Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy.és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással. hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .

páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 . szélviszonyok. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet.TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése.

milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan.

A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. és azoknak is. 5 . Azoknak. kikapcsolódást szolgálja. a zöldségek. valamint a zöldség-.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. Bátran állíthatjuk. Van. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. Olyanok is akadnak. azért. vannak olyan családok. akik itt még piacra is tudnak termelni. hogy néhány jó tanáccsal. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. akiknek már van háztáji kertjük. Reméljük tehát. hogy mindenkinek. hogy kinek íródott ez a könyv. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. akinek a mai rohanó világban a pihenést. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. gyümölcs. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek).

6 .

Tél 7 .

8 .

kajszibarackot. illetve a vízcsap helyét. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. ringlókat. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. fát külön is feltüntethetünk. Azok járnak el helyesen. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. majd a szilvákat. így késŒbb nem kell átültetni. Az a jó.5 méternek felel meg. árnyékmentes terület legyen.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot. mert akkor friss fogyasztásra. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. komposzttelephez essen közel. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. A rajz méretaránya lehet pl. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. Tartsuk szem elŒtt. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. Jegyezzük meg. akik a zöldség. majd a zöldséges helyét. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. s víznyerési lehetŒséghez. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. amennyire egy három. Jelöljük be a gyümölcsös. illetve az északi széleken helyezzük el. az Œszibarack és a birs helyét. ha a gyümölcsfákat a déli. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. 1:50-hez. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. ha nem csupán néhány zöldség. A gyümölcsös. a kút. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres.és gyümölcsfélét termelünk. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. hanem többfélébŒl egy keveset. s a jövŒben is megtartandó fákat. azzal kombinálva jelölhetjük ki. bokrokat. A zöldséges esetében vegyük figyelembe.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. az eset- 9 .

ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. Tegyük hozzá. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. de mutatósak is. valamint az alanyok megválasztása. A cseresznyébe meggy és fordítva. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. hordókertben. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. A diófát pedig az udvarba ültessük. és szép gyümölcsöt nevel. hanem a ház elé ültessük. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. piramisban) néhány tŒ szamóca is. Ha ez megvan. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. a meggybe cseresznye is kerülhet. csak törpefákat volna szabad ültetni. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. mert kedveli a szellŒs helyet. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. Említsük meg. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. legalább egy kajszifa. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. A sövény jó területkihasználást garantál. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. Ültessünk még meggyet. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. fekete berkenyét. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. Œszi és téli érésı). Igaz. A körtére szintén nyári. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. néhány Œszibarack. vízháztartásából. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. Almafára nyári. ha egészségesek. Nyári. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . nemes birset. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. könnyen ápolható. avagy sövénynek kellene kinevelni. és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. A háztáji gyümölcsösbe. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. piros berkenyét és díszgalagonyát is.

A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. Télen gyakran van ónos esŒ.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. tapasztalatait. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. különleges ízéért. mıtrágyákat és vetŒmagokat. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. a hibásakat azonnal javítsuk ki. metélŒ. Ügyeljünk azonban. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. 11 . s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. Aki a maga termelte. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra.vagy közönséges vöröshagymát. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. hogy a dermedt. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. petrezselymet. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. amire a háztartásban szükségünk van. BŒ egy nap még nem veszélyes. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. A borosgazdáknak is van teendŒjük. Akinek gyümölcsfái vannak. zellert. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. friss zöldjéért. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. fŒ. kemény fagyotól. vagy legalább szalmával. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. Használjuk ki az elŒvetemény. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. zsázsát is hajtathatunk. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. élezzük meg. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. és a rügyek megfulladnak.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

egyensúlyba hozni. a lombhullás és rügyfakadás között. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. Ez egész télen át végezhetŒ. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. fás metszésrŒl beszélünk. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. teherbíró korona kialakítására.lik. Amennyiben nem koronás oltványt. szilvánál stb. mint a ritkítás. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. ökológiai tulajdonságait. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. akkor késŒbb csak a fák termŒre. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. ha a csapadék-. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. Aszerint. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. körténél. 15 . Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. vagyis fenntartó metszésére van szükség. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. Az almánál. Nyugalmi idŒszakban. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. a szellŒs. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. hanem suhángot telepítettünk. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk.

A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. Ilyenkor nem egyszerre. ritkító metszés segítségével érjük el.Koronaritkító metszés Azt. sérült. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. hogy sok gyökér. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. hogy könnyen kezelhetŒ. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. spirál alakban helyezkednek el. nincs jelentŒsége. és a belsŒ részek felkopaszodnak. Ha suhángot telepítettünk. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. vázlata (Fejes nyomán) 16 .vagy tŒsarjat hoz. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. beteg hajtásokat vágjuk ki. vesszŒ maradjon sértetlenül. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. mert itt több a rejtett rügy. részleges ifjításról beszélünk. hogy a korona ne váljon sırıvé. Fontos. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. s koronájában sok vízhajtást nevel. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. Így elérhetŒ. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. A teljes ifjításnak ma.

hanem úgy. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. akkor már nem vágjuk vissza. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. azaz koronába metsszük. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. mint a nyugalmi idŒszakban. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Ügyelnünk kell arra. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. megnehezíti a szüretelést. Ügyeljünk rá. hogy azok egyenesek legyenek.5–3 m-t. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. mégpedig áprilisban. mégpedig úgy. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. mert ha magasabbra nŒ. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. Ha viszont nem elég fejlettek. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . Ha viszont a sudár már elérte a 2.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza.

idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. kivéve. A sırın állókat ritkítsuk ki. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. ha gyengék. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. neveljük a karcsú orsót. Ha az oltvány elágazása ideális. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. így tehát a fa kúp alakú. koronaformája. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. 70–80. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza.

a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. Ilyenkor hajtás. Ezt úgy érhetjük el. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. hogy a végálló. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. mégpedig úgy. Ez azt jelenti. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. A megtartott. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. Vigyázzunk arra. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. sudár nélküli koronaforma. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. fejlett 19 .és vesszŒritkítást végezzünk. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. ifjítás. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. vesszŒket távolítjuk el. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját.A második. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. Kísérletek bizonyítják. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. hogy segítségével alacsonyabb fák. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. A nevelés második.

hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. hogy katlanformát akarunk kialakítani. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk. A mi körülményeink 20 . hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. hogy azokat a vesszŒket. különben hamar felkopaszodik. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet. vesszŒket eltávolítjuk. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. erŒsségük szerint visszametsszük. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza.rügy kifelé nézzen. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. év tavaszán elŒtt elpusztul. A meredek hajtásokat. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. miközben nem feledkezünk meg arról. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon.

s minél gyöngébb növekedésı. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). Legjobb. a törzsmagassága 60 cm. Sor. annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. A többi vesszŒt. tŒbŒl távolítsuk el. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. A fŒ és oldalvezéreket. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. Ez az alma és a körte sövényformája. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer.és tŒtávolsága 3. különösen a konkurenseket. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 . Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. hogy mind a sor irányában. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe.5–4 méter. Minél erŒsebb növekedésı a fajta.

folyamatosan alakítsuk ki a második. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . A két legfelsŒ emelet. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk.8 m körül van. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével.4 m-es magasságával. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. körülbelül 60.7–2. ElŒnye. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. illetve a következŒ ágemeleteket.5 m lehet. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. kivéve a sudár visszametszését. Mindezt azért alakítjuk így. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. Sor. amelyek a termést hordozzák. A következŒ években hasonló elvek szerint.5 vagy 3 x 2. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. erŒsebb metszése.és fŒ vezéreket. akkor meg kell metszenünk az oldal. belterjesebb változata. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük.és tŒtávolsága 3 x 1. Ha a fajta nehezen ágazik el. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. Ügyeljünk arra. a második körülbelül 30. befejezzük a Palmetta nevelését.rok továbbnevelését szolgálja. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. Magassága 2. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk.

akár 3 év alatt is felnevelhetjük. s ott visszametszeni a sudarat. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el. illetve a suhángot. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). akkor 5–6 darab. fokozatosan leváltott.75 m magasságban e többsudaras. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. VégsŒ soron körülbelül 2.zünk meg 7–10. akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. A legfelsŒ. illetve csökkentésére szolgálhat. az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. Így a sudárhajtás elágazik. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 .

Ha egyszerı támrendszert választunk. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. de az utóbbiak elŒnyösebbek. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. de ezeket ne vágjuk vissza. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. Fontos. szem elŒtt tartva. 24 . A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot.5–4 mm vastag huzalt. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja.

akkor a sudármetszéskor.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0. A Hungária-sövény nagy elŒnye.7 0.4 m 25 . Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel. Sor. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon. 60 cm-rŒl 50-re. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza.5 0. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re.5 0. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány. bár ez szükség szerint növelhetŒ.6 0. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra.

a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. s ott metsszük vissza a sudarat. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. Miután a termést leszüreteltük. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. létrejön 26 . Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. vízszintesbe kötözzük. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. a törzs vonalának síkjában.7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez.növekedésı. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. tartsuk egyensúlyban. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. Így minden egyes fán. Németországból származik. MegjegyzendŒ még. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. harmadik évben jelentkeznek. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. illetve a suhángot. a második. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. Az utolsó emelet 2. Az oldalvesszŒket. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik.

hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. tavasszal 27 . és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. ha arra kell felelniük. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére.a pótlóhajtások zónája. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). A korai metszés elŒnye. Természetesen mind a téli. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ.

nem könnyeznek a vesszŒk. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. Ha minŒségre törekszünk. Szent LŒrinc-i). A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. gombák. akkor kisebb a terhelés. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. bŒtermŒ borszŒlŒknél. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. a beteg növények gyógyítására is. a fajtától. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. akkor több rügyet kell meghagyni. vírusok. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. nincsen felesleges tápanyagveszteség.és lugasmıveléshez termŒcsapos. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. a környezettŒl. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. ez a tulajdonképpeni védekezés. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. talajviszonyoktól. ha viszont nagy hozamot akarunk. A nagy fürtı. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. A téli metszés hátránya. hogy melyik fajta igényel rövid. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. Leányka. atkák. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. A metszés során a tŒkén. Burgundi. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. a természeti adottságoktól. Az érzékeny fajták (Ezerjó. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. Ehhez tudni kell. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. 28 . rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. Kordon. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. rovarok. A növényvédelem során a háztájiban. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. az alanytól.

hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. ezért legyengülnek. Ezeket sohase hagyjuk a talajon. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. – Tudatosítani kell. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás. a megfelelŒ szabályokat betartják. a száraz. gesztenyét.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. Ne feledjük. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. – Ismeretes. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. beteg ágak. kórokozók áldozatává. amelyek ott még nem fordultak elŒ. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése. – Fontos a megfelelŒ sor. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. mert ott a kórokozók 29 . Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. fajtákat telepítsünk (pl.és tŒtávolság megválasztása is. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. Például az. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. mély fekvésı. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. A levágott. Ügyeljünk rá. magas talajvizı területek nem alkalmasak. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. gyümölcsmúmiák. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. sajátosságait. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. meggyet. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. többek között a terep adottságait. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). diót. s az agrotechnikai mıveleteknél több. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. évekig érezteti hatását. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. szilvát. Azt is tudnunk kell. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk.

Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. A bundásbogarak. A gyapjas. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel.áttelelnek. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. közben elpusztítják a kártevŒt. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. kórokozók. vesszŒin vészelik át a telet. biológiai és a kémiai. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. a molyok ellen is védekezünk. cinegék. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. lárváik itt kelnek ki. A papír redŒzetében. A biológiai védekezés alapja. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. A fák ápolása során a törzsrŒ1. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. kórokozók gyérítését szolgálja. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. az énekesmadarak stb. gombának stb. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. lerázzuk. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. kukacot 30 . fátyolkák. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. katicabogarak. vigyázva arra. BelŒle kb. Az öveket októberig kb. bogarat. számukat egy bizonyos szinten tartják. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. Régebben szalmából. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. mohák. rigók és más madárfajok. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. hogy minden rovarnak. Ilyenek a fürkészdarazsak. Sok hernyót. zuzmók spórái fordulnak elŒ. A védekezésre akkor kerül sor. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. vannak természetes ellenségei. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. Hasznosságukat már régen felismerték. mikor még dermedtek. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész.

tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. kórokozók ellenálló képességét. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. amelyek során a kártevŒk távoltartására. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. de a szükségesnél nem többször permetezni. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. -öltözéket. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. vállalni kell a kissé drágább. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. A magvakat (napraforgót. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. és télen etessük Œket. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. Barkácsoljunk olyan etetŒt. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. akasszunk ki nekik faggyút. kendert. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. -kesztyıt. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. s végül.fogyasztanak el. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. Ha szükséges. 31 . ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. amelybe nem hull bele a hó. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. Tudatosítanunk kell. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. növeljük a kártevŒk.

hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. az alma. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. mély. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. istállótrágyát. ásás elŒtt tŒzeget. a levegŒ. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. majd beszántjuk. füge. munkánk kárba veszhet. homokkal. így nagyon fontos.és agyagtalajok jó tulajdonságait. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. ezért könnyen kiszáradnak. málna. az Œszibarack. piros ribiszke. a tápanyagot megkötik. gesztenye. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. gyorsan felmelegszenek. A köves. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. kolloidális részekig) azért fontos.és hŒháztartásuk. kötöttsége. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. illetve tıri a kajszi. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. a meggy. a köszméte. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. 32 . Pedig. mert ettŒl függ a talaj szerkezete.és a hŒgazdálkodásuk. ha az Œszi szántás.és hŒgazdálkodását. cseresznye. som. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. szilva. komposztot terítünk felületükre. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. Ha sok vizet kapnak. de a felvett meleget sokáig megtartják. azonban rossz a víz. beássuk. akkor úgy mıködnek. mogyoró. körte. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. de nem mindig adják át a gyökereknek. fekete ribiszke. de gyorsan le is hılnek. Vízháztartásukra jellemzŒ. naspolya és a meggy. víz. birs. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. hogy milyen talajba kerül a facsemete. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. Egyesítik magukban a homok. A jó.

KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. mandulának. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. közömbösek és savanyúak. málna. Vannak közömbös – sem savanyú. áfonya és a fekete ribiszke. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. sem meszes – talajok is. körte.és magnéziumsók okozzák. Az ilyen talajokat kedveli a málna. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. A magas mésztartalom azonban káros. a szilva.5 m-t. a körte. körte. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. kajszinak. a fekete ribiszke és a meggy. Gyümölcsfáink a 4. gesztenye. dió. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma.7–8. a fekete ribiszke. mogyoró. mogyoró. birs. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. fügének. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. A szikességet különbözŒ nátrium. például rontja a talajok vízgazdálkodását. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. birs. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. KedvezŒtlen tényezŒ. az alma.A nyirkosabb. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában. szamóca. ha eléri a 0. A közömbös talajok pH-ja 7. az Œszibarack. gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. az alma és az áfonya. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. málna és a szamóca. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). valamint a lecsapolt lápok helyén.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. 33 .és cseresznyefajtáknak. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. szamóca. a dió. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. Ez egyetlen fajnak sem kedvez. Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. ahol a talajvíz szintje magasan van.

Az Œzek. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. hogy pusztuló öreg fák. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. rossz megeredésben. díszcserjéket. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. menedékéül szolgálnak. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. túl magas) kerítést. A legjobb ellenszere az. Egyes esetekben (pl. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. bokrok. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. A talajuntság sok tényezŒ okozta. akkor könnyı a dolgunk. üres szántóföld. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. Ez lehet egyszerıbb. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. Megtörténhet azonban az is.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. a sorok közötti távolságot. a sorirányt. a kút. A gyökereket legjobban a terület géppel. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. szŒlŒtŒkék. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. Általában vas. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. rossz épület. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. (Az utóbbi elŒnyösebb. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. épülettörmelék található rajta. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. nagy mésztartalom. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. rózsatöveket tervezzünk. nyulak elleni védelmet pe- 34 . ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. jelöljük be az utakat. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. fonott dróthálóból készíthetjük el. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. A gyökérmaradványok ui. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni.

napon már megfigyelhetjük. zsenge lomblevelek. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. s azt is nyomkodjuk le.vagy homokréteggel. Jó minŒségı. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. Fontos tudni. zöld vetésünk lesz. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. A növényeket addig tartsuk sötétben. tányérba. Fogyasztható részei a szár. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). Ha az edényünk vízáteresztŒ. akkor ezen is termeszthetŒ. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. hogy talaja jól átnedvesedjék. akkor az elsŒ. a rajta lévŒ két sziklevél. Ha pl. A vetés utáni 10–11. mert ha sırın vetjük. gazdagabb lesz a termésünk. legjobban 20–22 °C-on növekszik. s ha tovább engedjük nŒni. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget.dig az átlagos kerítés is biztosítja. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. napon már sırı. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. apró magját télen – lapos edénybe. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. napfényre van szükségük. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. s azt alaposan benedvesítjük. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. Fontos. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. A maggal ne takarékoskodjunk. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. A vetés utáni 3–4. hogy ott családunk jól érezze magát. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. Barna. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. Ezután már bŒséges megvilágításra. vagy takarjuk le kartonpapírral.

könnyen termeszthetŒ. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. gyökérzöldségek stb. Közepesen melegigényes. csípŒs. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. A talaj iránt kevésbé igényes. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ.és utónövényként is termeszthetŒ. sŒt júliustól szeptemberig. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. A nálunk forgalmazott. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. mikor a hajtásai zsengék.) köztesként is vethetjük. enyhébb. leves készíthetŒ belŒle. Még a sovány talajokon is megél. Rövid tenyészidejı. ezért elŒ. egyéves növény. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. ElŒször az alacsonyabb. ügyeljünk rá. Mivel tenyészideje csak 3. s ezt nehéz letisztítani.kénti vetés. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. Erkélyládákban. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. a városi házak balkonjain is megél. ne húzzuk ki az egész növényt. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére. mert egyesek a Közel-Keletre. mert enélkül rosszul kel. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. Felhasználása: íze a tormához hasonló. akkor március eleje és május közepe között vessük. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. Nem túl magas növények közé (bab. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. Ha magtermesztés a célunk. 36 . mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. ahol vadon is elŒfordul. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. helyre vetjük. Szabad földbe. A nyári vetést öntöznünk kell. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. ollóval vágjuk le. Finom mártás. de annál sokkal kellemesebb. virágzáshoz azonban napfényt kíván. Magas C-vitamin-tartalma van. levelesek. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. dúsak. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. bármikor fogyasztható. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen.5–4 hónap.

külön sort. a cukkini vagy az édeskömény. egészségünk megŒrzését. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. gyógyító. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. hogy a fıszerek királynŒje. szakaszosan érik. száraz. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. beleértve gyökerét. hogy minden vele szomszédos növény – pl. elŒ-. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. a cékla. ezért olyan fontos a konyhában.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. Gyógy.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. Esetében feltınŒ.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket. hogy nem igényelnek külön helyet. Az egynyári gyógy. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. a tápanyagok visszapótlását. mint az uborka. védelmét. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. Jó közérzetünket. hogy 37 . szárát és a magvakat is. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. köztesként a legjobb. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. az uborka. mert az elvirágzás sorrendje szerint. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. A gyógy. A magokat folyamatosan szedjük. Érdemes megjegyezni. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. Képesek ugyanis arra. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. ahol a növény minden része használható.

ErŒsítik a gyomoridegeket. és még a szomszédokat is védi. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. Tudományosan is bizonyítást nyert. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. A zellert azokba a sorokba vessük. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. 38 . ahova a káposztát fogjuk ültetni. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. Csökkentik a vér cukortartalmát. hogy elriasztja a fonálférgeket. gyomlálása. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. és bŒven terem. tehát fertŒtlenítenek. a sorok tisztítása. közben védik a szamócát. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. A vöröshagyma (Allium cepa). a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. A petrezselyem (Petroselinum crispum). Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. A zöldségeskertben megvan a veszélye. hogy nagyon eluralkodik. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. hogy egyes betegségekre fogékony. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. ha szegélynövényként használjuk. nélkülözhetetlen a konyhában. Annak dacára. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. étvágygerjesztŒk. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. nem lepi meg korán a lisztharmat. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. de leginkább a paradicsomnak. A konyhában nélkülözhetetlenek. salaktalanítják a szervezetet. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. Jó partnere a hagymának. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik.

Tavasz 39 .

40 .

ami bizony ott nem könnyı feladat. burgonya.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. kártevŒk. – káposztafélék. mert a növény saját igénye szerint. MegemlítendŒ még. endívia (fészkesvirágúak). paradicsomot. tököt. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. – sárgarépa. zellert. retekfélék (keresztesvirágúak). uborkát. zeller (ernyŒsök). Követésre érdemes. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. karfiol. Erre azért van szükség. petrezselymet. Figyelembe kell vennünk azt is. általános szabály. – az összes hagymaféle (hagymafélék). Ha viszont sikerül. retket. vörös. burgonya (burgonyafélék). paprikát. a fejes és a kelkáposzta. karalábé. paprika. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. lencse (hüvelyesek). Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. fokhagymát és vöröshagymát. salátát és spenótot. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. cikória. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. tök.és dinnyefélék (kabakosok). – paprika. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. Egy családba tartoznak a: – borsó. petrezselyem. vetésváltónak nevezzük. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. paradicsom. – uborka. bab. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. zellert.és fokhagymát. sárgarépát. burgonyát. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. 41 . bimbós kel. dinnyét. Helyes. – saláta.

A nyári vetési idŒszak hosszabb. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. a kései burgonya. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. spenót. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. sárga- 42 . ilyen például. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. fejes saláta. Nagyon fontos a vetés ideje. például a sárgarépa. A vetés sorba. duggathatók a hagymafélék és a borsó. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. a cékla és a csemegekukorica. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. babot. a spenót. kis edénybe vetjük. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. Vetjük tehát a sárga. sóska magjai vethetŒk. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. petrezselymet és a borsót is. a tököt. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. mikor már rá lehet menni a földre. a sóska. az uborkát. fészekbe és szórva történhet. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. Ha lehet. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. hónapos retek. Így vethetjük a sárgarépát. kevesebb csíra fullad meg. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. Egy fészekbe több magot is teszünk. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. Sokkal jobb a sorba vetés. a szórást ne alkalmazzuk.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak.és a görögdinnyét. petrezselyem. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. vagy ha a magot ládikóba. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. az áttelelŒ kelkáposzta. A jó gazda már télen felkészül az évre. amikor ez a mód indokolt. a kelés egyenletesebb. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. valamint a céklát. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. a nyári retket és a káposztaféléket. Csak néhány olyan eset van. csemegekukoricát. majd áttelel. paprikát. ritkítással érjük el. a sütŒtököt. korai burgonyát. paradicsomot.

(Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. a spárga. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. hogy megszámoljuk. azzal is számoljunk. Ezután döntsük el. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. Laza talajba.5–3 1. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. A vetés sırıségére nincs általános szabály. burgonyát. száraz idŒben ennél mélyebben.dinnyét. tehát még kevesebb kel ki.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába. Ha bármilyen okból 43 . a bab és a csemegekukorica. kötött talajba. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. Arra azonban ügyeljünk. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. hogy melyik növény magjából kb. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. mint a csíráztató tálban. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények.és a sütŒtököt. Döntésünknél figyelembe kell venni. ha tudjuk. Továbbá jó. bár a kabakosok (dinnye. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. tök. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít.

tavaszi spenót sorai közé. ezeket még követhetik a kései. fŒ.siettetni akarjuk a kelést. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. egy évben akár háromszor is „arathatunk”. sárgadinnyét. Például a betakarított áttelelŒ saláta. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. zöldhagyma. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. zöldbabot. megkezdhetjük a vetést. MegfelelŒ tervezéssel. korai karalábé. tavaszi saláta. görögdinnyét. csemegekukoricát. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. már vethetjük az uborkát.és utóvetemények váltását. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. hónapos retek. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. persze ha az idŒjárás is kedvez. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . nyári salátát. Œsszel beérŒ növények. nyári káposztaféléket.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. még akkor is. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. s akár májusig is kitolódhat. Ezt érdemes akkor is alkalmazni. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . mint régente. Nálunk a 2. tehát a nedvkeringés már megindult. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. Ezek a fák azonban megmenthetŒk. Az ilyen oltások ideje akkor van.

a levágás után azonnal átolthatók. a szilvánál tovább is. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. akkor sokáig ne halogassuk. életerŒs. Azok az ágak. TermŒfák átoltása Sajnos. amelyek a sebet átérik. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. annál több vesszŒt oltunk. kiiktatva a sebes részt. Érdemes megjegyezni. vesszŒket is átolthatjuk. annál több ágat kell beoltani. jó gyökérzettel. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. Mikor eljön az oltás ideje. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. mert minél fiatalabb a fa. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. hogy csak az egészséges. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. viszont minél idŒsebb a fa. ügyelve arra. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. Mikor mindezzel megvagyunk. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. 50 . vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. annál biztosabb a siker. így. Azt azonban jegyezzük meg. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). mégpedig úgy. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. Ha elhatároztuk az átoltást. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. Ha lehet. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. és így a seb beforrhat. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. amelyek kevés. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik.lással. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. nem kopaszodik fel. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. érdemes Œket átoltanunk. A károsodást már a tél végén láthatjuk. Ha észrevesszük. Minél vastagabb a fa törzse. hogy lássék a zöld háncsréteg.

Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. Ezek arra valók. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. A vesszŒket párosítással. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. hanem törzses fácskaként termesszük. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése.Az idŒsebb. Ha erŒs a fánk. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. hogy a madaraktól megóvjuk. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. Ennek több elŒnye van. fŒleg a köszméte és a ribiszke. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni. a szedés könnyebb. További elŒny. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. a vastagabbakat lapozással. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. s ha kell. majd az új hajtásait. A sebeket oltóviasszal kenjük be. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. amelyeknek bél és fa része 51 . úgynevezett szívóhajtást. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. héj alá oltással. ezt ismételjük meg. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. A talajhoz közeli. kecskeláb ékeléssel. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. a vegyszeres kezelés.

Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. hogy a hajtás kb. majd az éket a hasítékba illesztjük. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. néhány óráig vagy max. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. napsütötte részébŒl szedni.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. Hogy a vízveszteséget csökkentsük. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. vízszintes vágással elmetsszük. 1–1.5–2 cm mélyen behasítjuk. így ui. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. így rögzítve azt.vagy gyapjúfonállal. és ne szennyezŒdjenek. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. 1 napig tárolhatjuk. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. PVC-szalaggal bekötjük. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. de elvégezhetjük alacsonyabban is. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. Ezután az oltást puha raffiával. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. A metszfelületek egy vágással készüljenek. pamut. A vadhajtásról az oldal. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. Ezután következhet a zöldoltás. ami az eredés biztos jele. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. a raffiakötés a hajtást bevágja. Arra kell törekednünk. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket. Ha a hajtás növekedésnek indult. a levél felett végzett. Az alany hajtását egy. hıtött térben.szemmel láthatóan még nem különült el. középen 1. Ekkor végezzük el az oltást. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk.

Eredeti termŒkörzetei Észak. legjobbak. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. Nálunk a Halehaven-. és tavasszal a fa nem hajt ki. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket.alanyon készített hasítékba. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. Sundhaven-. ha a csemetét faiskolából szerezzük be.és tápanyagellátásra eléggé igényes. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket.és Délnyugat-Kína. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. de a vékony. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. Nagyon könnyen emészthetŒ. Redhaven-. és azonnal elültetjük. a víz. 53 . ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. A hŒmérsékletre. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. Orthocidot) is tehetünk. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. A kötés legyen szoros. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. Basudint. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. talajra. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Az a legjobb. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. mint Œsszel. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. legalább 60 cm mély. Ne takarékoskodjunk a vízzel.

Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. erŒteljes növekedésı fajta. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. héja közepesen vastag. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. Közvetlen fogyasztásra. Fairhaven Amerikai fajta. amely a gyümölcs 54 . de annál egy héttel korábban érik. és nagyon jól szállítható. sırı. Gresthaven Észak-Amerikából származik. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. héja közepes vastagságú. A kiültetés után növekedése erŒteljes. Húsa sárga. sárga alapszínı. a magja körül pirosas. Augusztus elsŒ felében. aszimmetrikusak. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. virágai kicsik. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. virágai kicsik. hogy jól szállítható. néha késŒbb érik. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. levelei középnagyok. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. A fa koronája nagy. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. Nagy elŒnye. Húsa sárga. virágai kicsik. feldolgozásra is alkalmas. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. sárga. a magjánál pirosas. Gyümölcse nagy. Héja sárga vagy sárgászöld. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Közvetlen fogyasztásra.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. Meleg fekvésı területekre való. sötétzöldek. finom. Augusztus 20-a körül érik. jellegzetes aromájú. virágai kicsik. TermŒképessége kiváló. Levelei nagyok. héja közepesen vastag. magvaváló. Levelei középnagyok vagy nagyok. Szintén Amerikából származik. Gyümölcse közepes vagy nagy. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. nagyon finom. Közepesen erŒteljes növésı. kárminpiros fedŒszínnel. kárminpiros fedéssel. a napos oldalon sötétpiros. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. magvaváló. nagy elŒnye. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. Levelei nagyok. sárga. Húsa sárga.

mind közvetlen fogyasztásra. hogy melegigényes. hogy jól szállítható. sötétzöldek. finoman rostos. Sárga húsa kemény. feldolgozásra egyaránt alkalmas. a Halehaven magonca. Házikertbe. Burbank July Elberta Közepesen kései. sötétzöldek. FedŒszíne narancssárga. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. Augusztus végén érik. Dixired Észak-amerikai származású. korán termŒre forduló. Termése közepes vagy nagy. Az öntözést nagyon meghálálja. Növekedési erélye közepes. A Redhaven után 30–32 nappal érik. így csak elŒvigyázatosan szállítható. Termése közepesen nagy. 130–180 grammos. és nagyon jól szállítható. virágai is nagyok. Közvetlen fogyasztásra. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. Rendszeresen terem. kemény. Húsa világossárga. színe narancssárga. virágai kicsik. A növekedése nagyon erŒteljes. Levelei középnagyok. a magközelben pirosas. Augusztus végén. már vagy negyven éve telepíthetŒ. Halehaven Önmegporzó. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. kemény. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. sötétzöldek. 55 . Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. levelei nagyok. Levelei nagyok. mind konzerválásra alkalmas. ErŒteljes növekedésı. virágai kicsik. Hozama vetekszik a Redhavenéval. Gyümölcse nagy. Jó róla tudni. pirosas fedŒszínnel. Termése közepesen nagy vagy nagy. hogy érzékeny a nyomásra. virágai nagyok. a magközelben pirosas. ElŒnye. Húsa narancssárga. észak-amerikai fajta. Növekedése nagyon erŒteljes. szeptember elején érik. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. Önmegporzó és közepesen ellenálló. Tudni kell róla. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. észak-amerikai fajta. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni.70–80 %-ára kiterjed. Húsa aranysárga. levelei nagyok. negyede általában bepirosodik. sárga vagy narancssárga. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. héja vékony.

néhány év alatt felkopaszodna. és így termésük szakaszossá válik. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. hogy csak egy évig élnek. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. s ha nem hajtanak ki. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. Az oldalsó vázágakon. az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. Ha nem metszenénk a fát. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. egyvesszŒs és hosszú metszést.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. teljes termŒvesszŒk. Alapelv. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. A jó termŒvesszŒ piros szárú. A váltómetszés három sebzéssel jár. Ügyeljünk arra. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. nyársakon hozza termését. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. A rügyekrŒl tudni kel. teljes termŒvesszŒk. A legértékesebb részek az ún. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. ceruzánál vastagabb. Bármilyen koronaformát választunk. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. Ott alkalmazzuk.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is).és a hosszú metszés között). mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. Ezt megelŒzendŒ. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. a termŒfelület növelését is szolgálja. A klasszikus metszésformákat (váltó. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. elpusztulnak. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. szükségessé válhat a váltó. ahol a fajta. termŒrügyekkel végig berakott. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön.

majd leívelŒdik. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. termést hoz. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. hanem gallyon végezzük. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. Lényege a ritkítás. Bekurtítás nincs. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. Maradnak a közepesen erŒs.egyik vesszŒ. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. hogy nem éves vesszŒn. hogy kevésbé munkaigényes. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. és mindössze egy sebet kell ejteni. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). A hosszú metszés elŒnye. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg.

amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. csak fagymentes napot kell választani a munkára. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. mint a fekete ribiszkénél. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében.ben. ne vénüljön el. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. annak tudnia kell. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. Ennél fontosabb. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. ezért he- 58 . Itt jegyezzük meg. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. a többit eltávolítjuk. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. mert ezek hozzák a termést. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. Korán fakad. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. örvösen helyezkednek el. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. hogy a bokor ne sırısödjön be. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg.

TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány).lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. Ez abból következik. A második évben összesen 4–5. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. rendszeresen ritkítani kell. Itt sudarat ne hagyjunk. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. A vázágakon található letermett részeket. A 59 . hogy a termŒfelületet minél több fény érje. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk.

Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. és az egész növény pusztulását okozzák. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. a többit kitörjük. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. és szép. Jó tudni. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. Mindig azon legyünk. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. 60 . Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza.nyárinak viszont elŒnye. Úgy kell metszeni Œket. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. már csupán arról kell gondoskodnunk. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. hogy a bokor szellŒs. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. Ügyeljünk rá. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. ifjítani kell. ha túl hosszúak vagy görbék. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert.

A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára.vagy bordóilével permetezzünk. A betegség komplex jellegı. a háncs. a farész ezeken a helyeken barnult. tehát nemcsak egy. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. Ãk a különbözŒ kórokozók. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. a rossz tápanyag. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. a felette levŒ részek elhalnak. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. bŒ termés. az életfolyamatok defektusait. fémmentes festék. Megtörténik.) okolja. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi.és vízellátást. ollót – fertŒtlenítsük. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. a kambium. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. amelyért a kórokozók felelŒsek. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. és minden olyan gombabetegségtŒl. 61 . barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. ami korai lombhullást okoz. majd száradását okozza. a Gnomoniától. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. a lombozat sárgulását. elsŒsorban a Verticillium kártételének. fasebkátrány). ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri.

– Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. – Permetezés közben dohányozni. sŒt fennáll az a veszély. a vegetáció kezdeti szakaszában. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. Bebizonyosodott. – Fontos az optimális hŒmérséklet is.Évtizedeken keresztül a nyár vége. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. felületes. MegjegyzendŒ. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. ha néhány általános érvényı. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. míg a nagy melegben perzselnek. az emberre és a környezetre is mérgezŒ. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. de le is égetik a növényt. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. mert a szer egy része veszendŒbe megy. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. Nem árt ezért. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. ez egyúttal pazarlást is jelent. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. 62 . hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. Szeles idŒben ne permetezzünk. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken.

A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml. amely az egész arcunkat védi.5 5 10 15 20 25 37. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0.1 % 0. illetve környékének megtisztítására. – Ügyeljünk rá. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került.– Mindig csak annyi szert készítsünk. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. talaj.0 % 1. ezért használjunk sapkát vagy kalapot. – A munka végeztével mindenki. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. 1 dl = 100 ml.5 % 0.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk.05 % 0. a levegŒ.4 % 0.5 1 2 3 4 5 7. amennyit még aznap estig fel tudunk használni. Különösen ügyeljünk az orr. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. a haj védelmét.5 % 3 % 1 0. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. illetve a betakarítás közti idŒ. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. alaposan tisztálkodjon meg.5 25 50 75 100 125 187.75 % 1.3 % 0.és a szájnyílás nyálkahártyájának. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni.5 10 5 2.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl.2 % 0. azaz a napok száma. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is. az élŒvilág védelmét – is. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. s azt csak akkor távolítsuk el. g. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata.

azonnal forduljon orvoshoz. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. 64 . a legmagasabb pontról lefelé haladva. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. hányingert. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. és az egyik szert finom. kesztyıt. és sok esetben nem is eredményes. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. Ha kombinált permetlevet használunk. költséges. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. ha lisztharmat ellen permetezünk. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát.vagy szilvamoly ellen védekezünk. s egyenként permetezzük. rosszullétet érezne. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá.szárú gumikesztyı. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. az álarcot. Sokan nem gondolnak arra. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. ha alma. Már metszéskor gondoljunk arra. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. A passzív módszer az. mégpedig hŒkisugárzás útján. TenyészidŒben is így járjunk el. ún. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). védekezni. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. A ruházatunkat. Az egyik a szállított (advektív). akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. méghozzá gazdaságosan. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. Az elsŒ esetben hideg. illetve szórófejeket használjuk. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. ha például a varasodás. amikor a mély fekvésı. virágokat. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. megül. erŒs fejfájást.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. s vízigényük is nagy. ha könnyen melegszik. vagy sorokba vetjük.A korai petrezselymet akkor szedjük. mert jól tıri a fagyokat. A szárazbab hosszabb. ha a gyökere már ceruza vastagságú. mind a szárazbab melegigényes növény. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. s így másodterményként is felhasználható. A vetés ideje akkor jön el. században került.és szárazbabot. amikor a talaj már kissé fagyott. A kötött talaj csak akkor jó. A bab táplálkozási értéke nagy. mégpedig novemberben. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. akkor a sortávolság 40. Érdemes megemlíteni. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). A babok csoportosításának számtalan módja van. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. nem kötnek jól. Ha kevés vizet kapnak. Európába a XVI. május közepén vetjük. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. de ez nem is szükséges. Szlovákia déli részein a babot. a hidegre nagyon érzékeny. Így a gúla szilárdabban tart. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. május elsŒ felében. Kötött talajban 3–4. Mind a zöld-. 68 . a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. Megemlítjük. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. száraz legyen. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. Ha sorosan vetünk. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. Ügyeljünk rá. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. idŒjárástól függŒen. A laza szerkezetı. hogy megduzzadjanak. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe.

Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. József idejében kezdŒdött. közepe. A zöldségfélék közül a legfontosabb. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. például csemegekukoricával is. Erre a célra a 10–12 °C-os. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. Általában akkor fogjunk hozzá. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. fŒzeléket készíthetünk. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. árnyékban lombozata megnyúlik. Ellene a legjobb védekezés. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. súlya 6–8 dkg. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. ne ültessük. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. A mıveletet üvegezett verandákon. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. Túl korán. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. A cél az. melynek átmérŒje 4–7 cm. világos helyiségek alkalmasak. A korai burgonya legjobban a könnyı. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. A babból levest.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk.és B-vitamint tartalmaz. fóliasátorban is elvégezhetjük. így nem szóródik ki belŒle a szem. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. 69 . homokos. mivel fagyérzékeny. Ültethetjük köztesként. korán felmelegedŒ vályogtalajt. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is. Fényigénye jelentŒs. legolcsóbb energiaforrás is. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. vastag csírák legyenek. tápanyagokban gazdag.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. ami kb. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. 8 hétig tart. JelentŒs mennyiségı C. A karóbab futtatható kerítésre is. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll.

a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. Krasa. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. Karin. Dita. csírájukkal felfelé helyezzük el. Koruna. Oreb. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. Lukava. a hazai Eta. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. Kam˘k és a Zvíkov. A sortávolság 70 cm legyen. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. megsemmisítése. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. nyirkos föld kerüljön. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. Karla. Krista. Ha lehetŒségünk van rá. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. a kötŒdés elŒkészítésére. A növény 2–3 hét múlva kel ki. Svatava. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. középkötött talajon 9–10. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. hogy a hajtások mellé friss. Iva. mikor a gumók elérik a diónagyságot. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. Nora. A leveleken sok petét raknak. Pedig diabetikus eledel 70 . Radka. húspiros lárvák kelnek ki. Boubín. Rersy és a német Gloria. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. közepén jelennek meg. a német Adretta és Tempora. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. Ostara. a holland Ausonia. s persze. Homoktalajon 11–13. Zlata és a holland Desirée.

Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. Spenót A spenót Iránból. majd Európába juttatták el. ahol a talajvíz szintje mélyebben van. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk.és B2-vitamint tartalmaz. sok C. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2).és foszfortartalma jelentŒs. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. s viszonylag nehezen tisztíthatók. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. Európába a XVII. ha mindig annyi gumót szedünk. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. a 71 . Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. század során került Észak-Amerikából. Könnyen emészthetŒ. A növény kezdetben lassan nŒ. 13–16 cm mélyre kerüljenek. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. Abban az esetben. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. Az arabok elŒször Afrikába. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. Mivel rövid tenyészidejı.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. Ha kevés a gumónk. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. a gumók fokozatosan aprókká válnak. A gumók húsa fehér. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. BŒven termŒ. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. Afganisztánból származik. május elején. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. A legjobb azonban. Mivel ellenálló növény. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). mert felszínük ripacsos. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. ha túl sırın lennének az új növények. amennyit éppen fel akarunk használni. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat.

hogy a kisebbek még nŒhessenek. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. A talajt a vetés elŒtt felássuk. Termesztése azért is indokolt. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk.és káliumtartalmú mıtrágyákra. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. majd elsimítjuk. azonnal vethetünk.és utó-. Mindig a nagy leveleket tépjük le. energiadús. Nagyobb területen csak a XVIII. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. sŒt még köztes növény is lehet. A kukoricában sok a karotin. retek. Œszi salátát. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. KésŒbbi tavaszi szedésre. Az év során három szakaszban is vethetjük. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. A legtöbb cukor a zsenge.vetésforgóban elŒ. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. szeptember elején. a vetési mélység 2–3 cm legyen. de salátának is elkészíthetŒ.és utónövényként is szerepelhet.és Közép-Amerika. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. Fényigénye nagy. köztesként tököt. tejes szemekben van. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. Viroflay. A korai borsó. KedvezŒen reagál a nitrogén. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. Herkules. betegsége nincs. vas és mész is. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. A cse- 72 . babot is. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. mert elŒ. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. Industria. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. Ízét cukortartalma határozza meg. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. Nagy elŒnye. Az utóbbi Franciaországból származó. A sortávolság 20. régóta termesztett fajta. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. LegelŒnyösebb. amint a talaj felengedett. akkor utána feltétlenül végezzük el. A kukorica hŒigényes növény. Vízigényes. században kezdték el termeszteni. hogy komoly kártevŒje. saláta. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. mély rétegı. A középkötött. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. BŒven található benne foszfor. friss állapotban a C-vitamin is. Legismertebb fajtái a Matador. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik.

században nemesítették ki Belgiumban. s hıvös helyre tesszük. kissé meszes talajokat szereti. Ne ültessük sırıre. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. Kapálnunk általában kétszer. sŒt el is pusztul. tárolhatósága így jobb. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. B1. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. Legjobb. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. ha a csöveket hajnalban törjük. Jó elŒterménye lehet a retek. A nagyon laza. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. a gyomtalanítás. terméshozama pedig kisebb. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. karalábé. mint a csemegekukoricát. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. ne sajnáljuk a fáradságot. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. háromszor kell. A XIX. a magasabbakat 60 x 70 73 . Tenyészideje rövidebb. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. Hideg talajba semmiképpen se vessük. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. májusban vetjük. így szedése is folyamatosan történhet. mert csak elfekszik a mag. Szárazanyag-tartalma nagy. Kötött talajon 5–6.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. MidenekelŒtt a középkötött. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. ez bármely fiatal részt megtámadhat. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. fajtától függŒen. meghálálja az elegendŒ nedvességet. Érdemes megemlíteni. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. mert viszonylag sok fényt igényel. Magját cserépbe vagy ládába. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. A sorok egymástól 40. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. mint a csemegekukoricáé. Ha szárazság van. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. de inkább május elején vessük. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. A szemek héját körömmel felszakítva. mint más káposztafélékéé.és B2-vitamint tartalmaz. fejes saláta.

A bimbóskel igen fagyálló. Téli zöldség. mert hosszú nappalon magszárba megy. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. A szedést akkor kezdjük meg. jól fejlett erezettel. A palántákat így július közepétŒl lehet. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. 74 . július elején a lomb levágható és fogyasztható. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. Brokkoli A karfiol közeli rokona. ha beköszönt a tél. Két-három hét múlva. 30 x 30 cm-es távolságban. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. Sok vizet kíván. Ha nyári fogyasztásra termelünk. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). kb. Závitka. rendszeresen öntözzük. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. akkor február végén melegágyba vessük. állandó helyre ültetni. innen március végén ültessük ki a szabadba. tövestül. jelentŒs C-vitamin tartalma van. szabad földi ágyba vetjük. kissé kesernyés. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. Másodnövényként termesztjük.cm-es kötésben ültessük. Levelei nagyok. Másodterményként termesztik. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. akkor a pincében. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. Ãszi-téli felhasználásra június elején. homokba ültetve tárolható. Szedése akkor kezdhetŒ. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. Folyamatosan szedhetŒ. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. szorosan egymás mellett. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. igen jó és bŒ vitaminforrás. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek.

könnyen és jól megerednek. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. A fügét nálunk sokan nem metszik. itt a sötétben nŒnek ki. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. levesnek fogyasztható. A cikória leve kissé kesernyés. Lakásban is hajtatható. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. földdel takarjuk le. inkább elterülŒ. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. a köves. enyhén ecetes vízbe. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. fokozatosan neveljük ki. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. A fügebokor a talajra nem igényes. A fügebokor koronáját. A nyirkos. Halvány tŒrózsái. pincébe ültetjük ki. amely 5–7 ágból álljon. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. Salátának. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. száraz helyeken is jól érzi magát. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. de a termés kiegyenlítetlen 75 . amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. Egyszerıbb azonban. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. Laza szerkezetet. rengeteg karotint tartalmaz. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. a téli hónapok friss salátája.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. ha cserépbe. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. szalmával oldhatjuk meg. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. ÉvelŒ növény. Májusban. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. és azt ültetjük el.

dzsem. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. Akkor érett. de kitınŒ befŒtt. Fügebokrunk hosszú. Így egyúttal ritkítást is végzünk. jellegzetes zamata van. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. sŒt bor is készíthetŒ belŒle. A füge nagyon finom gyümölcs. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. A metszés optimális idŒpontja május eleje. Csak éretten szedjük. mert nem utóérŒ. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. 76 .lesz. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást. ha a növényt elágazások. Frissen is fogyasztható. amikor a nedvkeringés már megindult.

Nyár .

.

mert a nyitott.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. mert könnyen megfonnyad. ne sérüljenek meg. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. Az íz. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. Ha piacra. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. A szüret ne érjen véget a betakarítással. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. hogy a termŒnyársak. hasadt és törött koronarészeket. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. a harmat leszáradása után. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. A szüretre. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. mikor a gyümölcs felülete már száraz. 79 . zölden szedjük. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. HıtŒszekrényben. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. Egyéb célra (lének. legfeljebb két hétig tart. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. mert így nem sérül meg és tovább eltartható.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. de még a teljes érés elŒtt. hıvös helyre. A koronát. 1 °C-on. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. bornak. Ügyeljünk rá. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. a jövŒ évi termés alapjai. A köszméte kényes gyümölcs. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. mert íz. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. mert különben könnyen befülled. Túlérve hajlamos a hullásra. A leszedett szamócát árnyékos. A szamócát legjobb másnaponként szedni. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. hosszabb szállításra szánjuk. Ismerkedjünk meg ezekkel. úgy.

80 . késŒbb termésre forduló fajták számára. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. Gyökerei azonban törékenyek. bŒven termŒ. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. A nagyon meleg. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. A mıveletnél. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. hogy a háztájiba. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. A törpe. csapadékos területeken. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. ElŒször is érdemes leszögezni. mert termése könnyen szétesik. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. Közülük a talaj kötöttsége. csapadékosabb mikroklímában. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). s azokat termŒkaros és karcsú orsónak.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. száraz. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. jó talajokon. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). levegŒ. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. hıvös. vagy sövénynek neveljük. lapos rekeszben. különösen a hıvösebb.A málnát gondosan szüreteljük. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. elsŒsorban a talajviszonyokhoz.

mint az almáé. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. Clap kedveltje. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. mint például a Bosc kobakja. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. mint a cseresznyének. ahol nem tudunk öntözni. és pl. M 2. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. amely általában enyhén törpésít. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. mégpedig olyan helyen. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. A jó levegŒzöttségı. A birsalanyok középkötött. és a szárazságot is elviseli. nem túl kötött. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. az MM 106. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. 81 .A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. FŒleg a meleg. Ügyeljünk azonban arra. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. MegemlítendŒ még. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. melyek közül az M 4.

A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. Tudnunk kell. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. mély rétegı talajokon szépen díszlik. hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. Kötött talajokra. A tapasztalatok arra utalnak. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. jól terem. katlankoronára célszerı kinevelni. a vadŒszibarack való. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. tŒosztást végzünk. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. MegemlítendŒ. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. így pusztulásra hajlamossá válik. A jó levegŒzöttségı. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. Szinte bárhol jól terem. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. oltunk vagy szemzünk).Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. Meszes. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. száraz talajokra a keserı mandula. olyan helyekre. de ez a faj nem is igényli ezt. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre.

A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. alva maradnak a következŒ tavaszig. az alany héja könnyen felválik.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. Ezt félfás állapotban szedjük. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. mirobalánra. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. 2) szempajzs. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra.és a vadkörtemagoncot. Azt. minél életerŒsebb az alany. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. sŒt kökényre is. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. de nem hajtanak ki. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás. a köteget pedig 83 . A szemzés nagy elŒnye. Ha élénk a nedvkeringés. Az eredés annál jobb lesz. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük.

Így az egész 84 . majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. A kötözés célja az. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. A szemzés csak jó éles. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. s akik ismerik is. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. Nem szabad a vágást részletekben végezni. A megeredt alvószemzés tavasszal. tiszta késsel végezve lehet eredményes. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. a nedvkeringés indulásakor kihajt. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. annál biztosabb lesz az eredés. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. mert akkor a szem nem ered meg. úgy. akkor a munkánk nem volt sikeres. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. Arról. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. Bizonyított. A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. A szemet tehát úgy vágjuk le. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. Ennek elsŒsorban az az oka. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. hogy sikerült-e a szemzés. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. kiszáradását. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad.

hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. szalmás istállótrágyát. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. fırészport. morzsás szerkezetı és nedves marad. gazdagabb humuszállomány következtében. A talaj a mulcs alatt laza. Ha erre tŒzeget használunk. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. Ez különösen tavasszal elŒnyös. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. sávosan kell végezni. Œsszel és télen magasabb. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. beszánthatók a talajba. s a nedvesebb környezet. gyomoktól megtisztított. 85 .vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. annak napi és évi ingadozását. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. tŒzeget. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. mint az árnyékolatlan. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. mint a nem takart talajoké. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. friss komposztot. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. hogy a takart területen egérkár léphet fel. Csökkenti a párolgást. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. lekaszált füvet. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. szalmát. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. amikor az a célunk. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére.

A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. néhány nap alatt lejátszódik. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. egyszerre hervadnak el.és a meggyfák törzsén. védelmet a fertŒzés ellen. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. 86 . amely tökéletesen lezárja a sebet. az ismétlŒdŒ. hogy megszáradva megrepedezik). EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. vastagabb ágain. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. A károsított rész felületén rágcsálék. az alatta levŒ megbarnult. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. a cseresznye. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. s egy gyantaszerı váladék (mézga. A mézgacseppet. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. A levelek. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. mintha leforrázták volna Œket. a fa teljes pusztulásával jár. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. amely a fa kérge alatt készíti járatait). akkor rákos seb keletkezik. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. ürülék. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. mézgacsepp. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya.és vízellátást. ha a törzset teljesen átérte. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. Santar M-t és fabalzsamot is. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. A favagy az ágelhalás gyorsan. csomót leszedjük. A mézgásodásnak többféle oka lehet. az ingadozó talajvízszint. a kéregmoly hernyója. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. megfelelŒ tápanyag.

május elejére – ütemezve. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. s így elérjük annak megerŒsödését. ElŒfordulhat azonban.és az oldalvesszŒk helyzetét. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. Abban az esetben. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását.és tŒsarjak. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. A vitorla jellemzŒje. ElŒfordul az is. Az erŒs növekedésı. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. A zöldválogatás. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. A külsŒ. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. a többit tŒbŒl távolísuk el. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. hogy kissé be is kunkorodik. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. nem hajt ki. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. amelyre alapoztunk. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. Ez azzal a veszéllyel jár. A fiatal. a vízhajtások. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. a gyökér. hogy a végálló rügy. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. hogy a korona aránytalanná válik. ha a végálló rügy rendesen kihajt. a hajtások visszacsípése. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. és a hajtás további növekedése megszınik. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. egymást keresztezŒ. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. a sudár. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak.

tárolhatósága is. a gyümölcskötŒdés. Ha huzalpárok vannak. javul a gyümölcs minŒsége. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. A hónaljhajtások eltávolítása. színezŒdése. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. A válogatást akkor kezdjük el. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. a terméshozam. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. melyet a virágzást követŒen végzünk. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . nehogy az erŒs metszéssel harmadik. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. akkor nincs szükség a kötözésre. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. színezŒdését. nélkülözhetetlen mıveletek. a koronafelület. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. tehát javul a fény és hŒellátás. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. de akkor már vigyázni kell a mértékére.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk.

hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. Mindig az erŒsebb. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. tŒbŒl metsszük ki. hajtásválogatás lehet. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. Az Œszibarackfák zöldmetszése. vízhez. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. ezáltal a megmaradó. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. a bogyók színezŒdése. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. Az egészséges. a rothadás meggátlása. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. fennáll viszont a veszély.ti visszacsípése. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. Ezt az iker. napfényhez juttatni. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. Œsszel idŒben beérnek. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. Ez érthetŒ is. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. A lombos fákon a ki nem hajtott. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. MegjegyzendŒ viszont. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek.és vízhajtások. 89 . és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni.

szilva. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. A fajtákon belül is van különbség. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. Vannak napos és árnyékos. málna. Gyümölcstermesztéskor. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. szeles és szélcsendes. mint az adott hely légköri állapotának. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. minél meredekebb. Ha ilyenek vannak kertünkben. mégpedig annál hosszabb ideig. dió. Aligha járna munkánk sikerrel. Sík vidéken minden hely egyformán napos. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. mandula. füge.A munkát úgy ütemezzük. a körte. mint a Magyar kajszi. naspolya. mint a síkság. a berkenye. a szeder. köszméte. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. mert a „megválogatott”. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. kajszi. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. Nem kíván egész napi megvilágítást. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. a mogyoró. a hŒmérsékletnek. idŒjárási jelenségeinek rendszere. Ez nem más. az alma. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. Ez azért ésszerı így. az áfonya. mégpedig a helyre jellemzŒ. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. fagyveszélyes és fagymentes helyek. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. száraz és nedves. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. Jó tudni. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. ringló.

berkenye. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. köszméte. cseresznye. meggy. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. szeder. szélcsendes fekvéseket kedvelik. Bár nem a legrosszabbak. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. málna. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. kajszi. hanem késŒbb. ezért a dúsabb páratartalmú. amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. viharos szél kíséri. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. Ide tartozik a piros ribiszke. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. Legjobb a délies (délkeleti. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. som. birs. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. s így teljesen elpusztulhatnak. körte. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. jég. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. Ilyenek a fekete ribiszke. naspolya. Ilyenek a mandula. alma. a kajszi és a mandula érzékeny.északi lejtŒ kapja. dió. füge. A téli fagyokra a füge. Œszibarack. illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. mert az ottani erŒs sugárzás. szamóca. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. az Œszibarack. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. Zárt fekvésı 91 . délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. szilva. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. déli.

cseresznye és a szeder. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. HŒmérséklet. Melegigényes fajok a füge. naspolya. gesztenye. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. szamóca és a som. vagy ha nincs más lehetŒségünk. mint a környéken.helyen. mogyoró. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. fát. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. Van azonban a szélnek hasznos is. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. a köszméte. medencében. ágakat törhetnek le. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. akár falat is építhetünk. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. A szelek száríthatnak is. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. a szilva. fasorokat telepítünk. ott fagyzugra lehet következtetni. töltést) el kell távolítanunk. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. néha elég a sövény megnyitása is. birs. málna és az áfonya. a Delicious fajtakörhöz tartozók. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. a piros és a fekete ribizli. A szél. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. mandula. az Œszibarack. a körte. az almák közül pl. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. 92 . mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. Közepesen melegigényesek a dió. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. szélviszonyok. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. kajszi. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak.

ha az adott faj. Ne ültessük száraz helyekre. arra a pontra. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. meszes. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. Különösen ott érzi rosszul magát. vízáteresztŒ talajokat. Évi csapadékigénye 700–800 mm. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. fasorral. -fajták környezeti igényeit megismerjük.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. Fényigénye határozott. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. A vad alanyon álló almafák az 1–1.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. Az alma a nyirkos. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. páratartalma fokozott. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. párás. az árnyékot nem kedveli. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. Ha ez túl alacsony. Érdemes megjegyezni. humuszos. talaja nehezebben szárad. Törpe alanyon viszont az 1. akkor lesz csak igazán jó a termés. Fagyveszélyesebb. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. Fontos a talajvíz szintjének állása is. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. 93 .

5–1. illetve a szilvák. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. mészszegény talajban rövid életı. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. eléggé. A cseresznye a meleg. A nyári forróságot jól elviseli. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. meleg. ami növeli a fagykockázatot. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. nyirkos. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. Minden tekintetben igényesebb. A talajban is válogatós. mint a vad alanyba oltottak. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. napos.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. A kajszi meleg és fényigényes faj. Célszerı a túl meleg. A téli fagyokra érzékeny. Széljárta helyekre ne telepítsük. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. A magas talajvizet is elviseli. a hıvösebb. mert itt virágai korábban fakadnak. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. Teleinket jól bírja. igénytelen. kivéve annak levegŒzöttségét. de az 1. mély rétegı. A talaj tekintetében. Nem érzi jól magát a száraz. a középkötött. ahol nem képzŒdnek fagyzugok. szenved viszont a nagyon kötött. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. nem túl párás. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C. és meghálálja a tápanyagban gazdag. ha a talajvíz 2–3 m körüli. délies fekvéseket is elkerülni.A körte egyike a leginkább víz. kötöttebb területeken a mirobalán. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. de januártól. középkötött talajokat. Talajban sem válogatós. Mindenképpen olyan területre ültessük. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. mély rétegı. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. tápanyagban és humuszban gazdag. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. s a terület az utófagyoktól is mentes. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. Az árnyékot rosszul tıri. hideg és kötött talajokon. A nagyon meszes. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. Szereti. jó minŒségı. mint az alma. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. sŒt a köves. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. a nyári hónapoké 94 . Csapadékigénye közepes. kavicsos élŒhelyeken is.2 méteres talajvízszint sem károsítja. Kedveli a jó minŒségı. Mészigénye nagy. jó szerkezetı. Elégséges mészellátottságot kíván. nyirkos területeken.

A kötött talajokon szintén jól megél. Fényigénye nagy. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. nem tıri az árnyékolást.pedig 20 °C felett van. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. A talaj tekintetében nem igényes. levegŒtlen talajokon sárgul. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. szerves anyagokban gazdag. Bár alkalmazkodóképességük jó. 95 . A nagyon kötött. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. ugyanis késŒbb virágzik. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. Forró. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. magas mésztartalmú földet. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. levegŒs. sŒt. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. Mindenképpen délies. hogy inkább a nyirkosabb. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. ezért azokat nehéz leválasztani. savanyú talajokat kedveli. arról sem szabad megfeledkezni. oda ne telepítsünk málnát. ha tartós. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. meleg talajokat. Különösen nem szereti a tömött. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. Tıri a szárazságot. levegŒtlen. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. mint a kajszi. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. a -16 fok is sokat árt neki. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. A ringlók a talajra igényesebbek. Nem szereti. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. A téli fagyokat általában jól viselik. mint a Besztercei szilva. agyagos. A ringlók érzékenyebbek. Szereti a vizet áteresztŒ. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. de a száraz helyeken szenved. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. így a magas talajvízszintet is jól elviseli.

és a tŒtávot úgy válasszuk meg. ElŒnyösek számára a szellŒs. mert ott magasabb a páratartalom. fejlŒdése megsínyli. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. ha a talajvíz nincs túl mélyen. KésŒi virágzású. de ha a nyár aszályos. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. A talajban nem válogatós. levegŒs. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. légjárta termŒhelyek. ezért hŒigénye alacsony.0–6. ezt kertünkben. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. A nagy meleg lombhullást is okozhat. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. ott leveleit lehullatja. Legjobban a meleg. mint a málna. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli. de akkor sem. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. Szereti. különösen ha telepítésünk déli fekvésı.0 közötti. de inkább a hıvösebb. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. mély rétegı. de jobban tıri a szárazságot. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. középkötött talajokat kedveli. A mérsékelten nedves. s az utófagyoktól sem szenved. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. mint a forró fekvéseket kedveli. szerves anyagban gazdag.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. Ha aszályos az idŒjárás. Nem túl nagy a csapadékigénye. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. nyirkos. köztes növényként is ültethetjük. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. A kemény teleket is jól tıri. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. ha a 96 . Az optimális pH érték 5. A köszméte Északról származik. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon.

nem számíthatunk gazdag termésre. a fekete ribiszke. bokrokat. Ezzel szemben az alma. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. a körtének. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. a cseresznyének. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. lombozatuk viszont gazdag.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. érése idején igénylik. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. tehát sok vizet igényelnek. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. a diónak és a piros ribiszkének. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. mint azok. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. azt is tudjuk. ÉrthetŒ ez. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. Érdemes megjegyezni. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. A gyümölcsfák alanyuk. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. ahol nem mıtrágyáztunk. Több gyümölcsöt kapunk. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést.

A gyepesítés mellett szól az is. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. Az egyetlen. a kajszi. a körte. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. érdemes-e. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. Hátrányt jelent. mégpedig úgy. Általánosan követendŒ szabály. ízük pedig jobb lesz. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. A gyümölcsfák öntözésére a községi. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. az a tavaszi gereblyézés. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. Az alma. s a környezet is kellemesebbé válik. de az Œszibarack. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. mert kiöntözés közben felmelegszik. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. a városi vízmıbŒl származó. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. amit el kell végezni. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. a kevésbé szennyezett patakok. A probléma viszont megoldható. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. gyepesíteni csak ott helyes. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. 98 . a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. Természetesen ez nem véletlen. Feltehetjük viszont a kérdést. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. mely egyben jóval gazdaságosabb is. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. folyók vize is alkalmas. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük.

alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. A házikertbe valók a hónapos szamócák. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. A szamóca nem túlságosan igényes növény. de folyamatosan teremnek. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. 99 . LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. ott pótoljuk. Az utóbbiak a májusi. Ha a terület kigyomosodott. Ahol a fı hiányosan kelt. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. amelyek indákat nem hoznak. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. mély fekvésı. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. bármikor gyepesíthetünk. közepesen kötött. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. hagyjuk ülepedni. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. Fagyveszélyes. hanem magkeveréket. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. de meghálálja a jó vízgazdálkodású. tápanyagokban gazdag vályog. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. Ott. ennek ellenére legeredményesebben a napos. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. Ne egyféle fıfaj magját vessük. hideg. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. kapáljuk meg. A gyep kemény magágyat kíván. gyümölcseiket rövid idŒ alatt.

fertŒzött. Gyökereiket sohase metsszük. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. foltos levelı szaporítóanyagot. mert akkor elpusztulnak. befullad és elpusztul. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. és arra is ügyeljünk. amelynek optimális ideje március vége. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. sırı legyen. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. Ne vegyünk meg hervadt. majd ássuk és gereblyézzük fel. majd következhet az ültetés. Gyökérzete erŒs. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. pihenni. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. szeptember elején elültetni. Még az ültetés évében termést is érlelnek. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. szeptember elejéig önálló életre is képes.és tŒtávolságra is sıríthetjük. Ismeretes a soros termesztés is. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. de ezt pl. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. lazán. ahogyan eredetileg voltak. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. hogy teleszívják magukat. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. ahol a sor. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. Az elŒkészítés célja az. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. porhanyósan. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. fonnyadt. ha pedig a palánták magasra kerülnek. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat.Aki most kezdi termelni. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. 50 x 40 cm-es sor. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 .és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. hogy ne hajoljanak vissza. gyorsan kiszáradnak. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. tápanyagokban gazdag.

a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. Szedési ideje 20–25 napig tart. valamint hónapos szamócafajtákat. BŒven terem. Gyengén illatos. szeptember elején ültetve. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. élénkpiros. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. feldolgozásra egyaránt felhasználható. Tavasszal. amikor a föld fagya kiengedett.reggel ültessünk. Húsuk közepesen kemény. Növekedési és indaképzési erélye közepes. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. a késŒbbiek kúp alakúak. 101 . A folytontermŒk a nyár elején adott. friss fogyasztásra alkalmas fajta. enyhén tompa kúp alakú. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. fényes. Az elsŒk csonka kúp. Gyümölcse nagy vagy középnagy. középkorai érésı. tavasszal már szedhetjük. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. vörös. így telepítése a háztájiban indokolt. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. de gyümölcseik aprók. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. de öntözni kell. gyakran üreges és világospiros. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. Felületük sima. Szárazságtırése megfelelŒ. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. hogy nagyon jól szállítható. Ismerünk egyszer. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. nagy gyümölcsı fajták. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával.és folytontermŒ. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Óriási elŒnye. Viszonylag jól szállítható. Korai. fogyasztásra. Korai.

Nagyon szép. közepén szedhetŒ. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. Egész Európában elterjedt. lédús. Értékes fajta. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. Nagyon termékeny. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. sŒt ki sem fejlŒdnek. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van.Indaképzése bŒséges. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. a második augusztus elején. fénylŒn vörös. hogy fogyasztásra. Ültetésre érdemes fajta. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. Ha vízhiánnyal küszködik. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. Egész Európában elterjedt. Megérdemli. Sırı. mint a többivel. hónapos szamóca. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. Nagy elŒnye. sırı. tömött. Eléggé fogékony a Botrytisre. Húsa sötétpiros. Rujana Németországból származó. gyümölcsei aprók maradnak. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. a továbbiak csonka kúp alakúak. Óriási elŒnye. mutatós fajta. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. s az indaképzése is erŒs. Közepes érésidejı. sötét meggypiros. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. folytontermŒ fajta. erŒs. erŒs növekedésı bokra van. így néhány szedéssel betakarítható. hogy hajtatásra is alkalmas. felülete pedig sima. termesztése ezért ajánlatos. Párás helyen viszont könnyen rothad. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. ElsŒ termése június táján érik be. magas bokrot nevel. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. kemény. több ország fŒ fajtája. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. minden évben megbízhatóan terem. Az elsŒ gyümölcsök szív. apró gyümölcsı. indáit minél elŒbb el kell távolítani. ElŒnye. gyümölcse igen nagy. hogy érési ideje viszonylag rövid. Feldolgozáskor színtartó. Friss fogyasztásra elsŒrangú. Senga Sengana.

hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. vagy egyáltalán ne használjunk. 103 . hogy a gyakori. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. vagy ami még fontosabb. Ha viszont szaporítani akarunk. szeptemberben – van szükség. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. fontos tehát. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. A választék oly bŒ. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. és így kevesebb termést kapunk. mint hasznos. Ügyeljünk arra. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. gyér öntözgetés inkább káros. miáltal díszítŒ szerepe lehet. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. piaci elvárásokban megfelelŒt. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre. a másik termŒrügyképzŒdés.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. sok termelŒ elköveti azt a hibát. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. Sajnos. Örömmel könyvelhetjük el. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. gyöngítik a töveket. másutt viszont távolítsuk el valamennyit. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. addig a szamóca a földön terem. Telepíthetjük akár járdák mellé is. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. Érdemes megemlíteni. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. mert ha megmaradnak.

A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. Ahhoz. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. A lekaszált levelek komposztálhatók. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. Japánban) már a III. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. s ki is lyukadhat. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. Hosszú ideig alig ismerték. A fehérfoltosság elŒször barnás. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. Biológiai értéke jelentŒs. bíborvörös foltokban jelentkezik. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. Egyéves növény. Európába a múlt század elején került. 104 . amelyek közepe késŒbb kifehéredik. torzulnak. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. inkább tüzeljük el Œket. mindjárt a szüret után kell elvégezni. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. Igaz. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. igen apró állatkák. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. nedves körülmények között elrothadnak. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. század óta ismert és termesztett növény.

Vízigényes növény. amire egyáltalán nem szolgált rá. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. A mészhiányra eléggé érzékeny. Az árnyékos helyeket nem kedveli. a pincében tároljuk. Az elmondottakat figyelembe véve. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . Sok benne a foszfor a vas és a mész. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni.és káliumigénye. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. akkor gyorsan növekszik. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. ahol az öntözése nem okoz gondot. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. Kertünkben ezért oda ültessük. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. Ezt úgy is elérhetjük. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. Sekélyen gyökerezik. de a talajban nem nagyon válogat. és onnan terjedt tovább.és a humuszos homoktalajokat szereti. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. Többnyire salátaként fogyasztják. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. Sovány talajokon is megterem. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. LehetŒleg földlabdával együtt. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. homokos vályog. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. valamint a jó tárolhatósága miatt. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. ElsŒsorban hıvösebb. a Nozakit engedélyezett.és B2-vitamint tartalmaz. legjobban mégis a vályogos. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot.A legvízigényesebb növények egyike. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. akkor gyökerestül szedjük fel. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. Ha nem fészekbe vetettünk. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele.

például úgy. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. nagy valószínıséggel elfagynak. Ismeretes. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. káliumban gazdag talajt igényel. Különösen veszélyes számára. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. meszes.zama. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. A talajjal szemben igénytelen. s ha ismét lehılés áll be. Nedves. Elterjedt nézet. nedves homokban tároljuk. Bizonyosra vehetŒ.és utóveteményként is. melyet a Beet mosaic vírus okoz. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. Jól elŒkészített. a répatestet pedig pincében. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. Meleg. 15 cm-re egyeljük. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. Ezen némiképp segíthetünk. Lengyelországban. a nagyon jó ízı Betinát. hogy ott érdemes ültetni. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. A kikelés után kb. A cékla rendszeresen szedhetŒ. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli.) Ezután a talaját kapáljuk meg. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . A leghatásosabb védekezés. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. középkötött területeken is.és fényigényes növény. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. a konzerválásra alkalmas Renovát. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. sokféle formában felhasználható. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. Termeszthetjük elŒ. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. A cékla ízletes salátanövény. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. ha a korai virágzást késleltetjük. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen.és Kelet-Ázsia. de megél a száraz.

A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. BŒtermŒ. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. FénykedvelŒ. Héja vastag. virágai nagyok. könnyen törhetŒ.és levéltetı. A talajra nem igényes. édes. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. cserjesornak is kiválóan alkalmas. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. Gyümölcse nagy. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. Magja nagy és édes. színe szép sötétbarna. Ne magról kelt csemetét. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. Arányos növésı.A mandula önmeddŒ. puha. Rendszeresen terem. széles. Már a görögök és a rómaiak is termelték. Héja puha (félpapírhéjú fajta). A fácskákat kb. mely térhatárolásra. már csak azért is. Szüretelését akkor kell elkezdeni. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. mert sekélyen gyökerezik. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. s ott megbarnulhatnak. megnyúlt. lándzsa alakú. 107 . zöld burka felreped. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. viszonylag sırı bokor. valamint a monília. terebélyes koronát alakít ki. amikor külsŒ. Hlohoveci – fája egészséges növésı. Télen jól tıri a hideget. de leginkább a jó vízgazdálkodású. Ãsszel ássuk fel az alját. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. A mogyoró trágyaigényes növény. tojásdadon félhold alakú. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. sırı koronát nevel. gyakran rászorul a nyári öntözésre. nagy. megpenészesedhetnek. a termések a földre hullanak. kellemes. felfelé törekvŒ fát nevel. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. íze édes. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. tejfehérek. Gyümölcse középnagy. Ha szedését sokáig elodázzuk. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs. ezért kertünkbe több. Héja nagyon vékony. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. Gyümölcse középnagy. ujjal könnyen szétnyitható. 2–5 méteres bokor. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. istállótrágyával. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. Magja sötétbarna színı. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. megnyúlt. Magja édes és keserı is lehet.

legegyszerıbb azonban. savanykás fekete eper (M. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. A méhészek is nagyon kedvelik. sétapálcát. ízletesebb gyümölcse van. Általában ivaros úton szaporítják. A hazánkban gyakrabban termesztett. szeptember végén érik. s azokat telepítjük. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. A fekete eperfának kellemesebb. ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. szeptember elejéig érik. hogy a bokor szépen. Nagy elŒnye. Gyümölcsét frissen és 108 . Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. a másik a fekete vagy sötétpiros. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. kiváló minŒségı. nigra). A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. Egyik a fehér gyümölcsı.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. igen termékeny. formás fája alapján díszfaként is értékes. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. augusztus végétŒl. hogy térigénye elég nagy. ezért jól tesszük. Háztáji kertbe ajánljuk. Gyakran elhangzó panasz. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. ha több fajtát keverten telepítünk. Jegyezzük meg. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. de termést nem érlel. Termése jó minŒségı. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. Virágzása a tavasz legelejére esik. édes ízı fehér eper (Morus alba). Középmagas. erŒteljesen fejlŒdik. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. Igen termékeny. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. kiesik a kupakból. szép levelei. Ne feledkezzünk meg arról. Makktermése van. a cukrászipar is gyakran használja.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. a fagyokra azonban érzékeny. késŒn. BŒ hozamú. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. szeptember második felében érik. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. Lényegében két fajról van szó. csak az elöregedett. szerszámnyelet készítenek. hogy fák alatt. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. hogy elágazzanak. A rugalmas mogyorófából síbotot. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll.

kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. 109 . A téli hideget jól bírja. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. de a hideg. nedves talajokat nem nagyon kedveli. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. A kártevŒk. sem „birskörte” nincs. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. A talajban és az éghajlatban nem válogat. ezért ellene fokozottan kell védekezni. birskörtének mondják. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. Sok beavatkozást nem igényel. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. a félárnyékos helyen is terem. pedig sem „birsalma”. ha az elsŒ dér már megcsípte. Nagy elŒnye. Mélyzöld. szép. a májusi fagyok után hozza. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. Még a háztájiban is ritkán ültetik.befŒzve is fogyaszthatjuk. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. fonákján bolyhos levele. aki teheti. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. Egyetlen hátránya. Metszegetését azért is kerüljük. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. A téli fagyokat jól bírja. pedig szép bokra bŒven ontja a termést. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. Bokor alakra neveljük. A nemesített egyedek ellenállóbbak. Jellegzetesen fanyar-édes. szinte nem szorul perme. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. Fehér virágait késŒn. illetve a tárolás során már utóérett. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. 3–4 cm hosszú. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. természetes koronát alakít. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. Birs Nagyon értékes gyümölcs. mint a magoncok tezésre. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. a 3–4 cm-es termést.„Apyrena”-t termesztik.

A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. s fŒleg magas fává nŒ. hogy több. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. Sekélyen gyökeresedik. rózsaszínı virágaival.szárnyaltak lembe. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. bár csípŒs. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. de fanyar. összehúzó. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. ezért metszeni nem szabad. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. A hazánkban engedélyezett. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. piros bogyójú faját.„szotyósra” érik. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. körte alakú sárga termései barnára érve. Zselének. száraz talajok kivételével mindenütt megterem.A sovány. Májusban virágzik. szabályos alakú koronát viselŒ fa. Te. hogy elég nagy. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. köztük az ehetŒ. megpuhulva fogyaszthatók. Sötétzöld leveleivel. páratlanul lepítésekor vegyük figye. elŒször kemény. Íze édeskés. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. majd csúcsán fejlesztenek. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. 110 . dió nagyságú. MegemlítendŒ még. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. zöldbŒl barnára változik. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. Termését az egyéves hajtások végén neveli. kompótnak. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. Használatos alanya a vadbirs. Szinte mindenütt megél. ezért gyökérzete fagyérzékeny. egyenes derekú. birssajtnak.

Ãsz 111 .

.

Az egyikbe azok tartoznak. körtét. ágakat ne tördeljük le. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. már szedés közben válogassuk át a termést. Ilyenek a téli alma. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. aránya állandóan változik. birs. illetve szüretelési idŒpontját. harmatos hajnalon szedni. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. Vigyázzunk rá. ha szakaszosan szüretelünk.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. a szilva és a csemegeszŒlŒ. Ilyenek a cseresznye. Ezt megakadályozandó létráról. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. szilvát stb. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. s növelik kiadásainkat. mert akkor a fán maradó. Ha ezeket éretlenül szedjük. a meggy. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. naspolya. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. a kajszi. amelyek leszedve nem érnek tovább. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. Ezt nevezzük utóérésnek. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. Ha lehetséges. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. 113 . A leszedett almát. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. hogy szedés közben a rügyeket.és az Œszibarack. mint az ellenkezŒ oldalon. Ügyeljünk rá. Ügyeljünk rá. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. Legjobb ezért. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. mert a vizes termés könnyen megromlik. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. téli körte. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését.

Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. ha roppanva szétnyílik. színe a fajtára jellemzŒ. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. a bordói lé 1. a rézoxid-klorid 0. Az Œszibarackra jellemzŒ. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog.2 százalékos. Ha a lomb lehullott. nagyon fontos permetezés idŒpontját. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. húsa taplóssá válik. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. és így csak rövid ideig tárolható. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte. húsa kemény. illatos. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. A mandula szedése elŒtt hasznos. már beszínezŒdött. lapos és ráncos lesz. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. Ezt sem szakítva. 114 . Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. ugyanis a sérülés helyén megbarnul. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. de rugalmas. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. már alig használ. szedhetŒ.3 százalékos töménységben. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. hogy a gyümölcs ne sérüljön. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. Ügyeljünk rá. ha a fák alatt elegyengetjük. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. gyomtalanítjuk a talajt. november eleje – jelzi az elsŒ. Az érett körte pedig könnyen lehullik. s hamar romlik. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. Maga a lombhullás kezdete – október vége. ne nyomódjon meg.

akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. és bŒségesen teremnek. és súlyos károkat okozhatnak. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. FelnŒve sırı. és égessük el. Ha ez csak 24–28 óráig tart. A meszes. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. A kaparékot gyıjtsük össze. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. mély. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. még nem veszélyes. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. Nagy elŒnyük az is. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. elégetéssel semmisítjük meg. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. célszerı már Œsszel. ipari célokra kiválóan hasznosítható. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. Díszfaként is szépen mutat.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. és igen hosszú életı. tömött koronát fejlesztenek. a körte mikoszferellás. nedves újságpapírba göngyölve. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. a hernyófészkeket. ütögessük meg a fákat. a rügyek jelentŒs része elpusztul. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. Aki te- 115 . Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. és az ágakat. ha viszont hosszabb ideig megmarad. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. hogy a jégbevonat feltöredezzen. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig.

A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. Annak viszont nincs akadálya. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. valamint az idŒjárás. évjáratonként. majd tegyük mıanyag zsákba. szellŒs helyen szárítsuk meg. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. A dióverést akkor kezdhetjük el. s azt kössük be. és könnyen eltávolítható a maghéjról. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. Ügyeljünk rá. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. Levelének illata rovarriasztó hatású. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. Azokat a példányokat. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. termŒhelyenként változó.hát azért akar diót ültetni. Ez jelzi. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). hogy szüreteljen a fájáról. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. például a SzŒlŒskertek királynŒje. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. egészségi állapota. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . Hogy mi a teljes érettség. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. További különlegesség. az Afuz Ali. A dió szüretelését azzal kezdjük. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. a területet gyomtalanítjuk. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. a Pannónia kincse. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. hogy hamuját a komposztba szórjuk. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. A burok 24 óra múlva megfülled. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. A cukortartalom fajtánként. Eléggé közismert az is. melyet több tényezŒ befolyásol. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt.

a Furmint. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. mint például a Kövidinka. az Olaszrizling. Ha sok a csapadék. mert ha túlérik. a Tramini. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. a présházat. pincét ki kell takarítani. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. a szŒlŒ penészesedni. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. a Zala gyöngye. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. Amikor eljön a szüret ideje. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. Ezek a tényezŒk összefüggnek. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. rothadni kezd. a Leányka. ha a túlérést nem számítjuk. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. az Ezerjó. a Hárslevelı. ErŒteljes rothadáskor. a Tramini. fŒleg a Hárslevelı. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. és a bor értéke csökken. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. A burgonya.kedne. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. a Zenit. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. A megfagyott levelek elpusztulnak. a Rizlingszilváni. a Muscat Ottonel. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. megkezdhetjük a szüretelést. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. káposzta. a Rizlingszilváni. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). ne várjunk a szürettel. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. Ilyenkor. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. az Olaszrizling.

és kellemetlen ízıvé válhat a bor. A kb. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. és mázoljuk át míniumfestékkel. A szedéshez. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. Ha az aggatást befejeztük. A gumi. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. Egy-egy edénybe két-három 118 . Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. fája tiszta. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. hideg vízzel. Ha a hordó kiszikkadt. teljes érettségben kell szedni. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. és hagyjuk duzzadni. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. Eltartására több módszer létezik. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. vastagabb héjú. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). hónaljhajtásokat.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú.sát kerülni kell. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. félliteres. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. Így a fürt fellazul. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. A fürtöket száraz. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. eszközt súroljuk tisztára. a Zala gyöngye stb.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. ritka fürtöt adó. s kevésbé érnek össze a bogyók. A mıanyag edényeket. napos idŒben. A leveleket. Az erjesztŒ. Egyik a fürtök felaggatása. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. fŒleg a Saszlák. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne.

A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. így nem érintkeznek. s fagyveszély még nem áll fenn. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. melyeket úgy válogat össze. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. kivéve az Œszibarackot és a diót. annál jobb. Orthocid) is keverni. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. illetve gombák ellen. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl. Tavasszal. melyeket mindenképpen tavasszal. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk.) 119 . Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. Ügyeljünk arra. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. Faggyal semmiképpen se ültessünk. mert a télen lehulló hó. Az ültetést mindig két személy végezze. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. ElŒny az is. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. akkor hiába ültettük el. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. a rügyfakadás elŒtt ültessük. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg.fürtöt helyez. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. hogy törött. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. Karózásra sincs szükség. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak.

ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. vagy mıanyag fóliával.és vízellátását. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen.és a tŒtávolságot. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . mégpedig úgy. Ez nem más. hogy milyen koronaformát tervezünk. négyes. Ha a kertünk nincs bekerítve.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. „ideiglenes” fa. újságpapírral kötözzük be. a terület tápanyag. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. A sor. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. Ez a középsŒ az ún. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. ötös és ún. Az ültetési rendszerrel a sor. azt. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk. A háztájiban alkalmazhatunk hármas. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. a gyümölcs fajtáját.

amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. a zöldség és a virág. sŒt a gyógynövény is). még akkor is. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. ha a gyümölcsfákat a déli. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. a keleti. akkor ezeket alkalmazzuk. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. a szŒlŒ. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. A szélessoros kötés elŒnye. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. és így a legrövidebb az árnyék is. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. mint a hármas kötésnél. Ennek értelme egyszerı. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. ha ezeket sövény formájában neveljük. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . s szinte sövényt alkothatnak. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. mert délben a legmeredekebb a napállás. Hátrányuk viszont az. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. illetve az északi széleken helyezzük el. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is.

akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. vagy legalábbis nem olyat. hanem sövénysort ültetnek. s a kapu sem magasabb. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. Ez nagyon aktuális kérdés. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. Ez a megoldás praktikus. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. s ha igen. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. hogy csináljanak-e. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. Ha mindenáron kerítést készítünk. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. akkor a melegigényes.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. gondozását. A lejtŒn. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. az ered- 122 . s rendszeres karbantartást is igényel. – Sokak számára okoz fejtörést az is. a csemeték nevelését. amilyet szeretnének. és ezzel jelezve a tulajdon határát. csupán térdmagasságig ér. Ésszerı megoldás lehet. Tehát pl. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. ha a kerítés pl. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. megakadályozandó az eroziót. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. az ültetést. milyen kerítést. ha figyelembe vesszük.

A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. a málna. szilva. minden átmenet megtalálható a meggynél. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. köszméte. köszméténél és a ribizkénél. az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. ribiszke. mandula. kajszinál. gesztenye. termésbiztonságuk nagy. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). szamóca (egyes fajtái hímsterilek). Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). a körte. Idegen megporzásra szorulnak az alma. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. a mandula fajtái. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. szilvánál. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat.ménnyel mégsem elégedettek. Szél. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. szamóca stb. mogyoró –. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. cseresznye. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. 123 . (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. mogyoró. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. öntermékenyülŒk a naspolya.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek. amelyek saját. kajszi. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. körte. más. Œszibarack. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. meggy.

Jonathan Éva Jonathan. Clapp kedveltje Esperen bergamottja. Serres Olivér 124 . Golden Delicious Jonathan.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. míg a késŒbb virágzókat (körte. cseresznye. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Bosc kobak Bosc kobak. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. a szél irányától és erŒsségétŒl. Hardenpont téli vajkörte Hardy. Hardenpont Hardenpont Vilmos. a pollenforrás távolságától. Vilmos Bosc kobak. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. alma) a méhek. Érdekességként megemlítjük. Golden Delicious Starking. Jonathan Starking. Hardy vajkörte Vilmos. kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. mint a Jonathanét. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. Meg kell állapítanunk. másodsorban a „vad rovarok” végzik. Gloster Starking.

Fanel. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. Az ültetésnél fontos. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . mint pl. Vannak azonban önmeddŒk is. a Kései Morela. pl. hogy fajtái – pl. a Debreceni muskotály. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. a Rakovszky. a Magyar kajszi.A kajsziról elmondhatjuk. Vannak azonban önmeddŒk is. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. RuÏová skorá. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. ilyen a Pándy üvegmeggy. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. Korai Meteor. Sabinovská. Besztercei. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. és egy idŒben virágoznak. néhány pedig – pl. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. Morellenfeuer. az Althann ringló. az Érdi bŒtermŒ. Bredská – általában öntermékenyülŒk. a Stanley. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. Hogyan. Paviot. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. mint pl. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. a Korai Besztercei. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. A sikerhez tudnunk kell. Veºkopavlovická. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. az Olasz kék.

mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. A két ásónyom mélységı (kb. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. de legalább október közepéig végezzük el.Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. Érdemes megjegyezni. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. Az ültetést minél korábban. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. a foszfor. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. ellentétben a törzses változatokkal. forgatás nélkül lazítsuk fel. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. gondolva arra. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. mert itt nŒnek ugyan. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. Mélyebbre ne forgassunk. hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. az utak és kerítések mentén. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni.

a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben.tén is számos elŒnnyel jár. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. Továbbá.5 méter legyen. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van.6–0. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. csupán arra kell ügyelnünk. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. jobban gyökeresedik. fŒleg a málnát.2 méter lehet. a sortávolság legalább 1. A legkisebb tŒtávolság 0.2 méter. mint ahogy a faiskolában volt. természetes sövényfal alakul ki. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. támrendszer mellett nevelni bogyósokat. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 .7 méter lehet. Kissé mélyebbre ültessük. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik.

hosszabb karó is megteszi. A merev vesszejı fajtákat sarjakról. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul.mazunk. vagy olyan helyre ültettük. mégpedig úgy. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. tüskés fajták ajánlhatók. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. Gyümölcse savanykás. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. kellemes ízı. s csak némi technikai felszereltséggel. válasszuk le az anyatŒrŒl. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . Ha lehetséges. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. amolyan védŒ élŒsövénynek. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. Gondoskodjunk róla. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. a régi. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. Minél nagyobb a sortávolság.5 méterre lehetnek egymástól. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen.8 m-ben határozhatjuk meg. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. A telepítés utáni 2–3. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. földdel betakarjuk.5–0. az indát lehajlítjuk. Kiskertekben a sorok 2. nem tépett. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. A málnát fejlett gyökérzetı. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. meleg. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. annál kisebb legyen a tŒtávolság. nyirkos talajt. a tŒtávolságot legkevesebb 0. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. kerítés mellé. majd a talajt enyhén megtapossuk. tápdús földbe vezetjük. Telepítéskor figyelembe kell venni. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások.

melyet át akarunk ültetni. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. az egyik a standard. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. annál eredményesebb lesz az átültetés. a másik a spur. A fát. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. Jól átültethetŒk a szilvafák. szintén deszkák segítségével. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. a Richaredet a Starking. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. rügymutációból származik. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. Számolnunk kell azonban a szállítással is. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. Minél nagyobb a földlabda. MegszívlelendŒ az a tanács is. komposztot. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. szelektálásában. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. középerŒs. Számoljunk azzal. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. jól öntözzük be. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. A standardnövekedésı fajták erŒs. Ezt úgy érhetjük el. Azzal azonban számolnunk kell. Itt azután. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. A spur szó angol eredetı. A Delicious elsŒ standard mutánsát. majd az elsŒ spur fajta.sen megoldani. az Okanoma követte. a cseresznye. a meggy. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. ássuk körül úgy. magyarul sarkantyút jelent. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. végül a kajszibarack. A Delicious 129 . a fát a gödörbe csúsztatjuk. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. hogy a fa fejlŒdése lelassul. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid.

A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. legfeljebb megduzzadnak. mielŒtt a talajra léphetnénk. Koronaméretük kb. áttelelŒ salátát) vessünk. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. mivel a levelei valamivel kisebbek. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. a McIntoshnak is vannak spur változatai. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ.fajtakörhöz ma már kb. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. mint a standard fajtáké. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. A Golden Deliciousnak. zöldebbek. mint a standard fajtákéi. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. mint a standard fajták esetében. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. mert a talajon nem lehet járni. Ez azt jelenti. A spur fajták internódiumai rövidebbek. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. ugyanakkor sokkal vastagabbak. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. s kora tavasszal kikelnek. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. félszáz spur fajta tartozik. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. különösen a fiatalkori fákon. 30 százalékkal kisebb. a Jonathánnak. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. mint a standard fajták koronáié. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. mint a standard fajtákéi. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. Bi- 130 . de ez nem is szükséges. Nagyon fontos tudnivaló. sötétebbek. s ezzel magyarázható. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). Azokat a sorokat tehát. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. mint a standard fák hajtásai. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. a korai termŒre fordulás.

sárgarépa. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük.és fehérjetartalma adja.és Nyugat-Ázsia. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. petrezselyemfajták. a feketegyökér. mint az Œsszel ültetettek. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. Vízigénye nem nagy. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. hiszen kis befektetéssel. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. a póréhagyma. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. mert ezek nem szöknek magszárba. Tekintettel arra. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. A régi arab orvosok gyógyszerként használták.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. Az Œszi ültetés elŒnye. beérését viszont sietteti. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. úgyszólván minden felszerelés nélkül. Ezt elsŒsorban szárazanyag. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. a paraj. cékla. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. egy folyóméterre elegendŒ. 131 . Korán beérik. egy fokhagyma kb. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. kisebb árnyékot is elvisel. a spenót. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. saláta) még követhetik. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük.

Gyümölcsei nagyok. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. fedŒszínük piros. nagyon finom. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. kellemesen aromatikus. Virágai fehérek. Gyümölcse közepesen nagy. erŒs növekedésı. Két évig tárolható. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. Helios Németországból származik. július elsŒ felében érik. világoszöldek. Termését augusztusban szedjük.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. aromatikus. Levelei nagyok. melyet ásóval végezzünk. Mind az Œszi. A szállítást rosszul viseli. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. Virágai szintén közepesek. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. KözéperŒs. korán nyílók. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. nagyrészt pirosan fedett. kicsit édeskés.és a lombleveleket távolítsuk el. Növekedése viszonylag buja. A szállítást rosszul bírja. levelei világoszöldek. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. héjuk alapszíne sárgászöld. Levelei nagyok. nagyok. alapszíne sárga. Héja vékony. világoszöldek. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. Ezután következik a szedés. nagyon finom. Gyümölcse közepesen nagy. sárgásfehér. héja vékony. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. Húsa sárgás. fehéresek. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. melyek hamarosan elszáradnak. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. Húsa lédús. virágai fehérek és elég nagyok. Quinte Kanadai fajta. gömb alakú. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. 132 . Húsuk lédús. alapszíne szalmasárga. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. Kezdetben erŒteljes növekedésı. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. Füzérbe fonva. közepesen nagyok. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. száraz helyen tároljuk.

de háztáji tárolóban csak rövid ideig. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. a McIntosh szabad beporzású hibridje. A szárazságot rosszul tıri. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. lédús. Színe sárgászöld. július elején érik. a James Grieve fajta színes mutációja. BŒtermŒ. Gyümölcse nagy. ilyenkor gyümölcse apró marad. vékony. hosszúkás. Húsa hófehér. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. de szakaszosságra hajlamos. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. Close Amerikából származik. Kezdetben erŒteljesen. Melba Az USA-ból származik. s szétterülŒ koronát nevel. Húsa fehér. enyhén lapított csúcsa felé púpos. 10 napig áll el. A szállítást nem jól bírja. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. James Grieve Skóciából származik. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. szemcsés. Növekedési erélye közepes. Héja sima. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. kb.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. így többször kell szedni. vékony. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Virágai szintén nagyok. bŒ levı. kemény. fehéres rózsaszínıek. Héja zsíros tapintású. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. KözéperŒs növekedésı. ElŒnye viszont. Levelei nagyok. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. a szállítást viszont nem jól tıri. Középkorán. gömbölyı. kellemesen édes-savanyú. Június végén. Húsa fehéres-sárga. Gúla alakú koronát visel. sötétzöldek. gazdagon virágzik. már 1890-tŒl ismert. nem bŒ levı. 133 . Október végéig még házilag tárolva is eláll. tetszetŒsen piros. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. James Grieve Red Skóciából származik. gyakran narancspirossal átfedve. kellemesen fıszeres ízı. héjának alapszíne sárga. Július közepén érik. nagyon finom.

sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. kellemes illatú. A James Grieve után 10 nappal szedjük. Csaknem teljesen éretten kell szedni. a háztájiba ajánlható. ezért rosszul szállítható. Húsa vajszínı. Ãszi almák Akane Japánból származó. háztájiba ajánlott fajta. korán termŒre fordul. 134 . Húsa sárgásfehér. friss fogyasztásra alkalmas. sötétzöldek. Nagyon perspektivikus. Viszonylag rövid ideig tárolható. középkorán nyílnak. finom. Gyümölcsének héja vékony. enyhén savanykás. édessavas. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. A háztájiba ajánlható. húsa fehér. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. Stark Earliest Az USA-ból származik. augusztus elején színezŒdik. Június közepén érik. Levelei nagyok. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. Paulared KözéperŒs növekedésı. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. finom. Szedésre augusztus végén. 2–3 hónapig fogyaszthatók. Gyümölcse lapított. Gyümölcse közepes vagy nagy. fehéres-rózsaszínıek. Húsa fehéres-sárga. Fája nagyon erŒs növekedésı. a szállítást jól bírják.Közepesen erŒs növekedésı. amerikai fajta. lédús. jól terem. Virágai nagyok. sima. BŒtermŒ. Rendszeresen. édes-savas. nagyon bŒ levı. középerŒs növekedésı Œszi fajta. bŒ levı. Több változata ismert. leves. Viszonylag hosszú ideig tárolható. húsuk fehér. Korán termŒre fordul. Szeptember 15-e táján szedjük. Korán termŒre forduló. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. zömmel pirosas csíkozással. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. ízletes. Gravensteini Németországból származik. héjuk piros. Gömb alakúak. Nyomásra érzékeny. mind a háztájiba. Fája középerŒs növekedésı. bŒven termŒ fajta. nagyon kellemes ízı.

fényes sárga. középkoraiak. Kiültetése után közepes. Jonathan Az USA-ból származik. Húsa sárgásfehér. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. hogy korán termŒre fordul. Levelei közép-nagyok. Középkorán. gazdagon virágzik. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. késŒbb gyengébb a növekedése. KözéperŒs növekedésı. sŒt nagyon finom. kevésbé aromatikus. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. napos oldalán élénkpiros. virágai fehérek. november végéig tárolható. Levelei. jelentŒsen emelkedett az áruk. Húsuk sárga. Fogyasztási érettségét október elején éri el. tápdús talajok felelnek meg. a héj alatt rózsaszínı. hogy fajtáival megismerkedjünk. jól alakítható. virágai nagyok. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. néha bordóval bemosott. Szedni szeptember közepén ajánlatos. Októberben szedjük. Márciusig. Gyümölcse olykor teljesen piros. néha tompán szögletes. Levelei kisebbek. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. Fája. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. Gyümölcse éretten arany- 135 . illatos. s gazdagon terem. Gyümölcse középnagy. bŒ levı. narancssárgával fedve. a varasodás. a vértetı. kétszeresen fırészesek. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. koronája laza. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. más fajtákhoz viszonyítva. a hajtás alsó részén szélesedŒk. Virágai kisebbek. Gyümölcsei középnagyok. Golden Delicious Az USA-ból származik. Ez viszont egy újabb ok. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. sŒt tovább is eltartható. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. Most azonban fordult a kocka. Héja sima. héjuk alapszíne sárga. finom. Jól bírja a szállítást. világoszöldek. Jól tıri a szállítást. Károsíthatja a lisztharmat. Növekedési erélye közepes. finom. nagyok. Korán termŒre fordul. ElŒnye. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek.

Jól bírja a szállítást. edzett fajta. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. aromatikus. hogy hullásra hajlamos. Hátránya. Jonadel Szintén az USA-ból származik. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. október eleje. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. alakja kissé megnyúlt. édes. igen tetszetŒs. Fája gyenge növekedésı. Mind közvetlen fogyasztásra. mint a Jonatháné. Héja viaszos. napos oldalán élénkpirossal fedett. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. Jól és rendszeresen terem. Héja közepesen vastag. Szeptember közepén. Szeptember végén. karcsú orsónak. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. mind feldolgozásra alkalmas. színük fehéres-rózsaszín. világospiros. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. Parásodásra hajlamos. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. húsa fehéres-sárga. Vigyázzunk. és rendszeresen jól terem. Fája gyengébb növekedésı. DecembertŒl áprilisig. Levelei közepesen nagyok. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. 136 . Fája közepesen erŒs növekedésı. Háztájiba. és kiváló a termŒképessége. kicsit édes. Szedési ideje szeptember vége. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. virágai szintén. Nagyon jól szállítható és tárolható.sárga. október elején szedhetŒ. lédús. Mind a háztáji. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas. mint az alapfajtáé. perzselŒdésre nagyon érzékeny. végén szedhetŒ. mert ha korán szedjük. mint a Deliciousé. mint a Jonathán. enyhén savas. húsa tömött. mint a Jonathan. kellemesen savanykás. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. Húsa vajszínı. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. Korán termŒre fordul. A Jonathán után 8–10 nappal. Nagyon korán termŒre fordul. a lisztharmatra alig érzékeny. sŒt még késŒbb is fogyasztható. s szinte nélkülözhetetlen fajta. októbertŒl áprilisig fogyasztható. alapszíne világossárga. lédús. Kevésbé igényes. rendszeresen és középkorán nyílnak. Lapított. Keresztezését az USA-ban végezték. október elején szedhetŒ. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. A háztáji kertekbe ajánlható.

sötétzöldek. Törpefát. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. Levelei középnagyok. a metszést jól tıri. középkorai virágai fehérek. 137 . Héja sárgászöld. TermŒképessége jó. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. korán termŒre is fordul. bár kicsit édesebb. 1938-ban. Körülbelül két hétig tárolhatók. s ezt követŒen jól szállítható. majd Európát is meghódította. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. Gyümölcsének alakja. sötétzöldek. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Levelei középnagyok. Piacra augusztus végén szedjük. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. Angliában fedezte fel egy tanító. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. vajszerı. bŒ levı. igen finom. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. ahol gyorsan elterjedt. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. mérete. Virágai nagyok. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. húsuk fehér. rendszeresen és bŒven terem. Színe bordópiros. Augusztus közepén szedhetŒ. Héjuk élénk szalmasárga.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. Egyike a legelterjedtebbeknek. A melegebb vidékeket szereti. olvadó. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. Augusztus végén. Húsa fehér. a csésze felé a legszélesebbek. bŒ levı. szabályos. 10–14 nappal a Vilmos körte után. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. Minden alakban nevelhetŒ. század végén. a napos oldalon barnásvörös. ErŒteljes növekedésı. igen finom. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. az USA-ban nemesítették. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. szeptember elején érik. Edzett fajta. középnagyok. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. Törpefának nagyon alkalmas. Gyümölcse szép nagy. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. betegségekre nem érzékeny. Viszonylag korán termŒre fordul.

Kissé ritka és kuszált koronát nevel. ErŒteljes növekedésı fajta. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Levelei nagyok. megnyúltak. KözéperŒs növekedésı.Solani-körte Csehországból származik. olvadó. amely körülbelül három hét alatt érik be. Virágai nagyok. középnagyok. ElsŒrendı piaci körte. hosszúkás. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. Gyümölcse nagy. fıszeres ízı. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. Nálunk az 1. fehérek. Héja zöldessárga. Húsa sárgásfehér. Mind friss fogyasztásra. világháború után kezdett terjedni. Conference Angliából származik. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. Gyümölcse közepes. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. Levelei nagyok. három hét alatt érik be. apró rozsdás foltokkal. rozsdamázas. fehérek. Termései leggyakrabban közepesek. Gyümölcsösbe. Szeptember végén szedjük. Virágai fehérek. s télen fogyasztjuk. Nagyon jó fajta. Héjuk citromsárga. Húsa sárgásfehér. sötétzöldek. házikertbe egyaránt ajánlható. bŒ levı. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. így a hosszabb szállítást is jól bírja. 138 . 1884 óta termesztik. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. Alapszíne világoszöld. kiváló ízı. Egész Európában termesztik. Fája középerŒs növekedésı. tipikus kobak alakú. Virágai közepesek. foltos. Szeptember végén szedhetŒ. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. sötétzöldek. édeskés. igen lédús. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. Levelei sötétzöldek. kellemesen fıszeres. Aránylag késŒn fordul termŒre.

nagyon finom ízı. Közepes növekedésı. Gyümölcse középnagy. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. februárig eltartható. Levelei viszonylag nagyok. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. Szedési érése október közepére esik. vesszŒi hosszúak. Közepes növekedésı. FŒleg Nyugat. Virágai középnagyok. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. fehérek. Október második felében szedjük. bŒ levı. héja világossárga. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. barnásszürke színıek. fehérek. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Franciaországból származik. sötétzöldek. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad. decemberben beérik. fehérek. Finom kompót készíthetŒ belŒle. fıszeres ízı. Nálunk mind a háztáji kertekben. nagyon jó. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. húsa fehér. Közepes növekedésı. Nagyon jól szállítható és raktározható. bŒ levı. húsa fehéres. olvadó. Levelei középnagyok. 139 . A szedés után közvetlenül jól szállítható. Gyümölcse nagy. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. középvastagok. Héja zöldesbarna. körte alakú. Nagyon jól lehet tárolni. BŒtermŒ fajta. finom. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. világoszöldek. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. Héja világoszöld vagy sárgászöld. virágai közepesen nagyok. megnyúlt. Párizsi körte Franciaországból származik. virágai kicsik. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. húsa bŒ levı. levelei hosszúkásak. Október 15-e után szedjük.

ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. kellemesen édessavas. Terméshozama viszonylag egyenletes. Magvaváló húsa szintén narancssárga. levelei. Íze kellemesen aromatikus. kissé rostos. virágai törékenyek. Gyümölcse gömbölyded. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. középnagy vagy nagy. míg a fajtaköréhez tartozó. TermŒgallya világos szürkésbarna. Virágzási ideje közepes. virágai nagyok. nagy. a napos oldalon kárminpirossal színezett. kemény. ErŒteljes növekedésı. lédús. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. vesszŒi világos barna-pirosak. kissé rostos. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. Július vége felé érik. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. ami gazdag virágzásának. Említést érdemel az is. Hússzíne narancssárga. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. így további telepítésre ajánlhatók. Eredete ismeretlen. öntermékenyek. és elég korán fordul termŒre. Íze nagyon finom. oldalról kissé lapított. Sok tulajdon- 140 . hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. jellegzetes zamatú. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. friss fogyasztásra alkalmas fajta. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. Héjának alapszíne narancssárga. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. a napos oldalon pirossal színezett. tetszetŒs. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. jól alkalmazkodik. oldalról kissé lapított. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. TermŒképessége magas. Fája gyenge növekedésı. Gyümölcse gömbölyded. kellŒen kemény. koronája kusza szerkezetı. aromadús. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. Magürege tág. magbele édes. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes.

Virágai közepesen nagyok. magvaváló. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. mind feldolgozásra alkalmas. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. Július végén érik. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. Mind közvetlen fogyasztásra. napos oldalán piros. öntermékenyek. ErŒteljes növekedésı. finoman aromatikus. mint a Magyar kajszi. Közepesen erŒteljes növekedésı. bŒ levı. Értékes tulajdonsága. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Háztájiba. A nagy termések gömbölydedek. megnyúltak és oldalról lapítottak. virágai közepesen nagyok. Ligeti óriás Magyar fajta. magvaváló. változó alakú. Sabinovská Szlovákiából. Mind közvetlen fogyasztásra. jól viseli a szállítást. Levelei közepesen nagyok. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. csak alulról rózsaszínıek. mint a Magyar kajszi. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. virágai nagyok. levelei középnagyok. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Héjuk narancssárga. Mind közvetlen fogyasztásra. ErŒteljesebb növekedésı. fehérek.ságában hasonlít a Magyar kajszira. mind feldolgozásra alkalmas. aromatikus. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. középkései érésı. héja citromsárga. Magvaváló húsa narancssárga. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. Húsa narancssárga. termései nagyok. finom. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. A meleg. óriási elŒnye. védett területeket szereti. intenzíven zöldek. Jól bírja a szállítást. A fajtajegyzékbe 1954ben került. bŒ levı. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. hogy egy ideig tárolható is. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. fehérek. bŒ levı. Kisszeben környékérŒl származik. levelei kisebbek. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. Húsuk narancssárga. kissé rostos. majdnem fehérek. A meleg. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. 141 . FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. Korán kezd teremni. napos területeken érzi jól magát. Július végétŒl augusztus elejéig érik. A szállítást nagyon jól bírja.

gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. Színe fehéres-zöld. pirosas. Fehér gyŒztes Angliából származik.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. ahol 1873-tól termesztik. jó vízgazdálkodású. friss fogyasztásra. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. így az északi fekvésı területeken. Levelei sötétzöldek. A köszméte termése álbogyó. leginkább a laza. Július 15-e után érik. Héja enyhén szŒrözött. 40–50 magot tartalmaz. gömbölyded vagy ovális. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. illetve törzses mıvelésı köszmétét. ErŒs. Virágai középnagyok. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Érdemes megemlíteni. Háztájiba. bokra felfelé növŒ. házak közelében. sırı állású. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. világoszöldek. Az árnyékot jól tıri. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. TermŒképessége kiváló. Felülete sima. Belseje húsos. fényes vagy molyhos. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. Nem kedveli a forró. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. Gyümölcse tojásdad. sárgás vagy fehéres. levegŒs. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Nálunk most is nagyon elterjedt. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. hosszúkás vagy tojás formájú. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. sima. világoszöld. mert vékony vacokburok veszi körül. Színe zöldes. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. Egyéves hajtásai vastagok. Termése nagy. sŒt nagyon erŒs növekedésı. korán nyílnak. de alkalmas friss fogyasztásra is. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. Nagy. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. Levelei nagyok. Triumphant A XIX. hosszúak. hogy nem kedveli a huzatos. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. gömbölyı. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. Középkorán virágzik. száraz fekvésı élŒhelyeket. a levelek szélesen felhajlók. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. hal- 142 . Lady Delamare Angliából származik. szeles helyeket.

Industria Skóciából származik. Egyéves hajtásai hosszúak. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. kötöttebb talajt kedveli. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. majd sárga. Egyéves hajtásai hosszúak. A háztájiban törzses alakját termesztik. gömbölyded. Britannia Angol eredetı fajta. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. vastagok. Rendszeresen és gazdagon terem. a vályogos homok. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. Július 15–20-a körül érik. és biztosítsuk be az öntözést is. 143 . világoszöldek. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. Termése nagy. bŒven terem. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. július második felében érik. de egyenlŒtlenül érik. Viszonylag igényes fajta. szétterülŒ bokrot nevel. de a piros jobban tıri a meszet. általában július második hetében. 1954-ben került jegyzékünkbe. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. perspektivikus fajta. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. Bokra erŒs növekedésı. a homokon is jól fejlŒdik. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. A tápanyagban gazdag. Levelei nagyok. de ha elegendŒ vizet kap. Megbízhatóan. bogyói jól bírják a szállítást. Kisebb virágai vannak. Friss fogyasztásra. Telepítéskor vegyük figyelembe. így ugyanis a bokrot.ványzöld. KözéperŒs. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. színe aranysárga. Termése világos vagy egészen sötétpiros. Levelei középnagyok. ovális. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. fekete és fehér ribiszkefajtákat. ezeket korán hozza. sötétzöldek. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Megkülönböztetünk piros. finoman szŒrözött. középvastagok. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. Virágai közepesek vagy nagyok. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli.

elég tömöttek. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Fürtjei nagyok. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. Hajtásrendszerére jellemzŒ. A bogyók sötétpirosak. Korai fajta. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. bŒ levıek. július elején érik. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. s a feldolgozóipar számára is értékes. magas ágrendszere eléggé tömött. a virágai középnagyok. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. A bogyó 144 . Fürtjei hosszúak. Melegebb. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Virágai középnagyok. 14–18 bogyóból állók. sötétpiros bogyót tartalmaz. Losan „Csehszlovák” fajta. Július 15-e után érik be. A fürtje középhosszú. A levelei nagyok. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Öntermékenysége kiváló. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. zöldessárgák. Levelei nagyok. tömött. Összegzésként elmondhatjuk. június végén. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. laza szerkezetı. igen egyenletesen érŒ. tetszetŒsek. Rondom Világhírı holland fajta. Bokra középnagy vagy nagy. Fürtje középhosszú. esetleg közepesek. BŒven és rendszeresen terem. átlagosan 11–13 darab nagy. sok termŒgallyal. Gyümölcse friss fogyasztásra. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. lapítottan gömbölydedek. de különösen tartósításra alkalmas. Virágai átlagos nagyságúak. kellemes zamatúak. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. esetleg annál kissé nagyobbak. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. Bogyói nagyok. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Egész Európában elterjedt. Ágrendszere felfelé törŒ. nagyon termékeny fajta. A bokra erŒs növekedésı. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. esetleg közepesek. hogy korai. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. Vázágai vastagok. Egész Európában elterjedt.

kellemesen aromás. széles. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. bogyói nagyok. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. erŒs növekedésı. esetleg nagyok. Elég korán és gazdagon virágzik. Silvergieter Holland eredetı fajta. édes-savanykás ízı. sárgásfehér. Hosszú ideig Nyugat. Húsa finom. Megérdemli. középhosszúak. Vázágai erŒsek. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. Bogyója gömbölyı. Megérdemli.héja áttetszŒ. ErŒs. szirup vagy bor készítésére alkalmas. aránylag hosszúak. Héja középvastag. levelei nagyok. TetszetŒs bokrot nevel. középerŒs növekedésı. BefŒttek készítésére kevésbé. Bajmóci nemesítésı. felfelé törŒ bokrot nevel. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. Primus Bajmócról származik. jól kifejlett rügyekkel. KözéperŒs. Gazdagon és rendszeresen terem. Közepesen erŒteljes növekedésı. Július 10–15-e körül érik.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. mint a pirosak. Húsa bŒ levı. Virágai és levelei közepesek. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. Július elsŒ felében érik be. erŒsen kékesfekete színı. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. Nagyon jól terem. Konyhakertekbe. Levelei nagyok. Virágai közepesek. s július 20-a után érnek be. befŒzésre. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. 145 . Fürtjei hosszúak. a nyitott fekvést. vékony. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Minden évben bŒven terem. világoszöld színıek. Házi és ipari feldolgozásra. Vázágai vastagok. finom. bŒ levı. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. megkívánja a meleget. jól viseli a szállítást is. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. teljesen beérve eléggé vékony.

A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. melyek július elsŒ napjaiban érnek be. Kiegyenlítetten és bŒven terem. kúp alakú. középpiros. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. Levelei és virágai is közepesen nagyok. A fürtök hosszúak. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. világosbarnák. tüskézettek. tápanyagban gazdag talajt kedveli. csúcsuknál visszahajlók. mind feldolgozásra alkalmas. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. Malling Promise Angliából származó. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. ElsŒsorban feldolgozásra. Vannak egyszer és kétszer termŒk. Önmegporzó fajta. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. erŒsen sarjadó fajta. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. Meszes. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. erŒteljes növekedésı. Brödtorp Finnországból származik. túléretten is kevésbé peregnek le. Vannak azonban sárga. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. A gyümölcs nagy. Bokra középerŒs növekedésı.Wellington XXX Angol fajta.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. édeskés. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. egyenlŒtlenek. bogyói nagyok. gyengén zamatos. Az egyéves hajtások hosszúak. Bokra középerŒs növekedésı. A nyirkosabb. Bogyóit éretten is jól tartja. A szállítást a bogyók jól viselik. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. A Malling Promise vesszŒi felállók. közepesen vastagok. 146 . a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. szétterülŒ. Nagy fürtı és nagy bogyójú.

Rubin Bulgáriából származik. levelei nagyok. sarjadzó növény. erŒsen tüskés. kúp alakú. A szállításra eléggé érzékeny. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. Gyümölcse sötétvörös. ElŒnye. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. Malling Joy Angol eredetı.Malling Exploit Angliából származik. középkésŒn nyílnak. levelei nagyok. július végén. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. BŒtermŒ. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. hajtásai kevésbé tüskézettek. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. ErŒteljes növekedésı. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. erŒsen szŒrös. mind mélyhıtésre alkalmas. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. október elején másodszor is szüretelhetünk. kúp alakú. szeptemberben virágzat fejlŒdik. sötétvörös. Granát Bajmócról származik. szürkésbarnák. KözéperŒs növekedésı. amelyrŒl szeptember végén. Gyümölcse nagy és kúp alakú. hosszúkás. vesszŒi barnák. középerŒs bokrú. Remontáló. hosszúkás. sötétzöldek. Levelei középnagyok vagy nagyok. kúp alakú. színe sötétpiros. Alkalmas nyersfogyasztásra. Gyümölcse nagy. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. gyengén sarjadzó. egyenletesen érŒ. Gyümölcse mind feldolgozásra. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. nagyon ízletes. hogy nagyon jól szállítható. kompót és szörp készítésére is. A részterméskék összetartása jó. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. 147 . sötétvörös. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. virágai szintén középnagyok. Gyümölcsei aránylag nagyok. KözéperŒs növekedésı. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. Mind nyersfogyasztásra. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. Bogyója igen nagy. mészklorózisra nem hajlamos. Lloyd George Angol eredetı. Nagyon késŒn érik. Virágai középnagyok vagy aprók. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. A talajok iránt kevésbé igényes. Érdemes mind a háztájiba. ElsŒ termését az egyszer termŒ. kemény és jó ízı. gyakran elágazók. VesszŒje sötétbarna. Gyümölcse közepesen nagy. Az egyik legelterjedtebb fajta. tızpirosak. virágai középnagyok. A környezetéhez jól alkalmazkodik.

KözéperŒs növekedésı. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. felfelé törŒ hajtásokkal. édes. Zeva II. ErŒs növekedésı. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. hogy érzékeny a betegségekre. a legfiatalabb fajták egyike. Az USA-ból származik. Svájci eredetı. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. Mind közvetlen fogyasztásra. kúp alakú. hátránya viszont. sötétpiros. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. kétszer termŒ málnafajta. mind feldolgozásra alkalmas. Bogyói átlagos nagyságúak. Óriási elŒnye. Canby Az USA-ból származik. nagyon aromatikusak. vesszŒje sárgásbarna. Közepesen erŒteljes növekedésı. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. hogy termése gyorsan túlérik. Amber Nagyon erŒs növekedésı. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Gyümölcse kúp alakú. hogy Œszi termése korán. középkésŒn érŒk. közepesen tüskés. Gyümölcse nagy. már augusztus közepén érni kezd. erŒsen tüskés. 148 . közepes érésı fajta. nagyon tetszetŒs. késŒi érésı. BŒtermŒ. levelei és virágai is középnagyok. Gyümölcse kemény. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. feldolgozásra egyaránt alkalmas. vesszŒi elágazók. sárga-narancssárga. élénkvörös és kemény. Gyümölcse nagy vagy középnagy. közepes méretı. Konyhakerti termesztésre javasolható. JellemzŒ rá. Gépi betakarításra is alkalmas. Növekedése erŒs. vesszŒje merev. Hátránya.július elsŒ felében érnek.

néha megnyúltabb. Gyümölcse nagy. Héja világospiros. Jó mészellátottságot kíván. bŒ levı. Húsa kemény. tompán szıkülŒ végekkel. de utána rendszeresen és bŒven terem. Kezdetben erŒs. de a seb gyorsan beszárad. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. a másikon kevésbé lapított. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. A legjobb ropogós fajták egyike. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. Kezdetben erŒs. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. Kedveli a jó minŒségı. Íze enyhén fıszeres. majd gyengébb növekedésı. pirosas. gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. a sajmeggy és a vadmeggy. vagy színtelen. sötétzöldek. ennek ellenére telepítését háztájiba. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. egyik oldalán jobban. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. A meleg. napos. Közvetlen fogyasztásra. Levelei nagyok. Virágai nagyok. Levelei nagyok. mély rétegı. tápanyagban és humuszban gazdag. jó szerkezetı. kellemes. édes. s jól bírja a szállítást. Július közepe körül érik. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Viszonylag késŒn fordul termŒre. Mind közvetlen fogyasztásra. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. késŒbb gyengébb növekedésı. Hedelfingeni óriás Németországból származik. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. kötött talajokon nem érzi jól magát. piros-sötétpiros.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. A gyümölcs húsának leve lehet színes. teljesen megérve barnáspiros. Középkorán termŒre fordul. sok festékanyaggal. fehérek. megreped. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. Érzékeny a tavaszi. Konyhakertbe. mind ipari célokra felhasználható. Vannak átmeneti fajták is. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Napóleoni ropogós Németországból származik. Héja erŒs. Húsa világossárga. fényes. majd rendszeresen és bŒven terem. sötétzöldek. ropogós cseresznyét. ropogós. fehérek. 149 . majdnem szív alakú. szív alakú és kemény. középkoraiak. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. Virágai közepesek. A száraz. középkötött talajokat. a szállítást jól bírja. szív alakú. virágzás körüli fagyokra. hosszúkásak. nem túl párás.

EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. Mind közvetlen fogyasztásra. Húsa kemény. világos erezettel. Héja erŒs. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. Július 10-e körül érik. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. s rendszeresen és bŒven terem. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. KözéperŒs növekedésı. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. Nagy elŒnye. KésŒn virágoznak. majdnem szív alakúak. A szállítást nagyon jól bírja. édeskés íze van. Levelei és fehér virágai is középnagyok. piros színı.Van Kanadából származik. Nagyon kellemes. hogy korán termŒre fordul. 150 . Gyümölcsei nagyok. s a gyümölcshús leve színes.

Melléklet 151 .

152 .

. O. Dunaszerdahely.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 . Box 72. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft. 2002 P..

Miklós Dénes kertészmérnök 160-. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani.A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. milyen szándékkal íródott ez a könyv. a zöldségek. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek).és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. gyümölcs. Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 . a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. valamint a zöldség-. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. hogy kinek és milyen célból.