Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban

NAP KIADÓ

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ Dunaszerdahely 2002

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. © Miklós Dénes, 2002 ISBN 80-89032-22-2

és fıszernövények a konyhakertben Az egynyári gyógy. hasítékolással Oltási módok Áthidalás héj alá oltással 39 41 42 43 45 46 47 49 153 .Tartalom ElŒszó Tél Tervezzük meg a háztájit A nyugalmi idŒszak teendŒi A gyümölcsök téli tárolása A zöldségfélék tárolása A gyümölcsfák metszése Metszés és ritkítás A termŒkaros orsó A karcsú orsó A katlan alakú korona A Palmetta-sövény A módosított Palmetta A Hungária-sövény Az Azalbert-sövény A Werderi-Œszibaracksövény A szŒlŒ metszése Haszonnövényeink védelme A gyümölcsfák talajigénye A talaj kémhatása és a talajvíz Telepítés elŒtti teendŒk A kerti zsázsa A kapor hajtatása Gyógy.és fıszernövények 5 7 9 11 12 12 14 15 16 18 19 20 22 24 25 26 27 28 32 33 34 35 36 37 37 Tavasz A helyes vetésforgó Szabad földi növények Veteményezési tudnivalók Az oltóvesszŒk szedése Oltás párosítással.

TermŒfák átoltása Törzses fácskák elŒállítása Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Ãszibarackfajták Az Œszibarack metszése Korán fakad. páratartalom Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok 77 79 80 82 84 86 87 88 89 90 90 91 92 93 93 154 . korán metsszünk! A ribiszkebokrok metszése A törzses faalakok metszése A köszméte metszése A kajszibarack gutaütése A permetezés általános szabályai A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen ElsŒként vethetŒ növények A konyhakerti növények termesztése Petrezselyem Bab Korai burgonya Csicsóka Spenót Csemegekukorica Bimbóskel Kevésbé ismert zöldségfélék A füge és metszése 50 51 53 54 56 58 58 59 59 61 62 64 65 67 67 68 69 70 71 72 73 74 75 Nyár Gyümölcsszüret májusban és júniusban Szemzési tudnivalók Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcsös talajának takarása A kajszibarackfák mézgásodása Zöldmetszés a gyümölcsösben Zöldmunkák a szŒlŒben Az Œszibarackfák zöldmetszése. szélviszonyok. hajtásválogatása Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Fagyzugok HŒmérséklet.

és rovarmegporzású gyümölcsök Hogyan. milyen távolságra telepítsünk Telepítsünk bogyósokat IdŒsebb gyümölcsfák átültetése A spur fajták A korai termés titka A fokhagyma Œszi ültetése Almafajták Körtefajták Kajszifajták Köszmétefajták Ribiszkefajták Málnafajták Cseresznyefajták Melléklet 95 97 98 99 101 103 104 105 106 111 113 113 114 115 116 118 119 120 121 122 123 125 126 128 129 130 131 132 137 140 142 143 146 149 151 p .Bogyósgyümölcsıek ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Gyepesítés a gyümölcsösben A szamóca ültetése Szamócafajták A szamóca szüret utáni ápolása A kínai kel A cékla termesztése MellŒzött gyümölcsféléink Ãsz A szüretelés általános szabályai Betakarítás a háztáji gyümölcsösben Gyümölcsszüret utáni tennivalók Diószedés A szŒlŒszüret ideje A szŒlŒ eltartása A gyümölcsfák Œszi ültetése Háztáji ültetési rendszerek Fontos apróságok Fajták társítása Szél.

És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. Azoknak. azért. 5 . Bátran állíthatjuk. a zöldségek. Van. és így szerény kereset-kiegészítéshez jutnak. akik csak ezután szeretnék (és ki ne szeretné?) azt kialakítani. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. vannak olyan családok. kikapcsolódást szolgálja. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletüket. Reméljük tehát. akinek a mai rohanó világban a pihenést. akik itt még piacra is tudnak termelni. és azoknak is. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadványunkat. hogy mindenkinek. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. gyümölcs. valamint a zöldség-. akiknek már van háztáji kertjük. hogy néhány jó tanáccsal.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni.ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. az ismeretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. Olyanok is akadnak. hogy kinek íródott ez a könyv.

6 .

Tél 7 .

8 .

de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. ha nem csupán néhány zöldség. s víznyerési lehetŒséghez. A zöldséges esetében vegyük figyelembe.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van. 1:50-hez. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. így késŒbb nem kell átültetni. Jelöljük be a gyümölcsös. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. hanem többfélébŒl egy keveset.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. fát külön is feltüntethetünk. Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. téli tárolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. akik a zöldség. Az a jó. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres. kajszibarackot. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni. komposzttelephez essen közel. ha a gyümölcsfákat a déli. A gyümölcsös. az Œszibarack és a birs helyét. Tartsuk szem elŒtt. majd a szilvákat. ringlókat. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növényei.és gyümölcsfélét termelünk. Jegyezzük meg. illetve a vízcsap helyét. majd a zöldséges helyét. mert akkor friss fogyasztásra. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒdŒ fát vagy bokrot. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot nevelŒ fekete ribiszke. bokrokat. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák.5 méternek felel meg. illetve az északi széleken helyezzük el. az eset- 9 . A rajz méretaránya lehet pl. Azok járnak el helyesen. s a jövŒben is megtartandó fákat. azzal kombinálva jelölhetjük ki. A zöldségest a gyümölcsös csatlakoztatva. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos rajzot.Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. amennyire egy három. árnyékmentes terület legyen. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. a kút.

és ne feledkezzünk meg a bogyósokról sem. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). A sövények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. piros berkenyét és díszgalagonyát is. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. mert így folyamatossá tehetŒ a család ellátása. könnyen ápolható. avagy sövénynek kellene kinevelni. Nyári. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. vízháztartásából. Az Œszibarack az egyetlen gyümölcs. Ültessünk még meggyet. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. Hasonlóan fontos a termesztendŒ fajok és fajták. A cseresznyébe meggy és fordítva. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot válasszunk. Almafára nyári. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. ám a laboratóriumi vizsgálatot a tapasztalat sem pótolja. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. mert kedveli a szellŒs helyet. Tegyük hozzá. hogy egy jövendŒbeli kerttulajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Helyszıke esetén sem kell lemondani a változatosságról. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. piramisban) néhány tŒ szamóca is. fekete berkenyét. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. Œszi és téli érésı). A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. csak törpefákat volna szabad ültetni. A körtére szintén nyári. legalább egy kajszifa. Ha ez megvan. hanem a ház elé ültessük. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. valamint az alanyok megválasztása. A háztáji gyümölcsösbe. hordókertben. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerülhet. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. néhány Œszibarack. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. A termŒkaros orsó már a második-harmadik évben ad kóstolót. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak.leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. a meggybe cseresznye is kerülhet. ha egészségesek. Említsük meg. nemes birset. A diófát pedig az udvarba ültessük. hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olthatunk be. de mutatósak is. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. A sövény jó területkihasználást garantál. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapozásához. és szép gyümölcsöt nevel. Igaz.

tapasztalatait. különleges ízéért. metélŒ. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtakarást. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. kemény fagyotól. fŒ. Használjuk ki az elŒvetemény. Ügyeljünk azonban. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. vagy legalább szalmával. Télen gyakran van ónos esŒ. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és ablakokat is. petrezselymet.oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. hogy a dermedt. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. 11 . hogy ezzel is elŒsegítsék a savtartalom csökkenését. Akinek gyümölcsfái vannak. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen átlapozott folyóiratokat. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. a hibásakat azonnal javítsuk ki. az átmenetileg tárolóként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lélegeznek valamelyest.vagy közönséges vöröshagymát. amire a háztartásban szükségünk van. és a rügyek megfulladnak. Már most megvásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. zellert. hiszen januárban kell fejteni azokat a borokat. élezzük meg. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. mıtrágyákat és vetŒmagokat.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasználni. annak télen ajánlatos ellenŒriznie. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. friss zöldjéért. BŒ egy nap még nem veszélyes. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a területrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. egyben terveket készítsünk az elkövetkezŒ évre. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. A borosgazdáknak is van teendŒjük. Aki a maga termelte. zsázsát is hajtathatunk. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes eltávozni a jégpáncél alól. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra.

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevésbé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogassuk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása
Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb szabály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒségı gyümölcsöt tároljuk. Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelkedik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében például a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályozását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztessünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és februárban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legkedvezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légnedvességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edénybe öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezésével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás körülményeire leginkább a Jonathan érzékeny. Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a savanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk velük együtt. A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhuló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása
Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt száraz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (lehetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóképességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mossuk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöldséget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfalaknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed, a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullámpapírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség. A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készíthetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvésben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmérsékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróréteget. A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a keményítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyának. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fonva, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szövésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségféléknek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji körülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk, hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai szellŒztetés is segít. A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbimbó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıvelet a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy más növényi résznek... A metszés célja kettŒs: – a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb mennyiséget tudja teremni és – a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy közel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon... A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulajdonságokkal és a fa növekedési erélyével.” MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszúra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk. Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egyharmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre metszésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le. A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

körténél. Az Œszibarackot évente termŒre kell metszeni. Nyugalmi idŒszakban. szilvánál stb. ökológiai tulajdonságait. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövidült. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. Aszerint. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. 15 . míg ritkításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. teherbíró korona kialakítására. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felnevelésére. Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. vagyis fenntartó metszésére van szükség. Amennyiben nem koronás oltványt. A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár. Ezzel a metszéssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. egyensúlyba hozni. Az almánál. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. a lombhullás és rügyfakadás között. Ez egész télen át végezhetŒ. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ koronaformát képezzünk. a szellŒs. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. mint a ritkítás.lik. hanem suhángot telepítettünk. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. akkor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani. fás és zöldmetszést különböztetünk meg. ha a csapadék-. akkor késŒbb csak a fák termŒre. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. fás metszésrŒl beszélünk. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai.

ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. beteg hajtásokat vágjuk ki. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. mert itt több a rejtett rügy. Ilyenkor nem egyszerre. Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi. A termŒkaros orsó csigalépcsŒszeLegfontosabb a telepítést követŒ elsŒ tarıen elhelyezkedŒ ágrendszerének vaszi metszés. vesszŒ maradjon sértetlenül. s koronájában sok vízhajtást nevel.vagy tŒsarjat hoz.Koronaritkító metszés Azt. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerıbb faalak a termŒkaros orsó. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. Fontos. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk. hogy könnyen kezelhetŒ. A teljes ifjításnak ma. vázlata (Fejes nyomán) 16 . hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemeletei. Ha suhángot telepítettünk. nincs jelentŒsége. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. részleges ifjításról beszélünk. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen. Így elérhetŒ. és a belsŒ részek felkopaszodnak. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. hogy a korona ne váljon sırıvé. spirál alakban helyezkednek el. sérült. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. hogy sok gyökér. hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. ritkító metszés segítségével érjük el. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek.

akkor azt is kötözzük le vízszintesen. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé. Ha viszont nem elég fejlettek. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. Ha az oldalvesszŒk fejlettek. azaz koronába metsszük. Ügyeljünk rá. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 .akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. hogy azok egyenesek legyenek. A vezérvesszŒ visszametszésével egyidejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. mint a nyugalmi idŒszakban. Ha viszont a sudár már elérte a 2. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le.5–3 m-t. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. A visszametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét visszametsszük. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. mégpedig áprilisban. mert ha magasabbra nŒ. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszametszésére. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. akkor már nem vágjuk vissza. a gyengén fejlŒdŒket nagyobb mértékben vágjuk vissza. Ügyelnünk kell arra. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. megnehezíti a szüretelést. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az oldalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kötözzük le. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. hanem úgy. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. mégpedig úgy. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel.

A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja. ha gyengék. így tehát a fa kúp alakú. neveljük a karcsú orsót. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendszeresen tŒbŒl távolítsuk el. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. A sırın állókat ritkítsuk ki. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. kivéve. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . Ha az oltvány elágazása ideális. 70–80. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat általában nem kell visszametszeni. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. mert a túl korai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsödnek. A termŒkaros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spirálisan eredŒ ágrendszer. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. ám a faiskolából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. A termés súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. koronaformája.idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek.

a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. Ezt úgy érhetjük el. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. hogy segítségével alacsonyabb fák. sudár nélküli koronaforma. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája. Amennyiben a fa csúcsi dominanciája erŒs. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú oldalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megosztani. az oldalvesszŒket pedig arasznyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngítése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. hogy a végálló. tehát belterjesebb jellegı koronaformák valósíthatók meg. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. A nevelés második. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. fejlett 19 . A megtartott. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs teljesítmény. mégpedig úgy. Kísérletek bizonyítják. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel.és vesszŒritkítást végezzünk. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra. Ilyenkor hajtás. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominancia erŒsségétŒl. Ez azt jelenti.A második. Vigyázzunk arra. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre történŒ metszést alkalmazzuk. akkor ezeket csak tavasszal metsszük meg. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. ifjítás. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indokolhatja. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. hanem egy alatta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. vesszŒket távolítjuk el.

A mi körülményeink 20 . Lényege: a csemetéket olyan közel ültetjük egymáshoz. miközben nem feledkezünk meg arról. Ezeken az oldalvázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a vázágak megfelelŒ alakítását. A termŒvesszŒk a mellékvázágakon. különben hamar felkopaszodik.rügy kifelé nézzen. erŒsségük szerint visszametsszük. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cmrel. vesszŒket eltávolítjuk. A továbbiakban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. majd ezeket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagyhatjuk. a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. a negyedik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. A meredek hajtásokat. Túlságosan sok termŒrüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. hogy azokat a vesszŒket. év tavaszán elŒtt elpusztul. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igyekezzünk nevelni a gyümölcsfákat. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. hogy katlanformát akarunk kialakítani. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ falat adjanak. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadára metsszük vissza. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. A törzsmagasság 40–70 cm közötti lehet.

ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). annál inkább közelítse meg a vízszintest a vázág.és tŒtávolsága 3. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagasság fölött úgy vágjuk vissza. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. Sor. Legjobb. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét. s minél gyöngébb növekedésı. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük.között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. egyet pedig vezérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. Minél erŒsebb növekedésı a fajta. hogy mind a sor irányában. amelyet Olaszországban fejlesztettek ki. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. a vezérkarok szöge pedig 30–45 fokos legyen. Ez az alma és a körte sövényformája. annál kevésbé kényszerítsük vízszintesbe. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítására szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot. A többi vesszŒt. amelyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt. a törzsmagassága 60 cm. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. A fŒ és oldalvezéreket.5–4 méter. tŒbŒl távolítsuk el. mind a központi tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- A Palmetta-sövény támrendszerrel 80 100 70 cm 21 . különösen a konkurenseket.

8 m körül van. Magassága 2. Ha a fajta nehezen ágazik el. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . akkor meg kell metszenünk az oldal. Ügyeljünk arra.és fŒ vezéreket. kivéve a sudár visszametszését. megvilágítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. szemben a hagyományos Palmetta 3–3. Így a sövény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre. A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. a második körülbelül 30.rok továbbnevelését szolgálja.és tŒtávolsága 3 x 1. Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. amelyek a termést hordozzák. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolságban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. hanem alattuk indulva a sudáron az elsŒ ágemelet 45. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügyeinek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. de a sorok közötti távolságot 2 m-re is csökkenthetjük. illetve a következŒ ágemeleteket. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ültetvénysırıség jelentŒs növelésére. befejezzük a Palmetta nevelését.7–2.5 vagy 3 x 2. belterjesebb változata. ElŒnye. miután az oldalvesszŒk lekötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfigyelhetünk. erŒsebb metszése. a harmadik pedig hozzávetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. Sor. Ezeken ugyanis a halbordákhoz. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. E sajátos nevelésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. Mindezt azért alakítjuk így.5 m lehet. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetszenünk. A következŒ években hasonló elvek szerint. folyamatosan alakítsuk ki a második. A két legfelsŒ emelet. körülbelül 60.4 m-es magasságával.

A módosított Palmetta (Stark nyomán) 85 60 50 45 30 cm 23 . Így a sudárhajtás elágazik. s ott visszametszeni a sudarat. Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). illetve a suhángot. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. akkor 5–6 darab. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). akkor az 5 ágemeletet viszonylag rövid idŒn belül. azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el.zünk meg 7–10. hanem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. illetve újranevelt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. fokozatosan leváltott. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet. A legfelsŒ. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük. VégsŒ soron körülbelül 2.75 m magasságban e többsudaras. illetve csökkentésére szolgálhat. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy emelet indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. akár 3 év alatt is felnevelhetjük.

illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. Fontos. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület.A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeinknek jól megfelel a Hungária-sövény. A koronás oltványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. szem elŒtt tartva. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. de az utóbbiak elŒnyösebbek. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. A termŒkarok többszörösen elágazó csúcsi részeit. és a vízszinteshez viszonyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzaljához. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb munkát. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl eltávolítsuk. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. de ezeket ne vágjuk vissza. amelyet elsŒsorban az almatermesztésben alkalmazhatunk. Ha egyszerı támrendszert választunk. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megindulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságának szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. Ágemeletei nem válnak el élesen egymástól. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk. egy sávban elhelyezkedŒ sudaras koronaforma.5–4 mm vastag huzalt. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. 24 .

60 cm-rŒl 50-re. illetve a törzsmagasság kialakításakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t.5 0. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük. Sor. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re.5 0. akkor a sudármetszéskor. a törzsmagasság pedig általában 50 cm legyen. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. hogy már a telepítést követŒ harmadiknegyedik évben számottevŒ termést ad. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedveltebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredményeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter.6 0.Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza. ha viszont erŒs Az Azalbert-sövény 0. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára alakították ki. bár ez szükség szerint növelhetŒ. fŒként M 9-en álló oltványokat használhatunk fel. érdemes megismerkedni ezzel a sövényrendszerrel. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz való.7 0. Ha gyenge növekedésı a kérdéses oltvány.4 m 25 . A Hungária-sövény nagy elŒnye.

7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekekhez kötözzük. létrejön 26 . akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. a törzs vonalának síkjában. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ oldalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótlóhajtások képzŒdnek. a második. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfásodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavághatjuk. MegjegyzendŒ még. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. Az ívelés ugyanis növeli a termŒhajlamot. A teljes termések idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. s ott metsszük vissza a sudarat. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. A Werderi-Œszibaracksövény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. illetve a suhángot. Miután a termést leszüreteltük. hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. hogy az elsŒ termések már az alakítás folyamán. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 tonnát is elérhetik. az Œszibarack termesztésére alkalmas sövényforma is. A vázkarokat oszlopok között kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítségével neveljük. Németországból származik. Az oldalgallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. Az utolsó emelet 2. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk. egy-egy fára 3-4 x 34 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. harmadik évben jelentkeznek. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. Így minden egyes fán. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cöveket verünk. vízszintesbe kötözzük.növekedésı. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – amelyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthetünk. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. Az oldalvesszŒket. tartsuk egyensúlyban. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány.

hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintesbe vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást.a pótlóhajtások zónája. A két zóna eltérŒ hajlásszögı hajtásai. így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. ha arra kell felelniük. A korai metszés elŒnye. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna. hogy a szŒlŒ a nyugalmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. tavasszal 27 . Természetesen mind a téli. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelkezésére.

A metszés során a tŒkén. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. atkák. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. Ha minŒségre törekszünk. rovarok. gombák. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. vírusok. hogy melyik fajta igényel rövid. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. akkor több rügyet kell meghagyni. Kordon. Müller) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. A növényvédelem során a háztájiban. a fajtától. illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. és elkerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. a haszonnövényeket károsító szervezetek (baktériumok. az ennek érdekében végzett tevékenységet nevezzük megelŒzésnek. az alanytól.és lugasmıveléshez termŒcsapos. nincsen felesleges tápanyagveszteség. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. akkor kisebb a terhelés. Szent LŒrinc-i). a környezettŒl. a beteg növények gyógyítására is. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. Az érzékeny fajták (Ezerjó. Leányka. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. legyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsorban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. valamint a csemegeszŒlŒknél 10–14. Ehhez tudni kell. talajviszonyoktól. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling. 28 .nem könnyeznek a vesszŒk. A nagy fürtı. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. a természeti adottságoktól. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. Burgundi. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. bŒtermŒ borszŒlŒknél. A téli metszés hátránya. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni. ez a tulajdonképpeni védekezés. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. ha viszont nagy hozamot akarunk. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl.

meggyet. többek között a terep adottságait. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. diót. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. ahol a növényegészségügyi elŒírásokat. ezért legyengülnek. néha tán jelentéktelennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. így nehézségekbe ütközhet a védekezés is. Kössük egybe a talajforgatással a trágyázást. évekig érezteti hatását. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒséggel bír a kórokozók elleni védelemben. fajtákat telepítsünk (pl. s az agrotechnikai mıveleteknél több. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. – Fontos a megfelelŒ sor. A levágott. Például az. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak kezelése. Ne feledjük. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé intenzív növényvédelmet igénylŒ fajokat. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mélységbe juttathatjuk a tápanyagokat. Ügyeljünk rá. mert ott a kórokozók 29 . beteg ágak. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagyzugos. gyümölcsmúmiák.és tŒtávolság megválasztása is. a kaparék elégetése kevés fáradsággal járó többletmunkát jelent. – Tudatosítani kell. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. szilvát. Túl sırı telepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. a megfelelŒ szabályokat betartják. – Ismeretes. a száraz. magas talajvizı területek nem alkalmasak. Ennek eredményeként fáink erŒteljesebben fejlŒdnek. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. s így az ellenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk. kórokozók áldozatává. Azt is tudnunk kell. mély fekvésı. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. Ezeket sohase hagyjuk a talajon. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a facsemeték. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. amelyek ott még nem fordultak elŒ. sajátosságait.A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két módját kell alkalmaznunk. Ilyen helyen tehát gyümölcsöst ne telepítsünk. gesztenyét. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántásásás. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken.

Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttérbe szorult. vigyázva arra. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. mikor még dermedtek. lerázzuk. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. A papír redŒzetében. rigók és más madárfajok. Potrohukat megragadva kiszívják testnedveiket. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák törzsére kötjük. Régebben szalmából. Ezek a kis hártyásszárnyúak petéiket a vértetı testébe rakják. hogy minden rovarnak. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. amikor már a kártevŒk és kórokozók felléptek gyümölcsösünkben. hogy a fa élŒ részeiben kárt ne tegyünk. A fák ápolása során a törzsrŒ1. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek alkalmazásával. kukacot 30 . lárváik itt kelnek ki. az énekesmadarak stb.áttelelnek. vannak természetes ellenségei. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. zuzmók spórái fordulnak elŒ. itt táplálkoznak és innen rajzanak elŒ. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. gombának stb. Hasznosságukat már régen felismerték. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. számukat egy bizonyos szinten tartják. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. biológiai és a kémiai. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fékezik. A bundásbogarak. a molyok ellen is védekezünk. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. kórokozók gyérítését szolgálja. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. A kártevŒ rovarok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. katicabogarak. kórokozók. A gyapjas. fátyolkák. A védekezésre akkor kerül sor. Ma erre a célra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén. Sok hernyót. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. illetve alatta igen sok kártevŒ megbúvik. Az öveket októberig kb. közben elpusztítják a kártevŒt. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kártevŒket. A biológiai védekezés alapja. cinegék. Ilyenek a fürkészdarazsak. vesszŒin vészelik át a telet. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. BelŒle kb. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. mohák. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. bogarat.

JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. Ha szükséges. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb károkat. de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmazta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek kihasználására. kendert. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellenségeit is elpusztítjuk. A magvakat (napraforgót. Barkácsoljunk olyan etetŒt. vállalni kell a kissé drágább. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. de a szükségesnél nem többször permetezni. -kesztyıt. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együttes alkalmazását értjük. de hosszabb távon többszörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészségügyi határidŒre). hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. -öltözéket. s végül. növeljük a kártevŒk. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés lehetŒségeit. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. Ezt különbözŒ módszerek segítségével éri el. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. amelybe nem hull bele a hó. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdonságnak számít. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. amelyek során a kártevŒk távoltartására. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyensúly szigorú védelme. hanem – alapos elemzést követŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen sikerrel alkalmazzák. Disznóöléskor se feledkezzünk meg róluk. akasszunk ki nekik faggyút. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növények közötti kapcsolatok.fogyasztanak el. és télen etessük Œket. hogy nem csupán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. kórokozók ellenálló képességét. Tudatosítanunk kell. 31 . hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. Vállalni kell – bizonyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növényi kultúrákban. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja.

gyorsan felmelegszenek.A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. A jó. a köszméte. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. cseresznye. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. a levegŒ. tırnek el? A laza homoktalajokat kedveli. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. homokkal. hogy milyen talajba kerül a facsemete. körte.és hŒháztartásuk. ha az Œszi szántás. ElŒször vizsgáljuk meg a talaj mechanikai összetételét. kolloidális részekig) azért fontos.és hŒgazdálkodását. szilva. Pedig. A köves. de a felvett meleget sokáig megtartják. komposztot terítünk felületükre. gesztenye. illetve tıri a kajszi. 32 . A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. Egyesítik magukban a homok. ásás elŒtt tŒzeget. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fejezi ki. G homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. azonban rossz a víz. som. majd beszántjuk. a tápanyagot megkötik. istállótrágyát. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. Ha sok vizet kapnak. G vályogtalajok – ezeknek jó a víz-.és agyagtalajok jó tulajdonságait. a meggy. beássuk. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: G köves. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. akkor úgy mıködnek. naspolya és a meggy. birs. Vízháztartásukra jellemzŒ. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklakeménnyé válnak. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kövektŒl. G agyagtalajok – lassan melegszenek fel. ha nem figyelünk oda – részben vagy egészen – pénzünk. mély. fekete ribiszke.és a hŒgazdálkodásuk. füge. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. málna. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. az alma. munkánk kárba veszhet. de gyorsan le is hılnek. így nagyon fontos. piros ribiszke. kötöttsége. de nem mindig adják át a gyökereknek. ezért könnyen kiszáradnak. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. mogyoró. az Œszibarack. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. víz.

sem meszes – talajok is. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. birs. ha eléri a 0. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. szamóca. A magas mésztartalom azonban káros. gesztenye. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. 33 . a fekete ribiszke és a meggy. Vannak közömbös – sem savanyú.7–8. KedvezŒtlen tényezŒ. a fekete ribiszke. A fajok többsége számára optimálisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. a szilva. Gyümölcsfáink a 4.A nyirkosabb. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat). körte. A közömbös talajok pH-ja 7. valamint a lecsapolt lápok helyén. birs. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. közömbösek és savanyúak. az alma és az áfonya.és cseresznyefajtáknak. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. például rontja a talajok vízgazdálkodását. áfonya és a fekete ribiszke. fügének. mogyoró. szamóca. gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. az Œszibarack. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. málna és a szamóca. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. a körte. az alma. ahol a talajvíz szintje magasan van. kajszinak. a lúgosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevezzük cserepesedésnek. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. Ez egyetlen fajnak sem kedvez.és magnéziumsók okozzák. mogyoró. Az idŒszakos vízborítást viszonylag jól tıri a szilva. málna. de mint tápelem is nélkülözhetetlen. Az ilyen talajokat kedveli a málna. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. A savanyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításában. mandulának. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. körte. A szikességet különbözŒ nátrium.5 m-t. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mélységének is. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. a dió. KedvezŒtlenül hat a talajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. dió.

Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. Megtörténhet azonban az is. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. Egyes esetekben (pl. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. akkor könnyı a dolgunk. telepítendŒ fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). rózsatöveket tervezzünk. épülettörmelék található rajta. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. A gyökereket legjobban a terület géppel. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. rossz épület. menedékéül szolgálnak.Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. üres szántóföld. a kút. Ne csináljunk túlságosan költséges (pl. jelöljük be az utakat. bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. akkor sajnos a talajuntság jelentkezésével is számolnunk kell. Általában vas. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. a sorirányt. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. E téren szinte lehetetlen felsŒ határt szabni. hogy pusztuló öreg fák. rossz megeredésben. ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. Az épületek köré például ritkaságszámba menŒ gyümölcsfákat. (Az utóbbi elŒnyösebb. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltávolítása. A gyökérmaradványok ui. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. bokrok. díszcserjéket. fonott dróthálóból készíthetjük el. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. túl magas) kerítést. a sorok közötti távolságot.vagy vasbeton oszlopokra feszített idŒtálló. hiszen a nemkívánatos személyektŒl úgysem véd meg. Az Œzek. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. A talajuntság sok tényezŒ okozta. nagy mésztartalom. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni. A legjobb ellenszere az. gyenge fejlŒdésben jelentkezŒ betegség. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. nyulak elleni védelmet pe- 34 . szŒlŒtŒkék. Ez lehet egyszerıbb. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal.

lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. a rajta lévŒ két sziklevél. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. Fontos tudni. napon már sırı. A maggal ne takarékoskodjunk. akkor az elsŒ. Ezután már bŒséges megvilágításra.dig az átlagos kerítés is biztosítja. zöld vetésünk lesz. napfényre van szükségük. A vetést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. legjobban 20–22 °C-on növekszik. Barna. gazdagabb lesz a termésünk. hogy ott családunk jól érezze magát. s azt alaposan benedvesítjük. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. A zsázsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . akkor állítsuk naponta 10 percre vízbe. mert ha sırın vetjük. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. hogy a levágott növények nem sarjadnak újra. napon már megfigyelhetjük. mert a növénykék ilyenkor könnyen elfekszenek. tányérba. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaréteg. s ha tovább engedjük nŒni. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. zsenge lomblevelek. A növényeket addig tartsuk sötétben.vagy homokréteggel. akkor ezen is termeszthetŒ. Fontos. Jó minŒségı. vagy takarjuk le kartonpapírral. egy tálba több rétegben itatóspapírt fektetünk. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél hegyén. Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. A vetés utáni 3–4. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a sziklevél felett). Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sötét helyre. A vetés utáni 10–11. apró magját télen – lapos edénybe. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. hogy talaja jól átnedvesedjék. Fogyasztható részei a szár. s azt is nyomkodjuk le. Ha az edényünk vízáteresztŒ. Ha pl. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ.

sŒt júliustól szeptemberig. 36 . Még a sovány talajokon is megél. leves készíthetŒ belŒle. dúsak. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában. ezért elŒ. helyre vetjük. levelesek. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. csípŒs. ellenkezŒ esetben hiányos lesz a kelés. akkor március eleje és május közepe között vessük. de annál sokkal kellemesebb. Ha magtermesztés a célunk. mert enélkül rosszul kel. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. A nyári vetést öntöznünk kell. s ezt nehéz letisztítani. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igényel. A nálunk forgalmazott. Nem túl magas növények közé (bab. Felhasználása: íze a tormához hasonló.5–4 hónap. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. egyéves növény. mikor a hajtásai zsengék. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. ElŒször az alacsonyabb. Közepesen melegigényes. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. gyökérzöldségek stb. Virágzáskor azonban vízigénye magasabb. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. könnyen termeszthetŒ. Erkélyládákban. Magas C-vitamin-tartalma van. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vegetatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. A talaj iránt kevésbé igényes. Kevés öntözéssel is eredményesen termeszthetŒ. ne húzzuk ki az egész növényt. enyhébb. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük.) köztesként is vethetjük. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek ízesítésére.és utónövényként is termeszthetŒ. ügyeljünk rá. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. mert egyesek a Közel-Keletre. Szabad földbe. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. ollóval vágjuk le. ahol vadon is elŒfordul. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezésre. virágzáshoz azonban napfényt kíván. bár kevesebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. Finom mártás. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható.kénti vetés. hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik. Rövid tenyészidejı. a városi házak balkonjain is megél. bármikor fogyasztható. Mivel tenyészideje csak 3.

és kísérŒveteményként is beiktathatjuk. szárát és a magvakat is. Érdemes megjegyezni. akkor a háztáji kert tervében feltétlenül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. A gyógy.és fıszernövények nélkül már el sem tudjuk képzelni. hogy nem igényelnek külön helyet.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. köztesként a legjobb. Jó közérzetünket. ahol a növény minden része használható. Néhánnyal közelebbrŒl is ismerkedjünk meg. mint az uborka. száraz. gyógyító. Esetében feltınŒ. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. ezért olyan fontos a konyhában. hogy a kártevŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. szakaszosan érik.A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. A magokat folyamatosan szedjük. a cukkini vagy az édeskömény. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. szellŒs helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. hogy a fıszerek királynŒje. a cékla. a tápanyagok visszapótlását. hogy 37 . védelmét. hogy minden vele szomszédos növény – pl. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. Az egynyári gyógy. Gyógy. növelik teljesítŒképességünket és életkedvünket. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. elŒ-. külön sort. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. Képesek ugyanis arra.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy. beleértve gyökerét. egészségünk megŒrzését. az uborka. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé. mert az elvirágzás sorrendje szerint.

A konyhában nélkülözhetetlenek. a fokhagyma (Allium sativum) és a metélŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiányozhatnak. sŒt magas vérnyomás esetén is hasznosak. a sorok tisztítása. ErŒsítik a gyomoridegeket. hogy egyes betegségekre fogékony. ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. Jó partnere a hagymának. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. és bŒven terem. 38 . A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. A petrezselyem (Petroselinum crispum). A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. A zöldségeskertben megvan a veszélye. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. ezért oda nem ajánlatos betelepíteni. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. A káposztaszedést követŒen a zeller a földben maradhat. közben védik a szamócát. hogy nagyon eluralkodik. ha szegélynövényként használjuk. A háztáji zöldségeskertünkben legjobb. nem lepi meg korán a lisztharmat. de leginkább a paradicsomnak. nélkülözhetetlen a konyhában. étvágygerjesztŒk. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. gyomlálása. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. Mindegyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. ahova a káposztát fogjuk ültetni. salaktalanítják a szervezetet. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. a tél folyamán pedig maguktól eltınnek. tehát fertŒtlenítenek. Ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelŒ. Csökkentik a vér cukortartalmát. tavasszal pedig a zöldje alkalmas lesz a szedésre. egyes zöldségfélék mellett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény. Annak dacára. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. Tudományosan is bizonyítást nyert. és még a szomszédokat is védi. amely mindenekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsázsát vetni. A vöröshagyma (Allium cepa). A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén. A zellert azokba a sorokba vessük. hogy elriasztja a fonálférgeket.a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek.

Tavasz 39 .

40 .

bab. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. burgonya. dinnyét.A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét vetésforgónak. paprikát. salátát és spenótot. karfiol. Egy családba tartoznak a: – borsó. általános szabály. burgonyát. vörös. lencse (hüvelyesek). tök. zeller (ernyŒsök). – káposztafélék. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk. – paprika. Ha viszont sikerül. Helyes. retekfélék (keresztesvirágúak). a fejes és a kelkáposzta. zellert. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. uborkát. sárgarépát. cikória.és fokhagymát. bimbós kel. fokhagymát és vöröshagymát. paradicsomot. karalábé. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. kártevŒk.és dinnyefélék (kabakosok). burgonya (burgonyafélék). – az összes hagymaféle (hagymafélék). hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. paradicsom. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. ami bizony ott nem könnyı feladat. Követésre érdemes. petrezselyem. – sárgarépa. – uborka. Figyelembe kell vennünk azt is. zellert. vetésváltónak nevezzük. egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait. 41 . Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen termeljünk petrezselymet. Erre azért van szükség. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kórokozók. retket. mert a növény saját igénye szerint. – saláta. endívia (fészkesvirágúak). A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. tököt. paprika. MegemlítendŒ még. petrezselymet. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvetemény a borsó és a csemegekukorica.

és a görögdinnyét. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját. Egy fészekbe több magot is teszünk. fejes saláta.és hobbikertekben a szabad földi termesztésı növények dominálnak. Nagyon fontos a vetés ideje. sóska magjai vethetŒk. Csak néhány olyan eset van. duggathatók a hagymafélék és a borsó. mikor már rá lehet menni a földre. a szórást ne alkalmazzuk. paradicsomot. csemegekukoricát. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. a tököt. az áttelelŒ kelkáposzta. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒvel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhŒmérséklet. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. majd áttelel. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. petrezselyem. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. A vetés sorba. Így vethetjük a sárgarépát.Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. A jó gazda már télen felkészül az évre. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. a sütŒtököt. például a sárgarépa. mivel a mag mennyisége jobban ellenŒrizhetŒ. a cékla és a csemegekukorica. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakítható. kevesebb csíra fullad meg. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. Általában ilyenkor vetjük a másodtermények. vagy ha a magot ládikóba. a nyári retket és a káposztaféléket. Közéjük tartoznak a másodterményı káposztafélék. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. Vetjük tehát a sárga. az uborkát. a spenót. ritkítással érjük el. babot. spenót. petrezselymet és a borsót is. Sokkal jobb a sorba vetés. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. Ilyenkor a hidegtırŒ növények. a kései burgonya. A nyári vetési idŒszak hosszabb. sárga- 42 . A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el. a kelés egyenletesebb. kis edénybe vetjük. Ha lehet. ilyen például. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. paprikát. a sóska. fészekbe és szórva történhet. korai burgonyát. valamint a céklát. hónapos retek. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. amikor ez a mód indokolt. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után.

tök. ez általában a mag átmérŒjének négy-ötszöröse. száraz idŒben ennél mélyebben. mint a csíráztató tálban. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot.5–3 1. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. Kis tálkába. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. a spárga. burgonyát. ha tudjuk. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. Arra azonban ügyeljünk. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki. bár a kabakosok (dinnye. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. A vetés sırıségére nincs általános szabály. azzal is számoljunk. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. hogy megszámoljuk. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. Továbbá jó. nedves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. kötött talajba. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. Ezután döntsük el. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve Fejes káposzta Fejes saláta Kelkáposzta Korai karalábé Korai karfiol Paprika Paradicsom Zeller VetŒmagszükséglet m2/g 5–7 2–3 5–7 4–5 4–5 8–10 2. a bab és a csemegekukorica.5–2 FölnevelhetŒ palánta 800–1000 1000–1300 800–1000 800–1000 800–1000 800–1000 600–700 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá.dinnyét. hogy melyik növény magjából kb. tehát még kevesebb kel ki. mennyi vethetŒ egy négyzetméterre. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít. Laza talajba. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. Döntésünknél figyelembe kell venni.és a sütŒtököt. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. Ha bármilyen okból 43 . A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk.

Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csírakezdemények. görögdinnyét. megkezdhetjük a vetést. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Sárgarépa Petrezselyem Feketegyökér Zeller Cékla Retek Fejes saláta Endívia saláta Cikória Káposztafélék Spenót Paradicsom Paprika Uborka Borsó Bab Spárga Sóska Csírázási idŒ napokban 12–14 24–28 10–12 18–21 10–14 4–6 6–7 6–8 6–8 7–10 18–21 12–14 12–14 6–8 6–8 7–9 10–14 12–14 A csírázóképesség idŒtartama években 3–4 2–3 1–2 3–4 3–4 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 4–5 3–4 3–4 6–8 3–5 3–5 1–2 1–2 44 . vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. hónapos retek. fŒ. korai karalábé.és utóvetemények váltását. MegfelelŒ tervezéssel. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. Œsszel beérŒ növények. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. sárgadinnyét. már vethetjük az uborkát. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. zöldhagyma. ezeket még követhetik a kései. nyári salátát. persze ha az idŒjárás is kedvez. tavaszi saláta. nyári káposztaféléket. tavaszi spenót sorai közé. Például a betakarított áttelelŒ saláta. csemegekukoricát. egy évben akár háromszor is „arathatunk”.siettetni akarjuk a kelést. zöldbabot.

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (nemes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyümölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról célszerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyérzékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki januárban vagy februárban végzi el ezt a munkát. A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almástermésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szedjük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen maguknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket. Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük. (Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ezután a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el. Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. Lakóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sokszor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg, amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb hajtanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk. Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabdalásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen, akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén foltos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel. Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az oltás elŒtt szed meg.

45

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettanilag összhangban kell lennie. Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, tavasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen) általában március. A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani. Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyanígy levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjének háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra illeszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek között átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyelves vagy angol nyelves párosítás. Alkalmazása azért indokolt, mert a párosításnál a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít1. jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame3. lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 2. megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany, bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

A vastag alanyok, fiatal termŒfák, alacsonyabb ágak oltására a hasítékolás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt 10–12 cmrel erŒs kötést készí1. tünk, nehogy a beha2. sadás a kívánatosnál mélyebb legyen. Az oltóvesszŒt két oldalról ék formájúra vágjuk. A hasítékba két oltó3. vesszŒt helyezhetünk el. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás olmással találkozzanak. dalnézetben A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok
Lapozás
Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél, de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkalmazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Azután egy vékony farésszel együtt olyan nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint amilyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület. Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ sebét (metszlapját) összeillesztjük, bekötözzük és oltóviasszal bekenjük az illesztést. A módszer hátránya, hogy a szövetek viszonylag gyakran elcsúsznak egymástól.

b)

a) c)

Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c) oltás a bekötözés elŒtt

47

Kecskeláb oltás
Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor alkalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jóval vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszéssel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vájatot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ ékméretének megfelelŒen szélesítsük és mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beilleszkedik a vájatba, akkor az oltást szorosan kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

b)

a)

c)

Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltóvesszŒ, c) összeillesztett oltás

Héj alá oltás
A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvetlenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell lennie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsútosan simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az oltóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy, mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lépésként a kérget kissé megnyomkodjuk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt az alany kérge alá toljuk. Megtörténik, hogy a héj a vesszŒ nyomására felreped, ez azonban nem baj, mert az oltás megeredésére nincs negatív hatása, sŒt vékony alany esetében a héjat hosszirányban be is vághatjuk. A mıvelet befejeztével az oltást bekötözzük és viasszal kezeljük. Az eredés elsŒ jele, hogy az oltóa) vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c) megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbiekben ne feledkezzünk meg a kötŒHéj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

Az ilyen oltások ideje akkor van. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. még akkor is. tehát a nedvkeringés már megindult. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. mint régente. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. Ezt érdemes akkor is alkalmazni. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenniük. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 1) 3) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . Nálunk a 2. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek életképességükbŒl. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl.A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. de nyugalomban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. s akár májusig is kitolódhat. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. Ezek a fák azonban megmenthetŒk.

Az oltást végül zsineggel bekötözzük. mégpedig úgy. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. Az idŒsebb ágakon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. 50 . A károsodást már a tél végén láthatjuk. A vesszŒk azután egybeforrnak az anyafával. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. Mikor eljön az oltás ideje. Ezeket a fákat – ha fiatalabbak. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. Ha lehet. amelyeknek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. életerŒs. TermŒfák átoltása Sajnos. amelyek a sebet átérik. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügyfakadásig tart. vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás helye. így. hogy csak az egészséges. annál több vesszŒt oltunk. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. Ha észrevesszük. gyümölcsösben találhatók olyan termŒkorú fák. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. Minél vastagabb a fa törzse. kiiktatva a sebes részt. a szilvánál tovább is. ága (a módszert az ágak esetében is alkalmazhatjuk). Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. és így a seb beforrhat. akkor sokáig ne halogassuk. ügyelve arra. annál biztosabb a siker. mert minél fiatalabb a fa. viszont minél idŒsebb a fa. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. amelyek kevés. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átoltani. Mikor mindezzel megvagyunk. hogy levágjuk – megifjítjuk – a fa ágait. akkor a nyúlrágott részt ne tisztogassuk ki. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. érdemes Œket átoltanunk. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált. Ha elhatároztuk az átoltást. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. Azt azonban jegyezzük meg. Érdemes megjegyezni. ezért még idejében megszedhetjük a vesszŒket. hogy lássék a zöld háncsréteg. nem kopaszodik fel.lással. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. Azok az ágak. annál több ágat kell beoltani. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. vesszŒket is átolthatjuk. mert több esetben a megmaradt háncsszövetek alatt a kambium is megvan. jó gyökérzettel. a levágás után azonnal átolthatók.

s ha kell. majd az új hajtásait. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhajtást. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. Ennek több elŒnye van. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. A talajhoz közeli. hanem törzses fácskaként termesszük. A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni. hogy a madaraktól megóvjuk. Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. A vesszŒket párosítással. a vastagabbakat lapozással. kecskeláb ékeléssel. a vastagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk. mint az ifjítás utáni azonnali oltás. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtásokat beoltjuk. a vegyszeres kezelés. Ezek arra valók. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése. a szedés könnyebb. További elŒny. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. A sebeket oltóviasszal kenjük be. héj alá oltással. amelyeknek bél és fa része 51 . úgynevezett szívóhajtást. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. fŒleg a köszméte és a ribiszke.Az idŒsebb. ezt ismételjük meg. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl védŒívet nálják a túl bŒséges fanedveket. Az átoltott fákról – ha már a nemes hajtások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjítani. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. meleg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi állapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. Minél nagyobb átmérŒjı a fa ága. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. ezeket csak a következŒ évben olthatjuk át. Ha erŒs a fánk.

ami az eredés biztos jele. középen 1. majd az éket a hasítékba illesztjük. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hüvely. a mıvelet elŒtt bŒségesen öntözzünk. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. de elvégezhetjük alacsonyabban is. A vadhajtásról az oldal. A nemes hajtást hasítékolással illesztjük az alanyra. Az oltóhajtás alsó leveleit és tüskéit eltávolítjuk. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. és ne szennyezŒdjenek. A túlságosan zsenge hajtások azonban nem jók. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzsfák koronájának felsŒ. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. a raffiakötés a hajtást bevágja. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. A metszfelületek egy vágással készüljenek.és a tŒhajtásokat állandóan távolítsuk el. vízszintes vágással elmetsszük.vagy gyapjúfonállal. Hogy a vízveszteséget csökkentsük.szemmel láthatóan még nem különült el. néhány óráig vagy max. Ha a hajtás növekedésnek indult. PVC-szalaggal bekötjük. pamut. Az elŒkészített nemes hajtáscsúcs alsó részét két. de éjjel pótolja a vízveszteséget és reggel egyenesen áll. ekkor azt egy hosszanti vágással óvatosan metsszük le. Rendszerint 80 cm magasságban oltunk. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradása elŒtt elfonnyadnak. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. Utána borotvaéles oltókéssel függŒlegesen. Arra kell törekednünk. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen. Jobb azonban mielŒbb felhasználni Œket. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. így rögzítve azt.5–2 cm mélyen behasítjuk. Ekkor végezzük el az oltást. napsütötte részébŒl szedni. 1–1. Ezután következhet a zöldoltás. a levél felett végzett. Az alany hajtását egy. hogy a hajtás kb. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. Ezután az oltást puha raffiával.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. így ui. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . 1 napig tárolhatjuk. hıtött térben.

Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. Ahol a talaj mésztartalma nem nagyobb az átlagosnál. Az a legjobb.és Délnyugat-Kína. Meszes talajokra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. legalább 60 cm mély. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. Nagyon könnyen emészthetŒ. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. Ne takarékoskodjunk a vízzel. Keményebb tél esetén a facsemete gyökerei károsodhatnak. Fairhaven-fajták a legismertebbek s mondhatni. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. mint Œsszel.alanyon készített hasítékba. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban ajánlatos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack biológiája indokolja. A hŒmérsékletre. A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. ott az Œszibarackalanyon álló oltványok alkalmasak. A tavaszi ültetésnél a földet természetesen nem kell megtaposni.és tápanyagellátásra eléggé igényes. A tavaszi ültetést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. talajra.és tŒtávolságra ajánlatos telepíteni. Sundhaven-. akkor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékleten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. legjobbak. Basudint. a víz. és tavasszal a fa nem hajt ki. Termesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. 53 . Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. A kötés legyen szoros. Eredeti termŒkörzetei Észak. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. Nálunk a Halehaven-. és azonnal elültetjük. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. de a vékony. Orthocidot) is tehetünk. Redhaven-. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket.

Húsa sárga. néha késŒbb érik. sárga. sırı. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. Húsa sárga. sárga alapszínı. Levelei nagyok. feldolgozásra is alkalmas. TermŒképessége kiváló. héja közepes vastagságú. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. amely a gyümölcs 54 . aszimmetrikusak. a magjánál pirosas. nagy elŒnye. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Levelei középnagyok vagy nagyok. magvaváló. Közvetlen fogyasztásra. magvaváló. finom. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. sötétzöldek. kárminpiros fedéssel. virágai kicsik. A fa koronája nagy. Fairhaven Amerikai fajta. Levelei nagyok. virágai kicsik. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. A kiültetés után növekedése erŒteljes. Gresthaven Észak-Amerikából származik. Meleg fekvésı területekre való. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. jellegzetes aromájú. héja közepesen vastag. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. nagyon finom. Közvetlen fogyasztásra. Gyümölcse nagy.Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. és nagyon jól szállítható. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. a napos oldalon sötétpiros. Gyümölcse közepes vagy nagy. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat. héja közepesen vastag. virágai kicsik. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. erŒteljes növekedésı fajta. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. Nagy elŒnye. Termései közepesen nagyok vagy nagyok. Közepesen erŒteljes növésı. Húsa sárga. hogy jól szállítható. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. Augusztus 20-a körül érik. Héja sárga vagy sárgászöld. levelei középnagyok. kárminpiros fedŒszínnel. de annál egy héttel korábban érik. Augusztus elsŒ felében. virágai kicsik. sárga. a magja körül pirosas. Szintén Amerikából származik. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe.

Termése közepesen nagy. nagyobb Œszibarackosba egyformán ajánlható. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. már vagy negyven éve telepíthetŒ. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. ErŒteljes növekedésı.70–80 %-ára kiterjed. Burbank July Elberta Közepesen kései. sárga vagy narancssárga. Rendszeresen terem. sötétzöldek. A Redhaven után 30–32 nappal érik. Hozama vetekszik a Redhavenéval. levelei nagyok. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. szeptember elején érik. pirosas fedŒszínnel. sötétzöldek. Termése közepesen nagy vagy nagy. észak-amerikai fajta. Húsa világossárga. Halehaven Önmegporzó. Közvetlen fogyasztásra. Önmegporzó és közepesen ellenálló. Az öntözést nagyon meghálálja. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. héja vékony. Házikertbe. finoman rostos. Levelei középnagyok. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni. negyede általában bepirosodik. Növekedése nagyon erŒteljes. virágai nagyok. Húsa narancssárga. mind konzerválásra alkalmas. 130–180 grammos. feldolgozásra egyaránt alkalmas. Augusztus végén. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. Húsa aranysárga. színe narancssárga. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. Dixired Észak-amerikai származású. 55 . Jó róla tudni. ElŒnye. Gyümölcse nagy. így csak elŒvigyázatosan szállítható. kemény. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. levelei nagyok. Levelei nagyok. FedŒszíne narancssárga. korán termŒre forduló. a magközelben pirosas. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Termése közepes vagy nagy. Igazi befŒzésre alkalmas fajta. Tudni kell róla. hogy érzékeny a nyomásra. a Halehaven magonca. Növekedési erélye közepes. hogy jól szállítható. a magközelben pirosas. Sárga húsa kemény. kemény. virágai is nagyok. sötétzöldek. és nagyon jól szállítható. A növekedése nagyon erŒteljes. Augusztus végén érik. virágai kicsik. hogy melegigényes. észak-amerikai fajta. mind közvetlen fogyasztásra. virágai kicsik.

háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. néhány év alatt felkopaszodna. teljes termŒvesszŒk. A klasszikus metszésformákat (váltó. A váltómetszés három sebzéssel jár. Ha nem metszenénk a fát. A jó termŒvesszŒ piros szárú. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. A másik – rendszerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. a termŒfelület növelését is szolgálja. elpusztulnak. s ha nem hajtanak ki. illetve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. nyársakon hozza termését. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. és így termésük szakaszossá válik. szükségessé válhat a váltó. Ott alkalmazzuk. tehát 4–5 vegyes rügycsoportra vágjuk vissza. Alapelv. melynek célja a felkopaszodás megelŒzése. egyvesszŒs és hosszú metszést. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedési erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). Ügyeljünk arra. ceruzánál vastagabb. A rügyekrŒl tudni kel. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ esetén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. Ezt megelŒzendŒ. teljes termŒvesszŒk. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. A legértékesebb részek az ún.Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli leginkább a rendszeres termŒre metszést. Az Œszibarack az egyéves vesszŒkön.és a hosszú metszés között).és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. Bármilyen koronaformát választunk. hogy csak egy évig élnek. az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növekedési erély ahhoz. Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönülten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben hajtásokat és gyümölcsöt.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. ahol a fajta. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. sövénykarokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügyre vágjuk vissza. A korona megvilágítottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. Az oldalsó vázágakon. termŒrügyekkel végig berakott. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümölcsök és a póthajtások (átmenet a váltó. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes termŒvesszŒ. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak közelébe kényszeríteni. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges.

Maradnak a közepesen erŒs. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (karok) két oldalán. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet. Az ilyen termŒvesszŒ gyümölcsökön kívül póthajtásokat is nevel.egyik vesszŒ. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásával). Bekurtítás nincs. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. hogy kevésbé munkaigényes. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk leívelŒdnek. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót. A hosszú metszés elŒnye. Rendszerint 5–6 vegyes rügycsoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre). hanem gallyon végezzük. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a korábban leírt termŒre metszéstŒl. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. tehát a meghagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. Lényege a ritkítás. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. hogy nem éves vesszŒn. és mindössze egy sebet kell ejteni. termést hoz. hogy termŒrügyek is maradjanak rajta. majd leívelŒdik. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort.

annak tudnia kell. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különösebb problémát. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. A fekete ribiszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fejlŒdött egyéves. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb maradhat meg. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. a többit eltávolítjuk. Korán fakad. mert a bimbós vagy virágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses faalakok között. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit. hogy a bokor ne sırısödjön be. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fertŒzés veszélye. s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. csak fagymentes napot kell választani a munkára. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. A legöregebb részeket folyamatosan ritkítjuk. Itt jegyezzük meg. Az alakító metszés majd az elsŒ nyári hajtásválogatással veszi kezdetét. mint a fekete ribiszkénél. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒsebb ágrészeken a vesszŒk tövében. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. Ennél fontosabb. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. ne vénüljön el. A második év tavaszán a nyáron meghagyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. amit a metszés idŒzítésénél feltétlenül figyelembe kell venni. ezért he- 58 . hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metszhetŒ. örvösen helyezkednek el. mert ezek hozzák a termést. IdŒvel persze ezek is elöregszenek.ben. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) célszerı metszeni. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. A telepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos.

melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. amelyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bokrot vagy a törzses alakot. ugyanis a köszmétét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képességét nélkülöznünk kell.lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokozatosan kell megoldani. a korona kerületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. Az új hajtásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. Itt sudarat ne hagyjunk. A második évben összesen 4–5. A 59 . Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. Az elágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtítsuk meg. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. Ugyanis a fekete ribiszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzávetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. Vázágaik kinevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. Ritkításkor a folyamatos megújítás érdekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. Ez abból következik. Ezenkívül a korona közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. rendszeresen ritkítani kell. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. A vázágakon található letermett részeket.

a levegŒ és a napfény számára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. hogy a bokor szellŒs. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. hogy a törzses faalakok esetében leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethetjük a termŒre fordulást. még ezt megelŒzŒen vegye kezelésbe az oltványokat. fajtára jellemzŒ minŒségı gyümölcsöt terem. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. vagy legalább valamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. hogy legfeljebb három vesszŒvel indítsuk a koronát. ami kedvezŒ a rügydifferenciálódás. hogy megfelelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. ha a rövid termŒrészeket sértetlenül hagyjuk. majd a harmadik évben a kétéves részek mellé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez közeli állású. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. A következŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagyjuk meg. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezdenünk. Ügyeljünk rá. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert.nyárinak viszont elŒnye. már csupán arról kell gondoskodnunk. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. Úgy kell metszeni Œket. azaz a következŒ évi terméshozam szempontjából. Jó tudni. A késŒbbiekben ugyanezt az elvet követjük a bokor teljes kialakításáig. Azért nem célszerı több vesszŒre alapozni. Ezeket fajtától függŒen bekurtítjuk. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. ha túl hosszúak vagy görbék. 60 . hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyamatosan úgy metszeni. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. és szép. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. a többit kitörjük. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk. mert helyszıkében a megvastagodó vázágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. ifjítani kell. Mindig azon legyünk. Így új hajtások-vesszŒk nevelésére serkentjük a tövet. és az egész növény pusztulását okozzák. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk.

a Gnomoniától.) okolja. tehát nemcsak egy. Megtörténik. fémmentes festék. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ szerepet játszhat. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. A betegség komplex jellegı. bŒ termés. Ezek a fák azonban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. és minden olyan gombabetegségtŒl. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. ollót – fertŒtlenítsük. az életfolyamatok defektusait. a farész ezeken a helyeken barnult. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. a rossz tápanyag. 61 . A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejöttéért. a háncs. ami korai lombhullást okoz. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a gutaütést. A metszésre használandó munkaeszközöket – fırészt. a kambium. Védenünk kell a fákat a kéregmolytól. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszifák hirtelen. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. a felette levŒ részek elhalnak. a helytelen idŒben és módon történt metszést stb. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus tényezŒket (a kemény téli fagyokat. elsŒsorban a Verticillium kártételének. Ãk a különbözŒ kórokozók. A fákat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. fasebkátrány). – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése. a lombozat sárgulását. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szószólói.vagy bordóilével permetezzünk. barnásfekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi.A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apoplexia) nevezi. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri.és vízellátást. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. amelyért a kórokozók felelŒsek. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. majd száradását okozza.

de le is égetik a növényt. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejéig. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja. augusztus volt a kajszi metszésének javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. Bebizonyosodott. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös.Évtizedeken keresztül a nyár vége. 62 . Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. – Permetezés közben dohányozni. ha néhány általános érvényı. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos növényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. ez egyúttal pazarlást is jelent. hogy a gutaütést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. a vegetáció kezdeti szakaszában. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. MegjegyzendŒ. hanem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permeteznünk. – Fontos az optimális hŒmérséklet is. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. az újabb vizsgálatok pedig arra derítettek fényt. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. mert a szer egy része veszendŒbe megy. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban felhasználandó szerek mennyiségét. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. az emberre és a környezetre is mérgezŒ. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. felületes. sŒt fennáll az a veszély. Jelenlegi ismereteink szerint ezért a kora tavaszi metszés a legelŒnyösebb. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. Szeles idŒben ne permetezzünk. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. a gutaütést kiváltó kórokozók fertŒzŒképessége minimális. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. míg a nagy melegben perzselnek. A megadottnál kisebb dózis hatása elégtelen. Nem árt ezért.

Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. talaj. Sajnos ezt sokan figyelmen kívül hagyják. Különösen ügyeljünk az orr. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül felkeresni. amennyit még aznap estig fel tudunk használni.5 25 50 75 100 125 187. az élŒvilág védelmét – is. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc.5 50 10 5 10 20 30 40 50 75 100 18 9 18 36 54 72 90 135 180 20 10 20 40 60 80 100 150 200 22 11 22 44 66 88 110 165 220 25 12. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. amely megvéd a csepegŒ permetlétŒl. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keveréskor – kapcsolatba került.– Mindig csak annyi szert készítsünk. a haj védelmét.és a szájnyílás nyálkahártyájának. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre.4 % 0. alaposan tisztálkodjon meg.05 % 0. A permetlé mennyisége l-ben A permetlé mennyisége Az adott töménység eléréséhez szükséges vegyszer mennyisége (ml.3 % 0. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk. s azt csak akkor távolítsuk el.5 5 10 15 20 25 37. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon.2 % 0.5 1 2 3 4 5 7. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒvebben kell szólni. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. 1 dl = 100 ml. akkor azokat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. a levegŒ. g. – Ügyeljünk rá.5 10 5 2. cm3) 15 75 150 270 300 330 375 30 150 300 540 600 660 750 0.5 250 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. A permetezés kezdetérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni.1 % 0. illetve a betakarítás közti idŒ. ezért használjunk sapkát vagy kalapot.5 % 3 % 1 0. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej.0 % 1.5 % 0. amely az egész arcunkat védi. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt értjük.75 % 1. azaz a napok száma. illetve környékének megtisztítására. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata. – A munka végeztével mindenki.

Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést.vagy szilvamoly ellen védekezünk. virágokat. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. költséges. hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppekben juttassuk ki a permetlevet. A ruházatunkat. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. Az elsŒ esetben hideg. megül. és sok esetben nem is eredményes. ún. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel). A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. a másikat nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. az álarcot. illetve szórófejeket használjuk. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. Ha kombinált permetlevet használunk. ha például a varasodás. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı területeken összegyılik. Az egyik a szállított (advektív). Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. ha lisztharmat ellen permetezünk. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. amikor a mély fekvésı. erŒs fejfájást. s egyenként permetezzük.szárú gumikesztyı. TenyészidŒben is így járjunk el. Már metszéskor gondoljunk arra. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. méghozzá gazdaságosan. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott területre. és az egyik szert finom. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. a legmagasabb pontról lefelé haladva. ha alma. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. rosszullétet érezne. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. védekezni. mégpedig hŒkisugárzás útján. Sokan nem gondolnak arra. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz. hányingert. A passzív módszer az. 64 . így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. azonnal forduljon orvoshoz. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetŒk. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. kesztyıt.

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezésünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert. – Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Közben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmérsékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szöveteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás. – Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti öntözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a levegŒ hŒmérsékletét emelni. Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupacokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füstöt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfeltétele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasságban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befolyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keverésére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények
A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Afganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három típusát különböztetjük meg: A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre alkalmasak. A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld állapotban fogyasztjuk Œket. A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ. A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes, jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy meleget viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják. Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük. A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük. A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy borsószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a többit, és komoly kárt okozhatnak. Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság esetén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mellett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból. Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

A konyhakerti növények termesztése
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolországtól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk terjesztették el a birodalom északi részein. Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak, szendvicsek díszítésére is alkalmasak. Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talajban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazzanak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben meglehetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10 °C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad. Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Apró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ nedvesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti napon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg helyen tartani, hogy a csírázás meginduljon. A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereblyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt. A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyenkor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok, ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk. KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lombját persze fel is használhatjuk. Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támadják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb, ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

A szárazbab hosszabb. akkor a sortávolság 40.A korai petrezselymet akkor szedjük. mégpedig novemberben. ha a gyökere már ceruza vastagságú. A vetés ideje akkor jön el. mind a szárazbab melegigényes növény. Így a gúla szilárdabban tart. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböztetünk zöld. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel). Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. Ha sorosan vetünk. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. hogy megduzzadjanak. Ügyeljünk rá. A kötött talaj csak akkor jó. s vízigényük is nagy. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. Ha kevés vizet kapnak. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. A babok csoportosításának számtalan módja van. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒnye is lehet. a hidegre nagyon érzékeny. Megemlítjük. A bab táplálkozási értéke nagy. nem kötnek jól. amikor a talaj már kissé fagyott. hogy a szárazbab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyáénak. Érdemes megemlíteni. Szlovákia déli részein a babot. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. mert jól tıri a fagyokat. ha könnyen melegszik. Európába a XVI. században került. A bokorbabot szakaszosan is vethetjük. 68 . A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levélpetrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. száraz legyen. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. A laza szerkezetı. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. Mind a zöld-. a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélységben már eléri a 11–12 °C-ot. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. Kötött talajban 3–4. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. május közepén vetjük. vagy sorokba vetjük. idŒjárástól függŒen. de ez nem is szükséges. május elsŒ felében.és szárazbabot. s így másodterményként is felhasználható.

Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. ha a talaj hŒmérséklete 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. Ezt a karóbabfajtát szárazbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. korán felmelegedŒ vályogtalajt. 69 . A mıveletet üvegezett verandákon. például csemegekukoricával is. A kései ültetésnél viszont túl sokára virágzik és nevel gumót. Általában akkor fogjunk hozzá. melynek átmérŒje 4–7 cm. A babból levest. A karóbab futtatható kerítésre is.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. súlya 6–8 dkg. legolcsóbb energiaforrás is. mivel fagyérzékeny. homokos. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-kevesebb korai burgonyát termelni. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény.A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. József idejében kezdŒdött. Szedése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. Erre a célra a 10–12 °C-os.és B-vitamint tartalmaz. ami kb. fóliasátorban is elvégezhetjük. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. Ellene a legjobb védekezés. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Fényigénye jelentŒs. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. tápanyagokban gazdag. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje. vastag csírák legyenek. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik. így nem szóródik ki belŒle a szem. ne ültessük. A zöldségfélék közül a legfontosabb. közepe. Túl korán. JelentŒs mennyiségı C. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. A korai burgonya legjobban a könnyı. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. árnyékban lombozata megnyúlik. Ültethetjük köztesként. mert a zsizsik csak magasabb hŒmérsékletnél fejlŒdik ki. világos helyiségek alkalmasak. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is. A kukorica szára a leszedés után megmaradhat támasznak. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. fŒzeléket készíthetünk. 8 hétig tart. felhasználhatjuk kerítések futtatására mint dísznövényt. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. A cél az. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk.

a holland Ausonia. Pedig diabetikus eledel 70 . Ha lehetŒségünk van rá. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. nyirkos föld kerüljön. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommentesítése. Kam˘k és a Zvíkov. mikor a gumók elérik a diónagyságot. Homoktalajon 11–13. Karla. Zlata és a holland Desirée. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. a kötŒdés elŒkészítésére. A sortávolság 70 cm legyen. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. Az elsŒ nemzedék példányai május elején. Lukava. öntözzük – elŒször bimbóképzŒdés idején. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. a kötöttebben pedig 7–8 cmre ültessünk. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Koruna.Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. melyek teljes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. s persze. Rersy és a német Gloria. a német Adretta és Tempora. a hazai Eta. Oreb. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. húspiros lárvák kelnek ki. sajnos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. Svatava. hogy a hajtások mellé friss. A burgonyát 2–3 alkalommal töltögessük úgy. Boubín. Krasa. csírájukkal felfelé helyezzük el. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. Krista. Ostara. megsemmisítése. A növény 2–3 hét múlva kel ki. középkötött talajon 9–10. Karin. Radka. Nora. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beéréséig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. közepén jelennek meg. másodszor közvetlenül a virágzás befejezŒdése után. A leveleken sok petét raknak. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. Dita. Iva. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény.

Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. mert felszínük ripacsos. Spenót A spenót Iránból. 13–16 cm mélyre kerüljenek. BŒven termŒ. 50–60 cm távolságra egyeljük ki Œket. ha frissen szedett gumókat szerzünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyiségben vagy nyirkos homokon ajánlott. Ha kevés a gumónk. század során került Észak-Amerikából. a gumók fokozatosan aprókká válnak. a 71 . ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. melyet követŒen a talajt fel kell ásnunk.– gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. A legjobb azonban. A nálunk engedélyezett fajta a Fehér héjú. A gumók egymástól 50–60 cm tŒtávolságra. így egy ideig nincs szükség ültetésükre. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. A kifejlett gumókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. Mivel ellenálló növény. május elején. ezért a tövek környezetét gyommentesen kell tartanunk. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csicsóka lesz. ha túl sırın lennének az új növények. Mivel rövid tenyészidejı. mégis a tápanyagokban gazdag élŒhelyeket kedveli. ahol a talajvíz szintje mélyebben van.és foszfortartalma jelentŒs. vagyis a téli fagy felenged) kezdhetjük szedni. amennyit éppen fel akarunk használni. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény. Bár a leggyengébb talajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. ezért ezt a tényt ültetésekor is figyelembe kell venni. A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben). Könnyen emészthetŒ. sok C. A növény kezdetben lassan nŒ. Abban az esetben. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. ha mindig annyi gumót szedünk. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. s viszonylag nehezen tisztíthatók. Afganisztánból származik. majd Európába juttatták el.és B2-vitamint tartalmaz. Szlovákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. Európába a XVII. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. A gumók húsa fehér. Az arabok elŒször Afrikába.

és Közép-Amerika. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. Nagyobb területen csak a XVIII. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük. saláta.és utónövényként is szerepelhet. de salátának is elkészíthetŒ. A spenót ápolása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. BŒven található benne foszfor. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. Viroflay. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. Œszi salátát. babot is. LegelŒnyösebb. köztesként tököt. A sortávolság 20. mély rétegı. Industria. Legismertebb fajtái a Matador. amint a talaj felengedett. hogy komoly kártevŒje. Ízét cukortartalma határozza meg. betegsége nincs. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek csemegekukoricát. retek. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. energiadús. sŒt még köztes növény is lehet. régóta termesztett fajta. Ãszi szedésre augusztusban vessünk. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. Fényigénye nagy. A legtöbb cukor a zsenge. mert elŒ. Az utóbbi Franciaországból származó. A talajt a vetés elŒtt felássuk.és káliumtartalmú mıtrágyákra. A középkötött. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. Hazánk területére a törökök közvetítésével („törökbúza”) került. Mindig a nagy leveleket tépjük le. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. majd elsimítjuk. a zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát. azonnal vethetünk. friss állapotban a C-vitamin is. a vetési mélység 2–3 cm legyen. A cse- 72 . században kezdték el termeszteni. Herkules. A korai borsó. tejes szemekben van. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli retket. Az áttelelésre szánt spenót augusztus végén. humuszban gazdag termŒföldet kedveli. Nagy elŒnye. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. KedvezŒen reagál a nitrogén.és utó-. A kukorica hŒigényes növény. Termesztése azért is indokolt.vetésforgóban elŒ. vas és mész is. akkor utána feltétlenül végezzük el. szeptember elején. hogy a kisebbek még nŒhessenek. Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. Hosszú ideig dísznövényként nevelték. Vízigényes. KésŒbbi tavaszi szedésre. A kukoricában sok a karotin. Az év során három szakaszban is vethetjük. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. különösen a kelés és a virágzás-terméskötés idején. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük.

A szemek héját körömmel felszakítva. a sorokban lévŒ fészkek 30 cmre legyenek. században nemesítették ki Belgiumban. A háztájiban legjobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. így szedése is folyamatosan történhet. A nagyon laza. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. terméshozama pedig kisebb. A sorok egymástól 40. fajtától függŒen. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. MidenekelŒtt a középkötött. Ha szárazság van. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. mint más káposztafélékéé. mert csak elfekszik a mag. A veteményeskertben másodnövényként termeljük. Érdemes megemlíteni. mert viszonylag sok fényt igényel. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást. Jó elŒterménye lehet a retek. ne sajnáljuk a fáradságot. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák maradnak és nem fejesednek be. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. fejes saláta. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét. mint a csemegekukoricáé.és B2-vitamint tartalmaz. a gyomtalanítás. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafajtánál lényegesen több C-. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. A megfelelŒen elŒkészített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. Hideg talajba semmiképpen se vessük. Kapálnunk általában kétszer. meghálálja az elegendŒ nedvességet. A csemegekukorica magját kapával vágott fészekbe vetjük. Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. A XIX. B1. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. Magját cserépbe vagy ládába. Legjobb.megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban. mint a csemegekukoricát. tárolhatósága így jobb. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. kissé meszes talajokat szereti. ez bármely fiatal részt megtámadhat. Szárazanyag-tartalma nagy. Viszonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. de inkább május elején vessük. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. Kötött talajon 5–6. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. ha a csöveket hajnalban törjük. májusban vetjük. Ügyeljünk a talaj nitrogéntartalmára is. Tenyészideje rövidebb. a magasabbakat 60 x 70 73 . sŒt el is pusztul. háromszor kell. karalábé. Ne ültessük sırıre. s hıvös helyre tesszük. A magok 5–6 nap alatt kikelnek.

74 . homokba ültetve tárolható. mert hosszú nappalon magszárba megy. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyasztjuk. Ãszi-téli felhasználásra június elején. Két-három hét múlva. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. Ha késŒbb másodterményként termesztjük. szorosan egymás mellett. Másodterményként termesztik. rendszeresen öntözzük. Folyamatosan szedhetŒ. tövestül. állandó helyre ültetni. akkor február végén melegágyba vessük. Szedése akkor kezdhetŒ. Másodnövényként termesztjük. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. A szedést akkor kezdjük meg. kissé kesernyés. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pincében tároljuk. Téli zöldség. amikor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. A bimbóskel igen fagyálló. jól fejlett erezettel. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben.cm-es kötésben ültessük. A magot április közepétŒl május végéig vethetjük hidegágyba. július elején a lomb levágható és fogyasztható. Závitka. Különleges alakjával még a dísznövények között is szépen mutat. kb. Ha nyári fogyasztásra termelünk. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. Levelei nagyok. Brokkoli A karfiol közeli rokona. Sok vizet kíván. de a virágkezdemények még nem nyíltak ki. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. ha beköszönt a tél. 30 x 30 cm-es távolságban. jelentŒs C-vitamin tartalma van. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salátája. akkor a pincében. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tövet négyzetméterenként). igen jó és bŒ vitaminforrás. innen március végén ültessük ki a szabadba. A palántákat így július közepétŒl lehet. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. szabad földi ágyba vetjük.

A fügét fás dugványról lehet szaporítani. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. Egyszerıbb azonban. lombját rövid csonkra vágjuk vissza. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. száraz helyeken is jól érzi magát. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. a téli hónapok friss salátája. Májusban. de a termés kiegyenlítetlen 75 . A cikória leve kissé kesernyés. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. ha cserépbe. szalmával oldhatjuk meg.Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség. könnyen és jól megerednek. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. A fügét nálunk sokan nem metszik. Salátának. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. Laza szerkezetet. Lakásban is hajtatható. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. A fügebokor koronáját. melyek 18–20 napos koruktól szedhetŒk. ÉvelŒ növény. A nyirkos. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. földdel takarjuk le. fokozatosan neveljük ki. A fügebokor a talajra nem igényes. mint feltörŒ koronát alakítsunk ki. a köves. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. és azt ültetjük el. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. pincébe ültetjük ki. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. Halvány tŒrózsái. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. levesnek fogyasztható. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. amely 5–7 ágból álljon. amely nálunk 2–3 méteres bokorrá fejlŒdik. itt a sötétben nŒnek ki. Tavasszal a védŒréteget fokozatosan távolítsuk el. enyhén ecetes vízbe. rengeteg karotint tartalmaz. inkább elterülŒ. A következŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. déli fekvésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ.

sŒt bor is készíthetŒ belŒle. dzsem. de kitınŒ befŒtt. Fügebokrunk hosszú. Frissen is fogyasztható. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. amikor a nedvkeringés már megindult. Így egyúttal ritkítást is végzünk. ha a növényt elágazások. Csak éretten szedjük. 76 . ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érzŒdik. jellegzetes zamata van.lesz. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vágjuk vissza – így serkentjük az elágazódást. A metszés optimális idŒpontja május eleje. Akkor érett. A füge nagyon finom gyümölcs. mert nem utóérŒ. Rendszeres termést csak úgy nyerünk.

Nyár .

.

akkor a szamócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. hasadt és törött koronarészeket. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. mert íz. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt. mert a nyitott. A szamócát legjobb másnaponként szedni. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. a harmat leszáradása után. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. hogy a termŒnyársak. A leszedett szamócát árnyékos. A szüretre. hosszabb szállításra szánjuk. A szüret ne érjen véget a betakarítással.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. mert könnyen megfonnyad. úgy. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 apró bogyó még zöldesbarna. A köszméte kényes gyümölcs. Egyéb célra (lének. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. 79 . mert így nem sérül meg és tovább eltartható. Ismerkedjünk meg ezekkel. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig. 1 °C-on. Túlérve hajlamos a hullásra. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. A koronát. számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒdhet a fa. bornak. legfeljebb két hétig tart. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma.Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. Ügyeljünk rá. a reggeli és a kora délelŒtti idŒszak a legalkalmasabb. HıtŒszekrényben. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le. a jövŒ évi termés alapjai. zölden szedjük. mert különben könnyen befülled. hıvös helyre. de még a teljes érés elŒtt. mikor a gyümölcs felülete már száraz. Az íz. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. ne sérüljenek meg. Ha piacra.

homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhelyen jól érzi magát. különösen a hıvösebb. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat.A málnát gondosan szüreteljük. mert termése könnyen szétesik. 80 . a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében). elsŒsorban a talajviszonyokhoz. vagy sövénynek neveljük. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. A törpe. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozására. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termŒhelyhez. jó talajokon. Gyökerei azonban törékenyek. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. A nagyon meleg. A mıveletnél. a sövényfákat támrendszerrel megerŒsíteni. a féltörpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. hogy a háztájiba. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. száraz. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük). amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. levegŒ. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges. késŒbb termésre forduló fajták számára. hobbikertbe csak törpefákat ültessünk. csapadékos területeken. amelyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. ElŒször is érdemes leszögezni. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. csapadékosabb mikroklímában. bŒven termŒ. lapos rekeszben. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. hıvös. Közülük a talaj kötöttsége. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra.

A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. és pl. mégpedig olyan helyen. Itt is termŒkaros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. mint az almáé. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. Ügyeljünk azonban arra. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát. Közülük nagyon jelentŒs az M 4. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyelmet. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. az MM 106. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. A jó levegŒzöttségı. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe alanyok. Törpésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. jó levegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. melyek közül az M 4. mint például a Bosc kobakja. ezért ezeket csak más fajta – például a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. FŒleg a meleg. nem túl kötött. MegemlítendŒ még. amely az M 9-nél valamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. M 2. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. mint a cseresznyének. amely általában enyhén törpésít. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs növekedése. 81 . és a szárazságot is elviseli. A birsalanyok középkötött. ahol nem tudunk öntözni. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. Clap kedveltje.

Meszes. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növényegyedet hoznak létre. Szinte bárhol jól terem. Kötött talajokra. Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. hogy a vadkajszialanyon nagyméretı koronák fejlŒdnek. a vadŒszibarack való. oltunk vagy szemzünk). száraz talajokra a keserı mandula. Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. nyirkos helyekre mirobalánra szemzett csemetéket ültessünk. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. jól terem. Tudnunk kell. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer.Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. így pusztulásra hajlamossá válik. A jó levegŒzöttségı. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük. hogy csak származásilag és rendszer- 82 . Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. MegemlítendŒ. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. de ez a faj nem is igényli ezt. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink vannak a szilvaalanyokkal. olyan helyekre. mély rétegı talajokon szépen díszlik. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi. Ajánlatos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. A tapasztalatok arra utalnak. ahol a talaj mésztartalma az átlagosnál nem nagyobb. tŒosztást végzünk. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. katlankoronára célszerı kinevelni.

ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. a köteget pedig 83 . sŒt kökényre is. Az eredés annál jobb lesz. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma. 2) szempajzs. de nem hajtanak ki. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek.tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadáról kell a szemet venni. Az idŒsebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. mirobalánra. A nedvkeringést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. A szemzés nagy elŒnye. mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan. A szemet a gyökérnyakba célszerı berakni. akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. az alany héja könnyen felválik. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı mandula. alva maradnak a következŒ tavaszig. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás. A kajszi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. Ezt félfás állapotban szedjük.és a vadkörtemagoncot. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. ki kell próbálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemeknek már jól kell látszaniuk. Azt. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük. Ha élénk a nedvkeringés. minél életerŒsebb az alany. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége.

Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. A szemzés csak jó éles. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. a nedvkeringés indulásakor kihajt. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg. mert akkor a szem nem ered meg. úgy. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mulcsozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a veteményeskertekben egyaránt terjed. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. annál biztosabb lesz az eredés. hogy sikerült-e a szemzés. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. s akik ismerik is. hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon. A szem behelyezése után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötözzük. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. Nem szabad a vágást részletekben végezni. kiszáradását. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. tiszta késsel végezve lehet eredményes. mert a takaróanyag a nyári hónapokban megakadályozza a talaj felmelegedését. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. Ennek elsŒsorban az az oka.mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. A szemet tehát úgy vágjuk le. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. hogy a sebfelület kiszáradását megakadályozzuk. Arról. s a szem alatt lévŒ farész hártya vékonyságú legyen. Bizonyított. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba. Így az egész 84 . A kezdetektŒl takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken. A kötözés célja az. A megeredt alvószemzés tavasszal. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. hogy viszonylag új módszerrŒl van szó. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászárad. akkor a munkánk nem volt sikeres. Minél gyorsabban végezzük el a mıveletet.

fırészport. gyarapítja annak humuszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. szalmát. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. elŒsegítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb. 85 . Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz. gazdagabb humuszállomány következtében. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl függŒen változtatni – növelni – kell. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánlható. annak napi és évi ingadozását. Csökkenti a párolgást. gyomoktól megtisztított. Gyümölcshullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. mint a nem takart talajoké. Ha erre tŒzeget használunk. mint az árnyékolatlan. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást.vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. Ez különösen tavasszal elŒnyös. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. Œsszel és télen magasabb. friss komposztot. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. amikor az a célunk. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. a termelékenységet és fokozza a vegetatív fejlŒdést. szalmás istállótrágyát. hogy a takart területen egérkár léphet fel. sávosan kell végezni. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. lekaszált füvet. A talaj a mulcs alatt laza. s benne sok földigiliszta fordul elŒ. morzsás szerkezetı és nedves marad. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. beszánthatók a talajba. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. tŒzeget. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. s a nedvesebb környezet. tartósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük.

és a meggyfák törzsén. ami a vastagabb ágakon és a törzsön is bekövetkezik.A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással. a kéregmoly hernyója.és vízellátást. vagy a kártevŒk jelenléte (pl. néhány nap alatt lejátszódik. egyszerre hervadnak el. a fa teljes pusztulásával jár. A célnak nagyon megfelel az oltóviasz. mézgacsepp. megfelelŒ tápanyag. s ami után szintén megjelennek a mézgacseppek. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszakában bekövetkezhet. A károsított rész felületén rágcsálék. Santar M-t és fabalzsamot is. évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. mintha leforrázták volna Œket. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecettel bedörzsölve fertŒtlenítjük. vastagabb ágain. Az elhalás kiindulópontjában lokális háncsnekrózis jelentkezik. Használhatunk világos színı olajfestéket (hátránya. hogy megszáradva megrepedezik). A favagy az ágelhalás gyorsan. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. A levelek. s egy gyantaszerı váladék (mézga. amely a fa kérge alatt készíti járatait). ürülék. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. ha a törzset teljesen átérte. A mézgacseppet. A jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elŒ. amely tökéletesen lezárja a sebet. macskaméz) megjelenésében nyilvánul meg. ha az elŒidézŒ okokat számoljuk fel. valamint a szilvafák idŒsebb részein is. az ismétlŒdŒ. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. az alatta levŒ megbarnult. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell teremtenünk. A mézgásodásnak többféle oka lehet. a cseresznye. az ingadozó talajvízszint. csomót leszedjük. védelmet a fertŒzés ellen. akkor rákos seb keletkezik. továbbá alkalmas alanyokat kell választanunk. szövedékcsövek és mézgacseppek találhatók. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œszibarackfákon. 86 . EzekbŒl a sebekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk.

alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnövekedést szolgáló tenyészcsúcsot is.és az oldalvesszŒk helyzetét. hogy kissé be is kunkorodik. hogy a korona továbbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezérek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. a gyökér. A törzsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban. egymást keresztezŒ. nem hajt ki. amelyek a gyógyulásban mıködnek közre. Ugyanígy hagyjuk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. a vízhajtások. A fiatal. s így elérjük annak megerŒsödését. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. amelyet kisebb és az alsóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. hogy a korona aránytalanná válik. A zöldválogatás. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. ElŒfordulhat azonban. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkításra is lehetŒség van. a sudár. a többit tŒbŒl távolísuk el. május elejére – ütemezve. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. a hajtások visszacsípése. Az erŒs növekedésı.és tŒsarjak. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. A vitorla jellemzŒje. és a hajtás további növekedése megszınik. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsípjük. Ennek hatására a hajtáscsúcs növekedése két hétre megáll. Ez azzal a veszéllyel jár.Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. A külsŒ. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását. BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. hogy a végálló rügy.) A vitorla visszacsípése során annak kis leveleit a levéllemezük felére kurtítjuk. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. de erŒteljes növekedése nem kívánatos. ElŒfordul az is. ha a végálló rügy rendesen kihajt. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. Abban az esetben. amelyre alapoztunk.

de akkor már vigyázni kell a mértékére. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. tárolhatósága is. A huzalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. tehát javul a fény és hŒellátás. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támaszrendszertŒl függ. színezŒdése. nehogy az erŒs metszéssel harmadik. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a hajtásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. melyet a virágzást követŒen végzünk. úgynevezett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. CsökkenthetŒ a fa terjedelme. vegetatív jellegı gyümölcsfák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. A válogatást akkor kezdjük el. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. nélkülözhetetlen mıveletek. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. A nyári zöldmetszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolítjuk. javul a gyümölcs minŒsége. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakódása. a terméshozam. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. Nemcsak a termés mennyisége növekszik. a koronafelület. A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyiség és javul a minŒség. színezŒdését. akkor nincs szükség a kötözésre. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıvelet a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályozásában játszanak szerepet.jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. Ha huzalpárok vannak. A hónaljhajtások eltávolítása. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒköpeny. a gyümölcskötŒdés. visszavágása – a háztájiban ennek legelterjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 .

hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. hogy mélyebben beavatkozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. hanem a következŒ év kilátásait is fokozza. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasztottakat. Mindig az erŒsebb. Mindez tehát nemcsak a folyó évi termésre kedvezŒ. a rothadás meggátlása. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szebben színezŒdik. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogatni.ti visszacsípése. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül. tŒbŒl metsszük ki. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését segíti elŒ. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. napfényhez juttatni.és vízhajtások. Ez érthetŒ is. Ezt az iker. A lombos fákon a ki nem hajtott. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik jelentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. fennáll viszont a veszély. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtáscsúcsok visszacsípése. hajtásválogatás lehet. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik. a bogyók színezŒdése. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. 89 . A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. Az Œszibarackfák zöldmetszése. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni. Œsszel idŒben beérnek. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására korlátozzuk. ezáltal a megmaradó. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. MegjegyzendŒ viszont. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. Az egészséges. vízhez. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsítása.

a berkenye. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. Ez nem más. idŒjárási jelenségeinek rendszere. dió. Sík vidéken minden hely egyformán napos. az áfonya. Nem kíván egész napi megvilágítást. Ha ilyenek vannak kertünkben. szilva. fagyveszélyes és fagymentes helyek. mint a Magyar kajszi. a szeder. A fajtákon belül is van különbség. ringló. naspolya. a hŒmérsékletnek. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. mert a „megválogatott”. a mogyoró. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor tekintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. mert az év és a nap bizonyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. és a permetezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. ha például a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ helyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. mint a síkság. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk.A munkát úgy ütemezzük. kajszi. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. köszméte. Jó tudni. mandula. száraz és nedves. málna. Aligha járna munkánk sikerrel. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. füge. Gyümölcstermesztéskor. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi. a körte. mégpedig a helyre jellemzŒ. kivéve a magas fák és épületek árnyékát. mégpedig annál hosszabb ideig. Vannak napos és árnyékos. az alma. Ez azért ésszerı így. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. minél meredekebb. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. szeles és szélcsendes. mint az adott hely légköri állapotának.

A téli fagyokra a füge. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. Vízigényük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. déli. Legjobb a délies (délkeleti. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. köszméte. som. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. málna. berkenye. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükséglete. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. ezért a dúsabb páratartalmú. kajszi. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lejtŒk. a kajszi és a mandula érzékeny. szilva. Zárt fekvésı 91 . birs. meggy. alma. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodáskor). Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más módon viselik el a szárazságot. szélcsendes fekvéseket kedvelik. viharos szél kíséri. Ide tartozik a piros ribiszke. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. jég. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és északkeletnek lejtŒ területek is. hanem késŒbb. mert az ottani erŒs sugárzás. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. ezek nagy károkat okoznak a gyümölcsösben. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. s így teljesen elpusztulhatnak. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igényelnek. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lejtés. szeder. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat. Bár nem a legrosszabbak. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. illetve a vegetációs idŒ alatti hŒmérsékletigényük miatt fontos.északi lejtŒ kapja. szamóca. Ilyenek a fekete ribiszke. cseresznye. Œszibarack. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön. Ezek a fajok nem valók olyan területekre. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. Ilyenek a mandula. az Œszibarack. amelyekben nyugalmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. ahol az abszolút minimumok rendszeresen elérik a -20 °C-ot. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. dió. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. füge. naspolya. körte.

A szél. mint a szomszédos sík vagy lejtŒs területeken. Közepesen melegigényesek a dió. kajszi. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. cseresznye és a szeder. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. medencében. az erŒs széllökések roncsolhatják a lombozatot. a Delicious fajtakörhöz tartozók. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan területen jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. szélviszonyok. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éjszaka. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. szamóca és a som. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sövényt. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. akár falat is építhetünk. ott fagyzugra lehet következtetni. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. vagy ha nincs más lehetŒségünk. Van azonban a szélnek hasznos is. mandula. ami a nedvkeringés elŒfeltétele. a piros és a fekete ribizli. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. mint a környéken. 92 . miközben a környéken a többi fa nem károsodik. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst telepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. fát. az almák közül pl. töltést) el kell távolítanunk. A mérsékelten szellŒs helyeken az állandó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. az Œszibarack. fasorokat telepítünk. HŒmérséklet. A fagyzugok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. a körte. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elvezetésérŒl is gondoskodnunk kell. például elŒsegíti a dió és a mogyoró virágainak megtermékenyülését.helyen. mogyoró. ágakat törhetnek le. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. néha elég a sövény megnyitása is. a köszméte. Melegigényes fajok a füge. naspolya. birs. ha meggátoljuk a hideg levegŒ odaáramlását. gesztenye. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. A szelek száríthatnak is. Az ilyen területeket nevezzük fagyzugnak. málna és az áfonya. s ez vízhiány esetén különösen kedvezŒtlen. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ részén) sırı élŒ sövényt. a szilva. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is.

A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. ahonnan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. páratartalma fokozott. tavaszi virágzás körüli fagykár viszont elŒfordulhat. az árnyékot nem kedveli. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. fasorral. vízáteresztŒ talajokat. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni. Ilyen helyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. humuszos. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. Ezen az oldalon gondoskodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. Évi csapadékigénye 700–800 mm. -fajták környezeti igényeit megismerjük. Ne ültessük száraz helyekre. Fontos a talajvíz szintjének állása is. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. Érdemes megjegyezni.Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. Az alma a nyirkos. talaja nehezebben szárad. Fagyveszélyesebb. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. hogy a túlságosan szélcsendes hely is kedvezŒtlen. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. ha az adott faj. Szereti az eléggé nyirkos és meleg.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. párás. Fényigénye határozott. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. Különösen ott érzi rosszul magát. Egészséges gyümölcsöt csak akkor kapunk. akkor lesz csak igazán jó a termés. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedveli. Ha ez túl alacsony.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. A vad alanyon álló almafák az 1–1. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. mert egyebek mellett gátolja a harmat képzŒdését is. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen vezetni. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. Törpe alanyon viszont az 1. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. meszes. arra a pontra. 93 .

A cseresznye a meleg. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. mészszegény talajban rövid életı. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. mint a vad alanyba oltottak. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. A téli fagyokra érzékeny. nem túl párás. mert itt virágai korábban fakadnak. meleg. jó minŒségı. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. A nagyon meszes. ha abból legalább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vadkajszi. A körte a téli fagyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl károsodik. mint az alma. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy. ahol nem képzŒdnek fagyzugok. Mindenképpen olyan területre ültessük. tápanyagban és humuszban gazdag. illetve a szilvák. igénytelen. s a terület az utófagyoktól is mentes. szenved viszont a nagyon kötött.A körte egyike a leginkább víz. mély rétegı. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. A magas talajvizet is elviseli. Mészigénye nagy. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. mély rétegı. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyokra. nyirkos. ami növeli a fagykockázatot. Csapadékigénye közepes.2 méteres talajvízszint sem károsítja. Kedveli a jó minŒségı. Minden tekintetben igényesebb. A nyári forróságot jól elviseli. A talaj tekintetében. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. kavicsos élŒhelyeken is. középkötött talajokat. Teleinket jól bírja. Talajban sem válogatós. A talajban is válogatós. hideg és kötött talajokon. hogy abban az évben a fa termés nélkül maradjon. a középkötött. Nem érzi jól magát a száraz. Elégséges mészellátottságot kíván. a hıvösebb. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C.5–1. délies fekvéseket is elkerülni. ha a talajvíz 2–3 m körüli. jó szerkezetı. Az árnyékot rosszul tıri. kötöttebb területeken a mirobalán. ebben a tekintetben ugyanis szinte minden más gyümölcsfajnál igényesebb. A birsalanyon nevelt fajták általában érzékenyebbek. A kajszi meleg és fényigényes faj. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. Éghajlati szempontból a kajszitermesztés ideális helye ott van. de az 1. jó szerkezetı középkötött vályogtalajokat is. sŒt a köves. nyirkos területeken. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. a nyári hónapoké 94 . a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hidegebb teleken károsodhatnak. eléggé. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. Széljárta helyekre ne telepítsük. kivéve annak levegŒzöttségét. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. de vízáteresztŒ helyeken érzi jól magát. Célszerı a túl meleg. napos. de januártól. Ezért érzi jól magát a homoktalajokon. és meghálálja a tápanyagban gazdag. Szereti.

Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. Különösen nem szereti a tömött. hogy inkább a nyirkosabb. A mennyiség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözésekor vegyük figyelembe. magas mésztartalmú földet. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. a -16 fok is sokat árt neki. s virágai valamivel nagyobb hideget is elviselnek. Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. Bár alkalmazkodóképességük jó. levegŒs. meleg talajokat. Mindenképpen délies. oda ne telepítsünk málnát. A ringlók érzékenyebbek. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. A ringlók a talajra igényesebbek. ha tartós. agyagos. tehát ahol a csapadékvíz gyakran összegyılik. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıségnek örvend. sŒt kimondottan szenved a hŒségtŒl. levegŒtlen talajokon sárgul. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. Szereti a vizet áteresztŒ. nem tıri az árnyékolást. savanyú talajokat kedveli. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. ugyanis késŒbb virágzik. Nem szereti. Egyes fajtái azonban abban megegyeznek. sŒt.pedig 20 °C felett van. 95 . A nagyon kötött. mint a Besztercei szilva. ahol fejlŒdésükhöz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. A talaj tekintetében nem igényes. Forró. Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. így a magas talajvízszintet is jól elviseli. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. Fényigénye nagy. levegŒtlen. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacokkúpra. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. szerves anyagokban gazdag. de a száraz helyeken szenved. ezért azokat nehéz leválasztani. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. arról sem szabad megfeledkezni. A téli fagyokat általában jól viselik. mint a kajszi. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. de nagyon meghálálja a jó vízellátást. mint a szárazabb körülményeket kedvelik. A kötött talajokon szintén jól megél. Tıri a szárazságot. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye.

Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. mint a forró fekvéseket kedveli. ezért hŒigénye alacsony. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. Éghajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. A nagy meleg lombhullást is okozhat. A talajban nem válogatós. A mérsékelten nedves.0 közötti. A kissé árnyékosabb helyeket azért is kedveli. ahol a forró levegŒ nem tud megrekedni. Nálunk mindenütt termeszthetŒ. légjárta termŒhelyek. mégis legjobban a középkötött vagy lazább. Ha aszályos az idŒjárás.A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel. Nem túl nagy a csapadékigénye. Szereti. de akkor sem. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. A kemény teleket is jól tıri. gyümölcsösünkben jól kihasználhatjuk. KésŒi virágzású. ha a talajvíz nincs túl mélyen. mély rétegı. ElŒnyösek számára a szellŒs. de ha a nyár aszályos. s az utófagyoktól sem szenved. nyirkos. de inkább a hıvösebb. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jellemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ. köztes növényként is ültethetjük. levegŒs. de jobban tıri a szárazságot. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. Legjobban a meleg. Az optimális pH érték 5. fejlŒdése megsínyli. mert ott magasabb a páratartalom. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja.0–6. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. szerves anyagban gazdag. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. tápanyagokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. különösen ha telepítésünk déli fekvésı. mint a málna. ezt kertünkben. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. A köszméte Északról származik. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. ha a 96 . A nyári forró napok viszont sokat ártanak neki. a napsütésnek erŒsen kitett helyek iránt érzékeny. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. ott leveleit lehullatja. középkötött talajokat kedveli.

Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. azt is tudjuk. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. amelyeknek gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. ahol nem mıtrágyáztunk. hogy hiába öntözünk olyan kertekben. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. a körtének. bokrokat. Közepes a vízigénye az Œszibaracknak. Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. a fekete ribiszke. hogy a piros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehezen viselik el a szárazságot. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. a cseresznyének. A tavaszi és a nyári érésı gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasztalható. Az öntözésnek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasznossága –. tehát sok vizet igényelnek.talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. a diónak és a piros ribiszkének. mert ezzel megzavarjuk fáink télre való felkészülését. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügyképzŒdést. nem számíthatunk gazdag termésre. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb nedvességet.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése. mint azok. A gyümölcsfák alanyuk. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. A csekély vízigényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. a málna a nagy igényı gyümölcsfajok közé tartozik. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. érése idején igénylik. Több gyümölcsöt kapunk. Mérsékelt vízigényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. de a piros mésztırŒ képessége valamivel jobb. ÉrthetŒ ez. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. lombozatuk viszont gazdag. Érdemes megjegyezni. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás keletkezik. Ezzel szemben az alma.

érdemes-e. hogy inkább ritkábban és nagyobb vízadagokkal öntözzünk. A gyep hatására a gyümölcsök színezŒdése sokkal szebb. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. az a tavaszi gereblyézés. folyók vize is alkalmas. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. a városi vízmıbŒl származó. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. s a környezet is kellemesebbé válik. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. A gyümölcsfák öntözésére a községi. de az Œszibarack. lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni. ízük pedig jobb lesz. amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. 98 . A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük. Az egyetlen. a kevésbé szennyezett patakok. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. Feltehetjük viszont a kérdést. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. mégpedig úgy. Természetesen ez nem véletlen. mely egyben jóval gazdaságosabb is. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. A gyepesítés mellett szól az is. Hátrányt jelent. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. Az alma. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben.ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki. A probléma viszont megoldható. Általánosan követendŒ szabály. a kajszi. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. akkor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. amit el kell végezni. hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. gyepesíteni csak ott helyes. a körte. mert kiöntözés közben felmelegszik.

Ahol a fı hiányosan kelt. de folyamatosan teremnek. Ott. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. bármikor gyepesíthetünk. ennek ellenére legeredményesebben a napos. közepesen kötött. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány hetet. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. Ne egyféle fıfaj magját vessük. A gyep kemény magágyat kíván. A házikertbe valók a hónapos szamócák. mély fekvésı. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. ott pótoljuk. általában egy hónapon belül beérlelŒ – és többször termŒ fajtái. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. tápanyagokban gazdag vályog. hanem magkeveréket. aho rendszeres öntözésre van lehetŒség. és júliusban-augusztusban is termést érlelnek. kapáljuk meg. hideg. Az utóbbiak a májusi. majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáztatjuk. Ha a terület kigyomosodott. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. 99 . Fagyveszélyes. hagyjuk ülepedni. de meghálálja a jó vízgazdálkodású. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. Az apró magot – hogy a vetés egyenletes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát.és a jobb minŒségı homoktalajokat is. amelyek indákat nem hoznak. köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. Száraz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan megöntözni. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes.A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. júniusi fŒtermés beérése után június végétŒl ismét virágba borulnak. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. A szamóca nem túlságosan igényes növény. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezeléséhez.

gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. foltos levelı szaporítóanyagot. ha pedig a palánták magasra kerülnek.Aki most kezdi termelni. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. fertŒzött. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. tápanyagokban gazdag. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. porhanyósan. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. Ágyrendszerbe szintén telepíthetŒ. hogy ne hajoljanak vissza. gyorsan kiszáradnak. amelyek legyökereznek és augusztus végéig. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. Az elŒkészítés célja az. ahol a sor. majd következhet az ültetés. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. szeptember elején elültetni. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal.és tŒtávolságra is sıríthetjük. pihenni. Ne vegyünk meg hervadt. Még az ültetés évében termést is érlelnek. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavartalanul elvégezhetjük. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül. ahogyan eredetileg voltak. A háztájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. hogy teleszívják magukat. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. és arra is ügyeljünk. lazán. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. Az erŒs palántákat legjobb kisméretı ásóval ültetni. szeptember elejéig önálló életre is képes. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. 50 x 40 cm-es sor. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be palántáit. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. Ismeretes a soros termesztés is. Gyökereiket sohase metsszük. majd ássuk és gereblyézzük fel. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. befullad és elpusztul. de ezt pl. amelynek optimális ideje március vége. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen. sırı legyen. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. fonnyadt.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. mert akkor elpusztulnak. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. Gyökérzete erŒs. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat.

elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümölcsöt. Felületük sima. Korai. Növekedési és indaképzési erélye közepes. A talajjal szemben nem túlságosan igényes.és folytontermŒ. valamint hónapos szamócafajtákat. fényes. Viszonylag jól szállítható. nagy gyümölcsı fajták. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. Óriási elŒnye. Szedési ideje 20–25 napig tart. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntözzük meg. amikor a föld fagya kiengedett. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. a késŒbbiek kúp alakúak. A frigópalánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. Tavasszal. 101 . tavasszal már szedhetjük. de gyümölcseik aprók. fogyasztásra. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe világos. vörös. enyhén tompa kúp alakú. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. Korai. hogy nagyon jól szállítható. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején érni kezdenek. Húsuk közepesen kemény. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. feldolgozásra egyaránt felhasználható. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. a takaróanyagot össze kell szedni és elégetni. friss fogyasztásra alkalmas fajta. középkorai érésı. Szárazságtırése megfelelŒ. szeptember elején ültetve. Az elsŒk csonka kúp. A Botrytissel szemben viszonylag ellenálló. gyakran üreges és világospiros. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig teremnek. így telepítése a háztájiban indokolt. az elsŒ gyümölcsök alakja változatos. élénkpiros. Gyümölcse nagy vagy középnagy. Gyengén illatos. A folytontermŒk a nyár elején adott. Ezzel szemben a szamócát augusztus végén. melyek Szlovákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. BŒven terem.reggel ültessünk. de öntözni kell. Ismerünk egyszer. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló.

indáit minél elŒbb el kell távolítani. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 . magas bokrot nevel. így néhány szedéssel betakarítható. gyümölcse igen nagy. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. Közepes érésidejı. mint a többivel. Levelei közepesek vagy annál nagyobbak. Nagyon termékeny. Német eredetı fajta a Senga Gigana is. folytontermŒ fajta. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet. a második augusztus elején. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. sötét meggypiros. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. Eléggé fogékony a Botrytisre. Az elsŒ gyümölcsök szív. Ha vízhiánnyal küszködik. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. Értékes fajta. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. Párás helyen viszont könnyen rothad. Feldolgozáskor színtartó. fénylŒn vörös. Nagyon szép. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. hogy érési ideje viszonylag rövid. Senga Sengana. Nagy elŒnye. termesztése ezért ajánlatos. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván.Indaképzése bŒséges. erŒs növekedésı bokra van. gyümölcsei aprók maradnak. tömött. Június elejétŒl kezdve a hónap végéig szedhetŒ. Óriási elŒnye. Húsa sötétpiros. a továbbiak csonka kúp alakúak. kemény. Egész Európában elterjedt. sırı. mutatós fajta. hónapos szamóca. lédús. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. közepén szedhetŒ. több ország fŒ fajtája. s koraisága folytán jobb átlagárat lehet vele elérni. Rujana Németországból származó. erŒs. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Megérdemli. Sırı. apró gyümölcsı. s az indaképzése is erŒs. hogy fogyasztásra. Egész Európában elterjedt. hogy hajtatásra is alkalmas. sŒt ki sem fejlŒdnek. Ültetésre érdemes fajta. ElŒnye. Friss fogyasztásra elsŒrangú. ElsŒ termése június táján érik be. felülete pedig sima. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. minden évben megbízhatóan terem.

és így kevesebb termést kapunk. 103 . hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. s ennek következtében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. vagy ami még fontosabb. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. Telepíthetjük akár járdák mellé is. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termésre. A választék oly bŒ. sok termelŒ elköveti azt a hibát. vagy egyáltalán ne használjunk. szeptemberben – van szükség. Sajnos. miáltal díszítŒ szerepe lehet. hogy a gyakori. addig a szamóca a földön terem. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. mert ha megmaradnak. melynek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. Örömmel könyvelhetjük el. amely a következŒ év termésmennyiségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. Ha viszont szaporítani akarunk. Kertünkben gyomirtó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. fontos tehát. gyér öntözgetés inkább káros. piaci elvárásokban megfelelŒt. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. gyöngítik a töveket. mint hasznos. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümölcsétŒl. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. Érdemes megemlíteni. másutt viszont távolítsuk el valamennyit.dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasznos és értékes gyümölcs. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. a másik termŒrügyképzŒdés. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással. Ügyeljünk arra. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket.

Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. de a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhetŒ a következŒ év terméshozama. 104 . torzulnak. A folytontermŒ fajták lombleveleit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. a csírázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül magszárba szökkenését eredményezi. nedves körülmények között elrothadnak. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. bíborvörös foltokban jelentkezik. a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. s ki is lyukadhat. inkább tüzeljük el Œket. mindjárt a szüret után kell elvégezni. Hosszú ideig alig ismerték. mígnem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. Ahhoz. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fagyokat is elvisel. század óta ismert és termesztett növény. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. Igaz. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. Európába a múlt század elején került. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. amelyek közepe késŒbb kifehéredik.Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. ha azonban különféle betegségek tüneteit észleljük rajtuk. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. Egyéves növény. A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. A fehérfoltosság elŒször barnás. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi termesztését. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek. igen apró állatkák. Biológiai értéke jelentŒs. Japánban) már a III. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig. A kínai kel tehát tipikusan utóhasznosításra alkalmas növény. A lekaszált levelek komposztálhatók.

A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. és onnan terjedt tovább. de a talajban nem nagyon válogat. Sok tápanyagra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. Ezt úgy is elérhetjük. sŒt hamarosan még a gyomokat is elnyomja. Az árnyékos helyeket nem kedveli. ElsŒsorban hıvösebb. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. A tŒtávolság 30 cm-re legyen. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. homokos vályog. Ha nem fészekbe vetettünk. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a magot helybe vetni. Többnyire salátaként fogyasztják. Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. LehetŒleg földlabdával együtt. Vízigényes növény. Sok benne a foszfor a vas és a mész.és káliumigénye. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem.és B2-vitamint tartalmaz. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. a pincében tároljuk. A mészhiányra eléggé érzékeny. Kertünkben ezért oda ültessük. ahol az öntözése nem okoz gondot. a Nozakit engedélyezett.A legvízigényesebb növények egyike. Az elmondottakat figyelembe véve. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöldségnövény. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készítjük elŒ a talajt. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. amire egyáltalán nem szolgált rá. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. Sovány talajokon is megterem. nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. legjobban mégis a vályogos. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. akkor gyorsan növekszik. akkor gyökerestül szedjük fel. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒdés idején igényes. A gyökeres fajok termesztését Bizáncban kezdték. ElŒször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták.és a humuszos homoktalajokat szereti. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. valamint a jó tárolhatósága miatt. Sekélyen gyökerezik.

a konzerválásra alkalmas Renovát. Az édes marcipán alapanyaga is mandula. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. Nedves. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. A kikelés után kb. a levéllemezen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. a nagyon jó ízı Betinát. a répatestet pedig pincében.és Kelet-Ázsia. Ezen némiképp segíthetünk. A leghatásosabb védekezés. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. például úgy.) Ezután a talaját kapáljuk meg. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. meszes. hogy ott érdemes ültetni. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére. káliumban gazdag talajt igényel. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el. A cékla rendszeresen szedhetŒ. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. nagy valószínıséggel elfagynak. sokféle formában felhasználható. középkötött területeken is. s ha ismét lehılés áll be. A fajták közül érdemes megemlíteni a Bíborgömböt. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. Jól elŒkészített. 15 cm-re egyeljük. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . Meleg. Termeszthetjük elŒ. ha a korai virágzást késleltetjük.és fényigényes növény. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. Elterjedt nézet. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. de megél a száraz. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. nedves homokban tároljuk. Ismeretes. A cékla ízletes salátanövény.zama. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. Különösen veszélyes számára. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. A talajjal szemben igénytelen. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. Lengyelországban.és utóveteményként is. Bizonyosra vehetŒ. Nálunk korai zöldségfélék utóveteményeként vetik. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. melyet a Beet mosaic vírus okoz. hogy virágrügyei a februári átmeneti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek.

hanem mandulaalanyra szemzett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. Magja nagy és édes. FénykedvelŒ. nagy. íze édes. felfelé törekvŒ fát nevel. tojásdadon félhold alakú. már csak azért is. 107 . Ne magról kelt csemetét. édes. színe szép sötétbarna. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. amikor külsŒ. BŒtermŒ. Gyümölcse középnagy. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. 2–5 méteres bokor. A fácskákat kb. tejfehérek. Héja nagyon vékony. A mogyoró trágyaigényes növény. Arányos növésı. Gyümölcse középnagy. lándzsa alakú. viszonylag sırı bokor. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott lenne a helye. puha. Héja puha (félpapírhéjú fajta). de leginkább a jó vízgazdálkodású. Héja vastag. Télen jól tıri a hideget. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. viszont a közvetlen napfényt nem nagyon szereti. Magja édes és keserı is lehet. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. A talajra nem igényes. Más fajtákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. s ott megbarnulhatnak. ezért kertünkbe több. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. megnyúlt. ujjal könnyen szétnyitható. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják. Hlohoveci – fája egészséges növésı. mert sekélyen gyökerezik. terebélyes koronát alakít ki. Rendszeresen terem. Már a görögök és a rómaiak is termelték. megnyúlt. mely térhatárolásra. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. valamint a monília. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. Közvetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. gyakran rászorul a nyári öntözésre. Manapság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. istállótrágyával. megpenészesedhetnek. Szüretelését akkor kell elkezdeni. Magja sötétbarna színı. cserjesornak is kiválóan alkalmas. széles. négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. virágai nagyok.A mandula önmeddŒ. zöld burka felreped. könnyen törhetŒ. kellemes. Termesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. a termések a földre hullanak. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. Ãsszel ássuk fel az alját. Ha szedését sokáig elodázzuk. sırı koronát nevel. Gyümölcse nagy. egy idŒben virágzó mandulafát ültessünk. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs.és levéltetı.

igen termékeny. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. Termése jó minŒségı. augusztus végétŒl. A fekete eperfának kellemesebb. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. A rugalmas mogyorófából síbotot. Makktermése van. de termést nem érlel. Jegyezzük meg. szép levelei. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. Gyakran elhangzó panasz. legegyszerıbb azonban. s azokat telepítjük. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. savanykás fekete eper (M. Általában ivaros úton szaporítják. szerszámnyelet készítenek. kiesik a kupakból. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. hogy fák alatt. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. ízletesebb gyümölcse van. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. A hazánkban gyakrabban termesztett. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. kiváló minŒségı. Gyümölcsét frissen és 108 . A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. a másik a fekete vagy sötétpiros. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. ezért elsŒsorban ezt javasoljuk telepítésre. Középmagas. formás fája alapján díszfaként is értékes. Ne feledkezzünk meg arról. késŒn. hogy a bokor szépen. hogy térigénye elég nagy. csak az elöregedett. a fagyokra azonban érzékeny. Háztáji kertbe ajánljuk. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elterjedt. ezért jól tesszük. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. édes ízı fehér eper (Morus alba).Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. nigra). szeptember elejéig érik. Virágzása és érése szerint a koraiak közé soroljuk. szeptember végén érik. sétapálcát. BŒ hozamú. Virágzása a tavasz legelejére esik. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. erŒteljesen fejlŒdik. Igen termékeny. Nagy elŒnye. a cukrászipar is gyakran használja. szeptember második felében érik. Egyik a fehér gyümölcsı. mert bokra adja az elsŒ tavaszi virágport. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. A méhészek is nagyon kedvelik. Lényegében két fajról van szó. Régebben minden parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. ha több fajtát keverten telepítünk. hogy elágazzanak. engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt.

A nemesített egyedek ellenállóbbak. a májusi fagyok után hozza. ezért ellene fokozottan kell védekezni.„Apyrena”-t termesztik. nedves talajokat nem nagyon kedveli. sem „birskörte” nincs. a félárnyékos helyen is terem. Jellegzetesen fanyar-édes. ha az elsŒ dér már megcsípte. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. pedig szép bokra bŒven ontja a termést. birskörtének mondják. A téli hideget jól bírja. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. Sok beavatkozást nem igényel. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. Birs Nagyon értékes gyümölcs. illetve a tárolás során már utóérett. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. természetes koronát alakít. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. 109 . hogy lombját az amerikai szövŒlepke kedveli. Gyökérsarjról vagy eperfamagoncba szemezve oltványról szaporítható. a 3–4 cm-es termést. szép. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. minden gyümölcstermŒ vidéken jól érzi magát. Egyetlen hátránya. Metszegetését azért is kerüljük. A téli fagyokat jól bírja. fonákján bolyhos levele. de a hideg. lapított körte alakú gyümölcse akkor élvezhetŒ. aki teheti. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. 3–4 cm hosszú. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. A talajban és az éghajlatban nem válogat. Még a háztájiban is ritkán ültetik. nagy virágai folytán szép dísze lehet kertünknek. telepítse! Sokan helytelenül birsalmának. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. A kártevŒk. Fehér virágait késŒn. Nagy elŒnye. Bokor alakra neveljük. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid hajtásokon hozza. szinte nem szorul perme. pedig sem „birsalma”. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. mint a magoncok tezésre. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját.befŒzve is fogyaszthatjuk. Mélyzöld.

megpuhulva fogyaszthatók. ezért a pihenŒkertbe ajánlatos telepíteni. ezért gyökérzete fagyérzékeny. hogy több. 110 . A hazánkban engedélyezett. valamint káposzta ízesítésére is kiválóan alkalmas. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. Ízük a naspolyáéra emlékeztet. szabályos alakú koronát viselŒ fa. piros bogyójú faját. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. zöldbŒl barnára változik. fajtáját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. de fanyar. birssajtnak. elŒször kemény.szárnyaltak lembe. ehetŒ gyümölcsı fajta a Merva édes. összehúzó. savanyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is. rózsaszínı virágaival. Sötétzöld leveleivel.„szotyósra” érik. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyümölcsmoly. Négy-öt méter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. Használatos alanya a vadbirs. Zselének. Te. MegemlítendŒ még. s fŒleg magas fává nŒ. bár csípŒs. Íze édeskés. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. de legjobban a nyirkosabb talajokat kedveli. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép. hogy elég nagy. majd csúcsán fejlesztenek. köztük az ehetŒ. kompótnak. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. Szinte mindenütt megél. Levelei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. körte alakú sárga termései barnára érve. A berkenyéket (barkócákat) metszegetni nem kell. Májusban virágzik. száraz talajok kivételével mindenütt megterem. Termését az egyéves hajtások végén neveli. dió nagyságú. egyenes derekú. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. ezért metszeni nem szabad. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös.A sovány. páratlanul lepítésekor vegyük figye. Sekélyen gyökeresedik.

Ãsz 111 .

.

szilvát stb. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. A délre nézŒ ágakon minden fafaj elŒbb érleli be termését. A leszedett almát. téli körte. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. Ha ezeket éretlenül szedjük. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. Az egyikbe azok tartoznak. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. a meggy. birs. Ilyenek a cseresznye. illetve szüretelési idŒpontját. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. a szilva és a csemegeszŒlŒ. ágakat ne tördeljük le. A másik csoportnál az érés a leszedés után is folytatódik. haladéktalanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. Az alma téli fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. mert akkor a fán maradó. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. amelyek leszedve nem érnek tovább. mert ezek a kártevŒk és a betegségek terjesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. Ha lehetséges. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. mert a vizes termés könnyen megromlik. ha szakaszosan szüretelünk. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. Ilyenek a téli alma. s növelik kiadásainkat. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet. Vigyázzunk rá. naspolya. A szedéshez minél laposabb edényeket használjunk. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének megfelel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. 113 . aránya állandóan változik. körtét. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. már szedés közben válogassuk át a termést. szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát.A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. harmatos hajnalon szedni. Ezt nevezzük utóérésnek.és az Œszibarack. Ügyeljünk rá. Legjobb ezért. Ezt megakadályozandó létráról. mint az ellenkezŒ oldalon. hogy az almát mindig kocsányával együtt szedjük. hogy szedés közben a rügyeket. a kajszi. majd csavarjunk rajta negyed fordulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. Ügyeljünk rá. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat.

ugyanis a sérülés helyén megbarnul. A körte szedésénél különösen ügyeljünk arra. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. A mandula szedése elŒtt hasznos. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell elvégezni. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. Ha a lomb lehullott. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. ha a fák alatt elegyengetjük. ne nyomódjon meg. a rézoxid-klorid 0. november eleje – jelzi az elsŒ. nagyon fontos permetezés idŒpontját. gyomtalanítjuk a talajt. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású. húsa kemény. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. de rugalmas. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. Maga a lombhullás kezdete – október vége. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén elvégezni. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. s hamar romlik. A szilvát is kocsánnyal együtt szedjük. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. ha roppanva szétnyílik. Túlságosan késŒn se szüreteljünk.3 százalékos töménységben. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. lapos és ráncos lesz. húsa taplóssá válik. Az érett körte pedig könnyen lehullik.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy.A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. és így csak rövid ideig tárolható. Az Œszibarackra jellemzŒ. Ezt sem szakítva. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azonban rázogatással kell az ágakról leválasztani. már alig használ. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. hogy mindig teljes érésben szüreteljük. a bordói lé 1. hogy a gyümölcs ne sérüljön. sŒt még árthat is a fa téli felkészülésének. hanem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. mert az éretlen gyümölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. szedhetŒ. már beszínezŒdött. 114 . illatos. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. Ügyeljünk rá. színe a fajtára jellemzŒ.2 százalékos.

Ilyen helyen hatalmas koronát nevel. A Juglans nemzetségbe tartozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. és igen hosszú életı. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal érkezŒ esŒ esik. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. Így elpusztíthatjuk az almafa-varasodás. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. Díszfaként is szépen mutat. tápdús talajt és a kései fagyoktól védett helyeket kedveli. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. és súlyos károkat okozhatnak. Aki te- 115 . a rügyek jelentŒs része elpusztul. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. és az ágakat. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. mély. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. nedves újságpapírba göngyölve. és bŒségesen teremnek. A kaparékot gyıjtsük össze. Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. elégetéssel semmisítjük meg. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. a hernyófészkeket. a körte mikoszferellás. hogy a jégbevonat feltöredezzen. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. tömött koronát fejlesztenek. szedjük le a gyümölcsmúmiákat. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a talajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kukoricaszárat ne használjunk. Ha ez csak 24–28 óráig tart. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. Ezeket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: nedves homokba ágyazva. Nagy elŒnyük az is. és égessük el. ütögessük meg a fákat. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbízhatóan fajtaazonosak. A meszes. ipari célokra kiválóan hasznosítható. ha viszont hosszabb ideig megmarad. vagy fóliazacskóba téve – egészen az oltás idejéig. célszerı már Œsszel. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. FelnŒve sırı. még nem veszélyes.GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken telel át. a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen).

Ez jelzi. Eléggé közismert az is. szellŒs helyen szárítsuk meg. Ezek közül a legfontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. évjáratonként. a területet gyomtalanítjuk. mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. termŒhelyenként változó. hiába várnánk ugyanis a szedéssel. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. Levelének illata rovarriasztó hatású. melyet több tényezŒ befolyásol. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. Annak viszont nincs akadálya. Azokat a példányokat. egészségi állapota. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük.hát azért akar diót ültetni. hogy a dióbél már kifejlett és beérett. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok közé. A cukortartalom fajtánként. Ezeket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. rakjuk halomba és kevés vízzel öntözzük meg. Ügyeljünk rá. A dióverést akkor kezdhetjük el. ezzel az összeszedést megkönnyíthetjük. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. Hogy mi a teljes érettség. mert a szüret akkor a leggazdaságosabb. amikor a zöld burok a termések háromnegyed részén felrepedt. az Afuz Ali. például a SzŒlŒskertek királynŒje. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. s azt kössük be. valamint az idŒjárás. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. A dió szüretelését azzal kezdjük. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag akadályozza a talajban élŒ. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). További különlegesség. a Pannónia kincse. és könnyen eltávolítható a maghéjról. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . majd tegyük mıanyag zsákba. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. A burok 24 óra múlva megfülled. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. hogy szüreteljen a fájáról. hogy hamuját a komposztba szórjuk. csak tapasztalat alapján dönthetŒ el. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartalma árulkodik.

Túlérésben ugyanis a szŒlŒbogyók finom illatanyagai átalakulnak. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. a Rizlingszilváni. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is. A cukortartalmat mustfokolóval mérjük. a Furmint. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. Ezek a tényezŒk összefüggnek. a belŒle készített bor kellemetlen mellékízt kaphat. a présházat. mint például a Kövidinka. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. a Hárslevelı. ha a túlérést nem számítjuk. Ilyenkor. a Rizlingszilváni. pincét ki kell takarítani. az Ezerjó. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. és a bor értéke csökken. a Muscat Ottonel. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. A megfagyott levelek elpusztulnak. A fagyott bogyóhéj vízáteresztŒvé válik. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 mustfok tekinthetŒ. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. a Leányka. A túlérésben szedett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. mert ha túlérik. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egészséges szŒlŒbŒl lehet készíteni. sŒt túlérésben még lényegesen többre is „képesek”. ErŒteljes rothadáskor. az Olaszrizling. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszonyok között ajánlatos megvárni a túlérést. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. a Zenit. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszakban rendszeresen. Ha sok a csapadék. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). káposzta. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aroma. a Zala gyöngye. vagy ha tartósnak ígérkezik az esŒzés. a szŒlŒ penészesedni. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte.kedne. a Tramini. Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. fŒleg a Hárslevelı. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. az Olaszrizling. Amikor eljön a szüret ideje. A burgonya. ne várjunk a szürettel. a Tramini. rothadni kezd. megkezdhetjük a szüretelést. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg.

Így a fürt fellazul. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. Az erjesztŒ. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. Eltartására több módszer létezik. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. eszközt súroljuk tisztára. hónaljhajtásokat. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. s kevésbé érnek össze a bogyók. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). A falakat mésszel fertŒtlenítsük. A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. ritka fürtöt adó. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. hideg vízzel. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. a Zala gyöngye stb. A fürtöket száraz. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. vastagabb héjú. A leveleket. A gumi. Ha a hordó kiszikkadt. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. A kb. napos idŒben. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. Egy-egy edénybe két-három 118 . abroncsaikat rozsdátlanítsuk. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. A szedéshez. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. teljes érettségben kell szedni. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást. és hagyjuk duzzadni. Egyik a fürtök felaggatása. A kénezést célszerı kéthetenként megismételni. hogy a felfüggesztés után fejjel lefelé lógjanak. hosszúkás üvegedényekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyhasót tesz. esetleg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. használatbavétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. áztassuk ki egy-két százalékos langyos szódaoldattal. a fürt felett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. fája tiszta. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. a helyiségben égessünk el egy-két kénszeletet. Ha az aggatást befejeztük. és kellemetlen ízıvé válhat a bor. és mázoljuk át míniumfestékkel. hogy ne érjenek össze (az egyik magasabban.sát kerülni kell. félliteres. s végül gondosan öblítsük ki a csöveket.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. fŒleg a Saszlák. A mıanyag edényeket. A már tiszta helyiségeket szellŒztessük ki. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki.

és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl.fürtöt helyez. így nem érintkeznek. Orthocid) is keverni. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. Faggyal semmiképpen se ültessünk. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza. akkor hiába ültettük el. ElŒny az is. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒleges legyen –. melyeket mindenképpen tavasszal. a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. Ügyeljünk arra. a rügyfakadás elŒtt ültessük. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. s fagyveszély még nem áll fenn. Tavasszal. miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. Az ültetést mindig két személy végezze. annál jobb.) 119 . A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. hogy az oltás helye egy-két ujjnyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. hogy törött. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszatemettük. melyeket úgy válogat össze. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegŒ akadálytalanul mozoghat. Karózásra sincs szükség. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. illetve gombák ellen. kivéve az Œszibarackot és a diót. Az egyik tartsa a csemetét – ügyelve arra. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. hogy különbözŒ hosszúságú szárral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. mert a télen lehulló hó. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli földet.

A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. Hármas kötés: Ennél a területet egyenlŒ oldalú háromszögekre osztjuk. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl. Ez a középsŒ az ún. mégpedig úgy. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fogjuk körül. újságpapírral kötözzük be. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. négyes. vagy mıanyag fóliával.és vízellátását. azt. hogy milyen koronaformát tervezünk. Ötös kötés: A négyes kötéshez hasonló. hogy a háromszög oldalának a nagysága a kívánt fatávolság legyen. „ideiglenes” fa. Az ültetési rendszerrel a sor. A sor. a gyümölcs fajtáját. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. ötös és ún. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. az ötödik fa pedig a négyzet közepére kerül. A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. Ez nem más. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rendszer alapján telepíteni. szélessoros kötést – ezek a legmegfelelŒbbek és a leggyakoribbak. a tŒszámot és az állománysırıséget határozzuk meg. Négyes kötés: A területet négyzetekre osztjuk.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. A háztájiban alkalmazhatunk hármas.és a tŒtávolságot.Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. a terület tápanyag. Hármas kötés Négyes kötés Ötös kötés Szélessoros kötés 120 . Ha a kertünk nincs bekerítve.

vagy kisebb-nagyobb gyümölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyelni. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változata. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. s szinte sövényt alkothatnak. A minimálisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. akkor ezeket alkalmazzuk. a fákat ezek csúcsaira ültetjük. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes figyelembe vennünk. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékolnának be. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. sŒt a gyógynövény is). hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. Hátrányuk viszont az. Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. ha ezeket sövény formájában neveljük. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. még akkor is. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. de ugyanakkora területen azonos távolsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. A szélessoros kötés elŒnye. a zöldség és a virág. a termŒre fordulás elŒtti években pedig szamócát. Ennek értelme egyszerı. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek.amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. a keleti. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sorközszélességet: 121 . ezért árnyékvetésüket érdemes számításba venni. és így a legrövidebb az árnyék is. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. illetve az északi széleken helyezzük el. mint a hármas kötésnél. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei általában jobbak. ha a gyümölcsfákat a déli. mert délben a legmeredekebb a napállás. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. a szŒlŒ.

s a kapu sem magasabb. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. legjobb annak irányára merŒlegesen vezetni a sorokat. akkor a melegigényes. Ha mindenáron kerítést készítünk. Ez nagyon aktuális kérdés. csupán térdmagasságig ér. vagy legalábbis nem olyat. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. ha a kerítés pl. milyen kerítést. akkor a célnak legjobban az általánosan használt drótháló felel meg. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. gondozását. Nálunk azonban még mostanság is a kerítés dívik.Koronamagasság cm-ben 200 250 300 350 400 500 Sorközszélesség cm-ben 168 210 252 294 336 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is. az ültetést. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. a csemeték nevelését. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. és ezzel jelezve a tulajdon határát. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. A lejtŒn. Tehát pl. amilyet szeretnének. Legideálisabb az észak–déli sorvezetés. s ha igen. Ésszerı megoldás lehet. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. s rendszeres karbantartást is igényel. – Sokak számára okoz fejtörést az is. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. megakadályozandó az eroziót. ha figyelembe vesszük. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építenek. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. hogy csináljanak-e. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. hanem sövénysort ültetnek. Ez a megoldás praktikus. akkor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. A kerítést mindig a saját telken kell felállítani. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. alakító metszését minden évben szakszerıen végezték. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. az ered- 122 .

De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó fajták közbeültetésével érhetŒ el. Idegen megporzásra szorulnak az alma. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. mogyoró –. gesztenye. szilva. minden átmenet megtalálható a meggynél. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. ribiszke.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. 123 . A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. szamóca stb.ménnyel mégsem elégedettek. kajszi. Œszibarack. a mandula fajtái. amelyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkcióképessé. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók. cseresznye. szilvánál. Szél. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). meggy. mandula. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek. kajszinál. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. termésbiztonságuk nagy. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megtermékenyítést – ellátni. gesztenye (itt részben rovarmegporzás is elŒfordul). más. mogyoró. A teljesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. körte. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azokat. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. a málna. köszméténél és a ribizkénél. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. Ezek társítás nélkül is jól teremnek. öntermékenyülŒk a naspolya. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom dichogámiának). a körte. szamóca (egyes fajtái hímsterilek). köszméte.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. amelyek saját.

Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. másodsorban a „vad rovarok” végzik. A megfigyelések szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. Clapp kedveltje Esperen bergamottja. Vilmos Bosc kobak. Érdekességként megemlítjük. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyümölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümölcsös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. kajszi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. Starking A körténél A megporzandó fajta Clapp kedveltje Vilmos körte Hardy vajkörte Bosc kobak Hardenpont téli vajkörte Serres Olivér Esperen bergamottja Téli esperes A megporzó fajta Vilmos. cseresznye. Hardy vajkörte Vilmos. Golden Delicious Éva Golden Spur Jonathan. Serres Olivér 124 . A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Gloster Starking. míg a késŒbb virágzókat (körte. Jonathan Éva Jonathan. Golden Delicious Jonathan. mint a Jonathanét. Jonathan Starking. Golden Delicious Starking. hogy a viráglátogatás gyakorisága a gyümölcs fajtájától is függ. Meg kell állapítanunk. alma) a méhek. Hardenpont Hardenpont Vilmos. a pollenforrás távolságától. Bosc kobak Bosc kobak. Hardenpont téli vajkörte Hardy. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyümölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta Jonathan Starking Golden Delicious Mutsu Jonagold Idared Gloster Stark Earliest Starkrimson Staymared A megporzó fajta Starking.A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. a szél irányától és erŒsségétŒl.

Paviot. Vannak azonban önmeddŒk is. pl. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést. Morellenfeuer. a Szegedi mamut – idegenmegporzású. Az ültetésnél fontos. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. alma körte birs cseresznye meggy szilva kajszi mandula o megporzandó fajta G pollenadó fajta 25 m 20 m 10 m 10 m 8 m (ha önmeddŒ) 16 m (ha önmeddŒ) 20 m (ha önmeddŒ) 6m 125 . a Rakovszky. a Korai Besztercei. A vegyesen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok ismeretében kell meghatározni. Egy önmeddŒ fajta két öntermékenyülŒvel telepítve. Vannak azonban önmeddŒk is. hogy fajtái – pl. az Olasz kék. mint pl. Sabinovská. Korai Meteor. a Magyar kajszi. Bredská – általában öntermékenyülŒk. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. és egy idŒben virágoznak. Néhány kedvezŒ megporzást biztosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemléltetünk. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. néhány pedig – pl.A kajsziról elmondhatjuk. az Althann ringló. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. RuÏová skorá. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. a Debreceni muskotály. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. Fanel. Két önmeddŒ fajta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. a Stanley. Veºkopavlovická. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. ha kölcsönösen jól megtermékenyítik egymást. Hogyan. a Kései Morela. ilyen a Pándy üvegmeggy. az Érdi bŒtermŒ. mint pl. A sikerhez tudnunk kell. Besztercei.

hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. az utak és kerítések mentén. A forgatás alkalmával juttassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. gondolva arra. Mélyebbre ne forgassunk. Érdemes megjegyezni.Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. ezzel elŒsegítjük a jobb meggyökeresedést.és káliumtartalmú mıtrágyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba. A szeder esetében kedvezŒ eredményeket napos termŒhelyen érhetünk el. de kevés és gyenge minŒségı gyümölcsöt teremnek. ellentétben a törzses változatokkal. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. A szervetlen trágyák esetében a nitrogéntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. de legalább október közepéig végezzük el. A málnát szintén a kerítés mellé telepítsük. Ne ültessük a töveket a kert fákkal beárnyékolt sarkába. a foszfor. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felkupacolással védjük. Az ültetést minél korábban. mert tüskézettségük sok kellemetlenséget okozhat. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is telepíthetŒ így). 35–40 cm) talajforgatás elégséges. A két ásónyom mélységı (kb. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. A köszmétebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet. Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. mert itt nŒnek ugyan. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egybekötött talajforgatás. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. A szerves trágyák közül csak érett istállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. forgatás nélkül lazítsuk fel.

Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedési erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2.5 méter legyen. fŒleg a málnát. támrendszer mellett nevelni bogyósokat. A legkisebb tŒtávolság 0. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. jobban gyökeresedik. a piros ribiszkét 2 méter sortávolságra ajánlatos telepíteni.tén is számos elŒnnyel jár.7 méter lehet.2 méter. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ültessük. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik. hogy minden résznek elegendŒ gyökérzete legyen. mint ahogy a faiskolában volt. így a ribiszke teljesítŒképessége jelentŒsen növekszik. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk.6–0. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávolság 1–1. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben. a sortávolság legalább 1. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. természetes sövényfal alakul ki.2 méter lehet. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . csupán arra kell ügyelnünk. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. Továbbá. Kissé mélyebbre ültessük. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmérsékletı mikroklímát alakítanak ki. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ.

amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek.5 méterre lehetnek egymástól. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. Telepítéskor figyelembe kell venni. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. hosszabb karó is megteszi. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. hogy 13–15 éves idŒtartamra ültetünk. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. tüskés fajták ajánlhatók. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. tápdús földbe vezetjük. válasszuk le az anyatŒrŒl. Gyümölcse savanykás. Az elsŒ évben fejlŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. A málnát fejlett gyökérzetı. mégpedig úgy. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. nem tépett. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag. hogy a bujtás talaja mindig nyirkos legyen. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen. kellemes ízı. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. Kiskertekben a sorok 2. Gondoskodjunk róla. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen.8 m-ben határozhatjuk meg. kerítés mellé. vagy olyan helyre ültettük. Ha lehetséges. annál kisebb legyen a tŒtávolság. gyümölcsíz és szörp készítésére kiválóan alkalmas. meleg. s ha a növényke elérte a 20–25 cm-es nagyságot. A merev vesszejı fajtákat sarjakról.5–0. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. nyirkos talajt. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. amolyan védŒ élŒsövénynek. s csak némi technikai felszereltséggel. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fákat érdemes átültetni. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 .mazunk. a kúszó jellegıeket fejbujtással szaporítjuk. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. majd a talajt enyhén megtapossuk. a régi. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. Minél nagyobb a sortávolság. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. A telepítés utáni 2–3. évben az átültetés nem okoz különösebb gondot. földdel betakarjuk. a tŒtávolságot legkevesebb 0. az indát lehajlítjuk.

A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. jól öntözzük be. Jól átültethetŒk a szilvafák. középerŒs. szintén deszkák segítségével. rügymutációból származik. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. Számoljunk azzal. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. A fát. s megindult a versenyfutás a mutánsok keresésében. komposztot. magyarul sarkantyút jelent. Hogy az átültetett fa minél kevesebb nedvességet veszítsen. annál eredményesebb lesz az átültetés. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. melyet át akarunk ültetni. hogy ehhez a munkához több napra is szükségünk lehet. a cseresznye. A standardnövekedésı fajták erŒs. az Okanoma követte. Az elŒre kiásott gödörnek jóval nagyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. A spur szó angol eredetı. ássuk körül úgy. A Delicious elsŒ standard mutánsát. MegszívlelendŒ az a tanács is. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarackés a diófák. Minél nagyobb a földlabda. szelektálásában. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. illetve gyenge növekedésıek lehetnek. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. s ezt a tavasz folyamán többször ismételjük meg. Itt azután. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. A Delicious 129 . hogy a fa fejlŒdése lelassul. és kiskocsira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. a fát a gödörbe csúsztatjuk. a másik a spur. Ezt úgy érhetjük el. Számolnunk kell azonban a szállítással is. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda maradjon. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy csoportba sorohatók. a meggy.sen megoldani. A termesztŒk figyelmét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. az egyik a standard. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. Azzal azonban számolnunk kell. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. a Richaredet a Starking. végül a kajszibarack. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntözzük. majd az elsŒ spur fajta.

Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. Így aztán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. Ez azt jelenti. A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. Koronaméretük kb. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak. nagyobb állománysırıség lehetŒsége. mint a standard fajták koronáié. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be. a Jonathánnak. mint a standard fajtákéi. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. ugyanakkor sokkal vastagabbak. mert a talajon nem lehet járni. A magok ekkor már nem tudnak kicsírázni. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. mint a standard fajták esetében. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. mint a standard fajtáké. zöldebbek. félszáz spur fajta tartozik. áttelelŒ salátát) vessünk. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok között. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik hajtás. Bi- 130 . fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosíthatók). 30 százalékkal kisebb. A vázágakat is dúsan borítják a rövid termŒrészek. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. legfeljebb megduzzadnak. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. A spurok csúcsdominanciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. s ezzel magyarázható. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. Nagyon fontos tudnivaló. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. felkopaszodásra kevésbé hajlamosak.fajtakörhöz ma már kb. a McIntoshnak is vannak spur változatai. A Golden Deliciousnak. különösen a fiatalkori fákon. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. mint a standard fajtákéi. mivel a levelei valamivel kisebbek. mint a standard fák hajtásai. amelyekbe a korai veteményeket terveztük. A spur fajták internódiumai rövidebbek. mielŒtt a talajra léphetnénk. s kora tavasszal kikelnek. de ez nem is szükséges. a korai termŒre fordulás. sötétebbek. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. Azokat a sorokat tehát.

zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. a feketegyökér. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. kisebb árnyékot is elvisel. Tekintettel arra. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒvetemény. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. úgyszólván minden felszerelés nélkül. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. Korán beérik. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. a póréhagyma. mint az Œsszel ültetettek. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. de már az ókorban eljutott a Földközi-tenger mellékére. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. a spenót. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. egy fokhagyma kb. s a nyári magas hŒmérséklet sem károsítja. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. cékla. petrezselyemfajták. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk. Ezt elsŒsorban szárazanyag. Vízigénye nem nagy. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. mert ezek nem szöknek magszárba. 131 . a paraj. egy folyóméterre elegendŒ. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. Nyugodtan várhatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. amelyek a kelés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. beérését viszont sietteti. hiszen kis befektetéssel. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. s tavasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. saláta) még követhetik. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket.és Nyugat-Ázsia. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük.és fehérjetartalma adja. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. sárgarépa. hiszen a legfontosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. Az Œszi ültetés elŒnye. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm.

héja vékony. Húsa sárgás. Helios Németországból származik. fedŒszínük piros. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. melyet ásóval végezzünk. sárgásfehér. erŒs növekedésı. Gyümölcse közepesen nagy. világoszöldek. száraz helyen tároljuk. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. Levelei nagyok. nagyok. utána tisztítsuk meg – a pikkelyszerı borító. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. mikor levelei elérik a 4–6 cm-t. Levelei nagyok. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. Ezután következik a szedés. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. korán nyílók. Növekedése viszonylag buja. Gyümölcse közepesen nagy. KözéperŒs. Virágai fehérek. napos oldalán gyakran pirosas csíkokkal. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. kellemesen aromatikus. fehéresek. kicsit édeskés. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. levelei világoszöldek. július elsŒ felében érik. Füzérbe fonva. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. Két évig tárolható. Kezdetben erŒteljes növekedésı. nagyon finom. A szállítást rosszul bírja. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. Virágai szintén közepesek. alapszíne sárga.A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. közepesen nagyok. Gyümölcsét augusztus elején szedjük.és a lombleveleket távolítsuk el. Termését augusztusban szedjük. Húsa lédús. 132 . aromatikus. héjuk alapszíne sárgászöld. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Húsuk lédús. alapszíne szalmasárga. Héja vékony. virágai fehérek és elég nagyok. Mind az Œszi. gömb alakú. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. nagyrészt pirosan fedett. Gyümölcsei nagyok. Quinte Kanadai fajta. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ. A szállítást rosszul viseli. melyek hamarosan elszáradnak. nagyon finom. világoszöldek.

de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. nem bŒ levı. gyakran narancspirossal átfedve. szemcsés. kb. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. A szállítást nem jól bírja. tetszetŒsen piros. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. s szétterülŒ koronát nevel. KözéperŒs növekedésı. Húsa hófehér. július elején érik. Június végén. BŒtermŒ. fehéres rózsaszínıek. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Gúla alakú koronát visel. ilyenkor gyümölcse apró marad. 133 . termŒre fordulása után gyengébben növekszik. Virágai szintén nagyok. Melba Az USA-ból származik. 10 napig áll el. nagyon finom. bŒ levı. enyhén lapított csúcsa felé púpos. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Október végéig még házilag tárolva is eláll. James Grieve Red Skóciából származik. kellemesen fıszeres ízı. sötétzöldek. így többször kell szedni. Növekedési erélye közepes. kellemesen édes-savanyú. Fajtajegyzékünkben 1970-tŒl szerepel. Héja zsíros tapintású. a James Grieve fajta színes mutációja. ElŒnye viszont. A fogyasztási érettséget 14 nappal a szedés után éri el. már 1890-tŒl ismert. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. Levelei nagyok. héjának alapszíne sárga. lédús. A szárazságot rosszul tıri. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. gazdagon virágzik. gömbölyı. Középkorán. hosszúkás. amelyet sötétebb csíkozás élénkít. ezért intenzív koronaformák kialakítására alkalmas.Gyümölcsét augusztus elején szedjük. James Grieve Skóciából származik. a szállítást viszont nem jól tıri. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is eltartható. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusztus végén vagy szeptember elején szedjük. Kezdetben erŒteljesen. kemény. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Héja sima. vékony. a McIntosh szabad beporzású hibridje. Close Amerikából származik. de szakaszosságra hajlamos. Színe sárgászöld. napos oldalán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. Húsa fehér. Július közepén érik. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. vékony. Gyümölcse nagy. Húsa fehéres-sárga.

Húsa fehéres-sárga. lédús. Virágai nagyok. Gyümölcse lapított. Fája nagyon erŒs növekedésı. a szállítást jól bírják. édes-savas. zömmel pirosas csíkozással. Korán termŒre forduló. bŒven termŒ fajta. Viszonylag rövid ideig tárolható. Húsa sárgásfehér. Csaknem teljesen éretten kell szedni. Ãszi almák Akane Japánból származó.Közepesen erŒs növekedésı. finom. nagyon kellemes ízı. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. Paulared KözéperŒs növekedésı. fogyasztásra szeptemberben-novemberben érett. nagyon bŒ levı. Szedésre augusztus végén. háztájiba ajánlott fajta. sárgásfehér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. Viszonylag hosszú ideig tárolható. amerikai fajta. de termŒre fordulása után növekedési erélye gyengül. ízletes. Rendszeresen. Gyümölcsének héja vékony. mind a nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. mind a háztájiba. A James Grieve után 10 nappal szedjük. Nagyon perspektivikus. leves. Stark Earliest Az USA-ból származik. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Nyomásra érzékeny. kellemes illatú. Korán termŒre fordul. jól terem. Fája középerŒs növekedésı. finom. korán termŒre fordul. sima. héjuk piros. húsuk fehér. Gyümölcse közepes vagy nagy. Levelei nagyok. középerŒs növekedésı Œszi fajta. fehéres-rózsaszínıek. 2–3 hónapig fogyaszthatók. a háztájiba ajánlható. BŒtermŒ. Június közepén érik. Fogyasztási érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. melynek növekedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. Gravensteini Németországból származik. A háztájiba ajánlható. ezért rosszul szállítható. középkorán nyílnak. 134 . Gömb alakúak. augusztus elején színezŒdik. Több változata ismert. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy nagyok. édessavas. húsa fehér. sötétzöldek. enyhén savanykás. Húsa vajszínı. friss fogyasztásra alkalmas. Szeptember 15-e táján szedjük. bŒ levı.

Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. Károsíthatja a lisztharmat. ElŒnye. késŒbb gyengébb a növekedése. Októberben szedjük. mind nagyobb gyümölcsösbe ajánlható. Márciusig. Levelei. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. Korán termŒre fordul. Növekedési erélye közepes. néha bordóval bemosott. nagyok. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. hogy fajtáival megismerkedjünk. a vértetı. más fajtákhoz viszonyítva. Most azonban fordult a kocka. Húsa sárgásfehér. virágai nagyok. Ez viszont egy újabb ok. Középkorán. bŒ levı. hogy korán termŒre fordul. finom. KözéperŒs növekedésı. napos oldalán élénkpiros. Golden Delicious Az USA-ból származik. finom. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. Jól tıri a szállítást. Gyümölcse olykor teljesen piros. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. narancssárgával fedve. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümölcsösbŒl sem hiányozhat. Levelei közép-nagyok. a hajtás alsó részén szélesedŒk.Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Héja sima. jól alakítható. koronája laza. kevésbé aromatikus. Jól bírja a szállítást. Jonathan Az USA-ból származik. kétszeresen fırészesek. illatos. Gyümölcsei középnagyok. november végéig tárolható. világoszöldek. Gyümölcse éretten arany- 135 . fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. sŒt tovább is eltartható. Virágai kisebbek. fényes sárga. a héj alatt rózsaszínı. néha tompán szögletes. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyümölcsei. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket. héjuk alapszíne sárga. jelentŒsen emelkedett az áruk. Húsuk sárga. Szedni szeptember közepén ajánlatos. Fája. Kiültetése után közepes. sŒt nagyon finom. Fogyasztási érettségét október elején éri el. gazdagon virágzik. Gyümölcse középnagy. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. középkoraiak. s gazdagon terem. a varasodás. virágai fehérek. Levelei kisebbek. de rendszeres és nagy termést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad. tápdús talajok felelnek meg. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba.

húsa fehéres-sárga. Fája gyenge növekedésı. Nagyon korán termŒre fordul. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. Korán termŒre fordul. színük fehéres-rózsaszín. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. mint a Jonathán. mint a Jonatháné. és kiváló a termŒképessége. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. virágai szintén. Valamivel erŒsebb és felfelé törŒbb. Hátránya. a lisztharmatra alig érzékeny. A háztáji kertekbe ajánlható. gyümölcssövénynek kiválóan alkalmas. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Gyümölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb. kellemesen savanykás. Vigyázzunk. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 százalékkal nagyobb. enyhén savas. alapszíne világossárga. Fája közepesen erŒs növekedésı. Héja viaszos. alakja kissé megnyúlt. Lapított. október eleje. Háztájiba. Jól és rendszeresen terem. s szinte nélkülözhetetlen fajta. Mind a háztáji. napos oldalán élénkpirossal fedett. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében eltérŒ változata. kicsit édes. Nagyon jól szállítható és tárolható. mint a Jonathan. Mind közvetlen fogyasztásra. október elején szedhetŒ. lédús. végén szedhetŒ. Héja közepesen vastag. Jonadel Szintén az USA-ból származik. akkor íze és színezŒdése nem lesz kielégítŒ. édes. Keresztezését az USA-ban végezték. aromatikus. Szeptember végén. Levelei közepesen nagyok. világospiros.sárga. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. 136 . DecembertŒl áprilisig. sŒt még késŒbb is fogyasztható. Egyéb tulajdonságaiban nem különbözik tŒle. mint a Deliciousé. Szedési ideje szeptember vége. október elején szedhetŒ. Fája gyengébb növekedésı. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. a lisztharmatra kevésbé érzékeny. húsa tömött. lédús. hogy hullásra hajlamos. perzselŒdésre nagyon érzékeny. és rendszeresen jól terem. fogyasztási érettsége szeptembertŒl áprilisig tart. Szeptember közepén. a Jonathan és a Delicious keresztezésével kapták. rendszeresen és középkorán nyílnak. igen tetszetŒs. Parásodásra hajlamos. Húsa vajszínı. mert ha korán szedjük. mind feldolgozásra alkalmas. mint az alapfajtáé. Jól bírja a szállítást. karcsú orsónak. Kevésbé igényes. A Jonathán után 8–10 nappal. edzett fajta. októbertŒl áprilisig fogyasztható.

Ilyenkor a szállítást is jól bírják. középkorai virágai fehérek. Színe bordópiros. Minden alakban nevelhetŒ. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. a napos oldalon barnásvörös. betegségekre nem érzékeny. Törpefának nagyon alkalmas. 10–14 nappal a Vilmos körte után. sötétzöldek. Gyümölcsei középnagyok vagy nagyok. TermŒképessége jó. bŒ levı. Angliában fedezte fel egy tanító. Héja sárgászöld. ahol gyorsan elterjedt. középnagyok. Húsa fehér. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. s ezt követŒen jól szállítható. Virágai nagyok. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. a metszést jól tıri. Gyümölcsének alakja. sövényt egyaránt nevelhetünk belŒle. bár kicsit édesebb. s ez a háztájiban elŒnyt jelent. Körülbelül két hétig tárolhatók. húsuk fehér. Edzett fajta. korán termŒre is fordul. a csésze felé a legszélesebbek. A melegebb vidékeket szereti. A különleges csemegéket kedvelŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. mérete. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. vajszerı.Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. sötétzöldek. század végén. Levelei középnagyok. Közvetlen fogyasztásra és konzerválásra is jól megfelelnek. A termŒre fordulás után – ez korán bekövetkezik – növekedése gyengébb lesz. Héjuk élénk szalmasárga. Törpefát. 1938-ban. A kiültetés után középerŒsen vagy erŒsen növekszik. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas. Augusztus végén. Levelei középnagyok. 137 . Egyike a legelterjedtebbeknek. majd Európát is meghódította. az USA-ban nemesítették. SzínezŒdése nem mindig kielégítŒ. ErŒteljes növekedésı. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. igen finom. Augusztus közepén szedhetŒ. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. Piacra augusztus végén szedjük. olvadó. szeptember elején érik. igen finom. húsának tulajdonságai megegyeznek az alapfajtáéval. szabályos. bŒ levı. Gyümölcse szép nagy. rendszeresen és bŒven terem. Viszonylag korán termŒre fordul. mely teljes éréskor sötét narancspirosba megy át. felületük egész magasságában gyengén hullámosak.

többnyire fahéj színı rozsdamázzal borított. Szeptember végén szedhetŒ. Termései leggyakrabban közepesek. kellemesen fıszeres. megnyúltak. tipikus kobak alakú. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. kiváló ízı. fıszeres ízı. világháború után kezdett terjedni. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. Egész Európában termesztik. Levelei nagyok. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı területeken is. 1884 óta termesztik. ezért fŒleg nagyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható.Solani-körte Csehországból származik. Conference Angliából származik. Aránylag késŒn fordul termŒre. a napos oldalon pirosas színezŒdéssel. Levelei nagyok. olvadó. apró rozsdás foltokkal. ErŒteljes növekedésı fajta. sötétzöldek. Mind friss fogyasztásra. fehérek. Virágai fehérek. Nagyon jó fajta. Alapszíne világoszöld. házikertbe egyaránt ajánlható. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. Levelei sötétzöldek. így a hosszabb szállítást is jól bírja. Nálunk az 1. bŒ levı. Gyümölcsösbe. Héja zöldessárga. sötétzöldek. Virágai közepesek. s télen fogyasztjuk. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. édeskés. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. rozsdamázas. ElsŒrendı piaci körte. 138 . igen lédús. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó minŒségı. három hét alatt érik be. hosszúkás. Szeptember végén szedjük. Héjuk citromsárga. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdonságai befolyásolják. Gyümölcse nagy. foltos. Húsa sárgásfehér. KözéperŒs növekedésı. amely körülbelül három hét alatt érik be. vidékeink egyik legelterjedtebb fajtája. Virágai nagyok. középnagyok. Húsa sárgásfehér. Fája középerŒs növekedésı. Gyümölcse közepes. fehérek.

középvastagok. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlható. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. 139 . barnásszürke színıek. Héja zöldesbarna. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. Héja világoszöld vagy sárgászöld. A fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. FŒleg Nyugat. A szedés után közvetlenül jól szállítható. húsa fehéres. húsa fehér. Nagyon jól lehet tárolni. Közepes növekedésı. Október második felében szedjük. Gyümölcse nagy. virágai kicsik. Szedési érése október közepére esik. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. megnyúlt. héja világossárga. ami a késŒbbiekben már nem mondható el róla. Levelei középnagyok. Nálunk mind a háztáji kertekben. bŒ levı. de a melegebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. fehérek. olvadó. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. Nagyon jól szállítható és raktározható. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. világoszöldek. Levelei viszonylag nagyok.Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. A legértékesebb téli körtefajták közé tartozik. Párizsi körte Franciaországból származik. fıszeres ízı. Közepes növekedésı. húsa bŒ levı. fehérek. BŒtermŒ fajta. vesszŒi hosszúak. körte alakú. decemberben beérik. nagyon jó. finom. levelei hosszúkásak. Október 15-e után szedjük. bŒ levı.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. Jó termést fŒleg a melegebb területeken ad. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. februárig eltartható. sötétzöldek. Finom kompót készíthetŒ belŒle. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. virágai közepesen nagyok. Közepes növekedésı. Gyümölcse középnagy. Franciaországból származik. nagyon finom ízı. Virágai középnagyok. fehérek.

középnagy vagy nagy. oldalról kissé lapított. kemény. Az alacsony hŒmérséklettel szembeni ellenálló képessége jó. virágai törékenyek. így további telepítésre ajánlhatók. friss fogyasztásra alkalmas fajta. Július vége felé érik. Kontinensünk legelterjedtebb kajszifajtája. hogy belŒle készül a legjobb minŒségı pálinka. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. Virágzási ideje közepes. nagy. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. ráadásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. a napos oldalon pirossal színezett. vesszŒi világos barna-pirosak. Magvaváló húsa szintén narancssárga. Terméshozama viszonylag egyenletes. Íze kellemesen aromatikus. Említést érdemel az is. jellegzetes zamatú. Íze nagyon finom. és elég korán fordul termŒre. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázusig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. jól alkalmazkodik. Gyümölcse gömbölyded. Gyümölcse gömbölyded. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. kiegyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. öntermékenyek. Hússzíne narancssárga. Sok tulajdon- 140 . kellemesen édessavas. virágai nagyok. lédús. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Szlovákia déli területein általában július közepén érik.Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. aromadús. ami gazdag virágzásának. ErŒteljes növekedésı. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. TermŒképessége magas. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. koronája kusza szerkezetı. kissé rostos. Héjának alapszíne narancssárga. magbele édes. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt. míg a fajtaköréhez tartozó. levelei. kissé rostos. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. kellŒen kemény. Eredete ismeretlen. Fája gyenge növekedésı. Magürege tág. Molyhos héjának alapszíne narancssárga. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. oldalról kissé lapított. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. tetszetŒs. TermŒgallya világos szürkésbarna. a napos oldalon kárminpirossal színezett.

Háztájiba. mind feldolgozásra alkalmas. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. fehérek. mint a Magyar kajszi. Mind közvetlen fogyasztásra. Jól bírja a szállítást. virágai közepesen nagyok. Kisszeben környékérŒl származik. A nagy termések gömbölydedek. finom. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. intenzíven zöldek. hogy egy ideig tárolható is. Magvaváló húsa narancssárga. Mind közvetlen fogyasztásra. Sabinovská Szlovákiából. 141 . Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. levelei középnagyok. Levelei közepesen nagyok. levelei kisebbek. Virágai közepesen nagyok. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. mint a Magyar kajszi. változó alakú. Húsa narancssárga. A szállítást nagyon jól bírja. Gyümölcse középnagy vagy nagy. öntermékenyek. bŒ levı. óriási elŒnye. héja citromsárga.ságában hasonlít a Magyar kajszira. középkései érésı. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. fehérek. csak alulról rózsaszínıek. védett területeket szereti. Korán kezd teremni. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. jól viseli a szállítást. A meleg. ErŒteljesebb növekedésı. termései nagyok. kissé rostos. A fajtajegyzékbe 1954ben került. finoman aromatikus. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Húsuk narancssárga. Július végén érik. bŒ levı. mind feldolgozásra alkalmas. aromatikus. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. Ligeti óriás Magyar fajta. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy. A meleg. magvaváló. virágai nagyok. magvaváló. Közepesen erŒteljes növekedésı. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. napos területeken érzi jól magát. Mind közvetlen fogyasztásra. majdnem fehérek. bŒ levı. a napos oldalon pirosas vagy pirosan pontozott. Értékes tulajdonsága. ErŒteljes növekedésı. napos oldalán piros. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. Héjuk narancssárga. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. Július végétŒl augusztus elejéig érik. megnyúltak és oldalról lapítottak.

mivel – egyéb elŒnyein túl – a járdák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. mert vékony vacokburok veszi körül. Július 15-e után érik. illetve törzses mıvelésı köszmétét. gömbölyı. friss fogyasztásra. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. így az északi fekvésı területeken. Belseje húsos. de alkalmas friss fogyasztásra is. leginkább a laza. világoszöld. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. szeles helyeket. sŒt nagyon erŒs növekedésı. Felülete sima. fényes vagy molyhos. Érdemes megemlíteni. hosszúak. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófagyoktól sem szenved. sima. Hajtásrendszere középerŒs növekedésı. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Színe zöldes. TermŒképessége kiváló. világoszöldek. korán nyílnak. Héja enyhén szŒrözött. TermeszthetŒ bokorként és törzses alakban is. Gyümölcse tojásdad. például a járdák mellett is eredményesen termeszthetŒ. Középkorán nyíló virágai közepesen nagyok. Háztájiba. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. a levelek szélesen felhajlók. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. Színe fehéres-zöld. sırı állású. Az árnyékot jól tıri. Levelei nagyok. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát. Nálunk most is nagyon elterjedt. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak. ErŒs. száraz fekvésı élŒhelyeket. Középkorán virágzik. Ismerünk bokormıvelésı (korábban ez volt általánosan elterjedt). Levelei sötétzöldek. házak közelében.Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. Triumphant A XIX. Lady Delamare Angliából származik. A köszméte termése álbogyó. Nem kedveli a forró. Bokormıvelés esetén rendszeres metszést igényel. levegŒs. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. Fajtajegyzékünkbe 1963-ban került. hal- 142 . gömbölyded vagy ovális. sárgás vagy fehéres. Egyéves hajtásai vastagok. ahol 1873-tól termesztik. hogy nem kedveli a huzatos. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. sárgás árnyalatú termése július 20-a után érik. bokra felfelé növŒ. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. hosszúkás vagy tojás formájú. Termése nagy. Nagy. pirosas. gyümölcsöskertekbe egyaránt ajánlható. jó vízgazdálkodású. Fehér gyŒztes Angliából származik. 40–50 magot tartalmaz. Virágai középnagyok.

tápanyagokban gazdag talajba ültessük. KözéperŒs. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat szereti. gömbölyded. A tápanyagban gazdag.ványzöld. a homokon is jól fejlŒdik. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Britannia Angol eredetı fajta. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. bŒven terem. hogy a piros ribiszke talajigénye különbözik a feketéétŒl. Bokra erŒs növekedésı. de a piros jobban tıri a meszet. kötöttebb talajt kedveli. Industria Skóciából származik. Megkülönböztetünk piros. majd sárga. és biztosítsuk be az öntözést is. Levelei középnagyok. színe aranysárga. Telepítéskor vegyük figyelembe. Egyéves hajtásai hosszúak. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. A fekete ribiszke inkább a nedvesebb. általában július második hetében. a törzses fácskát világosabbá tehetjük. Friss fogyasztásra. finoman szŒrözött. Viszonylag igényes fajta. Július 15–20-a körül érik. Termése nagy. így ugyanis a bokrot. ovális. fekete és fehér ribiszkefajtákat. és még az esetleges vízborítást is viszonylag jól elviseli. Termése világos vagy egészen sötétpiros. Egyéves hajtásai hosszúak. Rendszeresen és gazdagon terem. világoszöldek. Virágai közepesek vagy nagyok. július második felében érik. A háztájiban törzses alakját termesztik. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel részben korrigálhatjuk. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. mely jegyzékünkbe 1954-ben került. szétterülŒ bokrot nevel. de egyenlŒtlenül érik. középvastagok. FŒleg a gombabetegségekre érzékeny. vastagok. perspektivikus fajta. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. bogyói jól bírják a szállítást. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. de ha elegendŒ vizet kap. 1954-ben került jegyzékünkbe. ezeket korán hozza. 143 . a vályogos homok. sötétzöldek. Levelei nagyok. Megbízhatóan. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. Kisebb virágai vannak.

Egész Európában elterjedt. de különösen tartósításra alkalmas. Losan „Csehszlovák” fajta. elég tömöttek. A bogyó 144 . lapítottan gömbölydedek. Bokra középnagy vagy nagy. A bogyók sötétpirosak. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. hogy korai. Rondom Világhírı holland fajta. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. nagyon termékeny fajta. Összegzésként elmondhatjuk. Egész Európában elterjedt. Július 15-e után érik be. Fürtje középhosszú. laza szerkezetı.Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. tetszetŒsek. magas ágrendszere eléggé tömött. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. átlagosan 11–13 darab nagy. Gyümölcse friss fogyasztásra. zöldessárgák. 14–18 bogyóból állók. igen egyenletesen érŒ. tömött. BŒven és rendszeresen terem. Virágai átlagos nagyságúak. Hajtásrendszerére jellemzŒ. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. június végén. Ágrendszere felfelé törŒ. kellemes zamatúak. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. sötétpiros bogyót tartalmaz. Bogyói nagyok. esetleg közepesek. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. Vázágai vastagok. Általában egy héttel a Jonkheer van Tet’s után érik be. A bokra erŒs növekedésı. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett területeken termesszük. de gyakori a mikoplazmás fertŒzöttsége. sok termŒgallyal. A fürtje középhosszú. Öntermékenysége kiváló. A levelei nagyok. Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. Fürtjei nagyok. bŒ levıek. július elején érik. Virágai középnagyok. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. a virágai középnagyok. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. Melegebb. Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. esetleg annál kissé nagyobbak. Gyümölcse nagyon jól szállítható. A gyakoribb kórokozókkal szemben ellenálló. Korai fajta. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. Fürtjei hosszúak. Levelei nagyok. esetleg közepesek. s a feldolgozóipar számára is értékes. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak.

szirup vagy bor készítésére alkalmas. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas. Konyhakertekbe. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. Nagyon jól terem. esetleg nagyok. középhosszúak. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Húsa bŒ levı. Július elsŒ felében érik be. jól viseli a szállítást is. Hosszú ideig Nyugat. középerŒs növekedésı. felfelé törŒ bokrot nevel. Július 10–15-e körül érik. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. aránylag hosszúak. Levelei nagyok. Minden évben bŒven terem. bogyói nagyok. jól kifejlett rügyekkel. Vázágai vastagok. édes-savanykás ízı. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. világoszöld színıek. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. széles. KözéperŒs. Silvergieter Holland eredetı fajta. Házi és ipari feldolgozásra.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. Bogyója gömbölyı. Vázágai erŒsek. Húsa finom. befŒzésre. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy fürtön 17–30 bogyó is lehet. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta szerepel. levelei nagyok. 145 . vékony. Házi és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Közepesen erŒteljes növekedésı. a nyitott fekvést. finom. s július 20-a után érnek be. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Megérdemli. Megérdemli. Héja középvastag. TetszetŒs bokrot nevel. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. kellemesen aromás. Virágai közepesek. erŒsen kékesfekete színı.héja áttetszŒ. BefŒttek készítésére kevésbé. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elterjedjen. sárgásfehér. Primus Bajmócról származik. bŒ levı. Gazdagon és rendszeresen terem. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. Virágai és levelei közepesek. erŒs növekedésı. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra. mint a pirosak. teljesen beérve eléggé vékony. ErŒs. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. megkívánja a meleget. Elég korán és gazdagon virágzik. Bajmóci nemesítésı. Fürtjei hosszúak.

A szállítást a bogyók jól viselik. közepesen vastagok. A Malling Promise vesszŒi felállók. Bokra középerŒs növekedésı. melyek július elsŒ napjaiban érnek be.Wellington XXX Angol fajta. A fürtök hosszúak. világosbarnák. A betegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. tüskézettek. Bokra középerŒs növekedésı. Levelei és virágai is közepesen nagyok. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. Nagy fürtı és nagy bogyójú. szétterülŒ. erŒs ágrendszere felfelé törŒ. erŒsen sarjadó fajta. fekete és bíbor gyümölcsı fajták is. bogyói nagyok. Vannak egyszer és kétszer termŒk. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. tápanyagban gazdag talajt kedveli. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. középpiros. túléretten is kevésbé peregnek le. Vannak azonban sárga. Csaknem gömbölyı bokrot nevel. A gyümölcs nagy. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. édeskés. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. csúcsuknál visszahajlók. 146 . Bogyóit éretten is jól tartja. Az egyéves hajtások hosszúak. egyenlŒtlenek. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. erŒteljes növekedésı. gyengén zamatos. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyümölcsıek. Brödtorp Finnországból származik. A nyirkosabb. kúp alakú. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. mind feldolgozásra alkalmas. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. Meszes. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtésre alkalmas. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztásra. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza. ElsŒsorban feldolgozásra. Kiegyenlítetten és bŒven terem. Malling Promise Angliából származó. ezért fürtjei a vesszŒket borítják.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. Önmegporzó fajta. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk.

színe sötétpiros. erŒsen tüskés. sarjadzó növény. Rubin Bulgáriából származik. BŒtermŒ. Érési ideje június vége és július elsŒ fele. hosszúkás. sötétzöldek. amelyrŒl szeptember végén. ErŒteljes növekedésı. Levelei középnagyok vagy nagyok. hajtásai kevésbé tüskézettek. Lloyd George Angol eredetı. sötétvörös. ElsŒ termését az egyszer termŒ. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. 147 . Nálunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. Malling Joy Angol eredetı. Bogyója igen nagy. gyakran elágazók. július végén. középerŒs bokrú. egyenletesen érŒ. Gyümölcse nagy és kúp alakú. Granát Bajmócról származik. hogy nagyon jól szállítható. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. A környezetéhez jól alkalmazkodik. tızpirosak. Gyümölcse közepesen nagy. A talajok iránt kevésbé igényes. kúp alakú. hosszúkás. Érési ideje június végétŒl július végéig tart. virágai középnagyok.Malling Exploit Angliából származik. Az egyik legelterjedtebb fajta. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. A részterméskék összetartása jó. szeptemberben virágzat fejlŒdik. erŒsen szŒrös. gyengén sarjadzó. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. Gyümölcse sötétvörös. kompót és szörp készítésére is. KözéperŒs növekedésı. KözéperŒs növekedésı. Gyümölcse nagy. Virágai középnagyok vagy aprók. október elején másodszor is szüretelhetünk. A szállításra eléggé érzékeny. kúp alakú. középkésŒn nyílnak. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. virágai szintén középnagyok. kúp alakú. szürkésbarnák. ElŒnye. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. Gyümölcsei aránylag nagyok. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. kemény és jó ízı. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vették fel. nagyon ízletes. sötétvörös. VesszŒje sötétbarna. Alkalmas nyersfogyasztásra. vesszŒi barnák. Gyümölcse mind feldolgozásra. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. mind mélyhıtésre alkalmas. Remontáló. Mind nyersfogyasztásra. Érdemes mind a háztájiba. mészklorózisra nem hajlamos. Nagyon késŒn érik. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. levelei nagyok. levelei nagyok.

július elsŒ felében érnek. Mind közvetlen fogyasztásra. Közepesen erŒteljes növekedésı. hátránya viszont. Gépi betakarításra is alkalmas. Gyümölcse nagy vagy középnagy. ErŒs növekedésı. levelei és virágai is középnagyok. Svájci eredetı. hogy Œszi termése korán. hogy gyümölcsei túlérve sem barnulnak meg. vesszŒi elágazók. Gyümölcse kúp alakú. élénkvörös és kemény. BŒtermŒ. Az USA-ból származik. Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. Növekedése erŒs. hogy érzékeny a betegségekre. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. már augusztus közepén érni kezd. Gyümölcse nagyon jól szállítható. mind feldolgozásra alkalmas. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. késŒi érésı. Amber Nagyon erŒs növekedésı. Gyümölcse kemény. Konyhakerti termesztésre javasolható. a legfiatalabb fajták egyike. erŒsen tüskés. Óriási elŒnye. felfelé törŒ hajtásokkal. édes. KözéperŒs növekedésı. középkésŒn érŒk. vesszŒje sárgásbarna. nagyon aromatikusak. vesszŒje merev. közepes méretı. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. sötétpiros. közepes érésı fajta. 148 . feldolgozásra egyaránt alkalmas. Canby Az USA-ból származik. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. s emellett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. Hátránya. Bogyói átlagos nagyságúak. JellemzŒ rá. hogy termése gyorsan túlérik. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. nagyon tetszetŒs. Gyümölcse nagy. kúp alakú. kétszer termŒ málnafajta. sárga-narancssárga. Zeva II. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. közepesen tüskés. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló.

hosszúkásak. tápanyagban és humuszban gazdag. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha. a sajmeggy és a vadmeggy. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem károsodnak. sok festékanyaggal. egyik oldalán jobban. fehérek. majd gyengébb növekedésı. édes. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. de utána rendszeresen és bŒven terem. nem túl párás. fehérek. Húsa világossárga. a másikon kevésbé lapított. Íze enyhén fıszeres. sötétzöldek. A gyümölcs húsának leve lehet színes. A száraz. sötétzöldek. Gyümölcse nagy. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. késŒbb gyengébb növekedésı. A legjobb ropogós fajták egyike.Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. majdnem szív alakú. néha megnyúltabb. majd rendszeresen és bŒven terem. Mind közvetlen fogyasztásra. Július közepe körül érik. Kezdetben erŒs. Levelei nagyok. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. szív alakú. Kedveli a jó minŒségı. Középkorán termŒre fordul. Konyhakertbe. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. Hedelfingeni óriás Németországból származik. szív alakú és kemény. Héja erŒs. bŒ levı. kötött talajokon nem érzi jól magát. Napóleoni ropogós Németországból származik. de a seb gyorsan beszárad. fényes. tompán szıkülŒ végekkel. megreped. virágzás körüli fagyokra. mély rétegı. Érzékeny a tavaszi. Húsa kemény. Közvetlen fogyasztásra. Vannak átmeneti fajták is. ennek ellenére telepítését háztájiba. ropogós. a szállítást jól bírja. mind ipari célokra felhasználható. jó szerkezetı. 149 . Levelei nagyok. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. kellemes. gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. középkötött talajokat. Virágai közepesek. pirosas. teljesen megérve barnáspiros. Virágai nagyok. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcsfája. gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. Viszonylag késŒn fordul termŒre. A meleg. piros-sötétpiros. Jó mészellátottságot kíván. s jól bírja a szállítást. ropogós cseresznyét. Kezdetben erŒs. napos. Héja világospiros. középkoraiak. vagy színtelen.

Mind közvetlen fogyasztásra. világos erezettel. 150 . Július 10-e körül érik. Nagyon kellemes. majdnem szív alakúak.Van Kanadából származik. piros színı. Húsa kemény. EsŒs idŒjárás esetén a gyümölcsei megrepednek. Héja erŒs. s a gyümölcshús leve színes. KésŒn virágoznak. hogy korán termŒre fordul. Gyümölcsei nagyok. s rendszeresen és bŒven terem. édeskés íze van. Levelei és fehér virágai is középnagyok. A szállítást nagyon jól bírja. mind ipari célú feldolgozásra alkalmas. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. KözéperŒs növekedésı. Nagy elŒnye. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösökbe egyaránt ajánlható. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel.

Melléklet 151 .

152 .

.Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó.. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft. O. Dunaszerdahely. 2002 P. Box 72. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 .

Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 . hogy kinek és milyen célból. milyen szándékkal íródott ez a könyv. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szerepelnek). A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. Miklós Dénes kertészmérnök 160-. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. a zöldségek.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. valamint a zöldség-.A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒvítéséhez kívánunk néhány javaslat erejéig segítséget nyújtani. gyümölcs.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful