladat megoldása. rajzzal. = relációkkal. a köztük lévõ kapcsolatok feltárásához. mûveletekkel (esetleg tanítói rávezetõ kérdések alapján). a számolási rutin.Tananyag. a matematikai modell megkeresése. <. III. játékkal. / / / Ismerkedés a római számírással. tevékenységek segítségével. tevékenység. osztály . Az ebbe a témakörbe tartozó feladatok feldolgozását eszközként használjuk a számtan. ötletgazdagságra való törekvés. algebra. a gondolkodási mûveletek. 18 Matematika 1. gondolkodási módszerek alapozása Szövegértelmezés és szövegkészítés Az összeadással és kivonással kapcsolatos szöveges feladatok feldolgozása tárgyi tevékenységgel. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. megoldása tevékenységgel. Rugalmas gondolkodásra. Összefüggések. Kitekintés a 100-as számkörre. rajzról. Ezért az erre a témakörre fordított óraszám nem határozható meg egyértelmûen.

ugyanannyi. osztály 19 . Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Számok. nagyobb. felismerése. a képi gondolkodás. ugyanolyan alakú. adott szabály alapján. formákból. matematikai jelekkel. ugyanabba a csoportba tartozik stb. Számok bontásának táblázatba rendezése. színezések. A szabály felírása többféle alakban. Matematika 1. Az összehasonlító.és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. felismerése. mozgásokból stb. A változtatás végrehajtása adott vagy felismert szabály alapján. Sorozatok Számokból. esetleg felismert szabály alapján. a sík. párosítással. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. keresése. Geometria. jelenségek stb. számosságok változásának megfigyelése. Jellemzõk Összóraszám: 20-25 tanítási óra. egyszerû egyenlettel vagy szöveggel adott függvény táblázatának kitöltése. mennyiségek. több szabály keresése. (Kisebb. mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve az önálló mérések. sorba rendezéssel. közti kapcsolatok megfigyelése. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok folytatása a 20-as számkörben. lépegetés számegyenesen. megjelenítése például kiválasztással.Tananyag. nyíljelöléssel. tárgyak. formák. több. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. sorba rendezéssel. egyenlõ. Periodikus sorozatok képzése. Formák. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. a geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása.) Grafikonok. összehasonlítással. függvények Számok. modellezések nagyobb idõigényét). álló periodikus sorozatok folytatása. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján. kevesebb. mennyiségek. megkülönböztetõ képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történõ rendezése útján. Összetartozó elempárok keresése. tevékenység.

Mérés alkalmi mértékegységekkel (például kirakás színes rudakkal). Megfigyelés. becslése. literrel. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. a köztük lévõ kapcsolatok ismerete. akkor a különbözõ tantárgyakban tanított tartalmak egymást erõsítik. mély stb. a mértékegység. összehasonlításokat. kimérése centiméterrel.és egyszerû szöveges feladatokban. A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a kerettantervnek a környezetismeretre és a technikára vonatkozó követelményeit. mérõeszközökkel. alkalmazása. A centiméter és a deciméter. osztály Hosszúság és ûrtartalom összehasonlítása. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. méterrel. deciméter. Ûrtartalmak összehasonlítása. a vonalzó használata.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. centiméterrel. deciméterrel. mérés 20-25 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. Hosszúságok összehasonlítása.és mûveletfogalmát. 20 Matematika 1. sorba rendezése. Ugyanakkor a geometria. összehasonlítás. Építés. tevékenység. a mérés.A szám. Tapasztalatszerzés a mértékegység és mérõszám közötti fordított arányosság megismertetésére. illetve a liter és a deciliter fogalma. széles. az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések (hosszú. mérés. rövid. Ha a helyi tantervben a tanmenetek felépítésében is biztosítjuk a tantárgyak közötti koncentrációt (esetleg integrációt). sorba rendezése. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. Környezetismeret: Saját testhez viszonyított irányok. becslése. Kapcsolatok A tananyag feldolgozásakor vegyük figyelembe a társtantárgyakra vonatkozó elvárásokat. megmérése és kimérése választott mértékegységgel. Technika: Becslés. A vonalzó használata. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . a mérõszám fogalmával. csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak körében. 20 cm-nél nem nagyobb távolságok megmérése. deciliterrel. Évszakok. A centiméter. hónapok. keskeny. Tananyag. rendezés.) használata. napszakok. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. A tanult mértékegységek használata szám. alacsony. mérések Ismerkedés különbözõ mennyiségekkel. méter megismerése. Mérés alkalmi mértékegységekkel. nap. magas.

alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Matematika 1. A tengelyes szimmetria fogalmának elõkészítése. óra. tevékenység. helymeghatározás a tanult kifejezésekkel. napszakok. az ötszög és a kör felismerése. Irányok. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése. a megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. Testek építése. kiválasztása.és mûveletfogalom kialakításával kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. Évszakok. gondolkodási módszerek alapozása Tömegek összemérése (egyensúlyozás). A matematika iránti érdeklõdés felkeltése matematikai játékok segítségével. jobbra. közötte. helymeghatározás Tájékozódás térben. Jellemzõk A szám. elõállítása kirakással. idõtartamának megfigyelése. a négyszög. nap. statisztika Általános fejlesztési feladatok A rendszerezõképesség. ezért összóraszám külön nem határozható meg.Tananyag. ismerkedés a kilogrammal. Valószínûség. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. helyes használata. hét. Tájékozódás. elõtte. mögötte. fölötte. irányváltoztatások. Események idõbeli lefolyásának. Alakzatok elõállításának vizsgálata Ismerkedés geometriai formákkal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hét. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. mellette. óra idõtartamok helyes alkalmazása. papírkivágással stb. balra stb. alakzatok elõállítsa.) használata. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. osztály 21 . hónapok. Alakzatok közül a háromszög. nap. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta. geometriai tulajdonságokkal. Alakzatok tulajdonságainak megfigyelése.

tapasztalatok összevetése sejtésekkel. például kockadobások kimeneteleinek megfigyelése. elõállítása. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. ábrázolása. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi játékok.Tananyag. megállapításokkal. tevékenység. A „biztos”. Oszlopdiagram értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 22 Matematika 1. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. lejegyzése. Sejtések megfogalmazása.

osztály. Matematika 2. indoklások megfogalmazása. Ezzel biztosítható az elemi számolási ismeretek megfelelõ elsajátítása. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. III. osztály 23 . színes korongok. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja.2. tankönyv Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. Viszonyítási képesség fejlesztése. begyakorlása. a másodikban 4 matematikaóra van. lehetõségek. a matematikai tartalom képi. kreatív gondolkodóképesség alakítása. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését.) Hajdu Sándor: Matematika 2. Az önálló. absztrakció. mûveletek. megoldások kiválasztásában. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 1-2. pálcikák stb. tartalmi bõvítése. A számolási rutin fejlesztése. igazolás. Eszköztár. rugalmas. a problémamegoldó gondolkodás alapjainak. erõsítése. Matematika 2. elrendezésében. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképességnek. II. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása számok. osztály Javasolt óraszám I. Kételkedés. tanulói segédlet (Vagy számkártyák. Optimális változat a heti 4 alapóra +1 szabadon tervezhetõ óra. Emlékezetfejlesztés. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 2. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. logikai lapok. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Algoritmusok követése. összegyûjtésében. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének és a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. A szám. szokások bõvülése. ellenõrzés. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. Analógiás gondolkodás. tanítói segédlet Számtan.és mûveletfogalom elmélyítése. Program. logikus..

olvasása 100-ig. A 100-as számkörben halmazok. A számok írása.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. statisztikai adatok gyûjtésével. kettesével. rendszerezésével. tízesével 100-ig. megfogalmazása. L. Halmazok elemeinek szétválogatása. a kétjegyû számok bontása tízesek és egyesek összegére. nagyság szerinti összehasonlításuk. mennyiségek megfigyelése. majd önálló. Ezzel kapcsolatosan igaz állítások megfogalmazása. több. értelmezése (ismerkedés a diszkusszió alapjaival). V. A számtan. szétválogatása. Viszonyítások: nagyobb. a feladat megoldása. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-25%-a az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását is szolgálja. Tananyag. helyiérték. leírása matematikai jelekkel. illetve csökkenõ sorrendben. A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatosan a szaknyelv helyes használata. A kétjegyû szám mint egy kerek tízes és egy egyjegyû szám összege. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak.és leszámlálása egyesével. néma olvasás alapján. eleinte tanítói felolvasás. lejegyzésével. Jellemzõk Összóraszám: 120-140 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. illetve felismert szempont szerint. függvénytáblázatok kitöltésével. Az egyjegyû és kétjegyû szám fogalma. mérõszám használata. összefüggések vizsgálatával. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. illetve állítások igazságának eldöntése. állítások igazságának eldöntésével. Halmazok összehasonlítása. rendezése többféleképpen. A matematikai modell felírása. A számfogalomról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 24 Matematika 2. tevékenység. osztály . adott szempontok szerint. összehasonlítása. összehasonlítása. rajzzal. A 100-nál nem nagyobb számok írása római számírással az I. rendszerezése egy és két adott. X. felsorolásuk növekvõ. modellel. rendszerezése. mennyiségek összehasonlításával. értelmezésével. A kerek tízesek fogalmának különféle megközelítése. algebra témakör keretében foglalkozunk számok különbözõ tulajdonságok szerinti rendezésével. hányszor akkora megfogalmazása. A változások és összefüggések megfigyelése. valószínûségi kísérletekkel. a megoldás ellenõrzése. rendezése. C jelek segítségével. többféle megoldás keresése. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. Biztos számfogalom a 100-as számkörben: Elemek meg. mennyiségek megfigyelése. sorozatok folytatásával. Az alakiérték. tényleges érték fogalmának elõkészítése. Egyszerû. illetve összetettebb szöveges feladatok értelmezése. Darabszám. A 100-as számkörben adott számok.

mint részekre osztás. következtetés többrõl egyre. írása. <. páratlan szám fogalmának általánosítása..és leszámolás kettesével. Oszthatóság (2vel. A szorzótáblák begyakorlása. . A szorzat megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. tevékenység. Meg. > jelek helyes használata. A számok egyes. Az osztás alkalmazása. az osztás mint bennfoglalás. négyesével. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az =. Többféle kiszámítási mód megismerése. Számok néhány tulajdonságának ismerete. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Az összeadásról és kivonásról tanultak kiterjesztése a 100-as számkörre sokféle tevékenységre. Következtetés többrõl egyre. sorba rendezésük. illetve analógiára építkezve. 10-zel. mint részekre osztás. illetve a tízes számszomszédok megállapítása. alkalmazása. Matematika 2. a szorzótáblák közötti kapcsolatoknak. páros. szöveg stb. Az összeadás és a kivonás kapcsolatának ismerete. alkalmazása. helyes használata. Az osztás értelmezése: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. számegyenesen való lépegetéssel stb. a szorzótáblák ismerete és alkalmazása. begyakorlása. tízes. az összeadás és kivonás kapcsolatának felismertetése. elmélyítése. olvasása. ötösével. elvégzése a 100-as számkörben. A páros és a páratlan számok fogalma. alapján.. gondolkodási módszerek alapozása Kétjegyû számok nagyság szerinti öszszehasonlítása. A szorzás tényezõi felcserélhetõségének. Az osztás értelmezése a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan: az osztás mint a szorzás fordított mûvelete. következtetés egyrõl többre. Az összeadás és kivonás elemi tulajdonságainak. A természetes szám mint mérõszám. Az egyes. A négy alapmûvelet fogalma és biztos elvégzése a 100-as számkörben: Az összeadás és kivonás különféle értelmezései kép. Tapasztalatgyûjtés az összeg és különbség változásairól. tízesével. mennyiségekkel. Számok közti kapcsolatok. Kitekintés az 1000-es számkörre. A szorzás értelmezése. páratlan szomszédai. A sorszám fogalmának ismerete. hányszor akkora.) vizsgálata a soralkotás és a szorzótábla közvetlen alkalmazásával. alkalmazása. Számok helyének megtalálása az egyesével beosztott számegyenesen. Viszonyítások: mennyivel több (kevesebb). 5-tel. A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint. Ismerkedés mennyiségek legegyszerûbb törtrészeivel. felismerése. mint bennfoglalás. A páros és a páratlan számok legfontosabb tulajdonságainak ismerete.Tananyag. osztály 25 . Ábrázolásuk egyesével beosztott számegyenesen. Az összeg tagjai felcserélhetõségének ismerete. Számok közelítõ helye a többféle beosztású számegyenesen. a szorzat változásainak felismertetése. A páros. A szorzás értelmezése: egyenlõ tagok összeadása darabszámmal. Következtetés egyrõl többre. hármasával. tevékenység. alkalmazása. ezek alkalmazása a szorzótáblák megtanulásában. Az összeadás és a kivonás megjelenítése számegyenesen való lépegetéssel. illetve téglalapos elrendezéssel.

osztásban a hiányzó komponens megkeresése. majd a matematikai tartalom bõvülésével fokozatosan összetettebb szöveges feladatok a számokról. Kétjegyû számok szorzása egyjegyû számmal a 100-as számkörben. ábráról. kiegészítõ halmaz szerepe nyitott mondat megoldásában. mûveletek kijelölése. kétjegyû számok kétszerese. válasz megfogalmazása. Mennyiségek. Hiányos összeadásban. ha a hányados kétjegyû. Összefüggések. Egy mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat értelmezése.Tananyag. többféle megoldás keresése. kapcsolatok. Alaphalmaz. mennyiségek. Összetett számfeladatok megoldása. Lejegyzés (ábrázolás). Nyitott mondat készítése szövegrõl. Állítások tagadása. A maradékos osztás értelmezése. alkalmazása. Nyitott mondat felírása tevékenységrõl. zárójelek használata. megoldása. Ismerkedés a logikai „és”-sel. Matematika 2. Az elõzõekkel kapcsolatos igaz. Egyszerû. szövegrõl. Kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörön belül. mûveletekkel kapcsolatos feladatokban összefüggések vizsgálata. A szöveges feladatok megoldása kapcsán az adatok lejegyzése. Szöveg megfogalmazása tevékenységrõl. ábráról. Több mûveletbõl álló feladatsorok. páros számok fele. gondolkodási módszerek alapozása Tapasztalatgyûjtés a hányados változásairól. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû szöveges feladat önálló olvasással történõ értelmezése. Maradékos osztás a szorzótáblák alkalmazásával. szorzásban. Válasz megfogalmazása. Kétjegyû páros számok felének meghatározása. Zárójelek használata. szövegértelmezés és szövegkészítés A számokkal. az összefüggések megállapítása. Számolás. Nyitott mondat igazzá tétele. ismerkedés kétjegyû számok egyjegyûvel való osztásával. rajzról. az eredmény meghatározása. A számok közötti kapcsolatok mûveletekkel történõ megjelenítése. alkalmazása. elmélyítésére. Mûveletek helyes sorrendjének megismerése. alakzatok behelyettesítése. gyakorlására. illetve hamis állítások igazságának eldöntése. 26 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A szorzat tényezõi felcserélhetõségének ismerete. a mûveletek helyes sorrendjének ismerete. Ellenõrzés. a számítás tervének (esetleg többféle alakban történõ) elkészítése. részhalmaz. megoldása. Nyitott mondatok igazságtartalmának megkeresése. tevékenység. ellenõrzése és értelmezése a szöveg alapján. alkalmazása a tanult szorzótáblákhoz kapcsolódóan. Terv. osztály . Nyitott mondatba számok. kivonásban. mûveletekrõl. alkalmazása. mûveletekrõl tanultak értelmezésére.

összehasonlítással. csökkenés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 2. a gondolkodási mûveletek. felismerése. a számolási rutin és a rugalmas problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. közti kapcsolatok megfigyelése.). függvények. alakzatok közti felismert kapcsolatok megjelenítése különbözõ módon. 2-vel. Táblázattal adott kapcsolatok értelmezése. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. mérés témakörökhöz tartozó fogalmak elmélyítésére. keresése.. tevékenységeket nem tanítjuk önálló témakörként. szövegkészítés táblázat alapján. folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. ötletgazdagságra való törekvés. mennyiségek. illetve felismert szabály alapján. 10-zel növekvõ.Összefüggések. Táblázattal adott függvényhez szabály keresése. Tananyag. a köztük lévõ kapcsolatok feltárására. hányadossorozat). a szabály felismerése. 4-gyel. Ugyanazzal a számmal növekvõ vagy csökkenõ sorozatok képzése. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tevékenység. A szabály felírása többféle alakban.. hanem eszközként használjuk a számtan. illetve geometria. osztály 27 . Szöveggel adott függvény szabályának meghatározása. formák. táblázatának kitöltése. A témakör feldolgozására szánt óraszám nem határozható meg egyértelmûen. Táblázat kitöltése adott szabály szerint. tevékenységek segítségével. megjelenítése például kiválasztással. periodikusság stb. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések.. tárgyak. Néhány elemével adott sorozathoz szabály(-ok) keresése. sorba rendezéssel. A bõvülõ tartalomnak megfelelõen számok. a sorozat folytatása. Jellemzõk Az itt felsorolt tartalmakat. A kapcsolat szavakkal. illetve csökkenõ sorozatok folytatása. . Sorozatok Tárgy-. Rugalmas. a kreatív attitûd alakítására. hogy több szabály is lehetséges. mûveletekkel való kifejezése (különbségsorozat. A sorozat tulajdonságainak megfigyelése (növekedés. 3-mal. jelenségek stb. rajz-. Táblázatok kitöltése szöveggel vagy egyenlettel adott. nyíljelöléssel stb. Egyszerû tapasztalati függvények. függvények Számok. párosítással. algebra. kreatív gondolkodásra. a számolási rutin. annak felismerése. mennyiségek.és számsorozatok kiegészítése. a szövegértelmezõ képesség fejlesztése változatos feladatok. jel.

kreativitás. Ezeknek az ismereteknek a tantervekben történõ összehangolása lehetõséget biztosít arra. tevékenység. mérés Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség.Geometria. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépítve jelenik meg. l. osztály . a síkbeli és a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. perc. Jellemzõk Összóraszám: 20-30 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámának megfelelõen. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra (figyelembe véve a mérések. Idõmérések végzése. osztályos geometria. Pontosság. Tájékozódás az idõben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. környezetismeret) kerettantervei is tartalmazzák. A kicsinyítés és a nagyítás fogalma. statisztikai adatgyûjtéseket végeztethetünk. Tananyag. A becslés és a méretmegadás gyakorlása. mértékegységeinek használata. Környezetismeret: Becslések. nap. mérések A különbözõ mennyiségekrõl. alkalmazásuk a bõvülõ számkör figyelembevételével. A szám. rajz. testek elõállításában. Gyakorlati mérések. hét. mérõeszközökrõl tanultak kibõvítése. Kapcsolatok A 2. év). mérés 20-30 órájában is fejlesztjük a tanulók szám. összehasonlításokat. Tudatos eszközhasználat. elmélyítése. cm. Technika: Makett építése látszati rajz alapján építõelemekbõl. A geometriai fogalomalkotás elemi képességeinek alakítása. hogy kevesebb idõ alatt mélyebben és hatékonyabban tudjuk feldolgozni a tananyagot. dm. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. dl. óra. a képi gondolkodás. öszszefüggéseket állapíttathatunk meg stb. Különbözõ mérések elvégzése a saját testen. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása lehetõségek. Ugyanakkor a geometria. dkg. mérések témakör egyes tananyagait a társtantárgyak (technika.és mûveletfogalmát. Alkotóképesség. síkidomok. modellezések idõigényét).és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 28 Matematika 2. ezért a témakörhöz tartozó tartalmak és tevékenységek közel fele a számtan. kg. egyszerû mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m. hónap. megoldások kiválasztásában.

kapcsolatuk. a centiméter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. a hosszúságméréssel kapcsolatos kifejezések használata. Alakzatok tükrösségének vizsgálata tükörrel. A hosszúság-. Tapasztalatszerzés a mértékegység és a mérõszám közötti fordított arányosság felismertetésére. a téglatestek közül a kocka kiválasztása. deciliterrel. geometriai tulajdonságokkal. hajtogatással. hét. a négyszög. becslése. deciliter és centiliter fogalma. Tapasztalatszerzés elemi geometriai tulajdonságok fogalmának elõkészítésére. felismerése. A hatszög. A téglalap és a négyzet fogalma. Az alakzatok közül a kör. az ötszög kiválasztása. Az idõmérés egységeinek (év. sorba rendezése. hajtogatással. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat. megmérése. A méter. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok összehasonlítása. Testek építése (például színes rúdból. hónap. Ûrtartalmak összehasonlítása. legszembetûnõbb tulajdonságaik vizsgálata. A négyszögek közül a téglalapok. Különbözõ sokszögek vizsgálata. hét. számbavétele. tengelyesen szimmetrikus formák vizsgálata. osztály 29 . Síkidomok elõállítása tulajdonságaik vizsgálata. Mértékegységek átváltása. óra. centiméterrel. a téglalapok közül a négyzetek kiválasztása. centiliterrel. perc) ismerete. nap. sorba rendezése. Az idõmérés egységei (év. csúcsok felismerése. a kilogramm. Testek másolása modellrõl.Tananyag. hónap. Szöveges feladatok. nap. A liter. modellezõ készletbõl). deciméterrel. a deciliter. A testek közül a téglatest. méter fogalma. Tömegek összehasonlítása. deciméter. óra. Mûveletek mennyiségekkel. Tapasztalatszerzés a téglalap és négyzet legfontosabb tulajdonságainak felismertetésére. transzformációk Ismerkedés geometriai formákkal. az idõ-. Mértékegységek átváltása. literrel.és az ûrtartalommérésrõl tanultak alkalmazása gyakorlati mérésekben szöveges feladatokban. a dekagramm és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Mérés alkalmi mértékegységekkel. Mûveletek mennyiségekkel. a háromszög. a deciméter. a centiliter és a köztük lévõ kapcsolat ismerete. becslése. Matematika 2. Események idõbeli lefolyásának. gondolkodási módszerek alapozása Hosszúságok összehasonlítása. papírkivágással stb. Mérés alkalmi mértékegységekkel. Síkidomok. az élek. idõtartamának megfigyelése. egyenes vonalon adott hosszúságú szakasz kimérése. Ûrtartalmak összehasonlítása. a tömeg. a liter. Tömegek összehasonlítása. hétszög stb. kapcsolatuk. perc). testek. lapok. a kilogramm. A tengelyes szimmetria fogalmának bõvítése. tevékenység. A téglatest és a kocka fogalma. A centiméter. elõállítása kirakással. méterrel.

A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. A hasonlóság és egybevágóság fogalmának alapozása. gondolkodási módszerek alapozása Síkidomok. Összóraszám: nem határozható meg. lejegyzése. Kapcsolatok A statisztikai adatok gyûjtése. feldolgozása szoros kapcsolatban van mennyiségek mérésével. tevékenység. rendezése egy-két adott vagy felismert szempont szerint. illetve testek csoportosítása. A „biztos”. osztály Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . grafikonok értelmezése. lejegyzése. Kombinatorikus képesség fejlesztése. A mindennapi élet véletlen jelenségeinek megfigyelése. Táblázatok. szemléltetése grafikonnal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. és azon keresztül a környezetismeret témakörével. oszlopdiagrammal. másolása. Az adatok táblázatba rendezése. síkidomok elõállítása. A kerület és a terület fogalmának alapozása. Valószínûség. tevékenység. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események elkülönítése. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. a valószínûségi szemlélet alapozása. Szóbeli és képi kifejezõképesség fejlesztése.Tananyag. Tananyag. lejegyzése. Jellemzõk A tanítás során nem jelenik meg önálló témakörként. illetve testek rendezése legfeljebb két szempont szerint. gondolkodási módszerek alapozása A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok gyûjtése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. sablon használata. 30 Matematika 2. Vonalzó. Egyszerû valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése.

tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. évi 185 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 3. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. A kötelezõ óraszámon belül 1 óra szabadon tervezhetõ. szokások bõvítése. Gyakorló.. Optimális változat a heti 4 alapóra + 1 szabadon tervezhetõ óra. problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. a gondolkodási mûveletek.3. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3-4. Matematika 3. akkor a következõ lehetõségeket javasoljuk: a) Kéthetes ciklusonként 9 matematikaóra van. Eszköztár. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. A rugalmas. Ha ennek az óraszámnak a felét a helyi tanterv a matematika tanítására biztosítja. osztály 31 . tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 3. évi 148 óra: Ebben az esetben feltétlen javasoljuk a „leszakadók” felzárkóztatásának megszervezését. Egyszerû kombinatorikus feladatokban a lehetõségek elõállítása. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Ez a megosztás lehetõvé teszi. osztály Javasolt óraszám I. az önálló. A kerettanterv alapóraszáma heti 4 óra. rendezése. logikus. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. és kellõen begyakoroltassuk ezt az algoritmust. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 3. osztály. A matematikai tartalom képi. Matematika 3. Program. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. ötletgazdag gondolkodás alapjainak alakítása többféle megoldás keresésével. II. évi 166 óra: b) Az elsõ félévben 5. Feladatgyûjtemény. erõsítése. a másodikban 4 matematikaóra van. tanulói segédlet Számtan. III. hogy viszonylag korán foglalkozzunk az írásbeli osztással. fegyelmezett.

Az 1000-es számkörben adott számok. Ezért a fenti órakeret mintegy 20-30%-ában kapcsolódik az egyéb tantervi témakörökben megfogalmazottakhoz. rendezése. tevékenység. alkalmazása.A szám. folytatására. átlagosnál jobb tanulócsoportokban javasoljuk. és ezen belül is a matematika kiemelt feladata. néma olvasás alapján. Így élünk azzal a jogszabály adta lehetõséggel. A becslés képességének fejlesztése. A mûveletfogalom és a mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése az írásbeli mûveletekre. szétválogatása. Hangsúlyozzuk. rajzzal. önálló. illetve felismert szempont szerint. mennyiségek megfigyelése. rendszerezése egy és két adott. nyitott mondatok megoldására. statisztikai megfigyelések értelmezésére. hogy a szövegértelmezõ képesség fejlesztése minden tantárgy. összehasonlítása. osztály . A szaknyelv helyes használata. Ezért a matematikára fordított idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatot kell megoldatnunk. egyszerû matematikai szövegek megértése. hamis állítások megfogalmazása. mértékegységek átváltására stb. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. a kombinatorikus gondolkodásmódot. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 32 Matematika 3. A számolási rutin fejlesztése.és mûveletfogalom elmélyítése. továbbépítése.2000-es számkörben dolgozza fel a tananyagot. Ugyanakkor jelentõsen enyhíti a felsõbb évfolyamokon jelentkezõ idõhiányt. sorozatok képzésére. modellel. rendezése. A számtan-algebra témakörében feldolgozott ismereteket folyamatosan alkalmazzuk függvények értelmezésére. a köztük levõ kapcsolatok feltárásához eszközszerûen alkalmazzuk a halmazok vizsgálatát. hogy a kerettanterv tananyagát mintegy 20%-kal bõvítsük. állítások igazságának eldöntését. értelmezése. mennyiségeknek a megfigyelése. szétválogatása. Így a számtan-algebra tárgyalása során a fogalmak elmélyítéséhez.a tantervi minimumhoz képest . összefüggések megjelenítése tevékenységgel. tartalmi bõvítése. osztályban is tudatosan törekszünk a témakörök összeszövésére. Otthoni munkára javasolt idõ: 30-40 óra. feldolgozására. Szöveges feladatok. Tananyag. Ez a többlet a tanítási tapasztalat szerint a heti 4 óra matematikatanítás mellett sem okoz gondot. Ez a tanterv . a matematikai tartalom komplex feldolgozására. Számhalmazok legfontosabb tulajdonságainak felismerése. rendszerezése különbözõ (egyszerre egy) adott szempontok szerint. és tartalmazza az egyjegyûvel való osztást is. A 2000-es számkör elemeinek. megjelenítése tevékenységgel. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom Fogalmak. A 3. A 10 000-es számkörre való kitekintést csak heti 5 matematikaóra mellett. állítások igazságának eldöntése. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. összehasonlítása. a fegyelmezett algoritmikus gondolkodás elemeinek alakítása. Jellemzõk Összóraszám: 110-130 tanítási óra a helyi tanterv összóraszámától függõen. Igaz.

többszörös fogalma. helyiérték. százasra. a „nem”. százas szomszédainak megállapítása. sorozat stb. Háromjegyû számok bontása százasok. A számok írása. „egyik sem”. a fogalmak és a köztük lévõ kapcsolatok tudatosítása és a logikus gondolkodás fejlesztése céljából igaz. kétjegyû. százas. A „nem”. illetve hamis állítások megfogalmazása.”. egyesek összegére. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. Biztos számfogalom az 1000-es számkörben. háromjegyû szám fogalmának ismerete. Alaphalmaz különbözõ részhalmazainak jellemzése az elemek közös tulajdonságával. „és”. Számok kerekítése tízesre. alkalmazása. A számok egyes. Számok különbözõ alakjai (öszszeg. tízesek. > jelek helyes használata.. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. Egyjegyû. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. L.). A természetes számokról tanultak kiterjesztése a 2000-es számkörre. Az elõzõekkel kapcsolatosan. Az osztó. <. tényleges értéke. Többféle megoldás keresése. X. 10-zel. 2-vel. állítások igazságának eldöntése.. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. tényleges érték ismerete. „nem mind” kifejezések alkalmazása konkrét. összehasonlítása. Kétjegyû számok oszthatóságának vizsgálata a szorzótáblák alkalmazásával. „minden”. rendezése. Számok közelítõ helye a tízes. D. Az alakiérték. Számok összehasonlítása. Római számírás 2000-ig az I. osztály . táblázatban. Igaz. százzal osztható számok felismerése. olvasása 1000-ig. Számok bontása. Matematika 3. helyiértéke. A tízes számrendszer fogalma.. 100-zal osztható számok a 2000-es számkörben. A páros. képzése helyiérték szerint. „van olyan . megfogalmazása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 2000-es számkörben adott számok megfigyelése.”. tízes. „minden” kifejezések megértése. „és”. 5-tel. számok alakiértéke. C. a fogalmak alkalmazása a számok szétválogatásában. tevékenység. ezresre. óraszámváltozat esetén: (Kiegészítésként javasolt anyagrész. 33 III. rendezése.Tananyag. páratlan. százasra. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 2000-es számkörben várjuk el. gondolkodási módszerek alapozása A változások és összefüggések megfigyelése. alkalmazása. Számok kerekítése tízesre. Ennek megfelelõen a négyjegyû szám fogalmát. ötszázasával beosztott számegyenesen. Az =. M jelekkel. V. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával.) Kitekintés a 10 000-es számkörre. öttel. kétszázasával. Nagyság szerinti összehasonlításuk. tízzel.. százasával beosztott számegyenesen. véges halmazokkal kapcsolatban. szétválogatása. százasával az 1000-es számkörben. „van olyan . illetve csökkenõ sorrendben. ötvenesével. Felsorolásuk növekvõ. Egyéb oszthatósági feladatok az osztás alkalmazásával. illetve állítások igazságának eldöntése. esetleg más beosztással adott számegyenesen. Elemek elhelyezése halmazábrában. hamis állítások megfogalmazása. leírása matematikai jelekkel. Számlálás tízesével. rendszerezésében.

az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. Szóbeli számolási eljárások a 200-as számkörben. mérés stb. számegyenesen való lépegetés. öszszehasonlítása. tevékenység. alkalmazása. összeg. kivonás. modellezése. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. Háromjegyû számok összegének. kerek tízesek osztása 10-zel. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban az 1000-es számkörben. egyjegyûvel való szorzás és osztás. Az egyjegyûvel való írásbeli szorzás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. kiszámítása. elõállítása. szöveg. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése. Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 100-as számkörben. Mûveletfogalom és mûveletvégzés A négy alapmûvelet értelmezése a 2000es számkörben. Modellrõl. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. illetve törtrész megjelenítése. Számok szorzása 10-zel. rajz. rajzról negatív értékek leolvasása. A közelítõ érték és a valódi érték összehasonlítása. osztása) és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. A kivonás és osztás ellenõrzése az inverz mûvelet alkalmazásával is. tényezõk felcserélhetõsége.) Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. Írásbeli összeadás. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. analóg számítások kerek tízesekkel. rajzról egyszerû törtrész leolvasása. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése az 1000-es számkörben. különbségének becslése kerek százasokkal számolva. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Modellrõl. Törtrész kiegészítése 1 egészre. osztály . Mûveleti tulajdonságok (tagok. 34 Matematika 3. illetve negatív értékek megjelenítése. (Az összeg 3-4 tagú is lehet.Tananyag. ha az egyes összetevõket változtatjuk. lépegetés számegyenesen. Szorzás és osztás 10-zel és 100zal. az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. különbség szorzása. modell. a kivonás ellenõrzése összeadással is. százasokkal a 2000-es számkörben. Az írásbeli mûveletek eredményének becslése. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. csoportosíthatósága. többféle modell megismerése. alapján. Annak megfigyelése.

egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. kivonása a 2000-es számkörben. Matematikai modell (sorozatok. többrõl 1-re. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Egy mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. kiszámítása. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az összeadás és kivonás biztos elvégzése szóban a 200-as számkörben. nyíldiagramok. rajzról. önálló néma olvasás alapján is. Fogalmak. egyenletek. 35 Matematika 3. a terv elkészítése. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. rajzok. szövegértelmezés és szövegkészítés A bõvülõ ismeretkörrel kapcsolatos nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. értelmezése a szöveg alapján. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása: Az adatok lejegyzése. Összefüggések. táblázatok.Tananyag. osztály . Az írásbeli osztás eredményének becslése két érték közé szorítással. zárójelek alkalmazása. A megoldási terv meghatározása. Összetett számfeladatokban a mûveletek sorrendje. tevékenység. összehasonlítása. Az eredmény ellenõrzése. modellrõl. Szöveges válasz megfogalmazása. az összefüggések felismerése. az eredmény becslése. Több megoldás keresése. összefüggések felismerése tevékenységrõl. alkalmazása az írásbeli összeadás. Kettõnél több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. az eredmény becslése. 0-ra végzõdõ számok összeadása. felírása matematikai jelekkel. illetve kivonás és osztás esetén az inverz mûvelettel is. hogy igazzá tesznek-e egy adott nyitott mondatot vagy sem. illetve egy lépésben következtetéssel. kapcsolatok. Egyenletek. kivonás és szorzás eredményének becslésében. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összehasonlítással. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. esetleg két lépésben. Az eredmény ellenõrzése. az adatok lejegyzése. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. A kerek tízesekkel való számolás. Két mûveletet tartalmazó összetett számfeladatok megoldása. Következtetés 1-rõl többre. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. esetleg következtetéssel. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. A négy alapmûvelet írásbeli elvégzése a 2000-es számkörben. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is.

a szabály megfogalmazása többféleképpen. mérés és a valószínûség. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. kiegészítése adott szabály szerint. Tananyag. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal.Összefüggések. A döntési képesség formálása. illetve geometria. Táblázattal.és alkotóképesség. a felismerõ. Táblázattal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 36 Matematika 3. Táblázat kiegészítése egyszerû szabály alapján. diagramok olvasása. algebra. Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. Jellemzõk Összóraszám: 5-10 tanítási óra. megfogalmazása szóban. a táblázat kiegészítése. Sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. diagrammal. a rugalmas. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Nagyobbik része eszközként szolgál a számtan. a kapcsolatok felismerése. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. grafikonnal adott összefüggések értelmezése. a sorozat folytatása. a számolási rutin. Sorozatok Sorozatok folytatása. osztály . Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. A sorozat szabályának megfogalmazása. szöveggel adott függvény szabályának leírása. Táblázattal. függvények Megfigyelések. grafikonnal. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. szöveggel. ötletgazdag. egyenlettel. függvények. Grafikonok. Az itt felsorolt tartalmak. Többféle szabály keresése. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. oszlopdiagrammal. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. tevékenységek kis részét tanítjuk önálló témakörként. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. Táblázattal. statisztika témakörök tanulása során. diagrammal. tevékenység. mérések.

A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. A térképvázlaton útvonalak bejelölése. A kapcsolatok megfelelõ kiaknázásával nem csak mélyebbé tesszük az ismereteket. g. osztály 37 . Helyes anyag-. idõ. mérési eredmények. A társtantárgyaknak szükségük van ezeknek az ismereteknek a matematikai megalapozására. Technika: Egyszerû épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint. l. feldolgozására.Geometria. Méretek leolvasása rajzokról. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. A matematikai fogalmakat életszerûvé teszi. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. perc. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet e két témakör. Kreatív gondolkodás fejlesztése. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Matematika 3. Kicsinyítés rajzolással. A tárgyak alaprajza. Kapcsolatok A 3. térképszerû ábrázolások ismert tereprõl. cl. A mérési eredmények feljegyzése. A szám. dkg. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alapozása. óra. technika. térképvázlatok. Jellemzõk Összóraszám: 25-35 tanítási óra. Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra. bejárása. a különbözõ mértékegységek átváltásával. hanem idõt is megtakarítunk. hogy ezeket az ismereteket a társtantárgyakban alkalmazzuk. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. grafikonokon történõ megjelenítésére is.és pénzbeosztás.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. osztályos geometria. °C). t. Testünk mérhetõ tulajdonságai. dl. alkalmazásával. diagramokon. rajz) tananyagában is. a térszemlélet fejlesztése. cm. másodperc. Képesség absztrakt geometriai fogalmak megalkotására. Útvonalrajzok. dm. egyszerû mérések szabvány egységekkel (m. Környezetismeret: Becslések. ml. kg. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. mérések témakör tananyagának mintegy fele megtalálható a társtantárgyak (környezetismeret. mm. Mérés centiméter pontossággal.

alaprajzokról (ismerkedés szintjén). összehasonlítása. kilogrammal. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. összehasonlítása. órák átváltása percekre stb. A kilométer fogalma. osztásról tanultak alkalmazása. kimérésük alkalmi. térkép segítségével. Napok átváltása órákra. (Az írásbeli szorzásról. illetve a tanult mértékegységekkel. tevékenység. a tonna fogalma. deciméterrel. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása gyakorlati problémákban. összehasonlítása. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása (2000-es számkörön belül maradva). ûrtartalmak. mennyiség. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. mérések Hosszúságok becslése (a tízesre. dekagrammal. mérõszám kapcsolata. milliliterrel.Tananyag. megmérése. megmérésük. Ûrtartalmak becslése (a kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). megmérése. megoldásában. deciliterrel. alaprajz. tömegek öszszehasonlítása tevékenységgel. százasra kerekítésrõl tanultak alkalmazásával). gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Átváltások. Alaprajzok. kimérése alkalmi mértékegységgel. osztály . A mérések pontosságának meghatározása. Átváltások.) A másodperc fogalma. szöveges feladatok értelmezésében. nézeti rajzok. Az idõmérésrõl tanultak felelevenítése. literrel. kimérése alkalmi mértékegységgel. kimérése milliméterrel. centiliterrel. mérés és tájékozódás teremben. A mértékegység és mérõszám kapcsolatának megállapítása. A gramm. Átváltások. térképek értelmezése. megmérése. A hektoliter fogalma. parkban stb. Átváltások. 38 Matematika 3. méterrel. Hosszúságok leolvasása látszati rajzokról. centiméterrel. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúságok. iskolaudvaron. Egység. Tömegek becslése. A mérõeszközök és használatuk ismerete.

a köztük lévõ kapcsolat ismerete. lapok. Térfogat mérése alkalmi mértékegységekkel. rács. Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének mérése és számítása. Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. szétválogatása. A téglatestrõl és a kockáról tanultak felelevenítése (élek. kirakással. A téglalap és a négyzet közti kapcsolat ismerete. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Testek építése modellrõl. Párhuzamos és merõleges egyenesek keresése a testeken. a tükörtengelyek megrajzolása. kirakás stb. él. csúcs. fogalma síkban és térben. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. Tengelyesen tükrös alakzatok elõállítása. Transzformációk végrehajtása. Párhuzamos és merõleges egyenespárok vizsgálata. a téglalap párhuzamos és merõleges oldalpárjainak megkeresése. szomszédos. Ismerkedés a derékszög fogalmával. egybevágóság. megkülönböztetése. szemközti. testek vizsgálata. illetve csúcs. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. tevékenység. elfordulások mérése derékszöggel (fõ világtájak. Alakzatok tükrösségének felismerése esetleg eszközzel. kicsinyítés. nyújtás. csúcsok). különbözõ szimmetriák megsejtetése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban. Szögek összehasonlítása a derékszöggel. A téglalapról és a négyzetrõl tanultak felelevenítése (oldalak. felismerése. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. A térfogat mérése alkalmi egységekkel. kirakás. hajtogatás. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. A síkidomokkal. legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. nyírás.). Sokszögek kerületének meghatározása konkrét esetekben. Matematika 3. sokszögek lefedése különbözõ alakú és méretû lapokkal. Egybevágósági transzformációk felhasználása alakzatok tulajdonságainak vizsgálatában. négyzetrácson stb. zsugorítás.Tananyag. Síkidomok elõállítása. A vonalzó és körzõ használata. parkettázás. csúcsok). megmutatása rajzról. Adott transzformáció szabályának megkeresése (nagyítás. torzítás stb. óra). osztályozása különbözõ szempontok szerint (tapasztalatgyûjtés). segítségével. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. vizsgálata Síkidomok. A téglalap és a négyzet felismerése. osztály 39 . elõállítása. A téglatest és a kocka felismerése. gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok elõállítása. tükrözés. kiegészítése.

Két adat számtani közepének értelmezése. grafikonról. diagramról. gyûjtése. táblázatba rendezése. A valószínûbb és a kevésbé valószínû események megkülönböztetése („biztos”. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. mérés. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok leolvasása táblázatból. A kimenetelek gyakoriságának meghatározása. Kifejezõképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. táblázatba rendezése. Logikus gondolkodás fejlesztése. diagramok. értelmezése. Statisztikai adatok. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése.Valószínûség. grafikonról. algebra. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. Tananyag. elemzése. Az összóraszám nem határozható meg. Sejtések megfogalmazása. összehasonlításuk az eredménnyel. „lehetséges”. megjelenítése oszlopdiagrammal. mérési eredmények összegyûjtése. osztály . diagramról adatok leolvasása. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. tevékenység. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. függvények. grafikonnal. lejegyzése. Jellemzõk A számtan. 40 Matematika 3. mérési eredmények megfigyelése. „lehetetlen”). Táblázatból. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. grafikonok készítése. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek kimeneteleinek megfigyelése. illetve az összefüggések. a geometria.

Feladatgyûjtemény. tankönyv. ha nem tervezzük meg a felzárkóztatást. Eszköztár. tankönyv (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. osztály Javasolt óraszám I. tanítói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. osztály. Ebben az esetben. Gyakorló. A. A kerettanterv alapóraszáma heti 3 óra. A korábbi tantervek Magyarországon is tartották magukat ehhez az alapelvhez. hogy ennek a korosztálynak mindennap legyen matematikaórája. Általában alapelv. tanulói segédlet Az alapszintû tankönyv és gyakorló csupán a kerettantervben elõírt redukált tananyagot tartalmazza. alapszint (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. Ez a megosztás kissé enyhítheti a felsõ tagozatba lépéssel járó gondokat. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. B Gyakorló. és korábbi tananyaga sem csökkent. Program. évi 129 óra: b) Az elsõ félévben 3. óraszámvariációban adott tanulás megszervezésére. akkor a leszakadó tanulók reménytelen helyzetbe kerülnek a felsõ tagozaton.4. III. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 4. tanulói segédlet (2003/2004-es tanévig) Hajdu Sándor: Matematika 4. B. hogy annak órakerete nem növekedett. Évi 148 óra: Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. Matematika 4. II. osztály 41 . alapszintû tankönyv (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 4. A szabadon tervezhetõ 1 órát teljes egészében a matematikatanítás számára biztosítja a helyi tanterv. A bõvített változat ad lehetõséget a fenti 2. a másodikban 4 matematikaóra van. Matematika 4. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Felmérõ feladatsorok. A Gyakorló. évi 111 óra: Megjegyzés: A fejlett országok körében egyedülállóan alacsony óraszám. A redukált tananyag miatt mintegy 40-50 órával terheljük meg az 5. bõvített változat (2004/2005-ös tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 3-4... osztályos matematikaoktatást úgy. illetve 3. A szabadon tervezhetõ 1 órának a felét megkapja a matematika: a) Kéthetes ciklusonként 7 matematikaóra van.

Az összes eset keresése. a „nem”. algebra témakör feldolgozásába komplex módon beépülnek az egyéb témakörökhöz tartozó tartalmak. „minden” kifejezések megértése. A gondolkodási mûveletek.és mûveletfogalom elmélyítése. fegyelmezett. III. és a 100 000-es számkör „belakására”. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. logikus. problémamegoldó. A számolási rutin fejlesztése. illetve a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-40 óra. rajzzal. rendezése. hamis állítások megfogalmazása. A számtan. Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása az elemek kiválasztása. van idõnk a hiányosságok pótlására és a tehetséggondozásra. az önálló. ötletgazdag gondolkodás alakítása. „és”. szóbeli és írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. Tananyag. hogy sokkal mélyebben foglalkozhatunk a tanultak alkalmazásával.. tevékenység. Igaz. gondolkodási módszerek alapozása Számfogalom A természetes számokról tanultak kiterjesztése 20 000-ig. óraszámváltozat esetén lehetõség nyílik a kétjegyû osztóval való osztás bekapcsolására. A természetes szám mint halmazok számossága és mint mérõszám. rendszerezése különbözõ adott szempont szerint. a fegyelmezett. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák. összefüggések megjelenítése tevékenységgel. számok alakiértéke. megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása. képzése helyiérték szerint.Számtan. szétválogatása. a lehetõségek elõállítása. alkalmazása. mennyiségek megfigyelése. rugalmas. Számok bontása. A szám. állítások igazságának eldöntése. A helyes tanulási szokások erõsítése. A tízes számrendszer fogalma. erõsítése. algoritmikus gondolkodás alakítása. Ennél is fontosabb. fadiagramon. e fogalmak kiterjesztése nagyobb számkörre. sorba rendezése.. tényleges értéke. algebra Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. helyiértéke. elrendezése táblázatban. Az önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. szokások bõvítése.”. osztály . tartalmi bõvítése. Fogalmak. „van olyan . A bõvülõ matematikai tartalomnak megfelelõen a matematikai fogalomalkotás képességeinek fejlesztése. tevékenységek. A matematikai tartalom képi. A 10 000-es számkörben adott számok. összehasonlítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 42 Matematika 4. modellel. Jellemzõk Összóraszám: 70-100 tanítási óra.

helyiérték. > jelek helyes használata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A 20 000-es számkörben adott számok megfigyelése.Tananyag. helyiérték szerinti bontását is megkövetelhetjük. D. „és”. Többféle megoldás keresése. beosztott számegyenesen. Továbbá: számok közelítõ helyének megtalálása a húszasával. „és”. A számok egyes. A minimális teljesítményben felsorolt követelményeket ezen a szinten a 20 000es számkörben várjuk el. C. esetleg más beosztással adott számegyenesen. osztály 43 . összehasonlítása. rendszerezése egy. „nem minden” kifejezések használata. <. rendezése. tízezresre. Számok kerekítése tízesre. Számlálás tízesével. Számok összehasonlítása. különbség-. Számok kerekítése tízesre. százas. „van olyan .. Az =. százasával.. ezresre. A számok írása.”. ötszázasával stb. Egyjegyû. ezresre. háromjegyû négyjegyû szám fogalmának ismerete. mennyiségeknek megfigyelése. szétválogatása. ezresével a 10 000-es számkörben. százasra. V. leírása matematikai jelekkel. több adott. „minden”. Biztos számfogalom a 10 000-es számkörben. egyesek összegére. ezres. százzal. A páros. Számok közelítõ helyének megtalálása a tízesével. A „nem”. illetve csökkenõ sorrendben. ötvenesével. tízes. Ismerkedés a logikai „vagy”gyal.”. összehasonlítása. rendezése. tevékenység.. tízzel. illetve hamis állítások megfogalmazása. páratlan. Az alakiérték. ezresével beosztott számegyenesen. gondolkodási módszerek alapozása A 20 000-es számkör elemeinek. „van olyan .. Számok összeg-. Ennek megfelelõen az ötjegyû szám fogalmát. kétjegyû. rendezése. óraszámváltozat esetén: A fenti ismeretrendszer kiterjesztése a 100 000-es (esetleg 1 000 000-s) számkörre. ezerrel osztható számok felismerése. X. rendszerezése egy vagy két adott vagy felismert szempont szerint. megfogalmazása. Nagyság szerinti összehasonlításuk.. százasával. illetve felismert szempont szerint. tízesek. szétválogatása. „minden” kifejezések használata. százasok. A változások és öszszefüggések megfigyelése. Római számírás az I. L. M jelekkel. százasra. százas szomszédainak megállapítása. Igaz. III. tényleges érték ismerete. „nincs olyan . olvasása 10 000-ig. Számok bontása ezresek. Matematika 4. hányadosés összetett alakjai. Számok közelítõ helye a tízes. alkalmazása. „egyik sem”. kétszázasával. öttel. Felsorolásuk növekvõ.”.. állítások igazságának eldöntése. A „nem”.

számegyenesrõl negatív értékek leolvasása. Törtek (elõkészítés) Mennyiségek törtrészének fogalma. szöveg. mennyiségek. 100-zal és 1000-rel. hogy hogyan változik a mûveleti eredmény. A szorzás és osztás biztos elvégzése szóban a szorzótáblák közvetlen alkalmazásával. többféle modell megismerése. Formák. rajz. kiszámítása. lépegetés számegyenesen. változások felismerése. Mûveletfogalom és mûveletvégzés Szóbeli számolási eljárások a 20 000-es számkörben. Mûveleti tulajdonságok és mûveletek közti összefüggések vizsgálata. a köztük lévõ viszony megállapítása. óraszámváltozat esetén: Ismerkedés a kétjegyû osztóval való írásbeli osztással. elõállítása. osztás egyjegyû osztóval. rajzról. gondolkodási módszerek alapozása Negatív számok (elõkészítés) A negatív szám fogalmának elõkészítése.. tevékenység. ezresekkel stb. kiszámítása. összehasonlítása (a számláló 1-nél nagyobb is lehet).Tananyag. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hõmérõrõl negatív értékek leolvasása. tizedének felismerése. Az eredmény ellenõrzése. modellezése. II. ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. százasokkal. Törtrész kiegészítése 1 egészre. osztás 10-zel. számok kis nevezõjû törtrészének elõállítása. az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. mérés stb. a 20 000-es számkörben. Kerek tízesek szorzása egyjegyû számmal szóban a 10 000-es számkörben. . negyedének. Különbözõ modellrõl. Írásbeli összeadás és kivonás. A kétjegyûvel való írásbeli szorzás és az egyjegyû osztóval való írásbeli osztás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. ha az egyes összetevõket változtatjuk. alkalmazása. meghatározása. .. osztály . illetve szorzás kétjegyû szorzóval. öszszehasonlítása. Annak megfigyelése. analóg számítások kerek tízesekkel. 100-zal. különbségének becslése kerekített értékekkel. A négy alapmûvelet értelmezése tevékenység. 44 Matematika 4. a kivonás ellenõrzése összeadással is. illetve az inverz mûvelet alkalmazásával. az 1 egész elõállítása a törtrész ismeretében. Szorzás és osztás 10-zel. Az eredmény becslése. Mennyiségek felének. Szorzás. A mûveletekkel kapcsolatos elnevezések használata. számegyenesen való lépegetés. alapján. Az összeadás tagjai felcserélhetõségének. Számok összegének. Az írásbeli összeadás és kivonás biztos elvégzése a 10 000-es számkörben. modell. Az eredmény ellenõrzése a becsült értékkel való összevetéssel. harmadának.

óraszámváltozat esetén: Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. többrõl többre. rajzról. A szöveges feladat megoldásmenetének tudatosítása. modellrõl. mûveletek sorrendje. részhalmaz és kiegészítõ halmaz kapcsolatának értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A minimumszintû követelmények kiterjesztése a 20 000-es számkörre. Egyenletek. kapcsolatok Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése egyszerû esetben következtetéssel. Összetettebb. 100-zal. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással. A szükséges és felesleges adatok szétválasztása. a terv elkészítése. A kétjegyû osztóval történõ írásbeli osztás alkalmazása szöveges feladatok megoldásában. tevékenység. Legfeljebb 2-3 mûveletet tartalmazó öszszetett számfeladatok megoldása. Elemek elhelyezése halmazábrában. az adatok lejegyzése. Összetett számfeladatok megoldása. összefüggések felismerése tevékenységrõl. ellenõrzése. egyenletek. zárójelek használata. táblázatban két szempont egyidejû figyelembevételével. egyszerû matematikai szövegek megértése. Egyszerû. Több megoldás keresése. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladat értelmezése. Az eredmény ellenõrzése. gondolkodási módszerek alapozása III. az eredmény becslése. Következtetés 1-rõl többre. többrõl 1-re. értelmezése önálló. A mûveletek közötti kapcsolatok felhasználása ismeretlen összetevõ megkeresésére egy. tervszerû próbálgatással. A kétjegyû számmal való írásbeli osztás eredményének becslése. illetve összetettebb szöveges feladatok megoldása. III. Többféle megoldási menet keresése. az összefüggések felismerése. kiszámítása a szóbeli és írásbeli mûveletek alkalmazásával. 5-tel. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. 10-zel. Háromnál több mûveletet is tartalmazó számfeladatok megoldása. Fogalmak. esetleg két lépésben. Szöveges válasz megfogalmazása. óraszámváltozat esetén: A szöveges feladatok adatait a 100 000-es számkörbõl is választhatjuk. különös tekintettel a becslésekre. A szaknyelv helyes használata. Szöveges feladatok megoldása az írásbeli mûveletek alkalmazásával is. Egyenlõtlenségek igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen. a mûveletek sorrendjének és a zárójelek használatának ismerete és alkalmazása. Matematika 4. esetleg felesleges adatot is tartalmazó szöveges feladatok megoldása önálló néma olvasás alapján is. A 2-vel. osztály 45 . a mûvelet elvégzése. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással. Alaphalmaz. esetleg következtetéssel. Összefüggések. néma olvasás alapján.Tananyag. Következtetés többrõl többre. A tanult írásbeli mûveletek alkalmazása a 100 000es számkörben. 1000-rel osztható számok. illetve egy lépésben következtetéssel.

grafikonnal adott összefüggések értelmezése. szöveggel. diagrammal. leképezések. Hozzárendelések. illetve a szabály megfogalmazása többféle alakban. táblázat kitöltése. Táblázattal. illetve geometria. oszlopdiagrammal. Az itt felsorolt tartalmak. Többféle szabály keresése. a kapcsolatok felismerése. problémamegoldó gondolkodás sokoldalú fejlesztése. diagramok.Összefüggések. mérés és a valószínûség. egyenlettel stb. Másik része eszközként szolgál a számtan. osztály . statisztika témakörök tanulása során. Táblázattal. Táblázat kiegészítése összetettebb egyenlettel adott. grafikonnal adott függvények szabályának keresése. Táblázat kiegészítése adott szabály alapján. Szöveggel adott függvény szabályának felírása. grafikonnal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása. méréssel nyert adatokból táblázatok. grafikonnal. Számszám függvények sokféle formában. következmények meglátására való képesség fejlesztése. Grafikonok. ötletgazdag. A matematikai modellek alkalmazhatóságának felismerése. Absztrakciós képesség alapozása. illetve felismert szabály alapján. szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. függvények Megfigyelések. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 46 Matematika 4. a rugalmas. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. Táblázattal adott függvény szabályának leírása. függvények. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. Otthoni munkára javasolt idõ: 3-4 óra. tevékenységek egy részét tanítjuk önálló témakörként. diagramok építése olvasása. megfogalmazása szóban. Jellemzõk Összóraszám: 5-15 tanítási óra. diagrammal. mérések. esetleg többféle alakban. Tananyag. Megfigyeléssel. a számolási rutin. Rövid. Lényegkiemelõ és általánosító képesség fejlesztése. Táblázattal. grafikonok készítése. Kapcsolatok ábrázolása nyíldiagrammal. algebra. tömör kifejezõképesség alakítása.

Otthoni munkára javasolt idõ: 10-15 óra.. A szám. mint az elõzõ években. Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály keresése. számításokban a számkörbõvítés ad lehetõséget a továbblépésre. a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás. Matematika 4.. 100. hogy a különbözõ tantárgyak azonos anyagrészeit tanmenetben és órarendben is összehangolt módon. Így a különbözõ órákon tanultak erõsítik egymást. kiegészítése adott szabály szerint. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése.Tananyag. Konstrukciós képesség alakítása. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Sorozatok folytatása. tevékenység. osztályban különösen fontos. Adatok sorozatba rendezése. Geometria. a mérésekhez kapcsolódó átváltásokban. diagramokon. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Állandó különbségû sorozat szabályának felismerése. a különbözõ mértékegységek átváltásával. grafikonokon történõ megjelenítésére is. Sorozat elemei közti összefüggés felismerése. 20.és hányadossorozat képzése. osztály 47 . a sorozatképzés szabályának megfogalmazása esetleg többféle alakban. mélyebbek lehetnek. általánosabbak. Különbség. a térszemlélet fejlesztése. a sorozat folytatása adott vagy felismert szabály alapján. Azoknak a képességeknek és szemléletnek az alakítása. Ezért a tanulási folyamatban komplex módon összeszövõdhet a két témakör. elemének megállapítása. alkalmazásával. a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.és mûveletfogalom kialakítása és elmélyítése szoros kapcsolatban van a méréssel. összefüggések absztraktabbak. Helymeghatározás képességének fejlesztése. mérés Általános fejlesztési feladatok A bõvülõ tartalom feldolgozásával a megfigyelõképesség. Kapcsolatok A 4. Jellemzõk Összóraszám: 25-45 tanítási óra. feldolgozására. A mérésekben. ezért a felismert tulajdonságok. mintegy „integrált tantárgy” keretében dolgozzuk fel. A mérések lehetõséget biztosítanak az eredmények statisztikai rendezésére. Az alakzatok vizsgálata során a gyermekek összetettebb gondolkodási mûveletekre képesek. amelyek lehetõvé teszik a matematika alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Számtani sorozatok 10.

a funkció és a méret közti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. Mértékegységek közötti átváltások a 10 000-es számkörön belül maradva. Egyszerû utazás megtervezése menetrend segítségével. összeállítása: téglalap. egyszerû tájolóval. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése síkban és térben. Tájékozódás alaprajz. nézeti rajzok. A mérõeszközök ismerete és használatuk. Alaprajz és nézet. A téglalap és a négyzet tulajdonságainak felsorolása. kimérése. tervezése. végzése. A mértékegységek és a köztük lévõ kapcsolatok alkalmazása számításos. Hosszúságok. Megfigyelések. testek vizsgálata. megmutatása rajzról. térben. tevékenység. Térbeli és síkbeli tükörképek elõállítása. Testek másolása modellrõl. Alakzatok tükrösségének felismerése. A téglatest és a kocka felismerése. Tananyag. térképek értelmezése. Nézeti ábrázolás. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. csoportosításuk egyidejûleg 2-3 szempont szerint is. elforgatás stb. mérések a testen. Méréssor megtervezése. megmérésük. Technika: A legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Alakzatok elõállítása. tömegek öszszehasonlítása. illetve szöveges feladatokban. térkép segítségével. vizsgálata Síkidomok. a köztük lévõ kapcsolat ismerete. Téglalap és négyzet közti kapcsolat ismerete. parkettázás. Egyszerû makett készítése. Alaprajzok. vetítés. illetve a szabványos mértékegységekkel. Adott feltételeknek megfelelõ geometriai alakzatok építése síkban. A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. A forma. összehasonlítása. és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. ûrtartalmak. osztály . tükrözés. Testek építése adott feltételek szerint testekbõl. méretrajz. segítségével. mérések Hosszúságok. lapokból.Környezetismeret: Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Méréssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében. Különbözõ transzformációk végrehajtása rács. kimérésük alkalmi. A gyermek mindennapi életével kapcsolatos idõtartamok mérése. megoldásában. kirakás. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. kocka. Az idõmérésrõl tanultak elmélyítése. Mérésekkel kapcsolatos legegyszerûbb átváltások végrehajtása. tömegek becslése. ûrtartalmak. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. 48 Matematika 4. készítése. megmérése. Testháló készítése.

építéssel. A témakörre fordított összóraszám nem határozható meg. Téglatest térfogatának meghatározása különbözõ alkalmi egységekkel. függvények. mérés. sorozatok témakörökkel kapcsolatosan foglalkozzunk e témakörhöz tartozó feladatokkal is. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A térfogatmérés fogalmának elõkészítése. téglatestrõl. síkok. Sokszögek kerületének meghatározása. illetve csúcs. Nagyítás. algebra. lap) helyes használata az alakzatok vizsgálata során. kirakással. nézeti rajzok értelmezésében. osztály 49 . a geometria. lefedésük különbözõ alakú és méretû lapokkal. negyedével. Szögmérés derékszög felével. csúcs. készítésében. illetve az összefüggések. kicsinyítés szemléletes fogalma. A téglalapról. területének mérése és számítása. a mindennapi élet és a matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. tevékenység. A síkidomokkal.Tananyag. szemközti. szomszédos. megkülönböztetése egyéb transzformációktól. A derékszög fogalma. Téglatestek építése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség és a matematikai szemléletmód fejlesztése. kockáról korábban tanultak elmélyítése. A téglatest és a kocka tulajdonságainak felsorolása. él. Matematika 4. Párhuzamos és merõleges egyenesek. vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása A hasonlósági és az egybevágósági transzformációk felismerése. Párhuzamos és merõleges egyenespárok felismerése a térben is. testekkel kapcsolatos elnevezések (oldal. Jellemzõk A számtan. sokszögek sokféle átdarabolása. Síkbeli tükrözés végrehajtása építéssel. alkalmazásuk alaprajzok. négyzetrácson stb. Egybevágó síkidomok felismerése és kiválasztása konkrét alaphalmaz esetén. négyzetrõl. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét esetekben a téglalap és a négyzet kerületének. A terület fogalmának és a területszámításnak az elõkészítése. Valószínûség.

lejegyzése. osztály . grafikonnal. gondolkodási módszerek alapozása Valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek elõzetes megállapítása. diagramról. megjelenítése oszlopdiagrammal. Tapasztalatok szerzésével további fogalomalkotás elõkészítése (a „biztos”. sejtés megfogalmazása kísérletsorozatokban.Tananyag. grafikonról. használata adatok együttesének jellemzésére. grafikonok készítése. kevésbé valószínû értelmezése konkrét példákon. az eltérés megállapítása és magyarázata. Statisztikai adatok. 50 Matematika 4. a különbözõ események gyakoriságára vonatkozóan. táblázatba rendezése. grafikonról. értelmezése. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos statisztikai adatok. a „lehetséges” és a „lehetetlen” fogalmának használatával. diagramról adatok leolvasása. A tanuló mindennapi életével kapcsolatos véletlen események megfigyelése. megfigyelése. Egyszerû valószínûségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása. a „lehetséges” és a „lehetetlen” események. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatok. A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel. Az „átlag” fogalmának bevezetése. törtszámok). tevékenység. lejegyzése. valószínû. mérési eredmények leolvasása táblázatból. mérési eredmények összegyûjtése. Táblázatból. lejegyzése. gyûjtése. gyakoriságuk meghatározása. Példák megfogalmazása a „biztos”. a sejtés és a kísérlet eredményének összehasonlítása. táblázatba rendezése. diagramok. Az események kimenetelének megfigyelése. mérési eredmények megfigyelése. A gyakoriság. gyakoriságuk meghatározása.

illetve eszközként használjuk az egységes matematikai gondolkodás fejlesztésében. sorozatok és a geometria. 2. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. A Programokban közölt tanmenetjavaslatok kitérnek arra is. A tanterv felépítése nem a feldolgozás menetét tükrözi. hogy az egyes tantervi témákat egymást erõsítve. fizika. és az „alapszint” számára megfogalmazott követelmények csak a következõk miatt térhetnek el a kerettantervben elõírtaktól: 1. a másik két témakör elsõsorban ezek feldolgozásába épül be. technika. hogy hogyan vehetjük figyelembe az osztály tudásszintjét a tananyag feldolgozása során. A különbözõ témakörökben elsajátított ismereteket. mérés önállóan is megjelenik a tanításban. eljárásokat beépítjük a többi témakör feldolgozásába. a logika. - Ez a tanterv a kerettanterv koncepcióját. Biztosítanunk kell az egyéb tantárgyak (természetismeret. Ugyanakkor a matematikaoktatás jellegébõl következik.5 óra/hét 8. kémia. az összefüggések. Mindenképpen gondoskodnunk kell Matematika 5-8. illetve gimnáziumi tagozatra járók számára további ajánlásokat fogalmaz meg. algebra. osztály 51 . a kombinatorika. földrajz) számára azt a matematikai eszköztudást. Óraszám Osztály Kötelezõ óraszám Bõvített óraszám Emelt szint 5. hogy a kerettantervben rögzített oktatási feladataikat megoldhassák. belsõ ellentmondásoktól és „hézagoktól” mentes. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4. általánosíthatjuk úgy. egymással összeszõve dolgozzuk fel. A tananyag-feldolgozás csomópontjait. osztályban a kerettanterv alapján a kötelezõ órakeretbõl biztosítható a heti 4 tanóra.MATEMATIKA 5-8. Ezért a tanterv a középiskolába készülõk. A kerettantervben elõírt tartalmat és követelményeket ki kell egészítenünk úgy. alkalmazásra képes rendszer jöjjön létre. 8. osztály 4 óra/hét 5 óra/hét 6 óra/hét 6. osztályban az öt témakörbõl a számtan. A kerettantervben elõírt tartalom és követelményrendszer nem alapozza meg kellõen a középiskolai matematikatanulást. a valószínûség és a statisztika korábban tanult tananyagát 2-3 órás önálló tömbökben áttekinthetjük.5 óra/hét 7. összegezhetjük. Ezen túlmenõen a kiegészítõ keretbõl célszerû osztályonként és hetenként legalább 1-1 órát (esetleg képesség szerinti csoportbontásban) biztosítanunk az aktuális feladatok megoldására. hogy ezek az anyagrészek alkossák az órák fõ témáját. osztály 3 óra/hét 4 óra/hét 4.5 óra/hét 5. amely lehetõvé teszi. menetét. a tananyaggal és követelményekkel kapcsolatos elõírásait figyelembe véve épül fel. felzárkóztatásra. hogy logikailag és didaktikailag egymásra épülõ. tehetséggondozásra. 5-7. a tantárgyon belüli és tantárgyak közötti konkrét kapcsolódási lehetõségeket az egyes évfolyamok számára készült Programok tartalmazzák. osztályban a halmazok. informatika. függvények. hanem a kerettanterv szerkezetéhez igazodik.

az alsó tagozatból örökölt hiányok pótlásáról, illetve a tehetséges tanulók megfelelõ felkészítésérõl. 6., 7. és 8. osztályban a kötelezõ órakeretbõl heti 3 óra jut a matematikatanításra. A tapasztalatok alapján ebben az óraszámban a kerettanterv által elõírt törzsanyagot csak felületesen lehet feldolgozni, nem jut idõ a tanultak begyakoroltatására, a felzárkóztatásra, a középiskolákba készülõk megfelelõ felkészítésére, s nem elégíthetõk ki a társtantárgyaknak a matematikaoktatással kapcsolatos igényei sem. A fentiek miatt a szabadon tervezhetõ órakeretbõl mindenképpen építsünk be az órarendbe heti 1 órát, illetve a kiegészítõ órakeretbõl biztosítsuk a rendszeres differenciált gyakorlást (korrepetálást, illetve tehetséggondozó felkészítést), hogy a nehezebben tanulók is teljesíteni tudják a minimumkövetelményeket, és a jobbak is elérhessék a képességeiknek megfelelõ tudásszintet. Ha lehetõségünk van rá, akkor ezt a két nagyon különbözõ feladatot tehetség szerinti csoportbontásban valósítsuk meg. (Ha legalább két párhuzamos osztály van, ez a csoportbontás már nem jelent további óraigényt.) Otthoni munka: 20 perc/nap minden évfolyam számára.

A KÉPESSÉG SZERINTI CSOPORTBONTÁSRÓL
Felméréseink azt mutatják, hogy 7. osztálytól kezdve olyan nagy különbségek vannak egy-egy osztályon belül is a tanulók tudásában és képességeiben, hogy a tehetséges, illetve a lassabban tanuló (és nem érdeklõdõ) gyerekeknek nem lehet eredményesen tanítani ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan mélységben és ugyanazokkal a módszerekkel. A nehezebben tanulóknak több idõre van szükségük az alapvetõ eszköztudás begyakorlására, ugyanakkor ha a tehetséges tanulókkal nem lépünk túl ezen, akkor feladatmegoldó képességük nem fejlõdik, elidegenedhetnek a matematikától, és a középiskolában (de már a felvételi vizsgán is) nehezebben állhatják meg a helyüket a fokozott követelményekkel szembesülve. A tanulók különbözõ képességeibõl adódó eltérõ oktatási feladatokat egy tanórán belüli differenciálással már csak nehezen oldhatjuk meg. Ezért azt javasoljuk, hogy 7. osztálytól kezdve legalább az anyanyelv, az idegen nyelv és a matematika esetén alakítsunk ki viszonylag homogén képességû és ambíciójú tanulócsoportokat. Erre a közoktatásról szóló törvény kiegészítõ órakeretet biztosít. Ha az iskolában évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály van, akkor ennek a csoportbontásnak nincs sem anyagi, sem szervezési akadálya. Nagyobb iskolában az iskolafenntartóval egyetértésben 7. osztálytól kezdve indíthatunk „gimnáziumra felkészítõ” (a továbbiakban „bõvített szintû”), „általános” és „felzárkóztató” tanulócsoportokat is. A matematikai tudás és képesség szerinti csoportbontást azokban az iskolákban nehéz megvalósítani, amelyekben egy-egy évfolyamon csak egy kis létszámú osztály van. Itt legalább az órák egy részében, minimum heti egy órában bontsuk az osztályt. Ennek a bontásnak az óraigénye „elszámolható” a korrepetálásra vagy a diákkörre biztosított órakeretbõl. Ilyen szervezésben a törzsanyagot a teljes osztállyal tartott órákon lehet 52 Matematika 5-8. osztály

feldolgozni, míg a fennmaradó órákon az alapszinten tanulókkal a minimumkövetelményhez kapcsolódó anyagot gyakoroltatjuk, a hiányosságokat pótoljuk, a „bõvített szinten” viszont kiegészítjük, elmélyítjük a tanultakat. Mi lehet a különbség az alapszint és a „bõvített szint” tananyaga és követelményrendszere között? „Bõvített szinten” a tananyag tartalmában nem sokkal lépjük túl az alapszintet. Elsõsorban a szemlélet- és képességfejlesztés terén kell többet nyújtanunk. Alapszinten sokszor megelégszünk azzal, hogy a tanuló - a szemléletre támaszkodva - minél teljesebben sorolja fel a fogalom tartalmi jegyeit, minél több összefüggést „fedez fel”. „Bõvített szinten” mélyebben tárgyaljuk a tananyagot, ugyanazt több oldalról járjuk körül, több szempontból vizsgáljuk meg. A tanulóknak fokozatosan el kell jutniuk oda, hogy megértsék, mi a definíció és mi a tétel. Képessé kell válniuk arra, hogy ki tudják választani a fogalom definiáló tulajdonságait, majd ennek alapján meg tudják fogalmazni a definíciót. Tudják megkülönböztetni a szükséges és elégséges feltételeket. Ismerjék fel a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. Jussanak el a tételek bizonyításához. Alapszinten elegendõ lehet a begyakorolt ismeretek közvetlen alkalmazása típusfeladatokban. „Bõvített szinten” a tanulóknak az újszerû, összetettebb feladatokban is meg kell találniuk a megoldás kulcsát. „Bõvített szinten” olyan feladatokkal is foglalkozhatunk, amelyekre alapszinten már nem feltétlenül kerülhet sor (például algebrai törtek értelmezési tartományának vizsgálata, geometriai bizonyítások). Az emelt szintû oktatás számára a jogszabály szerint 5. osztályban heti 6 órát, 6-8. osztályban legalább heti 4,5 órát kell biztosítani legalább két éven át. A taneszközök bõvített változatai elegendõ tananyagot és feladatot tartalmaznak az emelt szintû képzéshez. Az osztály színvonalát, a gyermekek érdeklõdését és képességeit figyelembe véve dönthetünk arról, hogy mely területeken és mennyiben léphetjük túl a kerettanterv elõírásait. Az 5-8. osztályos tankönyveket úgy szerkesztettük meg, és a Programot úgy állítottuk össze, hogy egy osztályon belül is, egymással összhangban és egymással párhuzamosan megszervezhetõ legyen az alapszintû, a „bõvített szintû” és akár az emelt szintû képzés is. Pedagógiailag nehéz feladat a különbözõ szinten tanulók mindenki által elfogadható értékelése. Ezért ha az iskola a matematikaoktatást képesség szerinti csoportosításban oldja meg, akkor a helyi tantervben nagyon gondosan kell kidolgozni a követelményrendszerét. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ha pedagógiailag kellõen elõkészítjük és elfogadtatjuk a csoportbontást, mindkét irányban biztosítjuk az átjárhatóságot, akkor a tanulók többsége jól érzi magát az ilyen homogén csoportban, és minden szinten lényegesen eredményesebbé válik a munka.

Matematika 5-8. osztály

53

A TÉMAKÖRÖKRÕL ÁLTALÁBAN Gondolkodási módszerek
Az alsó tagozatos elvárások a felsõ tagozatban is érvényesek. A témakör szemléletformáló szerepe és eszközjellege miatt azok a tevékenységek, feladatféleségek, amelyekkel a tanulók alsó tagozatban találkoztak, a felsõ tagozatos tanterv tananyagában és követelményeiben is megfogalmazódnak, esetleg egy-egy feltétellel bõvítve. (Ezeket a bõvítéseket az adott osztály követelményeivel kapcsolatosan részletezzük.) Az alsó és felsõ tagozatos követelmények közti különbség nem a halmazelméleti és logikai ismeretek kibõvítésével fogalmazható meg elsõsorban, hanem azzal, hogy ezeknek a (korábban tanult) ismereteknek a biztosabb tudását, elvontabb, tudatosabb, összetettebb feladatokban történõ alkalmazását várjuk el. Amit korábban csak a jobbaktól vártunk el, az most már minimumkövetelmény, vagy amit két halmaz esetében vizsgáltunk, azt a vizsgálatot most több halmaz egyidejû figyelembevételével végezzük el. Bõvül az alkalmazás területe is. A gondolkodási módszerek témakör 5-7. osztályban csak helyenként jelenik meg önálló fejezetként, de eszközként, szemléletként behálózza a teljes matematikatanítást. Ide tartozik bármely témakörben: pozitív motiváció kialakítása; összefüggések megfigyelése, felismerése; konkrét dolgok adott szempont szerinti osztályozása, rendszerezése, rendezése; logikai kapcsolatok értelmezése és áttekintése, felhasználása a fogalomalkotásban, a nyelv logikai elemeinek helyes használata; egyszerû állítások, következtetések megfogalmazása; a tanultakhoz kapcsolódó egyszerû állítások igazságának eldöntése, késõbb a felismert összefüggések igazolása; matematikai szövegek értelmezése; kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása lehetõségek felkutatásában, rendszerezésében.

A helyi tanterv szerkesztésekor dönthetünk úgy is, hogy jobb csoportban (fõképpen a gimnáziumi tagozatban) vagy középiskolába készülõ tanulók esetén tudatosítjuk a halmazokról és a kombinatorikából tanultakat. Erre legkésõbb 8. osztályban kerítsünk sort. Az 1970-es években végzett felmérésekhez képest lényegesen romlott a tanulók szövegértelmezõ képessége. Ezért minden osztályban, minden témakörben sok szöveges feladatot oldassunk meg. Az erre alkalmas feladatok megoldása során várjuk el a tanulóktól: 54 a feladat pontos értelmezését, az adatok lejegyzését; az összefüggések megfogalmazását a matematika nyelvén; a megoldási terv elkészítését, lejegyzését; az eredmény megfelelõ pontosságú becslését; a feladat megoldását, a kivitelezés pontosságát; az eredmény ellenõrzését, értékelését; a diszkussziót. Matematika 5-8. osztály

a matematikai gondolatok elmondása és leírása területén.). hogy a kombinatorikai feladatok megoldása során a korábbi években összegyûjtött tapasztalatokat tudatos szintre emeljük. a matematika és a számítástechnika továbbra is igényli a pontosságra. bizonyítások önálló megfogalmazására.Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a tanulók beszédkészsége. Ezért fontos a folyamatos ismétlés megtervezése (házi feladatok megválasztása. Feladatgyûjtemény 5. általában az összóraszám 35-55%-át fordítjuk ennek a témakörnek a tanítására. osztálytól kezdve viszont már olyan gépekre van szükség. A számtan.1. osztály 55 . s esetleg az általános összefüggéseket is felismertessük. figyelemösszpontosításra szoktatást. geometriai ismeretrendszer is. stb. milyen ütemben és milyen mélységben dolgozhatjuk fel az új anyagot. begyakorolják. mérés témakörök is igen sok lehetõséget nyújtanak a kombinatorikus szemlélet fejlesztésére és a megfogalmazott követelmények elérésére. Ezt az átfedést a tanulók egyenlõtlen fejlõdésével. A szóbeli és írásbeli számolási rutin fejlesztése továbbra is fontos feladat. Biztos aritmetikai tudás nélkül bizonytalan lesz az arra épülõ algebrai. hogy mit várhatunk tanítványainktól ezen a területen. A szöveges feladatok megoldása. néhány perces. amelyek „nem ismerik” a mûveletvégzés helyes sorrendjét. hogy az ebbe a témakörbe tartozó eszköztudást a tanulók alaposan elsajátítsák. hogy a helyi tanterv is biztosítson kellõ átfedést az egyes évfolyamok követelményei között. kitartásra. Számtan. Matematika 5-8. javítsuk. amelyekkel négyzetgyököt is lehet vonni (késõbb meg lehet adni a trigonometrikus függvények értékeit). az írásbeli mûveletek eredményének becslése. ötletek. óra eleji „bemelegítõ”. Nagyon fontos. Így összetett számfeladatokban a tanulóknak kell megtervezniük a számolás menetét. algebra és a geometria. akkor fokozatosan vezessük be és tanítsuk meg a számológép alkalmazását is. játékos feladatok a szóbeli számolás gyakorlására. Feltétlenül látnunk kell. Ha a tanuló megtanulta és begyakorolta a szóbeli és írásbeli számolási eljárásokat. algebra a matematika-tananyag gerincét alkotja. összeszövése az új anyagrészekkel. s ezáltal a szövegértelmezõ képesség folyamatos fejlesztése minden évfolyamon kiemelt tantervi feladat. esetleg a tagozatváltással kapcsolatos problémákkal egyaránt indokolhatjuk. algebra A számtan. Az erre alkalmas feladatok megoldásakor sor kerül az összes eset megkeresésére valamilyen rend szerint. a felejtéssel. Javasoljuk. Bár a számológépek fokozatos alkalmazása felment a sokjegyû számokkal végzett mûveletek gyakorlása alól. Ezért minél több alkalmat biztosítsunk a tanulóknak a szóbeli szereplésre (definíciók. osztályos tankönyv 6. A nyelvhelyességi hibákat következetesen javíttassuk. a korábban tanultak rendszeres alkalmazása. 8. függvénytani. ellenõrzése. lejegyzésére). fejezete és a Matematika 7-8.) 6. összefüggések. megoldási tervek. osztályban csak olyan egyszerû gépek használatát célszerû engedélyezni. fejezete lehetõséget biztosít arra. A rendezési séma lehet például fadiagram vagy táblázat. A 8. (Vegyük figyelembe az Informatika mûveltségi terület tantervi ajánlásait.

továbbá szemléletes szinten elõkészítheti az elemi függvényvizsgálat tanítását. amelyre a felsõ tagozatban építünk. Fordítsunk gondot a grafikonok. ezzel segítve a gyakorlati élettel való kapcsolatot. osztály . Az életkori sajátosságokból adódóan sem várhatjuk el. szabályok megfogalmazása. az aktuális tananyaghoz kapcsolódva a többi fejezetben is megfogalmazunk geometriai problémákat. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal. a szöveges feladatok egyenlettel történõ megoldását is. 7. összeszövi az egyes matematikai témákat. terület-. A geometria tanításának megtervezésekor azt is figyelembe kell vennünk. a változók kifejezésére. A fogalomrendszer deduk56 Matematika 5-8. elemzésére. mint az egzakt fogalmak kialakítása és a definíciók megtanítása. hogy ezen a téren a legpolarizáltabb a tanulók tudása. Geometria. konkrét alakzatok megfigyelésének. a kerület-. osztályban a függvényekkel kapcsolatos biztos eszköztudás igen fontos követelmény. hogy a felsõ tagozatba lépõ tanulók tudatos és alkalmazásképes ismeretrendszerrel rendelkezzenek. Ezen túlmenõen. hanem behálózza a többit is. A függvényszemlélet fejlesztése. a kapcsolatok és a változások megfigyelése. felszín. sorozatok Az összóraszám 10-15%-át fordítjuk ennek a témakörnek önálló óra keretében történõ tanítására. táblázatok készítésére. mint ahogy a geometria tanulása során gyakoroljuk. a geometriai szemléletmód fejlesztése. leírása nemcsak ebben a témakörben történik. hogy 5-8. olvasására. A képességek egyenlõtlen fejlõdése miatt is lényeges eltérések lehetnek a tanulók között. elmélyítjük. Fontos. kísérletezgetésnek. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a mindennapi életben és a társtantárgyak tanulása során hasznosíthatja a tanuló (bár ez önmagában is fontossá teszi ezt a témakört).és térfogatképletek értelmezésében. függvények. Ebbõl az is következik. hanem az absztrakt fogalmak kialakulásához is biztos szemléleti alapot szolgáltathat. használatában. kibõvítjük. A felsõ tagozatban is fontos szerepe van a modellezésnek. mérések tényleges elvégzésének. A tapasztalat alapján nagyobb gondot kell fordítanunk a szöveggel megadott függvényekre. problémaérzékenység alakítása. A sorozatok tanításával kapcsolatosan az osztály képességét és érdeklõdését figyelembe véve a legkülönbözõbb színvonalon alakíthatjuk ki saját programunkat. osztályban ez a hányad nagyobb. a velük végzett mûveletekrõl és az algebrai kifejezésekrõl tanultakat biztosan alkalmazzák a tanulók a geometriai számításokban. az adatok lejegyzésére. mérés Az egész évi összóraszám mintegy 30-35%-ában foglalkozunk ezzel a témakörrel. hogy a racionális számokról.Összefüggések. Az alsó tagozat szemléletes szinten megalapoz szinte minden olyan fogalmat. Ezért a legtöbb osztályban a témakört feldolgozó órák mintegy felében javasoljuk a tanulók optimális fejlõdését biztosító differenciálást. fontosabb. esetleg elõkészítjük a más témakörökhöz tartozó ismereteket. hogy az alsó tagozatos geometriai foglalkozások elsõdleges célja a képi gondolkodás.

hanem a gyermek szintjén megfogalmaztatni és 6. grafikonok. Valószínûség. felszín-. A felmérések szerint az elvárt szint alatt marad a terület-. osztály 57 . Célszerû a tankönyvekben található feladatokat tényleges valószínûségi kísérletekkel. nézeti rajzok. Ezért (és a gyakorlati alkalmazásra nevelés miatt is) fontosnak tartjuk. osztály végére fokozatosan kialakíthatjuk a deduktív fogalomalkotásnak és az összefüggések bizonyításának igényét. illetve a többi geometriai témakörrel is koncentrálva foglalkozzunk ezekkel az anyagrészekkel. illetve Mi a valószínûbb? címmel. a gyakorlati jellegû szöveges feladatok megoldása. Jobb képességû tanulóinkban 8. a számtan. osztálytól kezdve bizonyíttatni is. hogy behatóan. alaprajzok értelmezése stb.tív felépítése nem felel meg ennek a korosztálynak. aktuális statisztikai adatok gyûjtésével. alkalmazása és a térszemlélet fejlettsége. illetve függvények témakörhöz kapcsolódnak. készítése) elsõsorban a számtan. térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Ennek ellenére ebben a témakörben már célszerû egyes összefüggéseket nemcsak felismertetni. Matematika 5-8. statisztika A tankönyvekben a valószínûség témakörbõl csak néhány önálló fejezet van. Feladatgyûjteményben viszont önálló részt képez Valószínûségi kísérletek és számítások. a Matematika 7-8. algebra. A statisztikai vizsgálatok (táblázatok. vizsgálatokkal kiegészítenünk. A korábban megszokottnál kapjon nagyobb hangsúlyt a mindennapok geometriája: a terepen végzett mérés. diagramok elemzése.

KAPCSOLATOK A matematikatanulás során elsajátított ismeretek. az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása. gondolkodási. értelmezése. téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzokat. végre kell hajtaniuk a szükséges számításokat (például kémiában százalékszámítást). 6–8. Az elmozdulás. évfolyamon a fizika és a kémia tananyagának feldolgozásakor. metszeteket készítenek. algoritmusok készítése. irány és távolság meghatározása térképen. 58 Matematika 5-8. valamint a nézeti rajzok. sebesség. Eljutnak a Monge három képsíkos vetületi. illetve fordított arányosság van. esetenként manuális képességek elõfeltételei más tantárgyak sikeres tanulásának is. Gyakorolják a szerkesztõeszközök. pozitív attitûdök. a keresõhálózat és a kilométer-hálózat használata. rajzos megfogalmazása. napi idõszámítás. munka stb. rendszerezése. csoportosítása. osztály . A korábban tanult mértékegységek biztonságos alkalmazása elõfeltétele annak. Fizikában követelmény az egyszerû mérések adatainak felvétele. alaprajzok értelmezésével. a természetismeret (alsó tagozatban a környezetismeret) és részben a technika kerettanterve a mérések témakörben. illetve elmélyítheti a matematikaórán tanultakat. következtetések megfogalmazása. diagramok készítése táblázat alapján. 8. évfolyamon informatikában követelmény a gyûjtött adatok célszerû elrendezése. 5–6. ismeretek különféle jelekkel leírása. hogy az új fogalmak (sûrûség. gyorsulás. algoritmusok szöveges. továbbá a hõmérsékletméréssel kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a követelményeket fogalmazza meg. kódolása. következtetések megfogalmazása szintén matematikai alapozást feltételez. nyomás. osztályban szükség van. maketteket. fel kell ismerniük. 5–8. illetve az axonometrikus ábrázolásig. értelmezniük és alkalmazniuk kell a tanult képleteket. erõ. különbözõ számtípusú adatok használata. ha a mennyiségek között egyenes. osztály végére egyszerû matematikai és logikai feladatok megoldása. évfolyamon a matematika. a mérési eredmények rögzítése. készítésével. esetleg a számítógépes rajzolóprogramok alkalmazását. Ezen túlmenõen a gyûjtött vagy a kísérletekben megfigyelt. illetve egyszerû mérésekkel nyert adatok rögzítése. ábrázolása grafikon segítségével. ezért a vektor fogalmára már 7.) mértékegységeit értelmezni és alkalmazni tudják a tanulók. értelmezése során a tanulóknak alkalmazniuk kell a szabvány mértékegységeket. 7–8. különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódóan adatok táblázatba rendezése. értelmezése. az erõ vektormennyiség. az öszszefüggések kiolvasása. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tantárgyban a tanulók modelleznek. akkor a matematikai ismeretrendszer is átfogóbbá és alkalmazásra képesebbé válik. formaelemzõ szerkezeti rajzokat. Másrészt ha a társtantárgyak és a matematika helyi tantervét és tanmenetét egymással összehangoltan szerkesztjük meg. Szoros kapcsolatba hozható még a matematikában (és a történelemben) tanultakkal a tájékozódás térben és idõben. idõmérés. kialakult tanulási szokások.

tankönyv. osztályos taneszközök jellemzõi Az alapszint tananyaga lényegében nem haladja meg a kerettantervi elõírásokat. illetve igényeknek megfelelõen korrepetálás. Ezzel megoldható a jogszabályban biztosított lehetõségek kiaknázása (+20% tananyag. A. tankönyv II. 5-6. illetve az átlagosnál tehetségesebb. A bõvített változat elsõdleges célja. osztályban nem elegendõ a heti 4 matematikaóra a kerettantervi minimum elsajátításához és begyakorlásához. A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. A bõséges feladatanyag lehetõvé teszi azt is. osztály. Eszköztár. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. osztályban nem biztosította a helyi tanterv legalább a heti 4 tanórát. és 4. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. Matematika 5. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6. illetve szakkör). kötet (amennyiben az alsó tagozatban szerzett ismeretek nincsenek összhangban a felsõ tagozat elvárásaival) Hajdu Sándor: Matematika 5. tehetséggondozó tanulói segédlet Czeglédy István-Hadházy Jenõ: Matematika 3-5. Program. Tanári példány Az 5. Feladatgyûjtemény. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 5. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére (Feladatgyûjtemény). kiegészítésére. az átlagos vagy annál jobb képességû tanulók optimális fejlesztésére. osztály Javasolt óraszám 4 tanítási óra hetente (a szükségletnek. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem lehet a taneszközök által kínált teljes választékot feldolgozni. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 5. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 4. Matematika 5. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 5. osztályos anyagrészek cseréje). tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. hogy legalább az elsõ félévben a szabadon tervezhetõ órakeret egy óráját felhasználva heti 5 órában tanítsák a matematikát. osztály. Ebben az esetben javasoljuk. hogy lehetõséget biztosítson a tanultak elmélyítésére. osztály 59 . Amennyiben alsó tagozaton redukált óraszámban tanulták a tanulók a matematikát. hogy a taneszközrendszer rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. Matematika 5.AZ EGYES ÉVFOLYAMOK TANTERVE 5. B. akkor 5. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 5. a feladatok kiválasztásához.. Ugyanakkor ez azt is jelenti. tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására (a Gyakorló többek között ezt a célt szolgálja).

Meg tudja-e fogalmazni a választ az eredmény ismeretében? Az alsó tagozatos hiányosságok pótlásához segítséget nyújthat a tankönyvcsalád 4. az összefüggések felismerése.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség. osztály . Az elfogadható szövegértelmezõ képesség kialakításához 3-6. Képes-e megfogalmazni és leírni a megoldási tervet? 3. kiszámítani és ellenõrizni az eredményt a szöveg alapján? 4. A nemzetközi felmérések szerint a magyar tanulók szövegértelmezõ képessége nagyon siralmas képest mutat. logika. néma olvasás alapján mennyire képes értelmezni a tanuló a szöveget. Képes-e önállóan megbecsülni. kombinatorika eszközszerû alkalmazása más témakörökhöz kapcsolódó fogalomrendszerek alakításában. ezért önálló óraszámot nem állapíthatunk meg. Ehhez a taneszközöknek a matematika különbözõ területérõl évfolyamonként mintegy 400-500 (változatos típusú és nehézségû) szöveges feladatot kell biztosítaniuk. elsajátítása. kötete. 60 Matematika 5. gondolatmenetének megértésére. ugyanakkor fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. osztályban kell pótolnunk a hiányosságokat. alkalmazása. Amennyiben az alsó tagozatban használt tankönyvek nem tartalmaznak elegendõ számban. osztályos tankönyvének II. Jellemzõk A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kap a halmazok. a tanár. a szövegben rejlõ összefüggések felismerése. a fogalmak megértése. Vizsgáljuk meg a következõket: 1. A matematikai tartalom képi. lejegyzése. megfelelõ változatosságban és szinten szöveges feladatokat. A logikus gondolkodás alakítása. a gondolkodási képességek fejlesztésében. A tanítási órán nem jelenik meg külön témakörként. Képes-e megkülönböztetni a szükséges. írásbeli kifejezõképességének fejlesztése. osztályban a matematikára fordított tanulási idõ mintegy 30%-ában szöveges feladatokkal kell foglalkoznunk. szóbeli. Törekvés felismert összefüggések. a problémaérzékenység. egyszerû gondolatmenetek önálló megfogalmazására. akkor készüljünk fel arra. a tanultak tudatosításában. a nyelv logikai elemeinek helyes használata. hogy 5. a tankönyv) véleményének. mások (a társak. a rugalmas. illetve a felesleges adatokat? 2. Törekvés a problémák önálló megoldására. Önálló.

a kiegészítõ halmazuk elõállítása. gondolkodási módszerek alapozása A számtan. Egyszerû szövegek értelmezése. mérés témakör tananyagához kapcsolódva: adott halmazokról igaz. Ismerkedés egyszerû folyamatábrákkal. Szövegalkotás. algebra és geometria. a logikai „és”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. két. rendszerezése különbözõ szempontok szerint. Szövegalkotás. megjelenítése például számegyenesen. összefüggések szóbeli megfogalmazására konkrét esetben. A „nem”. Matematikai szövegek elemzése. a metszet. halmazábrán. illetve elsajátított fogalmak. Kombinatorikus feladatok.. hamis állítások megfogalmazása és vizsgálata. „van olyan” kifejezések és tagadásuk használata konkrét véges halmazokon és jól ismert végtelen halmazokon. állítások igazságának eldöntése. „nyitott mondat”. Matematika 5. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. „vagy”. táblázatban. „van olyan” kifejezések alkalmazása. egy feltétel rendszeres változtatása. valamint a „minden”. nyitott mondat. ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. a lehetõségek megtalálása. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. megjelenítése halmazábrán. rendszerezése adott szempont szerint. rendezése. alaphalmaz. három (véges és jól ismert végtelen) halmaz metszetének és egyesítésének képzése. Informatikai eszközök (például lexikon) igénybevétele. a felismert. a szemléletre támaszkodva. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával (4-5 elemig). Ismerkedés a szaknyelv helyes használatával a felismert. a „minden”. ismert halmazok elemeinek összehasonlítása. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. részhalmazok képzése. a lehetõségek megtalálása.Tananyag. illetve elsajátított fogalmak. igazsághalmaz fogalma. a logikai „és”. tevékenység. halmazok megadása tulajdonsággal. tulajdonságok. Matematikatörténeti érdekességek. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. számegyenesen stb. lefordítása a matematika nyelvére. értelmezése. illetve az unió elemeinek felsorolása. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Matematikai szövegek értelmezése. rendezése. Ismert elemeket tartalmazó két halmaz metszetének és egyesítésének képzése. táblázatba foglalása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. adott nyitott mondat igazsághalmazának meghatározása. összefüggések szóbeli megfogalmazásában. Az „alaphalmaz”. osztály 61 .

Az „alakiérték”. Oszthatósági feltételek keresése.helyesírása is -. bõvítése. tudatosítására. a kerekített érték kifejezése kettõs egyenlõtlenséggel. „helyiérték”. Számosság és mérõszám becslése. százas stb. majd a korábban tanultak óvatos bõvítésére. rendezésük.és mûveletfogalom elmélyítése. illetve a bontott alakból a szám felírása. tízesével. helyiérték. 1 milliós számkörben számok írása. magasabb absztrakciós szintre fejlesztése. Számok írása . Erre a megalapozásra építhetjük fel a felsõ tagozatos számtan. Osztók. Otthoni munkára. begyakoroltatására. A szám. illetve korrepetálásra javasolt idõ: 30-40 óra. tényleges érték kapcsolata. A helyi tanterv alsó tagozatos tananyagát és követelményrendszerének színvonalát figyelembe véve biztosítunk kellõ idõt a tanultak felelevenítésére. az önállósodó. olvasása. tízes. Tananyag. Tájékozódás az egyesével. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény . Számok egyes. Számok helye a számegyenesen. „tényleges érték” fogalmak értelmezése. meghatározása. következetesség. adott nagyságrendre kerekítésük. nagyság szerinti összehasonlításuk. algebra Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességeinek. A szöveges feladatok megoldása során a szövegértelmezõ képesség fejlesztése. algoritmikus gondolkodás. 2-es alapú számrendszer. nagyság szerinti összehasonlításuk. Jellemzõk Összóraszám: 80-90 tanítási óra. ha ismerjük a mennyiséget és a mértékegységet. A logikus. Kerekítés. ha tetszõlegesen adott két szám helye. rendezésük. A tízes számrendszer. a problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Közös osztók. a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismertetése. Oszthatóság. olvasása az 1 milliós számkörben. az önellenõrzés igényének és képességének alakítása. osztály Számok elõállítása helyiérték szerint bontott összegalakban. százasával stb. beosztott számegyenesen is. tevékenység. százasával stb.Számtan. helyes használatuk. közös többszörösök keresése próbálgatással. algebra témakör tananyagát. tízesével. az alakiérték. fegyelmezett. rugalmas. Ismerkedés a nem tízes számrendszerekkel. 62 Matematika 5. beosztott számegyenesen. szomszédai. gondolkodási módszerek alapozása Természetes számok A számkör bõvítése 1 millióig. az esetleges hiányosságok pótlására. A számolási rutin biztonságosabbá tétele. többszörösök. Számok helyiérték szerint bontott összegalakja. Tájékozódás esetleg nem egyesével.

100-zal. Ellentétes mennyiségek értelmezése. szorzat. osztás 10-zel. Az egész számok ábrázolása számegyenesen. a negatív egész számok értelmezése a szemléletre támaszkodva. 100-zal. A kivonás és az osztás eredményének ellenõrzése az inverz mûveletek alkalmazásával is. A mûveletek és inverzeik kapcsolatának ismerete és alkalmazása a számítások ellenõrzésében és egyenletek. A komponensek változtatásainak hatása az eredmény változására. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szorzás. kivonás. tevékenység. Az egész számok fogalomrendszerével kapcsolatos legfontosabb elnevezések megértése. hányados szorzása. A mûveletek írásbeli eljárásainak tudatos és biztos alkalmazása. Zárójelek használata. Mûveletek helyes sorrendje. Írásbeli osztás többjegyû osztóval. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. Összeadás. kivonása a szemléletre támaszkodva. az ismeretlen komponens kiszámítása. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. a szöveges feladatok várható eredményének közelítõ megadásával. a számítás menetének megtervezése. az írásbeli mûveletek eredményének becslése. 1000-rel. kivonásának értelmezése. A mûveletekben szereplõ komponensek megnevezése. abszolútértéke. kis abszolútértékû számok esetén. Számolás kerekített értékekkel. Egész számok Ellentétes mennyiségek. A mûveletek helyes sorrendben való végrehajtása. szorzás. nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. A 0 és az 1 szerepe a mûveletekben. egyenlõtlenségek megoldásában.Tananyag. Mûveleti tulajdonságok. Ennek felhasználása az eredmény becslésében. A mûveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. Számok ellentettje. A mûveletek elvégzése. Zárójeles kifejezés felírása zárójel nélkül. osztása. Kis abszolútértékû egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. elvégzése közvetlenül a szemléletre támaszkodva. Egész számok nagyság szerinti rendezése. osztály 63 . osztás 10-zel. A számkörbõvítéssel kapcsolatos elnevezések tudatos használata. zárójelek figyelembevétele. Egész számok összeadása. az ellenõrzésben. Az egész számok helye a számegyenesen. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek az 1 milliós számkörben Szorzás. A mûveletek legfontosabb tulajdonságainak ismerete és alkalmazása az egyszerûbb megoldási mód keresésében. különbség. A mûveletek inverze. Összeg. vizsgálata konkrét számfeladatokhoz kapcsolódva. Matematika 5. Számok ellentettjének és abszolútértékének megállapítása. az általános szabályok megfogalmazásának igénye nélkül. osztás kerekített értékekkel. Az egész számok összeadásának. rendezésük. Egész számok megjelenítése különbözõ modellekkel. 1000-rel.

hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. nagyság szerinti összehasonlításuk. A törtszámok mint nem egész számok. számegyenesen való ábrázolásában stb. kivonása. bõvítése. A törtek megjelenítése eszközzel. Negatív törtek mint a pozitív törtek ellentettjei. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is. Törtalak mint számlálóval és nevezõvel leírt kifejezés. a számjegyek jelentésének ismerete. egész szomszédaik. történõ beosztás esetén. 1000-rel stb. törtrészbõl az egész rész meghatározása. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedestört. A törtek mint mennyiségek mérõszámai. 64 Matematika 5. kivonása. helyük a számegyenesen. 100-zal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. Törtek egyszerûsítése. összeadásuk. adott nagyságrendre kerekítésük. nagyság szerinti rendezése. egyszerûsítése tapasztalati alapon. mint két egész szám hányadosa. kivonása. Konkrét törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. becsléssel. kivonásuk (ismerkedés). Tizedestörtek közelítõ helyének ábrázolása számegyenesen. Tört átalakítása tizedestörtté: természetes szám osztása természetes számmal úgy. Elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. kerekítésük. rendezésük. Tizedestörtek helye a számegyenesen.Tananyag. Tízezred nagyságrendig tizedestörtek írása. osztály . ha a nevezõk szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozhatók. A törtek különbözõ alakjai. nagyság szerinti összehasonlításuk. olvasása. például összegalakjuk. bõvítése. bõvítésük. nagyság szerinti rendezésük. osztása 10-zel. osztása természetes számmal. nagyság szerinti összehasonlításuk esetleg eszköz vagy rajz segítségével. A tört kétféle értelmezésének alkalmazása a törtek elõállításában. Törtek szorzása természetes számmal. egyszerûsítésük. Különbözõ nevezõjû törtek öszszeadása. Tizedestörtek szorzása. Véges tizedestört felírása törtalakban. tevékenység. olvasása. Egyenlõ nevezõjû törtek összeadása. Ábrázolásuk számegyenesen tizedekre. rajzzal. Egyszerûbb esetekben a törtek egyszerûsítése. kiszámítása. Törtek szorzása. Közös nevezõre hozásuk a szemléletre támaszkodva a legegyszerûbb esetekben. bõvítésük. gondolkodási módszerek alapozása Törtek A tört kétféle értelmezése: mint az egész törtrésze. Szemlélethez jól kapcsolódó feladatokban egész részbõl a törtrész. adott pontosságú számszomszédaik megállapítása. írása. Nagyság szerinti összehasonlításuk. amely egész szám is lehet. Számok tizedestört alakja A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibõvítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. A tizedestörtek értelmezése. századokra stb. A törtek bõvítése. Egyszerûsítésük. kivonása (ha a nevezõ egyjegyû vagy szemlélet alapján könnyen közös nevezõre hozható). A törttel kapcsolatos elnevezések helyes használata. rendezésük.

szöveges válasz megfogalmazása. A feladatban szereplõ adatok lejegyzése. Matematika 5. szorzásuk. egyszerû törtek. az adatok lejegyzése. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. egész kiszámítása törtrészbõl. értelmezése a szöveg alapján. Az egész számokról. kivonása. következtetéssel. az eredmény kielégítõ becslése. szorzásuk. a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. többrõl többre egyenes és fordított arányosság esetén. Egyenletek. gondolkodási módszerek alapozása Tizedestörtek összeadása. az adatok lejegyzése. Egyenletek. az eredmény kielégítõ becslése. nagyság szerinti összehasonlításuk. A törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása szöveges. egyenlõtlenségek Egyszerû egyenletek. osztály 65 . Az egész számokról. Megoldási terv készítése. meghatározása. Szöveges feladatok Szöveges feladatok megoldása (ideértve az olyanokat is. egyenlõtlenségek megoldásában. Valamennyi lehetséges megoldás keresése. többrõl egyre. kivonása. az összefüggések alapján megoldási terv készítése. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással vagy egy-két lépésben következtetéssel.Tananyag. amikor a számítási tervben több mûvelet. meghatározása a természetes számok. Egyenlõtlenségben az ismeretlen komponens lehetséges értékeinek keresése. Összetett számfeladatok megoldása tizedestörtekkel is. az eredmény egybevetése a szöveggel. A mûveleti tulajdonságokról tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. ábrázolásuk számegyenesen. osztásuk természetes számmal. Az eredmény elõzetes becslése. tevékenység. kiszámítása. Két vagy több mûvelettel megoldható összetettebb szöveges feladatok értelmezése. Egyszerû egyenletek. Következtetési feladatok: egyrõl többre. Törtrész kiszámítása egész részbõl. a megoldás ellenõrzése. megállapítása. megoldási terv készítése. ábrázolása. mérésekben stb. Két mûvelettel megoldható egyszerû szöveges feladatok értelmezése. Találkozás a negatív tizedestörtekkel. A közöttük fennálló kapcsolatok megértése. egyszerû számítások. a felesleges és a szükséges adatok megállapítása. egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. A megoldás során a tanult mûveleti tulajdonságok és eljárások alkalmazása. ellenõrzése. egyszerû egyenletek. illetve a valósággal. egyenlõtlenségek megoldása próbálgatással vagy egy lépésben következtetéssel. tizedestörtek körében értelmezett mûveleti eljárások alkalmazásával. a megoldás ábrázolása számegyenesen. a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. lebontogatással (egy-két lépésben). illetve zárójel szerepel). ellentmondó adatok. hiányzó feltételek megállapítása. osztásuk természetes számmal. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Tizedestörtek összeadása. illetve gyakorlati jellegû feladatok. Felesleges adatok. a megoldás ellenõrzése.

Összefüggések, függvények, sorozatok
Általános fejlesztési feladatok A matematikában központi szerepet játszó relációk fogalmának és tulajdonságaiknak a tudatosítása a matematika különbözõ témaköreihez kapcsolódóan. A megfigyelõ-, összehasonlító képesség, a rugalmas, ötletgazdag, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A számolási rutin alakítása. Késztetés a többféle megoldás (matematikai modell) keresésére és az önellenõrzésre. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése a tapasztalati függvények vizsgálata során. Jellemzõk Összóraszám: 8-10 tanítási óra. Otthoni munkára, illetve korrepetálásra javasolt idõ: 3-4 óra. A témakörhöz tartozó tartalmak közül a grafikonokkal, az egyenes és fordított arányossági következtetésekkel, valamint a derékszögû koordináta-rendszerrel foglalkozunk önálló órák keretében. A témakörhöz tartozó egyéb, már alsó tagozatban elsajátított ismereteket és eljárásokat a számfogalom kibõvítése, a mûveletek értelmezése és gyakorlása során alkalmazzuk. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések, függvények Számok, alakzatok, mennyiségek közti összefüggések keresése, vizsgálata, a felismert összefüggések alkalmazása az elemek rendezésében, csoportosításában. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor a „kisebb”, „nagyobb”, „egyenlõ”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „nem egyenlõ”, „több, mint ...”, „kevesebb, mint ...” kifejezések helyes használata. Számhalmazok, ponthalmazok részhalmazainak vizsgálatakor, képzésekor a „legalább”, „legfeljebb”, „kisebb vagy egyenlõ”, „nagyobb vagy egyenlõ” kifejezések helyes használata, a kapcsolatok helyes felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögû koordináta-rendszer; kapcsolatok ábrázolása a koordináta-rendszerben. Tapasztalati függvények ábrázolása mérések és táblázatok alapján. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történõ jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeinek leolvasása diagramról, grafikonról. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény

66

Matematika 5. osztály

Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Szöveggel, táblázattal adott függvény vizsgálata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok keresése próbálgatással; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Konkrét feladatok egyenes arányosságra, fordított arányosságra.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, egyszerû szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Tapasztalati függvények grafikonjának elkészítése és elemzése. Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Sorozatok Sorozat elemeinek felírása adott szabály alapján (a sorozat folytatása mindkét irányban). Néhány elemmel adott sorozathoz különbözõ szabályok megfogalmazása; az egész számokról, a törtekrõl és tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. Egyszerû sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján, az egész számokkal, törtekkel, tizedestörtekkel végzett mûveletekkel is. Többféle szabály megfogalmazása.

Geometria, mérés
Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõképesség, a fogalomalkotó és problémamegoldó képi gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése. A halmaz- és függvényszemlélet alkalmazása geometriai problémák megoldásában. A mérésekhez kapcsolódóan a szám- és a mûveletfogalom további mélyítése, a számolási biztonság növelése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Megfelelõ jártasság kialakítása a körzõ és a vonalzó, illetve a mérõeszközök használatában; a kézügyesség fejlesztése, a pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Jellemzõk Összóraszám: 40-45 tanítási óra. A mérésekkel és a mértékegységek átváltásával kapcsolatos ismereteket a számtan, algebra tananyag feldolgozása során elevenítjük fel, egészítjük ki, gyakoroltatjuk be. Alkalmazzuk a törtekrõl, tizedestörtekrõl tanultakat.

Matematika 5. osztály

67

Az alsó tagozatban tanult geometriai ismereteket logikailag rendezzük, magasabb absztrakciós szintre emeljük, és lényegesen kibõvítjük. A gyermek ebben az évben ismerkedik meg a legegyszerûbb szerkesztésekkel, a geometriai fogalmak és összefüggések általános megfogalmazásával. A tananyag felépítésekor megfontolandó, hogy a 6. osztályos tananyagból itt foglalkozzunk a trapézok, paralelogrammák és a téglalap megszerkesztésével (esetleg derékszögû vonalzó segítségével). Ugyanakkor a szakaszfelezõ merõlegessel kapcsolatos szerkesztésekkel pedig 6. osztályban foglalkozhatunk. Erre a cserére az 5. osztályos B tankönyv, illetve a 6. osztályos könyvek lehetõséget biztosítanak. Tananyag, tevékenység, gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mértékegység, mérõszám fogalma. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejezõ kilo-, hekto-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelõ rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen, kisebb vagy nagyobb mértékegységekkel (a mérõszám lehet tört vagy tizedestört is). A hosszúság (távolság), terület, térfogat, ûrtartalom, tömeg, idõ becslése, mérése és az ezekkel kapcsolatos számítások. Mértékegységek és mérõszámok közötti összefüggések. Mûveletek mennyiségekkel. Mérések a terepen. Alakzatok síkban és térben Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Konkrét térelemek kölcsönös helyzetének vizsgálata (az általánosítás igénye nélkül). A vonalzó és a körzõ használata. Merõleges és párhuzamos egyenesek elõállítása. A szög mint szögtartomány. Elnevezések a szöggel kapcsolatban. Szögfajták. Szögek mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérõ használata, szögrajzolás, szögmásolás.
Távolság- és szögmérés térképen és terepen (tájoló használata).

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Hosszúság, tömeg, idõ, ûrtartalom becslése, megmérése, kimérése a tanult mértékegységekkel. A szemlélet számára elfogadható alkalmazásokban a mennyiségek megadása más mértékegységekkel is. A mérések és átváltások során a tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. A mérések és átváltások során a törtekrõl tanultak alkalmazása. A mérésekrõl tanultak alkalmazása szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben.

Párhuzamos és merõleges egyenesek felismerése és elõállítása. Téglalap, négyzet elõállítása az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. A vonalzó és a körzõ használata szakaszok másolásában, egyszerû szerkesztésekben. Szögmérõ használata, adott nagyságú szög megrajzolása, megmérése.

68

Matematika 5. osztály

síkban. Háromszögek. térfogata. lap. A térfogat. egyenes. Egyenes adott pontján áthaladó merõleges szerkesztése. a négyzet fogalma. elöl-. pont. tér. A téglatest. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. négyzet területe. Téglalap. négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel. A téglalap. Alakzatok adott szempontok szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejû figyelembevételével. A téglatest és a kocka mint speciális téglatest hálójának elkészítése. A terület. szakaszfelezõ merõleges fogalma.Tananyag. Matematika 5. párhuzamos) megértése és helyes használata. él. átló. félegyenes. Testek felül-. osztály 69 . gondolkodási módszerek alapozása Alakzatok (ponthalmazok) távolsága. a paralelogramma magassága. Háromszög szerkesztése három oldalból. négyzet kerületének és területének kiszámítása. A síkidomok és a sokszög fogalma. Az egyenesszög mint egység alkalmazása. térben. térfogat Sokszögek kerületének kiszámítása. vizsgálata. A kör és a gömb mint adott tulajdonságú ponthalmaz. A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz. A téglalap és a négyzet kerülete. térfogatának kiszámítása. Téglatest. átdarabolással az ismerkedés szintjén. vizsgálata. Háromszög szerkesztése három oldalból. csúcs. a kocka felszíne. a térfogat mértékegységeinek átváltása. csúcsok a testen. a rombusz. tevékenység. tulajdonságaik. a négyzet legfontosabb tulajdonságaik felsorolása szemlélet alapján. a paralelogramma. merõleges. élek. oldal. A trapéz. vonal. használata. megszerkesztése. A trapéz. A négyszögek közül a téglalap. sík. e fogalmak közti kapcsolatok. Kerület. oldalnézeti ábrázolása. szakaszfelezõ merõleges megszerkesztése. távolság. Testek építése. A terület. kocka építése. mérése és mértékegységei. az ûrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. elõállításuk. hálózatuk. terület. felszínének. a felszín. konvexitás. A téglalap. A körrel kapcsolatos fogalmak. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. szakasz. a térfogat szemléletes fogalma. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A tanult elnevezések (test. felület. csúcs. felszín. alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon. illetve a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. lapok. helyzetük. kapcsolataik. A megfelelõ mértékegységek ismerete.

relatív gyakoriság. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. értelmezése. Grafikon. függvények. (Például a fiúk és a lányok átlagos magasságának. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Néhány szám. A számtan. tömegének. osztály . mérés témakörök tananyagának feldolgozása során fogalmazzunk meg konkrét. biztos. elemzõképesség és a matematikai szemlélet fejlesztése. lehetetlen események kiválasztása. értelmezése. Grafikonról adatok leolvasása. Tananyag. Valószínûségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. diagram olvasása. ábrázolása grafikonnal. rendszerezése. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. diagrammal.) Így a témakör tananyagának feldolgozására fordított tényleges idõ lényegesen több lehet. A mindennapi élet matematikai vonatkozásainak és a matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. Több szám számtani közepe. A biztos. A tanulók által gyûjtött és táblázatokban talált statisztikai adatok vizsgálata. Otthoni munkára.Valószínûség. rendezése. diagramon. Események megfigyelése. összehasonlítása. algebra. mint a fenti 3-4 óra. az események gyakorisága. tevékenység. mennyiség átlagának kiszámítása. grafikonok és a geometria. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. a gyermekek mindennapi életével kapcsolatos valószínûségi és statisztikai feladatokat is. dolgozati eredményeinek stb. lehetséges. Jellemzõk Összóraszám: 3-4 tanítási óra. 70 Matematika 5. ábrázolása grafikonon. statisztika Általános fejlesztési feladatok A megfigyelõ-. Adatok gyûjtése. egyéni adatgyûjtésre javasolt idõ: 3-4 óra.

amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Matematika 6. Így a javasolt óraszám 4 óra/hét (az igényeknek megfelelõen korrepetálás. ha az alsó tagozatos hiányok pótlása miatt 5. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. A fejlett országok többségében ennek a korosztálynak mindennap tartanak matematikaórát. a számelméletet és a geometriai szerkesztéseket a kerettantervben ajánlottnál bõvebben és mélyebben dolgozzuk fel. Tanári példány A 6. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. osztályos algebra. felvételi elõkészítés. osztály. Tanulói példány Andrásfai Béla: Versenymatek gyerekeknek. osztály Javasolt óraszám A kerettanterv által meghatározott maximális óraszám heti 3 óra. fizika. A fentiek alapján javasoljuk. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 6. Matematika 6. Feladatgyûjtemény. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy készülõ gyermekek optimális fejlesztésére. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 6. osztály. hogy a szabadon tervezhetõ órát a matematikaoktatás kapja. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. szakkör). kémia és számítástechnika tanításához. osztályos tananyagrészek feldolgozása „csúszik át” 6. bõvített változat Hajdu Sándor: Matematika 6. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 6. osztály 71 . hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes bõvített változatot feldolgozni. osztályos taneszközök jellemzõi A kerettanterv által elõírt tananyagot az alapszintû tankönyv tartalmazza. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Matematika 6. Matematika 6. Ezek a fejezetek a törzsanyagon és a lemaradó gyermekek felzárkóztatására szánt feladatsorokon túlmenõen olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. a feladatok kiválasztásához. További gondot jelenthet. mivel ezek az ismeretek. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Program. osztályba. B. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 5-6.6. jártasságok és képességek nélkülözhetetlenek a 7. A. A bõvített változatban a százalékszámítást. A kerettanterv nem csökkenthette lényegesen a korábbi tananyag mennyiségét és követelményszintjét. tankönyv. Ugyanakkor ez azt is jelenti.

„van olyan”. konkrét feladatokban az ismeretek feltárására. „vagy” és más velük egyezõ értelmû kifejezések használata adott véges halmazokra. akkor . A halmazokkal és logikával kapcsolatos legalapvetõbb ismeretek alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. osztály . Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg.. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. „és”. „Minden”. a fogalmak közti kapcsolatok megláttatására. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése. hamis állítások megfogalmazása. alkalmazásuk. gondolkodási módszerek alapozása A halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerû alkalmazása más témakörökben. az elvonatkoztatást és általánosítást. Állítások igazságának eldöntése. illetve az unió elemeinek felsorolása. helyes használatuk. szövegek önálló értelmezését. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. A „nem”. írásbeli kifejezését. A „ha . amelyek lehetõvé teszik a problémák önálló meglátását és megoldását. az összefüggések felismertetése és az ismeretek rendszerezése során. mások magyarázatának megértését. egyszerû végtelen halmazokra és halmazoktól függetlenül is különféle matematikai témákkal kapcsolatban.. a középiskolába készülõ tanulóinknál a logikus gondolkodás és a matematikai látásmód alakításában. igaz.” logikai szerkezet használata konkrét feladatokban (ismerkedés szintjén). „nem”.. A Nat-ban és a kerettantervben elõírtaknál határozottabb követelményeket célszerû megfogalmaznunk: minimumszinten a szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. új ismeretek elsajátítását. rendezése. Tervezés.Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok Azoknak a képességeknek az alakítása. Tananyag.. valamint az unióképzés és a logikai „vagy” kapcsolatának ismerete. tevékenység. a felismert összefüggések képi. lefordítása a matematika nyelvére. szóbeli. Jellemzõk Eszközként alkalmazzuk a matematika egyéb témaköreihez tartozó fogalmak kialakítása. jellemzésére. valamint a „minden”. ellenõrzés igényének kialakítása. a metszet. A metszetképzés és a logikai „és”. 72 Matematika 6. „van olyan” kifejezések alkalmazása.. rendszerezésére. a logikai „és”. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása.

összefüggések. Kapcsolat az informatikával. Jellemzõk Javasolt óraszám: 50-60. Matematikatörténeti érdekességek. hogy a helyi tanterv heti hány órát biztosít a matematikatanításra. értelmezése. tetszõleges alakban adott számokkal. Egyszerû kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása. Matematika 6. Képesség a tanultak alkalmazására a matematika egyéb témaköreiben. a lehetõségek megtalálása. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata a felismert. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. híres magyar matematikusok. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematikai szövegek elemzése. Az alapszintû tankönyv a kerettantervben elõírt tananyagot tartalmazza. tulajdonságok. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. Az önellenõrzés képességének és igényének alakítása. rendezése az adott feltételnek megfelelõen az adatok tervszerû változtatásával. összefüggések. más tantárgyakban és a mindennapi életben. szabatos megfogalmazásának és bizonyításának igénye. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. Számtan. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására a szemléletre támaszkodva. gondolkodási módszerek alapozása A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. osztály 73 . algebra Általános fejlesztési feladatok A racionális számkör és a racionális számokkal végzett mûveletek biztos ismerete. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. adott sokszög összes átlójának. mélységében igazodjunk az osztály színvonalához. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban (például adott szám összes osztójának. Szövegalkotás. illetve elsajátított fogalmak. ezért a feldolgozás alaposságában. adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). a felismert. gondolatmenetek szóbeli megfogalmazásában. rendezése. Gyakorlottság a négy alapmûvelet elvégzésében a teljes racionális számkörben. A bõvített tankönyv egyes (például az „ismerkedés” szóval jelzett) anyagrészeket a kerettantervben elõírtnál bõvebben és mélyebben tárgyal. illetve elsajátított fogalmak. illetve 70-85 tanítási óra attól függõen.Tananyag. tevékenység. Az általános összefüggések kutatásának.

és a 8.Ugyanakkor a következõ témakörökben a lehetõségekhez igazodva haladjuk meg a kerettantervben leírtakat azért. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel: a racionális szám mint két egész szám hányadosa. kifejezése tört-. tizedestörteké. A tízes számrendszer biztos ismerete. a tizedestört fogalmának elmélyítése. Végtelen szakaszos tizedestörtek. a pozitív egész. nagyság szerinti összehasonlításuk. Számok aránya. A tízes számrendszerrõl tanultak kiterjesztése a tizedestörtekre. Tananyag. Mennyiségek törtrésze. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvetõ fogalmak (például pozitív szám. gondolkodási módszerek alapozása A racionális számok A természetes számkör bõvítése 106-nál nagyobb nagyságrendekre. osztályos minimumkövetelmény is feltételezi. a pozitív tört. Egyszerûbb esetekben bõvítésük. Számok írása. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. osztályos matematika és természettudományos tárgyak elõírt tananyagának feldolgozását megalapozzuk: Minimumszinten is követeljük meg a tanulóktól. olvasása. tizedestört és százalékalakban. osztályos év eleji ismétlés után már biztosan tudják alkalmazni. olvasása (a 106-nál nagyobb számoké. a 0. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva. hogy kellõen gyakorolják be a négy alapmûveletet a teljes racionális számkörben.és a negatív törtszámok együtt alkotják a racionális számok halmazát. Törtalakban adott racionális számok írása. mint összehasonlítás eredménye. A pontos szám és a közelítõ szám jelentése közötti különbség értelmezése. A szám közelítõ. Ismerkedjenek meg a tanulók a százalékszámítással úgy. abszolútérték. ábrázolásuk számegyenesen. illetve pozitív és negatív számoké is). tevékenység. törtszám. közös nevezõre hozásuk. adott nagyságrendre kerekítésük. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 74 Matematika 6. rendezésük. hogy a 7. Elnevezések ismerete. negatív szám. a negatív egész. a szöveg adatai közötti összefüggésnek megfelelõen. Ismerkedés a hatványozással. egyszerûsítésük. osztály . elmélyítése. egész szám. hogy a 7. a tört mint mérés. Kerekítés. nagyság szerinti összehasonlításuk. A racionális számkörben végzett mûveletekrõl tanultakat tudják a tanulók alkalmazni egyszerû szöveges feladatok megoldásában is. elõjelek. ellentett. illetve valódi értékének megkülönböztetése a helyzetnek. reciprok) ismerete. Ezt az elvárást már az egyenletek megoldásával kapcsolatos 6. A matematikai gondolkodásmód fejlesztése és a törtekkel végzett mûveletek tudatosabbá tétele érdekében javasoljuk az oszthatósági feltételek alaposabb feldolgozását. ábrázolásuk számegyenesen. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibõvítése.

Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egész számok körében értelmezett négy alapmûvelet végrehajtása. A négy alapmûvelet a tizedestörtek körében. A négy alapmûvelet értelmezése. Mûveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása a racionális számkörben.01-dal stb. A mûveleti eredmények adott pontosságú becslése. Összetett számfeladatok megoldása. szabályok megfogalmazása. egyéb témakörökhöz kapcsolódva is. . végrehajtása tetszõleges alakban adott racionális számok körében. A négy alapmûvelet végrehajtása tizedestörtekkel. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. illetve a mûveleti sorrendrõl és a zárójelekrõl tanultak alkalmazásával is. a szorzás és az osztás értelmezése. Fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel. a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása a racionális számokról tanultak alkalmazásával. a szükséges. osztály 75 . A négy alapmûvelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében: a törtek öszszeadása és kivonása nagyobb nevezõ esetén is.. Matematika 6. tizedestörtekrõl. a törttel való szorzás és osztás értelmezése. Következtetési feladatok az egyenes és a fordított arányossággal kapcsolatban. zárójelek használata. A tanultak alkalmazása két-három lépésben megoldható feladatokban. 0. az ismeretlen mennyiség kiszámítása.1-del.. Szöveges feladatok Egyszerû. tevékenység. adott törtrészbõl az egész mennyiség kiszámítása. a feladat megoldása. számítási terv leírása. a megoldás ellenõrzése és értelmezése a törtekrõl. 100-zal. szorzás és osztás tizedestörttel. alkalmazása a legegyszerûbb feladatokban. illetve felesleges adatok szétválasztása. gondolkodási módszerek alapozása A négy alapmûvelet a racionális számok körében A négy alapmûvelet az egész számok körében: az összeadás és a kivonás értelmezése és elvégzése nagyobb abszolútértékû számok esetén is.Tananyag. 0. szabályok megfogalmazása. A tizedestörtek szorzása. A négy alapmûvelet értelmezése. A tanultak alkalmazása függvénytáblázatok. sorozatok kiegészítésében. felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése. Egyenes arányosság felismerése. Legfeljebb két mûvelettel leírható egyszerû (esetleg fordított szövegezésû. osztása 10-zel.. a mûveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékekkel számolva. Összetett számfeladatok. mûveleti sorrend. reciprok. Adott mennyiség törtrészének kiszámítása. elvégzése a nemnegatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezõre hozhatók).

Elemi számelméleti ismeretek A természetes számok tulajdonságainak vizsgálata. azonosság. A számok törzstényezõs alakra bontása. az összes osztó megkeresése (kis számok esetén). Oszthatósági feltételek (például 2-vel. A százalékszámítással kapcsolatos legegyszerûbb feladatok megoldása. Egyenletek. osztható számok felismerése. osztály . Törzsszám (prímszám). 1000-rel stb. elnevezések. 1000rel. vizsgálata. Ismerkedés a maradékosztályokkal. 25-tel. egyenlõtlenségek megoldása (két-három lépésben) lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával. a megoldás ellenõrzése. 10 000-rel) keresése. A 2-vel. 6-tal. az alap. A megoldás ellenõrzése. Szöveges feladatból egyenlet felírása. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. tapasztalati megalapozása. A tanult oszthatósági szabályok ismerete. kivonásában. 76 Matematika 6. 9-cel való oszthatóság vizsgálata. alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Adott mennyiség törtrészének és adott törtrészbõl az egységnyi mennyiségnek a kiszámítása következtetéssel. igazsághalmaz. azonos egyenlõtlenség. 5tel. A racionális számokkal végzett mûveletekrõl tanultak alkalmazása. A tanult számelméleti ismeretek alkalmazása törtek átalakításában. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése néhány jól megválasztott elem behelyettesítésével. Kisebb számok osztópárjainak keresése. megfogalmazása. összetett szám fogalma. Egész együtthatós. 4-gyel. az eredmény ellenõrzése a szöveg alapján. A 3-mal. egyenlõtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel. Ismerkedés a mérlegelvvel. a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. két. egyenlõtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel: nyitott mondat. Elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása tervszerû próbálgatással. három lépésben megoldható elsõfokú egyenletek megoldása tetszõleges eljárással. 100-zal. a százalékérték. Osztópárok. egyenlõtlenség. egyenlet. Azonos átalakítást nem igénylõ elsõfokú egyenletek. 10-zel. közös többszörösök. A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. tevékenység. gondolkodási módszerek alapozása Százalékszámítás. a százalékláb kiszámítása következtetéssel. összeadásában. 100-zal. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével konkrét számokhoz kapcsolódóan. illetve a mûveletek közötti összefüggések alkalmazásával. a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. 10-zel. A legnagyobb közös osztó. megfogalmazása.Tananyag. megoldása. alaphalmaz. az alap kiszámítása törttel való osztással. 5-tel. A közös osztók.

így szoros kapcsolat van a két témakör feldolgozása között. grafikonokon. elkülönítésük egymástól. az értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata (e fogalmak tudatosításának igénye nélkül). Az egyenes és a fordított arányosság fogalmának. táblázatról. Minden témakörben eszközjelleggel alkalmazzuk az ebbe a témakörbe tartozó ismereteket. és 8. Egyszerû egyenes arányossági következtetések végzése. osztályos földrajz-. definíciójának. adatok leolvasása grafikonról. Szöveggel. mérési adatok táblázatba rendezése. osztály . táblázatról. Az egyenes. hogy a tanulók ezeket az ismereteket a matematika egyéb témaköreiben is legyenek képesek alkalmazni. Jellemzõk Összóraszám: 12-15 tanítási óra. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. Otthoni munkára javasolt idõ: 6-8 óra. A tanultak alkotó alkalmazása a gyakorlati életbõl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában. Arányossági következtetések több lépésben is. táblázatok és grafikonok készítése. tevékenység. Kísérleti eredmények. fizika. függvények. a meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. tulajdonságainak ismerete. Kísérleti eredmények. Biztos tájékozódás a derékszögû koordináta-rendszerben. tevékenységeket. Az egyenes és a fordított arányosság alapos kimunkálása úgy. elemzéseket is végeztetünk. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elõkészítése a tudatosítás és az elnevezések bevezetésének igénye nélkül. Szöveggel. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. illetve fordított arányosság felismerése. mérési adatok táblázatba rendezése. Önálló témakörként a grafikonok vizsgálata. Tananyag. illetve egyéb függvénykapcsolatoktól. Az egyenes arányosság grafikonjának vizsgálata. Az egyenes arányosság ábrázolása. 77 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 6. A fenti óraszám ezekre a témakörökre vonatkozik. illetve az egyenes és a fordított arányosság jelenik meg. az összetartozó értékpárok leolvasása. mérési adatok ábrázolása diagramokon.és kémiatanítás igényeinek. a szabály felírása többféle alakban. ábrázolása diagramokon. grafikonokon. Tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. értelmezése során statisztikai megfigyeléseket. összefüggések leolvasása grafikonról.Összefüggések. A grafikonok készítése. táblázattal vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Összetettebb egyenes arányossági és egyszerûbb fordított arányossági következtetések végzése konkrét példákban. illetve megfeleljenek a 7. Az egyenes és a fordított arányosság értelmezése. függvények Kísérleti eredmények.

tevékenység. az alapvetõ szerkesztési eljárások alkalmazásában. Néhány elemével adott sorozathoz különbözõ szabályok keresése. 78 Matematika 6. algebra. sorozatok. illetve technika. Otthoni munkára javasolt idõ: 20-25 óra. Geometria. osztályos tananyagot céltudatosan átrendezzük (a tananyagátfedések kiaknázásával). térszemlélet. és a 8. Valahányadik tag felírása. s oldassunk meg minél több feladatot ezekbõl a részekbõl. ismeretrendszer és képességek megalapozása. Ezért gyengébb képességû osztályokban az osztály színvonalához igazítva kevesebb súlyt helyezzünk ezekre az anyagrészekre. tehetséges tanulóinkkal alaposan dolgozzuk fel ezeket a fejezeteket. kémia. az 5. A kerettantervben ajánlott minimális óraszámban csak akkor dolgozható fel az alapszintû tananyag. mint amennyit a tankönyv sugall. osztályos matematika. függvények. a felismert szabály felírása többféle alakban. illetve 35-45 tanítási óra a helyi tanterv órakerete szerint. és 6. alakítása. ha élve a jogszabály adta lehetõségekkel. földrajz sikeres tanulásához és a tanuló mindennapi életéhez szükséges geometriai látásmód. a felismert összefüggéseket logikai következtetések útján bizonyítjuk. Jellemzõk Összóraszám: 22-26. biológia. ha a leszakadóknak rendszeres korrepetálással biztosítjuk a felzárkóztatást. az összefüggések. statisztika témakörökben tanultak gyakorlati alkalmazásaként gyakoroljuk ezeket. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján. a mérõeszközök. A tehetséges. osztály . hogy a matematikában a fogalmakat definiáljuk. illetve a gimnáziumba készülõ tanulók esetében annak a megláttatása. Gyakorlottság a mennyiségek becslésében és mérésében. illetve a valószínûség. mérés Általános fejlesztési feladatok A 7. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Racionális számsorozat folytatása adott (egyszerû) szabály szerint. fizika. a körzõ és a vonalzó használatában. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Racionális számsorozatok folytatása mindkét irányban. 6. osztályban a számtan. Ugyanakkor a középiskolába készülõ. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket már a korábbi években elsajátították a tanulók. a mértékegységek átváltásában. A geometriai szerkesztések terén a bõvített tankönyv meghaladja a kerettantervben ajánlottakat.Tananyag. Az idõhiányból eredõ gondokat kissé csökkenthetjük.

általános szabályok megfogalmazása. tevékenység. felezõmerõleges fogalma. osztály . 45°. négyszögek megszerkesztése. nevezetes szögek megszerkesztése. A szimmetriával igazolható tulajdonságok ismerete. egyenes. 30°. A sokszögekrõl tanultak kibõvítése. A szögfajták felismerése. Mennyiségek felírása különbözõ mértékegységekkel. mérések A mérésekrõl és mértékegységekrõl korábban tanultak gyakorlása.Tananyag. a törtekrõl. ezen belül a négyszögek csoportosítása különbözõ szempontok szerint. félegyenes. általánosítása: a sokszög fogalma. Geometriai szerkesztések: párhuzamos. a terület mértékegységeinek átváltása a törtekrõl. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. szög. koordináta-rendszerben) és a térben. Sokszögek kerületének. területének kiszámítása. deltoid fogalma). Síkidomok. mérése. a tanultak alkalmazása egyszerû szerkesztési feladatokban. Szakasz felezõmerõlegesének. a mérõeszközök ismerete és rutinos használata. A körrel kapcsolatos fogalmak. nevezetes szögek (60°. négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. elnevezések és az érintõ tulajdonságainak ismerete. 75°). Háromszög. bizonyításokban. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával is. 79 Matematika 6. egyenlõ szárú háromszögek. A szimmetrikus négyszögek. A tengelyes tükrözés alapvetõ tulajdonságainak ismerete. szakasz. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Mennyiségek becslése. téglalap. A mérések és a mértékegységek átváltása során a törtekrõl. Szimmetrikus háromszögek. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazása. bizonyítása és alkalmazása. szimmetrikus háromszögek. A sokszögek. négyzet területének kiszámítása. Derékszög. A háromszög-egyenlõtlenség és a háromszög belsõ szögeinek összegével kapcsolatos összefüggés ismerete. Tengelyesen tükrös alakzatok vizsgálata: kör. Speciális négyszögek (trapéz. Szakaszmásolás. A tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságai. deltoidok. háromszögek felismerése. Pont. konvex és nemkonvex négyszögek. a sokszög átlóinak száma. Szög másolása. alkalmazása. tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. testek Szimmetrikus háromszögek. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon (parkettán. négyszögek szerkesztése. tulajdonságai. párhuzamos egyenespár. Szög mérése. felezõpontjának megszerkesztése. a tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû feladatokban. alkalmazása számításokban. rombusz. megszilárdítása. másolása és felezése. paralelogramma. a téglalap. tizedestörtekrõl tanultak alkalmazásával. négyzet. négyszögek kerületének. gondolkodási módszerek alapozása Mennyiségek. Húrtrapézok. koordináta-rendszerben) és megszerkesztése. merõleges egyenesek. síkidom tengelyesen tükrös helyzetû képének megrajzolása (például négyzetrácson. szög felezése. megszerkesztése.

relatív gyakoriság. Grafikonról adatok leolvasása. 80 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Több szám. rendszerezése. a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalma. a háromszög belsõ szögeinek összege. értelmezése. lehetetlen események kiválasztása. összege. ábrázolása grafikonon. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A körrel kapcsolatos fogalomkör.Tananyag. biztos. a felszín kiszámítása. sorozatok témakörben bõvülõ ismeretek alkalmazása jelent többletet az 5. az események gyakorisága. A háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Grafikon. Események megfigyelése. diagramon. tevékenység. Térelemek kölcsönös helyzete. Több szám számtani közepe. osztály . gondolkodási módszerek alapozása Geometriai bizonyítások: a háromszögegyenlõtlenség. illetve az összefüggések. Gyûjtött és táblázatokban talált adatok vizsgálata. Különbözõ testek hálózatának felvázolása. számolási rutin fejlesztése. gyûjtõmunkára alapozva oldhatjuk meg. hanem tényleges kísérletekre. Síkra szimmetrikus alakzatok keresése és vizsgálata a térben. A témakörhöz tartozó tananyag feldolgozását nem tankönyvcentrikusan. mennyiség átlagának meghatározása. gondolkodási módszerek alapozása Véletlen események megfigyelése. Matematika 6. lehetséges. Tananyag. függvények. a húrtrapézzal. algebra. elemzõképesség. Valószínûség. tevékenység. Tervszerûség. osztályos tartalomhoz és követelményekhez viszonyítva. kördiagram olvasása. A megfigyelõképesség. Ismerkedés a húrnégyszöggel. Önálló óraszám e témakörben nem határozható meg. diagrammal. Adatok gyûjtése. ábrázolása grafikonnal. A háromszög külsõ szögeinek fogalma. Testek építése. oszlopdiagram. A biztos. belsõ szögeik vizsgálata. értelmezése. gyûjtött és például statisztikai kiadványokban talált adatok elemzése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematika gyakorlati alkalmazására törekvés. Jellemzõk A számtan. Kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. rendezése.

Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/tanóra. A tankönyv alapszintû és bõvített változata. értékrendhez. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. Feladatgyûjtemény. tankönyv. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). B. illetve a Feladatgyûjtemény lehetõvé teszi. a feladatok kiválasztásához. illetve az átlagosnál tehetségesebb. Ez azt is jelenti. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ koncepciókhoz. egy másik órát tehetséggondozásra.7. Program. Ez a megoldás lehetõvé teszi a differenciálást azokban az iskolákban is. hogy a taneszközcsalád rugalmasan illeszkedjék nagyon sokféle helyi koncepcióhoz. osztály. osztály 81 . Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. Matematika 7. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 7. Tanári példány A 7. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl 3 tanítási óra hetente. egyaránt lehetõséget biztosítanak a lemaradó gyermekek felzárkóztatására. osztály. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára adnak mintát (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. A. összetettebb fejtörõ feladatokat. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. osztályos taneszközök jellemzõi A taneszközök „széles sávban” dolgozzák fel a tananyagot. Matematika 7. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 7. a Gyakorló. akkor az év eleji ismétléshez szükségünk lehet a Matematika 6. bõvített változat (2002/2003-as tanévtõl) Hajdu Sándor: Matematika 7. valamint a kétféle célt szolgáló kiegészítõ tanulói segédlet. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. alapszintû tankönyv (2002-ben kerül átdolgozásra) Hajdu Sándor: Matematika 7. A tankönyv bõvített változata tartalmazza a középiskolába készülõknek szánt kiegészítõ anyagrészeket. Matematika 7. valamint a százalékszámítás terén. a taneszközökben lévõ minden feladatot megoldatni. hogy az egyes osztályokban nem lehet vagy nem kell a tankönyv minden fejezetét teljes mélységében feldolgozni. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyag-feldolgozások megtervezéséhez. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. esetleg gimnáziumi tagozatra járó gyermekek fejlesztésére. illetve a racionális számokkal végzett mûveletek. osztályban nem sikerült a mintatanterv által ajánlott célokat elérni a geometriában. Gyakorló alkalmazására is. Amennyiben 6. Az alapszintû és a kiegészítõ fejezetek összehangolásához a Program nyújt segítséget.

„van olyan” kifejezések alkalmazása. „pontosan akkor . a felismert összefüggések bizonyításában.... a logikai „és”. továbbra is eszközként alkalmazzuk a matematikai fogalomrendszerek alakítása során. logikai „vagy”.. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. a helyes következtetési sémákat stb. „akkor és csak akkor .. „és”.. „ha ... rendszerezése két adott szempont szerint.. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. akkor . A „pontosan akkor .”. ha ..” kifejezések használata.. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat megsejtetése... Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. Jellemzõk A témakörhöz tartozó ismereteket nem tanítjuk önálló témaként. ha . Ugyanakkor fokozatosan fel kell fedeztetnünk a tanulókkal (még mindig konkrét feladatokra támaszkodva) a logikai és a halmazmûveletek sajátosságait. A „minden”. Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. gondolkodási módszerek alapozása Állítások átfogalmazása más. akkor ..”. A „nem” és a halmaz komplementere.. ha . tevékenység. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. a problémák megoldásában. igazolása vagy megcáfolása (konkrét példákon).Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A gondolkodási módszerek egyre tudatosabb alkotó alkalmazása a matematikai fogalmak értelmezésében..”. Ezen követelmények teljesítése nélkül tanulóink nem tudják elsajátítani a matematika egyéb témaköreit..” kifejezések helyes használata. osztály . Ezért a témakörre fordítandó összóraszám nem határozható meg. az „és” és a halmazok metszete.. 82 Matematika 7. A „minden”. „vagy”.. ki kell alakítanunk az ehhez szükséges matematikai látásmódot és logikus gondolkodási képességet. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A „nem”. illetve a kerettanterv más mûveltségi területei számára megfogalmazott minimumszintû követelményeket sem.. ha ...... „van olyan”. Egyszerû matematikai szövegek értelmezése. Tananyag..”.. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. rendezése. „ha . egyezõ jelentésû formára.. A szövegértelmezõ képesség fejlesztésében és a nyelv logikai elemeinek ismeretében minimumszinten is célszerû követelményt megfogalmaznunk... valamint a „minden”. „akkor és csak akkor . A középiskolába készülõ tanulóinkat fokozatosan fel kell készítenünk a deduktív ismeretszerzés sajátosságaira.

technika stb. a feltételnek megfelelõen a feladat megoldása: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. Kombinatorikus feladatok egy-egy feltételének rendszeres változtatása. Szövegalkotás. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások olyan szintre emelése. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. „nyitott mondat”. tevékenység. ezek elemzése. A felismert. kémia. Számtan. A halmazokkal és logikával kapcsolatosan tanult legalapvetõbb ismeretek tudatos alkalmazása matematikai és nem matematikai tárgykörökben. Matematika 7. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. osztály 83 . elemzése. öszszefüggések megfogalmazásában a matematika minden témakörében. Az induktív és a matematikára jellemzõ deduktív gondolkodásmód. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése. lefordítása a matematika nyelvére. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek értelmezése. geometriával kapcsolatban. bizonyítások különféle tárgykörökbõl vett példákon. A szaknyelv helyes használata. például oszthatósággal. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. illetve a konkretizálási képesség alakítása. az új fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. tulajdonságok. Egyszerû matematikai szövegek elemzése. az adatok közötti összefüggés megállapítása. összefüggések. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. tanulása során. Az „alaphalmaz”. Kombinatorikus feladatok megoldása során (4-5 elem) a lehetõségek táblázatba foglalása. Szövegalkotás. gondolkodási módszerek alapozása A logikai és a halmazokról tanult ismeretek alkalmazása az újonnan tanult ismeretekkel kapcsolatos állítások igazságának eldöntésében. összehasonlítása. A zsebszámológép rutinszerû használatának elsajátítása. Egyszerû következtetések. az elvonatkoztatási. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében. amely lehetõvé teszi ezek eszközszerû alkalmazását a matematika egyéb témaköreiben és a fizika.Tananyag. illetve elsajátított fogalmak. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli és írásbeli megfogalmazása. az általánosítási. sejtések.

illetve középiskolába készülõk esetén). szöveges feladatok) év eleji alapos begyakoroltatására nagyon kevés idõ jut. Ezt a természetismereti tantárgyak és a számítástechnika egyaránt igénylik. közelítõ számítások. de szükség lehet a Matematika 6.Jellemzõk Óraszám: 54-60 tanítási óra. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. Mûveleti sorrend. Ezért az alapszinten tanulóknál nem törekedhetünk a teljességre. Azonban a gimnáziumi tagozatra járó. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Ismerkedés a zsebszámológéppel. Az algebrai kifejezések értelmezésének és a velük való mûveleti eljárásoknak a megtanulása. Legalább 50 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. Gyakorló használatára is. százalékszámítás. így segítségükkel pótolhatók az esetleges hiányosságok. ezért a lemaradóknak korrepetálást kell szerveznünk. Mûveletek normálalakban adott számokkal. hogy részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával (különösen gimnáziumi tagozaton. A százalékérték. alkalmazása egyszerûbb esetekben. illetve az egyenletek megoldása jelentõs elvonatkoztatási és általánosítási képességet tételez fel. osztály . osztályos tananyag között. A hatvány fogalmának ismerete. Tananyag. hogy nagy az átfedés a 6. Javasoljuk. Mûveleti azonosságok. A közelítõ értékekkel végzett számítás hibájának becslése. Osztó. felírása. alkalmazása az új anyagrészek feldolgozása során a matematika minden témakörében. illetve mikor lehet kerekített értékkel számolni. Kerekítés. hogy mikor kell pontos. Az eredmények elõzetes becslése. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. Annak eldöntése. Hatványozás. Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. a kitevõ természetes szám. Ebben az esetben a korábban tanultak (mûveletek. az új anyagrészekkel is csak felületesen foglalkozhatunk. A különbözõ alakban adott racionális számokkal végzett mûveletek algoritmusainak begyakorlása. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek racionális számokkal A racionális számokról és a velük végzett mûveletekrõl tanultak tudatosabb szintre emelése. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. zárójelek használata. A taneszközök úgy épülnek fel. a megfigyelt összefüggések általánosítása. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. és a 7. többszörös. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 84 Matematika 7. illetve középiskolába készülõ tanulóinkkal dolgoztassuk fel és gyakoroltassuk be a teljes bõvített tankönyvi anyagot. A négy alapmûvelet biztos elvégzése bármilyen alakú racionális számok körében. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. tevékenység. néhány közös többszörösének megkeresése egyszerûbb esetekben. Otthoni munkára javasolt idõ: 30 óra. akkor lényegesen több tanítási órára lehet szükség. Amennyiben a szükséges alapok (lásd alább) hiányoznak. A hatványozás azonosságainak felismertetése. két szám közös osztóinak.

A százalékérték kiszámítása törttel való szorzással. 8-cal. Arányos osztás. Az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. . Egynemû kifejezések. Az aránypár fogalmának ismerete. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. gondolkodási módszerek alapozása Két szám aránya. Egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. oszthatóság 3-mal. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. . Egytagú. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel.. egyenlõtlenségek megoldása során. számok törzstényezõkre bontása. Egytagú. algebrai kifejezések átalakításában. Arányos osztással. Algebrai kifejezések szorzása számmal. Osztók. Az alap kiszámítása törttel való osztással. tevékenység. Egynemû kifejezések összevonása. ellenõrzésében. többszörösök. Prímszám. osztály 85 . Mennyiségek törtrésze. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. A százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából. Számok prímtényezõkre bontása. a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezõkre bontás segítségével. egyenletek. egyenlõtlenség megoldása. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása az arányszámmal való szorzással. a korábban tanult oszthatósági szabályok felelevenítése. Az aránypár. Algebrai kifejezések.Tananyag. több szám aránya.. Néhány matematikatörténeti vonatkozás. 9-cel. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. 125-tel. Matematika 7. ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások ésszerûsítésében. Egyszerû algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. 6-tal. 4-5 lépéssel megoldható lineáris egyenlet. összetett szám fogalmának ismerete. Összetett következtetések. osztással is. összevonásuk. helyettesítési értékének kiszámítása. feladatok az arányos osztásra. egyenletek. kiegészítése.

kémia. 86 Matematika 7. bizonyítása.Tananyag. a megoldás során az algebrai kifejezésekkel kapcsolatosan tanultak alkalmazása. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. illetve a fizika. ellenõrzés a szöveg alapján. Algebrai törtek értelmezési tartománya. A megoldás létezésének eldöntése. gondolkodási módszerek alapozása Egész. Jellemzõk Óraszám: 15-18 tanítási óra. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. megfogalmazásával és alkalmazásával. másrészt a problémamegoldó gondolkodásban és a matematikai látásmódra nevelésben játszott szerepe. helyettesítési értékének kiszámítása. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. ellenõrzése. Legalább 10-12 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A mérlegelv tudatos alkalmazása. A 10 negatív egész kitevõjû hatványai. függvények.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben. Összefüggések. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. az általános összefüggések felismertetésével. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. tevékenység. Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. értelmezése. osztály . Becslés. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. A feladat megoldási tervének egyenlet. alkalmazása. egyenlettel. Otthoni munkára javasolt idõ: 5-6 óra. A függvény fogalmával kapcsolatos témakör fontosságát mutatja egyrészt a matematikában. sorozatok Általános fejlesztési feladatok A matematikai fogalomalkotás képességének alakítása a függvénnyel kapcsolatos ismeretrendszer tudatosításával. a 0 és 1 közé esõ számok normálalakja. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. technika stb. az eredmény becslése. tanulása során. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. a megoldás (megoldások) megkeresése. a természettudományokban és a gyakorlati életben elfoglalt helye. a keresett adat (adatok) meghatározása. A hatványozás azonosságainak ismerete.

Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. osztály 87 . Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. „párhuzamos”. fordított arányossághoz a szabály felírása. A tanult összefüggések felismerése. A racionális számokról tanultak átismétlésekor. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése. Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság és az abszolútértékfüggvény). A függvény mint egyértelmû hozzárendelés. Fontosabb. a fizika. „valamivel osztva ugyanazt a maradékot adja”. A megfeleltetések közül a függvény kiválasztása. Tananyag. értelmezése. értékkészlet. menetének vizsgálata. értelmezése. utasítással. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. A matematikát nehezen elsajátító tanulóknál ne ragaszkodjunk a definíciók értelem nélküli megtanulásához. grafikonnal. az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával történik. táblázattal. Táblázattal. illetve a folyamatos ismétlés során újra és újra sorozatokkal is találkozzanak a tanulók. Táblázattal vagy formulával megadott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. táblázat kitöltése. rendszerezése adott vagy felismert reláció figyelembevételével. grafikus ábrázolása. Ezért csak az elmúlt évek alapozó munkájára építve. alkalmazása konkrét feladatokban (például „osztható”. „egybevágó”). A függvény megadása az értelmezési tartomány. formulával.A programunk alapján elõször találkozik ennyire elvont fogalomrendszerrel a tanuló. grafikonjának megrajzolása. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete. „kisebb”. grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. menetének vizsgálata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Matematika 7. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. Szöveggel adott lineáris függvényhez. tevékenység. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. Táblázattal. sok-sok konkrét példa elemzésével juthatunk el az általánosításokig. hogy a tanuló a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. menetének vizsgálata. A hozzárendelési szabály megadható képlettel. Függvények Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. függvényérték. A lineáris függvény fogalma. földrajz tanulásakor alkalmazni tudja. Elnevezések: független változó. értelmezési tartomány. kémia.

Egyenletek grafikus megoldása. általánosításával. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. törtrészfüggvény).Tananyag. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. illetve matematikában a párhuzamos szárú szögpár fogalmának kialakításához. illetve az összefüggések. összefüggések tudatosításával. finommanipulációs képesség) alapozása. osztály . elvontabb szintre emelésével. gondolkodási módszerek alapozása Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltassuk. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. A vektorokkal kapcsolatos ismeretrendszer szükséges egyes fizikában tanult fogalmak. Jellemzõk Összóraszám: 50-65 tanítási óra. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. hogy már a 7. Ha az elmúlt tanévben a tengelyes tükrözésre. a definíciók szabatos megfogalmazása. amelyekre nemcsak a matematika. Az abszolútérték-függvény ismerete. akkor ezekre az anyagrészekre további órákat kell szánnunk. területét és a körhengert a 8. a sorozat változásának megfigyelése. Geometria. Ezért feltétlenül javasoljuk. illetve a deltoidra nem fordítottunk kellõ óraszámot. 88 Matematika 7. a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján. függvények. Egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. Esetleg további nemlineáris függvények ábrázolása (egészrész-. algebra. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. esetleg úgy. vizsgálata. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód és a képi problémamegoldó képesség fejlesztése a korábban felismert fogalmak. A bizonyítási igény felkeltése. tevékenység. hogy a kör kerületét. ami a kerettantervben elõírt követelményeknek csak redukált szintû teljesítését teszi lehetõvé. hanem a szakmai tárgyak (például a mûszaki rajz) tanulásában is szükség lesz. osztályban foglalkozzunk a vektorokkal és ehhez kapcsolódóan az eltolással. Olyan képességek (térszemlélet. osztályban tanítjuk.

Különbséget kell tennünk a rajzolás és a meghatározott szabályok szerint elvégzett szerkesztés között. Síkidomok. Az alapvetõ geometriai fogalmak. Az elfordulás mérése irányított szöggel. összeadása. A vektorok ellentettjének. Az elfordulás mérése. különbségének megszerkesztése konkrét feladatokban. osztály 89 . Térelemek. a tömeg. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. szögfelezés. Mi a tétel? Mi a különbség a definíció és a tétel között? 4. csoportosításuk. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Síkidomok. elnevezések.A geometria tanításával egy jelentõs szemléletváltást is meg kell alapoznunk. Vektorok ellentettje. szögmásolás. Mit jelent a bizonyítás? Mi a különbség a szemléletre támaszkodó sejtés és a logikailag helyes következtetésekkel levezetett bizonyítás között? Mit kell bizonyítanunk és mit nem? Tananyag. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése konkrét vizsgálatokban. A sokszögek kerülete. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. szögmásolás. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. A tanultak alkotó alkalmazása az új anyag feldolgozása során. mértékegységek A mérésekrõl. illetve a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. Szögfelezés. Mit jelent egy fogalmat definiálni? Mikor helyes egy definíció? Melyek az alapfogalmak. Szögmérés. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. alkalmazása egyszerû feladatokban. kölcsönös helyzetük. tevékenység. a hasáb felszínérõl és térfogatának számításáról) tanultak öszszekapcsolása. a szögek fajtái. jelölések ismerete. rendszerezés. Matematika 7. szabványos mértékegységeinek. alaptételek. A korábban és az újonnan (például a számok normálalakjáról. A sokszög fogalma. erõ) való kapcsolat felismerése. összegének. melyek a definiált fogalmak? 3. forgásszögek. 2. tulajdonságai. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak fokozatosan fel kell ismerniük a következõket: 1. A vektor fogalma. A fizikában tanultakkal (elmozdulás. kivonása. testek Alapfogalmak. A hosszúság. az ûrtartalom és az idõ mérésének. A vektor fogalmának ismerete.

transzformációk vizsgálata a síkon (parkettán. térfogatának meghatározása. bizonyításokban. A deltoid. a paralelogramma. a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. tulajdonságainak felsorolása. mértékegységei. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. térfogata. A szabályos sokszögek. Egyállású szögek. Háromszög. az általános szabály megfogalmazása és alkalmazása. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. a háromszög. rendszerezése. gondolkodási módszerek alapozása A terület fogalma. a háromszög. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. A négyszög. A térfogat szabványos mértékegységeinek ismerete. kiegészítéssel. Az eltolás mint egybevágósági transzformáció. téglalap. Az egyenes hasáb felismerése. A deltoid. alaptulajdonságai. tevékenység. Az egybevágósági transzformáció fogalma. rombusz). Az elforgatás megadása. tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. tulajdonságai. kiegészítése. a háromszög. hálózata. tulajdonságai. A korábban tanultak tudatosítása. Középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. a paralelogramma (négyzet. osztály . felszíne. koordináta-rendszerben) és a térben. elmélyítése. A geometriai transzformáció és az egybevágóság fogalmának ismerete. A térfogat fogalma. A kör kerülete. kiegészítéssel. Egyenes körhenger fogalma. Forgásszimmetrikus alakzatok. Az egyenes hasáb származtatása. a trapéz területének kiszámítása átdarabolással. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában. hálózatának felvázolása. tulajdonságai. Az elforgatás szemléletes fogalma.Tananyag. hogy a forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. 90 Matematika 7. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Az egyenes hasáb értelmezése. a paralelogramma. megadása. Az eltolás fogalma. tulajdonságai. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. mértékegységei. négyszög tengelyes tükrözéssel. annak megállapítása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A tengelyes tükrözés mint a síkon értelmezett egybevágósági transzformáció. Az eltolás. az elforgatás mint egybevágósági transzformáció. illetve mint egy tengely körüli 180°-os elforgatás a térben. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerû szerkesztésekben. térfogata. illetve a tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. Az egybevágó alakzatok felismerése. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. felszínének. végrehajtása. Mozgások. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. felszíne. egyszerû alakzatok elforgatása. A tengelyes tükrözésrõl tanultak felelevenítése. hálója. területe. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. tulajdonságai. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával.

A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz. felismerése ábrákon. e fogalmak közti kapcsolatok felismerése. Matematika 7. Speciális paralelogrammák. a paralelogramma. A háromszög magasságai. A háromszög belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. tulajdonságainak biztos ismerete. szög. A paralelogramma értelmezése és a meghatározásból következõ egyéb tulajdonságok. bizonyításokban. számításos és bizonyítási feladatokban. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. Háromszögek szerkesztése a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. alkalmazásuk szerkesztési. alkalmazása számításokban. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. A háromszög külsõ és belsõ szögei közti összefüggések ismerete. A középpontosan tükrös négyszög. A négyszögek tulajdonságai. A négyszögekrõl. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A középpontos tükrözés fogalma. Középpontosan szimmetrikus alakzatok vizsgálata. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A párhuzamos szárú szögek és a merõleges szárú szögek származtatása. 180°-ra kiegészítõ szögek. egyéb alakzatok középpontos tükrözése. a hiányosságok pótlása. legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A négyszögek. A paralelogrammák osztályozása adott szempontok szerint. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. gondolkodási módszerek alapozása Merõleges szárú szögek. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. pont. A háromszög fogalma. szakasz. a háromszög oldalai között.Tananyag. Négyszögek szerkesztése. alakzatokon. téglalap. négyzet) fogalma. A középpontos tükrözés mint egybevágósági transzformáció. mellékszögek. A trapéz és a speciális trapézok fogalma. A sokszögekrõl tanultak kiegészítése A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. a speciális háromszögek tulajdonságainak felismerése. az összefüggések alkalmazása számításokban. csoportosításuk adott szempontok szerint. speciális négyszögek fogalmának. különbözõ szimmetriáik vizsgálata. Fordított állású szögek. A deltoid fogalma. csúcsszögek. A szabályos sokszögek fogalma. A középpontos tükrözés megadása a középponttal. osztály 91 . A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. háromszögek megszerkesztése a legegyszerûbb esetekben. A négyszög fogalmának ismerete. tevékenység. legfontosabb tulajdonságaik felismerése. alaptulajdonságai. Paralelogrammák szerkesztése. kapcsolata az elforgatással. A deltoidról tanultak felelevenítése.

Jellemzõk Nem tanítjuk külön témakörként. értelmezése. Matematika 7. szerkesztésekben. Négyszög. a relatív gyakoriság kiszámítása. Valószínûség. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. a trapéz és a paralelogramma belsõ szögei közti kapcsolat ismerete. az elforgatás és a középpontos tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerû szerkesztési. húrtrapéz. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A deltoid. A valószínûségi kísérletekben. középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. 92 Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. A mindennapi véletlen jelenségek értelmezése. szerkesztésekben. speciális paralelogrammák szimmetriaviszonyainak meglátása. A deltoid. tevékenység. paralelogramma. A szerkesztési feladatok megoldásmenetének megismerése. grafikonokról adatok leolvasása. Törekvés a felismert összefüggések bizonyítására. A gyakoriság fogalma. Speciális trapézok. számolási és bizonyítási feladatokban. értelmezése. Eltolás. gondolkodási módszerek alapozása A trapéz meghatározása és a meghatározásból következõ tulajdonságok. ábrázolása grafikonnal. A relatív gyakoriság meghatározása. elforgatás. összefüggések megfigyelése. statisztika Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód fejlesztése. A valószínûség kiszámítása. az eltolás. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. A tengelyes tükrözés.Tananyag. lejegyzése. tevékenység. a kimenetelek lejegyzése. alkalmazásuk számításokban. a kimenetel becslése. rendszerezése. grafikonjait. A becslés és a valóságos kimenetel összehasonlítása. diagrammal. Trapéz szerkesztése. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. megfigyelése. A négyszög belsõ szögei összegének meghatározása. illetve a speciális négyszögek tulajdonságainak felhasználásával. rendezése. alkalmazása számításokban. speciális négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés. Értelmeztessük különbözõ statisztikai kiadványok táblázatait. Statisztikai adatok gyûjtése. elemzése. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. Tananyag. osztály . Ténylegesen végeztessünk valószínûségi kísérleteket (játékokat).

Az alapszintû és a kiegészítõ részek összehangolásához a Program nyújt segítséget. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 perc/nap. Program. hogy az átlagosnál gyengébb osztályokban nem szükséges a teljes tankönyvet feldolgozni. A bõvített változat kiegészítõ részei olyan anyagrészeket és feladatsorokat is tartalmaznak. osztály. Így azokban az iskolákban is mód nyílik a differenciálásra. míg a kiegészítõ anyagrészeket külön órákon. Taneszközök Hajdu Sándor: Matematika 8. tanári segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Matematika 8. összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. hogy egy alapszintû és egy emelt szintû értékelési normára tesznek ajánlást (vagy eltérõ feladatokkal vagy azonos feladatok eltérõ minõsítésével). Matematika 8. Matematika 8. A. hogy a törzsanyagot a tanulók együtt tanulják. alapszintû tankönyv Hajdu Sándor: Matematika 8. esetleg gimnáziumi tagozatra járó vagy középiskolába készülõ tanulók optimális fejlesztésére. illetve szakkörre biztosítsunk (a tanulók igényeinek megfelelõen). a másik órát középiskolai elõkészítésre. akik csupán szakmai képzésre készülnek. Gyakorló Hajdu Sándor: Matematika 7-8. A fentiek azt is jelentik. tankönyv. B. illetve a nem középiskolába készülõ tanulóknak mindent megtanítani. Tanulói példány Hajdu Sándor: Matematika 8. osztály Javasolt óraszám A kötelezõ órakeretbõl: 3 óra/hét. hogy egy órát az órarendben is rögzített felzárkóztató gyakorlásra. azt mélyebben és alaposabban kell elsajátítaniuk. Tanári példány Zsebszámológép (négyzetgyökvonásra is alkalmas) A 8. amelyek lehetõséget nyújtanak a tehetségesebb. Ezért a 8. bõvített változat (2003-tól) Hajdu Sándor: Matematika 8. osztályos tankönyv is alapszintû és bõvített változatban jelenik meg. feladatainak megoldása Hajdu Sándor: Matematika 7-8.8. amelyekben nem oldható meg a tehetség szerinti csoportbontás. Legalább a kiegészítõ órát differenciált csoportbontásban célszerû megszervezni úgy. mint azoknak. A témazáró felmérõ feladatsorok úgy illeszkednek a különbözõ követelményszintekhez. Feladatgyûjtemény. osztály. tehetséggondozó tanulói segédlet Hajdu Sándor: Témazáró felmérõ feladatsorok. Javasolt óraszám a kiegészítõ órakeretbõl: 1 + 1 óra/hét. A Program tartalmaz ajánlásokat a különbözõ szintû és mélységû tananyagfeldolgozások megtervezéséhez. a feladatok kiválasztásához. osztály 93 . osztályos taneszközök jellemzõi A középiskolába készülõ tanulóknak a kerettantervben ajánlottnál bõvebb tananyagot kell megtanulniuk. Ez a szerkezeti megoldás lehetõvé teszi azt.

a logikai „és”. „pontosan akkor . valamint a „minden”. „vagy”. akkor . A témakörhöz tartozó. az ilyen kijelentések tagadása. egyezõ jelentésû formára. évfolyam végére váljanak képessé az induktív és a deduktív ismeretszerzésre egyaránt. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása. osztály .. Ugyanakkor minimumszinten is célszerû megkövetelnünk az egyszerûbb szövegek értelmezését és a nyelv logikai elemeinek ismeretét.. akkor . A gimnáziumi tagozatra járó. tevékenység. esetleg a jelölések bevezetéséig is.. A konkrét példákban megfigyelteket legyenek képesek általánosítani... Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. Tananyag. rendszerezését önálló témaként is feldolgozhatjuk. „van olyan”. illetve a középiskolába készülõ tanulók a 8. „akkor és csak akkor .Gondolkodási módszerek Általános fejlesztési feladatok A matematika további tanulásához.. a „van olyan” kifejezések alkalmazása. a megismert fogalmakat tudják definiálni. bizonyítani. „ha .. rendszerezése adott szempontok szerint. átfogalmazása más. Jellemzõk Összóraszám: 6-8 óra a halmazmûveletek és a kombinatorikában tanultak tudatosítására. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ egyszerû matematikai szövegek értelmezése. a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan alkalmazzuk a fogalmak közti összefüggések feltárásakor. a halmazmûveletekkel... Ugyanakkor az elvont összefüggéseket.. A középiskolába készülõ tanulóktól fokozatosan várjuk el a definíciók.”. tételek szabatos megfogalmazását. ha . „és”. Jobb csoportban konkrét feladatok megoldására támaszkodva eljuthatunk az általánosításig. ismerjék a különbséget a sejtés és a bizonyítás között. majd a kombinatorikával kapcsolatos ismeretek tudatosítását. szabályokat legyenek képesek értelmezni. 94 Matematika 8. a gondolatmenetek logikai rendezését. A „nem”... Otthoni munkára javasolt idõ: 2 óra... akkor ettõl az elvontabb szintû feldolgozástól el kell tekintenünk. rendezése.” kifejezések helyes használata. Ezen követelmények teljesítése nélkül a tanuló nem válhat képessé az önálló tanulásra.. ha . a szaknyelv helyes használatát.. gondolkodási módszerek alapozása A „minden”.. a „ha . Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. Ám ha a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára..”.”. az összefüggéseket tételként megfogalmazni. konkrét példákban alkotó módon alkalmazni... Ezért a fenti óraszám nem teljes. a logikai „vagy”. Az e témakörhöz tartozó ismereteket nagyrészt eszközszerûen. illetve más tantárgyakban és a mindennapi életben való eszközszerû alkalmazásához szükséges gondolkodási képességek és beállítódás kialakítása.

Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözõ módszerekkel: a lehetõségek számának táblázatba foglalása. gondolkodási módszerek alapozása A „nem” és a halmaz komplementere. Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése a matematika különbözõ témaköreiben. ha . tevékenység.. A logikai és a halmazmûveletek. Egyszerû és összetettebb szöveges feladatok megoldása a matematika minden témaköréhez kapcsolódóan. „nyitott mondat”. „akkor és csak akkor . A felismert. a jelölések bevezetése. az összes eset rendszerezett felsorolása. Szövegalkotás. értelmezése. A kombinatorika rendszerezettebb. Néhány matematikatörténeti érdekesség megismerése. a bizonyítások gondolatmenetének felépítésében. sejtések megfogalmazásában. A szaknyelv helyes használata. magyarázatok értelmezése. hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondatot vagy sem. a „vagy” és a halmazok uniója közti kapcsolat tudatosítása. illetve elsajátított fogalmak...Tananyag. a definíciók és tételek megfogalmazásában. A „pontosan akkor ... Kombinatorikus feladatok megoldása során a lehetõségek táblázatba foglalása. Ismert alaphalmaz elemeirõl annak eldöntése. az összefüggések megállapítása. tulajdonságok.”. A tanult halmazalgebrai és logikai alapok eszközszerû alkalmazása az ismeretek rendszerezésében. osztály 95 ..” kifejezések helyes használata. „igazsághalmaz” kifejezések ismerete. mélyebb feldolgozása. nagy magyar matematikusok munkássága. a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. ha .. megjelenítése. az adatok közötti összefüggés megállapítása. elemzése. lefordítása a matematika nyelvére. igazolása vagy megcáfolása. Szövegalkotás. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. e halmazmûveletek értelmezése.. Matematika 8. tételek.. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. megjelenítésében.. összefüggések bizonyításában. a helyes következtetési sémák egyre tudatosabb alkalmazása a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. Állítások igazságának eldöntése. A „minden”. megjelenítése. összefüggések. bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. A bõvülõ tartalomnak megfelelõ matematikai szövegek: definíciók. Matematikai szövegek elemzése. az „és” és a halmazok metszete. Az „alaphalmaz”. Középiskolába készülõk számára javasolt anyagrészek A halmazmûveletekrõl tanultak általánosítása. állítások igazságának eldöntésében. „van olyan” típusú állítások átfogalmazása. a fogalmak közti kapcsolatok feltárásában. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerû alkalmazása konkrét feladatokban a matematika minden témakörében.

A tanultak eszközszerû alkalmazásának képessége és igénye a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. akkor a hiányosságok pótlására több órát kell fordítanunk (például a halmazmûveletekkel vagy az egyenletekkel való foglalkozások rovására). hogy ebben az évben is részletesen foglalkozzunk a számok normálalakjával. Tananyag. illetve a mindennapi életben. A racionális számok (közelítõ) helyének meghatározása a számegyenesen. illetve algebrai kifejezésekkel kapcsolatos ismeretek és eljárások (beleértve a zsebszámológép használatát is) kiegészítése és begyakorlása. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 órában tanítjuk a matematikát. a százalékszámítással és a szöveges feladatokkal. hogy az egyenletekkel. a racionális szám felírható véges tizedestört vagy végtelen szakaszos tizedestört alakban. Otthoni munkára javasolt idõ: 25-35 óra. s a szöveges feladatok egy részét el is kell hagynunk. osztály . akkor a kerettanterv elõírásain túllépve célszerû értelmeznünk legalább a 10 nempozitív egész kitevõjû hatványait is. felírásuk különbözõ alakban. Az induktív és a deduktív fogalomalkotó és problémamegoldó képesség alakítása. nagyságrendjük megállapítása.Számtan. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 96 Matematika 8. továbbá ennek birtokában sikeresebben használhatja a tanuló a zsebszámológépet. és a helyi tanterv sajátosságait. Ugyanis a fizika és a kémia tanulása során szükség van erre az ismeretre. A racionális számok olvasása. nagyság szerinti öszszehasonlításuk. és késõbb kamatosan megtérül a megtanítására felhasznált néhány óra. adott pontosságú közelítõ értékük megadása. Ebben az esetben a tanultak begyakoroltatására kevés idõ jut. Javasoljuk. algebra Általános fejlesztési feladatok A számokkal. Ez nem jelent gondot a tanulóknak. tanulása során. illetve gondosabban kell beépítenünk ezeket az ismereteket a folyamatos ismétlésbe. a társtantárgyakhoz való kapcsolódás lehetõségeit (no meg a középiskolai felvételi vizsgák idõpontját) figyelembe véve építsék be ezeket az anyagrészeket a tananyag különbözõ fejezeteibe. Legkésõbb a 8. gondolkodási módszerek alapozása Számok és mûveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése: a racionális számok felírhatók két egész szám hányadosaként. Javasoljuk. kémia. egyenlõtlenségekkel foglalkozó fejezetet feladatgyûjteménynek tekintsék a kollégák. ha a nevezõ nem zérus. tevékenység. Ha elegendõ idõnk van rá. osztályban gyakoroltassuk be a zsebszámológépek használatát. A taneszközök bõ teret biztosítanak a tananyag ilyen felépítésére is. Amennyiben a szükséges alapok nem megfelelõek. Jellemzõk Összóraszám: 45-55 tanóra. (Ebbe az órakeretbe beszámítottuk az egész évi folyamatos ismétlést is!) Legalább 40 órát akkor is biztosítsunk erre a témakörre. technika stb. Az esetleges hiányosságok pótlása.

zsebszámológép. értelmezésük. 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. számok négyzetének. tevékenység. rendszerezése. Az oszthatósággal kapcsolatosan korábban tanultak rendszerezése. Egyenes és fordított arányosság felismerése. Mûveleti azonosságok rendszerezése. az eredmények elõzetes becslésében. A zsebszámológép használatának begyakorlása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A négy alapmûvelet biztos elvégzése (írásban vagy zsebszámológéppel) bármilyen alakú racionális számmal. új anyagban történõ alkalmazása). Mûveletek tetszõleges alakban adott racionális számokkal. ismerkedés a 10 egész kitevõjû hatványaival. A négyzetgyök fogalmának ismerete. hogy a számegyenes nem mindegyik pontjához tartozik racionális szám. felírása. osztály 97 . esetleg táblázat alkalmazásával. annak megértése. beleértve a hatványozást és a négyzetgyökvonást is. Mûveleti sorrend. A pozitív egész kitevõjû hatvány értelmezése. Számok négyzetének meghatározása. nem szakaszos tizedestört alakban írhatók fel. egyszerû feladatok megoldása következtetéssel. a számítások megtervezése. Maximális begyakorlottság összetett feladatokban a racionális számokkal végzett számítások megtervezésében. a négyzetgyök fogalma. egyenes és fordított arányossági feladatok. a mûveletek végrehajtásában. a valós számok a racionális és az irracionális számok. illetve a normálalakban adott számokkal (a zsebszámológép alkalmazásával is) végzett mûveletekkel. Az 1-nél nagyobb számok normálalakja. Az eredmények elõzetes becslése. gondolkodási módszerek alapozása Mûveletek értelmezése. aránypár. az alap és a százalékláb kiszámítása a másik kettõ ismeretében. Ismerkedés a valós számokkal: a valós számok „befedik” a számegyenest. Hatványozás. A racionális szám fogalmának értelmezése. Számok normálalakjának értelmezése. alkalmazásuk egyszerûbb esetekben. meghatározása. Egyszerû szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Matematika 8. felírása. zárójelek használata. az irracionális számok végtelen. Számok osztóinak. ismerkedés a 0 és 1 közé esõ számok normálalakjával. alkalmazása számításokban. számolás hatványokkal. Számolás kerekített értékekkel (az eredmény elõzetes becslése). többszöröseinek. két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása egyszerûbb esetekben. meghatározása. bizonyításuk. A százalékérték. A hatvány fogalmának és a hatványokkal végzett mûveleti azonosságoknak az ismerete. begyakorlása. mennyiségek törtrésze. A tanult azonosságok célszerû alkalmazása a számítások egyszerûsítésében. Arány. arányos osztás. százalékszámítás (a korábban tanultak felelevenítése.Tananyag. alkalmazásuk a számítások egyszerûsítésében. 1 és 100 közé esõ szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével.

A megoldás létezésének eldöntése. megoldása. ellenõrzés a szöveg alapján. helyettesítési értékének kiszámítása. azonosság. illetve a fizikában és a kémiában. Az egyenlõtlenség megoldásának ellenõrzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával.Tananyag. Egyszerû egyenlettel megoldható szöveges feladatok értelmezése. a megoldás ellenõrzése a szöveg alapján. Egyszerû algebrai egész kifejezések értelmezése. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Egynemû kifejezések. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. egyenlõtlenségek megoldása. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. Algebrai kifejezések. Egész. egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos összetettebb feladatok megoldása. egyenlõtlenségek Algebrai egész kifejezések értelmezése. összevonásuk. osztály . két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a számok prímtényezõkre bontásának alkalmazásával. azonos egyenlõtlenség. Az egyenlet. egynemû kifejezések összevonása.és törtegyütthatós elsõfokú egyenletek és egyenlõtlenségek megoldása mérlegelvvel. többszöröseinek. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az arány fogalmának ismerete. Egytagú. Becslés. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása a számítások észszerûsítésében. 98 Matematika 8. Összetettebb százalékszámítási feladatok értelmezése. a legegyszerûbb esetekben. algebrai kifejezések átalakításában. A mérlegelv tudatos alkalmazása. tevékenység. illetve többtagú algebrai kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel. egyenlõtlenség. Egyszerû elsõfokú egyenletek. ellenõrzésében. az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Egytagú. alkalmazásuk a matematika egyéb témaköreiben (például a felszínszámítási képletek felírásában). az egyenletek. a megoldás során az azonos és ekvivalens egyenletre vezetõ átalakítások alkalmazása. az egyenlet megoldása. Az aránypár fogalmának ismerete. alaphalmaz. megoldáshalmaz fogalma. egyenlõtlenségek megoldása során. Számok osztóinak. a megoldás ellenõrzése. Arányos osztással. egyenlettel („típusfeladatok” is). egyenletek. az adatok közti kapcsolatok önálló felírása egyenlettel. algebrai kifejezések szorzása számmal. helyettesítési értékének kiszámítása.

tanulása során. az eredmény becslése. Néhány nevezetes azonosság megismerése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Matematika 8. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. ha a helyi tanterv alapján csak heti 3 matematikaóra van. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek A hatványozás fogalmának és a tanult azonosságoknak a kiterjesztése a 0 és a negatív egész kitevõkre (ismerkedés a permanenciaelvvel). a keresett adat (adatok) meghatározása. függvények. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása. helyettesítési értékének kiszámítása.Tananyag. Ebben az esetben nem törekedhetünk az elvontabb fogalmak kialakítására. Ismerkedés nem elsõfokú egyenletek megoldásával. gondolkodási módszerek alapozása Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévõ probléma feltárása. tevékenység. kémia. a megoldás (megoldások) megkeresése. az eredeti probléma tükrében történõ megvizsgálása. A problémaérzékenység. Legalább 15 órát akkor is szánjunk erre a témakörre. megfogalmazásával és alkalmazásával. A 0 és 1 közé esõ számok normálalakjának alkalmazása. osztály 99 . A feladat megoldási tervének egyenlet. Jellemzõk Óraszám: 15-25 óra. Otthoni munkára javasolt idõ: 7-10 óra. ötletgazdagság fejlesztése különbözõ megoldások keresésével. A racionális számok tizedestört alakja. a sorozatok mélyebb megismerésére. az adatok között a szükségesek és a feleslegesek megkülönböztetése. a szükséges adatok közötti kapcsolatok megállapítása. ezért a középiskolába készülõ tanulóinkkal külön kell foglalkoznunk. sorozatok Általános fejlesztési feladatok Az induktív és a deduktív fogalomalkotás képességének alakítása a fogalmak közti kapcsolatok tudatosításával. A 2 négyzetgyöke nem racionális szám. illetve tapasztalati függvények esetében a mindennapi életben. egyenlõtlenség formájában történõ megfogalmazása. Összefüggések. az általános összefüggések felismertetésével. technika stb. ellenõrzése. A tanultak eszközszerû alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben és a fizika. Algebrai törtek értelmezési tartománya.

A lineáris függvény fogalma. gyakorlása. menetének vizsgálata. menetének vizsgálata. A derékszögû koordináta-rendszer biztos ismerete. osztály . ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. „tükörképei egymásnak”. formulával adott lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. menetének vizsgálata. grafikonjának megrajzolása. Tapasztalati függvények megadása táblázattal. rendszerezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény 100 Matematika 8. A tanult összefüggések felismerése. grafikon alapján. Kapcsolat a görbe alakja és a függvény által leírt jelenség. Az egyenes arányosság és a konstans függvény mint speciális lineáris függvény. földrajz tanulásakor alkalmazni tudják. „hasonló”). csoportosítása adott vagy felismert reláció alapján. Tananyag. a tanultak alkalmazása a matematika más témaköreiben. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. „egybevágó”. „kisebb”. „ugyanabba a részhalmazba tartozik”. alkotó alkalmazása az új ismeretek szerzésében (például a számok négyzetének és négyzetgyökének értelmezésében. Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése. szöveggel. formulával adott lineáris függvény értelmezése. Ez a témakör is alkalmas a problémaérzékenységnek. Táblázat kitöltése adott szabály. törvényszerûség között. alkalmazása konkrét feladatokban (például: „osztható”. gondolkodási módszerek alapozása Összefüggések Konkrét rendezési relációk. hogy a tanulók a függvényrõl tanultakat gyakorlati jellegû feladatokban. alkalmazása a többi témakör rendszerezésekor. A függvény mint egy adott halmazon értelmezett egyértelmû hozzárendelés. A sorozatokról tanultakat önálló anyagként tekintjük át és egészítjük ki.Fontos az elmúlt években tanultak rendszerezése. Táblázattal. statisztikai vizsgálatokban). Függvények A függvényekrõl tanultak rendszerezése. „párhuzamos”. A megfeleltetések közül a függvénykapcsolat kiválasztása. tevékenység. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. illetve egyéb tantárgyakban. grafikonnal. a magasabb szintû matematikai ismeretszerzõ és problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. Két halmaz közti hozzárendelések (relációk) különbözõ megjelenítése konkrét feladatok megoldásához kapcsolódóan. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. grafikus ábrázolása. Táblázattal. Fontos. a fizika. kémia. Táblázattal. grafikonnal adott tapasztalati függvény értelmezése.

Néhány érdekes sorozat megismerése. a másodfokú függvény. a hányadossorozat fogalma. osztály 101 . egyenlõtlenségek grafikus megoldása. fordított arányossághoz a szabály felírása. tevékenység. Szöveggel adott lineáris függvényhez. Sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása a képletek alkalmazásával. illetve a mértani sorozat n-edik tagjának és az elsõ n tag összegének meghatározása. Egyenletek.Tananyag. a négyzetgyökfüggvény ismerete. illetve függvényérték-transzformációk. az általános összefüggés megállapítása. képzési szabályuk felismerése. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése. a mértani sorozat n-edik eleme. táblázat kitöltése. vizsgálata a racionális számokról és az algebrai kifejezésekrõl tanultak gyakorlására. grafikonjuk megrajzolása. folytatása. A számtani és a mértani sorozat értelmezése. Nemlineáris egyenletek és egyenlõtlenségek grafikus megoldása. Konkrét sorozat folytatása adott egyszerû szabály alapján. A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. változótranszformációk. a sorozatok n-edik elemének meghatározása konkrét n esetén. A számtani sorozat. tulajdonságaik vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Néhány nemlineáris függvény (például a fordított arányosság. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése. a másodfokú függvény. egyenlettel. bizonyítása. A mértani sorozat értelmezése. a definíciók szabatos megfogalmazása. a számtani sorozat n-edik eleme. alkalmazása. a sorozat többféle folytatása adott vagy felismert szabályok alapján. Matematika 8. az abszolútértékfüggvény. A sorozat mint függvény. következtetéssel. az abszolútérték-függvény. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A fordított arányosság mint függvény. a négyzetgyökfüggvény) vizsgálata. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Függvények összekapcsolása több lépésben is. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. A lineáris függvény és az elsõfokú egyenlet kapcsolata. a sorozat változásának megfigyelése. szabályok keresése. tulajdonságainak vizsgálata. szabályok keresése. tulajdonságainak vizsgálata. A számtani sorozat értelmezése. a különbségsorozat fogalma. folytatása. értelmezése.

nem jut elég idõ a tanultak elmélyítésére. algebra. A kerettanterv ajánlásaival ellentétben javasoljuk a hasonlósággal kapcsolatos ismeretek feldolgozását a középpontos hasonlóság értelmezése elõtt. hogy a kör kerületével. Gyakorlottság a körzõ és a vonalzó használatában. hanem felismert összefüggések alapján kiszámítjuk az adatokat. illetve a földrajzban. hanem megszerkesztjük. akkor erre a témakörre csupán 30-35 óra marad. Ezért a lemaradókkal és a középiskolákba készülõkkel külön kell foglalkoznunk. az összefüggéseket tételként fogalmazzuk meg. hogy a kötelezõ óraszámban a kerettanterv elõírásait csak felületesen tudjuk megvalósítani. 3. technikában korábban tanultakhoz. majd az ott szerzett tapasztalatokat 8. osztályban az egybevágósági transzformációk teljes rendszerével foglalkozzunk. 102 Matematika 8. hogy 7. és logikailag helyes következtetésekkel bizonyítjuk. Amennyiben a helyi tanterv csak heti 3 órát biztosít a matematika számára. a matematikai ismeretszerzéssel kapcsolatos szemlélet megváltozása. illetve az összefüggések. sorozatok témakörökhöz kapcsolódóan is gyakoroltathatjuk. A tankönyvekben viszont „átfedésekkel” biztosítjuk. A mérésekkel kapcsolatos ismereteket a számtan. az alakzatokat nem megrajzoljuk. osztályban teljessé válik: a fogalmakat korábbi ismeretekre építve definiáljuk. Ez a tárgyalásmód kapcsolódik szervesen az alsó tagozatban. A fentiek ellensúlyozására javasoljuk. a képi fogalomalkotó és problémamegoldó képesség fejlesztése a bõvülõ tartalomnak és a magasabb absztrakciós szintû tevékenységnek megfelelõen. függvények. illetve a középiskolába készülõ tanulóknak kell magukévá tenniük ezt az új szemléletet. osztályban mélyítsük el. 2. a számításos feladatoknál nem mérjük. hogy a kerettanterv szerinti felépítés alapján is feldolgozható legyen a tananyag. a középiskolai szemléletmód elõkészítésére. hogy bizonyos anyagrészeket évfolyamok között felcseréljen a következõk miatt: 1. osztályban foglalkozzunk. Ez azt jelenti. A 7. területével és a körhengerrel a 8.Geometria. Otthoni munkára javasolt idõ: 20 óra. Elsõsorban a gimnáziumi tagozatra járó. A mintatanterv élt azzal a lehetõséggel. A bizonyítási igény felkeltése. osztályban megalapozott szemléletváltás 8. mérés Általános fejlesztési feladatok A matematikai látásmód. Az alsó tagozatos tananyag és követelményrendszer folytatásaként javasoljuk. Jellemzõk Összóraszám: 45-60 tanóra. begyakorlására. osztály .

A vektor fogalma. az összefüggések alkalmazása számításokban és bizonyításokban. a tömeg. a szögekkel kapcsolatos szerkesztések. A háromszögrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése.Tananyag. alaptételek. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Vektorok szorzása egy számmal (ismerkedés). osztály 103 . bizonyításokban. két sík által bezárt szög értelmezése. jelölések és szerkesztési eljárások ismerete. felületek. valahányszorosának megszerkesztése konkrét feladatokban. alkalmazása. tevékenység. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. A vektorok ellentettjének. kivonása. összegének. A sokszögekrõl tanultak öszszegzése. Az elfordulás mérése. A számok normálalakjáról. Háromszögek szerkesztése alapesetekben. A sokszög kerületének kiszámítása. testek Alapfogalmak. gondolkodási módszerek alapozása Mérések. A szabályos sokszögek fogalma. Az alapvetõ geometriai fogalmak. elnevezések. A mérésekrõl. megszerkesztésük. a fok ismerete. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Síkidomok. alakzatokon. illetve a természettudományi tantárgyakban is. A háromszögek csoportosítása adott szempontok szerint. Szögmérés. A sokszögek kerülete. Szög mérése szögmérõvel. kiegészítése. Vektorok ellentettje. kiegészítése. A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete. felismerése ábrákon. jelölések. összefüggések feltárásában. mértékegységek A mérésekrõl. összeadása. Szögpárok. az ûrtartalom és az idõ mérésének. tulajdonságai. Térelemek. alkalmazásuk szerkesztésekben. a szögek fajtái. az irányított szög és a forgásszög fogalmának ismerete. kölcsönös helyzetük. A tanultak alkalmazása a fizikában. A szögpárok származtatása. A vektor fogalmának ismerete. Síkidomok. A szakaszfelezõ merõleges és a szögfelezõ tulajdonságainak ismerete. forgásszögek. Az elfordulás mérése irányított szöggel. Ponthalmazok távolsága. mértékegységekrõl tanultak alkotó alkalmazása a matematika különbözõ témaköreiben. szabványos mértékegységeinek. Matematika 8. alkalmazásuk egyszerû feladatokban. elnevezések. Összefüggések a háromszög külsõ és belsõ szögei között. Egyenes és sík. mértékegységekrõl tanultak alkalmazása a matematika különbözõ témaköreihez tartozó feladatokban. a köztük lévõ kapcsolatoknak az ismerete. A szögek fajtáinak felismerése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hosszúság. adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése. a négyzetre emelésrõl és négyzetgyökvonásról tanultak alkalmazása. a háromszög oldalai között. különbségének. ill.

deltoidok.Tananyag. a kör kerületének. Négyszögek szerkesztése. felhasználása egyszerû feladatokban. sokszögek területének. A kör kerületének és területének kiszámítása. pontjainak megszerkesztése. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. A négyzettáblázat vagy a zsebszámológép használata. a kör kerülete. A deltoid. mértékegységei. tulajdonságai. A speciális négyszögek értelmezése. adott háromszög köré írt körének és beírt körének megszerkesztése. magasságpontja. adott középponti szöghöz tartozó körív hosszának. amelyekben a hiányzó adat Pitagorasz tételével kiszámítható. A négyszögek. a paralelogramma. sûrûség és térfogat közti összefüggés vizsgálatában). magasságegyenesei. pontjai és körei. A körrõl tanultak kiegészítése. bizonyítása. speciális négyszögekrõl az elõzõ években tanultak rendszerezése. A térfogat mértékegységeinek ismerete. középvonalai. Pitagorasz tétele. testek felszínének meghatározásában. alkalmazásuk számításokban. A háromszög és a speciális négyszögek területképleteinek alkalmazása. speciálisan a trapézok. A Pitagorasz-tétel ismerete. A terület mértékegységeinek átváltása. A körrõl tanultak ismerete. a háromszög. A térfogat szabványos mértékegységeinek átváltása. A háromszög nevezetes egyeneseinek. a körlap. A térfogatszámítás alkalmazása a fizikában és a kémiában (például a tömeg. a trapéz területképletének levezetése átdarabolással. alkalmazása számításos feladatokban. A terület fogalma. a tétel megfordítása. illetve ponthalmazok tulajdonságainak felhasználása háromszögek szerkesztésében. igazolása átdarabolással. a köré írt kör. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. a fogalmak közti kapcsolatok áttekintése. a speciális négyszögek területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. illetve a fizikában és a gyakorlati életben. felhasználása például vektorok összegének. súlyvonalai. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. a beírt köre. a körgyûrû és a körcikk területének kiszámítása. kiegészítéssel. Tetszõleges sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással. területe. szögfelezõ egyenesei. az összefüggések felismertetése és bizonyítása: a háromszög oldalfelezõ merõlegesei. tevékenység. tulajdonságaik vizsgálata. gondolkodási módszerek alapozása Az egybevágóság feltételeinek. súlypontja. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A Pitagorasz-tétel ismerete. 104 Matematika 8. A térfogat fogalma. mértékegységei. alkalmazása. osztály . Az ûrtartalom és a térfogat mértékegységei közti kapcsolat ismerete. olyan feladatokban. A háromszög. A háromszög nevezetes egyenesei. paralelogrammák belsõ szögei közti összefüggések felismertetése. szerkesztésekben. A négyszögekrõl.

A síkidomok. annak megállapítása. Az egyenes hasáb felszínének. A hasonlóság fogalma. hálójuk.Tananyag. szerkesztési és bizonyítási feladatok. A geometriai transzformáció. a hasonlóság arányának értelmezése. tevékenység. kicsinyítés adott arány szerint. Egyszerû alakzat elforgatással kapott képének megszerkesztése. felszínük kiszámítása. Szimmetriák értelmezése. hogy egy forgásszimmetrikus alakzat milyen forgatásokkal hozható fedésbe önmagával. tulajdonságaik. Matematika 8. hálójuk felvázolása. hasonló háromszögek szerkesztése. alkalmazásuk háromszögek. illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. Az egyenes körhenger térfogatának meghatározása. térfogatának meghatározása. speciális négyszögek. a téglatest). Az egyenes hasáb. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint pontpont függvény értelmezése. hálója. a körhenger és a gúla felismerése. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási. térfogatuk. a gúla származtatása. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése. felszíne. Az egybevágóság mint a hasonlóság speciális esete. tulajdonságaik felsorolása. gondolkodási módszerek alapozása Az egyenes hasáb és az egyenes körhenger származtatása. Az elforgatás fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. Egyszerû alakzat tengelyes tükrözéssel. Hengerszerû testek. egyenes körhenger. szabályos sokszögek vizsgálatában. nézeti rajzok értelmezésében. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Az egyenes hasáb (a kocka. nagyítás. a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete. illetve a hasonló alakzatok felismerése. az egybevágóság. Az eltolás. a tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése. gúla származtatása. térképek. transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. Mozgások. sokszögek hasonlóságának feltételei. osztály 105 . A hasonlóságról tanultak alkalmazása alaprajzok. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati jellegû feladatokban. Az egybevágósági transzformáció fogalmának felelevenítése. Ismerkedés a gúlával. A hasonlóság mint geometriai transzformáció. A párhuzamos szelõk tételének elõkészítése. Az egybevágó. Szakasz egyenlõ részekre osztásának megszerkesztése. A forgásszimmetrikus alakzatok felismerése. felszínük. a hasonlóság és a középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció fogalmának ismerete. eltolással. vizsgálata.

Összetettebb feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. osztály . Az euklideszi szerkesztés eljárásainak és a szerkesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. a hiányzó adatok kiszámításában (gyakorlati jellegû feladatokban is). hasonló testek felszínének. Thalész tétele. szakasz arányos felosztása. A Thalész-tétel alkalmazása szerkesztésekben. a szerkesztés helyességének igazolása. tulajdonságainak ismerete. az adott tulajdonságú ponthalmazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és bizonyítási feladatokban. Összetettebb számítási. szerkesztési feladatok. A Pitagorasz-tétel alkalmazása összetettebb síkés térgeometriai feladatokban. Vázlatkészítés. térfogata arányának meghatározása. A párhuzamos szelõk tétele.Tananyag. gondolkodási módszerek alapozása A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. Gimnáziumi tagozaton ajánlott kiegészítõ anyagrészek Az egybevágósági és a hasonlósági transzformációkról. térfogatának aránya. A felismert összefüggések bizonyítása. hasonló testek felszíne. tevékenység. alkalmazása kicsinyített vagy nagyított kép adott arány szerinti megrajzolásában. A középpontos hasonlóság segítségével megoldható számítási. a szerkesztés menetének leírása. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény A hasonlóság feltételeinek. érintõ szerkesztése körhöz. A háromszögek hasonlóságán alapuló számítási és szerkesztési feladatok megoldása. a tétel és megfordításának bizonyítása. szerkesztési feladatok megoldása a hasonlóság témakörébõl. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése adott arány szerint. szakasz arányos felosztásának alkalmazása. Hasonló síkidomok területe. A vektorok skalárral való szorzásának elõkészítése. A háromszögek hasonlósága alapeseteinek ismerete. Hasonló síkidomok területének. alkalmazása szerkesztésekben. A Thalész-tétel ismerete. 106 Matematika 8.

Otthoni munkára javasolt idõ: 5 óra. A kimenetelek különbözõ szempontok szerinti kategorizálása. számításokkal és a statisztikai vizsgálatokkal a tankönyv és a Matematika 7-8. Az átlag meghatározása. Az átlag kiszámítása. elemzése. leggyakoribb adat. Két változó véletlen kapcsolatának megfigyelése. illetve a mindennapi életben megfigyelt események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása. a kimenetelek lejegyzése. diagrammal. statisztika Általános fejlesztési feladatok Az elmúlt években szerzett tapasztalatok rendszerezése. ábrázolása grafikonnal. értelmezése. grafikonokról adatok leolvasása. ábrázolása. A matematikai látásmód fejlesztése. Matematika 8. A valószínûségi kísérletekkel. értelmezése. meghatározása. Adathalmazok elemzése (módusz. Egyszerû kísérletekben a valószínûség becslése. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságának felismertetése. táblázatba rendezése. a kimenetel becslése. Statisztikai adatok gyûjtése. Tananyag. rendezése. megfigyelése. A valószínûségi kísérletekben. Jellemzõk Összóraszám: 5-8 tanóra. rendezése. tevékenység. tudatos szintre emelése. medián. rendszerezése. Feladatgyûjtemény külön alpontokban foglalkozik. az eredmények átlag körüli szóródásának megfigyelése (tapasztalatszerzés). A becslés és a valóságos kimenetel öszszehasonlítása. táblázatokkal. középsõ adat meghatározása. osztály 107 . A valószínûség kiszámítása kombinatorikus gondolatmenettel. A relatív gyakoriság fogalma. a relatív gyakoriság kiszámítása. A kiszámított valószínûség és a relatív gyakoriság összehasonlítása. esetleg meghatározása. terjedelem) és értelmezése. Minimumkövetelmény Minimumszintet meghaladó követelmény Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokról. lejegyzése.Valószínûség. Ez lehetõvé teszi önálló órák megszervezését ezen anyagrészek feldolgozására. gondolkodási módszerek alapozása Egyszerû valószínûségi kísérletek végzése. összefüggések megfigyelése. A megoszlások szemléltetése különbözõ diagramokkal.