Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy.Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.

TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 . szélviszonyok. korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet.

és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan.Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél. milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .

akik itt még piacra is tudnak termelni. azért. gyümölcs. a zöldségek. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. hogy kinek íródott ez a könyv. Bátran állíthatjuk.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. 5 . akiknek már van háztáji kertjük. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket. Reméljük tehát. és azoknak is. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. Van. valamint a zöldség-. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. vannak olyan családok. akinek a mai rohanó világban a pihenést.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. hogy mindenkinek. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. hogy néhány jó tanáccsal. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). Azoknak. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. Olyanok is akadnak. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. kikapcsolódást szolgálja. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében.

6 .

Tél 7 .

8 .

komposzttelephez essen közel. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok.és gyümölcsfélét termelünk. majd a szilvákat. A gyümölcsös. ha a gyümölcsfákat a déli. amennyire egy három. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. hanem többfélébŒl egy keveset. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. A rajz méretaránya lehet pl. majd a zöldséges helyét. ha nem csupán néhány zöldség. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres. bokrokat. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. mert akkor friss fogyasztásra. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. A zöldséges esetében vegyük figyelembe. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. fát külön is feltüntethetünk. a kút. az eset- 9 . hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei. Jegyezzük meg. s víznyerési lehetŒséghez.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot. Az a jó.5 méternek felel meg. Azok járnak el helyesen. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. illetve a vízcsap helyét. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. azzal kombinálva jelölhetjük ki. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. árnyékmentes terület legyen. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. kajszibarackot. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. 1:50-hez. Jelöljük be a gyümölcsös. akik a zöldség. Tartsuk szem elŒtt. s a jövŒben is megtartandó fákat.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. ringlókat. így késŒbb nem kell átültetni. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. az Œszibarack és a birs helyét. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. illetve az északi széleken helyezzük el.

A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. Almafára nyári. hanem a ház elé ültessük. Igaz. valamint az alanyok megválasztása. könnyen ápolható. Említsük meg. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. Ültessünk még meggyet. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. A sövény jó területkihasználást garantál. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. A háztáji gyümölcsösbe. A diófát pedig az udvarba ültessük. szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. néhány Œszibarack. Ha ez megvan. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. nemes birset. vízháztartásából. Nyári. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. fekete berkenyét. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. legalább egy kajszifa. ha egészségesek. Tegyük hozzá. avagy sövénynek kellene kinevelni. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. hordókertben. Œszi és téli érésı). melyet katlankoronával célszerı kinevelni. mert kedveli a szellŒs helyet. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. A körtére szintén nyári. A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. a meggybe cseresznye is kerülhet. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. de mutatósak is. és szép gyümölcsöt nevel. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. A cseresznyébe meggy és fordítva. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. csak törpefákat volna szabad ültetni. piramisban) néhány tŒ szamóca is.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. piros berkenyét és díszgalagonyát is.

A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. a hibásakat azonnal javítsuk ki. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. és a rügyek megfulladnak. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. zellert. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. hogy a dermedt. amire a háztartásban szükségünk van. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. A borosgazdáknak is van teendŒjük. mıtrágyákat és vetŒmagokat. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. tapasztalatait. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. Aki a maga termelte. metélŒ. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást.vagy közönséges vöröshagymát. Akinek gyümölcsfái vannak. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. 11 . Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. zsázsát is hajtathatunk. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest. élezzük meg. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. különleges ízéért. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. petrezselymet. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. vagy legalább szalmával. Ügyeljünk azonban. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. kemény fagyotól. BŒ egy nap még nem veszélyes. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. Télen gyakran van ónos esŒ. friss zöldjéért. Használjuk ki az elŒvetemény. fŒ. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

ökológiai tulajdonságait. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. fás metszésrŒl beszélünk. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. egyensúlyba hozni. mint a ritkítás. Nyugalmi idŒszakban. körténél. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. szilvánál stb. teherbíró korona kialakítására. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. Az almánál. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. a lombhullás és rügyfakadás között. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. a szellŒs. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. akkor késŒbb csak a fák termŒre. hanem suhángot telepítettünk. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár. Aszerint. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. Amennyiben nem koronás oltványt. Ez egész télen át végezhetŒ.lik. ha a csapadék-. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. vagyis fenntartó metszésére van szükség. 15 . Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le.

Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. A teljes ifjításnak ma. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. hogy sok gyökér. Így elérhetŒ. Fontos.Koronaritkító metszés Azt. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. hogy a korona ne váljon sırıvé. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. spirál alakban helyezkednek el. és a belsŒ részek felkopaszodnak. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez.vagy tŒsarjat hoz. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. Ha suhángot telepítettünk. részleges ifjításról beszélünk. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. nincs jelentŒsége. mert itt több a rejtett rügy. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. s koronájában sok vízhajtást nevel. vesszŒ maradjon sértetlenül. Ilyenkor nem egyszerre. beteg hajtásokat vágjuk ki. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. ritkító metszés segítségével érjük el. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. vázlata (Fejes nyomán) 16 . Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. sérült. hogy könnyen kezelhetŒ. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le.

mégpedig úgy.akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. hanem úgy. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. azaz koronába metsszük. Ügyeljünk rá. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. megnehezíti a szüretelést. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. akkor már nem vágjuk vissza. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Ha viszont nem elég fejlettek. mert ha magasabbra nŒ. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. hogy azok egyenesek legyenek. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. mégpedig áprilisban. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. Ha viszont a sudár már elérte a 2. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel.5–3 m-t. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. mint a nyugalmi idŒszakban. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. Ügyelnünk kell arra. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére.

kivéve. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. koronaformája. 70–80. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. így tehát a fa kúp alakú. neveljük a karcsú orsót. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. Ha az oltvány elágazása ideális. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. A sırın állókat ritkítsuk ki. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. ha gyengék. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is.

harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. Ilyenkor hajtás. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. A nevelés második. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. fejlett 19 . Ez azt jelenti. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. hogy segítségével alacsonyabb fák. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. vesszŒket távolítjuk el. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. ifjítás. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs.A második. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. sudár nélküli koronaforma. A megtartott. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. hogy a végálló. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája.és vesszŒritkítást végezzünk. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. Ezt úgy érhetjük el. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. mégpedig úgy. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. Vigyázzunk arra. Kísérletek bizonyítják.

a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. A mi körülményeink 20 . A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. különben hamar felkopaszodik. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. hogy azokat a vesszŒket. hogy katlanformát akarunk kialakítani. év tavaszán elŒtt elpusztul. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. erŒsségük szerint visszametsszük. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. miközben nem feledkezünk meg arról.rügy kifelé nézzen. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. vesszŒket eltávolítjuk. A meredek hajtásokat. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat.

amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen.5–4 méter. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen.és tŒtávolsága 3. Legjobb. Minél erŒsebb növekedésı a fajta. különösen a konkurenseket. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot. A többi vesszŒt. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. A fŒ és oldalvezéreket. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. tŒbŒl távolítsuk el. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 .között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. hogy mind a sor irányában. a törzsmagassága 60 cm. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. Sor. Ez az alma és a körte sövényformája. s minél gyöngébb növekedésı.

körülbelül 60. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális.5 vagy 3 x 2. A következŒ években hasonló elvek szerint. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. belterjesebb változata. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. a második körülbelül 30. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . folyamatosan alakítsuk ki a második. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére.4 m-es magasságával. Ha a fajta nehezen ágazik el. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. kivéve a sudár visszametszését. Ezeken ugyanis a halbordákhoz.7–2. Sor. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük.8 m körül van. Mindezt azért alakítjuk így. Magassága 2. erŒsebb metszése. illetve a következŒ ágemeleteket.rok továbbnevelését szolgálja. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. amelyek a termést hordozzák.5 m lehet. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen.és fŒ vezéreket. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. Ügyeljünk arra. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk. A két legfelsŒ emelet. ElŒnye. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk. akkor meg kell metszenünk az oldal. befejezzük a Palmetta nevelését.és tŒtávolsága 3 x 1. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva.

akkor 5–6 darab. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. illetve a suhángot. fokozatosan leváltott. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni.75 m magasságban e többsudaras. A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 . Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). akár 3 év alatt is felnevelhetjük. VégsŒ soron körülbelül 2. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. Így a sudárhajtás elágazik. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. s ott visszametszeni a sudarat. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el.zünk meg 7–10. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. A legfelsŒ. illetve csökkentésére szolgálhat. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza.

de az utóbbiak elŒnyösebbek.5–4 mm vastag huzalt. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. de ezeket ne vágjuk vissza. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. Fontos. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. 24 . A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. szem elŒtt tartva. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. Ha egyszerı támrendszert választunk.

akkor a sudármetszéskor. A Hungária-sövény nagy elŒnye.6 0. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon.5 0. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. 60 cm-rŒl 50-re. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel.5 0. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük.4 m 25 . Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány. Sor.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. bár ez szükség szerint növelhetŒ. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad.7 0. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t.

A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk.növekedésı. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. Németországból származik. tartsuk egyensúlyban. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. MegjegyzendŒ még. a törzs vonalának síkjában. Az oldalvesszŒket. a második. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. vízszintesbe kötözzük. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. Az utolsó emelet 2. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. harmadik évben jelentkeznek. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. s ott metsszük vissza a sudarat. Így minden egyes fán. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki.7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. Miután a termést leszüreteltük. létrejön 26 . illetve a suhángot. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak.

hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. tavasszal 27 . és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. A korai metszés elŒnye. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. ha arra kell felelniük. hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére. Természetesen mind a téli.a pótlóhajtások zónája. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja).

a beteg növények gyógyítására is. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. 28 . Ehhez tudni kell. Az érzékeny fajták (Ezerjó. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. Ha minŒségre törekszünk. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. a természeti adottságoktól. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. A téli metszés hátránya.nem könnyeznek a vesszŒk. atkák. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. a környezettŒl. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. hogy melyik fajta igényel rövid. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. a fajtától. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. Burgundi. bŒtermŒ borszŒlŒknél. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. A növényvédelem során a háztájiban. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. nincsen felesleges tápanyagveszteség. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. akkor több rügyet kell meghagyni. Kordon.és lugasmıveléshez termŒcsapos. ez a tulajdonképpeni védekezés. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. Leányka. vírusok. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. Szent LŒrinc-i). ha viszont nagy hozamot akarunk. A nagy fürtı. az alanytól. akkor kisebb a terhelés. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. A metszés során a tŒkén. talajviszonyoktól. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. rovarok. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. gombák.

fajtákat telepítsünk (pl. Azt is tudnunk kell. gesztenyét. diót. kórokozók áldozatává. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. A levágott. amelyek ott még nem fordultak elŒ. többek között a terep adottságait. szilvát. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. – Tudatosítani kell. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. Ezeket sohase hagyjuk a talajon. sajátosságait. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése.és tŒtávolság megválasztása is. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. évekig érezteti hatását. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. mert ott a kórokozók 29 . Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. a megfelelŒ szabályokat betartják. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. ezért legyengülnek. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. – Fontos a megfelelŒ sor. – Ismeretes. a száraz. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. Például az. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. Ügyeljünk rá. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. gyümölcsmúmiák. s az agrotechnikai mıveleteknél több. beteg ágak. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. Ne feledjük. magas talajvizı területek nem alkalmasak. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). mély fekvésı. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. meggyet.

vesszŒin vészelik át a telet. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. Hasznosságukat már régen felismerték. hogy minden rovarnak. kórokozók gyérítését szolgálja. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. rigók és más madárfajok.áttelelnek. lerázzuk. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. A papír redŒzetében. Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. kukacot 30 . tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. bogarat. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. vigyázva arra. biológiai és a kémiai. A bundásbogarak. közben elpusztítják a kártevŒt. vannak természetes ellenségei. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. fátyolkák. mikor még dermedtek. kórokozók. A biológiai védekezés alapja. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. gombának stb. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. mohák. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. lárváik itt kelnek ki. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. katicabogarak.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. A gyapjas. zuzmók spórái fordulnak elŒ. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. Régebben szalmából. Ilyenek a fürkészdarazsak. számukat egy bizonyos szinten tartják. a molyok ellen is védekezünk. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. A fák ápolása során a törzsrŒ1. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. Az öveket októberig kb. cinegék. A védekezésre akkor kerül sor. az énekesmadarak stb. BelŒle kb. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. Sok hernyót. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket.

a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. 31 . JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. és télen etessük Œket. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. de a szükségesnél nem többször permetezni.fogyasztanak el. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. akasszunk ki nekik faggyút. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. kórokozók ellenálló képességét. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). Tudatosítanunk kell. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. -öltözéket. Ha szükséges. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. kendert. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. amelyek során a kártevŒk távoltartására. hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. -kesztyıt. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. A magvakat (napraforgót. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. s végül. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. vállalni kell a kissé drágább. Barkácsoljunk olyan etetŒt. amelybe nem hull bele a hó. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. növeljük a kártevŒk. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk.

A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. szilva.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. de a felvett meleget sokáig megtartják. a köszméte. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). A köves. a meggy. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-. ásás elŒtt tŒzeget. mogyoró. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak.és hŒgazdálkodását. illetve tıri a kajszi. kötöttsége. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. Egyesítik magukban a homok. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. a levegŒ. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. gesztenye. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. málna. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. majd beszántjuk. mély. som. akkor úgy mıködnek. beássuk.és hŒháztartásuk.és agyagtalajok jó tulajdonságait. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. Ha sok vizet kapnak. gyorsan felmelegszenek. Vízháztartásukra jellemzŒ. füge. hogy milyen talajba kerül a facsemete. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. piros ribiszke. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. Pedig. cseresznye. de gyorsan le is hılnek.és a hŒgazdálkodásuk. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. körte. de nem mindig adják át a gyökereknek. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. birs. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. A jó. így nagyon fontos. naspolya és a meggy. munkánk kárba veszhet. komposztot terítünk felületükre. ha az Œszi szántás. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. fekete ribiszke. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. víz. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. a tápanyagot megkötik. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. kolloidális részekig) azért fontos. istállótrágyát. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. 32 . homokkal. az Œszibarack. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. azonban rossz a víz. ezért könnyen kiszáradnak. az alma. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki.

s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. fügének. ha eléri a 0. ahol a talajvíz szintje magasan van. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. KedvezŒtlen tényezŒ. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. mogyoró. közömbösek és savanyúak. gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. valamint a lecsapolt lápok helyén. Vannak közömbös – sem savanyú. kajszinak.5 m-t. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. szamóca. Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. málna és a szamóca. a dió. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. az alma és az áfonya. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. az alma. a fekete ribiszke és a meggy. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. szamóca. dió. a fekete ribiszke. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában.7–8. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. sem meszes – talajok is. gesztenye. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. mandulának. Az ilyen talajokat kedveli a málna. körte. málna. A magas mésztartalom azonban káros. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. a körte. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. az Œszibarack. Ez egyetlen fajnak sem kedvez.és magnéziumsók okozzák. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is.A nyirkosabb. például rontja a talajok vízgazdálkodását. birs.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. A közömbös talajok pH-ja 7. mogyoró. áfonya és a fekete ribiszke. A szikességet különbözŒ nátrium. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. a szilva. körte.és cseresznyefajtáknak. birs. Gyümölcsfáink a 4. 33 . Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy.

rózsatöveket tervezzünk. épülettörmelék található rajta. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. A gyökérmaradványok ui. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. A talajuntság sok tényezŒ okozta. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. túl magas) kerítést. jelöljük be az utakat. szŒlŒtŒkék. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. Az Œzek. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. üres szántóföld. a sorok közötti távolságot. Ez lehet egyszerıbb.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. menedékéül szolgálnak. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. a sorirányt. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. nagy mésztartalom. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. díszcserjéket.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. hogy pusztuló öreg fák. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. A gyökereket legjobban a terület géppel. rossz épület. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. a kút. Általában vas. akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. rossz megeredésben. fonott dróthálóból készíthetjük el. (Az utóbbi elŒnyösebb. akkor könnyı a dolgunk. Egyes esetekben (pl. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. A legjobb ellenszere az. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. Megtörténhet azonban az is. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. nyulak elleni védelmet pe- 34 . bokrok.

A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. vagy takarjuk le kartonpapírral. s azt alaposan benedvesítjük. A vetés utáni 10–11. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. hogy ott családunk jól érezze magát. tányérba. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. A növényeket addig tartsuk sötétben. zsenge lomblevelek. gazdagabb lesz a termésünk. Fogyasztható részei a szár. a rajta lévŒ két sziklevél. Fontos tudni. akkor az elsŒ. Jó minŒségı.vagy homokréteggel. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. apró magját télen – lapos edénybe. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. zöld vetésünk lesz. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. Ezután már bŒséges megvilágításra. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. Ha az edényünk vízáteresztŒ. napon már sırı. Fontos. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. mert ha sırın vetjük. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). s ha tovább engedjük nŒni. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. s azt is nyomkodjuk le. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. akkor ezen is termeszthetŒ. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. legjobban 20–22 °C-on növekszik. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. A vetés utáni 3–4. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. napfényre van szükségük. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor.dig az átlagos kerítés is biztosítja. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. hogy talaja jól átnedvesedjék. Ha pl. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. Barna. A maggal ne takarékoskodjunk. napon már megfigyelhetjük.

virágzáshoz azonban napfényt kíván. leves készíthetŒ belŒle. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. Felhasználása: íze a tormához hasonló. akkor március eleje és május közepe között vessük. Rövid tenyészidejı. de annál sokkal kellemesebb. egyéves növény.kénti vetés. ahol vadon is elŒfordul. Finom mártás. sŒt júliustól szeptemberig. mikor a hajtásai zsengék. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére. levelesek. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. ezért elŒ. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. Ha magtermesztés a célunk. ügyeljünk rá.) köztesként is vethetjük. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. mert egyesek a Közel-Keletre. A talaj iránt kevésbé igényes. Közepesen melegigényes. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. így a letermett állomány helyébe mindig új lép.és utónövényként is termeszthetŒ. a városi házak balkonjain is megél. Mivel tenyészideje csak 3. enyhébb. s ezt nehéz letisztítani. Erkélyládákban. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. ollóval vágjuk le.5–4 hónap. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. Szabad földbe. csípŒs. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. könnyen termeszthetŒ. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. Még a sovány talajokon is megél. mert enélkül rosszul kel. ElŒször az alacsonyabb. A nyári vetést öntöznünk kell. Nem túl magas növények közé (bab. Magas C-vitamin-tartalma van. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. 36 . 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. A nálunk forgalmazott. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. bármikor fogyasztható. helyre vetjük. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. ne húzzuk ki az egész növényt. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. dúsak. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. gyökérzöldségek stb. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben.

ezért olyan fontos a konyhában. gyógyító. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. egészségünk megŒrzését.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. száraz. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. szárát és a magvakat is.és kísérŒveteményként is beiktathatjuk.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. köztesként a legjobb. Gyógy. Esetében feltınŒ. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. mert az elvirágzás sorrendje szerint. elŒ-. hogy minden vele szomszédos növény – pl. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. az uborka. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket. beleértve gyökerét. Az egynyári gyógy. Jó közérzetünket. a cukkini vagy az édeskömény. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. Érdemes megjegyezni. hogy 37 . mint az uborka. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. Képesek ugyanis arra. szakaszosan érik. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. külön sort.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. A gyógy. védelmét. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. A magokat folyamatosan szedjük. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. hogy a fıszerek királynŒje.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. a cékla. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. ahol a növény minden része használható. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. hogy nem igényelnek külön helyet. a tápanyagok visszapótlását.

KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. Tudományosan is bizonyítást nyert. ha szegélynövényként használjuk. A konyhában nélkülözhetetlenek. hogy egyes betegségekre fogékony. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek. ErŒsítik a gyomoridegeket. tehát fertŒtlenítenek. nélkülözhetetlen a konyhában. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. A vöröshagyma (Allium cepa). A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. Annak dacára. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. Jó partnere a hagymának. A petrezselyem (Petroselinum crispum). étvágygerjesztŒk. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. és bŒven terem. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. Csökkentik a vér cukortartalmát. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. salaktalanítják a szervezetet. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. ahova a káposztát fogjuk ültetni. hogy elriasztja a fonálférgeket. gyomlálása. A zöldségeskertben megvan a veszélye. de leginkább a paradicsomnak. és még a szomszédokat is védi. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. A zellert azokba a sorokba vessük. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. nem lepi meg korán a lisztharmat. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. 38 .a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. közben védik a szamócát. a sorok tisztítása. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. hogy nagyon eluralkodik.

Tavasz 39 .

40 .

– sárgarépa. MegemlítendŒ még. retket. A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. petrezselyem. zellert. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. mert a növény saját igénye szerint. ami bizony ott nem könnyı feladat. általános szabály. paradicsomot. paprikát. dinnyét. petrezselymet. paradicsom. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. tököt. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. salátát és spenótot. zeller (ernyŒsök). vetésváltónak nevezzük. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica. fokhagymát és vöröshagymát.és dinnyefélék (kabakosok). paprika. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. endívia (fészkesvirágúak). Figyelembe kell vennünk azt is. uborkát. cikória. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. tök. – paprika. a fejes és a kelkáposzta. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. bimbós kel.és fokhagymát. – káposztafélék. karfiol. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. zellert. retekfélék (keresztesvirágúak). – saláta. – az összes hagymaféle (hagymafélék). Követésre érdemes. burgonyát. Ha viszont sikerül. sárgarépát. – uborka. karalábé.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. lencse (hüvelyesek). Helyes. 41 . Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. Erre azért van szükség. burgonya. kártevŒk. bab. Egy családba tartoznak a: – borsó. vörös. burgonya (burgonyafélék).

fejes saláta. a kelés egyenletesebb. A jó gazda már télen felkészül az évre. a sóska. A nyári vetési idŒszak hosszabb. ilyen például. Csak néhány olyan eset van. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét.és a görögdinnyét. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. majd áttelel. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. valamint a céklát.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. ritkítással érjük el. Így vethetjük a sárgarépát. Egy fészekbe több magot is teszünk. a nyári retket és a káposztaféléket. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. babot. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. sárga- 42 . és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. Vetjük tehát a sárga. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. paprikát. mikor már rá lehet menni a földre. csemegekukoricát. amikor ez a mód indokolt. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. kis edénybe vetjük. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. paradicsomot. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. kevesebb csíra fullad meg. petrezselymet és a borsót is. spenót. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. a cékla és a csemegekukorica. az uborkát. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. a sütŒtököt. Nagyon fontos a vetés ideje. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. petrezselyem. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. például a sárgarépa.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. hónapos retek. duggathatók a hagymafélék és a borsó. a spenót. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. korai burgonyát. Ha lehet. sóska magjai vethetŒk. fészekbe és szórva történhet. Sokkal jobb a sorba vetés. vagy ha a magot ládikóba. a tököt. a szórást ne alkalmazzuk. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. az áttelelŒ kelkáposzta. a kései burgonya. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. A vetés sorba.

Döntésünknél figyelembe kell venni. ha tudjuk. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. Arra azonban ügyeljünk. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. tök. mint a csíráztató tálban. kötött talajba. a bab és a csemegekukorica. Kis tálkába. burgonyát. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. száraz idŒben ennél mélyebben. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. hogy melyik növény magjából kb. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban.dinnyét. Továbbá jó.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. azzal is számoljunk. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. bár a kabakosok (dinnye. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. a spárga. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. Ezután döntsük el. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít. tehát még kevesebb kel ki. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. Ha bármilyen okból 43 .és a sütŒtököt. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg.5–3 1. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. hogy megszámoljuk. A vetés sırıségére nincs általános szabály. Laza talajba. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni.

nyári salátát. fŒ. tavaszi saláta. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. zöldbabot. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . tavaszi spenót sorai közé. persze ha az idŒjárás is kedvez. sárgadinnyét. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. nyári káposztaféléket. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. görögdinnyét. megkezdhetjük a vetést. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. ezeket még követhetik a kései. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. csemegekukoricát. egy évben akár háromszor is „arathatunk”. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. hónapos retek. Például a betakarított áttelelŒ saláta. már vethetjük az uborkát. korai karalábé.siettetni akarjuk a kelést. zöldhagyma.és utóvetemények váltását. MegfelelŒ tervezéssel. Œsszel beérŒ növények. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

tehát a nedvkeringés már megindult. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. Nálunk a 2. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. Az ilyen oltások ideje akkor van. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. még akkor is. Ezek a fák azonban megmenthetŒk. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. s akár májusig is kitolódhat. mint régente. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . Ezt érdemes akkor is alkalmazni.

azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. Ha elhatároztuk az átoltást. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. Azok az ágak. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. így a fa koronája alul is lombosabb lesz.lással. viszont minél idŒsebb a fa. A károsodást már a tél végén láthatjuk. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. a szilvánál tovább is. érdemes Œket átoltanunk. Minél vastagabb a fa törzse. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. kiiktatva a sebes részt. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. életerŒs. akkor sokáig ne halogassuk. annál több ágat kell beoltani. a levágás után azonnal átolthatók. amelyek a sebet átérik. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. TermŒfák átoltása Sajnos. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. Ha észrevesszük. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. amelyek kevés. nem kopaszodik fel. mégpedig úgy. Mikor mindezzel megvagyunk. ügyelve arra. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. annál több vesszŒt oltunk. 50 . Azt azonban jegyezzük meg. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. jó gyökérzettel. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. vesszŒket is átolthatjuk. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. annál biztosabb a siker. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. Érdemes megjegyezni. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. Mikor eljön az oltás ideje. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. hogy csak az egészséges. így. és így a seb beforrhat. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). mert minél fiatalabb a fa. Ha lehet. hogy lássék a zöld háncsréteg.

és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. A sebeket oltóviasszal kenjük be.Az idŒsebb. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk. A talajhoz közeli. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. Ennek több elŒnye van. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. s ha kell. héj alá oltással. a vegyszeres kezelés. fŒleg a köszméte és a ribiszke. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. hanem törzses fácskaként termesszük. a szedés könnyebb. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. Ha erŒs a fánk. majd az új hajtásait. További elŒny. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése. a vastagabbakat lapozással. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. úgynevezett szívóhajtást. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. amelyeknek bél és fa része 51 . A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. hogy a madaraktól megóvjuk. kecskeláb ékeléssel. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. ezt ismételjük meg. A vesszŒket párosítással. Ezek arra valók. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. mint az ifjítás utáni azonnali oltás.

8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. Ekkor végezzük el az oltást. középen 1. néhány óráig vagy max.vagy gyapjúfonállal. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. 1 napig tárolhatjuk.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. de elvégezhetjük alacsonyabban is. A metszfelületek egy vágással készüljenek. napsütötte részébŒl szedni. hıtött térben. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. PVC-szalaggal bekötjük. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. vízszintes vágással elmetsszük. hogy a hajtás kb. Arra kell törekednünk. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. a levél felett végzett. Ezután következhet a zöldoltás. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. Hogy a vízveszteséget csökkentsük. és ne szennyezŒdjenek. Az alany hajtását egy.szemmel láthatóan még nem különült el. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. 1–1. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . pamut. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le. a raffiakötés a hajtást bevágja. így ui. Ha a hajtás növekedésnek indult. így rögzítve azt. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. A vadhajtásról az oldal. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. majd az éket a hasítékba illesztjük. Ezután az oltást puha raffiával. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad.5–2 cm mélyen behasítjuk. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. ami az eredés biztos jele.

Sundhaven-. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. legjobbak. Nagyon könnyen emészthetŒ. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. mint Œsszel. és tavasszal a fa nem hajt ki. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. A kötés legyen szoros.és Délnyugat-Kína. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. Ne takarékoskodjunk a vízzel. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni. a víz. A hŒmérsékletre. talajra. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. Eredeti termŒkörzetei Észak. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. Basudint. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. legalább 60 cm mély. Az a legjobb.és tápanyagellátásra eléggé igényes. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. Redhaven-. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. Nálunk a Halehaven-. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. és azonnal elültetjük. Orthocidot) is tehetünk. de a vékony. 53 . A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja.alanyon készített hasítékba. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni.

erŒteljes növekedésı fajta. feldolgozásra is alkalmas. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. kárminpiros fedéssel. kárminpiros fedŒszínnel. és nagyon jól szállítható. sárga. Gyümölcse közepes vagy nagy. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. jellegzetes aromájú. héja közepes vastagságú. Augusztus 20-a körül érik. virágai kicsik. Héja sárga vagy sárgászöld. Közvetlen fogyasztásra. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. néha késŒbb érik. sárga. sárga alapszínı. amely a gyümölcs 54 . virágai kicsik. a magjánál pirosas. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. levelei középnagyok. Meleg fekvésı területekre való. a napos oldalon sötétpiros. Közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse nagy. A kiültetés után növekedése erŒteljes. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Húsa sárga. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. finom. A fa koronája nagy.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. TermŒképessége kiváló. Levelei nagyok. hogy jól szállítható. nagy elŒnye. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. de annál egy héttel korábban érik. sötétzöldek. Augusztus elsŒ felében. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. sırı. virágai kicsik. magvaváló. virágai kicsik. Húsa sárga. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. magvaváló. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. Nagy elŒnye. héja közepesen vastag. Közepesen erŒteljes növésı. Fairhaven Amerikai fajta. aszimmetrikusak. Szintén Amerikából származik. héja közepesen vastag. Gresthaven Észak-Amerikából származik. nagyon finom. Húsa sárga. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. a magja körül pirosas. Levelei középnagyok vagy nagyok. Levelei nagyok.

a magközelben pirosas. A Redhaven után 30–32 nappal érik.70–80 %-ára kiterjed. levelei nagyok. Növekedési erélye közepes. észak-amerikai fajta. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. virágai kicsik. FedŒszíne narancssárga. levelei nagyok. Halehaven Önmegporzó. feldolgozásra egyaránt alkalmas. kemény. a magközelben pirosas. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. mind közvetlen fogyasztásra. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. Levelei nagyok. Sárga húsa kemény. ElŒnye. 55 . sötétzöldek. virágai kicsik. ErŒteljes növekedésı. hogy jól szállítható. Növekedése nagyon erŒteljes. virágai is nagyok. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. már vagy negyven éve telepíthetŒ. sötétzöldek. virágai nagyok. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. Önmegporzó és közepesen ellenálló. hogy melegigényes. Húsa világossárga. Húsa aranysárga. Burbank July Elberta Közepesen kései. sárga vagy narancssárga. finoman rostos. Tudni kell róla. szeptember elején érik. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. Augusztus végén. Húsa narancssárga. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. korán termŒre forduló. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Levelei középnagyok. színe narancssárga. Termése közepesen nagy. A növekedése nagyon erŒteljes. pirosas fedŒszínnel. Termése közepesen nagy vagy nagy. a Halehaven magonca. héja vékony. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. és nagyon jól szállítható. Gyümölcse nagy. Az öntözést nagyon meghálálja. Házikertbe. így csak elŒvigyázatosan szállítható. Jó róla tudni. 130–180 grammos. negyede általában bepirosodik. Közvetlen fogyasztásra. hogy érzékeny a nyomásra. Termése közepes vagy nagy. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. mind konzerválásra alkalmas. sötétzöldek. észak-amerikai fajta. Augusztus végén érik. kemény. Hozama vetekszik a Redhavenéval. Dixired Észak-amerikai származású. Rendszeresen terem. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.

és így termésük szakaszossá válik. A rügyekrŒl tudni kel. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. nyársakon hozza termését. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. teljes termŒvesszŒk. A klasszikus metszésformákat (váltó. néhány év alatt felkopaszodna. a termŒfelület növelését is szolgálja. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. termŒrügyekkel végig berakott. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. A legértékesebb részek az ún.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. Bármilyen koronaformát választunk.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. Ha nem metszenénk a fát.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. Alapelv. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön. ahol a fajta. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. egyvesszŒs és hosszú metszést. Az oldalsó vázágakon. elpusztulnak. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. hogy csak egy évig élnek. Ott alkalmazzuk. szükségessé válhat a váltó. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. A jó termŒvesszŒ piros szárú. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. A váltómetszés három sebzéssel jár. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. s ha nem hajtanak ki. Ezt megelŒzendŒ. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt. Ügyeljünk arra. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. ceruzánál vastagabb. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. teljes termŒvesszŒk.és a hosszú metszés között).

majd leívelŒdik. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. hogy nem éves vesszŒn. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek.egyik vesszŒ. hogy kevésbé munkaigényes. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). hanem gallyon végezzük. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. Bekurtítás nincs. termést hoz. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). és mindössze egy sebet kell ejteni. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. Maradnak a közepesen erŒs. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. A hosszú metszés elŒnye. Lényege a ritkítás. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet.

A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. Ennél fontosabb. csak fagymentes napot kell választani a munkára. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. annak tudnia kell. mert ezek hozzák a termést. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. hogy a bokor ne sırısödjön be. a többit eltávolítjuk. örvösen helyezkednek el. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. Itt jegyezzük meg. ne vénüljön el. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye.ben. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. ezért he- 58 . Korán fakad. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. mint a fekete ribiszkénél. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos.

A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. Itt sudarat ne hagyjunk. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. Ez abból következik. A 59 . Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. A második évben összesen 4–5. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. A vázágakon található letermett részeket. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell. rendszeresen ritkítani kell. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk.

Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı.nyárinak viszont elŒnye. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. Úgy kell metszeni Œket. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. ha túl hosszúak vagy görbék. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. 60 . ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. a többit kitörjük. hogy a bokor szellŒs. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. Mindig azon legyünk. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. már csupán arról kell gondoskodnunk. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. Ügyeljünk rá. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. Jó tudni. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. ifjítani kell. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. és az egész növény pusztulását okozzák. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. és szép. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk.

vagy bordóilével permetezzünk. a rossz tápanyag. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. elsŒsorban a Verticillium kártételének. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést.és vízellátást. a lombozat sárgulását. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói. a felette levŒ részek elhalnak. ami korai lombhullást okoz. majd száradását okozza. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. A betegség komplex jellegı. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. a Gnomoniától. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. fasebkátrány). ollót – fertŒtlenítsük. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. a háncs. 61 . A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. amelyért a kórokozók felelŒsek. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. Ãk a különbözŒ kórokozók. bŒ termés. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. és minden olyan gombabetegségtŒl. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. fémmentes festék. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat.) okolja. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. az életfolyamatok defektusait. tehát nemcsak egy. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. a farész ezeken a helyeken barnult.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. a kambium. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. Megtörténik.

augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. ha néhány általános érvényı. Bebizonyosodott. felületes. ez egyúttal pazarlást is jelent. de le is égetik a növényt. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. Nem árt ezért. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. 62 . hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. – Permetezés közben dohányozni. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. sŒt fennáll az a veszély. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. mert a szer egy része veszendŒbe megy. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek.Évtizedeken keresztül a nyár vége. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. az emberre és a környezetre is mérgezŒ. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. MegjegyzendŒ. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. a vegetáció kezdeti szakaszában. míg a nagy melegben perzselnek. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. Szeles idŒben ne permetezzünk. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal.

az élŒvilág védelmét – is.1 % 0. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret.5 10 5 2. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej.05 % 0.és a szájnyílás nyálkahártyájának. talaj. azaz a napok száma.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. alaposan tisztálkodjon meg. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni.5 % 0. amely az egész arcunkat védi.5 1 2 3 4 5 7. g. amennyit még aznap estig fel tudunk használni.5 % 3 % 1 0.5 5 10 15 20 25 37. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 .0 % 1. a levegŒ. ezért használjunk sapkát vagy kalapot.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata.– Mindig csak annyi szert készítsünk. a haj védelmét. – A munka végeztével mindenki. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. – Ügyeljünk rá. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is. s azt csak akkor távolítsuk el.4 % 0. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni.5 25 50 75 100 125 187. Különösen ügyeljünk az orr. illetve környékének megtisztítására.3 % 0. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk. 1 dl = 100 ml. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük. illetve a betakarítás közti idŒ.75 % 1. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni.2 % 0.

rosszullétet érezne. hányingert. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is.vagy szilvamoly ellen védekezünk. ha alma. költséges.szárú gumikesztyı. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. s egyenként permetezzük. mégpedig hŒkisugárzás útján. védekezni. ha például a varasodás. 64 . A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. Az elsŒ esetben hideg. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. Már metszéskor gondoljunk arra. A passzív módszer az. virágokat. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. TenyészidŒben is így járjunk el. Ha kombinált permetlevet használunk. illetve szórófejeket használjuk. kesztyıt. az álarcot. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. ún. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. A ruházatunkat. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. amikor a mély fekvésı. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. ha lisztharmat ellen permetezünk. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. és az egyik szert finom. azonnal forduljon orvoshoz. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. és sok esetben nem is eredményes. Sokan nem gondolnak arra. megül. Az egyik a szállított (advektív). erŒs fejfájást. a legmagasabb pontról lefelé haladva. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. méghozzá gazdaságosan.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

A bab táplálkozási értéke nagy. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. Szlovákia déli részein a babot. mind a szárazbab melegigényes növény. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. Ha sorosan vetünk. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. Mind a zöld-. mégpedig novemberben. nem kötnek jól. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. Így a gúla szilárdabban tart. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). vagy sorokba vetjük. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. s vízigényük is nagy. idŒjárástól függŒen. amikor a talaj már kissé fagyott. 68 . Érdemes megemlíteni. Ha kevés vizet kapnak. Kötött talajban 3–4. A szárazbab hosszabb. ha könnyen melegszik. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. A laza szerkezetı. Megemlítjük. A kötött talaj csak akkor jó. Európába a XVI. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. de ez nem is szükséges. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe.és szárazbabot. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. A babok csoportosításának számtalan módja van. A vetés ideje akkor jön el. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. mert jól tıri a fagyokat. Ügyeljünk rá. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. május közepén vetjük. hogy megduzzadjanak. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). s így másodterményként is felhasználható. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. a hidegre nagyon érzékeny. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. akkor a sortávolság 40. a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. ha a gyökere már ceruza vastagságú. száraz legyen. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. században került.A korai petrezselymet akkor szedjük. május elsŒ felében. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük.

súlya 6–8 dkg. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. 8 hétig tart. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. Erre a célra a 10–12 °C-os. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. ne ültessük. árnyékban lombozata megnyúlik. világos helyiségek alkalmasak. mivel fagyérzékeny. A mıveletet üvegezett verandákon. Túl korán. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. A korai burgonya legjobban a könnyı. Általában akkor fogjunk hozzá. ami kb. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. korán felmelegedŒ vályogtalajt. legolcsóbb energiaforrás is. fóliasátorban is elvégezhetjük. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. melynek átmérŒje 4–7 cm. A zöldségfélék közül a legfontosabb. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. fŒzeléket készíthetünk. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. például csemegekukoricával is. A babból levest. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. A cél az. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. József idejében kezdŒdött. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. így nem szóródik ki belŒle a szem. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. közepe. vastag csírák legyenek. JelentŒs mennyiségı C. Ellene a legjobb védekezés. 69 . A karóbab futtatható kerítésre is.és B-vitamint tartalmaz. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. tápanyagokban gazdag. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. homokos. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. Ültethetjük köztesként. Fényigénye jelentŒs. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet.

Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. Svatava. hogy a hajtások mellé friss. Dita. s persze. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. A növény 2–3 hét múlva kel ki. nyirkos föld kerüljön. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. a kötŒdés elŒkészítésére. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. Ha lehetŒségünk van rá. Koruna. húspiros lárvák kelnek ki. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. Boubín. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. középkötött talajon 9–10. Radka. Lukava. Krista.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. a hazai Eta. Rersy és a német Gloria. a holland Ausonia. Karla. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. Zlata és a holland Desirée. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. Oreb. Karin. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Nora. megsemmisítése. Ostara. csírájukkal felfelé helyezzük el. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. Pedig diabetikus eledel 70 . sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Kam˘k és a Zvíkov. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. A leveleken sok petét raknak. A sortávolság 70 cm legyen. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. mikor a gumók elérik a diónagyságot. a német Adretta és Tempora. közepén jelennek meg. Homoktalajon 11–13. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. Krasa. Iva. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı.

nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. BŒven termŒ. Európába a XVII. amennyit éppen fel akarunk használni. Könnyen emészthetŒ. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. mert felszínük ripacsos. a 71 . Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. Spenót A spenót Iránból. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. ha túl sırın lennének az új növények. A növény kezdetben lassan nŒ. század során került Észak-Amerikából. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. sok C. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. ahol a talajvíz szintje mélyebben van. Ha kevés a gumónk. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. május elején. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk. Mivel ellenálló növény. Az arabok elŒször Afrikába. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. Mivel rövid tenyészidejı. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk.és foszfortartalma jelentŒs. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. Afganisztánból származik. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. a gumók fokozatosan aprókká válnak. s viszonylag nehezen tisztíthatók. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). ha mindig annyi gumót szedünk. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2).és B2-vitamint tartalmaz. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. majd Európába juttatták el. A gumók húsa fehér. 13–16 cm mélyre kerüljenek. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. A legjobb azonban. Abban az esetben.

Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén.és utónövényként is szerepelhet. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. A sortávolság 20. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke.és Közép-Amerika. régóta termesztett fajta. BŒven található benne foszfor. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. köztesként tököt. amint a talaj felengedett. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. hogy a kisebbek még nŒhessenek. KésŒbbi tavaszi szedésre. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. sŒt még köztes növény is lehet. azonnal vethetünk. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik.és utó-. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. akkor utána feltétlenül végezzük el. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. Termesztése azért is indokolt. Vízigényes. Mindig a nagy leveleket tépjük le. Viroflay. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. A kukoricában sok a karotin. mert elŒ. A cse- 72 . ha ezt elŒtte elmulasztanánk. Œszi salátát. mély rétegı. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. szeptember elején. retek. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. de salátának is elkészíthetŒ. században kezdték el termeszteni. a vetési mélység 2–3 cm legyen. majd elsimítjuk. LegelŒnyösebb. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. Industria. vas és mész is. A középkötött. Az utóbbi Franciaországból származó. Nagy elŒnye. energiadús. A korai borsó. Nagyobb területen csak a XVIII. Fényigénye nagy. A kukorica hŒigényes növény. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. betegsége nincs. Ízét cukortartalma határozza meg.és káliumtartalmú mıtrágyákra. Az év során három szakaszban is vethetjük.vetésforgóban elŒ. Herkules. saláta. A talajt a vetés elŒtt felássuk. friss állapotban a C-vitamin is. KedvezŒen reagál a nitrogén. tejes szemekben van. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. Legismertebb fajtái a Matador. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. hogy komoly kártevŒje. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. babot is. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. A legtöbb cukor a zsenge.

Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. Jó elŒterménye lehet a retek. Magját cserépbe vagy ládába. Kötött talajon 5–6. MidenekelŒtt a középkötött. karalábé. májusban vetjük. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. Ne ültessük sırıre. A szemek héját körömmel felszakítva. meghálálja az elegendŒ nedvességet. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. mint a csemegekukoricáé. ez bármely fiatal részt megtámadhat. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. A XIX. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. ha a csöveket hajnalban törjük. s hıvös helyre tesszük. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. Érdemes megemlíteni. A nagyon laza. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. háromszor kell. kissé meszes talajokat szereti. terméshozama pedig kisebb. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. mint a csemegekukoricát. Hideg talajba semmiképpen se vessük. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola.és B2-vitamint tartalmaz. Tenyészideje rövidebb. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. tárolhatósága így jobb. Legjobb. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. A sorok egymástól 40. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. ne sajnáljuk a fáradságot. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. de inkább május elején vessük. Szárazanyag-tartalma nagy.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. Ha szárazság van. B1. mint más káposztafélékéé. fejes saláta. sŒt el is pusztul. a gyomtalanítás. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. fajtától függŒen. Kapálnunk általában kétszer. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. mert viszonylag sok fényt igényel. mert csak elfekszik a mag. a magasabbakat 60 x 70 73 . században nemesítették ki Belgiumban. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. így szedése is folyamatosan történhet.

jelentŒs C-vitamin tartalma van. Téli zöldség. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. A szedést akkor kezdjük meg. akkor február végén melegágyba vessük. 30 x 30 cm-es távolságban. szabad földi ágyba vetjük. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki.cm-es kötésben ültessük. kb. jól fejlett erezettel. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. Ãszi-téli felhasználásra június elején. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. szorosan egymás mellett. állandó helyre ültetni. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. Sok vizet kíván. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. Folyamatosan szedhetŒ. Másodnövényként termesztjük. Ha nyári fogyasztásra termelünk. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). mert hosszú nappalon magszárba megy. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. A palántákat így július közepétŒl lehet. igen jó és bŒ vitaminforrás. kissé kesernyés. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. Levelei nagyok. akkor a pincében. 74 . ha beköszönt a tél. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. Brokkoli A karfiol közeli rokona. tövestül. rendszeresen öntözzük. Szedése akkor kezdhetŒ. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. homokba ültetve tárolható. A bimbóskel igen fagyálló. innen március végén ültessük ki a szabadba. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. Két-három hét múlva. július elején a lomb levágható és fogyasztható. Másodterményként termesztik. Závitka.

Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. inkább elterülŒ. ÉvelŒ növény. A fügebokor koronáját. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. könnyen és jól megerednek. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. Egyszerıbb azonban. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. rengeteg karotint tartalmaz. levesnek fogyasztható. A cikória leve kissé kesernyés. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. itt a sötétben nŒnek ki. pincébe ültetjük ki. a téli hónapok friss salátája. szalmával oldhatjuk meg. amely 5–7 ágból álljon. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. enyhén ecetes vízbe. Lakásban is hajtatható. Halvány tŒrózsái. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. A nyirkos. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. de a termés kiegyenlítetlen 75 . A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. a köves. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. Salátának. száraz helyeken is jól érzi magát. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. A fügebokor a talajra nem igényes. A fügét nálunk sokan nem metszik. ha cserépbe. Májusban. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. és azt ültetjük el. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. földdel takarjuk le. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. Laza szerkezetet. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. fokozatosan neveljük ki. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ.

A metszés optimális idŒpontja május eleje. Akkor érett. jellegzetes zamata van. mert nem utóérŒ. ha a növényt elágazások. de kitınŒ befŒtt. amikor a nedvkeringés már megindult. Frissen is fogyasztható. Így egyúttal ritkítást is végzünk. sŒt bor is készíthetŒ belŒle. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. A füge nagyon finom gyümölcs. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. 76 .lesz. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. Csak éretten szedjük. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. dzsem. Fügebokrunk hosszú. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást.

Nyár .

.

A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. Ügyeljünk rá. A szüretre. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. A szüret ne érjen véget a betakarítással. A szamócát legjobb másnaponként szedni.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. mikor a gyümölcs felülete már száraz. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. hasadt és törött koronarészeket. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. Ismerkedjünk meg ezekkel. de még a teljes érés elŒtt. A leszedett szamócát árnyékos. zölden szedjük. akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. úgy. hıvös helyre. HıtŒszekrényben. A köszméte kényes gyümölcs. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. 79 . mert könnyen megfonnyad. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. Túlérve hajlamos a hullásra. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. Egyéb célra (lének. Ha piacra. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. a jövŒ évi termés alapjai. 1 °C-on. bornak. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. Az íz. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. hogy a termŒnyársak. legfeljebb két hétig tart. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig. ne sérüljenek meg. A koronát. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. mert íz. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. hosszabb szállításra szánjuk. mert különben könnyen befülled. mert a nyitott. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. mert így nem sérül meg és tovább eltartható. a harmat leszáradása után. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le.

Gyökerei azonban törékenyek. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. A törpe. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. hogy a háztájiba. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. A mıveletnél. késŒbb termésre forduló fajták számára. levegŒ. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. vagy sövénynek neveljük. ElŒször is érdemes leszögezni. csapadékosabb mikroklímában. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval.A málnát gondosan szüreteljük. elsŒsorban a talajviszonyokhoz. hıvös. Közülük a talaj kötöttsége. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. 80 . így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. különösen a hıvösebb. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. jó talajokon. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. csapadékos területeken. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. száraz. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. lapos rekeszben. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. mert termése könnyen szétesik. A nagyon meleg. bŒven termŒ. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is.

melyek közül az M 4. mint az almáé. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. Ügyeljünk azonban arra. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. és pl. A jó levegŒzöttségı. M 2. nem túl kötött. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. és a szárazságot is elviseli. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. A birsalanyok középkötött. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. a Starkingnak egyértelmıen megfelel.A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. mint például a Bosc kobakja. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. mégpedig olyan helyen. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. 81 . az MM 106. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. MegemlítendŒ még. mint a cseresznyének. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. ahol nem tudunk öntözni. FŒleg a meleg. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. Clap kedveltje. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. amely általában enyhén törpésít.

Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. tŒosztást végzünk. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. Meszes. mély rétegı talajokon szépen díszlik. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. száraz talajokra a keserı mandula. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. A tapasztalatok arra utalnak. MegemlítendŒ. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. jól terem. Kötött talajokra. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. oltunk vagy szemzünk). nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. katlankoronára célszerı kinevelni. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. a vadŒszibarack való. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. de ez a faj nem is igényli ezt. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. olyan helyekre. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre. Szinte bárhol jól terem. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. Tudnunk kell. A jó levegŒzöttségı. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. így pusztulásra hajlamossá válik.

2) szempajzs. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. Az eredés annál jobb lesz. Azt. de nem hajtanak ki. A szemzés nagy elŒnye. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. sŒt kökényre is. alva maradnak a következŒ tavaszig. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. az alany héja könnyen felválik. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula.és a vadkörtemagoncot. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. minél életerŒsebb az alany. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. Ha élénk a nedvkeringés. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. Ezt félfás állapotban szedjük. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. mirobalánra. a köteget pedig 83 . A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás.

Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. Arról.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. Bizonyított. Ennek elsŒsorban az az oka. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. mert akkor a szem nem ered meg. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. s akik ismerik is. kiszáradását. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. Így az egész 84 . Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. a nedvkeringés indulásakor kihajt. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. A megeredt alvószemzés tavasszal. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. akkor a munkánk nem volt sikeres. hogy sikerült-e a szemzés. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. A kötözés célja az. úgy. Nem szabad a vágást részletekben végezni. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. A szemet tehát úgy vágjuk le. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. A szemzés csak jó éles. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. annál biztosabb lesz az eredés. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet. tiszta késsel végezve lehet eredményes.

A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. friss komposztot. szalmás istállótrágyát. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. annak napi és évi ingadozását. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. hogy a takart területen egérkár léphet fel. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. beszánthatók a talajba. Ez különösen tavasszal elŒnyös. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. gyomoktól megtisztított. 85 . Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték.vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. Csökkenti a párolgást. lekaszált füvet. Ha erre tŒzeget használunk. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. A talaj a mulcs alatt laza. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. mint az árnyékolatlan. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. amikor az a célunk. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. s a nedvesebb környezet. Œsszel és télen magasabb. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. fırészport. mint a nem takart talajoké. sávosan kell végezni. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. gazdagabb humuszállomány következtében. tŒzeget. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. morzsás szerkezetı és nedves marad. szalmát. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk.

évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk. egyszerre hervadnak el. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. mintha leforrázták volna Œket. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. az alatta levŒ megbarnult. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. védelmet a fertŒzés ellen. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. A mézgacseppet. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. s egy gyantaszerı váladék (mézga. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. amely tökéletesen lezárja a sebet. az ingadozó talajvízszint.és vízellátást. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. A favagy az ágelhalás gyorsan. Santar M-t és fabalzsamot is. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. vastagabb ágain. megfelelŒ tápanyag. ürülék. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. A levelek.és a meggyfák törzsén. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. csomót leszedjük. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. A mézgásodásnak többféle oka lehet. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. néhány nap alatt lejátszódik. A károsított rész felületén rágcsálék. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. 86 . a fa teljes pusztulásával jár. hogy megszáradva megrepedezik). EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. a kéregmoly hernyója. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. mézgacsepp. akkor rákos seb keletkezik. ha a törzset teljesen átérte. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. amely a fa kérge alatt készíti járatait). ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. a cseresznye. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. az ismétlŒdŒ.

A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . május elejére – ütemezve. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. nem hajt ki. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. A vitorla jellemzŒje. egymást keresztezŒ. a vízhajtások. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. a gyökér. ha a végálló rügy rendesen kihajt. Abban az esetben. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. Az erŒs növekedésı. A fiatal.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. a hajtások visszacsípése. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. A külsŒ. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre.és az oldalvesszŒk helyzetét. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. ElŒfordul az is. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását.és tŒsarjak. A zöldválogatás. ElŒfordulhat azonban. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. a sudár. s így elérjük annak megerŒsödését. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is. amelyre alapoztunk. hogy a végálló rügy. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. és a hajtás további növekedése megszınik. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. hogy a korona aránytalanná válik. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. Ez azzal a veszéllyel jár. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. a többit tŒbŒl távolísuk el. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. hogy kissé be is kunkorodik.

A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. de akkor már vigyázni kell a mértékére. színezŒdését. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. a koronafelület. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. akkor nincs szükség a kötözésre. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. a terméshozam. tárolhatósága is. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. A hónaljhajtások eltávolítása. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. javul a gyümölcs minŒsége. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. A válogatást akkor kezdjük el. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. nélkülözhetetlen mıveletek. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. tehát javul a fény és hŒellátás. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. színezŒdése. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. melyet a virágzást követŒen végzünk. a gyümölcskötŒdés. Ha huzalpárok vannak. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz.

Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. tŒbŒl metsszük ki. a bogyók színezŒdése. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. Az Œszibarackfák zöldmetszése. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. 89 . hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. Az egészséges. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is.ti visszacsípése. fennáll viszont a veszély. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. vízhez. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. ezáltal a megmaradó. MegjegyzendŒ viszont. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. A lombos fákon a ki nem hajtott. napfényhez juttatni. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. Ez érthetŒ is. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni. Ezt az iker. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. Œsszel idŒben beérnek. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni.és vízhajtások. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. a rothadás meggátlása. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. hajtásválogatás lehet. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. Mindig az erŒsebb. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül.

kajszi. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. ringló.A munkát úgy ütemezzük. Sík vidéken minden hely egyformán napos. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . mégpedig a helyre jellemzŒ. mint az adott hely légköri állapotának. az alma. Aligha járna munkánk sikerrel. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. mandula. dió. az áfonya. málna. Nem kíván egész napi megvilágítást. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. mégpedig annál hosszabb ideig. szeles és szélcsendes. szilva. minél meredekebb. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. Jó tudni. Ez azért ésszerı így. A fajtákon belül is van különbség. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. mint a síkság. a hŒmérsékletnek. fagyveszélyes és fagymentes helyek. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. a mogyoró. száraz és nedves. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. a szeder. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. Vannak napos és árnyékos. mint a Magyar kajszi. naspolya. idŒjárási jelenségeinek rendszere. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. Gyümölcstermesztéskor. köszméte. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. füge. Ez nem más. a körte. Ha ilyenek vannak kertünkben. a berkenye. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. mert a „megválogatott”.

amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat.északi lejtŒ kapja. viharos szél kíséri. Ide tartozik a piros ribiszke. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. köszméte. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). dió. ezért a dúsabb páratartalmú. birs. körte. illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos. kajszi. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. Œszibarack. berkenye. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. szeder. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. cseresznye. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. málna. Zárt fekvésı 91 . szilva. Legjobb a délies (délkeleti. som. meggy. szamóca. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. az Œszibarack. a kajszi és a mandula érzékeny. déli. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. Bár nem a legrosszabbak. jég. Ilyenek a mandula. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. Ilyenek a fekete ribiszke. hanem késŒbb. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. A téli fagyokra a füge. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. mert az ottani erŒs sugárzás. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. füge. s így teljesen elpusztulhatnak. alma. szélcsendes fekvéseket kedvelik. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. naspolya. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is.

az almák közül pl. 92 . A szél. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. vagy ha nincs más lehetŒségünk. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. mandula. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. a körte. a Delicious fajtakörhöz tartozók. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. mogyoró. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. gesztenye. kajszi. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. naspolya. néha elég a sövény megnyitása is. medencében. szélviszonyok. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. akár falat is építhetünk. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. A szelek száríthatnak is. a piros és a fekete ribizli. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. töltést) el kell távolítanunk. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. Közepesen melegigényesek a dió. Van azonban a szélnek hasznos is. a köszméte. fát. birs. cseresznye és a szeder. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. Melegigényes fajok a füge. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését. málna és az áfonya. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. HŒmérséklet. a szilva.helyen. ágakat törhetnek le. az Œszibarack. szamóca és a som. mint a környéken. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. fasorokat telepítünk. ott fagyzugra lehet következtetni. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik.

ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. Az alma a nyirkos. Fagyveszélyesebb. Fontos a talajvíz szintjének állása is. páratartalma fokozott. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. humuszos.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. Fényigénye határozott. Törpe alanyon viszont az 1. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. ha az adott faj. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. A vad alanyon álló almafák az 1–1. meszes. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. arra a pontra. fasorral. párás. Különösen ott érzi rosszul magát. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. Ne ültessük száraz helyekre. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. -fajták környezeti igényeit megismerjük. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. akkor lesz csak igazán jó a termés. Érdemes megjegyezni. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. az árnyékot nem kedveli.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. talaja nehezebben szárad. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. 93 .5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. vízáteresztŒ talajokat. Évi csapadékigénye 700–800 mm. Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. Ha ez túl alacsony.

Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. A téli fagyokra érzékeny. középkötött talajokat. Csapadékigénye közepes. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. Kedveli a jó minŒségı. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. kavicsos élŒhelyeken is.5–1. mély rétegı. Szereti. Minden tekintetben igényesebb. mert itt virágai korábban fakadnak. mint a vad alanyba oltottak. nyirkos területeken. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. napos. Széljárta helyekre ne telepítsük. ami növeli a fagykockázatot. A talajban is válogatós. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. a középkötött. igénytelen. A cseresznye a meleg. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. nyirkos. kötöttebb területeken a mirobalán. mély rétegı. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. a hıvösebb. A talaj tekintetében. délies fekvéseket is elkerülni. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. ha a talajvíz 2–3 m körüli. jó minŒségı. Mindenképpen olyan területre ültessük. nem túl párás.2 méteres talajvízszint sem károsítja.A körte egyike a leginkább víz. eléggé. ahol nem képzŒdnek fagyzugok. de januártól. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. A nyári forróságot jól elviseli. hideg és kötött talajokon. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. A magas talajvizet is elviseli. sŒt a köves. szenved viszont a nagyon kötött. és meghálálja a tápanyagban gazdag. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. Az árnyékot rosszul tıri. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. Nem érzi jól magát a száraz. Célszerı a túl meleg. a nyári hónapoké 94 . de az 1. tápanyagban és humuszban gazdag. meleg. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. illetve a szilvák. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. kivéve annak levegŒzöttségét. Teleinket jól bírja. Elégséges mészellátottságot kíván. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. Talajban sem válogatós. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. mint az alma. A kajszi meleg és fényigényes faj. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. mészszegény talajban rövid életı. jó szerkezetı. s a terület az utófagyoktól is mentes. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. Mészigénye nagy. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. A nagyon meszes.

hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. ugyanis késŒbb virágzik. Szereti a vizet áteresztŒ. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. Bár alkalmazkodóképességük jó. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. agyagos. arról sem szabad megfeledkezni. A nagyon kötött. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. mint a kajszi. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. Nem szereti. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. ha tartós. levegŒtlen. 95 . aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. A téli fagyokat általában jól viselik. Különösen nem szereti a tömött. A talaj tekintetében nem igényes. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. szerves anyagokban gazdag. A kötött talajokon szintén jól megél. levegŒtlen talajokon sárgul. nem tıri az árnyékolást. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket.pedig 20 °C felett van. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. meleg talajokat. de a száraz helyeken szenved. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. levegŒs. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. savanyú talajokat kedveli. sŒt. Mindenképpen délies. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. ezért azokat nehéz leválasztani. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. hogy inkább a nyirkosabb. oda ne telepítsünk málnát. Fényigénye nagy. Tıri a szárazságot. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. Forró. mint a Besztercei szilva. magas mésztartalmú földet. a -16 fok is sokat árt neki. A ringlók érzékenyebbek. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. A ringlók a talajra igényesebbek.

Nálunk mindenütt termeszthetŒ. A talajban nem válogatós. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. de jobban tıri a szárazságot. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. mély rétegı. szerves anyagban gazdag. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. s az utófagyoktól sem szenved. Szereti. ezért hŒigénye alacsony. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. de akkor sem. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. A köszméte Északról származik. Nem túl nagy a csapadékigénye. fejlŒdése megsínyli. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. A kemény teleket is jól tıri. de ha a nyár aszályos. középkötött talajokat kedveli. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. ott leveleit lehullatja. A mérsékelten nedves. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. nyirkos. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. ElŒnyösek számára a szellŒs. A nagy meleg lombhullást is okozhat. mint a forró fekvéseket kedveli. A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. de inkább a hıvösebb. ha a talajvíz nincs túl mélyen. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. ezt kertünkben. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. ha a 96 . A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. KésŒi virágzású. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. különösen ha telepítésünk déli fekvésı.0–6. levegŒs. Legjobban a meleg.0 közötti. mert ott magasabb a páratartalom. köztes növényként is ültethetjük. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. mint a málna. Ha aszályos az idŒjárás. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. légjárta termŒhelyek. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. Az optimális pH érték 5.

A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. Ezzel szemben az alma. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. mint azok. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. azt is tudjuk. lombozatuk viszont gazdag. érése idején igénylik. a körtének. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. bokrokat. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. A gyümölcsfák alanyuk. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. a fekete ribiszke. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. tehát sok vizet igényelnek. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. ÉrthetŒ ez. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. a cseresznyének. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. Érdemes megjegyezni. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. Több gyümölcsöt kapunk. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. a diónak és a piros ribiszkének.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . ahol nem mıtrágyáztunk. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. nem számíthatunk gazdag termésre. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot.

a kevésbé szennyezett patakok. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. de az Œszibarack. a körte. mely egyben jóval gazdaságosabb is. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. Az alma. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. Általánosan követendŒ szabály. Az egyetlen. ízük pedig jobb lesz. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. érdemes-e. mégpedig úgy. 98 . lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. Feltehetjük viszont a kérdést. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. a kajszi. s a környezet is kellemesebbé válik. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. folyók vize is alkalmas. Hátrányt jelent. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. A probléma viszont megoldható. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. Természetesen ez nem véletlen. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. gyepesíteni csak ott helyes. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. az a tavaszi gereblyézés. mert kiöntözés közben felmelegszik. amit el kell végezni. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. a városi vízmıbŒl származó. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. A gyümölcsfák öntözésére a községi. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. A gyepesítés mellett szól az is. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni.

LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. kapáljuk meg. hideg. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. hanem magkeveréket. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. mély fekvésı. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez. bármikor gyepesíthetünk. A házikertbe valók a hónapos szamócák. ott pótoljuk. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. Fagyveszélyes. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. A szamóca nem túlságosan igényes növény.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. Ott. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. ennek ellenére legeredményesebben a napos. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. Az utóbbiak a májusi. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. közepesen kötött. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. Ahol a fı hiányosan kelt. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. hagyjuk ülepedni. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. 99 . de meghálálja a jó vízgazdálkodású. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. de folyamatosan teremnek. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. Ha a terület kigyomosodott. tápanyagokban gazdag vályog. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. Ne egyféle fıfaj magját vessük. A gyep kemény magágyat kíván. amelyek indákat nem hoznak. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni.

Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. ha pedig a palánták magasra kerülnek. Ne vegyünk meg hervadt. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. amelynek optimális ideje március vége. porhanyósan. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. ahogyan eredetileg voltak. pihenni. de ezt pl. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. fertŒzött. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. fonnyadt. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. Gyökereiket sohase metsszük. ahol a sor. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. szeptember elejéig önálló életre is képes. hogy ne hajoljanak vissza. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. majd következhet az ültetés. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. lazán. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. sırı legyen.és tŒtávolságra is sıríthetjük. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. tápanyagokban gazdag. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. hogy teleszívják magukat. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. szeptember elején elültetni. foltos levelı szaporítóanyagot. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. Gyökérzete erŒs. Ismeretes a soros termesztés is. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. Még az ültetés évében termést is érlelnek. és arra is ügyeljünk. befullad és elpusztul. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. mert akkor elpusztulnak. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. Az elŒkészítés célja az. gyorsan kiszáradnak.Aki most kezdi termelni. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. majd ássuk és gereblyézzük fel. 50 x 40 cm-es sor.

lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. A folytontermŒk a nyár elején adott. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. Az elsŒk csonka kúp. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ.és folytontermŒ. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. szeptember elején ültetve. középkorai érésı. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. élénkpiros. feldolgozásra egyaránt felhasználható. enyhén tompa kúp alakú. fogyasztásra. így telepítése a háztájiban indokolt. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. Gyengén illatos. Óriási elŒnye. hogy nagyon jól szállítható. Húsuk közepesen kemény. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. Korai. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Tavasszal. de gyümölcseik aprók. nagy gyümölcsı fajták. gyakran üreges és világospiros. Növekedési és indaképzési erélye közepes. amikor a föld fagya kiengedett. Szárazságtırése megfelelŒ. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. Felületük sima. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. Korai. Viszonylag jól szállítható. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. 101 . valamint hónapos szamócafajtákat. BŒven terem.reggel ültessünk. fényes. Ismerünk egyszer. tavasszal már szedhetjük. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. de öntözni kell. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. a késŒbbiek kúp alakúak. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. Szedési ideje 20–25 napig tart. vörös. Gyümölcse nagy vagy középnagy. friss fogyasztásra alkalmas fajta.

Óriási elŒnye. magas bokrot nevel. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. több ország fŒ fajtája. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. Nagyon termékeny. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Ha vízhiánnyal küszködik. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. erŒs növekedésı bokra van. Friss fogyasztásra elsŒrangú. gyümölcsei aprók maradnak. tömött. apró gyümölcsı. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. Eléggé fogékony a Botrytisre. folytontermŒ fajta. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. Nagy elŒnye. felülete pedig sima. Feldolgozáskor színtartó. hogy hajtatásra is alkalmas. Senga Sengana. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. Rujana Németországból származó. Párás helyen viszont könnyen rothad. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. Ültetésre érdemes fajta. Egész Európában elterjedt. mint a többivel.Indaképzése bŒséges. s az indaképzése is erŒs. erŒs. fénylŒn vörös. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. hogy érési ideje viszonylag rövid. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. hónapos szamóca. közepén szedhetŒ. ElsŒ termése június táján érik be. Egész Európában elterjedt. sötét meggypiros. Közepes érésidejı. így néhány szedéssel betakarítható. Húsa sötétpiros. sŒt ki sem fejlŒdnek. Nagyon szép. gyümölcse igen nagy. kemény. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. Értékes fajta. indáit minél elŒbb el kell távolítani. Az elsŒ gyümölcsök szív. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. Sırı. a második augusztus elején. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . hogy fogyasztásra. sırı. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. mutatós fajta. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. termesztése ezért ajánlatos. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. Megérdemli. minden évben megbízhatóan terem. lédús. ElŒnye. a továbbiak csonka kúp alakúak. Német eredetı fajta a Senga Gigana is.

Telepíthetjük akár járdák mellé is. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. szeptemberben – van szükség. másutt viszont távolítsuk el valamennyit. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. mint hasznos. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. Örömmel könyvelhetjük el. fontos tehát. és így kevesebb termést kapunk. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. mert ha megmaradnak. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. Érdemes megemlíteni. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. Ügyeljünk arra. gyöngítik a töveket. 103 . vagy ami még fontosabb. hogy a gyakori. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. piaci elvárásokban megfelelŒt. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. vagy egyáltalán ne használjunk. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. addig a szamóca a földön terem. gyér öntözgetés inkább káros. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. Sajnos. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. a másik termŒrügyképzŒdés. A választék oly bŒ. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. sok termelŒ elköveti azt a hibát. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. Ha viszont szaporítani akarunk. miáltal díszítŒ szerepe lehet. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre.

Japánban) már a III. mindjárt a szüret után kell elvégezni. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. Európába a múlt század elején került. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. nedves körülmények között elrothadnak. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. torzulnak. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. A fehérfoltosság elŒször barnás. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. igen apró állatkák. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. Egyéves növény. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. A lekaszált levelek komposztálhatók. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. 104 . A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. század óta ismert és termesztett növény. bíborvörös foltokban jelentkezik. Ahhoz. Igaz. s ki is lyukadhat. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. inkább tüzeljük el Œket. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. Biológiai értéke jelentŒs. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. Hosszú ideig alig ismerték. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama.

amire egyáltalán nem szolgált rá. homokos vályog. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. és onnan terjedt tovább. A mészhiányra eléggé érzékeny. a pincében tároljuk. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták.és káliumigénye. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. Ezt úgy is elérhetjük. Ha nem fészekbe vetettünk. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük.és a humuszos homoktalajokat szereti. a Nozakit engedélyezett. Sok benne a foszfor a vas és a mész. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. Sekélyen gyökerezik. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. de a talajban nem nagyon válogat. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. Kertünkben ezért oda ültessük. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. legjobban mégis a vályogos. Többnyire salátaként fogyasztják. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény.és B2-vitamint tartalmaz. A tŒtávolság 30 cm-re legyen.A legvízigényesebb növények egyike. akkor gyökerestül szedjük fel. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. akkor gyorsan növekszik. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. Az árnyékos helyeket nem kedveli. Vízigényes növény. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. Sovány talajokon is megterem. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. Az elmondottakat figyelembe véve. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. valamint a jó tárolhatósága miatt. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. ahol az öntözése nem okoz gondot. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. ElsŒsorban hıvösebb. A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. LehetŒleg földlabdával együtt.

ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. a konzerválásra alkalmas Renovát. de megél a száraz. a nagyon jó ízı Betinát.és Kelet-Ázsia. Lengyelországban. Bizonyosra vehetŒ. Ismeretes. sokféle formában felhasználható.és utóveteményként is. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. például úgy. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. A talajjal szemben igénytelen. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. 15 cm-re egyeljük. Meleg. hogy ott érdemes ültetni. meszes. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. a répatestet pedig pincében. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. nagy valószínıséggel elfagynak. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. melyet a Beet mosaic vírus okoz. Nedves. Termeszthetjük elŒ. Ezen némiképp segíthetünk. Jól elŒkészített.és fényigényes növény. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. középkötött területeken is. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle.zama. s ha ismét lehılés áll be. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. nedves homokban tároljuk. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. Elterjedt nézet. A cékla ízletes salátanövény.) Ezután a talaját kapáljuk meg. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. A leghatásosabb védekezés. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. A kikelés után kb. A cékla rendszeresen szedhetŒ. ha a korai virágzást késleltetjük. Különösen veszélyes számára. káliumban gazdag talajt igényel.

A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. tejfehérek. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót.és levéltetı. mert sekélyen gyökerezik. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. Gyümölcse középnagy. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. zöld burka felreped. Héja nagyon vékony. már csak azért is. Gyümölcse nagy. A mogyoró trágyaigényes növény. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. megpenészesedhetnek. széles. Rendszeresen terem. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. ezért kertünkbe több. lándzsa alakú. Magja nagy és édes. Télen jól tıri a hideget. nagy. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. Héja puha (félpapírhéjú fajta). négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. valamint a monília. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. sırı koronát nevel. édes. tojásdadon félhold alakú. 107 .A mandula önmeddŒ. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs. gyakran rászorul a nyári öntözésre. mely térhatárolásra. amikor külsŒ. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. Gyümölcse középnagy. Héja vastag. Ha szedését sokáig elodázzuk. Arányos növésı. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. megnyúlt. Már a görögök és a rómaiak is termelték. 2–5 méteres bokor. színe szép sötétbarna. kellemes. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. BŒtermŒ. ujjal könnyen szétnyitható. Ãsszel ássuk fel az alját. viszonylag sırı bokor. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. terebélyes koronát alakít ki. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. A talajra nem igényes. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. istállótrágyával. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. s ott megbarnulhatnak. Hlohoveci – fája egészséges növésı. hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. felfelé törekvŒ fát nevel. puha. FénykedvelŒ. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. virágai nagyok. A fácskákat kb. Magja édes és keserı is lehet. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. cserjesornak is kiválóan alkalmas. íze édes. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. Magja sötétbarna színı. megnyúlt. Szüretelését akkor kell elkezdeni. de leginkább a jó vízgazdálkodású. könnyen törhetŒ. a termések a földre hullanak. Ne magról kelt csemetét.

formás fája alapján díszfaként is értékes. kiváló minŒségı. csak az elöregedett. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. Igen termékeny. hogy fák alatt. sétapálcát. szép levelei. igen termékeny. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. nigra). Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. savanykás fekete eper (M. Lényegében két fajról van szó. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. ha több fajtát keverten telepítünk. Makktermése van. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. hogy a bokor szépen. Nagy elŒnye. ezért jól tesszük. szerszámnyelet készítenek. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. a fagyokra azonban érzékeny. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. Jegyezzük meg. ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. Háztáji kertbe ajánljuk. de termést nem érlel. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. Virágzása a tavasz legelejére esik. A rugalmas mogyorófából síbotot. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. Egyik a fehér gyümölcsı. szeptember végén érik. augusztus végétŒl. édes ízı fehér eper (Morus alba). kiesik a kupakból. Középmagas. Gyümölcsét frissen és 108 . mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. s azokat telepítjük. A hazánkban gyakrabban termesztett. A fekete eperfának kellemesebb. Általában ivaros úton szaporítják. a cukrászipar is gyakran használja.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. BŒ hozamú. késŒn. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. Ne feledkezzünk meg arról. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. erŒteljesen fejlŒdik. ízletesebb gyümölcse van. a másik a fekete vagy sötétpiros.Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. legegyszerıbb azonban. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. szeptember második felében érik. szeptember elejéig érik. Termése jó minŒségı. A méhészek is nagyon kedvelik. Gyakran elhangzó panasz. hogy térigénye elég nagy. hogy elágazzanak.

pedig szép bokra bŒven ontja a termést. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. A téli fagyokat jól bírja. szép. Egyetlen hátránya. Birs Nagyon értékes gyümölcs. Jellegzetesen fanyar-édes. A kártevŒk. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. Sok beavatkozást nem igényel. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. 3–4 cm hosszú. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. aki teheti. ha az elsŒ dér már megcsípte. sem „birskörte” nincs. A nemesített egyedek ellenállóbbak. Bokor alakra neveljük. Mélyzöld. a félárnyékos helyen is terem. a 3–4 cm-es termést. Még a háztájiban is ritkán ültetik. mint a magoncok tezésre. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. Nagy elŒnye. hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. Fehér virágait késŒn. illetve a tárolás során már utóérett. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. pedig sem „birsalma”. A téli hideget jól bírja.befŒzve is fogyaszthatjuk. Metszegetését azért is kerüljük. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. fonákján bolyhos levele. de a hideg.„Apyrena”-t termesztik. a májusi fagyok után hozza. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. természetes koronát alakít. A talajban és az éghajlatban nem válogat. nedves talajokat nem nagyon kedveli. 109 . minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. szinte nem szorul perme. birskörtének mondják. ezért ellene fokozottan kell védekezni. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható.

bár csípŒs. egyenes derekú. hogy elég nagy. zöldbŒl barnára változik. Íze édeskés. A hazánkban engedélyezett. összehúzó. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. páratlanul lepítésekor vegyük figye. Használatos alanya a vadbirs. hogy több. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. ezért gyökérzete fagyérzékeny. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. megpuhulva fogyaszthatók. piros bogyójú faját. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. Sötétzöld leveleivel. körte alakú sárga termései barnára érve. Termését az egyéves hajtások végén neveli. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. Májusban virágzik. dió nagyságú. köztük az ehetŒ. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. birssajtnak.szárnyaltak lembe. Sekélyen gyökeresedik. kompótnak. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. száraz talajok kivételével mindenütt megterem.„szotyósra” érik. Te. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. s fŒleg magas fává nŒ. de fanyar. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. rózsaszínı virágaival. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. ezért metszeni nem szabad. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. Szinte mindenütt megél. majd csúcsán fejlesztenek. 110 . Zselének. MegemlítendŒ még. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. elŒször kemény.A sovány. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. szabályos alakú koronát viselŒ fa.

Ãsz 111 .

.

ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. Ha lehetséges. Ha ezeket éretlenül szedjük. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. birs. mert a vizes termés könnyen megromlik. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. Ezt megakadályozandó létráról. s növelik kiadásainkat. körtét. már szedés közben válogassuk át a termést. harmatos hajnalon szedni. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. Ezt nevezzük utóérésnek. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. Legjobb ezért. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. mint az ellenkezŒ oldalon. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. 113 . hogy szedés közben a rügyeket. Vigyázzunk rá. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. a kajszi. Ilyenek a cseresznye. a szilva és a csemegeszŒlŒ. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. illetve szüretelési idŒpontját. aránya állandóan változik. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. a meggy. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. Ilyenek a téli alma. amelyek leszedve nem érnek tovább.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. ha szakaszosan szüretelünk. naspolya. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. mert akkor a fán maradó. A leszedett almát. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. Az egyikbe azok tartoznak. téli körte. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. ágakat ne tördeljük le. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. Ügyeljünk rá. szilvát stb. Ügyeljünk rá. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani.és az Œszibarack.

A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. hogy a gyümölcs ne sérüljön. de rugalmas. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. november eleje – jelzi az elsŒ. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. már beszínezŒdött. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. szedhetŒ. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. s hamar romlik. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. gyomtalanítjuk a talajt. a rézoxid-klorid 0.3 százalékos töménységben. 114 . mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. ugyanis a sérülés helyén megbarnul. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. lapos és ráncos lesz. már alig használ. színe a fajtára jellemzŒ. illatos. A mandula szedése elŒtt hasznos. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. Ha a lomb lehullott. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. Az érett körte pedig könnyen lehullik. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. a bordói lé 1. ha roppanva szétnyílik. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. Maga a lombhullás kezdete – október vége. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. Ügyeljünk rá. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. nagyon fontos permetezés idŒpontját. Az Œszibarackra jellemzŒ. húsa taplóssá válik. Ezt sem szakítva. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. húsa kemény. és így csak rövid ideig tárolható. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. ha a fák alatt elegyengetjük. ne nyomódjon meg. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly.2 százalékos.

Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. a hernyófészkeket. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. Díszfaként is szépen mutat. és súlyos károkat okozhatnak. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. Nagy elŒnyük az is.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. tömött koronát fejlesztenek. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. és az ágakat. hogy a jégbevonat feltöredezzen. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. ha viszont hosszabb ideig megmarad. és bŒségesen teremnek. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. nedves újságpapírba göngyölve. A meszes. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. a rügyek jelentŒs része elpusztul. ütögessük meg a fákat. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. célszerı már Œsszel. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. és égessük el. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. Aki te- 115 . mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. elégetéssel semmisítjük meg. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. még nem veszélyes. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. FelnŒve sırı. Ha ez csak 24–28 óráig tart. ipari célokra kiválóan hasznosítható. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. és igen hosszú életı. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. A kaparékot gyıjtsük össze. mély. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. a körte mikoszferellás.

az Afuz Ali. a területet gyomtalanítjuk. szellŒs helyen szárítsuk meg. A burok 24 óra múlva megfülled. például a SzŒlŒskertek királynŒje. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. A dió szüretelését azzal kezdjük. Eléggé közismert az is. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. valamint az idŒjárás. hogy szüreteljen a fájáról. Hogy mi a teljes érettség. További különlegesség. majd tegyük mıanyag zsákba. a Pannónia kincse. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. és könnyen eltávolítható a maghéjról. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). Annak viszont nincs akadálya. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. A dióverést akkor kezdhetjük el. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. évjáratonként. s azt kössük be. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. Azokat a példányokat. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. hogy hamuját a komposztba szórjuk. melyet több tényezŒ befolyásol. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. Levelének illata rovarriasztó hatású. Ez jelzi. Ügyeljünk rá. egészségi állapota.hát azért akar diót ültetni. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. termŒhelyenként változó. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. A cukortartalom fajtánként. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik.

A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. A burgonya. Ha sok a csapadék. mert ha túlérik. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. ErŒteljes rothadáskor. a szŒlŒ penészesedni. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. a Tramini. a Rizlingszilváni. ha a túlérést nem számítjuk. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a Rizlingszilváni. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. a Hárslevelı. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. a Zala gyöngye. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. Amikor eljön a szüret ideje. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). rothadni kezd. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni.kedne. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. mint például a Kövidinka. a Muscat Ottonel. az Olaszrizling. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. fŒleg a Hárslevelı. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. Ilyenkor. az Olaszrizling. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. ne várjunk a szürettel.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. a Leányka. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. a Zenit. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. a présházat. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. pincét ki kell takarítani. az Ezerjó. a Tramini. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. káposzta. és a bor értéke csökken. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. megkezdhetjük a szüretelést. A megfagyott levelek elpusztulnak. a Furmint. Ezek a tényezŒk összefüggnek. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük.

A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket. Ha az aggatást befejeztük. A fürtöket száraz. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg.sát kerülni kell. A leveleket. ritka fürtöt adó. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. fája tiszta. és mázoljuk át míniumfestékkel. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. és hagyjuk duzzadni. Így a fürt fellazul. Az erjesztŒ. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. teljes érettségben kell szedni. Egy-egy edénybe két-három 118 . Egyik a fürtök felaggatása. a másik alacsonyabban helyezkedjen el).vagy mıanyag csöveket töltsük meg.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. abroncsaikat rozsdátlanítsuk. A kb. napos idŒben. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. vastagabb héjú. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. A gumi. Ha a hordó kiszikkadt. fŒleg a Saszlák. félliteres. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. eszközt súroljuk tisztára. hónaljhajtásokat. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. a Zala gyöngye stb. s kevésbé érnek össze a bogyók. hideg vízzel. Eltartására több módszer létezik. A szedéshez. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. A mıanyag edényeket. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta.

így nem érintkeznek. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. Orthocid) is keverni. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. Ügyeljünk arra. a rügyfakadás elŒtt ültessük. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. Tavasszal. Az ültetést mindig két személy végezze. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. melyeket úgy válogat össze. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. ElŒny az is. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. Karózásra sincs szükség. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. s fagyveszély még nem áll fenn. annál jobb.) 119 . A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. akkor hiába ültettük el. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl.fürtöt helyez. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. melyeket mindenképpen tavasszal. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. kivéve az Œszibarackot és a diót. illetve gombák ellen. hogy törött. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. mert a télen lehulló hó. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. Faggyal semmiképpen se ültessünk.

a gyümölcs fajtáját. A háztájiban alkalmazhatunk hármas. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. hogy milyen koronaformát tervezünk. Ez a középsŒ az ún. Ez nem más.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. azt. A sor. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen. ötös és ún. Az ültetési rendszerrel a sor.és a tŒtávolságot. Ha a kertünk nincs bekerítve.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. mégpedig úgy. újságpapírral kötözzük be. négyes. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. a terület tápanyag. „ideiglenes” fa. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk.és vízellátását. vagy mıanyag fóliával.

Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . ha a gyümölcsfákat a déli. a keleti. sŒt a gyógynövény is). ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. még akkor is. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. Ennek értelme egyszerı. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. mert délben a legmeredekebb a napállás. A szélessoros kötés elŒnye. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. akkor ezeket alkalmazzuk. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. a szŒlŒ. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. s szinte sövényt alkothatnak. illetve az északi széleken helyezzük el. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. a zöldség és a virág. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. mint a hármas kötésnél. ha ezeket sövény formájában neveljük. és így a legrövidebb az árnyék is. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. Hátrányuk viszont az. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát.

amilyet szeretnének. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. Ha mindenáron kerítést készítünk. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. milyen kerítést. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. Ez nagyon aktuális kérdés. csupán térdmagasságig ér. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. Ésszerı megoldás lehet. gondozását. s ha igen. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. hogy csináljanak-e. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. az ültetést. a csemeték nevelését. megakadályozandó az eroziót. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. Tehát pl. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. s a kapu sem magasabb. A lejtŒn. s rendszeres karbantartást is igényel. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. akkor a melegigényes. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. Ez a megoldás praktikus. és ezzel jelezve a tulajdon határát. ha a kerítés pl. vagy legalábbis nem olyat. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. ha figyelembe vesszük. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. – Sokak számára okoz fejtörést az is. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. az ered- 122 . hanem sövénysort ültetnek.

az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek).ménnyel mégsem elégedettek. minden átmenet megtalálható a meggynél. termésbiztonságuk nagy. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. mandula. köszméténél és a ribizkénél. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. Szél. más. Idegen megporzásra szorulnak az alma. cseresznye. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). szilvánál.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. amelyek saját. kajszinál. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. mogyoró. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). szamóca stb. mogyoró –. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). 123 . gesztenye. A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. kajszi. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. ribiszke.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. a málna. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. szilva. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. a mandula fajtái. öntermékenyülŒk a naspolya. a körte. köszméte. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. Œszibarack. meggy. körte. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek.

a szél irányától és erŒsségétŒl.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. alma) a méhek. másodsorban a „vad rovarok” végzik. Gloster Starking. Bosc kobak Bosc kobak. Clapp kedveltje Esperen bergamottja. Jonathan Éva Jonathan. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. Meg kell állapítanunk. mint a Jonathanét. cseresznye. Serres Olivér 124 . hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Hardenpont Hardenpont Vilmos. Golden Delicious Jonathan. a pollenforrás távolságától. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. Jonathan Starking. Vilmos Bosc kobak. Érdekességként megemlítjük. Hardenpont téli vajkörte Hardy. kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Hardy vajkörte Vilmos. míg a késŒbb virágzókat (körte. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. Golden Delicious Starking.

Hogyan. Besztercei. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. és egy idŒben virágoznak. az Althann ringló. pl. hogy fajtái – pl. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . a Debreceni muskotály. Bredská – általában öntermékenyülŒk. a Kései Morela. Vannak azonban önmeddŒk is. ilyen a Pándy üvegmeggy. Paviot. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. RuÏová skorá. mint pl. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. néhány pedig – pl. mint pl. az Olasz kék. Veºkopavlovická. Vannak azonban önmeddŒk is. a Rakovszky. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. A sikerhez tudnunk kell. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. Sabinovská. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. a Korai Besztercei. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. az Érdi bŒtermŒ. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. Korai Meteor. Fanel. Az ültetésnél fontos. a Magyar kajszi.A kajsziról elmondhatjuk. a Stanley. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. Morellenfeuer. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk.

hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). ellentétben a törzses változatokkal. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. forgatás nélkül lazítsuk fel. de legalább október közepéig végezzük el. A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek.Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. A két ásónyom mélységı (kb. Mélyebbre ne forgassunk. az utak és kerítések mentén. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. a foszfor. gondolva arra. Érdemes megjegyezni. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. mert itt nŒnek ugyan. Az ültetést minél korábban. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni.

A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. Továbbá. természetes sövényfal alakul ki. Kissé mélyebbre ültessük. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben.6–0.tén is számos elŒnnyel jár. jobban gyökeresedik. csupán arra kell ügyelnünk. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. támrendszer mellett nevelni bogyósokat.2 méter. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk.2 méter lehet. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. mint ahogy a faiskolában volt. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen.7 méter lehet. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ.5 méter legyen. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik. A legkisebb tŒtávolság 0. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. fŒleg a málnát. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . a sortávolság legalább 1. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni.

5–0. kerítés mellé. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. tápdús földbe vezetjük. Kiskertekben a sorok 2.mazunk. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. annál kisebb legyen a tŒtávolság. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. mégpedig úgy. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. földdel betakarjuk.5 méterre lehetnek egymástól. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. nem tépett. nyirkos talajt. A telepítés utáni 2–3. kellemes ízı. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . s csak némi technikai felszereltséggel. válasszuk le az anyatŒrŒl. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. A málnát fejlett gyökérzetı.8 m-ben határozhatjuk meg. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. meleg. Telepítéskor figyelembe kell venni. hosszabb karó is megteszi. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. A merev vesszejı fajtákat sarjakról. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. Gyümölcse savanykás. az indát lehajlítjuk. a régi. a tŒtávolságot legkevesebb 0. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. majd a talajt enyhén megtapossuk. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. amolyan védŒ élŒsövénynek. Ha lehetséges. Gondoskodjunk róla. tüskés fajták ajánlhatók. Minél nagyobb a sortávolság. vagy olyan helyre ültettük. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe.

így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. szelektálásában. Ezt úgy érhetjük el. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. A standardnövekedésı fajták erŒs. középerŒs. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. Jól átültethetŒk a szilvafák. A fát. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. Számoljunk azzal. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. A Delicious 129 . a cseresznye. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. A Delicious elsŒ standard mutánsát. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. jól öntözzük be. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. szintén deszkák segítségével. melyet át akarunk ültetni. a meggy. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. komposztot. rügymutációból származik. Minél nagyobb a földlabda. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. MegszívlelendŒ az a tanács is. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. ássuk körül úgy. majd az elsŒ spur fajta. annál eredményesebb lesz az átültetés. az egyik a standard. az Okanoma követte. magyarul sarkantyút jelent. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. Számolnunk kell azonban a szállítással is. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. Azzal azonban számolnunk kell. a fát a gödörbe csúsztatjuk. a másik a spur. Itt azután. végül a kajszibarack. A spur szó angol eredetı. a Richaredet a Starking. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük.sen megoldani. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. hogy a fa fejlŒdése lelassul.

mint a standard fajtákéi. mint a standard fajtákéi. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. áttelelŒ salátát) vessünk. zöldebbek. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. de ez nem is szükséges. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. Azokat a sorokat tehát. mert a talajon nem lehet járni. Ez azt jelenti. mint a standard fák hajtásai. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. sötétebbek. s ezzel magyarázható. ugyanakkor sokkal vastagabbak. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. Bi- 130 . A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. mivel a levelei valamivel kisebbek. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. különösen a fiatalkori fákon. a korai termŒre fordulás. s kora tavasszal kikelnek. Nagyon fontos tudnivaló. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. a McIntoshnak is vannak spur változatai. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. a Jonathánnak. mint a standard fajták koronáié. A Golden Deliciousnak. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. mint a standard fajtáké. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak. A spur fajták internódiumai rövidebbek. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. 30 százalékkal kisebb. mint a standard fajták esetében. legfeljebb megduzzadnak. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. Koronaméretük kb. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). mielŒtt a talajra léphetnénk. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. félszáz spur fajta tartozik.fajtakörhöz ma már kb. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ.

Az Œszi ültetés elŒnye. cékla. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. mint az Œsszel ültetettek. a póréhagyma. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. mert ezek nem szöknek magszárba.és Nyugat-Ázsia. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. egy fokhagyma kb. Vízigénye nem nagy.és fehérjetartalma adja. Tekintettel arra. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. 131 . Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. petrezselyemfajták. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. saláta) még követhetik. Ezt elsŒsorban szárazanyag. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. a spenót. úgyszólván minden felszerelés nélkül. egy folyóméterre elegendŒ. kisebb árnyékot is elvisel. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. hiszen kis befektetéssel. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. Korán beérik. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük. sárgarépa. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. a paraj. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. beérését viszont sietteti. a feketegyökér. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor.zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös.

nagyon finom. fedŒszínük piros. Levelei nagyok. Virágai szintén közepesek. Füzérbe fonva. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. Növekedése viszonylag buja. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. nagyok. Húsa lédús. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. Húsuk lédús. melyek hamarosan elszáradnak. Helios Németországból származik. korán nyílók. Quinte Kanadai fajta. 132 . Húsa sárgás. világoszöldek. Gyümölcse közepesen nagy. héjuk alapszíne sárgászöld. kellemesen aromatikus. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. Héja vékony. erŒs növekedésı. Mind az Œszi. Virágai fehérek. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Termését augusztusban szedjük. Gyümölcsei nagyok. A szállítást rosszul bírja. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. nagyon finom. melyet ásóval végezzünk. közepesen nagyok. fehéresek. Kezdetben erŒteljes növekedésı. világoszöldek. alapszíne szalmasárga. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. nagyrészt pirosan fedett. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. kicsit édeskés. KözéperŒs. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. Két évig tárolható. A szállítást rosszul viseli. levelei világoszöldek. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. alapszíne sárga. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. virágai fehérek és elég nagyok. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. héja vékony. gömb alakú. sárgásfehér. Gyümölcse közepesen nagy. Levelei nagyok. július elsŒ felében érik. Ezután következik a szedés.és a lombleveleket távolítsuk el. aromatikus. száraz helyen tároljuk. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Az elsŒ kapálás akkor esedékes.

Július közepén érik. enyhén lapított csúcsa felé púpos. nem bŒ levı. Kezdetben erŒteljesen. kellemesen édes-savanyú. gazdagon virágzik. héjának alapszíne sárga. A szárazságot rosszul tıri. szemcsés. gyakran narancspirossal átfedve. sötétzöldek. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. s szétterülŒ koronát nevel. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. Húsa fehéres-sárga. Középkorán. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. Levelei nagyok. Színe sárgászöld. de szakaszosságra hajlamos. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. Gúla alakú koronát visel. James Grieve Red Skóciából származik. Június végén. Gyümölcse középnagy vagy nagy. lédús. Húsa fehér. Húsa hófehér. termŒre fordulása után gyengébben növekszik. Növekedési erélye közepes. Gyümölcse nagy. hosszúkás. Melba Az USA-ból származik. Október végéig még házilag tárolva is eláll. 10 napig áll el. 133 . a McIntosh szabad beporzású hibridje. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. nagyon finom. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. BŒtermŒ. James Grieve Skóciából származik. kellemesen fıszeres ízı. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. gömbölyı. Héja zsíros tapintású. július elején érik. ElŒnye viszont. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. a James Grieve fajta színes mutációja. így többször kell szedni. már 1890-tŒl ismert. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. Virágai szintén nagyok. vékony.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. ilyenkor gyümölcse apró marad. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. A szállítást nem jól bírja. Héja sima. bŒ levı. Close Amerikából származik. kemény. kb. fehéres rózsaszínıek. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. KözéperŒs növekedésı. vékony. a szállítást viszont nem jól tıri. tetszetŒsen piros.

Viszonylag hosszú ideig tárolható. augusztus elején színezŒdik. leves. Nyomásra érzékeny. Gömb alakúak. Fája középerŒs növekedésı. finom. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. húsa fehér. mind a háztájiba. Húsa fehéres-sárga. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. A James Grieve után 10 nappal szedjük. bŒ levı. 2–3 hónapig fogyaszthatók. Virágai nagyok. Levelei nagyok. ezért rosszul szállítható. Szeptember 15-e táján szedjük. Paulared KözéperŒs növekedésı. Ãszi almák Akane Japánból származó. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. Gravensteini Németországból származik. Stark Earliest Az USA-ból származik. édessavas. héjuk piros. bŒven termŒ fajta. Gyümölcse közepes vagy nagy. a háztájiba ajánlható. Gyümölcsének héja vékony. Csaknem teljesen éretten kell szedni. Gyümölcse lapított. Fája nagyon erŒs növekedésı. enyhén savanykás. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. Nagyon perspektivikus. kellemes illatú. édes-savas. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. Június közepén érik.Közepesen erŒs növekedésı. friss fogyasztásra alkalmas. Rendszeresen. középkorán nyílnak. korán termŒre fordul. Több változata ismert. háztájiba ajánlott fajta. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. középerŒs növekedésı Œszi fajta. Húsa vajszínı. Korán termŒre forduló. sima. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. sötétzöldek. Viszonylag rövid ideig tárolható. ízletes. nagyon bŒ levı. finom. lédús. a szállítást jól bírják. A háztájiba ajánlható. nagyon kellemes ízı. Húsa sárgásfehér. BŒtermŒ. fehéres-rózsaszínıek. zömmel pirosas csíkozással. Szedésre augusztus végén. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. amerikai fajta. 134 . húsuk fehér. jól terem. Korán termŒre fordul.

napos oldalán élénkpiros. virágai nagyok. a varasodás. koronája laza. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. Gyümölcse olykor teljesen piros. finom. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. ElŒnye. Jól bírja a szállítást. hogy korán termŒre fordul. Középkorán. kétszeresen fırészesek. Virágai kisebbek. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. Levelei kisebbek. nagyok. sŒt tovább is eltartható. s gazdagon terem. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. sŒt nagyon finom. Károsíthatja a lisztharmat. Most azonban fordult a kocka. Korán termŒre fordul. Gyümölcse középnagy. Húsuk sárga. Levelei. a vértetı. Fogyasztási érettségét október elején éri el. néha tompán szögletes. narancssárgával fedve. a héj alatt rózsaszínı. november végéig tárolható. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. világoszöldek. Növekedési erélye közepes. bŒ levı. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. kevésbé aromatikus. virágai fehérek. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. finom. héjuk alapszíne sárga. Márciusig. más fajtákhoz viszonyítva. jelentŒsen emelkedett az áruk. Jonathan Az USA-ból származik. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. hogy fajtáival megismerkedjünk. Héja sima.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Kiültetése után közepes. jól alakítható. Húsa sárgásfehér. a hajtás alsó részén szélesedŒk. Jól tıri a szállítást. Szedni szeptember közepén ajánlatos. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Gyümölcse éretten arany- 135 . Gyümölcsei középnagyok. gazdagon virágzik. illatos. KözéperŒs növekedésı. középkoraiak. tápdús talajok felelnek meg. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Ez viszont egy újabb ok. fényes sárga. Fája. néha bordóval bemosott. Októberben szedjük. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. Levelei közép-nagyok. Golden Delicious Az USA-ból származik. késŒbb gyengébb a növekedése.

a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. Nagyon korán termŒre fordul. Mind közvetlen fogyasztásra. Jonadel Szintén az USA-ból származik. lédús. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. Háztájiba. Korán termŒre fordul. színük fehéres-rózsaszín. mert ha korán szedjük. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. kellemesen savanykás. és rendszeresen jól terem. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas. Szeptember közepén. aromatikus. Vigyázzunk. hogy hullásra hajlamos. a lisztharmatra alig érzékeny. és kiváló a termŒképessége. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. mint az alapfajtáé. Lapított. Szedési ideje szeptember vége. 136 . A Jonathán után 8–10 nappal. Húsa vajszínı. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. Levelei közepesen nagyok. sŒt még késŒbb is fogyasztható. Nagyon jól szállítható és tárolható. rendszeresen és középkorán nyílnak. virágai szintén. igen tetszetŒs. mint a Jonatháné. október elején szedhetŒ. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. október elején szedhetŒ. Jól bírja a szállítást. Fája gyengébb növekedésı. Parásodásra hajlamos. A háztáji kertekbe ajánlható. Fája gyenge növekedésı. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. Mind a háztáji. húsa fehéres-sárga. s szinte nélkülözhetetlen fajta. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. alapszíne világossárga. lédús. napos oldalán élénkpirossal fedett. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. alakja kissé megnyúlt. Szeptember végén. Héja viaszos. Jól és rendszeresen terem. mint a Jonathán. Keresztezését az USA-ban végezték. Héja közepesen vastag. húsa tömött. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. DecembertŒl áprilisig. mint a Deliciousé. Kevésbé igényes.sárga. mint a Jonathan. mind feldolgozásra alkalmas. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. perzselŒdésre nagyon érzékeny. világospiros. karcsú orsónak. októbertŒl áprilisig fogyasztható. enyhén savas. Fája közepesen erŒs növekedésı. kicsit édes. édes. október eleje. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. Hátránya. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. végén szedhetŒ. edzett fajta.

Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. Edzett fajta. sötétzöldek. húsuk fehér. Héjuk élénk szalmasárga. bŒ levı. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. rendszeresen és bŒven terem. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. Ilyenkor a szállítást is jól bírják. Augusztus közepén szedhetŒ. század végén. ahol gyorsan elterjedt. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. Levelei középnagyok. vajszerı. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. 137 . 1938-ban. Színe bordópiros. igen finom. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. a napos oldalon barnásvörös. olvadó. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. s ezt követŒen jól szállítható. bár kicsit édesebb. betegségekre nem érzékeny. szabályos. korán termŒre is fordul. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. a metszést jól tıri. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. Gyümölcsének alakja. Gyümölcse szép nagy. A melegebb vidékeket szereti. Törpefát. Héja sárgászöld. 10–14 nappal a Vilmos körte után. Virágai nagyok. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. Körülbelül két hétig tárolhatók. Levelei középnagyok. Egyike a legelterjedtebbeknek. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. bŒ levı. Minden alakban nevelhetŒ. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. középkorai virágai fehérek. Piacra augusztus végén szedjük. középnagyok. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. igen finom. a csésze felé a legszélesebbek. Angliában fedezte fel egy tanító. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. sötétzöldek. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. Törpefának nagyon alkalmas. Viszonylag korán termŒre fordul. Augusztus végén. mérete. Húsa fehér. felületük egész magasságában gyengén hullámosak. TermŒképessége jó. az USA-ban nemesítették. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. szeptember elején érik. majd Európát is meghódította. ErŒteljes növekedésı.

Gyümölcse nagy. világháború után kezdett terjedni. Virágai közepesek. Egész Európában termesztik. Fája középerŒs növekedésı. fıszeres ízı. s télen fogyasztjuk. Héja zöldessárga. ElsŒrendı piaci körte. fehérek. Szeptember végén szedhetŒ. Húsa sárgásfehér. Húsa sárgásfehér. házikertbe egyaránt ajánlható. sötétzöldek. Nálunk az 1. Virágai fehérek. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. KözéperŒs növekedésı. foltos. Conference Angliából származik. Alapszíne világoszöld. apró rozsdás foltokkal. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. 138 .Solani-körte Csehországból származik. Nagyon jó fajta. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. igen lédús. három hét alatt érik be. középnagyok. Aránylag késŒn fordul termŒre. Héjuk citromsárga. kiváló ízı. Levelei nagyok. így a hosszabb szállítást is jól bírja. olvadó. bŒ levı. hosszúkás. 1884 óta termesztik. ErŒteljes növekedésı fajta. sötétzöldek. Szeptember végén szedjük. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. Gyümölcsösbe. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. Levelei sötétzöldek. Mind friss fogyasztásra. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. édeskés. rozsdamázas. tipikus kobak alakú. kellemesen fıszeres. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. Levelei nagyok. amely körülbelül három hét alatt érik be. Gyümölcse közepes. Virágai nagyok. megnyúltak. fehérek. Termései leggyakrabban közepesek. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják.

virágai kicsik. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. virágai közepesen nagyok. megnyúlt. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. Nagyon jól szállítható és raktározható. vesszŒi hosszúak. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. Finom kompót készíthetŒ belŒle. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. Szedési érése október közepére esik. Október 15-e után szedjük. decemberben beérik. Közepes növekedésı. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. fehérek. húsa fehéres. FŒleg Nyugat. februárig eltartható. nagyon jó. húsa bŒ levı. Levelei viszonylag nagyok. 139 . étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. finom. húsa fehér. Héja világoszöld vagy sárgászöld. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. héja világossárga. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. Közepes növekedésı. Nagyon jól lehet tárolni. nagyon finom ízı. Héja zöldesbarna. Levelei középnagyok. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. fehérek. Október második felében szedjük. fıszeres ízı. középvastagok. BŒtermŒ fajta. barnásszürke színıek. bŒ levı. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. Nálunk mind a háztáji kertekben. Közepes növekedésı. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. Gyümölcse nagy. A szedés után közvetlenül jól szállítható. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad. Franciaországból származik. Virágai középnagyok. Párizsi körte Franciaországból származik. körte alakú. sötétzöldek. olvadó. bŒ levı. világoszöldek. fehérek. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Gyümölcse középnagy. levelei hosszúkásak.

a napos oldalon kárminpirossal színezett. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. kellŒen kemény. Eredete ismeretlen. míg a fajtaköréhez tartozó. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. Szlovákia déli területein általában július közepén érik. nagy. aromadús. a napos oldalon pirossal színezett. kemény. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. öntermékenyek. Gyümölcse gömbölyded. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. virágai törékenyek. kissé rostos. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. oldalról kissé lapított. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. Magvaváló húsa szintén narancssárga. lédús. TermŒképessége magas. TermŒgallya világos szürkésbarna. Fája gyenge növekedésı. Terméshozama viszonylag egyenletes. magbele édes. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. levelei. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. kissé rostos. így további telepítésre ajánlhatók. Említést érdemel az is. Gyümölcse gömbölyded. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. és elég korán fordul termŒre. oldalról kissé lapított. Virágzási ideje közepes. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. ErŒteljes növekedésı. A Magyar kajszi a legkedveltebb. koronája kusza szerkezetı. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. Sok tulajdon- 140 . Íze kellemesen aromatikus. középnagy vagy nagy. Magürege tág. kellemesen édessavas. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. ami gazdag virágzásának. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. jól alkalmazkodik. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. friss fogyasztásra alkalmas fajta. Hússzíne narancssárga. tetszetŒs. hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. vesszŒi világos barna-pirosak. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. Július vége felé érik. Héjának alapszíne narancssárga. virágai nagyok. jellegzetes zamatú. Íze nagyon finom. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ.

napos oldalán piros. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. ErŒteljesebb növekedésı. változó alakú. 141 . Húsa narancssárga. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. középkései érésı. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. Mind közvetlen fogyasztásra. Húsuk narancssárga. bŒ levı. Július végétŒl augusztus elejéig érik. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. csak alulról rózsaszínıek. Kisszeben környékérŒl származik. fehérek. mint a Magyar kajszi. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. bŒ levı. Virágai közepesen nagyok. finom. öntermékenyek. Sabinovská Szlovákiából. kissé rostos. A meleg. levelei középnagyok. intenzíven zöldek. A fajtajegyzékbe 1954ben került. mind feldolgozásra alkalmas. óriási elŒnye. mind feldolgozásra alkalmas. mint a Magyar kajszi. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Háztájiba. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. Héjuk narancssárga.ságában hasonlít a Magyar kajszira. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. virágai közepesen nagyok. Ligeti óriás Magyar fajta. majdnem fehérek. termései nagyok. magvaváló. Magvaváló húsa narancssárga. A meleg. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. finoman aromatikus. A nagy termések gömbölydedek. levelei kisebbek. jól viseli a szállítást. virágai nagyok. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. Közepesen erŒteljes növekedésı. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. Mind közvetlen fogyasztásra. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. magvaváló. hogy egy ideig tárolható is. fehérek. Korán kezd teremni. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. Mind közvetlen fogyasztásra. héja citromsárga. védett területeket szereti. megnyúltak és oldalról lapítottak. ErŒteljes növekedésı. Július végén érik. A szállítást nagyon jól bírja. napos területeken érzi jól magát. aromatikus. Értékes tulajdonsága. Jól bírja a szállítást. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. Levelei közepesen nagyok. bŒ levı. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott.

hogy nem kedveli a huzatos. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. a levelek szélesen felhajlók. jó vízgazdálkodású. Július 15-e után érik. mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. leginkább a laza. Triumphant A XIX. Lady Delamare Angliából származik. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. Levelei nagyok. ahol 1873-tól termesztik. Gyümölcse tojásdad. pirosas. Nálunk most is nagyon elterjedt. Felülete sima. korán nyílnak. Színe fehéres-zöld. Nagy. Fehér gyŒztes Angliából származik. Érdemes megemlíteni. hosszúkás vagy tojás formájú. Virágai középnagyok. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. bokra felfelé növŒ. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). sárgás vagy fehéres. sima. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. így az északi fekvésı területeken. Nem kedveli a forró. Egyéves hajtásai vastagok. Színe zöldes. Termése nagy. Héja enyhén szŒrözött. világoszöld. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. mert vékony vacokburok veszi körül. A köszméte termése álbogyó. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. gömbölyded vagy ovális. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. Levelei sötétzöldek. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. 40–50 magot tartalmaz. TermŒképessége kiváló. Középkorán virágzik. hosszúak. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. Az árnyékot jól tıri. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. levegŒs. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. szeles helyeket. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. friss fogyasztásra. ErŒs. hal- 142 . TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. száraz fekvésı élŒhelyeket. sŒt nagyon erŒs növekedésı. világoszöldek. házak közelében. gömbölyı. Belseje húsos. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. fényes vagy molyhos.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. de alkalmas friss fogyasztásra is. illetve törzses mıvelésı köszmétét. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. sırı állású. Háztájiba.

Megkülönböztetünk piros. és biztosítsuk be az öntözést is. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. Megbízhatóan. fekete és fehér ribiszkefajtákat. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. kötöttebb talajt kedveli. Termése világos vagy egészen sötétpiros. de a piros jobban tıri a meszet. Bokra erŒs növekedésı. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. bŒven terem. színe aranysárga. szétterülŒ bokrot nevel. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. így ugyanis a bokrot. Levelei középnagyok. Industria Skóciából származik. Rendszeresen és gazdagon terem. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. sötétzöldek. Kisebb virágai vannak. Telepítéskor vegyük figyelembe. Levelei nagyok. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Egyéves hajtásai hosszúak. gömbölyded. A tápanyagban gazdag. általában július második hetében. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. KözéperŒs. A háztájiban törzses alakját termesztik. majd sárga. perspektivikus fajta. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. Viszonylag igényes fajta. középvastagok. július második felében érik. ovális. de ha elegendŒ vizet kap. ezeket korán hozza. 143 . Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. de egyenlŒtlenül érik. vastagok. világoszöldek. Britannia Angol eredetı fajta. Termése nagy. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. Virágai közepesek vagy nagyok. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. a vályogos homok. Egyéves hajtásai hosszúak.ványzöld. bogyói jól bírják a szállítást. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. a homokon is jól fejlŒdik. finoman szŒrözött. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. 1954-ben került jegyzékünkbe. Friss fogyasztásra. Július 15–20-a körül érik.

Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. lapítottan gömbölydedek. Összegzésként elmondhatjuk. tömött. Egész Európában elterjedt. esetleg közepesek. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. de különösen tartósításra alkalmas. zöldessárgák. Ágrendszere felfelé törŒ. június végén. Bokra középnagy vagy nagy. esetleg közepesek. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. Losan „Csehszlovák” fajta. Virágai középnagyok. Fürtje középhosszú. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. sötétpiros bogyót tartalmaz. BŒven és rendszeresen terem. Öntermékenysége kiváló. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. Rondom Világhírı holland fajta. Egész Európában elterjedt. esetleg annál kissé nagyobbak. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. elég tömöttek. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Bogyói nagyok. Július 15-e után érik be. tetszetŒsek. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Gyümölcse friss fogyasztásra. nagyon termékeny fajta. kellemes zamatúak. Fürtjei nagyok. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. A bogyók sötétpirosak. hogy korai. Fürtjei hosszúak. sok termŒgallyal. A bokra erŒs növekedésı. s a feldolgozóipar számára is értékes. magas ágrendszere eléggé tömött. bŒ levıek. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. A bogyó 144 . s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Virágai átlagos nagyságúak. Vázágai vastagok. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. átlagosan 11–13 darab nagy. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. 14–18 bogyóból állók. Melegebb. július elején érik. laza szerkezetı. Levelei nagyok. A levelei nagyok. igen egyenletesen érŒ. Korai fajta. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. a virágai középnagyok. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. A fürtje középhosszú. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. Hajtásrendszerére jellemzŒ.

Virágai és levelei közepesek. Vázágai erŒsek. bogyói nagyok. Bajmóci nemesítésı. Héja középvastag. levelei nagyok. Megérdemli. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. esetleg nagyok. 145 . erŒsen kékesfekete színı.héja áttetszŒ. Bogyója gömbölyı. teljesen beérve eléggé vékony. KözéperŒs. Húsa bŒ levı. középerŒs növekedésı. aránylag hosszúak. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Levelei nagyok. mint a pirosak. Fürtjei hosszúak. Közepesen erŒteljes növekedésı. Július 10–15-e körül érik. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. édes-savanykás ízı. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. jól kifejlett rügyekkel. befŒzésre. Gazdagon és rendszeresen terem. Húsa finom. Hosszú ideig Nyugat. Július elsŒ felében érik be. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. a nyitott fekvést. Nagyon jól terem. kellemesen aromás. szirup vagy bor készítésére alkalmas. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. Megérdemli.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. megkívánja a meleget. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Primus Bajmócról származik. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. középhosszúak. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. sárgásfehér. jól viseli a szállítást is. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. erŒs növekedésı. Virágai közepesek. Silvergieter Holland eredetı fajta. BefŒttek készítésére kevésbé. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. bŒ levı. Elég korán és gazdagon virágzik. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. világoszöld színıek. ErŒs. Vázágai vastagok. s július 20-a után érnek be. TetszetŒs bokrot nevel. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. Házi és ipari feldolgozásra. felfelé törŒ bokrot nevel. Minden évben bŒven terem. finom. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. széles. vékony. Konyhakertekbe.

Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. Bokra középerŒs növekedésı. Brödtorp Finnországból származik. Önmegporzó fajta. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. A szállítást a bogyók jól viselik. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. világosbarnák. Vannak azonban sárga. A gyümölcs nagy. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. 146 . A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. szétterülŒ. Vannak egyszer és kétszer termŒk. csúcsuknál visszahajlók. Bokra középerŒs növekedésı.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. A nyirkosabb. kúp alakú. bogyói nagyok. Nagy fürtı és nagy bogyójú. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. túléretten is kevésbé peregnek le. erŒsen sarjadó fajta. Kiegyenlítetten és bŒven terem. egyenlŒtlenek. A Malling Promise vesszŒi felállók. Az egyéves hajtások hosszúak. Bogyóit éretten is jól tartja. tüskézettek. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. édeskés. Malling Promise Angliából származó. tápanyagban gazdag talajt kedveli.Wellington XXX Angol fajta. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. A fürtök hosszúak. középpiros. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. ElsŒsorban feldolgozásra. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. erŒteljes növekedésı. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. mind feldolgozásra alkalmas. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. melyek július elsŒ napjaiban érnek be. gyengén zamatos. közepesen vastagok. Meszes. Levelei és virágai is közepesen nagyok. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza.

gyengén sarjadzó. Mind nyersfogyasztásra. VesszŒje sötétbarna. Levelei középnagyok vagy nagyok. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. Alkalmas nyersfogyasztásra. nagyon ízletes. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. KözéperŒs növekedésı. Gyümölcse nagy és kúp alakú. ElsŒ termését az egyszer termŒ. Gyümölcsei aránylag nagyok. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. A részterméskék összetartása jó. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. Gyümölcse mind feldolgozásra. gyakran elágazók. Rubin Bulgáriából származik. Lloyd George Angol eredetı. virágai középnagyok. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. ElŒnye. mészklorózisra nem hajlamos. Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. Virágai középnagyok vagy aprók. amelyrŒl szeptember végén. sarjadzó növény. vesszŒi barnák. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. sötétzöldek. Érdemes mind a háztájiba. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. A környezetéhez jól alkalmazkodik. BŒtermŒ. október elején másodszor is szüretelhetünk. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. hosszúkás. Granát Bajmócról származik. erŒsen szŒrös. Gyümölcse nagy. kemény és jó ízı. ErŒteljes növekedésı. hajtásai kevésbé tüskézettek. kúp alakú. színe sötétpiros. szürkésbarnák. Gyümölcse közepesen nagy. erŒsen tüskés. hosszúkás. Malling Joy Angol eredetı. A szállításra eléggé érzékeny. Nagyon késŒn érik. levelei nagyok. kúp alakú. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. hogy nagyon jól szállítható. Bogyója igen nagy. Az egyik legelterjedtebb fajta.Malling Exploit Angliából származik. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. szeptemberben virágzat fejlŒdik. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. középerŒs bokrú. tızpirosak. Remontáló. KözéperŒs növekedésı. levelei nagyok. egyenletesen érŒ. mind mélyhıtésre alkalmas. kúp alakú. középkésŒn nyílnak. Gyümölcse sötétvörös. 147 . sötétvörös. július végén. A talajok iránt kevésbé igényes. virágai szintén középnagyok. kompót és szörp készítésére is. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. sötétvörös. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas.

Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik.július elsŒ felében érnek. felfelé törŒ hajtásokkal. Gyümölcse kúp alakú. közepes érésı fajta. KözéperŒs növekedésı. Növekedése erŒs. kétszer termŒ málnafajta. JellemzŒ rá. vesszŒi elágazók. vesszŒje sárgásbarna. Amber Nagyon erŒs növekedésı. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. Az USA-ból származik. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. hogy termése gyorsan túlérik. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. Óriási elŒnye. Gépi betakarításra is alkalmas. Bogyói átlagos nagyságúak. erŒsen tüskés. Gyümölcse nagy. Zeva II. közepesen tüskés. vesszŒje merev. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. levelei és virágai is középnagyok. nagyon aromatikusak. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. közepes méretı. hátránya viszont. hogy érzékeny a betegségekre. a legfiatalabb fajták egyike. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. BŒtermŒ. Hátránya. édes. Gyümölcse kemény. Gyümölcse nagyon jól szállítható. sárga-narancssárga. már augusztus közepén érni kezd. Közepesen erŒteljes növekedésı. Konyhakerti termesztésre javasolható. sötétpiros. nagyon tetszetŒs. középkésŒn érŒk. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. mind feldolgozásra alkalmas. ErŒs növekedésı. kúp alakú. Gyümölcse nagy vagy középnagy. Canby Az USA-ból származik. 148 . késŒi érésı. Mind közvetlen fogyasztásra. Svájci eredetı. élénkvörös és kemény. hogy Œszi termése korán. feldolgozásra egyaránt alkalmas.

mind ipari célokra felhasználható. Középkorán termŒre fordul. szív alakú. A száraz. késŒbb gyengébb növekedésı. vagy színtelen. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. Héja erŒs. nem túl párás. Íze enyhén fıszeres. ropogós. Virágai közepesek. néha megnyúltabb. s jól bírja a szállítást. Hedelfingeni óriás Németországból származik. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Kezdetben erŒs. kötött talajokon nem érzi jól magát. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. fényes. sötétzöldek. megreped. pirosas. de a seb gyorsan beszárad.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. bŒ levı. fehérek. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. Jó mészellátottságot kíván. hosszúkásak. a szállítást jól bírja. Viszonylag késŒn fordul termŒre. a másikon kevésbé lapított. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. Levelei nagyok. de utána rendszeresen és bŒven terem. Héja világospiros. Kedveli a jó minŒségı. Konyhakertbe. A gyümölcs húsának leve lehet színes. teljesen megérve barnáspiros. Mind közvetlen fogyasztásra. Július közepe körül érik. majd gyengébb növekedésı. mély rétegı. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. édes. Virágai nagyok. szív alakú és kemény. Gyümölcse nagy. Húsa kemény. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. sötétzöldek. A meleg. jó szerkezetı. ropogós cseresznyét. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. Közvetlen fogyasztásra. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. sok festékanyaggal. majd rendszeresen és bŒven terem. Kezdetben erŒs. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. Napóleoni ropogós Németországból származik. tompán szıkülŒ végekkel. piros-sötétpiros. egyik oldalán jobban. kellemes. 149 . Húsa világossárga. Levelei nagyok. fehérek. napos. ennek ellenére telepítését háztájiba. a sajmeggy és a vadmeggy. virágzás körüli fagyokra. A legjobb ropogós fajták egyike. majdnem szív alakú. Érzékeny a tavaszi. Vannak átmeneti fajták is. tápanyagban és humuszban gazdag. középkötött talajokat. középkoraiak.

Július 10-e körül érik. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. majdnem szív alakúak. KésŒn virágoznak. Héja erŒs. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. Gyümölcsei nagyok. Nagyon kellemes. KözéperŒs növekedésı. A szállítást nagyon jól bírja. édeskés íze van. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. világos erezettel. s a gyümölcshús leve színes. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. piros színı. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. Húsa kemény. Nagy elŒnye. hogy korán termŒre fordul. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. Mind közvetlen fogyasztásra. 150 .Van Kanadából származik. Levelei és fehér virágai is középnagyok. s rendszeresen és bŒven terem.

Melléklet 151 .

152 .

Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó. O. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 . Dunaszerdahely. Box 72... 2002 P.

gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). milyen szándékkal íródott ez a könyv. hogy kinek és milyen célból. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. Miklós Dénes kertészmérnök 160-. Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 . A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. gyümölcs. a zöldségek. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. valamint a zöldség-.A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést.