P. 1
Négy évszak a kertben

Négy évszak a kertben

|Views: 479|Likes:
Published by Béla Kollár

More info:

Published by: Béla Kollár on Sep 30, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/06/2014

pdf

text

original

Sections

  • ElŒszó
  • Tél
  • Tervezzük meg a háztájit
  • A nyugalmi idŒszak teendŒi
  • A gyümölcsök téli tárolása
  • A zöldségfélék tárolása
  • A gyümölcsfák metszése
  • Metszés és ritkítás
  • A termŒkaros orsó
  • A karcsú orsó
  • A katlan alakú korona
  • A Palmetta-sövény
  • A módosított Palmetta
  • A Hungária-sövény
  • Az Azalbert-sövény
  • A Werderi-Œszibaracksövény
  • A szŒlŒ metszése
  • Haszonnövényeink védelme
  • A gyümölcsfák talajigénye
  • A talaj kémhatása és a talajvíz
  • Telepítés elŒtti teendŒk
  • A kerti zsázsa
  • A kapor hajtatása
  • Gyógy- és fıszernövények a konyhakertben
  • Az egynyári gyógy- és fıszernövények
  • Tavasz
  • A helyes vetésforgó
  • Szabad földi növények
  • Veteményezési tudnivalók
  • Az oltóvesszŒk szedése
  • Oltás párosítással, hasítékolással
  • Oltási módok
  • Áthidalás héj alá oltással
  • TermŒfák átoltása
  • Törzses fácskák elŒállítása
  • Az Œszibarackfák tavaszi ültetése
  • Ãszibarackfajták
  • Az Œszibarack metszése
  • Korán fakad, korán metsszünk!
  • A ribiszkebokrok metszése
  • A törzses faalakok metszése
  • A köszméte metszése
  • A kajszibarack gutaütése
  • A permetezés általános szabályai
  • A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen
  • ElsŒként vethetŒ növények
  • A konyhakerti növények termesztése
  • Petrezselyem
  • Korai burgonya
  • Csicsóka
  • Spenót
  • Csemegekukorica
  • Bimbóskel
  • Kevésbé ismert zöldségfélék
  • A füge és metszése
  • Nyár
  • Gyümölcsszüret májusban és júniusban
  • Szemzési tudnivalók
  • Szemzés a gyümölcsöskertben
  • A gyümölcsös talajának takarása
  • A kajszibarackfák mézgásodása
  • Zöldmetszés a gyümölcsösben
  • Zöldmunkák a szŒlŒben
  • Az Œszibarackfák zöldmetszése, hajtásválogatása
  • Gyümölcsfáink és a mikroklíma
  • A gyümölcsfajok fényigénye
  • Fagyzugok
  • HŒmérséklet, szélviszonyok, páratartalom
  • Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye
  • Almatermésıek és csonthéjasok
  • Bogyósgyümölcsıek
  • ElegendŒ nedvesség – gazdag termés
  • Gyepesítés a gyümölcsösben
  • A szamóca ültetése
  • Szamócafajták
  • A szamóca szüret utáni ápolása
  • A kínai kel
  • A cékla termesztése
  • MellŒzött gyümölcsféléink
  • Ãsz
  • A szüretelés általános szabályai
  • Betakarítás a háztáji gyümölcsösben
  • Gyümölcsszüret utáni tennivalók
  • Diószedés
  • A szŒlŒszüret ideje
  • A szŒlŒ eltartása
  • A gyümölcsfák Œszi ültetése
  • Háztáji ültetési rendszerek
  • Fontos apróságok
  • Fajták társítása
  • Szél- és rovarmegporzású gyümölcsök
  • Hogyan, milyen távolságra telepítsünk
  • Telepítsünk bogyósokat
  • IdŒsebb gyümölcsfák átültetése
  • A spur fajták
  • A korai termés titka
  • A fokhagyma Œszi ültetése
  • Almafajták
  • Körtefajták
  • Kajszifajták
  • Köszmétefajták
  • Ribiszkefajták
  • Málnafajták
  • Cseresznyefajták
  • Melléklet

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy.és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.

szélviszonyok. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése. páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 .TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad.

milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan.

hogy kinek íródott ez a könyv. vannak olyan családok. akinek a mai rohanó világban a pihenést. Bátran állíthatjuk. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. akiknek már van háztáji kertjük. kikapcsolódást szolgálja. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. Olyanok is akadnak. azért. és azoknak is. gyümölcs. Van. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. hogy mindenkinek. 5 . akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. valamint a zöldség-. hogy néhány jó tanáccsal. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. Reméljük tehát. Azoknak. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. a zöldségek. akik itt még piacra is tudnak termelni.

6 .

Tél 7 .

8 .

A gyümölcsös. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. ha nem csupán néhány zöldség. 1:50-hez. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. amennyire egy három. majd a szilvákat. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. s a jövŒben is megtartandó fákat. árnyékmentes terület legyen. Az a jó. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres. fát külön is feltüntethetünk. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. ringlókat. Jegyezzük meg. A rajz méretaránya lehet pl. kajszibarackot. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei. Tartsuk szem elŒtt. az Œszibarack és a birs helyét. hanem többfélébŒl egy keveset. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. majd a zöldséges helyét. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. így késŒbb nem kell átültetni. s víznyerési lehetŒséghez.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. ha a gyümölcsfákat a déli. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. azzal kombinálva jelölhetjük ki. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. mert akkor friss fogyasztásra. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. bokrokat. illetve a vízcsap helyét.és gyümölcsfélét termelünk.5 méternek felel meg. Azok járnak el helyesen. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. az eset- 9 . akik a zöldség. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. Jelöljük be a gyümölcsös. komposzttelephez essen közel. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. a kút. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot. illetve az északi széleken helyezzük el. A zöldséges esetében vegyük figyelembe.

a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. Almafára nyári. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. piros berkenyét és díszgalagonyát is. A háztáji gyümölcsösbe. vízháztartásából.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. de mutatósak is. piramisban) néhány tŒ szamóca is. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. mert kedveli a szellŒs helyet. legalább egy kajszifa. Említsük meg. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. Nyári. A diófát pedig az udvarba ültessük. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. fekete berkenyét. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. könnyen ápolható. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. Ültessünk még meggyet. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. a meggybe cseresznye is kerülhet. Igaz. A sövény jó területkihasználást garantál. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. valamint az alanyok megválasztása. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. A körtére szintén nyári. Ha ez megvan. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. néhány Œszibarack. és szép gyümölcsöt nevel. hordókertben. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. ha egészségesek. avagy sövénynek kellene kinevelni. nemes birset. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. Tegyük hozzá. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . Œszi és téli érésı). RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. hanem a ház elé ültessük. A cseresznyébe meggy és fordítva. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. csak törpefákat volna szabad ültetni. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet.

hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. élezzük meg. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. tapasztalatait. metélŒ.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. BŒ egy nap még nem veszélyes. Akinek gyümölcsfái vannak. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. különleges ízéért. mıtrágyákat és vetŒmagokat. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. zsázsát is hajtathatunk. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. zellert. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. Használjuk ki az elŒvetemény. vagy legalább szalmával. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. fŒ. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. Télen gyakran van ónos esŒ. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre.vagy közönséges vöröshagymát. Aki a maga termelte. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. amire a háztartásban szükségünk van. friss zöldjéért. A borosgazdáknak is van teendŒjük. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. kemény fagyotól. hogy a dermedt. petrezselymet. a hibásakat azonnal javítsuk ki. Ügyeljünk azonban. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. és a rügyek megfulladnak. 11 . Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

fás metszésrŒl beszélünk. egyensúlyba hozni. Nyugalmi idŒszakban. Az almánál. akkor késŒbb csak a fák termŒre. a szellŒs. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár.lik. 15 . Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. ökológiai tulajdonságait. Aszerint. a lombhullás és rügyfakadás között. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. mint a ritkítás. teherbíró korona kialakítására. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. körténél. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. vagyis fenntartó metszésére van szükség. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. Ez egész télen át végezhetŒ. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. hanem suhángot telepítettünk. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. szilvánál stb. ha a csapadék-. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. Amennyiben nem koronás oltványt. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le.

hogy a korona ne váljon sırıvé. Ilyenkor nem egyszerre. részleges ifjításról beszélünk.vagy tŒsarjat hoz. spirál alakban helyezkednek el. hogy könnyen kezelhetŒ. Ha suhángot telepítettünk. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. A teljes ifjításnak ma. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. vázlata (Fejes nyomán) 16 . Így elérhetŒ. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát.Koronaritkító metszés Azt. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. és a belsŒ részek felkopaszodnak. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. mert itt több a rejtett rügy. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. Fontos. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. s koronájában sok vízhajtást nevel. vesszŒ maradjon sértetlenül. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. nincs jelentŒsége. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. hogy sok gyökér. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. ritkító metszés segítségével érjük el. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. sérült. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. beteg hajtásokat vágjuk ki. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell.

A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. mégpedig úgy. Ügyelnünk kell arra. Ha viszont nem elég fejlettek. megnehezíti a szüretelést. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel. azaz koronába metsszük. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. Ha viszont a sudár már elérte a 2.5–3 m-t. Ügyeljünk rá. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. hanem úgy. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. mint a nyugalmi idŒszakban. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . mégpedig áprilisban. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. hogy azok egyenesek legyenek. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. akkor már nem vágjuk vissza. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. mert ha magasabbra nŒ.

a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . 70–80. A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. A sırın állókat ritkítsuk ki. ha gyengék. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. így tehát a fa kúp alakú. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. neveljük a karcsú orsót. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. kivéve. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. koronaformája. Ha az oltvány elágazása ideális. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni.

hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen.A második. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. Ez azt jelenti. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. A nevelés második. hogy a végálló. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. vesszŒket távolítjuk el. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. ifjítás. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. mégpedig úgy. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. Vigyázzunk arra. fejlett 19 . hogy segítségével alacsonyabb fák. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. Ilyenkor hajtás. Ezt úgy érhetjük el. sudár nélküli koronaforma. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. Kísérletek bizonyítják.és vesszŒritkítást végezzünk. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. A megtartott. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük.

Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. vesszŒket eltávolítjuk. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. különben hamar felkopaszodik. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A meredek hajtásokat. erŒsségük szerint visszametsszük. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. év tavaszán elŒtt elpusztul. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. A mi körülményeink 20 . A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk.rügy kifelé nézzen. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. miközben nem feledkezünk meg arról. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. hogy azokat a vesszŒket. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. hogy katlanformát akarunk kialakítani.

Legjobb.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. Ez az alma és a körte sövényformája. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. Sor. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 . mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. A fŒ és oldalvezéreket. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. a törzsmagassága 60 cm. hogy mind a sor irányában. tŒbŒl távolítsuk el. A többi vesszŒt.5–4 méter. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot. különösen a konkurenseket. Minél erŒsebb növekedésı a fajta. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). s minél gyöngébb növekedésı. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen.és tŒtávolsága 3.

Magassága 2. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45. amelyek a termést hordozzák. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk.rok továbbnevelését szolgálja. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. kivéve a sudár visszametszését. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. A következŒ években hasonló elvek szerint.5 m lehet. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. körülbelül 60. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. Ügyeljünk arra.5 vagy 3 x 2.4 m-es magasságával. Mindezt azért alakítjuk így. erŒsebb metszése. Ha a fajta nehezen ágazik el.8 m körül van. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. Sor. a második körülbelül 30. folyamatosan alakítsuk ki a második. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. befejezzük a Palmetta nevelését. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. ElŒnye.7–2. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. illetve a következŒ ágemeleteket. belterjesebb változata.és tŒtávolsága 3 x 1. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . akkor meg kell metszenünk az oldal. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére.és fŒ vezéreket. A két legfelsŒ emelet. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése.

A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 . ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). VégsŒ soron körülbelül 2. fokozatosan leváltott. illetve csökkentésére szolgálhat. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret.75 m magasságban e többsudaras. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. akkor 5–6 darab. illetve a suhángot. A legfelsŒ. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. akár 3 év alatt is felnevelhetjük. Így a sudárhajtás elágazik. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg.zünk meg 7–10. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el. s ott visszametszeni a sudarat. akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül.

A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. Ha egyszerı támrendszert választunk. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. Fontos. 24 . mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. de az utóbbiak elŒnyösebbek. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. szem elŒtt tartva. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. de ezeket ne vágjuk vissza. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok).5–4 mm vastag huzalt. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit.

6 0. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel.5 0. akkor a sudármetszéskor.4 m 25 . A Hungária-sövény nagy elŒnye.5 0. Sor.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. 60 cm-rŒl 50-re.7 0. bár ez szükség szerint növelhetŒ. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való.

létrejön 26 .7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. Miután a termést leszüreteltük. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. Így minden egyes fán. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. Az oldalvesszŒket. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. vízszintesbe kötözzük. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. illetve a suhángot. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. MegjegyzendŒ még. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak.növekedésı. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. Az utolsó emelet 2. tartsuk egyensúlyban. a második. s ott metsszük vissza a sudarat. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. harmadik évben jelentkeznek. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. Németországból származik. a törzs vonalának síkjában. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk.

vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik.a pótlóhajtások zónája. tavasszal 27 . a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. Természetesen mind a téli. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. A korai metszés elŒnye. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. ha arra kell felelniük. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt.

és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. bŒtermŒ borszŒlŒknél. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. A nagy fürtı. Szent LŒrinc-i). A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. akkor kisebb a terhelés. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. gombák. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. atkák. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. Leányka. a beteg növények gyógyítására is. nincsen felesleges tápanyagveszteség. ez a tulajdonképpeni védekezés. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. 28 . a természeti adottságoktól. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. a környezettŒl. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. A metszés során a tŒkén. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. Ehhez tudni kell. Ha minŒségre törekszünk. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. talajviszonyoktól. ha viszont nagy hozamot akarunk. rovarok. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. vírusok. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. A növényvédelem során a háztájiban. hogy melyik fajta igényel rövid. a fajtától. az alanytól.nem könnyeznek a vesszŒk. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. A téli metszés hátránya. Az érzékeny fajták (Ezerjó. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. Kordon. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. akkor több rügyet kell meghagyni. Burgundi. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ.és lugasmıveléshez termŒcsapos. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek.

Például az. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. gesztenyét. fajtákat telepítsünk (pl. mély fekvésı. diót. mert ott a kórokozók 29 . kórokozók áldozatává. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). magas talajvizı területek nem alkalmasak. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. Ne feledjük. A levágott. szilvát. Ezeket sohase hagyjuk a talajon. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. évekig érezteti hatását. többek között a terep adottságait. Azt is tudnunk kell. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. – Tudatosítani kell. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. beteg ágak. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. s az agrotechnikai mıveleteknél több. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. sajátosságait. a megfelelŒ szabályokat betartják. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. gyümölcsmúmiák. amelyek ott még nem fordultak elŒ. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. – Ismeretes. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. Ügyeljünk rá.és tŒtávolság megválasztása is. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. ezért legyengülnek. – Fontos a megfelelŒ sor. a száraz. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. meggyet. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás.

itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. Ilyenek a fürkészdarazsak. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. Hasznosságukat már régen felismerték. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. Az öveket októberig kb. mohák. bogarat. vesszŒin vészelik át a telet. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. kórokozók gyérítését szolgálja. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. biológiai és a kémiai. A gyapjas. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. Sok hernyót. gombának stb. A papír redŒzetében. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. vannak természetes ellenségei. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. közben elpusztítják a kártevŒt. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. A fák ápolása során a törzsrŒ1. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. BelŒle kb. a molyok ellen is védekezünk. mikor még dermedtek.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. lárváik itt kelnek ki. kukacot 30 . vigyázva arra. rigók és más madárfajok. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. az énekesmadarak stb. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. A biológiai védekezés alapja. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. A bundásbogarak. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. fátyolkák. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. cinegék. katicabogarak. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. kórokozók. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. hogy minden rovarnak. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. Régebben szalmából.áttelelnek. A védekezésre akkor kerül sor. lerázzuk. számukat egy bizonyos szinten tartják. zuzmók spórái fordulnak elŒ. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok.

Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. kendert. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. A magvakat (napraforgót. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. s végül. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. kórokozók ellenálló képességét. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. Barkácsoljunk olyan etetŒt. de a szükségesnél nem többször permetezni. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. -kesztyıt. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. amelybe nem hull bele a hó. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. vállalni kell a kissé drágább. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. -öltözéket.fogyasztanak el. és télen etessük Œket. akasszunk ki nekik faggyút. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). Tudatosítanunk kell. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. Ha szükséges. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. 31 . növeljük a kártevŒk. amelyek során a kártevŒk távoltartására.

ha az Œszi szántás. munkánk kárba veszhet. piros ribiszke.és hŒgazdálkodását. kolloidális részekig) azért fontos.és a hŒgazdálkodásuk. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. hogy milyen talajba kerül a facsemete. azonban rossz a víz. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. füge. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. A jó. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. istállótrágyát. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. som. mogyoró. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. ásás elŒtt tŒzeget. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. ezért könnyen kiszáradnak. gesztenye. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. de a felvett meleget sokáig megtartják. beássuk. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. víz. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. fekete ribiszke. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. 32 . kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. a köszméte. a tápanyagot megkötik. az alma. így nagyon fontos. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca.és hŒháztartásuk. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. körte. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. komposztot terítünk felületükre. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). mély. gyorsan felmelegszenek. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. Vízháztartásukra jellemzŒ. birs. a meggy. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. akkor úgy mıködnek. de gyorsan le is hılnek. de nem mindig adják át a gyökereknek. Pedig. cseresznye. illetve tıri a kajszi. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. naspolya és a meggy.és agyagtalajok jó tulajdonságait. a levegŒ. majd beszántjuk. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. Egyesítik magukban a homok. az Œszibarack. kötöttsége. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. homokkal. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. Ha sok vizet kapnak. A köves. málna. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. szilva.

Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. a körte. az alma. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. mandulának. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. a fekete ribiszke és a meggy. körte. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. 33 . Nem tıri viszont a sok meszet a birs. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. Az ilyen talajokat kedveli a málna. például rontja a talajok vízgazdálkodását. A közömbös talajok pH-ja 7. a dió. Vannak közömbös – sem savanyú. málna. birs.5 m-t. szamóca. málna és a szamóca. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában.és cseresznyefajtáknak. ahol a talajvíz szintje magasan van. a fekete ribiszke. az alma és az áfonya. A magas mésztartalom azonban káros. kajszinak. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. gesztenye. KedvezŒtlen tényezŒ. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. Ez egyetlen fajnak sem kedvez. sem meszes – talajok is. birs. fügének. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. Gyümölcsfáink a 4. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. valamint a lecsapolt lápok helyén. mogyoró. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. A szikességet különbözŒ nátrium. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. a szilva. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. ha eléri a 0.és magnéziumsók okozzák. dió. körte. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy.7–8. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét.A nyirkosabb. szamóca. áfonya és a fekete ribiszke. mogyoró. az Œszibarack. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. közömbösek és savanyúak. a savanyú talajoké 7-nél kisebb.

a kút. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. menedékéül szolgálnak. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. jelöljük be az utakat. Általában vas. A gyökérmaradványok ui. A legjobb ellenszere az.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. díszcserjéket. rossz épület. rózsatöveket tervezzünk. (Az utóbbi elŒnyösebb. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. a sorirányt. a sorok közötti távolságot. bokrok. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. rossz megeredésben. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. szŒlŒtŒkék. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. túl magas) kerítést. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. Az Œzek. nagy mésztartalom. hogy pusztuló öreg fák. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. Egyes esetekben (pl. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. épülettörmelék található rajta. A talajuntság sok tényezŒ okozta. nyulak elleni védelmet pe- 34 . akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. fonott dróthálóból készíthetjük el.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). A gyökereket legjobban a terület géppel. akkor könnyı a dolgunk. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. Megtörténhet azonban az is.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. üres szántóföld. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. Ez lehet egyszerıbb. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja.

hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. Fontos tudni. akkor ezen is termeszthetŒ. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. apró magját télen – lapos edénybe. gazdagabb lesz a termésünk. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. s ha tovább engedjük nŒni. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. Ha az edényünk vízáteresztŒ. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). zsenge lomblevelek. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . a rajta lévŒ két sziklevél. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. napon már megfigyelhetjük.dig az átlagos kerítés is biztosítja. akkor az elsŒ. hogy ott családunk jól érezze magát. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. Barna. Fontos. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. Jó minŒségı. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. Fogyasztható részei a szár. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. vagy takarjuk le kartonpapírral. zöld vetésünk lesz. A vetés utáni 10–11. mert ha sırın vetjük. tányérba. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. A vetés utáni 3–4. s azt is nyomkodjuk le. hogy talaja jól átnedvesedjék.vagy homokréteggel. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. A növényeket addig tartsuk sötétben. napfényre van szükségük. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. A maggal ne takarékoskodjunk. Ezután már bŒséges megvilágításra. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. napon már sırı. legjobban 20–22 °C-on növekszik. Ha pl. s azt alaposan benedvesítjük.

dúsak. gyökérzöldségek stb. A nyári vetést öntöznünk kell.kénti vetés. helyre vetjük. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. A talaj iránt kevésbé igényes. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. egyéves növény. ne húzzuk ki az egész növényt. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. A nálunk forgalmazott. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. a városi házak balkonjain is megél. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. sŒt júliustól szeptemberig. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. ezért elŒ. ElŒször az alacsonyabb. mikor a hajtásai zsengék. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. Mivel tenyészideje csak 3. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. Szabad földbe. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. enyhébb. de annál sokkal kellemesebb. Erkélyládákban. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. csípŒs. Nem túl magas növények közé (bab. Még a sovány talajokon is megél. ollóval vágjuk le. Finom mártás.) köztesként is vethetjük. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. Ha magtermesztés a célunk. ügyeljünk rá. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. bármikor fogyasztható. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére.5–4 hónap. mert egyesek a Közel-Keletre. mert enélkül rosszul kel. Felhasználása: íze a tormához hasonló. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. virágzáshoz azonban napfényt kíván. s ezt nehéz letisztítani. levelesek. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. akkor március eleje és május közepe között vessük.és utónövényként is termeszthetŒ. ahol vadon is elŒfordul. 36 . késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. könnyen termeszthetŒ. Rövid tenyészidejı. Magas C-vitamin-tartalma van. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. Közepesen melegigényes. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. leves készíthetŒ belŒle. mert gyökérkéi közé föld keveredhet.

szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni. gyógyító. A magokat folyamatosan szedjük. Az egynyári gyógy. Ezek megfelelŒ helyre ültetve.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. Jó közérzetünket. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. hogy a fıszerek királynŒje. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. az uborka.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. a cukkini vagy az édeskömény. védelmét. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. száraz. A gyógy. mert az elvirágzás sorrendje szerint. Érdemes megjegyezni. hogy minden vele szomszédos növény – pl. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. a tápanyagok visszapótlását.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. szakaszosan érik. köztesként a legjobb. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. Gyógy.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. szárát és a magvakat is. Esetében feltınŒ. hogy 37 . a cékla. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. ezért olyan fontos a konyhában. külön sort. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. beleértve gyökerét. elŒ-. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. ahol a növény minden része használható. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. egészségünk megŒrzését. mint az uborka. hogy nem igényelnek külön helyet. Képesek ugyanis arra.

ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. ErŒsítik a gyomoridegeket. közben védik a szamócát. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. tehát fertŒtlenítenek. hogy elriasztja a fonálférgeket. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. hogy nagyon eluralkodik. és még a szomszédokat is védi. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. nem lepi meg korán a lisztharmat. étvágygerjesztŒk. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. A konyhában nélkülözhetetlenek. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. Annak dacára. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. ha szegélynövényként használjuk. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. és bŒven terem. nélkülözhetetlen a konyhában. hogy egyes betegségekre fogékony. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. a sorok tisztítása. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. A petrezselyem (Petroselinum crispum). a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. gyomlálása. 38 . A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. Tudományosan is bizonyítást nyert. salaktalanítják a szervezetet. ahova a káposztát fogjuk ültetni. A vöröshagyma (Allium cepa). A zöldségeskertben megvan a veszélye. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. A zellert azokba a sorokba vessük. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. Csökkentik a vér cukortartalmát. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. Jó partnere a hagymának. de leginkább a paradicsomnak. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl.

Tavasz 39 .

40 .

s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. MegemlítendŒ még. – sárgarépa. cikória. általános szabály. dinnyét. paprika. – paprika.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. uborkát. Egy családba tartoznak a: – borsó. retekfélék (keresztesvirágúak). hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. Követésre érdemes. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. zeller (ernyŒsök). bimbós kel. – az összes hagymaféle (hagymafélék). paradicsom. Ha viszont sikerül. salátát és spenótot. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. petrezselyem. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. vetésváltónak nevezzük. tök. burgonya (burgonyafélék). karalábé. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. burgonyát. – saláta. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. – káposztafélék. karfiol. mert a növény saját igénye szerint. tököt. a fejes és a kelkáposzta. fokhagymát és vöröshagymát. retket. sárgarépát. kártevŒk. zellert. lencse (hüvelyesek). burgonya.és fokhagymát. Helyes. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. ami bizony ott nem könnyı feladat. endívia (fészkesvirágúak). paprikát. petrezselymet. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. Figyelembe kell vennünk azt is.és dinnyefélék (kabakosok). Erre azért van szükség. zellert. paradicsomot. vörös. 41 . – uborka. bab.

Ha lehet. fészekbe és szórva történhet. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. a cékla és a csemegekukorica. petrezselymet és a borsót is. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. csemegekukoricát. ilyen például. Egy fészekbe több magot is teszünk. A jó gazda már télen felkészül az évre. Csak néhány olyan eset van. a kései burgonya. majd áttelel. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. paprikát. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. amikor ez a mód indokolt. babot. duggathatók a hagymafélék és a borsó. a tököt. Sokkal jobb a sorba vetés. kevesebb csíra fullad meg. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. Nagyon fontos a vetés ideje. korai burgonyát. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. az áttelelŒ kelkáposzta. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. a spenót. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. hónapos retek. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. valamint a céklát. a szórást ne alkalmazzuk. a sóska. paradicsomot. mikor már rá lehet menni a földre. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. petrezselyem. a sütŒtököt. kis edénybe vetjük. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. Vetjük tehát a sárga. sárga- 42 . a nyári retket és a káposztaféléket. vagy ha a magot ládikóba. sóska magjai vethetŒk. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. fejes saláta.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. A nyári vetési idŒszak hosszabb. A vetés sorba. a kelés egyenletesebb.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. az uborkát. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. ritkítással érjük el. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. spenót. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. Így vethetjük a sárgarépát.és a görögdinnyét. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. például a sárgarépa. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük.

Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít.5–3 1. hogy megszámoljuk. tehát még kevesebb kel ki.és a sütŒtököt. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. tök. a spárga. kötött talajba. száraz idŒben ennél mélyebben. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. azzal is számoljunk. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. Ezután döntsük el. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. A vetés sırıségére nincs általános szabály.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá. hogy melyik növény magjából kb. Ha bármilyen okból 43 . a bab és a csemegekukorica. mint a csíráztató tálban. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. Továbbá jó. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. burgonyát. Arra azonban ügyeljünk. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. Laza talajba. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. Kis tálkába.dinnyét. bár a kabakosok (dinnye.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. ha tudjuk. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. Döntésünknél figyelembe kell venni. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ.

ezeket még követhetik a kései. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. egy évben akár háromszor is „arathatunk”.és utóvetemények váltását. sárgadinnyét. már vethetjük az uborkát. Például a betakarított áttelelŒ saláta. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. persze ha az idŒjárás is kedvez. Œsszel beérŒ növények. tavaszi spenót sorai közé. zöldbabot. görögdinnyét.siettetni akarjuk a kelést. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. fŒ. zöldhagyma. nyári salátát. hónapos retek. MegfelelŒ tervezéssel. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. tavaszi saláta. csemegekukoricát. megkezdhetjük a vetést. nyári káposztaféléket. korai karalábé.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. Az ilyen oltások ideje akkor van. Nálunk a 2. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. s akár májusig is kitolódhat. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. még akkor is. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Ezek a fák azonban megmenthetŒk. tehát a nedvkeringés már megindult. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. Ezt érdemes akkor is alkalmazni. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. mint régente. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 .

ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. amelyek a sebet átérik. Ha észrevesszük. Ha elhatároztuk az átoltást. nem kopaszodik fel. érdemes Œket átoltanunk. a levágás után azonnal átolthatók. 50 . A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. Mikor eljön az oltás ideje. jó gyökérzettel. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. így. annál több ágat kell beoltani. mert minél fiatalabb a fa.lással. Minél vastagabb a fa törzse. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. TermŒfák átoltása Sajnos. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. vesszŒket is átolthatjuk. amelyek kevés. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. annál több vesszŒt oltunk. viszont minél idŒsebb a fa. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. hogy lássék a zöld háncsréteg. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. Mikor mindezzel megvagyunk. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. hogy csak az egészséges. akkor sokáig ne halogassuk. kiiktatva a sebes részt. és így a seb beforrhat. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. ügyelve arra. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. a szilvánál tovább is. A károsodást már a tél végén láthatjuk. Azok az ágak. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. annál biztosabb a siker. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. Azt azonban jegyezzük meg. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. Érdemes megjegyezni. életerŒs. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. mégpedig úgy. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. Ha lehet. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb.

Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. A talajhoz közeli. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. fŒleg a köszméte és a ribiszke. majd az új hajtásait. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. További elŒny. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. héj alá oltással. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. A vesszŒket párosítással. Ennek több elŒnye van. Ha erŒs a fánk. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. a vastagabbakat lapozással. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. hogy a madaraktól megóvjuk.Az idŒsebb. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. s ha kell. úgynevezett szívóhajtást. a vegyszeres kezelés. A sebeket oltóviasszal kenjük be. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni. Ezek arra valók. ezt ismételjük meg. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. kecskeláb ékeléssel. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. a szedés könnyebb. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. hanem törzses fácskaként termesszük. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. amelyeknek bél és fa része 51 . Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal.

így ui. Ekkor végezzük el az oltást. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. vízszintes vágással elmetsszük. A metszfelületek egy vágással készüljenek.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. A vadhajtásról az oldal. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le.vagy gyapjúfonállal. néhány óráig vagy max. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket.5–2 cm mélyen behasítjuk. ami az eredés biztos jele. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. 1 napig tárolhatjuk. középen 1. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. pamut. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. napsütötte részébŒl szedni. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. Hogy a vízveszteséget csökkentsük. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. majd az éket a hasítékba illesztjük. Ezután következhet a zöldoltás. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. és ne szennyezŒdjenek. Ha a hajtás növekedésnek indult. Arra kell törekednünk. de elvégezhetjük alacsonyabban is. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon.szemmel láthatóan még nem különült el. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. a levél felett végzett. így rögzítve azt. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. Ezután az oltást puha raffiával. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. a raffiakötés a hajtást bevágja. PVC-szalaggal bekötjük. 1–1. Az alany hajtását egy. hogy a hajtás kb. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. hıtött térben.

de a vékony. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. Orthocidot) is tehetünk. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. Nagyon könnyen emészthetŒ. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. és tavasszal a fa nem hajt ki. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket.és Délnyugat-Kína. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak.alanyon készített hasítékba. mint Œsszel. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani.és tápanyagellátásra eléggé igényes. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. a víz. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. és azonnal elültetjük. talajra. Redhaven-. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. A hŒmérsékletre. Nálunk a Halehaven-. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. 53 . 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. Az a legjobb. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. A kötés legyen szoros. Eredeti termŒkörzetei Észak. legalább 60 cm mély. Basudint. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. legjobbak. Ne takarékoskodjunk a vízzel. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Sundhaven-. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli.

Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. nagy elŒnye. Gresthaven Észak-Amerikából származik. Húsa sárga. Augusztus 20-a körül érik. Levelei nagyok. de annál egy héttel korábban érik. levelei középnagyok. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. A kiültetés után növekedése erŒteljes. néha késŒbb érik. virágai kicsik. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. magvaváló. kárminpiros fedŒszínnel. Augusztus elsŒ felében. sırı. aszimmetrikusak. Nagy elŒnye. és nagyon jól szállítható. sárga alapszínı. jellegzetes aromájú. sárga. A fa koronája nagy. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. héja közepesen vastag. finom. nagyon finom. erŒteljes növekedésı fajta. a napos oldalon sötétpiros. virágai kicsik. magvaváló. Meleg fekvésı területekre való. Szintén Amerikából származik. virágai kicsik. Gyümölcse nagy. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Levelei középnagyok vagy nagyok. a magjánál pirosas. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. hogy jól szállítható. virágai kicsik. amely a gyümölcs 54 . Közvetlen fogyasztásra. kárminpiros fedéssel. Levelei nagyok. sötétzöldek. Fairhaven Amerikai fajta. Héja sárga vagy sárgászöld. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. a magja körül pirosas. sárga. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. feldolgozásra is alkalmas. Közepesen erŒteljes növésı. héja közepesen vastag. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. Gyümölcse közepes vagy nagy.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. Húsa sárga. héja közepes vastagságú. Közvetlen fogyasztásra. Húsa sárga. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. TermŒképessége kiváló. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. szinte évente gyümölcsritkításra szorul.

Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. a magközelben pirosas. hogy jól szállítható. mind konzerválásra alkalmas. Halehaven Önmegporzó. Termése közepesen nagy vagy nagy. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. Augusztus végén. kemény. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Az öntözést nagyon meghálálja. A növekedése nagyon erŒteljes.70–80 %-ára kiterjed. Önmegporzó és közepesen ellenálló. A Redhaven után 30–32 nappal érik. mind közvetlen fogyasztásra. ErŒteljes növekedésı. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Sárga húsa kemény. Augusztus végén érik. virágai is nagyok. Termése közepesen nagy. Tudni kell róla. Húsa narancssárga. sötétzöldek. 130–180 grammos. virágai kicsik. 55 . Termése közepes vagy nagy. Házikertbe. ElŒnye. sötétzöldek. így csak elŒvigyázatosan szállítható. Rendszeresen terem. Dixired Észak-amerikai származású. pirosas fedŒszínnel. feldolgozásra egyaránt alkalmas. levelei nagyok. Hozama vetekszik a Redhavenéval. Növekedési erélye közepes. finoman rostos. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. kemény. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. már vagy negyven éve telepíthetŒ. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. korán termŒre forduló. negyede általában bepirosodik. Jó róla tudni. és nagyon jól szállítható. szeptember elején érik. észak-amerikai fajta. Levelei nagyok. Burbank July Elberta Közepesen kései. a magközelben pirosas. hogy érzékeny a nyomásra. színe narancssárga. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. hogy melegigényes. sárga vagy narancssárga. virágai nagyok. héja vékony. Húsa világossárga. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. észak-amerikai fajta. Növekedése nagyon erŒteljes. Levelei középnagyok. levelei nagyok. a Halehaven magonca. Gyümölcse nagy. sötétzöldek. virágai kicsik. Húsa aranysárga. FedŒszíne narancssárga. Közvetlen fogyasztásra.

Ha nem metszenénk a fát. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. A jó termŒvesszŒ piros szárú. egyvesszŒs és hosszú metszést. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. Ügyeljünk arra. nyársakon hozza termését. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. teljes termŒvesszŒk. hogy csak egy évig élnek. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. elpusztulnak.és a hosszú metszés között). ceruzánál vastagabb. Alapelv. teljes termŒvesszŒk. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is).Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. szükségessé válhat a váltó. Bármilyen koronaformát választunk. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. ahol a fajta. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. Ott alkalmazzuk. Az oldalsó vázágakon. A váltómetszés három sebzéssel jár.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. A rügyekrŒl tudni kel. és így termésük szakaszossá válik. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. termŒrügyekkel végig berakott. A klasszikus metszésformákat (váltó. A legértékesebb részek az ún. néhány év alatt felkopaszodna. a termŒfelület növelését is szolgálja. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . Ezt megelŒzendŒ. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. s ha nem hajtanak ki. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte.

amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet.egyik vesszŒ. Bekurtítás nincs. hogy nem éves vesszŒn. hanem gallyon végezzük. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. majd leívelŒdik. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). s a folytatáshoz új póthajtást nevel. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. termést hoz. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. hogy kevésbé munkaigényes. A hosszú metszés elŒnye. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . Lényege a ritkítás. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. Maradnak a közepesen erŒs. és mindössze egy sebet kell ejteni. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta.

Itt jegyezzük meg. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. hogy a bokor ne sırısödjön be. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. csak fagymentes napot kell választani a munkára. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. mert ezek hozzák a termést. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. Ennél fontosabb. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. ne vénüljön el. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. annak tudnia kell. a többit eltávolítjuk. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. ezért he- 58 . hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. örvösen helyezkednek el. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk.ben. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. Korán fakad. mint a fekete ribiszkénél. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves.

Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. A 59 . A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. A második évben összesen 4–5. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. Itt sudarat ne hagyjunk. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. A vázágakon található letermett részeket. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. Ez abból következik. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. rendszeresen ritkítani kell. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza.

ifjítani kell. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. Jó tudni. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. és szép. a többit kitörjük. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. és az egész növény pusztulását okozzák. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. Mindig azon legyünk. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. Ügyeljünk rá. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. ha túl hosszúak vagy görbék. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. Úgy kell metszeni Œket. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. 60 . hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. már csupán arról kell gondoskodnunk. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk.nyárinak viszont elŒnye. hogy a bokor szellŒs. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt.

és minden olyan gombabetegségtŒl. A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. az életfolyamatok defektusait. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. elsŒsorban a Verticillium kártételének. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. a lombozat sárgulását. 61 .vagy bordóilével permetezzünk. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. a Gnomoniától. ami korai lombhullást okoz. Ãk a különbözŒ kórokozók. tehát nemcsak egy. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. a rossz tápanyag. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. a háncs. bŒ termés. amelyért a kórokozók felelŒsek. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. fasebkátrány). fémmentes festék. a felette levŒ részek elhalnak. a kambium. a farész ezeken a helyeken barnult.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. Megtörténik.és vízellátást. ollót – fertŒtlenítsük. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. A betegség komplex jellegı. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat.) okolja. majd száradását okozza. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki.

sŒt fennáll az a veszély.Évtizedeken keresztül a nyár vége. ha néhány általános érvényı. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. mert a szer egy része veszendŒbe megy. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. de le is égetik a növényt. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. MegjegyzendŒ. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. ez egyúttal pazarlást is jelent. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. Szeles idŒben ne permetezzünk. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. felületes. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. Nem árt ezért. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. – Permetezés közben dohányozni. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. az emberre és a környezetre is mérgezŒ. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. 62 . augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. míg a nagy melegben perzselnek. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. Bebizonyosodott. a vegetáció kezdeti szakaszában. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk.

Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják.75 % 1. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. – Ügyeljünk rá.és a szájnyílás nyálkahártyájának.4 % 0.1 % 0.5 1 2 3 4 5 7. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0. illetve a betakarítás közti idŒ.3 % 0. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz.5 10 5 2. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt.5 5 10 15 20 25 37. a haj védelmét.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 .2 % 0. amennyit még aznap estig fel tudunk használni. – A munka végeztével mindenki. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került.5 % 0. ezért használjunk sapkát vagy kalapot. illetve környékének megtisztítására. a levegŒ. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. g. az élŒvilág védelmét – is. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni. amely az egész arcunkat védi.– Mindig csak annyi szert készítsünk.5 25 50 75 100 125 187. Különösen ügyeljünk az orr. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. s azt csak akkor távolítsuk el. alaposan tisztálkodjon meg.05 % 0. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc. talaj.0 % 1. azaz a napok száma. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. 1 dl = 100 ml. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük.5 % 3 % 1 0.

ha például a varasodás. és az egyik szert finom. mégpedig hŒkisugárzás útján. védekezni. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. ún. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. és sok esetben nem is eredményes. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. A ruházatunkat. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. Sokan nem gondolnak arra. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. kesztyıt. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük.szárú gumikesztyı. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. TenyészidŒben is így járjunk el. a legmagasabb pontról lefelé haladva. Az egyik a szállított (advektív). A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. ha alma. Ha kombinált permetlevet használunk. 64 . megül. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. méghozzá gazdaságosan.vagy szilvamoly ellen védekezünk. költséges. erŒs fejfájást. ha lisztharmat ellen permetezünk. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. A passzív módszer az. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. Az elsŒ esetben hideg. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. Már metszéskor gondoljunk arra. s egyenként permetezzük. azonnal forduljon orvoshoz. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. virágokat. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. illetve szórófejeket használjuk. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. hányingert. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. rosszullétet érezne. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. az álarcot. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. amikor a mély fekvésı. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

a hidegre nagyon érzékeny. ha a gyökere már ceruza vastagságú. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. mind a szárazbab melegigényes növény. s így másodterményként is felhasználható. Európába a XVI. A szárazbab hosszabb. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. Ha sorosan vetünk. A laza szerkezetı. A vetés ideje akkor jön el. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. A babok csoportosításának számtalan módja van. május közepén vetjük. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. száraz legyen. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. Mind a zöld-.A korai petrezselymet akkor szedjük. vagy sorokba vetjük. s vízigényük is nagy. amikor a talaj már kissé fagyott. akkor a sortávolság 40. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. A bab táplálkozási értéke nagy. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. május elsŒ felében. a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. Így a gúla szilárdabban tart. században került. nem kötnek jól. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. Ha kevés vizet kapnak. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. Ügyeljünk rá. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. Szlovákia déli részein a babot. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. mégpedig novemberben. hogy megduzzadjanak. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. ha könnyen melegszik. mert jól tıri a fagyokat. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. Megemlítjük. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. Kötött talajban 3–4. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. 68 . könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. de ez nem is szükséges. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). A kötött talaj csak akkor jó.és szárazbabot. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. idŒjárástól függŒen. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. Érdemes megemlíteni.

A karóbab futtatható kerítésre is. vastag csírák legyenek. A korai burgonya legjobban a könnyı. 69 . Általában akkor fogjunk hozzá. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. Fényigénye jelentŒs. súlya 6–8 dkg. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. Ellene a legjobb védekezés. A cél az. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény. mivel fagyérzékeny. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. Erre a célra a 10–12 °C-os. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. A babból levest. tápanyagokban gazdag. József idejében kezdŒdött. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. ne ültessük. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott.és B-vitamint tartalmaz. 8 hétig tart. például csemegekukoricával is. A mıveletet üvegezett verandákon. A zöldségfélék közül a legfontosabb. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. így nem szóródik ki belŒle a szem. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. világos helyiségek alkalmasak.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. ami kb. JelentŒs mennyiségı C.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. melynek átmérŒje 4–7 cm. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. fóliasátorban is elvégezhetjük. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. közepe. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. Túl korán. Ültethetjük köztesként. homokos. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. korán felmelegedŒ vályogtalajt. árnyékban lombozata megnyúlik. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. legolcsóbb energiaforrás is. fŒzeléket készíthetünk. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik.

megsemmisítése. Zlata és a holland Desirée. mikor a gumók elérik a diónagyságot. Karla. Boubín. közepén jelennek meg. Krista. nyirkos föld kerüljön. Rersy és a német Gloria. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. középkötött talajon 9–10. A sortávolság 70 cm legyen. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. Radka. Svatava. a hazai Eta.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. Kam˘k és a Zvíkov. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. Dita. A leveleken sok petét raknak. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. Nora. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. s persze. Karin. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. Ha lehetŒségünk van rá. Oreb. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. Iva. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. Koruna. húspiros lárvák kelnek ki. Homoktalajon 11–13. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. Lukava. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. A növény 2–3 hét múlva kel ki. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. csírájukkal felfelé helyezzük el. Pedig diabetikus eledel 70 . Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. Ostara. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. a német Adretta és Tempora. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. a kötŒdés elŒkészítésére. Krasa. a holland Ausonia. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. hogy a hajtások mellé friss.

Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. Spenót A spenót Iránból. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. ha túl sırın lennének az új növények. május elején. a gumók fokozatosan aprókká válnak. Abban az esetben. A növény kezdetben lassan nŒ. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. Európába a XVII. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). a 71 . Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk.és B2-vitamint tartalmaz. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. BŒven termŒ. mert felszínük ripacsos. A gumók húsa fehér. Mivel rövid tenyészidejı. Könnyen emészthetŒ. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. század során került Észak-Amerikából. Az arabok elŒször Afrikába. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat.és foszfortartalma jelentŒs. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. majd Európába juttatták el. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. Afganisztánból származik. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. 13–16 cm mélyre kerüljenek. sok C. A legjobb azonban. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. Mivel ellenálló növény. amennyit éppen fel akarunk használni. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). s viszonylag nehezen tisztíthatók. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. ha mindig annyi gumót szedünk. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. Ha kevés a gumónk. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. ahol a talajvíz szintje mélyebben van.

A talajt a vetés elŒtt felássuk. vas és mész is. KésŒbbi tavaszi szedésre.és utó-. a vetési mélység 2–3 cm legyen. Ízét cukortartalma határozza meg. betegsége nincs. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. Mindig a nagy leveleket tépjük le.és utónövényként is szerepelhet. Vízigényes. A sortávolság 20. A cse- 72 . mély rétegı. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. Legismertebb fajtái a Matador. A kukoricában sok a karotin. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. Œszi salátát. ha ezt elŒtte elmulasztanánk.vetésforgóban elŒ. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. KedvezŒen reagál a nitrogén. BŒven található benne foszfor. Nagyobb területen csak a XVIII. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. A korai borsó. hogy a kisebbek még nŒhessenek. de salátának is elkészíthetŒ. Fényigénye nagy.és Közép-Amerika. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. saláta. Az év során három szakaszban is vethetjük. amint a talaj felengedett. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. szeptember elején. LegelŒnyösebb. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. Viroflay. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. Nagy elŒnye. friss állapotban a C-vitamin is. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. hogy komoly kártevŒje. akkor utána feltétlenül végezzük el. majd elsimítjuk. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. babot is.és káliumtartalmú mıtrágyákra. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. A kukorica hŒigényes növény. A középkötött. Industria. Az utóbbi Franciaországból származó. mert elŒ. Herkules. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. köztesként tököt. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik. Termesztése azért is indokolt. régóta termesztett fajta. sŒt még köztes növény is lehet. azonnal vethetünk. retek. tejes szemekben van. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. században kezdték el termeszteni. energiadús. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. A legtöbb cukor a zsenge.

meghálálja az elegendŒ nedvességet. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. Ha szárazság van. században nemesítették ki Belgiumban. mert csak elfekszik a mag. ez bármely fiatal részt megtámadhat. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. fajtától függŒen. fejes saláta. Hideg talajba semmiképpen se vessük. kissé meszes talajokat szereti. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. a magasabbakat 60 x 70 73 . A XIX. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. A szemek héját körömmel felszakítva. Legjobb. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. mint a csemegekukoricáé. Szárazanyag-tartalma nagy. a gyomtalanítás. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. mint a csemegekukoricát. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. tárolhatósága így jobb. így szedése is folyamatosan történhet. Jó elŒterménye lehet a retek. Kötött talajon 5–6. Magját cserépbe vagy ládába.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. MidenekelŒtt a középkötött. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. májusban vetjük. karalábé. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. Érdemes megemlíteni. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. háromszor kell. Tenyészideje rövidebb. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. sŒt el is pusztul. ne sajnáljuk a fáradságot.és B2-vitamint tartalmaz. terméshozama pedig kisebb. A nagyon laza. B1. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. de inkább május elején vessük. A sorok egymástól 40. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. mert viszonylag sok fényt igényel. Ne ültessük sırıre. mint más káposztafélékéé. s hıvös helyre tesszük. ha a csöveket hajnalban törjük. Kapálnunk általában kétszer.

de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. Szedése akkor kezdhetŒ. A palántákat így július közepétŒl lehet. A szedést akkor kezdjük meg. jelentŒs C-vitamin tartalma van. Závitka. homokba ültetve tárolható. igen jó és bŒ vitaminforrás. Sok vizet kíván. állandó helyre ültetni. július elején a lomb levágható és fogyasztható. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. A bimbóskel igen fagyálló. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. Folyamatosan szedhetŒ. Brokkoli A karfiol közeli rokona. kb. szabad földi ágyba vetjük. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. szorosan egymás mellett. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. Másodterményként termesztik. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. Két-három hét múlva. mert hosszú nappalon magszárba megy. ha beköszönt a tél. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. jól fejlett erezettel. Másodnövényként termesztjük. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. Ha nyári fogyasztásra termelünk. Levelei nagyok. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. innen március végén ültessük ki a szabadba. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. rendszeresen öntözzük. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. 30 x 30 cm-es távolságban. 74 . Ãszi-téli felhasználásra június elején. kissé kesernyés. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. tövestül. Téli zöldség. akkor a pincében. akkor február végén melegágyba vessük. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. Az ágyásokat gyomtalanítsuk.cm-es kötésben ültessük.

Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. ha cserépbe. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. könnyen és jól megerednek. Egyszerıbb azonban. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. Lakásban is hajtatható. A fügebokor koronáját. száraz helyeken is jól érzi magát. Laza szerkezetet. szalmával oldhatjuk meg. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. rengeteg karotint tartalmaz. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. itt a sötétben nŒnek ki. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. pincébe ültetjük ki. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. A nyirkos. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. Halvány tŒrózsái. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. Salátának. A cikória leve kissé kesernyés. amely 5–7 ágból álljon. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. fokozatosan neveljük ki. A fügebokor a talajra nem igényes. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. A fügét nálunk sokan nem metszik. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. levesnek fogyasztható. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. a köves. és azt ültetjük el. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. ÉvelŒ növény. inkább elterülŒ. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. enyhén ecetes vízbe. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. de a termés kiegyenlítetlen 75 . Májusban. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. földdel takarjuk le. a téli hónapok friss salátája.

A metszés optimális idŒpontja május eleje. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást.lesz. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. Frissen is fogyasztható. Fügebokrunk hosszú. de kitınŒ befŒtt. dzsem. 76 . amikor a nedvkeringés már megindult. sŒt bor is készíthetŒ belŒle. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. Így egyúttal ritkítást is végzünk. mert nem utóérŒ. ha a növényt elágazások. Csak éretten szedjük. jellegzetes zamata van. Akkor érett. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. A füge nagyon finom gyümölcs.

Nyár .

.

A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. mert így nem sérül meg és tovább eltartható. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. 1 °C-on. Ismerkedjünk meg ezekkel. de még a teljes érés elŒtt. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. hosszabb szállításra szánjuk. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. mikor a gyümölcs felülete már száraz. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. ne sérüljenek meg. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. Az íz. A köszméte kényes gyümölcs. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. HıtŒszekrényben. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. 79 . a jövŒ évi termés alapjai. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. mert íz. legfeljebb két hétig tart. Ha piacra. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. A koronát. bornak. úgy. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. A szüret ne érjen véget a betakarítással. mert különben könnyen befülled. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. mert könnyen megfonnyad. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. Túlérve hajlamos a hullásra. Ügyeljünk rá. hıvös helyre. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. Egyéb célra (lének. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. hogy a termŒnyársak. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. A leszedett szamócát árnyékos. A szamócát legjobb másnaponként szedni. zölden szedjük. A szüretre. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. a harmat leszáradása után.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. mert a nyitott. hasadt és törött koronarészeket. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre.

Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. A mıveletnél. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. A nagyon meleg. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. csapadékosabb mikroklímában. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. csapadékos területeken. különösen a hıvösebb. hıvös. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. száraz. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. bŒven termŒ. jó talajokon. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. vagy sövénynek neveljük. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. késŒbb termésre forduló fajták számára. lapos rekeszben. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Közülük a talaj kötöttsége. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. levegŒ.A málnát gondosan szüreteljük. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. Gyökerei azonban törékenyek. hogy a háztájiba. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. 80 . elsŒsorban a talajviszonyokhoz. mert termése könnyen szétesik. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. ElŒször is érdemes leszögezni. A törpe. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket.

MegemlítendŒ még. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. 81 . hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. mint az almáé. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. ahol nem tudunk öntözni. M 2. nem túl kötött. mint a cseresznyének. melyek közül az M 4. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. mégpedig olyan helyen. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. és pl. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. mint például a Bosc kobakja. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. amely általában enyhén törpésít. Ügyeljünk azonban arra. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. FŒleg a meleg. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. és a szárazságot is elviseli. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. A birsalanyok középkötött. Clap kedveltje. A jó levegŒzöttségı. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése.A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. az MM 106. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı.

A tapasztalatok arra utalnak. A jó levegŒzöttségı. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. Tudnunk kell. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. katlankoronára célszerı kinevelni. a vadŒszibarack való. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. száraz talajokra a keserı mandula. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. MegemlítendŒ. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. Kötött talajokra. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. de ez a faj nem is igényli ezt. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . oltunk vagy szemzünk). Szinte bárhol jól terem. mély rétegı talajokon szépen díszlik. így pusztulásra hajlamossá válik. hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. Meszes. jól terem. olyan helyekre. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb.Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. tŒosztást végzünk. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk.

alva maradnak a következŒ tavaszig. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. de nem hajtanak ki. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. Ezt félfás állapotban szedjük. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. az alany héja könnyen felválik. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. sŒt kökényre is. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. A szemzés nagy elŒnye. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. Ha élénk a nedvkeringés. 2) szempajzs.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. a köteget pedig 83 . 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás.és a vadkörtemagoncot. Az eredés annál jobb lesz. minél életerŒsebb az alany. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. Azt. mirobalánra. A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára.

Nem szabad a vágást részletekben végezni. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. Bizonyított. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. A kötözés célja az. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. Arról. s akik ismerik is. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. kiszáradását. annál biztosabb lesz az eredés. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. Így az egész 84 . A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. hogy sikerült-e a szemzés. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. akkor a munkánk nem volt sikeres. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. mert akkor a szem nem ered meg. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. úgy. tiszta késsel végezve lehet eredményes. Ennek elsŒsorban az az oka. a nedvkeringés indulásakor kihajt. A szemzés csak jó éles. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. A megeredt alvószemzés tavasszal. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. A szemet tehát úgy vágjuk le. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük.

fırészport. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. gyomoktól megtisztított. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. tŒzeget. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. morzsás szerkezetı és nedves marad. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. gazdagabb humuszállomány következtében. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. annak napi és évi ingadozását. mint az árnyékolatlan. s a nedvesebb környezet. sávosan kell végezni. szalmás istállótrágyát.vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. lekaszált füvet. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. A talaj a mulcs alatt laza. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. friss komposztot. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. Œsszel és télen magasabb. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. Ha erre tŒzeget használunk. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. beszánthatók a talajba. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. amikor az a célunk. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. Ez különösen tavasszal elŒnyös. mint a nem takart talajoké. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. szalmát. 85 . A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. hogy a takart területen egérkár léphet fel. Csökkenti a párolgást. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés.

és vízellátást. A károsított rész felületén rágcsálék. amely a fa kérge alatt készíti járatait). A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. az ismétlŒdŒ. hogy megszáradva megrepedezik). Santar M-t és fabalzsamot is. s egy gyantaszerı váladék (mézga. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. a cseresznye. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. A favagy az ágelhalás gyorsan. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. mintha leforrázták volna Œket. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. ha a törzset teljesen átérte. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. az ingadozó talajvízszint. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük.és a meggyfák törzsén. védelmet a fertŒzés ellen. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. néhány nap alatt lejátszódik. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. akkor rákos seb keletkezik. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. az alatta levŒ megbarnult. a kéregmoly hernyója. csomót leszedjük. amely tökéletesen lezárja a sebet. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. vastagabb ágain. mézgacsepp. megfelelŒ tápanyag. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. a fa teljes pusztulásával jár. EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. egyszerre hervadnak el. A mézgacseppet. ürülék. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. 86 . A levelek. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk. A mézgásodásnak többféle oka lehet.

A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . és a hajtás további növekedése megszınik. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. a vízhajtások. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor.és tŒsarjak. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. hogy a korona aránytalanná válik. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. a sudár. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. hogy kissé be is kunkorodik. a hajtások visszacsípése.és az oldalvesszŒk helyzetét. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. Abban az esetben. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. a gyökér. A fiatal. hogy a végálló rügy. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. amelyre alapoztunk. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. s így elérjük annak megerŒsödését. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. ElŒfordulhat azonban. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. május elejére – ütemezve. Ez azzal a veszéllyel jár. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. A külsŒ. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. a többit tŒbŒl távolísuk el. A zöldválogatás. nem hajt ki. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. egymást keresztezŒ. ElŒfordul az is. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. Az erŒs növekedésı. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. ha a végálló rügy rendesen kihajt. A vitorla jellemzŒje. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme.

Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. a koronafelület. Ha huzalpárok vannak. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. a gyümölcskötŒdés. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. melyet a virágzást követŒen végzünk. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. nélkülözhetetlen mıveletek. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. tárolhatósága is. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. de akkor már vigyázni kell a mértékére. színezŒdését. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. a terméshozam. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. A válogatást akkor kezdjük el. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. színezŒdése. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. javul a gyümölcs minŒsége. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. tehát javul a fény és hŒellátás. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . A hónaljhajtások eltávolítása. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. akkor nincs szükség a kötözésre. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg.

ti visszacsípése. Ezt az iker. Œsszel idŒben beérnek. vízhez. hajtásválogatás lehet. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni. fennáll viszont a veszély. tŒbŒl metsszük ki. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. Ez érthetŒ is. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. A lombos fákon a ki nem hajtott. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. Az Œszibarackfák zöldmetszése. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. a bogyók színezŒdése. ezáltal a megmaradó. a rothadás meggátlása. 89 . napfényhez juttatni. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. MegjegyzendŒ viszont. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. Az egészséges. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. Mindig az erŒsebb.és vízhajtások.

Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. száraz és nedves. Ha ilyenek vannak kertünkben. a körte. Gyümölcstermesztéskor. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. Ez nem más. fagyveszélyes és fagymentes helyek. idŒjárási jelenségeinek rendszere. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. málna. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. füge. A fajtákon belül is van különbség. mert a „megválogatott”. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. az áfonya. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. minél meredekebb. mint a Magyar kajszi. Nem kíván egész napi megvilágítást. ringló. kajszi. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. mandula. dió.A munkát úgy ütemezzük. a hŒmérsékletnek. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. naspolya. az alma. a mogyoró. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. Vannak napos és árnyékos. köszméte. a szeder. szilva. mégpedig a helyre jellemzŒ. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. Sík vidéken minden hely egyformán napos. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. mint a síkság. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. mint az adott hely légköri állapotának. a berkenye. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . Jó tudni. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. szeles és szélcsendes. Ez azért ésszerı így. Aligha járna munkánk sikerrel. mégpedig annál hosszabb ideig. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát.

A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. kajszi. szamóca. Legjobb a délies (délkeleti. berkenye. cseresznye. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. mert az ottani erŒs sugárzás. A téli fagyokra a füge. füge. Bár nem a legrosszabbak. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. Ide tartozik a piros ribiszke. déli. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. Ilyenek a fekete ribiszke. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. birs. som. meggy. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. a kajszi és a mandula érzékeny. hanem késŒbb. s így teljesen elpusztulhatnak. dió. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy.északi lejtŒ kapja. szélcsendes fekvéseket kedvelik. köszméte. szilva. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. alma. naspolya. az Œszibarack. Œszibarack. Zárt fekvésı 91 . A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. málna. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. jég. szeder. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. viharos szél kíséri. ezért a dúsabb páratartalmú. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. Ilyenek a mandula. körte. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak.

A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. mint a környéken. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. fát. a piros és a fekete ribizli. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. a köszméte. a Delicious fajtakörhöz tartozók. A szél. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. Közepesen melegigényesek a dió. Melegigényes fajok a füge. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. fasorokat telepítünk. gesztenye. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. néha elég a sövény megnyitása is. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. szamóca és a som. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. Van azonban a szélnek hasznos is. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. vagy ha nincs más lehetŒségünk. az almák közül pl. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. ott fagyzugra lehet következtetni. málna és az áfonya. naspolya. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. mandula. szélviszonyok. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. akár falat is építhetünk. töltést) el kell távolítanunk. birs. cseresznye és a szeder. az Œszibarack. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. a körte. A szelek száríthatnak is. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. a szilva. ágakat törhetnek le. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. mogyoró. HŒmérséklet. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. 92 .helyen. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. kajszi. medencében.

meszes.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. talaja nehezebben szárad. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. akkor lesz csak igazán jó a termés. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. A vad alanyon álló almafák az 1–1. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. Ha ez túl alacsony. Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. páratartalma fokozott. ha az adott faj. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. Ne ültessük száraz helyekre.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. arra a pontra. Fontos a talajvíz szintjének állása is. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. párás. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. humuszos. Az alma a nyirkos. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. Fényigénye határozott. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. Fagyveszélyesebb. fasorral. 93 . Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. vízáteresztŒ talajokat. -fajták környezeti igényeit megismerjük. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. az árnyékot nem kedveli. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. Évi csapadékigénye 700–800 mm. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. Törpe alanyon viszont az 1. Különösen ott érzi rosszul magát. Érdemes megjegyezni.

Mészigénye nagy. igénytelen. a hıvösebb. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. jó szerkezetı. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. délies fekvéseket is elkerülni. napos. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. mély rétegı. A nagyon meszes. kavicsos élŒhelyeken is. A nyári forróságot jól elviseli. tápanyagban és humuszban gazdag. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. illetve a szilvák. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. Kedveli a jó minŒségı. ha a talajvíz 2–3 m körüli. kötöttebb területeken a mirobalán. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. A talaj tekintetében. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. Nem érzi jól magát a száraz. Szereti. eléggé.5–1. nyirkos. Csapadékigénye közepes. s a terület az utófagyoktól is mentes. A talajban is válogatós. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. szenved viszont a nagyon kötött. a középkötött. mély rétegı. jó minŒségı. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. de januártól. hideg és kötött talajokon. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. ami növeli a fagykockázatot. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. nyirkos területeken. Teleinket jól bírja. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. ahol nem képzŒdnek fagyzugok.A körte egyike a leginkább víz. A kajszi meleg és fényigényes faj. Mindenképpen olyan területre ültessük. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. középkötött talajokat. A téli fagyokra érzékeny. Célszerı a túl meleg. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. a nyári hónapoké 94 . mészszegény talajban rövid életı. nem túl párás. A cseresznye a meleg. Széljárta helyekre ne telepítsük. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. és meghálálja a tápanyagban gazdag. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. meleg.2 méteres talajvízszint sem károsítja. Minden tekintetben igényesebb. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. kivéve annak levegŒzöttségét. mint a vad alanyba oltottak. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. mint az alma. A magas talajvizet is elviseli. Talajban sem válogatós. sŒt a köves. Elégséges mészellátottságot kíván. mert itt virágai korábban fakadnak. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. Az árnyékot rosszul tıri. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. de az 1.

Mindenképpen délies. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. meleg talajokat. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. szerves anyagokban gazdag. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. mint a kajszi. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. Forró. Fényigénye nagy. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. nem tıri az árnyékolást. levegŒtlen talajokon sárgul. A kötött talajokon szintén jól megél. hogy inkább a nyirkosabb. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is.pedig 20 °C felett van. savanyú talajokat kedveli. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. Tıri a szárazságot. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. Különösen nem szereti a tömött. a -16 fok is sokat árt neki. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. A nagyon kötött. levegŒtlen. A ringlók a talajra igényesebbek. mint a Besztercei szilva. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. oda ne telepítsünk málnát. ezért azokat nehéz leválasztani. Szereti a vizet áteresztŒ. 95 . hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. sŒt. Bár alkalmazkodóképességük jó. ugyanis késŒbb virágzik. A talaj tekintetében nem igényes. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. A ringlók érzékenyebbek. levegŒs. Nem szereti. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. de a száraz helyeken szenved. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. arról sem szabad megfeledkezni. ha tartós. A téli fagyokat általában jól viselik. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. agyagos. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. magas mésztartalmú földet.

különösen ha telepítésünk déli fekvésı. A kemény teleket is jól tıri. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. mert ott magasabb a páratartalom. A talajban nem válogatós. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe.0–6. mint a málna. köztes növényként is ültethetjük. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. ElŒnyösek számára a szellŒs. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. ha a talajvíz nincs túl mélyen. fejlŒdése megsínyli. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. de jobban tıri a szárazságot. ott leveleit lehullatja. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. A nagy meleg lombhullást is okozhat. szerves anyagban gazdag. de akkor sem. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. KésŒi virágzású. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. Szereti. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. ezt kertünkben. mély rétegı. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. középkötött talajokat kedveli. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. A mérsékelten nedves. de ha a nyár aszályos. A köszméte Északról származik. de inkább a hıvösebb. nyirkos. Nem túl nagy a csapadékigénye. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. légjárta termŒhelyek. ha a 96 .0 közötti. levegŒs. Ha aszályos az idŒjárás. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. Az optimális pH érték 5. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. s az utófagyoktól sem szenved. ezért hŒigénye alacsony. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. mint a forró fekvéseket kedveli. és a tŒtávot úgy válasszuk meg.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. Legjobban a meleg. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak.

hogy hiába öntözünk olyan kertekben. a körtének. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. A gyümölcsfák alanyuk. ÉrthetŒ ez. a fekete ribiszke. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. Érdemes megjegyezni. lombozatuk viszont gazdag. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. Több gyümölcsöt kapunk. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. Ezzel szemben az alma. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. bokrokat.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. nem számíthatunk gazdag termésre. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. a diónak és a piros ribiszkének. ahol nem mıtrágyáztunk. azt is tudjuk. tehát sok vizet igényelnek. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. a cseresznyének. mint azok. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. érése idején igénylik.

Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. Természetesen ez nem véletlen.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. amit el kell végezni. a városi vízmıbŒl származó. A gyepesítés mellett szól az is. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. Az alma. 98 . gyepesíteni csak ott helyes. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. folyók vize is alkalmas. a kajszi. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. mely egyben jóval gazdaságosabb is. s a környezet is kellemesebbé válik. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. Feltehetjük viszont a kérdést. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. Hátrányt jelent. Általánosan követendŒ szabály. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. A probléma viszont megoldható. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. Az egyetlen. A gyümölcsfák öntözésére a községi. a körte. a kevésbé szennyezett patakok. mert kiöntözés közben felmelegszik. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. ízük pedig jobb lesz. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. de az Œszibarack. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. az a tavaszi gereblyézés. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. mégpedig úgy. érdemes-e.

de meghálálja a jó vízgazdálkodású. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. A szamóca nem túlságosan igényes növény.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. Ha a terület kigyomosodott. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. Ne egyféle fıfaj magját vessük.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. közepesen kötött. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. 99 . hideg. Fagyveszélyes. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. hagyjuk ülepedni. tápanyagokban gazdag vályog. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. Ahol a fı hiányosan kelt. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. A házikertbe valók a hónapos szamócák. Ott. bármikor gyepesíthetünk. mély fekvésı. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. kapáljuk meg. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. de folyamatosan teremnek. Az utóbbiak a májusi. amelyek indákat nem hoznak.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. ennek ellenére legeredményesebben a napos. ott pótoljuk. hanem magkeveréket. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. A gyep kemény magágyat kíván. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli.

A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. Az elŒkészítés célja az. Gyökérzete erŒs. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. Ne vegyünk meg hervadt. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. majd ássuk és gereblyézzük fel. ahol a sor. ha pedig a palánták magasra kerülnek. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. hogy teleszívják magukat. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. fertŒzött. pihenni. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. szeptember elejéig önálló életre is képes. fonnyadt. és arra is ügyeljünk. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. Ismeretes a soros termesztés is. lazán. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. tápanyagokban gazdag. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. befullad és elpusztul. de ezt pl. foltos levelı szaporítóanyagot. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. porhanyósan. sırı legyen. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni.Aki most kezdi termelni. gyorsan kiszáradnak. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. Gyökereiket sohase metsszük. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. hogy ne hajoljanak vissza. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. szeptember elején elültetni. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket.és tŒtávolságra is sıríthetjük. mert akkor elpusztulnak. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. Még az ültetés évében termést is érlelnek. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. ahogyan eredetileg voltak. majd következhet az ültetés. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. amelynek optimális ideje március vége. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. 50 x 40 cm-es sor.

Ismerünk egyszer. nagy gyümölcsı fajták. A folytontermŒk a nyár elején adott. Viszonylag jól szállítható. élénkpiros. tavasszal már szedhetjük. Az elsŒk csonka kúp. vörös.és folytontermŒ. enyhén tompa kúp alakú. valamint hónapos szamócafajtákat.reggel ültessünk. Szedési ideje 20–25 napig tart. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. de gyümölcseik aprók. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. Növekedési és indaképzési erélye közepes. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. fényes. 101 . az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. Gyümölcse nagy vagy középnagy. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. de öntözni kell. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Tavasszal. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. friss fogyasztásra alkalmas fajta. Óriási elŒnye. így telepítése a háztájiban indokolt. Korai. gyakran üreges és világospiros. amikor a föld fagya kiengedett. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. Húsuk közepesen kemény. szeptember elején ültetve. Szárazságtırése megfelelŒ. középkorai érésı. Felületük sima. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. a késŒbbiek kúp alakúak. Gyengén illatos. hogy nagyon jól szállítható. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. feldolgozásra egyaránt felhasználható. fogyasztásra. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. Korai. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. BŒven terem. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni.

a második augusztus elején. a továbbiak csonka kúp alakúak. Húsa sötétpiros. erŒs növekedésı bokra van. Nagy elŒnye. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. s az indaképzése is erŒs. kemény. apró gyümölcsı. indáit minél elŒbb el kell távolítani. Senga Sengana. Megérdemli. ElŒnye. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. mint a többivel. Nagyon termékeny. Feldolgozáskor színtartó. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. Párás helyen viszont könnyen rothad. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. minden évben megbízhatóan terem.Indaképzése bŒséges. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. hogy fogyasztásra. Óriási elŒnye. gyümölcsei aprók maradnak. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. felülete pedig sima. Ha vízhiánnyal küszködik. sŒt ki sem fejlŒdnek. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. fénylŒn vörös. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. így néhány szedéssel betakarítható. hónapos szamóca. mutatós fajta. termesztése ezért ajánlatos. hogy érési ideje viszonylag rövid. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. Egész Európában elterjedt. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. több ország fŒ fajtája. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. Értékes fajta. folytontermŒ fajta. lédús. sırı. Eléggé fogékony a Botrytisre. Sırı. hogy hajtatásra is alkalmas. erŒs. ElsŒ termése június táján érik be. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . magas bokrot nevel. Az elsŒ gyümölcsök szív. sötét meggypiros. Ültetésre érdemes fajta. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. közepén szedhetŒ. Friss fogyasztásra elsŒrangú. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. tömött. Közepes érésidejı. Nagyon szép. Egész Európában elterjedt. Rujana Németországból származó. gyümölcse igen nagy.

Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. Érdemes megemlíteni. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. a másik termŒrügyképzŒdés.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. fontos tehát. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. hogy a gyakori. mert ha megmaradnak. és így kevesebb termést kapunk. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. gyöngítik a töveket. másutt viszont távolítsuk el valamennyit. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. Ha viszont szaporítani akarunk. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. A választék oly bŒ. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. Örömmel könyvelhetjük el. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. vagy ami még fontosabb. 103 . melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. sok termelŒ elköveti azt a hibát. Sajnos. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. Telepíthetjük akár járdák mellé is. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. vagy egyáltalán ne használjunk. szeptemberben – van szükség. addig a szamóca a földön terem. miáltal díszítŒ szerepe lehet. gyér öntözgetés inkább káros. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. Ügyeljünk arra. piaci elvárásokban megfelelŒt. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. mint hasznos.

mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. Egyéves növény. torzulnak.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Európába a múlt század elején került. nedves körülmények között elrothadnak. Japánban) már a III. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. Ahhoz. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. század óta ismert és termesztett növény. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. A fehérfoltosság elŒször barnás. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. igen apró állatkák. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. inkább tüzeljük el Œket. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. bíborvörös foltokban jelentkezik. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. Igaz. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. s ki is lyukadhat. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. Hosszú ideig alig ismerték. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. mindjárt a szüret után kell elvégezni. A lekaszált levelek komposztálhatók. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. 104 . Biológiai értéke jelentŒs. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését.

de a talajban nem nagyon válogat. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. Ha nem fészekbe vetettünk. Kertünkben ezért oda ültessük.és a humuszos homoktalajokat szereti. Sovány talajokon is megterem. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. LehetŒleg földlabdával együtt. ahol az öntözése nem okoz gondot. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. homokos vályog. Sok benne a foszfor a vas és a mész. a Nozakit engedélyezett. akkor gyökerestül szedjük fel. Ezt úgy is elérhetjük. Többnyire salátaként fogyasztják. ElsŒsorban hıvösebb. valamint a jó tárolhatósága miatt. A mészhiányra eléggé érzékeny. akkor gyorsan növekszik. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. a pincében tároljuk. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. és onnan terjedt tovább. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. Sekélyen gyökerezik. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt.és B2-vitamint tartalmaz.és káliumigénye. Az árnyékos helyeket nem kedveli. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. amire egyáltalán nem szolgált rá. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. Az elmondottakat figyelembe véve. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. legjobban mégis a vályogos. Vízigényes növény. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var.A legvízigényesebb növények egyike.

Bizonyosra vehetŒ.és utóveteményként is. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. középkötött területeken is. meszes. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. a répatestet pedig pincében. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. sokféle formában felhasználható. Nedves. s ha ismét lehılés áll be. Termeszthetjük elŒ. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. nedves homokban tároljuk. Különösen veszélyes számára. A cékla rendszeresen szedhetŒ.zama.) Ezután a talaját kapáljuk meg. Ismeretes. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. például úgy. káliumban gazdag talajt igényel. Jól elŒkészített. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. hogy ott érdemes ültetni. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. ha a korai virágzást késleltetjük. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. Lengyelországban. de megél a száraz. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. a konzerválásra alkalmas Renovát. 15 cm-re egyeljük. nagy valószínıséggel elfagynak. Meleg. A leghatásosabb védekezés. A talajjal szemben igénytelen. A cékla ízletes salátanövény. Ezen némiképp segíthetünk. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. A kikelés után kb. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot.és fényigényes növény. Elterjedt nézet. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni.és Kelet-Ázsia. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. a nagyon jó ízı Betinát. melyet a Beet mosaic vírus okoz. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . Az édes marcipán alapanyaga is mandula. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás.

Vastag termŒrétegre nincs szüksége. istállótrágyával. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. Magja édes és keserı is lehet. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. viszonylag sırı bokor. Ãsszel ássuk fel az alját. felfelé törekvŒ fát nevel. széles. Rendszeresen terem. ezért kertünkbe több. Hlohoveci – fája egészséges növésı. megpenészesedhetnek. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. a termések a földre hullanak. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. gyakran rászorul a nyári öntözésre. Arányos növésı. ujjal könnyen szétnyitható. valamint a monília. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. könnyen törhetŒ. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. puha. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. Héja nagyon vékony. Gyümölcse középnagy. terebélyes koronát alakít ki. 107 . Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. Már a görögök és a rómaiak is termelték. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. sırı koronát nevel. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs. színe szép sötétbarna. már csak azért is. cserjesornak is kiválóan alkalmas. Szüretelését akkor kell elkezdeni. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. megnyúlt. Magja sötétbarna színı.A mandula önmeddŒ. A talajra nem igényes. kellemes. tejfehérek. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. megnyúlt. A fácskákat kb. A mogyoró trágyaigényes növény. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. Gyümölcse középnagy. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. de leginkább a jó vízgazdálkodású. zöld burka felreped. nagy. Gyümölcse nagy. Héja puha (félpapírhéjú fajta). mely térhatárolásra. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség.és levéltetı. Ha szedését sokáig elodázzuk. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. édes. amikor külsŒ. lándzsa alakú. 2–5 méteres bokor. Magja nagy és édes. Ne magról kelt csemetét. tojásdadon félhold alakú. s ott megbarnulhatnak. íze édes. Télen jól tıri a hideget. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. Héja vastag. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. FénykedvelŒ. BŒtermŒ. virágai nagyok. mert sekélyen gyökerezik.

Középmagas. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. hogy fák alatt. sétapálcát. hogy a bokor szépen. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. Termése jó minŒségı. BŒ hozamú. A fekete eperfának kellemesebb. Virágzása a tavasz legelejére esik. kiváló minŒségı. Makktermése van. igen termékeny. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. nigra). ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. savanykás fekete eper (M. csak az elöregedett. A rugalmas mogyorófából síbotot. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. A méhészek is nagyon kedvelik. ízletesebb gyümölcse van. szép levelei. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. A hazánkban gyakrabban termesztett. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Gyakran elhangzó panasz. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. hogy térigénye elég nagy. Igen termékeny. késŒn. augusztus végétŒl. kiesik a kupakból. Jegyezzük meg. édes ízı fehér eper (Morus alba). Gyümölcsét frissen és 108 . szerszámnyelet készítenek. Ne feledkezzünk meg arról. Nagy elŒnye. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. s azokat telepítjük. de termést nem érlel. a cukrászipar is gyakran használja. szeptember második felében érik. Egyik a fehér gyümölcsı. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. szeptember végén érik. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. Háztáji kertbe ajánljuk. szeptember elejéig érik. Általában ivaros úton szaporítják. Lényegében két fajról van szó. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. erŒteljesen fejlŒdik. legegyszerıbb azonban. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. hogy elágazzanak. a másik a fekete vagy sötétpiros. ezért jól tesszük. a fagyokra azonban érzékeny. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. formás fája alapján díszfaként is értékes. ha több fajtát keverten telepítünk.

Egyetlen hátránya. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ.befŒzve is fogyaszthatjuk. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. illetve a tárolás során már utóérett. pedig sem „birsalma”. 109 . 3–4 cm hosszú. a 3–4 cm-es termést. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. szép. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. szinte nem szorul perme. Jellegzetesen fanyar-édes. de a hideg. Nagy elŒnye. sem „birskörte” nincs. A kártevŒk. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. A talajban és az éghajlatban nem válogat. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. a májusi fagyok után hozza. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. a félárnyékos helyen is terem. Fehér virágait késŒn. Mélyzöld. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. ezért ellene fokozottan kell védekezni. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. Még a háztájiban is ritkán ültetik. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. aki teheti. Metszegetését azért is kerüljük. birskörtének mondják. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek.„Apyrena”-t termesztik. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. természetes koronát alakít. fonákján bolyhos levele. pedig szép bokra bŒven ontja a termést. Sok beavatkozást nem igényel. A téli hideget jól bírja. ha az elsŒ dér már megcsípte. Birs Nagyon értékes gyümölcs. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. Bokor alakra neveljük. A téli fagyokat jól bírja. mint a magoncok tezésre. A nemesített egyedek ellenállóbbak. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. nedves talajokat nem nagyon kedveli.

Termését az egyéves hajtások végén neveli. Íze édeskés. elŒször kemény. ezért metszeni nem szabad. Te. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell.A sovány. Használatos alanya a vadbirs. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. A hazánkban engedélyezett. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. zöldbŒl barnára változik. Szinte mindenütt megél. 110 . valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. piros bogyójú faját. majd csúcsán fejlesztenek. hogy több. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. száraz talajok kivételével mindenütt megterem.„szotyósra” érik.szárnyaltak lembe. kompótnak. Sekélyen gyökeresedik. megpuhulva fogyaszthatók. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. Sötétzöld leveleivel. egyenes derekú. MegemlítendŒ még. Májusban virágzik. ezért gyökérzete fagyérzékeny. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. körte alakú sárga termései barnára érve. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. birssajtnak. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. dió nagyságú. összehúzó. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. s fŒleg magas fává nŒ. páratlanul lepítésekor vegyük figye. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. köztük az ehetŒ. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. de fanyar. szabályos alakú koronát viselŒ fa. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. Zselének. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. bár csípŒs. hogy elég nagy. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. rózsaszínı virágaival.

Ãsz 111 .

.

hogy szedés közben a rügyeket. Ha ezeket éretlenül szedjük. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. a kajszi. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. Ilyenek a téli alma. körtét.és az Œszibarack. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. Ha lehetséges. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. mint az ellenkezŒ oldalon. téli körte. Az egyikbe azok tartoznak. mert a vizes termés könnyen megromlik. Ezt nevezzük utóérésnek. naspolya. ha szakaszosan szüretelünk. aránya állandóan változik. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. a szilva és a csemegeszŒlŒ. ágakat ne tördeljük le. Ügyeljünk rá. Ezt megakadályozandó létráról. birs. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. már szedés közben válogassuk át a termést. mert akkor a fán maradó. illetve szüretelési idŒpontját. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. amelyek leszedve nem érnek tovább. Vigyázzunk rá. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. Ilyenek a cseresznye. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. harmatos hajnalon szedni. Legjobb ezért. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. 113 . A leszedett almát.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. Ügyeljünk rá. szilvát stb. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. s növelik kiadásainkat. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. a meggy.

ugyanis a sérülés helyén megbarnul. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. lapos és ráncos lesz. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. illatos. Az érett körte pedig könnyen lehullik. ne nyomódjon meg. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. húsa taplóssá válik. a rézoxid-klorid 0. ha roppanva szétnyílik. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. gyomtalanítjuk a talajt. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. de rugalmas.2 százalékos. színe a fajtára jellemzŒ. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. s hamar romlik. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása.3 százalékos töménységben. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. hogy a gyümölcs ne sérüljön. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. november eleje – jelzi az elsŒ. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. Ezt sem szakítva. a bordói lé 1. szedhetŒ. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. ha a fák alatt elegyengetjük. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. és így csak rövid ideig tárolható. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. A mandula szedése elŒtt hasznos. Ügyeljünk rá. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. Az Œszibarackra jellemzŒ. húsa kemény. Maga a lombhullás kezdete – október vége. már alig használ. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. Ha a lomb lehullott. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. 114 . nagyon fontos permetezés idŒpontját. már beszínezŒdött.

Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. Ha ez csak 24–28 óráig tart. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. tömött koronát fejlesztenek. a hernyófészkeket. és égessük el.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. és az ágakat. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. még nem veszélyes. A kaparékot gyıjtsük össze. hogy a jégbevonat feltöredezzen. a körte mikoszferellás. mély. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. és súlyos károkat okozhatnak. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. ha viszont hosszabb ideig megmarad. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. célszerı már Œsszel. nedves újságpapírba göngyölve. Díszfaként is szépen mutat. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. elégetéssel semmisítjük meg. és bŒségesen teremnek. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. a rügyek jelentŒs része elpusztul. ütögessük meg a fákat. ipari célokra kiválóan hasznosítható. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. A meszes. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. Aki te- 115 . szedjük le a gyümölcsmúmiákat. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. Nagy elŒnyük az is. FelnŒve sırı. és igen hosszú életı.

Levelének illata rovarriasztó hatású. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. és könnyen eltávolítható a maghéjról. hogy hamuját a komposztba szórjuk. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. s azt kössük be. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. a területet gyomtalanítjuk. például a SzŒlŒskertek királynŒje. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. Hogy mi a teljes érettség. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. A cukortartalom fajtánként. a Pannónia kincse. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. termŒhelyenként változó. egészségi állapota. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. Eléggé közismert az is. valamint az idŒjárás.hát azért akar diót ültetni. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. Ez jelzi. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. évjáratonként. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. Ügyeljünk rá. További különlegesség. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. szellŒs helyen szárítsuk meg. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. majd tegyük mıanyag zsákba. melyet több tényezŒ befolyásol. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. Annak viszont nincs akadálya. az Afuz Ali. A dió szüretelését azzal kezdjük. hogy szüreteljen a fájáról. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. A burok 24 óra múlva megfülled. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. A dióverést akkor kezdhetjük el. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. Azokat a példányokat.

Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. a présházat. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. A burgonya. és a bor értéke csökken. mint például a Kövidinka. a Muscat Ottonel. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. a Zenit. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. pincét ki kell takarítani. Ilyenkor. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. a Tramini. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. ne várjunk a szürettel. a Zala gyöngye. a Leányka. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. a szŒlŒ penészesedni. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. a Furmint. az Olaszrizling. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. káposzta. a Hárslevelı. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. rothadni kezd. Ha sok a csapadék. A megfagyott levelek elpusztulnak. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. megkezdhetjük a szüretelést. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. az Olaszrizling. mert ha túlérik. az Ezerjó. a Tramini. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. ha a túlérést nem számítjuk. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is.kedne. a Rizlingszilváni. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. Amikor eljön a szüret ideje. ErŒteljes rothadáskor. fŒleg a Hárslevelı. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. a Rizlingszilváni. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. Ezek a tényezŒk összefüggnek.

áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. Ha a hordó kiszikkadt. fája tiszta. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. A fürtöket száraz. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). A kb. félliteres. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. Egy-egy edénybe két-három 118 . A gumi. Eltartására több módszer létezik. a Zala gyöngye stb. napos idŒben. hideg vízzel. A leveleket. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. s kevésbé érnek össze a bogyók. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. Az erjesztŒ. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. eszközt súroljuk tisztára. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. Így a fürt fellazul. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. és mázoljuk át míniumfestékkel. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. vastagabb héjú. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. és hagyjuk duzzadni. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. A szedéshez. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. fŒleg a Saszlák. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. Egyik a fürtök felaggatása. Ha az aggatást befejeztük. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. ritka fürtöt adó. hónaljhajtásokat. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. A mıanyag edényeket. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon.sát kerülni kell. teljes érettségben kell szedni.

A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. hogy törött. akkor hiába ültettük el. Karózásra sincs szükség. melyeket mindenképpen tavasszal. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl.fürtöt helyez. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. mert a télen lehulló hó. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. kivéve az Œszibarackot és a diót. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. Tavasszal. Az ültetést mindig két személy végezze. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet. Orthocid) is keverni. a rügyfakadás elŒtt ültessük. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. annál jobb. Faggyal semmiképpen se ültessünk. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. s fagyveszély még nem áll fenn. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. illetve gombák ellen. melyeket úgy válogat össze.) 119 . A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. ElŒny az is. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. így nem érintkeznek. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. Ügyeljünk arra. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk.

mégpedig úgy. Ha a kertünk nincs bekerítve. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen. négyes. A sor. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 .Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. vagy mıanyag fóliával. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. újságpapírral kötözzük be. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. A háztájiban alkalmazhatunk hármas. a terület tápanyag.és a tŒtávolságot.és vízellátását. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl. azt. hogy milyen koronaformát tervezünk. Ez nem más. Ez a középsŒ az ún. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. ötös és ún. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. a gyümölcs fajtáját. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk. „ideiglenes” fa. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. Az ültetési rendszerrel a sor. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk.

a szŒlŒ. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. mert délben a legmeredekebb a napállás. a zöldség és a virág. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. illetve az északi széleken helyezzük el.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. mint a hármas kötésnél. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. Ennek értelme egyszerı. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. még akkor is. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. Hátrányuk viszont az. ha a gyümölcsfákat a déli. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. akkor ezeket alkalmazzuk. és így a legrövidebb az árnyék is. a keleti. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. ha ezeket sövény formájában neveljük. sŒt a gyógynövény is). hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. s szinte sövényt alkothatnak. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. A szélessoros kötés elŒnye. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek.

Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. A lejtŒn. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. Tehát pl. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. – Sokak számára okoz fejtörést az is. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. csupán térdmagasságig ér. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. Ha mindenáron kerítést készítünk. ha a kerítés pl. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. milyen kerítést. s rendszeres karbantartást is igényel. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. és ezzel jelezve a tulajdon határát. gondozását. amilyet szeretnének. a csemeték nevelését. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. ha figyelembe vesszük. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. az ültetést. akkor a melegigényes. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. hogy csináljanak-e. Ez nagyon aktuális kérdés. hanem sövénysort ültetnek. s ha igen. Ésszerı megoldás lehet. az ered- 122 . akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. Ez a megoldás praktikus. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. megakadályozandó az eroziót. vagy legalábbis nem olyat. s a kapu sem magasabb.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb.

Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. körte. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. szamóca stb.ménnyel mégsem elégedettek. 123 . az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. minden átmenet megtalálható a meggynél. kajszinál. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. Œszibarack. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). mogyoró –.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. a körte. kajszi. öntermékenyülŒk a naspolya. termésbiztonságuk nagy. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. mogyoró. a málna. ribiszke. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. köszméte. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. mandula. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. cseresznye. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. köszméténél és a ribizkénél. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. amelyek saját. szilvánál. más. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. szilva. Szél. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. Idegen megporzásra szorulnak az alma. a mandula fajtái. meggy. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. gesztenye. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió.

Clapp kedveltje Esperen bergamottja. Hardy vajkörte Vilmos. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Jonathan Starking. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. Érdekességként megemlítjük. másodsorban a „vad rovarok” végzik. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. Jonathan Éva Jonathan.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. a szél irányától és erŒsségétŒl. Golden Delicious Jonathan. Hardenpont téli vajkörte Hardy. míg a késŒbb virágzókat (körte. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. alma) a méhek. Golden Delicious Starking. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. Vilmos Bosc kobak. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. cseresznye. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. Hardenpont Hardenpont Vilmos. Bosc kobak Bosc kobak. kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. Serres Olivér 124 . Meg kell állapítanunk. Gloster Starking. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. a pollenforrás távolságától. mint a Jonathanét.

Vannak azonban önmeddŒk is. Paviot. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. a Magyar kajszi. az Érdi bŒtermŒ. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. és egy idŒben virágoznak. mint pl. az Olasz kék. RuÏová skorá. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. Az ültetésnél fontos. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. Morellenfeuer. ilyen a Pándy üvegmeggy. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. Fanel. mint pl. a Korai Besztercei. Sabinovská. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. Hogyan. néhány pedig – pl. Veºkopavlovická. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. pl. a Rakovszky. Besztercei. a Stanley. hogy fajtái – pl. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. a Kései Morela. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . Vannak azonban önmeddŒk is. az Althann ringló. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen.A kajsziról elmondhatjuk. Bredská – általában öntermékenyülŒk. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. Korai Meteor. A sikerhez tudnunk kell. a Debreceni muskotály. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ.

A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. Az ültetést minél korábban. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. a foszfor. de legalább október közepéig végezzük el. Érdemes megjegyezni. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). A két ásónyom mélységı (kb. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). az utak és kerítések mentén. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. gondolva arra. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. ellentétben a törzses változatokkal. Mélyebbre ne forgassunk. mert itt nŒnek ugyan. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. forgatás nélkül lazítsuk fel. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 .Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz.

Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. Kissé mélyebbre ültessük. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. jobban gyökeresedik. támrendszer mellett nevelni bogyósokat.2 méter lehet. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni.tén is számos elŒnnyel jár. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2.2 méter. a sortávolság legalább 1. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. természetes sövényfal alakul ki. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik. csupán arra kell ügyelnünk. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk.7 méter lehet. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben. Továbbá. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. fŒleg a málnát. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen. mint ahogy a faiskolában volt. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni. A legkisebb tŒtávolság 0.5 méter legyen.6–0.

s csak némi technikai felszereltséggel. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. mégpedig úgy. meleg. Telepítéskor figyelembe kell venni.5–0. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. válasszuk le az anyatŒrŒl. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. kerítés mellé. majd a talajt enyhén megtapossuk. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. a tŒtávolságot legkevesebb 0. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. amolyan védŒ élŒsövénynek. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. a régi. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. A telepítés utáni 2–3. Kiskertekben a sorok 2.mazunk. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. az indát lehajlítjuk. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. Gondoskodjunk róla. hosszabb karó is megteszi.8 m-ben határozhatjuk meg. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. annál kisebb legyen a tŒtávolság. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. nyirkos talajt. nem tépett. vagy olyan helyre ültettük. kellemes ízı. földdel betakarjuk. tápdús földbe vezetjük. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. Minél nagyobb a sortávolság. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen.5 méterre lehetnek egymástól. tüskés fajták ajánlhatók. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. Ha lehetséges. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. A málnát fejlett gyökérzetı. Gyümölcse savanykás. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. A merev vesszejı fajtákat sarjakról.

hogy a fa fejlŒdése lelassul. MegszívlelendŒ az a tanács is. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. magyarul sarkantyút jelent. a cseresznye. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. Számoljunk azzal. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre.sen megoldani. A standardnövekedésı fajták erŒs. az Okanoma követte. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. komposztot. szintén deszkák segítségével. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. a Richaredet a Starking. jól öntözzük be. A spur szó angol eredetı. A Delicious elsŒ standard mutánsát. ássuk körül úgy. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. Minél nagyobb a földlabda. Itt azután. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. A Delicious 129 . továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. Számolnunk kell azonban a szállítással is. a másik a spur. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. Ezt úgy érhetjük el. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. Jól átültethetŒk a szilvafák. Azzal azonban számolnunk kell. annál eredményesebb lesz az átültetés. A fát. rügymutációból származik. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. a meggy. a fát a gödörbe csúsztatjuk. középerŒs. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. szelektálásában. melyet át akarunk ültetni. végül a kajszibarack. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. majd az elsŒ spur fajta. az egyik a standard.

de ez nem is szükséges. félszáz spur fajta tartozik. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. sötétebbek. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. 30 százalékkal kisebb. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. legfeljebb megduzzadnak. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. a korai termŒre fordulás.fajtakörhöz ma már kb. Nagyon fontos tudnivaló. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. a McIntoshnak is vannak spur változatai. mint a standard fajták esetében. Ez azt jelenti. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. mint a standard fajtákéi. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. zöldebbek. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. s ezzel magyarázható. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. mint a standard fajták koronáié. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. mivel a levelei valamivel kisebbek. A spur fajták internódiumai rövidebbek. ugyanakkor sokkal vastagabbak. Azokat a sorokat tehát. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. mielŒtt a talajra léphetnénk. mint a standard fák hajtásai. Bi- 130 . A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. A Golden Deliciousnak. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. különösen a fiatalkori fákon. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. mert a talajon nem lehet járni. a Jonathánnak. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. mint a standard fajtáké. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. áttelelŒ salátát) vessünk. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. Koronaméretük kb. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. s kora tavasszal kikelnek. mint a standard fajtákéi. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak.

mert ezek nem szöknek magszárba. a paraj. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. sárgarépa. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. a feketegyökér. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik.és fehérjetartalma adja. úgyszólván minden felszerelés nélkül. a póréhagyma. petrezselyemfajták. hiszen kis befektetéssel. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. cékla. saláta) még követhetik. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. Tekintettel arra. beérését viszont sietteti. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. Az Œszi ültetés elŒnye. mint az Œsszel ültetettek. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. egy folyóméterre elegendŒ. egy fokhagyma kb.és Nyugat-Ázsia. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük. Vízigénye nem nagy. a spenót. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. kisebb árnyékot is elvisel. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. Ezt elsŒsorban szárazanyag. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. Korán beérik. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. 131 .

A szállítást rosszul viseli. Két évig tárolható.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Növekedése viszonylag buja. Levelei nagyok. gömb alakú. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. Héja vékony. Füzérbe fonva. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. sárgásfehér. fedŒszínük piros. Ezután következik a szedés. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Levelei nagyok. A szállítást rosszul bírja. Virágai fehérek. kicsit édeskés. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. nagyon finom. nagyon finom. Húsuk lédús. melyet ásóval végezzünk. alapszíne szalmasárga. világoszöldek. levelei világoszöldek. Gyümölcse közepesen nagy. közepesen nagyok. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. alapszíne sárga. világoszöldek. 132 . kellemesen aromatikus. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. aromatikus. július elsŒ felében érik. Kezdetben erŒteljes növekedésı. nagyok. Virágai szintén közepesek. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. Helios Németországból származik. Gyümölcse közepesen nagy. héja vékony. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. korán nyílók. Mind az Œszi. melyek hamarosan elszáradnak. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. Húsa lédús. virágai fehérek és elég nagyok. Termését augusztusban szedjük. erŒs növekedésı. száraz helyen tároljuk. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. nagyrészt pirosan fedett. héjuk alapszíne sárgászöld. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. KözéperŒs. Gyümölcsei nagyok. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. Húsa sárgás. Quinte Kanadai fajta.és a lombleveleket távolítsuk el. fehéresek.

Melba Az USA-ból származik. tetszetŒsen piros.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. szemcsés. nagyon finom. kemény. Virágai szintén nagyok. Héja zsíros tapintású. gömbölyı. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. a McIntosh szabad beporzású hibridje. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. Színe sárgászöld. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. s szétterülŒ koronát nevel. BŒtermŒ. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. vékony. így többször kell szedni. a szállítást viszont nem jól tıri. július elején érik. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. Levelei nagyok. kellemesen édes-savanyú. kb. James Grieve Skóciából származik. Gyümölcse középnagy vagy nagy. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. 133 . Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. Növekedési erélye közepes. Húsa hófehér. hosszúkás. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. ElŒnye viszont. 10 napig áll el. már 1890-tŒl ismert. Július közepén érik. Október végéig még házilag tárolva is eláll. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. de szakaszosságra hajlamos. enyhén lapított csúcsa felé púpos. bŒ levı. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. Húsa fehéres-sárga. Gúla alakú koronát visel. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. Gyümölcse nagy. A szárazságot rosszul tıri. a James Grieve fajta színes mutációja. Héja sima. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. Close Amerikából származik. fehéres rózsaszínıek. lédús. KözéperŒs növekedésı. A szállítást nem jól bírja. James Grieve Red Skóciából származik. Június végén. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. vékony. sötétzöldek. gyakran narancspirossal átfedve. ilyenkor gyümölcse apró marad. nem bŒ levı. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. gazdagon virágzik. Kezdetben erŒteljesen. Középkorán. kellemesen fıszeres ízı. Húsa fehér. héjának alapszíne sárga.

Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. 2–3 hónapig fogyaszthatók. Levelei nagyok. Korán termŒre fordul. Gyümölcse közepes vagy nagy. fehéres-rózsaszínıek. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. Húsa fehéres-sárga. háztájiba ajánlott fajta. Nagyon perspektivikus. bŒven termŒ fajta. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. BŒtermŒ. korán termŒre fordul. jól terem. bŒ levı. finom. Csaknem teljesen éretten kell szedni. Húsa vajszínı. a szállítást jól bírják. édessavas. A James Grieve után 10 nappal szedjük. friss fogyasztásra alkalmas. középerŒs növekedésı Œszi fajta.Közepesen erŒs növekedésı. húsuk fehér. Húsa sárgásfehér. héjuk piros. édes-savas. leves. Fája nagyon erŒs növekedésı. amerikai fajta. Szedésre augusztus végén. augusztus elején színezŒdik. Rendszeresen. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. Gyümölcse lapított. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. ízletes. finom. nagyon kellemes ízı. lédús. nagyon bŒ levı. kellemes illatú. a háztájiba ajánlható. sötétzöldek. Stark Earliest Az USA-ból származik. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Június közepén érik. 134 . Viszonylag hosszú ideig tárolható. Szeptember 15-e táján szedjük. középkorán nyílnak. Paulared KözéperŒs növekedésı. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. Viszonylag rövid ideig tárolható. Fája középerŒs növekedésı. Gravensteini Németországból származik. A háztájiba ajánlható. zömmel pirosas csíkozással. Több változata ismert. Ãszi almák Akane Japánból származó. ezért rosszul szállítható. mind a háztájiba. enyhén savanykás. Virágai nagyok. Gömb alakúak. Gyümölcsének héja vékony. sima. Nyomásra érzékeny. Korán termŒre forduló. húsa fehér.

Gyümölcsei középnagyok. tápdús talajok felelnek meg. Jól tıri a szállítást. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. hogy korán termŒre fordul. Gyümölcse középnagy. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. nagyok. néha bordóval bemosott. narancssárgával fedve. november végéig tárolható. Korán termŒre fordul. késŒbb gyengébb a növekedése. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. néha tompán szögletes. Levelei közép-nagyok. napos oldalán élénkpiros. Jól bírja a szállítást. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. Levelei. Szedni szeptember közepén ajánlatos. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. Kiültetése után közepes. Golden Delicious Az USA-ból származik. jelentŒsen emelkedett az áruk. Húsa sárgásfehér. virágai nagyok. Most azonban fordult a kocka. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. világoszöldek.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. Virágai kisebbek. illatos. gazdagon virágzik. sŒt tovább is eltartható. középkoraiak. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. a héj alatt rózsaszínı. Húsuk sárga. Gyümölcse olykor teljesen piros. finom. más fajtákhoz viszonyítva. Fogyasztási érettségét október elején éri el. s gazdagon terem. a hajtás alsó részén szélesedŒk. Jonathan Az USA-ból származik. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. kétszeresen fırészesek. héjuk alapszíne sárga. a vértetı. Fája. koronája laza. Középkorán. Héja sima. KözéperŒs növekedésı. jól alakítható. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. Károsíthatja a lisztharmat. fényes sárga. ElŒnye. Októberben szedjük. sŒt nagyon finom. Levelei kisebbek. hogy fajtáival megismerkedjünk. finom. Márciusig. Növekedési erélye közepes. a varasodás. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. Gyümölcse éretten arany- 135 . kevésbé aromatikus. bŒ levı. virágai fehérek. Ez viszont egy újabb ok.

Fája gyenge növekedésı. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. Mind közvetlen fogyasztásra. s szinte nélkülözhetetlen fajta. Fája gyengébb növekedésı. október eleje. húsa fehéres-sárga. Jól bírja a szállítást. igen tetszetŒs. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Kevésbé igényes. enyhén savas. édes. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. Keresztezését az USA-ban végezték. végén szedhetŒ. és kiváló a termŒképessége. hogy hullásra hajlamos. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. Szeptember végén. Vigyázzunk. perzselŒdésre nagyon érzékeny. húsa tömött. október elején szedhetŒ. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. a lisztharmatra alig érzékeny. aromatikus. Héja viaszos. mint a Deliciousé. Szeptember közepén. Fája közepesen erŒs növekedésı. színük fehéres-rózsaszín. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. Háztájiba. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. mert ha korán szedjük. virágai szintén. A háztáji kertekbe ajánlható. lédús. Parásodásra hajlamos. Lapított.sárga. Jonadel Szintén az USA-ból származik. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. 136 . mint a Jonathan. októbertŒl áprilisig fogyasztható. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. mint a Jonathán. kellemesen savanykás. október elején szedhetŒ. alapszíne világossárga. alakja kissé megnyúlt. világospiros. Mind a háztáji. Jól és rendszeresen terem. Nagyon jól szállítható és tárolható. sŒt még késŒbb is fogyasztható. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. Hátránya. Héja közepesen vastag. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. kicsit édes. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. rendszeresen és középkorán nyílnak. mint a Jonatháné. mint az alapfajtáé. mind feldolgozásra alkalmas. Levelei közepesen nagyok. A Jonathán után 8–10 nappal. DecembertŒl áprilisig. és rendszeresen jól terem. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. karcsú orsónak. Nagyon korán termŒre fordul. edzett fajta. napos oldalán élénkpirossal fedett. Húsa vajszínı. Korán termŒre fordul. Szedési ideje szeptember vége. lédús. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas.

sötétzöldek. szabályos. olvadó. az USA-ban nemesítették. Héjuk élénk szalmasárga. század végén. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. mérete. 137 . A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. Minden alakban nevelhetŒ.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. húsuk fehér. bár kicsit édesebb. majd Európát is meghódította. sötétzöldek. rendszeresen és bŒven terem. Augusztus végén. A melegebb vidékeket szereti. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. korán termŒre is fordul. bŒ levı. középnagyok. s ezt követŒen jól szállítható. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. Gyümölcse szép nagy. igen finom. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. bŒ levı. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. vajszerı. a napos oldalon barnásvörös. 1938-ban. betegségekre nem érzékeny. TermŒképessége jó. Virágai nagyok. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. Levelei középnagyok. középkorai virágai fehérek. ahol gyorsan elterjedt. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. szeptember elején érik. Körülbelül két hétig tárolhatók. Levelei középnagyok. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Húsa fehér. Gyümölcsének alakja. Törpefának nagyon alkalmas. ErŒteljes növekedésı. Augusztus közepén szedhetŒ. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. Egyike a legelterjedtebbeknek. igen finom. 10–14 nappal a Vilmos körte után. Héja sárgászöld. Színe bordópiros. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. Piacra augusztus végén szedjük. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. a csésze felé a legszélesebbek. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. Edzett fajta. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. a metszést jól tıri. Angliában fedezte fel egy tanító. Törpefát. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. Viszonylag korán termŒre fordul.

Levelei nagyok. Mind friss fogyasztásra. foltos. kiváló ízı. Fája középerŒs növekedésı. hosszúkás. megnyúltak. házikertbe egyaránt ajánlható. ElsŒrendı piaci körte. igen lédús. fehérek. olvadó. 138 . Szeptember végén szedjük. Gyümölcse nagy. Levelei nagyok. Termései leggyakrabban közepesek. apró rozsdás foltokkal. Gyümölcsösbe. Egész Európában termesztik. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. Héja zöldessárga. tipikus kobak alakú. Héjuk citromsárga. rozsdamázas. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. 1884 óta termesztik. bŒ levı. Húsa sárgásfehér. Conference Angliából származik. Gyümölcse közepes. s télen fogyasztjuk. Virágai nagyok. középnagyok. Húsa sárgásfehér. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. sötétzöldek. így a hosszabb szállítást is jól bírja. édeskés. sötétzöldek. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. amely körülbelül három hét alatt érik be. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Alapszíne világoszöld. Szeptember végén szedhetŒ. Levelei sötétzöldek. három hét alatt érik be. világháború után kezdett terjedni. Nagyon jó fajta. KözéperŒs növekedésı. Virágai fehérek.Solani-körte Csehországból származik. Virágai közepesek. kellemesen fıszeres. Nálunk az 1. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. Aránylag késŒn fordul termŒre. fehérek. ErŒteljes növekedésı fajta. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. fıszeres ízı.

hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. FŒleg Nyugat. A szedés után közvetlenül jól szállítható. körte alakú. olvadó. fehérek. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. Közepes növekedésı. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. finom. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. sötétzöldek. nagyon finom ízı. virágai kicsik. Közepes növekedésı. Nagyon jól lehet tárolni. világoszöldek. Gyümölcse középnagy. középvastagok. Levelei viszonylag nagyok. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. fıszeres ízı. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. Héja zöldesbarna. Nagyon jól szállítható és raktározható. nagyon jó. megnyúlt. Közepes növekedésı. Finom kompót készíthetŒ belŒle. februárig eltartható. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. 139 . fehérek. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. virágai közepesen nagyok. Október 15-e után szedjük. bŒ levı. Virágai középnagyok. Október második felében szedjük.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. Héja világoszöld vagy sárgászöld. Levelei középnagyok. Párizsi körte Franciaországból származik. Nálunk mind a háztáji kertekben.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. fehérek. Gyümölcse nagy. bŒ levı. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. héja világossárga. Szedési érése október közepére esik. vesszŒi hosszúak. BŒtermŒ fajta. húsa fehér. húsa fehéres. Franciaországból származik. húsa bŒ levı. barnásszürke színıek. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. decemberben beérik. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. levelei hosszúkásak.

hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. ami gazdag virágzásának. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. kellemesen édessavas. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. míg a fajtaköréhez tartozó. Sok tulajdon- 140 . oldalról kissé lapított. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. a napos oldalon pirossal színezett. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. kellŒen kemény. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. virágai nagyok. TermŒképessége magas. kissé rostos. Virágzási ideje közepes. friss fogyasztásra alkalmas fajta. Íze kellemesen aromatikus. Héjának alapszíne narancssárga. magbele édes. a napos oldalon kárminpirossal színezett. öntermékenyek. virágai törékenyek.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. Terméshozama viszonylag egyenletes. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. oldalról kissé lapított. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Gyümölcse gömbölyded. Gyümölcse gömbölyded. vesszŒi világos barna-pirosak. Eredete ismeretlen. Hússzíne narancssárga. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. aromadús. és elég korán fordul termŒre. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. Fája gyenge növekedésı. kissé rostos. ErŒteljes növekedésı. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. TermŒgallya világos szürkésbarna. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. jellegzetes zamatú. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Július vége felé érik. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. Íze nagyon finom. lédús. kemény. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. így további telepítésre ajánlhatók. tetszetŒs. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Magvaváló húsa szintén narancssárga. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. levelei. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. középnagy vagy nagy. Magürege tág. nagy. koronája kusza szerkezetı. jól alkalmazkodik. Említést érdemel az is.

finoman aromatikus. bŒ levı. A fajtajegyzékbe 1954ben került. majdnem fehérek. Korán kezd teremni. bŒ levı. Héjuk narancssárga. megnyúltak és oldalról lapítottak. ErŒteljesebb növekedésı. Jól bírja a szállítást. Levelei közepesen nagyok. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. termései nagyok. Mind közvetlen fogyasztásra. ErŒteljes növekedésı. jól viseli a szállítást. Virágai közepesen nagyok. A nagy termések gömbölydedek. Húsa narancssárga. bŒ levı. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. változó alakú. Mind közvetlen fogyasztásra. napos oldalán piros. virágai közepesen nagyok. intenzíven zöldek. Közepesen erŒteljes növekedésı. A meleg. Gyümölcse középnagy vagy nagy. öntermékenyek. héja citromsárga. középkései érésı. magvaváló. mind feldolgozásra alkalmas. Értékes tulajdonsága. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. fehérek. Húsuk narancssárga. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. napos területeken érzi jól magát. finom. Kisszeben környékérŒl származik. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott.ságában hasonlít a Magyar kajszira. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. levelei kisebbek. Július végétŒl augusztus elejéig érik. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. fehérek. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. magvaváló. Magvaváló húsa narancssárga. csak alulról rózsaszínıek. Július végén érik. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. A szállítást nagyon jól bírja. Mind közvetlen fogyasztásra. óriási elŒnye. levelei középnagyok. 141 . Ligeti óriás Magyar fajta. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. A meleg. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. hogy egy ideig tárolható is. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. mind feldolgozásra alkalmas. kissé rostos. Háztájiba. védett területeket szereti. aromatikus. mint a Magyar kajszi. mint a Magyar kajszi. Sabinovská Szlovákiából. virágai nagyok.

A köszméte termése álbogyó. jó vízgazdálkodású. a levelek szélesen felhajlók. Háztájiba. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. fényes vagy molyhos. sima. száraz fekvésı élŒhelyeket. Érdemes megemlíteni. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. Felülete sima. hosszúkás vagy tojás formájú. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. gömbölyı. így az északi fekvésı területeken. leginkább a laza. gömbölyded vagy ovális. 40–50 magot tartalmaz. pirosas. bokra felfelé növŒ. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. világoszöldek. Levelei nagyok. de alkalmas friss fogyasztásra is. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. házak közelében. szeles helyeket. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. Belseje húsos. illetve törzses mıvelésı köszmétét. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. friss fogyasztásra. TermŒképessége kiváló. Középkorán virágzik. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. Egyéves hajtásai vastagok. Az árnyékot jól tıri. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Fehér gyŒztes Angliából származik. Triumphant A XIX. ahol 1873-tól termesztik. világoszöld. levegŒs. Gyümölcse tojásdad. Nem kedveli a forró. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. mert vékony vacokburok veszi körül. ErŒs. sırı állású. sárgás vagy fehéres.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. korán nyílnak. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. Nagy. Színe fehéres-zöld. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. Termése nagy. Héja enyhén szŒrözött. sŒt nagyon erŒs növekedésı. hal- 142 . Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. hosszúak. hogy nem kedveli a huzatos. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. Nálunk most is nagyon elterjedt. Levelei sötétzöldek. Színe zöldes. Július 15-e után érik. Lady Delamare Angliából származik. Virágai középnagyok.

bogyói jól bírják a szállítást. de ha elegendŒ vizet kap. a vályogos homok. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. Egyéves hajtásai hosszúak. Virágai közepesek vagy nagyok. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. Kisebb virágai vannak. KözéperŒs. gömbölyded. vastagok. Egyéves hajtásai hosszúak. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. Termése világos vagy egészen sötétpiros. 1954-ben került jegyzékünkbe. sötétzöldek. Levelei középnagyok. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. 143 . Megbízhatóan. és biztosítsuk be az öntözést is. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. középvastagok. Britannia Angol eredetı fajta. szétterülŒ bokrot nevel. Telepítéskor vegyük figyelembe. bŒven terem. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. perspektivikus fajta. finoman szŒrözött. Viszonylag igényes fajta. Rendszeresen és gazdagon terem. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. kötöttebb talajt kedveli. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. így ugyanis a bokrot. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. A háztájiban törzses alakját termesztik. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. de egyenlŒtlenül érik. július második felében érik. Industria Skóciából származik. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. színe aranysárga. Július 15–20-a körül érik. A tápanyagban gazdag. fekete és fehér ribiszkefajtákat. általában július második hetében. Levelei nagyok. a homokon is jól fejlŒdik. Friss fogyasztásra.ványzöld. Bokra erŒs növekedésı. ezeket korán hozza. ovális. de a piros jobban tıri a meszet. majd sárga. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. Termése nagy. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. Megkülönböztetünk piros. világoszöldek.

elég tömöttek. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. Virágai középnagyok. Egész Európában elterjedt. tetszetŒsek. Fürtjei hosszúak. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. Gyümölcse nagyon jól szállítható. átlagosan 11–13 darab nagy. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. a virágai középnagyok. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Július 15-e után érik be. Bokra középnagy vagy nagy. hogy korai. Rondom Világhírı holland fajta. Vázágai vastagok. Virágai átlagos nagyságúak. július elején érik. A bogyó 144 . Ágrendszere felfelé törŒ. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. A fürtje középhosszú. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. Gyümölcse friss fogyasztásra. esetleg közepesek. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. A bogyók sötétpirosak. de különösen tartósításra alkalmas. esetleg annál kissé nagyobbak. Melegebb. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. Öntermékenysége kiváló. sötétpiros bogyót tartalmaz. zöldessárgák. Fürtjei nagyok. Egész Európában elterjedt. BŒven és rendszeresen terem. A bokra erŒs növekedésı. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. Fürtje középhosszú. lapítottan gömbölydedek. Losan „Csehszlovák” fajta. s a feldolgozóipar számára is értékes. nagyon termékeny fajta. A levelei nagyok. Összegzésként elmondhatjuk. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Bogyói nagyok. Hajtásrendszerére jellemzŒ. bŒ levıek. tömött. esetleg közepesek. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. igen egyenletesen érŒ.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. Korai fajta. sok termŒgallyal. június végén. Levelei nagyok. laza szerkezetı. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. magas ágrendszere eléggé tömött. kellemes zamatúak. 14–18 bogyóból állók.

BefŒttek készítésére kevésbé. Megérdemli. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. jól viseli a szállítást is. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. a nyitott fekvést.héja áttetszŒ. Húsa bŒ levı. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. mint a pirosak. ErŒs. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Házi és ipari feldolgozásra. világoszöld színıek. esetleg nagyok. erŒs növekedésı. széles. Silvergieter Holland eredetı fajta. 145 . Gazdagon és rendszeresen terem. Virágai közepesek. befŒzésre. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. Hosszú ideig Nyugat. Megérdemli. Nagyon jól terem. KözéperŒs. aránylag hosszúak. Vázágai erŒsek. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. jól kifejlett rügyekkel. Vázágai vastagok. Bogyója gömbölyı. kellemesen aromás. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. Bajmóci nemesítésı. TetszetŒs bokrot nevel. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. sárgásfehér. bŒ levı. erŒsen kékesfekete színı. Július elsŒ felében érik be. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Fürtjei hosszúak. s július 20-a után érnek be. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. megkívánja a meleget. Húsa finom. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Július 10–15-e körül érik. Közepesen erŒteljes növekedésı. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. középerŒs növekedésı.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. édes-savanykás ízı. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. Héja középvastag. vékony. levelei nagyok. Virágai és levelei közepesek. Primus Bajmócról származik. Konyhakertekbe. Minden évben bŒven terem. finom. teljesen beérve eléggé vékony. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. felfelé törŒ bokrot nevel. szirup vagy bor készítésére alkalmas. középhosszúak. bogyói nagyok. Elég korán és gazdagon virágzik. Levelei nagyok.

mind feldolgozásra alkalmas. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. A gyümölcs nagy. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. A nyirkosabb. bogyói nagyok. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. Malling Promise Angliából származó. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. 146 . Kiegyenlítetten és bŒven terem. A szállítást a bogyók jól viselik. közepesen vastagok. erŒteljes növekedésı. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. Bogyóit éretten is jól tartja. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek.Wellington XXX Angol fajta. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. tüskézettek. Bokra középerŒs növekedésı. Brödtorp Finnországból származik. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. kúp alakú. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. egyenlŒtlenek. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. Az egyéves hajtások hosszúak. Meszes. világosbarnák. A fürtök hosszúak. melyek július elsŒ napjaiban érnek be. Önmegporzó fajta.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. ElsŒsorban feldolgozásra. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. tápanyagban gazdag talajt kedveli. édeskés. Vannak egyszer és kétszer termŒk. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. szétterülŒ. gyengén zamatos. Vannak azonban sárga. Levelei és virágai is közepesen nagyok. A Malling Promise vesszŒi felállók. Nagy fürtı és nagy bogyójú. erŒsen sarjadó fajta. csúcsuknál visszahajlók. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. túléretten is kevésbé peregnek le. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. Bokra középerŒs növekedésı. középpiros.

kúp alakú. Bogyója igen nagy. amelyrŒl szeptember végén. július végén. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. KözéperŒs növekedésı. virágai középnagyok. sötétzöldek. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. ErŒteljes növekedésı. ElsŒ termését az egyszer termŒ. gyakran elágazók. erŒsen tüskés. gyengén sarjadzó. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. kúp alakú. kúp alakú. Remontáló. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. Virágai középnagyok vagy aprók. BŒtermŒ. Mind nyersfogyasztásra. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. 147 . középkésŒn nyílnak. mészklorózisra nem hajlamos. levelei nagyok. Levelei középnagyok vagy nagyok. egyenletesen érŒ. VesszŒje sötétbarna. mind mélyhıtésre alkalmas. Gyümölcsei aránylag nagyok. Malling Joy Angol eredetı. Gyümölcse sötétvörös. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. kemény és jó ízı. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. A környezetéhez jól alkalmazkodik. tızpirosak. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. október elején másodszor is szüretelhetünk.Malling Exploit Angliából származik. vesszŒi barnák. Gyümölcse mind feldolgozásra. A talajok iránt kevésbé igényes. középerŒs bokrú. hajtásai kevésbé tüskézettek. hosszúkás. ElŒnye. szeptemberben virágzat fejlŒdik. nagyon ízletes. Gyümölcse nagy. Az egyik legelterjedtebb fajta. levelei nagyok. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. hogy nagyon jól szállítható. Alkalmas nyersfogyasztásra. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. sötétvörös. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. sötétvörös. Gyümölcse nagy és kúp alakú. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. Rubin Bulgáriából származik. hosszúkás. Granát Bajmócról származik. színe sötétpiros. kompót és szörp készítésére is. erŒsen szŒrös. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. A részterméskék összetartása jó. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. sarjadzó növény. KözéperŒs növekedésı. szürkésbarnák. Gyümölcse közepesen nagy. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Nagyon késŒn érik. Lloyd George Angol eredetı. virágai szintén középnagyok. Érdemes mind a háztájiba. A szállításra eléggé érzékeny.

édes. vesszŒje sárgásbarna. sárga-narancssárga. erŒsen tüskés. Gyümölcse nagy. a legfiatalabb fajták egyike. Zeva II. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. KözéperŒs növekedésı. közepesen tüskés.július elsŒ felében érnek. 148 . Gyümölcse kemény. ErŒs növekedésı. sötétpiros. hogy érzékeny a betegségekre. Közepesen erŒteljes növekedésı. felfelé törŒ hajtásokkal. Gyümölcse kúp alakú. feldolgozásra egyaránt alkalmas. vesszŒi elágazók. középkésŒn érŒk. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. mind feldolgozásra alkalmas. Hátránya. Konyhakerti termesztésre javasolható. Svájci eredetı. hogy termése gyorsan túlérik. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. BŒtermŒ. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. vesszŒje merev. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Gépi betakarításra is alkalmas. Canby Az USA-ból származik. kúp alakú. JellemzŒ rá. közepes érésı fajta. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. Óriási elŒnye. nagyon tetszetŒs. már augusztus közepén érni kezd. Bogyói átlagos nagyságúak. levelei és virágai is középnagyok. hátránya viszont. Gyümölcse nagy vagy középnagy. kétszer termŒ málnafajta. Mind közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse nagyon jól szállítható. hogy Œszi termése korán. élénkvörös és kemény. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. Amber Nagyon erŒs növekedésı. közepes méretı. nagyon aromatikusak. késŒi érésı. Az USA-ból származik. Növekedése erŒs.

gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. Konyhakertbe. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. Virágai nagyok. napos. teljesen megérve barnáspiros. bŒ levı. Vannak átmeneti fajták is. 149 . Mind közvetlen fogyasztásra. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. a másikon kevésbé lapított. egyik oldalán jobban. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. Héja erŒs. de a seb gyorsan beszárad. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. tompán szıkülŒ végekkel. hosszúkásak. A meleg. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. ropogós cseresznyét. sötétzöldek. jó szerkezetı. Július közepe körül érik. a sajmeggy és a vadmeggy. mind ipari célokra felhasználható. de utána rendszeresen és bŒven terem. fehérek.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. szív alakú és kemény. sok festékanyaggal. kötött talajokon nem érzi jól magát. Gyümölcse nagy. A legjobb ropogós fajták egyike. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. fényes. a szállítást jól bírja. Jó mészellátottságot kíván. Viszonylag késŒn fordul termŒre. megreped. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. késŒbb gyengébb növekedésı. Közvetlen fogyasztásra. Érzékeny a tavaszi. középkoraiak. Húsa kemény. néha megnyúltabb. majd rendszeresen és bŒven terem. Virágai közepesek. Középkorán termŒre fordul. majdnem szív alakú. Hedelfingeni óriás Németországból származik. középkötött talajokat. A száraz. édes. ropogós. tápanyagban és humuszban gazdag. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. Íze enyhén fıszeres. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. nem túl párás. ennek ellenére telepítését háztájiba. virágzás körüli fagyokra. Kezdetben erŒs. majd gyengébb növekedésı. vagy színtelen. piros-sötétpiros. pirosas. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. szív alakú. fehérek. Levelei nagyok. Héja világospiros. Napóleoni ropogós Németországból származik. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. Kedveli a jó minŒségı. Levelei nagyok. mély rétegı. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. sötétzöldek. kellemes. Kezdetben erŒs. A gyümölcs húsának leve lehet színes. Húsa világossárga. s jól bírja a szállítást.

Július 10-e körül érik. 150 . KözéperŒs növekedésı. világos erezettel. Gyümölcsei nagyok. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. Nagy elŒnye. hogy korán termŒre fordul. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. Nagyon kellemes. s a gyümölcshús leve színes. majdnem szív alakúak. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. Levelei és fehér virágai is középnagyok. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz.Van Kanadából származik. Héja erŒs. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. Húsa kemény. KésŒn virágoznak. piros színı. s rendszeresen és bŒven terem. édeskés íze van. Mind közvetlen fogyasztásra. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. A szállítást nagyon jól bírja.

Melléklet 151 .

152 .

Box 72. Dunaszerdahely... O. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 . 2002 P. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó.

valamint a zöldség-. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani. hogy kinek és milyen célból. a zöldségek. gyümölcs.A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. milyen szándékkal íródott ez a könyv.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. Miklós Dénes kertészmérnök 160-. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 . a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->