Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy.és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.

páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 . szélviszonyok. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése.TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet.

milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan.

kikapcsolódást szolgálja. vannak olyan családok. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. valamint a zöldség-. hogy kinek íródott ez a könyv. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). akinek a mai rohanó világban a pihenést. Reméljük tehát. Olyanok is akadnak. gyümölcs. hogy néhány jó tanáccsal. Bátran állíthatjuk. azért. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. akiknek már van háztáji kertjük.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. akik itt még piacra is tudnak termelni. és azoknak is. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. Van. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. hogy mindenkinek. a zöldségek. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. Azoknak. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. 5 .

6 .

Tél 7 .

8 .

árnyékmentes terület legyen. A gyümölcsös. hanem többfélébŒl egy keveset. Jelöljük be a gyümölcsös. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. A rajz méretaránya lehet pl. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. fát külön is feltüntethetünk. majd a zöldséges helyét. Azok járnak el helyesen. ringlókat. ha a gyümölcsfákat a déli. majd a szilvákat. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. mert akkor friss fogyasztásra. a kút. 1:50-hez.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. illetve az északi széleken helyezzük el. Az a jó. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. komposzttelephez essen közel. azzal kombinálva jelölhetjük ki. Tartsuk szem elŒtt. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. bokrokat. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. akik a zöldség. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. illetve a vízcsap helyét. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát.és gyümölcsfélét termelünk. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. s víznyerési lehetŒséghez. így késŒbb nem kell átültetni. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot.5 méternek felel meg. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. s a jövŒben is megtartandó fákat. az Œszibarack és a birs helyét.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. ha nem csupán néhány zöldség. az eset- 9 . – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. amennyire egy három. kajszibarackot. A zöldséges esetében vegyük figyelembe. Jegyezzük meg. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei.

Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. A körtére szintén nyári. és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. piramisban) néhány tŒ szamóca is. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. csak törpefákat volna szabad ültetni. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Œszi és téli érésı). Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. Említsük meg. fekete berkenyét. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. hanem a ház elé ültessük. nemes birset. A diófát pedig az udvarba ültessük. ha egészségesek. Ha ez megvan. Nyári. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). mert kedveli a szellŒs helyet. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. hordókertben. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. valamint az alanyok megválasztása. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. és szép gyümölcsöt nevel. legalább egy kajszifa. A cseresznyébe meggy és fordítva. A háztáji gyümölcsösbe. Tegyük hozzá. Almafára nyári. Ültessünk még meggyet.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. néhány Œszibarack. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. Igaz. de mutatósak is. piros berkenyét és díszgalagonyát is. könnyen ápolható. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. vízháztartásából. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. a meggybe cseresznye is kerülhet. avagy sövénynek kellene kinevelni. A sövény jó területkihasználást garantál.

hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. metélŒ. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. vagy legalább szalmával. Akinek gyümölcsfái vannak. amire a háztartásban szükségünk van.vagy közönséges vöröshagymát. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. Télen gyakran van ónos esŒ. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. Ügyeljünk azonban. zellert.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. a hibásakat azonnal javítsuk ki. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. hogy a dermedt. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. különleges ízéért. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. mıtrágyákat és vetŒmagokat. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. A borosgazdáknak is van teendŒjük. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. 11 . kemény fagyotól. Aki a maga termelte. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. BŒ egy nap még nem veszélyes. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. Használjuk ki az elŒvetemény. zsázsát is hajtathatunk. élezzük meg. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. tapasztalatait. fŒ. és a rügyek megfulladnak. petrezselymet. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. friss zöldjéért. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

Nagyon fontos a metszés idŒpontja. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. Amennyiben nem koronás oltványt. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. vagyis fenntartó metszésére van szükség. 15 .lik. fás metszésrŒl beszélünk. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. ökológiai tulajdonságait. a lombhullás és rügyfakadás között. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. hanem suhángot telepítettünk. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. szilvánál stb. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. Ez egész télen át végezhetŒ. teherbíró korona kialakítására. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár. Nyugalmi idŒszakban. akkor késŒbb csak a fák termŒre. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. mint a ritkítás. Aszerint. Az almánál. körténél. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. ha a csapadék-. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. a szellŒs. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. egyensúlyba hozni. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba.

hogy könnyen kezelhetŒ. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. nincs jelentŒsége. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. spirál alakban helyezkednek el. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. vázlata (Fejes nyomán) 16 . A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. vesszŒ maradjon sértetlenül. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. Ha suhángot telepítettünk. Így elérhetŒ. Fontos. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. mert itt több a rejtett rügy. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. hogy a korona ne váljon sırıvé. és a belsŒ részek felkopaszodnak. sérült.vagy tŒsarjat hoz. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. A teljes ifjításnak ma. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei.Koronaritkító metszés Azt. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. Ilyenkor nem egyszerre. beteg hajtásokat vágjuk ki. s koronájában sok vízhajtást nevel. ritkító metszés segítségével érjük el. részleges ifjításról beszélünk. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. hogy sok gyökér.

Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. mégpedig úgy. mert ha magasabbra nŒ. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Ügyelnünk kell arra. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. hogy azok egyenesek legyenek. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 .5–3 m-t. Ha viszont a sudár már elérte a 2. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. hanem úgy. akkor már nem vágjuk vissza. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel. Ha viszont nem elég fejlettek. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. Ügyeljünk rá. azaz koronába metsszük. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. megnehezíti a szüretelést. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. mégpedig áprilisban. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. mint a nyugalmi idŒszakban.

70–80. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. A sırın állókat ritkítsuk ki. így tehát a fa kúp alakú. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. kivéve. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. ha gyengék. koronaformája. Ha az oltvány elágazása ideális. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. neveljük a karcsú orsót. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el.

ifjítás. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. Ez azt jelenti.A második. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. A nevelés második. hogy a végálló. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. mégpedig úgy. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. fejlett 19 . hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. Ezt úgy érhetjük el. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. sudár nélküli koronaforma. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. vesszŒket távolítjuk el. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony.és vesszŒritkítást végezzünk. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. A megtartott. Kísérletek bizonyítják. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. Ilyenkor hajtás. Vigyázzunk arra. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. hogy segítségével alacsonyabb fák.

év tavaszán elŒtt elpusztul. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. hogy azokat a vesszŒket. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. erŒsségük szerint visszametsszük. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk. A mi körülményeink 20 . A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. miközben nem feledkezünk meg arról. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. különben hamar felkopaszodik. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet.rügy kifelé nézzen. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. hogy katlanformát akarunk kialakítani. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. A meredek hajtásokat. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. vesszŒket eltávolítjuk.

ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. Sor. különösen a konkurenseket. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. s minél gyöngébb növekedésı. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. tŒbŒl távolítsuk el.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. Legjobb. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. Ez az alma és a körte sövényformája. a törzsmagassága 60 cm. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. hogy mind a sor irányában. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 .és tŒtávolsága 3. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. Minél erŒsebb növekedésı a fajta. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. A többi vesszŒt. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. A fŒ és oldalvezéreket.5–4 méter.

A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45.és fŒ vezéreket. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. körülbelül 60. belterjesebb változata. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. szemben a hagyományos Palmetta 3–3.4 m-es magasságával. illetve a következŒ ágemeleteket. folyamatosan alakítsuk ki a második. a második körülbelül 30. Sor. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk.és tŒtávolsága 3 x 1. Mindezt azért alakítjuk így. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére. akkor meg kell metszenünk az oldal. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. A két legfelsŒ emelet.5 vagy 3 x 2. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk.8 m körül van.rok továbbnevelését szolgálja.5 m lehet.7–2. A következŒ években hasonló elvek szerint. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. Ügyeljünk arra. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. befejezzük a Palmetta nevelését. amelyek a termést hordozzák. kivéve a sudár visszametszését. Magassága 2. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. Ha a fajta nehezen ágazik el. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. ElŒnye. erŒsebb metszése.

A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. fokozatosan leváltott. s ott visszametszeni a sudarat. A legfelsŒ. illetve csökkentésére szolgálhat. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. Így a sudárhajtás elágazik. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 .75 m magasságban e többsudaras.zünk meg 7–10. VégsŒ soron körülbelül 2. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. akkor 5–6 darab. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. akár 3 év alatt is felnevelhetjük. az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. illetve a suhángot. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni.

5–4 mm vastag huzalt. de ezeket ne vágjuk vissza. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. 24 . és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. Fontos. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. de az utóbbiak elŒnyösebbek. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. Ha egyszerı támrendszert választunk. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. szem elŒtt tartva. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60.

Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza.5 0. A Hungária-sövény nagy elŒnye.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. 60 cm-rŒl 50-re. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük.4 m 25 . Kialakításához gyenge növekedésı alanyon.5 0. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. bár ez szükség szerint növelhetŒ.7 0. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. akkor a sudármetszéskor.6 0. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való. Sor.

7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. harmadik évben jelentkeznek. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk. létrejön 26 . a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. a második. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. vízszintesbe kötözzük. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. Miután a termést leszüreteltük. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. Az oldalvesszŒket. MegjegyzendŒ még. a törzs vonalának síkjában. Az utolsó emelet 2. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány.növekedésı. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. Így minden egyes fán. s ott metsszük vissza a sudarat. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. tartsuk egyensúlyban. illetve a suhángot. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. Németországból származik. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg.

így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). ha arra kell felelniük. hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. A korai metszés elŒnye. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére.a pótlóhajtások zónája. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. Természetesen mind a téli. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. tavasszal 27 . A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ.

és lugasmıveléshez termŒcsapos. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. Szent LŒrinc-i). hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. Az érzékeny fajták (Ezerjó. Leányka. Ha minŒségre törekszünk. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. hogy melyik fajta igényel rövid. A növényvédelem során a háztájiban. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. rovarok. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. atkák. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. Burgundi. talajviszonyoktól. bŒtermŒ borszŒlŒknél. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. Kordon. A nagy fürtı. az alanytól. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. gombák. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. nincsen felesleges tápanyagveszteség. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. 28 . Ehhez tudni kell. ez a tulajdonképpeni védekezés. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. A metszés során a tŒkén.nem könnyeznek a vesszŒk. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. a beteg növények gyógyítására is. A téli metszés hátránya. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. vírusok. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. a fajtától. a természeti adottságoktól. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. akkor több rügyet kell meghagyni. ha viszont nagy hozamot akarunk. akkor kisebb a terhelés. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. a környezettŒl.

– Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. Ezeket sohase hagyjuk a talajon.és tŒtávolság megválasztása is. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. a megfelelŒ szabályokat betartják. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. – Fontos a megfelelŒ sor.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. amelyek ott még nem fordultak elŒ. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. – Ismeretes. gesztenyét. meggyet. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. gyümölcsmúmiák. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. A levágott. magas talajvizı területek nem alkalmasak. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. mély fekvésı. kórokozók áldozatává. Ügyeljünk rá. szilvát. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. Ne feledjük. Azt is tudnunk kell. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. többek között a terep adottságait. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. sajátosságait. a száraz. mert ott a kórokozók 29 . szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. beteg ágak. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. évekig érezteti hatását. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. ezért legyengülnek. fajtákat telepítsünk (pl. – Tudatosítani kell. Például az. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. s az agrotechnikai mıveleteknél több. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. diót. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk.

amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. A fák ápolása során a törzsrŒ1. hogy minden rovarnak. fátyolkák. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. A papír redŒzetében. katicabogarak. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. zuzmók spórái fordulnak elŒ. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. Régebben szalmából. A biológiai védekezés alapja. mikor még dermedtek. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. az énekesmadarak stb. vigyázva arra. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. kórokozók gyérítését szolgálja. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. vesszŒin vészelik át a telet. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. Az öveket októberig kb. Sok hernyót. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. kukacot 30 . A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. Ilyenek a fürkészdarazsak. közben elpusztítják a kártevŒt. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. lárváik itt kelnek ki. bogarat. kórokozók. A bundásbogarak. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. A védekezésre akkor kerül sor. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. számukat egy bizonyos szinten tartják. lerázzuk. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. Hasznosságukat már régen felismerték. biológiai és a kémiai. rigók és más madárfajok. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. A gyapjas. cinegék. vannak természetes ellenségei. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. mohák. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai.áttelelnek. a molyok ellen is védekezünk. gombának stb. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. BelŒle kb.

JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. vállalni kell a kissé drágább. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. kendert. és télen etessük Œket. amelybe nem hull bele a hó. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. akasszunk ki nekik faggyút. -öltözéket. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. de a szükségesnél nem többször permetezni. s végül. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. növeljük a kártevŒk. kórokozók ellenálló képességét. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. amelyek során a kártevŒk távoltartására. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít.fogyasztanak el. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. -kesztyıt. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. A magvakat (napraforgót. 31 . Tudatosítanunk kell. Ha szükséges. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. Barkácsoljunk olyan etetŒt.

tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. munkánk kárba veszhet. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. de gyorsan le is hılnek. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. ezért könnyen kiszáradnak. gyorsan felmelegszenek.és a hŒgazdálkodásuk. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. 32 . az Œszibarack. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. kolloidális részekig) azért fontos. beássuk. naspolya és a meggy. som. akkor úgy mıködnek. füge. de a felvett meleget sokáig megtartják. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. homokkal. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. így nagyon fontos. A köves. kötöttsége. Ha sok vizet kapnak. mély. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. fekete ribiszke. a levegŒ. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. a meggy. Vízháztartásukra jellemzŒ. Pedig. mogyoró. illetve tıri a kajszi.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. gesztenye. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. szilva. Egyesítik magukban a homok. ásás elŒtt tŒzeget. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. majd beszántjuk.és agyagtalajok jó tulajdonságait. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. komposztot terítünk felületükre. birs. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. istállótrágyát. hogy milyen talajba kerül a facsemete. a köszméte.és hŒháztartásuk. málna. ha az Œszi szántás. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. az alma. a tápanyagot megkötik. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. azonban rossz a víz. cseresznye. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. A jó. de nem mindig adják át a gyökereknek. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. piros ribiszke. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön.és hŒgazdálkodását. körte. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. víz. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak.

gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. kajszinak. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában. például rontja a talajok vízgazdálkodását. 33 . A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. mogyoró. Az ilyen talajokat kedveli a málna. valamint a lecsapolt lápok helyén. Vannak közömbös – sem savanyú. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. A közömbös talajok pH-ja 7. mandulának. gesztenye. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. közömbösek és savanyúak.5 m-t. ahol a talajvíz szintje magasan van. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. KedvezŒtlen tényezŒ. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. Gyümölcsfáink a 4. málna és a szamóca. a szilva. szamóca. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. szamóca. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. a dió. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. birs. az alma és az áfonya. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. az Œszibarack. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. A magas mésztartalom azonban káros. A szikességet különbözŒ nátrium. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. fügének. ha eléri a 0. a körte. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek.és cseresznyefajtáknak. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. a fekete ribiszke és a meggy. sem meszes – talajok is. mogyoró. dió. áfonya és a fekete ribiszke. a fekete ribiszke.A nyirkosabb.és magnéziumsók okozzák. birs. körte. az alma.7–8. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. málna. körte. Ez egyetlen fajnak sem kedvez.

A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. rossz épület. A talajuntság sok tényezŒ okozta.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. nagy mésztartalom. A gyökereket legjobban a terület géppel. fonott dróthálóból készíthetjük el. épülettörmelék található rajta. szŒlŒtŒkék. Egyes esetekben (pl. Az Œzek. Megtörténhet azonban az is. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. hogy pusztuló öreg fák. a sorirányt.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. A legjobb ellenszere az. nyulak elleni védelmet pe- 34 . Általában vas. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. A gyökérmaradványok ui. jelöljük be az utakat. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. bokrok. rossz megeredésben. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. a kút. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. (Az utóbbi elŒnyösebb. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. rózsatöveket tervezzünk.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). akkor könnyı a dolgunk. díszcserjéket. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. túl magas) kerítést. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. a sorok közötti távolságot. menedékéül szolgálnak. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. üres szántóföld. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. Ez lehet egyszerıbb. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása.

hogy talaja jól átnedvesedjék.dig az átlagos kerítés is biztosítja. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. Fogyasztható részei a szár. legjobban 20–22 °C-on növekszik. Fontos tudni. s ha tovább engedjük nŒni. Ha pl. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. Barna. napfényre van szükségük. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. apró magját télen – lapos edénybe. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. A maggal ne takarékoskodjunk. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). A növényeket addig tartsuk sötétben. akkor az elsŒ. Jó minŒségı. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. s azt alaposan benedvesítjük. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. tányérba. gazdagabb lesz a termésünk. mert ha sırın vetjük. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. napon már megfigyelhetjük. A vetés utáni 10–11. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. Ha az edényünk vízáteresztŒ. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. vagy takarjuk le kartonpapírral. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. Ezután már bŒséges megvilágításra. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ.vagy homokréteggel. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. hogy ott családunk jól érezze magát. s azt is nyomkodjuk le. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. zsenge lomblevelek. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. Fontos. zöld vetésünk lesz. a rajta lévŒ két sziklevél. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. akkor ezen is termeszthetŒ. napon már sırı. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. A vetés utáni 3–4.

Erkélyládákban. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. egyéves növény. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik.kénti vetés. sŒt júliustól szeptemberig. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. mikor a hajtásai zsengék. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. Magas C-vitamin-tartalma van. akkor március eleje és május közepe között vessük.és utónövényként is termeszthetŒ. A talaj iránt kevésbé igényes. ügyeljünk rá. levelesek. leves készíthetŒ belŒle. helyre vetjük. dúsak. Finom mártás. könnyen termeszthetŒ. Felhasználása: íze a tormához hasonló. Mivel tenyészideje csak 3. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható.5–4 hónap. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. Ha magtermesztés a célunk. csípŒs. bármikor fogyasztható. A nálunk forgalmazott. s ezt nehéz letisztítani. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. mert enélkül rosszul kel. ollóval vágjuk le. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. Nem túl magas növények közé (bab. A nyári vetést öntöznünk kell. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. virágzáshoz azonban napfényt kíván. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. ahol vadon is elŒfordul. a városi házak balkonjain is megél. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük.) köztesként is vethetjük. de annál sokkal kellemesebb. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. Szabad földbe. ElŒször az alacsonyabb. enyhébb. Még a sovány talajokon is megél. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. gyökérzöldségek stb. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. 36 . Rövid tenyészidejı. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. ezért elŒ. Közepesen melegigényes. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. ne húzzuk ki az egész növényt. mert egyesek a Közel-Keletre. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére.

elŒ-. Gyógy. egészségünk megŒrzését. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. A magokat folyamatosan szedjük. szakaszosan érik. az uborka. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. A gyógy. a tápanyagok visszapótlását.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. szárát és a magvakat is. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. külön sort. mint az uborka. mert az elvirágzás sorrendje szerint. hogy minden vele szomszédos növény – pl. hogy 37 . hogy nem igényelnek külön helyet. Jó közérzetünket.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. Az egynyári gyógy. a cukkini vagy az édeskömény. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. ezért olyan fontos a konyhában. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. száraz. védelmét. Érdemes megjegyezni. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. Ezek megfelelŒ helyre ültetve.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni. a cékla.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. gyógyító.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. köztesként a legjobb. Képesek ugyanis arra. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. beleértve gyökerét. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. Esetében feltınŒ. ahol a növény minden része használható. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. hogy a fıszerek királynŒje.

a sorok tisztítása. nélkülözhetetlen a konyhában. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. A konyhában nélkülözhetetlenek. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. ha szegélynövényként használjuk. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. de leginkább a paradicsomnak. tehát fertŒtlenítenek. 38 . A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. hogy elriasztja a fonálférgeket. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. és bŒven terem. hogy nagyon eluralkodik. közben védik a szamócát. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. nem lepi meg korán a lisztharmat. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. A zellert azokba a sorokba vessük. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. és még a szomszédokat is védi. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. A zöldségeskertben megvan a veszélye. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. salaktalanítják a szervezetet. ahova a káposztát fogjuk ültetni. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. Tudományosan is bizonyítást nyert. Jó partnere a hagymának. étvágygerjesztŒk. A petrezselyem (Petroselinum crispum). A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. Annak dacára. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. A vöröshagyma (Allium cepa). Csökkentik a vér cukortartalmát. ErŒsítik a gyomoridegeket. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. hogy egyes betegségekre fogékony. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. gyomlálása.

Tavasz 39 .

40 .

másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. bab. lencse (hüvelyesek). MegemlítendŒ még. endívia (fészkesvirágúak). úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. cikória. karfiol. paprikát. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. ami bizony ott nem könnyı feladat. – saláta. petrezselymet. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. petrezselyem. burgonya (burgonyafélék). Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. paprika. dinnyét. – uborka.és fokhagymát. fokhagymát és vöröshagymát. – káposztafélék. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. Követésre érdemes. mert a növény saját igénye szerint. paradicsomot. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. karalábé. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. Egy családba tartoznak a: – borsó. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. sárgarépát. Helyes. retekfélék (keresztesvirágúak). uborkát. tök. – sárgarépa. kártevŒk. bimbós kel. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. retket. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. a fejes és a kelkáposzta. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. általános szabály.és dinnyefélék (kabakosok). Figyelembe kell vennünk azt is. 41 . paradicsom. – paprika. – az összes hagymaféle (hagymafélék). tököt. burgonya. vörös. zellert. vetésváltónak nevezzük. Erre azért van szükség. zeller (ernyŒsök). Ha viszont sikerül. zellert. burgonyát. salátát és spenótot.

Csak néhány olyan eset van. majd áttelel. sárga- 42 . Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. paprikát. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. az áttelelŒ kelkáposzta. a kései burgonya. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Egy fészekbe több magot is teszünk. Vetjük tehát a sárga. Nagyon fontos a vetés ideje. ilyen például. A vetés sorba.és a görögdinnyét. amikor ez a mód indokolt. hónapos retek. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. a sütŒtököt. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. petrezselymet és a borsót is. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. a sóska. mikor már rá lehet menni a földre. fejes saláta. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. valamint a céklát. az uborkát. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. kevesebb csíra fullad meg. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. a szórást ne alkalmazzuk. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. sóska magjai vethetŒk. a nyári retket és a káposztaféléket. korai burgonyát. Ha lehet. Így vethetjük a sárgarépát. duggathatók a hagymafélék és a borsó. vagy ha a magot ládikóba. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. petrezselyem. a tököt. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. a kelés egyenletesebb. ritkítással érjük el. a cékla és a csemegekukorica. kis edénybe vetjük. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. fészekbe és szórva történhet. spenót. babot. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. a spenót.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. például a sárgarépa. A nyári vetési idŒszak hosszabb. Sokkal jobb a sorba vetés. csemegekukoricát. paradicsomot. A jó gazda már télen felkészül az évre. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet.

mint a csíráztató tálban. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. Döntésünknél figyelembe kell venni. Továbbá jó. hogy megszámoljuk. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. a spárga. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. kötött talajba. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg.5–3 1. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. száraz idŒben ennél mélyebben. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges.dinnyét. a bab és a csemegekukorica. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. tehát még kevesebb kel ki. A vetés sırıségére nincs általános szabály. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. Ha bármilyen okból 43 . burgonyát. tök. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. hogy melyik növény magjából kb. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. azzal is számoljunk. Arra azonban ügyeljünk. Laza talajba. Ezután döntsük el. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít. bár a kabakosok (dinnye. Kis tálkába.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá.és a sütŒtököt. ha tudjuk.

korai karalábé. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. sárgadinnyét. Œsszel beérŒ növények. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. nyári káposztaféléket. fŒ. zöldbabot. ezeket még követhetik a kései.és utóvetemények váltását. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. tavaszi spenót sorai közé. már vethetjük az uborkát. görögdinnyét. nyári salátát. hónapos retek. MegfelelŒ tervezéssel. egy évben akár háromszor is „arathatunk”. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. Például a betakarított áttelelŒ saláta. tavaszi saláta. persze ha az idŒjárás is kedvez. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. zöldhagyma. csemegekukoricát.siettetni akarjuk a kelést. megkezdhetjük a vetést. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

s akár májusig is kitolódhat. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Ezek a fák azonban megmenthetŒk. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Ezt érdemes akkor is alkalmazni. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. Nálunk a 2. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . mint régente. még akkor is. tehát a nedvkeringés már megindult. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. Az ilyen oltások ideje akkor van. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet.

ElŒször is készítsük elŒ a koronát. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. Mikor eljön az oltás ideje. Azok az ágak. hogy lássék a zöld háncsréteg.lással. 50 . Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. annál több vesszŒt oltunk. a szilvánál tovább is. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. Ha észrevesszük. a levágás után azonnal átolthatók. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. Minél vastagabb a fa törzse. hogy csak az egészséges. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. Ha lehet. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. annál több ágat kell beoltani. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. TermŒfák átoltása Sajnos. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. Érdemes megjegyezni. viszont minél idŒsebb a fa. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. ügyelve arra. akkor sokáig ne halogassuk. Azt azonban jegyezzük meg. érdemes Œket átoltanunk. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. annál biztosabb a siker. amelyek a sebet átérik. A károsodást már a tél végén láthatjuk. amelyek kevés. vesszŒket is átolthatjuk. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. kiiktatva a sebes részt. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. mert minél fiatalabb a fa. életerŒs. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. jó gyökérzettel. nem kopaszodik fel. így. Mikor mindezzel megvagyunk. Ha elhatároztuk az átoltást. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. mégpedig úgy. és így a seb beforrhat. a seb szélén a kérget kissé szedjük le.

A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. Ha erŒs a fánk. A talajhoz közeli. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. a vegyszeres kezelés. majd az új hajtásait. s ha kell. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. hanem törzses fácskaként termesszük. úgynevezett szívóhajtást. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. fŒleg a köszméte és a ribiszke. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. kecskeláb ékeléssel. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. A vesszŒket párosítással. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. További elŒny. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz.Az idŒsebb. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. hogy a madaraktól megóvjuk. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. Ezek arra valók. a vastagabbakat lapozással. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. Ennek több elŒnye van. héj alá oltással. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. amelyeknek bél és fa része 51 . Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. A sebeket oltóviasszal kenjük be. a szedés könnyebb. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. ezt ismételjük meg. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni.

szemmel láthatóan még nem különült el. Ezután következhet a zöldoltás. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. Ezután az oltást puha raffiával. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. Hogy a vízveszteséget csökkentsük. majd az éket a hasítékba illesztjük. pamut. néhány óráig vagy max. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. 1–1. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. PVC-szalaggal bekötjük. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy.vagy gyapjúfonállal. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le. 1 napig tárolhatjuk. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. A vadhajtásról az oldal. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. a raffiakötés a hajtást bevágja. A metszfelületek egy vágással készüljenek. a levél felett végzett. de elvégezhetjük alacsonyabban is.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. és ne szennyezŒdjenek. így rögzítve azt. hıtött térben. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket. így ui. Ha a hajtás növekedésnek indult. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek.5–2 cm mélyen behasítjuk. vízszintes vágással elmetsszük. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. ami az eredés biztos jele. hogy a hajtás kb. Ekkor végezzük el az oltást. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. napsütötte részébŒl szedni. középen 1. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. Arra kell törekednünk. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. Az alany hajtását egy. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra.

A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Ne takarékoskodjunk a vízzel. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. A kötés legyen szoros. legalább 60 cm mély.és Délnyugat-Kína. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. Orthocidot) is tehetünk. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon.alanyon készített hasítékba. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. a víz. Az a legjobb. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. de a vékony. legjobbak. A hŒmérsékletre. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. 53 . Nálunk a Halehaven-. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg.és tápanyagellátásra eléggé igényes. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. Basudint. Nagyon könnyen emészthetŒ. Redhaven-. Sundhaven-. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. és tavasszal a fa nem hajt ki. talajra. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. és azonnal elültetjük. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. Eredeti termŒkörzetei Észak. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. mint Œsszel.

kárminpiros fedŒszínnel. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. Húsa sárga. sırı. sötétzöldek. sárga alapszínı. Gyümölcse közepes vagy nagy. és nagyon jól szállítható. a magjánál pirosas. héja közepes vastagságú. virágai kicsik. virágai kicsik. a magja körül pirosas. Héja sárga vagy sárgászöld. héja közepesen vastag. Levelei nagyok. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. Húsa sárga. sárga. magvaváló. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. erŒteljes növekedésı fajta. Szintén Amerikából származik. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. kárminpiros fedéssel. Nagy elŒnye. héja közepesen vastag. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. A fa koronája nagy. Augusztus elsŒ felében. sárga. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. virágai kicsik. Fairhaven Amerikai fajta. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. amely a gyümölcs 54 . Gyümölcse nagy. virágai kicsik. néha késŒbb érik. Közvetlen fogyasztásra. a napos oldalon sötétpiros. Közvetlen fogyasztásra. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. de annál egy héttel korábban érik. hogy jól szállítható. magvaváló. nagyon finom. Augusztus 20-a körül érik. Levelei nagyok. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. Húsa sárga. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. Meleg fekvésı területekre való. Levelei középnagyok vagy nagyok. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. levelei középnagyok. TermŒképessége kiváló. jellegzetes aromájú. A kiültetés után növekedése erŒteljes. Gresthaven Észak-Amerikából származik.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. finom. feldolgozásra is alkalmas. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. nagy elŒnye. aszimmetrikusak. Közepesen erŒteljes növésı.

Hozama vetekszik a Redhavenéval. sötétzöldek. Termése közepesen nagy. Termése közepes vagy nagy. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. Közvetlen fogyasztásra. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Halehaven Önmegporzó. kemény. a magközelben pirosas. Önmegporzó és közepesen ellenálló. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. Termése közepesen nagy vagy nagy. levelei nagyok. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható.70–80 %-ára kiterjed. Az öntözést nagyon meghálálja. a Halehaven magonca. Augusztus végén. Tudni kell róla. korán termŒre forduló. Gyümölcse nagy. Dixired Észak-amerikai származású. Húsa világossárga. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Húsa aranysárga. feldolgozásra egyaránt alkalmas. 55 . A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. hogy érzékeny a nyomásra. már vagy negyven éve telepíthetŒ. Sárga húsa kemény. észak-amerikai fajta. Levelei nagyok. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. színe narancssárga. Növekedési erélye közepes. Házikertbe. finoman rostos. hogy melegigényes. Rendszeresen terem. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. a magközelben pirosas. Augusztus végén érik. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. Húsa narancssárga. A Redhaven után 30–32 nappal érik. virágai kicsik. mind közvetlen fogyasztásra. kemény. sárga vagy narancssárga. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. A növekedése nagyon erŒteljes. héja vékony. Burbank July Elberta Közepesen kései. Levelei középnagyok. virágai nagyok. negyede általában bepirosodik. hogy jól szállítható. virágai kicsik. és nagyon jól szállítható. levelei nagyok. FedŒszíne narancssárga. ElŒnye. ErŒteljes növekedésı. szeptember elején érik. Növekedése nagyon erŒteljes. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. észak-amerikai fajta. mind konzerválásra alkalmas. virágai is nagyok. sötétzöldek. sötétzöldek. pirosas fedŒszínnel. így csak elŒvigyázatosan szállítható. 130–180 grammos. Jó róla tudni.

az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. Ezt megelŒzendŒ. Az oldalsó vázágakon. egyvesszŒs és hosszú metszést. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. termŒrügyekkel végig berakott. hogy csak egy évig élnek.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. Ha nem metszenénk a fát. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön. teljes termŒvesszŒk. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. A váltómetszés három sebzéssel jár. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. és így termésük szakaszossá válik. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. néhány év alatt felkopaszodna. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. Ott alkalmazzuk. Bármilyen koronaformát választunk. A klasszikus metszésformákat (váltó. Ügyeljünk arra. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. A rügyekrŒl tudni kel. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. A jó termŒvesszŒ piros szárú. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. szükségessé válhat a váltó. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. Alapelv. A legértékesebb részek az ún. a termŒfelület növelését is szolgálja.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. ceruzánál vastagabb. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). s ha nem hajtanak ki. elpusztulnak. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. ahol a fajta.és a hosszú metszés között). A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . teljes termŒvesszŒk. nyársakon hozza termését. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki.

Lényege a ritkítás. így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. termést hoz. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl.egyik vesszŒ. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. Maradnak a közepesen erŒs. és mindössze egy sebet kell ejteni. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. hanem gallyon végezzük. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). s a folytatáshoz új póthajtást nevel. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet. Bekurtítás nincs. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. majd leívelŒdik. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. hogy nem éves vesszŒn. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. A hosszú metszés elŒnye. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. hogy kevésbé munkaigényes.

Itt jegyezzük meg. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. ezért he- 58 . Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. mert ezek hozzák a termést. hogy a bokor ne sırısödjön be. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent.ben. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. örvösen helyezkednek el. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. Korán fakad. Ennél fontosabb. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. annak tudnia kell. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. csak fagymentes napot kell választani a munkára. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. ne vénüljön el. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. mint a fekete ribiszkénél. a többit eltávolítjuk.

TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. A 59 . hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. Ez abból következik. rendszeresen ritkítani kell. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. A második évben összesen 4–5. A vázágakon található letermett részeket. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. Itt sudarat ne hagyjunk. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják.

a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. már csupán arról kell gondoskodnunk. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. hogy a bokor szellŒs. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. Úgy kell metszeni Œket. a többit kitörjük. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket.nyárinak viszont elŒnye. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. Ügyeljünk rá. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. 60 . A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. és szép. Mindig azon legyünk. ifjítani kell. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. Jó tudni. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. és az egész növény pusztulását okozzák. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. ha túl hosszúak vagy görbék. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére.

a kambium.vagy bordóilével permetezzünk. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. Ãk a különbözŒ kórokozók. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. amelyért a kórokozók felelŒsek. A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. a lombozat sárgulását. és minden olyan gombabetegségtŒl. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. fémmentes festék. fasebkátrány). s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. bŒ termés. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. majd száradását okozza. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. a felette levŒ részek elhalnak. elsŒsorban a Verticillium kártételének. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. ami korai lombhullást okoz. a háncs. 61 . A betegség komplex jellegı. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. Megtörténik. a rossz tápanyag. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat. tehát nemcsak egy.) okolja. a Gnomoniától.és vízellátást. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. az életfolyamatok defektusait. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. ollót – fertŒtlenítsük. a farész ezeken a helyeken barnult. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi.

Szeles idŒben ne permetezzünk. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. az emberre és a környezetre is mérgezŒ. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. mert a szer egy része veszendŒbe megy. felületes. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. de le is égetik a növényt. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. Nem árt ezért. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. a vegetáció kezdeti szakaszában. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. sŒt fennáll az a veszély. Bebizonyosodott. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. ez egyúttal pazarlást is jelent. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. MegjegyzendŒ. – Permetezés közben dohányozni. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. 62 . Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. ha néhány általános érvényı. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. míg a nagy melegben perzselnek.Évtizedeken keresztül a nyár vége. augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre.

– Mindig csak annyi szert készítsünk.5 % 0.és a szájnyílás nyálkahártyájának. 1 dl = 100 ml.05 % 0. az élŒvilág védelmét – is. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre.2 % 0.75 % 1. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. amely az egész arcunkat védi. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük. alaposan tisztálkodjon meg. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is.5 10 5 2. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával.5 25 50 75 100 125 187.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. talaj. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják. ezért használjunk sapkát vagy kalapot.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. – A munka végeztével mindenki. a levegŒ. – Ügyeljünk rá. azaz a napok száma.5 % 3 % 1 0.0 % 1. illetve környékének megtisztítására.5 5 10 15 20 25 37. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk. illetve a betakarítás közti idŒ. a haj védelmét. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc.1 % 0.4 % 0. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni. g. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0.3 % 0. s azt csak akkor távolítsuk el. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni. Különösen ügyeljünk az orr.5 1 2 3 4 5 7. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. amennyit még aznap estig fel tudunk használni. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml.

Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. Az egyik a szállított (advektív). A passzív módszer az. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. Ha kombinált permetlevet használunk. költséges. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. A ruházatunkat. ha például a varasodás. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. hányingert. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz.szárú gumikesztyı. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. és sok esetben nem is eredményes. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. TenyészidŒben is így járjunk el. s egyenként permetezzük. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. az álarcot.vagy szilvamoly ellen védekezünk. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. védekezni. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. Már metszéskor gondoljunk arra. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. azonnal forduljon orvoshoz. erŒs fejfájást. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. ún. a legmagasabb pontról lefelé haladva. mégpedig hŒkisugárzás útján. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. amikor a mély fekvésı. Sokan nem gondolnak arra. ha lisztharmat ellen permetezünk. virágokat. ha alma. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. kesztyıt. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). és az egyik szert finom. méghozzá gazdaságosan. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. 64 . A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. megül. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. Az elsŒ esetben hideg. rosszullétet érezne. illetve szórófejeket használjuk.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

mert jól tıri a fagyokat. A laza szerkezetı. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen.A korai petrezselymet akkor szedjük. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. Ügyeljünk rá. Ha kevés vizet kapnak. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). Európába a XVI. Mind a zöld-. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. száraz legyen. Kötött talajban 3–4. s így másodterményként is felhasználható. május elsŒ felében. Ha sorosan vetünk. mind a szárazbab melegigényes növény. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. a hidegre nagyon érzékeny. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. A kötött talaj csak akkor jó. ha a gyökere már ceruza vastagságú. A babok csoportosításának számtalan módja van. A szárazbab hosszabb. hogy megduzzadjanak. idŒjárástól függŒen. 68 . vagy sorokba vetjük. Szlovákia déli részein a babot. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. akkor a sortávolság 40. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. században került. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. A vetés ideje akkor jön el. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk.és szárazbabot. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. május közepén vetjük. de ez nem is szükséges. A bab táplálkozási értéke nagy. Érdemes megemlíteni. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. s vízigényük is nagy. nem kötnek jól. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. Így a gúla szilárdabban tart. mégpedig novemberben. amikor a talaj már kissé fagyott. a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. Megemlítjük. ha könnyen melegszik.

hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. JelentŒs mennyiségı C.és B-vitamint tartalmaz. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. tápanyagokban gazdag. korán felmelegedŒ vályogtalajt. József idejében kezdŒdött. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. A babból levest. A mıveletet üvegezett verandákon. 69 . A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. melynek átmérŒje 4–7 cm. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. 8 hétig tart. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. Fényigénye jelentŒs. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. fóliasátorban is elvégezhetjük. Erre a célra a 10–12 °C-os. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. így nem szóródik ki belŒle a szem. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. A cél az. ne ültessük. súlya 6–8 dkg. A korai burgonya legjobban a könnyı. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. közepe. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. A zöldségfélék közül a legfontosabb. világos helyiségek alkalmasak. Ellene a legjobb védekezés. például csemegekukoricával is. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. mivel fagyérzékeny. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. vastag csírák legyenek. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. Ültethetjük köztesként. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. árnyékban lombozata megnyúlik. homokos. legolcsóbb energiaforrás is. ami kb. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. Általában akkor fogjunk hozzá. Túl korán. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. fŒzeléket készíthetünk. A karóbab futtatható kerítésre is.

a hazai Eta. húspiros lárvák kelnek ki. Ostara. s persze. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. Homoktalajon 11–13. Radka. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. középkötött talajon 9–10. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. Svatava. Nora. Krista. nyirkos föld kerüljön. A növény 2–3 hét múlva kel ki. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. Krasa. Rersy és a német Gloria. mikor a gumók elérik a diónagyságot. Lukava. Karin. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. csírájukkal felfelé helyezzük el. hogy a hajtások mellé friss. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. közepén jelennek meg. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. a holland Ausonia.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. Iva. A sortávolság 70 cm legyen. Ha lehetŒségünk van rá. Dita. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. Zlata és a holland Desirée. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. megsemmisítése. Koruna. Kam˘k és a Zvíkov. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. a német Adretta és Tempora. Boubín. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. Pedig diabetikus eledel 70 . A leveleken sok petét raknak. Oreb. a kötŒdés elŒkészítésére. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Karla. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı.

A gumók húsa fehér. a gumók fokozatosan aprókká válnak. Európába a XVII. Spenót A spenót Iránból. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. század során került Észak-Amerikából. A legjobb azonban. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. BŒven termŒ. sok C. majd Európába juttatták el. Ha kevés a gumónk. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). amennyit éppen fel akarunk használni. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. s viszonylag nehezen tisztíthatók. Abban az esetben. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. A növény kezdetben lassan nŒ. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. május elején. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. 13–16 cm mélyre kerüljenek. mert felszínük ripacsos.és B2-vitamint tartalmaz. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. ha túl sırın lennének az új növények. ha mindig annyi gumót szedünk. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. ahol a talajvíz szintje mélyebben van. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. Az arabok elŒször Afrikába. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. Afganisztánból származik. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. Mivel rövid tenyészidejı.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. a 71 . A talajban hagyott gumók újra hajtanak. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. Könnyen emészthetŒ.és foszfortartalma jelentŒs. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. Mivel ellenálló növény.

sŒt még köztes növény is lehet. retek. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. Industria. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény.és utó-. majd elsimítjuk. saláta. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. Œszi salátát. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. A legtöbb cukor a zsenge. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik.és utónövényként is szerepelhet. friss állapotban a C-vitamin is. A kukoricában sok a karotin. Nagyobb területen csak a XVIII. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. A sortávolság 20. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. a vetési mélység 2–3 cm legyen. KedvezŒen reagál a nitrogén. Ízét cukortartalma határozza meg. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. KésŒbbi tavaszi szedésre.vetésforgóban elŒ. LegelŒnyösebb. A talajt a vetés elŒtt felássuk. Herkules. de salátának is elkészíthetŒ. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. tejes szemekben van. A kukorica hŒigényes növény. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk.és Közép-Amerika. Nagy elŒnye. azonnal vethetünk. energiadús. amint a talaj felengedett. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. Termesztése azért is indokolt. köztesként tököt. Fényigénye nagy. régóta termesztett fajta. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. babot is. BŒven található benne foszfor. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. akkor utána feltétlenül végezzük el.és káliumtartalmú mıtrágyákra. A cse- 72 . században kezdték el termeszteni. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. Az év során három szakaszban is vethetjük. hogy a kisebbek még nŒhessenek. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. Az utóbbi Franciaországból származó. mert elŒ. szeptember elején. Viroflay. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. betegsége nincs. hogy komoly kártevŒje. vas és mész is. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. Mindig a nagy leveleket tépjük le. Vízigényes. A korai borsó. mély rétegı. A középkötött. Legismertebb fajtái a Matador. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát.

fajtától függŒen. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. kissé meszes talajokat szereti. mint más káposztafélékéé. A nagyon laza. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. tárolhatósága így jobb. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. meghálálja az elegendŒ nedvességet. karalábé. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. Tenyészideje rövidebb. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása.és B2-vitamint tartalmaz. mint a csemegekukoricát. így szedése is folyamatosan történhet. Kapálnunk általában kétszer. században nemesítették ki Belgiumban. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. Legjobb. mert csak elfekszik a mag. a gyomtalanítás. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. Jó elŒterménye lehet a retek. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. Magját cserépbe vagy ládába. mint a csemegekukoricáé. ha a csöveket hajnalban törjük. májusban vetjük. Ha szárazság van. B1. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. Érdemes megemlíteni. ne sajnáljuk a fáradságot. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. Ne ültessük sırıre. mert viszonylag sok fényt igényel. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. de inkább május elején vessük. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. terméshozama pedig kisebb. Szárazanyag-tartalma nagy. A sorok egymástól 40. fejes saláta. MidenekelŒtt a középkötött. ez bármely fiatal részt megtámadhat. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. A szemek héját körömmel felszakítva. A XIX. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. háromszor kell. s hıvös helyre tesszük. Hideg talajba semmiképpen se vessük. Kötött talajon 5–6. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. sŒt el is pusztul.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. a magasabbakat 60 x 70 73 . A veteményeskertben másodnövényként termeljük.

innen március végén ültessük ki a szabadba. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. Ha nyári fogyasztásra termelünk. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. kb. Másodterményként termesztik. Szedése akkor kezdhetŒ. A bimbóskel igen fagyálló. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. akkor február végén melegágyba vessük. akkor a pincében. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. Brokkoli A karfiol közeli rokona. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). Két-három hét múlva. szabad földi ágyba vetjük. igen jó és bŒ vitaminforrás. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. jelentŒs C-vitamin tartalma van. rendszeresen öntözzük. kissé kesernyés. 74 . A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. állandó helyre ültetni. A szedést akkor kezdjük meg. Ãszi-téli felhasználásra június elején.cm-es kötésben ültessük. Téli zöldség. Levelei nagyok. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. Závitka. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. Sok vizet kíván. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. tövestül. mert hosszú nappalon magszárba megy. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. ha beköszönt a tél. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. A palántákat így július közepétŒl lehet. szorosan egymás mellett. 30 x 30 cm-es távolságban. július elején a lomb levágható és fogyasztható. homokba ültetve tárolható. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. Másodnövényként termesztjük. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Folyamatosan szedhetŒ. jól fejlett erezettel. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható.

száraz helyeken is jól érzi magát.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. fokozatosan neveljük ki. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. Lakásban is hajtatható. szalmával oldhatjuk meg. ha cserépbe. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. A nyirkos. rengeteg karotint tartalmaz. inkább elterülŒ. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. A fügét nálunk sokan nem metszik. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. enyhén ecetes vízbe. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. de a termés kiegyenlítetlen 75 . Salátának. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. levesnek fogyasztható. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. és azt ültetjük el. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. pincébe ültetjük ki. A fügebokor a talajra nem igényes. a köves. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. amely 5–7 ágból álljon. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. földdel takarjuk le. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. Egyszerıbb azonban. Májusban. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. könnyen és jól megerednek. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. Halvány tŒrózsái. ÉvelŒ növény. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. itt a sötétben nŒnek ki. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. A fügebokor koronáját. Laza szerkezetet. a téli hónapok friss salátája. A cikória leve kissé kesernyés.

sŒt bor is készíthetŒ belŒle.lesz. amikor a nedvkeringés már megindult. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. 76 . Fügebokrunk hosszú. Akkor érett. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. Frissen is fogyasztható. dzsem. de kitınŒ befŒtt. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. Így egyúttal ritkítást is végzünk. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. jellegzetes zamata van. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. A füge nagyon finom gyümölcs. ha a növényt elágazások. Csak éretten szedjük. mert nem utóérŒ. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást. A metszés optimális idŒpontja május eleje.

Nyár .

.

hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. Egyéb célra (lének. a harmat leszáradása után. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. Ismerkedjünk meg ezekkel. de még a teljes érés elŒtt. mert különben könnyen befülled. legfeljebb két hétig tart. A leszedett szamócát árnyékos. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. mert íz.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. Túlérve hajlamos a hullásra. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. HıtŒszekrényben. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. Ügyeljünk rá. A szüret ne érjen véget a betakarítással. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. 1 °C-on. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. Az íz. akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. bornak. A koronát. mikor a gyümölcs felülete már száraz. hasadt és törött koronarészeket. 79 . zölden szedjük.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. mert így nem sérül meg és tovább eltartható. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. ne sérüljenek meg. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. úgy. A szüretre. A szamócát legjobb másnaponként szedni. A köszméte kényes gyümölcs. mert könnyen megfonnyad. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. a jövŒ évi termés alapjai. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. Ha piacra. mert a nyitott. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. hıvös helyre. hogy a termŒnyársak. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig. hosszabb szállításra szánjuk. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük.

a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). különösen a hıvösebb. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. A törpe. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. vagy sövénynek neveljük. csapadékos területeken. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. száraz. elsŒsorban a talajviszonyokhoz. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. hıvös. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. A mıveletnél. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. levegŒ. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). Gyökerei azonban törékenyek. mert termése könnyen szétesik. hogy a háztájiba. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. 80 . lapos rekeszben. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. késŒbb termésre forduló fajták számára. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. csapadékosabb mikroklímában.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. A nagyon meleg. Közülük a talaj kötöttsége. bŒven termŒ. jó talajokon. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást.A málnát gondosan szüreteljük. ElŒször is érdemes leszögezni. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés.

melyek közül az M 4. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. nem túl kötött. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. FŒleg a meleg.A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. Clap kedveltje. mint a cseresznyének. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. mint az almáé. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. amely általában enyhén törpésít. 81 . A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. az MM 106. mint például a Bosc kobakja. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. Ügyeljünk azonban arra. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. ahol nem tudunk öntözni. mégpedig olyan helyen. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. A jó levegŒzöttségı. MegemlítendŒ még. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. és a szárazságot is elviseli. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. és pl. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. A birsalanyok középkötött. M 2.

hogy csak származásilag és rendszer- 82 . Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. MegemlítendŒ. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. Tudnunk kell. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. A jó levegŒzöttségı. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. száraz talajokra a keserı mandula. a vadŒszibarack való. Meszes. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. oltunk vagy szemzünk).Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre. így pusztulásra hajlamossá válik. de ez a faj nem is igényli ezt. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. olyan helyekre. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. A tapasztalatok arra utalnak. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. Kötött talajokra. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Szinte bárhol jól terem. tŒosztást végzünk. katlankoronára célszerı kinevelni. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. mély rétegı talajokon szépen díszlik. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. jól terem.

de nem hajtanak ki. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. Ezt félfás állapotban szedjük. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. A szemzés nagy elŒnye. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. a köteget pedig 83 . A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. 2) szempajzs. alva maradnak a következŒ tavaszig. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra.és a vadkörtemagoncot. sŒt kökényre is. Az eredés annál jobb lesz. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. Ha élénk a nedvkeringés. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. az alany héja könnyen felválik. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. mirobalánra. Azt.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. minél életerŒsebb az alany. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük.

hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. úgy. Bizonyított. mert akkor a szem nem ered meg. Így az egész 84 . kiszáradását. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. tiszta késsel végezve lehet eredményes. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. annál biztosabb lesz az eredés. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. Nem szabad a vágást részletekben végezni. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. A szemet tehát úgy vágjuk le. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. akkor a munkánk nem volt sikeres. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. Ennek elsŒsorban az az oka. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. Arról. hogy sikerült-e a szemzés. a nedvkeringés indulásakor kihajt. A megeredt alvószemzés tavasszal. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. A kötözés célja az. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. A szemzés csak jó éles. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. s akik ismerik is. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését.

Œsszel és télen magasabb. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. mint a nem takart talajoké. gyomoktól megtisztított. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. s a nedvesebb környezet. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. szalmás istállótrágyát. szalmát. 85 . Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. Csökkenti a párolgást. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. fırészport. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. mint az árnyékolatlan. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. morzsás szerkezetı és nedves marad. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. gazdagabb humuszállomány következtében. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. sávosan kell végezni. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. A talaj a mulcs alatt laza. annak napi és évi ingadozását. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. lekaszált füvet. amikor az a célunk. friss komposztot. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által.vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. beszánthatók a talajba. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. Ha erre tŒzeget használunk. tŒzeget. hogy a takart területen egérkár léphet fel. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. Ez különösen tavasszal elŒnyös.

baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. s egy gyantaszerı váladék (mézga. A mézgásodásnak többféle oka lehet. csomót leszedjük. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk. 86 .és vízellátást. az ingadozó talajvízszint. Santar M-t és fabalzsamot is. vastagabb ágain. a cseresznye. mézgacsepp. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. néhány nap alatt lejátszódik. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. ürülék. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. amely a fa kérge alatt készíti járatait). szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. A favagy az ágelhalás gyorsan. A károsított rész felületén rágcsálék. egyszerre hervadnak el. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. a fa teljes pusztulásával jár. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. megfelelŒ tápanyag. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. védelmet a fertŒzés ellen. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. A mézgacseppet. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. akkor rákos seb keletkezik. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk.és a meggyfák törzsén. amely tökéletesen lezárja a sebet. az ismétlŒdŒ. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. a kéregmoly hernyója. EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. mintha leforrázták volna Œket. ha a törzset teljesen átérte. A levelek. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. hogy megszáradva megrepedezik). az alatta levŒ megbarnult.

ElŒfordulhat azonban. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. A külsŒ. a sudár. egymást keresztezŒ. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . Abban az esetben. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. hogy a végálló rügy. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. nem hajt ki. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. s így elérjük annak megerŒsödését. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. a gyökér. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. amelyre alapoztunk. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ.és tŒsarjak. ha a végálló rügy rendesen kihajt. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. és a hajtás további növekedése megszınik. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. A fiatal.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. a hajtások visszacsípése. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. A zöldválogatás.és az oldalvesszŒk helyzetét. ElŒfordul az is. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. hogy a korona aránytalanná válik. hogy kissé be is kunkorodik. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. Ez azzal a veszéllyel jár. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. május elejére – ütemezve. a vízhajtások. A vitorla jellemzŒje. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. Az erŒs növekedésı. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. a többit tŒbŒl távolísuk el. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg.

mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. javul a gyümölcs minŒsége. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. tehát javul a fény és hŒellátás. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. melyet a virágzást követŒen végzünk. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. akkor nincs szükség a kötözésre. A hónaljhajtások eltávolítása. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. A válogatást akkor kezdjük el. nélkülözhetetlen mıveletek. színezŒdését. a koronafelület. a gyümölcskötŒdés. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . színezŒdése. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. de akkor már vigyázni kell a mértékére. Ha huzalpárok vannak. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. tárolhatósága is. a terméshozam. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület.

hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni.és vízhajtások. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. Az egészséges. fennáll viszont a veszély. 89 . Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. A lombos fákon a ki nem hajtott. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. Mindig az erŒsebb. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. Az Œszibarackfák zöldmetszése. Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. Œsszel idŒben beérnek. a rothadás meggátlása. Ezt az iker. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. hajtásválogatás lehet. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. napfényhez juttatni. MegjegyzendŒ viszont. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. Ez érthetŒ is. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. a bogyók színezŒdése. vízhez. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. ezáltal a megmaradó.ti visszacsípése. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. tŒbŒl metsszük ki.

málna. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . naspolya. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. mégpedig a helyre jellemzŒ. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. Gyümölcstermesztéskor. dió. minél meredekebb. fagyveszélyes és fagymentes helyek. mert a „megválogatott”. Ez nem más. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. Ez azért ésszerı így. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. mandula. a szeder. Sík vidéken minden hely egyformán napos. száraz és nedves. az alma. ringló. füge. kajszi. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. Vannak napos és árnyékos. mégpedig annál hosszabb ideig. mint az adott hely légköri állapotának. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. Ha ilyenek vannak kertünkben. a berkenye. a körte. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. Nem kíván egész napi megvilágítást. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. A fajtákon belül is van különbség. a hŒmérsékletnek. az áfonya. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. a mogyoró. mint a síkság. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. szilva. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. idŒjárási jelenségeinek rendszere. mint a Magyar kajszi. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. Aligha járna munkánk sikerrel. köszméte. Jó tudni.A munkát úgy ütemezzük. szeles és szélcsendes. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket.

amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. málna. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. A téli fagyokra a füge. birs. illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. ezért a dúsabb páratartalmú. Zárt fekvésı 91 . Œszibarack. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. szeder. Ilyenek a fekete ribiszke. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. Ilyenek a mandula. jég.északi lejtŒ kapja. dió. déli. Bár nem a legrosszabbak. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. alma. mert az ottani erŒs sugárzás. som. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. hanem késŒbb. cseresznye. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. kajszi. köszméte. meggy. a kajszi és a mandula érzékeny. az Œszibarack. viharos szél kíséri. szamóca. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. berkenye. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. körte. füge. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. naspolya. szélcsendes fekvéseket kedvelik. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. Ide tartozik a piros ribiszke. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. s így teljesen elpusztulhatnak. amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. szilva. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. Legjobb a délies (délkeleti.

A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. a Delicious fajtakörhöz tartozók. mogyoró. medencében. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. töltést) el kell távolítanunk. a szilva. fát. Van azonban a szélnek hasznos is. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. ott fagyzugra lehet következtetni. néha elég a sövény megnyitása is. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. a köszméte. Melegigényes fajok a füge. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. az Œszibarack. HŒmérséklet. málna és az áfonya. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. Közepesen melegigényesek a dió. A szél. a körte. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. a piros és a fekete ribizli. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. cseresznye és a szeder. kajszi. vagy ha nincs más lehetŒségünk. naspolya. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. szamóca és a som. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. szélviszonyok. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. az almák közül pl. ágakat törhetnek le. mandula.helyen. fasorokat telepítünk. akár falat is építhetünk. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. A szelek száríthatnak is. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. birs. gesztenye. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. mint a környéken. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. 92 . Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka.

Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. vízáteresztŒ talajokat. az árnyékot nem kedveli. Évi csapadékigénye 700–800 mm. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. humuszos. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. A vad alanyon álló almafák az 1–1. Különösen ott érzi rosszul magát. Az alma a nyirkos. Fagyveszélyesebb. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. ha az adott faj. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. Törpe alanyon viszont az 1. akkor lesz csak igazán jó a termés. 93 . Fontos a talajvíz szintjének állása is. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. talaja nehezebben szárad. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. Ne ültessük száraz helyekre. párás. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. -fajták környezeti igényeit megismerjük. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. Érdemes megjegyezni. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. meszes. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. Ha ez túl alacsony. páratartalma fokozott. arra a pontra. Fényigénye határozott. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. fasorral. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. Szereti az eléggé nyirkos és meleg.

A magas talajvizet is elviseli. mészszegény talajban rövid életı. és meghálálja a tápanyagban gazdag. eléggé. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. Talajban sem válogatós. ami növeli a fagykockázatot. Célszerı a túl meleg. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. s a terület az utófagyoktól is mentes. a hıvösebb. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. napos. kivéve annak levegŒzöttségét.A körte egyike a leginkább víz. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. a középkötött. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. délies fekvéseket is elkerülni. Elégséges mészellátottságot kíván. A talaj tekintetében. Széljárta helyekre ne telepítsük. Teleinket jól bírja. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. Csapadékigénye közepes. nyirkos területeken. jó szerkezetı. A téli fagyokra érzékeny. A talajban is válogatós. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. meleg. A nyári forróságot jól elviseli. középkötött talajokat. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. A kajszi meleg és fényigényes faj. A nagyon meszes. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. mint a vad alanyba oltottak. Nem érzi jól magát a száraz. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. Szereti. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. hideg és kötött talajokon. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. mint az alma.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. Mészigénye nagy. illetve a szilvák. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. Kedveli a jó minŒségı. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. mély rétegı. a nyári hónapoké 94 . ahol nem képzŒdnek fagyzugok. Minden tekintetben igényesebb. de az 1. kötöttebb területeken a mirobalán. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. jó minŒségı. igénytelen. de januártól. szenved viszont a nagyon kötött. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. kavicsos élŒhelyeken is. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. A cseresznye a meleg. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. Az árnyékot rosszul tıri. sŒt a köves.5–1.2 méteres talajvízszint sem károsítja. nyirkos. Mindenképpen olyan területre ültessük. ha a talajvíz 2–3 m körüli. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. mert itt virágai korábban fakadnak. mély rétegı. nem túl párás. tápanyagban és humuszban gazdag. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C.

savanyú talajokat kedveli. mint a kajszi. A ringlók érzékenyebbek. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. arról sem szabad megfeledkezni. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. nem tıri az árnyékolást. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. agyagos. de a száraz helyeken szenved. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. Nem szereti. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. oda ne telepítsünk málnát. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. hogy inkább a nyirkosabb. A nagyon kötött. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. A talaj tekintetében nem igényes. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. levegŒtlen. Forró. Fényigénye nagy. levegŒtlen talajokon sárgul. Szereti a vizet áteresztŒ. Bár alkalmazkodóképességük jó. 95 . terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. szerves anyagokban gazdag. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. A ringlók a talajra igényesebbek. mint a Besztercei szilva. ugyanis késŒbb virágzik. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. ezért azokat nehéz leválasztani. meleg talajokat. a -16 fok is sokat árt neki. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. levegŒs. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak.pedig 20 °C felett van. Mindenképpen délies. A téli fagyokat általában jól viselik. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. sŒt. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. ha tartós. magas mésztartalmú földet. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. Különösen nem szereti a tömött. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. Tıri a szárazságot. A kötött talajokon szintén jól megél.

légjárta termŒhelyek. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. Nem túl nagy a csapadékigénye. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. mély rétegı. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. A kemény teleket is jól tıri. fejlŒdése megsínyli. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. mint a málna. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. különösen ha telepítésünk déli fekvésı. ezért hŒigénye alacsony. de ha a nyár aszályos. nyirkos. Szereti. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. de akkor sem. de jobban tıri a szárazságot. KésŒi virágzású. s az utófagyoktól sem szenved. Ha aszályos az idŒjárás. köztes növényként is ültethetjük. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny.0–6. ezt kertünkben. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. Legjobban a meleg. A köszméte Északról származik. ott leveleit lehullatja. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. középkötött talajokat kedveli. A mérsékelten nedves. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. ha a 96 .0 közötti. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. ha a talajvíz nincs túl mélyen. levegŒs. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. A nagy meleg lombhullást is okozhat. szerves anyagban gazdag. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. Az optimális pH érték 5. de inkább a hıvösebb. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. mint a forró fekvéseket kedveli. A talajban nem válogatós. mert ott magasabb a páratartalom. mégis legjobban a középkötött vagy lazább.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. ElŒnyösek számára a szellŒs. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli.

Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. azt is tudjuk. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. mint azok. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. a fekete ribiszke. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. tehát sok vizet igényelnek. ahol nem mıtrágyáztunk. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. nem számíthatunk gazdag termésre. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. érése idején igénylik. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. a körtének. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. Ezzel szemben az alma. lombozatuk viszont gazdag. a cseresznyének. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. Több gyümölcsöt kapunk. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . a diónak és a piros ribiszkének. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. Érdemes megjegyezni. A gyümölcsfák alanyuk. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. ÉrthetŒ ez. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. bokrokat.

gyepesíteni csak ott helyes. Az egyetlen. A probléma viszont megoldható. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. a körte. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. érdemes-e. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. a kevésbé szennyezett patakok. A gyümölcsfák öntözésére a községi. a kajszi. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. ízük pedig jobb lesz. 98 . azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. mely egyben jóval gazdaságosabb is. mert kiöntözés közben felmelegszik. Természetesen ez nem véletlen. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. Általánosan követendŒ szabály. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. de az Œszibarack. s a környezet is kellemesebbé válik. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. amit el kell végezni. a városi vízmıbŒl származó. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. az a tavaszi gereblyézés. folyók vize is alkalmas. Feltehetjük viszont a kérdést. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. Az alma. mégpedig úgy. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. A gyepesítés mellett szól az is. Hátrányt jelent.

Ha a terület kigyomosodott.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. Az utóbbiak a májusi. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. kapáljuk meg. Ott. hideg. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. ott pótoljuk. ennek ellenére legeredményesebben a napos. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. Ne egyféle fıfaj magját vessük. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. Ahol a fı hiányosan kelt. mély fekvésı. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. A szamóca nem túlságosan igényes növény. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. A gyep kemény magágyat kíván. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. A házikertbe valók a hónapos szamócák. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. hagyjuk ülepedni. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. hanem magkeveréket. Fagyveszélyes. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. tápanyagokban gazdag vályog. közepesen kötött. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. de folyamatosan teremnek. de meghálálja a jó vízgazdálkodású. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. bármikor gyepesíthetünk. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. amelyek indákat nem hoznak. 99 . Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött.és a jobb minŒségı homoktalajokat is.

kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. ahol a sor. de ezt pl. ha pedig a palánták magasra kerülnek. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. Ismeretes a soros termesztés is. majd következhet az ültetés. ahogyan eredetileg voltak. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. porhanyósan. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. majd ássuk és gereblyézzük fel.Aki most kezdi termelni. szeptember elején elültetni. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. hogy ne hajoljanak vissza. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. gyorsan kiszáradnak. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. Az elŒkészítés célja az. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. foltos levelı szaporítóanyagot. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. amelynek optimális ideje március vége. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. és arra is ügyeljünk. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. mert akkor elpusztulnak. Ne vegyünk meg hervadt. lazán. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal.és tŒtávolságra is sıríthetjük.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. pihenni. hogy teleszívják magukat. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. Még az ültetés évében termést is érlelnek. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . 50 x 40 cm-es sor. szeptember elejéig önálló életre is képes. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. befullad és elpusztul. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. tápanyagokban gazdag. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. Gyökérzete erŒs. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. sırı legyen. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. fertŒzött. Gyökereiket sohase metsszük. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. fonnyadt.

A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. fogyasztásra. de gyümölcseik aprók. Ismerünk egyszer. friss fogyasztásra alkalmas fajta. középkorai érésı. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. hogy nagyon jól szállítható. BŒven terem. Növekedési és indaképzési erélye közepes. Szárazságtırése megfelelŒ. vörös. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. fényes. enyhén tompa kúp alakú. feldolgozásra egyaránt felhasználható. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. gyakran üreges és világospiros. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. Korai. amikor a föld fagya kiengedett. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. szeptember elején ültetve.reggel ültessünk. valamint hónapos szamócafajtákat. Óriási elŒnye. így telepítése a háztájiban indokolt. Felületük sima. 101 . tavasszal már szedhetjük. Húsuk közepesen kemény. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló.és folytontermŒ. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. Korai. de öntözni kell. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Szedési ideje 20–25 napig tart. a késŒbbiek kúp alakúak. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. Gyengén illatos. élénkpiros. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. Tavasszal. A folytontermŒk a nyár elején adott. Gyümölcse nagy vagy középnagy. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. Viszonylag jól szállítható. nagy gyümölcsı fajták. Az elsŒk csonka kúp.

s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. sŒt ki sem fejlŒdnek. Senga Sengana. Nagy elŒnye. apró gyümölcsı. közepén szedhetŒ. Nagyon szép. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. mutatós fajta. Egész Európában elterjedt. Ha vízhiánnyal küszködik. Friss fogyasztásra elsŒrangú. hónapos szamóca. Párás helyen viszont könnyen rothad. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. Ültetésre érdemes fajta. ElŒnye. ElsŒ termése június táján érik be. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. erŒs növekedésı bokra van. a továbbiak csonka kúp alakúak.Indaképzése bŒséges. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. Rujana Németországból származó. folytontermŒ fajta. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. Egész Európában elterjedt. tömött. Közepes érésidejı. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . gyümölcsei aprók maradnak. Húsa sötétpiros. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. Óriási elŒnye. kemény. Sırı. indáit minél elŒbb el kell távolítani. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. sötét meggypiros. gyümölcse igen nagy. Eléggé fogékony a Botrytisre. minden évben megbízhatóan terem. sırı. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. hogy hajtatásra is alkalmas. hogy fogyasztásra. több ország fŒ fajtája. a második augusztus elején. így néhány szedéssel betakarítható. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. Megérdemli. mint a többivel. Az elsŒ gyümölcsök szív. fénylŒn vörös. erŒs. s az indaképzése is erŒs. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. Feldolgozáskor színtartó. Nagyon termékeny. magas bokrot nevel. termesztése ezért ajánlatos. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. felülete pedig sima. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. Értékes fajta. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. hogy érési ideje viszonylag rövid. lédús.

ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. fontos tehát. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. mert ha megmaradnak. mint hasznos. sok termelŒ elköveti azt a hibát. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. Sajnos. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. miáltal díszítŒ szerepe lehet. 103 . gyöngítik a töveket. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. Érdemes megemlíteni. szeptemberben – van szükség. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. vagy egyáltalán ne használjunk. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. Telepíthetjük akár járdák mellé is. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. másutt viszont távolítsuk el valamennyit.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. piaci elvárásokban megfelelŒt. addig a szamóca a földön terem. A választék oly bŒ. Ügyeljünk arra. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. vagy ami még fontosabb. hogy a gyakori. a másik termŒrügyképzŒdés. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. gyér öntözgetés inkább káros. Ha viszont szaporítani akarunk. Örömmel könyvelhetjük el. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. és így kevesebb termést kapunk. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának.

Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. A fehérfoltosság elŒször barnás. Egyéves növény. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. Igaz. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. Biológiai értéke jelentŒs. A lekaszált levelek komposztálhatók. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. Hosszú ideig alig ismerték. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. inkább tüzeljük el Œket. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. nedves körülmények között elrothadnak. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. bíborvörös foltokban jelentkezik. 104 . nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. mindjárt a szüret után kell elvégezni. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. torzulnak. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. igen apró állatkák. s ki is lyukadhat. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. század óta ismert és termesztett növény. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. Ahhoz. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. Európába a múlt század elején került. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. Japánban) már a III. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona.

Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. akkor gyökerestül szedjük fel. Ha nem fészekbe vetettünk. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. akkor gyorsan növekszik. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. Sekélyen gyökerezik.és a humuszos homoktalajokat szereti. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. ElsŒsorban hıvösebb. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik.és káliumigénye. Többnyire salátaként fogyasztják. LehetŒleg földlabdával együtt. valamint a jó tárolhatósága miatt. Az árnyékos helyeket nem kedveli. Ezt úgy is elérhetjük. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. Vízigényes növény. ahol az öntözése nem okoz gondot. legjobban mégis a vályogos. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. Az elmondottakat figyelembe véve. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. de a talajban nem nagyon válogat. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük.és B2-vitamint tartalmaz. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén.A legvízigényesebb növények egyike. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. a pincében tároljuk. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . Kertünkben ezért oda ültessük. és onnan terjedt tovább. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. Sok benne a foszfor a vas és a mész. Sovány talajokon is megterem. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. homokos vályog. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. amire egyáltalán nem szolgált rá. a Nozakit engedélyezett. A mészhiányra eléggé érzékeny.

és Kelet-Ázsia. A kikelés után kb. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. melyet a Beet mosaic vírus okoz. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. Meleg. nagy valószínıséggel elfagynak. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle.) Ezután a talaját kapáljuk meg. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. de megél a száraz. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. Ismeretes. a konzerválásra alkalmas Renovát. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak.és utóveteményként is. Ezen némiképp segíthetünk. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. káliumban gazdag talajt igényel. s ha ismét lehılés áll be. Termeszthetjük elŒ. a nagyon jó ízı Betinát. sokféle formában felhasználható. Nedves. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . A cékla rendszeresen szedhetŒ. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. Különösen veszélyes számára. hogy ott érdemes ültetni. meszes. ha a korai virágzást késleltetjük. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. a répatestet pedig pincében. 15 cm-re egyeljük. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. A cékla ízletes salátanövény. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. A talajjal szemben igénytelen. Jól elŒkészített. nedves homokban tároljuk. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. Elterjedt nézet. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek.zama. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. Bizonyosra vehetŒ. középkötött területeken is. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik.és fényigényes növény. A leghatásosabb védekezés. Lengyelországban. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. például úgy. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb.

Gyümölcse középnagy. már csak azért is. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. Már a görögök és a rómaiak is termelték. amikor külsŒ. Gyümölcse középnagy. édes. megnyúlt. mely térhatárolásra. Héja nagyon vékony. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. ujjal könnyen szétnyitható. kellemes. nagy. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. 107 . Magbele a héjat nem tölti ki egészen. BŒtermŒ. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. zöld burka felreped. terebélyes koronát alakít ki. Arányos növésı. puha. Rendszeresen terem.A mandula önmeddŒ. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. könnyen törhetŒ. Magja nagy és édes. Magja édes és keserı is lehet. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. valamint a monília. Ãsszel ássuk fel az alját. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. Hlohoveci – fája egészséges növésı. színe szép sötétbarna. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. íze édes. gyakran rászorul a nyári öntözésre. Ha szedését sokáig elodázzuk. A talajra nem igényes. a termések a földre hullanak. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. FénykedvelŒ. viszonylag sırı bokor. A fácskákat kb. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. de leginkább a jó vízgazdálkodású. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. cserjesornak is kiválóan alkalmas. 2–5 méteres bokor. Ne magról kelt csemetét. megpenészesedhetnek. Héja puha (félpapírhéjú fajta). Gyümölcse nagy. virágai nagyok. Szüretelését akkor kell elkezdeni. Télen jól tıri a hideget. s ott megbarnulhatnak. A mogyoró trágyaigényes növény. felfelé törekvŒ fát nevel. sırı koronát nevel. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. megnyúlt. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs.és levéltetı. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. tejfehérek. lándzsa alakú. istállótrágyával. mert sekélyen gyökerezik. széles. Magja sötétbarna színı. ezért kertünkbe több. tojásdadon félhold alakú. Héja vastag. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk.

legegyszerıbb azonban.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Ne feledkezzünk meg arról. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. sétapálcát. szép levelei. s azokat telepítjük. ízletesebb gyümölcse van. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. késŒn. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. Háztáji kertbe ajánljuk. kiváló minŒségı. Virágzása a tavasz legelejére esik. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. Gyümölcsét frissen és 108 . ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. A rugalmas mogyorófából síbotot. Középmagas. a fagyokra azonban érzékeny. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. A hazánkban gyakrabban termesztett. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. Általában ivaros úton szaporítják. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. Jegyezzük meg. igen termékeny. hogy elágazzanak. hogy a bokor szépen. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. BŒ hozamú. szeptember második felében érik. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. savanykás fekete eper (M. édes ízı fehér eper (Morus alba). Gyakran elhangzó panasz. erŒteljesen fejlŒdik. hogy fák alatt. de termést nem érlel. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. A fekete eperfának kellemesebb. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. szeptember elejéig érik. augusztus végétŒl. Nagy elŒnye. a cukrászipar is gyakran használja. Egyik a fehér gyümölcsı. kiesik a kupakból. szeptember végén érik. a másik a fekete vagy sötétpiros. Lényegében két fajról van szó. A méhészek is nagyon kedvelik.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. ezért jól tesszük. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. Igen termékeny. ha több fajtát keverten telepítünk. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. nigra). vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. Termése jó minŒségı. csak az elöregedett. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. Makktermése van. szerszámnyelet készítenek. hogy térigénye elég nagy. formás fája alapján díszfaként is értékes.

pedig szép bokra bŒven ontja a termést. a félárnyékos helyen is terem. Mélyzöld. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. illetve a tárolás során már utóérett. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. ezért ellene fokozottan kell védekezni. természetes koronát alakít. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. sem „birskörte” nincs. birskörtének mondják. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. 109 .befŒzve is fogyaszthatjuk. Sok beavatkozást nem igényel. a májusi fagyok után hozza. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. fonákján bolyhos levele. Metszegetését azért is kerüljük. Jellegzetesen fanyar-édes.„Apyrena”-t termesztik. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. de a hideg. szép. aki teheti. nedves talajokat nem nagyon kedveli. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. ha az elsŒ dér már megcsípte. 3–4 cm hosszú. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. Egyetlen hátránya. szinte nem szorul perme. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. mint a magoncok tezésre. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. pedig sem „birsalma”. A téli hideget jól bírja. A kártevŒk. Még a háztájiban is ritkán ültetik. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. a 3–4 cm-es termést. Bokor alakra neveljük. Nagy elŒnye. Fehér virágait késŒn. A nemesített egyedek ellenállóbbak. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. A talajban és az éghajlatban nem válogat. Birs Nagyon értékes gyümölcs. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. A téli fagyokat jól bírja. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza.

A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. ezért metszeni nem szabad. megpuhulva fogyaszthatók. egyenes derekú. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. köztük az ehetŒ. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. Íze édeskés. ezért gyökérzete fagyérzékeny. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. Szinte mindenütt megél. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. Sötétzöld leveleivel. birssajtnak. rózsaszínı virágaival. száraz talajok kivételével mindenütt megterem. 110 . Zselének. hogy elég nagy. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. elŒször kemény. körte alakú sárga termései barnára érve. hogy több. szabályos alakú koronát viselŒ fa. Te. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. bár csípŒs. MegemlítendŒ még. dió nagyságú. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. Sekélyen gyökeresedik. zöldbŒl barnára változik. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. s fŒleg magas fává nŒ.„szotyósra” érik.szárnyaltak lembe. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. Használatos alanya a vadbirs.A sovány. de fanyar. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. A hazánkban engedélyezett. kompótnak. összehúzó. piros bogyójú faját. páratlanul lepítésekor vegyük figye. Termését az egyéves hajtások végén neveli. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. majd csúcsán fejlesztenek. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. Májusban virágzik.

Ãsz 111 .

.

Ha ezeket éretlenül szedjük. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. illetve szüretelési idŒpontját. Vigyázzunk rá. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. Ezt megakadályozandó létráról. Ha lehetséges. a szilva és a csemegeszŒlŒ. mint az ellenkezŒ oldalon. Ezt nevezzük utóérésnek. a meggy. mert a vizes termés könnyen megromlik. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. Az egyikbe azok tartoznak. Ilyenek a téli alma. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. A leszedett almát. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. harmatos hajnalon szedni. ha szakaszosan szüretelünk. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. ágakat ne tördeljük le. Ügyeljünk rá. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. a kajszi.és az Œszibarack. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. mert akkor a fán maradó. naspolya. 113 . amelyek leszedve nem érnek tovább. téli körte. hogy szedés közben a rügyeket. birs. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. körtét. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. szilvát stb. Legjobb ezért. Ilyenek a cseresznye. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. aránya állandóan változik.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. s növelik kiadásainkat. már szedés közben válogassuk át a termést. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. Ügyeljünk rá.

mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak.2 százalékos. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. ha roppanva szétnyílik. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. a bordói lé 1. nagyon fontos permetezés idŒpontját. s hamar romlik. 114 . A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. hogy a gyümölcs ne sérüljön. ugyanis a sérülés helyén megbarnul. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. november eleje – jelzi az elsŒ. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. lapos és ráncos lesz. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. színe a fajtára jellemzŒ. Ha a lomb lehullott. szedhetŒ. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. már alig használ. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. már beszínezŒdött. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. illatos. Maga a lombhullás kezdete – október vége. ne nyomódjon meg. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. Ezt sem szakítva. Ügyeljünk rá. Az Œszibarackra jellemzŒ. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. a rézoxid-klorid 0.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. húsa taplóssá válik. Az érett körte pedig könnyen lehullik. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. A mandula szedése elŒtt hasznos. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. és így csak rövid ideig tárolható. húsa kemény. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. ha a fák alatt elegyengetjük. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. gyomtalanítjuk a talajt. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. de rugalmas.3 százalékos töménységben.

Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. és bŒségesen teremnek. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). nedves újságpapírba göngyölve. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. mély. még nem veszélyes. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. FelnŒve sırı. és igen hosszú életı. Díszfaként is szépen mutat. Aki te- 115 . a rügyek jelentŒs része elpusztul. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. a hernyófészkeket. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. a körte mikoszferellás.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. Ha ez csak 24–28 óráig tart. hogy a jégbevonat feltöredezzen. A meszes. célszerı már Œsszel. ha viszont hosszabb ideig megmarad. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. ipari célokra kiválóan hasznosítható. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. elégetéssel semmisítjük meg. és égessük el. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. Nagy elŒnyük az is. ütögessük meg a fákat. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. tömött koronát fejlesztenek. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. és az ágakat. és súlyos károkat okozhatnak. A kaparékot gyıjtsük össze. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni.

Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. a Pannónia kincse. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. valamint az idŒjárás. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. Annak viszont nincs akadálya. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. Azokat a példányokat. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. majd tegyük mıanyag zsákba. A cukortartalom fajtánként. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. A dió szüretelését azzal kezdjük. hogy hamuját a komposztba szórjuk. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik. és könnyen eltávolítható a maghéjról. termŒhelyenként változó. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. További különlegesség. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. A dióverést akkor kezdhetjük el. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. Eléggé közismert az is. a területet gyomtalanítjuk. Ügyeljünk rá. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . például a SzŒlŒskertek királynŒje. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. Ez jelzi. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. Levelének illata rovarriasztó hatású. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. az Afuz Ali.hát azért akar diót ültetni. szellŒs helyen szárítsuk meg. Hogy mi a teljes érettség. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). hogy a dióbél már kifejlett és beérett. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. A burok 24 óra múlva megfülled. évjáratonként. hogy szüreteljen a fájáról. s azt kössük be. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. egészségi állapota. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. melyet több tényezŒ befolyásol.

Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. a Zala gyöngye. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. a Muscat Ottonel. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. a Leányka. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. a Tramini. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. és a bor értéke csökken. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. Ha sok a csapadék. a szŒlŒ penészesedni. ne várjunk a szürettel. az Olaszrizling. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. a Tramini. a Furmint. Ezek a tényezŒk összefüggnek. a présházat. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. pincét ki kell takarítani. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. ha a túlérést nem számítjuk. A burgonya. mert ha túlérik.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”.kedne. Ilyenkor. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a Zenit. a Hárslevelı. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. megkezdhetjük a szüretelést. az Ezerjó. az Olaszrizling. mint például a Kövidinka. a Rizlingszilváni. fŒleg a Hárslevelı. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. Amikor eljön a szüret ideje. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. A megfagyott levelek elpusztulnak. káposzta. a Rizlingszilváni. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. ErŒteljes rothadáskor. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. rothadni kezd. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk.

A fürtöket száraz. ritka fürtöt adó. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. vastagabb héjú. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. és mázoljuk át míniumfestékkel. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. A szedéshez. s kevésbé érnek össze a bogyók. Ha a hordó kiszikkadt. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. hideg vízzel. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. eszközt súroljuk tisztára. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet.sát kerülni kell. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. a Zala gyöngye stb. A gumi. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. Az erjesztŒ. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. A kb. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. fája tiszta. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. félliteres. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. hónaljhajtásokat. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. Ha az aggatást befejeztük. Egyik a fürtök felaggatása. A leveleket. teljes érettségben kell szedni. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. fŒleg a Saszlák. és hagyjuk duzzadni. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. Egy-egy edénybe két-három 118 . A mıanyag edényeket. napos idŒben. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. Így a fürt fellazul. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. Eltartására több módszer létezik. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt.

A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. így nem érintkeznek. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet.fürtöt helyez. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. ElŒny az is. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. melyeket úgy válogat össze. s fagyveszély még nem áll fenn. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. illetve gombák ellen. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak.) 119 . miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. Faggyal semmiképpen se ültessünk. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. Karózásra sincs szükség. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. Tavasszal. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. a rügyfakadás elŒtt ültessük. annál jobb. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. Orthocid) is keverni. melyeket mindenképpen tavasszal. akkor hiába ültettük el. hogy törött. mert a télen lehulló hó. Ügyeljünk arra. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. kivéve az Œszibarackot és a diót. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. Az ültetést mindig két személy végezze.

és a tŒtávolságot. A háztájiban alkalmazhatunk hármas. vagy mıanyag fóliával. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. azt. „ideiglenes” fa. Ez nem más. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. mégpedig úgy. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. hogy milyen koronaformát tervezünk. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk. a gyümölcs fajtáját. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. ötös és ún. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. a terület tápanyag. A sor. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. Ez a középsŒ az ún. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. négyes. Az ültetési rendszerrel a sor. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl.és vízellátását. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk. újságpapírral kötözzük be. Ha a kertünk nincs bekerítve. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen.

Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. illetve az északi széleken helyezzük el. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. a szŒlŒ. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. még akkor is. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. mert délben a legmeredekebb a napállás. Hátrányuk viszont az. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. s szinte sövényt alkothatnak. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. és így a legrövidebb az árnyék is. ha a gyümölcsfákat a déli. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. akkor ezeket alkalmazzuk.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. mint a hármas kötésnél. ha ezeket sövény formájában neveljük. a zöldség és a virág. a keleti. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. A szélessoros kötés elŒnye. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. Ennek értelme egyszerı. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. sŒt a gyógynövény is). Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni.

ha figyelembe vesszük. hanem sövénysort ültetnek. hogy csináljanak-e. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. megakadályozandó az eroziót. – Sokak számára okoz fejtörést az is. vagy legalábbis nem olyat. az ered- 122 . akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. ha a kerítés pl. akkor a melegigényes. milyen kerítést. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. s a kapu sem magasabb. Tehát pl. Ha mindenáron kerítést készítünk. és ezzel jelezve a tulajdon határát. amilyet szeretnének. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. Ez a megoldás praktikus. az ültetést. gondozását. Ésszerı megoldás lehet. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. s rendszeres karbantartást is igényel. csupán térdmagasságig ér. a csemeték nevelését. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. Ez nagyon aktuális kérdés. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. A lejtŒn. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. s ha igen.

ménnyel mégsem elégedettek. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. termésbiztonságuk nagy. kajszinál. mogyoró. amelyek saját. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. a málna. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. minden átmenet megtalálható a meggynél. szilvánál. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. mogyoró –. a mandula fajtái. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. Idegen megporzásra szorulnak az alma. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. a körte. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). körte. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. Szél. meggy. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. 123 . öntermékenyülŒk a naspolya. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. mandula.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. köszméte. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. köszméténél és a ribizkénél. Œszibarack. szamóca stb. más. cseresznye. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. kajszi. ribiszke. szilva. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. gesztenye. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka.

míg a késŒbb virágzókat (körte. Golden Delicious Jonathan. kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. Serres Olivér 124 . Vilmos Bosc kobak. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. Gloster Starking. Bosc kobak Bosc kobak. a szél irányától és erŒsségétŒl. Hardenpont Hardenpont Vilmos. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Golden Delicious Starking. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. a pollenforrás távolságától. Jonathan Éva Jonathan. Érdekességként megemlítjük. Meg kell állapítanunk. Hardenpont téli vajkörte Hardy. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. alma) a méhek. Jonathan Starking. cseresznye. mint a Jonathanét. Hardy vajkörte Vilmos. Clapp kedveltje Esperen bergamottja.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. másodsorban a „vad rovarok” végzik.

hogy fajtái – pl. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. Hogyan. Veºkopavlovická. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. pl. a Magyar kajszi. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. Vannak azonban önmeddŒk is. mint pl. az Olasz kék. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. ilyen a Pándy üvegmeggy. Besztercei. néhány pedig – pl. a Debreceni muskotály. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. Morellenfeuer.A kajsziról elmondhatjuk. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. a Rakovszky. Vannak azonban önmeddŒk is. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. az Érdi bŒtermŒ. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . A sikerhez tudnunk kell. Az ültetésnél fontos. és egy idŒben virágoznak. Bredská – általában öntermékenyülŒk. a Korai Besztercei. Sabinovská. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. Fanel. a Stanley. RuÏová skorá. a Kései Morela. az Althann ringló. mint pl. Korai Meteor. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. Paviot.

Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. Az ültetést minél korábban. a foszfor. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. forgatás nélkül lazítsuk fel. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. az utak és kerítések mentén. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . Mélyebbre ne forgassunk. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. gondolva arra. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. A két ásónyom mélységı (kb. Érdemes megjegyezni. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. de legalább október közepéig végezzük el. hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. mert itt nŒnek ugyan. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). ellentétben a törzses változatokkal.

A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni. A legkisebb tŒtávolság 0. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen. fŒleg a málnát. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik. jobban gyökeresedik.5 méter legyen. természetes sövényfal alakul ki. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. a sortávolság legalább 1. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. Kissé mélyebbre ültessük. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van.7 méter lehet. csupán arra kell ügyelnünk. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik.2 méter. Továbbá. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben.2 méter lehet.tén is számos elŒnnyel jár. támrendszer mellett nevelni bogyósokat.6–0. mint ahogy a faiskolában volt. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni.

Ehhez elŒbb gödröt készítünk. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. a tŒtávolságot legkevesebb 0. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. tápdús földbe vezetjük. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás.8 m-ben határozhatjuk meg. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. földdel betakarjuk. A merev vesszejı fajtákat sarjakról. hosszabb karó is megteszi. kerítés mellé. Telepítéskor figyelembe kell venni. amolyan védŒ élŒsövénynek. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek.5 méterre lehetnek egymástól. Gondoskodjunk róla. vagy olyan helyre ültettük. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. tüskés fajták ajánlhatók. mégpedig úgy. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. kellemes ízı. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. válasszuk le az anyatŒrŒl. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. majd a talajt enyhén megtapossuk.mazunk. a régi. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. Gyümölcse savanykás. s csak némi technikai felszereltséggel. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. Ha lehetséges. annál kisebb legyen a tŒtávolság. Minél nagyobb a sortávolság. meleg. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul.5–0. nyirkos talajt. A telepítés utáni 2–3. az indát lehajlítjuk. nem tépett. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. Kiskertekben a sorok 2. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. A málnát fejlett gyökérzetı. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk.

Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. az egyik a standard. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. a Richaredet a Starking. a cseresznye. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák.sen megoldani. Azzal azonban számolnunk kell. a másik a spur. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. Jól átültethetŒk a szilvafák. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. ássuk körül úgy. szelektálásában. Itt azután. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. szintén deszkák segítségével. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. hogy a fa fejlŒdése lelassul. MegszívlelendŒ az a tanács is. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. A standardnövekedésı fajták erŒs. A Delicious elsŒ standard mutánsát. A spur szó angol eredetı. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. Számolnunk kell azonban a szállítással is. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. a fát a gödörbe csúsztatjuk. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. középerŒs. a meggy. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. Számoljunk azzal. melyet át akarunk ültetni. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. Ezt úgy érhetjük el. majd az elsŒ spur fajta. magyarul sarkantyút jelent. A fát. komposztot. Minél nagyobb a földlabda. annál eredményesebb lesz az átültetés. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. végül a kajszibarack. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. jól öntözzük be. az Okanoma követte. A Delicious 129 . rügymutációból származik.

30 százalékkal kisebb. Bi- 130 . így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. legfeljebb megduzzadnak. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. a Jonathánnak. Azokat a sorokat tehát. mivel a levelei valamivel kisebbek. mielŒtt a talajra léphetnénk. mint a standard fajtáké. de ez nem is szükséges. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. mint a standard fajtákéi. különösen a fiatalkori fákon. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. zöldebbek. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. mert a talajon nem lehet járni. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). mint a standard fajták esetében.fajtakörhöz ma már kb. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. sötétebbek. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. a korai termŒre fordulás. félszáz spur fajta tartozik. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. Koronaméretük kb. A Golden Deliciousnak. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. ugyanakkor sokkal vastagabbak. s ezzel magyarázható. Ez azt jelenti. áttelelŒ salátát) vessünk. A spur fajták internódiumai rövidebbek. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. s kora tavasszal kikelnek. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. mint a standard fajtákéi. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. mint a standard fajták koronáié. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. a McIntoshnak is vannak spur változatai. mint a standard fák hajtásai. Nagyon fontos tudnivaló.

beérését viszont sietteti. Tekintettel arra. Vízigénye nem nagy. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. sárgarépa. hiszen kis befektetéssel. 131 . A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. a póréhagyma. cékla. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. Korán beérik. petrezselyemfajták. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük.és fehérjetartalma adja. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. a spenót.és Nyugat-Ázsia. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. egy fokhagyma kb. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. mint az Œsszel ültetettek. Az Œszi ültetés elŒnye. a paraj. egy folyóméterre elegendŒ. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. mert ezek nem szöknek magszárba. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. úgyszólván minden felszerelés nélkül. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. saláta) még követhetik.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. Ezt elsŒsorban szárazanyag. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. a feketegyökér. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. kisebb árnyékot is elvisel. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta.

melyek hamarosan elszáradnak. Helios Németországból származik. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. Gyümölcse közepesen nagy. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. kellemesen aromatikus. nagyok. A szállítást rosszul bírja. levelei világoszöldek. korán nyílók. sárgásfehér. Levelei nagyok. július elsŒ felében érik. nagyon finom. Növekedése viszonylag buja. világoszöldek. világoszöldek. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. Húsa lédús. KözéperŒs. fedŒszínük piros. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. alapszíne szalmasárga. héja vékony. száraz helyen tároljuk. héjuk alapszíne sárgászöld. Ezután következik a szedés. erŒs növekedésı. Mind az Œszi.és a lombleveleket távolítsuk el. Quinte Kanadai fajta. Kezdetben erŒteljes növekedésı. melyet ásóval végezzünk. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. 132 . napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. fehéresek. alapszíne sárga. Két évig tárolható. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. Húsuk lédús. Húsa sárgás. Virágai szintén közepesek. gömb alakú. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. Gyümölcse közepesen nagy. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. nagyrészt pirosan fedett. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. Virágai fehérek. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. Gyümölcsei nagyok.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Levelei nagyok. virágai fehérek és elég nagyok. kicsit édeskés. aromatikus. nagyon finom. közepesen nagyok. Héja vékony. Termését augusztusban szedjük. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. Füzérbe fonva. A szállítást rosszul viseli.

Színe sárgászöld. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. szemcsés. nagyon finom. kellemesen fıszeres ízı. James Grieve Red Skóciából származik. tetszetŒsen piros. A szárazságot rosszul tıri. a James Grieve fajta színes mutációja. Héja zsíros tapintású. Növekedési erélye közepes. hosszúkás. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Gyümölcse középnagy vagy nagy. a McIntosh szabad beporzású hibridje. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. gömbölyı. sötétzöldek. így többször kell szedni. s szétterülŒ koronát nevel. a szállítást viszont nem jól tıri. kellemesen édes-savanyú. Húsa hófehér. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. enyhén lapított csúcsa felé púpos. Húsa fehéres-sárga. fehéres rózsaszínıek. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. Július közepén érik. Melba Az USA-ból származik. 10 napig áll el. Virágai szintén nagyok. már 1890-tŒl ismert. bŒ levı. Húsa fehér. Középkorán. ilyenkor gyümölcse apró marad. KözéperŒs növekedésı.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. Levelei nagyok. lédús. vékony. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. gazdagon virágzik. Close Amerikából származik. ElŒnye viszont. Október végéig még házilag tárolva is eláll. Gyümölcse nagy. héjának alapszíne sárga. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. kemény. Kezdetben erŒteljesen. de szakaszosságra hajlamos. Június végén. gyakran narancspirossal átfedve. nem bŒ levı. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. kb. Gúla alakú koronát visel. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. BŒtermŒ. James Grieve Skóciából származik. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. Héja sima. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. 133 . A szállítást nem jól bírja. július elején érik. vékony.

Fája nagyon erŒs növekedésı. bŒven termŒ fajta. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. sötétzöldek. Virágai nagyok. A James Grieve után 10 nappal szedjük. Rendszeresen. nagyon bŒ levı. édes-savas. Ãszi almák Akane Japánból származó. Korán termŒre fordul. Viszonylag rövid ideig tárolható. középerŒs növekedésı Œszi fajta. Fája középerŒs növekedésı. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. húsuk fehér. finom. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. Gyümölcse lapított. Gyümölcsének héja vékony. ezért rosszul szállítható. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. Húsa fehéres-sárga. Június közepén érik. lédús. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Viszonylag hosszú ideig tárolható. kellemes illatú. Gömb alakúak. korán termŒre fordul. édessavas. Gravensteini Németországból származik. háztájiba ajánlott fajta. amerikai fajta. augusztus elején színezŒdik. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható.Közepesen erŒs növekedésı. BŒtermŒ. a szállítást jól bírják. jól terem. Húsa vajszínı. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. Csaknem teljesen éretten kell szedni. mind a háztájiba. finom. bŒ levı. a háztájiba ajánlható. Szeptember 15-e táján szedjük. Több változata ismert. nagyon kellemes ízı. Paulared KözéperŒs növekedésı. Nyomásra érzékeny. középkorán nyílnak. Stark Earliest Az USA-ból származik. 134 . zömmel pirosas csíkozással. Korán termŒre forduló. Gyümölcse közepes vagy nagy. 2–3 hónapig fogyaszthatók. A háztájiba ajánlható. friss fogyasztásra alkalmas. Nagyon perspektivikus. Szedésre augusztus végén. enyhén savanykás. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. héjuk piros. Levelei nagyok. Húsa sárgásfehér. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. sima. leves. ízletes. fehéres-rózsaszínıek. húsa fehér.

Jonathan Az USA-ból származik. Jól bírja a szállítást. Most azonban fordult a kocka. Gyümölcse olykor teljesen piros. napos oldalán élénkpiros. kétszeresen fırészesek. nagyok. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Gyümölcse középnagy. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. finom. Korán termŒre fordul. Levelei. héjuk alapszíne sárga. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. virágai fehérek. késŒbb gyengébb a növekedése. Októberben szedjük. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. virágai nagyok. Levelei kisebbek. Gyümölcse éretten arany- 135 . fényes sárga. Fogyasztási érettségét október elején éri el. finom. ElŒnye. Kiültetése után közepes. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. Héja sima. hogy fajtáival megismerkedjünk. Golden Delicious Az USA-ból származik. illatos. a héj alatt rózsaszínı. gazdagon virágzik. Márciusig. Növekedési erélye közepes. bŒ levı. a varasodás. más fajtákhoz viszonyítva. Gyümölcsei középnagyok. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. Fája. a vértetı. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. jelentŒsen emelkedett az áruk. Szedni szeptember közepén ajánlatos. narancssárgával fedve. Virágai kisebbek. jól alakítható. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. tápdús talajok felelnek meg. sŒt tovább is eltartható. Levelei közép-nagyok. néha tompán szögletes. a hajtás alsó részén szélesedŒk. Ez viszont egy újabb ok. hogy korán termŒre fordul. Középkorán. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. kevésbé aromatikus.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. s gazdagon terem. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. Húsuk sárga. koronája laza. november végéig tárolható. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. világoszöldek. KözéperŒs növekedésı. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. sŒt nagyon finom. Jól tıri a szállítást. Húsa sárgásfehér. középkoraiak. Károsíthatja a lisztharmat. néha bordóval bemosott. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı.

október elején szedhetŒ. és kiváló a termŒképessége. A háztáji kertekbe ajánlható. Lapított. Levelei közepesen nagyok. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. aromatikus. sŒt még késŒbb is fogyasztható. Mind közvetlen fogyasztásra. októbertŒl áprilisig fogyasztható. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. világospiros. Fája gyenge növekedésı. október eleje. Szeptember végén. édes. mint a Deliciousé. edzett fajta. s szinte nélkülözhetetlen fajta. Fája gyengébb növekedésı. végén szedhetŒ. Héja viaszos. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. 136 . húsa tömött. Keresztezését az USA-ban végezték. Kevésbé igényes. október elején szedhetŒ. napos oldalán élénkpirossal fedett. Szeptember közepén. mint a Jonathan. lédús. Héja közepesen vastag. igen tetszetŒs. rendszeresen és középkorán nyílnak. a lisztharmatra alig érzékeny. hogy hullásra hajlamos. Nagyon jól szállítható és tárolható. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. Korán termŒre fordul. lédús. Szedési ideje szeptember vége. mert ha korán szedjük. kicsit édes. húsa fehéres-sárga. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. kellemesen savanykás. és rendszeresen jól terem. mind feldolgozásra alkalmas. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. Húsa vajszínı. Háztájiba. Jól bírja a szállítást. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. karcsú orsónak. Jól és rendszeresen terem. Vigyázzunk. Fája közepesen erŒs növekedésı. Hátránya. mint az alapfajtáé. Jonadel Szintén az USA-ból származik. DecembertŒl áprilisig. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas.sárga. Mind a háztáji. színük fehéres-rózsaszín. mint a Jonatháné. virágai szintén. alakja kissé megnyúlt. perzselŒdésre nagyon érzékeny. Nagyon korán termŒre fordul. mint a Jonathán. A Jonathán után 8–10 nappal. enyhén savas. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. Parásodásra hajlamos. Gyümölcse középnagy vagy nagy. alapszíne világossárga. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható.

ahol gyorsan elterjedt. Virágai nagyok. Augusztus végén. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. 1938-ban. Gyümölcse szép nagy. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. Levelei középnagyok. Törpefának nagyon alkalmas. Húsa fehér. bŒ levı. a metszést jól tıri. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. a csésze felé a legszélesebbek. mérete. korán termŒre is fordul. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. igen finom. a napos oldalon barnásvörös. s ezt követŒen jól szállítható. bŒ levı. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. vajszerı. sötétzöldek. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. Gyümölcsének alakja.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. Törpefát. ErŒteljes növekedésı. Viszonylag korán termŒre fordul. TermŒképessége jó. Egyike a legelterjedtebbeknek. húsuk fehér. középnagyok. majd Európát is meghódította. Edzett fajta. középkorai virágai fehérek. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. Augusztus közepén szedhetŒ. Héjuk élénk szalmasárga. Angliában fedezte fel egy tanító. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. az USA-ban nemesítették. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. betegségekre nem érzékeny. 10–14 nappal a Vilmos körte után. sötétzöldek. szabályos. század végén. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. szeptember elején érik. A melegebb vidékeket szereti. Piacra augusztus végén szedjük. Színe bordópiros. Levelei középnagyok. bár kicsit édesebb. igen finom. Héja sárgászöld. olvadó. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. Körülbelül két hétig tárolhatók. Minden alakban nevelhetŒ. 137 . rendszeresen és bŒven terem. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel.

ErŒteljes növekedésı fajta. Szeptember végén szedhetŒ. sötétzöldek. Húsa sárgásfehér. így a hosszabb szállítást is jól bírja. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. ElsŒrendı piaci körte. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. Conference Angliából származik. amely körülbelül három hét alatt érik be. igen lédús. három hét alatt érik be. világháború után kezdett terjedni. fehérek. kiváló ízı. fehérek. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. Levelei nagyok. 1884 óta termesztik. Virágai közepesek. Gyümölcsösbe. foltos. bŒ levı. Héja zöldessárga. Virágai fehérek. Egész Európában termesztik.Solani-körte Csehországból származik. Nálunk az 1. Mind friss fogyasztásra. Levelei sötétzöldek. Aránylag késŒn fordul termŒre. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. Héjuk citromsárga. s télen fogyasztjuk. középnagyok. fıszeres ízı. Fája középerŒs növekedésı. 138 . többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. házikertbe egyaránt ajánlható. Termései leggyakrabban közepesek. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. tipikus kobak alakú. megnyúltak. Nagyon jó fajta. rozsdamázas. Virágai nagyok. olvadó. Húsa sárgásfehér. Szeptember végén szedjük. sötétzöldek. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. édeskés. Alapszíne világoszöld. apró rozsdás foltokkal. kellemesen fıszeres. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Gyümölcse nagy. Gyümölcse közepes. Levelei nagyok. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. hosszúkás. KözéperŒs növekedésı.

Közepes növekedésı. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. Közepes növekedésı. fehérek. barnásszürke színıek. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. bŒ levı. A szedés után közvetlenül jól szállítható. húsa fehéres. Nagyon jól lehet tárolni. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. héja világossárga. bŒ levı. megnyúlt. Franciaországból származik. húsa fehér. Levelei középnagyok. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. Nálunk mind a háztáji kertekben. vesszŒi hosszúak. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. levelei hosszúkásak. BŒtermŒ fajta. nagyon jó. 139 . decemberben beérik. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. fehérek. virágai kicsik. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. Virágai középnagyok. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. sötétzöldek. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. Finom kompót készíthetŒ belŒle. fıszeres ízı. Héja zöldesbarna. középvastagok. finom. nagyon finom ízı. Október második felében szedjük. Nagyon jól szállítható és raktározható. körte alakú. olvadó. FŒleg Nyugat. fehérek. világoszöldek. Közepes növekedésı. februárig eltartható. Október 15-e után szedjük. virágai közepesen nagyok. Levelei viszonylag nagyok. Gyümölcse középnagy. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Héja világoszöld vagy sárgászöld. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. Gyümölcse nagy. húsa bŒ levı. Párizsi körte Franciaországból származik. Szedési érése október közepére esik. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad.

A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. öntermékenyek. középnagy vagy nagy. nagy. koronája kusza szerkezetı. míg a fajtaköréhez tartozó. Íze nagyon finom. tetszetŒs.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. Eredete ismeretlen. Íze kellemesen aromatikus. lédús. TermŒképessége magas. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. Gyümölcse gömbölyded. virágai törékenyek. kissé rostos. a napos oldalon kárminpirossal színezett. Sok tulajdon- 140 . kellemesen édessavas. Gyümölcse gömbölyded. így további telepítésre ajánlhatók. Fája gyenge növekedésı. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. kissé rostos. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. friss fogyasztásra alkalmas fajta. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. oldalról kissé lapított. ErŒteljes növekedésı. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. oldalról kissé lapított. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. kellŒen kemény. TermŒgallya világos szürkésbarna. jellegzetes zamatú. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. Magvaváló húsa szintén narancssárga. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. aromadús. levelei. ami gazdag virágzásának. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Hússzíne narancssárga. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Terméshozama viszonylag egyenletes. Héjának alapszíne narancssárga. Említést érdemel az is. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. vesszŒi világos barna-pirosak. virágai nagyok. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Magürege tág. a napos oldalon pirossal színezett. Virágzási ideje közepes. kemény. jól alkalmazkodik. és elég korán fordul termŒre. magbele édes. Július vége felé érik.

a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. bŒ levı. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. fehérek. virágai nagyok. Július végén érik. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. levelei kisebbek. jól viseli a szállítást. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. középkései érésı. termései nagyok. mint a Magyar kajszi. csak alulról rózsaszínıek. Háztájiba. mint a Magyar kajszi. virágai közepesen nagyok. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. Kisszeben környékérŒl származik. Július végétŒl augusztus elejéig érik. Húsuk narancssárga. öntermékenyek. levelei középnagyok. finoman aromatikus. Sabinovská Szlovákiából. megnyúltak és oldalról lapítottak. Húsa narancssárga. napos oldalán piros. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Magvaváló húsa narancssárga. magvaváló. változó alakú. mind feldolgozásra alkalmas. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Jól bírja a szállítást. Korán kezd teremni. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Ligeti óriás Magyar fajta. ErŒteljesebb növekedésı. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb.ságában hasonlít a Magyar kajszira. Értékes tulajdonsága. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. A meleg. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. Mind közvetlen fogyasztásra. kissé rostos. mind feldolgozásra alkalmas. hogy egy ideig tárolható is. Mind közvetlen fogyasztásra. Közepesen erŒteljes növekedésı. intenzíven zöldek. védett területeket szereti. A meleg. A szállítást nagyon jól bírja. Héjuk narancssárga. majdnem fehérek. Levelei közepesen nagyok. aromatikus. A fajtajegyzékbe 1954ben került. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. óriási elŒnye. napos területeken érzi jól magát. bŒ levı. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. magvaváló. A nagy termések gömbölydedek. ErŒteljes növekedésı. héja citromsárga. Mind közvetlen fogyasztásra. bŒ levı. 141 . fehérek. finom. Virágai közepesen nagyok.

Felülete sima. Gyümölcse tojásdad. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. Lady Delamare Angliából származik. hogy nem kedveli a huzatos. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. Középkorán virágzik. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. korán nyílnak. mert vékony vacokburok veszi körül. bokra felfelé növŒ. 40–50 magot tartalmaz.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. Termése nagy. Virágai középnagyok. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. levegŒs. sima. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. TermŒképessége kiváló. világoszöldek. Nálunk most is nagyon elterjedt. a levelek szélesen felhajlók. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Egyéves hajtásai vastagok. sárgás vagy fehéres. ahol 1873-tól termesztik. Fehér gyŒztes Angliából származik. hosszúkás vagy tojás formájú. házak közelében. világoszöld. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. Színe zöldes. friss fogyasztásra. Július 15-e után érik. Triumphant A XIX. Belseje húsos. száraz fekvésı élŒhelyeket. leginkább a laza. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. pirosas. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. sırı állású. gömbölyded vagy ovális. Héja enyhén szŒrözött. gömbölyı. fényes vagy molyhos. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. szeles helyeket. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. sŒt nagyon erŒs növekedésı. Háztájiba. illetve törzses mıvelésı köszmétét. Az árnyékot jól tıri. így az északi fekvésı területeken. Nagy. Érdemes megemlíteni. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. Levelei nagyok. jó vízgazdálkodású. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. hal- 142 . de alkalmas friss fogyasztásra is. Színe fehéres-zöld. ErŒs. hosszúak. Nem kedveli a forró. A köszméte termése álbogyó. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. Levelei sötétzöldek.

A fekete ribiszke inkább a nedvesebb.ványzöld. Termése világos vagy egészen sötétpiros. 1954-ben került jegyzékünkbe. a vályogos homok. Rendszeresen és gazdagon terem. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. A háztájiban törzses alakját termesztik. kötöttebb talajt kedveli. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. Július 15–20-a körül érik. Termése nagy. Bokra erŒs növekedésı. de egyenlŒtlenül érik. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. színe aranysárga. Friss fogyasztásra. ovális. bŒven terem. Viszonylag igényes fajta. Britannia Angol eredetı fajta. szétterülŒ bokrot nevel. és biztosítsuk be az öntözést is. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. Industria Skóciából származik. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. Levelei nagyok. sötétzöldek. finoman szŒrözött. ezeket korán hozza. fekete és fehér ribiszkefajtákat. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. majd sárga. világoszöldek. gömbölyded. a homokon is jól fejlŒdik. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. Levelei középnagyok. Megkülönböztetünk piros. Egyéves hajtásai hosszúak. július második felében érik. így ugyanis a bokrot. Virágai közepesek vagy nagyok. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. középvastagok. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. 143 . általában július második hetében. bogyói jól bírják a szállítást. Telepítéskor vegyük figyelembe. Egyéves hajtásai hosszúak. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. de ha elegendŒ vizet kap. KözéperŒs. A tápanyagban gazdag. perspektivikus fajta. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. vastagok. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. de a piros jobban tıri a meszet. Kisebb virágai vannak. Megbízhatóan.

Fürtje középhosszú. igen egyenletesen érŒ. esetleg közepesek. Egész Európában elterjedt. Vázágai vastagok. esetleg közepesek. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. s a feldolgozóipar számára is értékes. kellemes zamatúak. Melegebb. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. A bogyó 144 . Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. A bogyók sötétpirosak. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Bogyói nagyok. laza szerkezetı. Fürtjei hosszúak. esetleg annál kissé nagyobbak. átlagosan 11–13 darab nagy. Egész Európában elterjedt. Gyümölcse nagyon jól szállítható. tetszetŒsek. A fürtje középhosszú. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. elég tömöttek. zöldessárgák. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. Július 15-e után érik be.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. Virágai középnagyok. Bokra középnagy vagy nagy. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. nagyon termékeny fajta. Gyümölcse friss fogyasztásra. Rondom Világhírı holland fajta. magas ágrendszere eléggé tömött. Fürtjei nagyok. tömött. a virágai középnagyok. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. Öntermékenysége kiváló. Losan „Csehszlovák” fajta. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. Levelei nagyok. Összegzésként elmondhatjuk. Virágai átlagos nagyságúak. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. de különösen tartósításra alkalmas. hogy korai. sötétpiros bogyót tartalmaz. június végén. BŒven és rendszeresen terem. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. sok termŒgallyal. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. Hajtásrendszerére jellemzŒ. Ágrendszere felfelé törŒ. lapítottan gömbölydedek. A bokra erŒs növekedésı. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. A levelei nagyok. Korai fajta. 14–18 bogyóból állók. bŒ levıek. július elején érik.

Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. KözéperŒs. Levelei nagyok. Házi és ipari feldolgozásra. Elég korán és gazdagon virágzik. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. erŒs növekedésı. Bogyója gömbölyı. felfelé törŒ bokrot nevel. középerŒs növekedésı. jól kifejlett rügyekkel. Konyhakertekbe. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. Július elsŒ felében érik be. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Silvergieter Holland eredetı fajta. mint a pirosak.héja áttetszŒ. bŒ levı. Nagyon jól terem. Vázágai vastagok. befŒzésre. Megérdemli. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. sárgásfehér. széles. Fürtjei hosszúak. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. Július 10–15-e körül érik. Virágai és levelei közepesek. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. s július 20-a után érnek be.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. középhosszúak. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. Minden évben bŒven terem. Héja középvastag. Közepesen erŒteljes növekedésı. ErŒs. szirup vagy bor készítésére alkalmas. Húsa finom. Bajmóci nemesítésı. megkívánja a meleget. vékony. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. TetszetŒs bokrot nevel. Húsa bŒ levı. Gazdagon és rendszeresen terem. finom. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. édes-savanykás ízı. BefŒttek készítésére kevésbé. aránylag hosszúak. esetleg nagyok. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. 145 . bogyói nagyok. Hosszú ideig Nyugat. jól viseli a szállítást is. világoszöld színıek. erŒsen kékesfekete színı. Vázágai erŒsek. a nyitott fekvést. kellemesen aromás. Primus Bajmócról származik. Megérdemli. levelei nagyok. Virágai közepesek. teljesen beérve eléggé vékony. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel.

túléretten is kevésbé peregnek le. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. Vannak egyszer és kétszer termŒk. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. Meszes. Brödtorp Finnországból származik. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. bogyói nagyok. ElsŒsorban feldolgozásra. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. kúp alakú. Bokra középerŒs növekedésı. Az egyéves hajtások hosszúak. tápanyagban gazdag talajt kedveli. Levelei és virágai is közepesen nagyok. A fürtök hosszúak. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. egyenlŒtlenek. csúcsuknál visszahajlók. erŒsen sarjadó fajta. gyengén zamatos. melyek július elsŒ napjaiban érnek be. közepesen vastagok. Nagy fürtı és nagy bogyójú. Vannak azonban sárga. A szállítást a bogyók jól viselik. A gyümölcs nagy. 146 . Malling Promise Angliából származó. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. Önmegporzó fajta. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. világosbarnák. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. Kiegyenlítetten és bŒven terem. tüskézettek. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. Bokra középerŒs növekedésı. édeskés. erŒteljes növekedésı. Bogyóit éretten is jól tartja. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. A Malling Promise vesszŒi felállók. A nyirkosabb. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. mind feldolgozásra alkalmas. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. szétterülŒ. középpiros.Wellington XXX Angol fajta.

tızpirosak. nagyon ízletes. levelei nagyok. Rubin Bulgáriából származik. ElŒnye. A talajok iránt kevésbé igényes. kúp alakú. A szállításra eléggé érzékeny. hosszúkás. szürkésbarnák. 147 . kúp alakú. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. gyakran elágazók. Gyümölcse nagy. mészklorózisra nem hajlamos. sarjadzó növény. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. mind mélyhıtésre alkalmas. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. VesszŒje sötétbarna. KözéperŒs növekedésı.Malling Exploit Angliából származik. BŒtermŒ. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. Nagyon késŒn érik. Lloyd George Angol eredetı. ErŒteljes növekedésı. Remontáló. Bogyója igen nagy. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. kúp alakú. Gyümölcsei aránylag nagyok. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. egyenletesen érŒ. október elején másodszor is szüretelhetünk. virágai szintén középnagyok. hogy nagyon jól szállítható. Gyümölcse nagy és kúp alakú. Gyümölcse mind feldolgozásra. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. amelyrŒl szeptember végén. Malling Joy Angol eredetı. virágai középnagyok. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. sötétzöldek. színe sötétpiros. Érdemes mind a háztájiba. Alkalmas nyersfogyasztásra. Granát Bajmócról származik. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. Gyümölcse sötétvörös. július végén. vesszŒi barnák. kompót és szörp készítésére is. A környezetéhez jól alkalmazkodik. KözéperŒs növekedésı. gyengén sarjadzó. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. Mind nyersfogyasztásra. hajtásai kevésbé tüskézettek. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. A részterméskék összetartása jó. Virágai középnagyok vagy aprók. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. erŒsen szŒrös. középkésŒn nyílnak. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. hosszúkás. sötétvörös. középerŒs bokrú. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. szeptemberben virágzat fejlŒdik. ElsŒ termését az egyszer termŒ. Az egyik legelterjedtebb fajta. Gyümölcse közepesen nagy. sötétvörös. kemény és jó ízı. levelei nagyok. Levelei középnagyok vagy nagyok. erŒsen tüskés.

édes. a legfiatalabb fajták egyike. Zeva II. Canby Az USA-ból származik. kétszer termŒ málnafajta. közepes méretı. erŒsen tüskés. vesszŒje merev. JellemzŒ rá. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. Gyümölcse kúp alakú. Hátránya. élénkvörös és kemény. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. hogy érzékeny a betegségekre. mind feldolgozásra alkalmas. közepes érésı fajta. már augusztus közepén érni kezd. késŒi érésı. Növekedése erŒs. 148 . s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. Óriási elŒnye. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. Gyümölcse nagy vagy középnagy. Az USA-ból származik. nagyon aromatikusak. hátránya viszont. kúp alakú. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. hogy Œszi termése korán. felfelé törŒ hajtásokkal. ErŒs növekedésı. Gyümölcse nagyon jól szállítható. sárga-narancssárga. Svájci eredetı. Gépi betakarításra is alkalmas. vesszŒi elágazók. Gyümölcse nagy. Amber Nagyon erŒs növekedésı. középkésŒn érŒk.július elsŒ felében érnek. Mind közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse kemény. Konyhakerti termesztésre javasolható. Közepesen erŒteljes növekedésı. BŒtermŒ. feldolgozásra egyaránt alkalmas. vesszŒje sárgásbarna. hogy termése gyorsan túlérik. KözéperŒs növekedésı. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. közepesen tüskés. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. nagyon tetszetŒs. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. levelei és virágai is középnagyok. sötétpiros. Bogyói átlagos nagyságúak. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának.

Viszonylag késŒn fordul termŒre. középkoraiak. vagy színtelen. tápanyagban és humuszban gazdag. gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. tompán szıkülŒ végekkel. A száraz. majd gyengébb növekedésı. piros-sötétpiros. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. Érzékeny a tavaszi. Közvetlen fogyasztásra. Íze enyhén fıszeres. Július közepe körül érik. teljesen megérve barnáspiros. édes. megreped. Héja világospiros. kötött talajokon nem érzi jól magát. Napóleoni ropogós Németországból származik. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. Hedelfingeni óriás Németországból származik. sok festékanyaggal. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. A legjobb ropogós fajták egyike. Vannak átmeneti fajták is. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. nem túl párás. jó szerkezetı. Virágai nagyok. Kezdetben erŒs. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. sötétzöldek. Húsa kemény. Virágai közepesek. mély rétegı. pirosas. szív alakú. hosszúkásak. Kezdetben erŒs. bŒ levı. 149 . majd rendszeresen és bŒven terem. ropogós cseresznyét. majdnem szív alakú. Gyümölcse nagy.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. egyik oldalán jobban. ennek ellenére telepítését háztájiba. Középkorán termŒre fordul. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. de a seb gyorsan beszárad. A gyümölcs húsának leve lehet színes. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. néha megnyúltabb. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. s jól bírja a szállítást. ropogós. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. virágzás körüli fagyokra. a sajmeggy és a vadmeggy. sötétzöldek. de utána rendszeresen és bŒven terem. fehérek. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. Kedveli a jó minŒségı. Jó mészellátottságot kíván. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. középkötött talajokat. fényes. a másikon kevésbé lapított. fehérek. Konyhakertbe. A meleg. késŒbb gyengébb növekedésı. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. Mind közvetlen fogyasztásra. szív alakú és kemény. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. Levelei nagyok. Levelei nagyok. Húsa világossárga. a szállítást jól bírja. Héja erŒs. napos. kellemes. mind ipari célokra felhasználható.

késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. hogy korán termŒre fordul. Húsa kemény. Héja erŒs. KözéperŒs növekedésı. A szállítást nagyon jól bírja. s a gyümölcshús leve színes. Július 10-e körül érik. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. édeskés íze van. 150 . világos erezettel. KésŒn virágoznak.Van Kanadából származik. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. majdnem szív alakúak. Nagy elŒnye. Gyümölcsei nagyok. Levelei és fehér virágai is középnagyok. s rendszeresen és bŒven terem. Nagyon kellemes. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. piros színı. Mind közvetlen fogyasztásra.

Melléklet 151 .

152 .

2002 P. Dunaszerdahely.. O.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó. Box 72. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 .. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft.

valamint a zöldség-. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani. gyümölcs. Miklós Dénes kertészmérnök 160-. milyen szándékkal íródott ez a könyv.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 .A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. a zöldségek. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. hogy kinek és milyen célból.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful