Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy. hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.

szélviszonyok. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet. páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 .TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése.

és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan. milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.

kikapcsolódást szolgálja. Reméljük tehát. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. hogy néhány jó tanáccsal. hogy mindenkinek. hogy kinek íródott ez a könyv. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. 5 .ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. és azoknak is. Van. akiknek már van háztáji kertjük. vannak olyan családok. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. gyümölcs. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). Olyanok is akadnak. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. Bátran állíthatjuk. a zöldségek. Azoknak. akik itt még piacra is tudnak termelni.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. valamint a zöldség-. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. akinek a mai rohanó világban a pihenést. azért.

6 .

Tél 7 .

8 .

Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. illetve az északi széleken helyezzük el. 1:50-hez. ringlókat. majd a szilvákat.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. mert akkor friss fogyasztásra. fát külön is feltüntethetünk. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres. ha nem csupán néhány zöldség. az Œszibarack és a birs helyét. azzal kombinálva jelölhetjük ki. Jegyezzük meg.és gyümölcsfélét termelünk. Tartsuk szem elŒtt. hanem többfélébŒl egy keveset. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. kajszibarackot. s a jövŒben is megtartandó fákat. s víznyerési lehetŒséghez. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. A gyümölcsös. árnyékmentes terület legyen. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. majd a zöldséges helyét. A rajz méretaránya lehet pl. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. akik a zöldség. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot. az eset- 9 . így késŒbb nem kell átültetni. komposzttelephez essen közel. ha a gyümölcsfákat a déli. bokrokat. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. a kút. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. Azok járnak el helyesen. Az a jó. amennyire egy három. illetve a vízcsap helyét. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni.5 méternek felel meg. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. A zöldséges esetében vegyük figyelembe. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. Jelöljük be a gyümölcsös.

Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. de mutatósak is. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. Œszi és téli érésı). melyet katlankoronával célszerı kinevelni. a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. A körtére szintén nyári. vízháztartásából. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. és szép gyümölcsöt nevel. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). Említsük meg. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. avagy sövénynek kellene kinevelni. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. Ha ez megvan. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. legalább egy kajszifa. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. mert kedveli a szellŒs helyet. hordókertben. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. A cseresznyébe meggy és fordítva. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. Nyári. Ültessünk még meggyet. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. piramisban) néhány tŒ szamóca is. A sövény jó területkihasználást garantál. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. Tegyük hozzá. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. Almafára nyári. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. Igaz. és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. hanem a ház elé ültessük. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. A diófát pedig az udvarba ültessük. A háztáji gyümölcsösbe. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. fekete berkenyét. piros berkenyét és díszgalagonyát is. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. valamint az alanyok megválasztása. néhány Œszibarack. ha egészségesek. könnyen ápolható. a meggybe cseresznye is kerülhet. csak törpefákat volna szabad ültetni. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. nemes birset.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat.

metélŒ. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. A borosgazdáknak is van teendŒjük. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. zellert. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. hogy a dermedt. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. Akinek gyümölcsfái vannak. zsázsát is hajtathatunk. kemény fagyotól. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. 11 . vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. friss zöldjéért. petrezselymet. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. Télen gyakran van ónos esŒ. és a rügyek megfulladnak. mıtrágyákat és vetŒmagokat. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. Aki a maga termelte. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak.vagy közönséges vöröshagymát. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. fŒ. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. élezzük meg. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. amire a háztartásban szükségünk van. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. Használjuk ki az elŒvetemény. különleges ízéért. a hibásakat azonnal javítsuk ki. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. BŒ egy nap még nem veszélyes. vagy legalább szalmával. tapasztalatait. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. Ügyeljünk azonban.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. szilvánál stb. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. Aszerint. hanem suhángot telepítettünk. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. ha a csapadék-. egyensúlyba hozni. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár. körténél. a szellŒs. fás metszésrŒl beszélünk. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. Az almánál. ökológiai tulajdonságait. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. Amennyiben nem koronás oltványt. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. akkor késŒbb csak a fák termŒre. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. Ez egész télen át végezhetŒ. 15 . Nyugalmi idŒszakban. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. teherbíró korona kialakítására. mint a ritkítás. vagyis fenntartó metszésére van szükség. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. a lombhullás és rügyfakadás között.lik.

A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. A teljes ifjításnak ma. s koronájában sok vízhajtást nevel. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. Így elérhetŒ. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. hogy könnyen kezelhetŒ. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. nincs jelentŒsége. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. és a belsŒ részek felkopaszodnak. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. hogy sok gyökér. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. Ha suhángot telepítettünk. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. mert itt több a rejtett rügy. Ilyenkor nem egyszerre. hogy a korona ne váljon sırıvé.Koronaritkító metszés Azt. Fontos. spirál alakban helyezkednek el. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. részleges ifjításról beszélünk.vagy tŒsarjat hoz. ritkító metszés segítségével érjük el. vesszŒ maradjon sértetlenül. sérült. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. vázlata (Fejes nyomán) 16 . beteg hajtásokat vágjuk ki.

akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. hogy azok egyenesek legyenek. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. mert ha magasabbra nŒ. mégpedig úgy. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. Ügyelnünk kell arra. mégpedig áprilisban. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. megnehezíti a szüretelést. Ha viszont nem elég fejlettek. azaz koronába metsszük. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. akkor már nem vágjuk vissza. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. Ügyeljünk rá. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. mint a nyugalmi idŒszakban. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg.5–3 m-t. hanem úgy. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. Ha viszont a sudár már elérte a 2. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. Ha az oldalvesszŒk fejlettek.

A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. Ha az oltvány elágazása ideális. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. neveljük a karcsú orsót. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. 70–80. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. kivéve. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. ha gyengék. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. koronaformája. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. így tehát a fa kúp alakú. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. A sırın állókat ritkítsuk ki. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük.

harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. hogy segítségével alacsonyabb fák. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg.és vesszŒritkítást végezzünk. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. fejlett 19 . Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. ifjítás. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. Ilyenkor hajtás. Ezt úgy érhetjük el. hogy a végálló. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. mégpedig úgy. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. Kísérletek bizonyítják. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. sudár nélküli koronaforma. A megtartott. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. A nevelés második. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. Ez azt jelenti. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk.A második. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. vesszŒket távolítjuk el. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. Vigyázzunk arra.

erŒsségük szerint visszametsszük. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. különben hamar felkopaszodik. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. vesszŒket eltávolítjuk. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. A mi körülményeink 20 . hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz.rügy kifelé nézzen. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. év tavaszán elŒtt elpusztul. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. hogy katlanformát akarunk kialakítani. hogy azokat a vesszŒket. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. A meredek hajtásokat. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. miközben nem feledkezünk meg arról. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk.

amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. s minél gyöngébb növekedésı. hogy mind a sor irányában.5–4 méter. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. Ez az alma és a körte sövényformája. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. Legjobb. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. Sor. annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 . tŒbŒl távolítsuk el. Minél erŒsebb növekedésı a fajta. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. különösen a konkurenseket. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot.és tŒtávolsága 3. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. A többi vesszŒt.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. A fŒ és oldalvezéreket. a törzsmagassága 60 cm. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük.

A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. a második körülbelül 30. A következŒ években hasonló elvek szerint. illetve a következŒ ágemeleteket. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével.5 vagy 3 x 2. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. kivéve a sudár visszametszését. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. Mindezt azért alakítjuk így. belterjesebb változata.és tŒtávolsága 3 x 1. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes.rok továbbnevelését szolgálja. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. Magassága 2. amelyek a termést hordozzák.és fŒ vezéreket. Ha a fajta nehezen ágazik el. ElŒnye. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. Ügyeljünk arra. körülbelül 60. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. erŒsebb metszése. A két legfelsŒ emelet. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. akkor meg kell metszenünk az oldal.8 m körül van.4 m-es magasságával. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk.5 m lehet. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva.7–2. folyamatosan alakítsuk ki a második. Sor. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. befejezzük a Palmetta nevelését.

illetve csökkentésére szolgálhat. A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 . A legfelsŒ. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el.zünk meg 7–10. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. akkor 5–6 darab. VégsŒ soron körülbelül 2. illetve a suhángot. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. fokozatosan leváltott. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). s ott visszametszeni a sudarat. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. akár 3 év alatt is felnevelhetjük.75 m magasságban e többsudaras. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). Így a sudárhajtás elágazik.

Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. szem elŒtt tartva. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. de ezeket ne vágjuk vissza. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. Ha egyszerı támrendszert választunk. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. de az utóbbiak elŒnyösebbek. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el.5–4 mm vastag huzalt. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. 24 . A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. Fontos. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit.

érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való.6 0.4 m 25 . Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0. akkor a sudármetszéskor. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t. 60 cm-rŒl 50-re. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. bár ez szükség szerint növelhetŒ. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. Sor. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel.7 0.5 0.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza.5 0. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. A Hungária-sövény nagy elŒnye. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon.

A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. Az oldalvesszŒket. Így minden egyes fán. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. vízszintesbe kötözzük. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán.7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. a második. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk.növekedésı. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. tartsuk egyensúlyban. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. létrejön 26 . Miután a termést leszüreteltük. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. a törzs vonalának síkjában. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. s ott metsszük vissza a sudarat. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. illetve a suhángot. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. Németországból származik. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. MegjegyzendŒ még. harmadik évben jelentkeznek. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. Az utolsó emelet 2.

A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. Természetesen mind a téli. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. tavasszal 27 . így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. A korai metszés elŒnye. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. ha arra kell felelniük.a pótlóhajtások zónája. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják.

Kordon. ha viszont nagy hozamot akarunk. Ehhez tudni kell. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. A növényvédelem során a háztájiban. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. talajviszonyoktól. nincsen felesleges tápanyagveszteség. ez a tulajdonképpeni védekezés. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. vírusok. A nagy fürtı. a fajtától. Szent LŒrinc-i). akkor kisebb a terhelés. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. A téli metszés hátránya. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. 28 .és lugasmıveléshez termŒcsapos. A metszés során a tŒkén. a beteg növények gyógyítására is. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. a természeti adottságoktól. rovarok. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. hogy melyik fajta igényel rövid. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. Az érzékeny fajták (Ezerjó. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. az alanytól. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl.nem könnyeznek a vesszŒk. akkor több rügyet kell meghagyni. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. gombák. Leányka. Burgundi. Ha minŒségre törekszünk. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. a környezettŒl. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. atkák. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. bŒtermŒ borszŒlŒknél. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet.

A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. magas talajvizı területek nem alkalmasak. beteg ágak. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. mert ott a kórokozók 29 . Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. a száraz. s az agrotechnikai mıveleteknél több. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. Ne feledjük. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. többek között a terep adottságait. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. Ügyeljünk rá. szilvát. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. amelyek ott még nem fordultak elŒ. kórokozók áldozatává. – Ismeretes. gesztenyét. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. – Fontos a megfelelŒ sor. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. mély fekvésı. Ezeket sohase hagyjuk a talajon.és tŒtávolság megválasztása is. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. sajátosságait. Például az. – Tudatosítani kell. Azt is tudnunk kell. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. gyümölcsmúmiák. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. a megfelelŒ szabályokat betartják. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. A levágott. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. ezért legyengülnek. diót. fajtákat telepítsünk (pl. meggyet. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. évekig érezteti hatását. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése.

Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. kukacot 30 . ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. vannak természetes ellenségei. lerázzuk. gombának stb. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. bogarat. Ilyenek a fürkészdarazsak. kórokozók. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. vesszŒin vészelik át a telet. Sok hernyót. számukat egy bizonyos szinten tartják. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. közben elpusztítják a kártevŒt. mikor még dermedtek. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. rigók és más madárfajok. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. kórokozók gyérítését szolgálja. Hasznosságukat már régen felismerték. a molyok ellen is védekezünk. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. A papír redŒzetében. mohák.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. biológiai és a kémiai. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. A fák ápolása során a törzsrŒ1. fátyolkák. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. A bundásbogarak. lárváik itt kelnek ki. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. A védekezésre akkor kerül sor. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. hogy minden rovarnak. A biológiai védekezés alapja. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. Az öveket októberig kb. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk.áttelelnek. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. katicabogarak. Régebben szalmából. vigyázva arra. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. cinegék. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. az énekesmadarak stb. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. A gyapjas. zuzmók spórái fordulnak elŒ. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. BelŒle kb.

Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. s végül. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. Ha szükséges. A magvakat (napraforgót. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. kendert. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. de a szükségesnél nem többször permetezni. vállalni kell a kissé drágább. és télen etessük Œket. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. kórokozók ellenálló képességét. amelyek során a kártevŒk távoltartására. -öltözéket. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is.fogyasztanak el. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. akasszunk ki nekik faggyút. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. Barkácsoljunk olyan etetŒt. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. -kesztyıt. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. 31 . A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. amelybe nem hull bele a hó. növeljük a kártevŒk. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. Tudatosítanunk kell.

hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. de nem mindig adják át a gyökereknek. így nagyon fontos. a meggy. kolloidális részekig) azért fontos. munkánk kárba veszhet. mogyoró. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). az alma. a levegŒ. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. A jó. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. hogy milyen talajba kerül a facsemete. Egyesítik magukban a homok. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. fekete ribiszke. mély. cseresznye. birs. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog.és hŒgazdálkodását. naspolya és a meggy. de gyorsan le is hılnek. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. az Œszibarack. illetve tıri a kajszi. ezért könnyen kiszáradnak. A köves. de a felvett meleget sokáig megtartják. ha az Œszi szántás. beássuk. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. Ha sok vizet kapnak. a tápanyagot megkötik. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. gyorsan felmelegszenek. gesztenye. ásás elŒtt tŒzeget.és hŒháztartásuk. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. körte. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. istállótrágyát. kötöttsége. víz. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. homokkal. azonban rossz a víz. akkor úgy mıködnek.és a hŒgazdálkodásuk. som. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. Vízháztartásukra jellemzŒ. a köszméte.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. Pedig. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. majd beszántjuk. szilva. 32 . hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. piros ribiszke.és agyagtalajok jó tulajdonságait. komposztot terítünk felületükre. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. málna. füge.

valamint a lecsapolt lápok helyén. szamóca. Ez egyetlen fajnak sem kedvez.5 m-t. mogyoró. gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. A közömbös talajok pH-ja 7.A nyirkosabb. az Œszibarack. például rontja a talajok vízgazdálkodását. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. birs. a fekete ribiszke és a meggy. az alma. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy. mogyoró. mandulának. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. áfonya és a fekete ribiszke. a körte. Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. körte.és cseresznyefajtáknak. A magas mésztartalom azonban káros. szamóca. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. közömbösek és savanyúak. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. körte. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. a fekete ribiszke. sem meszes – talajok is. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). A szikességet különbözŒ nátrium. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. málna. Vannak közömbös – sem savanyú. dió. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. gesztenye. fügének. KedvezŒtlen tényezŒ. a szilva. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. az alma és az áfonya. ahol a talajvíz szintje magasan van. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. 33 . Gyümölcsfáink a 4. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét.és magnéziumsók okozzák. Az ilyen talajokat kedveli a málna. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában. ha eléri a 0. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. birs. kajszinak. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. a dió.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk.7–8. KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. málna és a szamóca. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ.

épülettörmelék található rajta. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. nagy mésztartalom. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. A gyökérmaradványok ui. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. túl magas) kerítést. Egyes esetekben (pl. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. rossz megeredésben. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. Megtörténhet azonban az is. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. a kút. A talajuntság sok tényezŒ okozta. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. Az Œzek.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. (Az utóbbi elŒnyösebb. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. A gyökereket legjobban a terület géppel.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. szŒlŒtŒkék. menedékéül szolgálnak. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. a sorok közötti távolságot. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. Ez lehet egyszerıbb. fonott dróthálóból készíthetjük el. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. A legjobb ellenszere az. rossz épület. jelöljük be az utakat. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. díszcserjéket. bokrok. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. akkor könnyı a dolgunk.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). Általában vas. nyulak elleni védelmet pe- 34 . üres szántóföld. rózsatöveket tervezzünk. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. hogy pusztuló öreg fák. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. a sorirányt. akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is.

Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. Ha pl. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. Jó minŒségı. zsenge lomblevelek. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. mert ha sırın vetjük. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. s ha tovább engedjük nŒni. akkor az elsŒ. vagy takarjuk le kartonpapírral.dig az átlagos kerítés is biztosítja. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. akkor ezen is termeszthetŒ. tányérba. A vetés utáni 3–4. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. apró magját télen – lapos edénybe. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. Fontos. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. A maggal ne takarékoskodjunk. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. s azt is nyomkodjuk le. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. napon már megfigyelhetjük. hogy ott családunk jól érezze magát. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. Fontos tudni. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. hogy talaja jól átnedvesedjék. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. A növényeket addig tartsuk sötétben. gazdagabb lesz a termésünk. zöld vetésünk lesz. Barna. A vetés utáni 10–11. s azt alaposan benedvesítjük. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. Ezután már bŒséges megvilágításra. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. legjobban 20–22 °C-on növekszik. napon már sırı. a rajta lévŒ két sziklevél. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . Fogyasztható részei a szár. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. napfényre van szükségük. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék.vagy homokréteggel. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. Ha az edényünk vízáteresztŒ.

csípŒs. A talaj iránt kevésbé igényes. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. 36 . Közepesen melegigényes. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. mert egyesek a Közel-Keletre. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. könnyen termeszthetŒ. bármikor fogyasztható. ügyeljünk rá. egyéves növény. A nyári vetést öntöznünk kell. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. helyre vetjük. mikor a hajtásai zsengék. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. de annál sokkal kellemesebb.) köztesként is vethetjük. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére. Rövid tenyészidejı. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. Erkélyládákban. gyökérzöldségek stb. ahol vadon is elŒfordul. sŒt júliustól szeptemberig. a városi házak balkonjain is megél. ollóval vágjuk le. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. A nálunk forgalmazott.és utónövényként is termeszthetŒ. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen.kénti vetés. s ezt nehéz letisztítani. ElŒször az alacsonyabb. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. virágzáshoz azonban napfényt kíván. Finom mártás. ne húzzuk ki az egész növényt. Mivel tenyészideje csak 3. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. Felhasználása: íze a tormához hasonló. Magas C-vitamin-tartalma van. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. Szabad földbe. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. leves készíthetŒ belŒle. akkor március eleje és május közepe között vessük. mert enélkül rosszul kel. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. Nem túl magas növények közé (bab. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. Még a sovány talajokon is megél. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. enyhébb. levelesek.5–4 hónap. ezért elŒ. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. Ha magtermesztés a célunk. dúsak.

beleértve gyökerét. mert az elvirágzás sorrendje szerint. szakaszosan érik. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. hogy minden vele szomszédos növény – pl. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. elŒ-. védelmét. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. Gyógy.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. ezért olyan fontos a konyhában. külön sort. szárát és a magvakat is. A magokat folyamatosan szedjük. Érdemes megjegyezni. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. Az egynyári gyógy. köztesként a legjobb. a cékla. a tápanyagok visszapótlását. ahol a növény minden része használható. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. hogy a fıszerek királynŒje. Képesek ugyanis arra.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. Jó közérzetünket. mint az uborka. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. hogy nem igényelnek külön helyet. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. A gyógy. gyógyító. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. a cukkini vagy az édeskömény. az uborka. hogy 37 . Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. Esetében feltınŒ. egészségünk megŒrzését. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. száraz.

A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. gyomlálása. de leginkább a paradicsomnak. ha szegélynövényként használjuk. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. étvágygerjesztŒk. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. Csökkentik a vér cukortartalmát. tehát fertŒtlenítenek. hogy nagyon eluralkodik. Tudományosan is bizonyítást nyert. A petrezselyem (Petroselinum crispum). nem lepi meg korán a lisztharmat. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. és bŒven terem. 38 . ErŒsítik a gyomoridegeket. A vöröshagyma (Allium cepa). A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. hogy egyes betegségekre fogékony. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. közben védik a szamócát. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. a sorok tisztítása. és még a szomszédokat is védi. A zöldségeskertben megvan a veszélye. Jó partnere a hagymának. A konyhában nélkülözhetetlenek. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. A zellert azokba a sorokba vessük. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. nélkülözhetetlen a konyhában. ahova a káposztát fogjuk ültetni. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. salaktalanítják a szervezetet. Annak dacára. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. hogy elriasztja a fonálférgeket. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni.

Tavasz 39 .

40 .

A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. uborkát. MegemlítendŒ még. burgonya. paradicsom. petrezselymet. lencse (hüvelyesek). mert a növény saját igénye szerint. bab. – káposztafélék. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. paprikát. dinnyét. a fejes és a kelkáposzta. paprika. karalábé. Figyelembe kell vennünk azt is. – sárgarépa. endívia (fészkesvirágúak). retket. vetésváltónak nevezzük. – saláta. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. retekfélék (keresztesvirágúak). – uborka. bimbós kel. Egy családba tartoznak a: – borsó. paradicsomot. sárgarépát. Helyes. – paprika. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. burgonya (burgonyafélék). általános szabály. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. ami bizony ott nem könnyı feladat. fokhagymát és vöröshagymát. hogy mikor trágyáztuk meg a földet.és dinnyefélék (kabakosok). ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. burgonyát. tök. – az összes hagymaféle (hagymafélék). Követésre érdemes.és fokhagymát. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. Ha viszont sikerül. vörös. tököt. 41 . s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. kártevŒk. salátát és spenótot. karfiol. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. zellert. cikória. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. Erre azért van szükség. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. zeller (ernyŒsök). zellert. petrezselyem.

és a görögdinnyét. fészekbe és szórva történhet. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. a sütŒtököt. ritkítással érjük el. csemegekukoricát. majd áttelel. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. a spenót. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. Vetjük tehát a sárga. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. spenót. sárga- 42 . babot. valamint a céklát. vagy ha a magot ládikóba. ilyen például. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. kis edénybe vetjük. hónapos retek. például a sárgarépa. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Sokkal jobb a sorba vetés.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. a szórást ne alkalmazzuk. a kései burgonya. az uborkát. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. amikor ez a mód indokolt. A jó gazda már télen felkészül az évre. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. a cékla és a csemegekukorica. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. paradicsomot. az áttelelŒ kelkáposzta.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. A nyári vetési idŒszak hosszabb. paprikát. a nyári retket és a káposztaféléket. duggathatók a hagymafélék és a borsó. Csak néhány olyan eset van. a tököt. Nagyon fontos a vetés ideje. sóska magjai vethetŒk. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. korai burgonyát. Így vethetjük a sárgarépát. a sóska. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. fejes saláta. A vetés sorba. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. petrezselyem. kevesebb csíra fullad meg. mikor már rá lehet menni a földre. a kelés egyenletesebb. Egy fészekbe több magot is teszünk. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. Ha lehet. petrezselymet és a borsót is.

A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít.és a sütŒtököt. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. Kis tálkába.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. mint a csíráztató tálban. Ezután döntsük el. Laza talajba. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. A vetés sırıségére nincs általános szabály. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. hogy melyik növény magjából kb. Arra azonban ügyeljünk.5–3 1. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. Döntésünknél figyelembe kell venni. száraz idŒben ennél mélyebben. azzal is számoljunk. tök. bár a kabakosok (dinnye. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. burgonyát. a spárga. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. Továbbá jó. ha tudjuk. tehát még kevesebb kel ki. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. a bab és a csemegekukorica. Ha bármilyen okból 43 . uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre.dinnyét. hogy megszámoljuk. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. kötött talajba.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá.

akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. sárgadinnyét. csemegekukoricát. Œsszel beérŒ növények. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . egy évben akár háromszor is „arathatunk”. MegfelelŒ tervezéssel. Például a betakarított áttelelŒ saláta. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. ezeket még követhetik a kései. tavaszi spenót sorai közé. nyári salátát. nyári káposztaféléket. zöldhagyma. persze ha az idŒjárás is kedvez. tavaszi saláta. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. megkezdhetjük a vetést.és utóvetemények váltását. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. fŒ. már vethetjük az uborkát. zöldbabot.siettetni akarjuk a kelést. korai karalábé. görögdinnyét. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. hónapos retek. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . tehát a nedvkeringés már megindult. s akár májusig is kitolódhat. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Ezek a fák azonban megmenthetŒk. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. még akkor is. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. Nálunk a 2. mint régente.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. Az ilyen oltások ideje akkor van. Ezt érdemes akkor is alkalmazni.

a seb szélén a kérget kissé szedjük le. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. érdemes Œket átoltanunk. Ha elhatároztuk az átoltást. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. a levágás után azonnal átolthatók. annál több ágat kell beoltani. amelyek a sebet átérik. Azt azonban jegyezzük meg. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. ügyelve arra. A károsodást már a tél végén láthatjuk. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. Ha észrevesszük. akkor sokáig ne halogassuk. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. Mikor eljön az oltás ideje. amelyek kevés. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. mégpedig úgy. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb.lással. Érdemes megjegyezni. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. Minél vastagabb a fa törzse. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. Azok az ágak. annál biztosabb a siker. hogy lássék a zöld háncsréteg. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. nem kopaszodik fel. viszont minél idŒsebb a fa. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. TermŒfák átoltása Sajnos. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. Mikor mindezzel megvagyunk. annál több vesszŒt oltunk. vesszŒket is átolthatjuk. kiiktatva a sebes részt. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. jó gyökérzettel. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. 50 . hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. Ha lehet. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. életerŒs. és így a seb beforrhat. hogy csak az egészséges. így. mert minél fiatalabb a fa. a szilvánál tovább is.

héj alá oltással. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. További elŒny. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. a vastagabbakat lapozással. amelyeknek bél és fa része 51 . bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. ezt ismételjük meg. s ha kell. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. Ezek arra valók. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. majd az új hajtásait. A talajhoz közeli.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. Ennek több elŒnye van. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. a szedés könnyebb. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. fŒleg a köszméte és a ribiszke. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. kecskeláb ékeléssel. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. A sebeket oltóviasszal kenjük be. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. hogy a madaraktól megóvjuk. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni.Az idŒsebb. A vesszŒket párosítással. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. a vegyszeres kezelés. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. úgynevezett szívóhajtást. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése. Ha erŒs a fánk. hanem törzses fácskaként termesszük. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el.

de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. hogy a hajtás kb. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. vízszintes vágással elmetsszük. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. 1 napig tárolhatjuk. Az alany hajtását egy. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. A vadhajtásról az oldal. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. de elvégezhetjük alacsonyabban is. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. pamut. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. Ekkor végezzük el az oltást. így ui. néhány óráig vagy max. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. ami az eredés biztos jele. a levél felett végzett. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. és ne szennyezŒdjenek. Ezután következhet a zöldoltás. 1–1. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . Hogy a vízveszteséget csökkentsük. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. hıtött térben. napsütötte részébŒl szedni. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak.szemmel láthatóan még nem különült el. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket.5–2 cm mélyen behasítjuk. majd az éket a hasítékba illesztjük. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. Ezután az oltást puha raffiával.vagy gyapjúfonállal. középen 1. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. A metszfelületek egy vágással készüljenek. így rögzítve azt. Arra kell törekednünk. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. Ha a hajtás növekedésnek indult. PVC-szalaggal bekötjük. a raffiakötés a hajtást bevágja. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon.

és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. legalább 60 cm mély. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket. talajra. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. Nagyon könnyen emészthetŒ. és tavasszal a fa nem hajt ki. mint Œsszel. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. Basudint. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. legjobbak. Az a legjobb. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. Ne takarékoskodjunk a vízzel. Orthocidot) is tehetünk. Redhaven-. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. Nálunk a Halehaven-. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. Eredeti termŒkörzetei Észak. és azonnal elültetjük.és tápanyagellátásra eléggé igényes. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el.és Délnyugat-Kína. A kötés legyen szoros. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. Sundhaven-. a víz. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak.alanyon készített hasítékba. A hŒmérsékletre. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. de a vékony. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. 53 .

amely a gyümölcs 54 . Héja sárga vagy sárgászöld. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. Közvetlen fogyasztásra. Fairhaven Amerikai fajta. nagyon finom. Levelei középnagyok vagy nagyok. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. sırı. erŒteljes növekedésı fajta. finom. kárminpiros fedéssel. jellegzetes aromájú. Gresthaven Észak-Amerikából származik. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. és nagyon jól szállítható. Levelei nagyok. sárga alapszínı. héja közepesen vastag. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. Gyümölcse nagy. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. sötétzöldek. Augusztus 20-a körül érik. virágai kicsik. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Nagy elŒnye. A kiültetés után növekedése erŒteljes. Augusztus elsŒ felében. TermŒképessége kiváló. feldolgozásra is alkalmas. Húsa sárga. héja közepes vastagságú. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. virágai kicsik. Meleg fekvésı területekre való. nagy elŒnye. Közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse közepes vagy nagy. virágai kicsik. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. virágai kicsik. kárminpiros fedŒszínnel. Húsa sárga. a napos oldalon sötétpiros. magvaváló. hogy jól szállítható. sárga. sárga.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. magvaváló. aszimmetrikusak. Levelei nagyok. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. héja közepesen vastag. a magja körül pirosas. a magjánál pirosas. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. A fa koronája nagy. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. de annál egy héttel korábban érik. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. levelei középnagyok. Közepesen erŒteljes növésı. néha késŒbb érik. Húsa sárga. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Szintén Amerikából származik.

hogy jól szállítható. A növekedése nagyon erŒteljes. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. már vagy negyven éve telepíthetŒ. Augusztus végén. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. észak-amerikai fajta. Levelei nagyok. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. Húsa világossárga. és nagyon jól szállítható. sárga vagy narancssárga. finoman rostos. virágai nagyok. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Növekedése nagyon erŒteljes. sötétzöldek. negyede általában bepirosodik. színe narancssárga. így csak elŒvigyázatosan szállítható. kemény. szeptember elején érik. ElŒnye. levelei nagyok. FedŒszíne narancssárga. Jó róla tudni. Burbank July Elberta Közepesen kései. pirosas fedŒszínnel. Sárga húsa kemény. a magközelben pirosas. Húsa aranysárga. virágai kicsik. 55 . feldolgozásra egyaránt alkalmas. Tudni kell róla. levelei nagyok. Hozama vetekszik a Redhavenéval. Önmegporzó és közepesen ellenálló. virágai kicsik. hogy melegigényes. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. hogy érzékeny a nyomásra. ErŒteljes növekedésı. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. Termése közepes vagy nagy. sötétzöldek. A Redhaven után 30–32 nappal érik. Termése közepesen nagy. héja vékony. Augusztus végén érik. Növekedési erélye közepes. korán termŒre forduló.70–80 %-ára kiterjed. virágai is nagyok. 130–180 grammos. Házikertbe. mind konzerválásra alkalmas. Húsa narancssárga. Halehaven Önmegporzó. a magközelben pirosas. mind közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse nagy. Termése közepesen nagy vagy nagy. kemény. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. Közvetlen fogyasztásra. Dixired Észak-amerikai származású. a Halehaven magonca. Levelei középnagyok. sötétzöldek. Az öntözést nagyon meghálálja. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. észak-amerikai fajta. Rendszeresen terem. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.

teljes termŒvesszŒk. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. Ezt megelŒzendŒ. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. s ha nem hajtanak ki. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. Ott alkalmazzuk. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. Ügyeljünk arra. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. és így termésük szakaszossá válik. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. egyvesszŒs és hosszú metszést. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen.és a hosszú metszés között). Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. A rügyekrŒl tudni kel. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. Bármilyen koronaformát választunk. hogy csak egy évig élnek. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. ceruzánál vastagabb. Ha nem metszenénk a fát. Az oldalsó vázágakon. néhány év alatt felkopaszodna. teljes termŒvesszŒk. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. A legértékesebb részek az ún. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. Alapelv. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. szükségessé válhat a váltó. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. elpusztulnak. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. A jó termŒvesszŒ piros szárú.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. A klasszikus metszésformákat (váltó. termŒrügyekkel végig berakott. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. a termŒfelület növelését is szolgálja. nyársakon hozza termését. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. A váltómetszés három sebzéssel jár. ahol a fajta. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön.

és mindössze egy sebet kell ejteni. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. hogy kevésbé munkaigényes. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). Bekurtítás nincs. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. A hosszú metszés elŒnye. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı.egyik vesszŒ. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. hanem gallyon végezzük. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. Lényege a ritkítás. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. hogy nem éves vesszŒn. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. majd leívelŒdik. Maradnak a közepesen erŒs. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. termést hoz.

de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. a többit eltávolítjuk. hogy a bokor ne sırısödjön be. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. örvösen helyezkednek el. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját.ben. mint a fekete ribiszkénél. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. mert ezek hozzák a termést. Itt jegyezzük meg. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. ne vénüljön el. Ennél fontosabb. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. annak tudnia kell. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. ezért he- 58 . hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. csak fagymentes napot kell választani a munkára. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. Korán fakad.

Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. A 59 . A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. rendszeresen ritkítani kell. A vázágakon található letermett részeket. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). A második évben összesen 4–5. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. Ez abból következik. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. Itt sudarat ne hagyjunk. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni.

A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. a többit kitörjük. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. ha túl hosszúak vagy görbék. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. Jó tudni. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. 60 . ifjítani kell. hogy a bokor szellŒs. Ügyeljünk rá. már csupán arról kell gondoskodnunk. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek.nyárinak viszont elŒnye. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. Mindig azon legyünk. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. Úgy kell metszeni Œket. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. és az egész növény pusztulását okozzák. és szép. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást.

61 . A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl.és vízellátást. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. a lombozat sárgulását. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. tehát nemcsak egy. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. a háncs. bŒ termés. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz.vagy bordóilével permetezzünk. ollót – fertŒtlenítsük. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. Megtörténik. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi.) okolja. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. a felette levŒ részek elhalnak. a Gnomoniától. és minden olyan gombabetegségtŒl. az életfolyamatok defektusait. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. fémmentes festék. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. elsŒsorban a Verticillium kártételének. a rossz tápanyag. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. ami korai lombhullást okoz. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. fasebkátrány). Ãk a különbözŒ kórokozók. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. a kambium. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. a farész ezeken a helyeken barnult. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. majd száradását okozza. A betegség komplex jellegı. amelyért a kórokozók felelŒsek.

– Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. míg a nagy melegben perzselnek. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. de le is égetik a növényt. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. Nem árt ezért. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. sŒt fennáll az a veszély. a vegetáció kezdeti szakaszában. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. MegjegyzendŒ. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. felületes. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. Szeles idŒben ne permetezzünk. Bebizonyosodott. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. mert a szer egy része veszendŒbe megy. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. 62 . – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. ez egyúttal pazarlást is jelent. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. – Permetezés közben dohányozni. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. ha néhány általános érvényı. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken.Évtizedeken keresztül a nyár vége. az emberre és a környezetre is mérgezŒ.

5 1 2 3 4 5 7. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk.5 % 3 % 1 0. amely az egész arcunkat védi.5 25 50 75 100 125 187. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. – Ügyeljünk rá. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. illetve környékének megtisztítására. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is. s azt csak akkor távolítsuk el. talaj.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került. illetve a betakarítás közti idŒ.05 % 0. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni. azaz a napok száma. a haj védelmét. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre. ezért használjunk sapkát vagy kalapot. amennyit még aznap estig fel tudunk használni.0 % 1.1 % 0. az élŒvilág védelmét – is. 1 dl = 100 ml.5 5 10 15 20 25 37. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon.5 % 0. g. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata.4 % 0.5 10 5 2. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak.75 % 1. alaposan tisztálkodjon meg.és a szájnyílás nyálkahártyájának. – A munka végeztével mindenki. Különösen ügyeljünk az orr. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0.2 % 0.– Mindig csak annyi szert készítsünk.3 % 0. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják. a levegŒ. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni.

Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. ha lisztharmat ellen permetezünk. védekezni. ha alma. Már metszéskor gondoljunk arra. kesztyıt. mégpedig hŒkisugárzás útján. rosszullétet érezne. A passzív módszer az. és az egyik szert finom.szárú gumikesztyı. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. Sokan nem gondolnak arra. és sok esetben nem is eredményes. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). erŒs fejfájást. a legmagasabb pontról lefelé haladva. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. költséges. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. amikor a mély fekvésı. megül. 64 . A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. azonnal forduljon orvoshoz. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. TenyészidŒben is így járjunk el. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól.vagy szilvamoly ellen védekezünk. A ruházatunkat. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. Az egyik a szállított (advektív). Ha kombinált permetlevet használunk. virágokat. méghozzá gazdaságosan. hányingert. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. az álarcot. ha például a varasodás. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. Az elsŒ esetben hideg. illetve szórófejeket használjuk. s egyenként permetezzük. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. ún. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. Kötött talajban 3–4. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. 68 . amikor a talaj már kissé fagyott. A vetés ideje akkor jön el. században került. nem kötnek jól. Ha kevés vizet kapnak. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. ha könnyen melegszik. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. A kötött talaj csak akkor jó. vagy sorokba vetjük. Ha sorosan vetünk. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. akkor a sortávolság 40. Megemlítjük. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. s vízigényük is nagy. s így másodterményként is felhasználható. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. idŒjárástól függŒen. Érdemes megemlíteni. Így a gúla szilárdabban tart. Mind a zöld-. de ez nem is szükséges. a hidegre nagyon érzékeny.A korai petrezselymet akkor szedjük. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. ha a gyökere már ceruza vastagságú. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. május elsŒ felében. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. Európába a XVI. A szárazbab hosszabb. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. mind a szárazbab melegigényes növény. száraz legyen. mégpedig novemberben. mert jól tıri a fagyokat. Szlovákia déli részein a babot. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. hogy megduzzadjanak. A babok csoportosításának számtalan módja van.és szárazbabot. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. A laza szerkezetı. A bab táplálkozási értéke nagy. május közepén vetjük. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. Ügyeljünk rá.

Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. A babból levest. közepe.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. ami kb. Ültethetjük köztesként. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. mivel fagyérzékeny. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. legolcsóbb energiaforrás is. Túl korán. melynek átmérŒje 4–7 cm. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. vastag csírák legyenek. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. Fényigénye jelentŒs. fŒzeléket készíthetünk. árnyékban lombozata megnyúlik. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. Erre a célra a 10–12 °C-os. homokos. József idejében kezdŒdött. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. korán felmelegedŒ vályogtalajt. A korai burgonya legjobban a könnyı. A cél az. 69 . A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. A karóbab futtatható kerítésre is. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. tápanyagokban gazdag. súlya 6–8 dkg. A mıveletet üvegezett verandákon. fóliasátorban is elvégezhetjük. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. például csemegekukoricával is.és B-vitamint tartalmaz. 8 hétig tart. Ellene a legjobb védekezés. A zöldségfélék közül a legfontosabb. JelentŒs mennyiségı C. világos helyiségek alkalmasak. ne ültessük. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. így nem szóródik ki belŒle a szem. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. Általában akkor fogjunk hozzá. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki.

A növény 2–3 hét múlva kel ki. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. húspiros lárvák kelnek ki. középkötött talajon 9–10. Boubín. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. Kam˘k és a Zvíkov. a hazai Eta. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. Pedig diabetikus eledel 70 . Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. hogy a hajtások mellé friss. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. Koruna. s persze. Radka. Ostara. mikor a gumók elérik a diónagyságot. Karin. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. Nora. megsemmisítése. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. Homoktalajon 11–13. Dita. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. a holland Ausonia. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. Oreb. Zlata és a holland Desirée. csírájukkal felfelé helyezzük el. Iva. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. Svatava. Krasa. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. A leveleken sok petét raknak. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. Ha lehetŒségünk van rá. a kötŒdés elŒkészítésére. Rersy és a német Gloria. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. A sortávolság 70 cm legyen. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. a német Adretta és Tempora. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. nyirkos föld kerüljön. Lukava. Krista. közepén jelennek meg. Karla.

Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). 13–16 cm mélyre kerüljenek. mert felszínük ripacsos. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. s viszonylag nehezen tisztíthatók. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). Mivel rövid tenyészidejı. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. ha mindig annyi gumót szedünk. Mivel ellenálló növény. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. A gumók húsa fehér. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. Spenót A spenót Iránból. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. Az arabok elŒször Afrikába. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. majd Európába juttatták el. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. Könnyen emészthetŒ. amennyit éppen fel akarunk használni. A csicsókát gumókkal szaporítjuk.és B2-vitamint tartalmaz.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. A növény kezdetben lassan nŒ. a 71 . ahol a talajvíz szintje mélyebben van. ha túl sırın lennének az új növények. május elején. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. Afganisztánból származik. Európába a XVII. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. század során került Észak-Amerikából. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. BŒven termŒ. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. Abban az esetben. sok C. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. A legjobb azonban. Ha kevés a gumónk. a gumók fokozatosan aprókká válnak. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el.és foszfortartalma jelentŒs. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli.

Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. vas és mész is. mély rétegı. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. tejes szemekben van. Viroflay. Termesztése azért is indokolt. LegelŒnyösebb. Industria. A talajt a vetés elŒtt felássuk. de salátának is elkészíthetŒ. Nagy elŒnye. babot is. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. A korai borsó. retek. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. Nagyobb területen csak a XVIII. szeptember elején. A kukoricában sok a karotin. Fényigénye nagy. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. A cse- 72 . akkor utána feltétlenül végezzük el. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. mert elŒ. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. Mindig a nagy leveleket tépjük le. köztesként tököt. energiadús. A kukorica hŒigényes növény. azonnal vethetünk. amint a talaj felengedett. Az utóbbi Franciaországból származó. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll.vetésforgóban elŒ. hogy komoly kártevŒje. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. saláta. betegsége nincs. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik. BŒven található benne foszfor. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. A legtöbb cukor a zsenge. a vetési mélység 2–3 cm legyen.és utó-. hogy a kisebbek még nŒhessenek. Ízét cukortartalma határozza meg. friss állapotban a C-vitamin is. Herkules.és Közép-Amerika.és káliumtartalmú mıtrágyákra. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. Az év során három szakaszban is vethetjük. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. században kezdték el termeszteni. KedvezŒen reagál a nitrogén. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. sŒt még köztes növény is lehet. régóta termesztett fajta. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. KésŒbbi tavaszi szedésre. A sortávolság 20.és utónövényként is szerepelhet. Œszi salátát. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. A középkötött. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. majd elsimítjuk. Vízigényes. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. Legismertebb fajtái a Matador.

Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. mint a csemegekukoricáé. tárolhatósága így jobb. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. Ne ültessük sırıre. fejes saláta.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. karalábé. s hıvös helyre tesszük. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. mint más káposztafélékéé. háromszor kell. sŒt el is pusztul. században nemesítették ki Belgiumban. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. Tenyészideje rövidebb. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. a gyomtalanítás. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. A nagyon laza. Jó elŒterménye lehet a retek. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. kissé meszes talajokat szereti. terméshozama pedig kisebb. de inkább május elején vessük. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. Magját cserépbe vagy ládába. B1. Kötött talajon 5–6. Kapálnunk általában kétszer. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. Hideg talajba semmiképpen se vessük. ez bármely fiatal részt megtámadhat. MidenekelŒtt a középkötött. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. Ha szárazság van.és B2-vitamint tartalmaz. Szárazanyag-tartalma nagy. a magasabbakat 60 x 70 73 . mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. Érdemes megemlíteni. ha a csöveket hajnalban törjük. mert viszonylag sok fényt igényel. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. mert csak elfekszik a mag. így szedése is folyamatosan történhet. A szemek héját körömmel felszakítva. fajtától függŒen. A XIX. mint a csemegekukoricát. meghálálja az elegendŒ nedvességet. A sorok egymástól 40. májusban vetjük. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. ne sajnáljuk a fáradságot. Legjobb.

július elején a lomb levágható és fogyasztható. rendszeresen öntözzük. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. ha beköszönt a tél. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). szabad földi ágyba vetjük. szorosan egymás mellett. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. Sok vizet kíván. Másodterményként termesztik. innen március végén ültessük ki a szabadba. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. igen jó és bŒ vitaminforrás. Brokkoli A karfiol közeli rokona. Téli zöldség. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. A palántákat így július közepétŒl lehet. Folyamatosan szedhetŒ. homokba ültetve tárolható. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. Másodnövényként termesztjük. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. tövestül. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. 30 x 30 cm-es távolságban. Ãszi-téli felhasználásra június elején. A bimbóskel igen fagyálló. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. jelentŒs C-vitamin tartalma van. Két-három hét múlva. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. Szedése akkor kezdhetŒ. Levelei nagyok. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. Ha nyári fogyasztásra termelünk. mert hosszú nappalon magszárba megy.cm-es kötésben ültessük. akkor a pincében. kb. kissé kesernyés. állandó helyre ültetni. akkor február végén melegágyba vessük. Závitka. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. jól fejlett erezettel. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. A szedést akkor kezdjük meg. 74 .

fokozatosan neveljük ki. Májusban. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. ha cserépbe. Salátának. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. és azt ültetjük el. a téli hónapok friss salátája. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. száraz helyeken is jól érzi magát. itt a sötétben nŒnek ki. A fügét nálunk sokan nem metszik. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. inkább elterülŒ. levesnek fogyasztható. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. ÉvelŒ növény. földdel takarjuk le. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. Egyszerıbb azonban. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. A fügebokor a talajra nem igényes. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. enyhén ecetes vízbe. pincébe ültetjük ki. szalmával oldhatjuk meg. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. Laza szerkezetet. a köves. A nyirkos. rengeteg karotint tartalmaz. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. A cikória leve kissé kesernyés. A fügebokor koronáját. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. Halvány tŒrózsái. könnyen és jól megerednek. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. de a termés kiegyenlítetlen 75 . amely 5–7 ágból álljon. Lakásban is hajtatható.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. Ezzel bajt ugyan nem okoznak.

Fügebokrunk hosszú.lesz. Így egyúttal ritkítást is végzünk. mert nem utóérŒ. 76 . de kitınŒ befŒtt. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. jellegzetes zamata van. amikor a nedvkeringés már megindult. Csak éretten szedjük. sŒt bor is készíthetŒ belŒle. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. A füge nagyon finom gyümölcs. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. A metszés optimális idŒpontja május eleje. Akkor érett. ha a növényt elágazások. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. Frissen is fogyasztható. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. dzsem.

Nyár .

.

ne sérüljenek meg. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. Ügyeljünk rá. mert íz.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. Az íz. 79 . akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. de még a teljes érés elŒtt. úgy. A szamócát legjobb másnaponként szedni. mert így nem sérül meg és tovább eltartható. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. a jövŒ évi termés alapjai. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. hosszabb szállításra szánjuk. A köszméte kényes gyümölcs. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. hogy a termŒnyársak. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. mert könnyen megfonnyad. Ismerkedjünk meg ezekkel. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. HıtŒszekrényben. hasadt és törött koronarészeket. mert a nyitott. a harmat leszáradása után. mikor a gyümölcs felülete már száraz. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. Túlérve hajlamos a hullásra. A leszedett szamócát árnyékos. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. 1 °C-on. Egyéb célra (lének. legfeljebb két hétig tart. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. A szüret ne érjen véget a betakarítással. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. A szüretre. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. bornak. zölden szedjük. Ha piacra. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. hıvös helyre. mert különben könnyen befülled. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. A koronát. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs.

öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. Közülük a talaj kötöttsége. Gyökerei azonban törékenyek. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. A nagyon meleg.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. hogy a háztájiba. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. késŒbb termésre forduló fajták számára. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. hıvös. mert termése könnyen szétesik.A málnát gondosan szüreteljük. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. különösen a hıvösebb. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. A törpe. csapadékos területeken. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. száraz. bŒven termŒ. csapadékosabb mikroklímában. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. lapos rekeszben. ElŒször is érdemes leszögezni. elsŒsorban a talajviszonyokhoz. vagy sövénynek neveljük. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. A mıveletnél. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. levegŒ. 80 . jó talajokon.

ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. 81 . A birsalanyok középkötött. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. Clap kedveltje. ahol nem tudunk öntözni. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. M 2. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. mint a cseresznyének. és pl.A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. amely általában enyhén törpésít. A jó levegŒzöttségı. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. MegemlítendŒ még. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. FŒleg a meleg. Ügyeljünk azonban arra. és a szárazságot is elviseli. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. nem túl kötött. melyek közül az M 4. mint az almáé. az MM 106. mint például a Bosc kobakja. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. mégpedig olyan helyen. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok.

Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. Kötött talajokra. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. katlankoronára célszerı kinevelni. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Meszes. így pusztulásra hajlamossá válik. oltunk vagy szemzünk). Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. tŒosztást végzünk. olyan helyekre. A tapasztalatok arra utalnak. MegemlítendŒ. de ez a faj nem is igényli ezt. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. Szinte bárhol jól terem. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. a vadŒszibarack való.Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. száraz talajokra a keserı mandula. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. jól terem. hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. mély rétegı talajokon szépen díszlik. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. A jó levegŒzöttségı. Tudnunk kell. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre.

Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. alva maradnak a következŒ tavaszig. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. A szemzés nagy elŒnye. sŒt kökényre is. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. minél életerŒsebb az alany. a köteget pedig 83 . ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. mirobalánra. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. Az eredés annál jobb lesz.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. de nem hajtanak ki. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. Ezt félfás állapotban szedjük. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. Azt. az alany héja könnyen felválik. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. Ha élénk a nedvkeringés. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. 2) szempajzs.és a vadkörtemagoncot. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás.

mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. A kötözés célja az. mert akkor a szem nem ered meg. Arról. s akik ismerik is. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. A megeredt alvószemzés tavasszal. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. kiszáradását. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. tiszta késsel végezve lehet eredményes. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. Így az egész 84 . hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. Ennek elsŒsorban az az oka.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. A szemet tehát úgy vágjuk le. a nedvkeringés indulásakor kihajt. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. hogy sikerült-e a szemzés. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. Nem szabad a vágást részletekben végezni. akkor a munkánk nem volt sikeres. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. annál biztosabb lesz az eredés. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. úgy. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. A szemzés csak jó éles. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. Bizonyított. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk.

vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. lekaszált füvet. Ha erre tŒzeget használunk. morzsás szerkezetı és nedves marad. Csökkenti a párolgást. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. beszánthatók a talajba. szalmás istállótrágyát. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. A talaj a mulcs alatt laza. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. fırészport. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. mint az árnyékolatlan. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. Ez különösen tavasszal elŒnyös. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. tŒzeget. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. mint a nem takart talajoké. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. sávosan kell végezni. amikor az a célunk. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. friss komposztot. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. hogy a takart területen egérkár léphet fel. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. 85 . míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. gyomoktól megtisztított. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. szalmát. gazdagabb humuszállomány következtében. s a nedvesebb környezet. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. Œsszel és télen magasabb. annak napi és évi ingadozását. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. Növeli a tápanyagok oldhatóságát.

A mézgacseppet. egyszerre hervadnak el. a cseresznye. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. A károsított rész felületén rágcsálék. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. amely a fa kérge alatt készíti járatait).és vízellátást. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. vastagabb ágain. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. az ingadozó talajvízszint. mintha leforrázták volna Œket. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. védelmet a fertŒzés ellen. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. ha a törzset teljesen átérte. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. A mézgásodásnak többféle oka lehet. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. s egy gyantaszerı váladék (mézga. ürülék. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. a fa teljes pusztulásával jár. az ismétlŒdŒ. csomót leszedjük. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. a kéregmoly hernyója. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg. akkor rákos seb keletkezik. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. néhány nap alatt lejátszódik. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. mézgacsepp. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. az alatta levŒ megbarnult. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. megfelelŒ tápanyag. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással.és a meggyfák törzsén. 86 . hogy megszáradva megrepedezik). A favagy az ágelhalás gyorsan. A levelek. amely tökéletesen lezárja a sebet. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. Santar M-t és fabalzsamot is. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk.

a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. nem hajt ki. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. ElŒfordulhat azonban. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. hogy a korona aránytalanná válik. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. A vitorla jellemzŒje. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. Abban az esetben. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. a többit tŒbŒl távolísuk el. a gyökér. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását. a sudár. s így elérjük annak megerŒsödését.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. hogy kissé be is kunkorodik. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. Ez azzal a veszéllyel jár. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. A zöldválogatás. és a hajtás további növekedése megszınik. ElŒfordul az is. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. hogy a végálló rügy. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. A külsŒ. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. amelyre alapoztunk. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük.és tŒsarjak. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. egymást keresztezŒ.és az oldalvesszŒk helyzetét. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. ha a végálló rügy rendesen kihajt. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. a hajtások visszacsípése. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. a vízhajtások. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. május elejére – ütemezve. A fiatal. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. Az erŒs növekedésı. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme.

CsökkenthetŒ a fa terjedelme. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. a terméshozam. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. a gyümölcskötŒdés. Ha huzalpárok vannak. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. a koronafelület. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. színezŒdése. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. akkor nincs szükség a kötözésre. A hónaljhajtások eltávolítása. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. de akkor már vigyázni kell a mértékére. színezŒdését.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. melyet a virágzást követŒen végzünk. nélkülözhetetlen mıveletek. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. A válogatást akkor kezdjük el. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. tárolhatósága is. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. tehát javul a fény és hŒellátás. javul a gyümölcs minŒsége.

Œsszel idŒben beérnek. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. tŒbŒl metsszük ki. Ezt az iker. fennáll viszont a veszély. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. MegjegyzendŒ viszont. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. vízhez. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. hajtásválogatás lehet. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. ezáltal a megmaradó. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. napfényhez juttatni. a bogyók színezŒdése. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. A lombos fákon a ki nem hajtott.ti visszacsípése. a rothadás meggátlása. Mindig az erŒsebb. 89 . de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. Az egészséges. Ez érthetŒ is. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. Az Œszibarackfák zöldmetszése. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt.és vízhajtások. Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ.

a szeder. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap.A munkát úgy ütemezzük. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. Sík vidéken minden hely egyformán napos. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . mégpedig a helyre jellemzŒ. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. köszméte. szeles és szélcsendes. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. málna. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. A fajtákon belül is van különbség. Jó tudni. az áfonya. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. az alma. idŒjárási jelenségeinek rendszere. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. fagyveszélyes és fagymentes helyek. száraz és nedves. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. a mogyoró. ringló. Vannak napos és árnyékos. a hŒmérsékletnek. Ez nem más. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. mégpedig annál hosszabb ideig. Gyümölcstermesztéskor. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. szilva. a berkenye. dió. mint a síkság. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. mandula. kajszi. füge. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. naspolya. minél meredekebb. Ha ilyenek vannak kertünkben. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. mert a „megválogatott”. Ez azért ésszerı így. a körte. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. mint a Magyar kajszi. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. Aligha járna munkánk sikerrel. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. Nem kíván egész napi megvilágítást. mint az adott hely légköri állapotának.

Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. A téli fagyokra a füge. déli. Ilyenek a mandula. málna. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. Bár nem a legrosszabbak. Œszibarack. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. som. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete.északi lejtŒ kapja. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. meggy. a kajszi és a mandula érzékeny. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. az Œszibarack. naspolya. Ide tartozik a piros ribiszke. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. mert az ottani erŒs sugárzás. dió. alma. jég. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. Zárt fekvésı 91 . amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. szeder. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. viharos szél kíséri. köszméte. szamóca. Ilyenek a fekete ribiszke. cseresznye. szilva. Legjobb a délies (délkeleti. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. birs. hanem késŒbb. kajszi. füge. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. s így teljesen elpusztulhatnak. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. ezért a dúsabb páratartalmú. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. berkenye. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. körte. szélcsendes fekvéseket kedvelik. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre.

például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. akár falat is építhetünk. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk.helyen. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. kajszi. néha elég a sövény megnyitása is. mogyoró. cseresznye és a szeder. Közepesen melegigényesek a dió. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. az Œszibarack. szamóca és a som. fasorokat telepítünk. a körte. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. medencében. mint a környéken. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. mandula. Van azonban a szélnek hasznos is. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. Melegigényes fajok a füge. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. gesztenye. ágakat törhetnek le. fát. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. naspolya. szélviszonyok. a köszméte. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. HŒmérséklet. ott fagyzugra lehet következtetni. töltést) el kell távolítanunk. vagy ha nincs más lehetŒségünk. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. 92 . A szelek száríthatnak is. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. málna és az áfonya. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. a piros és a fekete ribizli. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. az almák közül pl. a szilva. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. birs. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. A szél. a Delicious fajtakörhöz tartozók. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét.

ha az adott faj. párás. humuszos.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. arra a pontra. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. Érdemes megjegyezni. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. Fényigénye határozott. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. Az alma a nyirkos. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. fasorral. talaja nehezebben szárad. Fontos a talajvíz szintjének állása is.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. Évi csapadékigénye 700–800 mm. páratartalma fokozott. Különösen ott érzi rosszul magát. az árnyékot nem kedveli. -fajták környezeti igényeit megismerjük. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. Fagyveszélyesebb. 93 . Ha ez túl alacsony.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. meszes. A vad alanyon álló almafák az 1–1. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. Törpe alanyon viszont az 1. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. akkor lesz csak igazán jó a termés. vízáteresztŒ talajokat. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. Ne ültessük száraz helyekre. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja.

Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. Szereti. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. nem túl párás.5–1. A magas talajvizet is elviseli. szenved viszont a nagyon kötött. a nyári hónapoké 94 . Az árnyékot rosszul tıri. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. jó szerkezetı. mert itt virágai korábban fakadnak. sŒt a köves. Minden tekintetben igényesebb. de az 1. a középkötött. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. nyirkos területeken. Mészigénye nagy. nyirkos. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. Célszerı a túl meleg. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. mély rétegı. tápanyagban és humuszban gazdag. Nem érzi jól magát a száraz. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. igénytelen. meleg. A kajszi meleg és fényigényes faj. Csapadékigénye közepes. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. illetve a szilvák. A nagyon meszes. ami növeli a fagykockázatot. kivéve annak levegŒzöttségét. középkötött talajokat. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. eléggé. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. Teleinket jól bírja. s a terület az utófagyoktól is mentes. Széljárta helyekre ne telepítsük. jó minŒségı. A téli fagyokra érzékeny. de januártól. A talajban is válogatós. Talajban sem válogatós. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. Elégséges mészellátottságot kíván. napos. mint a vad alanyba oltottak. A talaj tekintetében. A nyári forróságot jól elviseli. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. mészszegény talajban rövid életı. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. a hıvösebb. hideg és kötött talajokon. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik.A körte egyike a leginkább víz. Mindenképpen olyan területre ültessük. ahol nem képzŒdnek fagyzugok.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. A cseresznye a meleg. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C. mély rétegı. délies fekvéseket is elkerülni. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. és meghálálja a tápanyagban gazdag. kötöttebb területeken a mirobalán. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid.2 méteres talajvízszint sem károsítja. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. Kedveli a jó minŒségı. mint az alma. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. ha a talajvíz 2–3 m körüli. kavicsos élŒhelyeken is.

Különösen nem szereti a tömött. Mindenképpen délies. A nagyon kötött. A talaj tekintetében nem igényes. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. meleg talajokat. savanyú talajokat kedveli. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. nem tıri az árnyékolást. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. A ringlók a talajra igényesebbek. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. A téli fagyokat általában jól viselik. magas mésztartalmú földet. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. agyagos. Bár alkalmazkodóképességük jó. levegŒtlen. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. Forró. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. sŒt. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. szerves anyagokban gazdag. Fényigénye nagy. A kötött talajokon szintén jól megél. levegŒs. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. a -16 fok is sokat árt neki. ha tartós. Tıri a szárazságot. ezért azokat nehéz leválasztani.pedig 20 °C felett van. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. mint a Besztercei szilva. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. hogy inkább a nyirkosabb. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. arról sem szabad megfeledkezni. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. Nem szereti. 95 . Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. mint a kajszi. de a száraz helyeken szenved. levegŒtlen talajokon sárgul. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. Szereti a vizet áteresztŒ. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. ugyanis késŒbb virágzik. oda ne telepítsünk málnát. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. A ringlók érzékenyebbek.

mély rétegı. különösen ha telepítésünk déli fekvésı. Az optimális pH érték 5. ezért hŒigénye alacsony.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. ezt kertünkben. ha a talajvíz nincs túl mélyen. de ha a nyár aszályos. A kemény teleket is jól tıri. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. Szereti. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. mint a forró fekvéseket kedveli. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. de akkor sem. de inkább a hıvösebb. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. ott leveleit lehullatja. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. de jobban tıri a szárazságot. középkötött talajokat kedveli. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe.0–6. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. nyirkos. Nem túl nagy a csapadékigénye. s az utófagyoktól sem szenved. köztes növényként is ültethetjük. Ha aszályos az idŒjárás. ha a 96 . A talajban nem válogatós. szerves anyagban gazdag. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. légjárta termŒhelyek. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. mint a málna. ElŒnyösek számára a szellŒs. A mérsékelten nedves. A nagy meleg lombhullást is okozhat. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. Legjobban a meleg. KésŒi virágzású.0 közötti. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. A köszméte Északról származik. fejlŒdése megsínyli. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. mert ott magasabb a páratartalom. levegŒs. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ.

s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. A gyümölcsfák alanyuk. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. mint azok. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. Érdemes megjegyezni. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. ahol nem mıtrágyáztunk. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. Ezzel szemben az alma. a diónak és a piros ribiszkének. a körtének. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. a cseresznyének. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. lombozatuk viszont gazdag. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. Több gyümölcsöt kapunk. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. érése idején igénylik. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. tehát sok vizet igényelnek. azt is tudjuk. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. ÉrthetŒ ez. nem számíthatunk gazdag termésre. a fekete ribiszke. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. bokrokat.

egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. Természetesen ez nem véletlen. mégpedig úgy. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. Általánosan követendŒ szabály. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. Hátrányt jelent. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. az a tavaszi gereblyézés. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. amit el kell végezni. de az Œszibarack. gyepesíteni csak ott helyes. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. a kevésbé szennyezett patakok. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. mert kiöntözés közben felmelegszik. a városi vízmıbŒl származó. A probléma viszont megoldható. Feltehetjük viszont a kérdést. mely egyben jóval gazdaságosabb is.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. a körte. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. a kajszi. A gyepesítés mellett szól az is. Az egyetlen. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. 98 . s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. s a környezet is kellemesebbé válik. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. Az alma. folyók vize is alkalmas. érdemes-e. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. ízük pedig jobb lesz. A gyümölcsfák öntözésére a községi. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni.

majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. Ott. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. A szamóca nem túlságosan igényes növény. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. Ahol a fı hiányosan kelt. de meghálálja a jó vízgazdálkodású. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. A házikertbe valók a hónapos szamócák. ott pótoljuk. közepesen kötött. tápanyagokban gazdag vályog. amelyek indákat nem hoznak. hagyjuk ülepedni. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. Az utóbbiak a májusi.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. hideg. kapáljuk meg. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. A gyep kemény magágyat kíván. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. de folyamatosan teremnek. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. Ne egyféle fıfaj magját vessük. 99 . általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. ennek ellenére legeredményesebben a napos. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. hanem magkeveréket. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. bármikor gyepesíthetünk. Fagyveszélyes. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. mély fekvésı. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. Ha a terület kigyomosodott. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli.

teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . foltos levelı szaporítóanyagot. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. szeptember elején elültetni. 50 x 40 cm-es sor. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. Ismeretes a soros termesztés is. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. ahogyan eredetileg voltak. amelynek optimális ideje március vége. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. Gyökérzete erŒs. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. ahol a sor. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. majd ássuk és gereblyézzük fel. tápanyagokban gazdag. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. sırı legyen. fertŒzött. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. Ne vegyünk meg hervadt. hogy ne hajoljanak vissza. befullad és elpusztul. Az elŒkészítés célja az.Aki most kezdi termelni. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. A területet kapálással tartsuk gyommentesen.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. szeptember elejéig önálló életre is képes. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. és arra is ügyeljünk. de ezt pl. gyorsan kiszáradnak. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. Gyökereiket sohase metsszük. fonnyadt. hogy teleszívják magukat. lazán. porhanyósan. amelyek legyökereznek és augusztus végéig.és tŒtávolságra is sıríthetjük. Még az ültetés évében termést is érlelnek. ha pedig a palánták magasra kerülnek. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. mert akkor elpusztulnak. majd következhet az ültetés. pihenni.

Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. nagy gyümölcsı fajták. vörös. hogy nagyon jól szállítható. így telepítése a háztájiban indokolt. enyhén tompa kúp alakú.és folytontermŒ. középkorai érésı. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. gyakran üreges és világospiros. fényes. de gyümölcseik aprók. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket.reggel ültessünk. BŒven terem. élénkpiros. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. feldolgozásra egyaránt felhasználható. Viszonylag jól szállítható. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. A folytontermŒk a nyár elején adott. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. Gyengén illatos. Az elsŒk csonka kúp. valamint hónapos szamócafajtákat. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. Felületük sima. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. Korai. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. friss fogyasztásra alkalmas fajta. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Szárazságtırése megfelelŒ. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. amikor a föld fagya kiengedett. szeptember elején ültetve. Húsuk közepesen kemény. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Szedési ideje 20–25 napig tart. de öntözni kell. Tavasszal. Óriási elŒnye. a késŒbbiek kúp alakúak. Korai. 101 . fogyasztásra. Növekedési és indaképzési erélye közepes. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. Ismerünk egyszer. Gyümölcse nagy vagy középnagy. tavasszal már szedhetjük.

Egész Európában elterjedt. a második augusztus elején. fénylŒn vörös. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. Húsa sötétpiros. Senga Sengana. gyümölcsei aprók maradnak. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. termesztése ezért ajánlatos.Indaképzése bŒséges. Párás helyen viszont könnyen rothad. Nagyon termékeny. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Feldolgozáskor színtartó. több ország fŒ fajtája. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. Rujana Németországból származó. Nagyon szép. erŒs növekedésı bokra van. ElŒnye. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. sırı. Ha vízhiánnyal küszködik. kemény. a továbbiak csonka kúp alakúak. mutatós fajta. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. hogy érési ideje viszonylag rövid. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. apró gyümölcsı. sŒt ki sem fejlŒdnek. Az elsŒ gyümölcsök szív. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. közepén szedhetŒ. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . lédús. s az indaképzése is erŒs. Óriási elŒnye. hónapos szamóca. indáit minél elŒbb el kell távolítani. Értékes fajta. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. tömött. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. hogy hajtatásra is alkalmas. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. minden évben megbízhatóan terem. Friss fogyasztásra elsŒrangú. mint a többivel. Egész Európában elterjedt. Közepes érésidejı. folytontermŒ fajta. Megérdemli. magas bokrot nevel. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. Ültetésre érdemes fajta. felülete pedig sima. Sırı. gyümölcse igen nagy. ElsŒ termése június táján érik be. így néhány szedéssel betakarítható. erŒs. Nagy elŒnye. sötét meggypiros. Eléggé fogékony a Botrytisre. hogy fogyasztásra.

Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. Ha viszont szaporítani akarunk. és így kevesebb termést kapunk. Örömmel könyvelhetjük el. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. Érdemes megemlíteni. Sajnos. mint hasznos. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. szeptemberben – van szükség. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. 103 . fontos tehát. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. hogy a gyakori. miáltal díszítŒ szerepe lehet. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. gyér öntözgetés inkább káros. a másik termŒrügyképzŒdés. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. Ügyeljünk arra. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. vagy egyáltalán ne használjunk. Telepíthetjük akár járdák mellé is. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. mert ha megmaradnak. sok termelŒ elköveti azt a hibát. addig a szamóca a földön terem. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. gyöngítik a töveket. A választék oly bŒ. másutt viszont távolítsuk el valamennyit. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. piaci elvárásokban megfelelŒt. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. vagy ami még fontosabb. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket.

Európába a múlt század elején került. század óta ismert és termesztett növény. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. A lekaszált levelek komposztálhatók. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. torzulnak. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. inkább tüzeljük el Œket. A fehérfoltosság elŒször barnás. nedves körülmények között elrothadnak. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. Japánban) már a III. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. mindjárt a szüret után kell elvégezni. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. Egyéves növény.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. Ahhoz. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. 104 . s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. bíborvörös foltokban jelentkezik. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. igen apró állatkák. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. s ki is lyukadhat. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. Biológiai értéke jelentŒs. Hosszú ideig alig ismerték. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. Igaz. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell.

A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. Többnyire salátaként fogyasztják. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. ElsŒsorban hıvösebb. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke.és káliumigénye. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. a pincében tároljuk. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. Vízigényes növény. Sekélyen gyökerezik. LehetŒleg földlabdával együtt. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk.A legvízigényesebb növények egyike. amire egyáltalán nem szolgált rá. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. Kertünkben ezért oda ültessük. Sovány talajokon is megterem. akkor gyorsan növekszik. Sok benne a foszfor a vas és a mész. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. Ha nem fészekbe vetettünk. valamint a jó tárolhatósága miatt. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. és onnan terjedt tovább. Ezt úgy is elérhetjük. A mészhiányra eléggé érzékeny. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. Az elmondottakat figyelembe véve. de a talajban nem nagyon válogat. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. ahol az öntözése nem okoz gondot. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. homokos vályog. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. legjobban mégis a vályogos. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. Az árnyékos helyeket nem kedveli. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk.és a humuszos homoktalajokat szereti. a Nozakit engedélyezett. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. akkor gyökerestül szedjük fel.és B2-vitamint tartalmaz.

A cékla rendszeresen szedhetŒ. melyet a Beet mosaic vírus okoz. Bizonyosra vehetŒ.és Kelet-Ázsia. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. középkötött területeken is. A leghatásosabb védekezés. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. s ha ismét lehılés áll be.és fényigényes növény. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. Termeszthetjük elŒ. káliumban gazdag talajt igényel. a nagyon jó ízı Betinát. meszes. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. 15 cm-re egyeljük. Különösen veszélyes számára. Meleg. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. Elterjedt nézet. A cékla ízletes salátanövény. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. nedves homokban tároljuk. ha a korai virágzást késleltetjük.zama. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. Lengyelországban.) Ezután a talaját kapáljuk meg. Ezen némiképp segíthetünk. A kikelés után kb. a répatestet pedig pincében. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. nagy valószínıséggel elfagynak. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . A talajjal szemben igénytelen. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt.és utóveteményként is. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. Ismeretes. például úgy. hogy ott érdemes ültetni. Jól elŒkészített. a konzerválásra alkalmas Renovát. de megél a száraz. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. Nedves. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. sokféle formában felhasználható.

Rendszeresen terem. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. A talajra nem igényes. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. Arányos növésı. széles. tojásdadon félhold alakú. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. FénykedvelŒ. ezért kertünkbe több. zöld burka felreped. virágai nagyok. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. megnyúlt. s ott megbarnulhatnak. mely térhatárolásra. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs. BŒtermŒ. ujjal könnyen szétnyitható. A mogyoró trágyaigényes növény. A fácskákat kb. felfelé törekvŒ fát nevel. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. istállótrágyával. mert sekélyen gyökerezik. Télen jól tıri a hideget. de leginkább a jó vízgazdálkodású. lándzsa alakú. nagy.A mandula önmeddŒ. Hlohoveci – fája egészséges növésı. puha. Ãsszel ássuk fel az alját. Ha szedését sokáig elodázzuk. megpenészesedhetnek. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. cserjesornak is kiválóan alkalmas. Héja vastag. amikor külsŒ. már csak azért is. terebélyes koronát alakít ki. Szüretelését akkor kell elkezdeni. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. Héja puha (félpapírhéjú fajta). Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. Gyümölcse középnagy. tejfehérek. Ne magról kelt csemetét. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. Gyümölcse nagy. megnyúlt. Magja nagy és édes. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. 2–5 méteres bokor. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. sırı koronát nevel. Magja édes és keserı is lehet. Magja sötétbarna színı. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. a termések a földre hullanak. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. könnyen törhetŒ.és levéltetı. 107 . kellemes. Gyümölcse középnagy. édes. gyakran rászorul a nyári öntözésre. színe szép sötétbarna. valamint a monília. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. íze édes. Héja nagyon vékony. viszonylag sırı bokor. Már a görögök és a rómaiak is termelték.

A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. Egyik a fehér gyümölcsı. kiesik a kupakból. BŒ hozamú. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. Lényegében két fajról van szó. szeptember végén érik. ízletesebb gyümölcse van. formás fája alapján díszfaként is értékes. hogy térigénye elég nagy. igen termékeny. Középmagas. Háztáji kertbe ajánljuk. Gyümölcsét frissen és 108 . a fagyokra azonban érzékeny. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. A hazánkban gyakrabban termesztett. erŒteljesen fejlŒdik. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. ha több fajtát keverten telepítünk. A rugalmas mogyorófából síbotot. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. Általában ivaros úton szaporítják. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. kiváló minŒségı. de termést nem érlel. Igen termékeny. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. Makktermése van.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. szép levelei. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. savanykás fekete eper (M. Ne feledkezzünk meg arról. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. hogy elágazzanak. szeptember második felében érik. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. hogy fák alatt. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. Nagy elŒnye. szeptember elejéig érik. hogy a bokor szépen.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. legegyszerıbb azonban. késŒn. A fekete eperfának kellemesebb. ezért jól tesszük. A méhészek is nagyon kedvelik. Gyakran elhangzó panasz. augusztus végétŒl. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. s azokat telepítjük. Jegyezzük meg. a cukrászipar is gyakran használja. Virágzása a tavasz legelejére esik. nigra). a másik a fekete vagy sötétpiros. Termése jó minŒségı. szerszámnyelet készítenek. ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. sétapálcát. csak az elöregedett. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. édes ízı fehér eper (Morus alba).

Egyetlen hátránya. Mélyzöld. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható.befŒzve is fogyaszthatjuk. ezért ellene fokozottan kell védekezni. a májusi fagyok után hozza. A nemesített egyedek ellenállóbbak. 3–4 cm hosszú. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. illetve a tárolás során már utóérett. Fehér virágait késŒn. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. 109 . A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. Nagy elŒnye. A talajban és az éghajlatban nem válogat. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. A téli fagyokat jól bírja. aki teheti. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. A kártevŒk. szinte nem szorul perme. szép. ha az elsŒ dér már megcsípte. Bokor alakra neveljük. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. de a hideg. a 3–4 cm-es termést. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. a félárnyékos helyen is terem. természetes koronát alakít. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. Sok beavatkozást nem igényel. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. birskörtének mondják. sem „birskörte” nincs. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. nedves talajokat nem nagyon kedveli. Metszegetését azért is kerüljük. Birs Nagyon értékes gyümölcs. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. Még a háztájiban is ritkán ültetik. mint a magoncok tezésre. pedig szép bokra bŒven ontja a termést. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. Jellegzetesen fanyar-édes. A téli hideget jól bírja. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. fonákján bolyhos levele. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. pedig sem „birsalma”.„Apyrena”-t termesztik.

ezért gyökérzete fagyérzékeny. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. dió nagyságú. köztük az ehetŒ. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. A hazánkban engedélyezett. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. Zselének. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. összehúzó. Te. szabályos alakú koronát viselŒ fa. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. 110 . majd csúcsán fejlesztenek. zöldbŒl barnára változik. hogy több. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. száraz talajok kivételével mindenütt megterem. birssajtnak. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. bár csípŒs. Májusban virágzik.szárnyaltak lembe. Használatos alanya a vadbirs. megpuhulva fogyaszthatók. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. Sötétzöld leveleivel. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. s fŒleg magas fává nŒ. Termését az egyéves hajtások végén neveli. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. ezért metszeni nem szabad. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. Íze édeskés. piros bogyójú faját. páratlanul lepítésekor vegyük figye. rózsaszínı virágaival. de fanyar. MegemlítendŒ még. kompótnak. elŒször kemény. hogy elég nagy. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. Sekélyen gyökeresedik. körte alakú sárga termései barnára érve. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. Szinte mindenütt megél. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös.A sovány.„szotyósra” érik. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. egyenes derekú.

Ãsz 111 .

.

még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. Ha lehetséges. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. naspolya. ha szakaszosan szüretelünk. Ilyenek a cseresznye. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. harmatos hajnalon szedni. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. Ügyeljünk rá. Ha ezeket éretlenül szedjük. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. hogy szedés közben a rügyeket. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. körtét. amelyek leszedve nem érnek tovább. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. a szilva és a csemegeszŒlŒ. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. ágakat ne tördeljük le. szilvát stb. Ezt nevezzük utóérésnek. Ügyeljünk rá. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. Ezt megakadályozandó létráról.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. 113 . birs. a kajszi. téli körte. mert a vizes termés könnyen megromlik. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. Legjobb ezért. Ilyenek a téli alma. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. már szedés közben válogassuk át a termést. illetve szüretelési idŒpontját. a meggy. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. s növelik kiadásainkat. Vigyázzunk rá. A leszedett almát. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. mert akkor a fán maradó. Az egyikbe azok tartoznak. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. aránya állandóan változik.és az Œszibarack. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. mint az ellenkezŒ oldalon. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán.

ha roppanva szétnyílik. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. már alig használ. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. 114 . A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. ne nyomódjon meg. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. Az érett körte pedig könnyen lehullik. nagyon fontos permetezés idŒpontját. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. s hamar romlik. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. húsa kemény. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte. de rugalmas. már beszínezŒdött. hogy a gyümölcs ne sérüljön. illatos. november eleje – jelzi az elsŒ. Ha a lomb lehullott. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. lapos és ráncos lesz. és így csak rövid ideig tárolható. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. A mandula szedése elŒtt hasznos. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. Ezt sem szakítva.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. gyomtalanítjuk a talajt. színe a fajtára jellemzŒ. a bordói lé 1. Az Œszibarackra jellemzŒ. ugyanis a sérülés helyén megbarnul.3 százalékos töménységben. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. Ügyeljünk rá. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. ha a fák alatt elegyengetjük. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog.2 százalékos. szedhetŒ. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. Maga a lombhullás kezdete – október vége. a rézoxid-klorid 0. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. húsa taplóssá válik.

a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. még nem veszélyes. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. Aki te- 115 . A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. és égessük el. a hernyófészkeket. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. és súlyos károkat okozhatnak. a körte mikoszferellás. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. Ha ez csak 24–28 óráig tart. nedves újságpapírba göngyölve. elégetéssel semmisítjük meg. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. a rügyek jelentŒs része elpusztul. és bŒségesen teremnek. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. Nagy elŒnyük az is. célszerı már Œsszel. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. ütögessük meg a fákat. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. mély. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. ipari célokra kiválóan hasznosítható. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. A meszes. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. ha viszont hosszabb ideig megmarad. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. és az ágakat. hogy a jégbevonat feltöredezzen. A kaparékot gyıjtsük össze. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. tömött koronát fejlesztenek. Díszfaként is szépen mutat. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. és igen hosszú életı. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. FelnŒve sırı. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk.

s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. A dióverést akkor kezdhetjük el.hát azért akar diót ültetni. például a SzŒlŒskertek királynŒje. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. hogy szüreteljen a fájáról. és könnyen eltávolítható a maghéjról. egészségi állapota. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. További különlegesség. Ügyeljünk rá. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. a Pannónia kincse. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. Hogy mi a teljes érettség. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. a területet gyomtalanítjuk. A burok 24 óra múlva megfülled. évjáratonként. Levelének illata rovarriasztó hatású. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. Eléggé közismert az is. szellŒs helyen szárítsuk meg. termŒhelyenként változó. A dió szüretelését azzal kezdjük. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. majd tegyük mıanyag zsákba. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . melyet több tényezŒ befolyásol. az Afuz Ali. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. Azokat a példányokat. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. Annak viszont nincs akadálya. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). hogy a termŒágakat ne tördeljük le. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. s azt kössük be. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. valamint az idŒjárás. A cukortartalom fajtánként. Ez jelzi. hogy hamuját a komposztba szórjuk.

mert ha túlérik. Ezek a tényezŒk összefüggnek. a Zenit. fŒleg a Hárslevelı. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. a Rizlingszilváni. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. és a bor értéke csökken. A burgonya. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. mint például a Kövidinka. Amikor eljön a szüret ideje. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. Ha sok a csapadék. a Muscat Ottonel. a Tramini.kedne. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. a Zala gyöngye. az Olaszrizling. a Furmint. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. a Hárslevelı. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. Ilyenkor. ha a túlérést nem számítjuk. a Rizlingszilváni. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. a Tramini. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. a Leányka. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. pincét ki kell takarítani. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. megkezdhetjük a szüretelést. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. ErŒteljes rothadáskor. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. rothadni kezd. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. A megfagyott levelek elpusztulnak. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. káposzta. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. a szŒlŒ penészesedni. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. a présházat.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. az Olaszrizling. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. az Ezerjó. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. ne várjunk a szürettel.

és hagyjuk duzzadni. hideg vízzel. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. a Zala gyöngye stb. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. Így a fürt fellazul. Egyik a fürtök felaggatása. és mázoljuk át míniumfestékkel. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. A mıanyag edényeket. Ha a hordó kiszikkadt. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. A fürtöket száraz. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. Ha az aggatást befejeztük. fája tiszta. vastagabb héjú. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. napos idŒben. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. teljes érettségben kell szedni. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. félliteres. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. Egy-egy edénybe két-három 118 . aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. A szedéshez. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. Eltartására több módszer létezik. A kb. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. A gumi. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. Az erjesztŒ. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú.sát kerülni kell. ritka fürtöt adó. fŒleg a Saszlák. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. eszközt súroljuk tisztára. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. A leveleket. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. hónaljhajtásokat. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. s kevésbé érnek össze a bogyók. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal.

A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. melyeket úgy válogat össze. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. Orthocid) is keverni. illetve gombák ellen. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. Tavasszal. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. a rügyfakadás elŒtt ültessük. ElŒny az is.fürtöt helyez. Az ültetést mindig két személy végezze. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. annál jobb. mert a télen lehulló hó. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött.) 119 . Karózásra sincs szükség. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. így nem érintkeznek. hogy törött. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. melyeket mindenképpen tavasszal. s fagyveszély még nem áll fenn. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. Ügyeljünk arra. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. Faggyal semmiképpen se ültessünk. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. kivéve az Œszibarackot és a diót. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. akkor hiába ültettük el. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére.

Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . ötös és ún. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. A sor. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. mégpedig úgy. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. „ideiglenes” fa. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk.és a tŒtávolságot. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. a terület tápanyag.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. Az ültetési rendszerrel a sor.és vízellátását. Ez a középsŒ az ún. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. vagy mıanyag fóliával. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. négyes. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. Ha a kertünk nincs bekerítve. azt. A háztájiban alkalmazhatunk hármas. Ez nem más. újságpapírral kötözzük be. hogy milyen koronaformát tervezünk. a gyümölcs fajtáját.

ha a gyümölcsfákat a déli. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. Ennek értelme egyszerı. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. a keleti. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. A szélessoros kötés elŒnye. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. ha ezeket sövény formájában neveljük. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. akkor ezeket alkalmazzuk. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. mint a hármas kötésnél. mert délben a legmeredekebb a napállás. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. a zöldség és a virág. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. a szŒlŒ. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. még akkor is. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. és így a legrövidebb az árnyék is. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. s szinte sövényt alkothatnak. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. Hátrányuk viszont az. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. sŒt a gyógynövény is). amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. illetve az északi széleken helyezzük el.

megakadályozandó az eroziót. Ésszerı megoldás lehet. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. Ha mindenáron kerítést készítünk. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. akkor a melegigényes. A lejtŒn. Ez nagyon aktuális kérdés. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. Tehát pl. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. vagy legalábbis nem olyat. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. az ered- 122 . milyen kerítést. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. gondozását. csupán térdmagasságig ér. és ezzel jelezve a tulajdon határát. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. hanem sövénysort ültetnek. – Sokak számára okoz fejtörést az is. akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. az ültetést. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. s rendszeres karbantartást is igényel. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. ha a kerítés pl. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. s a kapu sem magasabb. a csemeték nevelését. Ez a megoldás praktikus. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. hogy csináljanak-e. ha figyelembe vesszük. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. s ha igen. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. amilyet szeretnének.

minden átmenet megtalálható a meggynél. Idegen megporzásra szorulnak az alma. Œszibarack. más. meggy. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. 123 . Szél. a körte. köszméténél és a ribizkénél. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). körte. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. a mandula fajtái.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. mandula. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). Ezek társítás nélkül is jól teremnek. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. ribiszke. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. cseresznye. mogyoró. mogyoró –. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. öntermékenyülŒk a naspolya. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. köszméte. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. termésbiztonságuk nagy. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. gesztenye. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. kajszi. az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye.ménnyel mégsem elégedettek. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. szilvánál. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. kajszinál. szilva. amelyek saját.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. szamóca stb. a málna. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg.

Meg kell állapítanunk. Hardenpont téli vajkörte Hardy. mint a Jonathanét. Jonathan Éva Jonathan. Clapp kedveltje Esperen bergamottja. Jonathan Starking. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Érdekességként megemlítjük.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. Bosc kobak Bosc kobak. másodsorban a „vad rovarok” végzik. Vilmos Bosc kobak. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. Hardenpont Hardenpont Vilmos. cseresznye. Golden Delicious Jonathan. Hardy vajkörte Vilmos. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. míg a késŒbb virágzókat (körte. a szél irányától és erŒsségétŒl. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. Golden Delicious Starking. Gloster Starking. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. a pollenforrás távolságától. alma) a méhek. Serres Olivér 124 . kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban.

hogy fajtái – pl. Az ültetésnél fontos. és egy idŒben virágoznak. Hogyan. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. Bredská – általában öntermékenyülŒk. mint pl. Morellenfeuer. pl. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . ilyen a Pándy üvegmeggy. Fanel. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. Vannak azonban önmeddŒk is. a Magyar kajszi. Vannak azonban önmeddŒk is. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. a Rakovszky. mint pl. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. a Debreceni muskotály. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. a Stanley.A kajsziról elmondhatjuk. az Althann ringló. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. Sabinovská. Besztercei. a Korai Besztercei. A sikerhez tudnunk kell. néhány pedig – pl. a Kései Morela. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. az Érdi bŒtermŒ. Paviot. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. RuÏová skorá. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. Korai Meteor. Veºkopavlovická. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. az Olasz kék.

hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. A két ásónyom mélységı (kb. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. Mélyebbre ne forgassunk. ellentétben a törzses változatokkal. Az ültetést minél korábban. az utak és kerítések mentén. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. gondolva arra. mert itt nŒnek ugyan. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. Érdemes megjegyezni. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. de legalább október közepéig végezzük el.Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. a foszfor. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. forgatás nélkül lazítsuk fel. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába.

amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen.2 méter lehet. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben.5 méter legyen. mint ahogy a faiskolában volt. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik.6–0. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. A legkisebb tŒtávolság 0.7 méter lehet. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. támrendszer mellett nevelni bogyósokat. Továbbá. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. csupán arra kell ügyelnünk. fŒleg a málnát.tén is számos elŒnnyel jár. jobban gyökeresedik. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. a sortávolság legalább 1. Kissé mélyebbre ültessük.2 méter. természetes sövényfal alakul ki. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk.

vagy olyan helyre ültettük. kellemes ízı. A telepítés utáni 2–3. Gondoskodjunk róla. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen.5–0. annál kisebb legyen a tŒtávolság. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. Telepítéskor figyelembe kell venni. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. Minél nagyobb a sortávolság. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. válasszuk le az anyatŒrŒl. nem tépett. az indát lehajlítjuk. Ha lehetséges. mégpedig úgy. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. kerítés mellé. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük.8 m-ben határozhatjuk meg. Gyümölcse savanykás. majd a talajt enyhén megtapossuk. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. hosszabb karó is megteszi. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. meleg. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. A merev vesszejı fajtákat sarjakról. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. Ehhez elŒbb gödröt készítünk.5 méterre lehetnek egymástól. földdel betakarjuk. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. tápdús földbe vezetjük. s csak némi technikai felszereltséggel. A málnát fejlett gyökérzetı. tüskés fajták ajánlhatók. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. amolyan védŒ élŒsövénynek. a tŒtávolságot legkevesebb 0. nyirkos talajt. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások.mazunk. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. Kiskertekben a sorok 2. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. a régi. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik.

Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. majd az elsŒ spur fajta. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. A spur szó angol eredetı. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. a cseresznye. a Richaredet a Starking. A Delicious elsŒ standard mutánsát. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. Itt azután. szintén deszkák segítségével. a másik a spur. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. rügymutációból származik. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. ássuk körül úgy. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. középerŒs. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. szelektálásában. komposztot. Számolnunk kell azonban a szállítással is. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. magyarul sarkantyút jelent. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk.sen megoldani. Minél nagyobb a földlabda. Jól átültethetŒk a szilvafák. Azzal azonban számolnunk kell. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. végül a kajszibarack. A standardnövekedésı fajták erŒs. az egyik a standard. jól öntözzük be. hogy a fa fejlŒdése lelassul. az Okanoma követte. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. MegszívlelendŒ az a tanács is. annál eredményesebb lesz az átültetés. A fát. a meggy. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. A Delicious 129 . továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. Ezt úgy érhetjük el. melyet át akarunk ültetni. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. Számoljunk azzal. a fát a gödörbe csúsztatjuk.

A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. mint a standard fajtákéi. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. s ezzel magyarázható. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. mint a standard fajták esetében. s kora tavasszal kikelnek. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. Koronaméretük kb. mivel a levelei valamivel kisebbek. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. A Golden Deliciousnak. áttelelŒ salátát) vessünk. de ez nem is szükséges. a korai termŒre fordulás. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. a Jonathánnak. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. Bi- 130 . mint a standard fajtáké. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. zöldebbek. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. legfeljebb megduzzadnak. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. félszáz spur fajta tartozik. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. sötétebbek. különösen a fiatalkori fákon. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. 30 százalékkal kisebb. a McIntoshnak is vannak spur változatai. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók).fajtakörhöz ma már kb. mielŒtt a talajra léphetnénk. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. Nagyon fontos tudnivaló. mint a standard fajták koronáié. mint a standard fajtákéi. mint a standard fák hajtásai. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. A spur fajták internódiumai rövidebbek. mert a talajon nem lehet járni. Ez azt jelenti. ugyanakkor sokkal vastagabbak. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. Azokat a sorokat tehát. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is.

Az Œszi ültetés elŒnye.és fehérjetartalma adja. a feketegyökér. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. saláta) még követhetik. mert ezek nem szöknek magszárba. Tekintettel arra. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van.és Nyugat-Ázsia. egy folyóméterre elegendŒ. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. mint az Œsszel ültetettek. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. petrezselyemfajták. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. a paraj. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. a spenót. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor. úgyszólván minden felszerelés nélkül.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. cékla. Korán beérik. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. kisebb árnyékot is elvisel. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. Ezt elsŒsorban szárazanyag. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. a póréhagyma. sárgarépa. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. beérését viszont sietteti. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. egy fokhagyma kb.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük. 131 . hiszen kis befektetéssel. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. Vízigénye nem nagy.

A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. A szállítást rosszul bírja. alapszíne szalmasárga. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. nagyok. Két évig tárolható. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. alapszíne sárga. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. Levelei nagyok. héjuk alapszíne sárgászöld. KözéperŒs. Húsa lédús. Kezdetben erŒteljes növekedésı. Mind az Œszi. világoszöldek. világoszöldek. Ezután következik a szedés. melyek hamarosan elszáradnak. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. közepesen nagyok. levelei világoszöldek. 132 . erŒs növekedésı. virágai fehérek és elég nagyok. Gyümölcsei nagyok. Levelei nagyok. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. kicsit édeskés. Az elsŒ kapálás akkor esedékes.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Gyümölcse közepesen nagy. sárgásfehér. Füzérbe fonva. száraz helyen tároljuk. Quinte Kanadai fajta. Húsa sárgás. gömb alakú. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. fedŒszínük piros. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. Növekedése viszonylag buja. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. kellemesen aromatikus. nagyrészt pirosan fedett. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. Termését augusztusban szedjük. Helios Németországból származik. aromatikus. Héja vékony. július elsŒ felében érik.és a lombleveleket távolítsuk el. nagyon finom. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Virágai szintén közepesek. Húsuk lédús. A szállítást rosszul viseli. Gyümölcse közepesen nagy. fehéresek. Virágai fehérek. melyet ásóval végezzünk. korán nyílók. nagyon finom. héja vékony. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi.

10 napig áll el. vékony. gömbölyı. így többször kell szedni. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Héja zsíros tapintású. hosszúkás. vékony. s szétterülŒ koronát nevel. gyakran narancspirossal átfedve. a James Grieve fajta színes mutációja. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. héjának alapszíne sárga. Középkorán. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. a szállítást viszont nem jól tıri. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. kellemesen fıszeres ízı. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. július elején érik. Húsa fehér. Héja sima. de szakaszosságra hajlamos. KözéperŒs növekedésı. Október végéig még házilag tárolva is eláll. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. tetszetŒsen piros. Húsa hófehér. Virágai szintén nagyok. Húsa fehéres-sárga. kb. Melba Az USA-ból származik. fehéres rózsaszínıek. 133 . Kezdetben erŒteljesen. Gyümölcse nagy. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. Június végén. Gúla alakú koronát visel.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. BŒtermŒ. enyhén lapított csúcsa felé púpos. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. James Grieve Skóciából származik. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. ElŒnye viszont. a McIntosh szabad beporzású hibridje. Levelei nagyok. Július közepén érik. gazdagon virágzik. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. kemény. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. nagyon finom. szemcsés. lédús. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. James Grieve Red Skóciából származik. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. nem bŒ levı. kellemesen édes-savanyú. Növekedési erélye közepes. ilyenkor gyümölcse apró marad. Színe sárgászöld. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. A szállítást nem jól bírja. Close Amerikából származik. A szárazságot rosszul tıri. sötétzöldek. bŒ levı. már 1890-tŒl ismert.

Paulared KözéperŒs növekedésı. lédús. Csaknem teljesen éretten kell szedni. jól terem. bŒ levı. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. ízletes. Több változata ismert. édes-savas. friss fogyasztásra alkalmas. 134 . finom. Szeptember 15-e táján szedjük. háztájiba ajánlott fajta. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. leves. Ãszi almák Akane Japánból származó. Rendszeresen. kellemes illatú. sima. Nyomásra érzékeny. Húsa vajszínı. Gyümölcse közepes vagy nagy. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. középerŒs növekedésı Œszi fajta. Gravensteini Németországból származik. középkorán nyílnak. Viszonylag hosszú ideig tárolható. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. húsa fehér. Június közepén érik. fehéres-rózsaszínıek. Gyümölcsének héja vékony. Virágai nagyok. amerikai fajta. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. Nagyon perspektivikus. 2–3 hónapig fogyaszthatók. Húsa sárgásfehér. Gyümölcse lapított. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. ezért rosszul szállítható. Szedésre augusztus végén. Húsa fehéres-sárga. finom. A háztájiba ajánlható. Gömb alakúak. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. enyhén savanykás. augusztus elején színezŒdik. BŒtermŒ. Fája középerŒs növekedésı. nagyon bŒ levı. mind a háztájiba. húsuk fehér. Korán termŒre fordul.Közepesen erŒs növekedésı. sötétzöldek. A James Grieve után 10 nappal szedjük. Stark Earliest Az USA-ból származik. a háztájiba ajánlható. édessavas. Fája nagyon erŒs növekedésı. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. korán termŒre fordul. a szállítást jól bírják. Viszonylag rövid ideig tárolható. bŒven termŒ fajta. nagyon kellemes ízı. héjuk piros. Levelei nagyok. zömmel pirosas csíkozással. Korán termŒre forduló.

Szedni szeptember közepén ajánlatos. Most azonban fordult a kocka. virágai fehérek. nagyok. Fája. jól alakítható. november végéig tárolható. világoszöldek. késŒbb gyengébb a növekedése. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. a vértetı. Kiültetése után közepes. fényes sárga. Golden Delicious Az USA-ból származik. sŒt tovább is eltartható. a héj alatt rózsaszínı. Jonathan Az USA-ból származik. virágai nagyok. a hajtás alsó részén szélesedŒk. más fajtákhoz viszonyítva. Gyümölcse olykor teljesen piros. Márciusig. néha tompán szögletes. a varasodás. Fogyasztási érettségét október elején éri el. héjuk alapszíne sárga. tápdús talajok felelnek meg. Növekedési erélye közepes. ElŒnye. Húsa sárgásfehér. Gyümölcse középnagy. illatos. középkoraiak. napos oldalán élénkpiros. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. finom. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. bŒ levı. hogy fajtáival megismerkedjünk. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. Októberben szedjük. Héja sima. kevésbé aromatikus. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. koronája laza. s gazdagon terem. gazdagon virágzik. KözéperŒs növekedésı. finom. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. Húsuk sárga. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. Levelei kisebbek. Ez viszont egy újabb ok. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. Levelei közép-nagyok. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. Korán termŒre fordul. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Levelei. Károsíthatja a lisztharmat. Középkorán. Jól tıri a szállítást. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. kétszeresen fırészesek. néha bordóval bemosott. Virágai kisebbek. sŒt nagyon finom. jelentŒsen emelkedett az áruk. Gyümölcse éretten arany- 135 . narancssárgával fedve. Jól bírja a szállítást. hogy korán termŒre fordul. Gyümölcsei középnagyok.

Szeptember végén. Lapított. perzselŒdésre nagyon érzékeny. mint a Jonathan. kellemesen savanykás.sárga. végén szedhetŒ. A háztáji kertekbe ajánlható. edzett fajta. DecembertŒl áprilisig. októbertŒl áprilisig fogyasztható. 136 . gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Nagyon jól szállítható és tárolható. Mind közvetlen fogyasztásra. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. világospiros. október elején szedhetŒ. Hátránya. Nagyon korán termŒre fordul. és rendszeresen jól terem. Háztájiba. Korán termŒre fordul. mert ha korán szedjük. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. lédús. Keresztezését az USA-ban végezték. Húsa vajszínı. A Jonathán után 8–10 nappal. húsa fehéres-sárga. Jonadel Szintén az USA-ból származik. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. s szinte nélkülözhetetlen fajta. Jól bírja a szállítást. a lisztharmatra alig érzékeny. Fája közepesen erŒs növekedésı. Szedési ideje szeptember vége. Fája gyengébb növekedésı. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. lédús. enyhén savas. virágai szintén. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. mint a Jonatháné. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. Jól és rendszeresen terem. Vigyázzunk. mint a Jonathán. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. október elején szedhetŒ. Szeptember közepén. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. mint a Deliciousé. rendszeresen és középkorán nyílnak. kicsit édes. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. Kevésbé igényes. igen tetszetŒs. Héja viaszos. hogy hullásra hajlamos. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. Gyümölcse középnagy vagy nagy. alapszíne világossárga. és kiváló a termŒképessége. október eleje. napos oldalán élénkpirossal fedett. karcsú orsónak. színük fehéres-rózsaszín. mint az alapfajtáé. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. Fája gyenge növekedésı. aromatikus. Héja közepesen vastag. mind feldolgozásra alkalmas. Mind a háztáji. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. húsa tömött. Parásodásra hajlamos. édes. sŒt még késŒbb is fogyasztható. Levelei közepesen nagyok. alakja kissé megnyúlt.

sötétzöldek. a metszést jól tıri. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. Gyümölcsének alakja. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. s ezt követŒen jól szállítható. Augusztus végén. Héjuk élénk szalmasárga. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. Törpefának nagyon alkalmas. középnagyok. Augusztus közepén szedhetŒ. a csésze felé a legszélesebbek. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. szeptember elején érik. majd Európát is meghódította. bŒ levı. A melegebb vidékeket szereti. vajszerı. rendszeresen és bŒven terem. a napos oldalon barnásvörös. század végén. Egyike a legelterjedtebbeknek. Körülbelül két hétig tárolhatók. Színe bordópiros. Viszonylag korán termŒre fordul. az USA-ban nemesítették. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. igen finom. ahol gyorsan elterjedt. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. 10–14 nappal a Vilmos körte után. Piacra augusztus végén szedjük. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. betegségekre nem érzékeny. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. középkorai virágai fehérek. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Virágai nagyok.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. Edzett fajta. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. ErŒteljes növekedésı. Gyümölcse szép nagy. Angliában fedezte fel egy tanító. Minden alakban nevelhetŒ. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. Levelei középnagyok. Héja sárgászöld. igen finom. Levelei középnagyok. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. korán termŒre is fordul. sötétzöldek. olvadó. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. bŒ levı. 137 . mérete. bár kicsit édesebb. 1938-ban. TermŒképessége jó. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. Törpefát. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. szabályos. Húsa fehér. húsuk fehér. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle.

Gyümölcse nagy. Nagyon jó fajta. Szeptember végén szedhetŒ. Levelei sötétzöldek. Fája középerŒs növekedésı. Virágai közepesek. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. KözéperŒs növekedésı. középnagyok. Húsa sárgásfehér. Gyümölcsösbe. Aránylag késŒn fordul termŒre. 138 . Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. bŒ levı. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. így a hosszabb szállítást is jól bírja. Mind friss fogyasztásra. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. fehérek. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. rozsdamázas. igen lédús. ElsŒrendı piaci körte. három hét alatt érik be. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. Virágai nagyok. amely körülbelül három hét alatt érik be. hosszúkás. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. megnyúltak. tipikus kobak alakú. kellemesen fıszeres. Gyümölcse közepes. házikertbe egyaránt ajánlható. Egész Európában termesztik. Nálunk az 1. édeskés. világháború után kezdett terjedni. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. Szeptember végén szedjük. Virágai fehérek. sötétzöldek. Alapszíne világoszöld. Héja zöldessárga. s télen fogyasztjuk. foltos. ErŒteljes növekedésı fajta.Solani-körte Csehországból származik. Levelei nagyok. 1884 óta termesztik. sötétzöldek. Húsa sárgásfehér. Levelei nagyok. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. apró rozsdás foltokkal. kiváló ízı. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. olvadó. fehérek. fıszeres ízı. Termései leggyakrabban közepesek. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Conference Angliából származik. Héjuk citromsárga.

bŒ levı.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. Virágai középnagyok. Finom kompót készíthetŒ belŒle. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Nagyon jól szállítható és raktározható. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. húsa bŒ levı. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. Héja világoszöld vagy sárgászöld. Október második felében szedjük. Gyümölcse nagy. fehérek. héja világossárga. nagyon finom ízı. Közepes növekedésı. Október 15-e után szedjük. 139 . megnyúlt. körte alakú. virágai kicsik. februárig eltartható. Nálunk mind a háztáji kertekben. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad. fehérek. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. BŒtermŒ fajta. levelei hosszúkásak. Levelei viszonylag nagyok. nagyon jó. finom. vesszŒi hosszúak. sötétzöldek. olvadó. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. virágai közepesen nagyok. Gyümölcse középnagy. Nagyon jól lehet tárolni.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. decemberben beérik. Levelei középnagyok. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. húsa fehéres. Héja zöldesbarna. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. húsa fehér. Franciaországból származik. barnásszürke színıek. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. fehérek. bŒ levı. fıszeres ízı. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. középvastagok. Közepes növekedésı. A szedés után közvetlenül jól szállítható. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. Párizsi körte Franciaországból származik. világoszöldek. Közepes növekedésı. FŒleg Nyugat. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Szedési érése október közepére esik.

kissé rostos. Terméshozama viszonylag egyenletes. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. kellŒen kemény. levelei. friss fogyasztásra alkalmas fajta. vesszŒi világos barna-pirosak. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. virágai nagyok. öntermékenyek. koronája kusza szerkezetı. TermŒképessége magas. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. Magvaváló húsa szintén narancssárga. virágai törékenyek. magbele édes. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Magürege tág. aromadús. Íze nagyon finom. kemény. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Sok tulajdon- 140 . míg a fajtaköréhez tartozó. Gyümölcse gömbölyded. jól alkalmazkodik. nagy. jellegzetes zamatú. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. Gyümölcse gömbölyded. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. TermŒgallya világos szürkésbarna. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. Virágzási ideje közepes. Fája gyenge növekedésı. Héjának alapszíne narancssárga. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. a napos oldalon kárminpirossal színezett. Íze kellemesen aromatikus. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. ami gazdag virágzásának. ErŒteljes növekedésı. Hússzíne narancssárga. középnagy vagy nagy. lédús. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. Július vége felé érik. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. Említést érdemel az is. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. így további telepítésre ajánlhatók. kellemesen édessavas. kissé rostos. hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. Eredete ismeretlen. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. a napos oldalon pirossal színezett. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. és elég korán fordul termŒre. oldalról kissé lapított. oldalról kissé lapított. tetszetŒs. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást.

A fajtajegyzékbe 1954ben került. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. napos oldalán piros. mind feldolgozásra alkalmas. öntermékenyek. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. Háztájiba. Virágai közepesen nagyok. jól viseli a szállítást. A meleg. Sabinovská Szlovákiából. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. levelei középnagyok. A meleg. Mind közvetlen fogyasztásra. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. Ligeti óriás Magyar fajta. napos területeken érzi jól magát. fehérek. Kisszeben környékérŒl származik. finoman aromatikus. mint a Magyar kajszi. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. ErŒteljes növekedésı. Mind közvetlen fogyasztásra. Július végén érik. változó alakú. Húsuk narancssárga. mint a Magyar kajszi. virágai nagyok. Húsa narancssárga. Jól bírja a szállítást. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. Héjuk narancssárga. Levelei közepesen nagyok. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. Július végétŒl augusztus elejéig érik. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik.ságában hasonlít a Magyar kajszira. fehérek. héja citromsárga. bŒ levı. Magvaváló húsa narancssárga. A szállítást nagyon jól bírja. védett területeket szereti. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. kissé rostos. Értékes tulajdonsága. magvaváló. bŒ levı. levelei kisebbek. finom. intenzíven zöldek. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. Korán kezd teremni. mind feldolgozásra alkalmas. ErŒteljesebb növekedésı. 141 . A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. A nagy termések gömbölydedek. megnyúltak és oldalról lapítottak. bŒ levı. csak alulról rózsaszínıek. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. virágai közepesen nagyok. termései nagyok. majdnem fehérek. óriási elŒnye. Gyümölcse középnagy vagy nagy. aromatikus. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. magvaváló. Közepesen erŒteljes növekedésı. hogy egy ideig tárolható is. Mind közvetlen fogyasztásra. középkései érésı.

sŒt nagyon erŒs növekedésı. hosszúkás vagy tojás formájú. sima. Nálunk most is nagyon elterjedt. Egyéves hajtásai vastagok. Héja enyhén szŒrözött. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. fényes vagy molyhos. a levelek szélesen felhajlók. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. bokra felfelé növŒ. hogy nem kedveli a huzatos. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Lady Delamare Angliából származik. A köszméte termése álbogyó. friss fogyasztásra. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. sırı állású. Az árnyékot jól tıri. mert vékony vacokburok veszi körül. Július 15-e után érik. Levelei sötétzöldek. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. így az északi fekvésı területeken. Érdemes megemlíteni. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Felülete sima. sárgás vagy fehéres. száraz fekvésı élŒhelyeket. hosszúak. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. TermŒképessége kiváló. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. Virágai középnagyok. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. Középkorán virágzik. jó vízgazdálkodású. Levelei nagyok. ErŒs. de alkalmas friss fogyasztásra is. Színe zöldes. világoszöldek. házak közelében. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. illetve törzses mıvelésı köszmétét. korán nyílnak. gömbölyded vagy ovális. gömbölyı. Gyümölcse tojásdad. leginkább a laza. Nagy. Fehér gyŒztes Angliából származik. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. Háztájiba. szeles helyeket. 40–50 magot tartalmaz. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. Belseje húsos. pirosas.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. hal- 142 . Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. világoszöld. Nem kedveli a forró. levegŒs. Triumphant A XIX. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Termése nagy. Színe fehéres-zöld. ahol 1873-tól termesztik.

Bokra erŒs növekedésı. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. A háztájiban törzses alakját termesztik. ezeket korán hozza. perspektivikus fajta. és biztosítsuk be az öntözést is. bŒven terem. Termése világos vagy egészen sötétpiros. KözéperŒs. Levelei nagyok. kötöttebb talajt kedveli. sötétzöldek. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. vastagok. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. a homokon is jól fejlŒdik. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. általában július második hetében. Virágai közepesek vagy nagyok. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. bogyói jól bírják a szállítást. középvastagok. Termése nagy. Britannia Angol eredetı fajta. A tápanyagban gazdag. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. 143 . színe aranysárga. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. július második felében érik. így ugyanis a bokrot. Industria Skóciából származik. Rendszeresen és gazdagon terem. Egyéves hajtásai hosszúak.ványzöld. finoman szŒrözött. Friss fogyasztásra. Egyéves hajtásai hosszúak. Megkülönböztetünk piros. Telepítéskor vegyük figyelembe. 1954-ben került jegyzékünkbe. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. szétterülŒ bokrot nevel. Viszonylag igényes fajta. fekete és fehér ribiszkefajtákat. de egyenlŒtlenül érik. Megbízhatóan. majd sárga. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. Levelei középnagyok. ovális. világoszöldek. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. Kisebb virágai vannak. de ha elegendŒ vizet kap. a vályogos homok. Július 15–20-a körül érik. gömbölyded. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. de a piros jobban tıri a meszet. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.

Július 15-e után érik be. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. Ágrendszere felfelé törŒ. A bokra erŒs növekedésı. Virágai középnagyok. tetszetŒsek. kellemes zamatúak. 14–18 bogyóból állók. A fürtje középhosszú. nagyon termékeny fajta. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. Egész Európában elterjedt. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. Virágai átlagos nagyságúak. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. bŒ levıek. Rondom Világhírı holland fajta. de különösen tartósításra alkalmas. A bogyó 144 . Összegzésként elmondhatjuk. sötétpiros bogyót tartalmaz. átlagosan 11–13 darab nagy. június végén. Levelei nagyok. A bogyók sötétpirosak. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. Vázágai vastagok. BŒven és rendszeresen terem. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Öntermékenysége kiváló. laza szerkezetı. magas ágrendszere eléggé tömött. Fürtje középhosszú. július elején érik. esetleg közepesek. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. Melegebb. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. zöldessárgák. A levelei nagyok. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. Gyümölcse nagyon jól szállítható. tömött. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. igen egyenletesen érŒ. a virágai középnagyok. Fürtjei hosszúak. lapítottan gömbölydedek. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. esetleg közepesek. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Egész Európában elterjedt. Hajtásrendszerére jellemzŒ. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Bogyói nagyok. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. sok termŒgallyal. hogy korai. s a feldolgozóipar számára is értékes.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. Bokra középnagy vagy nagy. Fürtjei nagyok. esetleg annál kissé nagyobbak. elég tömöttek. Losan „Csehszlovák” fajta. Gyümölcse friss fogyasztásra. Korai fajta.

erŒs növekedésı. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. befŒzésre. Húsa finom. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. Virágai közepesek. 145 . középerŒs növekedésı. jól viseli a szállítást is. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. széles. kellemesen aromás. középhosszúak. bogyói nagyok. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. aránylag hosszúak. világoszöld színıek. Július elsŒ felében érik be. Minden évben bŒven terem. felfelé törŒ bokrot nevel. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. Bogyója gömbölyı. vékony. KözéperŒs. Nagyon jól terem. jól kifejlett rügyekkel. megkívánja a meleget. esetleg nagyok. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. finom. Gazdagon és rendszeresen terem.héja áttetszŒ. édes-savanykás ízı. Megérdemli. Házi és ipari feldolgozásra. bŒ levı. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. ErŒs. Húsa bŒ levı. szirup vagy bor készítésére alkalmas. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. mint a pirosak. Vázágai erŒsek. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. Fürtjei hosszúak. sárgásfehér. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. Primus Bajmócról származik. Levelei nagyok. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Hosszú ideig Nyugat. Megérdemli. Silvergieter Holland eredetı fajta. Július 10–15-e körül érik. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. Virágai és levelei közepesek. teljesen beérve eléggé vékony. TetszetŒs bokrot nevel. Héja középvastag. Konyhakertekbe. Vázágai vastagok. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Bajmóci nemesítésı. a nyitott fekvést. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. BefŒttek készítésére kevésbé. Elég korán és gazdagon virágzik. erŒsen kékesfekete színı. s július 20-a után érnek be. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. levelei nagyok. Közepesen erŒteljes növekedésı.

A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. Bokra középerŒs növekedésı. erŒsen sarjadó fajta. gyengén zamatos. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. Meszes. A nyirkosabb. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. A fürtök hosszúak. közepesen vastagok. tápanyagban gazdag talajt kedveli. ElsŒsorban feldolgozásra. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. Vannak egyszer és kétszer termŒk. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. tüskézettek. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. Levelei és virágai is közepesen nagyok. 146 . A gyümölcs nagy. Vannak azonban sárga. Brödtorp Finnországból származik. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. melyek július elsŒ napjaiban érnek be.Wellington XXX Angol fajta. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. Az egyéves hajtások hosszúak. bogyói nagyok. Kiegyenlítetten és bŒven terem. mind feldolgozásra alkalmas. középpiros. Önmegporzó fajta. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. édeskés. A szállítást a bogyók jól viselik.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. egyenlŒtlenek. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. szétterülŒ. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. erŒteljes növekedésı. Bokra középerŒs növekedésı. Nagy fürtı és nagy bogyójú. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. világosbarnák. kúp alakú. A Malling Promise vesszŒi felállók. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. túléretten is kevésbé peregnek le. csúcsuknál visszahajlók. Malling Promise Angliából származó. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. Bogyóit éretten is jól tartja.

KözéperŒs növekedésı. október elején másodszor is szüretelhetünk. VesszŒje sötétbarna. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. hogy nagyon jól szállítható. sötétvörös. szürkésbarnák. sötétzöldek. Gyümölcse közepesen nagy. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. kúp alakú. kúp alakú. Gyümölcsei aránylag nagyok. virágai szintén középnagyok. Gyümölcse mind feldolgozásra. A talajok iránt kevésbé igényes. mészklorózisra nem hajlamos. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni.Malling Exploit Angliából származik. Az egyik legelterjedtebb fajta. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. Malling Joy Angol eredetı. Gyümölcse sötétvörös. Nagyon késŒn érik. nagyon ízletes. virágai középnagyok. kompót és szörp készítésére is. levelei nagyok. erŒsen szŒrös. Gyümölcse nagy. Granát Bajmócról származik. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. szeptemberben virágzat fejlŒdik. Levelei középnagyok vagy nagyok. kúp alakú. A környezetéhez jól alkalmazkodik. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. Lloyd George Angol eredetı. kemény és jó ízı. A részterméskék összetartása jó. sarjadzó növény. középerŒs bokrú. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. mind mélyhıtésre alkalmas. július végén. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. Virágai középnagyok vagy aprók. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. Mind nyersfogyasztásra. tızpirosak. ErŒteljes növekedésı. Rubin Bulgáriából származik. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Érdemes mind a háztájiba. Alkalmas nyersfogyasztásra. levelei nagyok. Bogyója igen nagy. gyakran elágazók. hosszúkás. ElsŒ termését az egyszer termŒ. hajtásai kevésbé tüskézettek. BŒtermŒ. KözéperŒs növekedésı. ElŒnye. amelyrŒl szeptember végén. Gyümölcse nagy és kúp alakú. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. egyenletesen érŒ. középkésŒn nyílnak. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. A szállításra eléggé érzékeny. sötétvörös. színe sötétpiros. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. gyengén sarjadzó. Remontáló. 147 . hosszúkás. erŒsen tüskés. vesszŒi barnák.

feldolgozásra egyaránt alkalmas. levelei és virágai is középnagyok. Gyümölcse nagy. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. közepes méretı. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. JellemzŒ rá. 148 . KözéperŒs növekedésı. nagyon aromatikusak. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Gyümölcse nagy vagy középnagy. középkésŒn érŒk. közepesen tüskés. Konyhakerti termesztésre javasolható. hogy érzékeny a betegségekre. Mind közvetlen fogyasztásra. ErŒs növekedésı. Gyümölcse kúp alakú. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. közepes érésı fajta. Hátránya. Bogyói átlagos nagyságúak. már augusztus közepén érni kezd. hogy termése gyorsan túlérik. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett.július elsŒ felében érnek. BŒtermŒ. Svájci eredetı. hátránya viszont. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. felfelé törŒ hajtásokkal. kúp alakú. erŒsen tüskés. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. sötétpiros. nagyon tetszetŒs. késŒi érésı. vesszŒi elágazók. sárga-narancssárga. Óriási elŒnye. kétszer termŒ málnafajta. Canby Az USA-ból származik. Amber Nagyon erŒs növekedésı. Gyümölcse kemény. Növekedése erŒs. Zeva II. vesszŒje sárgásbarna. Az USA-ból származik. édes. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. hogy Œszi termése korán. Közepesen erŒteljes növekedésı. élénkvörös és kemény. Gépi betakarításra is alkalmas. mind feldolgozásra alkalmas. vesszŒje merev. a legfiatalabb fajták egyike.

Jó mészellátottságot kíván. piros-sötétpiros. A legjobb ropogós fajták egyike. mind ipari célokra felhasználható. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. Kedveli a jó minŒségı. de utána rendszeresen és bŒven terem. majd rendszeresen és bŒven terem. ennek ellenére telepítését háztájiba. Érzékeny a tavaszi. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. középkötött talajokat. Virágai közepesek. sok festékanyaggal. s jól bírja a szállítást. napos. szív alakú és kemény. megreped. sötétzöldek. tompán szıkülŒ végekkel. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. Konyhakertbe. teljesen megérve barnáspiros. Mind közvetlen fogyasztásra. néha megnyúltabb. Közvetlen fogyasztásra. Húsa kemény. kellemes. pirosas. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. majd gyengébb növekedésı. A meleg. ropogós cseresznyét. Július közepe körül érik. fehérek. Gyümölcse nagy. Héja világospiros. fehérek. sötétzöldek. A száraz. késŒbb gyengébb növekedésı. de a seb gyorsan beszárad. Húsa világossárga.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. Héja erŒs. virágzás körüli fagyokra. Virágai nagyok. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Viszonylag késŒn fordul termŒre. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. fényes. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. A gyümölcs húsának leve lehet színes. Hedelfingeni óriás Németországból származik. majdnem szív alakú. ropogós. egyik oldalán jobban. jó szerkezetı. Középkorán termŒre fordul. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. mély rétegı. bŒ levı. 149 . gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. Levelei nagyok. Kezdetben erŒs. a másikon kevésbé lapított. a sajmeggy és a vadmeggy. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. vagy színtelen. szív alakú. Vannak átmeneti fajták is. Napóleoni ropogós Németországból származik. kötött talajokon nem érzi jól magát. Íze enyhén fıszeres. Levelei nagyok. hosszúkásak. édes. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. középkoraiak. nem túl párás. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. a szállítást jól bírja. Kezdetben erŒs. tápanyagban és humuszban gazdag.

Levelei és fehér virágai is középnagyok. édeskés íze van. KésŒn virágoznak. s a gyümölcshús leve színes. Nagyon kellemes. s rendszeresen és bŒven terem. Héja erŒs. piros színı. Július 10-e körül érik. KözéperŒs növekedésı. Húsa kemény. hogy korán termŒre fordul. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. Gyümölcsei nagyok. majdnem szív alakúak. világos erezettel. Nagy elŒnye. A szállítást nagyon jól bírja. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. 150 .Van Kanadából származik. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. Mind közvetlen fogyasztásra. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz.

Melléklet 151 .

152 .

O.. Dunaszerdahely. 2002 P. Box 72.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó.. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 .

A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani.A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. Miklós Dénes kertészmérnök 160-. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 .és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. gyümölcs. a zöldségek. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. milyen szándékkal íródott ez a könyv. hogy kinek és milyen célból. valamint a zöldség-.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful