Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy. hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .

hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése.TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. szélviszonyok. páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 .

milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan.Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.

hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. akiknek már van háztáji kertjük. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). hogy néhány jó tanáccsal. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. gyümölcs. Azoknak. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. akik itt még piacra is tudnak termelni. Olyanok is akadnak. hogy mindenkinek. Bátran állíthatjuk. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. kikapcsolódást szolgálja. valamint a zöldség-.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. azért. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. Reméljük tehát. vannak olyan családok. hogy kinek íródott ez a könyv. Van. a zöldségek. akinek a mai rohanó világban a pihenést. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. 5 . és azoknak is.

6 .

Tél 7 .

8 .

A rajz méretaránya lehet pl. amennyire egy három. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. majd a szilvákat. az Œszibarack és a birs helyét. mert akkor friss fogyasztásra. majd a zöldséges helyét.és gyümölcsfélét termelünk. illetve a vízcsap helyét. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. ha nem csupán néhány zöldség. s a jövŒben is megtartandó fákat. s víznyerési lehetŒséghez. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. Jegyezzük meg. azzal kombinálva jelölhetjük ki. így késŒbb nem kell átültetni. bokrokat. árnyékmentes terület legyen. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. fát külön is feltüntethetünk. ringlókat.5 méternek felel meg. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. Az a jó. A gyümölcsös. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. A zöldséges esetében vegyük figyelembe. akik a zöldség. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. 1:50-hez. kajszibarackot. komposzttelephez essen közel. az eset- 9 . Azok járnak el helyesen. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. hanem többfélébŒl egy keveset. Tartsuk szem elŒtt. illetve az északi széleken helyezzük el. ha a gyümölcsfákat a déli. a kút. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. Jelöljük be a gyümölcsös. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres.

ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. Œszi és téli érésı). a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. de mutatósak is. Almafára nyári. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. piros berkenyét és díszgalagonyát is. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). nemes birset. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. A háztáji gyümölcsösbe. könnyen ápolható. néhány Œszibarack. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. A cseresznyébe meggy és fordítva. A körtére szintén nyári. A sövény jó területkihasználást garantál. piramisban) néhány tŒ szamóca is. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. legalább egy kajszifa. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. valamint az alanyok megválasztása. hordókertben. a meggybe cseresznye is kerülhet. Nyári. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. Igaz. Említsük meg. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. Ha ez megvan. A diófát pedig az udvarba ültessük. és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. mert kedveli a szellŒs helyet. fekete berkenyét. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. csak törpefákat volna szabad ültetni. vízháztartásából. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. hanem a ház elé ültessük. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. Ültessünk még meggyet. ha egészségesek. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. avagy sövénynek kellene kinevelni. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Tegyük hozzá. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. és szép gyümölcsöt nevel. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához.

amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. a hibásakat azonnal javítsuk ki. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. 11 . Használjuk ki az elŒvetemény. és a rügyek megfulladnak. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre. Télen gyakran van ónos esŒ. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. fŒ. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. Aki a maga termelte. metélŒ. hogy a dermedt. zsázsát is hajtathatunk. kemény fagyotól. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. mıtrágyákat és vetŒmagokat. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. friss zöldjéért.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. élezzük meg. zellert. BŒ egy nap még nem veszélyes. különleges ízéért. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. amire a háztartásban szükségünk van. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. Ügyeljünk azonban. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. petrezselymet. vagy legalább szalmával. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. tapasztalatait. Akinek gyümölcsfái vannak. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. A borosgazdáknak is van teendŒjük. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat.vagy közönséges vöröshagymát.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

ökológiai tulajdonságait. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. Nyugalmi idŒszakban. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. Ez egész télen át végezhetŒ. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. Aszerint. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. ha a csapadék-.lik. akkor késŒbb csak a fák termŒre. a lombhullás és rügyfakadás között. Az almánál. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. mint a ritkítás. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. a szellŒs. körténél. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. 15 . szilvánál stb. Amennyiben nem koronás oltványt. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. fás metszésrŒl beszélünk. vagyis fenntartó metszésére van szükség. egyensúlyba hozni. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. teherbíró korona kialakítására. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. hanem suhángot telepítettünk. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár.

hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. Ha suhángot telepítettünk. részleges ifjításról beszélünk. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. vázlata (Fejes nyomán) 16 . nincs jelentŒsége. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. A teljes ifjításnak ma. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. Ilyenkor nem egyszerre. hogy sok gyökér. Így elérhetŒ. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. hogy a korona ne váljon sırıvé. vesszŒ maradjon sértetlenül. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. hogy könnyen kezelhetŒ.vagy tŒsarjat hoz. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. spirál alakban helyezkednek el. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. beteg hajtásokat vágjuk ki. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. s koronájában sok vízhajtást nevel. Fontos. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat.Koronaritkító metszés Azt. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. sérült. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. ritkító metszés segítségével érjük el. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. mert itt több a rejtett rügy. és a belsŒ részek felkopaszodnak. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást.

megnehezíti a szüretelést. mégpedig úgy. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. mert ha magasabbra nŒ. azaz koronába metsszük. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. hogy azok egyenesek legyenek. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. mégpedig áprilisban. Ügyeljünk rá. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le.5–3 m-t. Ügyelnünk kell arra. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. mint a nyugalmi idŒszakban. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. hanem úgy. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Ha viszont nem elég fejlettek. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. Ha viszont a sudár már elérte a 2. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. akkor már nem vágjuk vissza.

A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. így tehát a fa kúp alakú. neveljük a karcsú orsót. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. kivéve. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. 70–80. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. ha gyengék. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. A sırın állókat ritkítsuk ki. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. koronaformája. Ha az oltvány elágazása ideális. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza.

vesszŒket távolítjuk el. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. Ez azt jelenti. Kísérletek bizonyítják. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. ifjítás. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. sudár nélküli koronaforma. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. A megtartott. hogy segítségével alacsonyabb fák. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. Vigyázzunk arra. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg.A második. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. fejlett 19 . Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs.és vesszŒritkítást végezzünk. A nevelés második. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. Ezt úgy érhetjük el. hogy a végálló. mégpedig úgy. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. Ilyenkor hajtás. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani.

gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. A meredek hajtásokat. A mi körülményeink 20 . különben hamar felkopaszodik. vesszŒket eltávolítjuk. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. év tavaszán elŒtt elpusztul. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. hogy azokat a vesszŒket. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. hogy katlanformát akarunk kialakítani. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. miközben nem feledkezünk meg arról. erŒsségük szerint visszametsszük.rügy kifelé nézzen. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk.

annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. hogy mind a sor irányában. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. a törzsmagassága 60 cm. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. s minél gyöngébb növekedésı.5–4 méter. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 . Minél erŒsebb növekedésı a fajta. Legjobb. A fŒ és oldalvezéreket. Ez az alma és a körte sövényformája. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. tŒbŒl távolítsuk el. különösen a konkurenseket.és tŒtávolsága 3. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. A többi vesszŒt. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). Sor. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni.

Sor. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 .5 m lehet. befejezzük a Palmetta nevelését. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. A két legfelsŒ emelet. Ha a fajta nehezen ágazik el. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk.rok továbbnevelését szolgálja. illetve a következŒ ágemeleteket. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére. körülbelül 60. erŒsebb metszése.4 m-es magasságával. kivéve a sudár visszametszését. A következŒ években hasonló elvek szerint. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. akkor meg kell metszenünk az oldal. folyamatosan alakítsuk ki a második. Mindezt azért alakítjuk így. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk.5 vagy 3 x 2. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát.8 m körül van. Magassága 2. belterjesebb változata. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. Ügyeljünk arra. a második körülbelül 30.és fŒ vezéreket.és tŒtávolsága 3 x 1. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes.7–2. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. ElŒnye. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. amelyek a termést hordozzák. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45.

75 m magasságban e többsudaras. A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 . illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. Így a sudárhajtás elágazik. VégsŒ soron körülbelül 2. fokozatosan leváltott. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet.zünk meg 7–10. akár 3 év alatt is felnevelhetjük. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. s ott visszametszeni a sudarat. illetve a suhángot. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el. A legfelsŒ. illetve csökkentésére szolgálhat. akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. akkor 5–6 darab. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg.

Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). Ez a folyamatos növekedést-megújulást. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. de az utóbbiak elŒnyösebbek. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény.5–4 mm vastag huzalt. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. szem elŒtt tartva. Ha egyszerı támrendszert választunk. de ezeket ne vágjuk vissza. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. Fontos. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. 24 . koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni.

A Hungária-sövény nagy elŒnye. akkor a sudármetszéskor. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel.4 m 25 . Sor. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen.5 0.5 0. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel.6 0.7 0. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t. 60 cm-rŒl 50-re. bár ez szükség szerint növelhetŒ. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re.

Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk.növekedésı. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. Az utolsó emelet 2. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. harmadik évben jelentkeznek. Így minden egyes fán. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. a második. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. a törzs vonalának síkjában. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. Németországból származik.7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. s ott metsszük vissza a sudarat. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. tartsuk egyensúlyban. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. létrejön 26 . MegjegyzendŒ még. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. Miután a termést leszüreteltük. illetve a suhángot. Az oldalvesszŒket. vízszintesbe kötözzük. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok.

a pótlóhajtások zónája. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. A korai metszés elŒnye. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. ha arra kell felelniük. így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). tavasszal 27 . hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. Természetesen mind a téli. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna.

Burgundi. A téli metszés hátránya. az alanytól. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. rovarok. 28 . illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. A növényvédelem során a háztájiban. akkor kisebb a terhelés. a környezettŒl. A metszés során a tŒkén. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. Szent LŒrinc-i). valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. Leányka. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. ha viszont nagy hozamot akarunk. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. Ehhez tudni kell. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. hogy melyik fajta igényel rövid. gombák. talajviszonyoktól. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. Kordon. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. bŒtermŒ borszŒlŒknél. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. a fajtától.nem könnyeznek a vesszŒk. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. Az érzékeny fajták (Ezerjó. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van.és lugasmıveléshez termŒcsapos. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. Ha minŒségre törekszünk. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. atkák. akkor több rügyet kell meghagyni. vírusok. a természeti adottságoktól. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. a beteg növények gyógyítására is. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. ez a tulajdonképpeni védekezés. nincsen felesleges tápanyagveszteség. A nagy fürtı.

néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. a száraz. – Tudatosítani kell. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. – Ismeretes. magas talajvizı területek nem alkalmasak. Ügyeljünk rá. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése. Azt is tudnunk kell. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. mély fekvésı. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. Ne feledjük. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. meggyet. gyümölcsmúmiák. s az agrotechnikai mıveleteknél több. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. fajtákat telepítsünk (pl.és tŒtávolság megválasztása is. Ezeket sohase hagyjuk a talajon. beteg ágak. kórokozók áldozatává. Például az. A levágott. szilvát. sajátosságait. a megfelelŒ szabályokat betartják. többek között a terep adottságait. évekig érezteti hatását. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. amelyek ott még nem fordultak elŒ. – Fontos a megfelelŒ sor. diót. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. gesztenyét. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. ezért legyengülnek. mert ott a kórokozók 29 . hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk.

fátyolkák. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. számukat egy bizonyos szinten tartják. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. bogarat. Hasznosságukat már régen felismerték. BelŒle kb. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. A bundásbogarak. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. Sok hernyót. mikor még dermedtek. közben elpusztítják a kártevŒt. az énekesmadarak stb. A fák ápolása során a törzsrŒ1. zuzmók spórái fordulnak elŒ. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. hogy minden rovarnak. vannak természetes ellenségei. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. vesszŒin vészelik át a telet. Régebben szalmából. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. a molyok ellen is védekezünk. A védekezésre akkor kerül sor. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. A papír redŒzetében. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. lerázzuk. kórokozók. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén.áttelelnek. Az öveket októberig kb. cinegék. gombának stb. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. biológiai és a kémiai. Ilyenek a fürkészdarazsak. lárváik itt kelnek ki. A gyapjas. mohák. kórokozók gyérítését szolgálja. katicabogarak. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. A biológiai védekezés alapja. vigyázva arra. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. rigók és más madárfajok. kukacot 30 .

Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. akasszunk ki nekik faggyút. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. kendert. és télen etessük Œket. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. Ha szükséges. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. Barkácsoljunk olyan etetŒt. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. -kesztyıt. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk.fogyasztanak el. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. de a szükségesnél nem többször permetezni. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. amelybe nem hull bele a hó. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. -öltözéket. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. kórokozók ellenálló képességét. A magvakat (napraforgót. növeljük a kártevŒk. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. Tudatosítanunk kell. s végül. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. 31 . JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. amelyek során a kártevŒk távoltartására. vállalni kell a kissé drágább. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá.

körte. mogyoró. A köves. de a felvett meleget sokáig megtartják. Vízháztartásukra jellemzŒ. az Œszibarack. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. kötöttsége. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk.és agyagtalajok jó tulajdonságait.és hŒháztartásuk. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. hogy milyen talajba kerül a facsemete. fekete ribiszke. munkánk kárba veszhet. 32 . komposztot terítünk felületükre. majd beszántjuk. de nem mindig adják át a gyökereknek. azonban rossz a víz. Egyesítik magukban a homok. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). beássuk. istállótrágyát. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. A jó. gesztenye. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. víz. Pedig. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. füge. homokkal. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel.és hŒgazdálkodását. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. piros ribiszke. ha az Œszi szántás. így nagyon fontos. cseresznye. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. birs. illetve tıri a kajszi. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. szilva. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. de gyorsan le is hılnek. akkor úgy mıködnek. a tápanyagot megkötik. som. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. kolloidális részekig) azért fontos.és a hŒgazdálkodásuk. az alma. a levegŒ. málna. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. a köszméte. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. naspolya és a meggy.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. mély. gyorsan felmelegszenek. ásás elŒtt tŒzeget. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. Ha sok vizet kapnak. a meggy. ezért könnyen kiszáradnak. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk.

gesztenye. valamint a lecsapolt lápok helyén. áfonya és a fekete ribiszke.A nyirkosabb. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. az alma és az áfonya. sem meszes – talajok is. ha eléri a 0.5 m-t. birs. A közömbös talajok pH-ja 7. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. mogyoró. a szilva. kajszinak. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma.és cseresznyefajtáknak. mandulának. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. a fekete ribiszke. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. körte.és magnéziumsók okozzák. Gyümölcsfáink a 4. A szikességet különbözŒ nátrium. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. A magas mésztartalom azonban káros. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. az alma.7–8. Vannak közömbös – sem savanyú. málna és a szamóca. a körte. szamóca. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. Ez egyetlen fajnak sem kedvez. birs. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. ahol a talajvíz szintje magasan van. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. szamóca. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. fügének. Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. mogyoró. az Œszibarack. KedvezŒtlen tényezŒ. dió.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. a fekete ribiszke és a meggy. körte. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. Az ilyen talajokat kedveli a málna. például rontja a talajok vízgazdálkodását. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). Nem tıri viszont a sok meszet a birs. 33 . gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. a dió. málna. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. közömbösek és savanyúak.

Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. nyulak elleni védelmet pe- 34 . hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. a sorok közötti távolságot. Ez lehet egyszerıbb. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. a sorirányt. A talajuntság sok tényezŒ okozta. akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. A gyökérmaradványok ui. Az Œzek. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. bokrok. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. (Az utóbbi elŒnyösebb. Megtörténhet azonban az is. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. rózsatöveket tervezzünk. hogy pusztuló öreg fák. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. Egyes esetekben (pl.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. díszcserjéket. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. nagy mésztartalom. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. menedékéül szolgálnak. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. Általában vas. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. akkor könnyı a dolgunk.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. épülettörmelék található rajta. rossz épület. túl magas) kerítést. fonott dróthálóból készíthetjük el. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. A gyökereket legjobban a terület géppel. a kút. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. jelöljük be az utakat. rossz megeredésben. szŒlŒtŒkék. üres szántóföld. A legjobb ellenszere az.

Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. A vetés utáni 10–11.dig az átlagos kerítés is biztosítja. Ha az edényünk vízáteresztŒ. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. Ezután már bŒséges megvilágításra. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. apró magját télen – lapos edénybe. akkor ezen is termeszthetŒ. napfényre van szükségük. hogy talaja jól átnedvesedjék. A növényeket addig tartsuk sötétben. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . gazdagabb lesz a termésünk. akkor az elsŒ. A maggal ne takarékoskodjunk. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. s azt alaposan benedvesítjük. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. napon már megfigyelhetjük. Fogyasztható részei a szár. napon már sırı. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. tányérba. vagy takarjuk le kartonpapírral. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. zsenge lomblevelek. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. hogy ott családunk jól érezze magát. s azt is nyomkodjuk le. s ha tovább engedjük nŒni. legjobban 20–22 °C-on növekszik. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. Barna. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). A vetés utáni 3–4. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. mert ha sırın vetjük. Fontos tudni. zöld vetésünk lesz. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. Fontos.vagy homokréteggel. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. a rajta lévŒ két sziklevél. Ha pl. Jó minŒségı. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg.

kénti vetés. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. ügyeljünk rá. egyéves növény. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére. ElŒször az alacsonyabb. de annál sokkal kellemesebb. gyökérzöldségek stb. enyhébb. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. Magas C-vitamin-tartalma van.) köztesként is vethetjük. leves készíthetŒ belŒle. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. Szabad földbe. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. virágzáshoz azonban napfényt kíván. mert enélkül rosszul kel. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. Ha magtermesztés a célunk. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. levelesek. A nyári vetést öntöznünk kell. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. s ezt nehéz letisztítani. Felhasználása: íze a tormához hasonló. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. Rövid tenyészidejı. sŒt júliustól szeptemberig. helyre vetjük. ezért elŒ. Finom mártás. dúsak. A nálunk forgalmazott. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb.5–4 hónap. csípŒs. 36 . Nem túl magas növények közé (bab. könnyen termeszthetŒ. Még a sovány talajokon is megél. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. Közepesen melegigényes. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. mert egyesek a Közel-Keletre. akkor március eleje és május közepe között vessük. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. Erkélyládákban. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. a városi házak balkonjain is megél. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. ollóval vágjuk le. bármikor fogyasztható. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. ahol vadon is elŒfordul. ne húzzuk ki az egész növényt. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. Mivel tenyészideje csak 3. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. mikor a hajtásai zsengék. mert gyökérkéi közé föld keveredhet.és utónövényként is termeszthetŒ. A talaj iránt kevésbé igényes.

A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. elŒ-. hogy 37 . hogy a fıszerek királynŒje. ezért olyan fontos a konyhában. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. a tápanyagok visszapótlását. Az egynyári gyógy. Képesek ugyanis arra. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. ahol a növény minden része használható. hogy minden vele szomszédos növény – pl. a cékla. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. Érdemes megjegyezni. Esetében feltınŒ. hogy nem igényelnek külön helyet. az uborka. szakaszosan érik. száraz. védelmét. Jó közérzetünket. a cukkini vagy az édeskömény. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. A gyógy. beleértve gyökerét. mint az uborka. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. A magokat folyamatosan szedjük. mert az elvirágzás sorrendje szerint.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. köztesként a legjobb. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. külön sort. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. szárát és a magvakat is. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. Gyógy. egészségünk megŒrzését. gyógyító. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik.

A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. de leginkább a paradicsomnak.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. nem lepi meg korán a lisztharmat. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. tehát fertŒtlenítenek. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. nélkülözhetetlen a konyhában. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. Tudományosan is bizonyítást nyert. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. A zöldségeskertben megvan a veszélye. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. hogy elriasztja a fonálférgeket. hogy egyes betegségekre fogékony. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. A zellert azokba a sorokba vessük. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. salaktalanítják a szervezetet. és még a szomszédokat is védi. A konyhában nélkülözhetetlenek. közben védik a szamócát. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. gyomlálása. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. ha szegélynövényként használjuk. Annak dacára. étvágygerjesztŒk. A petrezselyem (Petroselinum crispum). ahova a káposztát fogjuk ültetni. a sorok tisztítása. Jó partnere a hagymának. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. A vöröshagyma (Allium cepa). ErŒsítik a gyomoridegeket. és bŒven terem. 38 . hogy nagyon eluralkodik. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. Csökkentik a vér cukortartalmát. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti.

Tavasz 39 .

40 .

– sárgarépa. vetésváltónak nevezzük. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. tököt. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. Egy családba tartoznak a: – borsó.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. – az összes hagymaféle (hagymafélék). hogy mikor trágyáztuk meg a földet. paprikát. Követésre érdemes. dinnyét. petrezselymet. Figyelembe kell vennünk azt is. salátát és spenótot. fokhagymát és vöröshagymát. lencse (hüvelyesek). Erre azért van szükség. MegemlítendŒ még. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. a fejes és a kelkáposzta. 41 . – káposztafélék. retket. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. petrezselyem.és fokhagymát. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. Helyes. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. burgonya (burgonyafélék).és dinnyefélék (kabakosok). cikória. vörös. retekfélék (keresztesvirágúak). mert a növény saját igénye szerint. paradicsomot. Ha viszont sikerül. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. karalábé. uborkát. burgonyát. endívia (fészkesvirágúak). kártevŒk. tök. zellert. – uborka. – saláta. sárgarépát. bab. paradicsom. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. burgonya. – paprika. zellert. bimbós kel. zeller (ernyŒsök). karfiol. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. általános szabály. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. ami bizony ott nem könnyı feladat. paprika.

valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. paradicsomot. amikor ez a mód indokolt. sárga- 42 . másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. fejes saláta. korai burgonyát. a nyári retket és a káposztaféléket. mikor már rá lehet menni a földre. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. a sóska. majd áttelel. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. az áttelelŒ kelkáposzta. ritkítással érjük el. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. petrezselyem. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. A jó gazda már télen felkészül az évre. vagy ha a magot ládikóba. a kelés egyenletesebb. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. sóska magjai vethetŒk. Vetjük tehát a sárga. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. valamint a céklát. duggathatók a hagymafélék és a borsó. A vetés sorba. Csak néhány olyan eset van. babot. Egy fészekbe több magot is teszünk. az uborkát. a kései burgonya. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. spenót. Sokkal jobb a sorba vetés. ilyen például. csemegekukoricát. fészekbe és szórva történhet. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. hónapos retek. a spenót. a tököt. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. A nyári vetési idŒszak hosszabb. Így vethetjük a sárgarépát.és a görögdinnyét. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. Nagyon fontos a vetés ideje.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. Ha lehet. petrezselymet és a borsót is. a szórást ne alkalmazzuk. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. a sütŒtököt. a cékla és a csemegekukorica. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. paprikát. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. kevesebb csíra fullad meg. például a sárgarépa. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. kis edénybe vetjük.

A vetés sırıségére nincs általános szabály.és a sütŒtököt. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. kötött talajba. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. hogy megszámoljuk. Döntésünknél figyelembe kell venni. ha tudjuk. Kis tálkába. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. Továbbá jó. a spárga. bár a kabakosok (dinnye. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. tök. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki.dinnyét. Laza talajba. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. azzal is számoljunk. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. mint a csíráztató tálban. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. Ezután döntsük el. Arra azonban ügyeljünk. a bab és a csemegekukorica.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá.5–3 1. hogy melyik növény magjából kb. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. száraz idŒben ennél mélyebben. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. Ha bármilyen okból 43 . A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. burgonyát. tehát még kevesebb kel ki.

zöldbabot.és utóvetemények váltását. tavaszi saláta. persze ha az idŒjárás is kedvez. egy évben akár háromszor is „arathatunk”. tavaszi spenót sorai közé. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. görögdinnyét. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. ezeket még követhetik a kései. korai karalábé. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. MegfelelŒ tervezéssel. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. nyári káposztaféléket.siettetni akarjuk a kelést. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. megkezdhetjük a vetést. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. sárgadinnyét. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. hónapos retek. már vethetjük az uborkát. zöldhagyma. nyári salátát. Például a betakarított áttelelŒ saláta. Œsszel beérŒ növények. csemegekukoricát. fŒ.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

még akkor is. s akár májusig is kitolódhat. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. tehát a nedvkeringés már megindult. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. Ezt érdemes akkor is alkalmazni. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. mint régente. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. Az ilyen oltások ideje akkor van. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. Nálunk a 2. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. Ezek a fák azonban megmenthetŒk.

annál több ágat kell beoltani. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. annál több vesszŒt oltunk. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. Azt azonban jegyezzük meg. érdemes Œket átoltanunk. Mikor eljön az oltás ideje. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. ügyelve arra. és így a seb beforrhat. annál biztosabb a siker. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. TermŒfák átoltása Sajnos. mégpedig úgy. Azok az ágak. a szilvánál tovább is. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. Ha lehet. Minél vastagabb a fa törzse. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. Érdemes megjegyezni. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. a levágás után azonnal átolthatók. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. hogy lássék a zöld háncsréteg. akkor sokáig ne halogassuk. hogy csak az egészséges. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. Ha észrevesszük. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. 50 . Ha elhatároztuk az átoltást. Mikor mindezzel megvagyunk. így. kiiktatva a sebes részt. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. mert minél fiatalabb a fa. viszont minél idŒsebb a fa. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. életerŒs. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. jó gyökérzettel. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. amelyek kevés. amelyek a sebet átérik. nem kopaszodik fel.lással. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. A károsodást már a tél végén láthatjuk. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. vesszŒket is átolthatjuk.

Ezek arra valók. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. a szedés könnyebb. majd az új hajtásait. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. A sebeket oltóviasszal kenjük be. Ennek több elŒnye van. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. kecskeláb ékeléssel. További elŒny. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. A talajhoz közeli. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. hanem törzses fácskaként termesszük. fŒleg a köszméte és a ribiszke. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése.Az idŒsebb. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. ezt ismételjük meg. úgynevezett szívóhajtást. s ha kell. amelyeknek bél és fa része 51 . a vastagabbakat lapozással. hogy a madaraktól megóvjuk. héj alá oltással. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. Ha erŒs a fánk. A vesszŒket párosítással. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. a vegyszeres kezelés. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek.

pamut. Ezután következhet a zöldoltás. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. majd az éket a hasítékba illesztjük. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. a levél felett végzett. vízszintes vágással elmetsszük. ami az eredés biztos jele.vagy gyapjúfonállal. Ezután az oltást puha raffiával. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. Hogy a vízveszteséget csökkentsük. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. a raffiakötés a hajtást bevágja.szemmel láthatóan még nem különült el. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. így ui. Az alany hajtását egy. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket. középen 1. Ekkor végezzük el az oltást. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. és ne szennyezŒdjenek. hogy a hajtás kb. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. A vadhajtásról az oldal.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. napsütötte részébŒl szedni. Arra kell törekednünk. néhány óráig vagy max. A metszfelületek egy vágással készüljenek. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. 1 napig tárolhatjuk. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. Ha a hajtás növekedésnek indult. 1–1. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. hıtött térben. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . PVC-szalaggal bekötjük. így rögzítve azt. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. de elvégezhetjük alacsonyabban is. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban.5–2 cm mélyen behasítjuk. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le.

Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. de a vékony. Nagyon könnyen emészthetŒ. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. Az a legjobb. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. Nálunk a Halehaven-.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. és azonnal elültetjük. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. A kötés legyen szoros. Eredeti termŒkörzetei Észak. és tavasszal a fa nem hajt ki. legalább 60 cm mély. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. Basudint. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket. Orthocidot) is tehetünk. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. A hŒmérsékletre. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. a víz. Redhaven-. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. mint Œsszel.alanyon készített hasítékba. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el.és tápanyagellátásra eléggé igényes. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. talajra. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. Sundhaven-. legjobbak. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. Ne takarékoskodjunk a vízzel. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. 53 . akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be.és Délnyugat-Kína.

Levelei középnagyok vagy nagyok. Gyümölcse nagy. Fairhaven Amerikai fajta. jellegzetes aromájú. kárminpiros fedŒszínnel. finom. Nagy elŒnye. sárga alapszínı. Közvetlen fogyasztásra. A kiültetés után növekedése erŒteljes. A fa koronája nagy. erŒteljes növekedésı fajta. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Közepesen erŒteljes növésı. a magjánál pirosas. TermŒképessége kiváló. héja közepes vastagságú. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. sötétzöldek. néha késŒbb érik. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. kárminpiros fedéssel. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. Szintén Amerikából származik. héja közepesen vastag. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. Levelei nagyok. Meleg fekvésı területekre való. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. Húsa sárga. de annál egy héttel korábban érik. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. hogy jól szállítható. feldolgozásra is alkalmas. héja közepesen vastag. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. Húsa sárga. sárga. Augusztus 20-a körül érik. aszimmetrikusak. magvaváló. nagyon finom. sárga. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Húsa sárga. Közvetlen fogyasztásra. levelei középnagyok. magvaváló. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. amely a gyümölcs 54 . és nagyon jól szállítható. Gyümölcse közepes vagy nagy. virágai kicsik. virágai kicsik. Augusztus elsŒ felében. virágai kicsik. a magja körül pirosas. nagy elŒnye. Héja sárga vagy sárgászöld. Gresthaven Észak-Amerikából származik. sırı. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Levelei nagyok. a napos oldalon sötétpiros. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. virágai kicsik.

Növekedése nagyon erŒteljes. korán termŒre forduló. Dixired Észak-amerikai származású. észak-amerikai fajta. Levelei nagyok. Húsa narancssárga. kemény. feldolgozásra egyaránt alkalmas. hogy érzékeny a nyomásra. virágai kicsik. Levelei középnagyok. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. sárga vagy narancssárga. héja vékony. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. Augusztus végén érik. észak-amerikai fajta. mind közvetlen fogyasztásra. Húsa világossárga. kemény. 130–180 grammos. Növekedési erélye közepes. szeptember elején érik. pirosas fedŒszínnel. Halehaven Önmegporzó. már vagy negyven éve telepíthetŒ. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. a Halehaven magonca. színe narancssárga. mind konzerválásra alkalmas. Önmegporzó és közepesen ellenálló. FedŒszíne narancssárga. Az öntözést nagyon meghálálja. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. Hozama vetekszik a Redhavenéval. virágai kicsik. Termése közepesen nagy. a magközelben pirosas. virágai is nagyok. Termése közepes vagy nagy. Augusztus végén. Gyümölcse nagy. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. hogy melegigényes. és nagyon jól szállítható. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. A Redhaven után 30–32 nappal érik. levelei nagyok.70–80 %-ára kiterjed. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. a magközelben pirosas. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. 55 . Sárga húsa kemény. Jó róla tudni. Burbank July Elberta Közepesen kései. ErŒteljes növekedésı. sötétzöldek. Rendszeresen terem. finoman rostos. A növekedése nagyon erŒteljes. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. sötétzöldek. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Házikertbe. Tudni kell róla. virágai nagyok. negyede általában bepirosodik. így csak elŒvigyázatosan szállítható. sötétzöldek. Közvetlen fogyasztásra. hogy jól szállítható. levelei nagyok. Húsa aranysárga. ElŒnye. Termése közepesen nagy vagy nagy.

A váltómetszés három sebzéssel jár. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. a termŒfelület növelését is szolgálja. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. A klasszikus metszésformákat (váltó. hogy csak egy évig élnek. Ügyeljünk arra. teljes termŒvesszŒk. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. és így termésük szakaszossá válik. nyársakon hozza termését. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. ahol a fajta. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. A rügyekrŒl tudni kel. elpusztulnak. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. s ha nem hajtanak ki. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. Alapelv.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. egyvesszŒs és hosszú metszést. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. Ha nem metszenénk a fát. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. A legértékesebb részek az ún.és a hosszú metszés között). szükségessé válhat a váltó. termŒrügyekkel végig berakott. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. Ott alkalmazzuk. A jó termŒvesszŒ piros szárú. ceruzánál vastagabb. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. néhány év alatt felkopaszodna. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. Bármilyen koronaformát választunk. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. Az oldalsó vázágakon. teljes termŒvesszŒk. Ezt megelŒzendŒ.

vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk.egyik vesszŒ. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. hogy nem éves vesszŒn. így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. majd leívelŒdik. és mindössze egy sebet kell ejteni. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. Bekurtítás nincs. termést hoz. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. hogy kevésbé munkaigényes. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Maradnak a közepesen erŒs. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. Lényege a ritkítás. A hosszú metszés elŒnye. hanem gallyon végezzük. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg.

rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. ezért he- 58 . A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. annak tudnia kell. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. mert ezek hozzák a termést. hogy a bokor ne sırısödjön be. Ennél fontosabb. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg.ben. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. mint a fekete ribiszkénél. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. csak fagymentes napot kell választani a munkára. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. Itt jegyezzük meg. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. Korán fakad. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. ne vénüljön el. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. a többit eltávolítjuk. örvösen helyezkednek el.

míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). A második évben összesen 4–5. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. Ez abból következik. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. rendszeresen ritkítani kell. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. A 59 . Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. A vázágakon található letermett részeket. Itt sudarat ne hagyjunk.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani.

Jó tudni. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. és az egész növény pusztulását okozzák. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig.nyárinak viszont elŒnye. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. már csupán arról kell gondoskodnunk. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. ifjítani kell. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. Ügyeljünk rá. hogy a bokor szellŒs. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. a többit kitörjük. ha túl hosszúak vagy görbék. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. Mindig azon legyünk. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. 60 . Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. és szép. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. Úgy kell metszeni Œket. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza.

vagy bordóilével permetezzünk. a felette levŒ részek elhalnak. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. 61 . A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést. ami korai lombhullást okoz. fémmentes festék. a háncs. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. ollót – fertŒtlenítsük. a Gnomoniától. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön.) okolja. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. amelyért a kórokozók felelŒsek. a rossz tápanyag. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért.és vízellátást. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. Ãk a különbözŒ kórokozók. bŒ termés. elsŒsorban a Verticillium kártételének. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat. az életfolyamatok defektusait. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. fasebkátrány). de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. A betegség komplex jellegı. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. és minden olyan gombabetegségtŒl. a kambium. Megtörténik. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. a farész ezeken a helyeken barnult. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. majd száradását okozza. tehát nemcsak egy. a lombozat sárgulását. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára.

az emberre és a környezetre is mérgezŒ. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. 62 . míg a nagy melegben perzselnek. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. ha néhány általános érvényı. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. sŒt fennáll az a veszély. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. a vegetáció kezdeti szakaszában. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. MegjegyzendŒ. ez egyúttal pazarlást is jelent. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. mert a szer egy része veszendŒbe megy. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. – Permetezés közben dohányozni. felületes. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. Szeles idŒben ne permetezzünk. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. Nem árt ezért. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. Bebizonyosodott. de le is égetik a növényt. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig.Évtizedeken keresztül a nyár vége. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen.

A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. illetve a betakarítás közti idŒ.5 % 0.75 % 1. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják.4 % 0. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl.0 % 1.3 % 0. a haj védelmét.5 10 5 2. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is. a levegŒ. talaj. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc. ezért használjunk sapkát vagy kalapot.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. alaposan tisztálkodjon meg.05 % 0.5 5 10 15 20 25 37. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz.és a szájnyílás nyálkahártyájának. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. g.2 % 0. illetve környékének megtisztítására. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni. 1 dl = 100 ml.5 1 2 3 4 5 7. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. amennyit még aznap estig fel tudunk használni. – A munka végeztével mindenki.5 25 50 75 100 125 187. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0.5 % 3 % 1 0.1 % 0. az élŒvilág védelmét – is. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. Különösen ügyeljünk az orr.– Mindig csak annyi szert készítsünk. – Ügyeljünk rá. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük. amely az egész arcunkat védi. s azt csak akkor távolítsuk el. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. azaz a napok száma.

Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet.vagy szilvamoly ellen védekezünk. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. kesztyıt. méghozzá gazdaságosan. virágokat. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. Az egyik a szállított (advektív). és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. és sok esetben nem is eredményes. Már metszéskor gondoljunk arra. 64 . hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. ha például a varasodás. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. TenyészidŒben is így járjunk el. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. hányingert. A passzív módszer az. mégpedig hŒkisugárzás útján. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. megül. és az egyik szert finom. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. azonnal forduljon orvoshoz.szárú gumikesztyı. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. ha lisztharmat ellen permetezünk. Ha kombinált permetlevet használunk. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. ún. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. rosszullétet érezne. Sokan nem gondolnak arra. Az elsŒ esetben hideg. az álarcot. A ruházatunkat. s egyenként permetezzük. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. védekezni. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. ha alma. költséges. amikor a mély fekvésı. illetve szórófejeket használjuk. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. erŒs fejfájást. a legmagasabb pontról lefelé haladva. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. Ügyeljünk rá. amikor a talaj már kissé fagyott. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. A bab táplálkozási értéke nagy. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. Megemlítjük. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. május közepén vetjük. Ha sorosan vetünk. A vetés ideje akkor jön el. A laza szerkezetı. a hidegre nagyon érzékeny. mind a szárazbab melegigényes növény. 68 . a tŒtávolság 8–10 cm legyen. Szlovákia déli részein a babot. mégpedig novemberben. Így a gúla szilárdabban tart. idŒjárástól függŒen. Kötött talajban 3–4. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. nem kötnek jól. ha könnyen melegszik. május elsŒ felében. A kötött talaj csak akkor jó. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. s így másodterményként is felhasználható. Ha kevés vizet kapnak. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. s vízigényük is nagy. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). száraz legyen. de ez nem is szükséges. mert jól tıri a fagyokat. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. Érdemes megemlíteni. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. Mind a zöld-. században került. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk.A korai petrezselymet akkor szedjük. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. akkor a sortávolság 40. vagy sorokba vetjük. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. A szárazbab hosszabb.és szárazbabot. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. Európába a XVI. ha a gyökere már ceruza vastagságú. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. A babok csoportosításának számtalan módja van. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. hogy megduzzadjanak.

mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. mivel fagyérzékeny. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. Túl korán. világos helyiségek alkalmasak. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. A mıveletet üvegezett verandákon. homokos. Fényigénye jelentŒs. A karóbab futtatható kerítésre is. legolcsóbb energiaforrás is. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. JelentŒs mennyiségı C. József idejében kezdŒdött. korán felmelegedŒ vályogtalajt. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. például csemegekukoricával is. fóliasátorban is elvégezhetjük. fŒzeléket készíthetünk. súlya 6–8 dkg. A babból levest. így nem szóródik ki belŒle a szem. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. ami kb. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. A zöldségfélék közül a legfontosabb. tápanyagokban gazdag. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. 69 . hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. Általában akkor fogjunk hozzá. közepe. Erre a célra a 10–12 °C-os. melynek átmérŒje 4–7 cm.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. vastag csírák legyenek. ne ültessük. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. Ültethetjük köztesként. Ellene a legjobb védekezés. 8 hétig tart. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. A cél az. árnyékban lombozata megnyúlik. A korai burgonya legjobban a könnyı. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb.és B-vitamint tartalmaz.

A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. Iva. megsemmisítése. Lukava. Kam˘k és a Zvíkov. A sortávolság 70 cm legyen. Radka. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. Oreb. mikor a gumók elérik a diónagyságot. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. hogy a hajtások mellé friss. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. Dita. Koruna. Boubín. Rersy és a német Gloria. a hazai Eta. középkötött talajon 9–10. közepén jelennek meg. Karla. húspiros lárvák kelnek ki. Ostara. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Ha lehetŒségünk van rá. a holland Ausonia. Karin. s persze. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. Nora. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. A növény 2–3 hét múlva kel ki. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. a kötŒdés elŒkészítésére. Zlata és a holland Desirée. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. csírájukkal felfelé helyezzük el. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. A leveleken sok petét raknak. nyirkos föld kerüljön. Homoktalajon 11–13. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. Svatava. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. Krasa.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. Pedig diabetikus eledel 70 . A korai burgonya már akkor szedhetŒ. a német Adretta és Tempora. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. Krista. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina.

sok C. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. Abban az esetben. A gumók húsa fehér. s viszonylag nehezen tisztíthatók. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem.és foszfortartalma jelentŒs. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. A legjobb azonban. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. a 71 . A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. ha mindig annyi gumót szedünk. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. A növény kezdetben lassan nŒ. Az arabok elŒször Afrikába. majd Európába juttatták el. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. Ha kevés a gumónk. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. ha túl sırın lennének az új növények. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. század során került Észak-Amerikából. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). így egy ideig nincs szükség ültetésükre. Afganisztánból származik.és B2-vitamint tartalmaz. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. Könnyen emészthetŒ. Mivel rövid tenyészidejı. Európába a XVII. ahol a talajvíz szintje mélyebben van. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. a gumók fokozatosan aprókká válnak. május elején. Mivel ellenálló növény. mert felszínük ripacsos. 13–16 cm mélyre kerüljenek. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. amennyit éppen fel akarunk használni. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. BŒven termŒ. Spenót A spenót Iránból. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész.

Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. Termesztése azért is indokolt. Ízét cukortartalma határozza meg. BŒven található benne foszfor. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. szeptember elején. friss állapotban a C-vitamin is.és káliumtartalmú mıtrágyákra. KésŒbbi tavaszi szedésre. A kukoricában sok a karotin. hogy komoly kártevŒje. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. sŒt még köztes növény is lehet. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik. Œszi salátát. KedvezŒen reagál a nitrogén. Vízigényes. betegsége nincs. Viroflay. köztesként tököt.és utó-. LegelŒnyösebb. A legtöbb cukor a zsenge. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. A középkötött. A sortávolság 20. A korai borsó. babot is. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. A cse- 72 . A kukorica hŒigényes növény. azonnal vethetünk. vas és mész is. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. Industria. régóta termesztett fajta. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. Herkules. a vetési mélység 2–3 cm legyen. hogy a kisebbek még nŒhessenek. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll.vetésforgóban elŒ. Az utóbbi Franciaországból származó. Nagy elŒnye. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. században kezdték el termeszteni. amint a talaj felengedett. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. Nagyobb területen csak a XVIII. Fényigénye nagy. de salátának is elkészíthetŒ. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. mély rétegı. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. Az év során három szakaszban is vethetjük. Legismertebb fajtái a Matador. majd elsimítjuk. Mindig a nagy leveleket tépjük le.és Közép-Amerika.és utónövényként is szerepelhet. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. retek. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. energiadús. saláta. mert elŒ. akkor utána feltétlenül végezzük el. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. A talajt a vetés elŒtt felássuk. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. tejes szemekben van.

Kapálnunk általában kétszer. Kötött talajon 5–6. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. Érdemes megemlíteni. a gyomtalanítás. A szemek héját körömmel felszakítva. a magasabbakat 60 x 70 73 . A nagyon laza. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. Hideg talajba semmiképpen se vessük. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. mint más káposztafélékéé. terméshozama pedig kisebb. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. karalábé. így szedése is folyamatosan történhet. Magját cserépbe vagy ládába. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. fejes saláta. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. Szárazanyag-tartalma nagy. Tenyészideje rövidebb. B1.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. mert csak elfekszik a mag. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. ez bármely fiatal részt megtámadhat. tárolhatósága így jobb. sŒt el is pusztul. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. ha a csöveket hajnalban törjük. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. mint a csemegekukoricáé. mert viszonylag sok fényt igényel. Legjobb. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. májusban vetjük. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. kissé meszes talajokat szereti. Ha szárazság van. fajtától függŒen. Jó elŒterménye lehet a retek. MidenekelŒtt a középkötött. Ne ültessük sırıre.és B2-vitamint tartalmaz. de inkább május elején vessük. meghálálja az elegendŒ nedvességet. A sorok egymástól 40. s hıvös helyre tesszük. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. században nemesítették ki Belgiumban. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. háromszor kell. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. A XIX. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. mint a csemegekukoricát. ne sajnáljuk a fáradságot. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre.

74 . Ãszi-téli felhasználásra június elején. kb. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). Brokkoli A karfiol közeli rokona. Szedése akkor kezdhetŒ. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. A bimbóskel igen fagyálló. ha beköszönt a tél. kissé kesernyés. jelentŒs C-vitamin tartalma van. akkor február végén melegágyba vessük. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. rendszeresen öntözzük. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. innen március végén ültessük ki a szabadba. tövestül. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. Ha nyári fogyasztásra termelünk. akkor a pincében. Másodnövényként termesztjük.cm-es kötésben ültessük. Folyamatosan szedhetŒ. 30 x 30 cm-es távolságban. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. A palántákat így július közepétŒl lehet. szorosan egymás mellett. szabad földi ágyba vetjük. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. jól fejlett erezettel. Téli zöldség. igen jó és bŒ vitaminforrás. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. mert hosszú nappalon magszárba megy. homokba ültetve tárolható. állandó helyre ültetni. Závitka. Két-három hét múlva. Sok vizet kíván. A szedést akkor kezdjük meg. július elején a lomb levágható és fogyasztható. Levelei nagyok. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. Másodterményként termesztik.

Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. a köves. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. ÉvelŒ növény. Májusban. földdel takarjuk le. Lakásban is hajtatható. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. A fügebokor a talajra nem igényes. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. A cikória leve kissé kesernyés. rengeteg karotint tartalmaz. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. száraz helyeken is jól érzi magát. Egyszerıbb azonban. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. Laza szerkezetet. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. Salátának. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. és azt ültetjük el. A fügét nálunk sokan nem metszik. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. itt a sötétben nŒnek ki. inkább elterülŒ. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. a téli hónapok friss salátája. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. enyhén ecetes vízbe. szalmával oldhatjuk meg. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. ha cserépbe. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. amely 5–7 ágból álljon. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. A fügebokor koronáját. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. levesnek fogyasztható. de a termés kiegyenlítetlen 75 . könnyen és jól megerednek. pincébe ültetjük ki. fokozatosan neveljük ki. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. A nyirkos. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. Halvány tŒrózsái. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas.

Akkor érett. mert nem utóérŒ. A metszés optimális idŒpontja május eleje. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. Frissen is fogyasztható. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. 76 . sŒt bor is készíthetŒ belŒle. Így egyúttal ritkítást is végzünk. de kitınŒ befŒtt. Csak éretten szedjük. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást. jellegzetes zamata van. Fügebokrunk hosszú.lesz. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. dzsem. ha a növényt elágazások. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. amikor a nedvkeringés már megindult. A füge nagyon finom gyümölcs.

Nyár .

.

hıvös helyen tároljuk a felhasználásig. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. A szüret ne érjen véget a betakarítással. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. 79 . A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. Túlérve hajlamos a hullásra. hosszabb szállításra szánjuk. legfeljebb két hétig tart. bornak. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. mert könnyen megfonnyad. HıtŒszekrényben. mert a nyitott. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. Az íz. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. Ismerkedjünk meg ezekkel. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. hogy a termŒnyársak.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. Ha piacra. a harmat leszáradása után. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. de még a teljes érés elŒtt. mert különben könnyen befülled. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. a jövŒ évi termés alapjai. ne sérüljenek meg. Ügyeljünk rá. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. mikor a gyümölcs felülete már száraz. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. zölden szedjük. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. 1 °C-on. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. A koronát. hasadt és törött koronarészeket. Egyéb célra (lének. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. A leszedett szamócát árnyékos. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. A szamócát legjobb másnaponként szedni. A köszméte kényes gyümölcs. úgy. mert így nem sérül meg és tovább eltartható.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. mert íz. hıvös helyre. A szüretre. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük.

és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. A nagyon meleg. csapadékos területeken. Gyökerei azonban törékenyek.A málnát gondosan szüreteljük. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. 80 . Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. ElŒször is érdemes leszögezni. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. A törpe. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). jó talajokon. hıvös. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. A mıveletnél. különösen a hıvösebb. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. vagy sövénynek neveljük. száraz. lapos rekeszben. késŒbb termésre forduló fajták számára. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. elsŒsorban a talajviszonyokhoz. levegŒ. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. bŒven termŒ. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. Közülük a talaj kötöttsége. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. hogy a háztájiba. mert termése könnyen szétesik. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. csapadékosabb mikroklímában.

száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. mégpedig olyan helyen. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. FŒleg a meleg. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. mint például a Bosc kobakja. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. A birsalanyok középkötött. mint a cseresznyének. 81 . MegemlítendŒ még. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. ahol nem tudunk öntözni. M 2. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. A jó levegŒzöttségı. és a szárazságot is elviseli. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. melyek közül az M 4. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. nem túl kötött. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel.A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. amely általában enyhén törpésít. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. és pl. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. Clap kedveltje. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. mint az almáé. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. Ügyeljünk azonban arra. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. az MM 106.

Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. A jó levegŒzöttségı. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. olyan helyekre. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. MegemlítendŒ. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. jól terem. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. de ez a faj nem is igényli ezt. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. a vadŒszibarack való. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. így pusztulásra hajlamossá válik. tŒosztást végzünk. Tudnunk kell. katlankoronára célszerı kinevelni. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. oltunk vagy szemzünk). hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. A tapasztalatok arra utalnak. száraz talajokra a keserı mandula. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. Kötött talajokra. Meszes. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. Szinte bárhol jól terem. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. mély rétegı talajokon szépen díszlik. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal.

Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. de nem hajtanak ki. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. Azt. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. A szemzés nagy elŒnye. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. minél életerŒsebb az alany. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. alva maradnak a következŒ tavaszig. A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás. mirobalánra. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. Az eredés annál jobb lesz. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. Ha élénk a nedvkeringés. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. a köteget pedig 83 . az alany héja könnyen felválik. sŒt kökényre is. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma.és a vadkörtemagoncot. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. 2) szempajzs. Ezt félfás állapotban szedjük.

Így az egész 84 . HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. A szemzés csak jó éles. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. Bizonyított. Ennek elsŒsorban az az oka. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. Nem szabad a vágást részletekben végezni. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. akkor a munkánk nem volt sikeres. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. hogy sikerült-e a szemzés. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. úgy. mert akkor a szem nem ered meg. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. kiszáradását. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. A szemet tehát úgy vágjuk le. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. a nedvkeringés indulásakor kihajt. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. A kötözés célja az. tiszta késsel végezve lehet eredményes. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. annál biztosabb lesz az eredés. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. s akik ismerik is. A megeredt alvószemzés tavasszal. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. Arról. hogy a hajtás csúcsa felénk essen.

A talaj a mulcs alatt laza. fırészport. tŒzeget. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. gyomoktól megtisztított. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. annak napi és évi ingadozását. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. lekaszált füvet.vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. sávosan kell végezni. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. mint az árnyékolatlan. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. Œsszel és télen magasabb. morzsás szerkezetı és nedves marad. Ez különösen tavasszal elŒnyös. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. friss komposztot. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. hogy a takart területen egérkár léphet fel. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. gazdagabb humuszállomány következtében. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. mint a nem takart talajoké. szalmát. Csökkenti a párolgást. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. 85 . beszánthatók a talajba. s a nedvesebb környezet. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. Ha erre tŒzeget használunk. szalmás istállótrágyát. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. amikor az a célunk. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet.

A mézgásodásnak többféle oka lehet. az ingadozó talajvízszint. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. akkor rákos seb keletkezik. a fa teljes pusztulásával jár. amely tökéletesen lezárja a sebet. A levelek. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. Santar M-t és fabalzsamot is. megfelelŒ tápanyag. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg.és a meggyfák törzsén. EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. néhány nap alatt lejátszódik. a cseresznye. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. A mézgacseppet. védelmet a fertŒzés ellen. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. mézgacsepp. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. ürülék. ha a törzset teljesen átérte. csomót leszedjük. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. az ismétlŒdŒ.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. az alatta levŒ megbarnult. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk.és vízellátást. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. A károsított rész felületén rágcsálék. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. vastagabb ágain. egyszerre hervadnak el. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. mintha leforrázták volna Œket. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. A favagy az ágelhalás gyorsan. 86 . ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. hogy megszáradva megrepedezik). Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. amely a fa kérge alatt készíti járatait). valamint a szilvafák idŒsebb részein is. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. s egy gyantaszerı váladék (mézga. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. a kéregmoly hernyója. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz.

és a hajtás további növekedése megszınik. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. a sudár. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. hogy kissé be is kunkorodik. a vízhajtások. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. ElŒfordulhat azonban.és az oldalvesszŒk helyzetét. a gyökér. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. egymást keresztezŒ.és tŒsarjak. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. hogy a végálló rügy. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. Az erŒs növekedésı. A külsŒ. s így elérjük annak megerŒsödését. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. amelyre alapoztunk. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. Ez azzal a veszéllyel jár. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. A zöldválogatás. ha a végálló rügy rendesen kihajt. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. nem hajt ki. a többit tŒbŒl távolísuk el. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. A vitorla jellemzŒje. hogy a korona aránytalanná válik. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. a hajtások visszacsípése. ElŒfordul az is. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását. május elejére – ütemezve. de erŒteljes növekedése nem kívánatos.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. Abban az esetben. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. A fiatal.

A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. tehát javul a fény és hŒellátás. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. a gyümölcskötŒdés. nélkülözhetetlen mıveletek. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. akkor nincs szükség a kötözésre. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. melyet a virágzást követŒen végzünk. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. a koronafelület. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. A válogatást akkor kezdjük el. színezŒdése. A hónaljhajtások eltávolítása. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . Ha huzalpárok vannak. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. tárolhatósága is. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. a terméshozam. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. javul a gyümölcs minŒsége. de akkor már vigyázni kell a mértékére. színezŒdését.

Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni. a rothadás meggátlása. Az egészséges. tŒbŒl metsszük ki. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. vízhez. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. ezáltal a megmaradó. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. napfényhez juttatni. Œsszel idŒben beérnek. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. Ezt az iker. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg.ti visszacsípése. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı.és vízhajtások. 89 . Ez érthetŒ is. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. hajtásválogatás lehet. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. fennáll viszont a veszély. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. Mindig az erŒsebb. Az Œszibarackfák zöldmetszése. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. MegjegyzendŒ viszont. A lombos fákon a ki nem hajtott. a bogyók színezŒdése. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ.

mert a „megválogatott”. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. ringló. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. Gyümölcstermesztéskor. füge. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. a hŒmérsékletnek. Sík vidéken minden hely egyformán napos. kajszi. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. a mogyoró. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. szilva. szeles és szélcsendes. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. Jó tudni. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. az alma. A fajtákon belül is van különbség. fagyveszélyes és fagymentes helyek. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. Ez azért ésszerı így. dió. a körte. mégpedig a helyre jellemzŒ. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. mint az adott hely légköri állapotának. mint a Magyar kajszi. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. Nem kíván egész napi megvilágítást. köszméte. naspolya. a berkenye.A munkát úgy ütemezzük. a szeder. száraz és nedves. mint a síkság. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. idŒjárási jelenségeinek rendszere. az áfonya. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. Aligha járna munkánk sikerrel. mandula. Ha ilyenek vannak kertünkben. minél meredekebb. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. Ez nem más. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. málna. mégpedig annál hosszabb ideig. Vannak napos és árnyékos.

berkenye. Ilyenek a fekete ribiszke. Ide tartozik a piros ribiszke. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. Ilyenek a mandula. Zárt fekvésı 91 . málna. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. szamóca. kajszi. alma. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. dió. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. jég. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. birs. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. Œszibarack. körte. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. füge. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. szilva. A téli fagyokra a füge. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. Bár nem a legrosszabbak. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot.északi lejtŒ kapja. szeder. szélcsendes fekvéseket kedvelik. az Œszibarack. a kajszi és a mandula érzékeny. naspolya. viharos szél kíséri. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). som. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. ezért a dúsabb páratartalmú. mert az ottani erŒs sugárzás. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. köszméte. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. meggy. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. cseresznye. Legjobb a délies (délkeleti. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. déli. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. s így teljesen elpusztulhatnak. hanem késŒbb.

ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. a köszméte. A szelek száríthatnak is. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. mandula. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. a piros és a fekete ribizli. néha elég a sövény megnyitása is. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. málna és az áfonya. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. akár falat is építhetünk. vagy ha nincs más lehetŒségünk. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. mogyoró. HŒmérséklet. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. ágakat törhetnek le. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. kajszi. medencében. A hıvös éghajlatot kedveli az alma.helyen. A szél. ott fagyzugra lehet következtetni. az Œszibarack. töltést) el kell távolítanunk. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. fasorokat telepítünk. 92 . szélviszonyok. szamóca és a som. mint a környéken. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. Van azonban a szélnek hasznos is. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. cseresznye és a szeder. a körte. gesztenye. a Delicious fajtakörhöz tartozók. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. a szilva. az almák közül pl. naspolya. Közepesen melegigényesek a dió. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. birs. Melegigényes fajok a füge. fát. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés.

Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. párás.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. talaja nehezebben szárad. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. Évi csapadékigénye 700–800 mm. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. akkor lesz csak igazán jó a termés. -fajták környezeti igényeit megismerjük. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. A vad alanyon álló almafák az 1–1. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. humuszos. Különösen ott érzi rosszul magát. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. Törpe alanyon viszont az 1. 93 . Fagyveszélyesebb. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. vízáteresztŒ talajokat. Az alma a nyirkos. Ne ültessük száraz helyekre. Érdemes megjegyezni. meszes. páratartalma fokozott. Ha ez túl alacsony. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. az árnyékot nem kedveli. Fényigénye határozott. ha az adott faj. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. arra a pontra. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. fasorral. Fontos a talajvíz szintjének állása is.

Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. Teleinket jól bírja. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. a hıvösebb. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. jó minŒségı. A cseresznye a meleg. mint a vad alanyba oltottak. de az 1. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. A kajszi meleg és fényigényes faj. Célszerı a túl meleg. ami növeli a fagykockázatot. nyirkos területeken. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. Minden tekintetben igényesebb. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják.5–1. A talajban is válogatós. napos. a középkötött. és meghálálja a tápanyagban gazdag. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. s a terület az utófagyoktól is mentes. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. Talajban sem válogatós. de januártól. kötöttebb területeken a mirobalán. hideg és kötött talajokon. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. Csapadékigénye közepes. sŒt a köves. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. mert itt virágai korábban fakadnak. Mészigénye nagy. Nem érzi jól magát a száraz. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. ha a talajvíz 2–3 m körüli. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. a nyári hónapoké 94 . Elégséges mészellátottságot kíván. mint az alma. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C. A téli fagyokra érzékeny.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. tápanyagban és humuszban gazdag. mészszegény talajban rövid életı. szenved viszont a nagyon kötött. eléggé. illetve a szilvák. délies fekvéseket is elkerülni. középkötött talajokat. mély rétegı. A magas talajvizet is elviseli. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. ahol nem képzŒdnek fagyzugok. Mindenképpen olyan területre ültessük. kivéve annak levegŒzöttségét. A nyári forróságot jól elviseli. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. meleg. jó szerkezetı. Szereti. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. Kedveli a jó minŒségı.2 méteres talajvízszint sem károsítja.A körte egyike a leginkább víz. Széljárta helyekre ne telepítsük. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. nyirkos. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. A talaj tekintetében. Az árnyékot rosszul tıri. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. mély rétegı. A nagyon meszes. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. nem túl párás. kavicsos élŒhelyeken is. igénytelen.

Bár alkalmazkodóképességük jó. A talaj tekintetében nem igényes. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. Mindenképpen délies. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. levegŒtlen talajokon sárgul. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. hogy inkább a nyirkosabb. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. sŒt. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye.pedig 20 °C felett van. meleg talajokat. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. Különösen nem szereti a tömött. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. levegŒtlen. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. magas mésztartalmú földet. 95 . A kötött talajokon szintén jól megél. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. A nagyon kötött. levegŒs. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. arról sem szabad megfeledkezni. Tıri a szárazságot. A ringlók a talajra igényesebbek. ugyanis késŒbb virágzik. mint a Besztercei szilva. savanyú talajokat kedveli. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. agyagos. Forró. ezért azokat nehéz leválasztani. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. Szereti a vizet áteresztŒ. oda ne telepítsünk málnát. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. mint a kajszi. A téli fagyokat általában jól viselik. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. a -16 fok is sokat árt neki. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. ha tartós. Nem szereti. szerves anyagokban gazdag. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. nem tıri az árnyékolást. de a száraz helyeken szenved. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. A ringlók érzékenyebbek. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. Fényigénye nagy.

de jobban tıri a szárazságot. A köszméte Északról származik. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Szereti. Ha aszályos az idŒjárás. ezt kertünkben. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. különösen ha telepítésünk déli fekvésı. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. ezért hŒigénye alacsony. de inkább a hıvösebb. KésŒi virágzású. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. ott leveleit lehullatja. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel.0 közötti. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. középkötött talajokat kedveli. mert ott magasabb a páratartalom. A kemény teleket is jól tıri. Legjobban a meleg. mély rétegı. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. ha a 96 . a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. Nem túl nagy a csapadékigénye. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. A nagy meleg lombhullást is okozhat. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. de ha a nyár aszályos. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. ha a talajvíz nincs túl mélyen. ElŒnyösek számára a szellŒs. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. de akkor sem. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak.0–6. s az utófagyoktól sem szenved. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. A talajban nem válogatós. nyirkos. fejlŒdése megsínyli. levegŒs. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. szerves anyagban gazdag. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. mint a málna. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. Az optimális pH érték 5. mint a forró fekvéseket kedveli. A mérsékelten nedves. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. köztes növényként is ültethetjük. légjárta termŒhelyek.

érése idején igénylik. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. azt is tudjuk. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. Több gyümölcsöt kapunk. a diónak és a piros ribiszkének. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. ahol nem mıtrágyáztunk. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. a cseresznyének. nem számíthatunk gazdag termésre. tehát sok vizet igényelnek. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. a körtének. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. bokrokat. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. mint azok. Ezzel szemben az alma. Érdemes megjegyezni. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. a fekete ribiszke. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. ÉrthetŒ ez. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. A gyümölcsfák alanyuk.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet. lombozatuk viszont gazdag. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható.

ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. folyók vize is alkalmas. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. s a környezet is kellemesebbé válik. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. A gyümölcsfák öntözésére a községi. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. a városi vízmıbŒl származó. de az Œszibarack. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. mely egyben jóval gazdaságosabb is. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. A gyepesítés mellett szól az is. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. Feltehetjük viszont a kérdést. érdemes-e. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. amit el kell végezni. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. a kajszi. 98 . Természetesen ez nem véletlen. Az egyetlen. az a tavaszi gereblyézés. mégpedig úgy. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. a körte. Hátrányt jelent. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. Az alma. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. ízük pedig jobb lesz. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. gyepesíteni csak ott helyes. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. A probléma viszont megoldható. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. mert kiöntözés közben felmelegszik. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. Általánosan követendŒ szabály. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. a kevésbé szennyezett patakok.

széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. A szamóca nem túlságosan igényes növény. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. mély fekvésı. Ha a terület kigyomosodott. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. ott pótoljuk. tápanyagokban gazdag vályog.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. közepesen kötött. Ahol a fı hiányosan kelt. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. de meghálálja a jó vízgazdálkodású. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. Az utóbbiak a májusi. Fagyveszélyes. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. kapáljuk meg. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. amelyek indákat nem hoznak. A házikertbe valók a hónapos szamócák. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. hideg. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. ennek ellenére legeredményesebben a napos. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. hagyjuk ülepedni. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. hanem magkeveréket.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. 99 . ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. Ne egyféle fıfaj magját vessük. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. A gyep kemény magágyat kíván. bármikor gyepesíthetünk. Ott. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. de folyamatosan teremnek.

A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. 50 x 40 cm-es sor. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. Az elŒkészítés célja az. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. lazán. Ne vegyünk meg hervadt. szeptember elején elültetni. hogy ne hajoljanak vissza. Még az ültetés évében termést is érlelnek. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. porhanyósan. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. tápanyagokban gazdag. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk.és tŒtávolságra is sıríthetjük. majd következhet az ültetés. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. pihenni. ahol a sor. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni.Aki most kezdi termelni. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. sırı legyen. majd ássuk és gereblyézzük fel. amelynek optimális ideje március vége. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. mert akkor elpusztulnak. szeptember elejéig önálló életre is képes. hogy teleszívják magukat. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. gyorsan kiszáradnak. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. fonnyadt. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. Gyökereiket sohase metsszük.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. Gyökérzete erŒs. befullad és elpusztul. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. de ezt pl. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. ha pedig a palánták magasra kerülnek. ahogyan eredetileg voltak. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. fertŒzött. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. és arra is ügyeljünk. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. foltos levelı szaporítóanyagot. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. Ismeretes a soros termesztés is.

Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. gyakran üreges és világospiros. Tavasszal. Az elsŒk csonka kúp. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. Húsuk közepesen kemény.és folytontermŒ. Szárazságtırése megfelelŒ. élénkpiros. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. Felületük sima.reggel ültessünk. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. Ismerünk egyszer. középkorai érésı. fényes. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. valamint hónapos szamócafajtákat. vörös. BŒven terem. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. a késŒbbiek kúp alakúak. Korai. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. de gyümölcseik aprók. fogyasztásra. Korai. feldolgozásra egyaránt felhasználható. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. friss fogyasztásra alkalmas fajta. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. szeptember elején ültetve. A folytontermŒk a nyár elején adott. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. hogy nagyon jól szállítható. enyhén tompa kúp alakú. amikor a föld fagya kiengedett. 101 . de öntözni kell. Óriási elŒnye. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. így telepítése a háztájiban indokolt. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Növekedési és indaképzési erélye közepes. Viszonylag jól szállítható. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. Gyengén illatos. nagy gyümölcsı fajták. Gyümölcse nagy vagy középnagy. Szedési ideje 20–25 napig tart. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. tavasszal már szedhetjük. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén.

sırı. Értékes fajta. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. ElsŒ termése június táján érik be. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. Húsa sötétpiros. közepén szedhetŒ. több ország fŒ fajtája. fénylŒn vörös. hogy érési ideje viszonylag rövid. indáit minél elŒbb el kell távolítani. így néhány szedéssel betakarítható. Nagyon termékeny. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. hónapos szamóca. kemény. Ha vízhiánnyal küszködik. Közepes érésidejı. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. gyümölcse igen nagy. felülete pedig sima. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. Párás helyen viszont könnyen rothad. sŒt ki sem fejlŒdnek. s az indaképzése is erŒs. erŒs. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. a második augusztus elején. Senga Sengana. Óriási elŒnye. tömött. Sırı. mutatós fajta. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. folytontermŒ fajta. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . gyümölcsei aprók maradnak. Nagy elŒnye. Megérdemli. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. termesztése ezért ajánlatos. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. hogy fogyasztásra. minden évben megbízhatóan terem. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. lédús. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. apró gyümölcsı. Rujana Németországból származó. Ültetésre érdemes fajta. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. a továbbiak csonka kúp alakúak. Eléggé fogékony a Botrytisre. hogy hajtatásra is alkalmas. Egész Európában elterjedt.Indaképzése bŒséges. sötét meggypiros. mint a többivel. Az elsŒ gyümölcsök szív. magas bokrot nevel. Friss fogyasztásra elsŒrangú. Feldolgozáskor színtartó. ElŒnye. Egész Európában elterjedt. Nagyon szép. erŒs növekedésı bokra van. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú.

Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. mert ha megmaradnak. Érdemes megemlíteni. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. és így kevesebb termést kapunk. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. 103 . s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. addig a szamóca a földön terem. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. miáltal díszítŒ szerepe lehet. vagy egyáltalán ne használjunk. Örömmel könyvelhetjük el. fontos tehát. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. Telepíthetjük akár járdák mellé is. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. a másik termŒrügyképzŒdés. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. Ha viszont szaporítani akarunk. gyér öntözgetés inkább káros. vagy ami még fontosabb. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. gyöngítik a töveket. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. mint hasznos. másutt viszont távolítsuk el valamennyit. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. hogy a gyakori. piaci elvárásokban megfelelŒt. szeptemberben – van szükség. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. sok termelŒ elköveti azt a hibát. A választék oly bŒ. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. Ügyeljünk arra. Sajnos.

bíborvörös foltokban jelentkezik. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. Ahhoz. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. A lekaszált levelek komposztálhatók. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. Igaz. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. Hosszú ideig alig ismerték. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. Biológiai értéke jelentŒs. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. Japánban) már a III. igen apró állatkák. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. 104 . inkább tüzeljük el Œket. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. Egyéves növény. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. torzulnak. A fehérfoltosság elŒször barnás. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. mindjárt a szüret után kell elvégezni. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. Európába a múlt század elején került. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. nedves körülmények között elrothadnak. század óta ismert és termesztett növény. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. s ki is lyukadhat. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van.

majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. Az árnyékos helyeket nem kedveli. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. Sekélyen gyökerezik. akkor gyökerestül szedjük fel. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. és onnan terjedt tovább. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. valamint a jó tárolhatósága miatt. amire egyáltalán nem szolgált rá. legjobban mégis a vályogos. LehetŒleg földlabdával együtt. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. Többnyire salátaként fogyasztják. a Nozakit engedélyezett. ahol az öntözése nem okoz gondot. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. homokos vályog. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk.és a humuszos homoktalajokat szereti. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes.A legvízigényesebb növények egyike. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . Ezt úgy is elérhetjük. A mészhiányra eléggé érzékeny. Kertünkben ezért oda ültessük. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. a pincében tároljuk.és B2-vitamint tartalmaz. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. Ha nem fészekbe vetettünk. Az elmondottakat figyelembe véve. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. de a talajban nem nagyon válogat. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. Sok benne a foszfor a vas és a mész. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. akkor gyorsan növekszik. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. Vízigényes növény. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele.és káliumigénye. Sovány talajokon is megterem. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. ElsŒsorban hıvösebb. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke.

hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. melyet a Beet mosaic vírus okoz. Elterjedt nézet. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el.zama. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. ha a korai virágzást késleltetjük. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. Jól elŒkészített. sokféle formában felhasználható. Különösen veszélyes számára.) Ezután a talaját kapáljuk meg. s ha ismét lehılés áll be. de megél a száraz. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. Termeszthetjük elŒ. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. a répatestet pedig pincében. a nagyon jó ízı Betinát. hogy ott érdemes ültetni. A cékla rendszeresen szedhetŒ.és fényigényes növény. Lengyelországban. Meleg. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat.és utóveteményként is. A talajjal szemben igénytelen. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. A cékla ízletes salátanövény. például úgy. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. A kikelés után kb. Bizonyosra vehetŒ.és Kelet-Ázsia. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. Ezen némiképp segíthetünk. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. nagy valószínıséggel elfagynak. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. középkötött területeken is. káliumban gazdag talajt igényel. Ismeretes. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. Nedves. nedves homokban tároljuk. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. meszes. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. 15 cm-re egyeljük. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. A leghatásosabb védekezés. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. a konzerválásra alkalmas Renovát.

Ha szedését sokáig elodázzuk. cserjesornak is kiválóan alkalmas. s ott megbarnulhatnak. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. lándzsa alakú. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. A fácskákat kb. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. Héja vastag. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség.A mandula önmeddŒ. amikor külsŒ. Télen jól tıri a hideget. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. virágai nagyok. Gyümölcse középnagy. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs. istállótrágyával. kellemes. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. Magja nagy és édes. a termések a földre hullanak. viszonylag sırı bokor. Héja puha (félpapírhéjú fajta). ezért kertünkbe több. Magja sötétbarna színı. 107 . Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. mert sekélyen gyökerezik. Gyümölcse középnagy. felfelé törekvŒ fát nevel. FénykedvelŒ. széles. sırı koronát nevel. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. 2–5 méteres bokor. A mogyoró trágyaigényes növény. Arányos növésı. színe szép sötétbarna. megpenészesedhetnek. megnyúlt. Ne magról kelt csemetét. Magja édes és keserı is lehet. már csak azért is. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. gyakran rászorul a nyári öntözésre. zöld burka felreped. megnyúlt. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. de leginkább a jó vízgazdálkodású. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. Már a görögök és a rómaiak is termelték. puha. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. terebélyes koronát alakít ki. Rendszeresen terem. tojásdadon félhold alakú. Gyümölcse nagy. Ãsszel ássuk fel az alját. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. valamint a monília. nagy. édes. ujjal könnyen szétnyitható. tejfehérek. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni.és levéltetı. BŒtermŒ. Szüretelését akkor kell elkezdeni. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. Hlohoveci – fája egészséges növésı. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. mely térhatárolásra. A talajra nem igényes. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. könnyen törhetŒ. íze édes. Héja nagyon vékony. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti.

a fagyokra azonban érzékeny. de termést nem érlel. legegyszerıbb azonban. formás fája alapján díszfaként is értékes. kiesik a kupakból. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. kiváló minŒségı. szeptember végén érik. augusztus végétŒl. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. ezért jól tesszük. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. Ne feledkezzünk meg arról. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. A hazánkban gyakrabban termesztett. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. hogy fák alatt. Középmagas. erŒteljesen fejlŒdik. hogy elágazzanak. A rugalmas mogyorófából síbotot. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. nigra). A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Makktermése van. édes ízı fehér eper (Morus alba). A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. hogy a bokor szépen. szép levelei. késŒn. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. Termése jó minŒségı. Gyakran elhangzó panasz. igen termékeny.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. BŒ hozamú. Nagy elŒnye. csak az elöregedett. Jegyezzük meg. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. szeptember második felében érik. a cukrászipar is gyakran használja. szeptember elejéig érik. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. hogy térigénye elég nagy. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. ízletesebb gyümölcse van. sétapálcát. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. Általában ivaros úton szaporítják. ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. savanykás fekete eper (M. ha több fajtát keverten telepítünk. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. szerszámnyelet készítenek. Igen termékeny. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. Egyik a fehér gyümölcsı. A fekete eperfának kellemesebb. A méhészek is nagyon kedvelik. Háztáji kertbe ajánljuk. Gyümölcsét frissen és 108 . Lényegében két fajról van szó. Virágzása a tavasz legelejére esik. s azokat telepítjük. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. a másik a fekete vagy sötétpiros.

a májusi fagyok után hozza. 109 . pedig szép bokra bŒven ontja a termést. szinte nem szorul perme. illetve a tárolás során már utóérett. természetes koronát alakít. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. mint a magoncok tezésre. Metszegetését azért is kerüljük. birskörtének mondják. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. A talajban és az éghajlatban nem válogat. Sok beavatkozást nem igényel. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. Még a háztájiban is ritkán ültetik. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. A téli fagyokat jól bírja.„Apyrena”-t termesztik. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. Mélyzöld. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. ha az elsŒ dér már megcsípte. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. A kártevŒk. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. pedig sem „birsalma”. a félárnyékos helyen is terem. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. A téli hideget jól bírja. aki teheti. Jellegzetesen fanyar-édes.befŒzve is fogyaszthatjuk. Fehér virágait késŒn. A nemesített egyedek ellenállóbbak. Egyetlen hátránya. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. Birs Nagyon értékes gyümölcs. fonákján bolyhos levele. szép. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. de a hideg. nedves talajokat nem nagyon kedveli. 3–4 cm hosszú. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. Nagy elŒnye. ezért ellene fokozottan kell védekezni. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. Bokor alakra neveljük. a 3–4 cm-es termést. sem „birskörte” nincs. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát.

Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. zöldbŒl barnára változik. bár csípŒs. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. piros bogyójú faját. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. ezért gyökérzete fagyérzékeny. köztük az ehetŒ. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. hogy elég nagy. MegemlítendŒ még. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. de fanyar. birssajtnak. száraz talajok kivételével mindenütt megterem.„szotyósra” érik. elŒször kemény. egyenes derekú. összehúzó. Íze édeskés. Zselének. majd csúcsán fejlesztenek. A hazánkban engedélyezett. kompótnak. s fŒleg magas fává nŒ.A sovány.szárnyaltak lembe. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. szabályos alakú koronát viselŒ fa. páratlanul lepítésekor vegyük figye. körte alakú sárga termései barnára érve. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. rózsaszínı virágaival. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. Termését az egyéves hajtások végén neveli. megpuhulva fogyaszthatók. ezért metszeni nem szabad. Sötétzöld leveleivel. Szinte mindenütt megél. 110 . A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. Sekélyen gyökeresedik. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. hogy több. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. Májusban virágzik. Te. Használatos alanya a vadbirs. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. dió nagyságú. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas.

Ãsz 111 .

.

szilvát stb. birs. naspolya. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. a meggy. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. mert a vizes termés könnyen megromlik. ágakat ne tördeljük le.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. amelyek leszedve nem érnek tovább. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. Ezt nevezzük utóérésnek. s növelik kiadásainkat. aránya állandóan változik. téli körte. Ilyenek a téli alma. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek.és az Œszibarack. mint az ellenkezŒ oldalon. Ügyeljünk rá. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. Ilyenek a cseresznye. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. illetve szüretelési idŒpontját. Az egyikbe azok tartoznak. A leszedett almát. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. harmatos hajnalon szedni. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. Vigyázzunk rá. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. ha szakaszosan szüretelünk. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. Ha lehetséges. Legjobb ezért. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. már szedés közben válogassuk át a termést. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. a kajszi. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. körtét. a szilva és a csemegeszŒlŒ. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. mert akkor a fán maradó. Ügyeljünk rá. Ezt megakadályozandó létráról. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. 113 . Ha ezeket éretlenül szedjük. hogy szedés közben a rügyeket.

közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. Az Œszibarackra jellemzŒ. nagyon fontos permetezés idŒpontját. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. s hamar romlik. húsa kemény. 114 . november eleje – jelzi az elsŒ. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. ha a fák alatt elegyengetjük. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. már alig használ. de rugalmas. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny.3 százalékos töménységben. lapos és ráncos lesz. Maga a lombhullás kezdete – október vége. ugyanis a sérülés helyén megbarnul. a bordói lé 1. ha roppanva szétnyílik. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. színe a fajtára jellemzŒ. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. gyomtalanítjuk a talajt. Ezt sem szakítva. A mandula szedése elŒtt hasznos. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. és így csak rövid ideig tárolható. ne nyomódjon meg.2 százalékos. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. Ha a lomb lehullott. szedhetŒ. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. hogy a gyümölcs ne sérüljön. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. Ügyeljünk rá. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. Az érett körte pedig könnyen lehullik. már beszínezŒdött. a rézoxid-klorid 0. húsa taplóssá válik. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. illatos. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán.

mély. és bŒségesen teremnek. a rügyek jelentŒs része elpusztul. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. és súlyos károkat okozhatnak. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. FelnŒve sırı. célszerı már Œsszel. még nem veszélyes. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. és égessük el. Ha ez csak 24–28 óráig tart. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. A kaparékot gyıjtsük össze. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. tömött koronát fejlesztenek. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. nedves újságpapírba göngyölve. és az ágakat. a hernyófészkeket. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. hogy a jégbevonat feltöredezzen. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. ütögessük meg a fákat. Aki te- 115 . hogy gyorsabban fordulnak termŒre. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. ha viszont hosszabb ideig megmarad. és igen hosszú életı. a körte mikoszferellás. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. Díszfaként is szépen mutat. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). Nagy elŒnyük az is. ipari célokra kiválóan hasznosítható. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. elégetéssel semmisítjük meg. A meszes.

s azt kössük be. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. hogy szüreteljen a fájáról. termŒhelyenként változó. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. az Afuz Ali. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. A burok 24 óra múlva megfülled. A cukortartalom fajtánként. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. valamint az idŒjárás. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. évjáratonként. melyet több tényezŒ befolyásol. A dió szüretelését azzal kezdjük. majd tegyük mıanyag zsákba. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik. A dióverést akkor kezdhetjük el. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. szellŒs helyen szárítsuk meg. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. Levelének illata rovarriasztó hatású. például a SzŒlŒskertek királynŒje. hogy hamuját a komposztba szórjuk. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. Eléggé közismert az is. Ez jelzi. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). Ügyeljünk rá.hát azért akar diót ültetni. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. és könnyen eltávolítható a maghéjról. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. egészségi állapota. További különlegesség. Azokat a példányokat. a területet gyomtalanítjuk. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. Hogy mi a teljes érettség. a Pannónia kincse. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. Annak viszont nincs akadálya. hiába várnánk ugyanis a szedéssel.

az Olaszrizling. mert ha túlérik. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. fŒleg a Hárslevelı. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. a Tramini. Ezek a tényezŒk összefüggnek. az Olaszrizling. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. a Rizlingszilváni. Ilyenkor. a Furmint. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. a Leányka.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. a Hárslevelı. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. ne várjunk a szürettel. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. a présházat. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. a Rizlingszilváni. a Zala gyöngye. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a Muscat Ottonel. a szŒlŒ penészesedni. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. a Zenit. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag.kedne. ha a túlérést nem számítjuk. Ha sok a csapadék. és a bor értéke csökken. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. ErŒteljes rothadáskor. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). mint például a Kövidinka. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. rothadni kezd. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. A burgonya. a Tramini. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. megkezdhetjük a szüretelést. az Ezerjó. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. Amikor eljön a szüret ideje. káposzta. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. pincét ki kell takarítani. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. A megfagyott levelek elpusztulnak. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés.

Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. Így a fürt fellazul. eszközt súroljuk tisztára. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. és mázoljuk át míniumfestékkel. A szedéshez. A fürtöket száraz. napos idŒben. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon.sát kerülni kell. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. Egy-egy edénybe két-három 118 . A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. és hagyjuk duzzadni. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. a Zala gyöngye stb. A mıanyag edényeket. fŒleg a Saszlák. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. félliteres. Eltartására több módszer létezik. Egyik a fürtök felaggatása. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. Az erjesztŒ.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. vastagabb héjú. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. ritka fürtöt adó. hideg vízzel. A kb. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. s kevésbé érnek össze a bogyók. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). teljes érettségben kell szedni. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. Ha az aggatást befejeztük. A gumi. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. hónaljhajtásokat. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. A leveleket. fája tiszta. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. Ha a hordó kiszikkadt. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak.

) 119 . akkor hiába ültettük el. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. annál jobb. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. Az ültetést mindig két személy végezze. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. Ügyeljünk arra. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. melyeket úgy válogat össze. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet. Karózásra sincs szükség. a rügyfakadás elŒtt ültessük. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. melyeket mindenképpen tavasszal. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl. Tavasszal. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. hogy törött. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg.fürtöt helyez. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. kivéve az Œszibarackot és a diót. Faggyal semmiképpen se ültessünk. mert a télen lehulló hó. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. illetve gombák ellen. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. Orthocid) is keverni. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. ElŒny az is. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. így nem érintkeznek. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. s fagyveszély még nem áll fenn. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik.

akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. a terület tápanyag. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. mégpedig úgy. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . Az ültetési rendszerrel a sor. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. vagy mıanyag fóliával.és a tŒtávolságot.és vízellátását. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. Ha a kertünk nincs bekerítve. hogy milyen koronaformát tervezünk. A sor. ötös és ún. újságpapírral kötözzük be.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. Ez nem más. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk. azt. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. a gyümölcs fajtáját. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen. „ideiglenes” fa. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. négyes. Ez a középsŒ az ún. A háztájiban alkalmazhatunk hármas.

sŒt a gyógynövény is). illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. A szélessoros kötés elŒnye. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. mint a hármas kötésnél. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. a zöldség és a virág. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. a szŒlŒ. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. s szinte sövényt alkothatnak. mert délben a legmeredekebb a napállás. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . Hátrányuk viszont az. ha a gyümölcsfákat a déli. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. illetve az északi széleken helyezzük el. ha ezeket sövény formájában neveljük. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. akkor ezeket alkalmazzuk. a keleti. még akkor is. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. Ennek értelme egyszerı. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. és így a legrövidebb az árnyék is. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. itt azonban a terület téglalapokra oszlik.

szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. – Sokak számára okoz fejtörést az is. és ezzel jelezve a tulajdon határát. ha a kerítés pl. Ez a megoldás praktikus. vagy legalábbis nem olyat. hogy csináljanak-e. s ha igen. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. csupán térdmagasságig ér. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. milyen kerítést. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. gondozását. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. hanem sövénysort ültetnek. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. A lejtŒn. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. s rendszeres karbantartást is igényel. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. akkor a melegigényes. a csemeték nevelését. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. Ez nagyon aktuális kérdés.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. az ültetést. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. Ha mindenáron kerítést készítünk. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. az ered- 122 . Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. amilyet szeretnének. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. megakadályozandó az eroziót. ha figyelembe vesszük. Ésszerı megoldás lehet. s a kapu sem magasabb. Tehát pl. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek.

) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. kajszi. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. meggy. szilvánál. Szél. köszméte. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). más. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. minden átmenet megtalálható a meggynél. köszméténél és a ribizkénél. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. kajszinál. szilva. cseresznye. mogyoró –. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. Idegen megporzásra szorulnak az alma. az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). ribiszke. A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. mogyoró. gesztenye. körte. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. 123 . akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. mandula. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. a málna.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. szamóca stb. Œszibarack. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték.ménnyel mégsem elégedettek. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek. a mandula fajtái. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. termésbiztonságuk nagy. amelyek saját. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). a körte. öntermékenyülŒk a naspolya. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka.

kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. mint a Jonathanét. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Hardy vajkörte Vilmos. Meg kell állapítanunk. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Hardenpont Hardenpont Vilmos. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. Golden Delicious Jonathan. cseresznye. Érdekességként megemlítjük. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. Golden Delicious Starking. Vilmos Bosc kobak. Jonathan Éva Jonathan. a szél irányától és erŒsségétŒl. Gloster Starking. alma) a méhek. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. Jonathan Starking. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. míg a késŒbb virágzókat (körte. Clapp kedveltje Esperen bergamottja. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. másodsorban a „vad rovarok” végzik. Serres Olivér 124 . a pollenforrás távolságától. Bosc kobak Bosc kobak. Hardenpont téli vajkörte Hardy.

a Debreceni muskotály. Veºkopavlovická. Korai Meteor. Fanel. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. és egy idŒben virágoznak. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. A sikerhez tudnunk kell. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. RuÏová skorá. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. Sabinovská. mint pl. Vannak azonban önmeddŒk is. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . hogy fajtái – pl. Besztercei. Bredská – általában öntermékenyülŒk. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. a Magyar kajszi. Az ültetésnél fontos. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. az Érdi bŒtermŒ. pl. az Olasz kék. a Stanley.A kajsziról elmondhatjuk. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. a Korai Besztercei. az Althann ringló. ilyen a Pándy üvegmeggy. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. Vannak azonban önmeddŒk is. mint pl. Morellenfeuer. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. a Rakovszky. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. néhány pedig – pl. Hogyan. Paviot. a Kései Morela. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást.

A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. Érdemes megjegyezni.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . Mélyebbre ne forgassunk. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. de legalább október közepéig végezzük el. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). A két ásónyom mélységı (kb. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. gondolva arra. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. mert itt nŒnek ugyan. forgatás nélkül lazítsuk fel. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. ellentétben a törzses változatokkal. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. az utak és kerítések mentén. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). Az ültetést minél korábban.Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. a foszfor.

a sortávolság legalább 1. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ.2 méter. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni.5 méter legyen. Továbbá.7 méter lehet.tén is számos elŒnnyel jár. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik. támrendszer mellett nevelni bogyósokat. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb.6–0. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. Kissé mélyebbre ültessük. fŒleg a málnát. A legkisebb tŒtávolság 0. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. jobban gyökeresedik. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik.2 méter lehet. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. csupán arra kell ügyelnünk. mint ahogy a faiskolában volt. természetes sövényfal alakul ki. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni.

az indát lehajlítjuk. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás.mazunk. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. A telepítés utáni 2–3. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. nem tépett. meleg.8 m-ben határozhatjuk meg. a régi. kellemes ízı. A merev vesszejı fajtákat sarjakról. válasszuk le az anyatŒrŒl. tüskés fajták ajánlhatók. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. Gyümölcse savanykás. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. a tŒtávolságot legkevesebb 0. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. Ha lehetséges. vagy olyan helyre ültettük. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. tápdús földbe vezetjük. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. Gondoskodjunk róla. földdel betakarjuk. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe.5 méterre lehetnek egymástól. Kiskertekben a sorok 2. Minél nagyobb a sortávolság. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. Telepítéskor figyelembe kell venni. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. mégpedig úgy.5–0. annál kisebb legyen a tŒtávolság. A málnát fejlett gyökérzetı. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. amolyan védŒ élŒsövénynek. hosszabb karó is megteszi. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. majd a talajt enyhén megtapossuk. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. nyirkos talajt. s csak némi technikai felszereltséggel. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. kerítés mellé.

A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. végül a kajszibarack. Azzal azonban számolnunk kell. A standardnövekedésı fajták erŒs. a meggy. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. Jól átültethetŒk a szilvafák. szelektálásában. a fát a gödörbe csúsztatjuk. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. MegszívlelendŒ az a tanács is. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. Minél nagyobb a földlabda. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. a cseresznye. A Delicious 129 . kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. jól öntözzük be. rügymutációból származik. annál eredményesebb lesz az átültetés. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. Számolnunk kell azonban a szállítással is. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. az egyik a standard. A spur szó angol eredetı. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. Ezt úgy érhetjük el. az Okanoma követte. majd az elsŒ spur fajta. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. szintén deszkák segítségével. melyet át akarunk ültetni.sen megoldani. A Delicious elsŒ standard mutánsát. hogy a fa fejlŒdése lelassul. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. Itt azután. a Richaredet a Starking. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. ássuk körül úgy. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. komposztot. középerŒs. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. magyarul sarkantyút jelent. A fát. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. Számoljunk azzal. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. a másik a spur.

legfeljebb megduzzadnak. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. félszáz spur fajta tartozik. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. A spur fajták internódiumai rövidebbek. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. mint a standard fajták esetében. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. s ezzel magyarázható. a korai termŒre fordulás. mint a standard fák hajtásai.fajtakörhöz ma már kb. a McIntoshnak is vannak spur változatai. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. mert a talajon nem lehet járni. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. mielŒtt a talajra léphetnénk. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. Ez azt jelenti. sötétebbek. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. mint a standard fajták koronáié. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. de ez nem is szükséges. Azokat a sorokat tehát. s kora tavasszal kikelnek. mivel a levelei valamivel kisebbek. a Jonathánnak. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. mint a standard fajtákéi. A Golden Deliciousnak. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. Koronaméretük kb. Nagyon fontos tudnivaló. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. mint a standard fajtákéi. 30 százalékkal kisebb. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. ugyanakkor sokkal vastagabbak. mint a standard fajtáké. áttelelŒ salátát) vessünk. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. Bi- 130 . különösen a fiatalkori fákon. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. zöldebbek.

A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. Vízigénye nem nagy. a póréhagyma. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. Az Œszi ültetés elŒnye. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. sárgarépa. úgyszólván minden felszerelés nélkül. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. a spenót.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük. petrezselyemfajták. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. Korán beérik. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. beérését viszont sietteti. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. a paraj. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. egy fokhagyma kb. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor. mert ezek nem szöknek magszárba. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. saláta) még követhetik. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. hiszen kis befektetéssel. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni.és Nyugat-Ázsia. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. cékla. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. egy folyóméterre elegendŒ. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ.és fehérjetartalma adja. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. 131 . Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. Tekintettel arra. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. kisebb árnyékot is elvisel. mint az Œsszel ültetettek. a feketegyökér. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. Ezt elsŒsorban szárazanyag. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja.

KözéperŒs. Két évig tárolható. melyek hamarosan elszáradnak. Quinte Kanadai fajta. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. levelei világoszöldek. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. világoszöldek.és a lombleveleket távolítsuk el. Kezdetben erŒteljes növekedésı. sárgásfehér. A szállítást rosszul bírja. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. melyet ásóval végezzünk. Húsa sárgás. fedŒszínük piros. aromatikus. Virágai szintén közepesek. Levelei nagyok. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. fehéresek. kicsit édeskés. Mind az Œszi. Gyümölcse közepesen nagy. világoszöldek. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. Levelei nagyok. kellemesen aromatikus. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. Gyümölcse közepesen nagy. Húsuk lédús. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. Termését augusztusban szedjük. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. Helios Németországból származik. nagyon finom. Gyümölcsei nagyok. héjuk alapszíne sárgászöld. 132 . A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. Héja vékony. közepesen nagyok. nagyon finom. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. A szállítást rosszul viseli. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. héja vékony.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Növekedése viszonylag buja. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. alapszíne sárga. alapszíne szalmasárga. korán nyílók. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. erŒs növekedésı. Virágai fehérek. július elsŒ felében érik. gömb alakú. nagyrészt pirosan fedett. Húsa lédús. virágai fehérek és elég nagyok. Füzérbe fonva. nagyok. száraz helyen tároljuk. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. Ezután következik a szedés.

fehéres rózsaszínıek. így többször kell szedni. de szakaszosságra hajlamos. ElŒnye viszont. gyakran narancspirossal átfedve. A szárazságot rosszul tıri. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. hosszúkás. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. már 1890-tŒl ismert. Héja zsíros tapintású. a McIntosh szabad beporzású hibridje. Húsa hófehér. s szétterülŒ koronát nevel. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. Húsa fehér. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. tetszetŒsen piros. kb. a szállítást viszont nem jól tıri. Melba Az USA-ból származik. Október végéig még házilag tárolva is eláll. 10 napig áll el. enyhén lapított csúcsa felé púpos. Virágai szintén nagyok. A szállítást nem jól bírja. Gyümölcse nagy. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Gúla alakú koronát visel. Húsa fehéres-sárga. lédús. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. július elején érik. kellemesen fıszeres ízı. Július közepén érik. szemcsés. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. Close Amerikából származik. kemény. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. sötétzöldek. nem bŒ levı. héjának alapszíne sárga. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. Kezdetben erŒteljesen. BŒtermŒ. Június végén. vékony. ilyenkor gyümölcse apró marad. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. James Grieve Red Skóciából származik. gazdagon virágzik. bŒ levı. nagyon finom. James Grieve Skóciából származik. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. vékony. kellemesen édes-savanyú. KözéperŒs növekedésı. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. gömbölyı. a James Grieve fajta színes mutációja. Levelei nagyok. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. 133 . Színe sárgászöld. Héja sima. Középkorán. Növekedési erélye közepes. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük.

édes-savas. Viszonylag rövid ideig tárolható. kellemes illatú. Korán termŒre fordul. Virágai nagyok. Ãszi almák Akane Japánból származó. finom. Levelei nagyok. héjuk piros. Rendszeresen. háztájiba ajánlott fajta. A háztájiba ajánlható. zömmel pirosas csíkozással. középerŒs növekedésı Œszi fajta. Húsa sárgásfehér. augusztus elején színezŒdik. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. A James Grieve után 10 nappal szedjük. 134 . Paulared KözéperŒs növekedésı. enyhén savanykás. Nyomásra érzékeny. mind a háztájiba. Gyümölcse lapított. húsa fehér. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. amerikai fajta. korán termŒre fordul. Stark Earliest Az USA-ból származik. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. Június közepén érik. Viszonylag hosszú ideig tárolható. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. sötétzöldek. Korán termŒre forduló. Szeptember 15-e táján szedjük. Húsa fehéres-sárga. édessavas. lédús. a háztájiba ajánlható. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. nagyon bŒ levı. Csaknem teljesen éretten kell szedni. középkorán nyílnak. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. ízletes. bŒ levı. friss fogyasztásra alkalmas. Húsa vajszínı. Fája középerŒs növekedésı. Nagyon perspektivikus. Gyümölcse közepes vagy nagy. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül.Közepesen erŒs növekedésı. húsuk fehér. sima. Szedésre augusztus végén. a szállítást jól bírják. jól terem. BŒtermŒ. Fája nagyon erŒs növekedésı. Több változata ismert. Gravensteini Németországból származik. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. nagyon kellemes ízı. Gyümölcsének héja vékony. finom. 2–3 hónapig fogyaszthatók. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. leves. ezért rosszul szállítható. Gömb alakúak. bŒven termŒ fajta. fehéres-rózsaszínıek.

Károsíthatja a lisztharmat. világoszöldek. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. jelentŒsen emelkedett az áruk. narancssárgával fedve. s gazdagon terem. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. néha bordóval bemosott. a varasodás. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. koronája laza. Szedni szeptember közepén ajánlatos. tápdús talajok felelnek meg. Októberben szedjük. Jonathan Az USA-ból származik. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. november végéig tárolható. Levelei. fényes sárga. Márciusig. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. középkoraiak. a héj alatt rózsaszínı. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. finom. Virágai kisebbek. hogy korán termŒre fordul. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Levelei közép-nagyok. Ez viszont egy újabb ok. héjuk alapszíne sárga. Középkorán. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. más fajtákhoz viszonyítva. Most azonban fordult a kocka. Jól bírja a szállítást. Húsa sárgásfehér. KözéperŒs növekedésı. hogy fajtáival megismerkedjünk. ElŒnye. virágai fehérek. finom. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. virágai nagyok. Fája. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Növekedési erélye közepes. kétszeresen fırészesek. Fogyasztási érettségét október elején éri el. bŒ levı. Levelei kisebbek. sŒt nagyon finom. a vértetı. nagyok. Húsuk sárga. Jól tıri a szállítást. a hajtás alsó részén szélesedŒk. sŒt tovább is eltartható. Gyümölcse olykor teljesen piros. jól alakítható. gazdagon virágzik. kevésbé aromatikus. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. Gyümölcse középnagy. napos oldalán élénkpiros. Gyümölcse éretten arany- 135 . Korán termŒre fordul. késŒbb gyengébb a növekedése. Kiültetése után közepes. néha tompán szögletes. Golden Delicious Az USA-ból származik. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. Héja sima. Gyümölcsei középnagyok. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. illatos.

Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. kicsit édes. Fája közepesen erŒs növekedésı. rendszeresen és középkorán nyílnak. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. Parásodásra hajlamos. hogy hullásra hajlamos. mert ha korán szedjük. színük fehéres-rózsaszín. A Jonathán után 8–10 nappal. október elején szedhetŒ. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. perzselŒdésre nagyon érzékeny. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Korán termŒre fordul. Lapított. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. mind feldolgozásra alkalmas. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. Húsa vajszínı. 136 . mint a Deliciousé. a lisztharmatra alig érzékeny. húsa tömött. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. mint a Jonatháné. Hátránya. edzett fajta. húsa fehéres-sárga. s szinte nélkülözhetetlen fajta. alakja kissé megnyúlt. Nagyon jól szállítható és tárolható. Jól bírja a szállítást. virágai szintén. Fája gyengébb növekedésı. Mind közvetlen fogyasztásra. mint a Jonathan. Fája gyenge növekedésı. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. Jól és rendszeresen terem. igen tetszetŒs. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. aromatikus. végén szedhetŒ. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. DecembertŒl áprilisig. sŒt még késŒbb is fogyasztható. édes. lédús. Mind a háztáji. október elején szedhetŒ. Nagyon korán termŒre fordul. Héja közepesen vastag. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. Kevésbé igényes. Vigyázzunk. lédús. kellemesen savanykás. október eleje. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Héja viaszos. napos oldalán élénkpirossal fedett. alapszíne világossárga. A háztáji kertekbe ajánlható. Levelei közepesen nagyok. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. enyhén savas. világospiros. Szedési ideje szeptember vége.sárga. Keresztezését az USA-ban végezték. mint a Jonathán. és rendszeresen jól terem. októbertŒl áprilisig fogyasztható. karcsú orsónak. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. és kiváló a termŒképessége. Háztájiba. mint az alapfajtáé. Jonadel Szintén az USA-ból származik. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. Szeptember közepén. Szeptember végén.

bŒ levı. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. 1938-ban. középkorai virágai fehérek. század végén. Körülbelül két hétig tárolhatók. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. Törpefának nagyon alkalmas. Minden alakban nevelhetŒ. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. 137 . Fája közepes vagy gyenge növekedésı. húsuk fehér. Piacra augusztus végén szedjük. Viszonylag korán termŒre fordul. sötétzöldek. s ezt követŒen jól szállítható. a napos oldalon barnásvörös. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. Angliában fedezte fel egy tanító. korán termŒre is fordul. ahol gyorsan elterjedt. a csésze felé a legszélesebbek. vajszerı. rendszeresen és bŒven terem. az USA-ban nemesítették. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. Héjuk élénk szalmasárga. Héja sárgászöld. betegségekre nem érzékeny. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. igen finom. Gyümölcse szép nagy. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. Augusztus végén.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. középnagyok. Virágai nagyok. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. mérete. olvadó. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. Gyümölcsének alakja. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. TermŒképessége jó. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. Levelei középnagyok. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. 10–14 nappal a Vilmos körte után. szeptember elején érik. bŒ levı. Augusztus közepén szedhetŒ. szabályos. Színe bordópiros. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. Húsa fehér. bár kicsit édesebb. majd Európát is meghódította. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. Törpefát. ErŒteljes növekedésı. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. a metszést jól tıri. Egyike a legelterjedtebbeknek. Edzett fajta. Levelei középnagyok. A melegebb vidékeket szereti. igen finom. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. sötétzöldek. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható.

tipikus kobak alakú. Nálunk az 1. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. rozsdamázas. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. Levelei nagyok. Húsa sárgásfehér. édeskés. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. igen lédús. középnagyok. 138 . fehérek. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. így a hosszabb szállítást is jól bírja. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. amely körülbelül három hét alatt érik be. házikertbe egyaránt ajánlható. fıszeres ízı. ErŒteljes növekedésı fajta. Virágai fehérek. bŒ levı. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. ElsŒrendı piaci körte. Alapszíne világoszöld. Fája középerŒs növekedésı. Virágai közepesek. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. Héja zöldessárga. Szeptember végén szedhetŒ. kiváló ízı. s télen fogyasztjuk. Húsa sárgásfehér. Mind friss fogyasztásra. 1884 óta termesztik. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Termései leggyakrabban közepesek. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított.Solani-körte Csehországból származik. megnyúltak. Levelei nagyok. Levelei sötétzöldek. hosszúkás. KözéperŒs növekedésı. Szeptember végén szedjük. Héjuk citromsárga. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. Egész Európában termesztik. sötétzöldek. Gyümölcsösbe. Gyümölcse közepes. kellemesen fıszeres. Gyümölcse nagy. világháború után kezdett terjedni. foltos. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. Aránylag késŒn fordul termŒre. sötétzöldek. Conference Angliából származik. három hét alatt érik be. Virágai nagyok. fehérek. apró rozsdás foltokkal. olvadó. Nagyon jó fajta.

Franciaországból származik. finom. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. februárig eltartható. virágai kicsik. nagyon jó. Közepes növekedésı. Párizsi körte Franciaországból származik. BŒtermŒ fajta. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. olvadó. Október 15-e után szedjük. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. levelei hosszúkásak. Héja zöldesbarna. körte alakú. héja világossárga. Október második felében szedjük. Héja világoszöld vagy sárgászöld. virágai közepesen nagyok. húsa bŒ levı. Levelei középnagyok. Szedési érése október közepére esik. középvastagok. Gyümölcse középnagy. decemberben beérik. 139 . Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. vesszŒi hosszúak. nagyon finom ízı. fehérek. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. világoszöldek. Nagyon jól lehet tárolni. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. fıszeres ízı. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. Gyümölcse nagy. fehérek. megnyúlt. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. FŒleg Nyugat. Levelei viszonylag nagyok. Virágai középnagyok. bŒ levı. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. Közepes növekedésı. húsa fehér. fehérek. barnásszürke színıek. bŒ levı. sötétzöldek.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. Nálunk mind a háztáji kertekben. A szedés után közvetlenül jól szállítható. húsa fehéres. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Finom kompót készíthetŒ belŒle. Közepes növekedésı. Nagyon jól szállítható és raktározható.

kissé rostos. öntermékenyek. és elég korán fordul termŒre. tetszetŒs. míg a fajtaköréhez tartozó. TermŒgallya világos szürkésbarna. Íze kellemesen aromatikus. levelei. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. oldalról kissé lapított. aromadús. Virágzási ideje közepes. a napos oldalon pirossal színezett. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. virágai nagyok. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Július vége felé érik. Gyümölcse gömbölyded. Sok tulajdon- 140 . Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Terméshozama viszonylag egyenletes. így további telepítésre ajánlhatók. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. kissé rostos. koronája kusza szerkezetı. ami gazdag virágzásának. A Magyar kajszi a legkedveltebb. nagy. a napos oldalon kárminpirossal színezett. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. virágai törékenyek. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. jól alkalmazkodik. lédús. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. TermŒképessége magas. Eredete ismeretlen. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. jellegzetes zamatú. Gyümölcse gömbölyded. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. friss fogyasztásra alkalmas fajta. kemény. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. középnagy vagy nagy. ErŒteljes növekedésı. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. vesszŒi világos barna-pirosak. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. Magvaváló húsa szintén narancssárga. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. kellemesen édessavas. hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. Héjának alapszíne narancssárga. magbele édes. Említést érdemel az is. Fája gyenge növekedésı. kellŒen kemény. Íze nagyon finom. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. oldalról kissé lapított. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. Hússzíne narancssárga. Magürege tág.

141 . A nagy termések gömbölydedek. A meleg. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. Háztájiba. héja citromsárga. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. aromatikus. A meleg. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. öntermékenyek. napos területeken érzi jól magát. Sabinovská Szlovákiából. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. mind feldolgozásra alkalmas. A szállítást nagyon jól bírja. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Július végétŒl augusztus elejéig érik. Mind közvetlen fogyasztásra. Virágai közepesen nagyok. változó alakú. bŒ levı. Jól bírja a szállítást. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. termései nagyok. fehérek. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. fehérek. kissé rostos. finom. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. napos oldalán piros. A fajtajegyzékbe 1954ben került. Értékes tulajdonsága. Húsa narancssárga. Július végén érik. Magvaváló húsa narancssárga. finoman aromatikus. középkései érésı. virágai nagyok. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. mind feldolgozásra alkalmas. Húsuk narancssárga. védett területeket szereti. megnyúltak és oldalról lapítottak. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. Korán kezd teremni. levelei középnagyok. óriási elŒnye. Héjuk narancssárga. bŒ levı. Közepesen erŒteljes növekedésı. majdnem fehérek. bŒ levı. csak alulról rózsaszínıek. Levelei közepesen nagyok. ErŒteljesebb növekedésı. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. hogy egy ideig tárolható is. mint a Magyar kajszi. Mind közvetlen fogyasztásra. intenzíven zöldek. virágai közepesen nagyok. Mind közvetlen fogyasztásra. jól viseli a szállítást. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. Kisszeben környékérŒl származik. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. Ligeti óriás Magyar fajta.ságában hasonlít a Magyar kajszira. mint a Magyar kajszi. magvaváló. levelei kisebbek. magvaváló. ErŒteljes növekedésı.

sırı állású. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. fényes vagy molyhos. Levelei sötétzöldek. sárgás vagy fehéres. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. hal- 142 . világoszöld. Nálunk most is nagyon elterjedt. 40–50 magot tartalmaz. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. Érdemes megemlíteni. hosszúak. Nagy. világoszöldek. bokra felfelé növŒ. sima. mert vékony vacokburok veszi körül. levegŒs. hosszúkás vagy tojás formájú. házak közelében. Középkorán virágzik. Virágai középnagyok. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. ahol 1873-tól termesztik. de alkalmas friss fogyasztásra is. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. gömbölyded vagy ovális. Triumphant A XIX. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. korán nyílnak. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. gömbölyı.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. Lady Delamare Angliából származik. Egyéves hajtásai vastagok. leginkább a laza. Belseje húsos. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. szeles helyeket. jó vízgazdálkodású. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. TermŒképessége kiváló. Színe fehéres-zöld. Gyümölcse tojásdad. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. illetve törzses mıvelésı köszmétét. Fehér gyŒztes Angliából származik. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Termése nagy. ErŒs. Július 15-e után érik. hogy nem kedveli a huzatos. Felülete sima. pirosas. száraz fekvésı élŒhelyeket. sŒt nagyon erŒs növekedésı. Levelei nagyok. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. Nem kedveli a forró. friss fogyasztásra. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. Háztájiba. A köszméte termése álbogyó. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. a levelek szélesen felhajlók. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. Héja enyhén szŒrözött. Színe zöldes. Az árnyékot jól tıri. így az északi fekvésı területeken. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı.

Megkülönböztetünk piros. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. A háztájiban törzses alakját termesztik. A tápanyagban gazdag. így ugyanis a bokrot. de a piros jobban tıri a meszet. szétterülŒ bokrot nevel. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. Viszonylag igényes fajta. világoszöldek. Levelei középnagyok. finoman szŒrözött. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. Rendszeresen és gazdagon terem. Industria Skóciából származik. középvastagok. ezeket korán hozza. színe aranysárga. de ha elegendŒ vizet kap. Virágai közepesek vagy nagyok. bogyói jól bírják a szállítást. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. 143 . a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. KözéperŒs. Egyéves hajtásai hosszúak. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. ovális. Megbízhatóan. Friss fogyasztásra. és biztosítsuk be az öntözést is. Telepítéskor vegyük figyelembe. 1954-ben került jegyzékünkbe. a homokon is jól fejlŒdik. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. de egyenlŒtlenül érik. általában július második hetében. majd sárga. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. gömbölyded. fekete és fehér ribiszkefajtákat. Július 15–20-a körül érik. Kisebb virágai vannak. perspektivikus fajta. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. Egyéves hajtásai hosszúak. bŒven terem. július második felében érik. kötöttebb talajt kedveli. sötétzöldek. vastagok. Termése világos vagy egészen sötétpiros. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. Britannia Angol eredetı fajta. Levelei nagyok.ványzöld. Termése nagy. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. a vályogos homok. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. Bokra erŒs növekedésı. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.

Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. Hajtásrendszerére jellemzŒ. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. átlagosan 11–13 darab nagy. de különösen tartósításra alkalmas. a virágai középnagyok. Bokra középnagy vagy nagy. sötétpiros bogyót tartalmaz. bŒ levıek. Levelei nagyok. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. A levelei nagyok. tetszetŒsek. lapítottan gömbölydedek. BŒven és rendszeresen terem. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. igen egyenletesen érŒ. Bogyói nagyok. nagyon termékeny fajta. Rondom Világhírı holland fajta. tömött. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. magas ágrendszere eléggé tömött. zöldessárgák. laza szerkezetı. sok termŒgallyal. A bokra erŒs növekedésı. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. Összegzésként elmondhatjuk. Melegebb. 14–18 bogyóból állók. Gyümölcse friss fogyasztásra. esetleg közepesek. Virágai átlagos nagyságúak. Fürtjei nagyok. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. hogy korai. Vázágai vastagok. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. esetleg közepesek. Korai fajta. Losan „Csehszlovák” fajta. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. A bogyó 144 . s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. A bogyók sötétpirosak. Fürtje középhosszú. elég tömöttek. Július 15-e után érik be. kellemes zamatúak. A fürtje középhosszú. Öntermékenysége kiváló. június végén. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. Ágrendszere felfelé törŒ. s a feldolgozóipar számára is értékes. Egész Európában elterjedt. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. Egész Európában elterjedt. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. esetleg annál kissé nagyobbak. július elején érik. Virágai középnagyok. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Fürtjei hosszúak.

Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. szirup vagy bor készítésére alkalmas. édes-savanykás ízı. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. világoszöld színıek. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. sárgásfehér. Vázágai vastagok. vékony. erŒs növekedésı. Megérdemli. 145 . befŒzésre. középerŒs növekedésı. s július 20-a után érnek be. Elég korán és gazdagon virágzik. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. KözéperŒs. a nyitott fekvést. Bogyója gömbölyı. Hosszú ideig Nyugat. megkívánja a meleget. Fürtjei hosszúak. Közepesen erŒteljes növekedésı. Vázágai erŒsek. Július 10–15-e körül érik. erŒsen kékesfekete színı. BefŒttek készítésére kevésbé. jól kifejlett rügyekkel. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen.héja áttetszŒ. ErŒs. Gazdagon és rendszeresen terem. esetleg nagyok. Konyhakertekbe. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. bŒ levı. aránylag hosszúak. Húsa finom. TetszetŒs bokrot nevel. felfelé törŒ bokrot nevel. Virágai és levelei közepesek. Héja középvastag. Július elsŒ felében érik be. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. finom. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. Levelei nagyok. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Nagyon jól terem. Minden évben bŒven terem. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. széles. Megérdemli.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. Silvergieter Holland eredetı fajta. Virágai közepesek. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. levelei nagyok. Húsa bŒ levı. középhosszúak. jól viseli a szállítást is. bogyói nagyok. Primus Bajmócról származik. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. Házi és ipari feldolgozásra. mint a pirosak. Bajmóci nemesítésı. kellemesen aromás. teljesen beérve eléggé vékony.

Wellington XXX Angol fajta. melyek július elsŒ napjaiban érnek be. Önmegporzó fajta. édeskés. csúcsuknál visszahajlók. kúp alakú. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. Levelei és virágai is közepesen nagyok. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. szétterülŒ. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. Nagy fürtı és nagy bogyójú. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. ElsŒsorban feldolgozásra. világosbarnák. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. tüskézettek. mind feldolgozásra alkalmas. Az egyéves hajtások hosszúak. bogyói nagyok. A szállítást a bogyók jól viselik. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. egyenlŒtlenek. Kiegyenlítetten és bŒven terem. Brödtorp Finnországból származik. tápanyagban gazdag talajt kedveli. gyengén zamatos. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. Bokra középerŒs növekedésı. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. Malling Promise Angliából származó. Meszes. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. A gyümölcs nagy. A Malling Promise vesszŒi felállók. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. Vannak egyszer és kétszer termŒk. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. Vannak azonban sárga. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. közepesen vastagok. túléretten is kevésbé peregnek le. Otelo A Bajmóci Gyümölcs.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. erŒsen sarjadó fajta. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. 146 . Bogyóit éretten is jól tartja. Bokra középerŒs növekedésı. A fürtök hosszúak. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. erŒteljes növekedésı. A nyirkosabb. középpiros.

középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. mészklorózisra nem hajlamos. amelyrŒl szeptember végén. Bogyója igen nagy. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. VesszŒje sötétbarna. BŒtermŒ. szeptemberben virágzat fejlŒdik. KözéperŒs növekedésı. kúp alakú. kompót és szörp készítésére is. Virágai középnagyok vagy aprók. levelei nagyok. A szállításra eléggé érzékeny. Nagyon késŒn érik. Rubin Bulgáriából származik. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. ElŒnye. sarjadzó növény. Gyümölcsei aránylag nagyok. Granát Bajmócról származik. kúp alakú. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. sötétzöldek. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Gyümölcse mind feldolgozásra. mind mélyhıtésre alkalmas. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. egyenletesen érŒ. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. A részterméskék összetartása jó. Malling Joy Angol eredetı. erŒsen tüskés. kúp alakú. hogy nagyon jól szállítható. KözéperŒs növekedésı. hosszúkás. kemény és jó ízı. Mind nyersfogyasztásra. Remontáló. október elején másodszor is szüretelhetünk. A talajok iránt kevésbé igényes. július végén. Gyümölcse nagy és kúp alakú. Alkalmas nyersfogyasztásra. sötétvörös. virágai szintén középnagyok. ElsŒ termését az egyszer termŒ. 147 .Malling Exploit Angliából származik. vesszŒi barnák. levelei nagyok. Érdemes mind a háztájiba. tızpirosak. Gyümölcse közepesen nagy. sötétvörös. Lloyd George Angol eredetı. A környezetéhez jól alkalmazkodik. gyengén sarjadzó. Levelei középnagyok vagy nagyok. Gyümölcse sötétvörös. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. középerŒs bokrú. erŒsen szŒrös. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. nagyon ízletes. hajtásai kevésbé tüskézettek. Gyümölcse nagy. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. Az egyik legelterjedtebb fajta. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. gyakran elágazók. színe sötétpiros. hosszúkás. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. szürkésbarnák. ErŒteljes növekedésı. középkésŒn nyílnak. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. virágai középnagyok.

BŒtermŒ. a legfiatalabb fajták egyike. Zeva II. JellemzŒ rá. sárga-narancssárga. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. Közepesen erŒteljes növekedésı. közepes érésı fajta. Canby Az USA-ból származik. KözéperŒs növekedésı. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. levelei és virágai is középnagyok.július elsŒ felében érnek. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. Az USA-ból származik. ErŒs növekedésı. erŒsen tüskés. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. már augusztus közepén érni kezd. feldolgozásra egyaránt alkalmas. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. Bogyói átlagos nagyságúak. hogy termése gyorsan túlérik. Óriási elŒnye. kúp alakú. Gépi betakarításra is alkalmas. Gyümölcse kemény. mind feldolgozásra alkalmas. Gyümölcse nagy vagy középnagy. vesszŒje sárgásbarna. hátránya viszont. nagyon aromatikusak. késŒi érésı. nagyon tetszetŒs. Gyümölcse nagy. édes. vesszŒje merev. közepes méretı. 148 . A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. hogy Œszi termése korán. sötétpiros. vesszŒi elágazók. Amber Nagyon erŒs növekedésı. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. élénkvörös és kemény. Hátránya. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. Svájci eredetı. felfelé törŒ hajtásokkal. Növekedése erŒs. kétszer termŒ málnafajta. Gyümölcse nagyon jól szállítható. közepesen tüskés. Konyhakerti termesztésre javasolható. Mind közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse kúp alakú. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. középkésŒn érŒk. hogy érzékeny a betegségekre.

gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. szív alakú. kötött talajokon nem érzi jól magát. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. fényes. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. Hedelfingeni óriás Németországból származik. 149 . teljesen megérve barnáspiros. a másikon kevésbé lapított. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. hosszúkásak. a sajmeggy és a vadmeggy. mind ipari célokra felhasználható. Héja világospiros. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. Július közepe körül érik. Napóleoni ropogós Németországból származik. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. Kedveli a jó minŒségı. jó szerkezetı. Virágai nagyok. Héja erŒs. pirosas. Levelei nagyok. majdnem szív alakú. késŒbb gyengébb növekedésı.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. Kezdetben erŒs. Íze enyhén fıszeres. Gyümölcse nagy. A száraz. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. sok festékanyaggal. Közvetlen fogyasztásra. néha megnyúltabb. középkötött talajokat. Mind közvetlen fogyasztásra. A gyümölcs húsának leve lehet színes. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. bŒ levı. Húsa kemény. megreped. majd gyengébb növekedésı. fehérek. kellemes. Konyhakertbe. középkoraiak. sötétzöldek. Húsa világossárga. virágzás körüli fagyokra. A legjobb ropogós fajták egyike. Középkorán termŒre fordul. tápanyagban és humuszban gazdag. piros-sötétpiros. Kezdetben erŒs. s jól bírja a szállítást. szív alakú és kemény. egyik oldalán jobban. Vannak átmeneti fajták is. Jó mészellátottságot kíván. sötétzöldek. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Virágai közepesek. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. mély rétegı. a szállítást jól bírja. majd rendszeresen és bŒven terem. nem túl párás. A meleg. Érzékeny a tavaszi. ennek ellenére telepítését háztájiba. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. édes. ropogós. Levelei nagyok. de utána rendszeresen és bŒven terem. fehérek. ropogós cseresznyét. vagy színtelen. napos. Viszonylag késŒn fordul termŒre. de a seb gyorsan beszárad. tompán szıkülŒ végekkel.

Húsa kemény. 150 . hogy korán termŒre fordul. KésŒn virágoznak. Mind közvetlen fogyasztásra. Gyümölcsei nagyok. Július 10-e körül érik. piros színı. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. édeskés íze van. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. Nagyon kellemes. Héja erŒs. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. s a gyümölcshús leve színes. KözéperŒs növekedésı. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. s rendszeresen és bŒven terem. Nagy elŒnye.Van Kanadából származik. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. Levelei és fehér virágai is középnagyok. majdnem szív alakúak. világos erezettel. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. A szállítást nagyon jól bírja.

Melléklet 151 .

152 .

2002 P. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft. Dunaszerdahely. Box 72. O.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó... Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 .

gyümölcs. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek).A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. a zöldségek. hogy kinek és milyen célból. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 . valamint a zöldség-. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. milyen szándékkal íródott ez a könyv. Miklós Dénes kertészmérnök 160-.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful